A 4220. medvetoros évben (i. sz.

180) a kabar Rakaca nyert jogot arra, hogy

kalandozásokat vezessen. A kabarok - tagjai a 24 hun törzs szövetségének -
ekkor az Altáj északnyugati lejtőin, és az azt követő síkságokon éltek. Rakaca
nagyon áhítozott egy győztes kalandozásra, ezért az altáji kabarok egy évig csak
fegyvert készítettek. A következő év tavaszán hatalmas ifjú sereggel elindultak a
sumérok földjére.
Távollétükben a tatárok egy korábbi sérelmük miatt rajtaütöttek az otthonmaradt
kabarokon. Szállásaikat és földjeiket feldúlták, az öregeket, asszonyokat és a
gyermekeket elpusztították. Töredékük menekült csak meg a “kabarvészből",
akik a Turgaikapuban és az Ural környékén élő manysiknál találtak menedéket,
hiszen a manysik is tagjai voltak a 24 hun törzs szövetségének. A manysiknak
két elkülönült nemzetsége volt ekkoriban: a marami-por, és a merija-mos féle
népek, de közös jellemzőjük volt az anyaközpontú, barátságos asszonyuralmi
közösség.
Rakaca a kalandozások eredményeként rengeteg rabszolganőt hozott magával
sumérföldről. Megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy birtokaik
megsemmisültek. Rakaca úgy vélte, hogy életbenmaradásuk egyedüli útja a
manysikkal való egyesülés. Ezt azonban nem mindenki osztotta, ezért közös
akarattal megszüntették Rakaca fővezérségét és öccsét - Berény néven -
fejedelemmé választották. Ám ezután a kabarok háromfelé szakadtak. A
Rakacával tartó kabarok beolvadtak a manysik asszonyuralmi népébe. A szabad
kabarok, akik tartották ősi férfiuralmi szokásukat, visszahúzódtak az Altáj
vidékére. Végül Berény ifjú fejedelem úgy döntött, hogy népe - akik sem
beolvadni, sem visszatérni nem akartak - egyfajta szövetségre lép a déli
manysikkal. Ennek megpecsételésére Berény feleségül vette a manysik
fővezérének, Kámának a lányát. A szövetség lényege az volt, hogy amikor a
manysik adnak fősámánt, akkor a kabarok fővezért és fordítva. A népek viszont
nem keveredhetnek, mert akkor az egyikük kezébe kerülhetne mindkét hatalom,
így elsorvadna a törzsszövetség. Berény még két fontos intézkedést hozott. Az
egyik, hogy megszüntette mind az asszonyuralmi, mind a férfiuralmi
berendezkedést, a férfiakat és nőket egyenrangúként kezelve, bevezették a
feleség fogalmát. A másik, hogy a kalandozásokból magukkal hozott su
27
mérfóldi rabszolganőket felszabadította, így lehetőséget adott arra, hogy a
kabarvész után nőhiányban szenvedők feleséget válasszanak maguknak.
Berény fia, Magyar folytatta apja munkáját. Mohón vetette bele magát népének
eggyé kovácsolásába. Igyekezett egy erős, új szövetséget is kialakítani a hun
népekből, de ezt az egyre jobban szétszóródó törzsekből már csak részben
sikerült megteremtenie. Új központot hozott létre a mai Alma-Ata közelében
Altáj-Buda néven, de még Ordosszal is tartották a kapcsolatot. Később Magyar
hatalma egyre nőtt, ezért elfoglalta nagyapja, Káma fejedelem székvárosát, és
javasolta a manysiknak az asszonyuralom megszüntetését. Sokan azonban
ragaszkodtak hagyományaikhoz, ezért ők az Ural felé húzódtak, azok a manysik
pedig, akik Magyar hívei lettek, a Béla folyó környékére vándoroltak. Magyar
halála után kezdték az így kialakult új népet őróla magyariaknak, ill.
magyaroknak nevezni. Ezek a törzsek félkaréjban vették körül a Déli Uralt s
képezték alapját a magyar törzsszövetségnek.