Családi Kör hetilap online kiadása

Szabadkõmûvesség
A titokzatos rend megszületése és tevékenysége
Kevés olyan szervezet mûködik a világon, amely körül annyi titok kering, mint a
szabadkõmûvesek páholyai körül. Egyes források szerint a szabadkõmûvesség története
egészen az özönvízig vezethetõ vissza, más írások szerint a szervezetnek alig néhány száz éves
a múltja. Sokan azt állítják, hogy páholytagnak lenni azt jelenti, hogy van egy jó ürügyük egy
kiadós tivornyázáshoz. Egyházi források azt állítják, hogy a szabadkõmûvesség lélekromboló
szervezet, ateisták gyülekezete, a szimpatizánsok szerint viszont ezek tiszta szándékú
jótékonysági egyesületi tagok, akik tevékenységüket titkosan végzik. A szabadkõmûvesek ellen
fellépõk szerint a páholy politikai gépezet, amely elképesztõ hatalommal rendelkezik. A
szervezet tagjainak ellenségei azt állítják, hogy titkos tudásuk felöleli az emberiség
legteljesebb ismeretanyagát, rejtélyes rítusaikat Mefisztofelész védnöksége mellett és az õ
megidézésével végzik. A páholytagok mosolyogva állítják, hogy ténykedésük teljességgel
ártalmatlan. Vannak azonban olyanok is, akik szerint rítusaik a lehetõ legnagyobb emberi
butaságok gyûjteménye, és a páholyok tagjai követik el mindazokat a gyilkosságokat,
amelyekre sohasem derül fény.

Nálunk is gyûlölik a rendet

Egyes hazai folyóiratokból is szinte ömlik a gyûlölködés, minden, ami rossz, azt a
szabadkõmûvesek számlájára írják, és állításuk alátámasztására sorolják is azokat (a fõleg már
nem élõ embereket), akik állítólag tagjai voltak a szabadkõmûvesek nemzetközi páholyának.
Közöttük szerepel Josip Broz Tito neve is.
Mindezek az állítások az emberben felkelthetik az érdeklõdést, hogy utánanézzen,
valójában kik is a szabadkõmûvesek, milyen múltra tekint vissza ez a titokzatos szervezet,
miért gyûlölik sokan a páholytagokat. A pozitív vagy a negatív jellegû állításokra nehéz választ
találni, mert a szabadkõmûvesség valóban nem egy nyitott szervezet, nehéz nyomukra
bukkanni.
A nyugati civilizációban az emberek egy része nagy vonalakban tudja, hogy környezetében
valóban létezik szabadkõmûves-páholy, és az e rejtélyekhez való viszonyuk alapján az
emberek két nagy csoportra oszlanak: vannak, akik maguk nem szabadkõmûvesek, de
érdeklõdnek a rend titkai iránt, de vannak olyanok is, akik maguk is szabadkõmûvesek, de
fogalmuk sincs arról, mit rejtenek a rituálok titkai.
A hallgatási fogadalmat pedig, amit a szabadkõmûvesek tesznek, nem az eskü kényszere
hívta életre, és nem is az attól való félelem, hogy társaik halálos bosszút fognak állni rajtuk.
Sok szabadkõmûves-páholytag attól is fél, hogy az emberek ki fogják nevetni a páholy
látszólag és nyilvánvalóan értelmetlen és õrült rítusai miatt.

http://www.csaladikor.co.yu/pages/2005/0324/friss/mozaik/fay.htm (1 / 3)
 Családi Kör hetilap online kiadása

A modern szabadkõmûvesség létrejötte

A modern szabadkõmûvesség 1717. június 24-én jött létre Londonban, az Almafához

címzett fogadó különtermében. Itt jöttek össze azok a férfiak, akik már korábbról is ismerték
egymást és rendszeresen találkozgattak. Polgáremberként azon voltak, hogy gazdasági
erejükkel összhangban politikai szerephez jussanak és társadalmi tekintélyt szerezzenek,
síkraszálltak azért, hogy a gazdagoknak teljesíteniük kell azon feladatukat, hogy támogassák a
szegényeket és az elesetteket. Testvéreknek tekintették egymést és társaságukat páholynak
nevezték el. Ily módon alakult meg Anglia Nagypáholya, és így alakult meg a modern kor
szabadkõmûvessége.
A világ és a társadalom rendjét sok titokzatosság övezte abban az idõben, sõt még a
megszerzett tudást is sok helyen leplezni kellett. A páholyon kívül állók számára sok mesterség
csodált tudás volt, ide tartoztak például azok a kõmûvesek is, építõemberek, akik várakat,
palotákat, katedrálisokat emeltek. Munkájuk eredményeként kõbe foglalták a fizikai
törvényeket, ami egyszersmind szakrális tevékenység is volt. Az építõk egyébként már az ókori
Egyiptomban, Görögországban, az antik Rómában is sok kiváltságot élvezõ emberek voltak,
akik sajátos szervezetekbe tömörültek. Angliában már 895-ben kiadták a kõmûveseknek az
elsõ kiváltságleveleket.
A szabadkõmûvesség történetíróinak egy része a rend gyökereit a biblikus ókorba vezeti
vissza. De a fontos elõzmények között lehet számon tartani a templomos rend létezését, annak
a lovagrendét, amely 1118-ban Jeruzsálemben alakult meg a zarándokok védelmére. Habár a
templomosok szegénységi fogadalmat tettek, hatalmas vagyonokat halmoztak fel az évek
során, és sorsukat tulajdonképpen ez a gazdagság pecsételte meg. IV. (Szép) Fülöp francia
király nyomására V. Kelemen pápa 1312-ben feloszlatta a rendet, a rend néhány nagymesterét
társaival együtt a király kivégeztette, vagyonukat elkobozta. Templomosok Magyarországon is
mûködtek a 12. században. E sorok írója Léka várában is látott egy templomos szentélyt,
amely ebbõl a korból maradt fenn, és egy akkori templomos lovag öltözetének képét lapunk is
bemutatta néhány héttel ezelõtt. E lovagok léte és tevékenységük azért érdekes és fontos a
szabadkõmûvesség múltjának felderítésében, mert a templomosok jeruzsálemi titkos
tevékenységük során ásatásokat végeztek Salamon templomának romjai alatt, és feltehetõleg
értékes leletekre bukkantak. Feltehetõleg ezeknek a leleteknek a birtoklása váltotta ki késõbb
a szabadkõmûvességgel szembeni ellenszenvet az egyház részérõl. Mert egyes történetírók
szoros kapcsolatot vélnek a valószínûleg megtalált titkos tekercsek tartalma és a
szabadkõmûvesek rítusai között.
Az Angol Nagypáholy megalakulása meggyorsította a szabadkõmûvesség elterjedését
Európában. Nagy szerepet kapott a Francia Nagypáholy megalakulása is. Hogy miért jutott
ekkora szerep az új szervezetnek, arra a válasz az lehet, hogy a szabadkõmûvesség a kor
szükségleteire feleletet kínált tanaival és szervezeti felépítésével. Segítette az új gondolatok,
célok terjedését. Ez lehet a magyarázata annak, hogy viharos gyorsasággal hódított és szinte
egyidõben jelent meg Európa országaiban és a világ más részeiben.

Az új eszmék és a polgárosodás a Balkánon

http://www.csaladikor.co.yu/pages/2005/0324/friss/mozaik/fay.htm (2 / 3)
 Családi Kör hetilap online kiadása

Közép-Kelet-Európa és a Balkán országaiban a szabadkõmûvesség terjedését az tette

lehetõvé, hogy itt nemcsak a polgárosodás elõmozdításáról volt szó, hanem a nemzeti, etnikai
lét megõrzésérõl, a saját nyelv és kultúra megteremtésérõl és fenntartásáról. Három nagy
birodalom volt a kis államok népeinek ellensége: a Habsburgok, a „minden oroszok cárja” és a
török–oszmán birodalom. A szabadkõmûvesség eszméi szinte összecsengtek a kis népek
törekvéseivel. Nagy gyorsasággal indult meg a páholyélet Horvátországban, amely akkor még
a Habsburg Birodalomhoz tartozott, és a kibontakozás szeleit lehet tapasztalni Szerbiában is. A
szabadkõmûvesség eszméit a fiatalok honosították meg hazájukban, akik tanulmányi vagy
üzleti okokból tartózkodtak fõleg Franciaországban.
Kezdetben felülrõl is helyeslés kísérte az újfajta szervezkedést. A páholytagok között voltak
a polgári értelmiségi reformerek, a felvilágosodás eszméinek követõi és hirdetõi, az írók,
költõk, zeneszerzõk, mûvészek. A 18. század végétõl azonban gyökeresen megváltozott a
helyzet és a szabadkõmûvesség megítélése. A francia forradalom, majd Napóleon hadjáratai
egészen új megvilágításba helyezték a szabadkõmûvesség eszméit, amelyek között a
szabadság, egyenlõség, testvériség hármas jelszava is szerepelt. Franciaországban ekkor a
szabadkõmûves-páholyokat a titkos társaságok közé sorolva betiltották, a nagymestert és
számos páholytagot kivégeztek. A Napóleont leverõ hatalmak, amelyek létrehozták a Szent
Szövetséget, támogatták XII. Kelemen pápa korábbi intézkedését, amely „In eminenti” kezdetû
bullájában az egyházra és az Istentõl rendelt világi rendre veszedelmesnek minõsítette a
szabadkõmûveseket, és kiátkozta õket. Az utána következõ pápák egészen XXIII. János Pál
pápa beiktatásáig megerõsítették a bullát, õ az elsõ, aki ezt nem tette meg.
Az õsi rituálékról majd a jövõ héten.

FÁY Gábor

http://www.csaladikor.co.yu/pages/2005/0324/friss/mozaik/fay.htm (3 / 3)