Sz�nv�laszt�k: v�r�s, kr�m, fekete, k�k, tekn�ctarka, k�k-kr�m

Orsz�g: Oroszorsz�g

A szib�riai erdei macska eredett�rt�nete nagyban hasonl�t, a norv�g erdei

macsk��hoz. Ezt a macskat�pust is m�r nagyon r�g�ta ismert�k az adott r�gi�ban,
szinte mniden embernek volt robosztus testfel�p�t�s�, hossz�sz�r� h�zias�tott
macsk�ja, akik egyszer�en csak szib�riai macsk�nak nevezt�k �ket. Eg�szen az 1980-
as �vekig kellett v�rniuk az orosz macskateny�szt�knek, akik szerett�k volna
elismertetni ezt az �shonosnak mondhat� fajt�t orsz�gukban. V�g�l 1986-ban sor
ker�lt az els� orosz macskaki�ll�t�sra Rig�ban. A p�nzhi�ny, az idegennyelv-tud�s
�s a k�lf�ldi kapcsolatok hi�nya miatt azonban ezeken a ki�ll�t�sokon legink�bb
csak �n. �joncokat, t�rzsk�nyv n�lk�li macsk�kat lehetett l�tni. Az macskatart�k
els�sorban norv�g erdei macskak�nt, t�r�k ang�rak�nt vagy Maine Coonk�nt mutatt�k
be macsk�ikat, viszont ezek az egyedek nem igaz�n k�pviselt�k az igazi
fajtajegyeket. T�mzsi testfel�p�t�s�k, v�r�s sz�rzet�k �s saj�tos sz�rstrukt�r�juk
volt. Ezeket a macsk�kat pedig, ha hossz� sz�r�ek voltak, m�r hossz� �vek �ta
szib�riai macskak�nt ismertek. Ekkor sz�letett meg az az �tlet, hogy �k is
bejegyeztetik, �s elkezdik teny�szteni saj�t, �shonos macsk�jukat, ahogy azt a
norv�gok tett�k a norv�g erdei macska eset�ben. �gy ker�lt sor teh�t a szib�riai
erdei macskafajta. A kezdeti id�szakban a teny�szt�s k�zpontja Szentp�terv�ron, a
Kotofey Kutya �s Macska Sz�vets�g volt. A h�bor� ut�ni id�szakban igen gyakran
tombolt a patk�nyok okozta pestis a hideg, �szaki v�rosban. Azonban a m�sodik
vil�gh�bor� idej�n az �hins�g miatt szinte egyetlen macska sem maradt �letben a
v�rosban, ez�rt Oroszorsz�g m�s, t�voli helyeir�l hoztak macsk�kat, hogy felt�lts�k
a macskapopul�ci�t, �s megf�kezz�k a pestist. Mivel ezeket a macsk�kat az orsz�g
legk�l�nf�l�bb helyeir�l hozt�k Szentp�terv�rra, �gy a legk�l�nf�l�bb fajt�j�,
sz�n�, �s t�pus� egyedek lehetett megtal�lni. Majd megkezdt�k az els� �joncok
begy�jt�s�t, hogy a h�zi �s k�bormacsk�kb�l beind�thass�k a teny�szt�st. 1987-ben
megkezdt�k az els� �joncok bejegyz�s�t, �s a Kotofey eln�ke, Olga Mironova
elk�sz�tette a fajtastandardet egy Roman nev� kand�r alapj�n. Az S. F. F. (az els�
orosz macskasz�vets�g) 1989-ben ismerte el a fajt�t, a W. C. F. pedig 1991-ben.
M�ra m�r a legt�bb szervezet elismeri a fajt�t, �s Eur�pa szerte, az Egyes�lt
�llamokban, Jap�nban, Ausztr�li�ban, s�t, D�l-Afrik�ban is teny�sztik �s ki�ll�tj�k
a szib�riai erdei macsk�t.
A szib�riai erdei macska nagy test�, meglehet�sen izmos macska. A h�mek
el�rhetik a kilenc kg-t is, m�g a n�st�nyek �tlagosan n�gy-hat kil�t nyomnak. Teste
hossz�k�s. R�vid nyaka izmos, l�bai er�teljesek, k�zepesen hossz�ak.
Jellegzetess�ge a l�bujjak k�z�tt sz�rpamacs. Farkt�ve vastag, v�ge pedig
lekerek�tett. A fark�nak hossz�s�g�n�l az az el��r�s, hogy ha a h�t�ra hajtjuk,
akkor el kell �rnie a lapock�t. �k alak� feje z�m�k, pofazacsk�ja j�l fejlett.
Fej�nek sz�less�ge megegyezik annak hossz�s�g�val. Orrvonala enyh�n �velt, a stop
nem megengedett. Nem lehet el�re�ll� az �lla, mint a norv�g erdei macsk�nak vagy a
Maine Coonnak. Bajuszp�rn�inak kerek form�j�nak kel lennie, �s m�g�tt�k semmilyen
t�r�s nem lehet. Szemei kerekdedek, enyh�n ov�lisak, viszonylag messze �lnek
egym�st�l. Szemsz�ne borosty�nsz�n� vagy z�ld. K�r�lbel�l egyf�lnyi t�vols�gra
�lnek egym�st�l k�zepes nagys�g�, lekerek�tett v�g� f�lei, melyek v�gein a hi�z�hoz
hasonl� sz�rpamacs tal�lhat�. Sz�rzete k�zepesen hossz�, aljsz�rzete rugalmasnak
mondhat�, emellett hossz�, v�ztasz�t�, kiss� olajos fed�sz�re van. A lapock�n�l
r�videbb bund�t visel. H�rom cirmos mint�zat a megengedett (foltos, cs�kos,
pettyes). El�fordulhat a szi�mi faktor is, ekkor az extremit�sokon (f�l, farok,
l�b, pofa) van a hangs�ly a sz�nez�sn�l, ezzel pedig a k�k szemsz�n is egy�tt
j�rhat.
Sz�rzet�nek gondoz�s�ra egy kis id�t kell ford�tani. Bund�ja tasz�tja a vizet �s
a szennyez�d�seket. A legjobb, ha csak a vedl�si id�szakban f�s�lj�k, mert a
gyakori f�s�l�s hat�s�ra hullani kezdhet a sz�re. Enn�l a fajt�n�l a kefe
haszn�lata sem sz�ks�ges, el�g, ha ujjainkka kih�zzuk az elhalt sz�rsz�lakat.
 A szib�riai erdei macska term�szete hasonl�t a norv�g erdei macsk��hoz. B�r azt
mondj�k, hogy ez a fajta b�k�sebb �s ragaszkod�bb. Szeret mnidenhov� felm�szni,
ez�rt aj�nlatos beszerezni egy j� kapar�- �s m�sz��llv�nyt a sz�m�ra. Ig�nyli a
figyelmet, �s a simogat�st, szeret r�szt venni a csal�d mindennapjaiban. J�t�kos �s
intelligens, k�nnyen betan�thatunk neki egy-k�t tr�kk�t is. Az idegenekkel szemben
tart�zkod�, de j�l kij�n a kuty�kkal �s agyerekekkel is, macskat�rsaival szemben
pedig meg�rzi m�lt�s�g�t. Ideje nagy r�sz�t szereti a kertben, a szabadban
elt�lteni.