Egyjelentésű szavak

- a szavak olyan nyelvi egységek, amelynek van hangalakja és jelentése

- a szó hangalakja az, amit érzékelünk: a hansor vagy betűsor

- jele: H

- a szó jelentése pedig az, amire gondolunk, amikor halljuk vagy leírva
látjuk

jele: J

Többjelentésű szavak

- ha a hangalak több jelentésre utal, és a jelentések között valamilyen

kapcsolat fedezhető fel, akkor többjelentésű szavakról beszélünk (pl. pók,
zebra, csillag stb.)

Azonos alakú szavak

- az azonos alakú szavak hangalakjának egyezése véletlenszerű,

jelentésük nem függ össze

- legtöbbször szófajuk is különböző (pl. ég)

 Rokon értelmű szavak

- azokat a szavakat, amelyekhez megegyező vagy hasonó jelentés

tartozik, rokon értelmű szavaknak (szinonímáknak) hívjuk

- az egyes jelentések között többnyire fokozati (fut-rohan-száguld) vagy

szóhangulati (érzelmi), stílusbeli (kajál-eszik-étkezik) különbség van.

- a jelentésbeli különbségek meghatározzák, milyen helyzetekben

használhatjuk őket

- még a megegyező jelentésű szavak sem cserélhetők fel egymással

minden esetben

Ellentétes jelentésű és hasonló alakú szavak

- az ellentétes jelentésű szavak hangalakja eltérő, jelentése pedig

ellentétes egymással

jelölésük: H<->J

- a hasonló alakú szavak jelentése eltérő, hangalakjuk azonban hasonló

- mivel jelentésük különbözik, nem szabad felcsérelni őket

- jelölésük: H1 - J1

                 H2 - J2

Hangutánzó és hangulatfestő szavak

- ha a hangalak önmagában hordja a jelentést, vagy sejteti azt,
hangutánzó, illetve hangulatfestő szavakról beszélünk

- ezeknek a szavaknak az esetében a hangalak és a jelentés között szoros

kapcsolat van, kölcsönösen felidézik egymást

- a hangutánzó szavak emberek, állatok, dolgok, jelenségek hangját

utánozzák

- a hangulatfestő szavak a jelentéséhez kapcsolódó érzéseket, hangulatot,

mozgást is kifejezik

Jelük: H ->J

A beszélt nyelvi metaforák

- metaforákkal nem csak az irodalmi művekben találkozhatunk

- a hétköznapi életben is gyakran azonosítunk két dolgot vagy személyt

valamilyen közös jellemző alapján

- a hétköznapi beszédban használt metaforákat beszélt nyelvi

metaforáknak nevezzük