_ SzurőeUárás az óvod4skori logopédiai e|Iátáshoz

TARTALoM
1, Bevezetés 7

2. Az eljárás kialakításának elvi alapjai 7

2,L Artikuláció 10
2. 2. szóemlékezet 11
/..3. Álszavak hallási megkülönböztetése 13
2. 4. Formaegyeztetés I4
2, 5. Nyelvtani morfémák lrasználata l4
2. 6. Álszóismétlés 15
2. 7, Mondatismétlés I6
2. 8, Hangtani rudatosság l1
2. 9, Figurasor másolása 18
2.I0. Gyors megnevezés 18

J. A feladatok felvétele és értékelése I9

3. 1. Artikuláció I9
3, 2. szóemlékezet 21
J" J" Álszavak hallási megkülönböztetése 22
3.4. Formaegyeztetés /-J
3,5. Nye lvtani morfémák használata 24
3.5. 1" Produkció )A.
3,,5.2" Megértés 30
3. 6. Alszóismétlés 32
1-
J. l, Mondatismétlés 34
3,8, Hangtani tLrdatosság Jl
3.9. Figurasor másolása 39
3. 10. Gyors megnevezés AÁ
TT

4. Az e gy éni szűrési eredmény 45

4. l, Az eredmények érlékelése 45
Á1 Az eredrnények értelmezése 45
5. statisztikai adatok 4]
5.1. A normatív minta bemutatása 47
5.2, Statisztikai eredmények 47
5.3. Nemi, életkori és lakóhelyi hatások elemzése 49
5.4. Szűrési kritérirrmszintek megh atátozása 49
5,5. A nomatív csoport szűrrési eredrnényei 51

Hivatkozások

5
 S zűr ő elj ár ás az óvodáskori ellátáshoz
1. BEVEZETES

A beszéd- és nYelvi kéPességpontos és megbízható felmérésea logopédus egyik alapvető

fel_
adata,Ezteszj lehetővé, hogY felismerje a kommunikációs zavarciat',uronoJtru
a fejlesztésre
szoruló terÜleteket. és kljelÖlje a fejlesztés ideális irányaités
módszereit, A rnegfelelő színvona-
lú logoPédiai diagnosztika többféle igényt támaszí, iouu.t
között az intézményrendszer adta
feltételekkel, a logopédus személyes kompetenciájával és
az elérhető eszközökkel kapcsolat-
ban, Jelen eljárás szerzői szerint mindhárom terüleien fejlesztésre
van szükség, melyek közül a
legsÜrgetőbb az elérhető diagnosztikai eszkö ztár gazdigítása.
A logopédtrsok világszerle ha_
gYománYosan tÖbbfele eszközt,módszert használnák
a bJszéd- e, nyJtui fejlettség megállapítá_
sára, A diagnosztikai eljárások legfontosabb pszichometriai jeileÁ
zőt a Áegbizhatőság és az
érvénYesség,EgY diagnosztikai eljárás bizonyíthatóan
a céízottképességet kell, hogy tudja
mérni, és az adott kéPességszintjét objektíven kell tudnia
minősíteni, kate§orizálni. E kívánal_
mak miatt a diagnosztikai eszközök kialakítása a legtöbb
esetben nem a gyakorló logopédus fel_
adata, hiszen egYrészt a megfelelő feladattípuút
kiválasztás ához.'másrészt az objektív
kategortzáciőhoz nagY mintán elvégzett, elméietileg is
rnegala pozott kutatások szükségesek.
Jelenleg MagYarors zágonnagyon kevés olyan eljáráJvan
forgalomban, amely eieget tesz e kri_
tériumoknak, annak ellenére, hogy a hazai logopédiai szakmában
régóta érezhetőaz empirikus
adatokon alaPulÓ, objektív szűrő- és vizsgálóéljirások
iránti igény. friányornak azonban az ezt
megalapozó kutatások, legtöbbször finanszírozási és
strukturális okokból.
A SZÓL-E?-t az 5-6 éves koru gyerekek,beszéd- e, ny.trri elmaradásainak
és az irottnyelvi
zavarckkockázatának kimutatására hoztuk létre. Fő célunk
azvolt,hogy rnint eszkőzhiánypót_
1Ó legYen két vonatko zásban: (i) nemzetközi
és hazai elfogadott alapkutatási eredménye k által
igazoltan releváns feladatokat tartalmazzon, és (ii)
az egyinjteljesítmények értékeléséheznagy
referencia-adatbázison alapuló objektív kritériumokat"ua3on.
A követkózőkben ismertetjük az
eljárás kialakításának alaPelveit, a feladatok szerkezetét,
felvételi módját és értékelését,majd a
normatív adatbázis statisztikai eredményeit, és erre
alapozvaa szűrés eredményeinek értelme_
zéséhezésatovábbivizsgá1atokhozadinktámpontokai.

2. AZ ELJÁRÁS KIALAKÍrÁsÁNax ELVI ALAPJAI

A SZÓL-E? feladatainak kialakításakor a legfobb célunk azvolt,hogy

objek tív eszköztadjunk
a logoPÓdus kezébe az Óvodás gyerekek kómmunikációs
elmaradásainak, azaza beszéd_ és
nYelvi zavarok, illetve utóbbin belü1 az írott nyelvi zavarokat
előre jelzőalapkép"sség_deficitek
felismeréséhez,Beszéd zavarckalatt a hangkepzés (fonáció),
arezonancia, a beszédfolyamatos_
ság, az arlikuláciÓ, illetve a beszédmozgások
kivitelezésének zavaraitértjük. A nyelvi zavarok
általábanvéve a nYeiv fonológiai, morfológiai, szintaktikai,
lexikai-szemántikai és pragmatikai
szintjén aZ eXPreSsZÍv és receptív nyelvhasináIatban*.gnyiluánuló
elmaradások, ezen belül az
írott nyelvi zavatokértelmezésünküen az olvasás-
és iráJzivarok, közele bbrőI azolvasástechni_
ka, a szövegértés, az kástechnika és a helyesírá
s zavarai.
A szűrőeljárásokkal szemben támasztott alapvető kritérium,
hogy képesek legyenek a meg_
célzott kéPességekelmaradásait gyorsan és pontosan
azonosítani. viu.i ubeszidlnyelvi elma_
radások az adottéletkona jellemző tipikus
nyelvfejlődési stádiumokhoz képest értelmezhetőek,
egY beszéd/nYelvi szűrőeljárás kialakítárui.o.
uiupuetően szükséges (i) az adott nyelv be_
szédlnYelvi fejlődéskronolÓgiája, ezen beiü1 (ii)
azérintett életkori
si eredménYek, és (iii) beizéd/nyetvi rejtoae, ,uuu.uinuk periódusra jeilemző fejlődé_
élótkori szakaszokra bontott,
nYelvsPecifikus trineteinek,a ismere te. Ezteszi 1ehetővé
az életkori sajátosságoknak, így a gyere_
kek kognitív fejlettségének megfelelő feladattípusok
alkalmazását, és a vizsgált fejlődési sza_
kaszban elvárható beszéd/nyelvi teljesítményszintek
azonosítását. Mármost , a beszéd,lnvelvi