Download as docx, pdf, or txt
Download as docx, pdf, or txt
You are on page 1of 1

Magyarországon már jó ideje az etnikus meghatározások leggyakoribb módja:

A többség vagy annak hatalmi, politikai intézményei a „kisebbséget” illetõen saját ítéletükre és
megállapításaikra hagyatkozva a maguk terminológiájával jelölnek meg egy-egy csoportot.

Függetlenül attól, hogy az adott csoport egyáltalán valójában létezik-e, és hogy valóságos létezésének
valóban azt a fogalmi hálót tartja érvényesnek, mellyel õket mások illetik.

Már az 1893-as elsõ magyarországi cigányösszeírás is azokat tekintette cigányoknak, akiket a többség
és kiváltképp a közigazgatás intézményei annak mondtak, függetlenül attól, hogy az érintettek
magukról mit gondoltak és mondtak.

(Ma már természetesen a cigányoknak mondott emberek sem képesek magukat a rájuk
vonatkoztatott, több évszázados terminológiától függetleníteni és akarva-akaratlanul is „hallgatnak” a
többség által rájuk aggatott csoportelnevezésekre.)

Az 1893-as elsõ magyarországi cigányösszeírást egy belügyéri szándék motiválta: „...a midõn a
csavargás ügynek országos rendezését és ezzel kapcsolatban a kóbor czigányok letelepítésének
kérdését a belügyminisztérium munkaprogramjába felvette, biztos tekintettel azonnal felismerte a
legsürgõsebb teendõt, s a kitûzött nagy feladat megoldásának elõkészítése czéljából elõször is egy
általános czigányösszeírásra gondolt.” (mármint Hieronymi Károly volt belügyminiszter).

Az 1893-as cigányösszeírás a vándorlás, illetve letelepedés mértékét tekintette a legfõbb rendezõ


elvnek – eszerint megkülönböztet vándor-, huzamosabb ideig egy helyben tartózkodó és állandóan
letelepedett cigányokat.

- vándor-

- huzamosabb ideig egy helyben tartózkodó-

- állandóan letelepedett cigány

TEHÁT
Az első cigányösszeírás egy belügyi probléma megoldásának érdekében történt.
A vándorlást országosan szerették volna rendezni, ehhez először fel kellett mérni, hogy
mi a pontos helyzet.
Mivel a cigányok jelentették ez ügyben a legnagyobb problémát, az akkori
belügyminiszter általános összeírást rendelt el.
Ez alapján három típust állapítottak meg:
- vándor-
- huzamosabb ideig egy helyben tartózkodó-
- állandóan letelepedett cigány

You might also like