Tartalomjegyzék

1. Történelem...........................................................................................................................2
2. Kémia...................................................................................................................................4
2. 1. Hatásmechanizmus.......................................................................................................4
2. 2. Füstféleségek, alkotóelemek........................................................................................4
3. Hozzászokás........................................................................................................................6
3. 1. Fizikai hozzászokás......................................................................................................6
3. 2. Pszichés hozzászokás...................................................................................................6
3. 3. "Szociális" hozzászokás...............................................................................................6
3. 4. A tüdő és a légutak károsodása....................................................................................7
3. 5. A fiatalkori dohányzás légzőszervi következményei...................................................8
3. 6. Egyéb megállapítások..................................................................................................8
3. 7. Passzív dohányzás........................................................................................................9
4. Halálozási arányok............................................................................................................12
4. 1. A halálozás arányai a világban...................................................................................12
4. 2. A halálozás mértéke hazánkban.................................................................................12
5. Magyarországi helyzetkép.................................................................................................13
6. Cikkek................................................................................................................................14
6. 1. Nők, dohányzás és tüdőrák.........................................................................................14
6. 2. Kokain és dohányzás kapcsolata a spontán abortusszal.............................................15
6. 3. Dohányzás, öregedés és ösztrogén.............................................................................16
 1. Történelem

A dohány a mai emberiség által leggyakrabban használt pszichoaktív drog. Története az

amerikai kontinensen kezdődött, az őslakos indiánok már javában fogyasztották, amikor
Kolumbusz megérkezett az Újvilágba. A felfedezők arról számoltak be, hogy az indiánok a
dohány leveleit "összesodorják, meggyújtják, és megisszák a felszálló füstöt". A hajósok
közül sokan maguk is "megitták" ezt a füstöt, és később a szokást (jelentős mennyiségű
dohánylevél kíséretében) magukkal vitték az óhazába, ahonnan a tengerészek közvetítésével
nemsokára az egész világon elterjedt. A portugálok, amerre csak jártak, mindenütt ültettek a
növényből, hogy sehol se legyenek szűkében a drognak. Sok helyen maguk az őslakosok is
termelni kezdték, először kereskedelmi céllal, később már saját használatra is.

1. ábra Indián békepipával

A korai dohányosok az indiánoktól értesültek arról, hogy a dohányzás szokása idővel

megrögzöttséggé válik, és aki egyszer elkezdi, előbb-utóbb rabjává válik a szernek. A
tengerészek azt is tudták, hogy nemcsak a füst beszívása, hanem a dohánylevelek elrágása,
illetve a porrá őrölt levelek beszippantása is elmulasztja a kialakult vágyódást, továbbá az is
hamar kiderült, hogy nincs még egy olyan növény a világon, amely oltaná a "dohányszomjat".
A XVII. század közepére a dohány széles körben elterjedt egész Európában. A szokást
sokszor próbálták meg korlátozni vagy betiltani, rendszerint sikertelenül. 1633-ban a török
szultán Konstantinápolyban halálbüntetés terhe mellett tiltotta be a dohányzást, de még ez is
kevés volt a szenvedély visszaszorításához. Keleten hasonló volt a helyzet. A japánok sokáig
ellenálltak, de amikor már a shogun palotájának őrei, majd később a legfelső vezetés egyes
tagjai is rákaptak a füstölésre, kénytelenek voltak "kapitulálni". 1639-re a dohányzás a
teaszertartások mellett szerves részévé vált a japán kultúrának.
A dohányzás ma az emberiség által kultivált szenvedélyek listájának első helyén áll. Mind a
fejlett, mind a fejlődő országok népességének jelentős százaléka dohányos. Az utóbbi
évtizedekben számos kutatás irányult a dohányzás lehetséges káros következményeinek
feltárására, e kutatások eredményei viszonylag széles körű nyilvánosságot kaptak. Az USA-
ban most, a 90-es években kezdik komolyan venni a dohányzás veszélyeit, néhány államban
már ott tartanak, hogy be is tiltják a közterületen való füstölést. A marijuana legalizálásáért
küzdő kisebbség már régen rámutatott a mai helyzet abszurditására: az egyik legerősebb
függőséget kiváltó drog, a nikotin legális, míg a relatíve kevés veszélyt hordozó fű
fogyasztása akár börtönbüntetést is maga után vonhat. Talán majd most lépnek egy
"konstruktívat" a honatyák: a fű mellett betiltják a dohányt, és talán - másodszori nekifutásra -
az alkoholt is.
 2. Kémia

2.1. Hatásmechanizmus.

A nikotin a dohány(Nicotiana tabacum) alkaloidája, melyet 1928-ban különítettek el.

Színtelen, lúgos kémhatású, olaj sűrűségű, jellegzetes szagú folyadék, amely fény hatására
megbarnul. Knoll József Gyógyszertan I. c. könyve (Medicina, 1987, 88. o.) szerint a nikotin
"tartós depolarizáció útján ható ganglion-bénító, kezdetben stimuláló, később bénító hatása
van. ... Emberen a dohányzás 6-10-zel megemeli a pulzusszámot. ... A vérnyomás először
süllyed, majd a paraszimpatikus ganglionok bénulása után a szimpatikus izgalom, a
mellékvese velőállományából kiáramló adrenalin miatt emelkedik. ... A nikotin rendkívül
sokféle, valamint minden struktúrán kettős jellegű (előbb izgató, majd bénító) hatása miatt az
általa kiváltott tünetek jellemzése rendkívül nehéz. ... Hatásának lefolyása mind emberen,
mind állaton nagyon individuális."
"A nikotin nagyon erős méreg, halálos adagja embereknél 20-60 mg. ... Néhány csepp nikotin
a bőrön át felszívódva már halálos mérgezést okozhat. ... Gyorsan öl, a jellegzetes tünetek
azonnal megjelennek, majd eszméletvesztéses állapotban rángógörcsök keletkezhetnek, és
sokkos állapotban beálló légzésbénulás idézi elő a halált. ... Antidotuma (ellenszere) nincs."

2.2. Füstféleségek, alkotóelemek

Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik a különböző fizikokémiai,

termodinamikai folyamatok, a pirolízis, oxidáció, dekarboxiláció, dehidratáció, szublimáció
kapcsán. 
A képződő anyagok a füst gázfázisában (szén-monoxid, széndioxid, nitrogén-oxid, ammónia,
szénhidrogének, alkoholok, aldehidek stb.) és diszperz közegében (víz, oldószerek, nikotin,
kátrány, policiklikus aromás szénhidrogének, fémionok, radioaktiv összetevők stb.)
találhatók.
Megjegyzendő: a diszperz fázisú füst milliliterenként 3-5 milliárd 0,2-0,4 mikron átmérőjű
szemcséből tevődik össze. Egy cigaretta elszívása során 250-300 ml ilyen telítettségű füstöt
szív be a dohányos!
A dohányfüst 43 különböző rákkeltő anyagot tartalmaz! 
A cigarettázás során kétféle füstféleség keletkezik: a főfüst (cigaretta szívásakor beszívott
füst) és a mellékfüst (a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe
kerül). 
A főfüst rendkívül tömény, mely számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz. Nincs még egy
ilyen összetételű légköri, fizikokémiai szennyezés, melyet ilyen formában lélegeznénk be! A
füstféleségek elemzése során kiderült: az egészségkárosító elemek (ún. ingeranyagok, toxikus
anyagok, rákkeltők stb.) a mellékfüstben nagyobb mennyiségben mutathatók ki, mint a
főfüstben!
A főfüst és a mellékfüst egyaránt káros az egészségre!!!
 3. Hozzászokás

3.1. Fizikai hozzászokás

A nikotin ugyanazokra az érzékeny területekre (receptorokra) hat az agyban, mint a kokain

vagy a heroin, fokozza a dopamin nevű, az ingerületátvitelt befolyásoló anyag elválasztását.
Ezen anyag felszabadulása kellemes érzés
kialakulásával jár. A függőség (dependencia) azt jelenti,
hogy bizonyos idő eltelte után, ha a szerrezet nem jut
hozzá mindennapi nikotinjához, egyénenként változó
súlyosságú kellemetlen tünetek kialakulásával "válaszol".
A megvonásos tünetek bár néhány hét alatt megszűnnek, a receptorok érzékenysége azonban
még hónapokkal a dohányzás abbahagyása után is magasabb. Többnyire ezért esnek vissza a
dohányzásról leszokni szándékozók a cigarettázás elhagyása utáni 3 hónapon belül (35-40%-
uknak azonban sikerül elsőre leszokni!).

3.2. Pszichés hozzászokás

Bizonyos élethelyzetek megoldásához a dohányost a cigaretta segíti hozzá: csökkenti a

feszültségét, megnyugtatja, segít érzelmeit kordában tartani, lehetőséget nyújt arra, hogy a
munkától egy pillanatra elszakadjon. A pszichés hozzászokás nyilvánvalóvá válik, amikor a
volt dohányos még néhány hónapos dohányzásmentes periódus után is - bizonyos
élethelyzetekben - leküzdhetetlen vágyat érez arra, hogy rágyújtson.

3.3. "Szociális" hozzászokás

A kortársak, a kollégák, az iskolatársak, a barátok dohányzása láttán mások is kedvet kapnak

arra, hogy a cigarettát megkóstolják. Látva a többiek dohányzását, a kíváncsiság hajtja arra
gyermekeinket, hogy ők is kipróbálják a cigarettát: barátaik (vajon barátok-e?) megkínálják
őket, sőt sok esetben a szülők szeme láttára szokik rá a gyermek a dohányzásra! Ha a
társadalom normálisként fogadja el a dohányzó magatartást, nem csodálkozhatunk azon, hogy
gyermekeinket semmilyen tanító "jó" szó nem tántoríthatja el attól, hogy amit az iskolában,
utcán, televízióban, moziban, mi több, a kórházban, rendelőben állandóan látnak, és amire
díszes óriásplakátokon, folyóiratokban és mozikban csábítják őket, ki ne próbálják maguk is.
A dohányzás ártalmai
A dohányzás Magyarországon évente 35 000 ember hallt követeli. Az áldozatok fele életének
ötvenes éveiben, másik fele hatvan éves kor felett hal meg a dohányzás közvetlen
következtében. Évente ennyi ember halála lenne elkerülhető, ha nem váltak volna dohányossá
tizen-, huszonéves korukban.
Néhány éves dohányzókarrier után - mely idő alatt a szervezet folyamatosan károsodik -
függőség alakul ki, mely erősebb, mint az alkohollal vagy bizonyos "keményebb" drogokkal
szembeni függőség. Ekkor a dohányzásról való lemondás már rendkívül nehézzé, sokak
számára egyenesen lehetetlenné válik. A függőséget okozó hatás gyermekekben gyorsabban,
de fiatal felnőttekben is már 34 év alatt biztosan kialakul. A rendszeres dohányosokban
kialakuló függőségnek három összetevője van.

3.4. A tüdő és a légutak károsodása

A dohányzás előidézte károsodások elsősorban és legkorábban a légutakban és a tüdőkben

alakulnak ki. Nem térnék ki részletesen a dohányzás úgynevezett indikátorbetegségének, a
tüdőráknak a tárgyalósára vagy az idült hörghurutra és tüdőtágulásra. (Az "indikátorbetegség"
elnevezés azt jelenti, hogy egy társadalomban a tüdőrákos esetek és a dohányosok száma
között igen szoros összefüggés mutatkozik.) Ezek általában közismertek. Legyen elég annyit
megjegyezni, hogy a felemelkedőben levő dohányipar "jótékony" tevékenysége
eredményeként a dohányosok számával egyetemben Magyarországon 1970 és 1995 között a
férfi tüdőrákosok száma két és félszeresére, a női tüdőrákos esetek száma háromszorosára
nőtt.
Röviden utalnék azonban az Angol Mellkas Társaság (BTS) 1998. december megjelent
közleményére, melyben arra figyelmeztetnek, hogy dohányos nőknél kétszer nagyobb a
valószínűsége annak, hogy kialakult tüdőrákjuk gyógyíthatatlan lesz. A 65 év alatti dohányos
nők körében kétszer nagyobb a kissejtes tüdőrák kialakuIásának valószínűsége, mint
férfiaknál. E daganattípus gyógyulási esélyei rendkívül csekélyek. 10-ből 7 esetben a műtét
már daganat felfedezése pillanatában elkésett, betegek 50%-a a diagnózis felállításától
számított 6 hónap múlva már nem él!
A lehetséges magyarázatok közül ki emelendő, hogy mivel gyakrabban szívna - egyébként
ugyanolyan mértékben káros "light" cigarettát, a nők gyorsabban és mélyebben lélegzik be a
cigarettafüstöt azéra hogy a kisebb nikotintartalmú cigarettából is "megfelelő" mennyiségű
nikotinhoz jussanak. Így a kátrány és egyéb daganatkeltő anyagok a légutak teljes hosszán
akadálytalanul kifejthetik sejtkárosító hatásukat (Akár még "light" cigarettára rászokó
leánygyermekeinket is különösen óvjuk!)

3.5. A fiatalkori dohányzás légzőszervi következményei

A fiatal korban elkezdett dohányzás legkorábbi következményei légzőszervi vonatkozásúak.

Több tízezer fiatalkorú, serdülőkorú vizsgálati adatai bizonyították, hogy kifejezett az
összefüggés az e korban jelentkező "köhögéses-köpetürítéses-nehézlégzéses" panaszok és a
dohányzási magatartás között.
A fiatalkorú "egészséges" dohányzók esetében a szokásos, rutin légzésfunkciós vizsgálatokkal
eltérés nem észlelhető! "Finomabb" módszerek azonban már "rendellenes" viszonyokra
utalnak.
A légzésfunkciós eltérések alapja kóros szöveti elváltozás! Ezt igazolták a szövettani
vizsgálatok.
Számos szerző egybehangzó véleménye: A dohányzás elhagyása a tünetek, a funkcionális
eltérések, a kóros elváltozások csökkenését, megszűnését eredményezi! Ez a tény teszi
szükségessé, indokolttá a fiatalok körében végzendő dohányzás elleni egészségnevelő
munkát.

3.6. Egyéb megállapítások

A tüdő-, gége, a szájüreg, a nyelőcső és a hólyagrák egyik rizikófaktora a dohányzás

A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek.
A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője
A dohányzók között gyakori a fekélybetegség.
A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti.
A dohányzó férjek nemdohányzó feleségei között gyakoribb a tüdőrákos megbetegedés, mint
a nemdohányzó férjek nemdohányzó feleségei körében.
A környezeti dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás
kockázatát.
A dohányzó várandós veszélyezteti saját és a születendő gyermeke egészségét.
A várandós időszak alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás,
vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás.
A kisbaba-várás időszakában az anya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézi
elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata.
A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! - Az anyatej közvetíti a
dohányfüst méreganyagait.
A várandós állapot vagy szoptatás alatti dohányzás, valamint a dohányfüstös környezet hatása
növeli a csecsemőkori hirtelen halál gyakoriságát.
A várandós időszak alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet
az okozója.
A kisbabát váró dohányzó anyák újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.
Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. (A dohányzás
miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot!)
A dohányzó várandósok újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy.
A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában, a
kórfolyamat súlyosbításában.
A dohányzás impotenciát okozhat.
A dohányzás hátrányos a fogamzásra.
A dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb s a
fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint ez a
nemdohányzók esetében észlelhető. - Általános az a megállapítás, hogy a dohányzók több
gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók.
A mozgásszervi betegségek közül a combfej-pusztulás kialakulásában, valamint más több
izületet érintő idült folyamat "fellobbantásában", ezen állapotok súlyosbításában a dohányzás
szerepet játszik.
A dohányzás oki tényezőként szerepel az ínygyulladás, s a fogágybetegség létrejöttében.
Az erős dohányzás az időskorú vakság egyik okozója.
A dohányzás a csontritkulás, az osteoporosis egyik rizikófaktorának tekinthető.
A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-12 és B-6 vitamin tartalmát.

3.7. Passzív dohányzás

Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. A dohányfüst további minősítésében két
füstféleség nevesíthető:
a főfüst: a cigaretta szívásakor beszívott füst,
a mellékfüst: a cigaretta szívási szünetében képződő és közvetlenül a levegőbe kerülő füst
Megállapítás: Mindkét füstféleség összetevői hasonlóak! Megjegyzés:
A mellékfüst a főfüsthöz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz inger- és mérgező
anyagokat, valamint rákkeltőket.
A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilégzett, kifújt füstből tevődik
össze.
A környezeti dohányfüst-hatás egészségi következményei:
A dohányfüsttel szennyezett környezeti levegő belégzésének számos kedvezőtlen
következménye van a csecsemő és gyermekkorban. Így: gégegyulladás légcső- és hörghurut,
tüdőgyulladás, asthmás panaszok rosszabbodása, különböző gyulladásos fülészeti
elváltozások...
A dohányzó szülők gyermekei körében gyakoribb a köhögés, köpetürítés, mint a
nemdohányzó szülők gyermekeinek eseteiben.
A dohányfüst a zárt helyiségek levegőszennyezettségének fő forrása. Következmények:
szemészeti és orrpanaszok: tüsszentés, orrfolyás, máskor orrdugulás, orrviszketés, fejfájás,
torokfájás, rekedtség, szédülés, hányinger, köhögés, légzési nehézségek.
A szívbetegségek, valamint a tüdő és orrüregi rákok okozta halálozás mértéke növekszik a
passzív dohányzás következményeként.
A környezeti dohányfüst fokozza a szívbetegek panaszait és növeli a szívinfarktus halálozás
veszélyét.
A férfiak otthoni dohányzása növeli a nemdohányzó feleségek tüdőrák-kockázatát.
A nemdohányzó terhesek passziv dohányzása a magzat növekedését mérsékli. - A környezeti
dohányfüst-hatás a csecsemők körében növeli a "hirtelen halál" előfordulását.
A passzív dohányzás minősített formája: a terhesség és a szoptatási időszak alatti dohányzás
következményei
A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés,
koraszülés és a szülés körüli halálozás.
A várandós időszak alatti anyai dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását, idézi elő. E
káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek súlya, testhossza, fej és mellkörfogata.
A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek szellemi, értelmi fogyatékosságának lehet
az okozója.
A dohányzó terhesek újszülötteinek körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.
A szoptatási időszak alatti anyai dohányzás károsítja a csecsemő egészségét. - Az anyatej
közvetiti a dohányfüst méreganyagait!
A terhesség vagy szoptatás alatti dohányzás növeli a "csecsemőkori hirtelen halál"
gyakoriságát.
 4. Halálozási arányok

4.1. A halálozás arányai a világban

Azon országokban, ahol évtizedek óta általánosan elterjedt a dohányzás: a tüdőrák halálozás
90-95%-áért, az összes rákhalálozás 30-35 %-áért, – kiemelten: a férfiak esetében 40-45 %-
áért – , az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85 %-áért, a szív és
érrendszeri halálozás 20-25 %-áért a dohányzás okolható.
A statisztikai adatok s a számítások figyelembevételével kijelenthető, hogy 6
másodpercenként 1 (egy), naponta 13 500, évente pedig 4,9 millió világpolgár hal meg a
dohányzás következményeként.

4.2. A halálozás mértéke hazánkban

Hazai vonatkozásban az elemzések azt mutatják, hogy 19 percenként 1 (egy), naponta 77,
évente pedig 28 000 honfitársunk halála hozható összefüggésbe a dohányzással.
 5. Magyarországi helyzetkép

A statisztikai adatok elemzése egyértelműen alátámasztja a megelőzés szükségességét. A

Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey - GYTS) elnevezésű
kutatást az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, az amerikai Betegség Ellenőrzési és
Megelőzési Központ (CDC) és az ENSZ Gyermekjogi Szervezetével (UNICEF)
együttműködésben, 1998-ban indította útjára. Ennek az egész világra kiterjedő projektnek
célja a fiatalok dohányzási szokásaira irányuló információgyűjtés. 2002-ig 97 országban
(köztük 6 európai államban) végeztek felmérést.
Magyarország 6 másik közép-kelet-európai országgal együtt 2002-ben csatlakozott a
nemzetközi kutatáshoz. A 2003-ban közzétett magyar adatok szerint tíz tanulóból hét már
kipróbálta a cigarettázást, és 17,7 százalékuk ezt 10 éves kora előtt megtette. A tanulóknak
egyharmada dohányzik és közülük majdnem minden ötödiknél kialakult a függőség. A még
soha nem próbálkozó tanulóknak több mint ötöde fogékonynak tekinthető a dohányzás
elkezdésére. Majdnem kétszer annyi nemdohányzó lány (27,9%) számolt be arról, hogy a
jövőben valószínűleg dohányozni fog, mint ahány fiú (15,0%) vallotta ezt.
A fiatalabb korosztálynál, az óvodásoknál szerencsére nem a dohányzási szokásokat kell
kutatni, de a dohányfüstös környezet jelentős probléma. A budapesti óvodások passzív
dohányzási prevalenciáját az ÁNTSZ Fővárosi Intézete (1999) vizsgálta. Eredményeik szerint
a fővárosi óvodások 39,6 százaléka passzív dohányos és a családok 50,5 százalékában
található dohányzó személy. A dohányzó családokban kisgyermekük jelenlétében
rendszeresen 29,7 százalékban, alkalmanként 47,8 százalékban dohányoznak.
A gyermek jelenlétében dohányzó családokban a gyerekek 49 százaléka naponta 6-10 db
cigaretta füstjét kénytelen beszívni, 21,2 százalékuk 11-20 db cigarettáét, 11,5 százalékuk
pedig 21 db cigarettánál is többét. Szabadnapokon a gyermekek 21,5 százaléka napi 20-nál is
több cigaretta füstjét szívja be. A szülők 84,2 százaléka válaszolta azt, hogy örülne, ha
megtanítanák gyermekét egy program keretében, hogyan védekezzen a passzív dohányzás
ellen.
 6. Cikkek

6.1. Nők, dohányzás és tüdőrák

Stover, D.E: Chest. 1998, 113(1): 1-2 fordította: Szendi Gábor

Mindenki tudja, hogy a mellrák egy női probléma, de kevés közfigyelmet kap Az, hogy a
tüdőrák szintén egy komoly kockázat a nők számára. Mióta az Egyesült Államokban a nők
nagyobb számban kezdetek dohányozni, a tüdőrák okozta halandóság a nők körében
ugrásszerűen emelkedni kezdett, és megközelítette a korábban a férfiaknál látott arányt.
1987-ben a tüdőrák vált az amerikai nők körében a halálozás első számú okának, lekörözve a
mellárkot. A tüdőrák a nők körében 451%-al nőtt az elmúlt 30 évben, és a jóslatok szerint ez
az emelkedés még 2010-ig tartani fog. A tüdőrák gyakoriságának növekedése szinte teljes
egészében a dohányzás terjedésének tudható be.
A dohányzás a nők számára az 1920-as évekig elítélt dolog volt. De a nő változó szerepével
társadalmunkban, a dohányzás, mint komoly függés, ironikusan szólva a női függetlenség
szimbólumává vált. Több mint 25 millió amerikai nő dohányzik. Minden negyedik 18 éven
aluli lány dohányzik, és a negyedikes gimnazisták 28%-a dohányzik.
Több mint 140 000 nő hal meg minden évben dohányzással összefüggő okokból, s miközben
a férfiaknál az ilyen okokból bekövetkezett halálozás csökken, a nők körében drámain
növekszik. A dohánygyáraknak, hogy profitjuk megmaradjon, folyamatosan pótolniuk kell a
tüdőrákban és egyéb dohányzással kapcsolatos betegségekben elhalálozott fogyasztók
százezreit.
Jelenleg a dohányipar évi 4.6 milliárd dollárt, azaz napi 12.6 millió dollárt költ
dohányreklámokra. Valójában a reklámok a népesség egy specifikus részét, a fiatal nőket és
gyerekeket célozza meg, ezzel biztosítva, hogy a jövőben is lesznek dohányosok.
A reklámok hatásos fegyverek a dohányipar kezében, hogy fiatalokat nyerjenek meg a
dohányzásnak. A dohányzó felnőttek 90%-a 18 éves kora előtt, míg a "kemény mag" 11-13
éves kora között kezdett el dohányozni. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a hat éves gyerekek
ugyanúgy ismerik Joe Camel-t (a Camel reklámfiguráját), mint Micky egeret. Az ilyen
ismerősség jól ismert kockázati tényező a dohányossá válásban. Amikor Joe Camel színre
lépett, a Camel piaci részesedése a fiatalkorú dohányosok körében 0.5%-ról 33%-ra nőtt, ami
a kamaszokat a leggyorsabban növekvő dohányzó csoporttá tette. Ráadásul a dohányipar
reklámjaival kihasználta a nők és lányok karcsúsággal kapcsolatos aggodalmait,
kihangsúlyozva, hogy a dohányzás elősegíti a testsúlykontrolt. Hat évvel a "Virginia
karcsúságai" és hasonló nőknek szánt cigaretták bevezetése után a fiatal nők körében a
dohányzás 110%-al nőtt, és egy friss vizsgálat kimutatta, hogy a felsőoktatásban a lányok
34%-a erős dohányos. Itt az idő, hogy megragadjuk a pillanatot! Nem volt még ilyen pillanat
a történelemben, amikor a dohánygyárak ilyen komoly vizsgálatok alatt lettek volna, és hogy
a nőkérdés ekkora figyelmet kapott volna. Ez a két dolog együtt óriási lehetőséget nyújt arra,
hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét arra, hogy a tüdőrák több nőt öl meg évente, mint a
mellrák, és hogy a dohányzás több gyermekünket fogja megölni, mint a kábítószerezés, az
alkoholizmus, az öngyilkosság. és a balesetek együttvéve.
Az amerikai tüdőgyógyászok szövetsége mindent el fog követni, hogy gátját vesse ennek a
női betegségnek, hogy elérje, hogy minél több nő hagyjon fel a dohányzással, és hogy
gyerekeink ne szokjanak rá a dohányzásra.

6.2. Kokain és dohányzás kapcsolata a spontán abortusszal

Ness, R. B.; Grisso, J. A.; Hirschinger, N.; Markovic, N.; Shaw, L. M.; Day, N. L.; Kline, J.:
The New England Journal of Medicine. 1999, 340(5): 333-339 fordította: Szendi Gábor
A spontán abortusz a terhesség egyik leggyakoribb negatív kimenetele. Vaginális vérzés,
fájdalom és szenvedés jelzi. Kevés adatunk van arról, hogyan függ össze a spontán abortusz
az életstílussal, de azt tudjuk, hogy az illegális drogok használata kapcsolatban áll az
abortusszal.
A kokain használata a korai terhesség alatt lecsökkenti a méh, a placenta és a magzat
vérellátását. Ezt a hatását erős érösszehúzó hatásának köszönheti. Hasonló a helyzet a
nikotinnal is, ami a dohányzás révén kerül be az anya szervezetébe: a nikotin szintén
lecsökkenti a méh és a placenta vérellátását az erek összeszűkítése révén. A dohányzás másik
mellékhatása a szénmonoxid bejutása a vérbe, amely tartósan kötődve a hemoglobinhoz,
gátolja az oxigénfelvételt, s ezzel a magzat oxigénellátását. Végül a dohányzás révén cianid is
jut a szervezetbe, amely kiüríti a szervezet B12 tartalékait, amely vitamin szükséges a magzat
normális fejlődéséhez.
A vizsgálatban 400 14-40 év közötti terhes nőtől vettek hajmintát a kokainhasználat és
vizeletmintát a dohányzás ellenőrzésére. Erre azért volt szükség, mert a korábbi vizsgálatok
ellentmondásait annak lehet tulajdonítani, hogy a droghasználat és a dohányzás kapcsolata a
spontán abortusszal nem vizsgálható korrektül önbevallásos alapon. Jelen vizsgálatban is az
önbevallás alapján számított statisztika nem mutatott kapcsolatot a kokain és a spontán
abortusz ill. a dohányzás és a spontán abortusz között. Ha azonban biokémiai mutatókra
alapozva nézték az összefüggést, akkor szignifikánsan több abortusz volt a kokainhasználók
ill. a dohányzók között. (A kokain esetében a hajvizsgálat négyszer több személynél mutatta
ki a droghasználatot, mint ahányan bevallották, ugyanez az arány dohányzásnál 1.5-szeres
volt).
A szerzők úgy becsülik, hogy a spontán abortuszok 8%-a tulajdonítható kokain használatnak,
míg a dohányzás felelős a spontán abortuszok 16%-áért.

6.3. Dohányzás, öregedés és ösztrogén

Malnick, S. és mtsi.:
The Lancet 354(9182) 1999(11):955 fordította: Szendi Gábor
A cigarettázás kapcsolatos az arcráncosodással, de hatással van a vér ösztrogén (fontos női
nemi hormon) szintjére is. A dohányzás antiösztrogén hatását vizsgálatok bizonyítják. A
lecsökkent ösztrogén viszont csontritkulást, korai menopauzát, fokozott foltos vérzést, és
csökkent kockázatot jelent a méhrákra.
(A fordító kommentárja: az alacsony ösztrogénszint rendkívül sok problémát okozhat a fent
említetteken kívül (pl. depressziót, premestruális szindrómát, migrént, meddősséget,
fájdalmas szexet, intellektuális problémákat, stb). Ismeretes, hogy a menopauza után sok nő
kap hormonpótló kezelést, csökkenttendő a menopauza és a klimax kellemetlen tüneteit. E
kezeléseknek nem csekély a kockázata (lásd. Mellrák részt), de a menopauza problémáit nem
lehet figyelmen kívűl hagyni sem. Kár tehát siettetni ennek az időszaknak az eljövetelét, kár
idő előtt megöregedni.)
Irodalomjegyzék
http://www.dohanyzas.hu/
http://www.oefi.hu/color/megeloz1.htm
http://web.axelero.hu/attys/drog/dohany.html
http://www.behsci.sote.hu/nok/w_dcikk13.htm
http://www.behsci.sote.hu/nok/w_dcikk14.htm
http://www.behsci.sote.hu/nok/w_dcikk8.htm