Titokzatos jelensegek es atudomany irta: dr. Rainer Kothe Illusztralta: Peter Klaucke és Frank Kliemt Tessloff és Babilon KiadoEl6s: Latogatjak-e a Foldet repillé csészealjak- nak vagy uféknak nevezett tirjarmavek- ben fdldénkivil Grhajésok? Felbukkantak- a régmiltban is, amikor fejlett technika- juk miatt istenségeknek tekinthettek dket elédeink? Ismert-e az emberiség mar tébb mint 2000 éwel ezelstt is elektro- mossaggal telitett elemet? Hogyan lehet az, hogy egyes kozépkori térképeken feltiintették az Antarktiszt, holott mai tuda- sunk szerint a déli sarkvidékte csak egy évszazada lépett az ember? Megsojtheti-e el6re barki, hogy katasztrotak varhatoak, s lehet-e az asztrolégia segitségével a jovobe latni ? Igaz lehet-e, hogy meg- gyilkoltak szellemei ott kisértenek az 6don kastélyokban? Elnek-e az 6ceanok mélységeiben olyan hatalmas allatok, mint a létez6ként leirt oriaspolipok, mas néven krakok, amelyek eleddig kizardlag a biol6gusokkal nem talalkoztak? A fentiekben felsorolt kérdéseket és a kérdéseket érint6 felismeréseket firtatja a Mi MICSODA kényvsorozat jelen kétete. Valamennyi kérdés k6zés vonasa ZO egy és ugyanaz: végérvényes és viligos valasz egyik jelenségre sincsen. Sokan sziklaszilardan hisznek az ufékban, a csil lagjoslasban, a jvébe latds képességé- ben, a kisértetekben és egyaltalan az égbolton, az emberi agyban vagy éppen a ,holtak birodalmaban’ lejats26d6, mindmaig felderitetlen, titokzatos jelen- ségekben, eseményekben. A természet- tudésok mindenesetre igen kétkedéek: Noha sz4mos feltevés magyarazza a rej- télyes jelenségeket, meggy6z6 bizonyité- kokat ezekre még az évtizedekig tart vizsgalatok sem szolgaltattak. Ezenkivill éppen ezen a terilleten csalok és széiha- mosok hada nyiizség, s dk mindentéle trkk6k bevetésével hzzak ki a pénzt a hiszékenyek zsebébél. Szeretnénk tartézkodhni attél, hogy ebben a kényvben barkit is elitéljink, vagy bar- mirdl is vegleges véleményt alkossunk. A leheté legtiszteségesebb médon igyek- sziink beszamolni a hihetetlen és hinetetlendl hangz6 tiinemények nagy és szines vilagarél. ‘A Kony ereet ime: Goble une urgeklte Phinemene # WAS IST WAS + BAND 101 (Copyright© Tessiot Veriag Nurnborg 1996 Keto FotcActon gets Mercian Harty. as! Prosper 9 afr Kunst und esc, en: 19, ott, 20,22. 92. sh Bana ‘Micon 16, oda BonathaqueNaralo co Pars 23a, aa Bis provera Rututbests en 19 eal et, 16 ba, 36 Oalen 27 a “i rt 31h fr 42d 48a Saget Santor, Chora! Bel, (tench 7 ois pa Frarwrtant 647 do Er reaches Fatarch, Nove 20 od I 36 oi Page Late Feongenon ese ary Evrs Pe Ura Hay Pie Ca, Un of Loa 40. ope ran prom) Mal Lando a Pre-Colonban At Resear ens lee ‘Geen Reourson. 12 Oda Seu Aoncn Pxsiee, Weedbige uh. 1 1} ola. Use Berson, Bern 2 Foran: Frenkel Eva ‘Scakralag oktoraa: Orha Zolan » Szomesctete: Lév A kadasér fle Babs Eva, a Teslet Copyright Hungarian version © Toss = ‘Rnyomdal szodestkésziten: Kell Babion Ki ogyverets igargatja ‘Babion Kase * Budapest « 1997 Maria + Printed in Germany sca cas ai lbs hain hess.Tartalom Kapcsolatok a foldénkiviiliekkel Mik az ufék? Mita figyelnek meg utékat? megbizhatéak az uféészlelésekrél 3sZAMO|6k? Milyenek lehetnek a féldénkiviliek? Jartak-e a Féldén idegen Grhajésok a régmiltban? Hogyan értékelhet6ek Daniken allitasai? A régmiilt rejtélyei Létezett-e az Atlantisz? Tobb ezer éves csillagvizsgal6-e Stonehenge? Antik Komputer-e az ,antikytherai g6p"? Hasznaltak-e mar 2000 éve is elektromos akkumulatort? Mit tudtak az okori népek a Féldrél? Tettek-e az Okorban felfedez6 utakat Kozép-Amerikaba? Milyen rojtélyeket ériznek a régi térképek? Igy, vagy ezekhez hasonléan néznek ki a tudo- mdnyos-fantasctikus filmekhen a vildgtirb6t érkezett ldtogatok, de eddig csak a filmesek fantizidjanak koszinhetéen ismerjiik Oke. 6 8 10 10 13 16 17 18 19 at 22 Pillantas a jévébe Hogyan keletkezett az asztrolégia? Milyen egy horoszk6p? Megmondjak-e a csillagok az igazat? Milyen médszerekkel lehet még |Osoini? Hogyan dolgozott a delphoi jésda? Ki volt Nostradamus? Tulvilagi erék Hol jarnak a kisértetek? Mik a kisértetek? Hogyan prébaljak felvenni akapesolatot a holtakkal? Komolyan vehetjak-e a szellemidézést? Mit értiink a .pszi" fogalman? Bizonyithaté-e az érzéken kivilli érzékelés? Kimutatja-e a varazsvessz6 a viz és az arany leldhelyét? Titokzatos illatok Einek-e ismeretlen szérnyek az éceanokban? Mia Loch Ness-i sz6rny? Ere jeti a Himalaja hegységeiben? Ismerjdk-e a Féldin 616 dsszes Allatfajt? BBR 31 33 35 37 39 40 4 42 48 47Kapcsolatok a fold6nkiviiliekkel Az iddpont 1973. oktéber 18-dika. Hama- rosan éjfél. Larry Coyne pildta és né- Mik hany f6s személy- az ufok? zete helikopterrel ru- tinrepillést hajt végre Mansfield varos k6- zelében, az Egyesiilt Allamok Ohio alla- maban. Gépét hirtelen vords fény arasztja el. Mikézben Coyne — elsé meglepetésé- b6I még szinte fel sem ocsudva ~ a jelen- séq okat keresi a miiszerfalon, helikoptere mellett felttinik egy objektum, amely voro- ses fényt bocsdt ki magabsl. A piléta meg- probal kitérni az Utjabol. Am mindhiaba: a titokzatos targy kitartoan a helikopter mel- lett lebeg. Kis idével késébb zéldes feny valtja fel a vérdset, majd az objektum hangtalanul eltinik a tavolban Ezzel egy iddben elnémul a rddié, a helikoptert lathatatlan er6k ragadjak a magasba. A pilta csak nagysokara lesz Urra a helyzeten. Ez a beszamolo egy ufoval, azaz ,ismerot 4 len repiilé targgyal” valé talalkozas szam- talan példaja kéziil val6. (Az ufo az angol Unidentified Flying Object kifejezésbél képzett mozaiksz6.) Kerek ot évtizede ad- nak hirt emberek — kézdttuk tapasztalt megfigyeldk, igy repilégépek pildtai és kapitanyai — hasonl6 észlelésekrél. Tébb- ségiik vildgité gémbéket és korongokat figyelt meg, amelyek varatlanul bukkantak fel az égen, olykor egy helyben ,diltak”, azutan elképeszté sebességgel, villim- gyorsan eltiintek. Fényképtelvételek sza- zai késziltek, s az Ujsagokban egy részii- ket kézzé is tették Hamar megszillettek a magyarazatok is: ezek Gthajék, amelyekkel egy idegen boly- gorendszerrél, a miénknél fejlettebb tech- nikaval rendelkez6 Grlények latogatnak el a Féldre. Navigacids tudasuk, gépeik tech- nikaja sokkal magasabb szintd, mint a foldi embereké, éppen ezért a féldénkivilliek csupan megfigyelés alatt tartanak és ta- nulmanyozni szeretnének minket, a kap- csolatot nem kivanjak felvenni veliinkExt a fenyképfelvételt egy egyetemista készitette 1967-ben Uj-Mexikdban, az USA egyik ségi dllamaban. Allitélag az ufo semmilyen zajt nem keltett, és villémgyorsan eltiin. Az ufé-jelenség észlelésének kezdete egészen pontos da tumhoz kapcsolodik 1947. junius 24-én Kenneth — Armold amerikai pildta kilenc szokatlan légijarmi- vet latott a kaliforniai hegyek félétt. ,Ugy repiltek, mint amikor valaki tanyérokkal kacsazik a vizen", fogalmazta meg az élményét. A szemiléletes hasonlatot azu- Midta figyeinek meg ufokat? A bolygénkon leszéilt ufé személyzetének tagjai etéritett embereket visznek firhajdjuk fedélze- tére. Vajon valéban_megtortént-e egy ilyen titkos taldikozds a foldonkiviiliekkel? tan az Ujsagirok még sokaig idézték, igy szilletett meg a ,repiilé csészealj” fogal- ma. Sokan olvastak az ujsgcikkeket, és sokan voltak, akik ezutdn felbatorodva maguk is elmondtak: szintén lattak korong alaki, repiilé targyakat. Mintha a kilénés repiilé testek egyszerre jelentek voina meg szerte a vilagban, féleg éjszaka. Néhanyan nemsokara egyenesen azt alli- tottak, hogy az ufdkbél kiszallé, furcsa lenyek megszolitottak, sét, kozmoszbéli utazasra invitéltak dket. Kuléndsen egy bizonyos George Adamski, aki allit6lag a nagyhird kaliforniai Mount-Palomar Ob- szervatorium munkatarsa volt, részesilt gyakran ilyen meghivasokban. Ufé-utaza- sairél tobb kOnyvet is megjelentetett, ame- lyek millids példanyszdmban keltek el, vilagszerte. Masok arrdl_szamoltak be, hogy ufonautak raboltdk el 6ket, és kilé- nds vizsgalatokat végeztek rajtuk. Eddig azonban senki sem tudott az orvosi keze \ésekrdl hiteles bizonyitékkal szolgaini.Ez az dllitélagos ufé-foté Uj-Mexikbban (USA) késziilt. Sajnos, a kép kizepét betwltd sajatos targy nem sok részletet mutat. A kézvéleménykutatasok szerint az embe- [—— tiségnek tabb mint az egydtéde erdsen hisz a féldénkivili objektumok létezé- sében, sokan sze- L______| mélyes _utoesziele- seikrél is beszdmolnak. A szemtanuk kivalésagainak egyike Jimmy Carter, az Egyesiilt Allamok korabbi elnéke. Az ob- szervatoriumok és a planetariumok veze- t6inek szinte nap mint nap jelentenek tele: fonon uféészleléseket. A csillagok tanult megfigyelsi, az asztrond- musok mindenesetre hitetlenkedve fogad- jak a dolgot, és erre j6 okuk van. Elvégre 6k j6forman minden éjszaka folyamatosan kémlelik az eget a szemiikkel — taveséviik vagy kamerajuk lencséje elétt mindenkép- pen fel kellett volna mar bukkannia egy- egy ufonak. De 6k még soha nem lattak egyetlenegyet sem. ‘Az amerikai légierd sem jutott mas ered- ményre. A hadsereg vezetése azonnal, az els6 ufdészlelésektél kezdve komoly ér- dekiédést mutatott, hiszen a légtér eld: gyelete a legalapvetébb kételességeik k6zé tartozik. S mivel akkoriban éppen nagyon feszilt volt a politikai viszony az USA és a Szovjetunid kézétt, a ,nem Mennyire meg- bizhatéak az ufokrol sz616 beszdmol6k? 6 azonositott repillé targyakkal” kapesolat- ban éhatatlanul felmerilt annak gyanuja hogy ezek kézétt valamiféle uj, szovjet repillészerkezet kifejlesztése llhat, Hamar kideriilt azonban, hogy az uféész- lelések tébbségének nagyon egyszerti a magyarazata. Altaléban optikai csaléda- sokrél volt sz6. Az emberek fényes csil- lagokat vagy égitesteket, nagy magassag- ban szalllé repiilégépeket vagy meteorol6- giai Ieggémbdket, lezuhan6, izz6 rakéta- részeket vagy hullécsillagokat, meteorokat lattak, Mi tab, néha a felhdk szintén dsz- szeallhatnak a repilé csészealjakhoz meghdkkentéen hasonlatos alakzatokka (lentikularis — lencse alaki — felhék). Az égbolton éjjelente szAguidoz6 ,ufok” né. melyikének villogasa a féldén —haladé autdk lampainak a nedves ttpadkardl visz- szaveréd6 vagy az alacsonyan all6 fel héket éré fényének bizonyult. De gyakran a diszkokb6l az égre vetédé sugarnya labokat is uféknak vélik az emberek Ez az ufd, amely inkabb egy ovélis alakit felhd lehetett, 1995-ben tiint fel egy dél-koreai paraszthdz teteje felet.Arra az ufé-jelenségre is egyszerd a ma- ‘gyarazat, amit 1969-ben Carter elndk latott az esti sziirkilletben. Az elndk pontosan feljegyezte a megfigyelés napjat, drajat és helyét, igy a csillagaszok kénnyen kisza- mithattak, hogy a kérdéses idépontban a Vénusz allt az égboltnak azon a részén, amelyrél sz6 volt. Carter az erésen tun- dékI5 bolygét vélhette ufénak. Amennyi- ben abban az égi régiéban valdban egy ufo jelent volna meg, mindenképpen két fényes objektumot (az ufét és a Vénuszt) kellett volna latnia. Alkalomadtan magukat a szakértéket is Szeles iddben a felhdk gyakran ovélis alak tokat dltenek, és ily esészealjakra emlé megesalja a szemuk. Ez érvényes Larry Coyne helikopterpilota ufdjara is. A behato vizsgdlatok és a legénység kikérdezése nyoman egyértelmivé valt, hogy mi is tor- tént valojaban. A radiddsszekéttetés azért szakadt meg, mert a helikopter alacso- nyan repill, tehat a kornyez6 hegyek a radiéhullamokat learnyékolték. Maga az uf pedig egy éppen lefelé hullé meteorit volt, azaz egy kézetdarabka a kozmikus térb6I, amely a légkdrbe behatolva felfor- rosodott, és fehéren-vérésesen izzott. A helikopter gyors felfelé emelkedésének azonban nem a meteorit, hanem Coyne volt az okozdja: izgalmaban, hogy maga- sabbra emelkedjen, s nehogy a gépe a ta- lajon ésszetérjén, maga felé rantotta a bot- kormanyt. Ez olyan dszténds reakcié volt a rész6r6I, hogy késébb nem is emlékezett rd, Mindezek ismeretében magatdl érteté- dik, hogy miutan a meteorit a géphez vi- szonyitva ferdén lefelé zuhant az égbol- ton, a helikopter pedig a botkormany moz- gataséra félfelé mozdult el, néhany pilla- natra a tUizlabda olyannak latszott, mintha megallt volna a magasban. Az egész egy masodpercen beliil jatsz6dott le, csupan a helikopterben tartézkodoknak tnt sokkal hosszabbnak az idé. Ami pedig a zéides fenyt illeti, az a helikopter ablakan lév6, Z6ld napvédétdliatel szarmazott. A fordulat nyoman a gép felsé része egy pillanatra a meteorit felé iranyult, igy annak fénye a 26ld folian keresztiil eset a kabinba. Természetesen sokan akadtak (és akad- nak ma is) olyanok, akik ufé-meséjikkel pusztan hiressé akartak valni. Adamski- nek, az allitélagos uféutasnak az esetét k6zelebbr6l megvizsgalva kitudédott, hogy ‘Adamski soha nem tartozott a tekintélyes Mount-Palomar Obszervatérium tudoma- nyos torzskarahoz, csupan egy bodeja volt a csillagvizsgéléhoz vezeté ut mentén Elbeszéléseit a hely szelleme ihlette. Ez a tény azonban mit sem artott konyve piaci sikerének, és nem egy kévetéje szintén az évéhez hasonlé, szép eredménnyel hasznalta sajat képzeléerejét az ufo- tOrténetekhez A legtbb esetben az uté-fotokrél is kide- rult, hogy tévedésen alapult, vagy egyene- sen hamisitvany. Amerikai ufokutatok évek hosszi sora Ota magas jutalmat tiznek ki egy féldénkivili Grhajé egyér- telmi, catolhatatlan targyi_ bizonyitékara. Ez ideig teljesen eredményteleniil. A tudomanyos magyarazatok és a csalésok leleplezései azonban soha nem renditi meg azokat, akik hinni akarnak az ufékban és az ufonautakban. Alighanem sokukra vigasztaloan hat a mai idékben az a gon- dolat, hogy nem vagyunk egyedill a vilag- mindenségben.Még nem tudhatjuk biztosan, hogy élnek-e egyaltalan mellettink mas, intelligens él6- lenyek is a vilag- egyetemben. Vannak, akik az élet keletke- zését a Féldén olyan Milyenek lehet- nek a fldén- kiviliek? véletlenszerd folyamatnak tartjak, amely az egész univerzumban csak egyetlenegy- szer mehetett végbe. Ugyanakkor azon- ban egyedil a mi Tejutunk csillagjainak tekintélyes, 400 milliardos szama amellett sz6l, hogy ha nem is tébb, de legalabb néhany mas bolygén is keletkezhetett élet. Ha vannak is féld6nkivil 6l6lények, nem feltételezhetjik, hogy azok mindenképpen hasonlitanak az emberre. Az ember kills megjelenését a torzsfejlédés soran — az egyszerti allati elédéktl a gondolkodo emberig - tul sok véletlen alakitotta. Annak valoszintisége, hogy ez a tejlbdes mésutt ugyanigy kévetkezett voina be, gyakorlatilag a nullaval egyenl6. Mar csak ezért is okkal kételkedhetiink abban, hogy az ufohivok emberszeri lényekkel talal- kozhattak. Ahhoz, hogy magunk elé kép- zeljk Oket, ugyancsak meg kell eréltet- niink a fantaziankat: Féldiink millié 6s mil- 8 lid 616\énye kézill vélhetéen egyikre sem hasonlitanak. Mastelé! persze tudnunk kell, hogy az egész vilagmindenségben érvényes természeti torvények ugyantigy vonatkozhatnak ajuk is, mint rank. Az azonban bizonyos, hogy kizardlag magas fejlettségti technika birtokéban lehetnek képesek meglétogatni minket. Hiszen le kell kiizdenik a csillagok kéz6tti, tobb emberdltényi tavolsagokat, a bolygék nehézségi erejét és a légiires teret Mindehhez megfelelé motorral és hi anyaggal ellatott ségik. Az Grjarmiveket kellé Intelligencia A réedidtelesckopok = mint pl. Mexikéban feldlli ott antennarend- sokat is felfogidk. Am mostandig nem intelli- helt gens élet j a2 firbél. és ,munkavégz6 szervek” hianyaban nem lehet megépiteni. Csérrel és karommal példaul kevesbe elképzelhet6 a dolog. A helyvaltoztatas képességével is ret delkeznitik kell ahhoz, hogy megtalaljak, kitermeljék és feldolgozzak a nyers- anyagokat. Ez pedig meglehetésen szilard testfelépitést kivan. Valahogyan ,latniuk” is kell — vagy a szamunkra lathato feny tarlomanyaban, vagy mas hullamhosszo- kon -, s a latast feltételezve valoszind, hogy térben latnak, tehat legaldbb két szemik van (vagy tobb, a kulénbéz6 feny- hullamhossz-tartomanyok észlelésére)Beszéinidk” is kell valahogyan egymas: sal, mert egyetlen élélény sem tud egy: magaban végrehajtani bonyolult mivele- teket. Ha nem is feltétlenill a mi fogalmaink szerint flépil6, tehat hangokbdl Allo beszéddel, de valamilyen, magas szinti jelrendszerrel rendelkezniik kell. Elkép- zelheté, hogy fényjelekkel értetik meg magukat, akar a szentjanosbogarak, netan elektromos rezgésekkel, mint bizonyos halfajok, esetleg kémiai jelekkel (,szagok” révén, mint a mi hangyaink), stb. Lehet, hogy a beszédben fel sem ismemék a kapesolattartas eszkézét (példaul ha nem fejlédétt ki filszerd hallészerviik), de alig- ha lennének képesek a mieinkhez hasonlo hangokat képezni. Mi sem tudunk tarsa- logni delfinekkel vagy majmokkal, de kivaltképpen nem hangyakkal vagy csi- Vajon ilyenek volnénak a foldénkiviiliek? Alf @ pimasz, torzonborz szirny a Féldre érkezve bardtokra lelt ET. a tekndsképil foldénkiviili lény egy sikeres amerikai jétékfilm hdse gakkal. Pedig ezek a kézeli rokonaink! A csillagaszok szemében a kozmoszbdl érkez6 latogatasok ténye természetesen kevésbé tUnik valosziniinek. Ok jol tudjak. mit jelentenek a roppant tavolsagok a vilagiirben. A Naphoz legkézelebbi csil- lagig a szupergyors fény is tabb mint négy év alatt jut el. A Fdldre latogato Urhajot Alland6 utitarsként kell kisémie a szeren- esének ahhoz, hogy éppen rank bukkan- jon. Konkrétan: a ldtogatoknak elészér fel kell ismerniuk, hogy Napunk kéril egy olyan bolygé kering, amely életet hordoz — a masik nyolcon egyaltalan nincs élet, és meglehet, hogy ez a legtdbb csillag boly goira érvényes. Réadasul éppen a megfelelé idében kell landolniuk. Mar 4600 millid éve létezik a Féld, s bizony hosszui ideig csak mikrosz- kopikus nagysaqu dllatkak hemzsegtek rajta. Ha bolygénk teljes élettartamat egy évre sziikitjuk le, akkor az ember decem- ber 31-6n, az éjfél elétti utolsd két masod- peroben jelent meg a Féldén. Az Girha- jozasnak és a foldénkivili élélényeknek kezdeti megértésével az idegen latogatok a legjobb esetben par évtized ota taldlkozhatnakElképzelheté, hogy mar évezredekkel eldbb is ellétogattak hozzank — Grlények, beszéltek elédeink- kel, akik persze nem sokat tudhattak a vilagegyetemrél, a magas fejlettségi technikat sem értették meg. Ezért alighanem istenségeket lattak az idegen hatalmassagokban. Legalabbis évtizedek ta ezt bizonygatja a svajci Erich von Daniken. A témarélirt, els6 konyvenek cime: A jévé emiékei. A malt megoldatian rejtélyei cimii irasa 1968-ban latott nap- vilagot, és egy csapasra vilaghirnévhez juttatta a szerzét. Konyvében Daniken azt allitja, hogy sok minden, ami az archeol6- gusok (a régészek) szAmara talanyos ma- radt, valojaban az dseink szemében ért- hetetlen események abrazolasa. Jollehet Daniken messze nem az els6 volt, aki emellett kardoskodott (sét, szinte vala- mennyi érvét mas szerz6ktél kdlcsénézte), mive mégis 6ridsi feltGnést keltett, az egész vilagon. Minden bizonnyal megérett az id6 egy ilyen dtletre: az amerikaiaknak sikerilt a Holdra lépnidk. Ezzel sokak elétt Jartak-e a Fi dén idegen dr- hajésok a rég- miltban? ime, egy kbbe vésett, dél-afrikai emberalak. Az elihez hasonld dbrak Déniken szerint 6si iirhajésokat drikitenek meg. feltarult a mindenség kapujanak képe. A konyv stilusa kétségteleniil érdekes, és ez felosigazta az olvasok képzeletet. Daniken még szamos, hasonlo jellegii kényvet irt. Allitasaihoz bizonyitékok egész sorat ki- nalta. Ha hisznk neki, akkor azt kell gon- dolnunk, hogy a féldénkiviliek, amellett, hogy rendszeresen be-benéznek a Féldre, tartésan be is avatkoztak a féldi folyama- tokba. Ahhoz, hogy intelligenciankat gya- rapitsdk, az idegen ,istenek” géntechnikai modszerekkel valtoztattak érdklétt tulaj- donsagainkon. Segitettek felépiteni az egyiptomi piramisokat, megtanitottak az A perui Nazca-fennstk sivatagos talajéban vé- sett hatalmas dbrdk még mindig rejtélyesek a: archeolégusok szdmdra. Am ha jobban megn 2iik, egy kolibrit ldtunk. embert a féldmiivelés és az orvoslas tu- domanyara, egyes kivalasztottakat még rOvidebb Grutazasokra is elvittek maguk- kal. A Biblidban is leirnak néhany ese- ményt amely kapesolatba hozhato a fél- dénkiviliekkel: 6k bintettek Sz6nvizzel az emberiséget (raid ado-vevével figyelmez- tették Noét). Urhajoval keresték fel a bib- liai Ezékiel protétat. A sivatagban a Mézes vezetésével 40 esztendeig vandorl6 izra- elitakat egy ,mannagyartoval” taplaltak, és valamiféle atombombaval pusztitottak el Szodoma és Gomorra lakéit.A Nazca-fennstk sivatagi kavieshordalékdban az egyenes vonalak csupdn elsé pillantdsra em- lékeztetnek egy 6si légikikot6 leszéll6palydjara, A Daniken altal felsorolt adatok bésége elsé olvasasra lenytig6z6. Sok helyiitt talaltak példaul sziklarajzokat emberszerti lényekrél, akik a fejdk6n olyasmit viseltek, ami egy antennaval felszerelt irhajés sisakra emlékeztetett ~ lehet, hogy ezek olyan idegen trhajésokat abrazolnak, akiknek védekezniiik Kellett a levegdvel vagy a féldi baktériumokkal szemben? A Fold tébb pontjan csodalhatunk meg gigantikus falakat és tonnas stlyt kovek- bél létrehozott épitményeket — ezek olyan korban keletkeztek, amikor még nem talaltak fel a darut Igy Bretagne-ban (Nyugat-Franciaorszg) egy 20 méter magas és 380 tonnds men- hir (kelta nyelven: hosszi ké) ll maganyosan. Mintegy 3200 éwel ezelétt emeltek Thébaban (Egyiptom) a monu- mentalis, kereken 1000 tonna témegii Ramszesz-szobrot. A Kairo melletti Kheopsz-piramis faragott kévei ugyan egyenként ,alig” két tonna nehezek, am ezekbél a kévekbél az egyiptomiaknak a 146 méteres magassagig 2,3 millid darabot Kellett egymasra rakniuk. A Dél- Amerikatol Ausztraliaba vezeté utnak mintegy a felénél, a Csendes-dcean déli részén fekv6, kicsiny Husvét-sziget lak6i pedig egyenként tdbb tonnds, sejtelmes kéalakok tucatiait llitottak fel. A perui Nazca-fennsik kézelében elterilé sivatagban sajatos, féldbe vésett, egyenes vonalak futnak kilométeres hosszusagban, mintha 6si_leszallopalyak maradvanyai lennének. Palenque-ben (Mexiké) maja Papot Abrézol. kérajzot talaltak, amely elsé ranézésre valamilyen rakétdban ulé emberalaknak latszik. Az emlitetteken kivill régi szévegek — ideértve a Biblidét is — utalnak égi utaza- sokra és killénés, ,égi hajékra”. Daniken ezeket olyan emberek tzenetének 6rtelmezi, akik sajat tapasztalataikat irtak le, s akik a sajat szemikkel lattak sza- mukra teljesen idegenszerii, megma- gyarazhatatlan targyakat, amelyekre szavaik sem voltak. Megprébaltak tehat a rendelkezéskre alld szdkincs segitségé- vel megjeleniteni az atélt élményeket. Csak mostanara, az Grutazasok korsza- kaban keriiltink abba a helyzetbe, hogy beszamoldik valédi értelmét megértsiik. obrok néznek a te edn déli részén fe fe |, magdnyos Tonnds kbsMéltunk valéban szdmtalan megmagya- razhatatlan rejtélyt Hogyan Griz, Magyarézatuk- értékelhetéek hoz ennek ellenére Daniken sincs, feltétlenil allitasai? szukségunk idegen Grhajésokra. Ha részlietelben nézzUk, Daniken feltevé seinek sincs tudomanyos igazolasa, ,rejt lyeinek” sokasaga nem is rejtély. Igy példaul az ,Uithajés sisakok’ tobbnyire szarvas dllatokat uténzé maszkok, ame- lyeket a vadaszatok elétt haszndltak, a szertartasi tncokban. Azt sem bizonyitja semmi, hogy mas Iények az Grhajés- sisakjukra antenndkat tesznek. A féldi hajésok sem hasznalnak ilyet. A kéépitmé- nyeket, amint azt kisérletek bizonyitottak, minden tovabbi néikiil, egyszerti eszké- zokkel fel lehet allitani, sét, az egyiptomi templomok falfestményei a munkafolya- matokat szemiéletesen be is mutatjak — foldénkivili segitségnek nyoma sincsen. Egyébként pedig a monumentalis kGépit- mények, amelyek Daniken szerint a legrégebbi multban épilltek, sokkal kevés- bé régiek. Az aztékok varosai nagyj4bél a 14-dik szézadbél szarmaznak, tehat alig 12 Kérajza Déiniken szerint egy iajost dbrazol. régebbiek a kélni vagy a firenzei démnal, és fiatalabbak a parizsi Notre Dame-nal. A Husvét-szigeteken a 12 méter magassa- got is elér6 k6tejek kézill a legfiatalabbak csak 1600 kéril, tehat kerek szaz éwel Amerika felfedezése utan keletkeztek. ‘A Nazca-rajzok sem korabbiak. Egykor az indianok eltavolitottak rola a sétét, felsé kéréteget, s alla napvilagra kerillt a vil gos homokréteg: marpedig leszallopalya- nak alkalmatlan a homokos talaj. Az ési legendakat az egykori asztronauték Ié- tezése bizonyitékanak tekinteni_ ugyan- olyan kockazatos, mintha valaki a Jancsi és Juliska meséjébél arra kévetkeztetne, hogy az abban szereplé boszorkany a régi korok valédi_mézeskalacshaz-épitéinek valodi képviseléje. A tb ezer éves szé- vegekben nyelvi képek, szimbdlumok és hasonlatok rejlenek, értelmezésik gyak- ran évekig tarté kutatast igényel. A maja pap kérajza Palenque-bil valojaban sirk6, slithajéja” pedig — ha jobban megnézziik — egy Kukoricacsé.A régmult rejtélyei Az Atlanti-6ceanban, Héraklész oszlopain tal (igy nevezték az okorban a Spanyol- Létezett-e az | orszag és Alrika ko- Atlantisz? 26tti Gibraltari-szo- rost) Allitélag vala- mikor egy hosszan elnyulé sziget, nevezetesen Atlantisz szigete teriilt el — irja Plat6n, gdrdg filoz6- fus (Kr. e. 427-t61 347-ig). Allitasanak ala- tamasztasara egyiptomi papok ési feljegy- zéseire hivatkozik. Atlantisz foldje - mondja Platén — bé ter- mést hozott, gazdag volt dllatokban, illatos névényekben és természeti kincsekben Févarosa egy széles, mesterségesen 6nt6z6tt siksag peremén épillt, kézéppont- jéban pompas kirdlyi palota allt, amelyet gyUrG alakban harom csatorna fogott kori. A csatornakon hidak iveltek at, és a vizet egy fedett, lecsapodé szakasz a tengerhez vezette ki. A palota kéré magas varosfalakat épitettek. Utdbbiakat csillogé adban igy mutatta a térkép iigetének fekvését: az dcedn kdzepén teriil el, Gibraltar és Amerika kézén, fémmel (Platén talanyos kitejezésével ,he- gyi érc’-cel) vonték be. Az atlantisziak kival6 tengerészek és harcosok voltak, bar amikor Athén varosat megtamadtak, vere- séget szenvedtek a gérégdktél. Hama- rosan ezutan kévetkezett be a katasztréfa. Rengett a fdld, a szarazféldet eldrasztotta Atlantis f6vérosa Platon letrdsa nyomén: a kézpontban a palota és Poszeidén temploma, melyeket hérom viz- és falgytiri, tovabbd egy, a tengerre kivezet6, hajézhatb esatorna ves: kosa tenger, és egyetlen baljéslati: nap és éjszaka leforgasa alatt Atlantisz egész szigete a tengerbe sillyedt. Az egyiptomi papok adatal szerint ez mintegy 9000 éve jatszédott le, Mai szmitdsok alapjan tehat (amennyiben tekintetbe vesszUk, hogy Platén 2350 évvel ezelétt éit) j6 11 500 éve kOvetkezett be a pusztulas. Az a kérdés, hogy [étezett-e valaha, a kédbe vesz6 ésiddben az Atlantisz, sokak szdmara a torténelem egyik legnagyobb titka, Plat6n t6rténete évszazadokig ébren tartotta a fantaziat, bar igaz voltaban mar az Okorban is kételkedtek. Tébb szerzé szerint, Platén (befejezetien és hianyosan fennmaradt) szdvegében pusztan az idedlis éllamot akarta kortarsai elé tari. Ugyanakkor azonban meglepéen sok, konkrét adatot kézélt: a termékeny siksag nagysagat, a csatornak szélességet, a hadikocsik és a lovak szamat — mindenrél pontos feljegyzéseket adott. Joval tébb mint 5000 kényv szilletett az Atlantiszrol, és csaknem valamennyi szer- 26 igaznak tartja a platoni historia. A vél- het6en legnagyobb sikert aratott Atlantisz- értelmezést Ignatius Donelly, amerikai diplomata az Atlantis, the Antediluvian World (Atlantisz, az ézénviz elétti vilag) cimme! 1882-ben megjelent konyve kinal- ja. A szerz6 egy Atlanti-ocean kézepén elterulé, nagy, gazdag sziget képét vetitielénk, ahol a Féld elsé, a fejlédés magas fokan lév6 kultdraja viragzott: Az atlantiszi nép, minden mas népet messze meg- el6zve feldolgozta az atlanti femeket, iras- jeleket hasznalt, ismerte az irdnytit, a tengerhajézas tudomanyat, feltalalia a l6port, a papirt, és jaratos volt a csilla- gaszat tudomanyaban. Kés6bbi szerz6k atvették és tovabbiejlesztették az el- képzelést: Mar komoly miszaki fejlettségi civilizéciér6l beszéinek, amelynek isme- retei felilmultak mai tudésunkat, s amely- ben az emberek ismerték az Grhajézast, atomenergiat és az érzékelésen kivil erdket. Ennek a tudsnak egy részét mas, fejlettebb kulturaknak — kéztuk az egyip- sees tominak és az 6si amerikainak — is tovabb- adta, igy pl. a monumentalis kéépit- mények iranti szokatlan vonzédasat is. Egyedil a kulénboz6 népek hagyomanyos mitoszai s az Atlanti-dcean két szélén viragz6, hasonlé mévészi stilusok, épit- kezési médok és kifejezések utalnak az elsillyedt vilag jellegzetességeire. Ennek a katasztrofanak az utécsengése lehet a vizéz6n legenddja is, amit az écean innen- 86 és tulso partjan nem egy nép hasonl6 formaban 6rz6tt meg A tenger felél_megkézelitve ilyen létvényt nytijthatou Atlantisz vérosa és kikordje.Es valéban: az ujkor és az kor fejlett kulturai k6zétt szembettinéek a hasonlé- sagok, mint példaul a piramisok épitésé- nek, a csillagok megfigyelésének szokasa, és a Napnak mint fdistennek a tisztelete. KOzép-Amerikdban mondak beszéinek a tudast egykoron elhoz6, majd kilénés médon eltiiné ,fehér istenségek"-rél. ‘Az id6pont megjelélése azonban megle- hetésen ellentmondd. Annyi bizonyos, hogy 12 000 esztendével ezelott nem léte- Zett sem Egyiptom, sem Athén, noha ezek a helyszinek fontos szerepet jatszanak Platon irdsaiban. A szdban forgo idében épphogy lezdrult a jégkorszak, és Europa addig gleccserekkel boritott terilletei apranként kizdldiilhettek. Mar régebben gyanitottak, hogy az egyiptomi papok nem évekr6!, hanem hénapokrél beszéltek. Ha ezt igaznak fogadjuk el, akkor Atlantisz lotiinését a Kr. e. 1380-dik évre tehetjiik. ‘Am a foldtan tuddsainak ismeretei szerint abban az idében egyailtalan nem volt az Atlanti-6cednban olyan nagyobb_sziget, amelyre Platén leirasa akar csak meg- kézelitéen is raillene. [gy az Atlantisz-rej- tély a mai napig tisztazatlan Rengeteg jel mutat arra, hogy elédeink intelligenciajat és tu- dasat hosszU ideig Tébb ezer éves csillag- meéltanytalanul ala- vizsgalé-e becsultiik. A teljesit Stonehenge? | ményiket bizonyi sok példa kéziil az egyik: valoszinileg Kr. e. 2800 tajan jétt \étre Stonehenge impozans méretti kokére Dél-Anglidban. A legteltindbb az at oridsi, lopatké alakt trilit épitmény. Minden egyes trilit két, egyenként pontosan 50 tonna témegd (ez hozzavetélegesen 40 kézepes méretti aut6 Ossztémege) és a 7 méteres Magassagot is meghalad6, fiiggdleges k6oszlopb6l all, amelyeken keresziben egy-egy hatalmas, athidalé k6 nyugszik. A lopatk6 kériil tovabbi k6k6rok talalhatéak, mint pl. az egyenként mintegy négy méter magas és 25 tonna stilyd oszlopokbdl allé 16 (egyenként 7 tonnds zardkévekkel), 30 blokk alkotta ,sziirke homokk6 kér" mar: vanyai. Az épitményt 100 méter atmér foldhanyas fogja kéril Az ilyen, tonnas tomegd kétémboknek mar a szillitasa és feldllitasa is figyelem- remélté mUszaki teljesitmény. Az irdatlan k6blokkok a helységté! 32. kilométerrel tavolabbi k6térdb6l_szarmaznak. Am Stonehenge kékéreit illetéen kevésbé meglep6ek maguk a kétémbdk, sokkal inkébb az elhelyezésik szokatlan. Az utébbi évek szamitogépes vizsgalatai szerint a létesitmény a Nap és Hold jarasénak pontos megfigyelésére szolgalo, hatalmas obszervatorium volt. A kétém- elején a felkelé és a lenyugvé Nap garai ezekre a ,,hérmaskivekre” estek boket Ugy allitottak fel, hogy képzeletbeli egyenesek mutatnak azokra a helyekre, ahol a nyari és a téli napfordulo idején felkel a Nap, illetve ahol a Hold bizonyos id6k6z6nként felbukkan. Hasonl6, évezre- dekkel ezelétt létrehozott_megfigyeléhe- lyeket azota tobb helyen taldltak, igy Eszak-Amerikaban, s a kézép-amerikai maja varosokban és templomokban is. Az egyiptomi piramisok, de a perui Nazca- fennsikon felfedezett egyenes vonalak is egyarant az égtdjak felé mutatnak. Az emberek mar tobb ezer évvel ezelatt is sokat tudtak a csillagos égréi.korbol: a dél-angliai Stonehenge kOkore. Elédeink csillagaszati_ és _mechanikai tudasanak szokatla- nul magas fokat ta- Antik kompu- ter-e az nusitja az a készi- yantikytherai lék, amit halaszok gép”? talditak meg Krétatol északra, a gorég Antikythera szigetének kézelében. Egy tobb mint 2000 éves hajéroncson tobbek kéz6tt_néhany bronztargyat tartalmazd mészrdgot is taldltak. A régészek csak akkor értették meg, hogy milyen értékes leletre bukkantak, amikor a mészrég eldinézet letisztitasa utan az egyik targybél lat- hatova valtak az irasjelek, a skalak, és a fogaskerekek. De még igy sem tudtdk kitalalni, hogy mi ez. Egy amerikai tudes 1951-ben hosszadalmas kutatomunkaba kezdett, és vegill rajott a rejtélyre. Minden iddk egyik legfeltiinébb régészeti szenza- cidjéra derillt feny: egy forgatékarral haj- tott, mechanikai komputerre bukkantak, amivel a napkelte idejét, a holdfazisokat, a nappal és az éjszaka valtakozasait, az akkoriban ismert ot bolygé mozgasat tudtak megfigyelni. Az eszkéz, amint azt a beallitasabol kikévetkeztették, Kr. @. 87 kérul késziilt. A kivalé finommechaniku sairél hires, fdldkzi-tengeri_ Rhodos szigetén épithették. Akkortajt — ezt mar tudtak az Okorkutatok — a gdrogdk lega- labb 200 éve ismerték a fogaskereket. De ebben a gépben egy masik szenzacios alkatrészt is talaltak: egy differencial- mivet, a Iétez6 legbonyolultabb mecha- nikai elemek egyikét. Az Ujkorban a diffe- rencidimtivet el6sz6r 1818-ban szabadal- maztattak, és napjainkban is valamennyi gépjarmii része. Eredeti feltaldldja azon- ban alighanem egy kis hijan 2000 éwel ezel6tt Rhodoszon élt muszerész. A csaknem 2000 éves antikytherai gép, valami- féle mechanikus aszirokomputer rajza.1936-ban egy szokatlan targy nem hagyta nyugodni az iraki Haszndltak-e | Bagdadi Archeolo- mar 2000 éve | giai Mizeumban dol- is elektromos | goz6 Wilhelm KGnig, akkumulatort? | német kutatot. A targy Bagdad kéze- léb6l, a Chujat Rabuah nevi parthus tele- pillés romjai koziil keriilt el6. A parthusok 500 évig uraltak a két folyam videkét. Az elsé ranézésre jelentéktelennek |atsz6 lelet egy kérilbelil 15 centiméter magas agyagvaza. Benne egy réziemez henger, abban pedig egy idékézben teljesen elrozsdasodott vasrid. A vasrid kiallé részén dlommaradvanyok vannak. Az al- katrészeket_ az ezen a vidéken termé- szetes formajaban kialakult aszfalt tartotta 6ssze. Kénig megvizsgalta a titokzatos tar- gyat, és egyszerre csak vilagossa valt elétie, mit is tart a kezében: egy elektro- mos akkumulator maradvanyait. Ezek szerint a parthusok elektromos ramot hasznalhattak, vagyis csaknem 2000 éwel megelézték Luigi Galvanit és Ales- sandro Voltat, akik 200 éwel ezelétt félfe- dezték az akkumulatort. Konig felfedezését természetesen sokan vitattak, allitésa valészindtlennek tetszett. Kés6bb azonban az egyiptolégus dr. Arne Eggebrecht partolta Kénig elgondolasét. Rekonstrudlta az alkatrészeket, az agyag- vazat feltdltétte borecettel, s a csatlakozta- tott mérdkészillék maris 0,5 Volt feszii séget mutatott. Eggebrecht arra is rajétt, hogy mire hasz- nalhatték a parthusok az aramot. Birto- kaban volt ugyanis egy Kr. €. 400 krill ké- szilt, Ozirisz istent abrdzol6, egyiptomi eziistszobrocska. Régéta torte azon a fe- jét, hogyan volt képes az egykori miivész a hajszalvékony aranyréteget egyenlete- sen felvinni az eziistszobrocskéra. Felte- vése bizonyitasaval nem sokat vart: a figu- ra eziistbdl késziilt masolatat aranysool- datba martotta, és az emlitett agyagva- Zabeli akkumulatorokbdl tizet rakététt. Par 6ra_leforgasan beliil valdban vékony 18 Vasriid és 7 es ismerhenték-e mér 2000 évvel e az elekt-romos akkumuldtort? aranyfiist képz6détt a szobron. A kérdés azonban tovabbra is rejtély maradt: ho- gyan fedezték fel a parthusok az elektro- Mos aramot? Mérékésziilék hijan a f6l vol- tos feszilltség_szinte kimutathatatlan, még a legkisebb zseblampa is masfél voltos fesziiltséggel_mikédik. Galvani 1800 év mulva egészen véletleniil jutott el talal- manyaig: békacombokat tanulmanyozott, amelyek kulénb6z6 fémek egyidejd érin- tésekor, ,elektromos iités” hatasara 6sz- szerandultak. Vajon hasonlé véletlenek jatszhattak dssze ezredévekkel azeldtt is? Honnan ismerték a parthusok az 6ssze- k6t6 huzalokat? Honnan tamadt az az otletdk, hogy elektromos éram hataséra az oldatbél a feloldott aranyat ki lehet csapat- ni? Ismerték-e mas népek is ezt a ta- lalményt, amit bizonyara tb széz éve f hasznaltak? Mit sem tudunk errdl — nit csenek tovabbi utaldsok, nincsenek tovab- bi leletek. Csak ez az egy, szerény mu- zeumi darab 6rzi a hirét a tébb mint 2400 éwel ezeldtti talélmanynak. Az akkori idékb6! szdrmaz6, csekély szamu, a vé- letlen folytan felszinre kerilt lelet tanusitja, hogy milyen magas szinté lehetett az egykori kézmiivesek, mémdkdk, ve- gyészek és metallografusok tudasa.S még ki tudja, hany és hany talalmany rejt6zik valahol. Sok ezek kézill biztosan ordkre elveszett. Abban a korban a talalmanyok nem keriiltek mindig a na- gyobb nyilvanossag elé, olykor kife- jezetten titokban tartottak azokat. Es min- denezeken tul: az Okori vilg gazdag [ra- sos anyagainak mindésszesen kicsiny toredéke maradt fenn a mi idénkig — java része elkallédott a haboruk zirzavaraban, odalett a téizvészekben, vagy elveszeit a Rémai Birodalom bukasat kéveté, zakla- tott idékben. A fényképen egy Foniciai hajé ké- reliefje lithat6, a Kr. ¢. 9-dik évszdzadbol. A foniciaiak nagy iri hajésok voltak: Expediciot indfiot- tak tobbek kézétt Afrikaba sordin megfig hogy a Fold déli Jfeltekéjén délidében északon dll a Nap. Hérodotosz (kériilbeliil Kr. e. 490-161 424- ig élt), gorég torté- netird csak szdksza- Mit tudnak . “a Diecast vu jegyzetben emliti a2 Shor née | a Guoriak Nagy: szerii felfedez6 uta- zasainak egyikét, az akkoriban Libidnak nevezett Afrika kéril- hajézasat, Kr. e. 600 tajan: ,Tudvalévd, hogy Libiénak minden oldalat tenger fogja kordl, kivéve egyet: azt, ahol Azsidval hataros. Ez a felfedezés Nék6 farao érdeme, aki féniciai legénységgel szamos hajét kildétt a tengerre, hogy vitorlazza- nak el Héraklész oszlopaihoz (a Gibraltari- szorosig), és a Féldkézi-tengeren térjenek vissza. A féniciaiak a Vérés-tengerrél ju- tottak ki az Indiai-dceanra. Az 6sz bekd- sz6ntével kikététtek a szdraztéldén ott, ahol épp voltak. Gabonat vetettek, és ad- dig vartak, amig azt_betakarithattak. Aratas utan Ujbdl felvontak a vitorlakat. Igy eset, hogy eltelt két esztendé, s csak a harmadikban érkeztek Héraklész oszlopai- hoz, és ezutan indultak el hazafelé. Otthon elmondtak, hogy a Nap végig a jobb oldalon kisérte a hajéikat Libianal, amit 19PHRF ricer cei RUTICERFETLEECCED Zoey. régi, foniciai eziistpénz a sokevezds gélydn "gy tengeri csikdhalat is bemutat. Kivi ugyan én el nem hiszek, de talan elhiszi mas." Az, amit Hérodotosz nem akart elhinni, szémunkra ma a tdrténet hitelességének legjobb bizonyitéka, ugyanis a tengerjaro ember az Egyenlitété! délre valoban ugy tapasztalja, hogy délidében Eszakon all a Nap, nyugat felé haladva tehat jobb kéz fel6l. Ami csakis egyet jelenthet: a ten- gerészek f4bdl késziilt vitorlasaikkal tbb mint 25 000 kilométert hajéztak ismeretlen vizeken! A féniciaiak népe Palesztina nyugati Parljar6l szarmazott, és kesdbb megalapi- totta Karthag6 varosat. A féniciaiak, illetve karthagoiak az dkor legjobb tengeré- szeinek szamitottak, ezért hagyatkozott Nék6 faraé is az 6 ismereteikre. Kereske- d6k voltak, tengeri felfedezé utjaik révén Ujabb és Ujabb kereskedelmi utakat nyitot- tak meg. Talan még a britanniai énba- nyakig is elkalandoztak, vagy a Kanari- szigetekig és Madeiraig. A féniciai Hanno Kr. e. 530 kériil Karthagobol Afrika nyugati parljai mentén vezetett expedicidt, s a mai Kamerunig jutott el. A gordgdk szintén jdcskan érdekeltek voltak az idegen orszdgokkal valé ke- reskedésben. A fdldrajztudés Eratosz- thenész (élt Kr. €. 276-t6l 194-ig) nemcsak 20 részletes tanulmanyt irt a Fold régidirél (sajnos_munkajanak csupan téredékei maradtak rank), de nagy pontossaggal a Fold keriiletét is meghatarozta. Ugy okoskodott, hogy folytonosan nyugatra hajézva el lehetne érni Indiaba — tanacsat csak 1700 esztendével késdbb fogadta meg Kolumbusz. Kr. €. 330 kérill egy gérég egészen az Eszaki-tengerig eljutott. Pytheas, a tenge- ész és csillagész egy gérég gyarmattdl, | (a mai Marseille-bél) indult kutatoutijara az északi ,dnszigetekig’, ahonnan a bronz (a réz és az 6n dtvézete) eldallitasahoz nélkiilézhetetlen, hén ahi- tott_nyersanyag szarmazott. Atszelte a Rajna és a Loire vélgyét, elérkezett egészen az atlanti partokig, ahol hajéra szallt, 6s eljutott az Anglia déInyugati csu- csanal fekvé Cornwall énbanyaihoz. Azutan Anglia nyugati partja mentén vitor lazott, megallt Irorszagban, a Hebridakon 6s az Orkney-szigeteken, végill pedig kér- behajézta a brit szigetet, amelynek alakjat, helyesen, haromszég-alaknak adta meg El6zdleg még kitérét tett észak felé Trondheimnél érhette el a norvég partot, a visszafelé vezet6 uton pedig a borostyan leléhelyeirdl ismert Helgoland szigetét is 6rinthette. Még a késébbi korokban is sokan hazugsaggal vadoltak és kigUnyoltak a tengerész Pytheast. Az 6 Allitasai hosszu ideig meghaladtak az emberek képzele- t6t. Tulsagosan valészintitlennek vélték, hogy Eszakon a tenger vize befagy, s olyan, mintha turzdsok boritanak (Pytheas valoszinileg latta a jégtablakat), nyaron le sem megy ott a Nap, a tenger hat érankén- ti ritmusban Iélegzik, és ennek a Hold az oka (az drapalyt érzékelte) Pytheas Utibesz@moloja_ugyan csak toredékekben maradt fenn az utékor szamara, bizonyito ereje azonban ahhoz mégis elegend6, hogy személyében az antik vilag egyik legjelentésebb csil- lagaszat, féldrajztudésat és felfedezé utaz6jat ismerjak meg,Talan ezek az idegen orszagok az ékor netisiewiez egyes népei elétt nem is voltak annyira ékorban fel- iia fedezé utakat | ‘degenek. Kivaltkep- ieee pen a_karthagéiak Ancteite? szamitottak vakme- - rének a kortarsaik szemében, $ egyittal titoktartonak is. Biztos, hogy ismerték az Atlanti-dcednt. Eayre tobben feltételezik, hogy Amerikat is elerhették. Az eddig felsorakoztatott érvek mindenesetre nem elég meggyéz6ek. Am ki tudja, hany meg hany titkos utibesza- mold és térkép veszett el, amikor Kr. ¢. 146-ban a romaiak felégették Karthagot, amikor a Féldkézi-tenger térsége feletti hatalom megszerzésébél akartak egyik vetélytarsukat kiktatni Thor Heyerdahl (sz. 1914), norvég kutato- nak régota meggyéz6dése, hogy mar az évezredekkel ezelétt él6 emberek is tettek hosszt felfedez6 utakat. A vilagtengerek, vizeik allandoan aramié mozgasaval a tengerjaré népek szamara Heyerdahl szerint nem akadalyt, hanem dsszekét- tetést jelentettek a fOldrészek k6zétt. Azt mindenesetre tudjuk, hogy a polinéziaiak A norvég Thor Heyerdahl 1947-ben Balsafa tutajon Csendes-6 vizeit. Azt kivdnta bebizonyitani, hogy Amerika déltengeri sziget kozbtt mar a régi korokban volt kapesolat egyszerti, nyitott csénakjaikkal szinte az ésszes Csendes-dcedni szigetet elfogtal- tak, mondhatni a féldgoly6 felét bené- pesitették. Vannak, akik lehetségesnek tarljak, hogy Kinai és japan expedicidk valamikor a régmultban Amerika nyugati partjaindl is kikététtek. Ezeket a civiliza- cidk k6z6tti_kapesolatokat, amelyekben legfeljebb néhany ember vett részt, rop- pant nehéz bizonyitani. Még ha hatrahagy- tak is jellegzetes targyakat, igen valészindtlen, hogy azok megmaradtak volna az idék viharaban. A jartassagot vagy a tudést illetéen pedig mindig fennail anak lehetdsége, hogy arra a bennszilét- tek maguktol jéttek ra. Hogy alatamassza elméletét, Heyerdahl a kalandos tengeri utaktol sem riadt vissza 1947-ben egy kezdetleges tutajon 8000 kilométert tett meg a Csendes-dceanon, hogy bebizonyitsa: a dél-tengeri szigete- ket Dél-Amerikab6l kiindulva telepitettek be. 1970-ben azutan Heyerdahl Ra Il. ne- vG nadhajéjaval atkelt az Atlanti-dcednon — a hajdani tengerészek nyomdokain jart, akik hasonl6 hajékkal évezredekkel Kolumbusz elétt eljutottak az Ujvilagba.Néhany éve mar bizonyitékaink vannak ara, hogy az okor- Milyen rejté- ban az ismeretlen lyeket 6riznek | Féldnek joval_na- a régi ayobb részét ismer- térképek? ték és feltérképez- tek, mint ahogyan azt eddig gondoltuk. Csakhogy térképeik nem maradtak rank épségben, amin nines mit csodalkozni: Az idegen orszagokrél és kereskedelmi utakrol értekes informa- clokat nydjté térképeket Allamtitokként kezelték, s mindig is lakat alatt orizték az archivumokban, nehogy a versenytarsak, azaz mas népek kereskedéi vagy katondi az értékes informacidkhoz hozzaférjenek. Réadasul a térkepek anyaga papirusz (a Papir egy tajtdja), pergamen (kikészitett allatb6r) vagy eayéb, kénnyen sériilé anyag volt. Természetes az is, hogy a térképekb6l kevés masolat késziilhetett, mivel a dokumentumok és térképek csupan kevesek kezébe kerilhettek A 15-dik szazadtél szdmitott ujkor haj- nalan azonban még hasznalatban lehettek a régi térképmaradvanyok. 1929-ben Isz- tambulban (Térdkorszag) a szultani palota régi knyvtéraban talaliak egy kereken 400 éves féldtérképdarabot, ami a kutatok- nak mindmaig fejtérést okoz, A térképet az akkori oszman flotta egyik admirdlisa, Piri Reis rajzolta, 1513 kériil, Elkészi- téséhez a sajat adatai szerint mintegy 20 régebbi térképet hasznailt fel. Isztambul Konstantindpoly néven a Bizanci Csaszar sag kézpontja volt, az dkortél 1453-ig fennallt; ott még fennmaradhattak némely ismeretek az antik vilagbol. Charles H. Hapgood, amerikai torténész 1956-t6l tanulmanyozta Piri Reis térképét: elsésorban a hosszlsagi és szélességi fokok szokatlan térképabrazolasat szer- kesztette at a mai adatoknak megfelelden. Ekézben még olyan hibaknak is a nyo- mara jutott, amelyeket Piri Reis a régi térképmaradvanyok lemasolasakor kéve- tett el — az tény ugyanis, hogy az admirdlis sajat tapasztalatbol a felrajzolt teriletek jo 22 részét nem ismerte. Igy példaul az Ama- zonast nagy buzgon kétszer is berajzolta, mert nyilvan nem tudta a két eredeti tér- képen azonositani a hatalmas folyamot. A térkép meglepéen pontosan abrazolja Dél- Amerika terileteit, amelyeket 1513-ban (csak 21 esztendé telt el akkor Kolumbusz els6 Utja és a kontinens felfedezése otal) alkalmasint még egyaltalan nem ismertek. Ennél is meglepobb a térképen feltiintetett hossztisagi adatok pontossaga. Mig ten- geren a szélességi fok meghatarozasa kéztudottan egyszerii dolog (délben a Nap horizont feletti_ magassagat kell meérni), addig a féldrajzi hosszusagi helyzetéé nagyon bonyolult. Ehhez ugyanis hajszal- pontosan kell tudni a mérés iddpontjat — Megbizhato rak pedig a 18-dik szazad elétt nem léteztek. Hapgood kiszdmitotta, hogy Piri Reis hosszUsagi adatai szokat- 1 a térképet Pir ta, 1513-ban. A térkép esoddlatramélé pontossdggal dbrazolja.lanul pontosak ~ legfeljebb hdrom sz6g- fokkal térnek el a ma mért értékektdl. ‘Az sem kevésbé érdekes, hogy a 16rdk admiralis mar bejel6li térképére az Antarktiszt — igaz, egybettiggéen Dél- Amerika déli csucsaval. Sokkal preci- zebben tiinteti fel azonban a hatodik konti- nenst Oronteus Finaeus, francia térké- pész, 1531-ben készillt térképén. Ha adatait dsszevetjik egy mai térképéivel, nyomban észrevesszik a megddbbenté azonossagokat. Az Antarktisz nyugati reszének alakja azonnal felismerhet6, egyedill az antarktiszi félsziget hidnyzik. S mindez egy olyan térképen, amely minden kétséget kizaréan kereken a hatodik konti- nens Ujkori feltedezése elétt 250 évvel készilt. Jol tudjuk: még az Antarktiszt 1773-ban felledez6, kézismerten kival6 angol tengerész, James Cook is Allandéan viharokkal, jéggel, kéddel viaskodott, és egyetlen egyszer sem tudott partra szalini. Marpedig az éghajlat kutatéinak véle- ménye szerint az Antarktiszon sok ezer évvel ezelétt sem lehetett kulénb az id6jéras. Vajon ilyen kérdlmények kézétt hogyan tudtak egyditalan eljutni oda a Oronteus Finaeus 1531-ben késziilt fOldrajzi térképe az akkoriban még felfedezetlen Antarktiszt meglep6 pontossdggal jeldli tengerészek? S hogyan tudték a partok vonalat pontosan a térképre rajzolni, jéval a fejlettebb eszkdzbkkel rendelkez6 Cook tia elétt? A Finaeus-térképet szintén feldlvizsgalo Hapgood feltételezése szerint a partvo- nalat a régmult idék melegebb perid- dit terképei alapjan rajzol- , hogy a kézismerten fejlett kultirakat (példaul az egyiptomit, a sumért vagy a Kinait) megelézve azédta letdnt és feledésbe meriilt kulturak is voltak a Féld6n. Természetesen tovabbra is nyitott a kérdés, hogy miként maradhattak meg kénnyen karosod6 térképek az 6si, fejlett kulttirakbol, amig példaul azoknal erésebb k6épileteik romjaira sem bukkantunk eddig Ezek a régi tétképek olyan pontosan megtelelnek a valésagnak, hogy kizarhaté a véletlen. Rejtély marad, ki fedezhette fel ennyire régen az Antarktiszt 23Pillantas a jov6be Az éjszakai égboltnak az évezredekkel ezelétt él6 emberek joval nagyobb jelen- Hogyan Pa 7 keletkezett az ‘6seget tulaldonitot asztrolégia? tak, mint a maial csillagok éz6nét a fOldi vilag tikrézédé- sének tekintették, és j6l ismert targyakat, mondai hésdket, mindenekelétt allatokat helyeztek el az égen: ragyogé csillagok bi- Zonyos csoportjéban bikat és bakot, hala- kat és kost, s megannyi mas képet latiak. Emellett mindenekelétt az égbolton lejat- sz6d6 folyamatok érdekelték 6ket: Megfi- gyelték, hogyan valtozik szabalyos idék6- Zokben a Hold; feltéint nekik, hogy néhany erés fényii égitest (a bolygé vagy a plané- ta) masképpen mozog, mint a tobbi csillag Eltéprengtek azon, hogy mit is jelenthet ez a kulonés szinjatek. A Nap, a Hold és a bolygék talan istenek volndnak, akik elér- hetetlen magassagokba kaltéztek, a vilag- mindenség f61é? Vagy ily médon fejezik ki kivansagaikat és intelmeiket az istenek az emberek el6tt? Az egyiptomiak igen régen Osszetiigaést talaltak példaul az 69) jelen- ségek és a fdldi események kézott: Ha nyaron a Sziriusz (a Nagy kutya) fényescsillaga a hajnali égbolton a Nappal egyiitt jelent meg, akkor a Nilus hamarosan kilé- pett a medrébél. Valahogy igy keletkezhetett a csillagjéslas, az asztrologia tudomanya, amelynek bir- tokaban a csillagok allasabél eldre jelez- heté a jové. Azsidban, Afrikaban és Ameri- kaban valamennyi fejlett kulturanak meg- voltak a maguk csillagjésai, a papok és a tanult emberek k6zott, akik rendszeresen figyelték, feljegyezték és értelmezték az 6gi eseményeket. A ndlunk ma alkalmazott asztrologia a babiléniai papoktél szar- mazik. Ok, a babiloniai agyagtablak tanu- sagai szerint, az egy idében zajlé égi és fdldi eseményeket rendszeresen dsszeha- sonlitottak egymassal, és az igy felismerni vélt dsszefliggésekbél megprébaltak alta- lanos érvényd torvényszertiségeket felal tani. A gordgdk és késobb a rémaiak szin- ten az 6 tudasanyagukat vették at. Még napjainkban is a régi gordg istenségek ne- vével jel6liik a bolygdkat. A bolygok tulaj- donsagai legtébbsz6r meghataroztak a névadést. A piros a vér szine, tehat a vo- rés szini bolygé Mars hadistenrél kapta nevét. Az égen kénnyed léptekkel vandor- Ki lehet-e olvasni a csillagokbél a jévendét? Az asztrolégusok évszézadokig keresték ilton és a Féldén lejdtsz6d6 események fiig géseit.us feljegyzi a bolygok dilldsét Grdjaban, majd értelmezi a helyzetet. 16 Merkur lett az istenek futdra, a ragyo- goan szépséges Vénusz a szerelem és termékenység istenndje, a fényes, komé- tosan mozg6 Jupiter az istenek atyja. Az 6korban az asztrolégusok kizarélag a kird- lyok és a joméduak sorsaval foglalkoztak. Az uralkod6k mindenitt a csillagjésok ta- nacsaira hallgatva hoztak meg donté- seiket. Miel6tt hazassagot kététtek vagy hadba vonultak, palotat vagy hajét épittet- tek, mindig megkérdezték asztrologusai- kat. Az elsé idékben egész orszagokra és a kiralyi csalédokra vonatkozéan késziltek joslatok. Kérilbelil 2000 éve a csillagok €rl6iprobaljak megjésolni a hétkéznapi emberek j6véjét is. Horoszképot dilitanak fel, amelyben feljegyzik, hogy hogyan all- tak a planétak a jOslatot kéré ember sziile- tésének ordjaban. Az egyiptomi Alexand- 87-dik és 168-dik esztendé kozétt Klaudiusz Ptolemaiosz 150 kérill Tetrabiiblosz cimG kényvében dssze- foglalta a korabeli asztrolégiai ismereteket. Ezeken nyugszik korunk asztrolégija is. Csak a 17-dik szazad 6ta valasztjak kilén az asztrologiat — a jv6 jéslasat a csilla- gokbdl ~, és az asztronémiat — a csillagok és a vilgegyetem tudomanyos kutatasat, Ma az asztrolégia mint tudomany kevésbé elfogadott, sokan babondnak tekintik 26 Aki ma elmegy egy hivatésos asztrolé- gushoz és pénzért elkészitteti ill. értel- Milyen egy mezteti a horosz- horoszk6p? kopjat, az_minden- képpen talalkozik a Kos, a Bika, az Ikrek, a Rak, az Oroszlan, a Sziz, a Mérleg, a Skorpié, a Nyilas, a Bak, a Viz6nté és a Halak tizenkét allatévi jegyeivel. Ezek azok a csillagképek, amelyeken a bolygék palyajukon athaladnak. Az asztronému- sokkal ellentétben az asztrologusok a Napot és a Holdat is a bolygok k6zé so- roljak. Ez még a 16-dik szazad végéig elfogadott vilagkép rendszere, amely sze- tint a vilagmindenség kézéppontjanak a Foldet hitték. A horoszkép kézéppontjaban szintén a Fold all, a k6rilldtte lév6 tizenkét mezé jeleniti meg az égbolt ,hazait”. A felosztott égbolt mezéibe jegyzi be az asztrolégus azokat az asztrolégiai jegyeket, amelyek a A Mars és a mellette lévé csillagjegy (a Rak és a Kos) teljes hadi felszere.jelképezik szilletés pillanatéban az égen allnak - az €gitestek Allasét tablazatokbél (,efeme- riddk’) olvassa le (ma ezt gyakran szami- tégépes programmal végzi el) Am a munka java, az értelmezés csak ezutan kezdédik el. Ez kérménfont médon t6rténik, s igazan le a kalappal az asztrolo- gusok elétt, akik az Ujségokban Altalanos jo tanacsokat adnak. (,A Viz6nték a mai napon alaposan fontoljak meg terveiket’). A csillagjéslasban kilénbéz6 tenyez6k fontosak: Melyik allatévi jegyben melyik bolygé all? Csoportokat alkotnak-e a bolyg6k a horoszkép bizonyos hazaiban vagy részeiben? Meghatarozott széget zarnak-e be egymassal? Minden egyes bolygénak, minden egyes haznak, minden egyes csillagképnek, min- denekelétt pedig mindezen részletek szamtalan lehetséges kombindciojanak kivételes jelentéséget tulajdonit az aszt- rolégus. A Nap az emberben valamiféle s{érfias elvet” testesit meg, a Hold pedig a néiességet (killndsen, hogy fényét a Naptél kélcs6nzi). A Merkir befolyassal van az értelemre, az utazasokra, a gyakor- lati készségekre. A Vénusz hataskérébe tartozik a gyengédség és az érém, a ha- zassag és a szerelem, a Marséba ellenben ahatalom, a batorsag és az erd Hasonlé médon értelmezik a hazakat: Az elsé hazba példaul a vélemények és az Allaspontok telepedtek be, a negyedikben a biztonsag és az otthon, a hetedikben a hazassag és a partnerkapesolat, a tizene- gyedikben a baratsag és a remény ,lakik’. Az Allatévi jegyekhez pozitiv és negativ jellembeli tulajdonsagok egyarant kapcso- lodnak: az Ikrek alkalmazkodéak, de egyuittal fecsegék, a Halak dntelaldoz6ak, de lustak, a Bikak erés jellemiiek, ugyan- akkor konokok. Mindegyik bolygé egy vagy ket allatévi jegyen ,uralkodik’, a Nap példaul az Oroszlan jegyén, és kiilénésen hatékony, amennyiben éppen az Oroszlan jegyében all. Bizonyos bolygok alapvetéen erdsebbek madsoknal, ezért mas bolygok befolyasat erdsithetik vagy gyengithetik Mindenesetre lényeges _killonbségek adédnak az egyes asztrologusok értel- mezési és szamitasi eljardsai kéz6tt. Joggal lehet kételkedni abban, hogy a csil- lagokbél—_valoban elére_megjésolhaté- Megmondjak- : callegok © | © a jovd. Maguk az a uaa asztrologusok is be- ismerik: .A csillagok csak késztetnek, de nem kényszeritenek!” Ez lehet az ok amiért az asztrolégusok a sok hého ellenére kudarcot vallanak minden olyan esetben, amikor mivészetiket fiiggetlen tesztekben kellene bizonyitaniuk, ahogyan ez nemrégiben meg is tértént Hollan- didban. A kisérletben résztvev 44 aszt- rolégus hét kisérleti alany sziletési adatait kapta meg azért, hogy azok alapjan elké- szitsék horoszképjaikat. Megkaptak a ki- sérletre vallalkozo személyek karakteré- nek leirdsat is. A hét horoszképhoz Kellett hozzarendelni az egyes jellemrajzokat. A helyes megoldasra magas jutalmat irtak ki. 27Az eredmény kidbrndité volt: A legjobbak is mindéssze harom telitalalatot értek el a hétbél, a résztvevék fele pedig egyetlene- gyet sem. Az asztrologusok még maguk kéz6tt sem voltak egységesek, ugyan: Zokat a szilletési adatokat teljesen eltér jellembeli tulajdonsagokkal parositottak. A proba rendez6it, a Holland Szkeptikus Tarsasag tagjait bizony nem lepte meg az eredmény — eddig még mindig igy, vagy hasonléan végzédtek az efféle tesztelések. Az asztronémusok sem tekintik kivéte- lesnek a balsikert, mert mar az asztrologia alapjaival is bizalmatianok. Kilénés sz4- munkra, hogy miért éppen azok a boly- goallasok és allatévi jegyek gyakorolnanak befolyast az egyéniségre, amelyeket 2000 évvel ezelétt a gdrdg térségben arra feljo- gositottak (a kinaiak példaul merében mas jegyeket ismemek, és a bolygokat mas tu- lajdonsagokkal ruhazzak fel). Ezt az aszt- rolégusok eldszeretettel magyardzzak , hajdani embereknek a természet folyama taiba beleérz6 képességével’. A csillagjés- lasban kételked6k ezutan még azon tl- nédhetnek, hogy miként jelenhet meg a modern horoszképokban az Uranusz, a Neptunusz és a Pluté. Ezeket ugyanis ki- zArélag nagyméretd tavcs6vel lehet ldtni; a harom bolygét csak 1781 utan fedezték fel, éspedig az asztronémusok, azaz a csillagaszok, akik az égitesteknek szan- dékosan a gorég istenek vilagabol valasz- tottak nevet. Az asztrolégusok ezeknek a bolygéknak mégis olyan tulajdonségokat adnak, amilyenekkel ezek az istenségek rendelkezhettek. Abiolégusok ismeretei szintén az asztrolé- gia ellen szdinak. Régota tudott dolog, hogy az egyén jellemét és természetét fOként Orokl6tt tulajdonsagai szabjak meg, amelyek mar fogantatasa pillanataban — kilenc honappal megsziletése elétt — eleve eldéntéttek. Mar csak ezért sem hat- hat ki semmire a csillagok alldsa a szille- tés pillanatéban. Az asztrolégia egy letdnt korbol szarmazik, amikor az ember a Fél- det a vilagmindenség kézéppontjaba he- lyezte, s a bolygok isteneket jelképeztek. Ma tudjuk, hogy még csak nem is a Nap a vilgegyetem kézpontia. A bolygokhoz ur- szondakat kiildiink. Az asztrolégia pedig, akkor is, ha a szmitégéphez folyamodik, ugyantgy elavult, akér egy kékorszaki nép vadaszat elétti varazsszertartasa ‘A horoszkopkészités minden korban elég- gé bonyolult foladat volt, ezért_ mindig pee rricnst sokba is kerult. fila ieeetr Csakhogy a szegé- nyebbeket is gyétér- te sorsuk bizonyta- lansaga, ezért jésokra biztak magukat. Ha a josok nem is a csillagokat faggattak, va- lamilyen megfigyelésre alapozniuk Kellett a tudasukat Rémai j6sok magot scértak ki a betikkel jell karcikkelyekbe egy tyitk elé. J6slataikat a csipegets tytk kivdlasztotta betikbdl allttotdl dsszeA j6vébe latashoz minden elképzelheté eszkézt felhasznaltak az idék soran. Min- den jésnak megvolt a maga specialitasa. Az etruszkoknal és a rémaiaknal az arra hivatott papok, az augurok (madérjésok) flirkészték ki az istenek akaratat, és fris- sen [edit éllatok belébél mondtak jévendét. -Szivre és vesére” vizsgaltak azokat, szemiigyre vették beleiket, tiideiket, s rop- pant alaposséggal a mdjukat, mert a maj az élet kézpontiénak szamitott. Késobb az 6si sirokban bronzbl készitett, sévokra tagolt_majmodelleket taldltak. Minden egyes sav meghatarozott jelentést kapott, és valamelyik istennek volt alarendelve. A romaiak hite szerint bizonyos madarak, igy a sasok réptébél, a varjak, a baglyok €s @ holldk hangjabol szintén ki lehetett olvasni az istenek akaratat. Ezenkivill az augurok azt is figyelték, hogy hogyan csip- kedik fel a szent tykok a magokat, és abbdl is jésoltak, de pokok 6s rovarok viselkedésébél, egerek szinébél és moz- gasabol, elhamvasztott allatok lapocka- csontjabél, sét viztécsakba locsolt aldoza- ti bor alakzataibol is mondtak jévendét. A tiiz sok nép szemében szent volt, ezért a sors tukrét lattak benne: Hogyan ég? Caravaggio (16-dik szdzad) Jésnd cimi festménye. Az asszony egy gazdag iff ienyerénel vonalaibel ji —s kzhen ellopja a gyiiritjer haszndltak munkdjukhoz, Vet-e szikrat? Milyen képeket formal a langja és a fiistje? Ezek az elképzelések éInek tovabb a szilveszteri dloméntésben is. Itt is dlomdarabkak formajabél fejtik meg, hogy mit hoz a kévetkez6 esztend6. ‘Az ember is magaban hordja a jovdjét. Legalabbis ez a 4000 éve tevékenyked6 tenyérjésok véleménye: sz6 szerint ke- zlinkben tartjuk a sorsunkat. A tenyér fe- lilete, a dudorok és a mélyedések, a kez bérének szine és formdja, az uljak és a kérmék — mind jelentést hordoz, csak helyesen kell kiolvasnunk a jeleket. 29Jévendémondas a tarka, titokzatos tarotkértya lapokbél. Mindenekel6t a kartydk egymashoz viszonyitott helyzete a fontos A kényvnyomtatas elterjedése utan a jatékkartyak egyre olcsdbbak lettek, igy attél kezdve megnétt a népszeriséguk a jOvébe lat6k kéreiben. Kilénésen a tarotkartya (mas néven a tarokk) sokszind, egzotikus illusztracidit lengték kérul_min- denkor a titokzatosség arnyai, Vannak, akik a tarotébrakat 6si gyékerekig vezetik vissza. Azt biztosan tudjuk, hogy a 14-dik szazad végi Franciaorszagban bukkantak fel, s a legnevezetesebb sorozatok olasz foldén keletkeztek. Ezek a mai jatekkar- tyak eléhirndkei voltak. Egy tarotkartyacsomag 78 lapot tartalmaz. Minden egyes darabja_csupa-csupa jelkép, arnyalt jelentés. A kartyavetés médjanak szamtalan lehetséges vari cidjéban egy-eay lap a kérilétte levék tar- talmat is médositja. A kirakas alakzatai példaul a kévetkez6k lehetnek: ,csillag’, slopatko’, ,kelta kereszt” vagy ,életfa’, A tarotkartya lapjai_ k6zil_ kiemelked6 fontossagii a huszonkét itdlap. Ezek 30 szines képeket abrazolnak és efféle hata sos neveket kaptak: ,magu sakasztott. ember’, _,csillag’, szerelmesek’, ,utols6 itélet” vagy ,er6". A jos vagy jésn6 a lerakott lapok figuraibél, alakzatabsl, egymashoz viszonyitott hely- zetébél olvassa ki a jévendét. A kartyak béven kindlnak a szamara kiinduloponto- kat, hiszen szinekben és figurdkban egya- rant gazdagok. A késGbbi kartyak is 6rzik a régi, csillog6, olykor arany vagy eziist hat- terli lapok képbeli gazdagsagat — hiszen ezek egykor festett és metszett valtoza- taiban egyarant vetekedtek a kézépkor legkivalébb kényvminiatardival. Rajuk te- kintve mar csak a beleélés »méivészetét’ kell gyakorolni, és maris kész a j6vendélés A dkori De has jéstemploméhan Piithia ‘mondta a jdstatokat. A papok értelmezték ezeket, igy a korabeli nagy- hatalmi politikat is befolya- soltdkJévendémondassal rengeteg pénzre és hatalomra lehet szert tenni. Ennek leg- szemiéletesebb pél- daja lehet a delphoi josda, amely az 6- korban valamennyi jéshely leghiresebbje voit. Delphoi varosa a gérégorszagi Parnasszus-hegység labanal fekszik. A vallasi célokra szolgalo hely kozéppontja az Apollé istennek szen- telt, tekintélyes templom. A fennmaradt ko- rabeli leirasok szerint a jostemplom belse- jében az illatos parakba burkolt papnd, Piithia mondta homalyba burkolt jéslatait. Az elétérben varakoztak a tandesot kér6k, Hogyan dolgo- zott a delphoi josda? Delphoi temploménak teriiletén ma mér esak en a szinhéz, az Apollé templom és a kincseshas, Atnyujtottak a tiszteletdijat, és feltették kér- désiiket. A kérdés maganak Apollé isten- nek sz6lt, aki Puthia ajkaval adta meg a valaszt — természetesen nem vilagos be- széddel, hanem dadogassal, topogassal vagy kialtasokkal. A papok megfejtették a hangok jelentését a kérdezé szamara. Az eldkelé személyiségnek irasban valaszol- tak. Az Uzenethez hasznalt tablacskakb6l rengeteget hoztak napvilagra az asatasok A nép egyszerti kérelmezéinek szoban va- laszoltak Csak a kereszténység vetett véget a ,po- gany jésnagyiizemnek”. Konstantin, romai csaszar 357-ben a jévendémondas min- den formajat megtiltotta. Ezt megelézéen Delphoi évszazadokig sikeresen mukédétt — és tengernyi vagyonra tet szert. Senki nem tudja, honnan meritették tuda- sukat Apollé papjai, mert a dolog hatterét természetesen mar akkoriban is szigord titokként kezelték. Vannak azonban olyan utalasok, hogy Ugyndkék és bestigék jél kigpitett halézatan keresztiil jutottak érte- siléseikhez. Ezenkiviil a kérdez6k sorai- ban az akkoriban ismert vilag jelentés személyiségei is ott voltak. Barati és ellenséges kiildéttek zaran- dokoltak el Delphoiba, és tébb napos ottlétik alatt bizonyos informaciékat is kifecseghettek 31A papok feltehetéen tajékozottak voltak a korabeli orszagok politikai és hatalmi vi- szonyai, térvényei és szokasai teriletén. Valamitéle Ugytél-nyilvantartasban, ési adatbankban Grizhették az ésszes infor- maciot. Ha egy kérdésre sehogy sem tudtak va- laszt adni, akkor kétértelmi’ megfogalma- zasokkal értékelték a helyzetet, s éppen ettél valtak hiresekké. Amikor peldaul Kré- zus kiraly hozzajuk fordult tandcsért, hogy megkockaztassa-e a haborut Kirosz, a nagy perzsa kirdly ellen, ezt a homdlyos valaszt kapta: Amennyiben atléped a Halyst (hatarfoly6), egy hatalmas.biro- dalom bukasat okozod.” Krézus ezt biz- tatasnak vette, megtamadta a perzsa biro dalmat - és vereséget szenvedett: A hatal- mas birodalom, amelynek bukasat okozta, a sajat kirdlysaga volt! A j6sok természetesen mar abban a kor- ban is alaposan kihasznaltak, hogy Ugyteleik készségesen dicsditették a talalo joslatokat, a sikertelenségeket pedig sajat igyetlenségiiknek tudtak be, és igyekez- tek mielobb elfelejteni A jévendémondas rejtélyes szavakba 6l- téztetésének nagy- mestere volt a fran- cia Michel de Nostre- dame, aki Nostrada- musnak nevezte ma- gat. 1503-t6l 1566-ig élt, életének javat a dél-franciaorszagi Provence-ban téltétte, ahol orvosként gy gyitott. Mellékesen asztrolégiai_ tanul- manyokkal is foglalkozott, és sajat beval- lasa szerint alkalomadtan ,profétikus ro- hamokat kapott”. Kinyilatkoztatasait 952 négysoros kélteménybe burkolta. A kél- temények révidek, befejezetienek. Régies francia nyelven fogalmazta meg ezeket, s a szoveget latin és tdinyelvi kifeje- z6sekkel tlizdelte tele. 1555-ben és 1558- ban adta ki jéslatait tartalmaz6 kényveit. Eldrejelzéseit mar kortarsai is alig-alig ér- tették, a mai franciak pedig még kevésbé. Ki volt Nostradamus? 32 A francia Nostradamus 1555 kériil sokszde, Adds nyelve st irt le ~ és ‘még napjainkban is sokan hisznek benne. verses eldre} Proféciai, amelyek talan egészen a 3790- es évig érvényesek, kortarsainak gunyo- lodasa ellenére is meghoztak szamara a dieséséget. Nostradamust a vilag leghire sebb latnokanak tartjak. Verses latomasai kézill egyébként kevés tartalmaz konkrét evszamot, és a megadott 1580-as, 1607- es, 1700-as, 1703-as és 1727-es eszten dében semmi olyan esemény nem kévet- kezett be, amire legalabb tavolrél rdil lenének a megfelel6 sorok. Hivei azonban gy vélekednek, hogy a nagy francia for- radalom, Hitler hatalomra keriilése, a masodik vilaghabord, a papasag alkonya, sa sok erészak, vér, katasztrofa, és bil tény — mind kiolvashat6 a verseibél. A ld nok hivei az események bekévetkezte utan fejtették meg egy-egy vers jelentését A csaknem ezer négysoros jéslat kOzott igyekeztek legalabb egyet taldlni, amely valamennyire illett az eseményekhezTulvilagi erdk Napkézben tolonganak a turistak, bolyon- ganak a londoni Tower ddon falai kd- Hol jarnak zott, betérnek a akisértetek? | fegyvertarba, meg- nézik a hadifelszere- léseket, a kardokat és a pancélzatokat, amuldoznak a kin- cseskamra vakito fényG, ékkévei és pom- pas ékszerei lattan. Ejszaka azonban néma cséndbe merillnek az évszazados eréditmény Utjai és lépeséi, csak az 6rdk r6jak szorgalmasan az utjukat. Ugy mesé- lik, olykor fura jelenséget latnak: egy emberhez hasonld, elmosédott kérvonald: alakot, amint fehéres fényben hangtalanul lebeg tova. Killindsen a hideg, sdtet éjje- leken jén el6. Kézelebbrél szemiélve pazar ruhakba 6lt6z6tt néi alakot vélnek felismer- ni benne, aki a fejét jobb karja alatt tartja Allitolag ez Boleyn Anna kisértete. © volt VIII. Henrik, angol kiraly masodik felesége, és a hires angol kirdlyné, |. Erzsébet édes- anyja. Amikor kirdlyi hitvese megtnta ét, A londoni Tower, éjszaka. Int kisért Boleyn Anna szelleme hamis vadakkal a Tower tmldcébe vettet- te, és 1536-ban lefejeztette. Boleyn Anna lelke mostanaig nem lelt nyugodalmat Angliaban semmi szokatlant nem talalnak a szellemjarasban. A brit szigetek, Anglia, Skécia és irorszég mindig is igen gazdag volt kisértetkastélyokban és elatkozott ha- zakban Rebesgetik példdul, hogy az irorszagi Roscommon grétsagban, a Rathpeak haz romjai kézétt egy fiatalasszony kisértete jar-kel. A fivére élve befalaztatta, amiért beleszeretett egy mas vallast ferfiba. A 13-dik szazadban emelték a skéciai Dundee varos mellett a Glamis Castle-t Sok tornyocskajaval és erkélyével, ame- lyeket a 17-dik szazadban épitettek hozza a katonai védelemre berendezkedett varhoz, jellegzetes kisértetkastély képét nytjtja, kilénésen a stiri kédbe burkolt, 6szi éjszakakon.Ugy mondjak, itt egy félig Allat, félig ember rémalak lopédzik at rend- re a kastély termein. Kapolnajaban pedig a ,sziirke Lady’, az 1540-ben boszor- 33Kapesolatteremtés holtakkal, régi hdzakban kisért6 vas kanysag vadjéval maglyahalalt halt Lady Glamis kisért. A borzalmak egyik leghirhedtebb hely- szine volt az Essex tartomanybeli Borley pardkidja, amelyet ,egész Anglia leg- kisértetiesebb hazanak’ tartottak. Tébben is azt allitiak, hogy itt egy apaca évti- zedeken at rendszeresen megjelent, mint kopogé szellem”. Mikézben arnyalakban jart-kelt, kulosokat, koveket vagy pénzér- méket hajigalt a szobakban, a legkillén- f6lébb folyadékokat valtoztatta at tintava, kopogtatassal tudatta jelenlétét, és tar- gyakat tintetett el. Kés6bb egy alkalom- mal tdz dt6tt ki és a haz leégett. Anglidban a kisértetek a legnagyobb elészeretettel a Sanford Orcas udvarhazat ldtogatjak, Dorset gréfsagban, ahol a tulajdonos kéz- lése alapjan mar legalabb 14 kulénboz6 szellemalak garazdalkodott, kézéttuk egy fekete vadaszkutya. A kisértetek létezésébe vetett hit dsrégi és vilagszerte elterjedt jelenség. Mar a 113- ban elhunyt, ifjabb Plinius, romai iro is beszémolt egy kisér- tetszeri —_lényrdl, amely lancra verve jarkal egy hazban, mald eltdnik a féldben. Amikor azutan az emlitett a helyen asni kezdtek, egy lan- cokkal kérliltekert csontvazat talaltak. Az arabok atritnak nevezik a meggyilkoltak szellemét. Ezek a szellemek visszatérnek az 66k vilégaba, hogy bosszut Alljanak gyilkosaikon. A dzsinnek ezzel szemben nagyhatalmu démonok, s bizonyos kériil- mények kézétt engedelmeskednek az ember parancsanak. Az Ezeregyéjszaka meséib6l ismert, palackbol kiszabaditott szellem is dzsinn volt. Kinaban kilénb- séget tesznek a Shen, vagyis a csaladi 6s0k jésgos 6s tiszteletremélt6 szellemei és a Kuei, vagyis a sététség szerencsét- lenséget hoz6, gonosz szellemei kézétt. Alighanem a japanok szellemei a legrutab- bak. Temetékben vagy édon hazakban kisértenek, végtagjaik csonkak, alakjuk formétlan, s idénként sebek boritjak dket. Mika kisértetek? A skéciai Glamis varkastély pincéje. A mende- mondék szerint itt a kédds 6 cakdkon egy 35Az angol John Dee (1527-161 1608-ig éIt) hires- res asztrolbgus volt. A sokat vitatott médi- unmal, Edward Kellyvel dolgozott egyiit. Am nemcsak kisértetek lehetnek azok, amelyek évszazadokon at riogatjak az embereket egyes helyeken. El6fordul, hogy a halotiak is megjelennek kézeli rokonaik vagy barataik életének utolso pil- lanataban. Esetleg rendszeresen olyankor lesznek lathatéva, mielétt egy haldleset vagy egy szerencsétlenség bekévetkezne. Akisért6 szellemek létébe vetett hit szoros dsszefliggésben All azzal az elképzelés- sel, hogy halla utan az ember valamilyen formaban tovabb él, ha nem is testi, de szellemi mivoltaban: gondolataiban és 6rzéseiben, kivansagaiban és reményei- ben. Ez a hiedelem igen régi, és a vallasok tdbbségében fellelheté. A keresztény val- las szintén azt tanitja, hogy a Iélek a halail utan fennmarad, és a mennyorszdgba vagy a pokolba jut. Ettél nem ail tavol az a gondolat, hogy a holt lelkek nem érkeznek el kézvetlen céljukhoz, hanem egy ideig egy kéztes térségben, a tulvilagon tartéz- 36 A bolyg6 hollandi al scellemhajéj Allo legénységével jar-kel a tengereken. Felbukkandsa szerenesétlenséget jelent.Jk nyos kérlilmények kézatt — pl. ha erdszak végzett velk — kapcso- latban kell maradniuk az él6k vildgaval lly médon egy biincselekmény vagy egy Atok miatt Srékkévalé nyughatatlansagra karhoztatva hajok teljes legénysége kény- telen szellemhajdjaval jarni a tengert. Kozismert a bolygo hollandi legendaja, aki egy szémyd atok miatt 1641 dta hajézik az Atlanti-ocean déli vizein, a Joreménység foka kézelében. Jaj annak a hajénak, amely viharban ezzel a kisértethajéssal taldlkozik: hamarosan el fog sillyedni A malt szézad kézepe kériil Amerikaban és Europaban diva- tossa valt az Ugy- nevezett spiritizmus mozgalma. —_Bizo- nyos, allitolag kivéte- les képességekkel rendelkezé emberek, a médiumok segit- ségével probaltak felidézni és kifaggatni a holt lelkeket. Elsé izben 1848. marcius 31-én sikerilt valakinek tarsalogi Hogyan pré- baljak felvenni a kapesolatot a holtakkal?szellemmel, egy New York allambeli, kisértetjarta hazban. Az ott lak Fox csa- lad tagjai éjszaka ujra meg Ujra furcsa kopogasokat hallottak. Egy éjjel a Fox névérek egyike, dsszeszedve minden batorsagat belekidltott a sététbe: ,Tegye azt, amit én teszek!”, — 6s négyszer tap- solt. Nyomban megérkezett a valasz: négy kopogtatas. Arra a kérdésére: ,Ember vagy?”, nem kapott feleletet. Am a fel- sz6litasara: Ha kisértet vagy, kopogj két- szer!”, a szellem kétszer koppantott. Igy kezdédétt az els6 tudatos parbeszéd a siron tuli vilaggal — ha hinni lehet a tudésitasnak, ami nem sokkal ezutan a New York Herald Tribune cima lapban jelent meg a két névérrdl. A cikk valésagos szellemidéz6 hullamot valtott ki. Egyre Ujabb és Ujabb médiumok jelentkeztek, magasztaltak énnén képes- ségeiket, spiritiszta egyesiiletek alakultak. Divatba jottek a szeanszok (a sz6 a francia nyelvbél ered, jelentése: Ulés). igy nevez- ték azokat a kisérleteket, amelyek soran médiumok segitségével probaltak oda- hivni a szellemeket, hogy tulvilagi dzene- teket vegyenek at télak A holtak szellemei a szeanszokon titokzatos hangokkal, zajokkal vagy az asztal rejtélyes emelgetésével (,asztaltan- coltatés”) adtak tudtul jelenlétiket. Egy- egy elhunyt személy életébdl olyan rész- leteket ismertek, amelyekrdl az éléknek nem lehetett tudomasuk. Néha még tech- nikai eszkéz6k Utjan is tovabbitottak hireket. Roppant kedvelt volt az ,oulja- tabla’ (az ouija s26 a francia és a német sigen” szavakb6l eredeztethetd). Ez a tabla 38 kartyalapbd! all, amelyeket egy asztalkara k6r alakban teritenek ki. 26 kartyalapon az abécé bettii, 10 lapon 0-161 9-ig szamok, az utols6 két lapon az ,igen” és a .nem” szavak Allnak. Kézépre egy felforditott poharat tesznek. A résztvevok korililik az asztalt, egy kérdést intéznek a masvilgra, majd_ mindnyajan rahelyezik mutatoujjukat a poharra. A szellem-vezeté iranyitotta, énkéntelen mozdulataikra a 38 pohair a lapok valamelyike felé esuszik, és ezzel megadja a kivant valaszt. Egyes médiumok azt is allitiak, hogy a tulvilagi lények egy-egy szeansz alatt lathaté alakban is eldjénnek — egy sztirke, foszforeszkalé massza, az Ugynevezett ektoplazma formajaban. Az ektoplazma természetesen borzasztoan fényérzékeny, ezért el kell sététiteni a helyiséget A spiritizmus minden bizonnyal nagyon sok ember legmélyebb vagyait elégitette ki, elvégre maskilénben soha nem aratha- tott volna ekkora sikert. Sokakat vigasztal- hatott az a gondolat, hogy elhunyt szeret- teikkel még egyszer kapesolatba léphet- nek. Sok tudés pedig belathatatlan lene- téségeket rejt6, izgalmas, uj kutatasi terl- letet latott a spiritizmusban. Navajo indidnok vardzsldja. Az USA délnyugati teriiletén 616 nép napjainkban is dpolja scent hagyomdnyait és szokdsait.re mindig kiderillt, hogy egy-egy médium esalé volt, s csupan kihasznalta az emberek hiszé- kenységét (még tObbjuikrd! feltételez- heté ugyanez akkor is, ha nem sikerilt leleplezni Gket). Egye- sek be is vallottak, hogy csaltak. Leggyak- rabban technikailag egyszerti, de Ugyesen hasznalhat6, zsebbe rejtett targyakkal dol- goztak, hogy a szeanszokon résztvev6 hi- veiket a szellemek megjelenésével_hi- tegessék. Eppen ezért sokkal kevésbé a tudésok, mint inkabb a hivatasos biivé szek deritettek fényt az efféle szem- fényvesztésekre, hiszen 6k ismerik azokat a trikk@ket, amelyekkel akar az éles szin- padi megvilagitasban is meg lehet tevesz- teni a kézénséget. A biivészek a médiu- mokénal sokkal _meghékkentébb mutat- vanyokat is tudnak. Am 6k soha nem alli- tottak, hogy miivészetikhéz természet- foldtti képességeiket vetik latba. Am a szellemkereséket a szélhamoskodas bizonyitott tényei sem ingattak meg kulénésebben, s a témaban irt kényvek természetesen tovabbra is paratlanul si- keres szeanszokr6l beszélnek, s az egyes médiumok leleplezédéseit szerényen elhaligatjak. Killéndsen az Egyesiilt Alla- mokban van nagy divatja a tulvilagba vetett hitnek. Egy néhany éwel ezelétt, a chicagéi egyetemen lefolytatott vizsgalat adatai alapjan az amerikaiaknak 40 szaza- \éka hisz abban, hogy kézvetlenil vagy médium kézvetitésével kapcsolatba lehet kerillni az elhunytakkal. Ezeket a médiu- mokat manapsag ,channels’ néven em- legetik (a channel angolul csatorna), mivel 6k Ugymond ,energiacsatornakon” tomek utat a tulvilagra. Az Egyesiilt Allamokban olykor kifejezetten hozzatartozik az élet- hez, hogy az ember rendszeresen eljarjon egy-egy channel-médiumhoz. De milehet az alapja a tulvilagi kozvetiték allitasainak? Jéllehet a ,szellemvadaszok" hosszu évekig probaltak egyittt éIni a meg- Mennyire ve- hetjtik komo- lyan a szellem- idézést? A természeti népeknél a simdnok dnkiviileti Allapotba esnek, hogy kapcsolatot teremtsenck a szellemek vildgaval. magyarézhatatlan jelenségekkel azokban a kisértethazakban, ahol a lak6k atélték a kisértetekkel talalkozas élményét. Lehe- t6leg kamerdk, magnetofonok és meg- vesztegethetetlen tanuk segitségével akartak bizonyitékot szerezni, ami azon- ban még egyetlen szellemjelenség ese- tében sem sikerillt. Ebb6! nem feltétleniil kévetkezik, hogy a kisértetlatok valameny- nyien szantszandékkal hazudtak (habar a logtdbb esetben csak fontoskodas vagy csinytevés a beszamolok alapja). Az a valészinibb, hogy ezekkel az emberekkel a sajat agyuk (ott tréfat, tehat olyasmiket lattak, ami csupan a_ képzeletiikben letezett. Az ilyen latomast ma hallucinacié- nak nevezzik. A hallucinalo személy valésgosnak véli élményeit. Hallucinaciét bizonyos drogok is eldidézhetnek. De véletlenszertien az erre hajlamos embe- reknél nagy lelki megtethelések idésza- kaban is létrejéhetnek hallucinaci6k, pél- daul olyankor, amikor egy hozzatartoz6juk sUlyosan megbetegszik. S gyakran éppen ilyen valsaghelyzetben voltak azok, akik a kisértetek felbukkanasarol beszamoltak. 39Az emberi hiszékenység még sok lehetéséget kinal. Hogy mennyi mindent, azt 1970-ben az Ember, mitosz, magia cimd londoni folydirat tarskiadéja, Frank Smyth 1970-ben egyszert, mégis tanulsa- gos kisérlettel tamasztotta ala: kigondolt egy kisértetet, kitervelte, hogy hol lehet a kisértetjaras szinhelye, milyen a kisérté szellem kiilleme, kik a szemtanuk, és az egész torténetet lekézélte a folydirataban. Senki nem akadt, aki kételkedett volna az asdban, mi tébb, egy éven belill, rész- leteiben erdsen kiszinezve, nyol kényv- ben is elébukkant az altala kidtlott torténet. Amikor késébb tévériporterek faggattak az elképzelt kisértetjaras szinhelyének lakéit azok kéziil tébben is elmeséltek, hogy mar 6k is lattdk ezt a kisértetet. A riportfilm utén a szerkesztéségbe éz6nléttek a le- velek az tijabb taldlkozésokrél e nyugha- tatlan Iélekkel! ‘Az ember il otthon és éppen eszébe jut egy ismerése, akirdl rég nem hallott. Par Mit értiink g : a pszi" masodperc mulva fogaiman? csérég a telefon, és 6 van a vonalban. Ki ne gondoina, hogy ez nem véletlen? Jaték kézben valaki nagyon koncentral, hogy hatost dobjon a dobdkockaval ~ és valoban kijén a hatos. Egészen biztos, hogy mindenkinek voltak mar hasonlé élményei. Az emberek év- szazadok 6ta beszamolnak ilyen tapaszta- latokrél. Vallomasuknak egy koz6s vonasa van: hirtelen valamit bizonyosra vettek vagy megéreztek, amit ot érzékiikkel ((atas, hallas, szaglas, iziés, tapintés) nem észlelhettek. Egyes embereknél az ,érzek- szerven kivilli érzékelés" képessége alighanem erésebben fejlett:Uagy latszik, whatodik érzékkel” rendelkeznek, amely felfedi eldttuk a messze tavolban vagy egyenesen a jévében lejatszodé esemé- nyeket. A pszichikus képességeket sokaig az érdéggel vagy a szellemekkel valé cim- bordskodasra vezették vissza. Néhany 40 -dns az asztal zon a spiritisctdk keze alatt elmozdul valéban melldzték az emberi beavat- kozdst? A leleplezet csaldsokidl eltekintve erre a jelenségre még nem taléttak magyardzatot évtizede azonban komoly tudésok kutatjak a hétkéznapitdl eltéré jelenségeket. Ok a parapszicholégusok. A gérég abécé utols6 eldtti betijérd! a titokzatos észlelési mo- dokat ,pszi-eréknek” vagy ,érzékszerven kivilli @szleléseknek’ is nevezik A természettudomany eddig még nem ismeri azt a lehetéséget, hogy a szokasos emberi érzékszerveket kiiktatva, érzék- fOl6tti kozléssel informaciokat cseréljtink, a jévébe léssunk vagy puszta ,parapszi cholégiai erdvel” tarayakat, példaul do- bokockdkat mozgathassunk Az erzéken kivili kepességek létezésének egyértelmé bebizonyitasa természetesen nagy szenzacié lenne, s jelenlegi termé- szettudomanyos vildgképiinket alaposan kiforgatna a sarkabolA pszi-élményekkel kapcsolatos, szamos beszdmolé _alapjan Ugy gondolhatnank, Bizonyithato-e az érzéken hogy az érzékeken kiviili kivili_ képességeket érzé6kelés? tisztan tudomanyos vizsgalatokkal, tehat kisérletekkel teljes egészében fel lehetne tami. A valésagban azonban a parapszi- cholégusok nem nagyon boldoguinak a magyarazattal, hiaba probalkoznak évtize- dek ota. Eddig nemigen sikeriilt a kételke- d6 tudésok szémara is meggy6z6 bizo- nyitékokat felsorakoztatniuk. A tuddsok ugyanis azzal érvelnek, hogy a hasonié hétkéznapi észlelések véletienill is Iétre- jOhetnek, mint ahogyan a véletlen egész 6letiinknek is iranyt szabhat. A gondolat és a kévetkezmény véletlen talalkozasa per- sze nyomot hagy az emiékezetben. Joseph B. Rhine, amerikai pszichologus foglalkozott els6ként a pszi-jelenségek szisztematikus vizsgalataval. Kérilbelil 1930-t6l_kezdve, az Eszak-Karolina-i (USA) Durhamben alapitott, Parapszicho- légiai Intézetben rendszeresen djabb és Ujabb kisérleti alanyokat tesztelt. Kisérletei sorozatahoz Rhine egyfajta kér- dezz-felelek jatékot tervezett, specialis kartyakkal. Egy kartyacsomagban 25 kar- tyalap volt, amelyeket dtésével a kér, csil- lag, kereszt, négyzet és hullamvonal szim- megkevert pakli legfelsé lapjat felforditotta, a masik helyiségben tartézkod6 kisérleti alanynak pedig érzé- ken tuli észleléssel, taldlgatassal mindész- ze azt kellett megmondania, hogy az ot szimbolum kéziil melyik szerepelt a lapon, Mindketten pontos feljegyzéseket készitet- tek az Ujbdl és Ujbol megismételt kisérlet- r6l, Feljegyzéseiket dsszehasoniitva Alla- pitottak meg a sikeres azonositasok szamat. A kartyas kisérlet célja a kévet- : tisztan statisztikal eszkOzokkel, azaz érzéken kivili befolyastél mente- sen, jatékokként 5 taldlat és 20 helytelen valasz varhaté. Ha magasabb a taldlati arany, akkor feltehetéen a pszi is jelen van a jatékban A vizsgalatnak kizardlag az a hatranya, hogy csupan nagy szdmu kisérlet hozhat meggy6z6 eredményt. A kockajatékhoz hasonléan, ahol gyakran egymaés utan haromszor, s6t négyszer is kijOhet a hatos, a kartyak esetében is nagy szerepet jatsz~ hat a véletlen, Rhine tesztjeiben még a legtehetsége- sebbnek mondott kisérleti alanyok atlagos taldlati ardnya is csak csekély mértékben milta felil a statisztikailag véletlenszeri taldlatok szdmat. A kisérletben résztvevé személyek pedig a Zajjal, a hosszura nyult kisérleti idével, a hitetlenkeddk jelenlété vel vagy mas okokkal magyaraztak pszi- képességeik kudarcat. Legalabbis Rhine ezekkel az indokokkal vette ki a statisztikai feldolgozasbdl a kevésbé j6 eredményeket mutato kisérleti sorozatokat. Ez azonban azt jelenti: az értékelésnél kizdrélag a telitaldlatokat szamoltak — és egy ilyen médon meghamisitott felmérés _ter- mészetesen nem bizonyiték, hanem esalas. A tudomanyos vilég Rhine ered- ményeiben nyilvanvalé matematikai pon- tatlansaguk miatt kételkedik. Mas kutatok azéta szdmitogéppel és agyafurt médszerekkel megismételték a teszteket, hogy kizarjak a csalas vagy a tévedés lehetéségét. A sikeres taldlatok szama csak kis mértékben mulja felul a véletlen egybeesések atlagos szintjét. A parapszichol6gusoknak mégis _szilard meggyéz6désiik, hogy Iéteznek pszi-jelen- ségek. A természettudésok azonban nem hisznek ebben, mert a bizonyitékokat nem tarljak kielégitének. Ha vannak érzéken kivili kepességek, és alétamaszthate a létezésik, akkor is bizonytalanok. Soha nem hallhattunk még olyasmit, hogy valaki tébbszér megitdtte volna a lotté fénye- reményt ~ pedig annak, aki természetfdlét- ti kepességekkel rendelkezik, nem okozna gondot, hogy a lottész4mok kihizasa elétt par nappal el6re lassa a kisorsolt sza- mokat. 41A geolégusokat lenydigézte a tény, hogy Kimutatjace a] Hans Schroter, a Ne- varazsvessz6 | Met Muszaki Egyutt aviz és az malkedee| Terseesd arany lelohe- vizépit6 mérndke Sri lyet? Lanka szigetén viz- leléhelyet keresve 691 leflirasb6l 664 alkalommal lelt vizre, ha az nem is folyt mindig béségesen Mindéssze 27 kisérlete végz6ddtt kudarc- cal. Eredményességén kivil kilénés volt a mémdk modszere is: varazsvessz6vel ke- reste a vizet. Még meggyéz6bbek voltak az ellenprébak: egy iskolaudvaron két, 90 méteres mélységi probafurassal egy csepp vizet sem talaltak. Probaképpen fel- kérték Schrétert, hogy az eredménytelen fUrasok helyéhez viszonyitva a leheté leg- kézelebbi helyen keressen vizet. Schroter talalt is egy pontot, mindéssze 30 méterrel arrébb, ahol mar 35 méteres mélységbél bugyogott fel a viz. A szakmaban eddig eltélt6tt 20 esztendeje alatt Schréter a vilag sok mas részen is szokatlan sikerrel nyomozta ki a viz leléhelyét. Sokan a természeti kincsek felkutatasahoz évszazadok ota mindenre alkalmas esz- aD TE kéznek tarljak a varazsvessz6t — egy egy- szerii, villasan elgaz6 mogyordvessz6vel vizet, aranyat, érceket, szenet és elasott kincseket lehet kimutaini. Nem feltétlenil kell mogyordvesszét haszndlni: napjaink varazsvessz6s kutatol (akik radiesztétiku- soknak is nevezik magukat) tébbnyire egyszerd, hajlitott fémpalcat hasznalnak Ezt két kézzel tartjak maguk elétt, és las- san haladnak eldre. A palca a megfelelé helyen erételjesen elhajlik felfelé vagy lefelé. A varazsvesszés kutatok zéme még arra is vallalkozik, hogy az elhajlas heves- ségébél a természeti kincsek fajtajara, mi- néségére és leldhelyik mélységére is k6- vetkeztessen, példaul meg tudja kiilén- béztetni az édesvizet a sésvizt6l Magatol értetédik, hogy ezzel az eszkéz- zel kapesolatban szintén megoszlanak a vélemények: Mig a varazsvessz6 alkal- mazéi eskisznek ra, addig a geolégusok Altaléban nem sokra tarijak. Mar Georg Agricola (1494-1555), német természet- tudds, orvos és asvanytani szakember is int a vardézsvessz6rél: ,Az egyszerti ba- nyasz hisz a varazsvessz6 hasznal- hatésagaban, mivel a vardzsvessz6 hasz- Erclelohelyek kutatdsa var ves ~ egy raiz a mineralégus Agricola knyvébdt (16-dik szdzad), aki ‘mar a maga kord- ban nagyon szkep: tikusan itélte meg ext az eljdnaloi némelykor a véletlennek készénhe- téen érclel6é helyekre talalnak. Az igazi banyasz, ha feltételezziik réla, hogy jam- bor és komoly férfii, nem hasznal va- razsvesszét, és amennyiben hozzaértéen fogia fel a természet dolgait, belatja, hogy a varazsvessz6k haszontalanok a sza- mara, egyedill a telérekre utalé termé- szetes jeleket veszi figyelembe.” A varazsvessz6s kutatés ma is {6léttébb vitatott, mert a tudomanyosan ellenérzétt tesztekben a varazsvessz6 szakemberei minduntalan kudarcot vallanak. igy gyak- ran egymas utan ugyanazon a terepen tet- ték probara tébb_varazsvesszés kutatd tu- domanyat. Valéjéban a vessz6knek min- dig egyazon helyen kellett voina kilen- geniuk, ami soha nem kévetkezett be. Es ha a felszin alatt, nagy mélységben fek- tetett csdvekben foly6 vizet kellett meg: taldlniuk, akkor a varazsvesszé miv szete minduntalan csédét mondott. Igaz, akadtak kivételek, amikor a varazsvessz6 hasznéiléi tudtak, hol folyik a viz. Hogy példdul Németorszégban mégis sokuk lel vizet, az nem bizonyiték: az or- szag olyan gazdag vizlel6helyekben, hogy szinte mindeniitt lehet vizet talalni. Sét, a viz a talajban nem vizerekben csdrgede- zik, hanem bizonyos talajrétegekben, ta- lajviz formajaéban egyenletesen oszlik el. A varazsvessz6nek igy jéforman minden egyes négyzetméter f6l6tt jeleznie kellene A Német Szévetségi Kutatasiigyi Miniszté- rium 1986 és 1988 kézétt két, miincheni fizikussal (egyébirant a varazsvessz6 hiveivel) elvégeztette az eddigi legkéltsé- gesebb kisérletet. Harom év leforgasan belill 500 varazsvesszés kutatot kildtek ki a kisérleti_szakaszokra, amelyeket egy elrejtett csdvezeték f6létt részben a sza- badban, részben egy pajtaban jeléltek ki Az eredmény siralmas volt: A részivevok 99 szazaléka volt sikertelen, és a fennma- rad6 egyetlen szazalékuk sem szolgalta- tott megay6z6 eredményeket. Maga Hans Schréter, aki a kisérletez6k egyike volt, tiz probalkozasbdl mindéssze négyszer ‘ess26s kulatd egy villds dggal lelohelyet keres. ‘émpalea is haszndithaté. bukkant ra a valédi helyre, hatszor bakot 16 Tudomanyosan senki nem tudja megma- gyarazni, mité! tér ki eredeti helyzetébél a varazsvessz6. Az altalanos szemlélet sze- rint ugyan a vardzsvessz6 alkalmaz6i is Ugy vélekednek, hogy a varazsvessz6 csupan egy mutato, a mérékészillék iga- 24661 maga az ember, akinek énkéntelen izommozgasai okozz4k a vessz6 mozga- sait. Azt azonban nem tudja senki, mire re- aga a varézsvessz6 hasznaldja. A varazs- vessz6vel foglalkozo kényvekben rend. szeresen felbukkannak a_,féldsugarzas’ 6s az ,ingerzona” kitejezések, 6s a varazs- vess26 hivei makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy ezek a foldsugarak léteznek Szerintik még olyan betegségekért is, mint a rak, a foldsugarzas a felelés, Az iigyeskedé szélhamosok pedig gatlasta- lanul kinaljak a féldsugarzas elleni, draga ,Sugartalanité készillékeket’, amelyek hatékonysagat azutan varazsvesszovel smutatjak ki”. 43