KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR

AZ IGAZSÁG KERESÉSE

TKBF Szakkönyvtára

2015
A könyvet szerkesztették:
Gazda József, Szabó Etelka és Ferencz Attiláné Szőcs Éva

Támogatta a
Kovászna Város Önkormányzata

Kovászna Megye Tanácsa

Nemzeti Kulturális Alap

nka
Nemzeti Kulturális Alap

í v T tL -

© Körösi Csorna Sándor Közművelődési Egyesület. 2015

ISSN 1842-9645

Készült a T3 Kiadó nyomdájában Sepsiszentgyörgyön.

A borítólapon Kubinyi Anna Csorna oltár című munkája látható.

A tanulmányok végén lévő képek a 26. Körösi Csorna Sándor Napokon (2014)
készültek (aszerk.).
 TARTALOM
Előszó (Ferenczné Szőcs Éva)........................................................................................ 7
Előszó másodszor - Búcsú Kubinyi Annától (GazdaJózsef).................................... 9
A MEGISMERÉS IGAZSÁGA............................................................................................11
Varga Csaba
Bizonyosság, bizonytalanság esendősége..................................................... 11
Kalmár István
Tárgy és módszer a múlt vizsgálatában..........................................................30
Csáji László Koppány
Fölszállott Robinson pávája........................................................................... 42
Bérezi Szaniszló
A fogalomfejlődés szerepe a magyar nyelv kialakulásában........................81
Hoppál Mihály
Történeti tudat ás a folklór igazsága............................................................. 107
Uherkovich László
A megismerés tárgyai a „Csak-tudat” irányzatban Lcsang-szkja
Rol-pa'i rdo-rdzse meghatározásai szerint................................................... 125
Tamás Ildikó
„Szárnyad / Gézamalacra. A halandzsa természetéről............................... 165
Czeglédi Katalin
Ap'elvünk és őstörténetünk........................................................................... 176
Körlesi Péter
Bolyai..............................................................................................................206
Bárdi László
Eleink bölcsője. A magyarok lehetséges eredete........................................ 217
KÖRÖSI GSOMA SÁNDOR ÉS IGAZSÁGA................................................................... 253
H. GalánthaJudit
Az igazságról...................................................................................................253
Dr. Nagy Lajos
Körösi Csorna Sándor nemzetségéről, szülőfalujáról
a korabeli anyakönyvek tükrében............................................................... 262
Kiskor Kamar Tripathy
Körösi Csorna Sándor írása a bamijani buddhista örökségről................. 269
Kubinyi Anna
A Csorna síremlék megújhodásához............................................................ 283
1'íziné Debreczy Ildikó
Az igazság keresése mint Körösi Csorna Sándor
személyiségének meghatározó vonása....................................................... 286
Irimiás Balázs
Csorna Napiskola Zanglában........................................................................ 291
A MAGUNK KERESÉS IGAZSÁGAI............................................................................... 295
Szathmári Botond
A magyar nyelv védelmében........................................................................... 295
Obrusánszky Borbála
A székely napbanézés keleti párhuzamai.................................................... 305
Kiss Irén
A pártusok öröksége a kutatások tükrében................................................ 313
Sudár Balázs
Attila és az Árpádok........................................................................................316
Aradi Éva
A székelyek eredete és hagyományaik 1..................................................... 323
Sántha Attila
Campo Chigla a Csíki székely krónika tükrében....................................... 343
Somfai Kara Dávid
Török népek nyomában Észak-Tibetben..................................................... 369
Záhon yi András
Miért fontos számunkra a sumér nyelv tanulmányozása?..........................377
M. Lezsák Gabriella
Attila sírja - a folyómederbe temetés motívuma...................................... 385
Dr. Hidám Csaba
A honfoglaló magyarok és a közelharc........................................................ 394
Czakó Gábor
Juliánusz rejtett üzenetei.............................................................................. 403
Fehér András
Méretek és arányok a szent koronán és a koronázási jelvényeken............421
Lázár Katalin
Kereszténység előtti hiedelemmotívumok
a magyar népi mondókákban...................................................................... 456
fíernád Ilona
Hagyományunk igazsága a gyermekáldásban........................................... 465
Barta Zsolt
A tatárjárás népi legendáriuma................................................................... 497
Halász Péter
„Édes hazám, mit vétettem?" A madéfalvi veszedelem
250. évfordulójára......................................................................................... 506
Nagy Mari - Vidák István
Türkmén imanemezek....................................................................................512
Nagy Mari - Vidák István
Textilművészet Kács-félszigeten.................................................................... 516
BarthaJúlia
A keletkutató Györffy István........................................................................ 522
Zajti Ferenc
Zajti Ferenc őstörténetkutató, festőművész. író életrajza.......................... 526
Szabó Levente
Magyarok nyomai Moldáviában - Szkítia 1................................................. 534
Bobay István
19. századi magyar emlékek a Hawaii-szigeteken...................................... 545
A kötet szerzői....................................................................................................... 581
 ELŐSZÓ

„A világ nem az igazságra hivatkozik.

Amire a világ hivatkozni szokott, az a többség. ”
Hamvas Béla

A 2014-es Csoma-konferencián elhangzott előadásokból összeállított ta­

nulmánykötet arra vállalkozik, hogy a többséggel szemben az igazságot tegye
az olvasó asztalára. A tavalyi konferencia szervezői ugyanis nem mást. mint
maga az igazság keresését tűzték ki célul, s erre a felhívásra válaszolt a konfe­
rencia 38 előadása, megannyi ösvény, mely lépésről lépésre közelebb visz az
igazsághoz.
A Körösi Csorna Sándor - Az igazság keresése címet viselő könyv, immár
a 21. a sorozatban, témáját tekintve Körösi nyomdokain halad nyugatról ke­
letre, a nyelv, a vallás, a történelem, a filozófia, a néprajz, a hagyományok és
olykor a legendák földjén. A kötet fejezetcímei mérföldkövek az igazságkeresés
utján. A megismerés igazsága (I. fejezet) az emberi tudás, a múlt vizsgálata, a
folklór szerepe, a nyelv és annak eredete szemszögéből vizsgálja a megismerés
határait. Körösi Csorna Sándor és igazsága (II. fejezet) újabb adalékokkal
szolgál a nagy keletkutató székely életrajzához, személyiségéhez, emlékét ápo­
ló törekvésekhez. A magunk keresés igazsága (III. fejezet) a magyar nép ere­
detét, hagyományait, történelmének, rokoni kapcsolatainak kevésbé ismert
- vagy elismert - szálait kutató írásokat öleli fel.
Minden írás része, ha úgy tetszik, részigazsága annak a nagyobb rendszer­
nek, amelybe aztán szervesen beépülve újabb oldaláról ismerteti meg az egé­
szet, az igazságot. Az igazságot, amelynek keresésére indult, s amelyet végül
-ha meg is lelt Körösi haza hozni már nem állt módjában.
Hogy a majd ötszáz oldalnyi kötet milyen mértékben nyújt teljes képet az
igazságról, nem a szerkesztők tiszte megítélni. Azt, hogy mi hát az igazság,
talán nem tudjuk meg soha. De, hogy hol, merre, miként keresendő, arról min­
denképp többet tud majd a nyájas olvasó.

Perenézné Szőcs Éva

12 t A megismerés igazsága Hoppal Mihály

P oi .osm \k 20 03 P oi.osm \k . N.: P u rp le an d G o ld o v e r T h o u sa n d s ot 3 e a rs. Science First

Hűiül 1:32-33. (N o vo sih irsk ). 20 03.
S< vri’ahi 2 0 0 0 S c \r p \ri . M.: Az ősi Kína. A kínai civilizáció a kezdetektől a Tatig-
dinasztia végéig. B u d a p e st. O ffic in a K ia d ó . 2 0 0 0 .
SiursTYiw 1943 S im s r u \ G y u la : (lesta Hiingarornin. A magyar liősmonddk őt köny­
ve. (H a r m a d ik k ö n yv : A ttila - tiz e n h a t regé b en ) B u d a p e st. K irá ly i M a g y a r Kgyete-
mi N y o m d a . 1043.
S ím \ Qi w 19" 3 = S ím \ Qi w: Istoricheskiezapiski (Sitiji). M o sk v a . N a u k a . 1973.
S zabolcsi 1028 = S zabolcsi B en ce: A k özép kori m a g y a r é n e k m o n d ó k k érd éséh ez. Iroda­
lomtörténet P : 2 10 -2 30. 1028.
Szr.crm -M \szak 107 8 = S zk <;l:i>y -M asz .\ k M ih á ly : M íto sz es n a rr a cio . In: H oppal M ih á ly - Isr-
v\\o\ i is M a rto n (szerk.) Mítosz es történelem. 2 0 0 -3 0 1 - B u d a p e st. M TA Néprajzi
K u ta tó cs o p o r t. 10"8.
Ti in: ion 180a = T iiilrry . A m a d é: Attila-monddk. P est. 186a.
T ok \ri:\ 1 0 8 0 -1 0 8 2 = T okárrá . S. A . (red.): Mifi Xarodov Mini (M y th s o f the P eo p les of
th e W orld) M o sk v a . Iz.d. S z o v ie tsz k a ja P n c ik lo p e g y ia . (M a g y a r u l: Mitológiai En­
ciklopédia.). 1 9 8 0 -1 0 8 2 .
T oporoy 1076 - T opokov . \ . N.: Főik P o etry: G e n e r a l P ro b le m s. In: S lb pok . T h . A . (ed.) Cur-
rent Trends in Lingaistic 1 2 :6 3 8 -7 3 0 . T h e H a g u e - P a ris. M o n to n . 1076.
1088 = T oporov . V. N.: T ö rté n e le m es m íto szo k . In: Mitológiai Enciklopédia 1. 2a9 -2 52.
(A m a g y a r k ia d á s t sze rk e sztette : H oppal M ih á ly ) B u d a p e st. G o n d o la t K ö n yv k ia d ó ,
1988.I*

I endégeinkkel... A hátsó sorban jobboldalra! a j. Csaji László Koppány

a Csonia-endékereni 2014-es kitüntetettje
A megismetvs tárgyai a ..Csak-tudat" irányzatban.. 125

l i/ierkovich László

A MEGISMERÉS TÁRGYAI A „CSAK-TUDAT”

IRÁNYZATBAN LCSANG-SZKJA ROL-PAT RDO-RDZSE
MEGHATÁROZÁSAI SZERINT

A cikk témája a II. Lcsang-szkja kutuktu Rol-pa i rdo-rdzse doxográfiai (grub-

mtha')1 művének a ..Csak-tudat” (Csitta-mátra) iskolát bemutató fejezetében
található ..Az alapról vallott tételek bemutatása" (Gzsi'i rnam-bzsag bsztan-
píi) című alfejezet egyik szakaszának fordítása, mely szakasz a megismerés
tárgyait elemzi. A tibeti doxográfiai munkák, mint szerzőnk műve is, az egyes
vizsgált buddhista iskolák tantételeit a szellemi út hármas csoportjába oszt­
va mutatják be: gzsi - alap, azaz a megismerés ontológiai és ismeretelméleti
alapjai: lám - ösvény, a szellemi megvalósítás útja, annak fázisai: és ‘brasz-
bn - az ösvényen elért, megvalósított eredmény. Szerzőnk az „alapot" (gzsi)
tovább osztályozza a megismerés vagy tudás külső, ontológiai és belső, azaz
ismeretelméleti alapjaira. Külső alapokat, mint pl. a két igazság, vagy a három
jellemvonás a tudás tárgyai (sesz-bja jul) csoportba osztja; míg a megismerés
ismeretelméleti-pszichológiai alapjait a megismerő tudatok (sesz-bjed bio) cso­
portjába. A fordítás célja ismertetni a „Csak-tudat" iskola tudás, megismerés
tárgyaira vonatkozó téziseit egy filozófiai tételeket rendszerezett formában
bemutató tibeti értekezésen keresztül. És ami ennek az egésznek az érdekes­
ségét adja. egy elhivatottan Madhjamaka követő Dge-lugs-pa szerzetes művén
keresztül.

AII. Lcsang-szkja kutuktu Rol-pa 7 rdo-rdzse (1717-1786)

Rol-pa i rdo-rdzse (Lalitavadzsra, azaz „Játékos vadzsra) volt Kien-lung man­
dzsu császár uralkodása alatt a kínai udvarban a tibeti buddhizmus legfőbb
szellemi tekintélye. 1717-ben született mongol nemzetiségben közel a Kan-
szu tartományban elhelyezkedő Lang-gu-ru-hoz (Langcsou). Az első l.csang-
szkja kutuktu (Ngag-dbang Blo-bzang cshosz-ldan 16-42-1714) inkarnációs
utódaként való felismerése születése után mintegy 4 évvel történt meg az 1.
Dzsam-dbjangsz bzsad-pa (Dzsam-dbjangsz bzsad-pa'i rdo-rdzse 1646-1722)
vezetésével. A Lcsang-szkja kutuktuk megelőző megtestesüléseire több tibeti

1A mű tejes enne: „Az irányzatok világos bemutatása, a Buddha tanítása Meru-hegyenek gyönyö­
rű ekkdíiizere" ((irub-mtha' Thub-bsztan lluin-po i indz.es/-rgjan)
12b A m egism erés igazsága rh erk o vich László

és mongol forrásban találhatunk adatokat, főként az I. Lcsang-szkja és a II.

Lcsang-szkja kutuktura vonatkozó életrajzokban.- Az egész megtestesülési
' Schubert Tibetische Xalionalgrammalik. Das Sum.cu.pa und Rtags-kyi. ajug.pa iles Gross-
iamas von Peking Rol.pai.ro.rje (193") Rol-pai rdo-rdzse a tibeti írás es nyelvtan megalkotó­
ja. Thonnii Sanibbota két nyelvtani munkájához irt kommentárjai ismertetése során ad nehány
fontos életrajzi adalékot. Ilashimoto Kohó 1942-ben Tokióban megjelent miivé: a Makó no
ramakyö (A buddhizmus Mongóliában) foglalkozott a Lcsang-szkja kutuktuk előző inkarnáci-
oival. Rövid életrajzát is megadja az 1. Lcsang-szkyá-tól a 6. Lcsang-szkjá-ig. (Ilashimoto, Kohó,
Möko no Ramakyö. Tokio. l-t2)
W'ÁlthviAWissig: Diepekinger lamaislisclie Blockdrucke in mongolischerSprachetlAs-i) na­
gyon részletes forrásokkal szolgáltat, noha témánk szerint nem önálló mű. de számos adalékot
szolgáltát a kínai-madzsu császári udvar es a l.csang-szkya inkarnaciós láncolat kapcsolatáról,
többek között Rol-pa i rdo-rdzse es jó barátja es tanítványa, kien-lung császár kapcsolatáról,
valamint a mongol buddhista kánon kommentár reszeltek fordításáról, es Rol-pa i rdo-rdzse ab­
ban vállalt szerepéről. Főként a 4. fejezet, a Die Ara K'ien-iung (1736-1795) und dér Einfluss
des Lcang skya Khutukhtu Rolpa'i rdo rje (pp 72-1 A<S) foglalkozik ezzel. A Lcsang-szkja ku­
tuktuk hagyomanylancolalathozSchram Tlie Mongaors ofthe Kansu-Tibetan/ / y; w// í v ( 1954).
Schram műve, mely eredetileg etnológiai szempontból vizsgálja a mongvor népét, és sorolja fel
a mogvor népből származó jelentősebb tibeti buddhista egyházi alakokat, többek között az azl.
es all. Lcsang-szkja kutuktukat. valamint a ll. Lcsang-szkja kutuktu fő tanítván) a es életrajzíró­
ja. III. Thuu-bkvan Blo-bzangcshosz-kji nyi-ma(1737-1802) esetleges mongvor nemzetiséghez
való tartozását. I.okesh Chandra (1963) Rol-pa i rdo-rdzsé-nek két életrajzát említi: a Cshu-
bzang nőm un qayan Nag-dbang thub-bsztan dbang-phjug által 1787-ben írt Rdo-rdzse cshang
Lcsang-szkja Rol-pa i rdo-rdzseJe-sesz bszlan-pa i szgron-nie dpal-bzang-po'i rnam-thar.
Dod-paipad/no rnam-thar ’bjed-pa nyi-mai öd-zer-t (Naran-u-gerel), valamint az 1792-
ben a III. Thu-bkvan Blo-bzangchosz-kji nyi-nta: Lcsang-szkjaJe-sesz bszlan-pa'i szgron-me'i
rnam-par thar-pa mdo-cam brdzsod-pa.
Klaus Sagaster Subád Eriké. „Ein Rosenkranz aus Perien." Die Biograpliie des 1. Pekinger
ICang skya Khutukhtu Nag dbang bio bzang c os Idán. verfasst von Mag dbang bio bzangc'os
Idán alias Ses rab dar rgyas (196") munkája ugyan nem a II. Lcsang-szkja kutuktu életrajzát,
hanem az. I. Lcsang-szkja-jet tartalmazza, de a közölt mongol szöveg számos adalékokkal szol­
gáltat a II. Lcang-szkjá-ra vonatkozólag.
A kor történelmi helyzetének összefoglalására nagyon jó forrás Kolntas: Tibid and Lmperial
China. A snrrey o/Sino-Tibetan relaions up to tlie end ofthe Mancim Dynasty in 1912 (1967)
Tucci és Heissig munkája, a Die Reiigionen Tibets und dér Mongolien (1970) tartalmaz néhány
adatot Rol-pa i rdo-rdzsé-re vonatkozólag, viszont célja inkább a mongol buddhizmus egészé­
nek a vázlatos bemutatása, s nem az egyes tibeti-mongol egyházalakok életének es tevékenysé­
geitek részletes ismertetése.
Német nyelven fontos életrajzi adalék es forrás Hans-Rainer Kántpfe A7 ma 7 odzer Saran-u
gerel. Die Biographie des 2. Pekinger ICang skya Qutuqtu Rolpa 7 rdo rje 11717-1786). (1976)
c. munkája, mely Rol-pa i rdo-rje tibeti es mongol nyelvre lefordított életrajzi forrását ismerteti,
közli tartalmi szempontból, es adja meg a tibeti es a mongol szövegforrást, a Xyi-ma 7 od-zer-1
es a Narang-ugerel-t. Ugyancsak Kántpfe korábban megjelent doktori értekezése a Diesoziale
Rolle des 2. Pekinger ICang skya Qatuqtu Rol pa 7 rdo rje (1717-1786) (197-t) ad értékes ada­
lékokat a tárgyban.
Fontos életrajzi adalék Gruppén Mancimpatronage and Tibetan buddhism in during thefirst
hajofthe Ch ing dynasty (1984), mely valójában Kántpfe könyvének recenziója, pontosabban
annak részletes elemzését adja elénk. A mandzsuk Tibetben való befolyásáról Shakabpa: Ti­
két. .4 political history (198-t) nagyon röviden tesz utalást életrajzi adatokra. A Lcang-skja ku­
tuktuk életrajzi forrásait es hagyomány-láncolatának ismertetését közlő ntaig legátfogóbb és
legjobban megszerkesztett munka a nemet Karl-Heinz Fverding: Die Prdexislenzen dér Icán
A megismétlés tárgyai a ..Csak-tudat" irányzatban... 127

láncolat Amitábha Buddhától eredezteti magát, aki különböző indiai és ti­

beti mesterekben testesült meg.- A tibeti elődök között egyaránt találhatóak
Rnying-ma-pa, Bka'-gdamsz-pa, Bka'-brgjud-pa, Sza-szkja-pa, és I)ge-lugsz-pa
mesterek; olyan neves személyiségek, mint például Mar-pa (1012-1097) vagy
Phagsz-pa latna (1235-1280). Míg a tulajdonképpeni Lcsang-szkja kutuktuk a
Dge-lugs-pa rendhez tartoztak.'
Tanulmányait a születési helyéhez közel fekvő Dgon-lung bjamsz-pa gling
kolostorban kezdte meg. Ezt a kolostort Kína elleni szervezett lázadások támo­
gatása miatt 1724-ben földig rombolták. És a kis Lcsang-szkja mint a kolostor
akkori feje, lemondásra kényszerült. Kilenc éves korában a kínaiak magukkal
vitték Pekingbe, ahol elkezdte kolostori tanulmányait. Itt egyik legfőbb taní­
tómestere, a II. Thu'u-bkvan kutuktu Ngag-clbang cshosz-ldan (1680-1736)
lett. 1729-ben császári beleegyezéssel elkezdte újraépíteni a Dgon-lung kolos­
tort. A kínai, mongol és mandzsu nyelvet a leendő császárral, Kao-tsung-gal*34
skya Qutiujtus: untersuchungen zűr Konsruktion und hislorisclien Entwicklung einer
lamaistischen Existenzenliniei 1985) A szerző több témakörben osztályozza a Lcsang-szkja
kutuktuk életrajzait, felsorolva tibeti és mongol életrajzi műveket, valamint egyéb forrásokat.
Leírása nagyon részletes, és mint alapos életrajzi össszegzés a kutatás szempontjából nélkülöz­
hetetlen.
A kínai Wang Xiangyun doktori értekezése, a Tibetan Buddhista at the Court ofQing - The
Life and Works qflxangskya Rolpa'I Rdo-rje {1995) is újabb kutatási eredményeket tar elénk.
Ugyancsak Wang Xiangyun munkája, a TheQing Court's Tibid Counections: Laing skya Rol
pú i rdo rje and theQianlong Bmperor (2000) is tárgyalja a Qing udvar és Rol-pai rdo-rdzse
kapcsolatát.
Illich publikációja, az Imperial Slooge or Emissary to the Dge lugs Throne? Rethinking the
Biographies ofChankya Ro/pe Dorje (2003) újragondolja Rol-pa i rdo-rje politikai szerepvál­
lalását.
(lene Smith Among Tibetan Text. History andLiterature of the Himalayan Plateau (2003) a
3. Thu'u-bkvan Blo-bzang chos-kyi nyi-ma mestere. Rol-pa i dro-rdzse életrajzát ismerteti tar­
talmi szempontból.
Cuevas es Schaeffer szerkesztésében megjelent Power, politics, and Ihe reinvention oftradi-
tion. Tibet in the Seventeenth and Eighteenth Centuries. (2006) is érdekes forrása Rol-pa i
rdo-rje korszaka megismerésének.
■
’ Az indiai mesterek voltak: 1. Cshunda. 2. Sákjamitra. 3. Darpana Acsarja. A tibeti elődök voltak:
4. Szka-ba Dpal-brcegsz (Rnying-ma-pa). 5. üngongsz-pa rab-gszal (Rnying-ma-pa). 6. Szgro-
phug-pa (Rnying-ma-pa). 7. Si-si-ri-pa (Bka'-gdamsz-pa). 8. Mar-pa (Bka -brgjud-pa). 9. Glang-ri
thang-pa (Bka'-gdamsz-pa). 10. 'Phagsz-pa (Sza-szkja-pa). 11. Bszod-rnamsz rgyal-mchan (Sza-
szkja-pa). 12. Gcang-szmjon He-ru ka (Bka-brgjud-pa). A tibeti l)ge-lugsz-pa rendbe tartózó
előző megtestesülések: 13. Bjamsz-cshen cshosz-rdzse 1 1. Cshosz-kji rgal-mchan. 13. Dpal- bjor
lhun-grub, 16. Gragsz-pa öd-zer. Es a tulajdonképpeni Lcsang-szkja kutuktuk: 17.1. Lcsang-szk­
ja Ngag-dbang blo-bzang cshosz-ldan, 18. II. Lcsang-szkja Rol-pa i rdo-rdzse, 19. III. Lcsang-szkja
Je-sesz bsztan-pa’i rgjal-mchan. Ezekre a megtestesülésekre vonatkozólag Everding. K.-ll.: Die
Prdexistenzen dér Leány skya Qutuiitus Wiesbaden. Ottó Ilarrasowitz, 1988.
1 Nem ismeretlen a tibeti hagyományban, hogy egyes szellemi mestereket, vagy mesterek vona­
lát isteni lényekre vezetik vissza. És egy-egy isteni lény ( bucid ha es bodhiszatva) több mester­
vonalban is meg tud testesülni, illetve több isteni lény lényégé, bölcsessége is megtestesülhet
egy bizonyos mester-vonalban.
128 A megism erés igazsága llherkovicii László

(Kien-lung 1736-1795)" együtt tanulta, akivel életre szóló barátságot kötött.

Tizennyolc eves korara elsajátította mind a szútrák es mind a mantrák ismere­
tét. s elsajátította a kínai, mongol és mandzsu nyelveket. 1735-ben Tibetbe ren­
delte a császár a hetedik dalai láma kíséretére. 173ó-ban visszatért Pekingbe
mivel Jung-csen császár elhunyt, és Kien-lungot emelték trónra. Az új császár
Rol-pa'i rdo-rdzsé-nak a „Nagy Pecsét lámája" címet (Tham-ka bla-ma) ado­
mányozta. mely a legmagasabb tibeti buddhista szerzetesi rangot jelentette a
kínai birodalomban.'’
Ez a poszt méltóságában azonos volt a Thu'u-bkvan kutuktuk rangjával.
Rol-pa'i rdo-rdzse-nak a buddhizmus terjesztésében es a mandzsu császári
udvarban betöltött politikai szerepéért különféle kimagasló címeket nyert
el", és ellátták egy aranyírásos pecséttel (tham-ka gser-yig dang bcas-pa). és a
„Birodalom nagy lámájá"-naks nevezték ki. Annak ellenére, hogy szinte egész
élete Pekinghez köthető, többször tett látogatást Tibetben. Miután megkapta
a különböző címeit és hivatalait, Lhászába utazott, majd Gcang tartományba,
ahol Blo-bzang je-sesz 5. pancsen lámától (megkapta a dge-tshul és a dge-slong
szerzetesi fokozatokba való felavatást.
Nagy szerepet vállalt a mongol buddhista kánon kommentár részének le­
fordításában és Pekingbe való kinyomtatásában. A mongol Bka'-'gjur revízióját
már 1720-ban befejeztek,'1ebben ugyan nem vehetett reszt Rol-pa'i rdo-rdzse,
azonban 1741-ben, császári paranccsal őt bízták meg a Bstan-gjur. azaz tibeti
buddhista kánon kommentár részének mongol nyelvre való lefordításáért léte­
sült tudós csoport vezetésével. A fordítás munkálatai 1741-42-ben kezdődtek
el, és 1749 első nyári hónapjában fejeződtek be. A tibeti Bstan-'gjur 225 kötetét,
mely 80.059 fólió terjedelmű, 108.016 fólió terjedelmű mongolra fordították le.
Nevéhez fűződik a pekingi lámakolostor és oktatási központ 1744. évben
történő megalapítása a Dga'-ldan bjin-cshagsz-gling, azaz „A mennyei béke pa­
lotája" (kínai Yonghegong) épületében: az egy ik legmagasabb birodalmi méltó­
ság: a guoshi, avagy ..A Birodalom nagy tanítója" rang őrzése. Ez a kolostor négy
fakultásra (grva-chang) volt felosztva, ötszáz szerzetest tudott befogadni.
Harminchárom éves korában ismét visszatért Tibetbe. Több meditációs
centrumot és kolostort alapított. Ötvenöt éves korában a pekingi lámákkal a

A császár es Rol-pa'i rdo-rdzse kapcsolatáról, valamint Rol-pa'i rdo-rdzse részletes életrajzáról

és tevékenységéről Heissig UicPekinger pp. 72-158
Ez a posztot Thu'u-bkvan töltötte he. aki átruházta Khri-cshen Blo-bzang bsztan-pa'i nyi-má-ra.
És átadták Lcsang-szkjá-nak császári kérésre.
Mint például a : „Bjamsz-rcesz gro-ba jongsz-kji szpji-bo-nasz dbang-bszkur-ba'i kun-mkhjen
bla-ma''.
Cshab-szrid cshen-po'i bla-ma
Röviden megemlíti Heissig (1980) p. .5.5
A megismerés tárgyai a „C sa k -tu d a f irányzatban... 129

Buddha kinyilatkoztatásait (Rgjal-ba'i bka ) mandzsu nyelvre fordította. Kien-

lung császárral kötött elet re szóló barátság magyarázza Rol-pa'i rdo-rdzse
későbbi jelentős befolyását mind a tibeti és mind a mongol területeken, és ez
magyarázza az elnyert befolyást a tibeti könyvek mongolra fordításában és
azok kinyomtatásában.
Intenzív irodalmi tevékenysége eredménye a bét, vagy nyolc kötetes gsung-
bum-ja (összes műve).10 Rol-pa’i rdo-rdzse a kor szokásainak megfelelően
mindenféle témában írt műveket. Ezek közül a nálunk talán a legismertebbek
fhonmi Sambhota tibeti nyelvtanaihoz, a Szum-csu-pá-hoz és a Rtagsz-'dzsug-
rá-hoz írt kommentárjai. Összes műveinek hatodik (csha) kötetében található
i filozófiai irányzatokat összegző doxográfiai (grub-mtha ) művének első ré­
szé, mely dolgozatom forrásául szolgált. A következő (dzsa) kötetben fejeződik
)e ez a munka. Ugyanez a kötet tartalmazza a Mkhasz-pa'i bjung-gnasz11című
munkát, melynek mongol címe Merged rarqu-yin orun. azaz a „Mongol-tibeti,
ikét nyelvet összehasonlító Tudás forrása’ helyesírási szótár". Ezt a munkát
i tibeti buddhista kánon kommentár részének mongol nyelvre való átültetésé­
lez dolgozta ki szerzőnk. A fordításhoz használatos „kötelező" tibeti-mongol
erminológiai kifejezéseket adja meg tematikus csoportokba osztva, úgy, hogy
löveti a buddhista kánon egyes nagyobb témaköreit, ill. a kisebb-nagyobb 1

1Ennek tartalmat ismerteti: Lökés ChandraAMmY//.v pp. 40-43

A Dag-jig mkhasz-pa'i 'bjung-gnasz. azaz a ..Mongol-tibeti kel nyelvet összehasonlító Tu­
dás forrása helyesírási szótár", hosszabb mongol címen Merged yarqu-yin árun neretii
toytayaysan ángyig, vagy röviden Merged yarqu-yin orun Rol-pa'i rdo-rdzse gsung-'bum-ja-
nak (összes munkai) Ja kötetében található. Ez a nyugaton ismeretlen szótártípus két nyelv
buddhista szakszókincset adja meg oly módon, hogy az egyik nyelv standard szókincse alapján
adja meg, vagy alakítja ki egy másik nyelv standard szókincsét. A ~ -et a tibeti buddhista kánon
terminológiája alapján alakította ki Rol-pa'i rdo-rdzse a mongol buddhista kanon kommen­
tárrészének tibeti nyelvből mongol nyelvre való fordításához. Erre azért volt szükség, mert
Mongólia területen működő fordítok egyedi és egymáshoz eltérő terminológiát használtak.
Összesen tizenegy témakörre oszlik, kezdve a Paramita, Madhjamaka stb. fejezetekkel, illetve
a különböző buddhista tudományágak fejezeteivel folytatva, és végül bezárva az új es régi he­
lyesírás fejezetevei. Erre vonatkozólag először útmutatást ad LokeshChandraá/r//tj nY//.v(l%3)
pp. 39. Fontos publikáció e tekintetben még Mudrecov: Tibetszko-nwngolszkij terniinologi-
cseszkij budiznia (l)ag-yig ntkhas-pa'i byung-gnas) (1968) Ez a munka aszótárból a Paramita
és a Madhjamaka fejezeteket fordította le orosz nyelvre, majd a kötet végén a tibeti-mongol
szövegforrást is közli. Az általa felsorolt irodalom igencsak szűk körű, ennek ellenére úttörő
jelentőségű, mivel a buddhista kulcsfogalmakat csoportokba osztályozva adja meg, és az egész
munka teljes hozzáértésről ad tanúbizonyságot. Az egyik legjelentősebb publikáció még Ruegg
publikációja: ()n translating Ilié buddhist canon (1973), melyben megalkotásának körülmé­
nyéit. fejezeteit ismerteti. A Dag-jig mkhasz-pa'i 'bjung-gnasz nem csupán egy egyszerű ter­
minológiai szótár, hanem értékes útmutatást is ad a mongol buddhista kánon fordításával kap­
csolatban. A teljes Dag-jig mkhasz-pa'i'bjung-gnasz újabb kétnyelvű szövegkiadása: Dag-jig
mkhasz-pa'i bjung-gnasz. Peking: Minzu chubanshe. 1988. Szerkesztője, Dzsam-dbyangsz
thuh-bsztan a kétnyelvű szótár megalkotásának történetét részletesem elénk tarja. Emellett
több, csak tibeti nyelvű kiadása is létezik.
130 A megismétlés igazsága Uherkovich László

buddhista és nem-buddhista tudományok felosztásait.1’ Szerzőnk 1741 októ-

bere-novembere és 1742 novembere-decembere közötti időszakban állította
össze. Ez a szótár a kanonizált mongol buddhista nyelv vagy szókincs szem­
pontjából döntő jelentőségű.13

A MŰ
A tibeti vallási-filozófiai irodalom terén a 18. század" volt a nagy buddhista és
nem-buddhista vallási-filozófiai irányzatok tételes bemutatását célzó nagyobb
terjedelmű doxográfiai összegzések, a nagy grub-mtha' (sziddhánta)" művek
megalkotásának a korszaka. Ekkor jöttek létre az olyan fontos művek, mint az
I. Dzsam-dbjangsz bzsad-pa Ngag-dbang brcon-’grusz Grub-mtha' cshen-mo-
ja (Az irányzatok nagy bemutatása): a cikk alapjául szolgáló II. Lcsang-szkja
Rol-pa’i rdo-rdzse Grub-mtha' rnam-par bzsag-pa thub-bsztan Lhun-po'i
mdzesz-rgjan-yA („A Buddha tanítása Méru-hegyének csodálatos ékkőfüzére”
című irányzatok tételes bemutatása); a III. Thu'u-bkvan Blo-bzang cshosz-kji
nyi-ma Grub-mtha'sel-gji me-long-fo (Irányzatok bemutatásának kristálytük­
re). E hatalmas összegző művek mellett korábban is, a 13-14. századtól kezdve
születtek más, hol nagyobb, hol kisebb terjedelmű, ebbe a műfajba tartozó
művek. Eme irodalmi-filozófiai műfajnak későbbi fontosságát az adja, hogy
kolostorok képzési programjában külön helyet foglal el az egyes grub-mtha'
művek tanulmányozása és memorizálása.16 A tibeti szerzők nagy doxográfiai
összegzéseikben (grub-mtha ) fontosnak tartották a különböző buddhista és

1. Phar-phjin-gji szkor - Baramid (40 f) - Pradzsnyápáramitá témakör 2. Dbu-ntai szkor

- M adhia-m aga-yin ayim ay (16 f) M adhjam aka tém akör 3. M ngon-pa’i szkor - Abhidharma-yin
ayim ay (89 0 A bhidharm a témakör 4. D u l-bai szkor - Vinai-yin ayim ay (65 f) Vinaja téma­
kör 5. Grub-m thai szkor - Tayalal-un ayim ay (19 f) Sziddhánta tém akör 6. Szngagsz-kji szkor
- Tarni-yin ayimay (20 f) Mantra témakör 7. Gtan-chigsz rig-pa i szkor - lícir siltayan uqayan-u
ayimay (18 f) Logika témakör 8. Szgra-rig-gi szkor - Dayun uqayan-u ayimay (27 f) Nyelvtan
témakör 9. Bzo-ba rig-pa i szkor -Uralaqui uqayan-u ayimay (20 f) Kézművesség témakör 10.
Gszo-ba rig-pai szkor - Tejigekiii uqayan-u ayimay (30 f) Gyógyászat témakör 11. Brda gszar
rnyin-gi szkor - Sine qayucin dokiyan-u ayimay (27 f) Az új és régi nyelv [terminológiai megfe­
leléseinek] témaköre.
13 Erről bővebben Heissig. Blockdrucke, 99 p. 87.
1' Pontosabban a 17. század végétől a 19. század elejéig terjedő időszak.
13 A grub-mtha' (sziddhánta) szó jelentéséről es az irodalmi műfaj meghatározásáról bővebben
Fehér Judit: Ki az igazi mádhyamika? (Lcsang-szkja Rol-pa'i rdo-rdzse definíciója) In Keletku­
tatás. 1996/ősz-2002/tavasz, p. 37. valamint a grub-mtha' típusú művek történetéről és tipoló­
giájukról bővebben Mimaki, Katsunti: Le Grub intim'main bzagrin ebenplireog ba cledKon
mehog jigs meddbangpo (1728-1791). In: Zinbun 14. (1977), pp. 55-58.
Hopkins, (.: The Tibetan Genre of Doxography: Structuring a Worldview In Cabezón, J. I.
- Jackson. R. R. (ed.) Tibetan Literature: Studies in Genre New York: Snow Lion, 1996. pp
182-183. itt hivatkozik grub-m tha' művek tanulm ányozásának céljára, valam int a továbbiak­
ban bem utatja a ..tipikus" grub-m tha' művek szerkezeti felépítését.
A megismerés tárgyai a „Csak-tudat” irányzatban... 131

nem-buddhista filozófiai iskolák bemutatását, a célból, hogy a szentszövegek­

ben szétszórt és nem rendszerezetten közölt tantételeket egy rendszerezetten
és hierarchikus módon csoportokba osztályozzák, kivonatolják, és a memo­
rizálásra alkalmas művekbe fektessék le. A grub-mtha' kifejezés a grub - bi­
zonyítás, bizonyított’ és a mtha' véglet', azaz ebben az esetben egy bölcseleti
iskola végsőként letisztázott nézetére, doktrinális alapelveire vonatkozik. A
kifejezés így azt adja vissza, hogy azok a nézetek, tantételek, melyek gyakorla­
tilag egy iskola által kifejezett, kifejezhető „csúcs-teóriákat” képviseli, melyek
mintegy határai, bevégződései egy bölcseleti rendszernek. A későbbiekre vo­
natkozóan a már előzetesen rendszerezett módon megtanult filozófiai tételek
nagy segítségként szolgáltak a szerzetestanoncnak a nehezebb szentszövegek­
ben rejlő tézisek megértéséhez.
A grub-mtha” művek közé tartozó, fordításunk alapjaként szolgáló mű
teljes címe: „ Az irányzatok világos bemutatása, a Buddha tanítása Méru-
hegyének gyönyörű ékkőfüzére" (Grub-mtha’ Thub-bsztan lhun-po'i mdzesz-
rgjan). Ezt a művét Rol-pa'i rdo-rdzse az 1736 és 1746 között írhatta.rAz egész
mű három nagyobb fejezetre oszlik: 1. „A kívülálló (azaz a nem buddhista)
rendszerek tantételeinek tételes bemutatása” (phji-rol-pa’i lugsz-kji grub-
mtha'i rnam-bzsag bsztan-pa) 2. „A saját rendszerünk tételes bemutatásá­
nak általános magyarázata” (rang-gi szde-ba’i lugsz-kji rnam-par bzsag-pa
szpjir-bsztan-pa)18, és a 3. „A Mahájána tantételeket valló irányzatok általános
magyarázata” (theg-cshen-gji grub-mtha’ szmra-ba'i lugsz szpjir bsad-pa). A
harmadik nagy fejezetben a Mahájána filozófiai irányzatok között szerepel a
„Csak-tudat” (Csitta-mátra, Szems-cam-pa), vagy ahogyan szerzőnk egy má­
sik terminus technicussal megadja: „Csak-elképzelés" (Vidzsnyapti-mátra,
Rnam-par rig-pa-cam szmra-ba) irányzat19 A Csak-tudat irányzat Tibetben *1
r Smith p. 130 megemlíti, hogy belső ösztönzője e mű írásának talán a Yidzsnyána-váda isko­
la felé való erős vonzalma volt. 111. egy korábbi szakaszban ugyancsak Smith p. 137 megem­
líti Rol-pa'i rdo-rdzse életrajzírója III. Thu u-bkvan Blo-bzang cshosz-kji nyi-nta (1737-1802)
Lcsang-szkja Je-sesz bsztan-pa i szgron-me'i rnam-par thar-pa mdo-cam brdzsod-pa [Lcsang-
szkja Bölcsesség tanítás mécsese felszabadulásának rövid terjedelmű elbeszélése] műve (el­
használásával, hogy szerzőnk mikor a kínai buddhizmust is megvizsgálta, arra a következte-
tesre jutott, hogy az a filozófiai rendszer, ami mint Hwa-shang Mahjána képviselt átmenetileg
Tibetbe, úgy látszik már nem létezik többé Kínában. A filozófiai nézetek, melyek széleskörűen
elterjedtek a kínai buddhizmusban a Vidzsnyána-váda („Csak-tudatosság", a Csitta-mátra
irányzat másik elnevezése) klasszikus állapotához állnak közel, és nagy hasonlóságot mutat a
tibeti Zsi-bjed-pa tanításokkal. Pha Dam-pa Szangsz-rgjasz-t, a Zsi-bjed indiai alapítóját akiről
feltételezik, hogy Kínába látogatott - azonosították Bodhidharmottarával.
1SEbben a részben a Hínajána iskolákat, azaz a Vaibhásikát (Bje-brag szmra-ba. Osztályozok) és a
Szautrántikát (Mdo-szde-pa, Szútra-követők) elemzi.
Rnam-par rig-pa-cam. szkt. Vidzsnyapti-mátra. A ..Csak-elképzelés" név arra vonatkozik, hogy a
tudat tárgyai eme iskola szerint pusztán a tudat elképzelései, tárgyai, azaz a tárgyak önmaguk­
ban nem létező tárgyak, hanem csak a tudat ..képzelőereje" révén létesülnek, vagy merülnek fel.
132 A m egism erés igazsága Uherkovich László

a Madhjamaka tételeinek dominanciája mellett soha nem játszott valódi szere­

pet. noha számos szerzetesi képzés során használatos szentszöveg és értekezés
ezen iskola nagy alakjainak munkája.20
A tibeti grub-mtha' művek tartalmát, mint szerzőnk itt vizsgált művének
tartalmát, ha egy elnagyolt tipológiával akarjuk meghatározni, akkor fő vo­
nalként adhatjuk meg az indiai nem-buddhista irányzatok, valamint a budd­
hista irányzatok bemutatását. A nem-buddhista irányzatok bemutatásai, vagy
fejezetei magukban foglalják a hindu értelemben ortodox és nem-ortodox
iskolák bemutatását.21
A buddhista irányzatok esetében osztályozási alap a négy fő filozófiai isko­
la: a Vaibhásika [tib. Bje-brag szmar-ba, Osztályozok], Szautrántika [Mdo-szde-
pa, Szútra követők], Csitta-mátra [Szemsz-cam, Csak-tudat] és a Madhjamaka
[Dbu-ma-pa, A középút tana]22 téziseinek bemutatása. Némely grub-mtha’ mű
ezenkívül a buddhizmus elterjedésének történeti körülményeire is kitér, kü­
lön elemezve a buddhista filozófiai iskolákon túl pl. a tibeti rendeket, azok

Még távolról sem tekinthető a tibeti buddhista bölcselet egy kizárólag a Madhjamaka (Dbu-
ma-pa) alapján álló rendszernek, noha a legerősebb bölcseleti iskola a mai napig a legmegha­
tározóbb. A kolostori képzés során számos nem-Madhjamaka mű tanulmányozandó, vegyük
például Vaszubandhu Abhidharmakósáját [A felsőbb tan kincsestára] és annak kommentár­
ját, vagy a Csitta-mátra szerző Ma itréj a náth a A bliisamajalamkára [A magasrendű megértés
füzére] című munkáját.
jl Bár nem különböztetik meg ilyen módon a tibeti értekezések a hindu irányzatokat. Egyszerű­
en csak a „kívülálló” phji-rol-pa vagy mu-sztegsz-pa.
A buddhista bölcseleti irányzatok négyes fő csoportba osztályozása inkább tibeti sajátosságnak
tekinthető. Vaibhásika |Osztályozok] nevét onnan nyerte, hogy a jelenségeket (dharma-chos)
csoportokba osztályozza, illetve a Mahávibhása c. értekezést követik. A Szautrántika ISzútra
követők] pedig onnan, hogy követői alapvetően a szútrákat, azaz szerintük a Buddha egyedül
hiteles kinyilatkoztatásait tartják alapvetőnek. A Csitta-mátra [Csak-tudat] alaptézise, hogy
a jelenségek tudati természetűek. A 2. Dzsam-dbyangs bzsad-pa Dkon-mcshog dzsigsz-med
dbang-po (1728-1791) Grub-mtha num-par bzhag-pa rin-chen phreng-ba [Az irányzatok
bemutatásának drágakőfüzére] című művében így ír a Csitta-mátra (Csak-tudat) név eredeté­
ről: „Nos, miért hívjuk őket „Citta-mátrinokuak? IErre a válasz]: azért, mert azt állítják,
hogy az összes jelenség pusztán a tudat lényegéből van. emiatt mondjuk a Citta-mátra
vagy „Csak-képzet"elnevezést. Valamint azért, mert ajóga követése szempontjából az ös­
vény tetteinek gyakorlását hangsúlyozzák, emiatt aJóga útján haladóknak hívják őket."
Uherkovich László: A Citta-mátra iskola bemutatása Dkon-mchog jigs-meddbang-po-nál.
In Boron-u gerel = Kristályfény. Tanulmányok Kara György professzor 70. születésnapjának
tiszteletére. Szerk. Birtalan Ágnes - Rákos Attila, ELTE Belső-ázsiai Tanszék - MTAAltajisztikai
Kutatócsoport, Budapest 2005. II. kötet pp. 377-390. p. 383-
A Madhjamaka [A középút tana] Általános buddhista értelembe véve a két c égiét közötti közép.
Se nem örökkévalóság tan - az emberben van valamilyen örökké fennmaradó lényeg (átman),
mely a halál után fennmarad. És az emberben nincs semmi lényegi (átman). ha a test feloszlik,
vele együtt a tudat vagy szellem is megszűnik, és nincsenek következő életek - nihilizmus ma­
terializmus. Tanításainak középpontja az ún. „súnja-váda". üresség-tan, mely szerint a világ je­
lenségei üresség természetűek, önmagukban nincsen létük, es csak az összefüggések, relációk
láncolatában állnak fenn.
A megismerés tárgyai a „Csak-tudat" irányzatban... 133

történetét, vagy pl. a buddhizmus más országokban, pl. Mongóliában, Kínában

stb. területeken való elterjedését.23
Általában a grub-mtha’ művek az egyes buddhista iskolákat bemutató
fejezetek a buddhista szellemi út során felmerülő és gyakorlandó tényezők
esetén a tantételek hagyományos hármas fő csoportba való osztását alkal­
mazzák: gzsi, lám és ‘brasz-bu; azaz alap, ösvény és eredmény. A gzsi - alap'
kifejezés, mindazon tárgyak és megismerő tudatok típusainak bemutatását
jelzi, melyet feltétlenül meg kell ismerni az egyes iskolák tanainak elsajátítá­
sához, vagyis mondható így: a megismerendő tárgyak, ontológiai elvek és a
megismerő tudatféleségek bemutatása, jellemzése az adott iskola elképzelései
szerint. A lám - ösvény’ a gyakorlást és annak módjait mutatja be. A 'brasz-
bu - 'eredmény’ pedig az út során elért és elérendő eredményeket, mint pl. a
buddha-testeket, osztályozza. Az egyes bölcseleti iskolák téziseit tehát tétele­
sen felsorakoztató doxográfiai írások célja mindezzel az, hogy az alsóbbren-
dűnek, illetve pontosabban fogalmazva, „meghaladandó” bölcseleti iskolák
téziseinek határait - éppen ezt fejezi ki a grub-mtha’ szóösszetételben a mtha':
’vég, határ’ szó - megismerhesse a magasabb szintű rendszerek felé továbblép­
ni kívánó törekvő. így maguk a grub-mtha’ művek általában egy hierarchiában
szőve mutatják be a már korábban említett rendszerek tanításait, a legmaga­
sabb rendűnek tartott Madhjamaka rendszerrel befejezve. Egyes esetekben, a
tanítások csúcsán a tantrikus buddhizmus Vadzsrajána (rdo-rdzse’i theg-pa)
szerepel, más és ritka esetben kitérhetnek buddhizmus egyes tibeti irányzata­
inak ismertetésére, vagy a buddhizmus más országokban való elterjedésére,
mint a cikkemben korábban említett Thu’u-bkvan Blo-bzang chsos-kji nyi-ma
Sel-gji me-long [Kristálytükör] című munkája.
Még mielőtt visszatérnék a fő témához, néhány szót ejtenék arról, hogy
miért hajlik a buddhizmus a megismerés tárgyainak és maguknak a megis­
merő tudatoknak az elemzése felé. Ennek egyszerű oka van, a buddhizmus
már keletkezésekor is olyan elveket követett, melyek végső célja a metafizikai
szabadság, halhatatlanság, felébredés elérése, és ennek eszközeit precízen
kidolgozta, oly módon, hogy először azt a legkézzelfoghatóbb eszközt kereste
meg, és térképezte fel részletesen, mely okozója is a rabságnak és eszköze is, bi­
zonyos gyakorlati átalakításokkal a teljes és maradandó szabadság elérésének.
Nos, ez az eszköz maga a tudat, mely az út elején homályos, kaotikus, és hamis
Ilyen fontos mű pl. a III. Thu'u-bkvan Blo-bzang cshosz-kji nyi-ma „Kristálytükör" (Sel-gji
me-long) c. munkája (hosszabb címén Grub-mtha' thamsz-csad-kji khungs (láng dod-chul
szton-pa legsz-bsad sel-gji me-long [Az összes bölcseleti irányzat keletkezését és tantételei­
nek állításmódját tanító hangzatos magyarázat, melynek címe: Kristálytükör]). Itt a szerző az
általában vett nem-buddhista és buddhista rendszereken túl foglalkozik az egyes tibeti rendek
történetével, a bőn vallás tantételeinek bemutatásával, a buddhizmus egyes országokban
(Mongólia, Kína stb.) való elterjedésével.
134 A m egism erés igazsága L herkovich László

képet ad a világról, a benne élő lényekről, tárgyakról, rossz motivációi - az ún,

emocionális jellegű szennyeződései (klésa, nyon-mongs)21- miatt újból és újból
szenvedéseket él át az ember, bajba sodorja magát, újból és újból az ismételt
újraszületésbe lép. Ez a legkézzelfoghatóbb rosszat okozó lesz a megszabadulás
eszköze, hiszen megvan a képessége a tisztán látásra, azaz arra, hogy hitelesen
tapasztalja a világot, annak eseményeit, és elérje a teljes, maradandó megszaba­
dulást. Magán a buddhizmuson belül is az egyes iskolák más-más módját adják
meg a tudati megszabadulásnak, van ahol a tudat „megtisztítása" a szennyező
elemektől - rossz emócióktól, ostobaságtól - kerül hangsúlyozásra.
Van olyan nézőpont, mely szerint érdemeket kell felhalmozni sok-sok újra-
sziiletés alatt, ahogyan mondják: „mérhetetlen világkorszakokon keresztül”,
és ezek a felhalmozott érdemek egy bizonyos ponton, a metafizikai bölcsesség
megszerzésével együtt, képessé teszik az illetőt a megszabadulás megvaló­
sítására.
Más nézőpont szerint ezeknek a hosszas „érdemhalmozásoknak" nincs
értelme, hiszen a tudati szennyeződéseket egy csapásra „le lehet nullázni”,
hiszen azok valójában illuzórikus természetűek, hasonlóképpen maguk az ér­
demfelhalmozások is, és egyedül a tudat nézőpontjának megváltoztatásával, a
saját tiszta, fényteli és szabad öntermészetének önmagunkban való felismeré­
sével érhető el a megszabadulás.
És olyan nézőpont is van, mely szerint minden lényben benne rejlik a meta­
fizikai szabadság, a felébredés lehetősége, csírája - a tathágatagarbha, a budd-
ha-természet -, a szennyeződések ezt a csírát elfedik, és magával az emberrel
elfeledtetik az ő eredeti, szabad állapotát. A gyakorlatok arra irányulnak,
hogy a szennyeződéseket az ember eltávolítsa, és az eredeti természete, mely a
buddha természet, megnyilvánuljon.
A tanításokban nem pusztán a tudat megismerése a cél, hanem egyfajta
ontológia leírása is. Ez az ontológia doxográfiai művekben viszont nem koz-*610

1 Klésa, nyon-mongs, a tudatot és tapasztalatait „színező” tudattényezők, melyek akadályozzák

a tisztánlátást, a valóság felfogását, és negatív cselekedetekre ösztönzik az embert. Ezek fel­
osztása: (A) rca-nyon drug a 6 gyökér (fő) szennyeződés: (1) dod-cshagsz vágy', (2) khong-
khro düh, harag', (3) nga-rgjal önhittség', (4) ma rig 'nem-tudás'. (S) the-chom 'kételkedés’,
(6) Ita lra nyon-mongsz-csan szennyezett nézet’; (B) nye-nyon nyi-su a 20 másodlagos (kísérő)
szennyeződés, melyek a gyökér szennyeződésekből erednek: (1) khro-ba düh. harag', (2)
khon-’dzin 'ellenségeskedés, rosszakarat’, (3) cshab-pa 'titkolózás, rejtegetés' (a) chig-pa
gyalázkodás, bántalmazás', (5) phrag-dog féltékenység', (6) szer-szna irigység', (7) szgju
megtévesztés, csalás', (8) g.jo, 'tisztességtelenség,csalás', (0) rgjagsz-pa gőg. dölyf. büszkeség',
(10) rnam-par 'ebe, vihimszá artás', (11) ngo-cha-med-pa 'szégyentelenség', (12) khrel-med-pa
meggondolatlanság',(13) madad-pa hitetlenség', (la ) le-lo 'lustaság', (13) bag-med-pa lelkiis-
meretlenség, erkölcstelenség, (ló) brdzsed-ngesz feledékenyseg. (17) sesz-bzsin mi jin-pa ön­
elemzés hiánya, betekintés hiánya', (18) bjing-ba 'tompaság, unalom', (10) rgod-pa izgatottság,
nyugtalanság', (20) rnam-g.jeng a tudat elkalandozása'.
A megismerés tárgyai a „Csak-tudat” irányzatban... 135

mológia, világleírás, hanem a valóság - ahogyan az egyes iskolák azt tekintik

- megfogalmazása, a valóság rétegzettségének, a tárgyak létmódjának lejegy­
zése. Jelen esetben a Csak-tudat (Csitta-mátra) bölcseleti iskola tézisei közül
vizsgáljuk meg ezt az ontológiát. Egy elnagyolt megfogalmazásban két való­
ságba osztályozhatnak a dolgok: a végső igazság (valóság) kategóriájába, és a
relatív vagy konvencionális igazság (valóság) kategóriájába. Az elsőt úgy lehet­
ne tömören kifejezni eme iskola vonatkozásában, hogy mindaz valóságos vagy
igazság, mely egy hitelesen tapasztaló, mondhatni azt, hogy egy megvilágoso­
dott tudat tapasztalati tárgya - azaz nem az emocionális és megismerésbeli
akadályok által akadályozott vagy elhomályosított tudat tapasztalati tárgya.
Nem valóságos vagy konvencionális az, mely nem létezik valójában, csak az
elnevezések, konvenciók, fogalmi gondolkozás, hamis tulajdonlások által.
Az a konvencionális igazság, vagy létező, mely tapasztalati létrejötte a
szennyeződésekkel (vágy, gyűlölet, ostobaság, ragaszkodás stb.) ellátott tudat­
nak köszönhető, és mely képes további szennyeződéseket generálni. Magyarán
az, amit a szennyezett tudat tapasztal, és melyek csak a szennyezett tudat ha­
mis fogalmisága révén léteznek.
A végső valóság kategóriájába tartoznak mindazon tárgyak, melyeket a
megtisztult, felébredett lények tudata tapasztal, és melyek így nem hoznak
létre újabb tudati szennyeződéseket. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a két
igazság efféle megközelítése a Csak-tudat bölcselet esetén áll fenn, más budd­
hista bölcseleti iskolákban más ez a megközelítés.’s Végső soron tehát a tiszta
vagy nem tiszta tudat tapasztalási módjával függ össze a két igazság. Emiatt
nem keverendő össze a kimondottan Csak-tudat iskola tézisként szereplő „há­
rom jellemvonás”-sal, mely azt fogalmazza meg, hogy egy létezőnek három jel­
lemvonása-2*6-, természete lehet. Aszanga (Kr. u. 4. század) a létezők természetét
háromfélének írja le:
1. parikalpitam-laksanam (kun-brtagsz-pa'i mchan-nyid): a képzelet által
felruházott természetűek, ami nem a valódi természete a dolgoknak, hanem
csak a képzelet (hamis vélekedések) általi tulajdonítását27 jelenti azoknak. A
dolgokat a tapasztaló mint önmagától elválasztottakat hiszi, s azoknak hamis
jellemzőket tulajdonít, „fog rá”.

2’ Helyhiány miatt nem tudom itt felsorolni mind a négy buddhista bölcseleti rendszerének két
igazsággal kapcsolatos felfogását. A Vaibhásika iskolában pl. a következőek a végső igazságok:
az irányok kiterjedése nélküli részecske (atom, ami gyakorlatilag nincsen a térben), az oszt­
hatatlan tudatpillanat (a tudatmozzanatok elemi egysége, mely gyakorlatilag nem időbeli),
valamint a tér és két legmagasabb szintű meditatív állapot.
JfcA „három természet” (triszvabháva, ngo-bo-nyid gszum) azonos a „három jellemvonás'-sal
(trilaksana, mchan-pa-nyid gszum)
r Későbbiekben a fordításunkban a „tulajdonított természet”, vagy „tulajdonított jellemvonás"
kifejezéseket fogjuk használni.
136 A megismerés igazsága rh erk o vich László

2. paratantra-Iaksanam (bzsan-gji dbang-gi mchan-nyid): a ..mástól függő”

v. feltételektől függő természet. A dolgok kizárólag egymásra gyakorolt hatá­
saik által léteznek, de meg inkább a dolgok tapasztalótói függő természetét
jelenti. Jelenti emellett a dolgok függő keletkezését és megszűnését, vagyis
a Buddha által kifejtett „függő keletkezés -t.
3. parinispanna-laksanam (jong-szu grub-pa'i mchan-nyid): a valóságos
természet, a dharmák minden általános és individuális karaktertől, minden­
nemű önléttől mentes végső valósága, a tapasztaló alany és tapasztalt tárgy
dualitásának a „nem-léte". A Csak-tudat iskola szerint ez az „üresség" termé­
szet. vagy „olyanság" (tathatá, de-bzsin-nyid), azaz egy jelenség fogalmi tulaj­
donlásoktól mentes tiszta természete.
A három természet közül a legelső jelzi a tudatlanság (ma-rig-pa) befolyása
alatt a dolgoknak tulajdonított hamis természetet. Mint például: a „szemlélő
alanytól elválasztott, önléttel bíró" stb. A „függő természet" a „függő keletke­
zésiben való részvételt jelzi. Minden csak viszonyhálózatokban létezik. Ennek
a belátása azonban már túl van a közönséges ember szintjén, magasabb, intuitív
belátást feltételez. A „végső természet" a dolgok abszolút természete, ami már
tulajdonképpen (a továbbiakban: tkp.) a felébredés állapotában tapasztaltatik.
Vagyis az, hogy minden jelenség végsősoron az Abszolút Valóság, a Tathatá
(Olyanság) manifesztációja. A három természet tehát a világ három látásmódjá­
ra utal. három szabadságfokkal áll összefüggésben, amin a szellemi úton haladó
jógi áthalad, hogy legvégül elérje a szellemi megvilágosodás, vagy helyesebben
kifejezve felébredés (Buddha) állapotát. A hamis elképzelésektől, a függő ter­
mészet belátásán át jut el a gyakorló a végső, legmagasabb rendű természet be­
látásához. Csak-tudat iskola szerint ez az „üresség" természet, vagy „Olyanság".
azaz egy jelenség fogalmi tulajdonlásoktól mentes tiszta természete.’s
A Csak-tudat iskolát bemutató fejezetből „Az alap tételes bemutatásának
tanítása"(Gzsi'i rnam-bzsag bsztan-pa) alfejezetében a megismerés tárgyaira
(sesz-bja jul) vonatkozó szakasz tartalmi összegzése:
/. A megismerés tárgyainak (sesz-bjaja l) bemutatása.
1.1. A két igazság (bden-gnyisz). Ezen belát a konvencionális igazság
(kun-rdzob-kji bden-pa), és a végső igazság (don-dam-pai bden-pa) meg­
határozása, bemutatása.
-s A húrom jellemvonásra vonatkozó talán legelső kanonikus Mahajana szövegforrások a
Szandhinirmocsana-szútra [A Buddha valódi gondolatát kifejtő szútraj. valamint Vaszuhandu
értekezése, a Triszvahháva-nirdesa [A három természetről szóló értekezés]. Mindkét mű fő hi­
vatkozási alapként szolgál a későbbi tibeti kommentárirodalomban. Különösen a Szandhinir-
mocsana-sziitra. mely Cong-kha-pa (13 5-ln lX /lÓ ). a l)ge-!ugs-pa tibeti rend alapítója egyik
legfontosabb munkájának, a Drang-ngesz legsz-bsad sznying-po. azaz a ..Átmeneti és végső
jelentest megkülönböztetéséről szóló ékesszóló lényegi magyarázat" (Drang-ba dang ngesz-
pa i dón rnam-par bjed-pa i bsztan-bcsos legsz-bsad sznying-po) egyik fő hivatkozási alapja.de
szerzőnk Grub-mtha'-juban is külön fejezetet szán ezen szutra bemutatására.
A megismeiés tárgyai a „Csak-tudat" irányzatban... 137

1.2. A háromjellemvonás (mchan-nyid gszum) meghatározása. A tulaj­

donított. a mustotjüggo. valamint a tökéletesen megalapozottjellemvonás
bemutatása.(25)
1 2 1 A tulajdonítottjellemvonás
. . .

1.2.1.1. A tulajdonított jellemvonás (kun-btagsz-kji mchan-n yid) meg­

határozása.
1.2.1 2 A tulajdonítottjellemvonás osztályozása
. .

1:2.2. A mástól függőjellemvonás (gzsan-dbang).

1.2.2.1. A mástóljüggőjellem vonás meghatározása
12.2:2. A mástő/jüggőjellemvonás osztályozása
1.2.3■ A tökéletesen megalapozottjellemvonás (jongsz-szu grub-pa).
Í J . A harmadik rész az egyéb (mellékes) dolgok magyarázata, melyben
található: a szubsztanciális létező (rázasz-joá) és a tulajdonított létező-9
(brtagsz-jod) közötti megkülönböztetés, és más tételek rövid magyarázata.
Az „Alap” (gzsi), azaz az ontológiai és ismeretelméleti alapok osztályozá­
sa szerzőnknél: 1. A megimerés tárgyai (sesz-bja jul), 2. A megismerő tudatok
(sesz-bjed bio), vagyis a megjelölt iskola ismeretelmélete.'" A második a tudat­
fajtákat, megismeréstípusokat sorolja fel és mutatja be, kezdve a hiteles meg­
ismerő tudattal (chad-ma), annak két fajtájával: a közvetlen tapasztalással és a
következtetéssel, majd a nem-hitelesen megismerő tudat (chad-min) megfogal­
mazásával, fajtáinak felsorolásával, jellemzésével.
A „Csak-tudat” iskolát bemutató fejezet Alap (gzsi) alfejezetének megisme­
rés tárgyaira (sesz-bja) vonatkozó részének tartalmát az alábbiakban közlöm.
Az „Alap” (gzsi), mint fentebb említettem, vonatkozik a megismerés „ontológi­
ai alapjaidra, azokra a tárgyakra, melyek a buddhista szellemi úton a megis­
merés szempontjából a legfontosabb megismerendők, és ami nagyon fontos,
realizálandók. Tehát, mint fentebb említettem itt szó lesz a mindegyik budd­
hista filozófiai iskolában előszeretettel vizsgált két igazságról (bden-gnyisz).
Említést érdemel még egyszer, hogy a két igazság bemutatásában jelentősen
eltér a négy fő buddhista filozófiai iskola, a Yaibhásika. a Szautrántika, a Csit-
ta-mátra és a Madhjamaka.’1 Valamint a fentebb említett három jellemvonás
vagy termeszét részletes kifejtéséről is.

;i1 Szubsztanciális létező: rdzasz-jod. tulajdonított vagy konvencionális létező: btagsz-jod. illetve
..létezés" fordítás is helyes.
i(l Itt a megismerő tudatok (hiteles megismerés, következtetés stb.) fajtáinak a felsorolását es
mag\arázatát adjak meg az egyes szerzők.
■" Eme négy iskola két igazsággal kapcsolatos téziseinek részletes elemzését adja: Newland. (iu \:
Appearance reálily. The two tnith in thefour buddhist tenet system, .New York, Snow Lion
Publications. 1999. Valamint kizárólag a Madhjamaka iskola esetén ugyancsak Newland. Guy:
Thetwotruth in the Madhjamakaphilosophy of Ge-luk-ba Qrder ofTibetan Bttddhism, New
York. Snow Lion Publications. 1992
138 A m egism erés igazsága l'herkovich László

A 1.3. A harmadik rész az egyéb (mellékes) dolgok magyarázata talán a

legnehezebb része a tibeti szövegnek, és a leghosszabb. Olyan filozófiai problé­
mákat boncolgat, mint a „szubsztanciális létezés" (rdzasz-jod) és a „tulajdoní­
tott létezés" (btagsz-jod) közötti különbségtevés.
A szubsztanciális létezés/létezők mindazok, melyek mint tapasztalati tár­
gyak nem kell. hogy más mozzanatra támaszkodjanak a tapasztalás folyamán,
mint önmaguk. Az ún. saját-jegyű (szvalaksana, rang-mchan) tárgyak, vagyis
melyeket a tapasztaló tudat mindenféle fogalmi hozzátoldás (gondolatbeli
megfogalmazás) nélkül képes tapasztalni.
A tulajdonított létező, létezés esetén először is kis magyarázatot teszünk,
hogy ez a problémafelvetés miért fontos ebben az értekezésben is. Konvenci­
onális. tulajdonított létezők közé tartozik ebben az esetben a két-én, vagyis
a belső tudatnak ,.én”-t, „én" princípiumot tulajdonlás, és a tapasztalati tár­
gyaknak egy „én"-lénveget tulajdonlás.
Itt a szerzőnk a buddhista „nem-én tana" igen nehéz problémáit, pontosab­
ban a „nem-én" (anátman, bdag-med) egyes buddhista bölcselők elnagyoltabb
és finomított elméleteit veszi górcső alá. A nem-én (éntelenség) tana talán a
leggyakrabban félreértett tanítás a buddhizmussal kapcsolatban, mely tanítás
a külsődleges szemlélő számára legelőször azt fejezi ki, hogy az tagadja az én,
személyiség vagy lélek létét, és így egy nihilista tanítás. Itt nem erről van szó,
hanem arról, hogy a világi szinten meglévő „én”, „énünk”, „énem” nem tekint­
hető egy abszolút, maradandó princípiumnak, mely életünk során mint egy
örök, elpusztíthatatlan mag, ugyanaz marad. És nem tekinthető olyannak sem
- és itt van a kutya elásva - mint a hindu Upanisádok, vagy a Védánta bölcselet
Önvalója (Átman), Önmagam-ja, mely gyakorlatilag, pontosabban Aki) metafi­
zikai szinten a létezés egyetlen alanyának, egyetlen átélőjének tekinthető. Rol-
pa i rdo-rdzse inkább az előzővel foglalkozik, s nem tér ki ennek az abszolút
alanynak a megvitatására.
A fordításban szereplő szöveg idézettségére vonatkoztatva megállapíthat­
juk, hogy a szerző többféle szövegből vesz idézeteket a különféle tételek bizo­
nyításához, melyek főleg a Csak-tudat iskola alapszövegei, mint pld. a Mahájána-
szamgraha [A Nagy kocsi összegzése], Trimsiká [Harmincas], valamint Dignága
és Dharmakírti ismeretleméleti munkái. A tibeti gyakorlatnak megfelelően az
idézeteknél nem adja meg a forrás pontos helyét, hanem csak a szerző nevét mű­
vének rövidített címével egyetemben, vagy egyszerűen csak a mű címét, sokszor
teljesen érthetetlenre lerövidítve (mint például: Bszdu-ba cím), de néha csupán
a szerzőt említi. A szerző sokszor Cong-kha-pa (1357-1418/19) véleményére tá­
maszkodik, mikor már nem látja értelmét az egyes tételek további boncolgatásá­
nak. Ne felejtsük el, hogy ez egy Dge-lugsz-pa szerző munkája, aki végső érvként
használhatja az iskolája alapítójának szövegeiből való idézeteket.
A megismerés tárgyai a „Csak-tudat" irányzatban... 139

Néhány megjegyzés a fordítással kapcsolatban: A fordítás alapjául szolgáló

szövegkiadás: Lcsang-szkja Rol-pa’i rdo-rdzse: Grub-mt/uí thub-bsztan Lhun-
po’i mdzesz-rgjan. Peking: Kung-go Bod-kji sesz-rig dpe-szkrun-khang, 1989.
pp. 120-133. Emellett felhasználtam a Lcang skya rolpa'i rdo rje'i gsung
bmn. Collected works Lcang skya Rol pa'i rdo rje Ye shes bstan pa'i sgron
me. Dharamsala: Library of Tibetan Works & Archives, 2003.
A fordítás szempontjából kissé nehézséget jelentett, hogy a tibeti szövegben
nincsenek fejezetcímek, nincsen fejezetszámozás, viszont ahol van, ott a fejezet
és az alfejezet számozást egyszerűen a „dang-po (ni)”, „gnyis-pa (ni) „ stb. sor­
számokkal oldja meg, ezeket pedig magába a szövegbe „rejti” el. A különböző
szakaszok, részek, vagy alfejezetek azonosítása érdekében a fordítást megelőző
oldalon egy tartalomjegyzék található. A szövegben található idézetek kezdetei
és végei sem egyértelműek, mivel gyakran megszakít egy idézetet a szerző, mi­
kor egy számára nem fontos részt kihagy belőle, majd ismét elkezdi azt. Ezt az
idézetben való esetleges kihagyást legtöbbször „zsesz-pa dang” szóösszetétellel
jelzi, melyet értelemszerűen (,..)-lel fordíthatunk, tehát nem az esetleges kiha­
gyásokat jelöltük így. Az egész cikkben a tibeti szavakat magyaros kötőjelezett
módon írtuk át, valamint a szanszkrit szavakat is magyaros átírásban adtam
meg. Ettől kizárólag a bibliográfiai hivatkozások esetén térek el.

A FORDÍTÁS
A megismerés tárgyai a „Csak-tudat” iskola szerint, (Részlet Rol-pa'i rdo-rdzse
irányzatokat bemutató művének „Csak-elképzelés" (Rnam-par rig-pa-cam-du
szmra-ba) irányzatot bemutató fejezete „Az alap bemutatásának tanítása"
(Gzsi'i rnam-bzsag bsztan-pa) című alfejezetéből)3-

Ennek a fejezetnek33 két része van: A tudás (megismerés) tárgyának34 be­

mutatása és a megismerő tudat bemutatása33.
1. Az elsőnek három része van: a két igazság bemutatása,34' a három jellem­
vonás bemutatása,3" valamint az egyéb mellékes dolgok magyarázata.*4

-1Gzsi'i rnam-par bzsag bsztan-pa

44 Vagyis a Gzsi'i rnam-par bsztan-pa fejezetnek.
4‘ sesz-bja jut
44 sesz-bjed bio
4(1 bden-gnyisz
r mchan-nyid gszum, a tibeti művek itt sokszor nagyon nehezen megkülönböztethető különb­
séget tesznek a „három öntermészet” és a „három jellemvonás” között, itt a szerzőnk viszont
ebben az esetben nem követi ezt a következetességet.
140 A megismerés igazsaga Uherkovich László

1.1. A két igazság

Az e ls ő |azaz a két igazság bemutatása] rész: A két igazság osztályozási alap­
ja a megismerés tárgya. Erre a Dharmadharmatá-vibhága^ ezt mondja:

Ha ezeket mind tömören akarnánk kifejezni.

Akkor, kétféle a tudás (megismerés) tárgya.
Az osztályozott lényegek: a konvencionális igazság/0 és a végső igazság.*0
Mármost a konvencionális igazság lényege, hogy olyan konvencionálisán
vizsgált jelenség, mely a teljes körű szennyeződéseket" kepes létrehozni. Vagy
másképpen szólva olyan jelenség, melynek szemléletéből az akadályokat meg­
szüntető megtisztulás ösvényének végső szemléleti tárgya nem jön létre. Ezek
közül az elsőre a Mahájánaszamgrahában1’ található „Teljes körű szennyező­
dések működése*- miatt..." leírtakra gondolva és annak jelentése magyaráza­
takor Maga az Ű r" ezt tanítja:
„Ha a tökéletes megtisztulás tárgyára a „végső igazság" kifejezést használ­
juk, akkor az arra (a konvencionális igazságra) való szemlélet folytán, a teljes
körű szennyeződések felmerülése miatt, a „konvencionális igazságként léte­
zik" kifejezést használjuk."
Tehát ezt a második magyarázatot könnyebb megértenünk.
A végső igazság lényege (ngo-bo, karaktere, jellemvonása): olyan jelen­
ség," mely a megtisztulás ösvényén való vizsgálódás legvégső tárgyaként
funkcionál.
A konvencionális igazság szó etimológiája a következő: a tulajdonítási
a megismert*' és az elnevezések** három konvenciója szempontjából, vagy e
három erejénél fogva létező igazság, s emiatt konvencionális igazság.

*s Dharmadharmatá-vibhága (Cshosz dang cshosz-nyid rnam-par bjed-pa i chig-leur bjasz-pa.

A dharmák és a dharmák valósága közötti megkülönböztetés. Maitrcjanátha c. (270-350)
verses munkája.
■" kun-rdzob-kji bden-pa. szkt. szamvrittisatya
111 don-dam-pa i bden-pa. szkt. paramarthasatya
" kun-nasz nyon-mongsz-pa. szkt. szamklesa
' ’ Mahájánaszamgraha (Theg-pa cshen-po bszdu-ba, A Nagy kocsi összegzése). Aszanga műve
‘* kun-nasz szlong-ba
" Rdzse bdag-nvid. itt a szerző iskolája, a Dge-lugsz-pa legfőbb autoritásra. Cong-kha-pára gon­
dol.
*’ cshosz. itt nem csupán mint fenomén, világi dolog használatos. A definíciót lehetne így is
fordítani:....a megtisztulás végső szemléleti tárgyaként funkcionáló dharma." bz utóbbi talán
helyesebb.
btagsz-pa. fogalmi ráfogás egy tárgyra
sesz-pa
,N brdzsod-pa
A megismerés tárgyai a „Csak-tudat" irányzatban... 141

A végső igazság szó eredete ez: az árják meditatív egyensúlya'1' és bölcses­

sége"0 a végső,Sl és annak jelentése miatt végső értelemben vett, és mivel an­
nak megjelenési módja és fennállási módja megegyező, ezért „igazság". Nagy
Urunk6’ a világias hamis megismerés"" tárgyára és a világot felülmúló megis­
merés tárg yin k 1gondolva, tanította a két igazságot, azaz a konvencionális és
végső értelembe vett igazságot tanította.
Valamint a Vjákhjá-juktiban"" ennek a jelentéséről így van szó:
A tettek és beéréseik"6 konvencionális értelemben szubsztanciális valóság­
ként léteznek,"7 végső valóságként nem léteznek, merthogy a világias megis­
merés tárgyai.
Illetve egy másik szakaszban ezt olvashatjuk:
A végső [valóság] a világot felülmúló bölcsesség,
s ennek jelentése folytán végső értelembe vett igazság.
A konvencionális igazságra ez a példa „a mástól függő"8 és tulajdonított
[jellemvonás]"9 alá tartozó jelenségek.” A végső igazság példája: ,,a két Én-nél­
küliség”60.*301

49 mnyan-bzsag
30 je-sesz
31 dant-pa. valójában szilárd, változatlan, illetve legmagasabb rendű értelemben is fordítható.
Ismét Cong-kha-pá-ról van szó.
53 dzsig-rten-pai sesz-pa
34 ‘dzsig-rten-pa i sesz-pa ’khrul-ba'i jul dang dzsig-rten-lasz dasz-pai sesz-pa'i jul, Vagyis a
világias hamis megismerés tárgya a konvencionális igazság (a világias tudás konvencionális
tárgyakat ismer meg), és a világfeletti megismerés tárgya a végső igazság.
33 Vjákhjá-jukti (Rnant-par bshad-pa'i rig-pa, ..Alaposan kifejtett érvelés"). Vaszuhandhu műve
3,1 rnam-parszmin-pa, heérlelődés. beérés
3' rdzasz-szu jod-pa, illetve később egyszerűen rdzasz-jod
3íi gzsan-dbang
39 kun-btagsz
1,11A két Én-nélküliség: a személyiség (gang-zag; szkt. pudgala) és a tárgyak (cshosz, szkt. dharma)
önvalónélkiilisége. Ezt a két aspektust értelmezhetjük egyszerűen úgy, mint a szubjektum
vagy szubjektivitás, valamint a tárgyiság vagy tárgyi világ üressége, éntelensége. A különbö­
ző buddhista irányzatok abban különböznek, hogy vagy az egyiket, vagy a másikat állítják. A
Hínajána (Kis kocsi) irányzatok egyedül a személy önvalónélküliségét tételezik, míg a Mahá-
jána irányzatok, különösen a Madhjantaka a jelenségek önvalónélküliségét is hangsúlyozza
emellett. Mikor a Madhjamaka irányzat bírálja a Hínajána irányzatokat, akkor kiemeli, hogy
azok csak a személy(iség) én-nélküliségét tagadják, s ezzel mintegy rejtetten a külvilág jelen­
ségeit szubsztanciális létezéssel ruházzák fel. A „Inkig" szó használata a szanszkrit Átman kife­
jezés fordítása, ez a kifejezés nem csupán „Lelket". ..Ént" jelöl, mint ahogyan nem kielégítően
néhányan megállapítják, hanem tkp. az „Alany, mint Ön magam” fordítása, mivel mindig az
Alanyról es a másról van szó, ahol az Alany Önmagam vagyok, s nem egy távoli, tkp. tárgyi-
asított „Én" vagy „Lélek”. Itt most ennek fordítására a nem teljesen helyes „önvaló" kifejezést
használjuk.
 142 A megismerés igazsága Uherkovich László

A háromjellemvonás
1.2. A második rész [ebben a fejezetben] ennek a háromnak: a tulajdon
tott, a mástól-függd, valamint a tökéletesen megalapozott jellemvonásnak a
bemutatása.
1.2.1. A tulajdonítottjellemvonás
L2.1.1. Meghatározás
E három közül az első meghatározása: valamely jelenségre bármiféle elneve­
zéssel és konvencionális fogalommal'’1ráhelyezett1'- tényező(rész) a tulajdonított
jellemvonás lényege. KMaháijáinaszamgraha"3így szól ennek a jelentéséről:
Bármely aspektussal" * a mástól-függő természetre"' helyezett ama tulajdo-
nítás"" annak tulajdonított természete.
A „tulajdonított" kifejezés jellemzése ez: minthogy tulajdonítás, épen úgy a
saját-jellemvonás"" által nem létezik, és mivel pusztán elnevezésekkel és fogal­
makkal való tulajdonításként szemléljük, ezért nevezzük „tulajdonított'-nak.
Magában [a Mahájánaszamgrahában] erre ezt találjuk:
Ha azt kérdezzük, hogy ..Miért nevezzük tulajdonított természetnek?”
- erre a válasz: Az elme"" mérhetetlen fogalmi gondolkodási aspektusa [tudati]
kifordultságának felmerülő jellemvonása miatt nevezzük „tulajdonított' -nak.
Saját jellemvonása nincs, és csupán konvencionálisként szemlélhetjük, ezért
tökéletesen tulajdonítottnak nevezhetjük.
Mármost a konvencionális igazság, egy korábbi kifejezéssel tárgyként"9és
jellemvonásként való megragadás és [az ahhoz való] erős ragaszkodás és más
ilyen sokféle fogalmiságokat, mint lényegként és tulajdonságként való tulajdo-
nításra támaszkodva felmerülőként mutatkozik.
12.1.2. Osztályozás
[A tulajdonított jellemvonás] osztályozása: a tulajdonítás módja"0 alapján
történő felosztás (osztályozás) esetén: az olyan meghatározás, mint pl. „ez a

M szgra-rtog. nevek es fogalmak

hl szgro-btagsz
Mahájánszamgraha [A Nagy kocsi összegzése] - Aszanga műve.
M rnam-pa. aspektus, a tárgy tudatban megjelenő aspektusa, ill. a tudat megismerő aspketusa
gzsan-gji dbang-gi ngo-bo, a Csak-tudat (Csitta-mátra) iskolában a három jellemvonás (mchan-
gszum) és a három természet (ngo-bo gszum) azonos jelentésű
kun-tu btagsz-pa
(r rang-gi mchan-nyid. szkt. szvalaksana
l,s jid: szkt. manasz
"" dmigsz-pa. tárgya, támasz, az a támasz, melyre támaszkodva fejti a tudat a tevékenységet: eb­
ben az esetben mást jelent, mint a meditatív szemlélődés, vizsgálódás tárgyát
szgro-btagsz. ráfogás, tulajdonítás. egy tárgynak rá nem illő vagy hozzá nem tartózó jelzőket,
jellemzőket tulajdonítani
A megismerés tárgyai a „Csak-tudat" irányzatban... 143

forma” lényegnek való tárgyiasítása, valamint az olyan jellemvonásra való

ráfogás,"1mint az ..ez a forma születése", a tulajdonítas két felosztása.
A lényeg szempontjából történő felosztáskor ezt a két típust határozhatjuk
meg: a felsorolt (aspektuális) tulajdonított jellemvonásnak, és a tulajdonsá­
goktól teljesen elszakadt tulajdonított jellemvonás." ’
Az első a lényeg és tulajdonságok alapján saját jellemvonás"3 folytán meg­
alapozottnak látszik (tűnik), azonban ez csupán egy olyan konvencionálisán
összetett jelenség, melyet a saját jellemvonása nem alapoz meg. A második
olyan, mint a „két én." mely tárgyként nem megalapozott, de a fogalmi gondol­
kodás [befolyása] miatt tárgyként állítjuk. A tulajdonított jellemvonás példáját
a Szandbinirmocsana-szútra"1így tanítja:
Ez pontosan ugyanúgy, mint például az égi virág,
A saját jellemvonás lényegét nélkülözi.
Az „égi virágához hasonló73 a fogalmi gondolkodás általi puszta fogai mi­
ság általi tulajdonítás példája, azonban nem olyan példa mely nem alkalmaz­
ható afz itt] megismerendő"'' esetén.
1.2.2. A mástól-függőjellemvonás (gzsan-dbang-gji mchan-nyid)
1.2.2.1. Meghatározás
A második rész: a mástól-függő"" jellemvonás esetén: az okokból és feltéte­
lekből"3származó létező74 a mástól-függő jellemvonás lényege. S a „mástól-füg­
gő” kifejezés meghatározása (jellemzése): mivel önmaga saját hajlamainak3"
magjaiból31 születik, emiatt mástól-függő, és mihelyst létrejön, egy pillanat
"! di ni gzugsz-kji szkje-bao zsesz-pa Ita-bu khjad-par-la szgro-btagsz-pa. ..Hz a forma-szerű je-
lemvonás tárgyiasítása.
"J mchan-nyid yongsz-szu cshad-pa'i kun-btagsz
rang-mchan
Szandinirmocsana-szútra - Sanuihinirmocana-sűtra, Phags-pa Dgongs-pa nges-par grol-pa
zhes-bya-ba theg-pachen-poi mdo. AJógácsára iskola legfőbb szűtrája, tanításaik szerint a Tan
kerekének harmadik megforgatása alkalmával nyilvánította ki a Bucidba, ebben a számiban
adtak at többek között a három öntermészet (ngo-bo gsztim) es a három öntermészet nélkü­
liség tanítását (ngo-bo-nyid med-pa pszum, azaz a jellemvonás lényeg nélkülisége: mchan-
nyid ngo-bo-nyid med-pa-nyid. a letrejöves lényegnélkülisége: szkje-ba ngo-bo-nyid med-
pa-nyid. a végső lényeg nélküliség: don-dam-pa ngo-bo-nyid med-pa-nyid). a végső valóság
(don-dam) természetére vonatkozó tanításokat,
vagy: „ami az égi virághoz hasonló, az..."
sesz-bja
" gzsan-dbang-gi laksana; szkt. paratantra-laksana
"s rgju-rkjen
dngosz-po. létező, enititás. dolog, allandotlan dolog, nem egyszerűen tárgya, mert lehet tudat
is.
K(l hag-cshagsz. vaszana
Sl sza bón, szkt. bídzsa
144 A m egism erés igazsága Uherkovich László

elteltével önmaga fenntartására nincs saját ereje, ezért [is] mástól függőnek
nevezzük. A Mahájánaszamgrahában erre vonatkozólag ez áll:
[...] Éppen így van a mástól-függő jellemvonás esetében [is]. Kérdezhet­
nénk, hogy mi okból nevezzük mástól-függőnek. Tekintettel arra, hogy „saját
hajlamának magjából születik" emiatt feltételes mástól-függő. Mihelyst meg­
születik, a születésétől egy pillanat elteltével többé magát fenntartani nem
képes, tehát emiatt szintén „mástól függődnek nevezzük.
Tehát, ezáltal is meg kell értenünk [a (mástól-függő)] szó eredetét.s-
1.2.2.2. Osztályozás
Ha osztályozzuk, akkor [a mástól-függő jellemvonásnak] két fajtája van:
a tiszta és a nem-tiszta mástól-függő jellemvonás.83 Az első [azaz a tiszta] az
árják nem-fogalmi bölcsessége.81 és egy Felébredett tiszta kisebb és nagyobb
jegyei.83 A második példája olyan, mint: a nem-tiszta környező világ86 és annak
alapján létrejövő szennyeződésekkel fertőzött öt szkandha8". Erre egy példa a
Szandhinirmocsana-szútrából:
Ahogyan például a varázslatot88 tekintjük, ugyanúgy kell tekintenünk a
lényegnélküliségét.[...]
A 'mágiához hasonló’ jelentése ez: [mikor a varázsló] kövecskéket, fadara­
bokat és más dolgokat összehordva varázsigékkel azokat eldobja,86 akkor [a
megjelenő] lovak és elefántok bár nem léteznek, mégis olyan, mintha a lovak,
elefántok alakjai tűnnének fel.90 Ugyanígy a mástól függő jellemvonás, mint

s- Dkon-mcshog ‘dzsigsz-med dbang-po korábban hivatkozott művében így ír erről: ..A mástól-
függőjellemvonás meghatározása: [az. amely önmagától különbözői más okoktól ésfelté­
telektől függve merülfel. és a tökéletesen megalapozott természet alapjául szolgál. Ha [ezt
ajellemvonást]felosztjuk, akkor kettőfajtája van: a tiszta mástól függőjellemvonás, és a
nem-tiszta mástól függőjellemvonás. Ezek közül az elsőpéldája: az árják meditációjának
megvalósítását követő bölcsesség, és egy Buddha kisebb és nag yobb [testi]jeg yei. A máso­
dik [azaz a nem-tiszta mástól-függő természet!példája: a szennyezett kötődés halmazai."
Uherkovich p. 383
sí dag-gi gzsan-dbang és a ma-dag-gi gzsan-dbang
K' ‘phagsz-pa’i mi rtog je-sesz
Egy Buddha 32 nagyobb testi jegye (mchan = mchan-bzang szo-gnyisz) es 80 kisebb testi jegye
(dpe = dpe-bjad brgjad-bcsu). Ezek részletes felsorolása többek között Mgon-po dbang-rgyal:
Cshosz-kji rnam-grangsz Szi-khron mi-rigsz dpe-szkrun-khang. 1988. p. 484 és p. 520.
w’ sznod. környező világ, külső világ, környezet, a „nem lelkes" létezés, a sznod-bcsud kifejezés
első tagja, a másodika tag a belsőre, azaz a tudatra utal.
s" szkandha. phung-po. az ember testi-szellemi struktúráját alkotó öt aggregátum, csoport: (1)
forma csoport, (2) érzés csoport. (3) észlelések (képzetalkotások) csoportja, (a) karmikus kép-
zőerők/akarati tényezők csoportja, (5) a tudatosság csoportja.
w szgju-ma bjasz-pa
s,) vagy: varázsigéket ejt ki
1)11 Egészen eddig tart a Szandhinirmocsana-szútrából vett „mágus es varázslata" példájának a
magyarázata.
A megismerés tárgyai a „Csak-tudat” irányzatban... 145

alany és tárgy91 elválasztása nem létezik, mégis a helytelen fogalmi tudat hatá­
sára alanyként és tárgyként elválasztottnak tűnik.
Erre vonatkozólag a Mahájánaszútra-alamkárában9’ [is] találunk egy ma­
gyarázatot, mely így szól:
Amilyen a varázslat, éppen olyan a tökéletlen fogalmiság.
Ahogyan a varázslat aspektusait, éppen úgy azt is
dualisztikus tévedésnek93 határozzuk meg.
A varázslat hasonlat másféle magyarázatmódját alább el fogom mondani.
1.2.3. A tökéletesen megalapozott jellemvonás (yong-szu grub-pa'i
mchan-nyid)
1.2.3.1. Meghatározás
A harmadik rész: a tökéletesen megalapozott jellemvonás meghatározása.
Ez olyan, mint a két Énhez ragaszkodás91való hamis ráfogása megalapozott­
sága93 ürességének olyansága" a tökéletesen megalapozottsága jellemvoná­
sának a lényege. Vagy más szóval a megtisztulás ösvénye [végső] szemléleti
tárgyává váló olyanság: a tökéletesen megalapozott jellemvonás lényege. A
„tökéletesen megalapozott jellemvonás” elnevezés meghatározása a követke­
ző: az, amely [önmagához képest] más aspektussá nem válik,9’ a megtisztulás
ösvénye szemléleti tárgya,98s az üdvös jelenségek (dharmák)99 legkiválóbbika,

1)1 gzung-'dzin, gzung-ba clang ‘dzin-pa (gráhja és gráhaka), tkp. a megragadott, vagyis a tudat,
megismerés tárgya (gzung-ba), valamint a megragadó ( dzin-pa), azaz a tudatosság,
l|- Mahájána-szútralamkára-káriká [„A Mahájána szikrák füzére” alapversek]
Az alany (tapasztaló tudat) és a tárgy (tapasztalt tárgy) kettéválasztott, dualisztikus létezése­
itek a tévképzete. A Csak-tudat iskola sarkalatos tézise, hogy nem létezik valójában olyan, hogy
külön az alany és a külön a tárgya, kettéválasztásuk a fogalmi gondolkozás téves képzete,
bdag-'dzin gnvis, vagy a „két Énhez ragaszkodás fogalma", bdag-'dzin gnyisz/lant-gyi dgag-bja
gnyisz-te cshosz dang gang-zag gi bdag-'dzin/..,/lam-gji dgag-bya gnyisz-te cshosz dang gang-
zag-gi bdag-'dzin//
szgro-btagsz-pa ltar-du grub-pasz
% de-bzsin-nyid, tathatá, Olyanság, a Végső Valóság, lényegi természet
ir Ez a végső jellemvonás a függő-jellemvonással szembeállítva, mely "önmagához képest mássá
válik” , mivel azonos a végső valósággal, állandónak és önmagára alapozottnak is tekintető.
,,R rnam-dag-lam-kyi dntigs-pa, szemléleti tárgy, összpontosítási tárgy
l,‘l dge-ba'i cshosz. üdvös jelenségek, erényes dharmák: A tíz erény vagy a tíz erényes csele­
kedet - melyek megtartásával születik az ember a buddhista hit szerint kedvező állapotban
- a következő: 1-3. a test három jó cselekedete (lusz-kji legsz-par szpjod-pa gszurn): 1. az ölés
elhagyása (szrog-gcsod-pa szpong-pa) 2. nem elvenni azt, amit nem adnak, azaz a lopás mellő­
zése (ma byin-par len-pa spong-pa) 3. nem cselekedni helytelen szexuális tetteket (’dod-pasz
log-par g.jem-pa szpong-pa) 4-7. a beszéd négy erényes cselekedete (ngag-gi legsz-par szpjod-
pa bzsi): 4. a hazugságtól való tartózkodás (brdzun-du szmra-ba szpong-ba) 5. tartózkodás
a goromba beszédtől (chig-rcub-po szmra-ba szpong) ő. nem rágalmazni másokat (phra-mar
szmra-ba szpang-ba) 7. a lényegtelen beszédtől való tartózkodás (chig-bkyal-ba szmra-ba
spong-ba) 8-10. a tudat három erényes cselekedetei (jid-kji legsz-par szbjong-pa gszurn): 8.
146 A megismerés igazsága llherkovich László

emiatt tökéletesen megalapozottnak nevezzük. A Mahajánaszamgraha erről

így szól:
[...] Nos ilyen a tökéletes megalapozott jellemvonás. Kérdezhetnénk, hogy
miért nevezzük tökéletesen megalapozottnak? Azért mert mássá nem válik,"111
tökéletesen megalapozott jellemvonás. És mivel a tökéletes megtisztulás szem­
léleti tárgya, és az erényes dharmák legkiválóbbika, azért a legkiválóbb' jelen­
tése miatt használjuk a „tökéletesen megalapozott jellemvonás” kifejezést.
1.2.3.2. Osztályozás
A [tökéletesen megalapozott jellemvonás osztályozása esetén]: a tökélete­
sen megalapozott jellemvonásnak két fajtája van: a személyiség én-nélkülisé­
ge és a jelenségek én-nélkülisége1"1kifejezésekkel meghatározott tökéletesen
megalapozott jellem vonás.\Madhjánta-vibhágábanU)1így tanítják:
„A tökéletes megtisztulás kétféle gyakorlandó tárgya.”103
Vagy [máshol ennek a szövegnek] a kommentárában10*található:
„A fogalmilag kigondolt kétféle olyanság:1"3 a szennyeződések akadálya­
it10" tökéletesen megszüntető bölcsesség tevékenységi köre, és a megismerés
akadályait10' tökéletesen megtisztító bölcsesség tevékenységi köre.”
A Nagy Urunk maga108 is ezt tanítja:
Annak a három természetnek a puszta állítása, mely három természetet a
szkandhák mástól-függő jellemvonásaként, a személyiségnek Ént tulajdonítás *10

nem sóvárogni (brnab-szemsz szpong-ba) 9. ártó szándéktól való mentesség (gnod-szemsz

szpong-ba) 10. kifordult nézetektől való mentesség (log-par lta-ba szpong-ba).
...Itt jelentheti azt, hogy önmagától mássá nem válik, illetve azt. hogy változatlan, szilárdan
fennáll.
1111gang-zag-gi bdag-med, purusa-nairátmja, és a cshosz-kji bdag-med, dharma-nairátmja. A
személyiség én-nélkülisége és a dharmák én-nélkülisége. Helyesebb lenne nem Önvaló-nél-
küliséget, önmagam-nélküliséget, önmagam-mint-alany-nélküliséget mondani a lényeg szem­
pontjából.
1112Maitréjanátha (Kr. u. 270-350) műve. Szerzőnk ennek az értekezésnek a nagyon rövidített
címét adja meg: Dbusz-mtha'. a tibeti hosszabb cím: Dbusz (láng mtha' rnam-par ‘bjed-pa,
azaz a ..Közéj)út és a végletek közötti megkülönböztetés"
‘"'rnam-dag szpjod-jul rna-gnyis-te/
101de'i 'grel-bar... Madhjánta-vibháha-tíka, Dbus dang mtha' rnam pár ’byed pa’i grel pa [A közép­
üt és a végletek közötti megkülönböztetés - című mű - kommentárja, Vaszubandhu kommen­
tárja Maitréjanátha művéhez.
"lf rnam-par rtog-pai de-kho-na-nyid rnam-pa gnyis
lll(’ Az emocionális akadályok (nyon-sgrib), tudati szennyeződések által okozott akadályozottság,
mely a megszabadulás metafizikai szabadság elérésétől akadályozza meg az embert. A szeny-
nyeződésekről lásd a 24. lábjegyzetet.
"r sesz-bja'i szgrib-pa-szte rnam-pa thamsz-csad mkhjen-pa thob-par gegsz-bjed-pa'i khor-gszum
rnam-par rtog-pa, A megismerés akadályai: a múlt, jelen, jövő összes dolgának, eseményének,
jelenségének a valóság szerinti ismeretének akadályozói.
m's Rdzse bdag-nyid chen-po, azaz Chong-kha-pa
A megismerés tárgyai a „Csak-tudat" irányzatban... 1-+7

ürességeként, és a személyiség én-nélküliség106végső természeteként határoz­

nak meg, csupán egyedül az110 képes arra. hogy az alacsonyabb rendű kocsi111
szútráinak jelentését megértesse.
Vagy ahogyan a Szandhinirmocsana-szútrálvan egy példa magyarázza:
Paramárthaszamudgátha!11' Mint ahogyan a tér. pusztán a formák lényeg­
nélkülisége folytán megkülönböztetett, és mindent áthat, éppen így a végső
természet nélküliséget113 a jelenségek önlétezés-nélkülisége különbözteti
meg,11*és úgy kell tekinteni, mint ami ..mindent átható egy".
Ezáltal a változatlan, tökéletesen megalapozott olyanságot puszta tagadá­
sának nem-létezése cáfolására115 és a tudás minden tárgyára kiterjedő példa­
ként, vagy a térhez kapcsolódó akadály puszta tagadását és a mindent áthatót"
(mindenre vonatkoztatva), e kettőt tanítottam.
1.3. Az egyéb (mellékes) dolgok magyarázata
1.3.1. A szubsztanciális és tulajdonított létező
A harmadik rész [ebben a fejezetben] az egyéb (mellékes) dolgok116magya­
rázata, melyben található: a szubsztanciális és a tulajdonított létező11" közötti
megkülönböztetés, és más tételek rövid magyarázatának118*jellemzése. Az el­
sőnek (a szubsztanciális létező...) két része van: maga a tárgy/fő téma (dolog,
dngos) és az abban való bizonytalanság eloszlatása.
1.3.1. Az első ezek közül a következő: általában a nagy alapszövegekben
a szubsztanciális és tulajdonított létezésnek sok szóbeli bemutatása jelenik
meg, és általában a „puszta létre" a „szubsztanciális létezés” kifejezés haszná­
lata minden esetben helyes, és a „ha valami létezik” esetén a „minden puszta
szubsztanciális létező” kifejezést használjuk. Ehhez hasonlóan az ezzel szem­
ben álló konvencionális létezőket111’ a konvencionális gondolkodás, mint a két

'""Kissé nehézkes az „én-nélküliség" szóösszetétel használata, alapvetően azt fejezi ki, hogy
nincs egy maradandó, állandó én. alany, alanyiság, a tudati és tárgyi tényezők között sem.
""de-cam-zsig
111Azazallínajána.
"' Don-dam jang-dag ‘phagsz
"■ don-dam-pa ngo-bo-nyid med-pa
"" Azaz mástól különbözteti meg, illetve a mástól megkülönböztető sajátos jellemvonása kifeje­
zéseket is lehetne itt használni,
dgag-bja bcsad-cam-gyi med-dgag jin-pa
zsar-bjung gzsan bsad-pa
"'Szubsztanciális létező: rdzasz(-jod), tulajdonított vagy konvencionális létező: btagsz(-jod),
illetve a „létezés" fordítás is helyes.
11s rgjasz-par ma bsad-pa, azaz nem részlete, nem kifejtett magyarázata
l|l,btagsz-jod/rang-dzin szgra dang rtog-pasz btagsz-pa-cam-du grub-pa'i cshosz/dusz dang/
gang-zag lta-bu klán min du-bjed dang / kun-btagsz-kji cshosz-rnamsz-szo// Bod-rgya chig-
mdzodchen-mo p. 1053-
148 A m egism erés igazsága Uherkovich László

„én” esetében, létezőként ragadja meg, azonban ezek nem létezők. Egy funkciót
betölteni képes1'" szubsztanciális létezők az állandótlan létezők.120121 És az ezek­
kel ellentétes tulajdonított létezők az általános-jegyű jelenségek.122A tartósan
nem változó szubsztanciális létezők: a nem-összetett tér, az elemző megszün­
tetés,12' es a nem-elemző megszüntetés.12' Az ezekkel ellentétes tulajdonított
létezők állandótlanok. Az önmagában-fennállni képes szubsztanciális létezők:
az érzékszervi tudatosság felfogási tárgyává váló forma és az önmagára-alapo-
zó tudatok. Az ezekkel ellentétes tulajdonított létezők meghatározása: a nem-
társult-összetevő tényezők12' és a tulajdonított jelenségek. Mármost ebben az
esetben ez a későbbi a szubsztanciális és tulajdonított létezők jellemzése, a
korábban bemutatott szubsztanciális létezők pedig a felsorolt szubsztanciális
létezők. Az utóbb említett szubsztanciális létező jelentése ez: bármely jelenség,
amely önmaga a tudat tárgyaként megjelenik, s nem kell függenie önmagától
más, a tudatban megjelenő aspektustól, s így a saját erejéből megjelenő önma-
gára-alapozó jelenség.
A tulajdonított létező jelentése ez: olyan jelenség, mely önmaga a tudat
tárgyaként jelenik meg, úgy, hogy egy önmagától különböző szintén a tudat
tárgyaként megjelenő jelenség aspektusától erősen kell függenie. Ezeket szin­
tén így tanítja a Rim-pa-ltar bszu-ba:
Bármi is, mely önmagától különböző másokra nem támaszkodik, és ön­
magához képest másoktól nem függ, s így saját jellemvonása határoz meg, azt
tömören „szubsztanciális léteződnek kell ismernünk. Bármi is, mely önma­
gától különböző másokra támaszkodik, önmagához képest másoktól függ, s
így határoz meg saját jellemvonása, azt tömören a „tulajdonított léteződnek

1.3. 1.2. A másodiknak (a szubsztanciális létezésben való bizonytalansá

eloszlatásának) két része van: az önmagában-fennállni képes szubsztanciális
120don-bjed nusz-pa'i rdzasz-jod/rdzasz-jod-kji nang-gszesz/ka bum lta-bu ‘dusz-bjas-kyi cshosz-
rnam sz don-bjed nusz-pa yin-pa i csha-nasz rdzasz-szu jod-pa o/ Bod-rgya chig-m dzod chen-
mo p. 1036.
121 dngosz-po, dolog, (valódi) létező, állandótlan jelenség, funkcionáló dolog
122szpji-mchan, az általános jegyű tárgyak, ellentétben a saját jegyű tárgyakkal (rang-mchan),
egy fogalmi tudat „absztrakciós tevékenységének" eredményeképpen létrejött, vagy tapasz­
talt tárgyak, nem a közvetlen tapasztalás (mngon-szum), hanem a következtetés, és bővebben
a fogalmi tudat tárgyai. A saját-, vagy önjegvű jelenségek a közvetlen tapasztalással (pratyak-
sa. mngon-szum). az általános jegyű (szpji-mchan) tárgyak a fogalmi gondolkodással (rtog-pa)
állnak kapcsolatban.
122 szo-szor brtagsz-’gog-pa, egy m editatív állapot neve
122 ma szo-szor brtagsz- gog-pa, egy meditatív állapot neve
122Állandótlan jelenségek, melyek sem tudatok, sem formák, mint pld. a személyiség. Erről bő­
vebben Tsepak, R.: Tibetan-English Dictionary ofBuddhist Terminology Dharamsala. Libra-
ry of Tibetan Works & Archives, 1986 p. 220
A megismerés tárgyai a ..Csak-tudat" irányzatban... 149

létező bemutatása, es a tiszta és szennyezett önvalótlanságra vonatkozó önma-

gában-fennállni képes szubsztanciális létező bemutatása.
1.3-1-2.1. „Mármost mikor a tudat tárgyaként megjelenő saját-lényegűnek
más jelenség megragadásától nem kell függnie. így pusztán a saját hatalmával
megjelenőnek bizonyítjuk, és a másikat pedig úgy. hogy az alárendelt szkand-
hákra támaszkodva, azoknak mintegy fölérendelt urának mutatkozó, önmagá-
ban-fennállóként létező". így tanítják a bölcsek.
Mikor a személyiség én-nélküliségét cáfoló érvelést alapul véve, a szemé­
lyiség szubsztanciális létezését tagadjuk, akkor bebizonyosodik, hogy a szemé­
lyiség tulajdonított létező, és ekkor a tulajdonított létező bizonyítási módjához
hasonlóan, az önmagában-fennállni képesség hiányának érvelése eljárásával
megszerzett belátással megértjük, hogy a személyiség' pusztán a sZkandhák
összeállítódására és a tudatfolytonosságra használt megjelölés. Az ilyen csu­
pán tulajdonított személyiség létmódja, úgy hogy a tulajdonítás alapjaként
szolgáló szkandhákra. elnevezésekre, elképzelésekre s a továbbiakra nem
támaszkodva, mint egy „személyiség önizolátunf12(1 a tudat tárgyaként nem
képes felmerülni. És azok (mármint a szkandha stb.) megjelenését alapul véve
szükségszerűen megjelenik a tudatban tárgyként a személyiség önizolátuma,
s a személyiség tulajdonított létezése miatt állítottuk, hogy a személyiség
tulajdonított létezésének a jelentése az e szakaszban említett tulajdonított lé­
tezéssel azonos értelmű. Ez okból tagadott személyiség szubsztanciális létező
ugyan, mégis ama tulajdonított létezővel ellentétesnek megjelenő szubsztan-
cionális létezőnek meghatározás szükségszerűsége, mivel más lehetőséget
(végletet) elvető érveléssel bebizonyítottuk, ezért ennek szubsztanciális léte­
zésével azonos lényegű. E tulajdonított létező illusztrálására a személyiséget
magyarázzuk, valamint a Bsdu-ba ennek magyarázatára az „A szkandhákra
támaszkodva az Önvaló vagy érzőlény tulajdonítását" eme fejezet tulaj­
donított létezőjének példáját tanítja. Valamint a Rnam-bsad dgongsz-pa rab-
gszal1r -ban továbbá úgy állítják, hogy:
Ezt a Hallgatókl2s és az Ön-felébredettek'-l) a személyiség szubsztanciális
létezésének a hiányaként értik meg (valósítják meg), mégis mind a két tudatos-

!JÍ’ gung-zag-gi rang-ldog

lj"Cong-kha-pa kommentárja Csandrakírti (Zla-ba gragsz-pa. 600-650) Madhjamakávatára [A
középutra lépés] című munkájához. Hosszabb címe: l)bu-ma-la jug-pai rnam-bshad dgongs-pa
rab-gsal [A közéj)útra lé/)és - című munka - valódi gondolatának megvilágítása],
‘-sSrávaka, nyan-thos - Hallgató, akik a Buddha tanításainak hallgatása révén éri el megszaba­
dulást, nirvánát.
12,1Pratjéka-Buddha, rang-szangsz-rgyas - Ön-buddha, aki saját erőfeszítéseivel, azaz egy mester
segítsége nélkül éri el a megszabadulást, nirvánát. A srávaka és a pratjéka-buddha a Hínajá-
nán (Kis kocsi) élért két magas szellemi fokozat, melyek a Mahájána (Nagy kocsi) szerint nem
véglegesek, és nem tökéletesek.
ISO A megismerés igazsága Uherkovich László

ság a szubsztanciális létezése hiányát nem állítják, s az önmagáhan-fennálló

nem-szubsztancialis személyiség tanát a személyiség önizolátuma állításá­
ból vezetik le. De a személyiség tudatosságra alkalmazott példája nincs meg
náluk.
Nos ha ezeket a tanításokat összevetjük, akkor az ebben a fejezetben kifej­
tett szubsztanciális létező és az önmagában-fennállni képes szubsztanciálisan
létező személyiség azonos értelműnek tűnik. Máskülönben a későbbi szövegek
mind megegyeznek abban, hogy e két szubsztanciális létező megkülönbözte­
tésének egy ettől eltérő módszerét említik. Azonban abban nem kielégítőek,
ahogyan a tudatosság és a személyiség, e kettő szubsztanciális létezőként állí­
tása vagy tagadása közötti különbség puszta feltárását kifejtik. Erről maga, az
Urunk ezt tanítja:
Ha nem lenne tagadandó,130 akkor bármiféle sajátosággal együttesnek
gondolhatnánk. Sok szűtrában a személyiség valódi létezését tagadják.f...) A
Gzsi bdu-ba don-dam-pa és Rnam-par-gtan-la bdu-ba-ban131. valamint a Mdo-
rgjan-ban13- es a Mdzod-'grel-ben133 a szubsztanciális létezés tagadásának
minden kifejezése azonos értelmű, ezért ezt figyelembe véve a szubsztanciális
és tulajdonított létezés értelme ez: bármely jelenség, mely a tudat tárgyaként
felmerül, s önmagától eltérő jellemvonáséi más aspektusra támaszkodik, az a
tulajdonított létező. Ehhez hasonlóan az, amely másra nem támaszkodva ön­
maga erejénél fogva jelenik meg, azt szubsztanciális létezőnek mondjuk.
Az ilyen személyiség én-nélküliségét tagadó érvelés szövegösszefüg­
gésében, az önmagában-fennálló szubsztanciális létező pontosan olyan, mint
a Ngosz-’dzin lugsz-bsdu-ba-ban megjelenő tanítás. Nemcsak innen, hanem a
tírthikák az önvalóság szubsztanciális létezése bizonyításának a cáfolás mód­
ját a Szde-bdun-ben131 magyarázott érvelés végigjárásával is megismerhetjük,
mégis itt ezt nem fejtjük ki.
Most ezt elemezzük: a Bszdu-ba-ban megjelenő „Bármi is..." kifejezésekkel
magyarázott eme szubsztanciális létezés, az önmagába-fenálló szubsztanciális
1311Vagy: „Ha nem kellene tagadnunk,...'', esetleg: „Ha nem lenne a tagadas tárgya...."
131 A Jogácsára-bhumi (Rnal- bjor szpjod-pa’i sza. AJogacsára szintjei) fejezetei, tizeknek a fejeze­
teknek a pontos szanszkrit és tibeti címéről: (irsm: Lm m iit Sopa: lectureson Tibelan Religious
Culturc Delhi, Library of Tibetan Works & Archives. 1983 pp 37-38. Ez a munka, melyet alap­
vetően a tibeti nyelv tanulásához állított össze a szerző, értékes útmutatásokat ad az egyes
fontosabb tibeti szövegekről.
132 Mahájána-sziítralamkára (Theg-pa i mdo-szde rgjan-gi chig-le ur bjasz-pa) | A Nagy kocsi szút-
rainak füzéréi
133Abhidharmakosa-bhasja (Cshosz-mngon-pa'i mdzod-kji bsad-pa) [A felsőbb tan kincsestárá­
nak magyarázatai
132Dharmakírti hét értekezése: Chad-ma sde-bdun a pramana hét értekezése: (1) Pramánavártti-
ka (2) Pramánaviniscsaja (3) Njájabindhu ( i) Szantánántarasziddhi (3) Szambandhaparíksá
((■>) Vádanjája (7) Hetubindhu
A megismetiis tárgyai a „Csak-tudat" irányzatban... 151

létezéssel nem azonos értelműnek tanítok közti kételkedés (eltérés) alapja az.
hogy: „Ha a kettőt azonos értelműnek állítanánk, akkor a tudatosság önma-
gaban-fenállő szuhsztanciális létezővé válna, és ha ez így lenne, akkor azzal,
hogy a személyiség én-nélkülisége mindent áthat' ellentmondásba kerülne".
Eme egyszerű gondolat felmerülése miatt erre vonatkozólag kérdezhetnénk:
„Ha ez így lenne, akkor mi az értelme annak, hogy a személyiség én-nélküli-
sége mindent áthat ? És milyen a személyiség én-nélküliségét megértő jógik
minden jelenség és a személyiség én-nélküliségén vak) elmelkedési módszere?
És a Mester minden jelenség én-nélküliségét tanító szövegeinek mi a jelenté­
se?" Erre vonatkozólag egyszerűen ezt mondhatjuk: „Nos ha ez így lenne, ak­
kor a személyiség én-nélkülisége mindent áthatna, mivel a személyiség én jét
azáltal, hogy minden aspektusban elfogadjuk, azzal még nem bizonyítottuk.
Mint ahogyan a 'meddő nő fia' az érvényes megismerés által nem bizonyított,
emiatt ha ez így van, akkor a meddő nő fia szükségszerűen nem létezik. Ehhez
hasonlóan a személyiség én-nélküliségét megértő jógik minden jelenséget,
mint önmagukban-fennállo szuhsztanciális létezéstől üresed” értenek meg,
es a Győzedelmesen-elműlt erre gondolva tanította, hogy minden jelenség
nélkülözi az én-t."
Ehhez ezt kell hozzáfűznünk: Noha az a mondás, hogy „a személyiség én-je
a nyúl szarvához hasonlóan nem létezik", igen találó mondás, azonban még
mindig rá kell kérdeznünk a „személyiség én-je ürességére. A fentebbi magya­
rázatokhoz hasonlóan a személyiség szuhsztanciális létezése tanításainak öt
módját nem tartalmazó saját rendszerünk kivételével, a Szautrántikától és
Vaibhásikától kezdve a Madhjamaka-Szvátantrikáig bezárólag mindannyian a
személyiség finom én-nélküliségeként állítják. Emiatt erre vonatkozólag átme­
netileg a Madhjamaka terminusaiban kifejezve egyáltalán nem tanítják. Azon­
ban a két dologi létezést tanító iskola151’ osztatlan részecske állítása, a Csak­
tudat iskola által állított alany és tárgy dualisztikus megjelenésétől mentes
önmegismerő tudat és a tudatpillanatnyi önmagukban-fennálló tudatosságok
szuhsztanciális létezésének ürességét milyen módszerrel bizonyítjuk?
Ha erre azt feleljük, hogy: „Az egység és sokszerűség létének hiánya bizo­
nyítási eljárásával15’ bizonyítjuk be. ", akkor ebből a szempontból az érvelés

“'Vagy: ..szuhsztanciális létezés ürességet"

Don-szmra-gnvisz. a tárgyak valódi létezését tételezd két iskola: a Szautrántika és a Vaibhási-
ka.
‘' Az itt hasznait kifejezés: gcsig-tu bral-gji gtan-chigs-kjisz bjed-pa. egy logikai bizonyítási
eljárás, mely mind a monizmust. mind a pluralizmust kiküszöböli. A kifejezésben található
..gcsig-tu" rövidítés azonos a ..gcsig dang du-nta" kifejezéssel. A tibeti szövegek - követve aver-
ses-szutra stílus tömörségét - sokfele szakkifejezést szinte felismerhetetlensegig lerövidítve
adnak vissza, mint pld. a dualitás: gneisz. vagy az egység: gcsig: a let: jod-pa. vagy nem lét:
med-pa eseteben.
152 A m e g is m e r i igazsuga Uherkovicli László

milyen állításmódját kell alkalmaznunk? Nos: ..Az osztatlan részecske nem

önmagában-fennálló jelenség, mivel a (valóság) egysége és sokszerűsége bár­
mely ikétéíl mentes." - mondhatjuk, vagy „azért, mert önmaga részeivel együtt
az egység és sokszerűség bármelyikét hiányolja”, vagy mondhatjuk ezt: „mivel
a durván összeállt atomok és a molekulákkal13* (másodlagos apró részecskék)
együtt hiányolják az egységet es a sokszerűséget”, vagy mondhatjuk, hogy „a
durva (tárggyal) együtt való egység és sokszerűség nem létezik”. Noha ezek
bármelyikét megállapíthatjuk, azonban most itt (a bizonyításnak) az állítás (té­
tel), a következtetés és az ellenérv, s hasonlatokban kifejezett állításmódjáról
beszéljünk! Ugyanúgy kell hivatkoznunk a Csak-tudat rendszer őn-megismerő-
jére, s más tanításaira.
Emellett mi az értelme annak, hogy „oszlop, korsó és a továbbiakéra,
melyek az önmagában-fennálló sznbsztanciális létezéstől üresek, a személyi­
ség én-nélküliségének a konvencióját alkalmazzák? Erre mikor azt mondják:
„mert a személyiség én-jétől mentesek”, akkor arra. mely a nem-létezéshez
hasonlatos, a „az üresség folytán minden jelenség én-nélküli" - így tanítják.
Azonban miért nem tanítják a „minden jelenség a nyúl szarvához hasonlóan
nem létezik" kifejezést? Mikor azt mondjuk (mondják), hogy: „A kifordult kon­
vencionális gondolkodás elválasztó ereje miatt.”, akkor feltehetjük most ezt a
kérdést: „miért ilyen ez a korsót a személyiség én-jeként megragadó konven­
cionális gondolkodás tudat?" Ha azt mondjuk, hogy „Az önmagában-fennálló
szubsztanciális létezőként megragadás miatt (ilyen).”, akkor mondd el, milyen
ez a megragadás (hogyan ragadja meg)!
Ráadásul a saját álláspontjaik a Hallgató árják személyiség én-nelkülisé-
gén való eme elmélkedési módszerénél ok nélkül egy sokkal magasabb rendű
módszert állítanak, és mikor azt állítják, hogy ezzel a módszerrel a szennyező
akadályokat131’ gyökerükből kitépik, akkor milyen azon árják meditatív egyen­
súlya1 és nyomában megvalósított én-nélküliségen való meditáció módszere?
„Az önmagában-fenálló személyiség: nem valódi létező, mert a szkandhák-
kal együtt (es) a valóság egysége és sokszerűsége egyikeként sem áll fenn (bi­
zonyított)." Nos, eme mondatban rejlő mindhárom kifejezés1" egy éppen ilyen
módszer, vagy a sok logikai felsorolással nyeri el bizonyítékát? „És ezt követő­
en azáltal, hogy a személyiség én-nélkülisége határozottan bebizonyosodik,
mikor az érvelés alapja bizonyságot nyert (a bizonyítás alapjára/bizonyítása-
kor) a személyiség én-nélkülisége tételének bizonyítása teljesült.” E mondatok
" sPhra-rab gnyisz-pa
'"'nyon-szgrib
""mnyam-bzsag
" 'Itt ugyan a ebig szó szerepel, de ez a logikai érvelés barom jegyére (rtagsz). vagy három lépésé
re: alany, állítás, bizonyító érvelés, vonatkozik.
A megismerés tárgyai a „Csak-tudat" irányzatban... ISA

szinte minden lehetséges kombinációján meditálnak, vagy a minden jelenség

én-nélküliként szemlélése egy ettől eltérő módját tételezik? - mutassuk he!
Mondjuk el, hogyan lesz maga a meditatív egyensúly és az azt követő elmé­
lyedés a szennyeződések ellenszereként alkalmazott módszerré!
Dharmakírti1,J a szenvedés igazsága több aspektusán való meditációkat az
én-nélküliség aspektusa gyakorlati megvalósításának módszereként tanította,
ezért az arra alkalmazott módszer is ilyen legyen.
Ezeket, ha nem értjük meg helyesen, akkor a mindentudás ösvényét mel­
lőző puszta felszabadulás1 nem lesz a megvalósított módszer és a bölcsesség
egységének az alapja. Ha buddhista sajátos (megkülönböztető) tan, a négy
pecsét1" puszta jelentése biztos megismerését megteremteni nincs alkalom,
akkor hogyan is lehetne a nagyon mélységes tan Prászangika-Madhjamaka1"
szemlélete megértésére esély? Az ezeket rosszul megértők (értelmezők) segít­
ségere a tudósként ismert Shes-rab rin-chen11,1ezt tanította:
A szubsztanciális létezést en-kenti tanítás a Vatsíputríja1r iskolánál biztos,
a tudatosságot önvalónak tételezés Madhjamaka és Csitta-mátra tanításai el­
lentmondásosak.
Bár Go-bo bsod-nams seng-ge“ s és Pan-chen Sákya mcshog-ldan1‘A Rje-
thams-cad (Cong-kha-pa)H,) cáfolatait felhasználva, sok írással rendelkezik,
mégis mivel jómagam nézetei hasonlóak ezen írások alapvető pontjaival,
"j Dpal-chos-kyi grags-pa
"'Itt utalás arra, hogy a mindentudás akadályainak felszámolása nélkül nem valósulhat meg
a Mahajána célja, a végső tökéletes nirvána. A mindentudást pedig a Mahajana szerint nem
érik el a Hínajána gyakoriok a módszereik révén, mivel nem látják be. hogy a jelenségekben
(dharma, cshosz) nincsen én, nincs belső lényeg, és mivel ezt fel sem vetik, nem gyakoroljak,
es ebbeli tudásukat nem terjesztik ki a létezés összes tárgyára.
'"A négy pecsét (phjag-rgja bzsi, a négy pecsét - chos kyi sdom bzhi. a Tan négy összegzése). Tz
a négy jellemző, mely a Buddha tanítását összefoglalja, és aki elfogadja ezt a négy pecsétet, az
tekinthető buddhistának: 1. Minden összetett állandótlan. 2. Minden összetett szenvedés. .V
Minden jelenség éntelen. -t. A nirvána nyugalom.
Prászangika-Madhjamika, röviden Thal-'gyur, sajat bevallása szerint a Tibidben elterjedt
Madhjamaka nézetek legkiválóbbika, gyakorlatilag Tibetben ez a legmagasabb rendű bölcse­
leti nézet. Az indiai Buddhapalitára es Csandrakírtire vezeti vissza tanításait ez a bölcseleti
irányzat.
1,(1Shes-rab rin-chen (1405 - ?)
i r Gnasz-ma-bu, egy buddhista iskola neve, mely a Pudgalavada [A személyiség létezését valló)
iskolába tartozott. Nézetük szerint van egy szkandháktól. azaz az emberi struktúra pszicho­
fizikai alkotóelemeitől se nem különböző és vele sem nem azonos személyiség (pudgala), mely
felelős a karmikus összhatásokért (azaz a cselekedeteknek és visszahatásaiknak kell legyen
egy „alanya") és az újrasziiletésekért. Rol-pa i rdo-rdzse azt említi itt meg a szövegében, hogy
eme iskola szerint eme iskola szerint vallót én szubsztanciális létező.
"'Go-bo bszod-namsz szeng-ge (l-tiO -luXO )
"" Pan-cshen Sákjamcsbog-ldan (l-t2<S-1507)
" Rje-thamsz-csad - Rje thams-csad mkbjen-pa: ..Mindentudó úr". Cong-kha-pá-ra vonatkozó
név.
15 * A m egism erés igazsága Uherkovich László

emiatt azok cáfolatának körülményességét most nem teszem. Ennek ellenére

mi mindannyian Nagy Urunk (Cong-kha-pa) hibátlan tanítása mellett köte­
leztük el magunkat.IS1 És a határtalan kegyelmű Nagy Urunk saját gondolatai
kutatásának elkötelezett személyiségek szerint általában véve csupán a Mester
elképzelései szerinti egyedüli szófordulatait miután maradéktalanul meghall­
gatjuk. es azon elgondolkodunk. Az átadott szövegrendszerében megjelenő
gyakorlatok, valamint a módszer és bölcsesség egységbe kapcsolásának egy
hibátlan gyakorlata kizárólagosnak tűnik.
Ebből a szempontból ezek a források nyilván nagyon fontosak, és a fenteb­
bi állítások sokféle gondolatot megértetnek. „Hogy is van ez?" - kérdezhetné
valaki. Azonban a semmivel sem összehasonlítható kizárólagos saját rendsze­
rünk bemutatására gondolva és arra támaszkodva és a „más (rendszerektől)
sokkal különb minden bizonnyal" gondolatába vetjük bizalmunkat, akkor a
kérdés fel sem merül. Ha valaki azt kérdezné, hogy: „Milyen a te rendszered,
mond el!" Akkor általában véve ezek megismerésére van szükség: a veleszüle­
tett önvaló fogalommal milyen a megragadás módja; a fogalmak alkotásával
hogyan történik a tulajdonítás; és e kettő közül a korábbi az alapvető; az utób­
bit tagadó érvelések hogyan lesznek a korábbi tagadásának tényezőivé; és az
én-nélküliség bizonyításakor az egység és sokszerűségtől mentes bizonyítási
eljárásnak nem csupán a mindhárom szavával (tételével) bíró érvelést jelen­
tősen kibővítve (széles körben alkalmazva), hogyan meditálunk; az a módszer
ahogyan ezeknek az érveléseknek a legfontosabb pontjait (velejét) az egység
és sokszerűség bizonyító eljárására alkalmazzuk; és az azt követő lépésben
általában véve az a mód. ahogyan az összes jelenség és önálló jellemvonások
által összeállt szkadhák. tartományok (khamsz) érzéki tartományokra alkal­
mazva az én-nélküliség aspektusán elmélkedünk: es ezeket alapul véve azon
módszer, ahogyan az akadályokat felszámoljuk; valamint egyéb módszerek
bemutatására." Ha ő ezt mondaná, akkor nekem nincs okom arra. hogy az így
mondottakkal vitába bocsátkozzam, így az értelemmel megvizsgálva a bebizo­
nyítandó állításokat helyesen kell megértenem. Mivel nemcsak az alacsonyabb
rendű kocsi (Kis kocsi, Hínajána), hanem a nagy kocsi (Mahájána) követői is a
felhalmozás és előkészítés állapotában az alapvető bölcsesség leglényegesebb
aspektusain való meditációt szükségesnek a Rgyan-’grells’ és a vele együttes
szövegekből magyarázzák, (mivel ez maga a durva én-nélküliség és a finom
én-nélküliség megértési módszereinek a legkiválóbbika).
Noha ezek részletes bemutatására, a nagy kocsi űtkészítői.1^ a Mester és
tanítványai kiemelkedő szövegeit alapul véve, mi mindannyian vállalkozunk.
M A szerző itt magáról beszél, illetve saját irányzatáról.
Az Abhiszamajalamkára kommentárja.
Nágardzsuna es Aszanga
A megismerés tárgyai a „Csak-tudat" irányzatban... 155

azonban itt a szavak nagyon megszaporodtak, es mivel meg nincs itt a megfele­
lő ideje, ezért nem tárgyalom részletesen, s az alkalomnak megfelelő magyará­
zatot tömören kell elmondanom.
Mármost az önmagában-fennálló szubsztanciális létező megragadási
módja a következő: ez az ..en' -fogalmi alapú önvaló azon módon, mintha saját
magához képest más szkandhaktol nem függene, és nem támaszkodna, azok­
nak mintha fölérendelt ura lenne, ennek onmagában-fennállóként'-i megraga­
dása. Erre gondolva tanították a Mester és tanítványai az ..úr és szolga" szerű
megragadást.
Tehát általában véve a tulajdonítás alapjainak, a szkandháknak a meg­
ragadásától nem függve nem képes kialakulni a személyiség megragadása
(fogalma), mégis az önvaló megragadásával (fogalmával) szennyezett tudat­
folytonosságok következtében, mintegy nem-tudatos módon15* az én megraga­
dására támaszkodva a szkandha egy ilyen szükségszerű fogalma alakul ki. az
„én formám, én érzésem, s a többi szkandhám" az énemnek alávetett fogalma
(megragadása) miatt, és azért, mert az „énem létezik" fogalomtól függve, az
„én szkandhám", illetve a szkandhákra az „enyém" tulajdonítás megragadása
is felmerül.
Tehát az önvaló szubsztanciális létezőként megragadás módja a következő:
pusztán az a megragadási mód, amely önmagától különböző másokra nem
támaszkodik, önmagához képest másoktól nem függ, s csupán a saját jellemvo­
nást hamisan tulajdonító szubsztanciális létező megragadása.
És emiatt a fentebbihez hasonlóan Nagy Urunk (Cong-kha-pa) a Bsdu-ban
magyarázott szubsztanciális létezést, és az e szakaszban bemutatott szubsztan­
ciális létezést azonos értelműnek tanította.
Egy ilyen önmagában-fennálló személyiség tagadására a Vaibhasikák fOsz-
tályozókj. a Szautrantikák fSzűtra követők] és a Csitta-mátrinok [Csak-tudat
tételezői] a szkandhák (létcsoportok) és a valóság egysége és sokszerűsége nél­
küliségének érvelését alkalmazzák. Az én-nélküliség bizonyításakor pedig a
szkandhák puszta meghatározásából hiányzó (nem-belefoglalt) „az én létezik"
bizonysága bizonyító tételének legalapvetőbbje: a „tudatos-lény" gondolata,
pontosan úgy fogja fel a tárgyat (ez az átélő tudat), ahogyan az valójában van,
mivel az a tudat, mely mikor a „kék” aspektusra1” nem hagyatkozik, magát a
létezőt látja, az akkor egy tárgy felé forduló tudat.156

Tudattalanul. vagy tudatalatti módón.

'"A tudat a hétköznapi tapasztalásban nemi közvetlenül ragadja meg a tárgyak, hanem un. aspek­
tusok (ákára, rnam-pa) segítségével. Az ismeretelméleti munkákban visszatérő frázis a tudat
eme tárgyi aspektusa megragadására: ..a tudat megragadja (tapasztalja) a kés. sárga stb. szín
aspektusát a tárgynak...".
' dzsug-pa'i bio
156 A m egism erés igazsága Uherkovich László

Magát a „mint például a kék megragadása” kifejezést tagadó érvelést

megfelelően kiemelve (gton) bizonyítani szükséges; vagy az olyan gondolato­
kat, mint: „az az olyan én a szkandha, a szkandhákban van, a szkandháktól
különböző, illetve a szkandhák teljes nem-léte" négy végletként vizsgálva
érveléssel kell cáfolni. És e vizsgálódásban az állandóság, állandótlanság,
egység, különbség és más végleteket tagadó sok bizonyos érvelés (elvégzése)
szükségszerűen megjelenik Aszanga, Vaszubandhu, Dignága, Dharmakírti és
mások műveiben.
Ilymódon a vizsgált elutasítandó végletek tagadásakor fel szokták vetni,
hogy egy valamilyen én-nek a test elemzésekor, egy önvalónak vagy szemé­
lyiségnek biztosan léteznie kell, mivel máskülönben a „bilincsek és a felsza­
badulás" bemutatása lehetetlen lenne. Emellett figyelembe vesszük a szkand­
háktól ténylegesen különböző és önmagában-fennálló szubsztanciális létező
tagadását, ezáltal kétségtelenül be kell bizonyosodnia, hogy az a szkandhákra
támaszkodva, és a szkandháktól függve meghatározott tulajdonított létező,
mivel a bizonyítás e két módjának egyikét sem zárhatjuk ki. Tehát eme irány­
zatok azon állításának, hogy a személyiség tulajdonított létező, ez az értelme.
A „pusztán tulajdonított" üres kifejezéssel azoktól a szkandháktól tényle­
gesen különböző más szubsztanciális létezőt ugyan meghatározzák, de a „való­
di létezőt és a saját jellemvonása által létezőt” és a többi semelyikét sem állítják
határozottan.
Az ezt követő megvalósított minden jelenséget önvalónélkülinek tekintő
szemlélet módjára a Abhidharmasamuccsajában1'- ezt találjuk:

Kérdezhetnénk, hogy mi az üresség meghatározása.

Valami nem-létezése valamiben, annak üressége.
Ez a tökéletes szemlélet.
És abból, ami megmarad az ebben való létezése.
Ez a valóságnak megfelelő tökéletes tudás.

Valamint az én-nélküliség meghatározására: amilyen az én nézettekkel az

önvaló tulajdonított jellemvonása folytán a szkandhák, az elemek, az érzék­
szervi tartományok az én jellemvonása folytán én-nélküliek. Erre gondolva
tanította a Győzedelmesen-elmúlt, hogy „Minden jelenség én-nélküli...” A
Győzedelmesen-elmúlt e mellett azon tanítását, hogy: „Ez az összes jelenség
nem az enyém, ezek nem az én énem.” kifejezésekre gondolva tanította, s „ez
a valóságnak megfelelő szemlélet" kifejezéseket a tökéletes bölcsességgel, a
valóságnak megfelelően kell szemlélnünk. Most mi az értelme ezen tanítások-

ls' Kun-lasz btusz, Abhidharmaszamniuccsaja [A felsőbb tan összegzése], Aszanga műve.

A megismerés tárgyai a „Csak-tudat" irányzatban... 157

nak? „Ez a külső tárgy (létező, dngos-po) nem az enyém, ez a belső tárgy nem az
énemé,1,8 ez a belső tárgy nem az enyém. Ez nem az én énem.” - kifejezésekre
gondolva tanította. Ugyanígy a „külső tárgyak az éneméi159, és a belső tárgyak
az én és éneméi” kifejezéseket teljesen tagadjuk. Az így tanítottak értelmét he­
lyesen kell megértenünk.
Másfelől a korábbi hagyományos szövegek értelme: a tagadandó tagadá­
sával. a tagadandó ürességmódja; valamint a tagadottakban (tagadáskor) a
jelenségek létmódjának a tanítása. A hagyományos alapszövegek két csoportja
a szkandhák stb. én-jének jellemvonásával az én-nélküliségekjént való szemlé­
lete módját, valamint a minden jelenség én-nélküliségét tanító hagyományos
szövegek jelentésén való meditálás módját tanítják.
Tehát ennek teljesülésével a szkandha stb. terminusában kifejezett szubsz-
tanciális létező én tagadását alapul véve, azok a szubsztanciális létező én-jének
tárgyi segédeszköze folytán üressé válnak. És ebben az esetben a szkandhákat,
melyeket a tulajdonítás alapjává téve. a szubsztanciálisan én létezésével ruház­
nak fel, s a szkandhák stb. az „ezek az éneméi” megragadás cáfolatával puszta
jelenségekként maradnak fenn. Ekképpen a szkandhák és a többi a valóságnak
megfelelő külső környező világok, a tettek, és a szennyeződések hatására bon­
takoznak ki; és azon tetteket és szennyeződéseket összegyűjtő szubsztanciá­
lisan létező személy sem létezik, ezért azok attól (mármint a szubsztanciális
létezéstől) üresek, és puszta jelenségek maradnak. És ugyanígy amiatt, hogy a
Tiszta föld160 és lényei stb. érdekében megteremtett (növelt) részvét és fohász
képességét tökéletesen megvalósító árja felébredettek is az önmagában-fenn-
álló szubsztanciális létezéstől mentesek, azok is puszta ürességek marad­
nak.191 És a meditatív megszűnések, valamint az olyanság és a többi elérendő
és megvalósítandó (tárgy), és megismerendő jelenségeket megvalósító... (mint
az előbb) személyiség, azáltal hogy nem önmagában-fennálló létezők, szintén
puszta jelenségekké lesznek. A „puszta” szó megszünteti, hogy a megvalósító
és megismerő...(mint az előbb) személyiség szubsztanciálisan létező. Erre a
jelentésre gondolva, árja Aszanga mindkét tagadást tanította: a külső dolgokra
„az éneméi” tagadását, és a belső dolgokra az „énem, és az éneméi” fogalom
tagadását. Ebben az esetben, ha valaki az ilyen személyiséget úgy ragadja *IS
|ís Ebben a szövegrészben, és az előbbiekben is. az „én" (liga), valamint az „önvalóm" (bdag) fo­
galom tkp. két különböző dolgot jelöl. Végre jó lenne tisztázni, hogy miért ezt a két különböző
fogalmat használják a szövegek, holott ezeket csupán egyetlen lefordított fogalommal szokták
visszaadni.
ISI’ Ismét egy magyartalannak ható kifejezés, mely azt fejezi ki. hogy van egy elvont alanyiság, én
bennem, az én „énem" és annak a tulajdonai a tapasztalati tárgyak, emiatt vagyunk kény télé­
nek az „éneméi" rosszul hangzó kifejezést használni
11,11Dag-pa'i zsing
|h| Mármint a részvét és a fohász.
158 A megism erés igazsága liherkovich László

meg, mint ami nem önmagában-fennállóként létezik, s azon célból, hogy saját
boldogságát megteremtse, a vágy, gyűlölet és más hibás működésű csoportok
értelmetlenségét belátva, azoktól elfordul.
Ennek az értelmére a Pramánavárttika11’’ a következőket tanítja:
Aki a négy árja igazságra támaszkodik,
és azt, hogy az „én” és „enyém”, s a többi
tizenhatféle valótlanságot tu 1aj dón ításb ól
jön létre a létesülés szomja,
és azzal ami az ellentétes (ellenszere) jelentés,
s annak fajtáit jól megérti,
helyesen meditálva azokon
a helyes szemlélethez jut,
s ezzel a szomjat, s ami belőle következik
felszámolja. (...)
Az üresség szemléletével szabadulunk fel,
de a fenntartott meditáció annak az értelme.
Nem csupán ott, hanem a Mngon-rtogsz rgjan-gji gzsi-sesz-kji rnam-bsad-
paiw Lam-bden-gji rnam-pa fejezetében magyarázottak szerint is a megismerő
személyiség én-nélküliségének, a cselekvő személyiség én-nélküliségének, az
átvándorló személyiség én-nélküliségének, és a felhalmozó személyiség én­
nélküliségének a megismerései, az út igazsága négy aspektusának a megha­
tározása. A tulajdonított létező dolgok meghatározási alapjaként, mivel nem
ismerik egészen Valódi-lét állító iskoláig bezárólag, „az önmagában-fennálló
szubsztanciális létezők" mindegyikének szükségszerű állítását, ezért a „sze­
mélyiség megismerése az önmagában-fennálló szubsztanciális létnélküliség
megismerése '-típusú én-nélküliség (beláttatása) miatti állításokat vetik fel.
Most mit szükséges idéznünk, amiből ennek értelmét megtudhatjuk? Mikor ezt
gondoljuk, akkor •'iadhiamakávatára-kárikái(Hta]^jj1[at^ nymodon a te egyetlen csopor­
tod11” sem létezik, ezért..." és az utána következő érveléssel a Valódi-lét tétele-
zők cáfolásának alkalmával maga az Úr ezt tanítja:
Az ellenfeleink a tulajdonított létező dolgokat, arra hagyatkozva, hogy
azok az önmagukban-fennálló szubsztanciális létezők mindegyikének (egészé­
nek) tulajdonítási alapjai, tulajdonítottként fogadják el, és úgy tanítják.

Rnam-'grel, a Pramánavarttika-káriká, Dharmakírti műve

l(,í Mngon-rtogsz rgjan-gji gzsi-sesz-kji rnam-bsad-pa [A magasrendű megértés füzére alapja-tudá-
sának magyarázatai, az Abhiszamajalamkára egyik kommentára.
1<wMadhjamakávatára-káriká, Dbu-ma-dzsug-ban [„A középső útra lépés" alapversei], Csand-
rakírti verses műve a Madhjamaka tézisekről.
I(” chogs-pa: csoport, létcsoport, szinonim a phung-po-val. azaz a szkandhával (létcsoportokkal)
A megismerté tárgyai a „Csak-tudat” irányzatban... 159

Az ilyen tanítások értelme maga az az állítás, hogy mikor a Valódi-lét téte­

lezik szerint tulajdonított létezőnek állított dolgokat; ha a tulajdonított létező­
nek állításukat az érveléssel megszüntettük, akkor úgy kell tételeznünk őket,
hogy a „bizonyítottan szuhsztanciálisan létező jelenségek" egészét figyelembe
vesszük.
Nem csupán itt, hanem mikor a Vaibhásika és aSzautrántika, e két iskola azt
állítja, hogy minden viszonylagos jelenség az önmagában-fennálló szubsztan-
ciális létezéstől üres, akkor mindezekre a személyiség én-nélkülisége miféle
meghatározását kellene alkalmaznunk? Azokra miért nem elegendő a jelensé­
gek én-nélkülisége’ meghatározást használnunk? A Csitta-mátrinok ugyan ál­
lítják a jelenségek én-nélküliségét, azonban azt, hogy milyen az üresség, nem
e szempontból tételezik. Úgy, hogy az alany és a tárgy, mint más szubsztancia
ürességét stb. a szkandhák stb. Ő maga (Cong-kha-pa) fentebbi magyarázatá­
ban megjelenő egy eltérő ürességmódjára használatos minden jelenség én-va-
lónélküli’ tételezése alapján ugyan megérhetjük, azonban más szempontból a
’minden jelenség’-re vonatkozó viszonylagos (rang-rang) önmagában-fennálló
szubsztanciális létezés üressége bizonyítási módszerének az 'egység és sok­
szerűség’ érvelésével nyert bizonyítása világos előbbi és utóbbi bemutatását a
Jógácsárabhúmi1<,(1, a Pramána167 szövegek, a Dharmakírti hét értekezésének16*
követői együttesen stb., és a Vaibhásika, Szautrántika, és Csitta-mátra követők,
hogy melyik szövegrendszerében magyarázták el, ezt tárjuk fel!
Noha a Csitta-mátrinok a külvilág tárgyainak tagadására; az alany, tárgy és
a tudatosság mint három különböző szubsztanciális létező tagadására, az egy­
ség és sokszerűségtől mentesség’ érvelését tanítják, mégis a tudatosság lénye­
gét én-nélküliként való bizonyítási módszerét, mely az egység és sokszerűség
érvelésévek teljesedik be (bizonyosul be), sehol sem tanítják. Nem pusztán ott,
hanem az ezekhez hasonló eme későbbi állítások rendszerében található sok
ellentmondás, alaptalanság, bizonytalanság a saját rendszerükben szükség-
szerűnek van bemutatva, mégis itt pusztán nagy vonalakban beszéltünk róluk,
de ha részletesen mondanánk el, akkor annak nem lenne se vége, se hossza.
Gondoljuk el, hogy ismét némelyek az önmagában-fennálló-megragadni
képes szubsztanciális létezőt és az önmagában-fennállni képes szubsztanciális
létezőt, e kettőt árnyalati tényezőként megkülönböztetik, ez a megkülönbözte­
tés az indiai alapszövegekben és a bölcsek,109 valamint a Mester és tanítványi
írásainak egyikében sem jelenik meg, ezért nincs okunk arra, hogy elfogadjuk.
S a korábbi nagy magyarázok gondolata, úgy tűnik, hasonló.
Gyakorlatilag Aszanga öt fejezetű (Sza-szde Inga) Jógácsára-bhúmija [A Jógácsára szintjei],
lh" Chad-ma, a hiteles megismeréssel és tágabb értelemben logikával foglalkozó szövegek.
"’VSzde-bdun. lásd korábban.
""'thub-rnamsz
160 A m egism erés igazsága Ulierkovich László

1 . 3 . 1 .2.2. A második rész (fejezet): E rendszerben a három jellemvonás és

két igazság bemutatását alapul véve, a szkandhák, tartományok, érzéki tarto­
mányok osztályozási módjai, a lényeg stb. bemutatási módja a Yaibhásika, Sza-
utrántika e két iskoláétól, valamint a Madhjamaka iskoláétól nagyon sokban
eltér. S a a'iiHiiurmuvamnuiasuiai-n. valamint ajógácsárabhúmi magyarázatmódjában
a különbözőségeknek számos finom sajátossága mutatkozik. És noha sok el­
térő sajátosság van a „környezet és az élőlények birodalma tartományainak”
magyarázatában, kevés szóval döntő magyarázatra nem vagyok képes, s ha
részletesen fejteném ki azt, akkor nagyon sokat kellene írnom, ezért itt most
nem írom le. Bárkik, akik eme irányzat teljes körű bemutatásának megismeré­
sére vágy nak, azoknak ezeket az alapszövegeket kell vizsgálniuk. De pusztán
azzal, hogy a szövegekből minden egyes részt külön kiemelve, azokra a szavak
lényegtelen (nem tárgyhoz tartozó) szaporításának következtetéseit összefűz­
zük. azáltal sehova sem jutunk.
Nagy Urunk (Cong-kha-pa) a Dzsam-gling-rgjan-drug mcshog-gnyis-ként
ismert alapszövegeknek minden hiányosságát, elégtelenségét teljes egészé­
ben tisztázta. Azzal, hogy valaki, aki az Ő (Cong-kha-pa) saját felszabadulása
nyomába lépőknek részvéttől vezettetve tanácsot ad, és másfelől a korábbi
nemzedékben (szngo-rabsz) Mkhasz-szkad-gnyisz-szmra-ba'i dbang-rnamsz és
Sza-szkya pandita mester, Bu-szton, Thamsz-csad-dzsog-lo cshen-po mester és
tanítványai és más a végleges értelmű tanítást megértő nagy személyiségek
életrajzában, ahogy történt, a szerint, aki a tant hallgatja és azon elgondolko­
dik, akkor ő a „tan számára hasznos személyiség” névvel lett ismertté.

A lefordított tibeti szöveg:

Lcsang-szkjaRol-pai rdo-rdzse: Grub-mtha’thub-bstan Lhun-po'i mdzes-
rgyan. Peking: Krung-go Bod-kvi shes-rigdpe-skrun-khang, 1989.
tanig skya rolpa 'i rdo rje'i gsung 'bum. Collected works Lemig skya
Rolpa 7 rdo rje Ye shes bstan pa 7 sgron rne Dharamsala: Library of Tibetan
Works & Archives, 2003.

Aszanga Abhidhamasamtmiccsaja. Mngon-pa kun-btusz [A magasabb tan összegzése] c.

munkája.
A megismétlés tárgyai a ..Csak -tu d at" irá n y zatb a n ... Ib i

IRODALOM
A nacker 1984 = A nacker. Stef'an.: Seren Works o f Vasubandhu .Sew-X)e\\\\, Motilal Ba-
narsidass, 1984.
Bod-rgya tshig-mdzod chen-po Peking, Mi-rigs dpes krun-khang, 1993-
Ci.ark 1937 = C lark , Walter l’.ugen: Two lamaistic Pantheons, Vols. I, II, Cambridge,
Mass. 1937.
Conzort 1998 = C onzort , Danid, Unicjue Tenets o f the Middle Way Consecjence Shool.
New York: Snow Lion Publications, 1998.
Ci i:\ as-S c ii AtíFFt-R = C uevas, Bryan J .-S ch aeiter , Kurtis R. (ed.): Power, politics, and the
reinvention o f tradition. Tibet in the Seventeenth and Eighteenth Centuries.
Leiden, Boston: Brill, 2006.
Dkon-mchog jigs-med dbang-po: Grub-pa i mtha'i rnam-par bzhad-pa rin-chen-poi
phreng-ba. Precious Garland of Tenets by Kon-Chok-jik may-wang po. Mungod:
Dre-Gomang Buddhist Cultural Association, 1980.
D ohoom 1990 = D oboom Tulku: Mind Only School and Buddhist Logic. New-Delhi: Tibet
House and Aditya Prakashan, 1990.
D i’al- brtsegs: Chos-kyi rnani-grangs. In. Tibetan Tripitaka, Peking Edition, vol. 145.
text 5830. (föl. 345bl-352b5), Tokyo: Tibetan Tripitaka Research Institute, Suzuki
Research Foundation. 1958. pp. 140-143.
Di n 1998 = Drrr, Nalinaksha: Buddhist sects in India. Delhi: Motilal Banarsidass,
1998.
Eyerding 1988 = E vkrding , Karl-Heinz: Die Prdexistenzen dér Icán skya Qutuqtus:
untersuchungen zűr Konsruktion und historischen Entwicklung einer la-
maistischen Existenzenlinie. Wiesbaden: Ottó Harrasowitz, 1988. Asiatische
Forschungen ; Bd. 104. (Eredetileg: Dissertation dér Philosophischen Fakultat dér
Rheinnischen-Friedrich \\ ilhelms-l niversitat. Bonn, Vont 3-Juli 1985.)
Fliihr 1996 = F eiier Judit: Ki az igazi mádhyamika? (Lcsang-szkja Rol-pa i rdo-rdzse defi­
níciója) In Keletkutatás. 1996/<>sz-2002/tavasz. pp. 35-54.
G omnda 1992 = G o w nda , Láma Anagarika: A korai buddhista filozófia lélektani atti­
tűdje. ford. Takács László. Budapest. Orient Press Kft.. 1992.
Grcrrer 198-4 = G r i ' pi’ er , Sámuel M.: Manchu patronage and Tibetan buddhism in during
the first half of the Ch ing dynasty. In: TheJournal o f the Tibetan Society, vol. \ .
1984, pp 47-75.
G clniiter 1976 = G c e m ite r , llerbert V.: Buddhist Philosophy in Theory and Practice.
Boulder & London: Shambala, 1976.
H amar 1994 = H amar Imre: A Csak-tudat buddhista iskola tantételei. Lankávatara szút-
ra. In Fehér Judit (ed): Tibeti buddhista filozófia. Budapest, Orientalisztikai Mun-
kaközósség-Balassi Kiadó, 1994 (Történelem és kultúra 11) pp. 59-76.
H asiiimoto 1942 = H asiiim oto , Kohó: Tlöko no Ran/akyö. Tokio, 1942.
lhassiG 1954 = H eissig , W a lter: Die Pekinger Lainaistischen Blockdrucke in Mongo-
iischer Sprache. Matériái zűr Monolischen IJteraturgeschichte. W ie s b a d e n .
O ttó H a rr a ss o w itz . 1954.
1980 = H eissig. Walter: The religions o f Mongólia. London: Routledge & Kegan
Paul. 1980.
162 A m egism erés igazsága Uherkovich László

H i;nss 2001 = H f.nss , Michael: The Boddhisattva-Emperor: Tibetan-Chinse portraits of

sacred and secular rulein the Qing dynasty. In: Orientál Art. Vol. XLVII, No. 3,
2001, pp 2-16 and No. 5, 2001. pp 71-83.
2009 = H exss , Michael: RölpaiDorje - Teacher ofthe Empire. Forrás: http://www.
asianartgallery.co.uk/research/current.php [letöltés 2009.06.14. ]
H opkins 1983 = H opkins , Jeffrey: Meditation on Emptiness. London: Wisdom, 1983.
(é. n.) = H opkins , J.: Tibetan-Sanskrit-English Dictionary. Tihetan Studies Institu
te. Dylee Virginia and the (kiadási év nélküli gépirat)
1987 = H opkins , Jeffrey: Emptiness Yoga. New York: S how Hon Publications,
1987.
1996 = H opkins , Jeffrey..- The Tihetan Genre of Doxography: Structuring a World-
view. In Cabezón, J. I. - Jackson, R. R. (ed.): Tibetan Literature: Studies in Genre.
New York: Snow Lion, 1996.
2003 = H opkins , Jeffrey: Maps o f the Profomul. Jam-yang-shay-ba's GreatExpo-
sition ofBuddlnst and Non-Buddhist Views on the Natúré ofReality. New York:
Snow Lion Publications, 2003.
H orváth 1995 = H orváth Zoltán: A buddhista ismeretelmélet egy részterülete: a követ­
keztetések tana, Sankaraszvámin: Bevezetés a logikába (Nyája-Pariksa). In: Fehér
Judit (ed): Buddhista logika (Történelem és kultúra 12) Budapest. Orientalisztikai
Munkaközösség, Balassi Kiadó, 1995. pp. 61-89.
I i.i.ich 2003 = I llich , Marian: Imperial Stooge or Emissary to the Dge lugs Throne?
Rethinking the Biographies of Chankya Rolpe Dorje. In Cuevas, Bryan J. and
Schaffer, Kurtis R. (ed.); Power, politics, and reinvention o f tradition. Tibet in
the Seventeenth andEighteenth Centuries. G o s: PIATS 2003: Tibetan Studies:
Proceedings o f the Tenth Seminar o f the International Association fa r Tibetan
Studies, Oxford, 2003-pp 17-32.
K ámpfe 1974 = K ámpfe , Hans-Rainer: DiesozialeRolledes2. PekingerlCangskyaQutuq-
tuRolpa'i rdo rje (1717-1786) (Beitráge zu einer Analyse anhand tibetischerund
mongolischer Biographien). Bonn 1974; (Diss. Phil. Bonn von 10.7.1974)
1976 = K ámpfe, Hans-Rainer: Ni ma ’i odzer / Naran-ugerel. Die Biographie des2.
Pekinger ICang skya Qutuqtu Rolpa 'i rdo rje (1717-1786). Herausgegeben, ein-
geleitet und zusammengefasst von H.-R. K. St. Augustin 1976. (Monumenta Tibetica
Historica, Abt. H. Bd. 1)
K ewal 1984 = K ewal Krishan Mittal: A Tibetan Eye-view o f Indián Philosophy being
translation o f Grub-mtha' Shel Gyi Me long ofThu’ U-bkwan Blo-bzang Chos-
Kyi-Nyi-Ma. New Delhi: Munshiram Manoharlal Publishers Pvt. Ltd, 1984.
K lein 1986 = K lein , Anne C .: Knowledge and Uberation, New York: Snow Lion Publica-
tion, 1986.
K olmas 1967 = K olmas , Joseph: Tibet and Imperial China. A survey o f Sino-Tibetan
Relations up to the end o f the Mancim Dynasty in 1912. (Occasional Papers). Can­
berra: The Australian National University, 1967.
L ati 1986 = L ati Rinbocay: Mind in Tibetan Buddhism, New-York: Snow Lion Publica­
tions, 1986.
L csang -szkja R ol-pa’i rdo -rdzse : Dag-yig mkhas-pa’i ’byung-gnas. Peking : Minzu chu-
banshe, 1988.
A megismerés tárgyai a ..Csak-tudat" irányzatban... 163

LmNDi n Sopa-H opki\s 1989 = Lm nih i> SoPA.Geshe-HoPKi.Ns, Jeffrey: Cutting l/irought
Appea ráncé. New-York: SnowLion Publication, 1989.
Lokesii 1963 = L okksii Chandra (ed.): Materialsfar a History ofTibetan Literature. Pari
l . New Delhi: 1963. (Sata-pitaka Series. Indo-Asian Literatures, Vol. 28.)

M imaki 1977 = M im a k i , Katsumi: Le Grub mtha' rnam bzag rin chen phrehg ba de Dkon
mchog jigs med dbang po (1 8 2 8 -1 7 9 1 ) Texte tibétian. édité. avee une introducti-
on, pár... In: Zinbun 16. 1977, pp. 5 7 -1 1 2 .
1983 = M im a k i . Katsumi: The Bio gsalgrub mtha'. and the Mddhyamika Classifi-
cation in Tibetan Grub mtha'Literature in Contributionson Tibetan andBudd-
hist Religion and Philosophy (ed. by Ernst Steinkellner and Helmut Tauscher)
(Proceedings of the Csorna de Kőrös Symposium Held at Velm-Vienna. Austria,
13-19 September 1981. Vol. 2.) Wien: Arbeitskreis für Tibetische und Buddhische
Studien. Universitát Wien 198.3. pp.. 161-167.
M udrecoy 1968 = M udrecov, Isztocsnyik: Tibetszko-mongolszkij terminologicseszkij
budizma (Dag-yig mkhas-pa'i 'byung-gnas). Ulan-Ude: Burjatszkoe Knyihnoe Iz-
datelsztvo, 1968.
Newland 1999 = N favland, Guy: Appearance reality. The two truth in thefour buddliist
tenet system. New York: SnowLion Publications, 1999.
1992 = N ewland , Guy: The two truth in the Madhjamakaphilosophy o f Ge-luk-ba
Order ofTibetan fíuddhism. New York, Snow Lion Publications, 1992.
Nitartha Inetnational szótára: http://www.nitartha.org/dictionary_search04.html
[2015. februári hozzáfér"1
Phags-pa dgongs-pa nges-par grel-pa zhes-bya-ba theg-pa chen-po'i mdo
(Samdhinirmocana-sütra). In Tibetan Tripitaka. Peking Edition, vol. 29. text 774.,
Tokyo: Tihetan Tripitaka Research Institute, Suzuki Research Foundation, 1958.
Powers 1994 = Powers, John: Wisdom o f Buddha (The Samdhinirmocana-Sütra). Ber­
keley: Dharma Publishing, 1994.
Rje T song- kha - pa: Drang-ba dang nges-pa ’i dón rnam-par ‘byjed-pa 7 bstan-bcsos legs-
bshadsnying-po. Taipei: The Corporate Body of the Buddha Educational Founda­
tion, [é. n.]
Ruegg 1973 = R uegg , Seyfort: On translating the buddhist canon (A dictionary of Indo-
Tibeti terminology in Tibetan and Mongolian: the Dag yig mkhas pa i byung gnas
of Rol-pa’i rdo-rje) In Studies in Indo-Asian Art and Culture. Vol 3.1973.
Sagaster 1967 = Sagaster , Klaus: Subád Eriké. „Ein Rosenkranz aus Perien. " Die Bi-
ographie des 1. Pekinger ICang skya Khutukhtu Nag dbang bio bzang c ’os Idán,
verfasst von Nag dbang bio bzang c'os Idán alias Ses rab dar rgyas. HRS. Übers.
Und komin. Von K. S. Wiesbaden 1967 (Asiatische Forschungen, Bd.20)
Sciiram 1954/1957/1961 = Schram , Louis M. J.: The Monguors o f the Kansu-Tibetan
frontier. Pennsylvania: Transactions of the American Philosophical Society, 1954.
1957,1961.
Schubert 19.37 = Schubert , Johannes: Tibetische Nationalgrammatik. Das Sum.cu.pa
undRtags-kyi. ’ajug.pa des Grosslamas von PekingRol.pai.ro.rje. Leipzig. 1937.
Shakabpa 1984 = Siia k a b p a , Tsepoii W. D.: Tibet. Apoliticalhistory (rep. New York: Potala
Corp.), 1984.
164 A m egismerés igazsága Uherkovich László

S mith 2003 = S mith, (lene: Atttong Tibetan Text. History and Literature ofthe Hittta-
layan Plateau, Boston: Wisdom Publications, 2003.
S oka 1983 = Soi’A, Geshe Lhundup : Lectures on Tibetan Religious Cultnre Delhi. Libra-
rv of Tibetan Works & Archives. 1983.
Ti k ik 1976 = T kr.ikk József: Collection o f the Tibetan Xylographs o f the Alexander
Csorna de Kőrös. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1976. pp,
21-25.
2015 = TerjiíkJó zse f elektronikus online szótára-, http://szotar.terjek.hu/cgi-bin/
search.cgi [2015. februári elérhetőség]
Tshpak 1986 = Tsiípak, R.: Tibetan-Tnglisli Dictionary ofBnddhist Terminology Dha-
rantsala. Library of Tibetan Works <S. Archives. 1986.
Ti <:<a - Hnssio, 1970 = Ti ooi. (i.-Hiassio, W.: Die Religionen Tibets und dér Mongolian.
Stuttgart, Berlin, Köln. Mainz 1970.
\'erdu. Alfonso: The Philosophy o f Buddhista Hague-Boston-London, Martinus Wij-
hoff Publishers. 1981
W ano 2000 = W a m i Xiangyun: The Qing Gourt s Tibet Gonnections: Lcang skya Rol pa i
rdo rje and the Qianlong Emperor. \wHarvardJournalof'AsiaticStudies. Vol. 60,
No. 1 (Jun.. 2000), pp 125-163.
Wood 1994 = Wood. Thomas E.: Mind Only. New Delhi, Motilal Banarsidass. 1994.

Ünnepi beszédet mond Csontakörösötn Bíró András Zsolt

„Szárnyati / gézam alacra. A halandzsa természetéről 165

Tamás Ildikó

„SZÁRNYATI / GÉZAMALACRA.
A HALANDZSA TERMÉSZETÉRŐL1

Berg Judit gyermekek számára írt. népszerű történeteinek hatására sokaknak

juthat eszébe Apacukáról Rumini és Galléros Fecó kalandjainak a dzsungel
szívében rejtőző színhelye, ahol a zölden fluoreszkáló, varázslatos követ,
a Kamandukot őrzik. Az írónő olyan jelentésekkel telítette ezeket, a mindenki
által - ki tudja hány nemzedék - óta ismert halandzsa szavakat, amelyeket első
olvasatra is magától értetődőnek érzünk. Apacuka mindenképpen belépőt je­
lent egy varázslatos, tudatalatti világba, ahol olyan mágikus dolgok várnak
ránk, mint aKam anduk’.

Rumini, afőszereplő A varázslatos Kamatúink és őrzői, a ripacsok

Ez azonban csak egy példa a számtalan kiszámoló, versike. rigmus és egyéb

szövegműfaj közül, amelyek a hétköznapi szókincsünkön kívül eső ..szavak­
ból" állnak, mégis szerves részei verbális megnyilatkozásainknak. Nemcsak a
folklórban, az irodalomban is előfordulnak halandzsa elemeket tartalmazó, sőt
teljes terjedelmükben halandzsa alkotások, amelyek a tartalmi és formai nor­
mákkal szembehelyezkedve szerveződnek, értelmetlenségük mégis természetes
vagy elfogadott. A gyakran abszurdba, groteszkbe hajló képi és hangulati világ
esztétikai lényegükhöz tartozik.
1Jelen tanulmány a 1OS j<S2 szánni OTKA Pl) kutatás kereteben készült.
J Illusztrációk BergJudit: Rumini Datolyaparton című kőin véből, forrás: http://w\v\v.kalmanan-
na.hu/?x=illusztraciok&y='6