15.

tétel
Határozza meg a makrologisztika fogalmát, és ismertesse alkotóelemeit! Ismertesse a
logisztikai központok fajtáit, szerepüket! Határozza meg, hogy mely tényezők mérlegelése
alapján történhet az optimális áruszállítási mód megválasztása!

(A makrologisztika összetevői: közlekedési, távközlési infrastruktúra, védelmi logisztika, állami készletezés.

Logisztikai szolgáltató központok szerepe. Az egyes áruszállítási módok közötti választás szempontjai.)

Logisztikai rendszer: Számos vállalati tevékenység összekapcsolódását jelenti, melynek

célja a versenyképes kiszolgálási színvonal biztosítása, a lehető legalacsonyabb költségszint
mellett. Felépítését tekintve beszélhetünk mikro, - makro,- és metalogisztikáról.

A logisztikai rendszert a logisztikai szolgáltatások támogatják:

 Alapszolgáltatások (RST folyamatok) megjelennek minden logisztikai fázisban:
rakodás (anyagmozgatás), szállítás (árutovábbítás), fuvarozás (szállítmányozás),
tárolás (raktározás, készletgazdálkodás).
 Kiegészítő (értéknövelt) szolgáltatások nem jelennek meg minden logisztikai fázisnál,
de felmerülésükkor el kell őket végezni: komissiózás (rendelés szerinti árukigyűjtés),
útvonaltervezés (legkisebb költséggel járó megoldás meghatározása), vámügyintézés
stb.

Makroligisztika: Regionális és hálózati logisztika, melynek fejlettsége szervesen kapcsolódik

a vállalati logisztikához, meghatározza annak színvonalát. A makrologisztika fejlesztése
elősegíti a vállalati folyamatokat. Jellemzői:
 Egy nagyobb területre vonatkozik (pl. nemzetgazdasági logisztika, egy ország vagy az
EU közlekedési rendszere, stb.).
 Vállalati folyamatoktól független, állami szerepvállalásra épülő rendszer.
 Feladata a piac működésének biztosítása a megfelelő jogi-, szervezeti keretek
figyelembe vételével, az infrastruktúra megteremtése.
 Célja, ennek a háttérnek a fejlesztése, koordinálása, annak érdekében, hogy a
vállalatok, a gazdaság, a kereskedelem hatékonyabban működjön.

Alkotóelemei:
 Közlekedés: Egy ország közlekedési rendszere és annak fejlettsége befolyásolja a
szállítási költségeket, a szállítás időigényét, stb. Minőségi jellemzői: hálózatsűrűség,
gyorsforgalmi utak hossza, árutovábbítási sebesség.
 Távközlési infrastruktúra (internet- és telefonhálózat, adótornyok, átjátszóállomások)
 Postai logisztika: A csomag, levél és pénzáramlás minőségi jellemzője a kézbesítési
gyorsaság és a hozzáférési pontok sűrűsége. A posta a saját kézbesítési helyei mellett,
külső helyszíneket pl.: üzemanyagtöltő állomásokat is bevon a hálózatba.
 Védelmi logisztika: Az erőforrások szervezett módon történő felhasználást jelenti a
katonai célok sikeres megvalósítása érdekében.
 Állami készletezés: közraktárak, stratégiai tartalékok
  Logisztikai szolgáltató központok: Ellátnak szállítmányozási, fuvarozási, raktározási,
komissiózási, csomagolási, rakodási feladatokat, vám- és biztosítási szolgáltatásokat.
Partnereikkel megfelelő információs rendszert alakítanak ki, így támogatják az
elosztási, beszerzési folyamatok lebonyolítását.

A makrologisztika legkisebb egysége a citylogisztika: Adott város tömegközlekedési

rendszerét, nagyobb bevásárlóközpontok helyét, raktárak elhelyezkedését, ipari parkokat, stb.
jelenti. A közlekedési problémák csökkentésére irányul. A lakosság számára gondot jelent a
dugó, a szennyezett levegő, a zaj, a balesetek növekvő száma. A vállalatok számára probléma,
hogy a megnövekedett forgalom miatt nő a célba jutási idő, problémát jelentenek a parkolási
nehézségek, a parkolási díjak és a nehézkes ki- és berakodás. Főbb célok:
 szállítási teljesítmény javítása a szállítójárművek jobb kihasználásával
 a szállítás minőségének javítása
 környezetbarát járművek szorgalmazása
Városi áruszállítás: Minden olyan árutovábbítás, amelynek kezdő és/vagy végpontja a
városban található. Ide tartozik a városon átmenő áruforgalom is. 3 fő területe van: lakosság
ellátása, termeléssel kapcsolatos ellátások, egyéb szállítás (építkezés, hulladék stb.)

Logisztikai szolgáltatók: Olyan külső szolgáltató, amely a megbízó vállalat teljes vagy rész-
logisztikai feladatát átvállalja és elvégzi. Típusai:
 Eszköz alapú szolgáltató: Aki eszközöket birtokok (pl.: raktár) és a szolgáltatást
ezekkel az eszközökkel végzi. Ilyenek a raktározó, illetve fuvarozó cégek.
 Menedzsment alapú szolgáltató: Ő nem rendelkezik eszközökkel, hanem a
termékáramláshoz szükséges tudását, információit, menedzsment ismeretét nyújtja a
vevő számára. Ilyenek a szállítmányozók.
 Integrált szolgáltató: Egyszerre nyújt mind az eszköz, mind menedzsment alapú
szolgáltatást.

1PL: (First Party Logistics Service Providers): A logisztikai feladatokat házon belül, saját
eszközzel látják el.
2PL: (Second Party Logistics Service Providers): Külső szolgáltatót veszünk igénybe, akik
alap logisztikai funkciókat látnak el, tranzakciós jelleggel. Rövidtávú, partneri viszony nem
alakul ki (pl. szállítási cégek, speditőr cégek).
3PL: (Third Party Logistics Service Providers): Közvetlenül egy megrendelő megbízásából
végez logisztikai szolgáltatásokat saját vagy bérlet logisztikai eszközzel. A külső szolgáltatók
komplex logisztikai funkciót végeznek. Hosszú távú partneri kapcsolat jellemzi. Főleg
tárolási, átrakási, szállítási tevékenységet adunk át.
4PL: (Fourth Party Logistics Service Providers): A megrendelő megbízásából keletkező
feladatokat kiadjuk, más 3PL típusú szolgáltatónknak elvégzésre. Hozzáadott értékük abban
rejlik, hogy a logisztikai, piaci ismeretük alapján megtalálják a megfelelő 3PL partnert.
Koordinálják a munkavégzést és közben, illetve utólag ellenőrzik azt. Rendelkezhetnek saját
logisztikai kapacitással (pl.: raktár, járműpark stb.), de sok esetben nincs saját kapacitásuk,
mint pl. virtuális logisztikai központoknak. Ezek alapvető funkciója, hogy összehozza a
logisztikai a keresletet (pl. valamely vállalat raktározandó terméke) a logisztikai kínálattal (pl.
raktározó vállalat stb.). Egy adatbázisban tartja nyílván, és dolgozza fel a logisztikai
feladatokat, úgy, hogy az egyes logisztikai keresletekhez – informatikai segítséggel –
hozzárendel lehetséges logisztikai teljesítőket. Menedzseli, kontrollálja az ellátási lánc
folyamatát. Akkor hasznos, ha az ellátási lánc komplex, határokon átívelő. (Ellátási lánc: azon
szervezetek, vállalatok összessége, amelyek közvetlenül részt vesznek a termékek,
szolgáltatások, ellátási, elosztási, információs és pénzügyi folyamataiban a forrástól a végső
fogyasztóig). Feladata a tanácsadás, az ellátási lánc menedzselése, a 3PL szolgáltató cég
munkájának koordinálása.

Outsourcing: a szállítási mennyiségek csökkentése, a szállítások gyakoriságának növelése, a

költség optimalizálás miatt van szükség a vállalat profiljába nem tartozó tevékenységek
kiszervezésére. Így csak a szolgáltatásért kell fizetni, nincsenek infrastrukturális, munkáltatói,
üzemeltetői költségek. A vállalat az addig saját maga által végzet tevékenységét adja át egy
arra a tevékenységre specializálódott vállalatnak díjazás ellenében. Cél a költségek
csökkentése, a kiszolgálási színvonal növelése, nagyobb rugalmasság, a fő tevékenységre
koncentrálás.

Logisztikai szolgáltató központ (LSZK): Közlekedési szempontból kedvező helyen van

létrehozva. A termelő és a felhasználó közötti logisztikai szolgáltatásokat biztosító áru- és
információáramlás kapcsolódó pontjai. Logisztikai központ a nemzetközi és a hazai
áruáramlás csomópontjában legalább 2-3 fuvarozási ág találkozásánál valósul meg. Jellemzői:
 közös infrastruktúrára és információs hálózatra épülnek
 zárt, telepszerű elhelyezkedés
 áruforgalmi szolgáltatások nyújtás
 értékesítéshez és beszerzéshez kapcsolódó értéknövelő tevékenysége végzése

Feladata:
 Közlekedési szolgáltatások összekapcsolása.
 Olyan logisztikai infrastruktúra biztosítása, amely képes arra, hogy koordinálja a nagy
tömegű áruk szállítását, a tranzitforgalom lebonyolítását, a kombinált forgalom
kiszolgálását és az európai hálózatokba való bekapcsolódást.
 A termelőtől a fogyasztóig terjedő elszállítás.
 Az ellátó elosztó rendszerek megvalósításához kapcsolódó logisztikai feladatok
ellátása (üzemen belüli szállítás, raktározás).
 Az áru továbbításához kapcsolódó információ továbbítása.
 Az ügyfél kívánsága szerinti végkiszerelés, csomagolás, diszponálás (félre tett árut
másnak ne tudják eladni).

Célkitűzések:
 hosszú szállítási idő csökkentése
 alacsony kihasználtság javítása
 a kapacitás és a tőke lekötés csökkentése
  üzemanyag és energia felhasználás javítása
 információk időben való rendelkezésre állása
 az anyagmozgatási, szállítási, raktározási teendők ellátása

LSZK által nyújtott szolgáltatások körét elsősorban a vevői igények, a fizető képes kereslet
határozza meg. A vevő célja hogy, olyan partnert találjanak, aki képes a vevőkiszolgálás
színvonalának növelésére úgy, hogy közben a költségeket minimalizálja. LSZK szolgáltatásait
3 csoportba soroljuk:
 logisztikai alapszolgáltatások: szállítás előkészítés (fuvar ajánlatok beszerzése,
szállítási mód meghatározása), szállítás, rakodás, átrakás, raktározás, komissiózás,
csomagolás, egységrakomány képzés, informatikai szolgáltatás
 kiegészítő logisztikai szolgáltatások: üzemanyag ellátás, vámkezelés, gépek,
járművek bérbeadása, szervizszolgáltatások, tanácsadás (jogi, adóügyi), oktatás
 egyéb szolgáltatások: őrzés, vagyonvédelem, postai, banki, biztosítási szolgáltatások,
tűzoltóság, vendéglátás, fénymásolás, nyomda, reklámszolgáltatás, piackutatás, stb.

Logisztikai Szolgáltató Központok kialakulás és típusai:

1. Áruelosztó, disztribúciós központok: A fejlett országokban először áruelosztó
központok alakultak ki, több önálló szervezet együttműködésével, illetve
multinacionális vállalatok értékesítési hálózataként. Feladatuk az árugyűjtés,
áruelosztás, az áru raktározása és kezelése a vevőkhöz történő gyors eljuttatás
érdekében. Feladatukat a rakodási és szállítási eszközpark magas fokú kihasználásával
látják el. Vannak regionális (RDC) és európai disztribúciós központok (EDC). A
disztribúciós központ helyszínének megválasztása esetén figyelembe kell venni a
közlekedési infrastruktúra meglétét és az alternatív közlekedési módok elérhetőségét.
2. Áruforgalmi Központok (AFK): Több közlekedési alágazat kapcsolódási pontjai,
távolsági és helyi szállítás összekötő elemei, anyag és információáramlási központok.
Általában a gazdasági centrumok és a nagyvárosok mellett jönnek létre, regionális
szinten működnek. Segítségükkel megvalósul az egyes fuvarozási ágak
költséghatékony működése és a környezetvédelmi szempontok érvényesülése. Az
idetelepülő új vállalkozások számára új kooperációs lehetőségeket biztosítanak. Ezek
a vállalkozások az infrastruktúra igénybevételével magas minőségű szolgáltatást
képesek kínálni, versenyképes áron. Az adott régión belül citylogisztikán keresztül
tehermentesítik a városokat a környezeti ártalmaktól, mivel a nagy fuvareszközök
elkerülik a városközpontokat. Lehetőséget nyújtanak a göngyölegek,
csomagolóanyagok eltávolításához, újrahasznosításához. A helyi-város kereskedőknek
lehetőségük nyílik a raktározási tevékenység kihelyezésére.
3. Logisztikai szolgáltató központok: Az áruforgalmi központból alakították ki, a
szolgáltatások bővülésével és a magas színvonalú információtechnológiai irányítási
rendszerek kialakításával. Elvégzik mindazokat a feladatokat, amelyek a
termékszállítás és értékesítés zavartalan megvalósításához szükségesek és a termék
értéknövekedését eredményezik. Általában városok, nagy ipari, kereskedelmi
 centrumok mellett helyezkednek el. Fontos közlekedési ágazatok találkozásánál,
csomópontjainál célszerű létesíteni. Előnyei:
 hatékonyabb áruáramlás
 magas szintű infrastruktúra
 magasabb kiszállítási minőség
 termelésidegen feladatok (üzemen belüli szállítás, csomagolás, számlázás)
hatékonyabb megvalósulása
 környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása

Logisztikai központok hatásai:

a) A körzetre gyakorolt hatások:
- a régió gazdasági fellendülése, a gazdasági teljesítmény növekedése,
- az áruellátás javulása, a közlekedés kedvezőtlen környezeti hatásainak
csökkentése.
b) A körzet közlekedésére, áruszállításra gyakorolt hatások:
- a különböző közlekedési alágazatok közötti optimális munkamegosztás
kialakítása,
- a kombinált szállítás elterjedése,
- környezetbarát közlekedési ágazatok (vasúti, vízi) forgalmának növelése,
- közutak tehermentesítése, a közlekedési infrastruktúra jobb kihasználása,
- csökkenthető a belvárosok áruszállítási forgalma,
- a szállítási feladatok kisebb költséggel oldhatók meg,
- a rakodási folyamatok gazdaságosan gépesíthetők,
- az adminisztrációs feladatok egy helyen megoldhatók.
c) A településre kifejtett hatások: nő az önkormányzat adóbevétele, új munkalehetőség a
lakosok számára, a lakóterületen más célokra (pl.: lakásépítés) hasznosítható új
területek szabadulnak fel.
d) A vonzáskörzetben lévő vállalatokra kifejtett hatás:
- gyors, megbízható áruszállítási kínálat áll rendelkezésükre,
- egy helyen vehetnek igénybe különböző logisztikai szolgáltatásokat, így fő
feladatukra a termelésre tudnak koncentrálni (ezáltal csökkenthetik termékeik
árát, növelhetik versenyképességüket)
- csökkenthető a vállalatoknál tárolt készletek mennyisége (csökken a raktározás
költsége).

A magyarországi logisztikai központok koncepcióját 1993-ban dolgozták ki majd

folyamatosan aktualizálták. Központi kérdés volt, hogy milyen régióban célszerű ezeket a
központokat telepíteni (a fejlett régióhoz a jelentős áru volumen miatt, a fejletlenhez a
gazdasági húzóerő miatt). Fontos közlekedési ágazatok találkozásánál, csomópontjainál
helyezkedjenek el. A logisztikai központokkal szemben támasztott követelmények:
- az egész nemzetgazdaságban szolgálják a hatékonysági követelmény érvényesülését
- segítsék a közlekedés politikai és környezetvédelmi szempontok megvalósulását
- az együttesen megjelenő a jelen lévő logisztikai funkciók erősítsék egymás hatásait
2004-ben országgyűlési határozat született a logisztikai központok hálózatának
megvalósulásáról. Első hivatalos kijelöléseket a 2006. évi 26. törvény rendelet melléklete
tartalmazza, ahol kijelölésre került 11 körzet központokkal és rész központokkal.

Ssz. Körzet megnevezése Központ, részközpont

I. Nyugat-dunántúli körzet Sopron (részkp. Szombathely)
II. Észak-dunántúli körzet Győr-Gönyű
III. Közép-dunántúli körzet Székesfehérvár (részkp. Dunaújváros, Veszprém)
IV. Dél-dunántúli körzet Baja (részkp. Mohács)
Dél-Pest (Soroskosár) – BILK
V. Budapesti körzet Dél-Buda (Nagytétény)
Csepel Nemzeti Szabad-kikötő
VI. Közép-alföldi körzet Szolnok
VII. Dél-alföldi körzet Szeged (részkp. Kisújszállás)
VIII. Észak-keleti körzet Miskolc – Tiszaújváros
IX. Észak-tiszántúli körzet Záhony (részkp. Nyíregyháza)
X. Délnyugat-dunántúli körzet Nagykanizsa
XI. Közép-tiszántúli körzet Debrecen

Az LSZK kategóriái Magyarországon:

 Intermodális szolgáltató központ: Nemzetközi forgalmat, több közlekedési alágazatot
kiszolgáló központ. Közforgalom számára nyitott. Jelentős fedett raktározási
kapacitással, vámudvarral rendelkezik, területe: 15-35 hektár. Biztosítja egyéb
szolgáltatók betelepedésének lehetőségét.
 Regionális szolgáltató központ: Olyan, mint az intermodális központ, kisebb területtel
(15-25 hektár), fedett raktárral.
 Helyi logisztikai szolgáltató központ: Területe eléri a 3 hektár nagyságot, fedett
raktározási kapacitása min. 3000 m2, közforgalom számára nyitott, biztosítja egyéb
vállalkozások betelepedésének lehetőségét.
 Vállalati logisztikai szolgáltató központ: Célja termelő vagy kereskedő vállalat
logisztikai kiszolgálása, nem közforgalmú.

Áruszállítási módok kiválasztási szempontjai:

 Földrajzi elhelyezkedés (lehetséges közlekedési útvonalak),
 Termékspecifikációk,
 Szállítási határidők,
 Rendelkezésre álló szállítási lehetőségek,
 Szállítási költségkorlátok

Áruszállítási módok kiválasztásának lépései

• Lehetséges változatok felírása,
• Szállítási mód specifikációk hozzárendelése (ER. Idő, stb.),
• Célfüggvény kiválasztása,
 • Áruszállítási módok minősítése,
• Optimális Áruszállítási mód kiválasztása.

Optimális fuvarozási mód kiválasztásának szempontjai: itt is érvényesül a logisztikai

szemléletmód (7M). Ki kell dolgozni a szállítási változatokat, a költségeit ki kell számolni és
az optimális megoldást kiválasztani. Szempontok:
 földrajzi elhelyezkedés (lehetséges közlekedési útvonalak)
 áru jellege, természete, értéke, csomagolása, mennyisége, termékspecifikációk
(romlandó, veszélyes)
 a szállítások rendszeressége, gyakorisága
 a szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos kötöttségek
 költségkorlátok