A maghasadás és a láncreakció

A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad. A maghasadást
gamma-, valamint neutronsugárzás is kísérheti. A nehéz elemek maghasadása exoterm folyamat,
melynek során nagy mennyiségű energia szabadul fel elektromágneses sugárzás és a hasadványok
mozgási energiájának formájában

A maghasadás felfedezéséhez vezető út kezdő lépésének a neutron felfedezése tekinthető.

Irene Curiepolóniumból kibocsátott  részecskékkel kísérletezett

Amikor a sugárzást hidrogéntartalmú lemezben, nevezetesen paraffinviasz rétegbe vezették, akkor
váratlan és meglepő dolgot tapasztaltak. A sugárzás protonokat lökött ki a viaszból. 1932-ben James
Chadwick magyarázta meg ezt a jelenséget. Mégpedig úgy, hogy egy olyan elektromosan semleges
részecske keletkezett, amelynek tömege közelítőleg egyenlő a proton tömegével. Neutronnak nevezte
el.

A maghasadás felfedezésének előkészítése Enrico Fermi (1901-1954) kísérleteivel kezdődött.

Kísérleteihez az ötletet a Joliot-Curie házaspártól kapta
Így esett Fermi választása az éppen akkoriban felfedezett neutronra. Mivel semleges a részecske, így
nem kell az atommag felé közeledő neutron taszításával számolni.
A hidrogéntől kezdve a periódusos rendszer összes elemének atommagját elkezdték neutronokkal
bombázni,
: a hidrogénnel kezdték, és az uránnal fejezték be.
Végül Otto Hahn és Fritz Strassman (1902 – 1980) vegyész szisztematikus kísérletei meghozták
a felfedezést. Írásuk 1939. január 6-án jelent meg a Die Naturwissenschaften című lapban. A cikk
meglehetősen hosszan mutatja be a kémia analízis módszereit, mely az egyes termékek radioaktivitásán
alapul. Az urán esetében különösen sokféle sugárzó anyag keletkezését tapasztalták. A maghasadás
olyan……….(könyv)
A maghasadás felfedezésével párhuzamosan kezdődött a láncreakció felfedezéséhez vezető út is, mely
Szilárd Leóhoz (1898 - 1964) köthető.

. 1939. március 3-án Wigner Jenővel (1902 - 1995) és Walter Zinn-el (1907 - 2000) megfigyelték, hogy
lassú neutron hatására az uránból gyors neutronok lépnek ki. Feltételezésük szerint ezek további
hasadásokat képesek kiváltani. Tehát valóban lehetséges a láncreakció.
Továbbá valóságossá vált az az elképzelés, hogy ezen a módon nagyon sok energiát lehet
felszabadítani, a folyamat alkalmazásával sokkal nagyobb hatóerejű bombát lehet készíteni, mint addig
bármikor. Erről informálni kellett az Amerikai Egyesült Államok elnökét is. Szilárd Leó el is készítette
a levelet, melyet Einstein írt alá 1939. augusztus 2-án.
A maghasadás során a végtermékektől függően 2 - 3 neutron szabadul felEzek a neutronok újabb
maghasadások lehetőségét hordják magukban, amennyiben egy 235-ös urán izotóppal
ütköznekÚjabb hasadás létrejöttéhez, a keletkező neutronok közül legalább egyet le kell lassítani.
Amennyiben ez megtörténik és a lelassított neutron egy újabb 235-ös urán izotóp magjával ütközik,
akkor újabb hasadás jöhet létre. Ennél az újabb hasadásnál megint keletkezik 2 vagy 3 neutron és ha
ezek közül is lelassul legalább egy, akkor a folyamat nem áll le. Az így létrejövő folyamatot
láncreakciónak nevezzük.

A láncreakciónak és a következtében felszabaduló hatalmas energia hasznosításának két lehetséges

módja van. A hasadásos reaktorokban a láncreakció ellenőrzött formában zajlik és hőenergia
termelésére használják. A keletkező hő segítségével áramot termelnek. Egy másik felhasználás során,
a legpusztítóbb fegyverek egyikében, a hasadásos bombában (atombomba) a láncreakció
ellenőrizetlen robbanásszerű módon megy végbe.

A paksi atomerőmű Magyarország egyetlen atomerőműve. A megvalósult erőmű négy, egyenként

névlegesen 440 MW-os, ún.nyomottvizes, kétkörös reaktorblokkból áll. Egy reaktorhoz két 220 MW-
os gőzturbina tartozik. A gőzturbina háromházas, egy nagynyomású és két kisnyomású kettős
áramlású házból áll, közbenső cseppleválasztóval és túlhevítővel, két megcsapolással, kondenzációs
berendezéssel. A turbinába belépő friss gőz 44 bar nyomású, 255 °C hőmérsékletű telített gőz. A
reaktor névleges terhelés mellett egy üzemanyagtöltettel kb. 7000 üzemórát működhet, ezt
követően a reaktor aktív zónáját át kell rakni.Az atomerőmű üzemeltetése folyamán folyékony,
szilárd és gáznemű radioaktív közegek és hulladékok keletkeznek. A folyékony radioaktív közeg (víz)
tisztítása kétféle: ioncserés és desztillációs eljárással történik. A gáznemű radioaktív közeget
aerosolos és adszorpciós szűrők tisztítják.Az erőmű frissvízhűtésű. A hűtővizet a Dunából nyerik.