Méréstechnika: Menetmérés 2009/2010. 1. félév Dr. Solecki Levente 1/9.

lap
Csavarmenetek mérése és ellenőrzése
Közvetlenül kapcsolódó témák: tolómérő, mikrométer, gépipari menetek
1. Vázolja fel a menetmérésre feladatul kapott menetes alkatrészt/kötőcsavart,
tolómérővel vegye fel a fő méreteit!

2. Tolómérővel mérje meg a csavarmenet külső átmérőjét!

3. Menetfésűvel határozza meg a menet menetemelkedését és profilszögét (métermenet,

whitworth menet)

4. menetmikrométerrel mérje meg a menet középátmérőjét!

5. Mikrométerrel és menetmérő csapokkal mérje meg a menet ún. csapméretét és ebből

számolja ki a menet középátmérőjét!

6. Hasonlítsa össze a menet középátmérőre (d2) a menetmikrométerrel és a mérőcsapos

méréssel kapott értékeket!

Métermenet meghatározó paraméterei: középátmérő, menetemelkedés, profilszög.

Méréstechnika: Menetmérés 2009/2010. 1. félév Dr. Solecki Levente 2/9. lap
1. Menetfésű

Lemezből a névleges profil rajzát vágják ki a szabványos menetemelkedési lépcsőkre és ezt

készletben állítják össze (pl. egyik oldal métermenet, másik oldal withworth menet).
A menetfésűvel nem lehet mérni, csak azt lehet szubjektív módon megállapítani, hogy
orsómenetnél (külső menetnél) melyik profil illeszkedik a
legjobban a vizsgált menetbe. Egyidejűleg ad információt a
menetemelkedésre és a profilszögre, de az átmérőjellegű
méretekre nem ad semmilyen abszolút értéket, legfeljebb azt,
hogy a külső és a magátmérő különbsége (profilmagasság)
mekkora.
Ahhoz elegendő pontosságú módszer, hogy szabványosnak
tekinthető menet emelkedését és profilszögét megállapítsuk.
Menetfésű

2. Menetmikrométer
tapintócsúcsok
Menetmikrométer tapintócsúcsai

Olyan mikrométer, melynek mérőfelületei nem síkok, hanem a kalibrálás

menetprofilnak megfelelő szögben hajló villás és ékes kialakításúak.

A tapintók a menetprofilnak és a menetemelkedésnek megfelelően
mérés
készletben vannak, egy tapintóval csak egy szűk menetemelkedés- menet - középátmérõ
tartomány mérhető.
A mérés elve:
Ha a menetmérés előtt a tapintókat összeillesztjük és a mikrométert
leolvassuk (kinullázzuk, kalibráljuk), akkor ezután a menetet
kívülről közrefogva a tapintókat a kiindulási helyzethez képest
éppen középátmérőnyit mozdítottuk el. Belső menet mérésére is
alkalmas, de csak páratlan bekezdésszám esetén, mert a tapintók csak akkor illeszkednek
illeszkednek a menetbe, ha menettel szemben árok található.

3. Menetmérés mérőcsapok segítségével

Méréstechnika: Menetmérés 2009/2010. 1. félév Dr. Solecki Levente 3/9. lap
Orsómenet középátmérőjét lehet mérőcsapokkal úgy meghatározni, hogy az egyik oldalon két
egyforma mérőcsapot helyezünk két egymás melletti menetárokba és velük szemben egy
ugyanakkora átmérőjű mérőcsapot a szemközti árokba. Ezután sík és párhuzamos tapintós
mérőeszközzel (pl. kengyeles mikrométer) megmérjük a csapok külső, párhuzamos érintői
közti távolságot (csapméretet). Az biztosítja, hogy a mérés a menet tengelyére merőleges
irányban történjen, hogy a mérés irányát az egyik oldalon felfekvő két mérőcsap határozza
meg.
A csapméretből a következő ábrán látható geometriai összefüggésből (a csapméretből ki kell
vonni a mérőcsap átmérőjét és kétszer az ábrán befeketített 60°-os menet - középátmérõ
derékszögű háromszög átfogóját, majd az elméleti
H
profilmagasságot) a következő képlet adja a menet
középátmérőjét:
p
3
d = D − d − 2 *d + H = D − 3*d + *p
2 cs cs cs cs cs 2

A képletben szereplő tényezők:

d2: menet középátmérője csapméret

Dcs: mért csapméret

dcs: a mérőcsapok átmérője
H: elméleti profilmagasság
p: menetemelkedés

Menet középátmérőjének mérése mérőcsapokkal

A mérőcsapok átmérője nem befolyásolja a mérést, de ezeket vagy

menet
szabvány szerint, vagy annak figyelembevételével kell megválasztani, középátmérõje
hogy a menetet a hasznos menetfelületen érintse, tehát se ne az
árokban, se ne a külső élen.
megfelelõ

A mérőcsapos méréshez alkalmas csap megválasztása

túl nagy túl kicsi

Menetek optikai mérése (mikroszkóppal illetve projektorral)

Méréstechnika: Menetmérés 2009/2010. 1. félév Dr. Solecki Levente 4/9. lap
Ezekkel az eszközökkel általában csak külső menetek mérhetők közvetlenül.
Kétféleképpen lehet optikai nagyítású mérőeszközökkel meneteket mérni:

tárgyasztal mozgatási irányai

Koordinátamérés elvén: amikor az optikai nagyítást
csak a beállítás pontosságának növelésére (a látómező menet - középátmérõ

szálkeresztje alá állítjuk a menetkontúr célszerűen

kiválasztott pontjait), vagy arra használjuk, hogy
érintésmentes legyen a mérés (pl. a deformáció okozta
hiba kiküszöbölésére). a mérés alapjául a tárgyasztalt
mozgató mikrométerorsó két mércéje szolgál (mm-
osztás a száron és 0,01 mm-es körosztás a forgódobon).
elsõ beállítás
második beállítás
A munkadarab beállítása szögmérőokulárral
középátmérőméréshez métermenetnél

Szögmérés a látómezőben elhelyezkedő szálkeresztek és a tárgyasztal is mérhetően

elforgathatók.
Profilmérés: A mikroszkópgyártók készítenek ú.n. "menetokulárt", amely a cserélhető
szálkereszt (szögmérőokulár) helyére tehető. A menetokulár ernyőjén, ahová a tárgylencse a
tárgy nagyított valódi képét vetíti különböző
menetemelkedésű menetprofilok rajza látható és
ugyanúgy, mint a menetfésűvel, meg kell a menethez
legjobban illeszkedő profilt keresni. Projektoron
sajátkészítésű, átlátszó hordozóanyagra rajzolt
nagyított profilrajz hasonlítható össze a tárgy
nagyított képével, majd meg kell keresni és mérni a
névlegesnek tartott és a tényleges kinagyított képének
legnagyobb eltérését.

Mikroszkóp menetokulárja

Az optikai eszközökkel végzett profilméréseknél fontos, hogy a tárgylencse megválasztásával

beállított optikai nagyítás összhangban legyen a névlegesnek tekintett ábra nagyításával.
Méréstechnika: Menetmérés 2009/2010. 1. félév Dr. Solecki Levente 5/9. lap
Az optikai eszközökkel a tárgyasztal mérhető elmozdításával lehet átmérőjellegű méreteket is
mérni (középátmérő, magátmérő, külső átmérő).
Nagyátmérőjű meneteknél a kép nem kontúros (nem éles, hanem elmosódott), vagy ha fontos,
hogy a menetet milyen magasságban mérjük (elvileg a forgástengely magasságában kellene
sugárirányban mérni), akkor a beállításokhoz késeket lehet használni, amelyek egyrészt
biztosítják, hogy a mérés a befogócsúcsok magasságában történjen, másrészt a beállítás nem a
munkadarab esetleg elmosódott kontúrjához történik, hanem a kés tükrösített felületén levő
éles karchoz.

Idomszeres ellenőrzés

Anyamenetek ellenőrzésére készítenek olyan menetes dugós idomszert, amelynek megy

oldala a középátmérő alsó értékére készül és a teljes menetprofilt tartalmazza, a nem megy
oldal pedig a középátmérő felső határértékére és ez a profil csonkolt. Ha a megy oldal nem
csavarható be az anyamenetbe, akkor ez azt jelenti, hogy a középátmérő túl kicsi, tűrés alatti.
Ha a nem megy oldal is becsavarható, akkor az anyamenet középátmérője túl nagy.

megy oldal rátétgyûrûk nem megy oldal

szár

gyártó jele idomszer jele ellenõrzés jele piros festékcsík

Dugós menetidomszer (MSZ 6553-72 és MSZ 6563-60)

Méréstechnika: Menetmérés 2009/2010. 1. félév Dr. Solecki Levente 6/9. lap
Csavarkötésekről általában
A gyakorlatban rendkívül sokféle csavartípus alakult ki, és ezek közül igen sokat
szabványosítottak is. Egy csavarmenet-pár a külső menetes orsóból és a megfelelő belső
menetes anyából áll. A csavarokat különféle célokra használják. Alkalmazásuk szerint több
csoportba sorolhatjuk őket:
Leglényegesebbek a kötőcsavarok (1. ábra), amelyek mindenféle gépalkatrészt, szerkezeti
egységet oldható módon kapcsolnak össze. A csavarkötés meghúzásakor tengelyirányú erő
keletkezik, amikor is a menetek egyik oldala felfekszik egymáson, míg a másik két oldal
között játék van. Az ilyen kötések kialakításakor lehetőleg nagy súrlódási ellenállás elérésére
kell törekedni, hogy a kötés lazulás elleni biztonsága minél nagyobb legyen.
A tömítőcsavarok nyílások lezárására szolgálnak (pl. hajtóművek, csapágyak olajbetöltő
vagy - leeresztő furatai stb.). Az állítócsavarokat gépek, szerkezetek állítására, pl. szelepes
vezérlések beszabályozására használják. A mérőorsók a mikrométerek legfontosabb
alkatrészei. A feszítőorsók beállításokra szolgálnak (pl. szíjfeszítőknél stb.).
A rögzítésen kívül a csavarmenetek másik igen lényeges felhasználási területe a mozgatás
(2. ábra). A mozgatócsavarok forgó mozgásának egyenes vonalú mozgásra való átalakítására
vagy nagy erőhatások létrehozására alkalmasak, pl. esztergagépek vonóorsója, szeleporsók,
csavarsajtók orsója stb.

1. ábra. Példa rögzítőcsavar alkalmazására 2. ábra. Példa mozgatóorsó-megoldásra

A csavarkötés elsősorban tengelyirányú erő átadását ill. kifejtését teszi lehetővé. A

tengelyirányú erő az egyes elemek tengelyirányú eltolódása és egyidejű forgómozgás kifejtése
során jön létre. A csavarvonal tehát térgörbe, amely egy hengerpalást felületén helyezkedik el.
Egy teljes körülforduláshoz tartozó P eltolódást menetemelkedésnek vagy menetmagasságnak
nevezünk. Ha a csavarvonalat tartalmazó hengerpalástot síkba fektetjük, ψ szög alatt hajló
ferde egyenest kapjuk, amely alapján meghatározható a ψ szög is, amelyet menetemelkedési
szögnek nevezünk.

P
p tg ψ =
2rπ
ψ

2r Π
3. ábra
Méréstechnika: Menetmérés 2009/2010. 1. félév Dr. Solecki Levente 7/9. lap
Attól függően, hogy milyen irányban "csavarjuk fel" a vonalat, kétféle csavarvonalat
kaphatunk. Ha a y' tengely helyzetéhez képest a vonal balról jobbra emelkedik, akkor jobb
emelkedésű a csavarvonal, vagy egyszerűbben jobbmenetű a csavar. Ellenkező esetben
balmenetű csavarról, bal emelkedésű csavarvonalról beszélünk.
A csavarkapcsolatnál nem vonal alkotja a kötést létrehozó párokat, hanem a csavarmenet-
felületek érintkeznek egymással. Ha a pont helyett különböző síkidomokat, ill. profilokat
viszünk körbe, (4. Ábra) csavarvonalszerűen, akkor különböző típusú csavarmeneteket
kapunk, amelyek különféle feladatok megoldására alkalmasak. A gyakorlatilag megvalósított
csavarmenet lehet külső menet (csavarorsó) vagy belső menet (csavaranya). Két, azonos
hengerpaláston való leszármaztatással kapott külső és belső menet ad helyesen kapcsolódó
menetpárt. A csavarmenetprofil minden egyes pontja azonos csavarvonalat ír le, vagyis a P
menetemelkedés minden profilpontra nézve azonos. Mivel a lefejtésnél a menetprofil
különböző pontjaihoz tartozó csavarvonalat lehet kiteríteni (5. ábra), ezért különböző
menetemelkedési szögeket kapunk:
P P P
tgψ 1 = ; tgψ 2 = ; tgψ 3 = .
d1π d 2π d 3π
Így tehát ψ1>ψ2>ψ3. A csavarokkal kapcsolatos számításokban, ha más nincs megadva,
ψ mindig a d2 közepes átmérőhöz tartozó menetemelkedési szöget jelenti.

4. ábra Különböző menetprofilok

p
ψ
d3 Π
d2 Π
d Π
5. ábra: Menetemelkedési háromszög

Az alkalmazott menetprofil fajtáját a felhasználási cél, a menet funkciója határozza meg.

Kötőcsavarokhoz a nagyobb súrlódás miatt az egyenlő szárú, háromszög profilú élesmenetek
felelnek meg. Az élesmenetek jellemzői az α profilszög, a p menetemelkedés, a H
menetmélység és végül a menetcsúcsok letörése, valamint a menettő lekerekítése. A menettő
lekerekítése főként a csavar teherbírása, elsősorban kifáradása szempontjából fontos. Ha
ugyanis a csavarra vágott menet tövében a lekerekítés nagyobb, kisebb lesz a feszültséggyűjtő
hatás, és nő a magkeresztmetszet. A 6. ábra a menetszelvényen alkalmazott szokásos
jelöléseket tünteti fel. A névleges menetátmérő az orsóra vágott menet d külső átmérője. A d2
középátmérő annak a hengernek az átmérője, amelyen a menet és a menetárok szélessége
azonos, és értéke P/2. A D, D1 és D2 méretek az előzővel hasonló módon az anyamenet
átmérői.
Méréstechnika: Menetmérés 2009/2010. 1. félév Dr. Solecki Levente 8/9. lap

6. ábra. A meneteknél alkalmazott jelölések

A szabványos csavaráruk megnevezésének sorrendje: első helyen áll az alak megnevezése,

azután a pontossági fokozat jele, majd a fő méretek, a teljes szabványjel, az anyagminőség
jele és végül az egyéb követelmények jele következik. Például "Hatlapfejű csavar B M
16X50 A MSZ 2461.8.8: Zn NT." Megnevezés egy M 16 menetű, 50 mm szerkezeti
hosszúságú, azaz szárhosszúságú, B pontossági fokozatú, 8.8. anyagminőségű, nem tükröző
cinkbevonattal ellátott (MSZ 8724), A alakú hatlapfejű csavart jelöl. A menettűrés minőségét,
amely általában közepes minőségjellegű, a csavarárura vonatkozó szabvány előírja. Az
anyagminőség, ill. a szilárdsági jellemzők, amelyekre a 8.8. utal a megadott járatos
minőségeken belül szabadon választhatók.

A fontosabb csavarokat és anyákat a következő ábra szemlélteti, megadva az MSZ

számokat és feltüntetve a megnevezéseket is. Fejescsavaroknál a leggyakrabban alkalmazott
alakok a hatlapfejű, négylapfejű, belső kulcsnyílású, hornyolt, kereszthornyos, szárnyas- és
rovátkolt fejű. Az egyes csavarok fő méretét a megfelelő szabványok tartalmazzák. A
csavarokhoz alkalmazandó kulcsok és egyéb szerelőszerszámok a szabványokban szintén
megtalálhatók.
Méréstechnika: Menetmérés 2009/2010. 1. félév Dr. Solecki Levente 9/9. lap