Gemeter J.

: Villamos gépek TRANSZFORMÁTOROK

2. TRANSZFORMÁTOROK

2.1. Működési elv

A transzformátor váltakozóáramú villamosenergia átalakítására (transzformálására)

alkalmas villamos gép.
Az energiaátalakításhoz időben váltakozó mágneses teret használunk, melyet az
átalakítandó feszültség hoz létre egy tekercs segítségével. A tekercsre rákapcsolva a váltakozó
feszültséget, az abban meginduló áram egy váltakozó mágneses teret gerjeszt, melynek
kialakulását, záródását, a mágneses erővonalakat jól vezető vasanyaggal (vasmaggal) segítjük.
Az így létrehozott váltakozó mágneses tér kapcsolódik az őt létrehozó tekercs meneteivel, és
abban feszültséget indukál. Ezt a feszültséget indukáltfeszültségnek nevezzük, nagysága:
dψ N ⋅ dφ
ui = = .
dt dt
Az így indukált feszültség ⎯ a feszültségeséseket leszámítva, ⎯ egyensúlyt tart a
tekercsre kapcsolt feszültséggel. Ha a tekercsre szinuszosan váltakozó feszültséget
kapcsolunk, az indukált feszültség csak akkor tud egyensúlyt tartani vele, ha az is szinuszos
lefolyású. Ehhez pedig ψ = N ⋅ Φ max ⋅ sin ω t lefolyású fluxus szükséges a vasban, mivel
dψ d sinω t
ui = = N ⋅ Φ max ⋅ = ω ⋅ N ⋅ Φ max ⋅ cos ω t .
dt dt
Φ =Φ max sin ω t A vasban szinuszosan változó mágneses teret
használjuk fel az energiaátalakításhoz. Kapcsolatba
hozva egy második (szekunder) tekerccsel, abban
Rt U2 U i2 is feszültséget fog indukálni hasonlóan az első
N2
I2 (primer) tekercshez. Az indukált feszültség
nagysága függ a tekercs menetszámától is, vagyis
ha a második tekercs menetszáma eltér az első
G U i1 N1 tekercs menetszámától, a benne indukált feszültség
U1
I1
is eltérő nagyságú lesz.
A két indukált feszültség aránya az
u ω ⋅ N1 ⋅ Φ max ⋅ cos ω t N1
a = i1 = = egyenlet
ui 2 ω ⋅ N 2 ⋅ Φ max ⋅ cos ω t N 2
2.1.ábra A transzformátor működési elve
alapján megegyezik a tekercsek menetszámainak
arányával. Ezt az arányt kész transzformátoroknál a tekercsek feszültségeinek mérésével
érzékelhetjük, és áttételnek nevezzük:
U N
a = i1 = 1 .
Ui2 N 2
A szekunder tekercsben indukált feszültséget feszültségforrásként hasznosíthatjuk.
Terhelést kapcsolva a tekercsre az U i2 feszültség áramot indít az áramkörben. Ez a
terhelőáram átfolyva a tekercs menetein egy gerjesztést hoz létre, mely az őt létrehozó fluxust
gyengíteni igyekszik (Lenz törvénye).

15
Gemeter J.: Villamos gépek TRANSZFORMÁTOROK

Azonban az eredő fluxus terhelés hatására számottevően nem változhat, mivel akkor
megbomlana az egyensúly a primer tekercsben indukált U i1 feszültség és az U 1
kapocsfeszültség között. A primer tekercs áramfelvétele ezért megnő, és a főfluxus
létrehozása mellett gerjesztésének növekedésével ellensúlyozza a szekunder tekercs N 2 ⋅ I 2
fluxuscsökkentő gerjesztését. A gerjesztéseknek tehát egyensúlyban kell lenniük,
N 1 ⋅ I1 ≈ N 2 ⋅ I 2 , és felhasználva az áttételt, írhatjuk, hogy
I
a≈ 2 .
I1
Ugyanerre az eredményre jutunk, ha energetikai oldalról vizsgáljuk a kérdést. Az
átalakító szekunder oldalából kivett S 2 = U 2 ⋅ I 2 teljesítményt a primer oldalon bevitt
S1 = U1 ⋅ I1 teljesítménnyel kell fedezni. Ha az energiaátalakítás során keletkező veszteségektől
U I
eltekintünk, a két teljesítményt azonosnak vehetjük. U 1 ⋅ I1 ≈ U 2 ⋅ I 2 alapján a ≈ 1 ≈ 2 .
U 2 I1

2.2. Szerkezeti felépítés

A működési elv ismeretében a transzformátor a 2.2. ábrán bemutatott főbb szerkezeti

egységekre bontható:
9 7 • Primer tekercselés,
6
melybe az átalakítandó villamos
teljesítményt vezetjük, és amely
8
8
létrehozza az energiaátalakítás-
1
hoz szükséges mágneses teret.
3
2
• Vasmag, mely a válta-
kozó mágneses tér vezetését,
záródását biztosítja.
• Szekunder tekercselés,
4 melyből az átalakított villamos
5 teljesítményt nyerjük.
• Egyéb szerkezeti elemek,
1) vasmag; 2) nagyobb feszültségű - 3) kisebb feszültségű tekercs; nevezetesen: állványok, szek-
4) állvány; 5) szekrény; 6) fedél; 7) átvezetők; 8) hűtők; 9) tágulóedény
rény, fedél, átvezetők, hűtő-
2.2. ábra A transzformátor főbb szerkezeti egységei berendezések stb., melyek az
energiaátalakításban közvetve
vesznek részt.
A transzformátor szerkezetének részletes tárgyalásával nem foglalkozunk, csak a működés
szempontjából leglényegesebb alkatrészeket említjük meg.
a.) Tekercselések
A tekercselések anyaga általában elektrolitikus vörösréz, ritkábban nagytisztaságú
alumínium (Al 99,99 ). A tekercselő huzalokat hidegalakítással (hengerlést követő húzás) és
hőkezeléssel állítják elő, ügyelve a vonatkozó szabványok által előírt jellemzők (keménység,
szakítószilárdság) betartására.

16
Gemeter J.: Villamos gépek TRANSZFORMÁTOROK

A huzalok általában kör keresztmetszetűek (kb. 2,5 mm átmérőig), de nagyobb keresztmetszet

igény esetén készítenek téglalap alakú huzalt is. Ezeket "élére" vagy "lapjára" hajlítva használják.
Nagyobb keresztmetszetű vezetőt létrehoznak több szigetelt elemi szál összesodrásával is az
áramkiszorítás (szkínhatás) elkerülése céljából, főként középfrekvenciás transzformátoroknál és
fojtótekercseknél.
A körkeresztmetszetű huzalok szigetelése ma már jellemzően műanyagbázisú zománc.
Nagyteljesítményű olajtranszformátoroknál a profilhuzalt szigetelik még vékony papírral (japánpapír,
12 g/m2), vagy száraztranszformátoroknál műanyag fólia (myoflex, hosztafán) szalagozással.
Különleges, nagyáramú transzformátoroknál (pl. kemence tr.) előfordulhat szigeteletlen profilhuzal,
vagy belülről vizel hűtött rézcső is.
A tekercseléseket geometriai kialakításuk szerint is megkülönböztethetjük. A 2.3. ábrán hengeres
és tárcsás tekercselrendezést láthatunk.
• Hengeres tekercselrendezés
1
E tekercselési módra
az a jellemző, hogy a
2 menetek egymás mellett
az egész oszlophosszt
elfoglalják. A legüzem-
3
biztosabb megoldás az
4 lenne, ha a kívánt menet-
a) b) szám egymás mellett, egy
1) vasmag; 2) nagyobb feszültségű tekercs; 3) kisebb feszültségű tekercs; 4) főszigetelés
rétegben helyezkedne el
2.3. ábra Transzformátoroknál szokásos tekercselrendezések az oszlopon. Ekkor az
a) hengeres tekercselrendezés; b) tárcsás tekercselrendezés
egyes menetek között
nem lépne fel nagyobb feszültség, mint a transzformátor menetfeszültsége. Ez azonban nem
mindig érhető el, mert a járulékos veszteségek miatt a vezető sugárirányú mérete nem
haladhatja meg a 10 mm-t.
Ha a menetek nem férnek el egy sorban, több rétegben kell elhelyezni őket. Ekkor a
rétegek közt fellépő rétegfeszültség (2xU/rétegszám) ellen fóliaszigetelést alkalmaznak.
• Tárcsás tekercselrendezés
A 2.4a ábrán látható tárcsatekercs fazonhuzalból készült, rétegenként egy-egy menettel.
A tekercs készítéséhez szükséges huzalmennyiséget előre leszabják, majd a huzalszakasz
közepén a tárcsák szélességének megfelelő, élére hajlított "S" átmenetet készítenek. Az
átmenetet rögzítik a tekercselő dobon, és itt kezdik el a tekercselést. A dobot "előre" indítva,
elkészítik az "e" jelű féltekercset, ez idő alatt a másik félhez szükséges huzalmennyiség
ideiglenesen a dobhoz rögzítve, vele együtt forog. A féltekercs elkészülte után a másik
féltekercshez szükséges huzal kerül a huzaleresztőre, és a dobot ellenkező forgásirányba,
"hátra" indítva tekercselik fel a "h" jelű féltekercset.
E bonyolultnak tűnő műveletsorral érjük el, hogy a tekercs "kezdő" és "végző" vége is
felül van, és a tekercsbe áramot vezetve a két féltekercs azonos irányú gerjesztést hoz létre.
Az egymás mellé, vagy különböző csoportosításban elhelyezett tárcsák felső végeit
összekötve kapjuk a primer vagy szekunder tekercselést.

17
Gemeter J.: Villamos gépek TRANSZFORMÁTOROK

A tárcsás tekercselrendezést nemcsak akkor használjuk, ha mindkét oldal tárcsákból áll,

hanem akkor is, ha hengeres tekercselésnél egyetlen hengernél túl nagy rétegfeszültség
adódna. Ilyenkor megosztjuk az egyetlen hengert több tekercsre, és ezeket a tekercseket külön
szigeteljük szalagozással, csévékkel vagy cséveoldalakkal (szegletgyűrűkkel). A tekercsek
megfelelő végeit összekötve kapjuk aztán a primer vagy szekunder tekercselést.
A 2.4b ábrán látható tekercsnél
"e" "h" "e" "e" "h" nehézséget jelenthet a tekercs alján
elhelyezkedő kezdővég felhozatala a külső
palástra. A felmerülő nehézséget küszöböli
ki a 2.4c ábrán látható megoldás. A
kivitelezés hasonló módon történhet, mint
az a) megoldásnál, de nagyobb
a) b) c) tekercseknél nehézkes lehet a "h" félte-
2.4. ábra Különböző fajtájú tárcsás tekercselrendezések kercs ideiglenes rögzítése. Ebben az
a) tárcsa tekercs; b) kezdővég a tárcsa oldalán; c) kezdő- és
befejező vég a tárcsa külső palástján esetben nem szabják le előre a tekercshez
szükséges huzalmennyiséget, hanem a "h"
tekercs kezdő végét forrasztással kötik össze az "e" tekercs kezdő végével. Természetesen a két
féltekercs tekercselési iránya most is ellentétes.
b.) Vasmagok
Az energiaátalakításhoz szükséges váltakozó mágneses teret a levegőnél jobb mágneses
vezetőképességű vasanyagban hozzuk létre. Mivel a váltakozó mágneses tér tömör
vezetőanyagban örvényáramot indít, a mágneses teret vezető vasmagot egymástól szigetelt
lemezekből kell felépítenünk.
A lemezelés azonban nem tudja megakadályozni a lemezen belüli örvényáramok kiala-
kulását, ezt a lemezvastagság csökkentésével, és szilícium ötvözéssel igyekszünk minél
kisebb értékre szorítani. A jelenleg alkalmazott lemezvastagság erőátviteli transzformátorok-
nál 0,35 mm, a fajlagos ellenállás növelésére alkalmazott szilíciumötvözés kb. 2,5...4%.
A váltakozó mágneses tér létrehozása a vasban nemcsak örvényáramú veszteségek
keletkezésével jár. A vasanyag elemi mágneseinek a mágneses térbe történő beállítása ill.
átállítása is igényel hatásos teljesítményt. Mivel ennek nagysága az alkalmazott vasanyag
átmágnesezési (hiszterézis) görbéjének területétől függ, hiszterézis veszteségnek nevezzük.
A hiszterézis hurok 3
1
3
1

területét legradikálisabban
a vasanyag széntar- 3 2 2 2 3 2 3
talmának minimális
3 3
értéken tartásával
a) b) c)
csökkenthetjük. A rend- 1) tekercselés; 2) oszlop; 3) járom
kívül kis széntartalom 2.5. ábra Egyfázisú transzformátor vasmagtípusok
a) láncszem- b) oszlop- c) köpeny típusú vasmag
mellett igen lényeges a
kristályszerkezet felépítése. Ezt hidegalakítással és hőkezeléssel módosíthatjuk. A hőkezeléssel és
hideghengerléssel irányított szemcseszerkezetű lemez mágneses tulajdonságaiban többszörösen felül-
múlja az azonos vegyi összetételű melegen hengerelt lemezt. Ez utóbbi kijelentésnek sajnos van egy

18
Gemeter J.: Villamos gépek TRANSZFORMÁTOROK

szépséghibája: csak akkor igaz, ha a felépítendő mágneses tér iránya megegyezik a hengerlés
irányával.
3 1 A 2.5. ábrán
3
és 2.6. ábrán
2 2 2 3 2 2 2 3 bemutatott hagyo-
mányos egy- és
3 3
háromfázisú vas-
a) b)
1) tekercselés; 2) oszlop; 3) járom magtípusok el-
2.6. ábra Háromfázisú transzformátor vasmagtípusok terjedésüket egy-
a) mag típusú vasmag; b) köpeny típusú vasmag
szerű felépítésük-
nek és olcsó felszerszámozási igényüknek köszönhetik. A konstrukciók közös hátránya
viszont, hogy a sarkokban a fluxusvezetés iránya eltér a hengerlés irányától, így
hidegenhengerelt lemez alkalmazása esetén a járom és oszlop találkozásánál a sarkokban
többletveszteség keletkezik.
A transzformátor lemezeket ma már szalagalakban, a megrendelő által igényelt méretű és
tömegű tekercsekben, kétoldali szigeteléssel szállítják.
Modernebb konstrukciós irányzat a tekercselt vasmagok alkalmazása. Ennél a
megoldásnál biztosítani tudjuk, hogy a vasmag egész hosszában a hengerlés irányában
haladjon a fluxus. Elmaradnak a sarkok és az élőmunkaigényes lemezelés. A már korábban is
alkalmazott kitűnő mágneses tulajdonságú, hidegenhengerelt lemezcsíkból felcsévélt un.
toroid vasmagoknál a tekercselés elhelyezése jelentett technológiai nehézséget. A zárt gyűrűre
menetenként kellett a tekercselést felfűzni, ami korlátozta a konstrukció alkalmazhatóságát
teljesítmény és feszültségnagyságban egyaránt. Nagyobb helyigénye és gyártási költsége
miatt csak különleges alkalmazási területeken terjedt el.
A konstruktőrök azonban nem mondtak le a tekercselt vasmag kínálta előnyökről.
Először különböző toroid tekercselőgépek alkalmazásával, majd a lemeztekercs szétvágásával
4 3 kísérelték meg a gyártási nehéz-
4
ségeket megoldani. Az 2.7.ábrán
1 ilyen tekercselt vasmagú transz-
5 formátort láthatunk. A 4 félből álló
5
vasmagot a csévén lévő tekercselésbe
illesztve, és bandázzsal összefogva a
vasmagfeleket, megtakarítható az
2
élőmunkaigényes lemezelés
1) a transzformátor tekercselése csévén; 2) hidegenhengerelt Jelenleg 10kVA teljesítmé-
tekercselt vasmag, a lemezek egymáshoz ragasztva, majd a lemez-
tekercs félbevágva; 3) a vasmagfeleket összefogó bandázs, nyig sorozatban gyártott (pl.
4) bandázsrögzítő csavar, 5) köszörült illeszkedő felület (lehetőleg
minél kisebb légrés).
Vacuumschmelze) egy- és
2.7. ábra. Egyfázisú tekercselt vasmagkialakítás
háromfázisú tekercselt vasmagok
vannak kereskedelmi forgalomban,
de egyes cégek megrendelésre gyártanak nagyobb teljesítményű (MVA)
transzformátorokat is ilyen technológiával.

19
Gemeter J.: Villamos gépek TRANSZFORMÁTOROK

2.3. Helyettesítő kapcsolási vázlat

A helyettesítő vázlat bevezetésének célja egy olyan passzív elemekből álló kapcsolás
létrehozása, melynek segítségével az adott villamosgép különböző terhelési állapota,
viselkedése egyszerűen leírható.
A transzformátor működési elvének tárgyalásakor láthattuk, hogy az energiaátalakításhoz
váltakozó mágneses térre van szükség. E váltakozó mágneses tér feszültséget indukál az ott
létrehozó primer tekercselésben, és az átalakított villamos energiát hasznosító szekunder
tekercselésben is. Az átalakított energia hasznosításakor a szekunder tekercselésen átfolyó
áram szintén létrehoz egy gerjesztést, mely a primer tekercs gerjesztése ellen dolgozik.
Azt is láttuk, hogy a tekercsek közti mágneses kapcsolatot vasmag alkalmazásával
segítjük elő. E kapcsolat gyakorlati megvalósításakor azonban találkozunk olyan
jelenségekkel, melyeket eddig nem tárgyaltunk. A primer tekercseléssel létrehozott
erővonalak között lesznek olyanok, melyek nem a vasmagban fognak záródni, nem
kapcsolódnak a szekunder tekercs meneteivel.
Φ Azon erővonalak összességét, melyek
csak a tekercselés egyes meneteivel
_ Φ s2 _ kapcsolódnak és az energiaátalakításban
U1 _ N1 N2 _ U2
I1 Φ s1 I2
nem vesznek részt, szórási fluxusoknak
nevezzük. A szekunder tekercselésnél
Φ hasonlóan találunk szórt fluxusokat. A
N1 és N2 menetszámú primer és szekunder tekercselés, terhelő áram által létrehozott mágneses
Φ főfluxus; Φs1és Φs2 szórási fluxusok.
2.8. ábra A valóságos transzformátorban teret nem tudja a primer tekercs
kialakuló fluxusok és áramirányok ellengerjesztése teljes egészében
megszüntetni, maradnak egyes menetekkel
kapcsolódó erővonalak, melyek befolyásolják a szekunder kapcsokon mérhető feszültséget.
Mivel a szórási fluxusok igen jó közelítéssel egyenesen arányosak a tekercsen átfolyó
áram nagyságával, és figyelembe véve az általuk indukált feszültségek nagyságát és irányát,
hatásukat helyettesíthetjük egy a tekercsből kiemelt reaktanciával.
A szórt fluxusok által indukált feszültség ezek szerint:
Us = I ⋅ j Xs,
_
Φ
ahol Xs = ω ⋅ L s a szórási R1 X s1 X s2 R2
2
reaktancia, Ls = N ⋅ Λ s a szórási _ _ _ _
U1 _ Ui1 Ui2 _ U2
induktivitás, és Λ s a szórt fluxus I1 I2
_
mágneses vezetőképessége. Φ
Mint minden valóságos
2.9. ábra Idealizált tekercsekből felépített transzformátor
tekercsnek, így a primer és
szekunder tekercselésnek is van ohmos ellenállása. Annál a megállapításunknál tehát, hogy a
tekercs kapcsain mérhető feszültséggel a tekercsben indukált feszültség tart egyensúlyt,
figyelembe kell vennünk a tekercs ohmos ellenállásának hatását is. Hasonlóan a szórási
reaktanciához, kiemelhetjük a tekercs ohmos ellenállását is,

20
Gemeter J.: Villamos gépek TRANSZFORMÁTOROK

UR = I ⋅R,
így kapjuk a 2.9. ábrán idealizált tekercsekből felépített transzformátort.
A primer és szekunder körben szereplő N1 és N 2 idealizált tekercsekben a feltételezésünk
szerint szinuszosan változó főfluxus
N ⋅ Φ max ⋅ d sin ω t
ui = = N ⋅ Φ max ⋅ ω ⋅ cos ω t
dt
pillanatértékű, ill. a primer és a szekunder tekercsben
2π ⋅ f
U i1 = ⋅ N1 ⋅ Φ max = 4.44 ⋅ f ⋅ N1 ⋅ Φ max ,
2
2π ⋅ f
U i2 = ⋅ N 2 ⋅ Φ max = 4.44 ⋅ f ⋅ N 2 ⋅ Φ max
2
effektív értékű feszültséget indukál.
Tételezzük fel, hogy transzformá-torunk szekunder menetszáma megegyezik a primer
tekercs menetszámával. E felté-telezésnek megfelelő transzformátor szekunder mennyiségeit
megkülönböztetésül, ezen túl lássuk el vesszős ( ' ) jelöléssel! Ezek szerint N1 = N 2' és
'
U i1 = U i2 . Könnyen belátható, ha a két tekercs menetszáma és feszültsége azonos, akkor
menetenként összeköthetők, és egy tekerccsel helyettesíthetők (2.10. ábra). Ezáltal a két
különálló áramkört egyesítettük, és egyfajta indukált feszültségről beszélhetünk.
Ha eltekintünk az energiaátalakításhoz szükséges X s1 Xs
, ,
R2
R1
mágneses tér létrehozásakor keletkező hatásos és 2

meddő teljesítményektől, akkor egy egyszerű, terhe- _,

_ _ _,
lési állapotok vizsgálatára könnyen használható U U i1 Ui
U
2
1
négypólust kapunk, igaz ugyan hogy felépítésekor _ 2 _
, ,
1:1 áttételű ( N1 = N 2' ) transzformátorból indultunk ki. I1 N1 N2 I2
Mi a helyzet általánosságban, nem 1:1 áttételű
2.10. ábra A transzformátor primer és
transzformátorok esetén? szekunder áramkörének egyesítése
N1
Át kell számítanunk a tényleges a = áttételű
N2
transzformátor szekunder mennyiségeit egy képzeletbeli, 1:1 áttételű ( N1 = N 2' )
transzformátorra! Ezt az átszámítást redukciónak nevezzük. A redukció alapvető feltétele,
hogy az átszámítás során a gerjesztési és teljesítmény viszonyok ne változzanak meg.
Az áttétel definíciójából következően a tényleges menetszámból a képzeletbeli menetszám:
N 2' = a ⋅ N 2 = N 1 .

Ezt a gondolatmenetet folytathatjuk az indukált feszültségre is:

U i'2 = a ⋅ U i 2 = U i1 ,

( )
és az N2 ⋅ I 2 = N2' ⋅ I 2' = a ⋅ N2 ⋅ I 2' gerjesztés-azonosságot figyelembe véve, az áram:
I2
I2' = .
a
I2
A teljesítmények egyezségéből következik S2 = U 2 ⋅ I2 = U 2' ⋅ I2' = U 2' ⋅ alapján, hogy
a

21
Gemeter J.: Villamos gépek TRANSZFORMÁTOROK

U 2' = a ⋅ U 2 ,
2
⎛I ⎞
valamint P = I 22 ⋅ R 2 = I 2'2 ⋅ R '2 = ⎜ 2 ⎟ ⋅ R '2 alapján,
⎝ a⎠
R'2 = a 2 ⋅ R 2 ,
2
⎛I ⎞
és Q = I 22 ⋅ X s 2 = I 2'2 ⋅ X 's 2 = ⎜ 2 ⎟ ⋅ X 's 2 alapján
⎝ a⎠
X s'2 = a 2 ⋅ X s 2 .

R Xs Összevonva az R1 és R2’ ellenállásokat egy

közös R = R 1 + R 2' tagba, valamint az X1 és X2’ reak-
_ _ _ _
_ U R = I1. R U s = I1. jX s tanciákat egy közös X s = X s1 + X s'2 tagba, kapjuk a
_
U1 U'2 2.11. ábrán bemutatott helyettesítő vázlatot.
_ _ A redukciót (átszámítást) természetesen bár-
I 1= I2'
melyik feszültségre elvégezhetjük.
2.11. ábra A transzformátor A helyettesítő vázlat R és X tagjának
egyszerűsített helyettesítő vázlata meghatározásához egy elkészült transzformátoron a
rövidzárási mérés eredményeit használhatjuk fel.

2.4. Állandósult üzemállapotok vizsgálata

a.) Üresjárás
A transzformátor üresjárási üzemállapotában a primer tekercselést névleges feszültségre
kapcsoljuk, a szekunder kapcsok pedig üresek, a szekunder tekercselés árammentes.
A transzformátor által felvett áram és teljesítmény a váltakozó mágneses tér felépítésére
fordítódik. Ezek mérésével a vasmag mágnese igénybevételétől, a vastestben keletkező
cos ϕ 0I 0 P0 veszteségekről kaphatunk információt. Az üresjárási
I0
mérés a tekercselésben keletkezett durva hibák (pl.:
I0n
menetzárlat) felderítését is szolgálja.
P0
Üresjárásban a primer tekercselésbe indukált
feszültség csak csekély mértékben különbözik a
P 0n
kapocsfeszültségtől, ezért a transzformátor áttételének
cos ϕ 0
cos ϕ 0 n meghatározása az üresen járó transzformátor primer és
szekunder feszültségének mérésével történik.
U0
A transzformátor lemeztest mágneses
Un
igénybevételéről, a lemezelés minőségéről az egyszerű
2.12. ábra Transzformátor üresjárási
jelleggörbéi üresjárási mérésnél több információt adnak az
üresjárási jelleggörbék. A jelleggörbék a tápfeszültség
függvényében ábrázolják az üresjárási áram és teljesítmény változását.
Az üresjárási teljesítmény mérésével pontosan meghatározhatjuk, hogyan változik a
vastestben keletkező veszteség a tápfeszültség függvényében. Az üresjárási teljesítménygörbe
alakja jó közelítéssel másodfokú parabola. A vastestben váltakozó fluxus a feszültséggel
egyenesen arányos, üresjárásban elenyésző mennyiségű fluxus kényszerül szórási utakra, így

22
Gemeter J.: Villamos gépek TRANSZFORMÁTOROK

a feszültség az indukcióval is arányos lesz. Megállapíthatjuk, hogy a vasveszteség a feszültség

(az indukció) négyzetével változik.
b.) Rövidzárás
A fejezet részletes tárgyalása előtt egy nagyon fontos dolgot kell tisztáznunk: a
transzformátor rövidzárása és rövidzárlata két különböző fogalom.
A transzformátor rövidzárása: egy szekunder oldalon rövidre zárt transzformátor
csökkentett feszültségről történő táplálását jelenti vizsgálati célból, melynél a tekercselésben
folyó áram nem, vagy alig lépi túl a névleges értéket.
A transzformátor rövidzárlata: egy primer oldalon üzemszerűen névleges feszültségre
kapcsolt transzformátor normálistól eltérő üzemállapota, melynél a szekunder kapcsok
véletlenszerűen egymással, vagy a földelés felé kis ellenállással összeköttetésbe kerülnek.
Ebben az esetben, a tekercselésben a névleges áram több tízszerese is folyhat.
A rövidzárási vizsgálat során a transzformátor tekercseléséről, annak ohmos ellen-
állásáról és szórási reaktanciájáról kapunk információt. Rövidzárási mérés alapján vehetjük
számításba különböző terheléssel járó transzformátorokban bekövetkező feszültségeséseket,
és pl. párhuzamos üzemben a terhelés eloszlást egyes transzformátorok között.
A rövidrezárt transzformátort jó közelítéssel egy impedanciával helyettesíthetjük,
melynek ohmos összetevője a transzformátor primer és szekunder tekercselésének azonos
feszültségszintre redukált ellenállása, induktív összetevője, pedig a tekercselések szórási
reaktanciájának összege:
( ) ( )
Z = R 1 + R 2' + j ⋅ X s 1 + X s'2 = R + j ⋅ X s .

A rövidzárási feszültséget felbonthatjuk két összetevőre:

U z = I z ⋅ Z = I z ⋅ ( R + jX s ) = U R + U s _
Külön jelentőséget tulajdonítunk a R Xs UR

névleges rövidzárási feszültségnek, _

U R = I z ⋅ R U s = I z ⋅ jX s _ U z1
melynél a névleges áram folyik a Us
_
rövidrezárt transzformátor tekercselé- Uz1 _
Iz
seiben. A transz-formátor névleges _
ϕz
értékeinek a szabvány szerint azokat az Iz

értékeket kell tekinteni, melyeket a 2.13. ábra Egyszerűsített helyettesítő vázlat és

gyártó a transzformátor adattábláján vektorábra rövidzárásban
feltüntetett. Ezek a transzformátor
kapcsaira vonatkozó feszültség és áram adatok: U 1 / U 2 és I 1 / I 2 .
A névleges rövidzárási feszültségnek a névleges feszültségre vonatkoztatott értékét
dropnak nevezzük:
U
ε z = zn .
Un
Névleges feszültség alatt természetesen annak az oldalnak a feszültségét kell érteni,
amelyről a rövidrezárt transzformátort tápláljuk.
A rövidzárási feszültséghez hasonlóan a dropot is felbonthatjuk ohmos és meddő összetevőre:
U z = U R2 + U s2 , és ε z = ε 2R + ε 2s .

23
 Gemeter J.: Villamos gépek TRANSZFORMÁTOROK

UR
Mivel cosϕ z = , ebből következően:
Uz
U I ⋅R U I ⋅X
ε R = R = n = ε z ⋅ cosϕ z , és ε s = s = n s = ε z ⋅ sin ϕ z .
Un Un Un Un
A dropot százalékos formában is szokták használni, szokásos értéke a teljesítménytől
függően: 100 ε z = 3...8 %.
A drop értékéből következtethetünk a zárlati áram állandósult értékére. Mivel
rövidzárásban (és jó közelítéssel zárlatkor is), a mágneses erővonalak szórási utakra
kényszerülnek, a rövidzárási impedancia állandónak tekinthető.
U U
E közelítéssel élve: Z z = zn = n , aminek alapján egy névleges feszültségre kapcsolt
In IZ
transzformátor állandósult zárlati áramának effektív értéke:
U 1
IZ = n ⋅ In = ⋅I .
U zn εz n
cos ϕ z Pz Uz A rövidzárási jelleggörbék felvételénél változtatható
P feszültségforrásról tápláljuk a szekunder oldalon rö-
z
Pzn vidrezárt transzformátort, és mérjük a tápfeszültséget,
Uz
U zn valamint a transzformátor felvett áramát és hatásos
teljesítményét, és a felvett áram függvényében ábrá-
cos ϕ zn cos ϕz
zoljuk a transzformátor rövidzárási feszültségét (amivel
tápláljuk a rövidrezárt transzformátort), és a rövidzárási
teljesítményt (2.14. ábra).
A jelleggörbéket kiértékelve meghatározhatjuk a
Iz névleges áramhoz tartozó névleges rövidzárási feszült-
In séget és rövidzárási teljesítményt. Ezek az adatok szüksé-
2.14. ábra Transzformátor
rövidzárási jelleggörbéje gesek a transzformátor dropjának és a névleges áramhoz
tartozó tekercsveszteségének meghatározásához.
A névleges rövidzárási adatok birtokában kiszámíthatjuk az egyszerűsített helyettesítő
vázlat elemeit. A névleges rövidzárási teljesítményből és áramból közvetlenül számítható az
azonos feszültségszintre redukált tekercsellenállások eredője:
P ' Pzn
R 1 + R '2 = zn vagy R 1 + R 2 = .
I12n I 22n

A helyettesítő vázlat eredő reaktanciáját a rövidzárási meddő teljesítmény ismeretében

számíthatjuk. A felvett látszólagos teljesítmény: S zn = U zn ⋅ I n . Ismerve a névleges
rövidzárási teljesítményt, a meddő teljesítmény egyszerűen számítható:
2 2
Qzn = S zn − Pzn .
Ennek alapján az eredő szórási reaktancia:
Q Q
X s1 + X s' 2 = zn , vagy X s' 1 + X s2 = zn .
I n21 I n22
Háromfázisú transzformátoroknál a helyettesítő vázlat elemeit egy fázisra kell
vonatkoztatni, ezért ott fázisértékekkel számolunk.

24
Gemeter J.: Villamos gépek TRANSZFORMÁTOROK

c.) A transzformátor feszültségváltozása

A transzformátor üzemi viselkedésére jellemző, és a legtöbb ország szabványában
is definiált adat a transzformátor feszültségváltozása. Feszültségváltozás alatt a
névleges feszültséggel táplált transzformátor szekunder üresjárási (U 2o ) és terhelési
kapocsfeszültségének (U 2 ) különbségét értjük:
∆ U = U 2o − U 2 . (2.54)
Terhelés hatására a transzformátor tekercselésén átfolyó áram annak ohmos
ellenállásán és szórási reaktanciáján feszültségesést okoz. A feszültségesés miatt a
terheléstől függően változni fog a transzformátor szekunder feszültsége az üres-
járásihoz képest, annak ellenére, hogy állandó primer tápfeszültséget biztosítunk.
A terhelés váltakozó áram lévén, nemcsak nagyságával, hanem fázishelyzetével is
befolyásolja a szekunder feszültséget. Ugyanakkor a transzformátor Zz rövidzárási
impedanciájának nagyságán kívül, annak R ohmos és X induktív összetevőitől, vagyis
a rövidzárási teljesítménytényezőtől, a cos ϕ z -től is függ.
Az eddigiek alapján összefoglalhatjuk, hogy a terheléshatására bekövetkező
feszültségváltozás négy tényezőtől függ: a terhelő áram nagysága és fázisa ( ϕt ),
valamint a transzformátor rövidzárási impedanciája és annak összetevői. A gyakor-
latban többségében előforduló induktív terhelések esetén a feszültségváltozást:
∆U = I t ⋅ Z z ⋅ cos(ϕ z − ϕ t )
összefüggés segítségével számíthatjuk ki.
Azonban különbséget kell tennünk az induktív és kapacitív jellegű áramok között,
ehhez a terhelés fázisszögét előjellel kell figyelembe venni. Ha meddő teljesítmény
fogyasztás esetén (induktív jellegű terhelés) pozitív előjelű volt ϕ t , akkor meddő
teljesítmény termelésekor (ha az áram siet a feszültséghez képest), ϕ t -t negatív
előjellel kell figyelembe venni.

U2 I 2 n = áll U2
ε .U n
ϕ t=áll. kapacitív I 2 = áll s
∆U = I t ⋅ Z t ⋅ cos(ϕ z − ϕ t )
U
0
I2 ⋅ Xs U0
U0
I2 ⋅ R I2 ⋅ Zz I2 ⋅ Xs
ϕt = 0 ε R ⋅U n
ϕz = ϕt ε R ⋅U n
ε Z ⋅U n ε s ⋅U n
ε Z ⋅U n
induktív
kapacitív induktív

−ϕ -90
o ϕ t = −(90 − ϕ z )
o
ϕz 90
o

0 It ϕt
t 0
I n
a) b)
2.15. ábra A transzformátor terheléstől függő feszültségváltozása
a) a terhelő áram változik állandó fázisszög mellett; b) a fázisszög változik és a terhelő áram nagysága állandó

Ábrázolva a szekunder feszültségváltozását a terhelő áram fázisszögének függvé-

nyében a 2.15.ábrán látható jelleggörbét kapjuk. A görbéből láthatjuk, hogy kapacitív
terhelésnél, ha a terhelés fázisszöge ϕt ≥ 90° − ϕ z , a szekunder feszültség az üresjárási
feszültségnél nagyobb lesz, tehát a terhelés hatására emelkedik.

25