csokonai esszé

felvilágosodás magyarországon

úgy vélte, a változásra eszköz az oktatás (tudás- fény, butaság - sötétség)

a felvilágosodás célja Magyarországon: elmaradottság leküzdése, a magyar kultúra európai szinttűre

emelése, a magyar nyelv fejlesztése.

két nagy szakasza:

1. bessenyei györgy - ágis tragédiája (szabta meg)

2. romantika reformkor

a 150 éves török megszállás utáni rákóczi szabadságharc (1701-1711) elbukása után m.o. a habsburg
birodalom részévé vált. mária terézia, majd később ll. józsef felvilágosult, abszolutista uralkodók voltak
és a nép érdekében cselekedtek.

az irodalmi élet fellendült, mert elkezdődött a könyvnyomtatás. regényeket, versesköteteket és

folyóiratokat is nyomtattak. a fontos központokban, pl bécs, kassa, írói társaságok alakultak ki

a hivatalos nyelv a latin volt, a birodalom nyelve a német, de a köznép (jobbágyok) továbbra is a
magyart használták. a magyar nem volt alkalmas hivatalos/igényes alkalmazásra, mert nem tudott az
évek alatt fejlődni, ezért az emberek elkezdtek foglalkozni a nyelvújítással. híres nyelvújítónk kazinchy
ferenc volt.

nyelvújítás: idegen szavakból tükörfordítás, szóképzés (-da, -de), rövidítés, szóösszerántás, tájszavak
elterjedése

1844től a magyar a hivatalos nyelv

életrajz

- 1773 Debrecenben született polgári, protestáns családban

- debreceni Református Kollégium; édesanyja taníttatta
- (Nagy hatással volt rá Voltaire és Rousseau)
- gimnáziumi osztályt vezetett, de 1795-ben örökre kizárták a kollégiumból (Kicsapásának oka
politikai megbízhatatlansága volt, mivel Csokonai a verseiben a felvilágosodás eszméit hirdette)
- Sárospatakon folyóiratot szerkeszt: Diétai Magyar Múzsa címmel, de kudarcra volt ítélve
- 1797-ben ismerkedett meg Vajda Juliannával (verseiben: Lilla), DE míg Cs. állás után járt, a
lányt szülei férjhez adták egy gazdag kereskedőhöz
Szerelmének elvesztése tudatosította benne társadalmi száműzöttségét, reményeinek végleges
összeomlását
- visszatért Debrecenbe, szűkösen élt
- 1805-ben meghalt (megfázott)

az estve

2. címelemzés: az este a természet és az ember életritmusában: pihenés, családi együttlét,

elmélkedés, öregkor

3. műfaj: líra -> bölcselő óda; megszólítás, fohászkodás,

stílus:
- klasszicizmus
 tanító szándékú elmélkedés
  szentencia rész: társadalmiság (nyitott a közösségi kérdésekre, részt akar
vállalni a társadalmi viszonyok átalakításában); a személyességet háttérbe
szorítja
 az embert gondolkodó lényként értelmezi
- rokokó
 az ember e világi boldogságának igénye és lehetősége
 piktúra rész: aprólékos bemutatás
4. korszak: a felvilágosodás kora
Rousseau gondolatai (elmélkedő rész): természet romlatlansága <-> emberi társadalom
romlottsága, magántulajdon megszüntetése

5. terjedelem, szerkezet(i egységek):

1. piktúra - tájleírás (E/3): az alkony bemutatása, hang-, és színhatások élménye

2. az én és a természet viszonya, teljes harmónia, a költő a természetbe menekül gondjai elől
3. az én és a társadalom viszonya; este, a társadalom a megromlott, sötét éj
4. szentencia - Rousseau filozófiája; a magántulajdon okozza az egyenlőtlenséget => megromlott
társadalom, emberek nyomorúsága. térjünk vissza ezért az ősi civilizációhoz, ahol béke volt
(aranykor)
5. a társadalom, és természet viszonya. A társadalom rossz a természet jó. A természet feloldja a
társadalmi igazságtalanságokat

6. témaválasztás, rövid tartalom: vonzó természetleírás és keserű társadalombírálat egyben. a történet

kezdetén és végén az alkonyt írja le. szelídség, nyugodtság, harmónia. A harmonikus természet
ideálvilágba menekül a "szomorú lelkű" Csokonai. érzékletessé teszi: látás, hallás, tapintás, szaglás.

A költő megállítaná az időt, késleltetné komor és sötét éj eljövetelét. Az éjszaka az elviselhetetlen

emberi világ képévé tágul. Az esti természet csendes szépségével szembeállítja a zajos, durva,
közönséges emberi társadalmat. A vers hosszabb, elmélkedő részében írja le, hogy a világ
romlottságáért az emberi nem a felelős, mert eltért a természet törvényeitől. A további
eszmefuttatásban rousseau-i gondolat jelenik meg: a magántulajdon megjelenése megszüntette az ősi
egyenlőséget. A szépnek látott múltat a negatív festés módszerével idézi fel. Gyakran utal a
magyarországi viszonyokra is (dézsma, porció). A magántulajdon minden baj és háborúskodás forrása.
A nyomorúság hajtja az embereket erkölcstelen cselekedetekre (tolvajlás). A korabeli feudális
viszonyok kemény bírálata után a befejező részben visszatér a természethez. Az utolsó sorok ódai
pátosza azt hirdeti, hogy a természet szerint minden ember egyenlő.

7. üzenete: Csokonai nem buzdít lázadásra, csupán gondolatait fejezi ki (ezért végződik a vers a
természetbe való visszatéréssel). Cs szerint vissza kell térni a természetbe.

8. költői eszközök: sok betűrím (alliteráció), hangutánzó és hangfestő szavak, megszemélyesítések

9. verselés: keretes vers; a természet leírása keretbe foglalja a bölcseleti részt. páros rím

10. beszédhelyzet: E/1 -> E/3, E/2 (szám-, személyváltás)

11. vershelyzet: az első 32 sort iskolásként poétika osztályban költötte (piktúra), majd később költötte
hozzá a szentencia részt

tartózkodó kérelem

2. címelemzés: eredeti címe: Egy tulipánthoz; a cím ellentétes: vágyakozás <-> tartózkodás

3. műfaj: líra -> dal; rövid, kerek szerkezet, 2-3 képpel fejezi ki mondanivalóját
 stílus:

- rokokó
 mesterként elegancia, finomkodás, kedves hangnem
 könnyed, játékos, derűs hangvétel
 dekorativitás, itt: túldíszítettség: 12 sor, 12-13 jelzőt tartalmaz
 emberi érzelmek vannak a középpontban, szerény földi örömöket helyez az előtérbe:
itt: szerelem, finom erotika
 szimultán ritmusú (egyszerre időmértékes és hangsúlyos verselésű is)
 az érzékszervek érzeteinek fontossága: pl.: látás - színek alkalmazása
- klasszicizmus
 szigorú szerkesztés: zárt, önmagába visszatérő szerkezet -> formai tökéletesség
 ember és természet harmóniája: itt: természetből vett képek pl. tulipán
 időmértékes verselés
- népdal
 a szerelem népdali téma
 ütemhangsúlyos verselés, keresztrím

4. korszak: felvilágosodás kora

5. terjedelem, szerkezet(i egységek): három rövid versszak, zárt szerkezet

1. versszak: a költő érzelmei, lelkiállapota

2. versszak: a kedvesét mutatja be, bókok
3. versszak: a kérés

6. témaválasztás, rövid tartalom: témája a szerelem. az első versszakban a lírai én bevallja heves
érzelmeit és vágyait. a második versszakban a megszólított lányt (Lillát) dicséri és finoman jelzi, hogy
tudja, hogy a lány is vágyakozik (ajkaid harmatozása). az utolsó versszakban nyíltan kéri kedvesétől,
hogy mondjon igent szerelmére

7. üzenete: udvarlás

8. költői eszközök: a vers hangvétele epekedő, sóvárgó DE ugyanakkor finomkodó, gyöngéd;

metaforák

9. verselés: ütemhangsúlyosan és időmértékesen is lehet skandálni, keresztrímes négysoros

versszakok, tiszta rímek: a mássalhangzók is egybecsengenek

10. beszédhelyzet: E/1 -> E/2

11. vershelyzet: 1803ban született a vers, amikor a Vajda Juliannával való kapcsolatuk már enyhülni
kezdett

a reményhez

2. címelemzés: a megszólított allegorikus alak, lemondás, lezárás

3. műfaj: líra -> elégico-óda: elégikus motívumok, hangulata fájdalmas, lemondó, belenyugvó; ódai
tárgy: elérhetetlen, megszólítottja megszemélyesített fogalom
 stílus:

- szentimentalizmus
 természet felértékelése
 emberi érzelmek a középpontban
 elérhetetlen, eszményi boldogságra vágyik - > melankóliát szólaltatja meg
- rokokó
 kezdés: viszonzott szerelem
- klasszicista:
 harmonikus szerkezet
 természeti képpel indít

4. korszak: felvilágosodás kora

5. terjedelem, szerkezet(i egységek): négy versszakos, melyek egyenként 16 sorosak. Érdekessége,

hogy minden második sor rövidebb a körülötte állóknál

1. versszak: reménytelenség (jelen)

2. versszak: szerelem (boldog régmúlt)
3. versszak: szerelmének elvesztése (boldogtalan közelmúlt)
4. versszak: világtól való elidegenedés, halálvágy (jelen)

az első és a negyedik versszak tartalmilag és érzelmileg is párhuzamba állítható (a remény kételyt

ébreszt a költőben), a 2. és a 3. versszak viszont ellentétben áll egymással

6. témaválasztás, rövid tartalom: a témája a remény feladása. a költő az első versszakban egy
fogalomhoz szól, melyet költői eszközökkel megszemélyesít: ez a Remény. Csokonai és a Remény
között párbeszéd nem alakulhat ki, tehát e költemény fájdalmas hangon előadott monológ. A
kilencedik sortól kezdődően a Remény szemére veti, hogy: "...mégis megcsalál.". Ettől kezdve már
reménykedni sem akar.

7. üzenete: ebben a versben búcsúzik el lillától

8. költői eszközök: keretes szerkezet (az 1. és a 4. strófában is a remény a megszólított), erőteljes

felkiáltások, megszólítások, rövid tőmondatok -> fokozott érzelmek

9. verselés: keresztrím ami négysoronként változik, ritmuslejtése trocheikus, időmértékes verselés,

emelkedett hangnem

10. beszédhelyzet: E/1 -> E/2

11. vershelyzet: 1797ben ismerkedett meg vajda juliannával (verseiben lilla) és kölcsönös szerelem
szövődött közöttük, de Cs bizonytalan állása miatt nem tudott házasodni. amíg Cs állás után járt,
juliannát szülei férjhez adták egy gazdag kereskedőöz. a szerelmének elvesztése végleg összezúzta Cs
reményeit

a tihanyi ekhóhoz

2. címelemzés: eredeti cím: a füredi parton. a tihanyi-félsziget jellemző a visszhangjáról, ekhó meg
egy görög nimfa volt, aki szerelmi bánatában elsorvadt és csak a hangja maradt meg

3. műfaj: líra -> elégico-óda: elégikus motívumok, hangulata fájdalmas, lemondó, belenyugvó.
panaszdal; ódai tárgy: elérhetetlen, megszólítottja megszemélyesített fogalom (Ekhó -> görög
mitológiában nimfa, kis betűvel írva visszhangot jelent)
 stílus:

- szentimentalizmus
 emberi érzelmek a középpontban
 társadalomból kivonuló természetbe menekülő ember
 természet és a társadalom szembeállítása
 vágyik a magányra

4. korszak: felvilágosodás kora; Rousseau társadalom- és természetszemlélete (polgári világból való

számkivetettség, magány és társtalanság)

5. terjedelem, szerkezet(i egységek):

1.-2. versszak: a megidézés és a saját panasz előadása, létállapotának leírása

3–6. versszak: megerősítése az első résznek, részletez, ok
7–9. versszak: a magányba menekülés, a fájdalmas lemondás képe
10. versszak: a vers zárlata

6. témaválasztás, rövid tartalom: a vers elején a kezdősor megteremti a vers alaphelyzetét, ahol az
Ekhó az Istennő, a későbbiekben a visszhang, mint természeti jelenség mutatkozik meg. Minden
versszak utolsó sora újra ismétli. Az ekhós szöveg megerősíti a költő gondolatmenetét, szerepe, hogy
egyetértsen a költővel, együtt érezzen vele. Az 5. versszakban ezt emeli ki ellentéttel: a vaskeblű
(durva, zord) sziklában van együttérzés, de az embereknek nincs szívük (emberi kitaszító világ és
együttérző természeti világ). Sajátos költői magatartásforma figyelhető meg: a költő visszavonul a
természetbe, a magányba. Megjelenik a műben a kollégiumi kicsapatása (4. versszak), és az is amikor
Lilla elhagyja (6. versszak). Panaszkodik, a társadalmat okolja, megtisztul a társadalom szennyétől,
megnemesedik, értékessé válik.

7. üzenete:

8. költői eszközök: teljes sorismétlés -> megerősítés, szerepe, hogy egyetértsen a költővel, együtt
érezzen vele, monológ, párhuzam-ellentét, alliterációk, oximoron (megvetett virtus - erény)

9. verselés: trochaikus lejtésű verssorok, ütemhangsúlyos verselés, az első 4 sorban keresztrím, a

második 4 sorban párosrím

10. beszédhelyzet: E/1 -> E/2

11. vershelyzet: Cs. szerelmi csalódása után keletkezett, de ezen kívül számos más kudarc is
nyomasztotta: barátai elfordultak tőle, próbálkozásai sikertelenek voltak (a lapja csődbe ment). az
élete kilátástalansága, reménység elvesztése van a vers középpontjában. a 17. században a költők
gyakran írtak ekhós verset

szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz

2. címelemzés:

3. műfaj: líra -> dal; bordal, népies helyzetdal (más személy helyébe képzeli magát a költő); játék:
fokozás, túlzás; asszonycsúfoló: a versben a nőket és a kulacsot "versenyezteti"

- népiesség
 téma, tartalma
 szóhasználat (kuckó, csucsorodik, galambocskám), humoros
 szituáció: szerelmi vallomás
 ragrím és páros rím
 - rokokó
 lírai én epekedése a kulacs iránt
 1.-10 vsz

4. korszak: felvilágosodás kora

5. terjedelem, szerkezet(i egységek):

1.-10. versszak: leírás miniatűr képekben (végigpásztázza a kulacs testrészeit)

11.-14. versszak: finom erotikájú leírás, fantázia
15.-20. versszak: elkeseredettség

6. témaválasztás, rövid tartalom: szerelmi vallomás.

7. üzenete:

8. költői eszközök: sok ismétlés -> dalszerű, metaforák, hasonlatok

9. verselés: toldalékrím és páros rím, felező nyolcas ütemhangsúlyos verselés

10. beszédhelyzet:

11. vershelyzet: 1802ben írta, az utolsó bordalai egyike. a vers alapötletét egy német költemény adta.
legnépszerűbb verse