A dualista gazdaság fejlődése (Tk. 152 – 154. old.

1. A gazdaság fellendülése
− 1848: jobbágyfelszabadítás → szabad paraszti gazdaságok
a, a parasztok fele számított telkes jobbágynak
(legalább 1/8-nyi telke volt)
b, a zsellérek alkalmazottá vagy bérlővé váltak
(ezen parasztok nem rendelkeztek földterülettel)
− 1867: kiegyezés → (elsősorban osztrák) tőke beáramlása
a, 552 hitelintézet alapítása (pl. Magyar Általános Hitelbank)
b, 1873-ig a bankok mellett 170 ipari vállalat (Rt.) is létesült
− közös vámterület kialakulása → növekvő gazdasági kivitel
a, cséplő – és vetőgépek megjelenése (több gabona)
b, Ganz Ábrahám kéregöntés eljárása
(malom acélhengere keményebb lett)
c, magyar malomipar gyors fejlődése (liszt előállítása)

2. Az ipar fejlődése
− 1873: Pest, Buda, Óbuda egyesítése → Budapest létrejötte
(a világ egyik legnagyobb malomipari központjává vált)
− élelmiszeripar (cukor – és konzervgyártás) fellendülése
− Baross Gábor, „a vasminiszter” tevékenysége:
a, fiumei tengeri kikötő kiépítése,
b, az Al-Duna hajózhatóvá tétele,
c, a magyar vasúthálózat államosítása,
d, Budapest-Fiume vasútvonal megnyitása
− 1876: Margit-híd felavatása (főváros 2. állandó hídja)
− 1878: Mechwart András a Ganz Villamossági Művek élén
a, villanyóra (áramfogyasztás mérő),
b, transzformátor (áramátalakító) feltalálása

Házi feladat (Tk. 131., 163. old.)

– Mi fűződik Bánki Donát, Csonka János és Galamb József nevéhez?
– Mit talált fel Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Eötvös Lóránd?