1.

Természeti erőforrások fogalma, osztályozása, földrajzi

elhelyezkedésének sajátosságai

Természeti erőforrásokon azok a természeti (földrajzi) adottságok értendők, amelyeket az

ember (a társadalom) a termelés adott fejlettségi szintjén sajátos tulajdonságaiknál fogva
anyagi szükségleteinek kielégítésére hasznosít.

A természeti erőforrásoknak létfenntartó funkciójuk van. Az erőforrások ezért szubjektívek,

funkcionálisak és dinamikusak.

Osztályozásuk:

A természeti erőforrások két nagy csoportra oszthatók:

a) Fogyó erőforrások (stock jellegű): nem megújuló, kimerülő, készletei az emberiség

számára végesnek tekinthetők

b) Megújuló erőforrások (flow jellegű): amelyek használatuk ellenére a természet törvényei

szerint az ember által érzékelhető idő alatt regenerálódnak

Fogyó erőforrások

 fosszilis fűtőanyagok: kőszénfajták, tőzeg, kőolaj, földgáz. Nem égő gázok, hasadó
anyagok, ércek, felszín alatti vizek egy része.

 ércből kivont fémek, elemi és nem fémes ásványok.

Megújuló erőforrások:

a) a kritikus zóna kockázat nélkül:

 napenergia.
 Geotermikus energia,
 légkör, légköri energiák (szél),
 víz (vízi energia),
 tengerjárás,
 hullámzás,
 tengeri áramlatok,
 biomassza

b) A kritikus zóna kockázatán belüliek:

 növényvilág,
 erdő,
 állatvilág,
 vizek élővilága,
 a vízkészletek egy része,
 talaj
Természetei erőforrásnak tekinthetők:

 az ember által elfoglalt tér (település, telephely),

 a természetnek a hulladékbefogadó-, elnyelő képessége,
 nem fogyasztás jellegű erőforrások (pénzben ki nem fejezhető),
 rekreációs adottságok.

Környezet funkciói:

a) Hordozófunkciók: tér és anyagi alap kínálata

b) Természeti, termelési funkciók: oxigén, víz-talaj-napenergia
c) Szabályozó funkciók: ózonpajzs
d) Jelzőrendszeri funkciók: információforrások

Természeti erőforrások gazdasági jelentőségére utalnak:

 az egyes államok nemzeti vagyonának részei-dologi aktívák: újra nem

termelhető eszközök (föld, termőföld, települési földterület),
 természeti erőforrások (szén, szénhidrogének, ércek)
 és gyéb nemfémes ásványi anyagok)

Kritikus zóna: a megújuló erőforrások között is előfordulnak olyanok, amelyek egy

küszöbérték meghaladása után a túl-használat (túl-elosztás) következtében már nem képesek
megújulni, újratermelődni, ezért átmenetileg vagy véglegesen kimeríthetővé és hasonlóvá
válnak a fogyó erőforrásokhoz, azaz kimeríthetővé válnak

A természeti erőforrások földrajzi elhelyezkedésének sajátosságai

A természeti erőforrások alapvető sajátossága, hogy a Földön egyenlőtlenül helyezkednek el.

Ennek oka, hogy a szilárd kéreg kialakulása a földtörténet során időben és a földrajzi
térségek szerint változóan, más és más körülmények között, eltérő geológiai, geokémiai
folyamatok és feltételek mellett ment végbe.

Az erőforrás-előfordulások lehetnek:

a) Ubiquitások: bárhol megtalálható erőforrások: levegő nitrogénje

b) Gyakran előforduló erőforrások: építőkövek, szénhidrogének, kőszén, vasérc
c) Ritkán előforduló erőforrások: ón, molibdén, kobalt, wolfram, azbeszt, ritkafémek
d) Egyetlen helye található erőforrások: kriolit

Leggazdagabb erőforrás lelőhelyek:

USA, Kanada, Brazília, Ausztrália, Szibéria, Kongó medence, Perzsa-öböl

Közepes lelőhelyek: Skandinávia, Ny-Európa egyes országai, Kelet-Afrika, Japán

Externáliák: A megfizetett egyéni és valóbban felmerülő összes társadalmi költség nem

kompenzált különbsége. Külső gazdasági hatás.
2. Fogyó erőforrások fogalma, típusai és főbb jellemzői. Fogyó erőforrások
készletei

Fogyó erőforrások, az ásványok vagy kőzetek, keletkezése a földkéregben a földtörtének

egyes időszakaszaihoz kötődik, és különböző geológiai, geokémiai folyamatok hatására ment
végbe.
A fogyó erőforrások földtani készletei ezért fixek, végesek, kitermelésük során a készletek
csökkennek, szűkössé válnak, végül kifogyhatnak.

A fogyó erőforrások különböző szempontok alapján osztályozhatók:

a) Halmazállapot szerint:

 Szilárdak: kőszén, építőkövek, ércek

 Folyékonyak: kőolaj
 Légneműek: földgáz, nemesgázok

b) Anyagi összetétel szerint.

 Ércek: vasérc, bauxit

 Nem érces ásványok: kaolin
 Fosszilis anyagok: kőolaj

c) Keletkezés szerint:

 Fosszilis: kőszén
 Magmatikus, vulkáni: rézérc, bazalt
 Üledékes: mészkő
 Átalakult, metamorf: márvány
 Ásványi nyersanyagok

d) Felhasználás szerint.

 Energiatermelés céljára alkalmas

fosszilis fűtőanyagok:
- kőszénfajták: antracit, feketekőszén, barnakőszén, lignit, kőolaj, földgáz, -
hasadó anyagok (uránium, rádium, tórium
 Vegyipari nyersanyagok:
szénféleségek, kőolaj, földgáz, kén, foszfor, kősó, nitrogén, hélium
 Az ipar területén hasznosítható
fémeket nem tartalmazó ércek:
vas, mangán, alumínium, rész, ón, nemesfémek
 Építőanyag célokat szolgáló,
nagy tömegben kitermelésre kerülő nem érces ásványok:gránit, andezit,
bazalt, márvány, agyag, mészkő, dolomit, kaolin, üveghomok, bentonit, zeolit
A fogyó erőforrások készletei

Az egyes erőforrások előfordulásának azt a mennyiségét, amelyekből geológiai, geofizikai és

geokémiai ismeretek vannak, földtani készleteknek, tartalékoknak nevezik.

A szilárd kéregben leggyakrabban előforduló kilenc elem: vas, szilícium, kalcium, szén,
hidrogén, titán, alumínium, magnézium, oxigén – a földkéreg súlyának 99%-át teszi ki, a
fennmaradó 92 elem mindössze 1%-ot reprezentál.

Erőforrásbázis: úgy határozzák meg, hogy az egy tonnányi kőzetben található elemi
mennyiséget grammban megszorozzák a földkéreg egy kilométer vastagságú tömegével

Kitermelhetőség küszöbértékének a következő két küszöböt tekintik:

Potenciális gazdasági küszöb: a legalacsonyabb hasznosanyag-koncentráció, ami gazdasági

szempontból még megengedhető

Mineralógiai küszöb: a kitermelés olyan technikai korlátai, amik még indokolttá tehetik a
bányászatot.

Fogyó erőforrások készleteinek osztályozása

1) Felderített készletek: (gazdaságosan kitermelhető készlet) különböző geológiai, geofizikai

módszerekkel meghatározott területeken megkutatott, felmért ásványvagyon, amely a
következő mennyiségekből állhat:

2) Igazolt készletek

a) Felmért készlet: biztos mennyiség, amit a kutatások igazoltak

b) Jelzett készlet: az ásványvagyon azon tartománya, aminek létezéséről, a telepek
kiterjedéséről ismeretek vannak, de még konkrétan nem mérték fel
c) Következtetett készlet: a geológiai adottságainak ismeretében következtetnek arra,
hogy további jelentős vagyonra lehet számítani.

3) Reménybeli – még fel nem fedezett- vagyon: létezésüket a kőzetek, rétegek jellemzői, a
terület kialakulásának múltja alapján tételezik fel.
Ezen belüli vagyonkategóriák:

 Hipotetikus vagyon: genetikai típusok alapján feltételezett vagyon

 Spekulatív vagyon: csak minimális valószínűség mellett, meghatározatlan területen
előforduló vagyon.

Egy másik álláspont szerinti csoportosításban:

 Feltárt és gazdasági szempontok szerint értékelhető készletek

 Kitermelés alatt nem álló, de már megbuktatott és az adott időszak gazdasági
feltételeinek eleget tevő készletek.
Az ásványi nyersanyagkészletek várható élettartamának kiszámítását szolgálja az ún. Fizikai
index, ami a készletek és a kitermelés viszonyszáma.
Kétféle index használatos:
 Statikus index: ami azt mutatja, hogy a készletek hány év alatt fogynak el
 Exponenciális index: a készletek kimerülésének időtartamát mutatja

A bányászat

A Föld szilárd kérgében előforduló természeti erőforrások kitermelésével foglalkozik. A

nemzetgazdasági ágazati rendszerében az elsődleges (primer) szektor része. A bányászat
működése kiterjed a szilárd, a folyékony és a gáz halmazállapotú fogyó erőforrások
kitermelésére.

Beszélhetünk: mélyművelésű, külfejtéses és fúrólyukas módszerekről.

A bányászat kettős, műszaki és gazdasági tevékenység.

3) A fogyó erőforrások közgazdasági alapjai a modern közgazdaságtanban.

Hasznosság, teljeshaszon, határhaszon

Cobb-Douglas-féle termelési függvény részei:

Q: megtermelt anyagi javak mennyisége

K: a termelési folyamatban felhasznált tőke
L: a munkaerő mennyisége

Q=f (K,L)

Az erőforrások pontos meghatározása szükségessé teszi, hogy ismerjük a termeléshez való

viszonyukat, az abban elfoglalt szerepüket. A nemzetek jólétét hosszú távon az határozza
meg, hogy ki rendelkezik a legtöbb termőfölddel, ásványi nyersanyaggal, azaz természeti
erőforrással.
A termőföld ára akkor magas, ha a mezőgazdasági termékek ára magas. A termőföld bérleti
díja annyi lesz, amennyit a versenypiaci ár lehetővé tesz. A kínálat rugalmasságát csak a
termelés belterjességének növelése (intensive margin) vagy új területek művelésbe vonása
(extensive margin) oldja.

Hasznosság

A fogyasztó hasznossága – utility, U – azonos a különböző jószágok adott mennyiségének

elfogyasztásából származó szubjektív elégedettség, boldogság érzetével. A hasznosság
nagysága az elfogyasztott jószágmennyiség függvénye: U=f (Q).

Összes hasznosság: az összes elfogyasztott, felhasznált jószág együttes hasznossága: TU =

Ui = f (Qi)
Határhaszon (marginal utility, MU): az elfogyasztott jószágmennyiség csökkenő függvénye,
meredeksége negatív.
A fogyasztó akkor maximalizálja az egy termék elfogyasztásából származó összes
hasznosságát, ha az utolsó elfogyasztott vagy felhasznált jószág hasznossága nulla, ekkor a
fogyasztó eléri a telítettségi pontot.

Hasznomaximalizálás két termék esetén

A közömbösségi görbék egy fogyasztó preferenciáit tükrözik kéttermékes termékteret jelölő

koordináta-rendszerben. A közömbösségi görbe azon jószágkombinációk halmaza,
amelyekben a két termék együttes elfogyasztásából származó összes hasznosság állandó. Ha
az elfogyasztott termékek mennyisége nő, akkor magasabb, az origótól távolabbi
közömbösségi görbére jutunk.

Ha egy fogyasztó két terméket is felhasznál vagy elfogyaszt, akkor is igaz azt, hogy a
fogyasztó az összes hasznosságának maximalizálására törekszik.

Ha két termék fogyasztása egymástól független, akkor a hasznosság maximalizálása

egymástól függetlenül is történhet.

Ha két termék fogyasztása nem független egymástól, három esetet különböztetünk meg:

1) Tökéletes helyettesítés: két termék egymással bármikor kiválthatók, helyettesíthetők

2) Részleges helyettesítés
3) Tökéletes kiegészítés

Hasznosságmaximalizálás két fogyasztó esetén

Ha két termék és fogyasztó van, akkor nem csak a két termék határhasznainak kell
kiegyenlítődnie az egyik fogyasztónál, hanem mind a két fogyasztónál egyszerre kell ennek
megtörténnie úgy, hogy a két fogyasztóé is egyenlő lesz.

Társadalmi hasznosság

A kétszemélyes együttes hasznossági függvény általánosításával kaphatjuk meg a társadalmi

hasznossági függvényt.

A természeti erőforrások hatékony és optimális felhasználása

A Hartwick-szabály kimondja: ha a természeti erőforrások kitermeléséből származó díjat,

profitot az újratermelhető termelési tényezők – tőke, emberi erőforrások- , illetve az
innovációk előállításába ruházzuk be, akkor bizonyos feltételek mellett a termelés és a
fogyasztás állandó szintje hosszú időn keresztül fenntartható.

A népesség növekedését meghatározó legfontosabb tényezők:

 Várható élettartam növekedése

  Termékenységi ráta
 Halálozási ráta
Korfa

A Hotelling-szabály: a természeti erőforrások diszkontált jelenértékű árának optimálisan

minden időpontban ugyanakkorának kell lennie. Egy erőforrás kitermelése akkor hatékony,
ha a társadalmi diszkontrátával diszkontált ára minden időpontban ugyanakkora.

4) A fosszilis energiahordozók fogalma, fajtái. A szén, mint energiaforrás.

Magyarország szénkészlete

Az energia valamely testnek vagy rendszernek a munkavégző képessége, amely független a

test tömegétől, és amely a test adott állapotát fejezi ki.

Az energiagazdálkodással szemben támasztott legalapvetőbb követelmény, hogy bármely

időpontban, bárhol, ahol szükséges, kellő mennyiségben, minőségben és formában tudja
biztosítani a szükséges energiát.

A fosszilis energiahordozók

A szén

A különböző szénféleségek szerves növényi anyagok talajban, levegőtől elzártan történő

átalakulásainak eredményeként jöttek létre. Az átalakulások folyamatát szénülési sorozatnak
nevezik, ami a tőzegképződéstől az antracit keletkezéséig tart.
A szénülési sorozat három legfontosabb szakasza a tőzegképződés, a szénülés, a kőszén
kialakulása.

A tőzegképződés során a nagyméretű szerves molekulákból kisebb molekulák valamint víz és

gázok képződése mellett jelentős nedvességtartalmú tőzeg képződik. A tőzeg valamint a
lignit még őrzi eredeti, fás szerkezetét. A folyamat akár 10 millió évig is eltarthat.
Szénüléskor a tőzegképződésen átment szerves anyagok, a tőzegtelepek lesüllyednek. A
felszínen lévőnél magasabb hőmérséklet és nyomás hatására a tőzeg, illetve a lignit átalakul,
amit migrációnak vagy szénülésnek nevezünk. A szénülés folyamata 20-100 millió év közötti
időtartamot ölel fel.
20 millió éves szénféleségek: miocén
50 millió éves szénféleségek: eocén
100 millió éves szénféleségek: kréta korból származnak

A kőszén kialakulásakor a nagy hőmérséklet és a nagy nyomás hatására a kis molekulasúlyú

vegyületek, a víz, a metán kondenzálódnak, a nagyobbak, a széntartalmúak
polimerizálódnak. Nagy molekulasúlyú, kolloid szerkezetek jönnek létre. A képződés
időtartama 200-350 millió év- a 200 millió éves kőszén a liászkorban képződött, a 250 millió
éves a jurakorban, a 350 millió éves a karbonkorban.
A kőszenek között megkülönböztetjük a sovány feketekőszenet és az antracitot. Az antracit
széntartalma 94-98 súlyszázalékos, a többi a feketeszéné 80 ás 92 súlyszázalék között van. A
szénféleségek közül ezek égéshője a legmagasabb.

Meghatározó a nedvességtartalom, a kéntartalom és a hamutartalom.

Hamutartalom: az üledékképződés folyamán keletkezett szennyező anyagok a későbbiekben

nem tudnak kiválni a szénből.

Nedvességtartalom: a szenek nedvességtartalma annál kisebb, minél régebbi szénféleségről

van szó.

Kéntartalom: a szenek kéntartalmából a felhasználás során a levegőt szennyező, savasodást

okozó kén-dioxid keletkezik. A kéntartalom kivonását háromféle módon lehet megvalósítani:
füstgáz-kéntelenítés, a szénelőkészítés során történő mechanikus kéntelenítés és biológiai
módszerekkel történő kivonás.

A kibányászott szén mennyiségének mindössze egy-ötödét teszik ki a barnaszenek.

Jelentősebb mennyiségű barnaszenet csak Kína, Oroszország, USA, Lengyelország,
Németország, Románia, Törökország és Görögország termelnek.

A szén világpiaca két nagy, egymástól viszonylag elkülönült regionális piacra tagolódik. Ez a
két piac a Csendes-óceán, illetve az Atlanti-óceán medencéjében található.

Csendes-óceán térségében:

Exportőr: Ausztrália (évente 140 millió tonna), Indonézia, Kína

Importőr: Japán (évente 126 millió tonna), Dél-Korea, Tajvan

Atlanti-óceán térségében:

Exportőr: USA, Dél-Afrika, Kanada, Kolumbia

Importőr: EU tagállamai,

Magyarország a szénkészletek vonatkozásában a szegény országok közé tartozik. A hazai

feltárt földtani szénvagyon 10,6 milliárd tonnára becsülték, amelyből 3,36 milliárd tonna a
gazdaságosan kitermelhető.
A földtani kőszénkészletek nagysága 1,6 milliárd tonna, a barnaszénkészletek mennyisége
eléri a 3,2 milliárd tonnát.

A lignit mennyisége 5,8 milliárd tonna. Ma Magyarországon a feltárt és gazdaságosan

kitermelhető lignitkészletek nagysága kb. 2960 millió tonna.

A mélyművelésű bányák geológiai adottságai kedvezőtlenek, mert:

 Kicsi a rétegvastagság
  A rétegekben gyakoriak a vetődések, gyűrődések
 Nagy a vízbetörés, a sújtólégrobbanás és az öngyulladás veszélye
 A kísérő kőzetek mechanikai szilárdsága kicsi,
 Kevés a külszíni fejtéssel kitermelhető szén
 A kitermelt szén fűtőértéke alacsony és magas a kén-és hamutartalom

Kőszén: a mecseki liász szénmedencében található, ahol Pécsett és Komlón folyt a termelés.
A mélyművelésű bányászatot 1999-ben beszüntették. Az itt bányászott szénnek magas a
fűtőértéke, 11,5 MJ/kg, a hamutartalma és a kéntartalma 1,7-3,0%.

Barnaszén bányászat: Bakonyban- Padrag, Ármin és Jókai bánya, Vértesben- Tatabánya

környékén, Mány, Oroszlány, Márkushegyen, dorogi medencében, Borsodi medencében

Lignit bányászat: Mátra és Bükk

A szénbányászat jelenleg többféle technológiával is folyik. A leggazdaságosabb a gépesített

külfejtés. A külfejtés jellemzői: a balesetveszély minimális, kicsi a munkaerő-szükséglete,
nagy a termelékenysége. A hazai lignitvagyon csak ezzel a módszerrel termelhető ki.

A mélyművelés legnagyobb mélysége napjainkban 1200 méter, ez Magyarországon a

kőzethőmérséklet miatt 800 m.

A mélyművelés technológiáját és gazdaságosságát befolyásolja:

 A szénrétegek száma, vastagsága, dőlése, gyűrődése,

 a rétegek elmozdulásakor keletkezett vetődések,
 a kísérő kőzetek szilárdsága,
 a hidrológiai viszonyok,
 a víz és gázbetörés,
 a sújtólégrobbanás veszélye,
 a nyomás,
 a hőmérséklet.

A magyarországi széntermelés 92%-át a hazai villamosenergia-ipar használja fel. A

villamosenergia-termelés 29%-a származik a hazai szenek elégetéséből.

5) A kőolaj keletkezése, fő lelőhelyei a világon. Az OPEC országok

csoportosítása. Fő magyarországi kőolaj lelőhelyek

A kőolaj szerves eredetű ásvány, ami az elhalt tengeri növényi és állati egysejtű élőlények
levegőtől elzárt bomlásának a terméke.

A kőolajban a: szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén, foszfor találhatók meg. A képződött
kőolaj legtöbbször elvándorolt keletkezési helyéről. A vándorlás során egy része
szétszóródott, a tárolókőzetekben csak nagyon alacsony koncentrációja jött létre.
A nagy koncentrációjú készletek a kőolajcsapdának nevezett, át nem eresztő kőzetek között
halmozódtak fel. A kőolaj mindig valamilyen likacsos, repedezett kőzetben gyűlik össze,
amely lehet homok, likacsos-szemcsés mészkő vagy repedezett mészkő, dolomit.

Egy kőzet annál alkalmasabb a szénhidrogének tárolására, minél nagyobb hányadát teszik ki
teljes térfogatának a likacsok, repedések. Ez 25 és 45 százalék között lehet. Egy-egy
kőolajcsapdában a szénhidrogénmezők kialakulásához legalább 1-2 millió év és 600-700
méter vastag üledékréteg szükséges. Csak ott találhatunk nagy szénhidrogéntelepeket, ahol a
kőolajcsapdák hosszú életűek és a földkéreg mozgásai megkímélik a csapda kőzeteit.
Ilyen helyek: Karib-tenger térsége – Texastól Venezueláig, a Földközi-tenger térsége, a
Közel-és Közép –Kelet, a Kaszpi-tenger és Közép-Ázsia, Dél-Kína, Indokína és Indonézia.

A kőolaj a földkéregben maximum 15 km mélységig fordulhat elő csak 170-180 C-ok alatt
marad meg folyékony halmazállapotban, ennél magasabb hőmérsékleten először
gázhalmazállapotúvá válik, majd kondenzálttá.

Kémiai összetétele: több mint 75%-ban telített és telítetlen, egyenes, elágazó vagy gyűrűs
szénláncú szénhidrogén vegyületek keveréke.

Fizikai és kémiai jellemzőik alapján négy fő komponense különböztethető meg: paraffin,

intermedier-, naftén- és aszfalt bázisú.

Megkülönböztetünk még: Ural, Brent, Dubai Light, Bonny Light, West Texas Intermediate
féle kőolajat.

A kőolaj ára és világpiaca

A különböző lelőhelyek kitermelési költségei közül annak a legdrágább lelőhelynek a

költsége lesz az olajtermelés határköltsége, amelyet a piac még hajlandó megfizetni. A kőolaj
ára a világpiaci kereslet és kínálat függvényében a nemzetközi piacokon kerül
meghatározásra, azaz nemzetközi ár.

Az OPEC tagállamok

1. Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok és Katar

 lélekszáma és területe is rendkívül kicsi, az olajexport majdnem a teljes

exportbevételüket adja és GDP-jük közel 50%-át teszi ki.
 Mezőgazdaságuk nincs, csekély feldolgozóiparuk is teljes mértékben az olajra
épül- élelmiszer, fogyasztási cikk és beruházási javak iránti szükségletüket
100%-ban importból fedezik.
 Magas, pazarló energiafogyasztásuk van.
 Összesített részesedésük a OPEC kőolajexportjából átlagosan 16-18%.
 Az Egyesült Arab Emirátusok és Katar tenger alatti készlete jelentős.

2. Szaúd-Arábia
 a legnagyobb kőolajexportőr,
  területe nagy, népessége alapján az OPEC középmezőnyében helyezkedik el.
 Gazdasága teljes mértékben az olajexporttól függ,
 élelmiszerből önellátásra törekszik, energiapazarló.

Ez a négy ország az OPEC exportjának 53-56%-át adja

3. Irak, Líbia, Algéria

 háborúk,
 nem használják ki a lehetőségeket,
 mezőgazdaság a legfontosabb

4. Irán
 az OPEC harmadik legnépesebb állama.
 USA felől embargó,
 élelmiszer szükségleteket hazai forrásból biztosítja,
 korszerű gondolkodás-ország modernizálása

5. Indonézia, Venezuela
 OPEC legfejlettebb, bár szegény tagállamai.
 A kőolaj részesedése az exportból Indonéziában a legalacsonyabb, kb.48-50%.
 Ezen kívül még exportál: más nyersanyagokat, feketeszenet, nikkelt, rézércet,
fát és feldolgozóipari termékeket.

6. Nigéria
 az OPEC második, Afrika legnépesebb állama, gyorsan növekvő népességgel.
 A világ legszegényebb 25 államának egyike

A 3-6 országcsoportok tagjai árelfogadók, 1-2 csoportok tagjai ármeghatározók,

A kőolaj készletei: jelentősebb lelőhelyek: Északi-tenger, Nyugat-Szibéria, Alaszka.

A készletek kétharmada, 650 milliárd hordónyi, a Perzsa-öböl öt part-menti államában
található

Változatlan technikai feltételek mellett az olajkitermelés átlagos, hordónkénti költségei 5

dollárral nőnek 10 évenként.

A kőolaj termelése

A világ kőolajtermelése 1997-ben 70 millió, 1998-ban 74, 3 millió és 2000 utolsó

negyedévében már 77,9 millió hordó volt naponként. A jelenleg ismert 140 milliárd
tonnás ipari vagyon mellett a készletek 40 évig elegendőek.

A hazai kőolajtermelés három súlyponti területe:

1. Dél-Alföldön: Algyő, Szeged-Móraváros, Szank, Pusztaföldvár környéke,

2. Dél-Dunántúlon: Nagylengyel, Sávoly és Budafa környéke
3. Északi-középhegység nyugati előtere
6) Földgáz, mint legelőnyösebb energiahordozó. Gáztelepek fajtái. Főbb
lelőhelyek a világban. A földgáz szerepe Magyarország
energiaellátásában

Földgáz:

Gáz-halmazállapotú, rövid, 1-4 szénatomszámú szénhidrogénekből álló gázkeverék. A

legnagyobb mennyiségben etán, metán, propán és bután, széndioxid, nitrogén, kén
található benne. Ha nő a nem éghető gázok koncentrációja, akkor csökken a földgáz
fűtőértéke.

Megkülönböztetünk száraz és nedves gázokat.

A száraz gázok döntő hányada metán és etán, ezek a gázok adják a száraz gázok
térfogatának 95-99%-át. Szobahőmérsékleten és atmoszferikus nyomáson gáz-
halmazállapotúak.

A nedves gázokban a metán és az etán együttes aránya 60-80 térfogatszázalék, 20-25%-ot

tesz ki a propán, 5-15%-ot a bután

Az egyik legelőnyösebben használható energiahordozó. A kitermelést közvetlenül követő

előkészítő műveletek után, átalakítás nélkül, vezetéken közvetlenül a fogyasztóhoz
továbbítható és felhasználható. A legtisztább fosszilis energiahordozó- egységnyi energiát
a legkisebb szén-dioxid kibocsátása mellett lehet belőle kinyerni.

A földgáz 40%-ka a FÁK országokban, 30%-a a Közel-Keleten található. Az összes többi

régió részesedése 10% alatti. A világ földgázkészleteinek várható élettartama 195 év; a
gazdaságosan kitermelhető készletek élettartama legalább 70 év.

A gáztelepek lehetnek zártak, nyitottak, egyfázisú vagy harmatpontos gáztelepek.

Zárt telepek: a gáztároló csapdát minden oldalról átnemeresztő kőzet határolja. A telep
alsó részén sokszor víz is lehet.

Nyitott gáztelepek: alulról nem zárja átnemeresztő kőzet, alulról víz határolja, amely a kő
utánpótlást kaphat.

Egyfázisú gáztelepek: kezdeti állapotban a telepben csak gáz-halmazállapotú

szénhidrogén található és a kitermelés miatt bekövetkező nyomáscsökkenés hatására nem
következik be folyadékkiválás.

Harmatpontos gáztelepek: a kitermelés okozta nyomáscsökkenés folyadékkiváláshoz,

kondenzációhoz vezet.

A földgáztermelés szakaszai: termelés, gyűjtés, földgázkezelés, szállítás, elosztás

Földgázkezelés magában foglalja a folyadékok és a gáz elválasztását szeparátorokban, a
gazolin leválasztását, a gáz szárítását, a gáz tisztítását, a kénhidrogének és a szén-dioxid
eltávolítását, a földgáz szagosítását és szükség esetén cseppfolyósítását.

A földgáz cseppfolyósítása: atmoszferikus nyomáson –161 C hőmérsékleten kell lehűteni

a gázt, hogy folyékonnyá váljon. A cseppfolyós földgáz 1 köbmétere 600 köbméter
földgázt tartalmaz.
Földgázt cseppfolyósító üzemek: Algéria, Indonézia, Malajzia, Ausztrália, Abu-Dhabi.
Legnagyobb importőrök: Dél-Korea, USA, Tajvan, Franciaország, Svédország

Földgáz szerepe Magyarországon

Hazánk energiafelhasználásának kb. egyharmadát a földgáz adja. Kb. 60%-a származik

importból, a többi hazai forrásból.

Magyarországon a földgáznak háromféle geológiai előfordulása van:

1) Sapkagáz: a kőolaj telepek felett elhelyezkedő, azzal hidrodinamikai kapcsolatban álló

gáz

2) Oldott gáz: olajjal együtt fordul elő, de kitermelése után az olajból szétválasztható.

3) Szabadgáz: az olajtelepektől független, földrajzilag attól távol lévő gázelőfordulás

Hazai földgáztermelés: Algyő, Zsana, Kardoskút, Hajdúszoboszló

7) Atomenergia, mint egyik legújabb energiaforrás. Radioaktivitás

lényege. Atomenergia keletkezésének folyamata. Legnagyobb uránérc
lelőhelyek. Atomerőmű balesetek fokozatai

A radioaktivitás során egy adott atom energia kibocsátása mellett másmilyen atommá
alakul át. A radioaktív elemekben az atommagot összetartó erő, a magenergia nem képes
az atommagot az elektrosztatikus taszítóerők ellenében összetartani, és az atommag
széthasad két kisebb rendszámú elem atommagjára. A maghasadás közben az
atommagból neutronok szabadulnak ki, amelyek képesek újabb atommagokat
széthasítani. A maghasadás következtében tömeghiány figyelhető meg.

Az atommagban lévő energiák felszabadítására kétféle eljárás lehetséges:

 A nagy protonszámú atommagok két középnehéz atommagra hasítása

során nő az egy neutronra jutó kötési energia nagysága, a tömeghiány növekszik,
ezért energia szabadul fel.

 A kis rendszámú, könnyű atomok egyesítésekor – magfúzió- a belőlük

keletkező nehezebb atommagokban az egy nukleonra jutó kötési energia nagyobb,
 ezért itt energiának kell felszabadulnia. Minél magasabb a sokszorosítási tényező,
aminek felső határa 3, annál gyorsabban zajlik le a láncreakció, és annál rövidebb
idő alatt történik maghasadásból származó energia leadása (atomrobbanás)

Urán

Több száz ásványban fordul elő a földkéregben. Leginkább savas kémhatású kőzetekben
található. Átlagos előfordulási gyakorisága 2-3gr/tonna.
Néhány helyen külszíni fejtéssel is kitermelhetők az urántartalmú ércek, a lelőhelyek
többsége azonban mélyművelésű.
Többféle kutatási eljárást alkalmaznak.
Az első eljárás során az urán bomlástermékei után kutatva keresik az urántartamú
érceket.
A másik eljárás során a kőzetek geokémiai analízisével vizsgálják az urán tartalmát.
A harmadik eljárásnál a radioaktív nemesgáz, a radon koncentrációját vizsgálják. A
tengervíz is nagy mennyiségben tartalmaz uránt.

Legnagyobb uránérc lelőhelyek: Kanada, Ausztrália, Nigéria, Namibia, Üzbegisztán,

Oroszország, Egyesült Államok, Dél-Afrika, Kazahsztán

Kitermelése:

A kibányászott ércet helyben először őrlik, majd urániumkoncentrátummá - sárga

lepény- alakítják, a fűtőelemciklus következő lépése az uránium-oxid átalakítása
uránium-hexafluoriddá. Az átalakítás a dúsítás miatt szükséges. Az urán dúsítására
alkalmazott eljárások a gázdiffúzió, a gázcentrifugálás és a gázfúvókás szeparáció.

Az urándúsítás az atomenergia hasznosításának, a fűtőelemciklusának, az egyik

kulcspontja. Az urán feldolgozásának az egyik legösszetettebb, legdrágább, legnagyobb
tőkebefektetést igénylő része.
A fűtőelemciklus következő részében a dúsított uránból a fűtőelemeket késztítik el. A
fűtőelemek gyártásának végső fázisában az uránoxidot betokozzák, hogy a
bomlástermékek közvetlenül ne érintezhessen a hő elvezetésére szolgáló közeggel.

Reaktorok: a hűtés módjában, hűtőközegben és teljesítményükben, irányítási

rendszereikben különülnek el egymástól.

Atomenergia szerepe az egyes országok energiagazdálkodásában

USA, Franciaország, Japán, Németország, Oroszország, Kanada, Nagy-Britannia,

Ukrajna, Svédország, Dél-Korea, Belgium, Magyarország, Csehország, Szlovákia.

Atomerőmű balesetek fokozatai:

1. Nagyon súlyos – nagy radioaktivitású anyagok kerülnek ki a környezetbe

2. Súlyos balesetek: radioaktív anyagok kerülnek ki a környezetbe.
3. Külső kockázattal járó baleset: komoly károsodás a nukleáris berendezésekben
 4. Létesítményen belüli balesetek: a dolgozók kis részében akut egészségkárosító
hatások jelentkezhetnek
5. Súlyos üzemzavar: a biztonsági rendszer hibája, amely balesethez vezethet
6. Üzemzavar: biztonsági következményei lehetnek
7. Rendellenesség: működési hibák, emberi hibák, nem megfelelő eljárások
alkalmazása
8. Eltérés: nincs biztonsági kockázata.

Nukleáris hulladékok osztályozása:

1. Nagy aktivitású, hosszú élettartamú: kiégett fűtőelem

2. Közepes aktivitású, hosszú élettartamú: fűtőelem burkolatok, leszerelt erőművi
alkatrész
3. Kis aktivitású, hosszú élettartamú: normál üzemben és üzemzavar során képződő
hulladékok nagy része
4. Kis aktivitású rövid élettartamú: normál üzemben és üzemzavar során képződő
hulladékok nagy része.

8) Megújuló erőforrások fogalma, fajtái. Geotermikus energia,

vízenergia, napenergia, szélenergia

A geotermikus energia10.000 méter mélységben a kéreg hőmérséklete már az 1000 C-ot

is eléri, lefelé haladva 100 méterenként 3 C-kal nő.
A földkéreg alsóbb rétegeinek magas hőmérsékletét a magban található radioaktív
izotópok bomlásából keletkező hő okozza. Ez a hő a mag felszínén még 5000 C, a felszín
felé haladva csökken.

Az energiatermelésre hasznosítható források típusai:

1. a föld köpenyéből
2. a Föld kérgén keresztül vulkánok törnek fel
3. A kéregben lévő mélységi kőzetek
4. a kéreg vízvezető rétegeiben lévő forró víz áramlása során a felszínre tör.

Geometrikus telepek: Mexikó, Kalifornia, Görögország, Olaszország, Új-Zéland, Izland,.

Magyarország kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. Magas a geotermikus

gradiens, nagy vízvezető kőzettömeg és nagy tárolt hévízmennyiség egyszerre van jelen.

A termálvizek hasznosításának fő területei hazánkban:

1. Ivóvízellátás
2. Fürdők, gyógyfürdők vízellátása
3. Lakások fűtése, kommunális hőellátás
4. A mezőgazdaságban fóliasátrak, üvegházak fűtésére

A vízenergia
A vízenergia az egyik legrégebben alkalmazott megújuló energiaforrás.

A vízerőművek három alaptípusát különbözteti meg:

1. a folyókra épített vízierműveket,

2. a szivattyús tározós erőműveket és
3. az árapály erőműveket.

Az erőműveket csoportosítjuk:

1. Alacsony (15 mternél kisebb

2. Közepes-15-50 méter
3. És nagy 50 méternél nagyobb esésmagasságú erőművekre.

Legnagyobb vízerőmű kapacitással rendelkező országok: USA, Kanada, Brazília, Kína,

Oroszország, Japán, Norvégia, Franciaország, India, Svédország

Magyarország vízenergiában rendkívül szegény. 86%-a a Dunára jut, azon belül is 60% a
folyó rövid, szigetközi szakaszára. A további 26% nagy része energiatermelésre nem
hasznosítható a folyó alacsony esése miatt.

A napenergia

A szárazföldre jutó napenergia visszaverődését meghatározó tényezők: a hótakaró vagy

homokfelszín vagy a termőtalaj és a növénytakaró jellege. A szárazföldre jutó
napsugárzás kb 30%-a párolgásra fordítódik, ami a víz körforgásának fenntartását
biztosítja. A napenergia tartja fenn a víz és a szelek körfogását. A napsugárzás
jellemzésére a napállandót használják.

A légkör határig közvetlen vagy direkt sugárzás érkezik. A sugárzás intenzitására

gyakorolt hatást két tényezővel jellemezhetjük: a légkör elnyelési tényezőjével, ami a
megtett út hosszától függ, és a homályossági tényezőtől, ami a beépítettségtől, a
széljárástól, a levegő szennyezettségétől függ.

A napenergiát többféle módon lehet hasznosítani.

 Napenergiával vizet forralnak fel, a keletkező gőzzel turbinát hajtanak

meg és így állítanak elő villamos áramot
 Melegvíz-előállítás – napkollektorokkal
 Napenergia fotoelektromos átalakítása- közvetlenül elektromos energiává
alakítják.

A szélenergia

A kialakuló szél sebessége, energiája attól függ, hogy mekkora a hőmérséklet különbsége
két légtömeg között, és mekkora ezeknek a légtömegeknek a nagysága.
  A passzát- és az antipasszátszelek létrejöttében a Föld mozgása, alakja, az
Egyenlítő és a pólusok közötti hőmérsékleti különbség a mérvadó. Az
antipasszátszelek a trópusokon keletkeznek.
 A passzátszelek a térítőkön leereszkedett antipasszátszelek levegőjét
viszik vissza a trópusokra, ahol felmelegedve kezdődik elölről a körforgás
 A monszun a szárazföldi és a tengeri levegő hőmérséklet-különbsége
révén a kettő cserélődésével alakul ki. Nyáron csapadékdús, télen száraz.

A ciklonok nagyon nagy energiájú, heves formái az orkán, a hurrikán, a tornádó és a

tájfun.

A szél energiáját, munkavégző képességét leginkább a szél sebessége határozza meg.

Szélenergiát hasznosító szélmalmok Magyarországon: Alföldön és Dunántúlon

9) Energiapolitika prioritásai, primer energiafogyasztás energiafajtái.

Az EU energiapolitikája. Magyarország energiagazdálkodása

Az energiapolitika a gazdaságpolitika egyik legfontosabb területe.

A hatékony energiapolitika mai prioritásai közé tartoznak:

1. Az olcsó energia biztosítása

2. Az ellátási források stabilitása
3. Az energiafelhasználás környezeti hatásainak csökkenésére irányuló erőfeszítések

Az egyes energiapolitikai alternatívák kidolgozásánál háromféle időhorizontot

különböztetünk meg:
Rövid táv, közép táv, hosszú táv

Energiakínálat tervezésének tényezői:

1. Az energiaigények várható alakulása,

2. az ország ásványvagyon helyzete,
3. a beruházásokhoz rendelkezésre álló hazai és külföldi tőke,
4. a műszaki fejlődés,
5. az energiaellátás biztonsága

Az EU energiapolitikája

Alapjait az energiaforrások biztonsága, az energiatermékek szabad áramlása, az energia

árszínvonalának az egyes tagállamok közötti közelítése, az energia racionális
felhasználása, azaz az energiatakarékosság és a környezet védelme jelentik.

Magyarország energiapolitikája
 Alapvetően befolyásolja az a tény, hogy a hazai energiafogyasztás közel felét már mos is
importálni kényszerül az ország.

10) Az ércek fogalma, fémkoncentráció lényege. Érckészítés feladata.

A természeti erőforrások közül korunk gazdasága az energiahordozók mellett fokozódó

mértékben a fémek felhasználásán nyugszik. A fémeknek elsősorban technológiai
jelentőségük van. A gépipar, az elektromos gép-, híradástechnikai és elektronikai ipar, a
közlekedési eszközök, a fémtartalmú tartós fogyasztási cikkek gyártása és a
tömegcikkipar működésének alapja. Többféle fém, illetve azok vegyületei még a
vegyipar nyersanyagai közé tartozik, de számos fémnek (horgany, vas, magnézium)
élettani szerepe is van.

A fémek fontosabb jellemzői:

Elektromos energia- és hővezetőképesség, jól megmunkálhatók, vannak könnyűfémek és

nemesfémek, pozitív jellegűek. Oxidjaik vízzel lúgot alkotnak. Fémek közé sorolhatók a
sugárzó elemek is (uránium, rádium, tóriu)

Az ércek fogalma és a fémkoncentráció jelentősége

A fémeket a földkéregben előforduló fémtartalmú ásványokból, kőzetekből, ércekből

vagy hulladékfémek újrafeldolgozásával különböző kohászati eljárások segítségével
állítják elő.

Az ércek azok az ásványok vagy kőzetek, amelyek megfelelő technológia alkalmazásával

gazdaságosan kinyerhető arányban tartalmaznak elemi állapotban vagy vegyületek
formájában fémeket.

Azt a mutatót, amely az adott ércből gazdaságosan kinyerhető fém arányát százalékban fejezi
ki, az érc fémkoncentrációjának nevezik.

Az ércelőkészítés feladata a hasznos fémet tartalmazó anyagok elválasztása az értéktelentől

(meddőtől), azaz a nyersércből dúsított – növelt koncentrációjú – anyag (színpor) előállítása.

Érctermelők: Afrika. Latin-Amerika, Szibéria, Közép-Ázsia, Ausztrália, Kína, India,

Oroszország, Kazahsztán

11) Az érckészítés folyamata, érctelepek. Az ércellátottság helyzete a

Földön. Elsődleges és másodlagos fémek a kohászatban

Azok a földtani képződmények, amelyek többnyire közös származású és azonos jellegű ércek
felhalmozódásával és feldúsulásával keletkezek, a környezetüktől jól elhatárolhatók és
meghatározott feltételek mellett kitermelésre alkalmasak, érctelepeknek nevezzük.

Az érctelepek keletkezésének ideje különböző:

1500 millió év: nikkel, króm, titán
500 millió év: ón, wolfram, molibdén

Az ércképződés folyamatai:

1. Előkristályosodás: a magmából a nagyobb súlyú ércanyag kiválik, koncentrálódik és

kikristályosodik: króm, nikkel, mangán, vanádium

2. Utókristályosodás: a magma lehűlése folyamát keletkező gázokban-gőzökben, oldott

fémek koncentrálódnak

3. Hidrotermális érckeletkezés: szulfidos és oxidos érctelepek keletkeznek. (rész, ólom,

horgany, kobalt, wolfram, vas, ón, arany, ezüst).

4. Érctellérek: az oldott anyagok a repedésekben és a földkéreg egyéb hasadékaiban ,

nyílásaiban rakódnak le.

5. Érctömzsök: a fluidomik, pórozus, összetört kőzeteket itatnak át, akkor alaktalan,

szintén különböző méretű és tömegű érctömzsök keletkeznek.

Hintett érc: az ásványok egyenlőtlenül oszlanak el az érctömzsökben

Üledékes ércek: az üledékes kőzetek a földkéreg emállott és lehordott földfelszíni

felhalmozódásából keletkeznek a mállása, az elszállítás, a felhalmozódás, az ásvánnyá és
kőzetté válás folyamata során.
Helyben maradt: a már korában kialakult kőzetek éghajlati hatására történő elbomlása és
átalakulása során, miután a csapadék kimossa a szilíciumvegyületeket.

Metamorf érctelepek: mélybe süllyedt üledékes és magmás kőzetek a nagy hőmérséklet

hatására átalakulnak – magnetit, vasérc, rézérctelepek)

12) Vasércfajták. Vas és acélgyártás kohászati folyamat. Acéltermelés

súlypontjai a világgazdaságban.

A vas és acélgyártás alatt azok a kohászati folyamatok értendők, amelyek során a vasércből
nyersvasat, abból acélt készítenek.

A vas és acélgyártás körébe tartoznak: a nyersvasgyártás, az acélgyártás, a hengereltáru-

gyártás, az acélöntés és kovácsoltáru-gyártás.

Vasércek fajtái:

1. Oxidos ércek: magnetit, magas vas tartalom, előfordulása ritka, hematit: 50-55%-os
vas tartalom, a világon a legnagyobb mennyiségben termelt vasérc
2. Hidroxidos ércek: limonit – 2832 %-os vas tartalaom
3. Karbonátos ércek: sziderit-3035%-os vas tartalom
 4. Szilikátos ércek: vaskvarcit 20-25%-os vas tartalom
5. Szulfidos ércek: pirit-alacsony vas-és magas kéntartalma miatt elsősorban
kénsavtermelésre használják.

A vas a legnagyobb tömegben termelt és a legolcsóbb fém

Az acél maximum 2 % széntartalmú és különböző ötvöző fémeket (mangán, króm, nikkel,

wolfram) tartalmazó vasötvözet, amely izzó állapotban jól alakítható.

Legnagyobb acéltermelők: Kína, USA, Japán, Oroszország, Németország, Dél-Korea,

Brazília, Olaszország, Ukrajna, Franciaország, India, Törökország, Nagy-Britannia, Kanada,
Spanyolország, Belgium, Mexikó

13) Acélötvözők fajtái, bányászatuk. A magyar vas-és acélipar nyersanyag

ellátása

Az acélnak csak kisebb része kerül felhasználásra ötvözetlenül. Vegyületeik a vasnál kisebb
koncentrációkban annak a földkéregben. Az ötvözőanyagokat vassal ötvözve – ferro-
ötvözetek formájában adják az acélhoz

Mangánérc: a legnagyobb mennyiségben felhasznált ötvözőanyag , ára alacsony. Ércei

tengeri üledékes telepeken alakultak ki. A nagy kopásnak kitett acélokat ötvözik mangánnal
(földmunkagépek markolói, kanalai, egyes szerszámok, vasúti váltók)., oxigénmentesítésére
használják, festékanyag is

Acéltermelők: Kína, Dél-Afrika, Ukrajna, Brazília, Gabon, Ausztrália

Krómérc: a króm ezüstfehér színű, rideg fém, ércei lencsés, oxidos kromit telepekben jöttek
létre.

Termelők: Törökország, India, Kazahsztán. Értékes fém,

Felhasználása: rakéták, videó-szalagok, szerszámok anyaga, fémtárgyak bevonására
használják, bőriparban cserzőanyag.

Molibdén: ritka fém, legfontosabb érce a molibdenit, termelőhelyeinek száma kevés, Kína,
USA, Chile. Magas olvadáspontú fém. Hőálló acélok, gázturbinák, rakéták, elektronikai,
lézerberendezések gyártásához, motorolajokhoz adagolják.

Wolfram: rendkívül kemény, magas olvadáspontú fém, legfontosabb érce a wolframit.

Legnagyobb termelők: Kína, Oroszország, Ausztria.
Felhasználási területei: izzólámpák izzószálai, röntgencsövek, nagy keménységű acélok,
páncélok. Drága fém.

Nikkel: ezüstszürke, fényes fém. Minden magmás eredetű kőzetben kisebb mennyiségben
jelen van. Legfontosabb érce a nikkelin, fémtartalma 44%.
Termelők: Oroszország, Kanada, Ausztrália, Kuba, Új-Kaledónia, Indonézia.
Értékes fém. Rozsdamentes acélok, ötvözetek, saválló acélok gyártásához használják.
Tulajdonságai: korózió-ellenálló képesség,

Titán: ritkán előforduló, rendkívül kemény, de könnyű fém.

Felhasználási területei: repülőgépek szerkezeti anyagai, rakéták és atomreaktor-alkatrészek,
pigment festékgyártáshoz használják. Ércei az ilmenit és a rutil.
Termelők: Ausztrália, Norvégia, India.

Kobalt: szürkésfehér színű, az acélnál nagyobb keménységű és szilárdságú fém. Ásványai

többnyire rész-és nikkelércekben fordulnak elő.
Felhasználási területe: mágnesek, pengék, vegyipar, üveg-és kerámiaiparban festékek anyaga.
Termelők: Kanada, Zaire, Ausztrália, Oroszország, Zambia.

Magyarország vas-és acélipara és nyersanyagai

Magnetit: Zengővárkonyban,
Hematit: Bükk,
Molibdén: Velencei-hegységben,
Mangánérc: Úrkút

A magyar vas-és acélipar nyersanyagellátása

A kokszot a dunaújvárosi kokszoló importált feketeszénből állítja elő. A vasércszükségletet

100%-ban importból fedezzük (Oroszország, Svédország, Dél-Afrika), Ötvözőanyagok
(Ukrajna, Franciaország, Szlovákia). A mészkövet és a dolomitot a hazai üledékes kőzetekből
álló hegységekből nyerik

14) Színesfémek fogalma, színesfémkohászat ércei. Rézbányászat, a Föld

részkohászatának földrajzi elhelyezkedése

Azokat a fémeket amelyek nem tartoznak a vas-és acélgyártás során felhasznált fémek
csoportjába színesfémeknek nevezzük.
A színesfémeken belül megkülönböztetünk:
1. könnyűfémeket (alumínium, magnézium),
2. nemesfémek (arany, ezüst, platina)
3.
Színesfémek: réz, ólom, alumínium, niobium, cirkónium, storncium, lítium, gallium,
kadmium, germánium.
Felhasználási területek: Atomtechnika, rakéták, radar-, repülő-, lézertechnikák és
mikroelektronikai termékek gyártásában, növényvédő szerekben vegyületek,
gyógyszerekben, festékekben.

Több fém együttes előfordulása – polimetallikus érc

Rézbányászat és réztermelés
A réz: vöröses színű, fémes fényű, jól alakítható, az elektromosságot és a hőt kitűnően vezető
fém.
Felhasználása széles körű: villamosgépek és berendezések, különböző feszültségű vezetékek,
huzalok. Horgannyal képzett ötvözete a sárgaréz amelyből, töltényhüvelyek, hangszerek,
díszműtárgyak, háztartási berendezések készülnek.

A réz kohászata:
1. első lépcső dúsítás,
2. második lépcső: kohósítás, ennek eredménye a fekete réz
3. A harmadik lépcső: tisztítás- az így nyert réz finomított fémréz vagy elektrolit réz

A rézből hengeralakú vagy lapos blokkokat öntenek, belőlük félkész termékeket, huzalokat,
rudakat, csöveket és lemezeket állítanak elő a végső felhasználás igényeinek megfelelően

Rézkohászatnak földrajzi elhelyezkedésére jellemző, hogy túlnyomó része a rézércbányák

közelébe települt.
Legnagyobb rézkohók:: Japán, USA, Kanada, Peru, Dél-Afrika, Ausztrália, Zambia, Mexikó,
Kazahsztá,n Spanyolország, Üzbegisztán, Németország, Oroszország.

15) Ólomérc- és ólomtermelés. Horgany, ón lelőhelyek

Az ólom sötétszürke, nagysűrűségű, puha, könnyen megmunkálható fém, felülete a levegő

hatására gyorsan oxidálódik. Legfontosabb érce a szulfidos galenit. Az ólmot tartalmazó
érceket gyakran kíséri horgany, réz, ezüst és arany.
Felhasználási területe: akkumulátorgyártás, vegyipar, a fémek alapozófestéke a mínium
ólomvegyülete.
Legnagyobb termelők: Kína, Ausztrália, Peru, Kanada, USA, Mexikó, Franciaország, Peru

Horgany: kékesfehér árnyalatú fém, elektromos és hővezető képessége jó, korróziónak

ellenáll. Ércei: ólomércekkel együtt fordul elő, kísérőféme a kadmium
A horganyérc színporból elektromos eljárással nyernek tiszta fémet.
Fő alkalmazási területei: fémfelületek védőrétege, bronzok egyik anyaga; vegyiparban
festék-és gyógyszer alapanyag.
Legnagyobb termelők: Kína, Ausztrália, Kanada, Peru, USA.

Ón: ezüstfehér, puha, könnyen megmunkálható fém. Legfontosabb érce az ónkő.

Felhasználási területei: csapágyfémként, forrasztófémek és bronzok egyik anyaga.
Előfordulásai: Kína, Indonézia, Malájföld. Termelők: Peru, Brazília, Bolívia.
Drágább színesfémek közé tartozik.

16) Nemesfémek fogalma, fajtái

Az arany, az ezüst és a platina a nemesfémek csoportját alkotják. Más fémekkel vegyületeket

csak ritkán alkotnak, nem korrodálódnak, könnyen megmunkálhatók. Kőzetekben alacsony
koncentrációban találhatók, ezért bányászatuk és a fémek kinyerése bonyolult. Drága fémek.
Az arany: a legértékesebb nemesfém. Termésarany állapotban fordul elő. Gyakori, hogy
pirit, ezüst és rész kísérő féme, ebben az esetben a kohászat során visszamaradt salakból
vonják ki. Elsődleges előfordulási helyein telérként az utómagmás fázisban válik ki.
Másodlagos előfordulásai úgy keletkeznek, hogy az elsődlegesből a víz által kimosott aranyat
a folyók elszállítják, súlyos volta miatt a folyóhomokban, torlatokban lerakódik és
feldúsulhat.
Az alacsony koncentrációjú érceket finomra őrölve, az őrleményekből az aranyat cianid
oldattal nyerik ki.
Fő felhasználási területe: ékszerek készítése, érmék, elektronika, fogászat, egyéb
felhasználás..
Legnagyobb termelői: Dél-afrikaii Köztársaság, USA, Ausztrália, Kanada, Oroszország

Az ezüst: az aranynál nagyobb mennyiségben termelt fehér, jól megmunkálható nehéz

nemesfém. A legjobb hő-és elektromosságvezető fém. Egyedi előfordulás ritka, ólom-,
higany-, antimon- és aranyércekkel gyakran található együtt.
Felhasználási területei: fotofilm, fotopapír, elektronika, ékszerkészítés, pénz, érme,
ötvözetek, egyéb felhasználás.

Platina: legkisebb mennyiségben termelt, ritkán előforduló, az aranynál drágább nemesfém.

Ezüstfehér, acélszürke fém. Magas olvadáspontja, vegyi ellenállása laboratóriumi eszközök,
műszerek anyaga, továbbá a repülőgépipar és a hadiipar is igényt tart rá.
Legnagyobb termelői: Oroszország, Kanada, Kolumbia

17) Bauxitbányászat, alumíniumkohászat. A világ főbb bauxittermelői

Az alumínium: könnyű, ezüstfehér fém, jól vezeti a hőt és az elektromosságot. A harmadik

leggyakrabban előforduló elem. Legnagyobb tömegben felhasznált érce a bauxit. A
legnagyobb mennyiségben termelt és más színes fékemhez viszonyítva olcsóbb fém, jól
megmunkálható, nyújtható és hengerelhető, de alkalmas öntödei eljárással készülő termékek
tömeges előállítására is; korrózió-ellenálló képessége miatt a háztartási eszközöktől kezdve a
szerkezeti anyagokig ezer és ezer különféle termék anyaga, repülőgépipar. Egyetlen
gazdaságosan hasznosított érce a bauxit.

Bauxit: különböző ásványokból álló üledékes kőzet, ásványi összetevői: alumínium-

hidroxid, ami a timföldgyártás során alumíniumoxiddá alakul át, vasoxid, szilíciumoxid.
Színe a narancssárgától a sötétvörösig vagy lilásvörösig változik.
Két előfordulási típusa van:

1. Laterites bauxit: trópusi éghajlat alatt keletkezett mállási termék. Jellemzői:

nagyobb kiterjedésű területeken viszonylag egyenlete, vékony fedőréteggel borítva
alkot érctelepeket, olcsón kibányászható.
A világ legnagyobb termelői Ausztrália, Guinea, Brazília

2. Karsztbauxit: karbonátos kőzetekre (mészkő, dolomit) rakódott le. A karsztbauxit

telepek nem összefüggő, hanem lencsés vagy tömzs alakúak, kiterjedésük kicsi
Termelők: Görögország, Horvátország, Magyarország, Románia.
A bauxit közvetlenül nem kohósítható.
Technikai fázisok: bauxitbányászat-timföldgyártás-alumíniumkohászat-fékészterék-gyártás,
amelyek átfogó neve: alumíniumvertikum.

Timföldgyártás:
1. a bauxitot porrá őrölve nátriumhidroxid oldattal keverik össze, égetés során kapják a
100% tisztaságú alumíniumoxidot-timföldet. A timföldgyártásnak jelentős víz-,
fűtőanyag és marónátron igénye van.
2. Az alumíniumot a timföldből nyerik ki elektrolízis segítségével, ez a következő fázis.
3. Következő fázis a félkésztermék: lemezek, szalagok, rudak, csövek, fóliák gyártása.
4. Utolsó fázis: késztermékgyártás.

Timföldgyártó országai: Ausztrália, USA, Kína, Brazília, Jamaica, Oroszország, India,

Venezuela, Írország, Ukrajna, Kanada, Spanyolország

Alumíniumkohászat országai: USA, Oroszország, Brazília, Kanada, Ausztrália, Kína,

Norvégia, India, Németország

Magnézium: fehér könnyűfém, puha, könnyen megmunkálható. Földön nagy tömegben

megtalálható, elsősorban a vízben oldott formájában.
Legfontosabb felhasználási területei: alumínium ötvözéséhez, vaskohászati segédanyag,
fémredukció, vegyipar, öntödei felhasználás, egyéb felhasználás.
Legnagyobb termelők: USA, Kanada, Oroszország, Japán

18) Magyarország színesfémérc bányászata és kohászata

A magyar alumíniumkomplexum

A magyarországi bauxittelepek a földtörténeti középidő végén, a kréta korban keletkezetek. A

hazai bauxitok is szárazföldi üledékes képződmények, amelyek nagy valószínűséggel trópusi
vagy szubtrópusi éghajlat alatt a karsztos felszínre és annak mélyedéseibe ülepedtek be.
Keletkezésüket és elhelyezkedésüket tekintve tipikusan karsztbauxitok: a telepek száma
ugyan nagy, de kiterjedésük kicsi, rövid idő alatt letermelhetők. Az előfordulások többsége
lencse alakú.

A bauxittelepek nagy tömegben a felszín lepusztulása után a Dunántúli-középhelységben

maradtak fenn: Gánt, Nagyegyháza, Móri-rok, Iszkaszentgyörgy, Kincsesbánya, Nyirád,
Halimba, Szőc, Fenyőfő, Iharkút, Bakonyoszlop.

A hazai bauxitbányászat geológiai és gazdasági problémái a következők:

 A bauxittelepek a karsztvízszint alatt vagy annak szintjén van,

kitermeléséhez költséges mélyművelés alkalmazható.
 Timföldgyártás összezsugorodott. Az alumíniumkohászat kapacitásának
nagyobb része megszűnt, bezárásra kerültek az ajkai és a tatabányai kohók.
 Alumíniumimportunk: Kína, Ukrajna, az alumíniumvertikum továbbra
is jelentős szerepet tölt be a magyar külgazdaságban.
  Részérc-bányászat: mélyműveléssel, nagyobb mélységben fekszik
 Ércdúsítás: vízigényes művelet, környezeti szennyezéssel jár.
 Részkohászat: kokszigénnyel járna, környezet és levegőszennyező
 Rézfinomítás: elektrolitikus eljárás, villamosenergia-igénnyel jár
Félkész termékek gyártása: lemezek, huzalok, kábelek

Jelentős a színesfémimportunk:

Alumínium: Oroszország, Ukrajan,;

Réz: Németország, Lengyelország, Olaszország;
Ólom: Bulgária, Szlovénia

19) Nem érces ásványi anyagok fogalma, csoportosítása, bányászatuk

A nem érces ásványi anyagok azoknak az ásványi nyersanyagoknak nagy csoportját fogja át,
amelyeket a gazdaság nem a fémtartalmuk kinyerése céljából, hanem más hasznosságuk
miatt vesz igénybe.

Csoportosíthatók:

a) Ásványok keletkezése alapján:

1. Felszín lekopása, a kéregmozgások hatására – a gránitok, mállás és feldúsulás révén –

az apatit
2. Vulkánok lávájának lehűlésével, megszilárdulásával létrejött anyagok – andezit,
bazalt, különböző tufák
3. Hidrotermális keletkezés
4. Utóvulkanikus eredet – kén, fluorit
5. Metamorfózis folyamataként létrejött kőzetek – talkum
6. Tengeri eredetű üledékek – kősó, gipsz, szerves eredetű üledékek – foszforit
7. Folyami és tavi üledékek – folyami, tavi kavics

b) Ásványi anyagok felhasználási területei alapján

1. Vegyipari nyersanyagok – kén, foszfát, kőn- és kálisó, fluor

2. Építőipari nyersanyagok – agyag, homok, kavics
3. Cement- és mészipari nyersanyagok – mészkő, márga
4. Üvegipari nyersanyagok – üveghomok, kálium
5. A finomkerámia-ipar nyersanyagai – kaolin, illit, földpát
6. Hőállóanyag-ipari nyersanyagok – kvarcit, magnezit
7. Hő-és hangszigetelő nyersanyagok – perlit, kovaföld
8. Mély- és magasépítés, utak, vasutak építéséhez, alapozáshoz – különféle építőkövek
9. Épületdíszítésre alkalmas dekoratív kövek – márványok és más díszítőkövek
10. Különböző iparágazatok segédanyagai- betonit, zeolit
11. A mezőgazdaságban talajjavításra, műtrágyázásra használatos ásványok

Az előkészítés vagy a késztermékgyártás többféle lehet:

 1. Méret szerinti osztályozás
2. Vegyipari átalakítás
3. Égetés
4. Mechanikai megmunkálás, aprítás
5. Átalakítás nélküli felhasználásba

Kősó, vagy konyhasó: az egyik legnagyobb tömegű, vízben jól oldódó és gyakran
előforduló ásványi nyersanyag. Kőzettelepei zárt tengeröblökben, lagúnákban, a víz
elpárolgásával keletkeztek, rétegei vastagok.
Felhasználása sokoldalú: vegyiparban- klórgáz, sósav, marónátron és a mosószóda közvetlen
előállítását szolgálja. A kősó előfordulása a tengerek vize. Általában olcsóbb, mint a
bányászati eljárással termelt kősóé.
Termelők: Németország, Lengyelország, Ausztria, Oroszország, Nagy-Britannia, Kanada,
Kína, Ausztrália.

Kálisó: elzáródott tengeröblökben, lagúnákban keletkezett, gyakran kősóval vagy gipsszel

együtt, kálium és kálium-magnézium ásványokból, illetve kőzetekből áll.
Felhasználási területek: káliműtrágya, üveggyártás.
Termelők: Kanada, Oroszország, Belorusszia, Izrael, USA, Németország, Spanyolország,
Franciaország.

Kén: a földkéregben az egyik leggyakrabban előforduló elem. Jelentős kénmennyiség

található a piritben.
Felhasználási területek: vegyipar- alapterméke a kénsav, növényvédőszer gyártás,
gyógyszergyártás.
Termelők: Oroszország, USA, Kína, Japán, Spanyolország, Kanada, Szaúd-Arábia,
Olaszország

Foszfátok: kálciumfoszfát, alumíniumfoszfát. Vegyipari nyersanyag.

Legszélesebb felhasználási területe a mezőgazdaság- foszforműtrágya, növényvédőszerek,
emberi testben élettanilag nélkülözhetetlen. Veszélyes környezetszennyező anyag, alga
tápanyaga.
Termelők: Oroszország, Marokkó, USA, Kína

Fluorit: a fluor elemet tartalmazó leggyakoribb ásványi nyersanyag. Fluortartalma magas-

48%. Magmás és hidrotermális ásványképződési folyamatok hatására vált ki. Előfordulásai
telér formájában gyakoriak.
Termelők: Kína, Mexikó, Dél-Afrikai Köztársaság, Oroszország, Olaszország,
Spanyolország. Környezetre veszélyes, ózonréteg pusztító.
Fluor tartalmú termék: teflon, oldószerek, kerámiai vízfestékek, növényvédő szerek,
gyógyszerek anyagai

Grafit: fekete anyag.

Felhasználási területe: ceruzák gyártása, hőszigetelő, olvasztótégelyek, laboratóriumi
berendezések, festékek.
Termelők: Kína, India, Mexikó, Kanada, Srí Lanka, Madagaszkár
Gyémánt: kisebb és kevésbé értékes változatai az ipari gyémántok. Magmás környezetben, a
kimberlit nevű kőzettel együtt metamorfózis során keletkezik.
Felhasználási területek: fúrófejek, üvegvágók, csiszolóporként is használják.
Termelők: ékszergyémánt: India, Angola, Brazília.
Gyémántcsiszoló központok: Amszterdam, Antwerpen, Izrael.
Ipari gyémánt: Ausztrália, USA, Bostwana, Zaire, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság

Magyarország ásványbányászata

50-60 egymástól eltérő kémiai összetételű és fizikai tulajdonságú nyersanyag fordul elő. Az
ország területének geológiai kialakulása során felépült, üledékes kőzetekből álló
hegységekben, dombvidéken, folyóvölgyekben sokféle, elsősorban építőipari célokra
alkalmas nyersanyag – mészkő, dolomit, márga, agyag, homok, kavics található.

A magyar gazdaság az ásványokat széles területen – ipar, építőipar, mezőgazdaság- és

sokféle célra használja fel.

Agyagásványok: az ország területén a települések többségének határában nagy tömegben

fordul elő, olcsó, cserépipar, téglaipar nyersanyaga. Békéscsaba, Szentes, Debrecen, Eger,
Pécs, Sopron, Mályi, Nagykanizsa

Betonitok: magas ásványtartalmú agyagok. Felhasználásuk széles körű. Vulkáni eredetű

anyagokból, tufából, hamuból alakult át tenger alatti bomlás során. Vízfelvétel után a betonit
térfogatának többszörösére duzzad – üregek kitöltésére, fúrólyukak falának szigetelésére
kiválóan alkalmas. Nagy nedvszívó és elnyelő képességű, papír, gumi töltőanyag, öntödeipar.
Termelők: Istenmezeje, Mád

Kaolin:. Fehér-alumínium-hidroszilikát tartalmú anyag, felszíni mállás hidrotermális

folyamat terméke.
Felhasználási területek: finomkerámia-ipar papíripar, gumiipar.ű
Termelők: Mád, Sárisáp, Füzérradvány

Homok-előfordulások: a hazai építőipari anyagok egyike a magas kvarc tartalmú homok.

Felhasználási módja: oltott mésszel összekevert habarcs (malter). Eredete: tengeri, folyami
üledék, futóhomok

Speciális célokra is alkalmas:

1. öntödei homok,
2. üveghomok,
3. kvarchomokkövek,
4. talkum,
5. üveges szilikát,
6. perlit.

Előfordulások: Bicske, Felcsút, Sóskút, Fehérvárcsurgó, Kővágóörs

Festékföldek:
1. okker – Cserszegtomaj,
2. vörös agyag – Pilisvörösvár,
3. fehér fedőfesték föld – Zebegény,
4. mangán barna – Eger, Demjén,
5. agyagpala (fekete) – Kisgyőr

Mészkő, márga – Tatabánya, Lábatlan

Gránit – Velencei hegység
Bazalt – Tapolcai medence
Andezit – Börzsöny, Mátra
Riolit – Mátra
Kemény és félkemény mészkő – Sóskút
Édesvízi mészkő – Süttő
Vörösmárvány – Tardosbánya
Szürkemárvány – Siklós
Kavics és homok- Rába mentén, Felső-Tisza, Sebes-Körös, Maros

A hazai ásványi nyersanyagok nagy többsége olcsó, előfordulása gyakori, döntően belföldi
ellátást szolgálnak.

Számos nem érces ásványból importra szorulunk:

1. Grafit- Kína, Németország

2. Kaolin – Franciaország, Csehország
3. Tűzálló agyag – Németország, Lengyelország
4. Üveghomok- Németország, Csehország, Lengyelország
5. Márvány: Horvátország, Olaszország, Németország
6. Gipsz: Ausztria, Németország, Olaszország
7. Azbeszt – Oroszország, Kanada

Exportcikk

1. Bentonit – Németország, Ausztria, Lengyelország

2. Kavics (sóder) – Ausztria, Szlovákia

20) Megújuló erőforrások fogalma, fajtái. Talajképződés tényezői és

folyamatai

A megújuló erőforrások a talaj kivételével a flow típusba tartoznak. Egy erőforrás akkor,
megújuló, ha az ember által történő kiaknázása vagy használata ellenére képes magát
önerőből megújítani, vagy az ember által megújítható.

A megújuló erőforrások több nagy, egymástól eltérő csoportra oszthatók:

 1. A természet mozgás- és körfolyamataiként megújuló erőforrások:

A víz, a légköri erőforrások, a szél, a tenger hullámzása, a tengeráramlatok, a Föld és

a Hold tömegvonzása következtében a tenger sajátos napszakonkénti mozgása az
árapály, illetve annak energiája
2. A napenergia
3. A geometrikus energia

Az ökoszisztémák olyan működő rendszerek, amelyekben a litoszféra, a talajtakaró, az

atmoszféra és a hidroszféra dinamikus kölcsönhatásban van az élettel. A megújulás alapja a
fotoszintézis.

A megújuló erőforrások mennyiségének növekedése az állomány nagyságától, a természeti

környezet eltartóképességétől mint felső korláttól, és a faj fennmaradásához minimálisan
szükséges egyedszámtól függ.

Talaj:

Aktív réteget talajnak, talajburoknak, pedoszférának nevezzük. Egyedülálló tulajdonsága a

termékenység: azt jelenti, hogy a benne gyökerező növényeket a kellő időben és a szükséges
mennyiségben vízzel és tápanyagokkal képes ellátni.

Kettős funkciót tölt be:

1) Önálló természeti képződmény- fizikai, kémiai és biológiai folyamatok színtere,

közvetítője
2) Természeti erőforrás: napenergia, a légkör, a domborzat, a felszíni és a felszín alatti
vízkészletek hatásait felhasználva a mezőgazdaság termelési tényezője

Talajképző tényezők

1. Földtani tényező – a földfelszínt felépítő kőzetek a talajképződés szervetlen

kiindulási anyagai. A kőzet fizikai tulajdonságai – tömör vagy laza, szemcsézett-, a
talajképződés jellegét is meghatározza

2. Domborzati tényező: a domborzat mindig valamiféle kőzeten, annak sajátosságaihoz

igazodva, különböző földfelszíni folyamatok lepusztító-felhalmozó tevékenységének
eredményeként alakul ki.

A talajképződésre gyakorolt hatások:

Közvetett: a domborzat más talajképző tényezők mennyiségi viszonyainak

módosítása révén befolyásolja a talajok kialakulását – csapadékmennyiség növekedésével,
hőmérséklet-csökkenéssel, mérsékeltebb párolgással. A napsugárzás és a csapadék
eloszlásának különbségei eltérő talajtípusok kialakulást határozzák meg. Melegebb,
szárazabb, délies kitettségű lejtőkön tápanyagban gazdagabb; hűvösebb, nedvesebb, északias
lejtőkön erősebben kilúgozott erdőtalajok képződnek; magasabb fekvésű, sík lejtésű
felszíneken zonális talajtípusok alakulnak ki; mélyfekvésű síkokon, lapályokon, völgyekben
víztöbblet miatt öntés- és lejtőhordalék-talajok alakulnak ki

Közvetlen: talajpusztulás (talajerózió)

3) Az éghajlat: talajképző hatását a hőmérséklet, csapadék, párolgás, szél révén fejti ki.

Talajtípusok:

1. Erdőtalajok: talajoldat-mozgás lefelé irányul-

2. Csernozjom talajok: beszivárgás – elpárolgás - sztyepterületeken
3. Sós-szikes talajok: a talajnedvesség felfelé irányul – száraz éghajlatú területeken

4) Vízrajzi tényező:

 Felszíni vizek: talajpusztító és –gyarapító hatása miatt – öntéstalajok,

lejtőhordalék-talajok
 Felszín alatti vizek: szintingadozás miatt – vízhatású talajok: láptalajok, réti
talajok, szikes talajok

5) Biológiai tényező:

Élőlényei három talajképző szerepet betöltő csoportba sorolhatók:

1. A talajban gyökerező növénytársulások

2. A talajban élő mikroorganizmusok
3. A talajlakó állatok

A természetes vegetáció közvetlen hatást gyakorol a talajképződésre:

1. A talajok szerves anyagának folyamatos forrásául szolgál

2. A gyökerekkel behálózott kőzettérből felveszi a növényi tápanyagokat
3. Gyökereink növekedése, vastagodása a talaj víz és levegőgazdálkodását befolyásolja

Mikroorganizmusok: talajtípusonként eltérő összetételű humuszanyagok képződését

eredményezi.
1. Erdők csersavban és lignitben gazdag holt szerves anyagát elsősorban a savas
kémhatású környezetet kedvelő talajgombák bontják
2. Füves mezőségek növénymaradványait talajbaktériumok bontják
3. Humuszanyagokat a talajlakó állatok – földigiliszták szállítják le és oszlatják el a
szelvény teljes mélységében.
4. A mikrobiológiai aktivitás a láptalajokban a legcsekélyebb, ezért a
növénymaradványok jelentős része bomlatlan állapotban halmozódik fel

6) A talajok kora

7) Az emberi társadalmi tevékenység hatása a talajképződésre:

 Közvetve: erdőirtás, a talajvízszint lesüllyesztése
Közvetlenül: lazítás, tömörítés, műtrágyázás, meszezés

A tevékenységformák hatása a csernozjom talajokra:

1. a keletkezett porszemcsék a száraz, növényborítás nélküli időszakokban a szél sok

helyütt kifújta és elszállította – defláció
2. eketalp-réteg képződése: beiszapolódás hatására tömődött, a víz a levegő és a
gyökerek számára átjárhatatlanná vált
3. erózió: a beszivárogni nem képes csapadékvíz az elporosodott szántó réteg
lepusztulását gyorsította fel.

Az erdő és hidromorf talajok: művelésbe vonása termékenységük, művelhetőségük, javulását

eredményezte

Talajképződési folyamatok

1. Szervetlen ásványi vegyületek szétesése és ú vegyületek szintézise

2. Szerves anyagok elbomlása és újak képződése
3. A talajképződési termékek elmozdulása, elvándorlása és más helyen történő
felhalmozódása

Új folyamat bekapcsolódására akkor van lehetőség, ha egy korábbi folyamat végbement,

kiteljesedett, hatása állandósult a talajban.

Barna erdőtalajok esetében: humuszosodás- humuszanyagok kioldják és a mélyebb

szintekbe szállítják a még nyers talajképző kőzet könnyen oldódó sóit (kilúgozás), ezek után
a szilikátásványok rácsainak megbontásához alkotórészeik agyagásvánnyá alakításához
(agyagosodás). Ezt követhetik az agyagvándorlás, agyagszétesés.