FI-505050801 - 1 - Kémia 8. TK

2015.09.
03 11:52:43
2017.11.20. 17:10:57
8
7
Kémia
kolloidok
részecskemodell
egyenletírás
vegyület
periódusos rendszer
Kísérleti tankönyv tankönyv
ÚJGENERÁCIÓS
elem
adszorpció
oldat
vegyjel
kémhatás
atom
Kémia
Kémia TANKÖNYV
TANKÖNYV
88
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
I. A VIII. A
1 2,1 2
A periódusos rendszer
megismerjétek. A nyolcadik év izgalmas utazást ígér. Az elsô néhány lecke még az
fejezete. A negyedik fejezet a köznapi élet kémiai ismereteirôl szól. Milyen anya
re sem vettük, hogy elszennyeztük a környezetünket. Olyan jelek figyelmeztettek
tudománya ezeknek a problémáknak a megoldására? Erre adja meg a választ az

lettetek arra, hogy a kémia igazán érdekes, mindennapjaitokat is érintô oldalát
között. Ezt követôen azonban már csak a mindennapi életünk szempontjából fon
A hetedik osztályban olyan alapvetô ismereteket szerezhettetek, ami lehetôvé teszi
számos jól ismert jelenség értelmezését. Megtanultatok egyszerû kísérleteket elvé
gezni, megismertétek az anyagok szerkezetét és néhány anyag fontosabb tulajdon
ságait is. Betekinthettetek a kémiai reakciók izgalmas világába, így már képesek
anyagok építik fel a természetet. Amióta ember él a Földön, azóta alakítja át a ter
mészetben található anyagokat. Ezt az átalakítást mutatja be könyvünk harmadik
könyvünkbôl. Amíg életszínvonalunk folyamatos fejlôdésére figyeltünk, sokáig ész

alapozást szolgálja, azért, hogy könnyebben eligazodhassatok a kémiai reakciók
A tananyag egy logikus ívet formál. A második fejezetbôl megtudhatjuk, milyen
erre bennünket, mint például az erdôpusztulás, a túl gyors leégés a napon, vagy
dôszobában, a kertben vagy éppen az autóban? Mindezekre választ kaphattok
A teljes munkafüzet interneten keresztül is megtekinthetô az Oktatáskutató és Fej

az egyre fogyatkozó ivóvízkészlet. Mit tehetünk mi magunk, és mit tehet a kémia
gokat használunk nap, mint nap? Miként jelenik meg a kémia a konyhában, a für
1 H He
hidrogén hélium
1,008 II. A III. A IV. A V. A VI. A VII. A 4,00
3 1,0 4 1,5 rendszám 6 2,5 elektronvonzó képesség fémek 5 2,0 6 2,5 7 3,0 8 3,5 9 4,0 10
829148
Li Be B C N O F Ne
978-963-682-914-8
2 vegyjel C félfémek
lítium berillium szén bór szén nitrogén oxigén fluor neon
FI-505050801
6,94 9,01 név 12,01 moláris tömeg (g/mol) nemfémek 10,81 12,01 14,01 16,00 19,00 20,18
789636
11 0,9 12 1,2 13 1,5 14 1,8 15 2,1 16 2,5 17 3,0 18

Na Mg Al Si P S Cl Ar
nemesgázok
3
nátrium magnézium alumínium szilícium foszfor kén klór argon
22,99 24,31 III. B IV. B V. B VI. B VII. B VIII. B I. B II. B 26,98 28,09 30,97 32,06 35,45 39,95
9
19 0,8 20 1,0 21 1,3 22 1,5 23 1,6 24 1,6 25 1,5 26 1,8 27 1,8 28 1,8 29 1,9 30 1,6 31 1,6 32 1,8 33 2,0 34 2,4 35 2,8 36
4 K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
kálium kalcium szkandium titán vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton
tos jelenségekkel és ismeretekkel foglalkozunk.
39,10 40,08 44,96 47,90 50,94 52,00 54,90 55,85 58,93 58,71 63,54 65,37 69,72 72,59 74,92 78,96 79,91 83,80
37 0,8 38 1,0 39 1,3 40 1,4 41 1,6 42 1,8 43 1,9 44 2,2 45 2,2 46 2,2 47 1,9 48 1,7 49 1,7 50 1,8 51 1,9 52 2,1 53 2,5 54
Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe
utolsó fejezet. Jó barangolást kívánunk!

5
rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium molibdén technécium ruténium ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon
85,47 87,62 88,91 91,22 92,91 95,94 (98) 101,07 102,91 106,4 107,87 112,40 114,82 118,69 121,75 127,60 126,90 131,30
55 0,7 56 0,9 57 1,1 72 1,3 73 1,5 74 1,7 75 1,9 76 2,2 77 2,2 78 2,2 79 2,3 80 1,9 81 1,8 82 1,8 83 1,9 84 2,0 85 86
lesztô Intézet honlapján (ofi.hu).

6 Cs Ba La Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn
cézium bárium lantán hafnium tantál volfrám rénium ozmium irídium platina arany higany tallium ólom bizmut polónium asztácium radon
132,91 137,34 138,91 178,49 180,95 183,85 186,2 190,2 192,2 195,09 196,97 200,59 204,37 207,19 208,98 (210) (210) (222)
87 0,7 88 0,9 89 1,1 104 105 106 107 108 109 110 111 112
7 Fr Ra Ac Rf Db Sg Bh Hs Mt Ds Rg Cn
francium rádium aktínium radzerfordium dubnium szíborgium borium hasszium meitnerium darmstadtium röntgenium kopernícium
(223) (226) (227) (261) (262) (263) (264) (265) (268)
Kedves Diákok!
A teljes tankönyv az Okosportálon is megtekinthető.

58 1,1 59 1,1 60 1,2 61 62 1,2 63 64 1,1 65 1,2 66 67 1,2 68 1,2 69 1,2 70 1,1 71 1,2
okosportál.hu
Kattanj a tudásra!
6 Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu
Raktári szám: FI-505050801/1
ISBN 978-963-436-120-6
cérium prazeodímium neodímium promécium szamárium európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium
140,12 140,91 144,24 (147) 150,35 151,96 157,25 158,92 162,50 164,93 167,93 168,93 173,04 174,97
FI 505050801 kemia8 tk szept3.indd 1

90 1,3 91 1,5 92 1,7 93 1,3 94 1,3 95 1,3 96 97 98 99 100 101 102 103
Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr
kemia 8 tk-2017-borító.indd 1
7
tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium
232,0 (231) 238,03 (237) (240) (243) (247) (247) (249) (254) (253) (256) (254) (257)
KÉMIA 8.
Tankönyv
Kemia8_TK_impresszum_2018-engedélyes.indd 1 2018.05.22. 15:43:29

Albert Attila
Albert Viktor
Gávris Éva
Hetzl Andrea
Paulovits Ferenc
KÉMIA 8.
Tankönyv
Eszterházy Károly Egyetem

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A kiadvány tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott
a TKV/56-17/2018 (2018.04.09. – 2023.08.31.) számú határozattal.
A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. mellékletének:
Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők: dr. Zsuga Miklósné dr., Nagy Károly
Tananyagfejlesztők: Albert Attila, Albert Viktor, Gávris Éva, Hetzl Andrea, Paulovits Ferenc
Alkotószerkesztő: Eszes Valéria, Albert Viktor
Vezető szerkesztő: Demeter László, Tóthné Szalontay Anna
Tudományos-szakmai szakértő: Tömösközi Sándor
Pedagógiai szakértő: Martonné Ruzsa Valéria
Lektor: Szalay Luca
Fedélfotó: © 123RF
Látvány- és tipográfiai terv: Korda Ágnes
Illusztráció: Morvay Vica, Szalóki Dezső, Kováts Borbála
Fotók: © 123RF, © Cultiris Kulturális Képügynökség, Wikipedia, Pixabay
A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt
évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely az újgenerációs tankönyvek készítőinek is
ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek,
akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják.
© Eszterházy Károly Egyetem (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), 2017
ISBN 978-963-436-120-6
Eszterházy Károly Egyetem • 3300 Eger, Eszterházy tér 1.

Tel.: (+36-1) 460-1873 • Fax: (+36-1) 460-1822
Vevőszolgálat: vevoszolgalat@ofi.hu
Kiadásért felel: dr. Liptai Kálmán rektor

Raktári szám: FI-505050801/1
Műszakiiroda-vezető: Horváth Zoltán Ákos • Műszaki szerkesztő: Bernhardt Pál, Orosz Adél
Grafikai szerkesztő: Morvay Vica, Farkas Éva • Nyomdai előkészítés: Peregovits László, WOW (Kováts Borbála)
Terjedelem: 12,36 (A/5 ív), tömeg: 247,43 gramm
A könyvben felhasználtuk a Kémia 7. tankönyv anyagát, Műszaki Könyvkiadó, 2013
Szerzők: Albert Attila, Albert Viktor, Kiss Zsuzsanna, Paulovits Ferenc
Felelős szerkesztő: Teravágimov Péter • Lektorok: dr. Wajand Judit és Hetzl Andrea
1. kiadás, 2018
Az újgenerációs tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú,
„A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje kereté-
ben készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nyomtatta és kötötte:
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés
törzsszáma:
Európai Szociális
Alap

Tartalom
1. Kémiai reakciók
1.1. A kémiai reakciók általános jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.2. Értelmezzük a redoxireakciókat! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
1.3. Versenyben a fémek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
1.4. A sav-bázis reakciók értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
1.5. Kitaposott utak a kémiában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
1.6. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
2. Kémia a természetben
2.1. A földkéreg anyagai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
2.2. A természetes vizek kémiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
2.3. A légkör kémiája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
2.4–5. Az élet molekulái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
2.6. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
3. Az anyag átalakításra kerül

3.1. Miből építsük fel házainkat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
3.2. Fémek az ércekből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
3.3. Egy veszélyes anyag – a kénsav . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
3.4. A nitrogéntől a robbanóanyagokig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
3.5. A tűzgyújtás története – a kovakőtől a gyufáig. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
3.6. A földgáz és a kőolaj. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
3.7. Korunk nélkülözhetetlen anyagai, a műanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
3.8. Miből készülnek ruházatunk anyagai?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
3.9. Az élelmiszerek gyártása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
3.10. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
4. Kémia a mindennapokban
4.1. Élelmiszereink és összetevőik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
4.2. Gyógyító szereink. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
4.3. Az idegrendszerre ható anyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
4.4. A vizek keménysége és a vízlágyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
4.5. Mosószerek a fürdőszobában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
4.6. Fertőtlenítő- és fehérítőszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
4.7. A fémek korróziója. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
4.8. Elemek és akkumulátorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
4.9. Az autó kémiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
4.10. Kémia a kertben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
4.11. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
5. Kémia és környezetvédelem
5.1–2. A levegőszennyezés és következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
5.3. A vizek szennyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
5.4. A hulladékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
5.5. Energiaforrások az emberiség szolgálatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
5.6. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
Kemia8_TK_0cimnegyed_2018.indd 5 2018.04.29. 18:26:50

Bevezetés
Kedves Diákok!
A hetedik osztályban olyan alapvető ismereteket szerezhettetek, ami lehetővé teszi számos jól ismert jelenség értel-
mezését. Megtanultatok egyszerű kísérleteket elvégezni, megismertétek az anyagok szerkezetét és néhány anyag
fontosabb tulajdonságait is. Betekinthettetek a kémiai reakciók izgalmas világába, így már képesek lettetek arra,
hogy a kémia igazán érdekes, mindennapjaitokat is érintő oldalát megismerjétek. A nyolcadik év izgalmas utazást
ígér. Az első néhány lecke még az alapozást szolgálja azért, hogy könnyebben eligazodhassatok a kémiai reakciók
között. Ezt követően azonban már csak a mindennapi életünk szempontjából fontos jelenségekkel és ismeretekkel
foglalkozunk.
A tananyag egy logikus ívet formál. A második fejezetből megtudhatjuk, milyen anyagok építik fel a természetet.
Amióta ember él a Földön, azóta alakítja át a természetben található anyagokat. Ezt az átalakítást mutatja be könyvünk
harmadik fejezete. A negyedik fejezet a köznapi élet kémiai ismereteiről szól. Milyen anyagokat használunk nap mint
nap? Miként jelenik meg a kémia a konyhában, a fürdőszobában, a kertben vagy éppen az autóban? Mindezekre vá-
laszt kaphattok könyvünkből. Amíg életszínvonalunk folyamatos fejlődésére figyeltünk, sokáig észre sem vettük, hogy
mennyire szennyezzük a környezetünket. Olyan jelek figyelmeztettek erre bennünket, mint például az erdőpusztulás,
a túl gyors leégés a napon, vagy az egyre fogyatkozó ivóvízkészlet. Mit tehetünk mi magunk, és mit tehet a kémia tu-
dománya ezeknek a problémáknak a megoldására? Erre adja meg a választ az utolsó fejezet. Jó barangolást kívánunk!
hogyan használjuk ezt a könyvet?
Kísérletekhez
kapcsolódó képek
1.1. A kémiAi reAkciók áltAlánoS jellemzéSe Egyesülés Bomlás ző, vízben rosszul oldódó szilárd anyagokat a kémiában
hidrogén égése vízbontás elektromos árammal csapadékoknak nevezik. Azokat a reakciókat pedig,
amelyek során egy oldatból kémiai reakció során szilárd
Képződhet-e csapadék egy kémcsőben? magnézium égése hipermangán bomlása hő
Bevezető A kémia az anyag átalakulásának tudománya. Az átalaku- alumínium reakciója jóddal

hatására
cukor karamellizálódása
halmazállapotú anyag válik ki, csapadékképződéssel járó
reakcióknak nevezzük. A csapadékokat a reakcióegyen-
probléma lásnak azonban feltételei vannak. Vajon milyen körülmé- nátrium és klór reakciója szénsav bomlása szén-dioxidra
letben aláhúzással jelöljük.
nyek között mehetnek végbe a kémiai reakciók? Hogyan és vízre AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3
csökkenthető a lejátszódásukhoz szükséges idő? És mi-
Gázfejlődéssel járó Csapadékképződéssel járó
lyen csoportokba sorolhatók a kémiai reakciók? A reakciót kísérő energiaváltozás alapján megkülön- reakció reakció
böztetünk exoterm (hőtermelő) és endoterm (hőelnye- vízbontás elektromos árammal szén-dioxid reakciója meszes
lő) reakciókat. Az exoterm reakciók során a rendszer vízzel
Végbemegy vagy nem megy végbe? energiája csökken, a környezeté nő. Az endoterm reak- mészkő reakciója sósavval ezüst-nitrát-oldat reakciója
ciók esetén ez fordított. sósavval
A kémiai reakciók végbemenetelének alapvető felté- cink reakciója sósavval
1.1.2. Hidrogén-peroxid bomlása barnakőpor hatására. Heves Exoterm Endoterm
tele a reakciópartnerek részecskéinek az ütközése. Ez pezsgés indul meg, színtelen, szagtalan gáz fejlődik, amely a pa- nátrium reakciója vízzel
azonban csak akkor vezet tényleges átalakuláshoz, ha rázsló gyújtópálcát lángra lobbantja. A kémcső fala felmelegszik hidrogén égése vízzé vízbontás elektromos áram-
mal
Törzsanyag
a részecskék megfelelő irányból és megfelelő energiával Korábban külön foglalkoztunk a kémiai reakciók két
ütköznek. E két tényező együttes megvalósulása esetén A hidrogén-peroxid megfelelő körülmények között magnézium égése hipermangán bomlása hő legismertebb csoportjával, a redoxireakciókkal és a sav-
hatására
hatásos ütközésről beszélünk. A folyamatot egyszerűen vízre és oxigénre bomlik. Vizes oldatában a részecskék- bázis reakciókkal. A következő leckékben ezekkel ismer-
modellezhetjük a gyufa meggyújtásának példáján. nek csak kis hányada rendelkezik a bomláshoz szüksé- nátrium reakciója vízzel cukor karamellizálódása kedünk meg részletesebben.
ges energiával. Melegítéssel akár fel is gyorsíthatjuk a nátrium reakciója klórral réz-oxid redukciója hidro-
bomlást. A reakció azonban barnakőpor (mangán-di- génnel
oxid, MnO2) hatására is felgyorsul. A reakció exoterm. cink reakciója sósavval fotoszintézis
Rövid összefoglalás
MnO2
2 H2O2 2 H2O + O2 A kémiai reakciók lejátszódásának feltétele a részt
Kísérlet vevő anyagok részecskéinek megfelelő irányból,
A fontos A reakció során az oxigén eltávozik, a víz alján pe-

dig visszamarad a barnakőpor. Azokat az anyagokat,
megfelelő energiával történő, ún. hatásos ütkö-
Rövid
Két kémcsőbe öntsünk egy-egy ujjnyi háztartási só- zése. Számos reakció csak katalizátor jelenlét-
kifejezéseket amelyek megnövelik egy reakció sebességét, de a reakció savat! Az egyikbe ejtsünk alufólia-galacsint, a má- ében megy végbe. A katalizátorok olyan anyagok,
végén változatlan mennyiségben és kémiai minőségben sikba öntsünk kevés ezüst-nitrát- (AgNO3-) oldatot! amelyek megnövelik egy reakció sebességét, de a
vastag betű
visszamaradnak, katalizátoroknak nevezzük. A reak-
cióegyenletben a katalizátor jelét a nyílra (ami az egyen-
reakció végén változatlan kémiai minőségben és
mennyiségben visszakaphatók. A reakciókat kü- összefoglalás
lönféle szempontok szerint csoportosíthatjuk. Egy
lőségjelet helyettesíti) írjuk. A kémiai reakciók jelentős
emeli ki része végbe sem megy megfelelő katalizátor nélkül, ezért
adott reakció többféle csoportba is besorolható.
Új fogalmak
ezeket az anyagokat a vegyipar számos helyen használja. Új fogalmak
1.1.1. A hatásos ütközés szemléltetése. Ha a gyufát merőlegesen
közelítjük a dörzsfelülethez, nem gyullad meg. Szintén hatás- hatásos ütközés, katalizátor, csapadék
talan, ha lassan húzzuk végig a felületen. A kémiai reakció akkor érdekesség
indul be, ha gyorsan, oldalirányból húzzuk végig a gyufafejet
?
a dörzsfelületen Az élőlényekben lejátszódó kémiai folyamatok több-
sége csak katalizátor jelenlétében megy végbe meg- Kérdések, feladatok
Segít, gyorsít, megmarad – a katalizátor felelő sebességgel. Az élő szervezetek katalizátorait
1. Fogalmazd meg, mit nevezünk hatásos üt-
enzimeknek nevezzük. Legismertebbek a tápanyago-
A kémiai reakciók jelentős része csak magas hőmér- kat bontó emésztőenzimek. 1.1.3. Sósav reakciója alumí- 1.1.4. Sósav reakciója ezüst- közésnek!
sékleten, olykor csak nagy nyomáson megy végbe. niummal nitrát-oldattal 2. Mik a katalizátorok, és miért alkalmazzák
Számos esetben azonban nem alkalmazhatunk ilyen azokat kémiai reakciókban?
körülményeket. A sósav az alumíniummal a már korábban megismert 3. Milyen reakciótípusokba sorolható be a hid-
Hogyan csoportosíthatjuk a reakciókat? rogén-peroxid vízzé és oxigénné alakulása?
módon, alumínium-klorid és hidrogéngáz fejlődése
A kémiai reakciókat sokféle szempont szerint csoporto- közben lép reakcióba. Azokat a kémiai átalakulásokat, Magyarázd meg, miért!
kísérlet 4. Az alumínium és a jód katalizátor hatására
síthatjuk. Egyik legegyszerűbb, ha a kiindulási anyagok amelyek során gáz-halmazállapotú termék keletkezik,
hevesen egyesül. Írd fel a reakció egyenle-
Kémcsőben lévő 3%-os hidrogén-peroxid-oldatba
és termékek száma alapján csoportosítunk. Egyesülés so- gázfejlődéssel járó reakcióknak nevezzük. tét! Keress filmet a reakcióról az interneten!
szórjunk késhegynyi barnakőport! Tartsunk a kém-
cső szájához parázsló gyújtópálcát!
rán két- vagy többféle kiindulási anyagból egyféle ter-
mék képződik. A bomlás ennek ellentéte, amely során
2 Al + 6 HCl = 2 AlCl3 + 3 H2
Sósav és ezüst-nitrát-oldat összeöntésekor a kémcső-
Mi a katalizátora?
5. Írd fel minél több, a lecke táblázataiban sze-
Kérdések,
egyféle anyagból két- vagy többféle anyag keletkezik. ben fehér színű, szilárd halmazállapotú, vízben rosszul
oldódó ezüst-klorid válik ki. A vizes oldatokban keletke-
replő reakció kémiai egyenletét!
feladatok
8 9
Könnyen elvégezhető Érdekesség

kísérlet, megfigyelés
Kemia8_TK_0cimnegyed_2018.indd 6 2018.04.29. 18:26:51

1. fejezet
Kémiai reakciók
Ebben a fejezetben áttekintjük a kémiai reakciók
lejátszódásának a feltételeit és a fontosabb reakciótípusokat.
Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 7 2018.04.29. 19:17:19

1.1. A kémiai reakciók általános jellemzése
Képződhet-e csapadék egy kémcsőben?

A kémia az anyag átalakulásának tudománya. Az átalaku-
lásnak azonban feltételei vannak. Vajon milyen körülmé-
nyek között mehetnek végbe a kémiai reakciók? Hogyan
csökkenthető a lejátszódásukhoz szükséges idő? És mi-
lyen csoportokba sorolhatók a kémiai reakciók?
Végbemegy vagy nem megy végbe?
A kémiai reakciók végbemenetelének alapvető felté-

1.1.2. Hidrogén-peroxid bomlása barnakőpor hatására. Heves
tele a reakciópartnerek részecskéinek az ütközése. Ez pezsgés indul meg, színtelen, szagtalan gáz fejlődik, amely a pa-
azonban csak akkor vezet tényleges átalakuláshoz, ha rázsló gyújtópálcát lángra lobbantja. A kémcső fala felmelegszik.
a részecskék megfelelő irányból és megfelelő energiával
ütköznek. E két tényező együttes megvalósulása esetén A hidrogén-peroxid megfelelő körülmények között
hatásos ütközésről beszélünk. A folyamatot egyszerűen vízre és oxigénre bomlik. Vizes oldatában a részecskék-
modellezhetjük a gyufa meggyújtásának példáján. nek csak kis hányada rendelkezik a bomláshoz szüksé-
ges energiával. Melegítéssel akár fel is gyorsíthatjuk a
bomlást. A reakció azonban barnakőpor (mangán-di-
oxid, MnO2) hatására is felgyorsul. A reakció exoterm.
MnO2
2 H2O2 2 H2O + O2
A reakció során az oxigén eltávozik, a víz alján pe-
dig visszamarad a barnakőpor. Azokat az anyagokat,
amelyek megnövelik egy reakció sebességét, de a reakció
végén változatlan mennyiségben és kémiai minőségben
visszamaradnak, katalizátoroknak nevezzük. A reak-
cióegyenletben a katalizátor jelét a nyílra (ami az egyen-
lőségjelet helyettesíti) írjuk. A kémiai reakciók jelentős
része végbe sem megy megfelelő katalizátor nélkül, ezért
ezeket az anyagokat a vegyipar számos helyen használja.
1.1.1. A hatásos ütközés modellezése. Ha a gyufát merőlegesen
közelítjük a dörzsfelülethez, nem gyullad meg. Szintén hatás
talan, ha lassan húzzuk végig a felületen. A kémiai reakció akkor Érdekesség
indul be, ha gyorsan, oldalirányból húzzuk végig a gyufafejet
a dörzsfelületen. Az élőlényekben lejátszódó kémiai folyamatok több-
sége csak katalizátor jelenlétében megy végbe meg-
Segít, gyorsít, megmarad – a katalizátor felelő sebességgel. Az élő szervezetek katalizátorait
enzimeknek nevezzük. Legismertebbek a tápanyago-
A kémiai reakciók jelentős része csak magas hőmér- kat bontó emésztőenzimek.
sékleten, olykor csak nagy nyomáson megy végbe.
Számos esetben azonban nem alkalmazhatunk ilyen
körülményeket.
Hogyan csoportosíthatjuk a reakciókat?
A kémiai reakciókat sokféle szempont szerint csoporto-
Kísérlet síthatjuk. Egyik legegyszerűbb, ha a kiindulási anyagok
Kémcsőben lévő 3%-os hidrogén-peroxid-oldatba
és termékek száma alapján csoportosítunk. Egyesülés so-
szórjunk késhegynyi barnakőport! Tartsunk a kém- rán két- vagy többféle kiindulási anyagból egyféle ter-
cső szájához parázsló gyújtópálcát! mék képződik. A bomlás ennek ellentéte, amely során
egyféle anyagból két- vagy többféle anyag keletkezik.

Egyesülés Bomlás ző, vízben rosszul oldódó szilárd anyagokat a kémiában
hidrogén égése vízbontás elektromos árammal csapadékoknak nevezik. Azokat a reakciókat pedig,
magnézium égése hipermangán bomlása hő amelyek során egy oldatból kémiai reakció során szilárd
hatására halmazállapotú anyag válik ki, csapadékképződéssel járó
alumínium reakciója jóddal cukor karamellizálódása reakcióknak nevezzük. A csapadékokat a reakcióegyen-
nátrium és klór reakciója szénsav bomlása szén-dioxidra
letben aláhúzással jelöljük.
és vízre AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3
Gázfejlődéssel járó Csapadékképződéssel járó
A reakciót kísérő energiaváltozás alapján megkülön- reakció reakció
böztetünk exoterm (hőtermelő) és endoterm (hőelnye- vízbontás elektromos árammal szén-dioxid reakciója meszes
lő) reakciókat. Az exoterm reakciók során a rendszer vízzel
energiája csökken, a környezeté nő. Az endoterm reak- mészkő reakciója sósavval ezüst-nitrát-oldat reakciója
ciók esetén ez fordított. sósavval
cink reakciója sósavval
Exoterm Endoterm
nátrium reakciója vízzel
hidrogén égése vízzé vízbontás elektromos áram-
mal Korábban külön foglalkoztunk a kémiai reakciók két
magnézium égése hipermangán bomlása hő legismertebb csoportjával, a redoxireakciókkal és a sav-
hatására
bázis reakciókkal. A következő leckékben ezekkel ismer-
nátrium reakciója vízzel cukor karamellizálódása kedünk meg részletesebben.
nátrium reakciója klórral réz-oxid redukciója hidro-
génnel
cink reakciója sósavval fotoszintézis
A kémiai reakciók lejátszódásának feltétele a részt
Kísérlet vevő anyagok részecskéinek megfelelő irányból,
megfelelő energiával történő, ún. hatásos ütkö-
Két kémcsőbe öntsünk egy-egy ujjnyi háztartási só- zése. Számos reakció csak katalizátor jelenlété-
savat! Az egyikbe ejtsünk alufólia-galacsint, a má- ben megy végbe. A katalizátorok olyan anyagok,
sikba öntsünk kevés ezüst-nitrát- (AgNO3-) oldatot! amelyek megnövelik egy reakció sebességét, de a
reakció végén változatlan kémiai minőségben és
mennyiségben visszakaphatók. A reakciókat kü-
lönféle szempontok szerint csoportosíthatjuk. Egy
adott reakció többféle csoportba is besorolható.
Új fogalmak
hatásos ütközés, katalizátor, csapadék
? Kérdések, feladatok
1. Fogalmazd meg, mit nevezünk hatásos üt-
1.1.3. Sósav reakciója alumí- 1.1.4. Sósav reakciója ezüst- közésnek!
niummal nitrát-oldattal 2. Mik a katalizátorok, és miért alkalmazzák
azokat kémiai reakciókban?
A sósav az alumíniummal a már korábban megismert 3. Milyen reakciótípusokba sorolható be a hid-
módon, alumínium-klorid és hidrogéngáz fejlődése rogén-peroxid vízzé és oxigénné alakulása?
közben lép reakcióba. Azokat a kémiai átalakulásokat, Magyarázd meg, miért!
4. Az alumínium és a jód katalizátor hatására
amelyek során gáz-halmazállapotú termék keletkezik,
hevesen egyesül. Írd fel a reakció egyenle-
gázfejlődéssel járó reakcióknak nevezzük. tét! Keress filmet a reakcióról az interneten!
2 Al + 6 HCl = 2 AlCl3 + 3 H2 Mi a folyamat katalizátora?
Sósav és ezüst-nitrát-oldat összeöntésekor a kémcső- 5. Írd fel minél több, a lecke táblázataiban sze-
ben fehér színű, szilárd halmazállapotú, vízben rosszul replő reakció kémiai egyenletét!
oldódó ezüst-klorid válik ki. A vizes oldatokban keletke-

1.2. Értelmezzük a redoxireakciókat!
Az oxigén a reakciópartnerét elektronleadásra, azaz
Mi a hasonlóság az éltető oxigén oxidációra készteti. Azt az anyagot, amely a reakciópart-
és a mérgező klór reakciói között? nerét elektronleadásra készteti, oxidálószernek nevezzük.
Az elemi részecskék felfedezésével a kémiai reakciók
A magnéziumatom elektronokat ad át az oxigén-
– közöttük a redoxireakció is – új értelmezést kapott. atomnak, az oxigénatom így elektronfelvétellel redu-
A redoxireakció fogalmát kiterjeszthetjük olyan reakciókra kálódik. A magnézium tehát redukálja az oxigént. Azt
is, amelyekben az oxigén nem is vesz részt. az anyagot, amely a reakciópartnerét elektronfelvételre
készteti, redukálószernek nevezzük.
4 e-
Amikor az elektron költözik
2 Mg + O2 → 2 Mg2+ + 2 O2–
Két jól ismert reakció a magnézium égése és a nátrium
klórral való egyesülése. Vizsgáljuk meg, mi a közös eb- 2 Mg + O2 = 2 MgO
ben a két reakcióban! oxidálódik redukálódik
redukálószer oxidálószer
Érdekesség
Leo és Fred sok gyerek számára ismert rajzfilmfigu-
rák. Segítségükkel könnyen megjegyezhetjük a re-
dukció és az oxidáció fogalmát. Az elektron LEadását
Oxidációnak, az elektron Felvételét REDukciónak
nevezzük.
1.2.1. A magnézium égése 1.2.2. A nátrium reakciója

klórral
A magnézium oxigénfelvétellel oxidálódik, magné-

zium-oxid keletkezik. A reakció magas hőmérsékleten
megy végbe. Ekkor a kötések fellazulnak, felszakadnak,
és a magnéziumatom elektront ad át az oxigénatomnak.
A magnéziumatom külső elektronhéján két elektron
tartózkodik. Ezek leadásával stabilis nemesgáz-szerke-
zetű magnéziumionná alakul.
Mg → Mg2+ + 2 e– oxidáció
Az elektronleadás az oxigén hatására következett be,
ezért az elektronleadással járó folyamatokat (az oxigén
nevéből) oxidációnak nevezzük. A magnéziumatom ál-
tal leadott elektronokat az oxigénatom veszi fel, és így 1.2.3. LEO és FRED
nemesgáz-szerkezetű oxidionná alakul. Az elektron fel-
vételével járó folyamatokat redukciónak nevezzük. Redoxireakció oxigén nélkül?
O+2e →O – 2–
redukció
A nátrium és a klór exoterm reakcióban nátrium-klo-
Mivel az oxidáció és a redukció mindig egyidejű- riddá egyesül. A nátriumatom elektron leadásával, azaz
leg megy végbe, az elektronátmenettel járó reakciókat oxidációval nátriumionná alakul.
redoxireakcióknak nevezzük. Na → Na+ + e– oxidáció
10

A klóratom elektron felvételével, azaz redukcióval
Jó, ha tudod!
alakul kloridionná.
Cl + e– → Cl– redukció Jó oxidálószerek Jó redukálószerek
2 e- oxigént adnak le oxigént vesznek fel
vagy vagy
2 Na + Cl2 → 2 Na+ + 2 Cl– hidrogént vesznek fel hidrogént adnak le
vagy vagy
2 Na + Cl2 = 2 NaCl elektront vesznek fel elektront adnak le
oxidálódik redukálódik oxigén (O2) hidrogén (H2)
redukálószer oxidálószer
ózon (O3) szén (C)
Vegyük észre, hogy az oxigén szerepét a reakcióban halogénelemek (pl. Cl2) szén-monoxid (CO)
a klór veszi át, ezért azt mondjuk, hogy a klór oxidálja a hidrogén-peroxid (H2O2) alkálifémek (pl. Na)
fémet. A redoxireakcióknak tehát nem szükséges felté- hipermangán (KMnO4) alkáliföldfémek (pl. Mg)
tele az oxigén. kénsav (H2SO4) alumínium (Al)
A bemutatott két reakcióban a fématomok (magné-
salétromsav (HNO3)
ziumatom, nátriumatom) elektronokat adnak át a nem
fématomoknak (oxigénatom, klóratom), és ionvegyüle-
tek keletkeznek.
Robbanó gázkeverékek
Az elektronátadással járó kémiai reakciókat
Az előző példákban két fém oxigénnel, illetve klórral való redoxireakciónak nevezzük. Az elektron leadá-
reakcióját vizsgáltuk. Most nézzük meg egy nemfémes sával járó részfolyamat az oxidáció, az elektron
elem, a hidrogén reakcióját ugyanezzel a két nemfémes felvételével járó pedig a redukció. A redukció
elemmel! A hidrogén és az oxigén 2 : 1 térfogatarányú ele- és az oxidáció mindig egyidejűleg történik a
gyét durranógáznak, a hidrogén és a klór 1 : 1 térfogatará- redoxireakció során. Jó oxidálószer az oxigén
nyú elegyét pedig klórdurranógáznak nevezzük. Mindkét és a klór, jó redukálószer a magnézium és a hid-
rogén. Ha egy reakcióban a kiindulási anyagok
gázelegy meggyújtva robbanásszerű hevességgel reagál.
vagy a termékek között elem szerepel, akkor az
jellemzően redoxireakció.
2 H2 + O2 H2 + Cl2
Új fogalmak
oxidáció, redukció, oxidálószer,
O 2 HCl
redukálószer, redoxireakció
H Cl
H H
2 H2O
energia
1. Elektronátmenet alapján mit nevezünk oxi-
1.2.4. A durranógáz és a klórdurranógáz reakcióját kísérő ener- dációnak, és mit redukciónak?
giaváltozás 2. Értelmezd a nátrium és a klór reakcióját mint
redoxireakciót!
Láthatjuk, hogy az átalakulások során apoláris mole-
3. Sorold be a hidrogén égését a tanult reakció-
kulákból poláris molekulák jönnek létre. Az oxigénatom típusokba!
és a klóratom is magához vonzza a hidrogénatom elekt- 4. Jellemzően milyen szerepet töltenek be a
ronját. Ezekben a reakciókban csak részlegesen megy redoxireakciókban az alkálifémek és az alká-
végbe az elektronátadás, mert a hidrogénatomról nem liföldfémek? Miért?
szakad le az elektron, nem képződik belőle ion. Az oxi- 5. Jellemzően milyen szerepet töltenek be a
gén és a klór is oxidálja a hidrogént. redoxireakciókban a halogénelemek? Miért?
6. Keress az interneten „durranógáz” és „klór-
2 H2 + O2 = 2 H2O H2 + Cl2 = 2 HCl durranógáz” címszavak megadásával video
filmeket!
oxidálódik oxidálószer oxidálódik oxidálószer
11

1.3. Versenyben a fémek
Bele meri dobni a kémiatanárod Van, amelyik még a sósavnak is ellenáll

a gyűrűjét a tömény sósavba?
Kísérlet
A különböző fémek reakciókészsége nagyon eltérő. Egye-
sek rendkívül aktívak, mások alig reagálnak. Állítsuk sor- Tegyünk sósavba kis darabokat az alábbi fémek-
rendbe a fémeket reakciókészségük alapján! ből: magnézium, alumínium, cink, vas, réz! Hason-
lítsuk össze a gázfejlődés intenzitását!
Győztesek és vesztesek – fémek

a szabad levegőn
Vizsgáljuk meg öt fém oxigénnel szemben mutatott vi-
selkedését!
Mg Al Zn Fe Cu
K Ca Fe Cu Ag
1.3.4. Fémek reakciója sósavval
A magnézium heves reakcióba lép a sósavval. Az alu-

mínium, a cink és a vas reakciója már egyre lassabb, a
1.3.1. Fémek viselkedése szabad levegőn
rézzel azonban nem történik változás. A reakciók során
fém-kloridok mellett hidrogéngáz keletkezik. A változá-
Látható, hogy a káliumot a levegőtől gondosan elzár- sok egyenlete a cink példáján:
va, petróleumban kell tárolni, mert a szabad levegőn
2 e-
azonnal eloxidálódik. A kalciumot jól záró üvegben
tartjuk, ennek ellenére viszonylag rövid idő alatt fehér
Zn + 2 HCl = ZnCl2 + H2
porrá (kalcium-oxiddá) alakul. A vas a nedves levegőn
csak lassan rozsdásodik, a réz felületén pedig csak igen A fenti reakciókban a sósav hidrogénionjai oxidálják
lassan jelenik meg a különböző rézvegyületekből álló a fématomokat, miközben maguk hidrogénné reduká-
kékeszöld rézpatina. Az ezüst még a magas hőmérsék- lódnak. A fématomok fémionokká oxidálódnak.
letű gázlángban sem oxidálható.
oxidáció: Zn → Zn2+ + 2 e–
redukció: 2 H+ + 2 e– = H2
Az oxidációra kevésbé hajlamos réz atomjai nem ké-

pesek redukálni a hidrogénionokat, és fordítva, a hid-
rogénionok nem képesek oxidálni a rézatomokat. Ezért
a réz nem lép reakcióba a sósavval.
A különféle fémek tehát eltérő mértékben képesek re-
1.3.2. A rozsda Fe2O3-tartalmú 1.3.3. A rézpatina különböző dukálni a sósav hidrogénionjait. Ennek alapján felállít-
keverék rézvegyületeket tartalmazó hatjuk a fémek redukálósorát, ami megegyezik a fémek
keverék
oxidációra való hajlamának sorrendjével. Ebbe a sorba
Az öt fémet oxidációs hajlama alapján sorba rendezhetjük: beilleszthetjük a hidrogént is.
K > Ca > Fe > Cu > Ag Mg > Al > Zn > Fe > H > Cu
12

A vas „berezel” Általánosságban megfogalmazható, hogy a nagyobb
redukálóképességű fém atomja a nála kisebb redukáló
Vizsgáljuk meg egyes fémek más fémionok oldatával képességű fém ionját elemi állapotúvá redukálja. Ennek
való reakcióját! alapján állítható fel a fémek redukálósora.
Kísérlet
Tegyünk cink-szulfát (ZnSO4), vas-szulfát (FeSO4) és
réz-szulfát (CuSO4) oldatába cink-, vas- és rézdara-
KCaNaMgAlZnFeHCuAg Au
bot! Figyeljük meg, melyik esetben történik változás! 1.3.6. A redukálósor
A sorban balra lévő fém atomja elektront tud átadni a

tőle jobbra lévő fém ionjának, azaz redukálni képes azt.
Pl.:
Fe + 2 Ag+ = Fe2+ + 2 Ag
Fe2+ + 2 Ag = nincs reakció
A fémek sorrendbe állíthatók az oxidációra való
hajlamuk alapján. Az oxidációra leginkább hajla-
mos fém a legnagyobb redukálóképességű. A fé-
mek egymáshoz viszonyított redukálóképessé-
1.3.5. Vas reakciója réz-szulfát-oldattal
gét a fémek redukálósora mutatja meg. A sor-
ba beilleszthető a hidrogén is, az alapján, hogy
Azokban az esetekben történik kémiai reakció, ahol a melyik fém atomja képes redukálni a savoldat
táblázatban „+” jel található. hidrogénionjait. A nagyobb redukálóképessé-
gű fém atomja a nála kisebb redukálóképességű
Zn2+ Fe2+ Cu2+ fém ionját redukálni képes.
Zn + +
Fe – + Új fogalmak
Cu – – redukálósor
A cink atomjai a vas és a réz ionjait is képesek redukál-
ni. Ezért a cink felületére vas, illetve réz válik ki, mialatt a
cinkatomok cinkionokká oxidálódnak.
2 e-
Zn + Fe2+ = Zn2+ + Fe Zn + FeSO4 = ZnSO4 + Fe 1. Hasonlítsd össze a vas, a réz és az ezüst oxidá-
2 e- cióra való hajlamát!
2. Hogyan kell tárolni a leginkább oxidálódó ká-
Zn + Cu2+ = Zn2+ + Cu Zn + CuSO4 = ZnSO4 + Cu liumot és kalciumot? Mi ennek az oka?
3. Nevezz meg három fémet, amelyek reakció-
A vas atomjai csak a rézionokat képesek redukálni, ba lépnek a sósavval! Mi ennek a magyaráza-
miközben vasionokká (Fe2+) alakulnak. ta? Írj reakcióegyenletet!
2 e- 4. Reakcióba lép-e az arany a sósavval? Magya-
rázd meg az ismereteid alapján!
Fe + Cu2+ = Fe2+ + Cu Fe + CuSO4 = FeSO4 + Cu 5. Réz-szulfát-oldatba ezüstlemezt, ezüst-nitrát-
Ez a kísérlet igazolja a három fém egymáshoz viszo- oldatba rézlemezt teszünk. Melyik esetben
nyított redukálóképességét, azaz oxidálódási hajlamát. történik kémiai reakció? Miért?
6. A lecke alapján mely tulajdonságában lehet
Zn > Fe > Cu győztes az arany és melyben a kálium?
13

1.4. A sav-bázis reakciók értelmezése
A hidrogén-klorid-molekulák hidrogéniont (H+)
Hogyan készíthetünk szökőkutat adnak át a vízmolekuláknak, amelyek ezt a nemkötő
a kémiaórán? elektronpárjukkal kötik meg. A hidrogén-klorid-mole-
kulákból így kloridionok (Cl–), a vízmolekulákból pedig
Ahogyan a redoxireakcióknak, úgy a sav-bázis reakcióknak
is van modern, részecskeátmenettel magyarázott meg- oxóniumionok (H3O+) keletkeznek.
határozása. Ezt Brønsted dán kémikus fogalmazta meg
1923-ban. Elméletének előnye,
hogy sokkal általánosabban ha-
tározza meg a sav és a bázis fo- H+
galmát, mint ahogy azt a hetedik
osztályban tanult (arrheniusi) el- HCl + H2O = Cl– + H3O+
mélet tette.
1.4.4. Hidrogén-klorid reakciója vízzel
Azokat az anyagokat, amelyek részecskéi hidrogén

1.4.1. Johannes Nicolaus Brønsted ionokat adnak át más anyagok részecskéinek, savaknak
(1879–1947)
nevezzük. A savak vizes oldatában a sav-bázis reakció
révén megnő az oxóniumionok mennyisége.
Színes szökőkút hidrogén-kloriddal Színes szökőkút ammóniával
Kísérlet Kísérlet
Töltsünk meg egy gömblombikot hidrogén-klorid- Végezzük el a szökőkútkísérletet ammóniagázzal
gázzal, és zárjuk le a lombik száját üvegcsővel át- fenolftalein indikátor mellett! Az indikátor rózsa-
fúrt gumidugóval! Az üvegcsövön keresztül juttas- szín színe lúgos kémhatást jelez.
sunk 1-2 csepp vizet a lombikba, rázzuk össze, majd
ujjunkkal fogjuk be az üvegcsövet! Mártsuk a cső
végét indikátorral (pl. lakmusz) megfestett vízbe!
Az ujjunkat elvéve, a lombikba szökőkútszerűen
áramlik be a víz. Az indikátor savas kémhatást jelez.
HCl
NH3
1.4.5. Az ammónia felfogása 1.4.6. Szökőkútkísérlet

lombikban ammóniával
Az ammónia- és a vízmolekulák kölcsönhatásakor szin-

tén hidrogénion-átadás történik. Az ammóniamole-
kula hidrogéniont vesz fel a vízmolekulától, amelyet a
nemkötő elektronpárjával köt meg. Az ammóniamole-
+
kulából így ammóniumionok ( NH4 ), a vízmolekulából
1.4.2. A hidrogén-klorid-gáz 1.4.3. Szökőkútkísérlet hidro- pedig hidroxidionok (OH–) keletkeznek.
felfogása lombikban gén-kloriddal
A hidrogén-klorid vízben nagyon jól oldódó gáz.

A lombikba bejutott 1-2 csepp víz feloldja a gáz nagy H+
részét, így a lombikban csökken a nyomás. A nagyobb
külső légnyomás hatására a víz szökőkútszerűen áram- NH3 + H2O = NH4+ + OH–
lik a lombikba. 1.4.7. Ammónia reakciója vízzel
14

Azokat az anyagokat, amelyek részecskéi más anya-
Jó, ha tudod!
gok részecskéitől hidrogéniont vesznek át, bázisoknak
nevezzük. A bázisok vizes oldatában a sav-bázis reakció Fontosabb savak Fontosabb bázisok
révén megnő a hidroxidionok mennyisége. vizes oldatuk vizes oldatuk
A hidrogénion-átadással járó reakciókat sav-bázis savas kémhatású lúgos kémhatású
reakcióknak nevezzük. vagy vagy
hidrogénionra és fémionra és hidroxid-
savmaradékionra bomlik ionra bomlik
A kettős jellemű vízmolekula vagy vagy
hidrogéniont ad át hidrogéniont vesz fel
Láthatjuk, hogy a vízmolekula az első reakcióban bázis- a bázisnak a savtól
ként viselkedett, mert hidrogéniont vett fel a hidrogén- sósav (HCl) nátrium-hidroxid (NaOH)
klorid-molekulától. A második reakcióban azonban sav kénsav (H2SO4) kálium-hidroxid (KOH)
volt, mert hidrogéniont adott át az ammóniamolekulá- salétromsav (HNO3) kalcium-hidroxid
nak. Ebből a két példából is látható: azt, hogy egy anyag [Ca(OH)2 ]
a reakcióban sav vagy bázis, a reakciópartnere határozza foszforsav (H3PO4) ammónia (NH3)
meg. Hétköznapi értelemben a vízzel szemben mutatott szénsav (H2CO3)
viselkedés alapján csoportosítunk.
ecetsav (CH3COOH)
Érdekesség
Mivel a víz sav és bázis is lehet, a tiszta vízben a mole-
kulák között is lejátszódik a hidrogénion-átadás: Rövid összefoglalás
H2O + H2O = H3O+ + OH–
A keletkező ionok azonban olyan csekély mennyiség- A hidrogénion-átadással járó reakciókat sav-bá-
ben vannak jelen, hogy a kémiailag tiszta víz gyakor- zis reakcióknak nevezzük. Az a részecske, ame-
latilag nem vezeti az elektromos áramot. lyik a hidrogéniont leadja, sav, amelyik felveszi,
Azokat a kémiai részecskéket (molekulákat vagy iono- bázis. Azt, hogy egy részecske savként vagy bá-
kat), amelyek a reakciókban savak és bázisok is lehet- zisként viselkedik, a reakciópartnere határozza
nek, amfotereknek (kettős jelleműeknek) nevezzük. meg. Egyes molekulák (pl. H2O) savak és bázisok
is lehetnek. Az oxóniumion (H3O+) a savas, a hid-
roxidion (OH-) a lúgos oldatok jellemző és meg-
Készítsünk füstöt sav-bázis reakcióval! határozó részecskéje.
Kísérlet Új fogalmak
sav, bázis, oxóniumion, hidroxidion,
Közelítsünk egymáshoz tömény szalmiákszesszel sav-bázis reakció
és tömény sósavval átitatott vattacsomót!
sósav szalmiákszesz
1. Mit nevezünk a Brønsted-féle értelmezés sze-
rint savnak, illetve bázisnak?
ammónium- 1.4.8. Ammónia 2. Mutasd be a sav-bázis reakciók lényegét a
klorid füst reakciója hidrogén- HCl és az NH3 vízzel való reakciójának példá-
kloriddal ján! Írj reakcióegyenletet!
Az ammónia és a hidrogén-klorid között sav-bázis reak 3. Ismertesd a hidrogén-kloriddal végzett szö-
ció játszódik le és ammónium-klorid (szalmiáksó) kelet- kőkútkísérlet lényegét! Miben különbözik a
kísérlet, ha a hidrogén-klorid helyett ammó-
kezik. A reakcióban a hidrogén-klorid a sav, az ammó-
niával végezzük?
nia a bázis. A termék ionrácsos, szilárd halmazállapotú 4. Mutasd be a nátrium-hidroxid és az ammó-
vegyület, a levegőben apró fehér szemcsék formájában nia példáján a bázis fogalmának többféle ér-
füstként jelenik meg. telmezését!
H+ 5. Keress az interneten videót az ammónia és
a hidrogén-klorid reakciójáról!
NH3 + HCl = NH4+ + Cl– NH3 + HCl = NH4Cl
15

1.5. Kitaposott utak a kémiában
A nemfémes elemek oxigénnel való reakciója során
Van-e térkép a reakciók nemfém-oxidok keletkeznek. A nemfém-oxidok a vízzel
szövevényes útjaihoz? savat (oxosavat) képeznek.
Egy város egyik pontjáról a másikra többféle úton is eljut-
C
hatunk. Ennek ellenére vannak olyan jól bejáratott utak, NEMFÉM szén
amelyeket a többihez képest szívesebben használunk.
Vajon az anyagok átalakításához is léteznek ilyen bevált + O2 + O2
reakcióutak?
NEMFÉM-OXID CO2
szén-dioxid
Készítsünk mészkövet!
+ H2O + H2O
A mészkő (kalcium-karbonát, CaCO3) kalcium, szén és
SAV H2CO3
oxigén vegyülete. Ha a laboratóriumban elő akarjuk ál- szénsav
lítani, különböző reakciókat meghatározott sorrendben
kell elvégeznünk. A kalcium-hidroxid szénsavval való reakciója során
Első lépésben a kalciumot (Ca) elégetjük, azaz kal kialakul a kalcium-karbonát.
cium-oxiddá (CaO) alakítjuk. A kalcium-oxidból víz
Ca(OH)2 + H2CO3 = CaCO3 + 2 H2O
hatására kalcium-hidroxid [Ca(OH)2] jön létre.
LÚG sav só víz
2 Ca + O2 = 2 CaO
CaO + H2O = Ca(OH)2 Ca(OH)2 H2CO3
kalcium-hidroxid
+ szénsav
Azok a fémek, amelyek az oxigénnel reakcióba lépnek,
égetés hatására fém-oxidokká alakíthatók. Ha a fém-oxid
reakcióba lép a vízzel, fém-hidroxid keletkezik.
CaCO3 2 H2O
+
kalcium-karbonát víz
Ca
FÉM kalcium
+ O2 + O2 Rövid összefoglalás
FÉM-OXID CaO
A fémek oxigénnel való reakciója fém-oxido-
kalcium-oxid
kat eredményez. Azok a fém-oxidok, amelyek
+ H2O + H2O a vízzel reakcióba lépnek, fém-hidroxidokat
képeznek. A nemfémes elemek oxigénnel való
FÉM-HIDROXID Ca(OH)2 reakciója során nemfém-oxidokat kapunk. Ezek
kalcium-hidroxid többsége a vízzel savakká egyesül. A fém-hid
roxidok a savakkal sav-bázis reakcióban sókat és
vizet képeznek.
Jó, ha tudod!
A fém-oxidok nagy része nem lép reakcióba a vízzel,
?
így nem képez hidroxidot (pl. CuO). A fém-hidroxi-
dokból azonban hevítéssel fém-oxidokhoz juthatunk, Kérdések, feladatok
azaz a folyamat visszafelé ténylegesen lejátszódik:
Cu(OH)2 = CuO + H2O. 1. Kalciumból és szénből kalcium-karbonátot
állítunk elő. Írd fel a reakciók egyenleteit!
2. A meszes víz (híg kalcium-hidroxid-oldat)
A szénből (C) tökéletes égetéssel szén-dioxidot (CO2) szén-dioxid hatására zavarossá válik. Értel-
állítunk elő. Ha a szén-dioxidot – nagy nyomáson – víz- mezd a változást!
ben nyeletjük el, ekkor szénsav (H2CO3) keletkezik. 3. Kénből kiindulva nátrium-szulfitot állítunk
elő. Írd fel a reakciók egyenleteit!
C + O2 = CO2 (S SO2 H2SO3 Na2SO3)
CO2 + H2O = H2CO3
16

Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 17
Nemfémes elemek átalakítása oxidokká, savakká és sókká
C N2 P S
NEMFÉM szén nitrogén foszfor kén
CO2 NO NO2 P4O10 SO2 SO3

NEMFÉM-OXID szén-dioxid nitrogén- nitrogén-dioxid foszfor-oxid kén-dioxid kén-trioxid
monoxid
H2CO3 HNO2 HNO3 H3PO4 H2SO3 H2SO4

SAV
szénsav salétromossav salétromsav foszforsav kénessav kénsav
Na2CO3 NaNO2 NaNO3 Na3PO4 Na2SO3 Na2SO4

SÓ nátrium-karbonát nátrium-nitrit nátrium-nitrát nátrium-foszfát nátrium-szulfit nátrium-szulfát
(KARBONÁTOK) (NITRITEK) (NITRÁTOK) (FOSZFÁTOK) (SZULFITOK) (SZULFÁTOK)
17
2018.04.29. 19:17:26
1.6. Összefoglalás
Fontosabb fogalmak Szöveges feladatok

Az alábbi fogalmakat (lehetőleg szó szerint) meg kell tud- A felsorolt témákról tudj 5-10 mondatban összefüggően
nod határozni. beszélni! (A zárójelben megadott szempontok segítik az
ismeretek összegyűjtését és a szövegalkotást.)
Hatásos ütközés: a részecskék megfelelő irányból és
megfelelő energiával történő ütközése, amely átalaku- 1. A kémiai reakciók csoportosítása (a csoportosítás
láshoz vezet. szempontja, a csoportok neve, példák)
Katalizátor: olyan anyag, amely megnöveli egy reakció 2. Az égés mint redoxireakció (az égés fogalma, a mag-
sebességét, de a reakció végén változatlan mennyiség- nézium égése, a folyamat értelmezése oxigénnel való re-
ben és kémiai minőségben visszamarad. akció és elektronátmenet alapján)
Csapadék: a vizes oldatokban keletkező, vízben rosszul 3. A kettős jellemű vízmolekula (a víz sav és bázis jelle-
oldódó szilárd anyagok. gének bemutatása az ammóniával és a hidrogén-klorid-
dal való reakciója példáján)
Oxidáció: elektronleadással járó folyamat.
Tényszerű ismeretek
Redukció: elektronfelvétellel járó folyamat.
Ezek a kérdések, feladatok olyan megtanulandó ismeretek-
Oxidálószer: olyan anyag, amely a reakciópartnerét re vonatkoznak, amelyekre később is jól kell emlékezned.
elektronleadásra készteti.
1. Melyek a reakciók végbemenetelének a feltételei?
Redukálószer: olyan anyag, amely a reakciópartnerét
elektronfelvételre készteti. 2. Értelmezd a nátrium klórral való reakcióját, mint
redoxireakciót!
Redoxireakció: elektronátmenettel járó reakció.
3. A redukálósor egy részlete: K > Al > Fe > Cu. Ér-
Fémek redukálósora: a fémek egymáshoz viszonyí- telmezd a sorrendet, és magyarázd, hogy a fémek mely
tott redukálóképességét mutatja, a sorban előrébb tulajdonságára vonatkozik!
álló fém atomja az utána következő ionjait redu-
kálni képes. 4. Értelmezd az ammónia hidrogén-kloriddal való reak-
cióját, mint sav-bázis reakciót!
Sav: az az anyag, amelynek részecskéi hidrogénionokat
adnak át a bázis részecskéinek. 5. Mutasd be a nemfémes elem → nemfém-oxid → sav
→ só anyagátalakítási folyamatot a kalcium-karbonát
Bázis: az az anyag, amelynek részecskéi hidrogéniont kialakulása példáján! Szénből indulj ki és írd fel a reak-
vesznek fel a sav részecskéitől. ciók egyenleteit is!
Oxóniumion: a vízmolekulából hidrogénion felvételé- Kísérletek

vel keletkező pozitív töltésű ion (H3O+).
Foglald össze a kísérlet lényegét a kísérlet – tapasztalat –
Hidroxidion: a vízmolekulából hidrogénion leadásával magyarázat sorrendjében!
keletkező negatív töltésű ion (OH–).
1. Hígított hidrogén-peroxid-oldatba barnakőport szó-
Sav-bázis reakció: hidrogénion átadásával járó reakció. runk. Az oldat fölé parázsló gyújtópálcát tartunk.
18

2. Réz-szulfát-oldatba vaslemezt teszünk. Összehasonlítás
3. Magnéziumot és rezet teszünk sósavba. A feladatban mindig sorban, a megadott szempontok

alapján végezd az összehasonlítást!
4. Szökőkútkísérletet végzünk ammóniagázzal.
1. Hasonlítsd össze az oxidációt és a redukciót oxigén-,
Ábraelemzés hidrogén- és elektronleadás, illetve -felvétel szempont-
jából!
Foglald össze pár mondatban, mit ábrázolnak az alábbi
rajzok! Használd a tanult szakkifejezéseket! 2. Hasonlítsd össze a savak és a bázisok meghatározását
Arrhenius és Brønsted elmélete szerint!
19

2. fejezet
Kémia a természetben
Ebben a fejezetben megismerjük a természetben megtalálható
anyagok összetételét és tulajdonságait.

2.1. A földkéreg anyagai
Igaz-e, hogy a földkéreg tömegének

felét oxigén alkotja?
Mintegy 14 milliárd éve az univerzum anyaga parányi tér-
fogatából óriási robbanás következtében szétszóródott.
Anyagaiból csillagok és bolygók jöttek létre. Így alakult ki a
Föld is mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt.
2.1.4. A mészkő (CaCO3) élő- 2.1.5. A márvány a mészkő
lények szilárd vázának kőzetté magas hőmérsékleten és nagy
A földkéreg kialakulása és összetétele szilárdult anyaga nyomáson átkristályosodott
változata
Létének korai szakaszában Földünk a meteoritbecsapó
dások és radioaktív folyamatok következtében felhevült.
Anyagai megolvadtak és sűrűségük szerint rétegződtek.
A kőzetek alkotói – az ásványok
Így alakult ki a főleg vasat és nikkelt tartalmazó mag, A kőzeteket ásványok építik fel. Az ásványok a föld
a fém-oxidokból és szilícium-dioxidból álló köpeny és kéreg meghatározott kémiai összetételű és szerkezetű
maga a földkéreg. anyagai. Az ásványokat a geológusok kristályszerkezet
és kémiai összetétel alapján csoportosítják.
Na K Mg a többi elem
Fe Ca 2% 2% 2% O Jó, ha tudod!
Al 3%
5% 3% 49%
8%
Kémiai összetétel szempontjából alapvetően kilenc
ásványosztályt különböztethetünk meg.
I. terméselemek VI. szulfátok
II. szulfidok VII. karbonátok és
Si nitrátok
26%
III. oxidok és hidroxidok VIII. halogenidek
2.1.1. A földkéreg elemi összetétele tömegszázalékban IV. szilikátok IX. szerves ásványok
V. foszfátok
A földkéreg alkotói, a kőzetek
A földkéreg a Föld legkülső, átlagosan 30-40 km vas A terméselemek a természetben elemi állapotban
tagságú burka, amely kőzetekből épül fel. Keletkezésük előforduló ásványok. A nemfémes elemek közül például
szerint vulkáni eredetű (gránit, andezit, bazalt), üledé- a kén, a gyémánt, a grafit, a fémek közül a nemesfémek
kes (mészkő, kőszén, kősó, homokkő, lösz) és átalakult (arany, ezüst, higany) és a réz fordul elő terméselem for
(márvány) kőzeteket különböztetünk meg. májában.
A kőzeteket felhasználja az építőipar, de a fémek elő
állításának is értékes alapanyagai lehetnek. Mállásuk
során talaj képződik, amelynek a tulajdonságait elsősor
ban az alapkőzet összetétele határozza meg.
2.1.6. Terméskén (S) 2.1.7. Termésréz (Cu)
Számos fém, mint például az ólom és a cink, jellem

zően atomrácsos szulfidok formájában fordul elő
2.1.2. A gránitot kémiai 2.1.3. A bazalt változatos
(PbS, ZnS). A köznyelvben „bolondok aranya” néven
öszetételét tekintve főként összetételű fémszilikátok ismert pirit (vas-diszulfid, FeS2) aranyos csillogásáról
kvarc (SiO2) alkotja (pl. Mg2SiO4) keveréke kapta a nevét.
22

A szulfidos ásványokból keletkező kén-hidrogént záp
tojásszagáról könnyen felismerhetjük. Ez a vegyület ke
letkezik a fehérjék bomlásakor is, amikor megzápul a
tojás. Számos fém-oxid reagál sósavval, de gázfejlődést
nem tapasztalunk. A karbonátok sósav hatására pezseg
nek. A reakcióban felszabaduló szén-dioxid vízben ros�
szul oldódó gáz, így eltávozik az oldatból.
2.1.8. Galenit (PbS) 2.1.9. Pirit (FeS2)
ZnS + 2 HCl = ZnCl2 + H2S
A legfontosabb fémeink (vas, réz, alumínium) legna
gyobb mennyiségben oxidok formájában fordulnak elő. CuO + 2 HCl = CuCl2 + H2O
Ilyen a vörösvasérc egyik összetevője, a hematit (Fe2O3) CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + H2O + CO2
és a kuprit (Cu2O). A nemfémes elemek oxidjai közül je
lentős kőzetalkotó ásvány a kvarc (SiO2). Az atomrácsos
kvarc számos változata ismert. Egyik a mangánvegyüle Érdekesség
tektől lilás színű ametiszt.
A drágakövek olyan ter-
mészetes úton keletke-
zett ásványok, amelyeket
ritkaságuk és különleges
szépségük tesz értékessé.
A legelterjedtebb felfogás
szerint drágakő a gyémánt,
a rubin, a smaragd, a zafír
2.1.14. Rubin és az igazgyöngy.
2.1.10. Hematit (Fe2O3) 2.1.11. Ametiszt (SiO2)
Az alkálifémek főként halogenidek, az alkáliföldfé

mek szulfátok és karbonátok formájában fordulnak
elő. Szerkezetüket tekintve ionrácsos felépítésűek. Jól Rövid összefoglalás
ismert ásvány a kősó (NaCl), a gipsz (CaSO4 · 2 H2O) és
a kalcit (CaCO3). A földkéreg kőzetekből és ásványokból épül fel.
A kőzeteket meghatározott szerkezetű és össze-
tételű ásványok alkotják. Az ásványokat kémiai
összetétel szerint csoportosíthatjuk. Legfonto-
sabbak az oxidok (pl. Fe2O3), a szulfidok (pl. PbS),
a szulfátok (pl. CaSO4), a karbonátok (pl. CaCO3),
a szilikátok és a halogenidek (pl. NaCl). A termé-
szetben elemi állapotban előforduló ásványok a
terméselemek (pl. Au).
2.1.12. Kősó (NaCl) 2.1.13. Gipsz (CaSO4 · 2 H2O) Új fogalmak

A szerves ásványok közül legismertebbek a kőszenek. ásvány, terméselem
Több száz millió évvel ezelőtt élt növények maradványai-
ból jöttek létre, A barnakőszén és a feketekőszén fontos
energiahordozók.
Kísérlet 1. Mi jellemző a földkéreg kémiai összetételére?

2. Mi a különbség a kőzet és az ásvány között?
Morzsányi fém-szulfidra (pl. ZnS), fém-oxidra (pl. 3. Említs öt, kémiai összetétel szempontjából
CuO) és fém-karbonátra (pl. CaCO3) csepegtessünk különböző csoportba tartozó ásványt (név,
20%-os sósavat! összetétel)!
Vigyázat! A fém-szulfidból fejlődő kénhidrogén 4. Hogyan állapíthatod meg egy ásványról kí-
erősen mérgező, ezért ezt tanári kísérletben, sérlettel, hogy szulfid, oxid vagy karbonát?
kis mennyiségű anyaggal és nyitott ablaknál 5. Figyeld meg az ásványok képletét, majd adj
végezzük! választ a lecke bevezető kérdésére!
23

2.2. A természetes vizek kémiája
A felszíni vizek több mint 98%-a tengerekben ta
Miért hal szomjan a hajótörött lálható. A tengervíz sótartalma mintegy 3,5 tömegszá
a tenger közepén? zalék. Mivel ez lényegesen magasabb, mint a vérünké,
ivásra nem alkalmas. Enyhén lúgos kémhatását a benne
Földünk vízmennyisége hatalmas, kb. 1,3 milliárd km3. En-
nek nagy része az óceánok és tengerek vize, és mindössze
oldott karbonátok okozzák.
3%-a édesvíz. Utóbbinak háromnegyed része a sarki jég- A felszíni vizek és a csapadékvíz egy része átszivárog
sapkákban és gleccserekben fagyott állapotban található. a talaj rétegein, és talajvíz formájában felhalmozódik a
Összességében tehát a földi vízkészlet kevesebb mint 1%-a vízzáró réteg felett. Régebben ez annyira megtisztult,
tekinthető ivóvízforrásnak. hogy az ásott kutakból emberi fogyasztásra alkalmas
vizet nyertek. Sajnos a mezőgazdasági eljárások, pél
dául a műtrágyázás és a növényvédő szerek használata
A víz körforgása a természetben elszennyezi a talajokat, így az ezeken átszivárgó víz már
A víz a többi anyaghoz hasonlóan a természetben állan többségében emberi fogyasztásra alkalmatlan.
dó körforgásban van. Mivel Földünk felületének mint
egy kétharmadát óceánok borítják, ezek a földi vízkész
let kimeríthetetlen tartalékai. A tengervíz párolgásával
kerekes kút
a víz bekerül a légkörbe, és csapadékok formájában
édesvízként hullik a szárazföldre. Ezt a vizet veszik fel és
artézi kút
hasznosítják a szárazföldi élőlények.
talajvíz
rétegvíz
2.2.2. Ásott és fúrt (artézi) kút
Két vízzáró réteg között – akár több száz méter mély

ségben – helyezkednek el az ún. rétegvizek. Lefúrva ma
guktól feltörhetnek, vagy szivattyúkkal kerülnek a fel
színre. Az ásott kutakkal szemben a fúrt kutak vize tiszta,
sókban gazdag, mikroorganizmusokat nem tartalmaz.
2.2.1. A víz körforgása
Érdekesség
A csapadékvíz Hazánkban az Alföld jelentős részén a felszín alatti
Az esővíz a természetben megtalálható legtisztább vizek arzénnel szennyezettek. Az arzén erősen mér-
gező, rákkeltő anyag. Sok településen ezért nem fo-
víz. Csak a levegőből beleoldódott gázok, por alakú
gyasztható a vezetékes víz. Ez a szennyezés azonban
anyagok és mikroorganizmusok szennyezik. Utóbbi természetes módon, a kőzetekből oldódik a vizekbe.
miatt ivásra nem ajánlják, de mosásra és főzésre jól
használható. Kémhatása az oldott szén-dioxidtól eny
hén savas. A karsztosodás és a cseppkőképződés
Felszíni és felszín alatti vizek A cseppkőbarlangok kialakulása is a vízhez köthető. Az eső
vízben feloldódik a levegő, illetve a talaj szén-dioxidjának
A csapadékvizekből keletkeznek a különféle felszíni vi- egy része, és szénsavvá alakul. A szénsavas esővíz oldja a
zek. Ilyen a patakok, a folyók, a tavak és a tengerek vize. mészkövet, az így keletkező kalcium-hidrogén-karbonátot
Ezek nagy felületen érintkeznek a kőzetekkel és a talaj [Ca(HCO3)2] tartalmazó víz beszivárog a barlangba. Ez
jal, ezért szennyezettek. Oldott sókat, növényi és állati a vegyület a barlangban lassan elbomlik, szén-dioxid és
eredetű anyagokat tartalmaznak. víz keletkezése közben ismét kalcium-karbonáttá alakul.
24

CO2 + H2O = H2CO3
mészkőhegység
jég
CaCO3 + H2CO3 = Ca(HCO3)2
Ca(HCO 3 ) 2 = CaCO 3 + H 2 O + CO 2 víz
2.2.3. A cseppkövek képződése 2.2.4. A tó befagyása

A cseppkövek jórészt kalcium-karbonátból állnak. Évtizedek alatt
csak néhány millimétert nőnek, ha pedig megérintjük a felszínü-
ket, a kezünkről rákenődő zsíros réteg megakadályozza a további a 0 °C-ot, megfagy. Az egyre vastagodó jégréteg jó hő
növekedésüket. szigetelő, ezért megakadályozza az alsóbb vízrétegek
megfagyását.
Hazánk fontos természeti kincsei – A felsorolt két érdekes tulajdonságon kívül a víz ki
váló poláris oldószer és számos anyag reakciópartnere.
az ásványvizek
Magyarország számos pontján forrásokból vagy fúrt
kutakból értékes ásványvizekhez jutunk. Az ásványvíz
a föld mélyéről származó olyan természetes víz, amely
ben az oldott anyagok mennyisége meghaladja az A víz a természetben körforgást végez. A leg-
1000 mg/litert, vagy egy-egy jótékony hatású elemet tisztább természetes víz az esővíz, a felszíni és
felszín alatti vizek oldottanyag-tartalma ennél
(ionos formában) az átlagosnál nagyobb mennyiségben
nagyobb. Míg a talajvíz a műtrágyázás miatt
tartalmaz. Az ásványvizek szén-dioxid-tartalma csekély, elszennyeződött, a rétegvizek általában ivásra
azonban a palackozás során szén-dioxiddal dúsíthatók. alkalmasak, ásványi anyagokban gazdagok. Az
Ismertebbek a savanyú, a keserű, a meszes, a vasas és a ásványvizek oldottanyag-tartalma jellemzően
kénes vizek. Ezeket gyógyhatásuk miatt fogyasztásra meghaladja az 1000 mg/litert. A legtöbb oldott
vagy fürdőzésre használjuk (gyógyvizek). anyagot tartalmazó természetes víz a tengervíz,
amely magas sótartalma miatt fogyasztásra nem
Miért különleges anyag a víz? alkalmas. A víz különleges tulajdonságai a mo-
lekuláik között fellépő erős másodrendű kémiai
A víznek sok olyan tulajdonsága van, amely miatt kü kötéseknek köszönhetők.
lönlegesnek tekinthető. Ezek mind a molekulái között
kialakuló, erősebb típusú másodrendű kémiai kötésekre
Új fogalmak
ásványvíz
vezethetők vissza.
Hallhattad már, hogy a tenger télen fűt, nyáron hűt.
Ez annak a következménye, hogy adott tömegű víz a fel
melegedése során nagyon sok hőt nyel el, lehűlése során
pedig sok hőt sugároz ki (nagy a hőkapacitása). Ugyan
1. Ismertesd a víz körforgásának folyamatát!
ezért alkalmas a víz radiátorokban hőszállító közegként. 2. Hasonlítsd össze az esővíz, a tengervíz és
Ismert tény, hogy a jégtáblák úsznak a vízen. Ennek a rétegvíz kémiai összetételét!
oka, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé. A víz az 3. Ismertesd a cseppkövek keletkezésének fo-
egyetlen olyan folyadék, amelynek fagyása térfogat-nö lyamatát!
vekedéssel, azaz sűrűségcsökkenéssel jár. Érdekes, hogy 4. Mit nevezünk ásványvíznek?
5. Ismertesd egy tó befagyásának folyamatát!
a víz sűrűsége +4 °C-on a legnagyobb (1 g/cm3), ez alatt
6. Miért kell télre vízteleníteni a kerti vízveze-
és felett kisebb.
tékrendszert?
Amikor a tó felszínének vízrétege +4 °C-ra hűl, sű 7. Projekt: Készíts tablót vagy kiselőadást ha-
rűsége megnő, lesüllyed. Helyét melegebb víz veszi át. zánk legfontosabb ásványvizeiről, illetve azok
Ez a vízforgás addig tart, amíg a teljes vízmennyisége forrásairól!
+4 °C-os lesz. Ezután a felső vízréteg tovább hűl, eléri
25

2.3. A légkör kémiája
Hogyan vált a Föld légköre a maihoz Érdekesség

hasonlóvá az évmilliók során? A 2,5 milliárd éves tengeri üledék a redukáló légkör
Földünket kb. 1000 km vastagságban veszi körül a több kén-hidrogén tartalma miatt a vas egyik kénnel alko-
rétegből felépülő légkör. Kémiai összetétele az évmilliók tott ásványát, piritet (FeS2) tartalmaz. A fiatalabb ten-
során folyamatosan változott, és változik most is. Legalsó geri üledékben már a vas oxigénnel alkotott vegyületei
rétege a troposzféra, ebben játszódnak le az időjárási fo- (pl. Fe2O3) vannak jelen. Ez jól mutatja, hogy az oxigén
lyamatok, és egyben ez az élet színtere is. A légkörnek ezt feldúsulásával a kezdeti redukáló légkör átalakult.
a részét nevezzük a köznapi szóhasználatban „levegőnek”.
Főszerepben az oxigén
A száraz levegő térfogatának 21%-a oxigén. Ez a gáz a
legtöbb ma élő élőlénynek életfeltétele. Oxigénnel ége
tik el sejtjeink a tápanyagaikat, így jutnak energiához.
A légköri oxigén mennyiségét a légzés csökkenti, a fo
toszintézis folyamata azonban növeli. A két folyamat az
évmilliók alatt egyensúlyba került.
2.3.1. Az élő bolygó Védőpajzs az ultraibolya sugárzás ellen

A légkörben keletkező oxigénmolekulák egy része a
A földi légkör kialakulása Nap ultraibolya sugarainak hatására atomokra bomlott,
A Föld keletkezésekor (kb. 4,6 milliárd éve) a megszi majd oxigénmolekulákkal egyesülve ózonmolekulákká
lárduló földkéregből és a vulkáni tevékenységből gá (O3) alakult. Az ózon a földfelszín felett kb. 25 km ma
zok szabadultak fel. Ez a gázelegy alkotta Földünk első gasságban egyre vastagodó ózonréteget hozott létre. Ezt
légkörét, amely főként hidrogént (H2), nitrogént (N2), ózonpajzsnak nevezzük, mert megvédi a földi élőlénye
metánt (CH4), ammóniát (NH3), kén-hidrogént (H2S), ket a Nap káros ultraibolya sugárzásától.
szén-monoxidot (CO) és szén-dioxidot (CO2) tartal
mazott. Hiányzott belőle az oxigén. Hidrogéntartalma és
hidrogénvegyületei miatt redukáló légkörnek nevezzük. UV
A légkör összetétele akkor változott meg jelentősen, oxigénatomok
amikor az óceánokban elterjedtek azok a kékbaktéri
umok, amelyek fotoszintézisük révén oxigént termel 3 O2 = 2 O3 UV
tek. A redukáló légkört oxidáló légkör váltotta fel. Az oxigénmolekula
oxigéndús légkör igazi jelentősége az volt, hogy oxigén

ózonmolekula
nel való égetés során jóval nagyobb mennyiségű energi
át tudtak az élőlények a tápanyagaikból felszabadítani,
mint előtte. hő
hő
2.3.3. Az oxigén és az ózon átalakulása a magas légkörben
Égéstermék és tápanyag – a szén-dioxid

A szén-dioxid a levegő térfogatának ugyan csak 0,035 %-át
alkotja, mégis igen nagy jelentőségű. Egyrészt a foto
szintézis egyik nélkülözhetetlen kiindulási anyaga, más
részt fontos szerepet játszik a légkör hőmérsékletének a
szabályozásában („üvegházhatás”). Mennyiségét a foto
szintézis csökkenti, a légzés, illetve a széntartalmú anya
2.3.2. Oxigéntermelő kékbaktérium-telepek
gok elégetése növeli. A légköri szén-dioxid a szén földi
26

körforgásának fontos résztvevője, így a természetben
állandó átalakulásban van. NO, NO2
N2
CO2
fotoszintézis
légzés
légzés
nitrogénkötő
H2CO3 baktériumok
algák NH3 NO2 elhalt élőlények
fosszilizáció baktériumok
elpusztult NH +
NO3
4
maradványok baktériumok
kőolaj
mészkő kőszén baktériumok
2.3.4. A szén körforgása 2.3.5. A nitrogén körforgása

A légköri szén-dioxidot a fotoszintetizáló szervezetek kötik meg
és építik be szerves anyagokba, amelyek végighaladnak a táplá-
lékláncon. Az élőlények légzésével, majd pusztulásukat követően A légkörben mindig is jelen voltak ún. szennyező
a lebontó szervezetek tevékenységével ismét szén-dioxid kelet-
kezik. A tengerek és az óceánok nagy mennyiségű szén-dioxidot anyagok, amelyek jórészt a vulkáni tevékenységből és
nyelnek el. A vízi élőlények ezt az oldott szén-dioxidot építik be az erdőtüzekből származtak (SO2, NO2, CO, por stb.).
szervezetükbe, majd pusztulásukkal üledékes kőzetekké (kőolaj, Az utóbbi két évszázadban a szennyezés már főként em
mészkő) alakulhatnak. Ezek széntartalma hosszú időre kikerül
a körforgásból. beri eredetű, és számos globális környezeti probléma oko
zója, amelyekkel könyvünk utolsó fejezete foglalkozik.
Stabilis elem a légkörben – a nitrogén
A levegő térfogatának 78%-a nitrogén. Az atomjait ös� Rövid összefoglalás
szekötő erős kovalens kötés miatt igen stabilis moleku
lákból áll. A közönséges égési folyamatok során nem A Föld légköre évmilliók alatt alakult a maihoz
hasonlóvá. A kezdetben hidrogént és hidro-
változik, azonban a magasabb légrétegekben villám
géntartalmú vegyületeket tartalmazó redukáló
láskor (3000 °C hőmérsékleten) nitrogén-monoxiddá légkört a fotoszintézis következtében oxidáló
(NO) és nitrogén-dioxiddá (NO2) oxidálódik. légkör váltotta fel. Az ózonréteg kialakulásával
a káros UV-sugárzás már csak kismértékben
Érdekesség érte a Földet. A fotoszintézis és a légzés hosszú
idő óta állandó szinten tartja a levegő oxigén-
A légköri nitrogént a pillangós virágú növények (pl. bab, és szén-dioxid-tartalmát. A nitrogén a levegő
borsó, lucerna) gyökerében élő baktériumok kötik meg közömbös alkotórésze, csak magas hőmérsék-
és alakítják át ammóniává. A nedves talajban az ammó- leten oxidálódik.
nia ammóniumionná alakul. Ezt ugyancsak baktériumok
oxidálják nitritekké (pl. NaNO2) és nitrátokká (NaNO3). Új fogalmak
A nitrogéntartalmú ionokat a növények felveszik a ta- redukáló légkör, oxidáló légkör, ózonpajzs,
lajból, és beépítik saját szerves anyagaikba. Az élőlények anyagok körforgása
elpusztulásával a nitrogéntartalmú vegyületek újra a
talajba kerülnek. Egyes baktériumok képesek a talaj nit-
?
rogénvegyületeit elemi nitrogénné alakítani (2.3.5. ábra).
Kérdések, feladatok
1. Hasonlítsd össze az őslégkör és a mai légkör
Jó, ha tudod! kémiai összetételét!
A levegőnek közel 1%-át nemesgázok alkotják, leg- 2. Miért volt jelentős az oxigén megjelenése a
nagyobb mennyiségben argon. Ezek stabilis elekt- légkörben?
ronszerkezetük következtében még a nitrogénnél is 3. Ismertesd a szén körforgásának a folyamatát
kisebb reakciókészségűek, így a légkörben változat- az ábra alapján!
lanul maradnak. 4. Írj anyagismereti kártyát a nitrogénről!
27

2.4–5. AZ ÉLET MOLEKULÁI
A szerves kismolekulák között egyaránt megtaláljuk
Hogyan lehet néhány kismolekulával a szénhidrátok, a fehérjék, a zsírok és a nukleinsavak
óriási változatosságot teremteni? építőköveit.
Szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén és foszfor. Ez a hatfé-
le elem építi fel a szerves vegyületek túlnyomó többségét.
Vajon miben különböznek azok a kismolekulák és óriásmo-
lekulák, amelyek az élőlények szervezetét felépítik? A ter-
mészet az élővilág anyagait a LEGO játék apró elemeihez Öt szénatomos Hat szénatomos aminosavak
hasonlóan rakja össze, mígnem összeáll a működő rendszer. cukor cukor
(pl. dezoxiribóz) (pl. szőlőcukor)
Míg az élettelen természet felépítésében a periódusos

rendszernek csaknem minden eleme részt vesz, addig az
élőlények szerves anyagait jórészt hatféle elem (C, H, O,
Foszforsav Glicerin Zsírsav
N, S, P) atomjai hozzák létre. Ezeket összefoglaló néven
biogén elemeknek nevezzük.
CHONSP
2.4-5.1. A biogén elemek
N-tartalmú vegyületek
2.4-5.3. Az élőlényeket felépítő néhány fontos kismolekula

sematikus rajza
Az építőkövek kialakulása
Máig vitatott kérdés, hogy az élet a Földön alakult ki, A természet építkezik
vagy meteoritokkal érkezett a bolygónkra. Ahhoz, Az élő szervezetek mo
hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz, olyan kísérleti lekulái felépítésüket és
bizonyítékokra van szükség, amelyek igazolják, hogy működésüket tekintve
egyszerűbb szerves vegyületek a Föld ősi körülményei egyaránt óriási változa
között is kialakulhattak. Az első kísérleti bizonyítékok tosságot mutatnak. Ha
Stanley Miller amerikai kémikus nevéhez fűződnek. azonban jobban meg
Miller kísérletével igazolta, hogy a Föld ősi körülmé 2.4–5.4. Az élő szervezetek figyeljük a szerkezetü
nyei között kialakulhattak olyan szerves kis molekulák, többségükben ugyanazokból ket, észrevehetjük, hogy
a szerves kismolekulákból
amelyek összekapcsolódásával létrejöhettek az élővilág épülnek fel
többségük ugyanazokból
változatos nagy molekulái. a szerves kismolekulák
ból épül fel. Az eltérés gyakran csak az építőkövek szer
2.4–5.2. Miller kísérlete kezetének kismértékű módosulásában vagy azok válto
(1953) zatos összekapcsolódásában rejlik.
Miller a zárt rendszerű
berendezésben vizet
forralt, majd a vízgőzt az A szénhidrátok
ősi légkör összetételéhez
hasonló (CH4-, NH3- és A szénhidrátok a Föld legnagyobb tömegben előfordu
H2S-tartalmú) gázelegyen
vezette át. Ebben elekt- ló szerves vegyületei. Molekuláikat szén-, hidrogén- és
romos kisüléseket hozott oxigénatomok építik fel.
létre, amelyek a nagy A szénhidrátok legegyszerűbb képviselői a cukrok
energiájú villámokat szi-
mulálták. Két hét elteltével csoportjába tartoznak. Fehér színű, szilárd halmazál
a lombikban lévő oldatból lapotú, vízben jól oldódó, édes ízű vegyületek. Legis
sokféle szerves vegyületet mertebb képviselőjük a szőlőcukor és a gyümölcscukor.
sikerült kimutatni.
Ezek összegképlete megegyezik (C6H12O6), a különbség
az atomjaik kapcsolódási sorrendjében figyelhető meg.
28

Gyakoriak a természetben azok a cukrok, amelyek
molekulájában két hat szénatomos cukormolekula
kapcsolódik össze egy vízmolekula kilépésével. Legis
mertebb ezek közül a répacukor és a tejcukor. Mindkét
vegyület összegképlete C12H22O11, a különbözőségük
ebben az esetben is az eltérő molekulaszerkezet követ
kezménye.
Érdekesség 2.4–5.7. A keményítőszemcsék 2.4–5.8. A keményítő

mikroszkópos képe molekula részlete
A tejcukor (laktóz) az emlősállatok tejében találha-
tó szénhidrát. A tejcukrot a bélcsatorna laktáz nevű Érdekesség
enzime bontja alkotórészeire. Egyes emberekben ez
az enzim nem termelődik elegendő mennyiségben, A keményítőt leggyakrabban burgonyából vagy
náluk a tej vagy egyes tejtermékek fogyasztása kelle- gabonamagvakból vonják ki. Neve onnan ered, hogy
metlen tünetekkel (hasfájás, hasmenés, puffadás) jár. régen a háziasszonyok a mosott ruhát keményítőfő-
A tünetek enyhítésére laktáz enzimtartalmú készít- zetbe áztatták, így az száradás után alaktartó, „kemé-
ményt vagy laktózmentes diétát alkalmaznak. nyített” lett.
A szénhidrátok másik csoportját az óriásmolekulájú

szénhidrátok alkotják. Hosszú, láncszerű molekulájuk Próbáld ki!
ban több száz, több ezer szőlőcukor-molekula kapcso Ha egy-két percig rágunk egy kenyérdarabot, az íze
lódik össze. Fehér színű, szilárd halmazállapotú, hideg egyre édesebb lesz. Ennek az a magyarázata, hogy
vízben nem oldódó, íztelen vegyületek. a nyálban lévő szénhidrátbontó enzim a keményítő
A cellulóz óriásmolekulája több ezer szőlőcukor-mo óriásmolekuláit szőlőcukor-molekulákra bontja.
lekula összekapcsolódásával jön létre. A hosszú lánc
molekulák között erősebb típusú másodrendű kötések
hatnak, ezáltal nagy szakítószilárdságú szálak, rostok Kísérlet
jönnek létre. A cellulóz legnagyobb mennyiségben a 1. Hasonlítsuk össze a szőlőcukor, a cellulózvatta
növényi sejtek sejtfalát alkotja, így elsősorban szilárdí és a háztartási keményítő színét, halmazállapo-
tó, vázképző szerepe van. tát és oldhatóságát hideg vízben!
2. Melegítsük fel annak a két kémcsőnek a tartal-
mát, amelyekben nem tapasztaltunk oldódást!
3. Cseppentsünk a kihűlt keményítőoldatba jód-
oldatot!
erősebb
típusú
másodrendű
kötések
cellulóz óriás-
molekula
2.4–5.9. Szőlőcukor, cellulóz 2.4–5.10. Szőlőcukor, cellulóz

2.4–5.5. Cellulóz- 2.4–5.6. A cellulózmolekula részlete és keményítő és keményítő oldódása hideg
rostok vízben
A keményítő molekuláiban néhány száz szőlőcukor Míg a szőlőcukor hideg vízben is kiválóan oldódik, a
molekula kapcsolódik össze csavarvonalszerű térbeli cellulóz sem hideg, sem meleg vízben nem oldható fel.
szerkezettel. Az óriásmolekulák között ható erősebb tí A keményítő érdekes tulajdonsága, hogy hideg vízben
pusú másodrendű kötések következtében a keményítő nem, meleg vízben azonban oldható. Ekkor tejszerű,
hideg vízben nem oldódik. Ez lehetővé teszi, hogy a nö opálos oldat keletkezik, amelyen az áthaladó fénysugár
vény tartalék tápanyag formájában elraktározza. útja is látható.
29

A keményítő a jóddal intenzív kék színreakciót mu A zsírok és az olajok egyaránt apoláris molekulájú,
tat, ezért a jódoldatot használhatjuk keményítő kimuta vízben nem oldódó vegyületek. Apoláris oldószerekben
tására is. azonban jól oldódnak, az élő szervezetben pedig jó ol
dószerei a zsírban oldódó vitaminoknak (A, D, E, K).
Az aminosavak és a fehérjék
A fehérjék az élő szervezet legfontosabb szerves anya
gai közé tartoznak. Erre utal tudományos nevük is:
proteinek (protosz = elsődleges). Kémiai összetételüket
tekintve szén-, hidrogén-, oxigén-, nitrogén- és kén
tartalmú anyagok.
2.4–5.11. A keményítőoldat 2.4–5.12. Keményítő kimuta- Az élő szervezetek fehérjéinek felépítésében húszféle
fényszórása tása jóddal kismolekula, ún. aminosav vesz részt. Ezek különböző
sorrendben egymáshoz kapcsolódva változatos szerke
Zsírok és olajok zetű óriásmolekulákat hoznak létre. Ennek következté
A zsírok és az olajok a szénhidrátokhoz hasonlóan szén-, ben a fehérjék tulajdonságai is változatosak.
hidrogén- és oxigéntartalmú szerves vegyületek. Az élő
szervezetben glicerin és hosszú láncú zsírsavak össze
kapcsolódásával jönnek létre.
fehérjemolekula
2.4–5.16. A fehérjemolekula részlete részlete
2.4–5.13. Zsírmolekula modellje. A zsírok glicerin és 3 zsírsav

összekapcsolódásával jönnek létre.
Kísérlet
A zsírok szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú 1. Vizsgáljuk meg a haj fehérjéinek és a tojásfe-
anyagok. Az állatok legfontosabb raktározott tápanya hérjének a vízben való oldhatóságát!
gai, de jelentős szerepet töltenek be a hideg elleni vé 2. Tartsunk egy hajszálat lángba, és figyeljük meg
delemben is. Az olajok szobahőmérsékleten folyékony az égett haj szagát!
halmazállapotú vegyületek. Egyes növények (naprafor 3. Adjunk tojásfehérje vizes oldatához sósavat, il-
gó, olajfa, repce, len) raktározott tápanyagai, így ezek letve réz-szulfát-oldatot! Melegítsünk fel kevés
terméséből, magjaiból vonhatók ki. tojásfehérje-oldatot!
Kísérlet
1. Vizsgáljuk meg disznózsír és napraforgó étolaj
halmazállapotát és oldhatóságát vízben!
2. Öntsünk étolajhoz kevés jódos vizet, majd ráz-
zuk össze alaposan a kémcső tartalmát!
2.4–5.14.
A zsírok és az
olajok nem ol-
dódnak vízben
2.4–5.15.
A jód átoldódik
a poláris vízből
az apoláris jel- 2.4–5.17. A fehérjék kicsapódása sósav (1), réz-szulfát oldat (2)
legű étolajba és hő hatására
30

A hajat egy szaru nevű fehérje alkotja. Vízben nem Az evolúció roppant hatékony megoldást talált arra,
oldódik, az égése során megfigyelhető kellemetlen szag hogy generációk hosszú során át megóvja ezt a féltett
pedig a vegyület kén- és nitrogéntartalmára utal. Ezzel információt. Egy cipzár két feléhez hasonlóan egymás
szemben a tojás fehérjéi vízben jól oldódnak és opálos ol mellé állított két nukleotidláncot, amelyek így egymást
datot képeznek. Erős savak, lúgok, nehézfémsók vagy hő védik a kémiai átalakulástól. A két lánc között másod
hatására a vízben oldott fehérjék kicsapódnak az oldat rendű kémiai kötések alakulnak ki, amelyek csak akkor
ból. Ekkor szerkezetük megváltozik, ami a működőké bomlanak fel, amikor az öröklődő információ leolvasá
pességük elvesztését eredményezi. Ezzel magyarázható a sára van szükség. A két lánc jellegzetes csavarvonalsze
fenti anyagok élő szervezetre gyakorolt mérgező hatása is. rű térszerkezetet vesz fel.
Nukleinsavak – az öröklődés molekulái

A természet egyik csodája az a kódrendszer, amellyel
az élővilág az öröklődő információk sokaságát tárolja, Az élőlényeket felépítő szerves vegyületek ki-
hogy nemzedékről nemzedékre átadhassa utódainak. vétel nélkül széntartalmúak, felépítésükben a
biogén elemek atomjai vesznek részt. A szén-
Az információt hordozó óriásmolekula a DNS (dezoxi
hidrátok közé tartoznak a fehér színű, vízben jól
ribonukleinsav). Építőegységei a nukleotidok, amelyek
oldódó, édes ízű cukrok, a vízben oldhatatlan
ből több millió kapcsolódik össze az óriásmolekulában. cellulóz és a meleg vízben opálos oldatot ké-
A DNS-t négyféle nukleotid építi fel, ezek eltérő kap pező keményítő. A zsírok és az olajok apoláris
csolódási sorrendje okozza az óriásmolekula szerkezeti szerkezetű, vízben nem oldódó anyagok. Jel-
változatosságát. lemzően energiatároló vegyületek. A fehérjék
aminosavakból felépülő, változatos szerkezetű
Érdekesség és tulajdonságú óriásmolekulák. Az élőlények
örökítőanyaga a DNS. Óriásmolekuláját két, egy-
Egy DNS-t felépítő nukleotidmolekulát egy öt szén- más köré csavarodó lánc építi fel, amelyeket erő-
atomos cukor, egy foszforsav és egy nitrogéntartal- sebb másodrendű kötések tartanak össze.
mú kismolekula épít fel. Utóbbiból négyféle van, eze-
ket nevük kezdőbetűjével (A, G, C, T) jelöljük. Új fogalmak
biogén elemek, szénhidrátok, zsírok, olajok,
A, G, C, T fehérjék, nukleinsavak
A
2.4–5.18. A DNS molekula építőegységei 1. Mit kívánt bizonyítani Miller a híres kísérleté-
vel? Ismertesd a kísérlet lényegét!
2. Melyek a hasonlóságok és a különbségek a
szőlőcukor és a répacukor között?
A T
3. Hasonlítsd össze a cellulóz és a keményítő
kémiai összetételét, molekulaszerkezetét és
T A szerepét az élő szervezetben!
4. Hogyan lehet eltávolítani a ruhából a zsírfol-
G C
tot? Magyarázd meg a zsírok tulajdonságai
alapján!
5. Miért veszélyes a hosszan tartó magas láz?
Magyarázd meg a fehérjék tulajdonságai
alapján!
2.4–5.19. A DNS-molekula szerkezete
31

Fontosabb fogalmak Kísérletek
Az alábbi fogalmakat (lehetőleg szó szerint) meg kell tud- Foglald össze a kísérlet lényegét a kísérlet – tapasztalat –
nod határozni. magyarázat sorrendjében!
Ásvány: a földkéreg meghatározott kémiai összetételű 1. Kalcium-karbonátra sósavat csepegtetünk.

és szerkezetű anyaga.
2. Keményítőt oldunk hideg és meleg vízben. A kapott
Terméselem: a természetben elemi állapotban előfor oldathoz jódoldatot cseppentünk.
duló ásvány.
3. Tojásfehérje oldatához sósavat öntünk.
Ásványvíz: föld mélyéről származó olyan természetes
víz, amelyben az oldott anyagok mennyisége meghalad Ábraelemzés
ja az 1000 mg/litert, vagy egy-egy elemet (ionos formá
ban) az átlagosnál nagyobb mennyiségben tartalmaz. Foglald össze pár mondatban, mit ábrázol a rajz! Hasz-
náld a tanult szakkifejezéseket!
Ózonpajzs: a földfelszín felett kb. 25 km magasságban
elhelyezkedő, ózonban gazdag (levegő)réteg, amely ki
szűri a Nap ultraibolya sugarainak jelentős részét.
Biogén elemek: a szerves vegyületek felépítésében

jég
résztvevő elemek, legfontosabbak a C, H, O, N, S, P.
Szöveges feladatok
víz
A felsorolt témákról tudj 5-10 mondatban összefüggően

beszélni! (A zárójelben megadott szempontok segítik az
Összehasonlítás
A feladatban mindig sorban, a megadott szempontok
1. A cseppkőképződés (jellemző alapkőzet, a háromlépé alapján végezd az összehasonlítást!
ses kémiai folyamat, a cseppkő összetétele és jellemzése)
1. Hasonlítsd össze az esővíz és a tengervíz kémiai ös�
2. A szénhidrátok (kémiai összetétel, csoportosítás, szetételét! Mi a különbség oka?
fontosabb tulajdonságok, példavegyületek)
2. Hasonlítsd össze a Föld ősi redukáló és mai oxidáló
Tényszerű ismeretek légkörét!
Ezek a kérdések, feladatok olyan megtanulandó ismeretek- 3. Hasonlítsd össze a zsírokat és az olajokat!
re vonatkoznak, amelyekre később is jól kell emlékezned.
4. Szerkezetüket tekintve a fehérjék és a DNS óriási vál
1. Hogyan változik a víz sűrűsége a hőmérséklet csök tozatosságot mutató óriásmolekulák. Melyik hányféle
kenésével, és mi ennek a jelentősége a természetben? építőegységből áll, és mi okozza szerkezetük sokféleségét?
2. Melyek a levegő fő alkotói, és milyen ezek aránya? Csoportosítás

3. Mi jellemző a szerves vegyületek elemi összetételére? Alkoss logikai térképet (pókábrát) a következő fogalmak
felhasználásával!
4. Milyen építőegységekből épül fel a keményítő-, a fe ásványok, kvarc, szulfidok, kősó, kalcit, pirit, terméselemek,
hérje-, a zsír- és a DNS-molekula? halogenidek, szulfátok, oxidok, karbonátok, gipsz, kén
32

3. fejezet
Az anyag átalakításra kerül
Ebben a fejezetben megismerjük, hogyan alakítja át az ember
a természetben megtalálható anyagokat.

3.1. Miből építsük fel házainkat?
Készíthetünk tojáshéjból építőanyagot? Mészkőből mészkövet, avagy

egy nagy jelentőségű körfolyamat
Az emberiség évezredeken át természetes anyagokat hasz
nált házépítésre. A legfontosabb építőanyagok a fa, a kő és
a föld (sár, agyag) voltak. Az erdőterületek csökkenésével
Kísérlet
az építkezéshez szükséges jó minőségű, ún. épületfa men� Fogjunk tojáshéjat csipeszbe, és hevítsük erősen
nyisége is csökkent, így a fából való építkezés visszaszorult. gázégő lángjában! A keletkező anyagot tegyük
Hozzájárult ehhez a városiasodás is. Tűz esetén gyakran a fenolftaleines vízbe. A kihevített mészkő a vízzel
város összes háza áldozatul esett. tejszerű oldatot képez, amelyben a fenolftalein ró
zsaszínű.
3.1.1. A nagy területű
erdőkkel rendelkező A mészkő (CaCO3) hevítése során 900–1000 °C-on el-
országokban (Kanada,
skandináv országok) ma bomlik. A folyamatot mészégetésnek nevezzük.
is kedvelt építőanyag a fa.
A környezeti hatásoknak CaCO3 = CaO + CO2 endoterm
ellenáll, megfelelő kezelé
sekkel egy faház akár 100 A bomlás során keletkezett kalcium-oxid (CaO)
évig is áll. fehér, szilárd anyag, amelyet égetett mésznek is nevez-
nek. Ha ez vízzel reakcióba lép, akkor kalcium-hidro-
Főszerepben az agyag
xid [Ca(OH)2], oltott mész keletkezik. A folyamat neve
A fa háttérbe szorulásával előtérbe került az agyag. Ez mészoltás. A mészoltás nagy körültekintést igénylő
egy szilíciumvegyületeket, szerves anyagokat és vizet is művelet. Nagymértékű hőfelszabadulással jár, és termé-
tartalmazó finomszemcsés keverék. Szalmával kever- ke erősen lúgos kémhatású, maró anyag.
ték, formázták és a napon megszárították, így jutottak a
CaO + H2O = Ca(OH)2 exoterm
vályogtéglához. A vályog jó hőszigetelő, hátránya azon-
ban, hogy a nagy mennyiségű nedvességet nem bírja. Az oltott meszet homokkal és vízzel keverve kapják
A heves esőzések és árvizek a vályogházakban komoly a habarcsot, amely a téglák összeragasztására és vakolat
károkat okoznak. készítésére használható. Az oltott mész a levegő szén-di-
oxid-tartalmának hatására kalcium-karbonáttá alakul.
Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O
Korszerű építőanyagaink:
a beton és az üveg
Agyag és mészkő keverékének hevítésével állítják elő a
3.1.2. Hagyományos nádtetős 3.1.3. A világörökség részét
cementet, amely különböző oxidokat (CaO, Al2O3, SiO2)
vályogház Magyarországon képezik Pueblo de Taos (USA) tartalmaz. A cementet leggyakrabban beton készítésére
vályogházai használják. A beton alkotórészei a cement, a sóder és a víz.
Kr. e. 2500 körül vették észre, hogy ha az agyagot
nem a napon szárítják, hanem kemencében magas hő-
mérsékleten kiégetik, akkor kemény, a víznek ellenálló
anyaggá áll össze. Így készítették a különböző téglákat.
A kiégetett agyag porózus (lyukacsos) szerkezetű, így a
téglafal jól szellőzik és jó hőszigetelő. Ugyancsak kiége-
tett agyagból készülnek a tetőcserepek.
3.1.5. A betont
acélrudakkal, acél
hálóval kombinálva
3.1.4. Napjainkban a még rugalmas, nagy
jobb hőszigetelés érdekében teherbírású vas
a téglákat lyukas szerkezetűre beton szerkezeteket
gyártják. kapunk.
34

A folyékony betont formába, ún. zsaluzatba öntik, így tet-
szőleges alakúra formázható. Megszilárdulása során vizet
vesz fel, ezért folyamatosan locsolni kell. A megszilárdult
beton erős tartószerkezetek készítésére alkalmas.
Homok (SiO2), szóda (Na2CO3) és mészkő (CaCO3) PVC-csatorna agyagtégla betontégla
összeolvasztásával készül a közönséges üveg. A keveré-
ket 1200 °C fölé hevítik, ennek során a mészkő és a szó-
da szén-dioxid fejlődése közben bomlik. Az olvadékot
a kívánt formára alakítva viszonylag gyorsan lehűtik,
amely így kristályosodás nélkül dermed meg. Az üveg fagerenda acélgerenda hungarocell
amorf anyag. Rossz hővezető képességű, kemény, a fényt
átengedi, így kiválóan alkalmas ablakok készítésére.
3.1.6. Az ablaküveg üveggyapot gipszkarton agyagcserép

(síküveg) gyártása során
az olvadékot olvadt ónon
hagyják megdermedni, így
felülete tökéletesen sima
lesz. A betont és az üveget
kombinálva egy különle
ges anyagot, üvegbetont szigetelés acélváz üveg
kapunk. Különlegessége,
hogy ötvözi a beton nagy
3.1.7. Építőanyagaink
teherbírását az üveg fény
áteresztő képességével.
Ideális térelválasztó: a gipszkarton Rövid összefoglalás

A kalcium-szulfát (CaSO4 · 2 H2O) fehér színű, vízben
Épületeink leggyakoribb szerkezeti elemei ké
nem oldódó, szilárd anyag. Ionrácsában a kalciumionok
szülhetnek fából, téglából vagy vasbetonból.
és a szulfátionok mellett vízmolekulákat (kristályvizet) is A kalcium-karbonát és a belőle előállított ége
tartalmaz. Hevítéssel a vízmolekulák egy része távozik, tett, illetve oltott mész régóta használt építőipari
így égetett gipszet kapunk. Az égetett gipsz vízzel pépese- anyag. Az ablaküveg szilícium-dioxid és fémve
dik, ekkor formába önthető. Megkötése során visszaveszi gyületek összeolvasztásával előállított amorf
a hevítéskor eltávozott kristályvizét és megkeményedik. anyag. A gipszet a belsőépítészet használja. Hő
A folyamat exoterm, és kismértékű térfogat-növekedés- szigetelő anyagaink közül a kőzet- és az üveg
sel jár. A vakolat egyenetlenségeit, repedéseit festés előtt gyapot szervetlen anyagok, a polisztirolhab pe
vékonyan felkent gipszréteggel tüntetjük el. A gipszkar- dig szerves vegyület.
ton gipszből és kartonpapírból álló építőanyag. Kis sűrű-
sége folytán könnyű és egyszerűen beépíthető. Új fogalmak
mészégetés, mészoltás, cement, beton, üveg
Hőszigetelő anyagok
A környezettel való hőcsere csökkentése érdekében há-
zainkat hőszigetelő anyagokkal burkoljuk. Ezek közös ? Kérdések, feladatok
jellemzője, hogy szálas vagy habos szerkezetűek, így a 1. Miből készül a vályog, a tégla, a cement, a be
bennük megrekedő gáz jól szigeteli a hőt. A kőzetgya- ton, illetve az üveg?
pot olvadt bazaltból, az üveggyapot olvadt üvegből ké- 2. Mutasd be a mészégetés – mészoltás – ha
barcs megkötése körfolyamatot!
szül. Mindkettő tűzálló, és magas olvadáspontjuk miatt
3. Keress az interneten a cement, a gipszkarton
tűzgátló tulajdonságú. Az ezekkel való munka során és a hőszigetelő anyagok gyártását bemuta
kerülni kell a levegőbe kerülő por belégzését. Hungaro- tó videót! Keresési javaslat: „Hogyan készült?”
cellként ismert szigetelőanyag a polisztirolhab. Kön�- 4. Írj anyagismereti kártyát a kalcium-hidroxid
nyen kezelhető és vágható, hátránya azonban, hogy ég- ról és a kalcium-szulfátról! Egészítsd ki a kal
hető. Az égése során keletkező füst pedig mérgező cium-karbonát kártyát!
anyagokat tartalmaz.
35

3.2. Fémek az ércekből
de a redukció elektromos árammal is megvalósítható. Az
Miért lehetett az 1800-as években egyik legfontosabb eljárás a szenes redukció. Leggyako-
császári ajándék egy „közönséges” ribb fémeink közül a vasat, a rezet és a cinket is így állít-
alumínium gyerekcsörgő? ják elő. A folyamathoz szükséges szenet feketekőszén
levegőmentes hevítésével nyerik. Az így előállított mes-
Gondolkodtál már azon, hogyan lesz egy marék vörösbar terséges szenet koksznak nevezzük.
na kőzetből alumínium, és hogyan készül a vas? Ebben a
Ha szükséges, a fémet tisztítják vagy ötvözik, így a
leckében annak járunk utána, hogy miből és hogyan állít
hatók elő a legfontosabb fémek. megfelelő mechanikai és kémiai tulajdonságú anyag ke-
letkezik.
Fémek a természetben
Az ipari forradalom szülötte:
A fémek általában vegyületeikben fordulnak elő a ter- a nagyolvasztó
mészetben. Kivételt képeznek a kis reakciókészségű
nemesfémek (arany, ezüst, higany), amelyekkel elemi A vasat a nagyolvasztóban, más néven vaskohóban ál-
állapotban is találkozhatunk. lítják elő. Az előállítás során a vasércet, a kokszot és a
mészkövet a nagyolvasztóba töltik, majd a keveréken
alulról forró levegőt vezetnek át. A koksz egy része a le-
1
vegő oxigéntartalmának hatására elég, így a hőmérsék-
2 let jóval 1000 °C fölé emelkedik.
3 C + O2 = CO2 exoterm
karbonátok
kloridok
4 oxidok szulfidok Ezen a hőmérsékleten a mészkő bomlik. A keletkező

5 kalcium-oxid a vasérc szennyező anyagait megköti, és
elemi
állapot
salakot képez azzal.
6
CaCO3 = CaO + CO2 (CaO + szennyezők = salak)
3.2.1. A fémek leggyakoribb előfordulási formái
A keletkező szén-dioxid reakcióba lép az izzó szén-
Egyes kőzetek nagy mennyiségű fémvegyületet tar- nel, és szén-monoxidot képez. A vas-oxidok redukciójá-
talmaznak. Azokat a kőzeteket, amelyekből egy fém ban mind a szén, mind a szén-monoxid részt vesz.
gazdaságosan kinyerhető, ércnek nevezzük. Vasércek-
ből vasat, rézércekből rezet, bauxitból alumíniumot ál- pl.: Fe2O3 + 3 C = 2 Fe + 3 CO
líthatunk elő. Fe2O3 + 3 CO = 2 Fe + 3 CO2
hulladékgázok
vasérc, mészkő
és koksz
3.2.2. Vasérc 3.2.3. Rézérc 3.2.4. Bauxit levegő
felmelegítése
A fémek előállításának három fő lépése a dúsítás, a

redukció és a tisztítás. nagyolvasztó
A dúsítás során a kibányászott érc fémben gazdag ös�- porszűrő

szetevőjét elválasztják a mellette lévő szennyező anyag-
tól, a meddőtől. A dúsítás legtöbb esetben fizikai folyamat forró, száraz
levegő
(kioldás, sűrűség alapján történő elválasztás, mágneses

adagolása
folyékony
elválasztás stb.). vas
salak
Második lépésben a meddőtől megtisztított fémve vas
gyületet fémmé redukálják. Redukálószer lehet a szén, a

hidrogén, a nagy redukálóképességű fém (pl. alumínium), 3.2.5. A nagyolvasztó felépítése és működése
36

A vasgyártás során keletkező nyersvas kb. 4 tömeg- Az eljárás utolsó lépéseként a timföld olvadékából
százalék szenet tartalmaz. Rideg, rosszul megmunkál- elektromos árammal redukálják az alumíniumionokat
ható, ezért öntöttvas tárgyak (pl. kályhák, csatornafede- elemi fémmé. Az előállított alumíniumból használati
lek) készítésére használják. tárgyak, csomagolóanyagok, elektromos vezetékek ké-
szülhetnek.
Rugalmas és kovácsolható vas: az acél 2 Al2O3 = 4 Al + 3 O2
A nyersvas széntartalmának csökkentésével acélt állít-

hatunk elő. Az acél olyan vasötvözet, amelynek szén- kioldás redukció
bauxit timföld alumínium
tartalma kisebb, mint 1,7 tömeg%. Az acélgyártás so- NaOH elektromos
rán az olvadt nyersvasba oxigént fúvatnak; a képződő áram
szén-dioxid eltávozik. Az acélhoz más fémeket (nikkelt,

mangánt, krómot) adva a felhasználás céljának megfe-
lelően módosíthatók annak tulajdonságai. Az acél nagy Érdekesség
szakítószilárdságú, rugalmas anyag, így kiválóan alkal-
mas építmények (pl. hidak, felhőkarcolók) szerkezeti Az első alumíniumból készült tárgy egy gyerekcsörgő
volt. Készítője ezt 1854-ben III. Napóleon francia csá
elemeinek készítésére.
szár újszülött gyermekének ajándékozta. Egy évvel
később a párizsi világkiállítás szenzációja egy 1 kg-os
alumíniumtömb, az „agyagból készült ezüst” volt.
Akkoriban az alumínium drágább volt az aranynál.
3.2.6. Öntöttvas csatornafedél 3.2.7. Acélgerenda Azt a kőzetet, amelyből egy fém gazdaságosan
kinyerhető, ércnek nevezzük. A fémek előállí
tásának három lépése a dúsítás, a redukció és a
Bauxitból alufólia – az alumíniumgyártás tisztítás. A tiszta fémeket ötvözhetik is. A vasgyár
tás során a vasércek szenes redukciójával jutnak
Az alumínium érce, a bauxit a vasvegyületektől vö- a nyersvashoz. Ennek széntartalmát csökkentve
rösbarna színű kőzet. A porrá őrölt érc alumínium- acélt kapunk. Az alumínium érce a bauxit. Ebből
tartalmát meleg nátrium-hidroxid-oldattal kioldják. első lépésben timföldet, majd annak olvadékából
A meddő anyagai nem oldódnak fel, így szűréssel eltá- elektromos árammal alumíniumot állítanak elő.
volíthatók. A folyamat mellékterméke, a vörösiszap vas-
vegyületekben gazdag, és nátrium-hidroxid-tartalma Új fogalmak
miatt erősen lúgos kémhatású. Kezelése és tárolása nagy érc, dúsítás, koksz, acél
körültekintést igényel.
Jó, ha tudod!
2010 októberében átszakadt az Ajkai Timföldgyár vö
1. Mit nevezünk ércnek? Mondj példát!
rösiszap-tározójának gátja. A kiömlő veszélyes anyag 2. Milyen redukciós eljárásokat használunk a fé
több települést elöntött, és közel 40 négyzetkilomé mek előállítására?
teres területen okozott felbecsülhetetlen károkat. 3. Hogyan jelenik meg a dúsítás, a redukció és
A rengeteg sebesült mellett halálos áldozatai is vol a tisztítás
tak a katasztrófának. a) a vas gyártása során,
b) az alumínium gyártása során?
A szűrlet alumíniumvegyületeit oldhatatlan alumíni- 4. Mi a különbség a nyersvas és az acél összeté
um-hidroxid [Al(OH)3] formájában kicsapják, majd ma- telében és tulajdonságaiban?
gas hőmérsékleten alumínium-oxiddá (Al2O3) alakítják. 5. Keress az interneten animációt a nagyolvasz
A kapott fehér, szilárd anyag a timföld. tó működéséről! Legyél a film narrátora! (Ke
resési kulcsszavak: vasgyártás, blast furnace.)
2 Al(OH)3 = Al2O3 + 3 H2O
37

3.3. Egy veszélyes anyag – a kénsav
A kénsavgyárban olvadt kén égetésével, majd a ke-
Miért támadja meg a kénsav letkező kén-dioxid katalizátor jelenlétében történő oxi-
a szerves anyagok, az ásványok dációjával kén-trioxidot állítanak elő. A kén-trioxid a
és a fémek többségét? vízzel kénsavat alkot.
Egy vasúti szerelvény tartálya veszélyes anyagot rejt. Bár
S + O2 = SO2
a vagonban lévő folyadék még a rezet vagy az ezüstöt is 2 SO2 + O2 = 2 SO3
megtámadja, a vastartállyal mégsem reagál. Ha hígabb SO3 + H2O = H2SO4
lenne, az oldata szétmarná, az anyag kifolyna, és visszafor
díthatatlan károkat okozna a természetben. Ez az anyag a
vegyipar egyik legfontosabb vegyülete, a kénsav.
Érdekesség
Valójában az ipari kénsavgyártás során a kén-
trioxidot tömény kénsavban nyeletik el. A keletkező
dikénsavból (H2S2O7, óleum, vitriol) víz hozzáadásával
jutnak a kénsavhoz.
H2S2O7 + H2O = 2 H2SO4
Sűrű és nehéz
3.3.1. Régi kénsavszállító vasúti vagon
Hogyan készül a kénsav?

Az Oroszországból hazánkba érkező kőolaj oldott ál-
lapotú ként és kénvegyületeket tartalmaz. A százha-
lombattai kőolaj-finomító egyik üzemében a nyersolaj 3.3.3. A kénsav, molekulaszerkezete és veszélyességi jelzései
kénmentesítését végzik, és a nyersolajból naponta kb. 80
tonna ként vonnak ki. A ként Szolnokra, a Tiszamenti A kénsav színtelen, szagtalan folyadék. Sűrűsége majd-
Vegyiművekbe szállítják, itt működik hazánkban kén- nem kétszerese a víz sűrűségének (ρ = 1,89 g/cm3). Víz-
savgyár. Évi termelése kb. 150 ezer tonna. Számos anyag zel korlátlanul elegyedik. Vízzel való elegyítése erősen
(pl. műtrágya, festék, papír, élelmiszer) gyártásánál exoterm, ezért a tömény kénsavoldat hígítása során
használják. mindig a kénsavat öntjük a vízbe vékony sugárban, ál-
landó kevergetés közben.
hideg levegő H2SO4
olvadt kén (S)

tömény kénsav
víz
SO3
meleg levegő H2S2O7 víz

kénégető katalizátoros hőcserélő elnyelető tömény kénsav
kemence kemence torony
3.3.4. Amikor a kénsavba öntjük a vizet, a nagy hőfelszabadulás
következtében a víz felforrhat, és az elpárolgó víz hatására a
3.3.2. A kénsavgyártás folyamata maró kénsavoldat szétfröccsenhet
38

Három az egyben – egy vegyület, A kénsav jó vízelvonó szer. A cukorból (C12H22O11)
három jellemző tulajdonság kénsav hatására széntartalmú massza keletkezik. A re-
akcióban képződő szén egy részét a kénsav szén-mono
xiddá és szén-dioxiddá oxidálja. A kénsavból eközben
Kísérlet színtelen, szúrós szagú kén-dioxid-gáz képződik.
1. Öntsünk főzőpohárba 2-2 dl vizet, és csep
pentsünk az egyikhez 2 csepp tömény kénsavol
datot, a másikhoz 2 csepp tiszta ecetsavat! Vizs
gáljuk meg a két oldat kémhatását metilvörös
indikátorral!
2. Csepegtessünk rézforgácsra tömény kénsavat!
3. Tegyünk 25 cm3-es főzőpohárba 1 ujjnyi dörzs
mozsárban összeporított kristálycukrot! Csep
pentsünk rá 3-4 csepp vizet, és öntsünk rá 1 ujjnyi
tömény kénsavoldatot! Keverjük meg üvegbottal! 3.3.6. Réz és 3.3.7. Cukor és kénsav reakciója
kénsav reakciója
3.3.5. A híg
kénsavoldatban
piros, a híg ecet
savoldatban
sárga a metil-
vörös indikátor. 3.3.8. A kénsavval írt szöveg látha
(A metilvörös tóvá válik a papíron
indikátor
kb. pH 5 alatt
piros, afelett
sárga színű).
A kénsav színtelen, szagtalan, sűrűn folyó folya
A kénsav kétértékű erős sav. Molekulái hidrogéniono- dék. Vízzel korlátlanul elegyedik, vizes oldata
kat adnak át a vízmolekuláknak, miközben szulfátionok savas kémhatású. Kétértékű erős sav, amely lú
és oxóniumionok keletkeznek. gokkal közömbösíthető. Sói a szulfátok. Jó oxi
dáló- és vízelvonó szer. Kénből kiindulva állítják
2 H+ elő, a vegyipar egyik legnagyobb tömegben
H2SO4 + 2 H2O = SO42– + 2 H3O+ használt anyaga.
A kénsav lúgoldattal közömbösíthető.
H2SO4 + 2 NaOH = Na2SO4 + 2 H2O
nátrium-szulfát
Erélyes oxidálószer, még a rezet vagy az ezüstöt is oxi-

1. Hasonlítsd össze a víz és a kénsav fizikai tulaj
dálni képes. A reakcióban a réz kék színű réz-szulfáttá donságait!
oxidálódik, miközben színtelen, szúrós szagú gáz: kén- 2. Ismertesd a kénsavgyártás lépéseit!
dioxid fejlődik. 3. Mi a kénsav három tanult, jellemző tulajdon
sága? Hogyan lehet ezeket kísérletekkel iga
Cu + 2 H2SO4 = CuSO4 + SO2 + 2 H2O zolni?
réz-szulfát 4. Ha tömény kénsavas üvegbottal írunk szű
rőpapírra, az írás láthatóvá válik. Mi ennek a
magyarázata?
Érdekesség 5. Milyen színű a híg kénsavoldatban a lakmusz,
a fenolftalein és a pH-papír?
Annak ellenére, hogy a tömény kénsavoldat megtá
6. Nézz utána, honnan származik a „vitriol” sza
madja a rezet, sőt az ezüstöt is, a vassal, vagy az alu
vunk! Mit jelent a „vitriolos írás” kifejezés?
míniummal nem lép reakcióba. Ennek az a magyará
7. Keress az interneten olyan videót, amelyben
zata, hogy e fémek felületén tömör, védő oxidréteget
a kénsav elszenesíti a szénhidrátokat!
alakít ki, amely megvédi a fémeket a sav oxidáló ha
8. Készíts a kénsavról anyagismereti kártyát!
tásától.
39

3.4. A nitrogéntől a robbanóanyagokig
A salétromsav színtelen, vízben jól oldódó folyadék.
Felrobbanhat-e a műtrágya? Kizárólag vizes oldat formájában forgalmazzák. A tömény
2004-ben súlyos robbanás rázta meg Észak-Korea egyik salétromsavoldat 65 tömegszázalékos, fény vagy hő hatá-
városának vasútállomását. A detonációt, amely több száz sára bomlik, ezért sötét üvegben, hűvös helyen tárolják.
méteres körzetben mindent elpusztított, az egyik szerel A keletkező nitrogén-dioxidtól az oldat megsárgulhat.
vényen szállított ammónium-nitrát felrobbanása okozta. A salétromsav egyértékű erős sav, amely lúgokkal nit-
A balesetben több százan, köztük gyermekek is meghaltak. rátok képződése közben közömbösíthető.
HNO3 + H2O = NO3- + H3O+
A hármas kötés felszakad HNO3 + NaOH = NaNO3 + H2O
Az 1900-as évek elején a német Fritz Haber és Carl Bosch
dolgozták ki azt a vegyipari eljárást, ami lehetővé tette a
levegő stabilis molekulájának egyszerű ipari átalakítá-
sát. A levegőből származó nitrogén és a földgázból nyert
hidrogén 450 °C-on és nagy nyomáson katalizátor je-
lenlétében ammóniává egyesül.
N2 + 3 H2 = 2 NH3
3.4.2. A salétromsav
Az ammónia színtelen, szúrós szagú gáz. Vízben ki-
válóan oldódik, 1 liter víz szobahőmérsékleten 800 liter E sav erélyes oxidálószer, a fémek többségével nitro-
ammóniát képes feloldani. A keletkező szalmiákszesz gén-oxidok (NO, NO2) képződése közben reagál. A re-
lúgos kémhatású folyadék. zet nitrogén-dioxid fejlődése mellett oxidálja.
NH3 + H2O = NH4+ + OH- Cu + 4 HNO3 = Cu(NO3)2 + 2 NO2 + 2 H2O
Az ammónia számos szerves és szervetlen vegyület Bőrünkre kerülve roncsoló, maró hatást fejt ki, a fe-
előállításának alapanyaga, de felhasználják hűtőgépek- hérjékkel reakcióba lépve sárga színű vegyületet képez.
ben hűtőgázként is.
Az ammónia a természetben a bomló szerves anya-
gok fehérjéiből keletkezik, így részt vesz a nitrogén kör- NO2
forgásában.
Cu(NO3)2-oldat
3.4.1. Pétfürdőn működik hazánk legnagyobb nitrogénfeldolgo

zó gyára, a Nitrogénművek Zrt. Legfontosabb termékei a nitro
gén, az argon, az ammónia, a salétromsav, a karbamid és a pétisó. 3.4.3. A réz és a salétrom 3.4.4. A tömény salétromsav kicsap
sav reakciója ja és sárgára színezi a fehérjéket
A bázisból sav készül
Jó, ha tudod!
Amíg a nitrogén csak 3000 °C-on, a villámlás hőmérsék-
A tömény salétromsavat választóvíznek is nevezzük,
letén oxidálódik, addig az ammónia katalizátor segítségé-
mert az ezüstöt oldja, az aranyat azonban nem, így
vel viszonylag könnyen nitrogén-monoxiddá oxidálható. e két nemesfém elválasztható egymástól. A tömény
Ez a vegyület szobahőmérsékleten a levegő oxigénjével salétromsav és tömény sósav 1 : 3 térfogatarányú ele
nitrogén-dioxiddá alakul. A nitrogén-dioxid vörösbarna, gye a királyvíz. Ez a savkeverék az aranyat is oldja.
szúrós szagú, mérgező gáz. Vízben jól oldódik, reakcióba A tömény salétromsav és a tömény kénsav 1 : 2 ará
is lép a vízzel, és oxigén jelenlétében salétromsavat képez. nyú elegyét nitráló elegynek nevezzük. Segítségé
vel robbanóanyag is készíthető.
4 NO2 + 2 H2O + O2 = 4 HNO3
40

A bő termés záloga: a pétisó
A 19. század végén a növekvő népesség élelmezése egy-

re nagyobb gondot jelentett. A talaj nitrogéntartalma, így
termőképessége is csökkent. Egyre fontosabb volt, hogy
a levegő nitrogénjét a növények számára felvehető formá-
ban bejuttassák a talajba, fokozva annak termőképességét.
A szintetikus ammóniagyártás kidolgozásával meg-
indulhatott a nitrogéntartalmú műtrágyák gyártása. Az
ammónia és a salétromsav reakciójával ammónium-nit-
rát keletkezik, amely a legfontosabb nitrogéntartalmú
műtrágyának, a pétisónak a hatóanyaga.
NH3 + HNO3 = NH4NO3
Az ammónium-nitrát fehér, kristályos vegyület. Hát- 3.4.7. Alfred Nobel (1833–1896) svéd gyáros, a dinamit feltalálója
rányos tulajdonsága, hogy megköti a levegő nedvesség- Az 1800-as évek közepén állították elő a nitroglicerint. Nobel
1864-ben indította be gyártó üzemét, amiben bányászati célokra
tartalmát (higroszkópos). Veszélyességét fokozza, hogy állította elő ezt a vegyületet. Egy stabilis, ütésálló robbanószert
ütésre robban. Ezeknek a kellemetlen tulajdonságoknak próbált készíteni. Számos próbálkozás után egy véletlen felfe
az elkerülésére mészkőport kevernek a sóhoz, és a keve- dezés vezetett a dinamit feltalálásához. A kiömlött nitroglicerint
réket granulálják. A keletkező pétisó már biztonságos, felitta a mellette lévő kovaföld, és egy ütésálló, csak begyújtásra
robbanó anyag keletkezett. Felfedezése óriási hasznot hozott.
ellenben magas hőmérsékleten nitrogén-oxidok fejlő- Végrendelete értelmében vagyonának kamataiból évről évre
dése közben bomlik, ekkor felrobbanhat. Ezért fontos, a fizika, a kémia, az orvostudomány és az irodalom legkiválóbb
hogy az ammónium-nitrát-tartalmú műtrágyákat kö- művelői pénzjutalomban részesülnek. A tudományos világ mai
legnagyobb díját minden év december 10-én, Alfred Nobel
rültekintően tároljuk. halálának évfordulóján osztják ki.
Robbanóanyag vagy szívgyógyszer?

Különböző vegyületek salétromsavval történő reak
ciójával kiváló robbanóanyagok készíthetők. A glicerin A levegő nitrogénjének átalakításával számos új
nitrálásával nitroglicerin keletkezik. Ez a vegyület igen anyag előállítására nyílt lehetőség. Az ammóniá
bomlékony, ütésre nagy mennyiségű gáz képződése ból nitrogén-oxidokon keresztül salétromsav,
közben bomlik. abból pedig műtrágyák (pl. pétisó) és robbanó
anyagok (pl. nitroglicerin) is előállíthatók.
Nitroglicerin a ha-
N2 → NH3 → NO → NO2 → HNO3
tóanyaga egyes szív-
gyógyszereknek is.
Mivel ellazítja az erek
simaizomszöveteit,
értágulatot idéz elő.
A szív koszorúerei- ? Kérdések, feladatok
nek tágításával a szív- 1. Miért nagy jelentőségű a Haber–Bosch-féle
infarktus kockázata ammóniagyártás?
3.4.5. A nitroglicerin 2. Jellemezd az ammónia tulajdonságait!
szerkezete csökkenthető.
3. Mely vegyületeken keresztül lesz a nitrogén
ből salétromsav?
Érdekesség 4. Mutasd be egy-egy reakción, hogy a salét
romsav sav, illetve oxidálószer!
A cellulóz nitrálásával lőgya- 5. Mi a pétisó hatóanyaga? Miért jó nitrogén
pot készíthető. A cellulóz-nit műtrágya?
rát olyan gyorsan ég el, hogy 6. Miért hasznos, és miért veszélyes anyag az
azt akár a tenyerünkön is bát ammónium-nitrát és a nitroglicerin?
ran meggyújthatjuk. 7. Készíts anyagismereti kártyát az ammóniáról
és a salétromsavról!
3.4.6. A cellulóz-nitrát égése
41

3.5. A tűzgyújtás története – a kovakőtől a gyufáig
Lehet-e az asztallapon gyufát gyújtani? A mártógyufa és a dörzsgyufa
Az ember már másfél millió évvel ezelőtt ismerte a tüzet, Az 1800-as évek elején több próbálkozás történt új
amelyet villámlás, vulkáni működés vagy öngyulladás oko típusú gyufák kifejlesztésére. Kezdetben kis fapálci-
zott. Ennek a tűznek a megőrzése létfontosságú volt előde kák végére különböző anyagok keverékét vitték fel.
ink számára. A mártógyufa fejében éghető anyagok (kén, cukor)
és oxidálószer (kálium-klorát, KClO3) volt. Kénsavba
mártva lángra lobbant, és meggyújtotta a fapálcikát. Ve-
A tűzgyújtás korai módszerei szélyességét a tömény kénsav fokozta.
Kezdetben kovakövek (SiO2) összeütésekor keletkező

szikrákkal gyújtottak meg száraz anyagokat, például
taplót, szalmát. Más esetben a földre szorított fadarab-
ra merőlegesen állított fapálca erőteljes dörzsölésével
jutottak parázshoz, ami meggyújtotta a száraz növényi
anyagot. Később észrevették, hogy a csiszolt üvegből ké-
szült domború lencsékkel összegyűjtött fénysugarakkal
is lehet tüzet gyújtani.
Egy könnyen gyulladó anyag felfedezése 3.5.2. A mártógyufa modelle 3.5.3. A dörzsgyufa modelle
zése. Keményítő és kálium- zése. A kén és a kálium-klorát
Az alkimista Brand 1669-ben rothasztott vizelet desztil- klorát keveréke kénsav ha összedörzsölve szikrák és csat
tására erős sercegés közben tanó hang kíséretében reagál
lációja során visszamaradó szilárd anyagot vörös izzásig lángra lobban és ibolyaszínű egymással.
hevített. A keletkező gőzök hirtelen hűtésével viaszszerű lánggal ég.
anyagot kapott, amely a levegőn világított. Ezzel új ele-
met fedezett fel, a foszfort (foszforosz = fényhordozó). A dörzsgyufa fejében az éghető anyag a könnyen
gyulladó fehérfoszfor, illetve a kén, oxidálószere to-
vábbra is a kálium-klorát volt. Működése azon alapult,
hogy a dörzsölés során keletkező hő égési reakciót indí-
tott el. Igen nagy hátrányt jelentett, hogy hangosan, rob-
banásszerűen gyulladt meg, és kellemetlen szaga volt.
Irinyi János és a zajtalan gyufa

Irinyi János magyar kémikus 1836-ban még tanulóként ta-
lálta fel a zajtalan gyufát. A korábbi gyufák fejében található
robbanóképes kálium-klorátot ólom-dioxiddal (PbO2) he-
lyettesítette, így az halkan, zajtalanul gyújtotta be a fehér-
3.5.1. A foszfor felfedezéséről készült festmény foszfort is tartalmazó keveréket. Amikor a ként is kihagyta
az összetevők közül, az égéstermék is szagtalanná vált.
A gyufa előfutára – a foszforos gyertya
Az alacsony gyulladási hőmérsékletű foszfor felfedezése
tette lehetővé a tűz egyszerű előállítását. Egy viasszal át- 3.5.4. Irinyi János (1817–1895)
itatott fonáldarab végére kevés foszfort tettek, és üvegbe 1836-ban szabadalmaztatta új
találmányát, amelyet eladott,
zárták. Az üveg felnyitásakor a levegőn magától lángra hogy tanulmányait befejezhes
lobbanó foszfor meggyújtotta a fonalat (torinói gyertya, se. Az egyetem elvégzése után
1780). Ez azonban sok balesetet okozott, a fehérfoszfor Pesten gyufagyárat alapított. Irinyi
gyufájából mára két szál maradt,
ugyanis a legmérgezőbb anyagok egyike. Már kis men�- amelyeket Pesten és Veszprémben
nyisége (0,1 g) is halálos lehet. őriznek.
42

Forradalmi változás A két foszformódosulat összehasonlítása
– a vörösfoszfor felfedezése Fehérfoszfor Vörösfoszfor
Az 1800-as évek közepén a fehérfoszfor légmentes tér-

ben történő hevítésével előállították a foszfornak egy
másik módosulatát, a vörösfoszfort. Mivel ez a mó-
dosulat nem mérgező és kevésbé gyúlékony, kiválóan
alkalmas volt egy új, biztonságosabb gyufa gyártására.
A biztonsági gyufa gyártását Svédországban kezdték el,
ezért „svéd gyufa” néven vált ismertté. A vörösfoszfor a
gyufásdoboz oldalára került, így a gyulladási sort bein-
dító anyagot elválasztották a többitől. A gyufa fejében
Sárgásfehér színű, kellemetlen Vörös színű, szagtalan, szilárd
oxidálószer és éghető anyag volt.
szagú, szilárd anyag. anyag.
Zsíroldó szerekben oldódik, Sem vízben, sem zsíroldó
vízben nem. szerekben nem oldódik.
60 °C-on gyullad, ezért vízben 350 °C-on gyullad, zárt üveg
vörösfoszfor, üvegpor, kötőanyag tároljuk. ben tároljuk.
Halálosan mérgező. (Már Nem mérgező.
0,1 grammja halált okoz!)
puhafa pálcika
A kezdeti tűzszerszámokat a fehérfoszfor felfe
éghető anyagok (pl. S, Sb2S3) dezése után a különböző összetételű gyufák vál
oxidálószerek (pl. KClO3, Pb3O4) tották fel. Közös tulajdonságuk, hogy szilárd ég
hető anyagokat és oxidálószereket tartalmaznak.
3.5.5. A mai gyufa összetétele A mártógyufa még nem, a későbbi gyufák már
foszfortartalmúak voltak. Irinyi János zajtalan és
A gyufa gyújtásakor a dörzsfelületről kevés vörös- robbanásmentes gyufája még a mérgező és ön
foszfor kerül át a gyufa fejére. Ez a dörzsölés során ke- gyulladásra képes fehérfoszfort tartalmazta. Ezt
letkező hőtől viszonylag könnyen meggyullad, és hőt váltotta fel a vörösfoszfor-tartalmú biztonsági
termel. gyufa. A vörösfoszfor gyulladási hőmérséklete
4 P + 5 O2 = P4O10 exoterm magasabb, nem oldódó, így nem mérgező elem.
A hő hatására az oxidálószerek begyújtják az éghető

anyagokat, amelyek meggyújtják a fapálcikát.
Próbáld ki!
1. Sorolj fel korai tűzgyújtási módszereket!
2. Miért volt veszélyes a mártógyufa és miért
a dörzsgyufa használata?
3. Miért volt jelentős a fehérfoszfor és a vörös
foszfor felfedezése?
4. Miben tért el Irinyi gyufája a korábbi gyu
fáktól?
5. Hasonlítsd össze a foszfor két módosulatá
nak a tulajdonságait!
6. Keress az interneten olyan videót, amelyen
A kereskedelemben kapható „mindenhol gyulladó” láthatod a fehérfoszfor vízgőz jelenlétében
gyufát a padon, a füzetlapon vagy a padlón is meg történő fénylő oxidációját!
gyújthatod. Ennek fejében az oxidálószer (KClO3) 7. Írj anyagismereti kártyát a két foszformódo
mellett könnyen gyulladó foszfor-szulfid (P4S3) van. sulatról!
43

3.6. A földgáz és a kőolaj
helyeken felhalmozódtak. Az évmilliókkal ezelőtt élt
Igaz, hogy élőlényekből keletkezett élőlényekből keletkezett energiahordozókat fosszilis
a gépkocsik hajtóanyaga? tüzelőanyagoknak nevezzük (fosszília = ősmarad-
vány). Eredetüket bizonyítja, hogy a nyersolaj számos
Napjaink egyik legnagyobb mennyiségben használt tüze
lőanyaga a kőolaj. Nagyarányú kitermelése az 1900-as évek mikroszkopikus élőlény vázát tartalmazza.
első felében kezdődött, és tart napjainkig. A megmaradt
készlet mennyisége a becslések szerint még néhány évti
zedre elegendő.
földgáz
víz
Szénhidrogének keveréke kőolaj
A földgáz és a kőolaj főként szénhidrogének keveréke.
A szénhidrogének olyan vegyületek, amelyek moleku-
láit csak szén- és hidrogénatomok építik fel. A legegy-
szerűbb ilyen vegyület a metán (CH4). A földgáz 1–4
szénatomos szénhidrogének és egyéb gázok keveréke. 3.6.2. A kőolaj elhelyezkedése és kitermelése
Színtelen, szagtalan, vízben nem oldódik. Erősen gyú-
lékony, a levegővel elkeveredve robbanóelegyet alkot. A kőolajat fúrótornyokkal vagy szivattyúkkal hozzák
Jellemzően a kőolajjal együtt fordul elő. Felhasználják a felszínre. Hazánkban csekély mennyiségű kőolajat bá-
energianyerésre és vegyipari alapanyagok gyártására. nyásznak, kőolajigényünket elsősorban az oroszországi
import fedezi.
Összeg-
Neve Szerkezete
képlete
metán CH4
etán C2H6
propán C3H8
bután C4H10
3.6.1. A földgázt alkotó szénhidrogének 3.6.3. A kőolaj kitermelésének szivattyús eszköze, a himbás kút
A kőolaj főként nagyobb szénatomszámú szénhid-

rogéneket, oldott gázokat és kénvegyületeket tartalmaz.
Szénhidrogén-molekulái leginkább 5–20 szénatomosak,
de ennél nagyobb molekulákat is tartalmaz. Sötét színű,
a víznél kisebb sűrűségű folyadék, vízzel nem elegyedik.
Planktonból kőolaj
A szénhidrogének 10–30 millió évvel ezelőtt élt apró
tengeri élőlények maradványaiból jöttek létre. Ezek el-
pusztulásuk után a tengerfenékre süllyedtek, és a rájuk
rakódó iszap és homokréteg alatt nagy nyomáson, le-
vegőtől elzártan átalakultak. A keletkező szénhidrogé- 3.6.4. Az 1965 óta üzemelő százhalombattai olajfinomító éves
nek a mélyebb földrétegekbe szivárogtak és bizonyos szinten több mint 8 millió tonna nyersolajat dolgoz fel
44

Mit jelent a „kőolaj-finomítás”? A párlatok felhasználása széleskörű. Legnagyobb
részüket energianyerés céljából elégetik. Kisebb men�-
A Magyarországra érkező kőolaj a százhalombattai olaj- nyiségüket átalakítják és műanyagok, festékek, kozme-
finomítóba kerül. Kénmentesítés után a keveréket közel tikumok készítésére használják. A folyékony szénhidro-
azonos szénatomszámú csoportokra, ún. frakciókra vá- gének kiváló apoláris oldószerek.
lasztják szét. Az elválasztás módja a szakaszos lepárlás
(frakcionált desztilláció), amely az alkotórészek forrás-
A párlat neve Felhasználása
pontkülönbségén alapul.
benzin gépkocsik üzemanyaga, oldószer
A kőolajat 350 °C fölé melegítik, ekkor annak nagy
része gáz halmazállapotúvá válik. A forró gőzt a frakcio- petróleum repülőgépek hajtóanyaga (kerozin),
világítás
náló oszlop alsó részébe vezetik, ahol az felfelé haladva
gázolaj autók, buszok, teherautók, mozdonyok
fokozatosan lehűl. A legalacsonyabb forrásponttarto-
üzemanyaga
mányú párlat gőze az oszlop tetején, a legmagasabb for-
kenőolaj gépalkatrészek kenése, paraffingyertya,
rásponttartományúé az oszlop alján csapódik le. A pár- gyógyászati kenőcsök alkotórésze
latokat hűtik és elvezetik. Egy-egy párlat nagyon sokféle
bitumen aszfaltgyártás, útburkolás
szénhidrogént tartalmaz, azaz keverék. (maradék)
3.6.7. A kőolaj párlatainak felhasználása

gáz
nyersolaj- benzin
tartály
petróleum A földgáz és a kőolaj évmilliókkal ezelőtt élt
tengeri élőlények maradványaiból képződött
gázolaj fosszilis tüzelőanyagok. Kémiai összetételüket
forró tekintve főként szénhidrogének keverékei. A kő
gőz kenőolaj olaj-finomítás forráspontkülönbségen alapuló
elválasztási módszer, neve szakaszos lepárlás.
A kőolaj legfontosabb párlatai a benzin, a pet
róleum, a gázolaj és a kenőolajok. A lepárlási fo-
csőkemence bitumen lyamat maradéka a bitumen.
3.6.5. Az olajfinomító egyszerűsített vázlata

Új fogalmak
szénhidrogének, fosszilis tüzelőanyagok,
szakaszos lepárlás
A kőolajlepárlás termékei
A párlat neve Forrásponttartománya Szénatomszáma
benzin
petróleum
50–150 °C
150–250 °C
C5–C10
C11–C13
gázolaj 250–350 °C C14–C15 1. Mit nevezünk szénhidrogénnek?

2. Hogyan keletkeztek Földünk kőolajmezői?
kenőolaj 350 °C felett C16–C20
3. Ismertesd a kőolaj-finomítás folyamatát!
bitumen maradék C20 felett 4. Melyek a kőolaj párlatai, és melyiket mire
használják?
5. Miért nem szabad dohányozni a benzinkutak
területén?
6. Keress az interneten animációt a kőolaj-fino
mításról! (Keresési kulcsszavak: szakaszos le
párlás, fractional distillation.)
3.6.6. A kőolaj párlataiból előállított termékek

A könnyebb azonosítás miatt a különböző termékeket színezik.
45

3.7. Korunk nélkülözhetetlen anyagai, a műanyagok
A természet más óriásmolekuláiból is készülhet mű-
Áldás vagy átok a műanyag? anyag, a cellulózból viszkóz vagy celofán, a lenolajból
A 19. század végéig az ember a természetben megtalálható linóleum, a tej fehérjéiből műszaru.
anyagokból állította elő használati tárgyait. A népesség
növekedése, a természetes anyagok fogyása szükségessé Az új nyersanyag, a kőolaj
tette új típusú, ugyanakkor olcsó anyagok létrehozását.
A műanyagok első képviselőit az 1800-as évek első felé Az 1900-as évek elején új nyersanyag jelent meg a pia-
ben állították elő. Az ezt követő időktől napjainkig egy con: a kőolaj. Felfedezték, hogy a benne lévő szénhidro-
re különlegesebb tulajdonságú műanyagok készülnek, gén-molekulák láncait hővel rövidebb darabokra lehet
ezzel párhuzamosan a műanyag hulladékok mennyisége
tördelni. Ekkor olyan kismolekulák keletkeznek, ame-
rohamosan nő.
lyek összekapcsolásával változatos szerkezetű óriásmole
kulák jöhetnek létre. Az olyan műanyagokat, amelyeket
A műanyagok mesterségesen előállított óriásmolekulájú mesterségesen előállított kis molekulák összekapcsolásá-
anyagok (ún. polimerek), amelyeket a természetben talál- val hoznak létre, mesterséges alapú műanyagoknak ne-
ható nagy molekulák kémiai átalakításával vagy kismo- vezzük. Napjainkban az ipar számos ilyen reakcióképes
lekulák (monomerek) összekapcsolásával hoznak létre. kismolekulát használ.
Elcsenjük a természettől
Az első műanyagokat a természetben megtalálható óriás
molekulák átalakításával állították elő, ezért ezeket ter-
mészetes alapú műanyagoknak nevezzük. A brazíliai etén propén vinil-klorid
kaucsukfa nedvéből készül az egyik legismertebb mű-
3.7.2. Műanyaggyártáshoz használt kismolekulák modelljei
anyag, a gumi. A fa tejnedvének hosszú, láncszerű óri-
ásmolekulája a kaucsuk. Ez savak hatására kicsapódik,
Készítsünk láncmolekulákat!
és nyúlós anyaggá alakul. Kénporral melegítve az óriás
molekulákat több helyen kénhidak kötik össze, így ru- Ha a kismolekulák (monomerek) hosszú láncokká kap-
galmas, ugyanakkor alaktartó műanyag jön létre. csolódnak össze, láncpolimerek jönnek létre.
kaucsuk-
molekulák
monomerek polimer
S
térhálós
Polietilénből (PE) és polipropilénből (PP) többek kö-
szerkezetű zött fóliák, zacskók, poharak, vödrök, csövek készülnek.
gumi Polisztirolból (PS) készül a jól ismert hőszigetelő anyag,
a hungarocell. Mivel ezek szénhidrogének, ezért tűzve-
3.7.1. A kaucsukfa tejnedvének csapolása és a gumi kialakulása szélyes, éghető anyagok.
Klórtartalmú polimer a polivinil-klorid (PVC). Nehe-
zen gyullad meg és csak lángba tartva ég el, ezért elekt-
Érdekesség romos vezetékek szigetelésére használják. Műpadlót,
csatornaelemeket és csöve-
A gumi feltalálása – az anekdota szerint – egy érde ket is készítenek PVC-ből.
kes véletlen eredménye. Charles Goodyear amerikai A polietilén-tereftalát (PET)
kémikust régóta foglalkoztatta a brazíliai kaucsukfa
oxigéntartalmú műanyag.
anyagának az átalakítása. Az elvakult kísérletezést
felesége már rosszallta, így a tudós a kénporral ös�
Leginkább üdítőitalos palac-
szegyúrt kaucsukot a kandallóba rejtette. Az anyag kokat gyártanak belőle, de
a forró kandallóban rugalmas gumivá alakult. műszálas ruhák készítésére
3.7.3. PVC-csövek is felhasználják.
46

Kísérlet Érdekesség
1. A kereskedelemben kapható ragasztópisztoly A szilikonok szilíciumtartalmú polimerek. Míg a szi-
segítségével olvasszunk meg PVC-rudat, majd likonolajok láncmolekulákból állnak, addig a szili-
ragasszunk össze vele két tárgyat! kongumi térhálós szerkezetű. A hőnek és a vegysze
2. Nyomjunk hungarocell rudat kevés acetonba! reknek nagymértékben ellenállnak, ezért konyhai sü
Az aceton elnyeli a hungarocellt, mert jól oldja tőformák, vízzáró tömítések, vízlepergető spray-k és
annak anyagát, a polisztirolt. orvosi implantátumok is készülnek belőlük.
A láncpolimerek közös Napjainkban az emberiség igényeinek kielégítésére

tulajdonsága, hogy hő hatá- óriási mennyiségű műanyagot gyártanak. Ezek jelentős
PVC sára megolvadnak, valamint része nem, vagy csak nehezen bomlik le a természetben,
feloldhatók a polaritásuk- így egyre nő a műanyag hulladékok mennyisége. Ezért
ragasztó-
nak megfelelő oldószerben. a vegyészek olyan műanyagok kifejlesztésén dolgoznak,
pisztoly
Ennek magyarázata, hogy amelyek a környezetbe kerülve egészségre ártalmatlan
a láncmolekuláik között ható gyengébb másodrendű alkotórészekre bomlanak, így visszakerülnek az anya-
kötések a hő vagy az oldószer molekuláinak a hatására gok körforgásába.
felszakadnak. Az ilyen tulajdonságú műanyagokat hőre
lágyuló műanyagoknak nevezzük.
A csoporto-
A csoport neve Példa
sítás alapja
természetes gumi, viszkóz, linó
megolvasztva Alapanyaga alapú leum, műszaru
szerint mesterséges PE, PP, PS, PVC,
alapú bakelit
láncpolimer PE, PS, PET
Amorf szerkezetű Szerkezete
szerint térhálós
műanyag bakelit, műgyanták
polimer
feloldva Viselkedése hőre lágyuló PE, PP, PS, PVC, PET
hevítéskor hőre keményedő bakelit, gumi
Olykor a térhálós szerkezet az előnyös
A térhálós polimerek láncait erős kovalens kötések kap- Új fogalmak
csolják össze. Ezeket a hő vagy az oldószerek molekulái műanyag, láncpolimer, térhálós polimer,
nem képesek elválasztani egymástól. Oldószerük nin- természetes és mesterséges alapú műanyag,
csen, és hőre nem lágyulnak, sőt melegítés hatására ke- hőre lágyuló és hőre keményedő műanyag
ményebbé, ridegebbé válnak. Az ilyen tulajdonságú mű-
anyagokat hőre keményedő műanyagoknak nevezzük.
Legismertebbek az elektromos eszközök burkolataként
használt bakelit vagy a konyhapultot borító műgyanták. ? Kérdések, feladatok
1. Mit nevezünk műanyagnak?
2. Hogyan csoportosíthatjuk a műanyagokat?
Mondj példát mindegyikre!
3. A láncpolimerek szerkezete a molekularács
ra, a térhálós polimereké az atomrácsra em
lékeztet. Miért?
4. Milyen összefüggés van a polietilén szerke
zete és tulajdonságai között?
5. Nézd meg az interneten, hogyan készül a „ba
3.7.7. Térhálós szerkezetű 3.7.8. Bakelit telefon kelitlemez”, a műbőr vagy a műanyag étel!
műanyag rajza
47

3.8. Miből készülnek ruházatunk anyagai?
A pamut előnyös tulajdonsága, hogy jól színezhető,
Létezik-e láthatatlanná tevő ruha? a mosószerek nem károsítják, és magas hőmérsékleten
Az emberek számára mindig is fontos volt, hogy testüket is vasalható. Jó vízmegkötő tulajdonságú, ezért nem iz-
megóvják a különböző környezeti hatásoktól. Az őskor zadunk bele, és elektrosztatikus feltöltődésre sem hajla-
ban bőrökkel, szőrmékkel védték magukat a hidegtől, mos. Hátránya azonban, hogy erősen gyűrődik és nehe-
az ókorban azonban már rostnövényekből és állati ere zen vasalható.
detű szálakból szőtt ruhákat viseltek. Maga a textil kifeje
zés a latin ‘textilis’ szóból ered, amelynek jelentése: szőtt, Természetes szálak állatokból
hurkolt. Napjainkban a textíliák sokasága áll rendelkezé
sünkre, a jövő pedig egészen hihetetlen technológiai újí
Az állati eredetű nyersanyagok közül legfontosabb a
tásokat tartogat.
gyapjú és a selyem. Kémiai összetételét tekintve mind-
kettő állati fehérje. A gyapjú fő alkotórésze a szaru. Ez
Természetes szálak növényekből ugyanaz a vegyület, amely a hajunkat és a bőrünk leg-
felső rétegét is felépíti.
A természetben számos olyan növény található, ame-
lyek rostjai alkalmasak textíliák szövésére. Ezek közé
tartozik a gyapot, a len és a kender.
3.8.4. A gyapjú emlősállatok 3.8.5. A selyemhernyó báb

(juhok, kecskék, lámák, nyulak) gubójának szála az ókori Kína
szőréből készül. féltett kincse volt.
3.8.1. A gyapot érett magjá 3.8.2. A len szárának cellulóz A gyapjúszövet és a selyemből készült textília megfe-
nak repítőszőrei kiválóan alkal rostjaiból már az ókorban is
masak textilszálak fonására.
lelően szellőzik és jól tartja a hőt. Hátrányuk azonban,
vásznakat készítettek.
hogy csak langyos vízben, semleges kémhatású mosó-
A rost anyaga a cellulóz, amelynek óriásmolekuláit szerrel moshatók, és csak nedves állapotban, alacsony
több ezer szőlőcukor-molekula alkotja. A hosszú cellu- hőmérsékleten vasalhatók. Ennek oka, hogy a fehérjék
lózrostok között kialakuló erősebb típusú másodrendű savas vagy lúgos közegben, illetve magas hőmérsékleten
kémiai kötések miatt a szálak erősek, nagy szakítószi- károsodhatnak.
lárdságúak. A gyapot magvainak repítőszőreiből pa-
mutfonál, a lenből cérna, a kenderből erős kötelek és fehérjemolekula szőrszálat borító sejtek
spárgák készülnek.
aminosavak sejtek
szőlőcukor- cellulóz óriásmolekula

molekula
3.8.6. A szőrszál szerkezete. A szőrszál több, egymás köré csava

rodó, szálas szerkezetű fehérjemolekulából épül fel.
cellulózrostok
A vegyipar kifejleszti a műszálakat
3.8.3. Az egymás mellé rendeződő cellulózmolekulák egyre A tömegtermelés és a divatirányzatok hívták életre a tex-
nagyobb kötegekbe rendeződnek, így jönnek létre a rostok. tilipar új alapanyagait, a műszálakat. Ezek nyersanyaga
48

leggyakrabban a kőolaj, amelyből először különféle kis
Érdekesség
molekulákat készítenek. Ezek változatos összekapcsolá-
sával állítják elő azokat a mesterséges óriásmolekulákat, Elleshetünk fortélyokat a természettől is. A korszerű
amelyek szálképzésre és textilgyártásra használhatók. úszódresszek a cápabőr mintázatát utánozzák, a
A nejlon az egyik legismertebb műszál. Nagy szakító- jegesmedve üreges szőrszálai pedig a hőtartó szö
szilárdsága miatt kezdetben ejtőernyőket és vitorlavász- vetek kifejlesztéséhez adtak ötletet. A lótusz növény
leveleinek olyan a felszíne, hogy arról a víz lepereg.
nakat készítettek belőle, de igazi hírnevet a női haris-
A hasonló felszínű ruha egyszerűen folyóvízzel
nyák kapcsán szerzett.
tisztítható.
A poliészter műszálak előnyös
tulajdonsága, hogy nagymérték-
ben formatartók, kopásállók,
könnyen moshatók és mosás
után gyorsan száradnak. Hátrá-
3.8.8. Víztaszító
nyuk azonban, hogy elektrosz- intelligens textília.
tatikusan feltöltődhetnek, így A GORE-TEX szövet
3.8.7. Nejlon könnyebben szennyeződhetnek. a párát (izzadságot)
kiengedi, de a na
gyobb vízcseppeket
nem engedi be a
Kísérlet testhez. Sportcipők,
sátrak, esőkabátok
Hasonlítsuk össze a pamut-, a gyapjú- és a poliész készítésére kiválóan
ter szövet tulajdonságait! Csipeszbe fogva márt alkalmas.
sunk kis darabot mindháromból vízbe, majd tart
sunk mindháromból kis darabot lángba!
A pamut- és gyapjúszövet nagymértékben nedvese-
dik, és nehezen szárad. Óriásmolekuláik ugyanis erős Szövetek készítésére a szálas, rostos szerkezetű
másodrendű kölcsönhatásokat alakítanak ki a vízmole- anyagok alkalmasak. A gyapot, a len és a kender
kulákkal. Ezzel szemben a poliészter jellemzően vízta- rostjait cellulóz alkotja. A gyapjút és a selymet
fehérjék építik fel. A műszálak mesterségesen
szító, így gyengén nedvesedik és gyorsan szárad.
előállított anyagok, legismertebbek a nejlon és
A pamut cellulózrostjai ellenállnak a magas hőmér- a poliészterek. Az intelligens textíliák olyan anya
sékletnek (vasalható). A gyulladási hőmérsékletét elér- gok, amelyek a környezet megváltozására meg
ve szén-dioxiddá és vízzé ég el. A gyapjú fehérjéinek a felelő módon reagálnak.
szerkezete a hőmérséklet-emelés hatására megváltozik
(vasalásra összemegy), ha pedig meggyullad, kellemet- Új fogalmak
len szagú gázok felszabadulása közben elég. Hasonló természetes szálak, műszálak, intelligens
szagot tapasztalhatunk, ha megperzselődik a hajunk, textíliák
vagy kezünkön a szőr. A poliészter műszál hő hatására
olvad. A forró, olvadt műanyag a bőrre kerülve fájdal-
?
mas, nehezen gyógyuló égési sebet okoz. Ezért veszélyes
műszálas ruhában nyílt láng közelében tartózkodni.
Kérdések, feladatok
1. Hasonlítsd össze a pamut és a gyapjú kémiai
Az intelligens textíliáké a jövő? összetételét és szerkezetét!
2. Milyen összefüggés van a cellulóz szerkezete
Az intelligens textíliák olyan anyagok, amelyek a kör- és a pamut tulajdonságai között?
nyezet megváltozására megfelelő módon reagálnak. 3. Miért érzékeny textília a gyapjú és a selyem?
Kifejlesztésük alapvetően a hadiipar és az űrtechnoló- 4. Melyek a műszálak előnyös tulajdonságai?
gia szempontjából volt jelentős, de megjelentek a min- 5. Mitől intelligens egy textília? Mondj példát!
6. Egyes hőszabályzó textíliáknál a szálakra mik
dennapok ruházataiban is. A színváltó, hőszabályzó,
roszkopikus paraffingolyócskákat visznek fel.
légáteresztő vagy fertőtlenítő szövetek mellett olyanok Ezek hő hatására megolvadnak, hidegben
is megjelentek, amelyek a fénysugarakat eltérítik, így megfagynak. Értelmezd a hőszabályzó hatást!
szinte láthatatlanná teszik a viselőjét.
49

3.9. AZ Élelmiszerek gyártása
Amíg a cukorgyártás alapvetően fizikai folyamat,
Miért nem alszik meg a tartós tej? addig a szeszes italok előállítása élesztőgombák erjesz-
Az élelmiszergyártás lényege, hogy a növényi és állati ere tő tevékenysége révén lejátszódó kémiai reakció. Az
detű nyersanyagokat különböző eljárásokkal közvetlen fo alkoholos erjedés során az élesztőgombák a szőlőcuk-
gyasztásra vagy ételek készítésére alkalmassá teszik. Olyan rot oxigénmentes körülmények között etil-alkohollá és
tartósítási eljárásokat is alkalmaznak, amelyek biztosítják szén-dioxiddá alakítják.
az élelmiszer rövidebb-hosszabb ideig való tárolását a ké
sőbbi fogyasztás érdekében. C6H12O6 → 2 CH3—CH2—OH + 2 CO2
szőlőcukor etil-alkohol szén-dioxid
A bort jellemzően szőlőből, a pálinkát erjedt gyü-

Tisztaság, higiénia! Élelmiszer készül!
mölcscefréből, a sört pedig árpából állítják elő. Mind-
Az élelmiszereket gyártó üzemekben az egyik legfon- három esetben a növény szénhidrátjait alakítják át
tosabb szabály a személyi és környezeti higiénia. Ez azt alkohollá.
jelenti, hogy a dolgozók csak egészségesen, tisztán és A borászok a szőlőből kipréselt mustot hordókban
megfelelő védőöltözékben kerülhetnek kapcsolatba a erjesztik. A hűvös pincékben ez a folyamat több hétig
készülő élelmiszerekkel. Magának az üzemnek is tisztá- is eltart, miközben a must cukortartalma alkohollá ala-
nak, könnyen takaríthatónak kell lennie. Ezt a célt szol- kul. A szén-dioxid (mustgáz) azonban a pince légterébe
gálja a könnyen tisztítható padlózat és csempeburkolat, kerül, ahol a levegőénél nagyobb sűrűsége miatt felgyü-
valamint a rozsdamentes edények használata is. lemlik. Ha a pincébe levitt égő gyertya elalszik, a helyi-
séget el kell hagyni és ki kell szellőztetni.
Érdekesség
A gyümölcscefre erjedése során kis men�
nyiségben metil-alkohol (metanol,
CH3OH) is keletkezik. Ennek a vegyü
letnek már igen kis mennyisége
is májkárosodást, vakságot, sőt
halált okoz. Ezért a szeszfőzés elején
3.9.1. Korszerű élelmiszergyártó üzem lecsepegő párlatot, amely metil-alko
holban gazdagabb, ki kell önteni!
Hogyan készülnek az élelmiszerek?
Az egyik legismertebb élelmiszer a cukor. Előállítása A tejtermékeket hazánkban jellemzően szarvasmar-
több, egymást követő fizikai műveletből áll. Először a hák vagy kecskék tejéből állítják elő. A frissen fejt te-
cukorrépát (vagy cukornádat) megtisztítják és feldara- héntej nagy zsírtartalmú (2–8%) és fehérjékben gazdag.
bolják. Ebből forró vízzel oldják ki a cukrot. A nyers cu- Első lépésben centrifugálják, aminek következtében
korlevet tisztítják, majd a tisztított oldatból bepárlással zsírdús tejszínre és sovány tejre válik szét. Ezek megfe-
nyerik ki a kristályos cukrot. lelő arányú újrakeverésével vagy további feldolgozásával
jutnak a kívánt termékekhez. A tejtermékeket hűtéssel
vagy hőkezeléssel tartósítják.
Érdekesség
cukorrépa feldarabolás kioldás A pasztőrözés során a tejet 70 °C-on 20 percig tartják,
aminek következtében a benne lévő tejsavbaktéri
umok nagy része elpusztul. Az így kapott tej hűtő
szekrényben pár napig friss marad. Ha a tejet magas
hőmérsékleten kezelik (UHT- vagy ESL-technológia),
cukor bepárlás tisztítás a benne lévő baktériumok elpusztulnak és tartós tej
keletkezik.
3.9.2. A cukorgyártás folyamatábrája
50

TEJ Amit a csomagolás elárul
centrifugálás Az élelmiszerek előállításának utolsó fázisa a csomagolás.

zsíros tejszín sovány tej A csomagoláson a gyártó cég feltünteti a termék nevét,
újrakeverés
kémiai összetételét, energiatartalmát és szavatossági ide-
jét. Utóbbi megmutatja, hogy az élelmiszert meddig lehet
biztonságosan elfogyasztani, ha megfelelően tárolták.
érlelés beoltás hőkezelés hűtés beoltás
magas Jó, ha tudod!
hőmérsékleten
köpülés alvasztás erjesztés
Az élelmiszerek többsége a mikroorganizmusok mi
FRISS TEJ att gyorsan romlik. Ennek megakadályozására külön
gyúrás préselés böző tartósítási eljárásokat alkalmaznak.
TARTÓS TEJ Aszalás, szárítás: gyümölcsök, húsok, gabonamag-
JOGHURT
VAJ érlelés vak víztartalmának csökkentése.
Hűtés, fagyasztás: az élelmiszer hőmérsékletének
olyan alacsony szintre csökkentése, amelyen a mikro
SAJT
organizmusok már képtelenek szaporodni.
Hőkezelés: a mikroorganizmusok részleges vagy tel
3.9.3. A tejtermékek előállításának vázlata jes elpusztítása felmelegítéssel vagy forralással.
Kémiai tartósítás: sóval (NaCl), füstben lévő anya
gokkal, tartósítószerekkel (pl. nátrium-benzoát) gá
Kísérlet tolják az élelmiszer megromlását.
Önts egy literes befőttesüvegbe nem tartós tejet.
Adj hozzá egy kanál cukrot és 2 dl élőflórás joghur
tot (beoltás). Keverd össze, fedd le és tedd hűvös Rövid összefoglalás
helyre! Egy-két nap elteltével a tej finom joghurttá
alakul. A folyamat során a baktériumok a tejcukrot Élelmiszereink jórészt növényekből és állatokból
tejsavvá erjesztik, amely kicsapja a tej fehérjéit. származnak. Az előállítás lehet fizikai folyamatok
sorozata (cukor, zsír, olaj, tej, vaj készítése), és ké
miai átalakítás is (alkohol, erjesztett tejtermékek,
A zsírok és az olajok állatok és növények raktározott
margarin). Az élelmiszergyártás alapvető feltéte
tápanyagai, ezért ezekből vonhatók ki. A disznózsírt a
le a tisztaság és a higiénia. A teljes munkafolya
sertés zsírszalonnájának a kiolvasztásával nyerik. A mat során figyelni kell az élelmiszer biztonságos
napraforgóolaj előállítása során a termésről leválasztják előállítására. Tudatos vásárlóként mindig érde
a héjat, a magvakból pedig 80 °C-on kisajtolják az olajat. mes elolvasnunk és értelmeznünk az élelmisze
Más növények (repce, olajfa, len, diófa) termése is alkal- rek csomagolásán található információkat.
mas olaj kinyerésére. A margarinok növényi olajokból
előállított vajpótló anyagok. Korábban a növényi olajok Új fogalmak
hidrogénezésével készültek, amely során a folyékony erjedés
olaj megszilárdult (hidrogénezett növényi olaj, kemé-
nyített olaj). A korszerű margarinokban az olajból tej-
termékekkel, vitaminokkal, íz- és színanyagokkal ke-
verve készítenek kenhető terméket. A hidrogénezés
egyre jobban visszaszorul. 1. Melyek az élelmiszerek gyártásánál betartan
dó alapvető rendszabályok?
2. Ismertesd a kristálycukor, a tartós tej és a
margarin előállításának a lépéseit!
3. Miben hasonlít egymáshoz a bor, a pálinka és
a sör készítése?
4. Nézd meg az interneten a Hogyan készült?
Megmutatjuk! című sorozatból egy-két élel
miszer (pl. a túró rudi, a sör, a szalámi) előállí
3.9.4. Napraforgó, tásának a folyamatát!
termése és olaja
51

Fontosabb fogalmak 2. A gyufa története (a mártógyufa, a dörzsgyufa és a biz-
tonsági gyufa összetétele és működése, Irinyi János szerepe)
Az alábbi fogalmakat (lehetőleg szó szerint) meg kell tud-
nod határozni. 3. A kőolaj finomítása (az olajfinomító felépítése, a
benne végbemenő fizikai folyamatok, a kapott párlatok
Mészégetés: a mészkő magas hőmérsékleten történő neve és főbb felhasználási formái)
bontása kalcium-oxidra és szén-dioxidra.
4. A cukor gyártása (a kristálycukor összetétele, nyers-
Mészoltás: a kalcium-oxid vízzel való reakciója, termé- anyaga, a cukor kivonásának folyamata, a gyártás során
ke kalcium-hidroxid. betartandó higiéniai követelmények)
Érc: olyan kőzet vagy ásvány, amelyből egy fém gazda- Tényszerű ismeretek
ságosan kinyerhető.
Koksz: feketekőszén levegőmentes hevítésével keletke- re vonatkoznak, amelyekre később is jól kell emlékezned.
ző mesterségesen előállított szénfajta.
1. Milyen redukciós eljárásokat ismersz fémek vegyüle-
Acél: olyan vasötvözet, amelynek széntartalma keve- teikből történő előállítására? Írj reakcióegyenletet!
sebb 1,7 tömegszázaléknál.
2. Mi a kénsav három jellemző kémiai tulajdonsága?
Szénhidrogének: olyan vegyületek, amelyek molekuláit Milyen kísérletekkel igazolhatók ezek?
csak szén- és hidrogénatomok építik fel.
3. Jellemezd a kőolaj kémiai összetételét, és nevezd meg
Fosszilis tüzelőanyagok: az évmilliókkal ezelőtt élt élő- a legfontosabb párlatait!
lényekből keletkezett energiahordozók.
4. Magyarázd meg, miért kell a borospincékbe elővigyá-
Szakaszos lepárlás: a kőolaj összetevőinek elválasztásá- zatosságból égő gyertyával lemenni!
ra szolgáló módszer, amely során eltérő forráspont-tar-
tományú párlatokat nyerünk egymás után. Kísérlet
Műanyagok: mesterségesen előállított óriásmolekulájú Foglald össze a kísérlet lényegét a kísérlet – tapasztalat –
anyagok, amelyeket a természetben található óriásmo- magyarázat sorrendjében!
lekulák kémiai átalakításával vagy kis molekulák össze- Tejhez kevés cukrot, majd élőflórás joghurtot adsz. Két
kapcsolásával hoznak létre. nap múlva megvizsgálod a kapott termék
– színét, szagát, állagát,
Erjedés: cukrok oxigénmentes környezetben való le- – kémhatását indikátorpapírral,
bomlásának folyamata, amelynek terméke leggyakrab- – ízét.
ban etil-alkohol vagy tejsav.
Magyarázd meg a tapasztalatokat és a végbemenő vál-
Szöveges feladatok tozásokat!

1. A kénsav gyártása (a kénsav alapanyagai, a kénsav-

gyártás lépései, reakcióegyenletek)
52

Összehasonlítás 2.
hulladékgázok
A feladatban mindig sorban, a megadott szempontok

1. Hasonlítsd össze az ammónia és a salétromsav fizi-

kai tulajdonságait, sav-bázis jellegét és felhasználását! vasérc, mészkő
és koksz
levegő
2. Hasonlítsd össze a vörösfoszfort és a fehérfoszfort! felmelegítése
3. Hasonlítsd össze a láncpolimerek és a térhálós polime- nagyolvasztó
rek szerkezetét, hővel szemben mutatott viselkedését és ol-

porszűrő
dódását! Mondj példákat az egyes csoportok képviselőire!
forró, száraz
levegő
4. Hasonlítsd össze a pamut és a gyapjú eredetét, kémiai adagolása
összetételét, szerkezetét és tulajdonságait! folyékony

vas
salak
vas
Ábraelemzés
Foglald össze pár mondatban, mit ábrázol a rajz! Hasz- A vasgyártás
náld a tanult szakkifejezéseket!
1. Anyagismereti kártya
CaCO3
H2O Az alábbi anyagokról legyen anyagismereti kártyád!
kalcium-hidroxid, kalcium-karbonát, kénsav, ammó-
CO2
nia, salétromsav, vörösfoszfor, kalcium-szulfát
CO2
Projektfeladat
Ca(OH)2 CaO Készíts képregényt Egy pamutpóló története címmel!
A műben jelenjen meg a póló anyagának kialakulása,
a szövet elkészítése és a póló anyagának használatával
H2O kapcsolatos előnyös és hátrányos tulajdonságok. Ha
tudsz, térj ki a ruha lebomlási lehetőségeire, környezeti
A kalciumvegyületek építőipari felhasználása hatásaira is!
53

4. fejezet
Kémia a mindennapokban
Ebben a fejezetben megismerjük, hogyan hasznosíthatjuk
mindennapjainkban a kémiai ismereteket.

4.1. Élelmiszereink és összetevőik
hidrátigényünk egy részét kis molekulájú cukrok (szőlő
Miért szeretjük annyira a csokoládét? cukor, gyümölcscukor, répacukor) formájában vesszük
Ahogy a mondás is tartja, nem azért élünk, hogy együnk, fel. Gyors felszívódásuk és elégetésük következtében ki
hanem azért eszünk, hogy éljünk. De vajon tudjuk-e, hogy váló energiaforrások. 1 mol szőlőcukor tökéletes égése
mit eszünk? Tudjuk-e, miből állnak a táplálékaink? Hogyan során több, mint 2500 kJ hő szabadul fel.
táplálkozunk, és hogyan kellene táplálkoznunk az egészsé- C6H12O6 + 6 O2 = 6 CO2 + 6 H2O
günk megőrzéséhez? A tudomány erre egyre pontosabb A gabonafélékből készült élelmiszerek keményítőtartal
választ ad. Közelítsük meg a témát a kémia oldaláról! ma az emésztés során szintén szőlőcukorrá alakul, a nö
vények sejtfalát alkotó cellulózt azonban az ember nem
képes megemészteni, ezért energiát nem szolgáltat, el
Tápanyag vagy táplálék? lenben kiváló rostanyag.
A tápanyagok a testünk felépítése és energiaellátása
szempontjából fontos anyagok, amelyeket táplálékaink
kal veszünk fel. Az ember tápanyagai a szénhidrátok, a
fehérjék, a zsírok, és az olajok, valamint a víz, az ásványi
sók és a vitaminok. Ahhoz, hogy az egészségünket hos�
szú távon megőrizhessük, ügyelnünk kell a táplálékaink
mennyiségére, minőségére és arányaira.
4.1.2. Magas szénhidráttartalmú élelmiszerek
A táplálékban található fehérjék alkotóit, az aminosa

vakat a szervezet elsősorban saját fehérjéinek a felépíté
sére használja. Ha lebomlanak és szervezetünk elégeti
ezeket, akkor grammonként 17 kJ energiát szolgáltatnak.
Érdekesség
A fehérjéket felépítő húszféle aminosav felét a szerve-
zetünk más anyagokból is elő tudja állítani. Másik felét
azonban táplálékainkkal kell felvenni. A teljes értékű
fehérjék minden szükséges aminosavat tartalmaz-
nak. Ezek főleg állati eredetűek, így az egyoldalú, kizá-
rólag növényi alapú táplálkozás veszélyes lehet.
4.1.1. Táplálékaink helyes aránya
Érdekesség
Egy 13-14 éves tanuló napi energiaszükséglete kb.
11 000 kJ, átszámítva kb. 2700 kcal. Az élelmiszerek
csomagolásán a gyártó cégek feltüntetik a termék
tápanyag-összetételét és energiatartalmát. Ha ezekre
figyelsz, megőrizheted testsúlyod és egészséged!
4.1.3. Magas fehérjetartalmú élelmiszerek
A zsírok és az olajok nagy energiatartalmú tápanyagok.

Tápanyagok az élelmiszerekben
Egy gramm zsír elégetésekor a szervezetben 39 kJ energia
A szénhidrátok a legfontosabb energiát adó tápanyagok. szabadul fel. Mint apoláris vegyületek egyes anyagok (pl.
A sejtlégzés során szén-dioxiddá és vízzé égnek el, mi zsírban oldódó vitaminok) jó oldószerei. A zsírok és az
közben grammonként 17 kJ energia szabadul fel. Szén olajok molekuláit felépítő zsírsavak hossza és alakja eltérő.
56

A zsírok molekuláiban a glicerinhez kap- Fontosabb élelmiszer-adalékok
csolódó zsírsavak szénlánca többnyire Élelmiszer- Az élelmiszer színezésé- karamell, cékla-
egyenes, nem törik meg. A zsírok jellemző- színezékek re vagy eredeti színének vörös, likopin, ka-
en állati eredetűek, és szobahőmérsékle- (E100–199) visszaállítására használt rotin, brillantkék,
ten szilárd halmazállapotúak. anyagok. kinolinsárga
Az olajok molekulái főleg megtört láncú Tartósítószerek Az élelmiszerek meg- nátrium-benzoát,
zsírsavakat tartalmaznak. Az olajok főként (E200–299) romlását késleltető ve- kálium-szorbát,
növényi eredetűek, és jellemzően folyadé- gyületek. kén-dioxid
kok.
Antioxidánsok Gátolják az élelmiszer- nátrium-nitrit
A lenolaj vagy a tengeri halak olaja olyan és savanyúsá- ben lévő tápanyagok (NaNO2), aszkor-
molekulákat tartalmaz, amelyek szénlánca got szabályo- oxidációját, illetve az binsav (C-vitamin),
több helyen is megtörik. Ezek az érrend- zó anyagok élelmiszerek savanyú- tejsav, kén-dioxid,
szerünket védő, ún. „omega-zsírsavakat” (E300–399) ságáért (kémhatásáért, szulfitok, foszfor-
tartalmazó olajok. pH-jáért) felelősek. sav (H3PO4), cit-
A túlzottan felhevített, „égett” olajokban romsav, borkősav
és a hidrogénezett növényi olajokban Emulgeálósze- Az élelmiszer állagát biz- lecitin, pektin,
a zsírsavlánc alakja megváltozik, és ún. rek és sűrítő- tosítják. agar-agar
„transzzsírsavak” keletkeznek. Ezek káro- anyagok
sítják az érrendszerünket, így fogyasztásuk (E400–499)
kerülendő.
Ízfokozók Javítják, intenzívebbé te- nátrium-glutamát
(E600–699) szik az étel ízét, vagy vis�-
Érdekesség szaállítják az eredeti ízeket.
Édesítőszerek Energiaszegény („light”) aszpartám, sza-
Sokak kedvence, a csokoládé több százféle össze- (E900–999) vagy cukorbetegek szá- charin, ciklamát,
tevőt tartalmaz. Alapanyaga a kakaóvaj, amelyhez mára készült élelmisze- nyírfacukor (xilit,
cukrot és más anyagokat (pl. tejport, vaníliaaromát) rek édes ízét biztosítják. xilitol)
adnak. A jó minőségű étcsokoládé sok, az idegrend-
szer működésére jó hatású vegyületet tartalmaz. Ezek
között élénkítő- és hangulatjavító szerek, boldogság- Rövid összefoglalás
hormonok is vannak.
Táplálékaink összetevői a tápanyagok. Ezek a
A vitaminok az életfolyamatainkhoz szükséges szer szénhidrátok, a fehérjék, a zsírok és az olajok,
ves molekulák, amelyeket szervezetünk nem tud elő a víz, a vitaminok és az ásványi sók. Míg a fe-
állítani. Legismertebbek a zsírban oldódó A-, D-, E- és hérjék elsősorban a szervezetünk építőanyagai,
K-vitamin, valamint a vízben oldódó B-vitaminok és a addig a szénhidrátok, a zsírok és az olajok főleg
C-vitamin. energiaszolgáltató vegyületek. A feldolgozott
élelmiszerek adalékanyagokat is tartalmaznak,
Az ásványi sókat általában vízben oldott formában
amelyek az élelmiszer színéért, ízéért, állagáért
vesszük fel. A kationok közül a Na+ és a K+ a testfolya vagy eltarthatóságáért felelősek.
dékaink összetevője, a Ca2+ és a Mg2+ a csontok és fogak
alkotórésze, és szükséges az izomműködéshez is. A Fe2+ Új fogalmak
a vérfesték (hemoglobin) alkotója. Az anionok (pl. Cl–, tápanyagok, élelmiszer-adalékok
HCO–3 ) a kationok kiegészítőjeként fontos élettani sze
repet töltenek be.
Adalékanyagok az élelmiszerekben ? Kérdések, feladatok

1. Ismertesd a háztartásban előforduló szén-
Az élelmiszer-adalékok olyan természetes vagy mester hidrátok összetételét!
séges vegyületek, amelyeket azért kevernek az élelmiszer 2. Hasonlítsd össze a szénhidrátok, a fehérjék és
a zsírok energiatartalmát!
hez, hogy javítsák annak ízét, színét, állagát vagy eltart
3. Hasonlítsd össze a zsírok és az olajok moleku-
hatóságát. Napjainkban mintegy 700-féle engedélyezett laszerkezetét és tulajdonságait!
élelmiszer-adalék van forgalomban. Ezek mindegyike 4. Mik az élelmiszer-adalékok, és mi a jelentősé-
ún. E-számmal rendelkezik. Általánosan elmondható, gük az élelmiszerekben? Sorolj fel példákat!
hogy minél nagyobb mértékben feldolgozott egy élelmi 5. Értelmezd a gumicukor összetevőinek szere-
szer, annál többféle adalékanyagot tartalmaz. Az élelmi pét a címkéje alapján!
szerek összetételét a csomagolásukon fel kell tüntetni.
57

4.2. Gyógyító szereink
a gyógyulásért ténylegesen felelős komponens. Emellett
Használnak vagy ártanak a gyógyszerek? segédanyagokat is tartalmaz, amelyek a gyógyszer szí
Az egészség vitathatatlanul a legnagyobb érték. Figyel- néért, ízéért, oldódásáért, felszívódásáért vagy az állagá
ni kell arra, hogy a betegségeket megelőzzük, de ha már ért (tabletta, kenőcs, oldat) felelősek.
kialakultak, akkor a gyógyításra kell helyezni a hangsúlyt.
Milyen szerepe van ebben a gyógyszereknek? Érdekesség
Számos gyógyszer tartalmazza ugyanazt a hatóanya-
Fűben, fában orvosság got, ezért vigyázni kell, mert ezek együttes szedése
túladagoláshoz vezethet!
Az első gyógyító szerek növényekből, állatokból és ás
ványokból készültek. Az ókori egyiptomiak több száz
gyógyhatású készítményt ismertek, ezek összetételét
(receptjét) papirusztekercseken örökítették meg. Ahogy
az ismeretek bővültek, úgy születtek a gyógynövényeket
és hatásaikat leíró „füves könyvek”, amelyek népszerű
sége napjainkban is megmaradt.
körömvirág
rozmaring
levendula Azonos hatóanyagú gyógyszerek
A gyógyszereket leggyakrabban hatásuk alapján cso

kamilla portosítjuk. Ismertebbek például a lázcsillapítók, a gyul
mirtusz
ladáscsökkentők, a fájdalomcsillapítók, a vérnyomás
csökkentők vagy az antibiotikumok.
4.2.1. Gyógynövények. A gyógynövények egyes részeinek
jótékony hatásairól már Dioszkoridész, római orvos is megemlé-
kezett. Fő műve, a De materia medica (Az orvoslás anyagai) több Hogyan hatnak a gyógyszerek?
száz növényi, állati és ásványi eredetű gyógyszert írt le. Az ötkö-
tetes könyv a középkori gyógyszerészet alapműve volt.
A gyógyszerek olyan vegyületek, amelyek beavatkoznak
a szervezet valamely élettani folyamatába. A gyomor
Érdekesség sav túlzott mértékű termelődése esetén gátolhatjuk a
A gyógynövények gyűjtése szakértelmet igényel. sósavtermelő sejtek működését. Ha azonban a gyomor
Nemcsak a növény felismerése (azonosítása) fontos, már túl sok sósavat tartalmaz, akkor savkötő szerekkel
hanem azt is tudnunk kell, hogy mikor és melyik ré- enyhíthetők a tünetek. Régóta alkalmazzák erre a célra
szét kell gyűjteni. Figyelni kell arra is, hogy ne gyűjt- a szódabikarbónát, amely a gyomorsavat közömbösíti.
sünk szennyezett vagy vegyszerezett növényt, mert
az többet árt, mint használ. Fontos, hogy csak meg-
HCl + NaHCO3 = NaCl + H2O + CO2
bízható kereskedőtől és csak hatóságilag ellenőrzött A magas nátriumion-bevitel és a kellemetlen gázkép
gyógynövényt vásároljunk. ződés elkerülésére a korszerűbb savkötők más vegyüle
teket (pl. MgO) tartalmaznak.
Mi a gyógyszer? 2 HCl + MgO = MgCl2 + H2O
A gyógyszer betegségek megelőzésére, gyógyítására, Fontos megjegyezni, hogy amelyik gyógyszernek van
valamint kóros tünetek enyhítésére alkalmas készít hatása, annak mellékhatása is van. A mellékhatásokra
mény. Legfontosabb összetevője a hatóanyag, amely a gyógyszerek szedésénél feltétlenül oda kell figyelni.
58

1. Akkor szedjünk gyógyszert, ha tényleg szükségünk
Érdekesség
van rá. Ennek eldöntését bízzuk szakemberre!
Homeopátia – egy megosztó gyógymód. Napjaink- 2. A felírt gyógyszert mindig az orvos utasításának
ban nagy népszerűségnek örvend a homeopátia, megfelelő adagban és időelosztásban szedjük!
azaz a „hasonló a hasonlót gyógyít” elve. Ennek lénye- 3. A gyógyszer szedése előtt olvassuk el a betegtájé-
ge, hogy a betegségeket nem ellenszerekkel, hanem koztatót, ha kérdésünk van, forduljunk kezelőor-
a kórt kiváltó anyagok nagyon parányi mennyiségé- vosunkhoz vagy a gyógyszerészhez!
vel gyógyítják. A homeopátiás szerek gyakran olyan
4. Csak arra a betegségre (tünetre) szedjük a gyógy-
nagy hígításúak, hogy a hatóanyagból – kiszámítha-
tóan – egyetlen molekulát sem tartalmaznak. Ennek
szert, amire az orvos felírta!
ismeretében a gyógymód hatékonyságát sokan vitat- 5. Azonos hatóanyagú gyógyszereket a túladagolás
ják. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó veszélye miatt ne szedjünk együtt!
Testületének 2017-es állásfoglalása szerint a homeo- 6. Ne vegyük be más gyógyszerét, és a miénket se
pátiás készítményeknek nincs tudományosan igazol- kínáljuk másnak!
ható gyógyító hatása. 7. Ne vegyünk be lejárt szavatosságú gyógyszere-
ket! Mivel veszélyes hulladékok, vigyük vissza
Egy nagy sikerű gyógyszer, az aszpirin azokat a patikába!
Régi megfigyelés, hogy a

fűzfa kérge olyan anyagot Rövid összefoglalás
rejt, amely hatásos a láz és
a fájdalom csillapítására. A gyógyszerek betegségek megelőzésére,
Hatóanyaga a szalicilsav, gyógyítására, valamint kóros tünetek enyhíté-
amelyet az 1800-as évek sére alkalmas készítmények. Hatóanyagból és
különféle segédanyagokból állnak. Ugyanazt
második felében sikerült
a hatóanyagot többféle gyógyszer is tartal-
mesterségesen előállítani. mazhatja. A gyógyszereket leggyakrabban a
4.2.2. Aszpirin
Kiderült azonban, hogy hatásuk alapján csoportosítják. Az aszpirin az
ez a vegyület súlyosan károsítja a gyomor falát. A meg- egyik legismertebb láz- és fájdalomcsillapító.
oldást a Bayer cég vegyészei találták meg, amikor a sza- A gyógyszerek szedésekor mindig tartsuk be az
licilsavat acetil-szalicilsavvá alakították, amely lényege- orvos utasításait!
sen kíméletesebb a gyomorhoz. A 19. század végén
Aspirin néven került piacra a gyógyszer, és napjainkban Új fogalmak
is a legismertebb, egyben legnagyobb mennyiségben gyógyszer, hatóanyag, segédanyag,
gyártott készítmények egyike. vényköteles gyógyszer
4.2.3. Richter Gedeon (1872–1944).

Az első magyarországi gyógyszer- 1. Mit nevezünk gyógyszernek, és milyen ös�-
gyár megalapítója. Nevéhez szetevőkből áll?
fűződik többek között az Aspirinhez 2. Mi alapján csoportosíthatjuk a gyógyszere-
hasonló hatású Kalmopyrin és ket? Melyik csoportba tartozik az Aspirin?
a fertőtlenítő hatású Hyperol
kifejlesztése. 1944-ben a zsidóüldö- 3. Nézd át szüleid jelenlétében a családi gyógy-
zés áldozataként halt meg. szeres dobozt, és figyeld meg, milyen gyógy-
szereitek vannak! Keresd meg a hatóanyagu-
A gyógyszerek szedésének alapszabályai kat és a segédanyagaikat a leírásban!
4. Mit jelent, hogy egy gyógyszer vényköteles?
A gyógyszerek egy részét kifejezetten csak orvos írhat- 5. Melyek a gyógyszerek szedésének alapvető
ja fel a betegnek. Ezeket vényköteles gyógyszereknek szabályai?
nevezzük. Más gyógyszereket (pl. egyes láz- és fájda- 6. Keress az interneten videót Richter Gedeon
lomcsillapítókat) recept nélkül is megvásárolhatunk a életéről! Írj le a füzetedbe a film alapján 8-10
patikában. Fontos azonban, hogy ekkor is tartsuk be a olyan információt, amit fontosnak tartasz a
betegtájékoztatón olvasható szabályokat. A gyógyszerek vegyész-üzletember életéről!
szedésével kapcsolatos legfontosabb szabályok:
59

4.3. Az idegrendszerre ható anyagok
vezet. Különösen veszélyes hatású a fiatalokra, ezért
Van-e olyan felnőtt, óvakodj a rászokástól!
aki még nem fogyasztott drogot?
Korábban már megtudtuk, hogy a csokoládéban olyan Jó, ha tudod!
anyagok vannak, amelyek az agyunkra kellemes hatást fej- A gyári cigaretták két alapvető része a dohány és a
tenek ki. Számos hasonló hatású anyagot rejt a természet. filter. A filter feladata az égéstermékek egy részének
Az elődeink ezt már több ezer évvel ezelőtt felfedezték. megkötése, ám ezt nagyon kis hatékonysággal teszi.
Növények és gombák anyagaival próbáltak megváltozott A cigarettafüstben többek között megtalálhatók:
tudati állapotba kerülni. • rászokásért felelős nikotin,
• fulladást okozó szén-monoxid,
• rákkeltő nitrogén-oxidok,
A drogok olyan vegyületek, amelyek az idegrendszer • rákkeltő aromás vegyületek,
re hatva megváltozott tudati állapotot vagy hangulatot • hidrogén-cianid sejtméreg,
alakítanak ki. Egy részük engedélyezett (nikotin, alko • rákkeltő formaldehid,
hol), mások tiltott kábítószerek (LSD, heroin). Közös • rákkeltő korom és kátrány.
tulajdonságuk azonban, hogy függőség kialakulásához
vezetnek. A függőség azt jelenti, hogy az ember egy idő A szeszes italok mindegyike etil-alkoholt tartalmaz.
után annyira hozzászokik a droghoz, hogy nem tud nél A tiszta etil-alkohol (CH3CH2OH) színtelen, jellegze
küle élni, előbb-utóbb testileg és lelkileg leépül. tes szagú, vízzel korlátlanul elegyedő folyadék. Hatására
tompulnak a reflexek, romlik a memória, csökken a fi
gyelem. A vér alkoholszintjének a növekedésével rom
lik az ítélőképesség és a mozgáskoordináció, részegség
alakul ki.
4.3.1.
Függőségek
Ha felnőtt leszel, dönts okosan! 1‰ alatt 1–2‰ 2–3‰ 3–4‰ 4–5‰ 5‰ fölött
Vannak olyan drogtartalmú anyagok, amelyek a fel 4.3.3. A vér alkoholszintjének növekedése és a részegség
nőttek számára szabadon megvásárolhatók. Legismer
tebbek a dohányáruk, a szeszes italok és a kávé. Ezeket Míg a felnőttek változó mértékben, a gyermekek
összefoglaló néven élvezeti fokozottan érzékenyek az alkoholra. A vékonybél
szereknek nevezzük. ből felszívódott alkohol a májba kerül, ahol részben
A dohánytermékeket – hidrogénelvonással – acetaldehiddé (CH3CHO),
a dohány növény levelé majd szén-dioxiddá és vízzé oxidálódik. Az acetal
ből készítik. Hatóanya dehid okozza a részegség utáni másnaposság érzését.
ga a nikotin, amely kis
mennyiségben élénkítő,
figyelemfokozó hatást fejt
Jó, ha tudod!
ki az agyra. Ugyanakkor Az alkoholfogyasztásnak mindig is hagyománya volt
4.3.2. A nikotin szerkezete
erős függőséget okoz. A a felnőttek társadalmában. A minőségi vörösborok
dohányzásról való leszokás ezért nagy akaraterőt és mértékletes fogyasztása csökkenti a szív- és érrend-
önfegyelmet igényel, és általában hosszan tartó folya szeri betegségek kialakulásának a kockázatát. Ennek
mat. A dohányzással kapcsolatos egészségi problémák az az oka, hogy sokféle antioxidáns vegyületet tartal-
maznak. Fontos azonban tudni, hogy a gyermekek
azonban elsődlegesen nem a nikotin rovására írhatók.
szervezetében az alkohol mérgező hatása számotte-
A dohányfüstben közel ötvenféle rákkeltő vegyület vőbb, ezért felnőttkorodig tartózkodj mindennemű
mutatható ki. A dohányfüst károsítja a hörgőrendszert, alkohol fogyasztásától!
tüdőrákhoz, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez
60

A gyakori alkoholfogyasz
Érdekesség
tás károsítja a májat és az
idegrendszert, de a szív- és Az utóbbi években egyre na-
érrendszeri megbetegedések gyobb divat az energiaital. Sok
kockázatát is növeli. fiatal fogyasztja a fáradtság-
A kávé, a tea vagy a kóla érzet csökkentése miatt. Fő
jól ismert hatóanyaga a összetevője a szőlőcukor és a
koffein. E két anyag energiael-
koffein. A nikotinhoz ha
4.3.4. A koffein szerkezete látó és aktiváló hatásánál fog-
sonlóan élénkítő hatású, va ténylegesen növeli a mun-
ezért fogyasztása – időlegesen – csökkenti a fáradtság kavégző képességet. A koffein
érzetet. A kakaó termése, így a jó minőségű étcsokolá azonban emeli a vérnyomást,
dé is tartalmaz koffeint, ami a vércukorszint emelésével növeli a pulzusszámot, szabálytalan szívverést vagy
együtt hozzájárul a jó közérzet kialakulásához. akár gyomorfekélyt is okozhat. Mint minden drog, ez
is függőséghez vezet. Az energiaitalok fogyasztása
A tiltott drogok – soha ne próbáld ki! ezért fiatalkorban kerülendő.
A drogok másik nagy csoportját a tiltott drogok alkotják, A tiltott drogok túlnyomó többsége rövidebb-hosz-
amelyeket a köznyelv egyszerűen kábítószereknek nevez. szabb időn át fogyasztva tönkreteszi az elmét és a testet.
Ezek gyorsan alakítanak ki függőséget, és könnyen túlada Lehet, hogy átmenetileg segítenek, de hatásuk elmúlá
golhatók. Kivonhatók növényekből, gombákból, számos sával még rosszabb állapotot alakítanak ki. Nagyon fon
képviselőjüket azonban mesterségesen állítják elő. tos tehát, hogy soha ne próbáld ki ezeket az anyagokat!
Jellemző hatásuk alapján három csoportba sorol
hatók. A serkentőszerek (pl. amfetaminok, kokain) ha
tására nő a fizikai erőnlét, a munkavégző képesség, és Rövid összefoglalás
csökkennek a gátlások. Mivel emelik a vérnyomást és
a pulzusszámot, akár szívinfarktushoz is vezethetnek. A drogok olyan vegyületek, amelyek az ideg-
A nyugtatószerek (pl. morfin, heroin) teljes ellazulást, rendszerre hatva megváltozott tudati állapotot
kellemes közérzetet, hosszabb távon viszont súlyos vagy hangulatot alakítanak ki. Mindig függőség-
idegrendszeri és szervi ká hez vezetnek. A nikotint, az etil-alkoholt és a kof-
rosodást okoznak. A hallu- feint az élvezeti szerekhez soroljuk. Fiatalkorban
mindenképpen tartózkodjunk ezek használatá-
cinációkat okozó szerek (pl.
tól! A tiltott drogok lehetnek serkentő-, nyugta-
marihuána, LSD) látomáso tó- és hallucinációt előidéző szerek. Legtöbbjük
kat, képzeteket idéznek elő. az életet veszélyeztető anyag, amit kipróbálni is
Hosszú távon érdektelen tilos!
séghez, memóriaromlás
hoz vezetnek. Új fogalmak
drog
Érdekesség
?
Bár a hatóságok rendszeresen bővítik a tiltólistán
szereplő vegyületek sorát, a drogkészítők mindig Kérdések, feladatok
egy lépéssel előttük járnak. Az utóbbi években egyre
1. Határozd meg, mit nevezünk drognak!
jobban terjednek azok a vegyületek, amelyeket egy
2. Mi az alapvető különbség az élvezeti szerek
tiltólistán szereplő molekula szerkezetének csekély
és a tiltott drogok között?
átalakításával hoznak létre. Ezért a hatóságok ma már
3. Mondj három érvet, amellyel lebeszélnéd ba-
nemcsak egy-egy vegyületet, hanem a közös kémiai
rátodat a dohányzásról!
szerkezeti részek alapján nagyobb vegyületcsoporto-
4. Jellemezd az etil-alkohol tulajdonságait és
kat is tiltólistára tesznek.
a szervezetre gyakorolt hatását!
5. Hogyan csoportosíthatók a tiltott drogok?
Mondj példát mindegyik csoportra!
Amfetaminszármazékok
6. Írj anyagismereti kártyát az etil-alkoholról!
61

4.4. A vizek keménysége és a vízlágyítás
keménysége, ezért ezt a fajta vízkeménységet változó ke-
Miért „kemény” a kemény víz? ménységnek nevezzük. Változó keménységet okoz még
Biztosan megfigyelted már, hogy a fürdőszobában a mos- a magnézium-hidrogén-karbonát is. A vízben oldott
dóban vagy a kádban a vízcsap körül idővel sárgásfehér egyéb kalcium- és magnéziumvegyületek (kloridok, nit
színű szilárd anyag keletkezik. Ez az anyag a csapvízből vá- rátok, szulfátok) a víz állandó keménységét okozzák.
lik ki, ezért vízkőnek nevezik. Vajon hogyan és hol keletke-
zik vízkő, és milyen problémákat okozhat? A kemény víz tulajdonságai
A csapvíz változó keménysége okozza a háztartásokban
A kemény víz kialakulása megfigyelhető vízkőképződést. A lerakódott vízkő nem
A legtisztább természetes víz az esővíz, amelynek oldott esztétikus, emellett baktériumok is megtelepedhetnek
anyagai a levegőt alkotó gázok, többek között a szén-dio rajta, ezért is fontos az eltávolítása. A vízmelegítő eszkö
xid. Az esővíz a kőzetekből ásványokat, főként kalcium- és zökben (teáskannában, kávéfőzőben, mosógépek fűtő
magnéziumvegyületeket old ki, így oldottanyag-tartalma szálán) képződő vízkő tömör, hőszigetelő réteget képez,
megnő. A vízben oldott kalcium- és magnéziumvegyü így rontja a melegítés hatékonyságát. A kazánokban még
letek okozzák a víz keménységét. Modellezzük a ke ennél is nagyobb problémát okozhat. Mivel rossz hőveze
mény víz kialakulását kísérlettel! tő, ezért a felhevült fém és a víz közötti hőátadás mértéke
csökken, és a fém túlhevül. A vízkőréteg megrepedése
Kísérlet kor a víz hirtelen gőzzé alakul, és a kazán felrobbanhat.
Öntsünk szódavizet (szénsavas ásványvizet) mész-
kőszemcsékre, majd kevergetés után szűrjük le az
oldatot! A tiszta szűrletből öntsünk egy keveset
kémcsőbe és melegítsük! Az oldat zavarossá válik.
A természetben a kőzeteken átszivárgó, szén-dioxid-

tartalmú esővíz reakcióba lép a vízben oldhatatlan kal
cium-karbonáttal, és vízben oldódó vegyületté alakítja.
CaCO3 + H2O + CO2 = Ca(HCO3)2
Ha a szén-dioxid mennyisége csökken (pl. melegí
tés hatására), akkor a víz keménységét okozó kalcium-
4.4.2. A mosógép fűtőszálán és a csővezetékekben lerakódó vízkő
hidrogén-karbonát kalcium-karbonáttá alakul, amely
csapadékként kiválik az oldatból. A vízkövet legegyszerűbben savas kémhatású olda
tokkal (ecettel, sósavval, háztartási vízkőoldóval) tudjuk
Ca(HCO3)2 = CaCO3 + H2O + CO2
oldhatóvá tenni, és így eltávolítani.
Mivel a szén-dioxid mennyiségével befolyásolható a CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + H2O + CO2
vízben oldott kalciumvegyület mennyisége, vagyis a víz
lágy kemény nagyon kemény

Kísérlet
Miskolc Kémcsőben lévő kalcium-klorid-oldatba és desz-
Salgótarján
Eger
Nyíregyháza
tillált vízbe tegyünk késhegynyi szappanreszelé-
Győr Tatabánya
Debrecen
ket! Dugóval zárjuk le és
Szombathely
Budapest
rázzuk össze a két kém-
Veszprém
Székesfehérvár
Szolnok
csövet!
Zalaegerszeg
Kecskemét
Békéscsaba
Kaposvár Szekszárd
Szeged
Pécs
4.4.3. A desztillált vízben
habzik, a kalciumion-tartalmú
vízben nem habzik a szappan
4.4.1. Magyarország vízkeménységi térképe
62

A kemény víz a szappannal és egyéb mosószerekkel az ioncserélő működése
a vízben oldhatatlan csapadékot képez, amely gátolja a
habképzést és csökkenti a mosóhatást. Hogy elkerüljük
ezt a kellemetlenséget, a kemény vizet „lágyítani” kell.
Érdekesség Ca2+, Mg2+ Na+
Sokan azt gondolják, hogy a „vízkeménység” kifejezés 4.4.4. Az ioncserélő működési elve
arra utal, hogy a kemény vízből szilárd anyag, vízkő
Amennyiben a vízben található összes oldott anyag
keletkezik. Valójában egy régi megfigyelés az elne-
vezés alapja: a kemény vízben szappannal kimosott
eltávolítása a cél, akkor két vízlágyító berendezésen ve
ruhák száradás után megkeményednek. Ennek oka a zetik át a lágyítandó vizet. Az első berendezés a katio
szappanból a kemény víz hatására keletkező csapa- nokat hidrogénionokra, a második pedig az anionokat
dék, amely rátapad a textília szálaira. hidroxidionokra cseréli le. A két ion egymással reakció
ba lépve vizet hoz létre.
A vízlágyítás H+ + OH– = H2O illetve H3O+ + OH- = 2 H2O
A vízlágyítás lényege, hogy csökkentjük a keménysé A kemény víz desztillációjával is lágy vizet kapunk.
get okozó vegyületek mennyiségét, így a kemény vízből Ez a módszer hatékony, de drága a víz lágyítására.
lágy vizet kapunk.
A víz forralásával a kalcium- és magnézium-hidrogén- Rövid összefoglalás
karbonát elbomlik, és vízben nem oldódó kalcium-, il
letve magnézium-karbonáttá alakul. Ezzel a módszerrel A víz keménységét a vízben oldott kalcium- és
a víz változó keménységét szüntethetjük meg. magnéziumvegyületek okozzák. A változó ke-
ménységet a kalcium- és a magnézium-hid-
rogén-karbonát, az állandó keménységet az
Kísérlet egyéb oldott kalcium- és magnéziumvegyületek
Két kémcsőbe tegyünk kalcium-klorid-oldatot, eredményezik. A vízlágyítás során a keménysé-
majd adjunk hozzá késhegynyi mosószódát, il- get okozó ionokat eltávolítjuk az oldatból. Víz-
letve trisót! Mindkét kémcsőben zavarosodást lágyításra alkalmas módszer a forralás (amellyel
tapasztalunk. csak a változó keménység szüntethető meg), a
csapadékképzés, az ioncsere és a desztilláció.
A mosószóda vagy egyszerűen csak szóda (Na2CO3) Új fogalmak

és a trisó (Na3PO4) kicsapja a vízkeménységet okozó kal kemény víz, változó keménység, állandó
cium- és magnéziumvegyületeket, amelyek így szűréssel keménység, vízlágyítás
eltávolíthatók. A csapadékképzést gyakran használjuk a
csapvíz lágyítására, mosószereink egy része tartalmaz
szódát vagy trisót. ? Kérdések, feladatok
1. Hogyan kerülhetnek kalcium- és magnézi-
CaCl2 + Na2CO3 = CaCO3 + 2 NaCl
umionok a vízbe?
szóda
2. Mi a különbség a kemény víz és a lágy víz ké-
3 CaCl2 + 2 Na3PO4 = Ca3(PO4)2 + 6 NaCl miai összetétele között?
3. Sorold fel a kemény víz okozta problémákat!
trisó
4. Miért alkalmas a trisó és a szóda kemény víz
Ha a kemény vizet ioncserélő berendezésen vezetjük lágyítására?
át, lágy vizet kapunk. A folyamatot ioncserének nevezzük. 5. Melyik módszerrel juthatunk biztosan lágy
Az ioncserélő berendezések olyan mesterségesen előál vízhez: forralással vagy desztillációval? Miért?
6. Fogalmazd meg, hogy mi a lényege az ion-
lított „szűrők”, amelyek a rajtuk átfolyó víz kalcium- és
cserélő berendezések működésének!
magnéziumionjait megkötik, és azokat keménységet 7. Írj anyagismereti kártyát a nátrium-karbo-
nem okozó ionokra (pl. nátriumionokra) cserélik. Ezzel nátról és a nátrium-foszfátról! A kártyák el-
a módszerrel állítják elő az ún. ioncserélt vizet, amelyet készítésében segítenek a munkafüzetben
akváriumok feltöltéséhez vagy a gépjárművek hűtőfo található leírások.
lyadékának készítéséhez is használhatunk.
63

4.5. Mosószerek a fürdőszobában
Lehet-e intelligens egy mosószer? Sok kicsi sokra megy
A mosáshoz használt legősibb anyag a fahamuból kinyert Amikor szappant vízben oldunk, akkor az oldatban az
hamuzsír (K2CO3) volt, de ősidők óta használták a mosó- apoláris láncok egymás mellé rendeződnek, a poláris
szódát (Na2CO3) is. Mindkét anyag lúgos kémhatása miatt fejek pedig a vízmolekulákkal alakítanak ki kapcsola
alkalmas zsíroldásra. Az idők során számos jobb és hatéko- tot. A folyadék felszínén egy részecskevastagságú réteg
nyabb mosószert fejlesztettek ki, de ezeket a régen bevált alakul ki. A folyadék belsejében sok-sok részecskéből
anyagokat még ma is használjuk. álló gömbszerű csoportosulások, micellák jönnek létre.
A micellák szerkezete lehetővé teszi a zsíros szennyező
Minden háztartásban ott van: a szappan dések oldását és oldatban tartását. Méretük közelít az
óriásmolekulák méretéhez, így – a keményítő és a fe
Az emberiség már az ókorban is ismerte és használta hérjék oldatához hasonlóan – a szappanoldat is opálos.
az állati zsírból és fahamuból készített szappant. Ekkor
azonban még nem tisztálkodásra, hanem gyapjú és tex
tíliák tisztítására használták.
(
)
4.5.3. A szap-
panoldat
felületi rétege
és a belsejé-
ben kialakuló
micella
4.5.1. Szappanok régen és ma
Érdekesség
Érdekesség Te magad is megfigyelhe-
ted a felszínen kialakuló ré-
A szappankészítés (szappanfőzés) receptjét min- teg létrejöttét. Egy pohárba
den háziasszony ismerte. Állati zsírokhoz lúgoldatot tölts csapvizet, majd szórj a
adtak, és a keveréket főzték. Magas hőmérsékleten felszínére krétaport. Érints
a zsír elbontásával glicerin és szappan keletkezett. egy darabka szappant a fo-
A lehűtött keverékhez sót adagolva a szappan kivált lyadék felszínéhez! A kréta-
az oldatból. por „szétszalad”.
Nem habozik habozni –

zsír lúg glicerin szappan
akcióban a mosószer
A szappanok a nagy szénatomszámú zsírsavak nátri
um- és káliumsói. E sóknak az anionjai felelősek a tisz Kísérlet
tító hatásért. Részecskéikben egyszerre van jelen polá 1. Két kémcső egyikébe töltsünk harmadáig vizet,
ris és apoláris rész. A zsírsavak hosszú apoláris (ionos) a másikba szappanoldatot. A kémcsöveket zárjuk
szénlánca a „farok”, a kisméretű poláris része a „fej”. le dugóval, és rázzuk össze a tartalmukat!
Szerkezetükből adódóan képesek kapcsolatot kialakíta 2. Cseppentsünk étolajat mindkét kémcsőbe, majd
ni a poláris vízmolekulák és az apoláris molekulákból ismét rázzuk össze!
álló szennyeződések (pl. zsír) között.
Amikor a tiszta vízbe rázással levegőt juttatunk, az az
apoláris jellege miatt gyorsan kijut a vízből. Ha azonban
szappanoldatba juttatunk levegőt, hab keletkezik. A szap
pan részecskéi polaritásuknak megfelelően rendeződnek
4.5.2. A szappanok el a hab hártyájában, ezáltal megnövelik a folyadék fel
szerkezete színét. Azokat a vegyületeket, amelyek habképzés útján
64

a folyadékok megnövelt felületét stabilizálni képesek, fe- ruha fehérebbnek tűnik. A színes ruhákhoz használható
lületaktív anyagoknak nevezzük. Ezek részecskéi poláris mosószerek színvédő anyagokat is tartalmaznak. A víz-
és apoláris részeket egyaránt tartalmaznak. lágyító szerek (foszfátok, zeolitok) a mosóhatás csökke
Az olajok és a zsírok vízben nem, szappanoldatban nését okozó kalcium- és magnéziumionokat távolítják
azonban feloldhatók. A rázás során keletkező apró olaj el az oldatból. A szín- és illatanyagok a termék egyedisé
cseppeket a szappanrészecskék körülveszik apoláris vé géért felelősek.
gükkel, majd micellákba zárják azokat. Ugyanez törté Tudatos vásárlóként törekedjünk arra, hogy kör
nik a mosás során is. nyezetkímélő mosószert válasszunk. Kerüljük a magas
foszfáttartalmú mosószereket, mert ezek az élővizekbe
jutva algásodást okozhatnak! Lehetőleg csak annyi mo
levegő sószert használjunk, amennyi az adott mennyiségű ruha
kimosásához szükséges, kerüljük a pazarlást!
levegőbuborék (hab)
Érdekesség
Egyes mosószerek különböző enzimeket is tartalmaz-
nak. Ezek lebontják a textíliák szennyező anyagait, így
a felületaktív anyagok könnyebben eltávolítják azo-
szappanhártya kat. Mivel az enzimek célirányosan lépnek reakcióba
víz a szennyezőkkel, ezért úgy tűnik, mintha „intelligen-
micellába sek” lennének. Enzimes mosószerek esetén a mosási
micella
zárt idő hosszabb, és feltétlenül be kell tartanunk a hő-
szennyeződés mérsékletre vonatkozó ajánlást.
szennyezett
textília
4.5.4. A habképzés és mosóhatás lényege Mosószereink többsége tartalmaz felületaktív
A mosás során a dörzsölés, mozgatás hatására a textilszálra rakó-
dott zsíros szennyeződés fellazul, feldarabolódik. A felületaktív anyagot. Ezek részecskéi poláris és apoláris rés�-
anyagok micellái magukba zárják az apoláris szennyeződéseket, szel is rendelkeznek, és a vizes oldatban micel-
és eltávolítják a textília felületéről. lákat képeznek. Legismertebbek a szappanok,
amelyek nagy szénatomszámú zsírsavak nátri-
A szintetikus mosószerek um- vagy káliumsói, illetve a kőolajból készülő
szintetikus mosószerek.
A modern kor igényei hívták életre az elsősorban kő
olajból előállított szintetikus mosószereket. Ezek vizes Új fogalmak
oldata általában semleges kémhatású, így a kémhatásra szappan, micella, felületaktív anyag
érzékeny textíliák (pl. nejlon) mosására is alkalmasak.
További előnyük a szappanokkal szemben, hogy mosó
?
hatásuk a kemény vízben sem csökken jelentősen. Hát
rányuk azonban, hogy a természetben lassan bomlanak Kérdések, feladatok
le, így az élővizeket szennyezik. 1. Mi jellemzi a felületaktív anyagok részecskéi-
nek felépítését? Hogyan függ össze ez a mo-
Amit a címke elárul sóhatással?
2. Mutasd be a mosóhatás lényegét a tankönyv
A mosószerekben a felületaktív anyagok mellett számta ábrája alapján!
lan egyéb összetevő található. A fehérítőanyagok magas 3. Melyek a szintetikus mosószerek előnyei és
hőmérsékleten (legalább 60 °C) oxigénatomokat „ter hátrányai a szappanokhoz képest?
melnek”. Az atomos oxigén roncsolja a színes szennye 4. Milyen alkotórészeket tartalmaznak a mosó-
szerek? Melyiknek mi a szerepe?
ződéseket, és fertőtlenítő hatása is van. Az optikai fehérí-
5. Keress az interneten a szappangyártásról
tők megkötődnek a szöveten. Különleges tulajdonságuk, szóló kisfilmeket!
hogy az UV-fény hatására kék fényt bocsátanak ki, így a
65

4.6. Fertőtlenítő- és fehérítőszerek
A hipó nátrium-hipoklorit (NaOCl) és nátrium-hid
Miért nem szabad roxid (NaOH) lúgos kémhatású oldata. A kereskede
a fertőtlenítő Domestost és a vízkőoldó lemben megvásárolható hipó csupán néhány százalék
sósavat együtt használni? ban tartalmazza a hatóanyagot, mégis kiváló fehérítő- és
fertőtlenítőszer. A ruhánkra cseppent klórtartalmú tisz
Mosószereinkkel sokféle szennyezést eltávolíthatunk bő- títószer oxidáció révén kifehéríti a színes textíliát.
rünkről vagy a textilszálakról. Sokszor azonban ez nem ele-
gendő egészségünk megóvásához. A kórokozók elpusztí-
tásához fertőtlenítőszereket kell használnunk. Jó, ha tudod!
A hipó hatóanyagát tartalmazzák a Domestos és
a Clorox márkanevű fertőtlenítőszerek. Ezek a nátrium-
Ki a tettes? A klór vagy az oxigénatom? hipoklorit mellett felületaktív és illatosító anyagokat,
sűrítőszereket és színezéket is tartalmazhatnak.
Kísérlet
Kevés hipermangán és 3-4 csepp sósav reakciójá- A klórtartalmú fertőtlenítőszerekből savas oldatok (pl.
val állítsunk elő kémcsőben klórgázt! Figyeljük meg vízkőoldó) hatására klórgáz fejlődik. A klór erősen mér
a gáz színét, majd tegyünk a kémcső szájához meg- gező, roncsolja a tüdő léghólyagocskáit és a nyálkahár
nedvesített indikátorpapírt! Az indikátorpapír sa- tyákat. Nagy mennyiségben belélegezve tüdőödémát, sőt
vas kémhatást jelez, majd színe hamarosan kifakul. halált is okozhat. A balesetveszély elkerülése érdekében
szigorúan tilos ezeknek az anyagoknak a keverése!
Kálium-permanganát és sósav reakciójával klór kelet
NaOCl + 2 HCl = NaCl + H2O + Cl2
kezik. Ez a sárgászöld, szúrós szagú gáz vízben gyen
gén oldódik, a nedves indikátorpapír víztartalmával A klórmész [kalcium-hipoklorit, Ca(OCl)2] fehér por
azonban reakcióba lép. Ekkor kétféle sav: sósav és formájában kerül forgalomba. Híg vizes oldata fehérí
hipoklórossav (HOCl) keletkezik, amit az indikátor tésre és fertőtlenítésre használható. Az árvizek után a
színváltozással jelez. kórokozók elpusztítására gyakran hipós fertőtlenítést és
klórmeszes szórást alkalmaznak.
Cl2 + H2O = HCl + HOCl
4.6.1. Semmelweis Ignácra (1818–1865)
A hipoklórossav bomlékony vegyület. Bomlásterméke az anyák megmentőjeként emlékezünk.
atomos oxigén, amely eloxidálja az indikátorpapír szín Észrevette, hogy azok a nők, akik kórhá-
anyagait. zakban szülnek, gyakrabban halnak meg
fertőzés miatt, mint az otthon szülő tár-
HOCl = HCl + ‚O’ saik. Semmelweis felismerte, hogy a halá-
lozásért felelős gyermekágyi láz kórokozó-
ját maguk az orvosok terjesztették, akik
Kísérlet boncolás után rögtön a szülőszobába
mentek. Kötelezővé tette a klórmész híg
1. Márts hipóba kis darab indikátorpapírt! Az indiká- vizes oldatával való kézmosást, amellyel
tor lúgos kémhatást jelez, majd a színe elhalványul. intézményében a halálozási arányt kb. huszadrészére csökken-
2. Cseppents kémcsőben lévő ujjnyi hipóba 3-4 tette. Felfedezésének nagyságát kortársai nem ismerték el. Az
csepp háztartási sósavat, majd zárd le a kémcső utókor azonban méltó módon megemlékezett róla, nevét viseli
több közterület és a budapesti Semmelweis Egyetem.
száját megnedvesített színes krepp-papír dugóval!
A papír kifakul.
Jó, ha tudod!
A hipoklorit-tartalmú tisztítószereknek intenzív sza-
ga van. Ezt az oxigénatomokból és a levegő oxigén-
molekuláiból kis mennyiségben keletkező mérgező
gáz, az ózon (O3) okozza. Ügyeljünk arra, hogy ezeket
a fertőtlenítőszereket lehetőleg jól szellőző helyi-
ségben vagy a szabadban használjuk! Maró hatásuk
miatt megfelelő védőfelszerelés (gumikesztyű, védő-
szemüveg) viselése ajánlott!
66

Ezeket a szereket külsőleg, a bőrfelület fertőtlenítésére
Érdekesség
használjuk. A jódos fertőtlenítőszerek sárgásbarna el
Sokrétűen felhasználható fertőtlenítőszer a klórtab- színeződést okoznak a bőrön.
letta. Hatóanyaga egy szerves klórvegyület. Vízben A rézedény, a rézkilincs, az ezüstkanál és az ezüst
oldva hipoklórossavat (HOCl), ezáltal atomos oxigént kehely steril tárgyaink. Ezek a fémek ugyanis a szabad
juttat a vízbe. Vizes oldatát kórházakban és a ház- levegőn nagyon kis mértékben oxidálódnak. Ekkor a
tartásban is használják. Leggyakrabban medencék,
fém atomjaiból kevés ion keletkezik. Ezek baktériumölő
uszodák, kutak vizének fertőtlenítőszere.
hatásúak.
A klór mellett más is labdába rúg Érdekesség

A legismertebb fertőtlenítőszer az alkohol. Sejtméreg, Az ezüst baktériumölő hatása az ókortól fogva ismert.
fertőtlenítésre legalább 70%-os oldatban és csak külső Az emberek a nagyobb járványok idején ezüstedény-
leg alkalmazható. ben tárolták a bort és a vizet, a
lázas, beteg gyerekek szájába
Hatékony fertőtlenítőszer a hidrogén-peroxid (H2O2).
ezüstkanalat adtak „nyalókaként”.
Molekulája nem stabilis, vízre és atomos („aktív”) oxi Bár az antibiotikumok az ezüst
génre bomlik. Nagyon híg oldatát sebfertőtlenítésre és gyógyászati használatát háttérbe
gyulladások kezelésére használják. Hidrogén-peroxid szorították, napjainkban mégis
szabadul fel a Hiperol tablettából is vízben oldva, ezért másodvirágzását éli. Apró ezüst-
a torok és a szájüreg fertőtlenítésére, illetve műfogsor és szemcséket tartalmazhatnak egyes
fogszabályzó fertőtlenítésére használható. fertőtlenítőszerek, dezodorok, tex-
tíliák. Ezek megakadályozzák a
H2O2 = H2O + ‚O’ baktériumok elszaporodását.
Érdekesség
A mézben olyan enzi- Rövid összefoglalás
mek vannak, amelyek
A klór vízzel reakcióba lép, és hipoklórossavat
a szőlőc ukor-tartalom
hoz létre. A hipoklórossav és sói, a hipokloritok
egy részéből hidrogén-
atomos oxigénre bomlanak. A hipó nátrium-
peroxidot állítanak elő.
hipokloritot és nátrium-hidroxidot is tartalma-
Ha langyos teába mézet
zó oldat. A klórtartalmú fertőtlenítőszereket a
teszünk, ez a folyamat
klórmérgezés veszélye miatt nem szabad savas
felgyorsul. A keletkező
oldatokkal keverni. Klórmentes fertőtlenítőszer
hidrogén-peroxid miatt
az alkohol, a hidrogén-peroxid, illetve a jód- és
hatásos torokfertőtlení-
az ezüsttartalmú szerek.
tő italt kapunk.
A klórral rokon halogénelem, a jód is számos fertőt

lenítőszerben megtalálható. Alkoholos oldata, a jód-
tinktúra korábban a gépjárművek elsősegélydobozának ? Kérdések, feladatok
nélkülözhetetlen kelléke volt, napjainkban azonban hát 1. Jellemezd a klór fizikai és kémiai tulajdonsá-
térbe szorult. gait!
Szintén jód 2. Magyarázd meg, miért fertőtlenítő hatású a
tartalmú szer a hipó!
Betadine márka 3. Sorolj fel klórmentes fertőtlenítőszereket!
4. Mi a közös a hipó és a hidrogén-peroxid fer-
néven forgalma
tőtlenítő hatásában?
zott termékcsa 5. Nézz körül, hogy milyen hipoklorit-tartalmú
lád, amely oldat, tisztítószereket találsz a háztartásotokban!
kenőcs és folyé Az interneten keresd meg az egyik biztonsá-
k o ny s z a p p a n gi adatlapját!
formájában is elérhető. Szerves jódvegyület vizes oldata, 6. Írj anyagismereti kártyát a klórról!
és mivel alkoholmentes, nem csíp, mint a jódtinktúra.
67

4.7. A fémek korróziója
Korrózióállóság szempontjából a fémeket három cso
Miért nem rozsdásodik a Bádogember? portba sorolhatjuk.
A fémek előállítása során a természetes fémvegyületek 1. Sok fém nagy redukálóképessége miatt korrózióra
fémionjait jelentős energiabefektetéssel redukálják. A fé- hajlamos. Az ismertebb fémek közül ebbe a csoportba
mek azonban az oxidáló hatású környezet miatt idővel tartozik a nátrium, a kálium, a kalcium és legfontosabb
ismét oxidálódnak, visszaalakulnak fémvegyületté. Ez a fémünk, a vas is. Ezek a fémek szabad levegőn idővel
folyamat számunkra káros, hiszen fémtárgyainkat tönkre- teljes tömegükben oxidálódnak.
teszi. A védekezés költséges, de megéri. 2. A fémek jelentős része oxidációra ugyan hajlamos,
felületükön azonban tömör védő oxidréteg alakul ki.
Ez megóvja a fémet a további oxidációtól. A fém tehát
A természet támad: a korrózió nem korrodálódik, passzív állapotba kerül. Ilyen tulaj
donságú például az alumínium, a magnézium, a cink, a
A vastárgyak rozsdásodnak, felületükön idővel vö króm, az ólom és az ón.
rösbarna, könnyen lepergő szivacsos réteg, rozsda
keletkezik. A rozsda főként vas-oxidot (Fe2O3) és vas- Érdekesség
hidroxidot [Fe(OH)3] tartalmazó keverék. A vas rozs
A védő oxidrétegétől higany-klorid
dásodása a mindennapokban megfigyelhető korróziós (HgCl2) oldattal megfosztott alu-
folyamat. A korrózió a környezet hatására a fémek mínium a szabad levegőn „szakál-
felületéről kiinduló kémiai változás, amely a fémek lasodik”. A keletkező fehér pelyhek
szempontjából oxidáció. anyaga alumínium-oxid. Az alumí-
A vas száraz levegőn nium felületére tapadó higanycsep-
nem rozsdásodik. Ned pek meggátolják a tömör oxidréteg kialakulását.
vesség hatására azon 4 Al + 3 O2 = 2 Al2O3
ban gyorsan megindul a
rozsda keletkezése a fe 3. Egyes fémek nem, vagy csak kismértékben hajla
lületen. Tovább gyorsítja mosak az oxidációra, ezért korróziójuk nem számotte
a folyamatot az ionok je vő. Ilyenek a nemesfémek (arany, ezüst, platina) és a réz.
lenléte. A téli sós latyak
az autók vas alkatrésze Jó, ha tudod!
inek gyors tönkremene
Bár az ezüst nemesfém, az ezüst ékszereken egyes kén
4.7.1. A csövek falának rozsdáso-
telét okozza. Ezért szük
tartalmú gyógyvizekben fekete bevonat, ezüst-szulfid
dása és elvékonyodása csőtörés- séges télen a gyakoribb (Ag2S) keletkezik. A bevonat szalmiákszesszel (NH3 vi-
hez vezethet alvázmosás. zes oldata) vagy savakkal könnyen eltávolítható. A réz
felületén hosszú idő alatt kékeszöld rézpatina alakul ki.
Kísérlet Ennek főbb összetevői a réz-hidroxid [Cu(OH)2], a réz-
karbonát (CuCO3) és a réz-szulfát (CuSO4).
Tegyünk vashuzalt egy üres, egy csapvizet, illetve
egy konyhasóoldatot tartalmazó kémcsőbe. Két
nap után vizsgáljuk meg a három vashuzal felületét!
4.7.2. Az első kém-
csőben nem látható
változás. A második
és harmadik kém-
csőben egyre inten-
zívebb a korrózió.
korrózióra hajlamos korrózióra nem

(általában védő oxidréteggel hajlamos
nagy redukáló- rendelkező fémek (kis redukáló-
képességű) fémek képességű) fémek
Fe, Na, K, Ca Al, Mg, Zn, Cr, Pb, Sn Cu, Ag, Au, Pt
68

Az ember védekezik: a korrózióvédelem
Mindennapi fémeink közül elsősorban a vasat kell meg

óvnunk a káros környezeti hatásoktól. A védekezés két
alapvető módja a felületvédelem és az ötvözés.
A felületvédelem lényege, hogy a védendő fémet el
zárjuk a korróziót okozó környezettől. A bevonóréteg
lehet festék, lakk, zománc, műanyag, de akár egy másik
fém is. A vasat leggyakrabban ónnal, illetve cinkkel von
ják be. Mindkét fém felületét oxidréteg védi, így maguk 4.7.5. Rozsdamentes eszközök
nem korrodálódnak. Az ónnal bevont vaslemezt fehér-
bádognak, a cinkkel bevont vaslemezt pedig horgany- Jó, ha tudod!
zott bádognak nevezzük.
Varázsoljuk újjá a rozsdás
vaskerítést! A felújítás első
lépése a felületi lepattog-
zó festék és rozsda teljes
eltávolítása. Ezt drótke-
fével érdemes elvégezni.
A második lépésben mo-
sószerrel zsírtalanítani és
szárítani kell a fémfelüle-
tet. A harmadik lépésben a rozsdásodást gátló alapo-
zó festéket, végezetül a kívánt festékréteget visszük
fel. Ezt érdemes két rétegben felkenni a kerítésre.
4.7.3. Fehérbádog. A konzerv- 4.7.4. Horganyzott bádog.
dobozok belsejét vékony ón- Az esőelvezető csatornák, kerti
réteggel borítják. Ez a bevonat
addig védi a vasat, amíg meg
vödrök, öntözőkannák felüle-
tét cinkkel borítják (a horgany Rövid összefoglalás
nem sérül. Ekkor ugyanis az a cink régies neve).
ónnál könnyebben oxidálódó Ez a bevonat akkor is védi a va- A korrózió a környezet hatására a fémek felüle-
vas alakul át, így a vastárgy sat, amikor a felület megsérül. téről kiinduló kémiai változás, amely a fémek
tönkremegy. Fehérbádogból A cink ugyanis könnyebben szempontjából oxidáció. A nemesfémek korró-
ezért olyan tárgyakat készí- oxidálódik, mint a vas, így sé-
tenek, amelyek nem sérülnek rülés esetén ez oxidálódik, míg zióra nem hajlamosak. Egyes fémek (Mg, Al, Zn)
meg könnyen. a vas változatlan marad. szabad levegőn passzív állapotba kerülnek, má-
sok teljes tömegükben oxidálódnak (Na, Ca, Fe).
A korrózió ellen felületvédelemmel és ötvözéssel
Érdekesség védekezhetünk.
A korrózióvédő bevonatok kialakításához gyakran
használnak elektromos áramot. Elterjedt módszer a Új fogalmak
galvanizálás, amelynek során a bevonó fém ionjait tar- korrózió, passzív állapot, felületvédelem
talmazó oldatból elektromos áram segítségével redu-
kálják az ionokat, így egy tömör, egyenletes fémréteg
rakódik a bevonandó anyagra. Az alumínium esetén
alkalmazzák az eloxálást, amely a védő oxidréteg elekt-
romos áram segítségével történő megvastagítása.
1. Fogalmazd meg, mit értünk korrózió alatt!
2. Milyen körülmények gyorsítják a vas rozsdá-
A leghatékonyabb, ám egyben legköltségesebb eljárás sodását?
az ötvözés. Ennek során olyan fémeket adagolnak az ol 3. Hasonlítsd össze a vasat, az alumíniumot és
vadt vashoz, amelyek a korrózióval szemben ellenállóvá az aranyat a korrózióállóságuk szempontjá-
ból! Indokold meg a válaszodat!
teszik azt. A vasat nikkellel és krómmal ötvözve rozs-
4. Mi a különbség a fehérbádog és a horgany-
damentes acélt kapunk. Ilyen korrózióálló ötvözetből zott bádog között?
készülnek például a csaptelepek, evőeszközök, konyhai 5. Keress az interneten kisfilmeket a korrózióvé-
eszközök és berendezések (mosogatótálca, mosogató delemről!
gép, páraelszívó, edények) és az orvosi műszerek.
69

4.8. Elemek és akkumulátorok
A Daniell-elem felépítése és működése
Tudnak-e zenélni a gyümölcsök? A galvánelemek olyan berendezések, amelyekben ké
1780-ban Luigi Galvani olasz tudós békák boncolása során miai reakció elektromos áramot termel. Az egyik leg
megfigyelte, hogy ha a békacombhoz két különböző fémet egyszerűbb, laboratóriumban könnyen összeállítható
érint, az összerándul. Feltételezte, hogy az izommozgás elem névadója J. F. Daniell angol kémikus (1790–1845).
valamilyen elektromos jelenség következménye. Galvani fogyasztó
nevét több, az elektromossággal kapcsolatos fogalom (pl.
galvanizálás) őrzi. 12.00 elektromos
vezeték
Készítsünk gyümölcselemet! – +
cinklemez rézlemez
Kísérlet
Citromba, narancs-
ba vagy savanyú
almába szúrjunk
egy cink- és egy cink-szulfát-oldat sóoldattal réz-szulfát-oldat
rézlemezt. Kössünk átitatott 4.8.1.
papírcsík
a lemezekhez fém- Daniell-elem
huzalokat, és csat- Az elemben a fémlemezek saját ionjaikat tartalma
lakoztassuk azokat zó oldatba merülnek. A cinkelektródon a cinkatomok
egy digitális kijelzős órához! Az óra működni kezd. elektronokat adnak le, amelyek a vezetéken át a rézle
mezre kerülnek.
A kísérletben egy egyszerű áramforrást, ún. galvánele- Cinkelektród: Zn → Zn2+ + 2 e– (oxidáció)
met állítottunk össze. Ehhez két különböző fémre (cink A rézelektródra kerülő elektronokat a rézionok ve
re és rézre) és ionokat tartalmazó oldatra (citromlére) szik fel, miközben rézatomokká redukálódnak.
volt szükségünk. Azokat a fémeket, amelyek ionokat Rézelektród: Cu2+ + 2 e– → Cu (redukció)
tartalmazó oldatba merülnek, elektródoknak nevezzük. A Daniell-elem működése során a cinklemez tömege
Mivel az óra működik, a két elektródot összekötő ve csökken, a rézlemez tömege nő. A redoxireakció addig
zetékben áram folyik. Ez azzal magyarázható, hogy az tart, amíg a cinklemez vagy a réz-szulfát-oldat rézionjai
egyik fémről elektronok jutnak a másik fémre. Az elekt- el nem fogynak.
romos áram tehát nem más, mint töltéssel rendelkező A Daniell-elem két elektródja eltérő töltésű. A cink
részecskék (pl. elektronok) áramlása. elektród a rajta felhalmozódó elektronok miatt a nega-
tív, a rézelektród a pozitív pólus.
Érdekesség
Több gyümölcs- vagy zöldségelem sorba kapcsolásá- Jó, ha tudod!
val akkora feszültséget kapunk, hogy megszólaltat-
Minden galvánelemnek két pólusa van. Ezeket anód-
hatunk egy zenélő képeslapot is.
nak és katódnak nevezzük. Anód az az elektród, ame-
lyen oxidáció történik, katód az, amelyiken redukció
játszódik le. A Daniell-elem anódja a cinkelektród,
katódja a rézelektród. A galvánelemekben az anód
a negatív töltésű, a katód a pozitív töltésű elektród.
KÉPESLAP
ÉLŐ
N
ZE
Hordozható áramforrások – a szárazelemek

Napjaink könnyen hozzáférhető áramforrásai a szá-
razelemek. Nevüket onnan kapták, hogy elektródjaik
oldata zselésített, nem folyékony. Változatos méretben
70

4.8.2. Különböző galvánelemek. Balról jobbra 1,5 V-os: D, C, AA, 4.8.4. Ha az akkumulátor lemerül, egy arra alkalmas készülékkel
AAA, 9 V-os: PP3 újratölthető. Figyeljünk arra, hogy ekkor a negatívhoz a negatív,
a pozitívhoz a pozitív pólust csatlakoztassuk!
+ és formában állnak ren

szénrúd
delkezésünkre. A galvánelemek környezetre veszélyes fémeket és
Az első forgalomba fémvegyületeket tartalmaznak. Ezért soha nem szabad
MnO2 került elem a 19. század ezeket a háztartási hulladék közé dobni, hanem a meg
végén megjelent cink- felelő gyűjtőedényben kell elhelyezni!
NH4Cl-massza
szén elem. Anódja cink,
cink tartály katódja grafit. 1,5 V-os
ceruzaelemként (AA) Érdekesség
PVC borítás
ismert. Hátránya, hogy Legkorszerűbb áramforrásaink lítiumiont tartalmaz-
- használat nélkül is le nak. Kis tömeg, nagy kapacitás és hosszú élettartam
4.8.3. A ceruzaelem felépítése merül, illetve külső fala jellemzi ezeket. Egyetlen cella akár 4 V feszültséget is
idővel kilyukad, ekkor a biztosít. A mobiltelefonok akkumulátorai szinte kivé-
belsejében lévő savas anyag károsíthatja az eszközein tel nélkül ilyen típusúak.
ket. Módosított változata az alkáli elem, amelyet napja
inkban is használunk. Ebben kálium-hidroxidot tartal
mazó lúgos kémhatású massza található. Rövid összefoglalás
A galvánelemek olyan áramforrások, amelyek-
Érdekesség ben redoxireakció termeli az elektromos áramot.
A gombelemek karórák, távirányítók, hallókészülékek, A Daniell-elem negatív pólusa a cinkelektród, po-
pacemakerek áramforrásai lehetnek. Kisméretűek, zitív pólusa pedig a rézelektród. Az akkumuláto-
megbízhatók és tartósak. rok tölthető galvánelemek, amelyben a kisütéskor
lejátszódó reakció visszafordítható. A galvánele-
mek a környezetre káros anyagokat tartalmaznak,
ezért ne dobjuk a háztartási hulladékok közé!
Ne dobd ki, töltsd újra!
Az egyszer használatos elemek lemerülés (kisütés) után Új fogalmak
tovább nem használhatók. Az akkumulátorok viszont galvánelem, elektród, akkumulátor
többszöri töltésre és kisütésre alkalmas áramforrások.
A lemerülést követően ellentétes irányú elektromos
árammal feltölthetők, ekkor ismét használhatóvá vál
nak. Mára a hagyományos szárazelemeknek is létezik
újratölthető (rechargeable) változata, de az akkumulá 1. Ismertesd a Daniell-elem felépítését és mű-

ködését!
torok igazán nagy népszerűségre a mobiltelefonokban
2. Miért nevezik a ceruzaelemet és társait szá-
és a laptopokban tettek szert. razelemeknek?
A kénsavas ólomakkumulátor az autók áramforrása. 3. Mik az akkumulátorok, és mi az előnyük az
Ólomból és ólom-dioxidból álló lemezei kénsavoldatba egyszer használatos elemekkel szemben?
merülnek. Előnye, hogy olcsó, tartós, és kevés gondozást 4. Keress filmet az interneten Galvani békacom-
igényel. A két pólusát (kék – negatív, piros – pozitív) egy bos kísérletéről és a gyümölcselemekről!
szerre megérinteni nem szabad, mert áramütéshez vezet.
71

4.9. Az autó kémiája
Vajon van nemesfém az autókban? A szélvédő és a belső szerkezeti elemek
Az első autót Karl Benz német mérnök készítette el 1886- A gépkocsik szélvédője két üvegrétegből áll, amely kö
ban. Autóját gázmotor hajtotta és óránként 15 km-t tett zött vékony műanyag fólia van. Ennek köszönhető,
meg. Az 1900-as évek elején Henry Ford amerikai üzletem- hogy a kőfelverődések vagy a repedések következtében
ber gyárában már tömeggyártásban készültek a kor leg- nem szilánkosra, hanem ún. „pókhálósra” törik.
modernebb anyagaiból az autók. A 60-70 km/h végsebes- Egy autóban számos tartós műanyag alkatrészt talá
ségre képes jármű benzinnel, petróleummal és alkohollal lunk. A szerkezeti elemek többsége, a lökhárító, a műszer
is működhetett. fal és a kárpitok poliuretán műanyagból készülnek.
A karosszéria Érdekesség
A gépkocsik váza fő
ként acélból, kön�
nyűfémekből (pl.
alumínium) és mű
anyagokból készül.
Fontos szempont a
karosszéria merev
4.9.1. Az autó nagy része fém és sége, mechanikai
műanyag
biztonsága, korró A ma gyártott autók biztonsági okokból légzsákok-
zióvédelme és újrahasznosítási lehetősége. Az acélnak kal vannak felszerelve. Ütközéskor egy elektromos
a nagy szilárdságát, az alumíniumnak a kis sűrűségét érzékelő begyújtja a légzsák alatti rakétát. Az ebben
használja ki az autógyártás. Az acéllemezek felületét – található anyagok reakciójában nitrogéngáz keletke-
korrózióvédelem céljából – cinkkel vagy alumínium zik. Ez fújja fel a légzsákot.
mal vonják be. Mivel a cink és az alumínium felületét is
védő oxidréteg fedi, ezek a fémek nem korrodálódnak.
A vasnál nagyobb redukálóképességűek, ezért sérülés A motor és az elektromos berendezések
esetén is megvédik a vasat. Az így elkészített lemezeket Egy modern autóban mintegy negyvenféle fémet talá
vékony lakkbevonattal látják el, amely a kőfelverődések lunk. A motor anyaga korrózióálló acél, az elektromos
kel szemben fokozott ütésállóságot biztosít. vezetékek főként a kiváló áramvezető rézből készülnek.
Az indításhoz szükséges áramot a kénsavas ólomakku-
A gumiabroncs és a felnik mulátor adja. A benne lejátszódó kémiai reakció 12 V fe
szültséget hoz létre, amely elegendő az autó motorjának
A kerekek felnijét acélból vagy alumíniumból gyártják. beindításához. A két pólust megérinteni azonban nem
A gumiabroncs anyaga a kőolajból készült műgumi. Ezt szabad, mert nagy áramerőssége miatt áramütést okoz!
korommal szilárdítják, amely fekete színt és jó kopásál
lóságot biztosít. Az üzemanyagok
A legtöbb gépkocsi üzemanyaga a motorbenzin vagy a
Érdekesség dízelolaj. Összetétel szerint mindkettő szénhidrogének
keveréke. Míg a motorbenzin rövidebb, a dízelolaj hos�
A nyári, illetve a téli gumik mintázatukban és össze-
szabb szénláncú szénhidrogénekből áll. A motorben
tételükben különböznek egymástól. A nyári gumi
zint a kőolajlepárlás benzin frakciójának kémiai átala
kevésbé barázdált, és hidegben rideggé, merevvé
válik. A téli gumi viszont mélyebben barázdált és kításával nyerik. Minőségét az oktánszámmal fejezzük
szilikontartalma miatt puhább, hidegben sem válik ki. Minél nagyobb ez az érték, annál jobb minőségű az
keménnyé, így a havas úton jobban tapad. üzemanyag. A töltőállomásokon leggyakrabban 95-ös és
98-as oktánszámú benzint forgalmaznak.
72

Jó, ha tudod! Ennyiféle folyadék egy autóban?
A kőolajkészletek kimerülése miatt a tudósok új, alter- A különböző alkatrészek súrlódásának csökkentéséhez
natív motorhajtó anyagok kifejlesztésén dolgoznak. alkalmazzák a motorolajokat. Ezek olyan adalékanya
Ezek a következők: gokkal kevert szénhidrogének, amelyek –20 és +300 °C
Növényi olajok: rep- közötti hőmérsékleten is megtartják viszkozitásukat
ce-, napraforgó- vagy
(sűrűn folyásukat).
lenmagból préselhe-
A motor hűtését a hűtőfolyadék végzi, amely glikol
tők, lényegében azo-
nosak az étolajokkal. vizes oldata. Alacsony fagyáspontja (akár –60 °C) és
Biodízel: növényi ola- magas forráspontja miatt télen nem fagy meg, nyáron
jok kémiai átalakítá- pedig nem forr fel.
sával állíthatók elő. Az ablakmosó folyadék követelménye a jó oldóképes
Biodízelgyártásra felhasználható a használt sütőolaj. ség. Vizet, alkoholt és valamilyen mosószert (felületaktív
Jelenleg a gázolajhoz keverik. anyagot) tartalmaz. A szélvédőre száradt rovarmarad
Bioetanol: növények szénhidrátjaiból (kukorica, bur- ványok eltávolításáért az elegy zsíroldószerei felelősek.
gonya, búza, növényi hulladék) erjesztéssel állítható A gépkocsikban használt folyadékok mindegyike mér
elő. Önmagában is alkalmazható, napjainkban azon-
gező, megkóstolni ezeket szigorúan tilos!
ban a benzinhez keverik.
Hidrogén: a hidrogén égése az ún. üzemanyag
cellában elektromos áramot termel, ez hajtja az autót. Rövid összefoglalás
Szénhidrogéngázok: sűrített vagy cseppfolyósított
szénhidrogének (CNG: Compressed Natural Gas, LPG: Az autók váza acélból, alumíniumból és tartós
Liquefied petroleum gas). műanyagokból készül. Üzemanyaguk a mo-
torbenzin vagy a dízelolaj, de egyre jobban
Miért szerelnek a gépkocsikba katalizátort? terjednek az új, alternatív üzemanyagok is.
A motorbenzin minőségét az oktánszám jelöli.
A porlasztott benzin a motorban levegővel keveredve Az üzemanyag elégése közben a környezetre ká-
a gyújtógyertya szikrájának hatására robban fel. Ekkor ros vegyületek is keletkeznek, ezek átalakításáért
a szénhidrogének elégnek. Az égés reakcióegyenlete a a katalizátor felelős.
benzin egyik alkotórészének példáján:
Új fogalmak
C7H16 + 11 O2 = 7 CO2 + 8 H2O motorbenzin, oktánszám
Ha az égés nem tökéletes, el nem égett szénhidro
gének is maradnak, és szén-monoxid is keletkezik.
A motorban a levegő nitrogénjének csekély mennyisé
ge nitrogén-oxidokká alakulhat. Hogy ezek a gázok ne
1. Sorold fel az autógyártásban használt féme-
szennyezzék a környezetet, az autókat katalizátorokkal ket! Magyarázd a felhasználás lehetőségét az
szerelik fel. A katalizátor egy nagy felületű kerámia, adott fém tulajdonságaival!
amely hasonlít a méhek lépének a szerkezetéhez. Felüle 2. Hogyan oldják meg az autók karosszériájá-
tén háromféle nemesfém: palládium-(Pd-), platina-(Pt-) nak korrózióvédelmét?
és ródium-(Rh-)szemcsék találhatók, melyeken megtör 3. Miből készül a gumiabroncs? Mit gondolsz,
ténik a környezetszennyező vegyületek átalakulása. miért nem szabad elégetni?
4. Jellemezd a motorbenzin összetételét és át-
alakulását a motorban!
CO2 5. Mi a szerepe az autók katalizátorának?
H2O 6. Sorolj fel három, az autóban használt folya-
N2 dékot, és jellemezd összetételüket és felada-
CO tukat!
NOx 7. Keress az interneten a gépjármű katalizáto-
CxHy rok működéséről videókat! Keresési kulcssza-
vak: catalytic converter chemistry!
4.9.2. A katalizátor működése
73

4.10. Kémia a kertben
vízoldhatóvá alakítanak, így ionjait a növények képesek
Miért jó grillezésre a faszén? felvenni. A kálisó kálium-kloridot (KCl) és kálium-
A fűnyírás, a veteményeskert talajának trágyázása vagy szulfátot (K2SO4) tartalmazó műtrágya. A műtrágyák
a fertőzött növények kezelése során számos kémiai isme- előnye, hogy kis mennyiségben szükségesek, és kezelé
rettel találkozhatunk. A kerti faház és a kerítés ápolásához sük egyszerű. Hátrányuk, hogy drágák és könnyen túl
használt szerek, a bográcsozáshoz és a grillezéshez hasz- adagolhatók. A talajvízen át az ivóvízbe kerülő műtrá
nált anyagok is mind kémiai ismereteket rejtenek. gya mérgezést, az élővizekbe bejutva algásodást okoz.
A műtrágya
neve összetétele hatása
A növényeknek is kell a tápanyag
pétisó NH4NO3 + CaCO3 a hajtás fejlődése
A kutatások kimutatták, hogy egy növény normális nö szuperfoszfát Ca(H2PO4)2 + CaSO4 a virág fejlődése
vekedéséhez és fejlődéséhez a periódusos rendszer ele kálisó KCl, K2SO4 a vízfelvétel elősegítése
meinek több mint a fele szükséges. Ráadásul ezeknek a
növény számára felvehető formában kell jelen lenniük. Harc a kártevők ellen
A fotoszintézishez közvetlenül szükséges anyagokon
kívül a nitrogén, a foszfor és a kálium a legfontosabbak. Kerti növényeinket számos gyom,
Régen a földművelő emberek a vetésforgó alkalmazásá gomba és rovar támadja. A vegy
val és a trágyázással pótolták a talaj elhasznált anyagait. ipar egyik legrégebbi feladata,
A szerves trágyák lehetnek növényi és állati eredetűek. hogy olyan vegyszereket állítson
A levágott fű, a kihúzott gyom, a lehullott falevél mind elő, amelyek ezeket a kártevő
szerves anyagokat tartalmazó hulladék, amely jól kom ket elpusztítják, majd gyorsan és
posztálható. A komposzt bomlott növényi anyagokat maradéktalanul lebomlanak. A
tartalmazó trágya. Állati eredetű az istállótrágya. Ez fő legősibb, ipari méretekben előállí
ként szarvasmarhák és sertések ürüléke. Földdel kever tott növényvédő szer a „bordói lé”.
ve, a talajba beásva értékes tápanyag-utánpótlást bizto Nevét a franciaországi Bordeaux
sít. A szerves trágyák előnye, hogy lassan bomlanak le, 4.10.3. Bordói lé városról kapta, ahol mintegy 250
így hatásuk tartós. éve a szőlőperonoszpóra ellen
kifejlesztették. Hatóanyaga a rézgálic (CuSO4 · 5 H2O),
amelynek vizes oldatát mésztejjel [Ca(OH)2] keverik.
Az így kapott csapadékos permetszer könnyen megta
pad a levél felületén, és az esővíz sem mossa le.
CuSO4 + Ca(OH)2 = Cu(OH)2 + CaSO4
A rézion (Cu2+) a peronoszpóra sejtjeinek fehérjéit
4.10.1. Komposzt 4.10.2. Istállótrágya kicsapva elpusztítja a gombát.
A növényi és állati eredetű szerves anyagok a lebom

lásukat követően a növények számára ismét felvehető Jó, ha tudod!
szervetlen vegyületekké alakulnak. Egy régen használt rovarirtó szer esete tanulságos
A nagyüzemi mezőgazdaság tette szükségessé a mű- lehet mindenki számára. Az 1940-es években kezd-
trágyák kifejlesztését. Ezek általában szervetlen, vízben ték használni a DDT-t rovarkártevők és betegséget
oldható vegyületek keverékei, amelyek tartalmazzák a okozó rovarok irtására. Több tonnát szórtak ki belőle
növények számára legfontosabb tápelemeket. Nitrogén a földekre, amikor észrevették, hogy csak nagyon ne-
tartalmú műtrágya a pétisó. Hatóanyagát, az ammóni hezen bomlik le és felhalmozódik a táplálékláncban,
um-nitrátot (NH4NO3) ammóniából és salétromsavból pusztítva a magasabb rendű szervezeteket, így az
embert is. 1970-ben Európában az utolsó DDT-t tar-
állítják elő, segédanyaga a mészkő. Foszfortartalmú
talmazó szert is betiltották, de a mai napig kimutat-
műtrágya a szuperfoszfát. Alapanyaga a vízben nem ható minden csecsemő szervezetében.
oldódó kalcium-foszfát [Ca3(PO4)2], amelyet kénsavval
74

A kerti munka so-
rán alkalmazott
növényvédő szerek
vegyszerek, amelyek
között több erősen
mérgező. Az ezekkel
való munka során
be kell tartanunk a
vegyszerek kezelésének alapvető szabályait!
1. Fokozottan ügyeljünk a vegyszer címkéjén fel-
tüntetett munkavédelmi, egészségvédelmi és 4.10.5. Égő faszén
környezetvédelmi rendszabályokra!
2. Mindig csak az előírt mennyiséggel dolgozzunk! A faszenet száraz lepárlással készítik. A száraz lepár-
3. Használjunk védőfelszerelést (maszk, kesztyű)!
lás oxigénmentes környezetben történő hevítési folya
4. A maradék vegyszert ne öntsük lefolyóba, élő-
vízbe, talajra!
mat. A fa száraz lepárlásának egyik terméke az éghető
5. Használat után az eszközöket tegyük el, más cél- fagáz. Szén-dioxid mellett mérgező szén-monoxidot
ra ne használjuk! is tartalmaz, összetételében hasonlít a kerti füsthöz.
6. Gyermekként tartsd távol magad ezektől a sze- A kátrány vizet, metil-alkoholt és sokféle egyéb szerves
rektől! vegyületet tartalmaz. A dohányosok tüdejét is ezekhez
hasonló anyagok szennyezik. A faszén a fa száraz lepár
A szomszédok sem szeretik a füstöt! lása során keletkező mesterséges szén. Kis sűrűségű, tö
megéhez képest nagy felületű anyag.
A kerti munkálatok során keletkező növényi hulladé
kot régebben kertjeinkben elégethettük. Mára ezt korlá
tozták, így fontos ismernünk, mikor és mit égethetünk. Rövid összefoglalás
A nedvességet is tartalmazó növényi részek nem égnek
el tökéletesen, ezért füstölnek. A füst számos méreganya Régebben szerves trágyákat, ma inkább műtrá-
gyákat használunk. A műtrágyák olyan vegyü-
got tartalmazhat. Fontos tehát, hogy csak száraz növényi
letek keverékei, amelyek a növények számára
anyagot égessünk. Műanyagokat a tűzre ne dobjunk, mert szükséges legfontosabb tápelemeket tartalmaz-
rákkeltő égéstermékek keletkezése közben bomlanak. zák. A növényvédő szerek többsége méreg, ke-
Amikor a farönkök nem égnek el, elszenesedett fa zelésük nagy körültekintést igényel. Mérgező
marad a tűzrakóban. Ez a nagy széntartalmú anyag a fa- anyagokat tartalmaz a kerti hulladék és a szemét
szén, amely a fa cellulózrostjaiból származik. Meggyújt égetésekor keletkező füst is.
va tartósan izzik, ezért grillezésre jól használható.
Új fogalmak
Kísérlet műtrágya, száraz lepárlás, faszén
Készítsünk faszenet! Apróra tört hurkapálcika-

darabokat hevítsünk kémcsőben! A távozó gázt
gyújtsuk meg, a ke-
letkező folyadékot
faszén 1. Melyek a szerves trágyák, és hogyan kelet-
égő fagáz szagoljuk meg! Fi- keznek?
gyeljük meg a kém- 2. Mit nevezünk műtrágyának?
csőben keletkezett 3. Melyek a legfontosabb műtrágyák, és mi jel-
faszén tulajdonsá- lemzi az összetételüket?
kátrány gait! 4. Mi az előnye és a hátránya a műtrágyáknak
a szerves trágyákhoz képest?
5. Mi a bordói lé, és hatásának mi a magyará
4.10.4. zata?
A fa száraz lepárlása 6. Mi a faszén, és hogyan készül?
75

Fontosabb fogalmak Szöveges feladatok

Az alábbi fogalmakat (lehetőleg szó szerint) meg kell tud- A felsorolt témákról tudj 5-10 mondatban összefüggően
nod határozni. beszélni! (A zárójelben megadott szempontok segítik az
Élelmiszer-adalék: olyan természetes vagy mesterséges
vegyület, amelyet azért kevernek az élelmiszerhez, hogy 1. Az élelmiszer-adalékok (az élelmiszer-adalék fogal
javítsa az ízét, színét, állagát vagy eltarthatóságát. ma, csoportosításuk, legismertebb képviselőik példákkal)
Gyógyszer: betegségek megelőzésére, gyógyítására, 2. Szögek a koporsóban – a dohányzás (a dohányter

valamint kóros tünetek enyhítésére alkalmas készítmény. mékek fő összetevői, azok hatásai)
Drog: olyan vegyület, amely az idegrendszerre hatva 3. A kemény víz (fogalma, kialakulása, hatásai a háztar
megváltozott tudati állapotot vagy hangulatot alakít ki, tásban és az iparban)
és függőséghez vezet.
4. Klórtartalmú tisztítószerek – a hipó (a hipó össze
Kemény víz: a sok kalcium- és magnéziumiont tartal tétele, hatásai, a hipóval végzett munka rendszabályai)
mazó víz.
5. A vas védelme a korrózió ellen (a vas korróziója, a
Szappanok: nagy szénatomszámú zsírsavak nátrium- felületvédelem és az ötvözés előnyei és hátrányai, a fe
és káliumsói. hérbádog és a horganyzott bádog összehasonlítása)
Felületaktív anyagok: olyan vegyületek, amelyek hab 6. Az akkumulátorok (az akkumulátor fogalma, hasz
képzés útján a folyadékok megnövelt felületét stabilizál nálatuk előnyei, példák akkumulátorok alkalmazására)
ni képesek.
7. Üzemanyagok és égéstermékek (a benzin és összete
Korrózió: a fém felületéről kiinduló, környezeti hatásra vői, égésének lényege, termékei, a katalizátor fogalma és
lejátszódó kémiai változás, amelyben a fém oxidálódik. szerepe az autóban)
Passzív állapot: egyes fémek a védő oxidrétegük miatt Tényszerű ismeretek

korrózióra nem hajlamosak.
Galvánelem: olyan berendezés, amelyben kémiai reak re vonatkoznak, amelyekre később is jól kell emlékezned.
ció elektromos áramot termel.
1. Melyek az ember tápanyagai? Mi jellemzi elemi ös�
Akkumulátor: tölthető galvánelem, amelyben a hasz szetételüket?
nálat során lejátszódó reakció visszafordítható.
2. Mit jelent az azonos hatóanyagú gyógyszerek fogalma,
Oktánszám: a motorbenzin minőségét kifejező számér és mikor lehet ennek az ismerete fontos?
ték, minél nagyobb, annál jobb az üzemanyag minősége.
3. Melyek a víz keménységét okozó ionok?
Műtrágya: általában szervetlen, vízben oldható vegyü
letek keveréke, amely tartalmazza a növény számára 4. Hogyan függ össze a szappan tisztító hatása és a ré
legfontosabb tápelemeket. szecskéjének a szerkezete?
Száraz lepárlás: széntartalmú anyag oxigénmentes kör 5. Melyek a vas korróziójáért felelős környezeti té
nyezetben történő hevítése. nyezők?
76

Kísérletek 1.
levegő
Foglald össze a kísérlet lényegét a kísérlet – tapasztalat –
magyarázat sorrendjében!
1. A szappan habzása kemény és lágy vízben. levegőbuborék (hab)
2. Kemény víz lágyítása csapadékos eljárással.
3. Klór előállítása laboratóriumban, a klór tulajdonságai

szappanhártya
és hatása a színes krepp-papírra. víz
4. A vas rozsdásodásának összehasonlítása száraz leve micella micellába

zárt
gőben, vízben és konyhasóoldatban.
szennyeződés
5. Faszén előállítása kémcsőben. szennyezett

textília
Összehasonlítás
A feladatban mindig sorban, a megadott szempontok 2. fogyasztó
12.00 elektromos
vezeték
1. Hasonlítsd össze a keményítő, a tojásfehérje és a
disznózsír kémiai összetételét és energiatartalmát!
– +
cinklemez rézlemez
2. Hasonlítsd össze az élvezeti szereket és a tiltott dro-
gokat a következő szempontok alapján: fontosabb kép
viselőik, függőség kialakulásának mértéke, szervezetre
gyakorolt hatása!
3. Hasonlítsd össze a szappanokat és a szintetikus mo-

sószereket a következő szempontok szerint: alapanya cink-szulfát-oldat sóoldattal réz-szulfát-oldat
guk, kémiai szerkezetük, előnyös és hátrányos tulajdon átitatott
papírcsík
ságaik!
4. Hasonlítsd össze a vasat, az alumíniumot és a rezet Anyagismereti kártya

korrózióállóság szempontjából! Magyarázd a különbsé
geket! Az alábbi anyagokról legyen anyagismereti kártyád!
etil-alkohol, klór, nátrium-karbonát, nátrium-foszfát
5. Hasonlítsd össze a szerves trágyákat és a műtrágyá-
kat a keletkezésük, az összetételük és a környezetre gya Projektfeladat
korolt hatásuk alapján!
Készíts posztert társaiddal Hányféle anyag van az autó-
Ábraelemzés ban? címmel! A poszteren szerepeljenek rajzok, felira-
tok. A poszter elkészítéséhez használjátok fel Az autó
Foglald össze pár mondatban, hogy mit ábrázolnak a raj- kémiája című lecke anyagát, de keressetek egyéb forrá
zok! Használd a tanult szakkifejezéseket! sokból is információkat!
77

5. fejezet
Kémia és környezetvédelem
Ebben a fejezetben megismerjük, hogy mit tehet
a kémia tudománya az élhető környezet fenntartásáért.

5.1–2. A levegőszennyezés és következményei
A szén-dioxid (CO2) a levegőben kb. 0,035%-ban van
Miért kellett lecserélni jelen. Ez a színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb
a dezodorok éghetetlen hajtógázát sűrűségű gáz elsősorban az élőlények légzése révén jut
balesetveszélyes éghetőre? a légkörbe. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során
azonban a több millió éven át elraktározott szén-dioxid
Mintegy háromszáz évvel ezelőtt alig több mint félmilliárd
is a légkörbe kerül. Bár ez a teljes szén-dioxid-kibocsá-
ember élt a Földön. Mivel a természet anyagait nagyobb
tásnak csak nagyjából 5%-a, nagy jelentősége van a Föld
mértékű átalakítás nélkül használták, nem szennyezték
a környezetet, így a levegőt sem. Jelenleg több mint hét- légkörének a melegedésében.
milliárdan vagyunk, és az utóbbi háromszáz évben a fos�- A szén-monoxid (CO) a széntartalmú anyagok nem
szilis tüzelőanyagok kiaknázásával új anyag- és energiafor- tökéletes égése során keletkezik. Színtelen, szagtalan, a
rásokhoz jutottunk. Bár ez nagymértékben megkönnyíti levegővel közel azonos sűrűségű, vízben rosszul oldódó
életünket, óriási mennyiségű szennyező anyag kibocsátá- gáz. Mivel erősen kötődik a vér oxigénszállító molekulá-
sával jár együtt. jához, a hemoglobinhoz, gátolja a vér oxigénszállítását.
Már nagyon kis mennyiségben is fulladásos halált okoz.
Honnan kerül szennyező anyag a levegőbe? Érdekesség

Szén-monoxid képződik a gépkocsik motorjában
is. Ameddig a katalizátor nem éri el a megfelelő
működési hőmérsékletet, a mérgező gáz ki is jut
a levegőbe. Halálos veszélyt azonban általában akkor
jelent, ha zárt térben, például lakásokban, mélyga-
rázsokban keletkezik. Egyre ismertebbek a szén-mo-
noxid jelenlétét hanggal és fénnyel jelző készülékek,
amelyek életet menthetnek.
A metán (CH4 ) színte-

len, szagtalan, a levegő-
nél kisebb sűrűségű gáz.
5.1–2.1. Erdőtűz Szerves anyagok oxigén-
mentes környezetben való
Ha azt gondoljuk, hogy a levegő szennyezése kizárólag bomlása során keletkezik.
az ember számlájára írható, tévedünk. Az erdőtüzek, a Nagy mennyiségben jön
vulkánkitörések, a kőzetek mállása vagy az elpusztult létre az árasztásos rizs
élőlények bomlása már az emberi faj megjelenése előtt 5.1–2.2. A kérődzők belében termelés során a talajban,
hozzájárult a légkör szennyezéséhez, és hozzájárul je- nagy mennyiségű metán a mocsarakban és a ké
képződik
lenleg is. rődző állatok tápcsator-
Az emberi tevékenységek, különösen a fűtés, a közle- nájában. A szén-dioxidhoz hasonlóan szerepet játszik a
kedés, a villamosenergia-termelés, illetve a fémkohászat légkör felmelegedésében.
és az építőipar azonban olyan nagy mennyiségű szen�- A kén-dioxid (SO2 ) elsősorban a nagy kéntartalmú
nyező anyagot termel, amellyel a természet már nem ké- fosszilis tüzelőanyagok, kiváltképp a rossz minőségű kő-
pes megbirkózni. Egyes mesterségesen előállított anya- szenek égetése során kerül a légkörbe. Színtelen, szúrós
gok (pl. freonok) is károsítják a légkört. szagú, köhögésre ingerlő, mérgező gáz. Molekulái dipó-
lusosak, ezért vízben jól oldódik, így az esőzések során
A légszennyező anyagok és jellemzőik a gáz kimosódik a légkörből. A vízzel kémiai reakcióba
lép, miközben kénessav (H2SO3 ) keletkezik. A kén-dio-
A száraz levegő térfogatának 78%-a nitrogén, 21%-a xid képződése a nedves, oxidáló légkörben gyakran kén-
oxigén, kb. 0,9%-a argon. A fennmaradó kb. 0,1%-nyi sav (H2SO4) kialakulását is eredményezi.
gázelegy változatos összetételű, ez tartalmazza a szen�- A nitrogén-oxidok (NO és NO2) a levegő nitro-
nyező anyagokat. génjéből magas hőmérsékletű égés során létrejövő
80

anyagok. Elsősorban a
Jó, ha tudod!
gépkocsik motorjában és
a repülőgépek hajtómű- A különböző kémiai összetéte-
vében jönnek létre, de a lű porok számos tüdőbetegség
fűtés során is keletkez- kialakulásának az okozói. Külö-
nek. A nitrogén-monoxid nösen veszélyes az azbeszt. Ha
színtelen, a nitrogén-dio- ennek a rostos, szálas szerke-
zetű szilikátásványnak a pora a
xid vörösbarna, szúrós szagú gáz. Erősen mérgező,
tüdőnkbe jut, hegesedés indul
rákkeltő hatású vegyületek. A nitrogén-dioxid vízben meg. Idővel nehézlégzés, majd
oldva oxigén jelenlétében salétromsavat (HNO3) ké- rákos daganat alakul ki. Az azbesztet, mivel nem ég-
pez, így – a kénsavhoz hasonlóan – szerepet játszik az hető, régi épületek szigetelőanyagaként tetőfedésre
esővíz savassá alakításában. használták, ezek bontása során kerülhet a légkörbe.
Világoskék színű, szúrós szagú, mérgező gáz az ózon
(O3). A Nap ultraibolya sugarainak hatására oxigénből
keletkezik. Míg a magaslégkörben (sztratoszférában) A globális klímaváltozás
pajzsként védi a földfelszínt a káros ultraibolya sugarak-
tól, addig a közvetlen környezetünkben veszélyes, mér-
gező gáz. Bomlása során ugyanis atomos oxigén szaba-
dul fel, így erélyes oxidálószer.
A freonok (CFC-k) olyan mesterségesen előállított
kismolekulák, amelyekben a szénatomhoz fluor- és
fénysugarak
klóratomok kapcsolódnak hősugarak
(pl. CF2Cl2). Éghetetlen,
nem mérgező, könnyen
cseppfolyósítható gázok,
vagy könnyen párolgó fo-
lyadékok, amelyeket dezo- 5.1–2.3. Az üvegházhatás lényege
dorok hajtógázaként vagy
hűtőgépek hűtőanyagaként Egy üvegházban azért van melegebb, mint a külső
használtak. Közel ötvenéves diadalútjuk során vált is- hőmérséklet, mert az üveg beengedi a fénysugarakat,
mertté, hogy nagymértékben károsítják az ózonréteget. de nem engedi ki az üvegház talajáról visszasugárzott
Felhasználásukat jelenleg számos nemzetközi egyez- hősugarakat.
mény korlátozza. Hasonló jelenség játszódik le a légkörben is. A Nap-
ból érkező fénysugarakat a földfelszín elnyeli, és hő-
Jó, ha tudod! sugárzás formájában sugározza vissza. Ezt a légkör
molekulái visszatartják, nem engedik kijutni a világűr-
A mai dezodorok többsége propán-bután hajtógázt
be. A hő így a légkörben marad, mint az üvegházban.
tartalmaz. Ez kevésbé környezetszennyező, ugyan-
akkor kiválóan ég. A palackot tűzbe dobni vagy a ki- A légkör melegedéséért felelős gázokat összefoglalóan
áramló gázt meggyújtani szigorúan tilos, mert robba- üvegházgázoknak nevezzük. Ilyen többek között a szén-
násveszélyes. dioxid, a vízgőz, a metán és a freonok. Az üvegházha-
tás nélkülözhetetlen a földi élet szempontjából, ha nem
A légkör szilárd szennyezői közé tartozik a por. Kémiai lenne, a jelenlegi +15 °C helyett mindössze –18 °C lenne
összetétele attól függ, hogy milyen forrásból és hol kerül az átlaghőmérséklet.
a levegőbe. Természetes eredetű lehet például a mészkő- Az elmúlt 200 évben emberi hatásra jelentősen meg-
por, emberi tevékenységből származó például a cement- nőtt a légkörben az üvegházgázok, elsősorban a szén-di-
por, a korom vagy az azbesztpor. Fontos adat a por- oxid mennyisége. Ez a légkör felmelegedéséhez, ezáltal
szemcsék mérete is. A 10 mikrométernél (ez a milliméter pedig globális, azaz az egész bolygóra kiterjedő klíma-
századrésze) nagyobb porszemcsék idővel kiülepednek változáshoz vezethet. Földünk átlaghőmérséklete az el-
a légkörből, a kisebbek nem. Utóbbiak mint „szálló por” múlt száz évben 0,5 °C-kal emelkedett, és ez a folyamat
belélegezhető formában sokáig a levegőben maradnak. továbbra is tart.
81

fény
klóratom
freonmolekula
klóratom ózonmolekula oxigénmolekula
5.1–2.4. A légkör szén-dioxid-tartalma és hőmérséklete 5.1–2.6. A klóratom ózonbontó hatásának modellezése

közötti összefüggés
A hőmérséklet emelkedésének hatására olvadásnak rák és egyes szembetegségek kialakulásának kockázata.

indultak a sarki jégsapkák és a gleccserek. Ennek kö- Az UV-sugárzás növekedése a növényekre is káros ha-
vetkeztében emelkedik a tengerszint, egyes települések, tással lehet, gátolja a fotoszintézist.
mezőgazdasági területek víz alá kerülhetnek. Meg- Az 1980-as évek végétől fokozatosan visszaszorult a
változnak a tengeráramlások, amelyek a klíma fontos freonok használata, ennek köszönhetően van esély az
szabályozó tényezői. Gyakoribbá válnak a szélsőséges ózonréteg regenerálódására.
időjárási jelenségek (szélviharok, esőzések, áradások),
egyes helyeken a sok csapadék, máshol a sivatagosodás A szmog
jelenthet problémát. Ez éhínséghez vezethet. Élőhelyek
szűnhetnek meg, fajok pusztulhatnak ki. Mindezek tár-
sadalmi, gazdasági problémák okozói lehetnek.
A megoldás kulcsa minden bizonnyal a szén-dioxid-
kibocsátás csökkentése. Ezt leginkább energiatakaré-
kossággal érhetjük el.
Az ózonréteg elvékonyodása
A Föld felszínétől kb. 25 km magasságban található az
ózonpajzs. Az ózon keletkezése és bomlása természe-
tes körülmények kö- 5.1–2.7. Szmog Los Angeles felett. A szmog típusai nevüket arról
zött egyensúlyban van. a városról kapták, ahol elsőként megfigyelték kialakulásukat.
A tudósok először az
1980-as évek elején fi- Nagyvárosokban a levegőszennyezés egyik minden-
gyeltek fel arra, hogy napos és súlyos következménye a szmog kialakulása.
a légkör egyes részein Szmogról akkor beszélünk, amikor gáz, cseppfolyós és
elvékonyodott az ózon- szilárd szennyezők nagy mennyiségben vannak jelen
réteg. Kiderült, hogy a a légkörben. A szennyező anyagok elsősorban a köz-
légkörbe kerülő egyes lekedésből, a fűtésből és egyéb ipari tevékenységekből
szennyező anyagok, el- származnak. A szmog kialakulását a levegőszennyezés
sősorban a freonok elő- mellett elősegítheti a település földrajzi fekvése és a ked-
5.1–2.5. „Ózonlyuk” az Antarktisz
felett segítik az ózon bomlá- vezőtlen időjárási helyzet is.
sát. Bár a köznyelvben
gyakran használják az „ózonlyuk” kifejezést, valójában Jó, ha tudod!
csak az ózonréteg elvékonyodásáról van szó.
A szmog kifejezés az angol smoke (füst) és fog (köd)
Az ózon mennyiségének csökkenése a felszínre érke-
szavak összevonásával keletkezett. Magyar megfele-
ző UV-sugárzás mértékének a növekedésével jár. Ennek lője a füstköd.
következtében nő a bőrünk leégésének veszélye, a bőr-
82

Téli hónapokban, a nagyobb páratartalmú levegőben csökkenti a talaj pH-ját, és az ad-
alakulhat ki az ún. London-típusú szmog. Összetevői fő- dig oldhatatlan formában jelen
ként a szén-dioxid, a szén-monoxid, a kén-dioxid és a levő mérgező fémvegyületek old-
por, amelyek főként a fűtésből, kisebb részben a közle- hatóvá válhatnak. A savas csapa-
kedésből származnak. dék gyorsítja a mészkőépületek és
A Los Angeles-típusú szmog meleg nyári napokon, el- szobrok pusztulását, valamint a
sősorban a közlekedésből adódó szennyezés miatt ala- fémtárgyak korrózióját is.
kul ki. A levegőben a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid
és az ózon mennyisége növekszik. Az erős UV-sugárzás 5.1–2.9. A savas eső komoly kihívás a
miatt olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek műemlékvédelem számára
további mérgező anyagokat hozhatnak létre.
Magyarországon évente 13 ezer ember halála hozható Érdekesség
összefüggésbe a levegőszennyezéssel. Különösen a szálló
por jelent veszélyt az egészségünkre. A szmog károsítja a A zuzmók a levegőszennyezés jó indikátorai. Jelen-
létükkel, illetve eltűnésükkel jelzik a levegő minő-
légutakat, csökkenti a tüdő kapacitását, ingerli a nyálka-
ségét. Az interneten megtalálható zuzmóskála se-
hártyákat, ezáltal köhögést, könnyezést vált ki. Elősegít-
gítségével te magad is megbecsülheted lakóhelyed
heti a vérrögképződést és rákos folyamatok beindulását. légszennyezettségét.
A szmog ellen akkor tehetjük a legtöbbet, ha a váro
sokban a tömegközlekedést választjuk.
A savas esők
A légszennyező gázok a levegőben nagyon
kis mennyiségben találhatók, ugyanakkor szá-
mos környezeti probléma okozói. A szén-dioxid
mennyiségének légköri növekedése a globális
klímaváltozásért, a freonok az ózonréteg elvéko-
nyodásáért felelősek. A szén-monoxid, az ózon,
a por, a nitrogén-oxidok és a kén-dioxid a szmo-
gok alkotói. A nitrogén-oxidok és a kén-dioxid a
savas esők kialakulásáért is felelős.
Új fogalmak
üvegházhatás, szmog, savas eső
5.1–2.8. Erdőpusztulás savas eső következtében
A természetes esővíz a szén-dioxidtól enyhén savas

kémhatású. Egyes levegőszennyező gázok (SO2, NO2)
1. Mi az üvegházhatás lényege?
a csapadékvízben feloldódva tovább csökkentik annak 2. Mi vezethet globális klímaváltozáshoz, és
pH-értékét. Ha a lehulló csapadék pH-értéke 5 vagy an- milyen következményekkel járhat?
nál kisebb, savas esőről beszélünk. 3. A freonokból képződő klóratomok katalizál-
ják az ózon bontását. Értelmezd a katalizá-
Érdekesség torhatást!
4. Hasonlítsd össze a London- és a Los Ange-
Hazánkban az eddig mért legsavasabb csapadék pH-
les-típusú szmogot!
értéke 3 volt, de Kínában mértek 2-es pH-jú esőt is.
5. Mi a savas eső, és hogyan alakul ki?
Emlékeztetőül: a pH a vizes oldatok kémhatását fejezi
6. Készíts anyagismereti kártyát a szén-mono
ki számszerűsítve. 0-7-ig savas, 7-14-ig lúgos kémha-
xidról, a nitrogén-dioxidról és a kén-dioxidról!
tású az oldat. A 7-es pH semleges kémhatást jelez.
7. Keress az interneten szmogtérképet! Nézd
meg lakóhelyed levegőszennyezettségét!
A savas eső az élő és élettelen környezetünket egy- 8. Gondold át, hogy te milyen módon tudsz hoz-
aránt károsítja. Megváltoztatja a klorofill molekula- zájárulni szűkebb, illetve tágabb környezeted-
szerkezetét, ezáltal gátolja a fotoszintézist. Különösen ben a levegő tisztaságának megóvásához!
érzékenyek a savas esőre a tűlevelű erdők. A savas eső
83

5.3. A vizek szennyezése
Lehet-e baktériumokkal Rád is visszahat!

szennyvizet tisztítani? A nitráttal, nitrittel szennyezett ivóvíz rendkívül veszé-
lyes, mert a nitrition gátolja a vörösvérsejtek oxigén-
A víz az élet nélkülözhetetlen feltétele. A természetes
vizek azonban az emberi tevékenység során szennyezet- szállítását. Csecsemők számára akár végzetes is lehet a
té válnak, veszélyt jelentve az élővilágra és a környezetre. nitrátos víz fogyasztása. Magyarországon az ásott kutak
A tudósok előrejelzése szerint a 21. század egyik legna- 80%-ának vize nitráttal szennyezett, ezért fogyasztásra
gyobb környezeti problémája a tiszta ivóvíz hiánya lesz. alkalmatlan.
Érdekesség
A Földön több mint egymilliárd
ember nem jut tiszta ivóvízhez.
Napjainkban évente legalább 15
millió ember haláláért felelősek a
vízszennyezés okozta fertőzések
és betegségek.
Honnan származnak a vizek 5.3.1. Eutrofizáció. A természetes vizekbe bekerülő foszfát- és

nitrátionok a növények számára fontos tápanyagok, ezért ezek
szennyező anyagai? feldúsulása az algák tömeges elszaporodásához vezet. A sűrű
növényzet elzárja a fényt a mélyebben elhelyezkedő élőlények-
A vizek ember által okozott szennyezéséért kb. 50%-ban től, amelyek így elpusztulnak és az aljzatra süllyednek. A bomlási,
az ipar, 25-25%-ban pedig a mezőgazdaság és a háztar- rothadási folyamatok oxigént fogyasztanak, az oxigénhiány
pedig további élőlények pusztulásával, bomlásával jár. Ez a folya-
tások felelősek. mat végül a tavak pusztulásához és feltöltődéséhez vezet.
Az ipari szennyezés összetételét tekintve nagyon sok-
féle lehet. Tartalmazhat például fémvegyületeket, oldó- A vizekbe számos méreganyag kerülhet, amelyek ká-
szer- vagy mosószermaradványokat, melyek a gyártási rosíthatják vagy akár el is pusztíthatják a vízi élőlénye-
folyamatok során kerülnek a vízbe. ket. A táplálékláncokon keresztül a szárazföldi élővilág-
A mezőgazdasági eredetű szennyező anyagok több- ba, sőt az emberi szervezetbe is bejuthatnak, és súlyos
nyire növényvédőszer-maradványok, illetve a túlzott mérgezéseket okozhatnak. Ilyen méreganyagok lehet-
műtrágyázásnak „köszönhetően” nitrátok és foszfátok. nek például a nehézfémek (Pb, Cd, Hg) vegyületei vagy
Ezek általában a talajvízbe mosódnak be, és onnan ke- a növényvédő szerek maradványai.
rülnek tovább a felszíni vizekbe.
A háztartási szennyvíz nem más, mint amit leenge- Érdekesség
dünk a lefolyón. Elsősorban szerves anyagokat tartal-
maz, a szervetlen összetevők közül fontosak a nitrátok, 2000-ben a romániai Nagy-
bányán található ércfel-
ammónia-származékok és a mosószerekből származó
dolgozó tározójából nagy
foszfátok. A háztartási szennyvíz kórokozókat is tartal- mennyiségű cianidot és
maz, ezért járványügyi szempontból is veszélyes. mérgező nehézfém-vegyü-
leteket tartalmazó zagy
került a Tiszába, hatalmas
Érdekesség pusztulást okozva a folyó
Egy ember átlagos napi vízfelhasználása literben: élővilágában.
ivásra, főzésre 2–5 mosásra 10–30

Elsősorban a tengereket és óceánokat érinti az olaj-
kézmosásra 5–20 takarításra, autómosásra 3–5 szennyezés. Legnagyobb része olajfúró tornyok és tank-
fürdésre 20–60 WC-öblítésre 20–50 hajók tisztításából, baleseteiből származik. A vízbe ke-
mosogatásra 5–10 összesen 65–180 rülő kőolaj kisebb része elpárolog, nagyobb része – kis
sűrűségénél fogva – nagy kiterjedésű úszó foltot képez a
84

víz felszínén. Az olajréteg gátolja a víz és a levegő közötti ben lévő szerves anyagokat tápanyagként hasznosítják.
gázcserét, ezért a vízben oxigénhiányt okoz. Az élőlé- Meghatározott idő után a vizet átvezetik egy ülepítőbe,
nyek szervezetébe kerülő kőolaj mérgező, a vízimadarak ahol az elpusztult élőlények leülepednek.
pusztulásához a tollazatukra tapadt olaj is hozzájárul. A kémiai tisztítás célja, hogy a már javarészt meg-
tisztított vízből eltávolítsák a még jelen lévő különböző
Jó, ha tudod! szervetlen ionokat. Ez jellemzően valamilyen csapadék-
képzési reakcióval történik (az eutrofizációért is felelős
A vizek élővilágára nemcsak a kőolaj, hanem a nö- foszfátionokat pl. Fe3+-ionokkal csapják ki). Ez a lépés
vényi olajok, állati zsírok is veszélyesek. Ennek az a olykor ki is marad. A megtisztított víz visszakerülhet a
magyarázata, hogy lebontásuk során a mikroorga-
felszíni vizekbe.
nizmusok nagy mennyiségű oxigént használnak fel,
így oxigénhiányossá teszik a vizet. Egy csepp olaj bi-
ológiai lebontásához 5 dm3 víz teljes oxigéntartalma Érdekesség
szükséges. Ezért nem szabad a használt sütőolajat a
lefolyóba önteni, ezeket ma már a legtöbb benzin- Magyarországon az ivóvíz jel-
kútnál átveszik. lemzően felszín alatti vizek-
ből származik. Annak ellenére,
hogy ezek is többszörös tisz-
Vissza csak tisztán juthat títási folyamaton, klóros fer-
tőtlenítésen mennek át, ma-
A vizekbe kerülő nagy mennyiségű szennyező anyaggal radhatnak bennük szennyező
a természetes öntisztuló képesség már nem tud megbir- anyagok. Bár ezek hivatalosan
kózni. Mielőtt a szennyvizeket visszaengednénk a felszí- az egészségügyi határértékek
ni vizekbe, meg kell tisztítanunk. A szennyvíztisztítás- alatt maradnak, sokan használnak házi víztisztító be-
nak három fő szakasza van: a mechanikai, a biológiai és rendezéseket is. Ezek leggyakrabban a klórt, a szerves
a kémiai tisztítás. vegyületeket és a mérgező fémionokat szűrik ki.
Az emberi tevékenységek során a természetes
vizek szennyezetté válnak. A szennyező anyagok
ipari, mezőgazdasági vagy háztartási eredetűek
lehetnek. Vannak köztük méreganyagok, a tavak
feltöltődéséhez vezető növényi tápanyagok és
5.3.2. Egy szennyvíztisztító vázlata olaj is. A szennyvíz tisztításának három fő lépése
A mechanikai tisztítás során a szennyvizet különbö- a mechanikai, a biológiai és a kémiai tisztítás.
ző lyukméretű rácsokon vezetik keresztül, amelyeken
fennakadnak a nagyobb méretű szilárd szennyezők. Ezt Új fogalmak
követően egy másik medencében lassan kiülepedik a mechanikai tisztítás, biológiai tisztítás,
homok, majd a kisebb szemcseméretű iszap. kémiai tisztítás
A biológiai tisztítás során a szennyvizet egy jól le-
vegőztetett, baktériumokat és más apró élőlényeket
tartalmazó medencébe vezetik. Ezek a mikrobák a víz-
1. Milyen eredetű lehet a természetes vizek
szennyezése? Mondj mindegyikre egy példát!
5.3.3. A Dél-pesti Szenny- 2. Miért veszélyes a kőolaj-, a nitrát- és a foszfát-
víztisztító Telepen működik
a világ eddigi legnagyobb szennyezés?
úgynevezett „élőgépek” 3. Melyek a szennyvíztisztítás fő lépései?
technológiájú rendszere, 4. Keress az interneten tankhajóbalesetekről és
amely egy hatalmas üveg- azok környezeti hatásairól szóló cikkeket!
házhoz hasonlít. Itt az élő 5. Nézz utána, mi a Minamata-kór, és mi a kap-
növényzet gyökérrendszere
segítségével növelik a tisztí- csolata a vízszennyezéssel!
tás hatásfokát.
85

5.4. A hulladékok
5.4.2. A háztartási
PET-palackból pulóver? hulladék összetéte-
le Magyarországon.
Az ipari forradalom előtt az emberiség a természetben A háztartásokban
fellelhető anyagokat használta. Mivel ezek többsége vagy 31 szerves keletkező hulladék
lebomlott, vagy elégethető volt, a hulladék fogalmát térfogatának felét,
4 fém tömegének negye-
nem ismerték. Mióta számos új, mesterségesen előállí- dét a csomagoló-
tott anyagot használunk, amelyek nem tudnak lebomlani 13 műanyag anyagok teszik ki.
és visszajutni a természetes körforgásba, rohamosan nő 5 Hazánkban az egy
üveg
a hulladéktermelés. 18 főre eső hulladék
papír mennyisége napon-
ta kb. 1 kg.
29 egyéb
tömegszázalék (%)
Amit nem dobhatsz a szemétbe –

a veszélyes hulladékok
A hulladékok különleges csoportját alkotják a veszélyes
hulladékok. Veszélyes hulladéknak tekintünk minden
olyan anyagot, amely az emberi egészségre, az élővilágra
vagy a környezetre káros hatással lehet. Veszélyes hulla-
5.4.1. A Csendes-óceánon több hatalmas szeméthegy úszik, dékok az otthonunkban is keletkeznek. Ilyenek például
amelyeknek a területe többszöröse hazánkénak, tömegük kb. az elemek, az akkumulátorok, a mobiltelefonok alkatré-
100 millió tonna. szei, a higanyos lázmérők, a lejárt szavatosságú gyógy-
szerek, a használt sütőolaj, a festékek, lakkok, ragasztók
vagy a növényvédő szerek maradványai. Ezeket soha
Hulladék vagy szemét? nem szabad a házi szemetesbe dobni, hanem a megfele-
lő gyűjtőhelyre kell elvinni.
A köznapi szóhasználatban gyakran keveredik ez a két Ipari eredetű veszélyes hulladék például a timföld-
fogalom. A hulladékok az emberi tevékenység során gyártás során keletkező vörösiszap vagy az atomerőmű-
keletkező anyagok, amelyeket a keletkezés helyén már vek elhasznált radioaktív fűtőelemei.
nem tudnak felhasználni, máshol viszont még hasznos
anyagok nyerhetők ki belőlük. A hulladék csak akkor Nem szemétdomb, hulladékpiramis
válik szemétté, ha tovább már nem hasznosítható. A ki-
ürült italos műanyag flakon a megfelelő gyűjtőedénybe A hulladékok kezelésével kapcsolatban egy ötlépcsős
helyezve hasznos hulladék lehet, míg az erdőben eldob- fontossági sorrendet kell betartani.
va szemét.
Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat?

A hulladékok keletkezési helyük szerint két nagy cso-
portba sorolhatók. Nagyobb részük az iparban és a
megelőzés
mezőgazdaságban keletkező termelési hulladék, kisebb
újrahasználat
részük a háztartásokban és a közintézményekben kelet-
újrahasznosítás
kező települési (kommunális) hulladék.
égetés
Amíg az ipari-mezőgazdasági termelés során egy
lerakás
helyen jellemzően csak egyféle hulladék képződik (pl.
vörösiszap, fémforgács, kukoricacsutka), addig a telepü-
lési hulladék összetétele nagyon változatos. 5.4.3. Ötlépcsős hulladékpiramis
86

A legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre kell fordítani. Napjainkban a hulladék legnagyobb része sajnos még
Ennek egyik legfontosabb eleme a tudatos vásárlás. Ne hulladéklerakókba kerül. A korszerű lerakókban többré-
vásároljunk felesleges árucikkeket, ne vegyünk újat, ha tegű szigeteléssel ellátott gödrökben tömörítve helyezik
még jó a régi, válasszuk a környezetbarát termékeket! el a válogatatlan hulladékot. Ha megtelt, termőfölddel
borítják és növényekkel ültetik be. A terület azonban
továbbra is folyamatos ellenőrzést igényel.
Néhány anyag lebomlási ideje a természetben

almacsutka 1-2 hónap
papírtörlő néhány hét
cigarettacsikk 10-12 év
5.4.4. Környezetbarát termékek jelzései
természetes alapú szövet 6-12 hónap
fa 5-10 év
Újrahasználat során a terméket különösebb átalakí-
alumíniumdoboz 100-500 év
tás nélkül tudjuk tovább használni. Ezt a célt szolgálja
például a visszaváltható üvegeknek és a használt ruhák- műanyag akár 1 millió év
nak a begyűjtése is. üveg nem bomlik le
Újrahasznosítás során a hulladékok anyagából ismét
valamilyen termék készül. Ennek előfeltétele a szelektív
gyűjtés, amely során anyagfajták szerint válogatjuk kü- Rövid összefoglalás
lön a hulladékot. Újrahasznosítható például a papír, az
üveg és a fémhulladék. A különböző műanyagokat elő- A hulladékok az emberi tevékenység során kelet-
ször anyaguk szerint szétválogatják, majd aprítás után kező olyan anyagok, amelyek a keletkezési he-
lyükön már nem hasznosíthatóak, de máshol
granulátumot készítenek belőlük. Ezek beolvasztásával
még fontos anyagok nyerhetők ki belőlük. Ere-
új termékek készíthetők. detük szerint megkülönböztetünk termelési és
települési hulladékokat. Kezelésük során egy öt-
Érdekesség lépcsős fontossági sorrendet kell betartanunk,
melynek elemei a megelőzés, az újrahasználat,
Minden tonna újrahasznosított papírral 17 fát men-
az újrahasznosítás, az égetés és a lerakás. Az újra-
tünk meg a kivágástól, és felére csökken az előállítás
hasznosítás előfeltétele a szelektív gyűjtés.
energia- és vízszükséglete is.
A világszerte begyűjtött italos PET-palackok jelen-
tős részét a kínai textilipar dolgozza fel. Az újrahasz Új fogalmak
nosítás során előállított poliészter szálakból polár- hulladék, veszélyes hulladék, ötlépcsős
pulóverek és egyéb ruházati termékek készülnek. hulladékpiramis, szelektív hulladékgyűjtés
Ha a hulladékot nem hasznosítjuk újra, ártalmatlaní-

tani kell. Ennek két fő módszere az égetés és a lerakás.
Az égetés során a hulladékot égetőművekben semmisítik ? Kérdések, feladatok
meg. Ilyenkor a keletkező hő hasznosítható, akár elekt- 1. Mi a különbség a hulladék és a szemét között?
romos áram termelésére is fordítható. Ez azonban nem 2. Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat?
környezetbarát megoldás, mert levegőszennyező füst- 3. Miért számít veszélyes hulladéknak a higanyos
gázok keletkeznek. lázmérő, a ceruzaelem, illetve a vörösiszap?
4. Ismertesd az ötlépcsős hulladékpiramis lé-
hulladéktömörítés növényi nyegét!
egynapi hulladék termőtalaj borítás 5. Hasonlítsd össze a hulladék ártalmatlanításá-
fedőanyag nak kétféle módszerét!
6. Nézz utána, hogy lakóhelyeden milyen lehe-
tőségek vannak a szelektív hulladékgyűjtés-
figyelőkút re! Látogass el egy hulladékudvarba!
7. Gondold végig, hogy milyen módon tudnád
többrétegű szigetelés
talajvíz mozgásiránya csökkenteni a családod hulladéktermelését!
szivárgó víz elvezetése
Említs legalább három lehetőséget!
5.4.5. Egy hulladéklerakó felépítése
87

5.5. Energiaforrások az emberiség szolgálatában
A fosszilis tüzelőanyagok jelentős részét hőerőmű-
Milyen lehetőségeink vannak a csökkenő vekben elégetik és villamosenergia-termelésre használ-
energiakészletek helyettesítésére? ják. A hazai hőerőművek nagyobb része földgáz, kisebb
része szén égetésével nyer energiát. A kőolaj és a földgáz
Az emberi tevékenységek jelentős része, mint például
a közlekedés, a fűtés, a világítás, a gépek működtetése, szinte teljes egészében importból származik. A magyar-
a különböző termékek előállítása energiát igényel. Az ipari országi kőszéntelepeken elsősorban lignitet bányásznak.
fejlődéssel energiafelhasználásunk is folyamatosan növek-
szik, ezért nagyon fontos, hogy újabb és újabb energiafor- turbina áramfejlesztő
rásokat kutassunk fel.
gőz
Energia régen és ma
Az emberiség mindig is a hozzáférhető, és gazdaságosan
hasznosítható energiaforrásokat alkalmazta. Kezdetben
az állatok erejét és a fát, majd a fosszilis energiahordo- víz hűtővíz
zók felfedezésével a kőszenet, a kőolajat és a földgázt
használta. A 20. század második felétől pedig már az
atomenergia is egyre nagyobb szerephez jutott. 5.5.3. A hőerőművek működése
felhasználás
%-ban
60 kőolaj és Érdekesség
emberi és állati szén földgáz
50 izomerő Az ásványi szenek elhalt növényi maradványokból,
levegőtől elzártan, nagy nyomáson alakultak ki év-
40 fa
milliók során. Kémiailag nem tiszták, a szénen kívül
30 kéntartalmú vegyületeket és szerves anyagokat is
tartalmaznak. Széntartalom alapján öt fajtájukat kü-
20 szerves hulladék atom- lönböztetjük meg. Ezek növekvő széntartalom sze-
energia
10 rint: a tőzeg, a lignit, a barnakőszén, a feketekőszén
szél- és vízenergia és az antracit.
1800 1900 2000 év
5.5.1. Az energiahordozók felhasználásának időbeli változása
Ami hamarosan elfogy…

tőzeg lignit feketekőszén
A nem megújuló energiaforrások évmilliókkal ezelőtt
keletkeztek, és képződésük üteme sokkal lassúbb, mint
a felhasználásuké. Ilyenek például a fosszilis tüzelőanya- Érdekesség
gok (a kőszén, a kőolaj és a földgáz), illetve az atom-
Az atomerőművekben az urántartalmú fűtőelemek-
energia alapjául szolgáló urán. Jelenleg energiaigényünk
ben végbemenő maghasadás szolgáltatja az energi-
legnagyobb részét nem megújuló energiaforrásokból, át. 1 gramm uránpasztillából annyi energia nyerhető,
azon belül is a fosszilis tüzelőanyagokból fedezzük. mint több mázsa kőszén elégetéséből. Biztonságos
üzemeltetés során az atomerőművek működése a
kőszén legtisztább. A kiégett fűtőelemek azonban veszélyes
földgáz
hulladékok. Egy üzemzavar vagy baleset pedig hatal-
atomenergia 5.5.2. mas katasztrófához vezethet.
Magyarország Két ekkora uránpasztilla egy négytagú csa-
villamos- lád egyéves villamosenergia-szükségletét
energia-
fedezi.
termelése
megújuló energia fűtőolaj napjainkban
88

Amire mindig számíthatunk Jó, ha tudod!
A megújuló energiaforrások folyamatosan képződnek, Az elektromos berendezé-
így elfogyásuktól nem kell tartanunk. Ilyen a nap-, a víz-, sek energiahasznosítását
a szélenergia, a Föld belső hője és a biomassza energiája. az áru ismertetőjén tün-
Ezekben az alternatív energiaforrásokban rejlő lehe- tetik fel. Minél energiata-
karékosabb egy berende-
tőségeket ma még nem használjuk ki kellő mértékben.
zés, annál jobb (A vagy
A+) besorolást kap. Ezek használatával sokat spórol-
hatunk. Ma már a lakóépületek is rendelkezhetnek
energiatanúsítvánnyal, amely megmutatja várható
energiafogyasztásukat.
A megújuló energiaforrások ezzel szemben nem

fogynak el, a környezetre is kevesebb káros hatást je-
5.5.4. Megújuló lentenek. Különböző fajtáit azonban nem használhatjuk
energiaforrások bárhol és bármikor gazdaságosan.
A napenergia elektromos áramot termelő napele- Akármilyen energiaforrást is használunk, környeze-
mekben és meleg vizet előállító napkollektorokban tünkért és jövőnkért akkor tesszük a legtöbbet, ha taka-
hasznosítható. Folyamatosan rendelkezésre áll, de csak rékoskodunk az energiával.
ott használható gazdaságosan, ahol megfelelő a napsü-
téses órák száma.
Szélerőműveket ott érdemes telepíteni, ahol tartósan Rövid összefoglalás
megfelelő a szélerősség, legalább 25 km/h.
A vízerőművek a nagy sebességgel lezúduló víz moz- Az emberi tevékenységek többsége energiát
gási energiáját hasznosítják. igényel. A nem megújuló energiaforrások hos�-
szú évmilliók alatt képződtek, készleteik fogytán
A geotermikus energia a Föld belső hője, amely pél-
vannak, használatuk jelentősen károsítja a kör-
dául hévforrások, forró gőzök formájában hasznosítha- nyezetet. Ilyenek a fosszilis tüzelőanyagok és
tó, és elsősorban épületek fűtésére, melegvíz-ellátására az urán. A megújuló energiaforrások képződése
használható. folyamatos, és egyensúlyban van a felhasználás-
A biomassza-erőművekben különféle szerves anya- sal. A környezetre kevésbé károsak. Ilyen például
gokat, faaprítékot, mezőgazdasági melléktermékeket a nap-, a szél-, a vízenergia, a geotermikus energia
égetnek el. Sok helyen külön erre a célra gyorsan növő és a biomassza.
akác- és nyárfafajokból vagy fűfélékből energiaültetvé-
nyeket telepítenek. Új fogalmak
A biomassza anyagaiból mikroorganizmusok közre- nem megújuló energiaforrás, megújuló
működésével biogáz állítható elő, amely égethető anyag- energiaforrás
ként elsősorban metánt tartalmaz, és a földgázhoz ha-
sonlóan használható fel.
Jó, ha tudod! ? Kérdések, feladatok

1. Miért és hogyan változott az idők során az
A biomassza adott területen található biológiai ere-
emberiség energiafelhasználása?
detű szervesanyag-tömeg.
2. Hogyan csoportosíthatjuk az energiaforráso-
kat? Melyek tartoznak az egyes csoportokba?
3. Jellemezd a hőerőművek működését és kör-
Melyiket válasszuk? nyezeti hatásait!
4. Gondold végig, hogyan csökkenthetnéd csa-
A fosszilis tüzelőanyagok készletei végesek, a jelenlegi ládod energiafogyasztását! Említs legalább
felhasználási ütemüket figyelembe véve, az előrejelzések öt lehetőséget!
szerint már csak néhány évtizedig, esetleg évszázadig 5. Kőszenet és fát égetünk. A kibocsátott CO2
elegendőek. Mivel elégetésük során szén-dioxid és más mennyisége azonos. Melyik a „zöldebb” meg-
szennyező anyagok kerülnek a légkörbe, így jelentősen oldás, és miért?
fokozzák az üvegházhatást.
89

Fontosabb fogalmak 4. A hőerőművek működése (a hőerőmű felépítése,
Az alábbi fogalmakat (lehetőleg szó szerint) meg kell tud- működésének elve, nyersanyagai, környezetre gyakorolt
nod határozni. hatásai)
Üvegházhatás: az a jelenség, hogy a földfelszínről ki- Tényszerű ismeretek

sugárzott hősugarakat az üvegházgázok visszatartják,
ezzel emelik a légkör hőmérsékletét. Ezek a kérdések, feladatok olyan megtanulandó ismere-
tekre vonatkoznak, amelyekre később is jól kell emlékez-
Szmog: gáz, cseppfolyós és szilárd szennyező anyagokat ned.
nagy mennyiségben tartalmazó levegő.
1. Milyen környezetre gyakorolt hatása van az alábbi
Savas eső: olyan csapadék, amelynek pH-értéke 5 vagy gázoknak?
annál kisebb. szén-dioxid, kén-dioxid, freonok
Hulladékok: az emberi tevékenység során keletkező 2. Sorolj fel öt olyan anyagot, amely a természetes vize-
anyagok, amelyeket a keletkezés helyén már nem tud- ket szennyezi! Mi ezek hatása?
nak felhasználni, máshol viszont még hasznos anyagok
nyerhetők ki belőlük. 3. Sorold fel a megismert veszélyes hulladékokat! Mi
a teendő ezekkel?
Veszélyes hulladék: olyan hulladék, amely az emberi
egészségre, az élővilágra vagy a környezetre káros ha- 4. Melyek a nem megújuló energiaforrások, és milyen
tással lehet. hatással vannak a környezetre?
Nem megújuló energiaforrások: olyan energiaforrások, 5. Sorolj fel négy megújuló energiaforrást!
amelyek évmilliók alatt keletkeztek, és felhasználásuk
következtében elfogynak (kőszén, kőolaj, földgáz, urán). Ábraelemzés
Megújuló energiaforrások: olyan energiaforrások, Foglald össze pár mondatban, mit ábrázol a rajz! Hasz-
amelyek rendszeresen újratermelődnek, így elfogyásuk- náld a tanult szakkifejezéseket!
tól nem kell tartanunk (nap-, víz-, szélenergia, a Föld
belső hője, biomassza).
Szöveges feladatok
1. A globális klímaváltozás (az üvegházhatás lényege, a

légkör melegedésében szerepet játszó gázok és kibocsá-
tó forrásaik, a felmelegedés következményei)
Összehasonlítás
2. A savas esők (a savas eső fogalma, a kialakulásáért A feladatban mindig sorban, a megadott szempontok
felelős savak létrejötte, a savas esők hatásai) alapján végezd az összehasonlítást!
3. A PET-palack mint hulladék (a PET mint műanyag, 1. Hasonlítsd össze a termelési és a települési hulladé-
az ötlépcsős hulladékpiramis lényege és értelmezése a kokat a keletkezésük helye és az összetételük alapján!
PET-palack példáján) Mondj példákat mindegyikre!
90

2. Hasonlítsd össze a megújuló és a nem megújuló környezeti probléma, üvegházhatás fokozódása, szmog,
energiaforrásokat képződésük, típusaik és jelenlegi fel- freonok, szálló por, savas esők, ózon, szén-dioxid, kén-
használási arányuk szerint! dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, ózonréteg elvé-
konyodása
3. Hasonlítsd össze a téli (London-típusú) és a nyári (Ha szükséges, egy fogalmat többször is felhasznál-
(Los Angeles-típusú) szmogot kialakulásuk feltételei, hatsz!)
kémiai összetételük és hatásaik alapján!
Anyagismereti kártya
Csoportosítás
Az alábbi anyagokról legyen anyagismereti kártyád!
Alkoss logikai térképet (pókábrát) a következő fogalmak kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, nitrogén
felhasználásával!
91

Anyagismeret – Kémia 7. osztály
lecke anyagismereti kártya

1. Bevezetés a kémiába
1.1. PVC
1.2.
1.3. KMnO4, Fe, H2O
1.4. fémek (pl. Fe, Cu, Al, Hg)
nemfémek (pl. C, O2, S, C, Br2, I2)
vegyületek (pl. H2O, CO2, CH4, NaCl)
1.5. CO2, H2O, O2, C6H12O6)
2. Kémiai alapismeretek
2.1. répacukor (C12H22O11), CO2, H2O
2.2. Mg, MgO, KMnO4, O2, H2O
2.3. H2O, I2, mentol
2.4. H2O, benzin, C12H22O11, I2, CaCO3, Fe, CuSO4, NaOH, NH4NO3, klorofill
2.5. KMnO4, NaCl, H2O
2.6. CuSO4, NaCl, KMnO4, KNO3, CO2, NH3, HCl, O2, H2O
2.7. HCl, ecetsav, citromsav, NaCl, szappan, NaHCO3, Na2CO3, NaOH, C12H22O11
2.8. NaCl, SiO2, Fe, S
2.9. H2O, CH3-CH2-OH
2.10. N2, O2, He, Ar, CO2, CH4, CaCO3, HCl
2.11. C, H2, O2, H2O, CO2, Ca(OH)2, CaCO3, CuSO4
3. Az atomok felépítése
3.1.
3.2. H2, C
3.3.
3.4. Na, K, Mg, Ca, Al, Fe, Cl2, I2, H2O, HCl
3.5. C6H12O6, H2O, Zn, C, S
4. Az anyagok szerkezete és tulajdonságai
4.1. H2, H2O
4.2. H2, Cl2, I2, O2, N2, S, HCl, H2O, CH4, NH3, CO2
4.3. Zn, HCl, H2, H2O, I2
4.4. S, CO2 S, H2, O2, I2, H2O, CO2,
C6H12O6
4.5. Cgy., Cgr., SiO2 Cgy., Cgr., SiO2
4.6. fémek (pl. Fe, Cu, Hg, Al, Au, Fe, Zn)
4.7. Au, Cu, Fe, Al, O2, HCl, CuO, Fe2O3, FeCl2, H2, Al2O3, AlCl3 Au, Cu, Fe, Al
4.8. Na, Cl2, NaCl, Mg, O2, MgO
4.9.
4.10. NaCl, CaCO3, CuSO4 NaCl, CaCO3, CuSO4
5. A kémiai átalakulások
5.1. CaCO3, HCl
5.2.
5.3. CH3-CH2-OH, CH4, H2O, O2, CO2, benzin
5.4. Cu, CuO, Fe, Fe2O3, O2, KClO3, H2
5.5. HCl, CH3-COOH, H2SO4, HNO3, H2CO3, NaOH, Ca(OH)2 HCl, NaOH
5.6. NaOH, HCl, NaHCO3, HNO3, H2SO4, H2CO3, Ca(OH)2
92

Anyagismeret – Kémia 8. osztály

lecke anyagismereti kártya
1. Kémiai reakciók
1.1. H2O2, MnO2, O2, Al, HCl, H2, AgNO3, AgCl
1.2. Mg, O2, Na, Cl2, H2, HCl, H2O
1.3. K, Ca, Mg, Al, Zn, Fe, Cu, Ag, HCl, H2, CuSO4, ZnSO4, FeSO4
1.4. HCl, NH3, H2O, NH4Cl
1.5. Ca, CaO, Ca(OH)2, C, CO2, H2CO3, CaCO3
2. Kémia a természetben
2.1. S, Cgy., Cgr., Au, Ag, Hg, Cu, Fe, Ni, Zn, Pb, Al, ZnS, FeS2, Fe2O3, CuO, Cu2O, SiO2, NaCl, CaSO4, CaCO3,
HCl, H2S, CO2
2.2. H2O, CO2, H2CO3, CaCO3, Ca(HCO3)2
2.3. H2, N2, CH4, NH3, H2S, H2O, CO, CO2, O2, O3, NO, NO2 N2
2.4-5. CH4, NH3, H2S, szőlőcukor (C6H12O6), gyümölcscukor (C6H12O6), répacukor (C12H22O11), tejcukor
(C12H22O11), cellulóz, keményítő, I2, zsírok, olajok, aminosavak, fehérjék, DNS, CuSO4, HCl
3. Az anyag átalakításra kerül
3.1. CaCO3, CaO, CO2, Ca(OH)2, SiO2, Na2CO3, CaSO4, Al2O3, H2O Ca(OH)2, CaSO4
3.2. Au, Ag, Hg, Fe2O3, C, Fe, CaCO3, CO, CO2, Al2O3, Al(OH)3, Al
3.3. S, SO2, SO3, H2SO4, CH3-COOH, H2O, NaOH, Cu, C12H22O11 H2SO4
3.4. N2, H2, NH3, NO2, HNO3, NaOH, NaNO3, Cu, Cu(NO3)2, NH4NO3 NH3, HNO3
3.5. P4, P∞ (vörösfoszfor), P4O10, S, C12H22O11, KClO3, H2SO4, PbO2 P4, P∞
3.6. CH4, C2H6, C3H8, C4H10, kőolaj, benzin, petróleum, gázolaj, kenőolaj, bitumen
3.7. gumi, viszkóz, linóleum, műszaru, PE, PP, PS, PVC, PET, bakelit, műgyanták, S
3.8. cellulóz, fehérjék, nejlon, poliészter
3.9. C12H22O11, C6H12O6, etil-alkohol (CH3-CH2-OH), metil-alkohol (CH3-OH), CO2, fehérjék, zsírok,
olajok, H2
4. Kémia a mindennapokban
4.1. C6H12O6, O2, CO2, H2O, keményítő, cellulóz, fehérjék, aminosavak, zsírok, olajok, vitaminok,
ásványi sók, élelmiszer-adalékok
4.2. NaHCO3, HCl, CO2, MgO, MgCl2, H2O, acetil-szalicilsav
4.3. etil-alkohol (CH3-CH2-OH), acetaldehid (CH3-CHO), nikotin, koffein, tiltott drogok: amfetamin, CH3-CH2-OH
kokain, morfin, heroin, marihuána, LSD)
4.4. CaCO3, H2O, CO2, Ca(HCO3)2, CaCl2, Na2CO3, Na3PO4, Ca3(PO4)2, NaCl, HCl, szappanok Na2CO3, Na3PO4
4.5. K 2CO3, Na2CO3, szappanok, szintetikus mosószerek, olajok
4.6. Cl2, KMnO4, HCl, HOCl, NaOH, NaCl, NaOCl, H2O, O3, Ca(OCl)2, CH3-CH2-OH, H2O2, I2, Cu, Ag Cl2
4.7. Fe, Na, K, Ca, Al, Mg, Zn, Cr, Sn, Pb, Cu, Ag, Au, Pt, Fe2O3, Fe(OH)3
4.8. Zn, ZnSO4, Cu, CuSO4, C, H2SO4, KOH, Pb, PbO2
4.9. Fe, Al, Zn, Cu, Pb, Pd, Pt, Rh, gumi, C, poliuretán, benzin, dízelolaj, motorolaj, glikol, CH3-CH2-OH,
O2, CO, CO2, N2, NO, NO2, H2O
4.10. NH4NO3, NH3, HNO3, CaCO3, Ca3(PO4)2, Ca(H2PO4)2, KCl, K 2SO4, CuSO4, Ca(OH)2, CaSO4, Cu(OH)2, C,
metil-alkohol (CH3-OH), CO, CO2, H2O
5. Kémia és környezetvédelem
5.1-2. N2, O2, Ar, CO2, CO, CH4, SO2, H2SO3, H2SO4, NO, NO2, HNO3, O3, CFC, CO, SO2, NO2
5.3. H2O, nitrátok (NO3-), nehézfém-ionok (Pb2+, Cd2+, Hg2+), kőolaj
5.4. C, kőolaj, földgáz, urán (U), CH4
5.5.
93

1. cink 2. fehérfoszfor 3. vörösfoszfor
4. foszfor-oxid 5. kalcium-oxid 6. kalcium-hidroxid
7. ezüst-nitrát 8. kálium-klorát 9. ammónium-nitrát
10. nátrium-karbonát 11. nátrium-foszfát 12. vas(III)-oxid
94

13. réz(II)-nitrát-oldat, 14. mangán-dioxid 15. bomló hidrogén-peroxid-oldat
felette nitrogén-dioxid
16. barnaszén (brikett) 17. kőolaj 18. szőlőcukor
19. keményítő 20. cellulóz 21. műanyag granulátum (polipropilén)
lakmusz
fenolftalein
metilnarancs
univerzális indikátorpapír
22. színtelen gázok: nitrogén, 23. színtelen folyadékok: kénsav, 24. indikátorok savas, semleges
ammónia, szén-monoxid, kén-dioxid salétromsav, etil-alkohol és lúgos közegben
95

kémiai jele: fp. kémiai jele: fp.
op. op.
Színe Színe
Szaga Szaga
Halmazállapota Halmazállapota
(25 °C, 0,1 MPa) (25 °C, 0,1 MPa)
Oldhatósága Oldhatósága
vízben vízben
Sűrűsége Sűrűsége
Elektromos Elektromos
vezetése vezetése
Fontosabb Fontosabb
reakciói reakciói
Előfordulása Előfordulása
a természetben a természetben
Előállítása Előállítása
Felhasználása Felhasználása
Egyéb Egyéb
kémiai jele: fp. kémiai jele: fp.

op. op.
Színe Színe
Szaga Szaga
Halmazállapota Halmazállapota
(25 °C, 0,1 MPa) (25 °C, 0,1 MPa)
Oldhatósága Oldhatósága
vízben vízben
Sűrűsége Sűrűsége
Elektromos Elektromos
vezetése vezetése
Fontosabb Fontosabb
reakciói reakciói
Előfordulása Előfordulása
a természetben a természetben
Előállítása Előállítása
Felhasználása Felhasználása
Egyéb Egyéb
96

FI-505050801 - 1 - Kémia 8. TK

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

FI-505050801 - 1 - Kémia 8. TK

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2015.09.

re sem vettük, hogy elszennyeztük a környezetünket. Olyan jelek figyelmeztettek

tudománya ezeknek a problémáknak a megoldására? Erre adja meg a választ az

könyvünkbôl. Amíg életszínvonalunk folyamatos fejlôdésére figyeltünk, sokáig ész­

A tananyag egy logikus ívet formál. A második fejezetbôl megtudhatjuk, milyen

A teljes munkafüzet interneten keresztül is megtekinthetô az Oktatáskutató és Fej­

11 0,9 12 1,2 13 1,5 14 1,8 15 2,1 16 2,5 17 3,0 18

utolsó fejezet. Jó barangolást kívánunk!

lesztô Intézet honlapján (ofi.hu).

A teljes tankönyv az Okosportálon is megtekinthető.

FI 505050801 kemia8 tk szept3.indd 1

Kemia8_TK_impresszum_2018-engedélyes.indd 1 2018.05.22. 15:43:29

Eszterházy Károly Egyetem

Kemia8_TK_impresszum_2018-engedélyes.indd 3 2018.05.22. 15:43:29

© Eszterházy Károly Egyetem (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), 2017

Eszterházy Károly Egyetem • 3300 Eger, Eszterházy tér 1.

Kiadásért felel: dr. Liptai Kálmán rektor

Kemia8_TK_impresszum_2018-engedélyes.indd 4 2018.05.22. 15:43:37

3. Az anyag átalakításra kerül

Kemia8_TK_0cimnegyed_2018.indd 5 2018.04.29. 18:26:50

hogyan használjuk ezt a könyvet?

Bevezető A kémia az anyag átalakulásának tudománya. Az átalaku- alumínium reakciója jóddal

A fontos A reakció során az oxigén eltávozik, a víz alján pe-

Könnyen elvégezhető Érdekesség

Kemia8_TK_0cimnegyed_2018.indd 6 2018.04.29. 18:26:51

Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 7 2018.04.29. 19:17:19

Képződhet-e csapadék egy kémcsőben?

Végbemegy vagy nem megy végbe?

A kémiai reakciók végbemenetelének alapvető felté-

Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 8 2018.04.29. 19:17:20

Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 9 2018.04.29. 19:17:20

1.2.1. A magnézium égése 1.2.2. A nátrium reakciója

A magnézium oxigénfelvétellel oxidálódik, magné-

Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 10 2018.04.29. 19:17:21

Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 11 2018.04.29. 19:17:21

Bele meri dobni a kémiatanárod Van, amelyik még a sósavnak is ellenáll

Győztesek és vesztesek – fémek

1.3.4. Fémek reakciója sósavval

A magnézium heves reakcióba lép a sósavval. Az alu-

Az oxidációra kevésbé hajlamos réz atomjai nem ké-

K > Ca > Fe > Cu > Ag Mg > Al > Zn > Fe > H > Cu

Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 12 2018.04.29. 19:17:23

bot! Figyeljük meg, melyik esetben történik változás! 1.3.6. A redukálósor

A sorban balra lévő fém atomja elektront tud átadni a

Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 13 2018.04.29. 19:17:23

Azokat az anyagokat, amelyek részecskéi hidrogén­

Színes szökőkút hidrogén-kloriddal Színes szökőkút ammóniával

1.4.5. Az ammónia felfogása 1.4.6. Szökőkútkísérlet

Az ammónia- és a vízmolekulák kölcsönhatásakor szin-

A hidrogén-klorid vízben nagyon jól oldódó gáz.

Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 14 2018.04.29. 19:17:25

Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 15 2018.04.29. 19:17:25

Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 16 2018.04.29. 19:17:26

CO2 NO NO2 P4O10 SO2 SO3

H2CO3 HNO2 HNO3 H3PO4 H2SO3 H2SO4

Na2CO3 NaNO2 NaNO3 Na3PO4 Na2SO3 Na2SO4

(KARBONÁTOK) (NITRITEK) (NITRÁTOK) (FOSZFÁTOK) (SZULFITOK) (SZULFÁTOK)

Fontosabb fogalmak Szöveges feladatok

Oxóniumion: a vízmolekulából hidrogénion felvételé- Kísérletek

Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 18 2018.04.29. 19:17:26

3. Magnéziumot és rezet teszünk sósavba. A feladatban mindig sorban, a megadott szempontok

Kemia8_TK_1fejezet_2018.indd 19 2018.04.29. 19:17:26

Kemia8_TK_2fejezet_2018.indd 21 2018.04.29. 19:17:53

könyvünkbôl. Amíg életszínvonalunk folyamatos fejlôdésére figyeltünk, sokáig ész

A teljes munkafüzet interneten keresztül is megtekinthetô az Oktatáskutató és Fej

Azokat az anyagokat, amelyek részecskéi hidrogén

Számos fém, mint például az ólom és a cink, jellem

Az alkálifémek főként halogenidek, az alkáliföldfé

Két vízzáró réteg között – akár több száz méter mély

oxigéndús légkör igazi jelentősége az volt, hogy oxigén

Érdekesség 2.4–5.7. A keményítőszemcsék 2.4–5.8. A keményítő

Második lépésben a meddőtől megtisztított fémve vas

gyületet fémmé redukálják. Redukálószer lehet a szén, a

3.4.1. Pétfürdőn működik hazánk legnagyobb nitrogénfeldolgo