Kialakulása[szerkesztés]

Az anime sajátos formája a mangához képest kissé késleltetve, a második világháborút követő
zaklatott lelki világú Japánban alakult ki. Például számos műben megfigyelhető
az atombomba gombafelhője. Egyik ilyen az Akira, mely a 80-as évek egyik nagy anime
disztópiája, amikorra a feszült társadalmi helyzet bizonyos alkotókból fokozott borúlátást váltott ki.
Sokszor jellemző a sötét jövőkép, ami jól kifejezi, hogy milyen mélyen benne él a
japán társadalomban a nukleáris csapás okozta sokk. Más animék közvetlenül a
bombatámadásokat dolgozzák fel történelmi valószerűséggel, példaképp említhető a Hadasi no
Gen (はだしのゲン Mezítlábas Gen).

XIX. sz-i fakocka illusztráció

A japán animáció a japán képregényművészetből vezethető le: a manga a hagyományos

japán fametszetekre és papírtekercsekre rajzolt történetek és kompozíciók stílusát (a
sajátosságok nagy részét innen származtathatjuk), valamint az akkori amerikai képregénystílust
ötvözte. A női alakok ábrázolásánál a korabeli amerikai szexideált vették alapul: nagy kék szemű,
szőke és karcsú.
Tezuka Oszamu tekinthető a műfaj egyik atyjának, akinek első fekete-fehér képregényei a
megszólalásig hasonlítanak az 1930–1940-es évek amerikai rajzstílusára. Ezeket a jegyeket
animációs filmjeiben is átültette, amikben Oszamu egy nagyon vizuális forma létrehozásával
kísérletezett. A japán animátorok tulajdonképpen a képregény rajzolási stílusát vitték át az
animációs filmekbe. A nagyon alacsony költségvetés egészen egyedi animációs stílus
kifejlesztését eredményezte, ahol olyan hatáselemeket alkalmaznak, amelyek szinte
észrevétlenül kevés rajzolást igényelnek. Így a mozgás illúzióját, annak elképzelhetetlenné
nagyításával ábrázolják: a szereplő szinte mozdulatlan, miközben körülötte egy elmosódott háttér
kavarog eszeveszetten. Lassításokat alkalmaznak, vagy hatalmas állókép pásztázásával fejezik
ki a drámaiságot, a csend és mozdulatlanság által. Eközben Amerikában a valóságot egyre
precízebben visszaadó animációs színvonalat céloztak meg. Ma a legtöbb anime tartalmaz CGI-t
is.
Ekkorra válik el jelentősen a két ország animációművészete.

Kifejezőeszközök[szerkesztés]
A mangából átvett érzelemkifejezések

Az anime kialakította sajátságos kifejező eszközkészletét. Nem minden anime él ezekkel az

effektekkel, de ha igen, akkor általában ugyanazt értik alatta:

• Állóképek használata: a jelenet dinamizmusát, drámaiságát fokozza, akár a lassított felvétel

az élőszereplős filmeken. A kép kimerevítésével az hangsúlyosabbá, jelentőségteljesebbé
válik, mintegy beleég a néző emlékezetébe. (A modern amerikai filmgyártás átvenni látszik
ezt a technikát, olyan sikeres filmekben is alkalmazták, mint például a Mátrix vagy a Mission:
Impossible 2.)
• Sebességvonalak: többnyire az állóképek mögött, a háttér helyén láthatók. A mozgás
gyorsaságát az amerikai képregények is gyakran vonalakkal jelzik – az animében ilyenkor a
háttér helyét teljesen a sebességvonalak veszik át.
• Szemek: jó és gonosz szereplők közötti megkülönböztetésre is használják, a gonoszoknak
általában keskeny szemük van. Például: Icsimaru Gin.
• Izzadságcsepp: a vígjátékok leggyakoribb eleme. Ha valaki nagyon „lefárad”, vagy kínos
helyzetbe keveredik, a feje mellett és felett jelenik meg egy hatalmas csepp. Ez többnyire
társul a megfelelő fáradt vagy döbbent arckifejezéssel, de működik háttal álló vagy
meglepetését titkolni akaró szereplővel is.
• Super Deformed (SD) vagy más néven csibi: egy-egy viccesebb jelenetnél fordul elő, hogy a
szereplő hirtelen átalakul saját maga kicsinyített, gyerekes formájába, és úgy beszél vagy
tesz valamit. Ez az alak fokozza a komikus helyzetet, a szereplő viselkedését, tettét a
külalakjára is kivetíti.
• Egyéb gesztusok, jellemző arcok és formák: ilyen a tarkóra tett kézzel való kínos nevetgélés,
vagy az idegesség esetén a homlokon megjelenő kereszt alakú, lüktető ér. Ezek általában a
hagyományos japán ábrázolásból, illetve a hagyományos színjátszás gesztusai közül
alakultak ki és terjedtek el.

Csoportosítás[szerkesztés]
Az animéken belül több műfaj létezik, a hagyományos, élőszereplős filmekhez hasonlóan: akció,
kaland, gyerekmesék, romantika, dráma, középkorban játszódó vagy fantasy, sci-fi, okkult/horror,
erősen pornográf (hentai).
A legtöbb anime átmenetet képez több műfaj között, és ezek több jellegzetességét vegyíti. Így az
egyes filmek kategóriákba szorítása nehézségekbe ütközhet. Szokásos, hogy egy akciódús
anime humoros, romantikus vagy akár szívbe markoló elemeket is magában foglal. Ugyanúgy
előfordulhatnak egy elsősorban romantikus animében erős akciójelenetek. Nem ritkák azok a
történetek, amik látszólag viccesen bugyután kezdődnek, de a végkifejlet drámai, komoly
mondanivalóval.

Anime- és mangaműfajok[szerkesztés]
Gyermekeknek:

• Kodomo: (子供 – gyerek, gyermek) elsősorban kisgyermekek számára készült anime vagy
manga, ilyen például a Doraemon.
• Moé: olyan anime vagy manga, amiben nagyon cukik a szereplők, ilyen például a Little Snow
Fairy Sugar. A moé önmagában is egy jellemző, tipikus moé szereplő például egy szép,
okos, de ügyetlen, szégyellős, szemüveges lány, mint például Mijuki Takara a Lucky Starból.
Mecha: az Eva Unit 02, Neon Genesis Evangelion

Fiúknak:

• Sónen: (少年 – fiú), azaz elsősorban fiúk számára készített anime vagy manga, mint például
a Dragon Ball Z.
o Mecha: óriás, többnyire ember által irányított robotokat felvonultató anime vagy manga,
mint például a Mobile Suit Gundam.
o Szentai/szuper szentai: szó szerint „harci alakulat”, ezekben szuperhős-csapatok
szerepelnek, ilyen például a Cyborg 009.
• Szeinen: a sónenhez hasonlít, felnőtt férfiak számára készül.
Lányoknak:

Wikipe-tan, a Wikipédia megszemélyesítésére használt mangaszerű lány szereplő

• Sódzso: (少女 – lány) elsősorban lányok számára készített animék, ilyen például a Fruits
Basket. Általában kifejezetten nőies témákat, problémákat vet fel a történet.
o Mahó sódzso: (魔法 少女 – „mágikus lány”) a sódzso alműfaja olyan történetekkel,
amikben szerepet játszik egy vagy több, varázserővel felruházott lány, mint például
a Sailor Moon. Ritkán, de előfordul, hogy hentai animék is használnak ilyen szereplőket.
• Dzsoszei: (japánul ’fiatal nő’), olyan anime vagy manga, aminek felnőtt nők képezik a
célközönségét, ez az egyik legritkább műfaj.
Progresszív: művészfilmek, nagyon stilizált animék, például a Neon Genesis Evangelion, The
End of Evangelion.
Korhatáros:

• Eccsi: (japánul ’illetlen szexualitás’) könnyű szexuális humort tartalmaz, például a Love Hina.
Az ilyennél csak szexuális utalás van: kilátszó fehérnemű. Fanservice-nek is nevezzük
(mellékes a történetben, és általában a fiúk kedvéért).
• Hentai: (japánul ’abnormális’ vagy ’perverz’) általában nyugaton pornografikus vagy erotikus
animét értik alatta. Japánban ezeket poruno vagy ero címen keresik. Például: Moon Light
Lady.
• Sónen-ai: (japánul ’fiúszerelem’) férfi szereplők közötti szerelemre vagy románcra fókuszál,
Japánban egyre kevésbé használják ezt a kifejezést, mivel a pedofíliára utalhat, ehelyett
inkább a „Boys Love”-ot (BL) használják. Gyakran a sódzso mangák közé sorolják őket, mivel
olvasóik legtöbbször fiatal lányok. A stílus egyik jellemző képviselője a Gravitation, Loveless.
• Jaoi: a sónen-ai erotikusabb változata. Míg a sónen-ai mangákban maximum csókjelenetek
vannak, addig a jaoi gyakran tartalmaz részletesen megrajzolt szexjeleneteket. Például jaoi
az Ai no Kuszabi, Haru vo Daiteita, Papa to kiss in the dark.
• Sódzso-ai: (japánul ’lányszerelem’) olyan animére vagy mangára utal, amik női szereplők
közötti szerelemre vagy románcra fókuszálnak. A sódzso műfajába sorolják, mivel leginkább
fiatal lányoknak szánt animékről/mangákról van szó. Ilyen például a Sódzso kakumei Utena.
• Juri: A sódzso-ai erotikusabb formája, ugyanaz igaz rá, mint a jaoira és a sónen-ai-ra. A
hentai kategória is gyakran tartalmaz juri jeleneteket, mint például a Sexy Demon Queen,
mivel többnyire annak is a célközönsége a férfi nézők.
Az anime megjelenési formái[szerkesztés]

Mahuri nevű animekarakter rajza

A legtöbb animét a következő négy kategória egyikébe lehet besorolni:

• Az egész estés filmek, amiket többnyire mozikban vetítenek, a három kategória közül a
legmagasabb költségvetéssel és a legjobb képminőséggel készülnek. Népszerű anime mozik
például az Akira vagy a Chihiro Szellemországban, illetve a mostanában hazánkban is
népszerű Ghost in the Shell, és A vándorló palota (szintén Mijazaki Hajao alkotása). Vannak
anime filmek, amiket filmes vagy animációs fesztiválokra készítenek, ezek általában
rövidebbek és alacsonyabb költségűek. Ilyen például a Téli nap (冬の日, Fuju no hi)
vagy Tezuka Oszamu Legend of the Forest c. filmje. Amatőrök is készítenek sikeres
fesztivál-filmeket, leghíresebb köztük a Hosi no Koe (Egy távoli csillag hangjai), amelyet
Sinkai Makoto és felesége egyetlen Apple gépen készített el több évi munkával. Előfordul
 még, hogy tévésorozatok epizódjait összeszerkesztik egy filmmé, ez többnyire hosszabb
lesz, mint egy átlagos mozifilm.
• Az anime tévésorozatok rövidebb, valamilyen rendszerességgel televízióban közvetített
részekből állnak. Ezek általában rosszabb minőségűek az OVA-knál vagy a filmeknél, mert a
produkciós költségek az összes epizódra szétterítve lépnek fel. Az epizódok tipikus hossza
23 perc, hogy reklámokkal együtt éppen kitöltsön egy félórás tévés időszeletet. Egy
átlagosan rövid sorozat 26 epizódból áll, de vannak fél szezonos, azaz 13 epizódon keresztül
futó sorozatok is. (Vagy még rövidebbek.) A legtöbb anime tévésorozatnak van nyitóklipje
(opening) és záróklipje (ending), ezek a nagyobb költségvetésű sorozatoknál általában
évente négyszer változnak (például Hagaren). Gyakran jellemző az epizódba beszúrt rövid,
humoros vagy buta jelenet is („eyecatcher”), amivel a reklámok elejét vagy végét jelzik.
• Az OVA (Original Video Animation – kb. eredeti videoanimáció); vagy OAV (Original
Animated Video) anime gyakran a televíziós minisorozatokra emlékeztet. Az OVA-k
többnyire 2-20 epizódból állnak, illetve léteznek sorozaton kívüli egyrészes („one-shot”)
darabok, amik általában rövidebbek egy film hosszánál. Nevüket onnan kapták, hogy
eredetileg videón jelentek meg; ma már a DVD és a BluRay a jellemző. Az OVA-k általában a
filmhez közeli minőségűek. Többnyire összefüggő történetet mondanak el. Népszerű OVA
animék például az FLCL, a Bubblegum Crisis, vagy a Tencsi Mujo!. Főcím, vége-főcím és
eyecatcher néha előfordul az OVA-kban, de nem törvényszerűen. 2008 nyarától az OAD
(original animation DVD) megnevezés is kezdett használatba kerülni, általában ezek a
kiadványok tartalmazzák a DVD mellett az anime alapjául szolgáló manga egy kötetét is.[1]
• Az ONA (Original Net Animation – kb. eredeti netanimáció), az OVA mintájára, csak az
interneten terjesztett (többnyire fizetős szolgáltatásokon keresztül) anime. Az OVA-khoz
hasonlóan magas költségvetésű, illetve minőségű. Az epizódszám nem szükségszerűen
alacsony. Például Ghost in the Shell – Stand Alone Complex.