Bajmóc vára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a
szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak
figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai
követelményeinek.
Bajmóci vár
Bojnický zámok

A bajmóci vár és környéke

Ország Szlovákia
Mai település Bajmóc

Épült 13. század

Állapota helyreállított
Építőanyaga kő
Elhelyezkedése

Bajmóci vár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 48″, k. h. 18° 34′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 48″, k. h. 18° 34′ 40″térkép ▼
Bajmóci vár weboldala
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bajmóci vár témájú médiaállományokat.

Bajmóc vára (szlovákul: Bojnický zámok) a Nyitra folyó jobb oldalán, épült a 13. században
mesterséges vizesárokkal. A Pálffy család legfőbb birtokközpontjainak egyike. Része volt a
középkori magyarországi végvárláncnak, később pedig a Trencsénig húzódó – 30 várból álló –
védelmi vonalnak, amit Pozsonyból irányítottak az Osztrák–Magyar Monarchia alatt. A vár alatti
denevérek lakta és az épülettel egybefüggő kéttavas cseppkőbarlang látogatható. A parkjában
fakadó gyógyvíz is barlangot táplál. Olyat, amit már az ősember is lakott. A vár előtt álló, 28
méter magas és 12 méteres törzsátmérőjű, több mint 700 évesre becsült hársfát a hagyomány
szerint Csák Máté ültette 1301-ben. Úgy tartják, hogy Mátyás király is tartott országgyűlést
alatta, és mint király, a fa hűs árnyékában hozott elég sok rendeletet. „Oklevelei közül számosat
állított ki innen sub tilia nostra Bajmocensi, azaz »a mi bajmóczi hársfáink alól« keltezve”
(Borovszky).

Tartalomjegyzék
 1 Legendája
 2 Történelmi környezete
o 2.1 A vár utolsó (műgyűjtő) tulajdonosa
 3 Főbb részei
o 3.1 Tagozódása
o 3.2 Az egyes helyiségek szintenként
 3.2.1 I. szint
 3.2.2 II. szint
 3.2.3 III. szint
 3.2.4 IV. (vár alatti) szint
 4 Jegyzetek
 5 Források
 6 További információk

Legendája
A bajmóci várban egy fekete hölgyet láttak kísérteni. Története a következő: A hölgyet életében
rokonai hűtlenséggel vádolták meg. Férje rettenetes igazságpróba elé állítván azt követelte tőle,
hogy vesse le magát a vár tornyából és ha ártatlan, akkor élve marad, ha pedig bűnös megérdemli
a halált. Az asszony magával vitte aprócska gyermeküket és azzal együtt ugrott a mélybe. Azóta
együtt járnak vissza a kegyetlen helyszínre kísérteni. Az éj sötétjében többen hallani és látni
vélték már az anya szellemét, karjában a síró gyermekével. Többnyire a vártorony környékén és
a várlépcsőjén bolyongva.

Történelmi környezete
A vár légifelvételen

Bajmóc egyike azon magyar főnemesi lakhelyeknek, melyek képesek valamennyit megmutatni a
monarchia uralkodói pompájából és azokból a történelmi időkből, melyben születtek.

A helyen elsőnek a zobori bencés apátok tulajdonát leíró levél említ erődítményt 1113-ban. A
kezdetben még csak faszerkezetű palánkvár igen nagy utat tett meg, amíg egyre nagyobb kővárrá
alakította a hozzá kapcsolódó történelem.

A 13. században még csak 35-40 méter átmérőjű sziklára épült védelmi pontból 1889-re 365
ablakos 80 helyiséges, 6000-nél is több műkincset rejtő kastély lett. Az eredményről
megoszlanak a vélemények, hisz akadnak, olyanok is, akik a várat eredeti középkori állapotában
szeretnék tudni. A többiek akik meg is nézték, elragadtatással vehették tudomásul, hogy a múlt
gazdagsága - a bajmóci kastély esetében - kifinomult arányokkal és tetszetős ízlésvilággal
párosult. A kialakítás jeles példája annak, hogy a nemes szó nem csak főúri előjogokat jelentett.

A tatárjárás után IV. Béla király elvárásának megfelelően a juttatott uradalmak védeleméről az
adományozottnak gondoskodnia kellett, annál is inkább, mert azok eleinte nem örökbirtokok
voltak, hanem bizományba kapott királyi jószágnak számítottak. Számos vár, erőd és más
erősség épült ebben az időben, arra alkalmas helyen.

Bajmóc várát a Hont-Pázmány Kázmér ispán fiai létesítették a Nyitra folyó völgyében. A védmű
eredetileg, kerek bástyatoronyból és azt körbefogó meredek falból állhatott, ami akkoriban már
elég volt a belső várépületek védelméhez. Ezt a „központi magot” a 15. században építették
körbe egy nagyobbal.

A várat azonban nemcsak külső ellenség támadta. Vagyonában (nagybátyja halála után) erőssé
vált Csák Máté önhatalmát az egész felvidékre kiterjesztő harcok során 1297-ben Bajmócot is
elfoglalta.

A mindig önös érdekét néző főúr erősen köpönyegforgató volt, de egy cseppet sem gyenge.
1301-ben éppen Premysl Vencelt támogatta, és II. Vencel királlyá koronázásakor megszerezte
magának Trencsént és Nyitrát. Amikor 1302-ben a királyi adománylevélben megkapta Bajmócot
is, rögtön hátat fordított Vencelnek, aki közben elhalt királyapja cseh trón-örökét átvenni ment
Prágába.
Trencséni Csák Máté megnőtt hatalmára jellemző, hogy csak a vele megkötött kékesi egyezmény
szerint - Anjou Károly Róbert által juttatott - tárnokmesteri kinevezése után választották csak
királlyá Károly Róbertet a magyar rendek. Csák Mátét nem érdekelte tovább se az 1308-as
választás, se az 1310-es koronázás. Sőt Visegrádból rablólovag módjára portyázva fosztogatta a
királyi birtokokat. Címeit I. Károly Róbert visszavonta, Gentilis bíboros pedig kiátkozta. Az átok
volt az utolsó csepp a pohárban. Csák Máté hadai élén 1311. június 25-én Buda kapuja alá
vonult, előle Károly Róbert udvarával együtt Temesvárra költözött. Csák Máté Aba Amadéval és
fiaival szövetségben felkelt a király ellen. Az 1312-es rozgonyi csatában vereséget szenvedtek.
De ez nem zavarta a trencséni nagyurat abban, hogy Luxemburgi János cseh királyt is
megtámadja 1316-ban. Ezt kihasználva, Károly Róbert 1317-ben visszavívta tőle Visegrádot és
Komáromot. Károly Róbert csak Csák Máté halála után, 1321 tavaszát követően tudott szert
tenni Bajmócra. Később a Csák nemzetséget a király bosszúból kiirtotta. (A visegrádi várúr Zách
Felicián merényletkísérlete miatt is.)

Bajmóc vára

Luxemburgi Zsigmond birtokadományokkal erősítgeti pozícióit a magyar nemesi tábor

megnyerése érdekében. Bajmócot Jolsvai Leusták nádorispán kapta. Jolsvai fiának (Györgynek)
nincs utóda ezért 1427-ben visszaszármazik a birtokuk a koronára.

1430-tól Bajmóc Noffri Lénárdhoz és három testvéréhez kerül. Négyen, példás összefogással
külső kővárat emelnek a meglévő köré. A magyar trón körüli hatalmi vetélkedés tovább folyik
miután Albert király halálát követően özvegye Luxemburgi Erzsébet világra hozza (utószülött) V.
Lászlót, a csecsemőherceget. A magyar rendeknek nem tetszik a helyzet és a frissen özvegyült
Erzsébetet inkább a nála sokkal fiatalabb III. Ulászló lengyel királyhoz adnák feleségül.
Luxemburgi Erzsébet elmenekül, de magával viszi a szentkoronát Visegrádból és pár hónapos
csecsemő fiának V. Lászlónak fejére teszi. A végső hatalmi vetélkedésben III. Ulászló lengyel
király kerekedik felül és I. Ulászlóként magyar trónra kerül. Luxemburgi Erzsébet gyermekét
külhonba menekíti. 1442-ben az özvegy Erzsébet meghal. Fiát III. Frigyes császár neveli (de
inkább kettős trón-ígéretét jelentő foglyaként kezeli) Két évre rá a várnai csatában a kettejük
trónharcát megnyerő Ulászló király elesik.

Az osztrák-magyar rendek elérik, hogy V. (utód) László Prágába kerüljön. Podjebrad György és
Cillei Ulrik a Garai ligával együtt szintén befolyása alatt tartja. Pogyebrád az ő nevében
Csehország, míg a törökverő Hunyadi János pedig Magyarország kormányozója. Utóbbi 1456-os
halálával az események beindulnak. Cillei Ulrik megszerzi a kormányzói tisztséget Hunyadi
László elől, akit később Cillei a király és serege kíséretében felkeres Nándorfehérváron,
ünneplendő azt, hogy László megtartotta a várat a törökkel szemben. Az ünnep helyett
kerekedett vita hevében a Hunyadi fivérek Cilleit leszúrják. Félelmében V. László király helyben
esküt tesz, hogy nem lesz megtorlás, de Hunyadi Lászlót Budán mégis lefejezteti. A
közfelháborodás nyomán menekülnie kellett. Hunyadi Mátyást foglyaként magával viszi, de a
vérrák Prágában 1457-ben V. Lászlót elemészti. Pogyebrád cseh és Mátyás pedig magyar király
lesz a szegedi egyezség szerint.

A század derekán cseh husziták Bajmócot is ostromolták, de a vár egyike maradt annak a néhány
felvidéki erősségnek, ami ellenállt. (Fényes Elek szerint viszont bevették)

1489-ben Noffri família kihalásakor a bajmóci uradalom Mátyás királyra marad, aki törvénytelen
János fiának, a liptói hercegnek adományozta.

Borovszky Samu erről így emlékezik.:

”
Istvánffy beszéli, hogy Poki Péter a saját maga vára gyanánt kezelte Bajmóczot,
sok erőszakoskodást követett el, sőt egy ízben a bajmóczi meleg fürdőben
tartózkodó Korvin Jánost a várból ki is zárta s orgyilkosokat bérelt fel, hogy
megölesse. Mind e bünüket Gyulay János, Szeretsény Lajos, Pernessy György és
mások reábizonyították Pokira, ki még a biróság előtt is csak vállát vonogatta. A

„ biróság megállapítva látván az árulás meg hűtlenség büntettét, Pokit darabokra

vágatta.

A Szapolyai család által kimódolt orgyilkosság terve tehát nem sikerült, így Pohi várnagyot a
budai királyi bíróság elítélte és felnégyeltette.

Bajmóc ennek ellenére a Szapolyai családé lett, mert az időközben elhunyt Mátyás királyon
követelt pénzüket Corvin János nem tudta kifizetni, kénytelen volt a várbirtokot zálogként
átengedni.

A 16. században Szapolyai János választott magyar királytól, riválisa I. Habsburg Ferdinánd
osztrák főherceg, szintén magyar király harcban szerzi meg a várat. A győztes Ferdinánd a
bajmóci uradalmat a Thurzóknak adományozta, akik a törököktől tartva a vár falait megerősítik
1530-ban.

1599-ben rablótámadások fosztogatják a környékét, de az erősséget nem támadták meg.

1605-ben a felkelő Bocskai István hajdúi előtt a Bajmóc kaput nyit, de 1607-től a Thurzó családé
lesz megint, akik birtokközpontként használják. Elmaradt korszerűsítések következtében ekkorra
a várnak már nincs komolyabb hadászati értéke.

1637-ben a Thurzó família kihalásával az uralkodóra visszaszáll a bajmóci uradalom, aki pedig
azt a Pálffy családnak adja. 1643-ban a zálog tulajdonukká alakult. A II. Rákóczi Ferenc vezette
szabadságharc alatt a kurucok hosszas éheztető blokáddal 1704. július 8-án bevették.

Ezzel a nem éppen szerencsés lépéssel a kurucok még inkább nyakukba vonták a Pálffyakat. A
Pállfyak előbb a trencséni csatában a császáriak vezéreiként kerekedtek felül. A bajmóci birtok
vártulajdonosa Pálffy (III.) János gróf horvát bán (később Sáros vármegye főispánja, a
magyarországi császári hadak főparancsnoka, szatmári békét megkötő császári felhatalmazott,
nádor tisztében pedig Mária Terézia királynővé koronázója) 1708. november 4-én körbevette a
bajmóci várat és egy hetes ostrommal november 11-ére visszaszerezte azt. Nem csoda hát, hogy
az erődítményekre kimondott 1711-es várrombolási rendelet a Pálffy tulajdonúakat sehol sem
érintette, és a bajmócit is sértetlenül hagyta. A megkímélt Pálffy várak száma 10 feletti.

A történelem vihara elül az uradalom körül. Nem tépázza tovább Bajmócot, de a hozzá tartozó
Pálffy birtokokat sem (4 m. város 14 falu). A vár eredeti középkori formáját megőrzi 1889-ig.
Pálffy János Ferenc gróf tulajdonos és Hubert József budapesti műépítész együtt, a francia
várbelsők mintájára, impozáns kastéllyá alakítja. Mire a vár 1908-ra elkészült, az évtizedekig
tartó átalakítás tetemes összegbe, 2 millió aranykoronába került. A 19. század elejére (állítólag
azért, hogy minden naptári napon más és más ablakon lehessen kitekinteni) 365 ablakos díszes
várkastéllyá varázsolták.

A vár utolsó (műgyűjtő) tulajdonosa

Pálffy János Ferenc szarkofágja a vár kriptájában

Pálffy János Ferenc (1829-1908) gróf aktívan közreműködött a tervezésben, de elkészültét már
nem érte meg. A főúr kiváló műbarát és műértő. Mű- és régiséggyűjteményei messze földön ma
is híres. A bajmóci vár, a bazini várkastély, a királyfai kastély, pozsonyi, bécsi és párisi palotái,
valóságos tárházai a műkincseknek és gyűjteményeknek. Szenvedélyes műgyűjtő. A művészetek
is hatalmas pártfogót nyertek benne.
De a nemzet háláját mégis leginkább az 1900. évi okt. 9-én tett alapítványával érdemelte ki, amit
a középosztály tehetségeinek támogatására hozott létre. E nagylelkű alapítvány a 19. század
alkonyán, méltóan sorakozik a család hatszázados múltja alatt szerzett nagy érdemekhez.

A király 1884-ben a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot és 1896-ban az I. osztályú

Vaskorona-rendet adományozta neki.

Pálffy János halálakor, végakaratában úgy rendelkezett, hogy bajmóci életművét és kincses
gyűjteményét az örökösök nyissák meg a nyilvánosság előtt. Nehéz tudomásul venni, hogy az
örökség körül fellángolt viták és értékesítések azonban figyelmen kívül hagyták a
testamentumot.

Menti a helyzetet, hogy még életében Karl von Piloty nagy festményét Nero szemléli az égő
Rómát, ő ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak, 178-at pedig a Szépművészeti
Múzeumnak Rembrant, Tizian, Troyon, Courbet, Daugbigny, Hobbema, Baltraffio, Andrea del
Sarto, Francesco Francia műveket. (Nemzeti Galéria is bír számos más Pálffy képeket.)

Radisics Jenőnek még életében alkalmat adott arra, hogy gyűjteményéről átfogó leltárt készítsen.
Radisics az emberről, a gyűjteményről tökéletes leírást adott. Pszichológiai mestermű
pontosságával kellemes olvasmányban rögzítette a tényekből kibontható miérteket. Bemutatja a
rideg távolságtartó, ugyanakkor magányában is nemzetét szerető ízig-vérig magyart, a letűnt
idők nemesi vonásait elevenen hordozó főurat. Óhatatlanul berobban a képbe a szocialista
állameszmény kontrasztja, ami elől vagyonát hátrahagyva nemsoká menekülni kénytelen minden
arisztokrata. Újvilágok tanulságos olvasmány a Radisics mű arra nézve is, mibe fektessünk
energiát ill. mibe ne, ki érdemel nemzeti megemlékezést és ki nem.

Végül általa idézzük fel gróf Pálffy János Ferenc végrendeletének idevágó részét:

"Életem hosszú folyása alatt tett külföldi utazásaimnak és ottani huzamosb tartózkodásaimnak az
oka és czélja ... az volt, hogy ... a külföldnek, a képzőművészeteknek gazdag tárházából
megszerezzek annyit, amennyit a körülményekhez és anyagi erőmhöz képest megszerezni
lehetett s, hogy e megszerzett képzőművészeti tárgyakat hazahozva, hazánknak ily tárgyakban
szűkölködő voltán segítsek s ezekkel a hazai műízlést nemesítsem s a művészetet ébresszem.”

Radisics hozzáteszi.: gróf. Pálffy János végrendelete idézett részével alighanem örökbecsű
díszhelyet biztosít magának a legjobb hazafiak sorában.

1945-ben a Csehszlovák állam Bajmócot is kisajátította. 1950. május 9-én tűz ütött ki, amelyet
követően a vár teljes helyreállítására került sor. A Pálffyak hagyatékát az Uniós szétválás óta az
önállóvá lett Szlovák állam gondozza.

Főbb részei
Tagozódása
Általános leírással azt mondhatjuk, hogy a vár mind függőleges, mind vízszintes tagolással bír.
Vízszintesen három épületgyűrű, függőlegesen három udvari szintre tagozódik, amely udvarok
közt összesen 20 m-nyi szintkülönbség van. A legalsó udvarból széles lókaptatós lépcső vezet a
másodikba.

Az épület gyűrű külső peremén vannak a gazdasági. adminisztrációs építmények, valamint az

egykori várőrség szállásai. A középső második zónában a kápolna, a vártulajdonos lakrésze és
vendégszobák vannak. A legbelső többszintes épületegyüttes két nagy 60 és 71 méter magas
bástyaközé szorult, szintenként egy-egy lakosztállyal. Fogadó terek, Hunyadi terem,
diszpozitórium, keleti szalon (és dolgozószoba), valamint pár vendégszoba van. A tornyok
csigalépcsőin juthatunk fel és le. A legfelső toronyszoba zöld lombok közötti falfestéseiről híres.
Legalul levéltári szoba van raumkunst (mondvacsinált "németes" jelző az átlagosra) stílusban
berendezve.

Az egyes helyiségek szintenként

I. szint

1. Képtár. Benne tulajdonosok portréi vannak a kastély átalakítás előtti időkből. Alexandra
Brodszkéjé is

2. Nádasdy terem, a 19. század második felében érdekes figurális motívummal díszített
burkolatot kapott. Az itt álló olasz reneszánsz stílusú komód a legrégebbi bútora a
gyűjteménynek. A falakon Nádasdy Ferenc, Zaya András portréja mellett két egyenruhás lovas,
valószínűleg a Habsburg-dinasztia tagjai láthatók.

3. Toronyszoba ikonosztázokkal. Nardo di Cionét, a bajmóci oltár festőjeként ismerjük. A

legfontosabbak alkotásai bekerültek gróf Pálffy János gyűjteményébe. Az oltárszárnyakat a 14.
század 50-es éveiben temperával fatáblára festették, a következő szenteket ábrázol: Felső sor /
balról jobbra / Szent János, Jeremos próféta, Mária Jézussal, Keresztelő Szent János, Ranier
próféta. Alsó sor / balról jobbra /: Szent Ágoston próféta. Mária Magdolna, Szent Pál próféta
apostol. Catherine és Mária között a szenvedő Krisztus és Szent János apostol, Szent Lucia.
Szent Péter apostol. És Szent Margit. Szent Antal Remete. Nardo di Cione 14. század a pestis-
járvány utáni második feléből a firenzei festészet legfőbb és legjelentősebb alakja. A bajmóci
oltár az egyetlen épen maradt munkája. Andrey testvérével együtt a 14. század végén már ők a
legnagyobb toszkán festők.

4. Télikert a következő hely A virágok védelmére és játékok termének volt. A padlóbál és

ablakok alatti nyílásokból áramló meleg a szoba állandó alaphőmérsékletét biztosította. A helyi
meleget 17. századi habán cserépkályha adta. Egyszerű konzolos padok mögötti lambériázott
faparavánok között kártyát, sakkot, vagy a rulettet játszhattak. A gazdagon faragott barokk
szekrény a lengyel Gdańskból került ide 1700-ban. A párkánypajzson a város címere van. A
télikert hármas alakot ábrázoló festménye Marie Antoinettet, férjével XVI. Lajossal és háttérben
álló testvérét Maximilian von Habsburgot mutatja. A kép festője A nemesség 18. századi festője
Johan Mikhail Millitz bécsi festő, aki Felső-nyitrán is élt.
5. Galéria mindig fontos része az arisztokrata otthonoknak. A terem mennyezete és falburkolata
faragott diófa, intarziás betétekkel. Nagy reneszánsz ólomüveg ablakok készítésük évszámaival
AD (anno domini) 1548-asokat és az 1575-eseket gróf Pálffy Párizsban vette 1902-ben. Belső
galéria bútorzata ugyanúgy, mint a nagy kandalló, klasszikus és neoreneszánszok. A képek azon
Pálffy családtagokat mutatják, akik valaha tulajdonosai voltak a bajmóci birtoknak. Az utolsó
tulajdonost, Pálffy János magyar nádor nyitja a sort. A középső, Pálffy Pál magyar nádor és
császári tábornokot mutatja. A jobb oldali portré a felesége, grófnő Franziska Belasy Khuen. Az
étkezőbe nyíló ajtó Vencel Brózik 1644-es munkája. A bal oldalán az utolsó kép Andrássy
Emánuel portréja, aki Pálffy János sógora volt. A kandalló feletti festés a nemesek egy csoportja,
akik a törökök feletti győzelem után hálát adnak Istennek. Az ajtót fölött az osztrák-magyar
császárnő Mária Terézia által adományozott kép. A férjét Lotaringiai Ferencet és négy fiukat
mutatja.

6. Kis szoba mosdóval. A portálüveget szlovák és cseh üveggyár készítette.. A falat motívumok
és „LP” és „Debucourta IS Helman” feliratok díszítik.

7. Ebédlő. Nepravidlne tervezte. A kandalló abba a rácsos fülkébe került, amit Heim bécsi
mester készített. A tölgyfabetét csatajelenetet ábrázol, gazdag díszítéssel. A főkép a korai 17.
századból való. Abraham Jansens festette. A napkeleti bölcsek imádatát jeleníti meg. További
képek a közép-európai barokk mesterek csendéletei. Bútorzat itt a 19. század második feléből
ered. Kína és német Rosenthal porcelángyár termékei vannak kiállítva, valamint egy ezüst
desszert-készlet Bécsből.

8. Keleti terem. Az utolsó tulajdonos Pálffy János dolgozószobája. Obložennie dolaf csináltatta
aranyozott stukkót. A felső sorban érmék Allahot dicsőítő arab szövegsorok a Koránból. Az ajtós
bélések eredetileg párnák és takarók tárolását szolgálták. A berendezés Milan Obrenovics szerb
hercegtől származik, és Pálffy János vásárolta meg Bécsben 1902-ben, A mennyezet úgynevezett
mór mennyezet. Pálffy gróf a Colli cégtől 1906-ban rendelte meg. A 16. század elején készült a
kandalló feletti reneszánsz terrakotta dombormű. Madonna a gyermekével, ami egy toszkán
mester műve. Figyelmet érdemelnek a keleti szalon vázái, (Ming korabeli kékmázasok) a
gazdagon faragott indiai asztalok és a japán térelválasztó paravánokkal.

9. Zene szalon 16. századi berendezéssel. A kanapék és székek kárpitja idillikus jeleneteket
ábrázolnak. A zongora 1884-es és Bělehrádek Bécsi mester munkája Az asztal feletti kép a Szent
Grove. Herman Corotti festette. Érdekessége, hogy a mester már ismerte a perspektivikus
ábrázolást. Ha lassan közeledünk a kép előteréhez, az mindig a festmény lépcsőjére vezet. A
többi alkotás témája az ókori mitológia. Kiállított kínai francia és bécsi tárgyak. Falióra 18.
századi bécsi mester munkája. Szőlő és kígyós faragással gazdagon tarkítva. A Vénusz szobor
Antonio Canova carrarai márványműveinek másolata.

10. Arany terem a várpalota legszebb része. Nevét a tiszta arannyal beborított mennyezeti
hársfa faragásról kapta Gróf Pálffy 1907-ben rendelte meg a Gebrüder Collitól a velencei
(szépművészeti akadémia) Académie di Belle Arti lándzsás és angyalos mennyezetének
mintájára. A gróf már nem érte meg, hogy készen is lássa. A közepére helyezett medál Francesca
Desilvestro portréja, születésének és halálának (1829–1908) szalagos dátumával. Omnia cum
tempore ( „Mindent a maga idejében!”) felirattal. Az ablakok közti két nagy figuratív festmény a
19. század végén Václav Brózik alkotása. A szemközti falon levő, 17. századi művek. A „Török
szultán velencei ellenőrzésen” téma Tiroli Stephen Kessler festő alkotása. Nauszika és Ulysses -
flamand Jacob Jordaens képe. Azt az ókori görög mitológiai pillanatot ábrázolja, amikor a Trójai
háborúból hazatérő Odüsszeusz király leányát Nauszikát Odüsszeia elsüllyedését után
megtalálja. A következő kép Agatha Carl Francesca Nuvolone képe. A legrégebbi bútordarab az
Arany teremben a rokokó asztal, ami sárgaréz virágelemekkel és hangjegy motívumokkal
díszített. A többi bútor 19. századi. Gyertyatartók és az órásszekrény a század elején Párizsban
készültek. Az óra lapja meisseni porcelán. Az arany csarnokban szokott fellépni a várkápolna
kórusa. A szoborgaléria műkőből és vörös márványból készült. Kialakítása a Bellunoi Dei
Rettori reneszánsz palota loggiájának alaprajzát követi. Colline-i Andreas szobrászmester
készítette A galériáról a várkápolnába pillanthatunk be.

11. Kápolna. A 17. században Pálffy-Khuen Belasy Franciska grófnő és grófné alakíttatta ki a
bástya ágyúterméből. Ebből az időszakból maradtak fenn a mennyezeti freskók és a stukkók. A
kápolna fő stukkója angyali üdvözlet jelenít meg, ami valószínűleg a kápolna felszentelésére
készült. Ezt támasztja alá a 19. század végi kápolna rekonstrukció, ami a festett alsó festményt,
megszabadította a ráfestett rétegtől. Keresztelő Szt. János életéből vett jelenetek mellett a
szentek: Szt. Miklós, Szt. Pál, jobbján Szt. László és István, alatta thüringiai Szt. Erzsébet
története. Az oltárkép Pandóra szelence témakörét jeleníti meg Orcagna keze nyomát hordozva.
Oltár készítője Colli Innsbruck, a ráfestett egyéb képek másolatok. Neogótikus rekonstrukció
során nyerte el mai kinézetét, a párizsi Saint-Chapelle és a gótikus Amboise kastély kápolnái
mintájára..

12. Központi kastélylépcső. A harmadik udvarba vezet a, amely a vár legrégebbi része. Nem
hozatott anyagból van, hanem a vár azon mésztufa cölöpéből lett kifaragva, amelyre maga a vár
is épült. A kaput és a nagy bronz ajtókat a Colli vállalata 1902-ben készítette el, gróf Pálffy
tervei szerint. A másik lépcső, ami a negyedik udvarba visz, egy 26 méteres mélységbe tart. A
fokok a pozsonyi Márton és fia cég által 1895-ben gyártott és szerelt elemek. Ez a cég telepítette
a vár egyéb fém műtárgyait, például az udvari lámpákat, dekoratív korlátokat és a villámhárítót.

II. szint

13. Hall a vár eredeti gótikus magja közepébe épült A múlt században rekonstruálták. Nagy
üvegablakos csarnok a torony csigalépcsőjéhez vezet, ami a lakóterületekhez vezet. Gróf Pálffy
úgy akarta, hogy a belső terek egy építészeti egységet alkossanak az egész külsővel. Ezért vár
középső lakható részeinek díszítettsége gótikus. Az enteriőr, Pálffy gróf ízlésvilágát adja vissza.
Amiben a raumkunst, azaz művészi belső a meghatározó elv. Sok esetben, a gróf maga is
részletes mintákat dolgoz ki. A belső munka kivitelezéssel megbízott Innsbruck Gebrüder Colli
készítette el a mennyezetet, lambériát, ablakokat, ajtókat, falfestményeket és bútorokat tiroli
gótikus szellemben. Az első emeleten felhasznált faburkolat vörös fenyő, a padló pedig tölgyfa.

14. Kék Szalon. Az első emeletet a nyitánya. Eredeti a lambéria, a korlátok, a lépcső a kutyák
szobraival, a kazettás mennyezet és a kék festésű fal a címerekkel, magyar királyokról,
nemesekről. Mátyás király, Thurzók és Pálffyak, akik egykor tulajdonosai voltak a kastélynak és
birtoknak.
15. Kocsimosó.Az eredeti leltárban említett márvány mosóállvánnyal.

16. Nagyterem. Egy egységet képez a hálószobával és a nappalival. Az arisztokrata lakrész a

gótika időszakát idézi. Bútorok eredeti helyükön állnak. Úgy, ahogy Colli és Pálffy berendezte.
A láda a bajmoki kastély utolsó felújítása utáni formáját őrzi. Érdekes az asztal fölötti nagy
csillár, ami szintén beletartozik az eredeti leltárba.

17. Konyha. Egyszerű. A nagy német tálalóban ón és cserépedények vannak. Kézi működtetésű
lifttel szállította fel az ételeket miután feldolgozták és elkészítették a helyi alapanyagokat.
Pozsonyi Márton és fia cég készített bronz rácsot arra az ajtóra, ami lezárta az emeleti szobába
vezető utat.

18. Márvány terem. A sárga és feketemárványú padlójáról kapta a nevét. Mozaikmintázat hal
formájú elemekkel. A terület közepén "P" monogrammal. A központi medalionon, az ablak és
ajtó fülkékben latin feliratokkal: CUOR FORTE ROMPE CATTIVA SORTE, VIRTUS IN
ACTIONE, OMNIA CUM TEMPORE, HUC REFER PRINCIPIUM ET FINEM, FAMAM
ERTENDERE FACTIS szellemében az olasz reneszánsz A szoba festett falán Francesco
Desilvestri, Luster 17. századi velencei festők munkái. A II. szinten épült a kastély központi
része, az alsó szinthez képest kissé eltolva.

19. Fogadó szoba. Eredeti fa lambéria, romantikus festmények és kazettás mennyezet. A

szobabútor a 19. század a második felében készült, de a reneszánsz és barokk székek idősebbek.
A falból kiálló konzolra „Egy szegény fiú”-t mintázó - Antonio Canova által carrarai márványból
készített- eredeti szobra került.

20. Gardrób szoba neogótikus bútorokkal berendezett öltöző-helyiség. Az utolsó átalakítás óta a
mosdó és a vízöblítéses WC maradt fenn.

21. Nagyterem. Az első emeletihez hasonló, de itt a hálószoba és a nappali gazdagon faragott
válaszfallal van elválasztva . A felül áttört kurzív motívumok és talpas szobrok díszítik. Alján
állatok domborművei láthatók. Az eredeti állapotú bútorzat, a mennyezet, a falburkolatok és
falfestmények egymással mind összhangban állnak, neogótikusak.

22. Vadász szalon trófeákkal és elejtett vadakkal. Vadászjeleneteket ábrázoló falfestményeiről

kapta a nevét. Francia porcelán, német ón és cserépedények vannak kiállítva. Mosogató a
sarokban egyike a számos a kastélybeli hasonlónak, ahová gravitációval jutott el a víz a tározó a
toronyból.

23. Másik hall az emelet utolsó helyisége. A mennyezet közepén a Pálffy címer – a jól ismert
keréktöredék fölött ágaskodó szarvassal. Körülötte a Pálffy családdal kapcsolatban álló más
nemesi családok címerei. Falburkolatok, a festett címerek és bútorok reneszánszok. A neogótikus
szék, ill. az asztal még az, amit a 19. század végén Pálffy gróf megrendelt a Colli-tól.

III. szint
24 Lovag terem és loggia a III. szint központi részébe a . Konzolokon kiálló karzat olyan, mint
amit Pálffy gróf franciaországi Pierrefonds és Carcassone-ban látott.

25. Fegyvercsarnok jelenleg kézi és a lőfegyverek, valamint egy páncélzat a 16. és a 18.
századból. Csillár a teremben olaj lámpát tartott. a háttérben álló feszület oldalain a görög ábécé
"alfa" és "omega" betűi a kezdet és a vég szimbólumai.

26. Fellegvár. A fegyvercsarnokból Rövid fából készült lépcsőn jutunk a fellegvárba , ahol már
kisebb a tér. A kiállítás a 19. századi különféle bútorok, órák, üveg, porcelán, kőszobrok,
festmények stílusa klasszicizmus, empire, romantika, biedermeier, részben középkori, részben a
19. század második feléből valók. Citadella és a kilátó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a
Bajmócra és környéke. A lépcsőn lefelé a Hunyady terembe jutunk.

27. Hunyady terem. A bajmóci kastély legnagyobb tere a 16. és a 17. században épült. Hunyady
csarnok barokk portálján át a harmadik udvarba juthatunk. A portál latin feliratait gróf Pálffy
János írta, ami egy kronogram, vagyis a római számokat jelentő betűk értékét összeadva 1899-et,
tehát a felújítás kezdőévét kapjuk. A szöveg az átépítő Pálffy Jánost nevesíti.: VLTIMVS EX
Pálffy Ioan LINEA DE NATVS RESTITVIT CVS RVPE ARCI Sita.

28. Gobelin szoba. A Hunyadi teremből lefelé egy másik hasonló, de kisebb térbe jutunk. A
kései 19. századi épületben van Pálffy János gróf, főleg bútorokból és festményekből álló
gyűjteménye. Az elülső falára került a 17. század elején Brüsszelben szőtt óriás gobelin.

29. Oszlop csarnok. A Hunyady teremből márvány lépcsőház vezet ebbe a neogótikus terembe.
Az impozáns és szokatlanul nagy carrarai márványszobrai az asszír Sardanapala és a zsidó Saul
királyt formázzák. Thomas Wald angol szobrász alkotta Rómában. (Sardanapala önzés
netovábbja, halála előtt csak azért mészároltatja le alattvalóit, hogy azok őt a túlvilágon is
szolgálják.)

IV. (vár alatti) szint

30. Kripta. A második udvaron át a Pálffyak sírkamrájába mehetünk le. A kriptában van
eltemetve Pálffy Tamás nyitrai püspök. (Elhíresült a vezekényi ütközetben elesett négy
Esterházy felett mondott beszéde.) Gróf Pálffy János annyira tisztelte, hogy földi maradványait
idehozatta Bazinból. A gróf pedig a középső kriptában emelt szarkofágban van eltemetve.
Szarkofágot erdélyi kőfaragó készítették vörös márványból.

31. Barlang. Annak ellenére, hogy utoljára maradt a bajmóci várbarlang, 22 méter átmérőjével
és 6 m-es belmagasságával figyelemre méltó marad, A kastély udvari tavernája 26 méter mélyen
csatlakozik a kétosztatú mészkőbarlanghoz, amit víz mosott ki és denevérek lakják. A benne levő
két tó valószínűleg összeköttetésben áll más föld alatti képződményekkel. 1967 óta látogatható.

Jegyzetek
Források
  Radisics Jenő: Gróf Pálffy János műkincsei PDF
 Malečka, Jaroslav - Remiašová, Marta.: A bajmóci (Bojnice) kastély történelméből
(BVydavatel'stvo Osveta, 1989) 45 oldal. Fűzött kiadás. Magyar nyelven.
 Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona
országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti
viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk.
Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.
Pozsony vármegye, 701. o.
 Jedlicska Pál: Eredeti részletek gróf Pálffy-család okmánytárához 1401-1653 - s gróf
Pálffyak életrajzi vázlatai (Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2011) 760 oldal, kemény
kötés. EAN 5990000047218

További információk
 Honlap – Szlovák Nemzeti Múzeum
 Bojnice Castle (Slovakia) (angolul)
 Bajmóci Várkastély

Kategória:

 Szlovákia várai
 Bajmóc