A rendi állam kialakulása és működése Angliában

és Franciaországban
Anglia a normann hódításig:
Római kor: Britannia provincia → kelta lakosság
 5. század elején megszűnik a római uralom
Népvándorlás kora: germán törzsek érkeznek a kontinensre → angolok, szászok
Angolszász királyságok: folyamatos harcok egymás ellen
 viking támadások hatására egységes királyság jön létre (10. század)
 belső viszályok a királyságon belül
Normann hódítás: Vilmos (Normandia hercege) lovagjaival átkel Britanniába
→ hastingsi csatában (1066) legyőzi az angolszász uralkodót
Az angol hűbéri állam:
I. (Hódító) Vilmos → Anglia királya (1066-1087)
 fokozatosan meghódítja egész Angliát
 elfoglalt földeket a lovagjainak adományozza
 meghonosítja a hűbériséget → sajátos hűbéri rendszert épít ki
Angol hűbéri állam jellemzői:
a) nincs hűbéri lánc → minden lovag (hűbéres) a királytól kapja a birtokait
b) erős királyi hatalom → a király előírja a hűbéresek kötelezettségeit
c) a király együtt kormányoz a királyi tanáccsal
 tagjai: főpapok, főnemesek (lordok)
d) kancellária → oklevelek kiadása
e) grófságok (megyék) → élükön: sheriff
Plantagenet dinasztia hatalomra jutása → előzmény: kihal I. Vilmos dinasztiája
 francia dinasztia (Anjou tartomány grófjai)
 hatalomra jutásuk következményei: a) angol király a francia király hűbérese
b) belesodródás a francia belháborúkba
II. Henrik (angol király: 1154-1189) → első Plantagenet uralkodó
 hatalmas francia birtokai vannak (öröklés és házasság révén)
 hűbéreseitől, akik nem vesznek részt a francia hadjáratokban, pajzspénzt szed
→ zsoldossereget állít fel
 erős kezű uralkodó: megöleti a neki ellenszegülő Becket Tamás érseket
Az angol rendiség kialakulása:
I. (Oroszlánszívű) Richárd (angol király: 1189-1199) → II. Henrik fia
 keresztes hadjáratot vezet, így nincs Angliában → királyi hatalom meggyengül
Földnélküli János (angol király: 1199-1216) → II. Henrik fia, I. Richárd öccse
 vereséget szenved a francia királytól (II. Fülöp Ágost) → 1214
 elveszíti francia birtokait → jövedelme csökken → növeli az adókat
→ főnemesek a hatalmát korlátozó okmány kiadására kényszerítik: 1215
 Magna Charta Libertatum (Nagy Szabadságlevelek)
Magna Charta Libertatum (1215) → főnemesek beleszólhatnak a hatalomba
a) királyi tanács nélkül nem vethet ki adót a király
b) nemeseket bírói eljárás nélkül nem lehet elítélni
c) főnemesek (lordok) ellenállási jogot kapnak
Rendi gyűlés (parlament) összehívása:
 előzmény: III. Henrik önkényesen adót vet ki → főnemesség fellázad (1264)
 rendi gyűlés összehívása (1265) → főnemesek, főpapok, lovagok, polgárok
 király leveri a felkelést → de: a király korlátozásának gondolata tovább él
Rendek: érdekeiket érvényesíteni képes, azonos jogállású és azonos érdekű
társadalmi csoportok → papság, nemesség, polgárság
 céljuk a királyi hatalom korlátozása
Rendi monarchia kialakulása (1295):
 I. Edward (angol király: 1272-1307) meghódítja Walest és Skóciát
 pénzre van szüksége a háborúihoz → összehívja a rendi gyűlést (1295)
 1295-től rendszeresen összehívják az uralkodók a rendi gyűlést
→ rendi monarchia létrejötte: a) uralkodó a rendekkel együtt kormányoz
b) uralkodónak korlátozott hatalma van
A széttagolt Franciaország:
Capeting dinasztia hatalomra jutása → előzmény: kihal a Karoling dinasztia
 királyi hatalom újjászervezése nyugati frank területen
→ Francia Királyság létrejötte (987)
 első Capeting uralkodó: Capet Hugó (francia király: 987-996)
 király hatalma csak Párizs környékére terjed ki
 tartományurak (nagyhűbéresek) hatalma erős
 angol királyok (francia királyok hűbéresei) nagy területeket birtokolnak
 francia királyok szembekerülnek az angol királyokkal
 Capetingek célja a királyi hatalom megerősítése
 támogatóik: kisebb hűbéresek, egyház, városlakók
II. Fülöp Ágost (francia király: 1180-1223) → Franciaország egyesítése
a) megtöri a nagyhűbéresek (tartományurak) hatalmát
b) az országból kiszorítja az angolokat
→ legyőzi Földnélküli Jánost (Bouvines: 1214)
c) meghódítja Dél-Franciaországot → albigens eretnekek elleni hadjárat
A francia rendiség kialakulása:
Királyi hatalom megerősödése (13. század):
a) pénzverés királyi kézbe kerül b) zsoldossereg felállítása
IV. (Szép) Fülöp (francia király: 1285-1314):
 kiterjeszti a Francia Királyság területét → kiürül a kincstár
 célja a jövedelmek növelése:
a) posztóipara miatt gazdag Flandriát megakarja hódítani → kudarc (1302)
b) megadóztatja a francia egyházat → szembekerül a pápával
→ összehívja a rendi gyűlést (1302) → királyi hatalom megerősödése
Avignoni fogság (1309-1377):
 Franciaország nagyhatalommá válik → Fülöp befolyása alá vonja a pápaságot
 francia főpapot választanak pápává → V. Kelemen pápa
 a pápaság székhelyét Avignonba (Franciaország) teszi át
 francia főpapok kerülnek a pápai trónra
→ francia királyokra támaszkodnak
Rendi dualizmus felépítése:
Rendi dualizmus: hatalom megosztása a király és a rendek között
 államforma: rendi monarchia
 rendek: 1.) papság (főpapság, papság)
2.) nemesség (főnemesség (lordok), lovagság)
3.) polgárság
Rendi gyűlés (országgyűlés/parlament) → legfőbb szerv
 király hívja össze
 itt hozzák meg a fontosabb döntéseket a királlyal egyetértésben
 rendek legfőbb joga: adómegajánlás
 rendi gyűlések fajtái:
a) egykamarás: rendek együtt szavaznak (és tanácskoznak) → Franciaország
 3 rend (papság, nemesség, polgárság) külön ülésezik, de együtt
szavaz
b) Kétkamarás: rendek külön szavaznak és tanácskoznak → Anglia
 Felsőház (Lordok Háza)
 tagok: főpapok, főnemesek (lordok)
 születés vagy tisztség alapján
 személyes megjelenés (királyi meghívó)
 Alsóház (Közösségek Háza/Képviselők Háza)
 tagok: lovagok, jómódú polgárok
 választás útján (2-2 követ)
 képviselők/követek általi képviselés
Végrehajtó hatalom (külügy, hadügy, pénzügy): király irányítása alatt
Középszintű közigazgatás (megyék, városok): rendi irányítás alatt
Melléklet:
1.) Az angol és a francia hűbériség

2.) Anglia és Franciaország 11-13. században

3.) Az angol rendi gyűlés felépítése

4.) A francia rendi gyűlés felépítése