Az emlékezeti működés teszi lehetővé, hogy
képesek vagyunk a múlt élményeit, tárgyait,
jelenségeit megőrizni tudatunkban és újra
látva, hallva, érezve azokat felismerni vagy
csupán az emlékképekre támaszkodva
előhívni azokat. Az észlelés során az
idegrendszerben olyan változások mennek
végbe, melynek következtében az észlelt
dolgokról, eseményekről stb. emléknyomok,
engramok keletkeznek.
Emlékezés az a megismerési folyamat,
amelynek során információk tárolásával
lehetőség nyílik arra, hogy régebbi
észleléseink az eredeti ingerek szükségszerű
jelenléte nélkül újra megjelenjenek, és
közvetett módon segítsék a valóság
tükrözését
Osztályozása
Az emlékezésnek háromféle osztályozása van:
1. szakaszai alapján: kódolás, tárolás,
előhívás
2. időtartam szerint: rövid és
hosszútávú memória
3. tartalma szerint: explicit és implicit.
4.
Általános jellemzői:
A tudattartalmak rögzítésén, megőrzésén és
felidézésén alapul.
Az emlékezés az egész anyag általános
tulajdonságát magában foglalja, bizonyos
mennyiségű információ tárolásást,
újrafelhasználását. Az magasabb rendű állatok
is rendlkeznek memóriával, pl. a kutya
felismeri a gazdáját ám nem képes felidézni,
visszaemlékezni. Az emlékezet az embernél a
legkomplexebb.
Az emlékezés nélkülözhetetlen pszichikus
folyamat, mivel részt vesz megismerésben,
tanulásban, megértésben,
problémamegoldásban, intelligenciában és
kreatívitásban. Az érzékelésre/észlelésre
épülve biztosítja az információk tárolását.
Biztosítja az egyén pszichikai életének
folytonosságát, hídat képez a már meglévő
ismereteink és az új ismeretek beépítése közt.
A felelevenítés pontossága, hűsége: a
Segítségével teremtünk kapcsolatot a múlt és
felismerés és felidézés szabatosságának és
a jelen tapasztalatai között.
helyességének fokát jelenti.
Az emlékezés kölcsönös függőségi viszonyba
van a többi lelki folyamattal, tulajdonsággal,
képességgel. Az érzékelés folyamán
felhalmozott információ az emlékezet tárban
szerveződik, struktúrálódik, lehetővé téve
annak értelmezését gondolkodási műveletek
révén. Érzelmi motivációs, akarati
folyamatokkal is szoros kapcsolatban áll:
könnyebben felidézünk számunkra érzelmi
töltettel bíró eseményeket, dolgokat, mint
közönböseket. A temperamentumunk és a
jellemvonásaink határozzák meg, hogy egy
információs tégelyből mit vésünk be az
emlékezetünkbe.
Az emlékezés fontos tükrözési funkciót tölt
be, egy múltbeli történést úgy tekint, mintha
most folyna le. A tükrözés lehet aktív-
módosítja, átalakítja tükrözött anyagot,
tükröző alanyt, az előző tapasztalat adatainak
kiválogatását, hibák kiküszöbölését teszi
lehetővé. A tükrözés lehet szelektív- nem
raktározunk el és elevenítünk fel mindent a
ránk ható ingerekből, hanem csak egy részét.
A szituatív tükrözés során az adott helyzet
térbeli és időbeli sajátosságai összhangban
vannak a személy belső állapotával.
Viszonylag hű az információt nem pontosan,
nem féykép formában jegyezzük meg,
elevenítjük fel, bizonyos fokig hozzávetőleges.
Közvetett- segédeszközöket veszünk igénybe,
mint a jegyzetek, támpontok, kulcsszavak stb.
Értelmes- megköveteli a bevésendő és
felelevenítendő anyag megértését, logikus
ésszerű tudatos rendezését.
Az emlékezés tulajdonságai:
Az emlékezés terjedelme- azt az
anyagmennyiséget értjük, amelyet képesek
vagyunk kezelni, bevésni, megtartani,
feleleveníteni.
Az emlékezés rugalmassága, mozgékonysága,
hajlékonysága-újabb és újabb ismereteket
legyünk képesek felhalmozni, a régieket
rendezzük, átszervezzük.
A bevésés gyorsasága: azt jelenti, hogy az
engramálás rövid idő alatt, kevés
erőfeszítéssel, kis számú ismétlés árán megy
végbe.
A tárolás tartossága: a bevésetteket hosszú
ideig és helyes, elfogadható formában őrizzük
meg.
A felelevenítés gyorsasága
Az emlékezés szakaszai:
Az emléklezés időben zajlik, különféle
szakaszokon, folyamatokon megy át,
folytonos.
kódolás: az információ átalakítását jelenti,
olyan kódba vagy reprezentációba, melyet a
memória elfogad,
tárolás: a kódolt információ megtartása és
elhelyezése,
előhívás: a tároltt információ előhívása,
visszanyerése a memoriából.
A felejtés bármely szakaszban megtörténhet.
Ez a három szakasz a különböző tartamú
memória esetén másképen működik.
 Az információ bevésése-
1 A rögzítés, bevésés, engramálás, az
emlékezés első folyamata, ami meghatározza
a többit. A bevésés aktív és szelektív folyamat,
az egyén szükségleteinek megfelelően veszi
fel és rögzíti az információkat, többféle
formáját különböztetjük meg: önkéntlen vagy
akaratlan (akaratunkon kívül, erőfesztés
nélkül jegyzünk meg valamit, bonyolult
stuktúrák, kevésbé szervezett és
rendszerezett információk jellemzik),
szándékos vagy akaratlagos: (szándékunkban
áll elsajátítani, tudatos erőfeszjtést teszünk,
célkitűzéseket fogalmazunk meg, a bevését
elősegítő kulönféle eszközöket használunk).
2 A megértés, logikus asszociációk megléte
szerint lehet: mechanikus ( logikus megértés
nélkül történik, formális tanulást tesz lehtővé,
múlékony, csalóka), logikus- értelmes- a
bevésendő anyag jelentésének,
összefüggéseinek megértésére épül. A logikus
értelmes megértés valódi, hiteles, gazdaságos
és produktív.
A bevésési formák mindegyike hasznos és
szükséges, mikor melyiket használjuk az a
konkrét feltételektől és követelményektől
függ.
Kódolás és bevésés: az emléknyomok
kialakulásának nagyon fontos feltétele, hogy a
beérkező ingereket olyan formává alakítsuk,
amelyet a memória elfogad, és ezáltal azok
bevésődjenek az emlékezetbe, ezt a
folyamatot nevezzük kódolásnak. A kódolás
történhet vizuálisan, képi formában,
akusztikusan, hang formájában és
szemantikusan, jelentés, értelem alapján. A
bevésés folyamata több tényező által
befolyásolt. A bevésés függ az: az ismétlések
számától, a szervezetünk és idegrendszerünk
állapotától (pl. egészségi állapot, fáradtság),
személyes sajátosságainktól (motiváció,
érzelem, hangulat, akarat, érdeklődés
stb.),együttes érzékszervi hatásoktól (pl.
audiovizuális tanulás), előzetes ismeretektől, hosszú távú, míg az előbbiért a rövid távú
tapasztalatoktól memória a felelős. Mindkét részben három fő
szakaszra bontható az emlékezés folyamata. A
 Az információk megtartása látott vagy hallott információt először
kódoljuk, azaz elhelyezzük memóriánkban, ezt
elraktározása által a bevésett anyagot
követően tároljuk, megőrizzük, végül, ha
rövidebb vagy hosszabb ideig megőrizzük. A
szükség van rá, előhívjuk, visszanyerjük
megtartás aktív dinamikus folyamat, mert a
onnan. Ez persze nem minden esetben
bevésett anyag átszervezését, új
működik hibátlanul, egy emlék elveszhet a
kapcsolatrendszerekbe való beágyazástól
három szakasz bármelyikén.
függ. Időtartamát tekintve lehet rövid
időtartamú (pár percig), hosszú időtartamú ( Rövid távon: 7±2
10 perctől akár több hétig is). A megtartás
időtartama függ a bevésés körülményeitől, Ide az kerül be amire figyelünk. Néhányszor
bevésendő anyag sajátosságaitól. 10 mp., tárolja az információt. Kapacitása
Miller szerint 7+_-2 egység, tömb. Itt az
Tárolás vagy megőrzés: nagyon fontos eleme információt vagy abban az egységben tároljuk,
az emlékezetnek. A tárolás feladata a bevésett amelyben kaptuk, vagy tömbösítjük (más
információ tárolása és megőrzése. Csak azokat egységekké alakítjuk a HTM információinak
az információkat lehet előhívni, amit segítségével). Tehát korlátozott kapacitású, de
korábban tároltunk. Az, hogy hogyan tároltuk befogadóképessége nő.
az információt meghatározza az előhívás
módját is. Ha új embert, tegyük fel Gézát, mutatnak be
nekünk, neve bekerül rövid távú
 Az információk felelevenítése memóriánkba, ahonnan még egy darabig
képesek vagyunk előhívni. Ha azonban
a bevésett, megtartott anyag felhasználása másokkal is kénytelenek vagyunk
alkalmazása végett újra felszínre hozzuk. megismerkedni aznap, már lehet, hogy
Formáit tekintve lehet: felismerés vagy gondban leszünk. A rövid távú memória
felidézés. A felismerés a tárgy jelenlétében ugyanis egyszerre hét, legfeljebb kilenc egység
megy végbe, felidézésnél a tárgy hiányzik. (7±2) tárolására képes, tehát Gézát egy idő
után kiszorítják az újabb nevek. Ha Géza nevét
Előhívás: az előhívásnak két formája van: a
valami miatt mégis meg szeretnénk jegyezni,
felismerés és a felidézés. A felismerés során
ismételgetéssel segíthetjük elő, hogy mondjuk
több tesztinger közül kell kiválasztani egy
tíz perc múlva is a nevén szólíthassuk.
meghatározott, a memóriánkban már tárolt
elemet. (pl. a könyvespolcon lévő könyvek Hosszú távon: rossz helyen keresünk?
közül kell kiválasztanom azt, amelyikkel egy
könyvesbolt kirakatában találkoztam). A A HTM korlátlan kapacitású és egyesek szerint
felismerés gyakran csak az ismerősség a benne levő információ életünk végéig
érzésére korlátozódik. Nem mindig vagyunk megmarad.
képesek emlékezetünkbe idézni azt, hogy hol
és mikor láttuk, hallottunk arról, amit Ismételgetéssel Géza esetleg átkerülhet a
felismertünk. A felidézés során pedig a hosszú távú memóriába is, arról nem is
bevésett és megőrzött emlékképeinket beszélve, hogy ha valamilyen érzelmet vált ki
megelevenítjük, magunk elé képzeljük.(pl. Mi belőlünk, szinte biztosak lehetünk abban,
a címe Márai Sándor legutóbbi kötetének). hogy nem felejtjük el a nevét. Elégszer
Abban az esetben, amikor fel kell ismernünk hallhattuk már, hogy agyunk kapacitása jóval
valamit vagy valakit sokkal jobb teljesítményt nagyobb, mint amennyit kihasználunk belőle.
nyújtunk, mint amikor tesztingerek nélkül kell Ennek legtöbbször nem feltétlenül az az oka,
ugyanezt megtenni. hogy valóban elveszik az információ, hanem a
felidézésnél "hibázunk", pl. rossz helyen
Amikor egy bevésett anyag nem idéződik fel kutatunk agyunkban, vagy rossz az
többé, akkor átekrül a tudattalan raktárába. "adatnyilvántartás". Ez a helyzet például
akkor, amikor "nyelvünkön van" valakinek a
Kódolás, tárolás, előhívás neve, vagy egy kifejezés, de csak a
hasonlóakat soroljuk, mégsem ugrik be a
Bizonyos dolgokat, például neveket vagy
megfelelő, és ezért vagyunk képesek
telefonszámokat csupán másodpercekig
hipnózisban sokkal többre emlékezni, mint
vagyunk képesek megjegyezni, míg más
egyébként.
tényeket, adatokat hosszú évek elmúltával is
viszonylag könnyen felidézünk. Ez utóbbiért a