Lucifer alakja

LUCIFER

– a “tagadás szelleme”

– lázadása még önmagában nem tenné ellenszenvessé, de ártani akar az embernek

– bár ő rendezi az álomjelenetet, mégsem ad hamis képet a történelemről, csak épp a

legsötétebb képeket választja ki a történelmükből

– ezzel az a célja., hogy Ádám elveszítse hitét

– rideg, érzelemmentes, latolgató értelem

– racionalizmusa egyfelől hideg, cinikus figurává teszi, máskor éppen ő leplezi le a hamis
illúziókat, mond ki alapigazságokat

– fölényes intellektus

– kritikája romboló jellegű: megoldást sohasem nyújt => pusztító szándéka azonban építően hat
Ádámra

Bibliai nyitószínek (keret I.)

I. Menny (a Teremtés után)

– “A gép forog -az alkotó pihen.” – deizmus

– a világot, mint egy gépet, szerkezetet írja le – mechanikus materializmus

– Isten és Lucifer vitája: L., a teremtmény tagadja a Teremtés nagyszerűségét

=> kifogásai: a.) a teremtés ismételhető (az ember is képes rá vegykonyhájában)

b.) öncélú teremtés – Isten dicsőségére

c.) egyhangú teremtés

– Lucifer szükségszerű léte => ő a másik pólus, ezért nem bántja az Úr – Hegel dialektikája (az
ellentétek feltételezik egymás létét)
Deizmus és viszonyok:

Az első színben, a Mennyben Lucifer a négy angyal egyikeként kétségbe vonja a teremtés
értelmét ahelyett, hogy az urat dicsérné. Isten száműzi, de a rendelkezésére bocsátott két fa
elegendő Lucifernek az ember megkísértésére. Lucifer az örök tagadás alakja, aki a végig arra tör,
hogy Ádámot kiszakítsa ideáljaiból, és ráébressze a világ rideg realizmusára. Ádám a harmadik
színben arra kéri Lucifert, hogy mutassa meg a jövőt, tudni akarja, hogy érdemes-e küzdenie.
Ezzel adja a fegyvert Lucifer kezébe, aki álmot bocsátva Ádámra végigvezeti őt és Évát a
történelem fő állomásain. Luciferrel szemben az Úr a keretszíneket leszámítva nem szerepel a
műben. Ennek oka, hogy Madách a műben deista filozófiát képvisel. Isten megteremtette a
világot, majd hagyja a maga útján haladni. Ezt fejezi ki “A gép forog, az alkotó pihen” mondat.
Lucifer, Ádám és Éva együtt testesíti meg az emberi teljességet. Ádám idealista optimizmusa áll
szemben Luciferrel, a józan ész pesszimista hirdetőjével mint a szellemi és a materialista világ
kettőssége.

Lucifer az első színben válik bukott angyallá. Lucifer szerint, ő ugyanúgy, mint Isten, a kezdetektől
létezik, vagyis ha valami létrejön, azonnal megjelenik az ellenkezője, ezt bizonyítja az
idézet:Együtt teremténk, osztályrészemet követelem. Az Úr száműzi, bár mégis neki adja a
Tudás,- és a Hallhatatlanság fáját Lucifer célja eléréséhez Ádámot használja fel, megpróbálja őt a
kétségbeesésbe, az öngyilkosságba hajszolni. Tehát tragikus lázadó.Ő a tagadás szelleme, a hideg
és latolgató értelmet, a rideg tudományt képviseli, szemben az érző szívvel, mely Évát jellemzi.
Lucifer legnagyobb ellensége Éva, hiszen az érzelem szálait nem képes elszakítani a bukott
angyal.