Reikort Ildikó : Zenevarázs

ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉS

ZENE- ÉS MOZGÁSVILÁGÁBAN (összegzés)

Az alábbiakban bemutatásra kerülő újszerű módszer számos ismerős, de egyúttal ismeretlen

megoldást, új lehetőséget is magában hordoz.
Ismerősek a dalok és ismeretlen lehet a zeneművek hallgatásának mozgással, festéssel
összekapcsolt élményszerző módja. A módszer minden tekintetben nagy teret nyújt a
pedagógusok kreativitásának, ötleteik kibontakoztatásának, ugyanakkor meglepő lehet a nagy
változás és szabadság.

A zene hatását már évezredekkel ezelőtt is ismerték és célzatosan alkalmazták nyugtatás,

altatás vagy kedvező kedélyállapot elérése, a szellemi fogékonyság növelése céljából.
A központi idegrendszer az a közvetítő, amely túl azon, hogy az egyes érzékszerveknek a
központja, komplex működésével a zene hatásmechanizmusát is összetetten érvényesíti.
Az emberi agy két féltekéből áll, amelyeket egy ideghálózat köt össze. A két féltekének eltérő,
egymást kiegészítő szerepe van. A bal félteke inkább a ráció, a logikai gondolkozás alapján,
míg a jobb félteke a képek, a fantázia, az ösztönös megérzés felhasználásával segít megérteni
a világot. Itt található a kreativitás, a képalkotás, az érzelem és a zenei élmény
feldolgozásának helye.
A bal a logikus, elemző, a jobb a szintetizáló, kreatív terület. A jobb félteke a „muzikálisabb”,
ez elsősorban a dallamok felismerésében mutatkozik meg. A bal félteke elsősorban
ritmusazonosító. Ezek lényegében tanult tulajdonságok és az agy érésének következményei.
Az agy muzikalitása, fejlődése, a féltekék működése és az egyedfejlődés egyes periódusai
között szoros összefüggés van. A zene minden tanulási vagy viselkedési terület fejlesztésére
jótékony hatással van. A transzfer hatás révén a jobb féltekére ható zenei elemek pozitívan
befolyásolják a bal féltekei tevékenységeket, ami kihat a teljesítményre.
Lehetővé kell tenni, hogy a gyermek minél korábban találkozzon rendszeresen a zenével,
jusson a hangi, ritmikai élményhez.

A zene képes felkelteni és fokozni az aktivitást, szabályozni feszültséget; indulatokat kelt és

levezet, nyugalmat teremt, a legkülönbözőbb érzelmeket mobilizálja, serkenti a képzeletet, a
képzettársítást, az emlékeket, befolyásolja a közérzetet, alakítja a viselkedést. Mindezek
mellett jelentős az esztétikai hatása. A zene elemei által kiváltott testi-lelki reakció a kulcsa a
zene terápiás hatásának.

A zenehallgatás új modellje

Reikort Ildikó Kokas Klárától tanulva a hagyományos zenehallgatás és az ezzel egy időben
történő mozgásos kifejezés kombinációjára tett kísérletet. Éves szinten 12 alkalommal, heti
egy zenemozgás-foglalkozást tartott. A foglalkozások alaphangulatát a dallamos köszöntés,
egy dal eléneklése adja meg, majd különböző játékokkal (varázslás) vezetjük be az egész
test mozgását. Ez a ráhangoló szakasz.
Ezután együtt egy-két perces klasszikuszene-részletet hallgatunk. A gyerekektől azt kérjük,
hogy figyeljenek a zenére. Először fekve, majd adott instrukció szerint hallgatják a zenét a
gyerekek, s megkérjük őket arra, hogy az ismétlés alatt (egyedül, többen) mozogjanak a
zenére, mindenki aszerint, ahogyan érzi. Végül erről beszélgetünk egy keveset. Nem
instruálunk, hagyjuk hogy a gyermek spontán fejezzék ki magukat. A foglalkozások során
megfigyelhető a gyermek ritmusérzéke, ami a későbbi funkciókhoz nélkülözhetetlen (olvasás,
írás pl.), valamint figyelme, emlékezete, hangulati, érzelmi hajlékonysága és azok kifejezése.
Ha a zenés foglalkozások során nem, vagy csak alig avatkozunk bele a spontán kifejezésekbe,
képet kaphatunk a gyermek készségeiről, eszközeiről, érzelem- és gondolatvilágáról anélkül,
hogy ő maga megszólalna. A zenés foglalkozások egyikén sem a zenét tanítjuk meg a
gyermeknek, hanem azt, hogyan lehet a zene közegében lenni, mozogni, zenélni, rajzolni,
festeni.
A foglalkozások során a zene eszköz ahhoz, hogy a gyermek fölfedezhesse önmaga és a világ
kapcsolatát, rejtélyeit és azok szavak nélküli kifejezését.

Gyakorlati útmutató.
A foglalkozások részletes bemutatása.

Egy alapelemmel – levegő, tűz, víz, föld – körülbelül három hónapig foglalkozik, így tehát 12
foglalkozás jut egy nagyobb egységre. Ezt felosztotta 3 × 4-es egységekre, ami azt jelenti,
hogy egy kisebb blokkban négy összetartozó foglalkozás található.

Ezen belül:
– egy improvizációs vagy aktív óra,
– két zenemozgás foglalkozás,
– egy zenés festés szerepel.

A zenei foglalkozások hetente egyszer, körülbelül fél órában zajlanak. A foglalkozás

időarányait meghatározza a csoport létszáma, összetétele, a feladatok elvégzéséhez szükséges
idő és a zenei szemelvény időtartama is.

A foglalkozások szakaszai

Minden foglalkozásnak vannak közös mozzanatai, amelyek keretet adnak a történéseknek.

Ide tartozik:
a) már ismert dalok éneklése,
b) névéneklés spontán mozdulattal kísérve,
c) varázslás körben,
d) a foglalkozás végén beszélgetés és búcsúzás.
A foglalkozás kereteit adó tevékenységek ismétlődései egyfajta állandóságot, rendet, biztos
történéssort alakítanak ki a gyermekekben – egyszóval biztonságot nyújtanak.

A keretek tartása nagyon fontos, hogy elkerülhetőek legyenek az esetleges „borulások”, viták
és a későbbi korrigálás.
Ezeket előre érdemes tisztázni: például
– nem beszélünk akkor, ha a zene szól,
– nem akadályozhatjuk egymást,
– nem üthetjük, rúghatjuk meg egymást; de az adott folyamat is alakítja az aktuális
szabályokat.

A rítus varázsa. A foglalkozás állandó részei

Már ismert dalok éneklése

A már ismert dalok éneklése azért előnyös, mert rögtön egy biztos dologra tudnak
támaszkodni a gyerekek, az óvónő pedig tovább tudja formálni a saját ötleteivel.
Névéneklés spontán mozdulattal kísérve

A dalok közé beszúrja a csoportvezető ezt az instrukciót: „Énekeld a nevedet!”

Mindezt improvizált dallammal közli a kisgyermek felé, akire ránéz és ő ebből tudja, hogy
neki szól a kérés.
Ekkor a gyermek elénekli a keresztnevét spontán mozdulat kíséretében, amit a többi gyerek
azért figyel nagyon, mert rögtön ismétlik az egyéni megnyilvánulást.
Nagyobb csoportban egymás után hat-hét gyerek nevét érdemes énekelni és újra jöhet a dal.
Így körülbelül háromszor-négyszer hangzik el különböző előadásmódokkal variálva az ismert
dal.

Mi történik ebben a rövid szakaszban?

– Biztonságos tudásra épülve különböző zenei előadásmódokkal ismerkednek meg a
gyerekek, amelyeket mozdulatokkal is tarkíthatunk.
– Előkészítjük a szabad improvizációt azzal, hogy a gyermekek kis dallamot találhatnak ki a
nevükre.
– Az utánzásnak köszönhetően fejlődik a másikra való figyelem.
– Közben az éneklő gyerek tükröt kap a többiektől.
– Az óvónő pedig következtethet a gyermek foglalkozáshoz való viszonyáról, az „itt és most”-
béli állapotáról.
A daléneklést úgy érdemes befejezni, hogy a gyerekek valamilyen fekvő állapotba jussanak.
„Elaltatjuk a szőlőszemeket…” típusú instrukcióval, és ezzel vezetjük őket át a varázslás
szakaszába.

Varázslás körben

Csukják be a szemüket és a dúdolás alatt bármit varázsolhatnak a képzeletük segítségével. A

legjobb, ha hagyják a képeket jönni-menni. Ne találják ki, hogy mit fognak varázsolni. A kettő
között ugyanis hatalmas különbség van!
Ha úgy érezzük, hogy elértük a gyerekeknél a megfelelő állapotot, akkor az óvónő
ellopakodhat a magnóig vagy CD-lejátszóig és bekapcsolhatja a zenét.
Tehát ez a bevezető szakasz második lényeges történése – aminek az egyik feladata az, hogy a
gyerekek elmélyülhessenek képzeletvilágukban – ezáltal elvezet a zenehallgatás alatti
élmények könnyebb eléréséhez.

Zenehallgatás mozgással

1.Tehát az első zenét fekve hallgassuk. A gyerekek ekkor már elkezdenek mozogni, de ha a
szabályok közt szerepel, hogy itt még fekszünk, akkor megmaradnak a fekvő, de aktív
tevékenységnél.
2. A másodikként meghallgatott zenénél megismertethetjük a gyerekeket a feladatokkal,
elhangozhat az instrukció. Az instrukciók megtalálhatók a részletes foglalkozástervekben.
Az instrukciót általában úgy fogalmazzuk meg, mintha mese kezdődne.
Például
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egy varázserdő, annak a varázserdőnek a közepében egy
csodálatos rét, amit gyönyörű fák vettek körül. A fákon mindenféle varázslatos dolgok
történtek. Az, hogy mi történik ott, az a zene alatt fog kiderülni, mert az okozza a varázslatot.
Zenés festés

A zenés festés foglalkozást befejező foglalkozásként ajánljuk, de a sorrendet lehet változtatni.

Ez a foglalkozás is kezdődhet a szokásos rituális elemekkel, és ezt követően az előkészített
eszközökkel folytatódhat a tevékenység. Ideális állapot, ha a gyerekek ugyanolyan meghitt
módon várják a zenét, mint a mozgásos foglalkozáson.
„Vezetheted úgy a papíron a kezedet, mintha a zene irányítaná!”
Ezért javasolt a vízfesték, amit lehet ecsettel, ujjal, kis szivacsdarabokkal stb. felvinni a
papírra.
Ezeken a foglalkozásokon is többször meghallgattatjuk a zenét, közben nem beszélünk.
Kérdezni suttogva lehet.
A megbeszéléskor nem szabad kritizálni senkit és ne hagyjuk, hogy a gyermekek egymás
munkáját minősítsék, hiszen ilyenkor minden gyermek lelkének titkos részeit tárja fel a
csoport előtt.

Aktív improvizációs foglalkozás

Ez a foglalkozás más jellegű, mint a zenés mozgás vagy a zenés festés. Különálló a
tevékenység formáját illetően, de közös a többivel abban, hogy a kreativitásra épül, a
fantáziavilágot, a figyelmet és a közös együttműködést is fejleszti.
Különleges abban, hogy itt a zenét nem készen kapják a gyerekek, hanem ők hozzák létre. A
zene alkotásának lehetősége végtelen. Itt a csoportvezető kreativitásán nagyon sok múlik.
Cél a zenei elemek fokozatos és szisztematikus kombinálása, kreatív használata.

Fontos szabály lehet, hogy amikor a hangszereket kiosztjuk, mondjuk el minden alkalommal:
„Mi most egy komolyzenekar vagyunk, akinek a karmester ad engedélyt a hangszerek
megszólaltatására.
Addig hadd pihenjenek azok is, legyenek előttünk a szőnyegen!”
A „karmester” először nyilván az óvónő lesz, aztán egy-egy figyelmes gyerek is
megállapíthatja azt, hogy készen áll a zenekar.
Először feltétlenül ismerkedjenek meg a gyerekek azzal a hangadó eszközzel, ami a
kezünkben van. Jó, ha külön-külön minden gyerek megszólaltatja a saját hangszerét. Amikor
sor került mindenkire, elhangozhat az instrukció.

Foglalkozás javaslatok

Levegő
Július
1. foglalkozás – Levélzenekar Dal: Eresz alól fecske fia… 2.1.35.
2. foglalkozás – Felhőutazás Dal: Sárkány paripán… (ÉO: 303) 2.2.36.
3. foglalkozás – Szél varázs Dal: Hold, hold, fényes lánc… (ÉO: 85 ) 2.3.37.
4. foglalkozás– Zenés festés.Szélrajz Dal:Az eddig énekelt dalok közül választunk egyet
2.4.38.
Augusztus
5. foglalkozás – Eső zenekar Dal: Borzas galagonya… (ÉO: 310) 2.5.39.
6. foglalkozás – Forgó szél Dal: Kocsit… (ÉO: 220) 2.6.40.
7. foglalkozás - képzelet fejlesztése mozgásban, zenére Dal: Tekeredik a kígyó… (ÉO: 115)
2.7.41.
8. foglalkozás – Zenés festés: Zeneszínek Dal: választott dal 2.8.41.
Szeptember
9. foglalkozás – Viharzenekar Dal: Itt ül egy kis kosárba… 2.9.42.
10. foglalkozás – Felhőlélek (Felhőcsináló) Dal: A kálói szőlőbe… (ÉO: 147) 2.10.42.
11. foglalkozás – Kendőtánc (Szélkendő) Dal: Tekereg a szél… 2.11.43.
12. foglalkozás –Zenés festés:Szélutazás Dal:az eddigi dalokból tetszőleges előadásmóddal
2.12.44.

Tűz
Október
1. foglalkozás – Telefonos játék/Harang játék Dal: Ácsorogjunk, bácsorogjunk… (ÉO: 131)
2.1.44.
2. foglalkozás – Tűzőrzés Dal: Kendő… (ÉO: 153) 2.2.45.
3. foglalkozás – Lángok tánca Dal: Tüzet viszek… (ÉO: 231) 2.3.46.
4. foglalkozás – Zenés festés: Tűzkép Dal: az eddigi dalokból tetszőleges előadásmóddal
2.4.46.
November
5. foglalkozás – Tűzoltózenekar Dal: Bújj, bújj, itt megyek… (ÉO: 194) 2.5.47.
6. foglalkozás – Sárkánytűz Dal: Hová mégy… (ÉO: 297) 2.6.48.
7. foglalkozás – Tűztánc Dal: Kövön ült két… (ÉO: 299) 2.7.48.
8. foglalkozás –Zenés festés: Zenekép Dal: az eddigi dalokból tetszőleges előadásmóddal
2.8.49.
December
9. foglalkozás – Konyhazenekar Dal: Megy a kocsi, fut a kocsi… (ÉO: 280) 2.9.49.
10. foglalkozás – Ünnepi ebéd Dal: Töröm, töröm a mákot… 2.10.50.
11. foglalkozás –Zenés festés: Ünnepi kép Dal: az eddigi dalokból tetszőleges előadásmóddal
2.11.51.
12. foglalkozás – Zenefenyő 2.12.51.

Víz
Január
1. foglalkozás – Tengertánc Dal: Víz, víz… (ÉO: 146) 2.1.52.
2. foglalkozás – Cseppbeszéd Dal: Tó vize, tó vize… (ÉO: 305) 2.2.52.
3. foglalkozás – Jég ország Dal: Jön a kocsi, most érkeztünk… (ÉO: 278) 2.3.53.
4. foglalkozás – Zenés festés: Buborékok
- Dal: a víz témaköréből énekelt dalok bármelyike, a legkedvesebb előadásmódokkal
– Névéneklés
– Varázslás 2.4.54.
Február
5. foglalkozás – Veszekedő vízcseppek Dal: Ültem ringó… (ÉO: 286) 2.5.54.
6. foglalkozás – Vízi vár Dal: Komáromi kisleány... 2.6.55.
7. foglalkozás – Cseppzenekar Dal: Nád alól és víz alól… (ÉO: 252) 2.7.55.
8. foglalkozás – Vízi kép
– Dal: az eddig énekelt dalok közül lehet választani bármilyen előadásmóddal.
– Névéneklés 2.8.56.
Március
9. foglalkozás – Esőcsepp Dal: Kis kacsa fürdik…(valamelyik változat vagy ÉO: 183) 2.9.57.
10. foglalkozás – Varázsfa Dal: Kiszáradt a diófa… (ÉO: 10é) 2.10.57.
11. foglalkozás – Zenés festés: Hullámok Dal: Ültem ringó… (ÉO: 286) (már szerepelt)
2.11.58.
12. foglalkozás – Csobbanás: Visszatekintés Dal: a jelenlegi témakörből a legjobban
megkedvelt dalt 2.12.59.

Föld
Április
1. foglalkozás Dal: Hajlik a meggyfa… (Szmrecsányi Magda: Zenei előképző c.) 2.1.59.
2. foglalkozás – Erdőkerülő Dal: Sötétes az erdő… (ÉO: 191) 2.2.60.
3. foglalkozás – Erdő hangja Dal: Sötétes az erdő… (ÉO: 191) 2.3.60.
4. foglalkozás – Zenés festés: Medve a pataknál Dal: Bújj, bújj medve… (ÉO: 130)2.4.61.
Május
5. foglalkozás – A Föld virágai Dal: Fut, szalad… (ÉO: 255 ) 2.5.62.
6. foglalkozás – Medvetánc Dal: Mackó brummog… (ÉO: 151) 2.6.62.
7. foglalkozás – Erdei zenekar Dal: Csicseri borsó…(ÉO: 162) 2.7.63.
8. foglalkozás – Zenés festés: Utak Dal: az eddigi dalok közül ,bármilyen előadásmóddal.
– Névéneklés
– Varázslás 2.8.63.
Június
9. foglalkozás – Rügyfakadás Dal: A pünkösdi rózsa… (ÉO: 15p) 2.9.64.
10. foglalkozás – Harmatcseppek Dal: Kinyílt a rózsa… (ÉO: 236) 2.10.64.
11. foglalkozás – Zenés festés: Magocskák Dal: Beültettem kiskertemet… 2.11.65.
12. foglalkozás – Visszatekintés Dal: a Föld témakörből bármelyik dal választható tetszőleges
előadásmóddal.
– Névéneklés 2.12.65.

Forrai Katalin tanításai szerint:

A zenei alapkészségek fejlesztésének módszerei:

  az éneklési készség fejlesztése

  a ritmusérzék fejlesztése

  a hallásfejlesztés

  a zenehallgatásra szoktatás
Az egyes zenei képességeket a gyerekek egyéni fejlettségi szintje alapján fejlesztjük.

A fejlesztés tartalma lehet:

 ráhangolás
 mikro csoportos készségfejlesztés
 énekes játékok
 zenehallgatás

A foglalkozás hármas felépítése:

Előkészítés, bevezetés: hangsúlyozza a képességfejlesztés konkrét feladatait csoportos

formában.

Főrész: zenei képesség és személyiségfejlesztés: népi játékok. Ez a rész a foglalkozás

legfontosabb és leghosszabb szakasza. A képességfejlesztés egyéni formában is kapjon helyet.
Befejező mozzanat: a feladatokhoz kapcsolódó zárás.

Ez lehet: zenei élmény-zenehallgatás, játék, egyéni ének, új dal ismétlése, ritmuszenekar.

A zenei foglalkozások formája.

1. az új daltanító foglalkozás
2. ismétlő foglalkozás

1. Az új dalt tanító foglalkozás

I. Bevezető rész 4-5 perc.

II. A főrész:

a, új dal bemutatása 3-4 percben

b, ismétlés 8-10 percben,

c, játékos ismeret összefoglalás 4-5 perc.

III. Befejezés 4-5 perc

2. Az ismétlő foglalkozás

• I. Bevezetés 4-5 perc

• II. Főrész : játékismétlés 10-15 perc
• III. Játékos ismeret összefoglalás 4-5 perc
• IV. Befejezés 4-5 perc.

Kodály zenei nevelési eszméi :

A zene emberformáló erő: kihat az egész személyiségre.

Az értékes zene fogékonnyá tesz a szépség befogadására, formálja az ízlést és a magatartást.
Csak művészi értékű zene (ez a mérce) lehet a zenei nevelés alapja.
„Legyen a zene mindenkié!” – azaz nagy tömegeknek kell zenei műveltséget adni.
A zenei nevelést születéstől kell kezdeni.
A zenei nevelésnek – minden nép esetén – a nép hagyományából kell kiindulnia (a nyelv és
dallam egysége).

A magyar népdal révén ismerjük meg zenei anyanyelvünket.

A kis zenei formákon keresztül juthatunk el a világirodalom remekeihez.
Az éneklés az aktív zenélés legtermészetesebb módja.
A zene legyen közösségi élmény (l. kórusmozgalom).
A zenei elemeket közvetlen, élő zenével kell megtanulni.
Minden gyermek fejleszthető.
A zenei műveltség akadályozója a zenei analfabetizmus (el kell sajátítani az iskolában a zenei
írás-olvasást és a relatív szolmizációt).
 „A teljes ember nevelés a célja, e cél a népi-nemzeti műveltség elsajátítása útján érhető
el.”/Forrai Katalin. Ének az óvodában 1974/

A zenehallgatás

Az óvodai zenehallgatás feladata, hogy a gyermekeket a zene figyelmes hallgatására nevelje

és felkeltse a zene iránti érdeklődésüket. Ismertessük meg őket különböző jellegű dalokkal és
zenei hangulatokkal, hangszerek sajátos hangszínével és játékával. Jelentsen örömet a
gyermekek számára a zene meghallgatása is, ne csak az aktív éneklés és a játék.

A gyermek maga is szívesen énekel társainak, a többiek pedig - még ha ismerik is a dalt -
türelemmel, érdeklődéssel hallgatják társuk énekét, énekes meséjét vagy bábjátékát.

A zenehallgatás anyaga

Az óvodai zenei nevelés középpontjában a gyermekjátékdal, a népi dallamok állnak. A

zenehallgatásban tisztán auditív úton, felhangzó zenei anyaggal befolyásoljuk a gyermek
zenei anyanyelvi fejlődését. Az aktív tevékenységgel biztosítjuk a zenei anyanyelv
gyakorlását.

 Magyar népdalok
 Rokon népek dalai
 Más népek dalai
 Magyar műzene
 Altatódalok
 Klasszikus műzene

A zenehallgatás anyaga

1. Mozart:Gyermek-játék
2. Tere-fere Tercsi

3. Rimszkij-Korszakov:Dongó

4. Brahms:V.magyar tánc

5. Verdi:Traviata

6. Mozart: Kis éji zene

7. Ha citera pendül…

8. A pórul járt tyúkocska…

9. Négy évszak/tél/

10. Brahms: VI.magyar tánc

11. Ó, szép fenyő…

12. Gyújtsuk meg a gyertyát…

 13. Bach: Badinerie

14. Strauss: Denevér

15. A szalma zirren- zörren…

16. Bűvös hang

17. Rossini: Tell Vilmos

18. Haydn: IX.szimfónia

19. Mackó Lackó…

20. Dó, Szó, Lá

21. Baktat, kocog a csacsi

22. Boccharini: Minuet

23. Csendülj, pendülj…

24. Nyár- kánon

25. Muzsika hangja: DÓ- RÉ- MI dal musicalmesék1.

A Zenevarázs összefoglalása:

A módszer, amelyben a zene elemei vannak túlsúlyban, fejlesztő és kapcsolatteremtő, az

önkifejező eszközök és esztétikai értékük, azok hatása lényeges szerepet tölt be a gyerekek
fejlődésében. A foglalkozások során a zene eszköz ahhoz, hogy a gyermek fölfedezhesse
önmaga és a világ kapcsolatát, rejtélyeit és azok szavak nélküli kifejezését.
A fő cél az élmény átadása, illetve a gyermek önmaga számára alakítja ki az utat, amin
keresztül élményként jut el hozzá a foglalkozáson alkalmazott tevékenység.
A csoportvezető fő feladata, hogy terelgesse, mederben tartsa, és a helyes irány kialakulásakor
erősítse az útkereső vagy az éppen élmény útját járó gyermeket.

Kodály Zoltán tanítványának, Forrai Katalin zenei fejlesztésének összegzése:

Az óvodai zenei nevelés nagy múltra tekint vissza hazánkban. Magyarország zenetanítási
hírnevét Kodály Zoltán teremtette meg. A világhírű módszert számos országban alkalmazzák
sikeresen. Óvodáinkban a mai napig a zenei nevelés bibliája Forrai Katalin: Ének-zene az
óvodában, és Ének az óvodában című könyve, melyben az óvodapedagógusok számára
minden tudnivaló és minden tanítanivaló megtalálható.

A zenei nevelés elsősorban az érzelemre hat, de egyidejűleg az értelemre is. Az együttlét

társas örömet is jelent, és fejleszti a zene iránti fogékonyságot. A meghallgatott élő zenei
szemelvények felébresztik a gyerekek zenei érdeklődését, alapot adnak a zenei műveltség
továbbfejlesztéséhez. Ez az érdeklődő fogékonyság kapcsolódik a természet és a társadalmi
környezet minden formájához, annak megfigyeléséhez. A zenei élmény serkenti a gyerekek
kíváncsiságát, alkotókedvét, miközben fejlődik zenei emlékezetük, képzeletük, s esztétikusan
formálódik mozgásuk. Megmutatkozik a zenei nevelés hatása testtartásukban, esztétikus
rendezett mozgásukban is, magatartásuk kedvező alakulásában, önkéntes figyelmük,
közösségi érzelmeik fejlődésében.

A zenei készségek, képességek fejlesztése előnyösen hat az egész személyiség sokoldalú és

harmonikus fejlődésére. A sokféle fejlesztés felerősíti egymás hatását. A zenei nevelés
számtalan alkalmat nyújt a felszabadult, vidám, közös játékra, éneklésre, a zene
megszerettetésére, előkészíti a gyermeket a zene befogadására, értésére, élvezésére és
gyakorlására.
A gyermekeink fejlesztésébe, oktatásába fektetett idő és energia garantáltan megtérülő
befektetés. A gyermekeink jövője rajtunk múlik.

Felhasznált irodalom: Reikort Ildikó:Zenevarázs

A VILÁG BEFOGADÁSÁNAK
ELÉRHETŐSÉGE

ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉS

Kodály tanár úr sorai szerint:

„ Az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból-félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki

diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz figyelemre, fegyelemre szokat.”
„… a zene nem csak zenére tanít. Ezek a gyerekek jobban számolnak, mert a szám nem elvont
fogalom nekik, testükben érzik a ritmussal. Hamarabb olvasnak folyékonyan, mert a
mondatban érzik, éreztetik az összefüggő zenei formát. Szebben, pontosabban írnak, mert a
kottaírás nagyobb vigyázatra szokat, ott egy kissé félrecsúszott pont már más hangot jelent. A
helyesírást is gyorsabban megtanulják, grafikai érzékük is fejlődik. Végül nő a gyermek
önérzete: valamit tud, amit a felnőttek sem kicsinyelnek, vagy éppen nem is tudnak… A
gyermek emberi fejlődésének nincs ennél hatásosabb eszköze.”

„Utóvégre lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi, akik kezébe kapja a
jó zene kulcsát, s vele a rossz elleni talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig élete útját
mintha sivatagon menne át, hanem virágos kertben. ” Kodály Zoltán”

ZENE- ÉS MOZGÁSVILÁGÁBAN