7.

Kommunikáció az interneten
WWW, Keresőrendszerek

Word Wide Web:

A Word Wide Web 1992-ben indult hódító útjára, hogy behálózza a világot. Jellemzői:
- Hypertext elven működik, ami azt jelenti, hogy egy dokumentum, illetve annak
bizonyos részei másik dokumentummal van kapcsolatban. Pl. egy hypertext szövegben
megjelenő névre kattintva előhozhatjuk az illető életrajzi leírását.
- Multimédiás, azaz egyidejűleg szöveg, kép, hang, mozgókép továbbítására is képes.
- Kliens-szerver elven működik így az egymástól több ezer kilométerre lévő anyagok is
összekapcsolhatók.

A WWW működési elve (röviden):

Jelenleg a leggyorsabban terjedő, legnépszerűbb szolgáltatás az Interneten a Világméretű
Háló, a WWW. Sikerének oka, hogy látványos dokumentumok nézhetők vele, amik tele
vannak kereszthivatkozásokkal (ez a hypertext), és képekkel, olyan, mint egy képes lexikon.
A WWW általános ügyfél-kiszolgáló hálózati koncepcióra épül. Az információszolgáltató
gépeken egy WWW kiszolgálóprogram (Web szerver) program fut, (ennek működését a
szervert üzemeltető rendszergazda felügyeli) amely a felhasználók gépein futó böngésző-
programok (Netscape, Explorer, Opera) által küldött kérésnek megfelelően elküldi a kért
információt az adott gépre, amely ebben az esetben az ügyfél (kliens). Az ügyfél a saját gépén
működő, böngésző programot futtatja, mely kapcsolatba lép a szerver programmal és lekéri a
szükséges információkat. A kapcsolat csak az adatátvitel idejére jön létre, minden
információkérés és az arra adott válasz független a többitől A kiszolgáló nem figyeli külön az
egymás után beérkező igényeket, mindet új kérésként kezel, még akkor is, ha az esetleg
azonos helyről érkezett.
A hypertext szövegek egy speciális leírónyelv, a HyperText Mark-up Language (HTML)
segítségével készülnek. Ez egy hagyományos szöveg fájl, amely a formázási parancsokra
utaló utasításokat is tartalmazza.
A hypertext szövegek szállítása az Interneten bonyolult feladat a hozzájuk kapcsolódó
nagyméretű képek hangok miatt. Erre az átviteli módra egy új protokollt dolgoztak ki a
HTTP-t (HyperText transfer Protokol). Ennek nagy előnye, hogy a dokumentumokat
részenként is le tudja tölteni, és félig letöltött állapotában is megkezdi a megjelenítést.

A WWW működését biztosító tényezők:

Egyetemes leírás, amellyel a különböző forrásokra lehet hivatkozni. Minden információs
egység — kép, grafika, animáció, szöveg — forrásként jelenik meg a hálózaton. Ezekre a
forrásokra olyan módon lehet hivatkozni a kapcsolatok felépítése során, hogy meg kell adni a
forrás helyét, és annak módját, hogy a használt program hogyan tudja megjeleníteni, használni
ezt a forrást. Az alkalmazott megjelenítési módot az URL (Uniform Resource Locator -
egységes forrásazonosító) adja meg.

World Wide Web (WWW):

A WWW az Internet talán legnépszerűbb szolgáltatása, az elektronikus levelezés mellett. A
WWW információs lapokból, oldalakból áll, melyeken szöveg mellett rajz, kép, hang,
digitális videofilm is lehet. A lapok felépítését egy úgynevezett HTML nyelven írt
állományok adják meg. (Az ilyen állományok azonosítójában a kiterjesztés HTM, vagy
HTML.) Ezek a lapok úgynevezett Web szervereken vannak tárolva. Egy lap bizonyos
részeire (szavaira, képeire) kattintva újabb lapra ugorhatunk át, mely bármely más szerveren
is lehet. Az ilyen oldalrészt - melyre kattintva egy másik lapra juthatunk - élőkapocsnak,
angolul linknek nevezzük. A szöveges linkek legtöbbször aláhúzottan jelennek meg. A WWW
lapjainak megtekintését, a lapok közötti navigálást WWW böngésző program segítségével
tehetjük meg. A legnépszerűbb böngészők az Internet Explorer és a Netscape Navigator, és az
Opera nevű programok. Azt is szokták mondani, hogy böngészéskor, egyik lapról a másikra
ugrálva "szörfözünk" az Interneten. Lehetőség van arra is, hogy egy-egy link egy FTP szerver
egy alkönyvtárára, vagy állományára mutasson, ilyenkor a megfelelő alkönyvtár
tartalomjegyzékét, illetve az állomány tartalmát nézhetjük meg. Ha az állomány tartalma
közvetlenül nem jeleníthető meg az adott böngészővel, lehetőség van az állomány lemezre
mentésére is. Legtöbbször az FTP szervereket ilyen letöltési szándékkal látogatjuk meg a
böngészőkkel. Azonban egy linkre kattintás elindíthat egy levélküldést is. Ez alapján
elmondható, hogy az Internet sok szolgáltatása be van integrálva a WWW-be, ugyanis egy
HTML lapról, böngésző program segítségével elérhető, használható. Ennek érdekében a
WWW-n az egyes lapok, állományok címzésére egy úgynevezett URL szolgál.

A dokumentumok azonosítása:
A hatalmas információhalmaz erőforrásainak az azonosítását az egységesített URL (Uniform
Resourche Locators) azonosítók segítségével végezhetjük. Az URL olyan azonosító, mely
megadja, hogy az adott forrásanyaghoz hogyan lehet hozzáférni. http://www.origo.hu/
Mi is az URL?:
Az URL felépítése a következő: szolgáltatás://szervercím/könyvtár/állománynév A szolgáltatás - többek között -
http, ftp, mailto lehet. A http a WWW szerverekről történő állomány-átviteli módot, az ftp az FTP szolgáltatást,
míg a mailto a levélküldést jelenti. A könyvtárnév annak a könyvtárnak az elérési útja, melyben az állomány van.
Az állománynév a megcímzett állomány azonosítója. A legtöbb WWW szerver esetében ha nem adunk meg
állománynevet, akkor a legtöbb WWW szerver esetében egy bizonyos állományazonosítót vesz a hiányzó helyére.
Ha olyan sincs akkor vagy hibajelzést kapunk, vagy az alkönyvtár tartalomjegyzékét kapjuk vissza. Ilyen
alapértelmezett állományazonosítók az index.html, index.htm, illetve a home.html. Egyéb alapértelmezett
állományazonosítók is lehetnek a különböző WWW szerverek esetében. Ha egy linkre kattintva átmegyünk egy
másik lapra, akkor onnan vissza is térhetünk az eredetire (melyről arra a lapra jutottunk), rákattintva a
böngészőprogram Back (vissza) feliratú és/vagy jelzésű gombjára. Előrefelé - azaz arra a lapra lépni, melyről
nemrégiben az aktuális lapra visszaugrottunk - a Forward feliratú és/vagy jelzésű gombra kattintva lehetséges.

További lehetőségek a böngészés során:

Egy lap tartalmát, vagy annak egy alkotóelemét le is tudjuk menteni, ha arra van szükségünk.
Az egész lapot a File menü Save As menüpontjával menthetjük el, melynek hatására a
szokványos windowsos "mentés másként" dialógus ablak bukkan elő. Alapesetben a HTM
vagy HTML kiterjesztésű állomány tartalmát - melynek felépítését és tartalmát az állomány
HTML nyelven leírva tartalmazza - HTML formátumban menthetjük el. Lehetőség van
azonban arra is, hogy a lap szövegét egyszerű szöveges formátumban mentsük el, azonban
ehhez a dialógusdobozban a Save as type legördülő menüben a Plain text (jelentése sima
szöveg) elemet kell választani. Ha egy oldalon valahol látható képet szeretnénk elmenteni,
akkor kattintsunk rá a kívánt képre a jobb egérgombbal, majd az ott előbukkanó menüből a
Save Image As pontot válasszuk ki. Ekkor egy újabb mentési dialógusdoboz megjelenésével
megadhatjuk, hogy hová, milyen néven mentsük el. Ha csupán önállóan meg szeretnénk a
képet tekinteni, akkor rajta a jobb gombbal kattintva a View image menüpontot válasszuk ki a
felbukkanó menüből.
A böngészőprogram indulásakor általában - aktuális beállításától függően - egy bizonyos
URL-el címzett lap töltődik be automatikusan. Az ezen levő linkekre kattintva tudunk új
lapokra, új szerverekre "átvándorolni". Ilyen formában csak nézelődünk, bolyongunk a
lapokon. Azonban ha tudunk egy konkrét címet (például ha olvastuk vagy hallottuk valahol és
érdekel minket), akkor közvetlenül is elugorhatunk a cím által adott lapra. Ezt - többek között
- úgy is megtehetjük, hogy a böngésző ablakának Location: (fehér mezejébe) beírjuk a lap
URL címét. A másik lehetőség, hogy a File menüből az Open page menüpontot kiválasztva,
megadjuk a kívánt URL-t. A URL-ben a http tagot nem kötelező kiírni, a legtöbb böngészésző
ezt alapértelmezésnek tekinti.

Honlapok:
A WWW lapjain nagyon sokféle dologról találhatunk információt. Egy-egy intézménynek,
részlegnek, osztálynak, személynek vagy más dolognak a bemutatkozó lapját honlapnak
(angolul: home page) nevezzük. A legtöbb valamennyire is számító, illetve ambiciózus
intézménynek, személynek van honlapja, minden nagy cégnek, intézménynek. Az egyes
országoknak is van hivatalos honlapja, így Magyarországnak is.
Egy WWW szerveren nemcsak egyetlen honlap lehetséges, hiszen a honlap nem szerverhez,
hanem egy adott dologhoz, témához kötődő fogalom. Egyre több csoportnak, személynek van
honlapja, beleértve az "egyszerű", azaz hírnévvel nem rendelkező személyeket is. Így egyre
több diák is készít saját honlapot, rendelkezik saját honlappal.

Keresőrendszerek:

Ahogy az Internet növekedett és a tájékozódás egyre jobban ellehetetlenült, úgy jelentek meg
a különböző információ-visszakereső rendszerek. Leegyszerűsítve ezeket két nagyobb
csoportra bonthatjuk: azokra, amelyek valamilyen automatizált eljárással (keresőrobotok,
indexelés stb.), mechanikusan tárjak fel a világhálózat információforrásait, és azokra, amelyek
- ha sokszor félig automatizáltan is - emberi közreműködéssel alakítják ki visszakereső
indexeiket. Az előbbiek előnye, hogy sokszor szinte teljes körűen feltárják a Hálózatot (ez ma
több száz millió HTML-ben készült oldalt jelent csak a WWW felől nézve!), s hátrányuk is
ez, egészen speciális kereséseket kivéve iszonyatosan sok találatot adnak, igen nagy
redundanciával. A kézi ill. saját bevalláson alapuló eligazító rendszerek ennek csak töredékét
kezelik, viszont elég biztonsággal fellelhetőek a legfontosabb site-ok, amelyektől azután el
tudunk indulni. Intelligensebb keresőrendszerek

Az információkeresők aligha tudnának még egy olyan eszközt említeni, amely olyan
mértékben megváltoztatta volna életüket, mint az internetes keresőrendszerek. A bámulatos
képességekkel rendelkező eszközök weboldalak millióit átvizsgálva másodpercek leforgása
alatt keresik ki számunkra a legfrissebb napi fejleményeket, a kért termékértesítőket, a
szükséges kutatási szakanyagokat, tudósok neveit és még számtalan egyéb olyan információt,
amelyhez máskülönben egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán férhetnénk hozzá. A
keresőrendszereknek azonban hihetetlen képességeik ellenére is vannak gyenge pontjaik...

Szakrend szerinti indexek:

A nem teljesen automatizált és ezért nagyobb relevanciával dolgozó tájékozódási pontok
közül a Yahoo a legjobb, s talán a legnagyobb is. Történelmi anyagát az Arts, majd a
Humanities alá sorolva találjuk meg:

Automatikus indexek
Az automatikus óriás-indexeket sok helyütt bekötötték, de a nézegető szoftverünk megfelelő
gombjára klikkelve is elérhetjük némelyiket. Manapság az amerikai Digital cég AltaVista
rendszere a sztár, amely több mint 30 millió dokumentumot indexel minden szóra (ez esetben
ez csaknem 10 milliárd szavas indexet jelent). Kereshetünk itt egyszerűen bármilyen szóra,
kifejezésre, sőt logikai operátorokat (and, or, not, near) is használhatunk:
Magyarországon a Heuréka hasonló, bár fontos megjegyezni, hogy még nem indexeli a teljes
magyarországi HTML-anyagot.

Keresés az Interneten:
Legtöbbször, amikor valamilyen adatot szeretnénk megszerezni az Internetről, nem tudjuk,
hogy hol található. Amennyiben csupán a már ismert lapokról kiindulva, az azokon levő
linkeket követve bolyonganánk, kicsi lenne a valószínűsége, hogy rábukkanunk a keresett
adatra. Ezért szerencsére találhatók az Interneten (azaz a WWW-n) olyan lapok, melyek
segítségével közvetlenül is kereshetünk egy bizonyos dolgot.
Erre kétféle megközelítési mód áll rendelkezésre:
Az egyik szerint témák szerint, hierarchia-szerűen csoportosítva találhatók a lap
készítőinél (folyamatosan bővülő számú) bejegyzett lapok. Ilyen például a már említett Yahoo
és a HuDir lap is. A Yahoo angol nyelvű, a HuDir azonban magyar. Ebben az esetben a
"céltudatos bolyongás" segítségével, az egyes altémákra mutató linkekre kattintva, azokat
követve találhatjuk meg a keresett adatot. Feltéve természetesen, hogy a keresett adat
megtalálható az Interneten és az adatot tartalmazó lapot regisztrálták a HuDir-be.
A keresés (a keresők) másféle megközelítési módja, amikor a keresőt üzemeltető cég
folyamatosan figyeli az Interneten megtalálható lapokat, azok tartalmát (szöveg szerint és
nem értelem szerint) és mindezekből egy saját adatbázist tart fenn, melyben módunkban áll a
keresőlapon keresztül keresni. Itt tehát a szerint kereshetünk, hogy egy adott szót, adott
szavakat vagy szókombinációkat mely lapok tartalmaznak az Interneten. Ilyen keresők többek
között például a már szintén említett AltaVista magyar nyelvű lap, a Heuréka, a Lycos mely
angol nyelvű, de meg kell említenünk, hogy a Yahoo-nak és a HuDir-nek is van ilyen jellegű
keresője.

Egy példa a keresésre:

Vegyünk egy példát: Tegyük fel, hogy Petőfi Sándornak A Nemzeti Dal című költeményét
szeretnénk megkeresni! Ehhez válasszuk például az AltaVista-t. Itt lehetőség van megadni,
hogy milyen nyelven írt dokumentumok között keressünk. Válasszuk a magyar nyelvet
(Hungarian). Gépeljük be a kereső lap megfelelő kis fehér téglalapjába, hogy "Petőfi".
(Elegendő "petofi"-t írni, ez a kereső automatikusan ékezetesít, ha kell, illetve lehetséges,
valamint nem veszi különbözőnek a kis és nagybetűket.) Rákattintva a Keres gombra,
elkezdődik a keresés. A keresés eredménye egy linkekből álló lista, melyek azokra a lapokra
mutatnak az Interneten (WWW-n), melyben valahol szövegként szerepel a megadott "Petőfi"
szó. Ez a lista ilyenkor akár több ezer elemből áll, mivel Petőfi Sándor sok verset írt, illetve
létezik Petőfi Csarnok, Petőfi Színház, illetve egyéb olyan dolog, mely Petőfihez vagy a
"Petőfi" névhez kapcsolódik. Azonban csak bizonyos számú linket látunk egyszerre a
böngészőben az egyszerűbb kezelés érdekében, a további, illetve előző adagot a lap alján levő
számozott gombok megnyomásával lehet megtekinteni. Annak érdekében, hogy leszűkítsük a
keresést, adjuk meg a "Petőfi nemzeti" szöveget a kereséshez. Ekkor olyan dokumentumokat
keres, melyben mind a két megadott szó szerepel valahol. Ekkor (nagy valószínűséggel) a
kapott lista legfelső eleme már éppen a keresett Nemzeti Dal szövegére mutat, valamelyik
WWW lapon. És íme, a http://www.interlog.com/~photodsk/magyar/psnemzet.htm címen
megtaláltuk a verset.
Kérdések:

1. Mi a WWW működésének elve?

2. Milyen tényezők biztosítják a WWW megfelelő működését?

3. Hogyan valósítják meg WWW-n az egyes lapok, állományok címzését?

4. Mik a honlapok (saját szavaiddal)?

5. Miért kell keresőprogramokat használnunk?

6. Milyen csoportokra oszthatjuk a keresőprogramokat?

7. Mi a különbség a két különböző elven működő keresőrendszer között?

8. Te milyen típusú keresőprogramot használnál és miért?

Gyakorlati feladatok:

1. Keresd meg iskolád weboldalát az Interneten, majd röviden ismertesd annak

felépítését, részeit, hogyan tudsz az oldalak között váltani, milyen linkek találhatók
rajta.

2. Mutasd be az általad használt böngésző programot (programokat) azok felépítését

legfontosabb részeit.

3. Keress anyagot, dokumentumot az általad használt kereső segítségével egy tetszőleges

témában, fokozatosan finomítva a keresést.

4. Mutassa be az általad használt kereső lehetőségeit, keresés speciális lehetőségei,

nyelvi beállítások, képek keresése.

5. Keress anyagot egy iskolai dolgozathoz, melynek témája az EURO legyen, mutasd be
a talált források elérésének módját Keress képeket is a dolgozathoz.
 Szóbeli pontozása: (Összesen: 30 pont)
Értékelés:

Tartalom 8 pont
A WWW működési elve 1 pont
A WWW működését biztosító tényezők 1 pont
4 pont
A dokumentumok azonosítása URL 1 pont
A honlapok 1 pont

A keresőrendszerek általában 1 pont

Szakrend szerinti indexek 1 pont
4 pont
Automatikus indexek 1 pont
Keresés az Interneten 1 pont

Logikai felépítés 8 pont

Téma bevezetése 1 pont
A tétel vázlatos ismertetése 1 pont
4 pont
Részletek kifejtése 1 pont
Az elmondott részek egymásra épülnek 1 pont

Van csoportosítás a keresőrendszerek bemutatásánál 1 pont

A példák felsorolása követi a csoportosítás szempontját 1 pont
4 pont
A keresések eltérő megközelítési módjainak ismerete 1 pont
Példa a keresésekre szóban 1 pont

Kifejezőkészség, szaknyelv 8 pont

Word Wide Web 1 pont
Hypertext, multimédia, kliens-szerver 1 pont
4 pont
HTTP (HyperText transfer Protokol) 1 pont
URL (Uniform Resourche Locators) 1 pont

A csoportosítások szempontjai jól definiáltak 1 pont

A keresőrendszerek nevei pontosak 1 pont
4 pont
A megemlített keresőrendszerek jellemzői precízek 1 pont
A keresőrendszerek jellemzése szakszerű 1 pont

Kommutatív készség 6 pont

megfelelő nyelvtani hangsúlyozás (mondat végén lent van
a hangsúly, nem „énekel”), él a retorikai hangsúlyozás 1 pont
eszközeivel.
a jegyzeteiből felnéz, felveszi a szemkontaktust. 1 pont
érthetően, kellően hangosan, határozottan mondja 1 pont 6 pont
nincsenek a hallgatóság figyelmét elterelő pótcselekvések
1 pont
(lábrázás, kopogás a kézzel, tollbabrálás…)
megértette a kérdéseket 1 pont
érdembeli beszélgetés alakult ki a kérdésekből 1 pont
Szóbeli feladat

Tételcím: Keresés az Interneten

1. Hogyan juthatunk információhoz az Internet segítségével? Sorolj fel néhány kereső

szolgáltatást! Hogyan tehetjük pontosabbá a keresés feltételeit?
2. Feladat: Honnan származik az elemek neve?
a) Keress az Interneten példát a kémiai elemek elnevezésének módjaira!
b) Honnan kapták a nevüket a következő elemek: hélium, kobalt, bárium, indium,
foszfor, argon, kűrium?

Kérdések:

1. Milyen böngészőprogramokat ismersz?

2. Hogyan indulsz el egy adott témakörben való barangoláskor? Milyen oldalakat ismersz,
amelyek sokféle témában tartalmaznak információt?
3. Milyen keresőszervereket ismersz?
4. Hogyan érdemes egy szóra, egy kifejezésre, egy pontos kifejezésre keresni?
5. Milyen logikai kapcsolatokkal szűkíthetjük a találatok számát?

A téma kidolgozása

Az Internethez legtöbbször valamilyen böngészőprogrammal csatlakozunk. Ilyenek pl.: MS

Internet Explorer, Netscape Navigator, Mozilla, Opera, stb.
1. Barangolás
Ha egy adott témában akarunk barangolni, akkor olyan oldalról érdemes indulni, ahol
sokféle link található. Ilyenek pl.: www.origo.hu, www.index.hu, www.startlap.hu,
www.lap.hu. Ha ismerjük az adott témához kapcsolódó honlap címét, innen is kezdhetjük
a barangolást. Pl.: egyetemek, intézmények, szervezetek honlapjai: www.om.hu,
www.elte.hu, www.unideb.hu, www.bme.hu, www.mta.hu, www.chemonet.hu,
 www.audi.hu, stb. Az oldalakon általában sok link található, amelyekre kattintva
elolvashatjuk a kapcsolódó oldal tartalmát.
2. Keresőszerverek alkalmazása
Ha konkrét elképzelésünk van arról, milyen tartalmú oldalakat keresünk, akkor érdemes
végiggondolni milyen szavak, kifejezések fordulhatnak elő. Ez(eke)t begépelve egy
keresőprogram megfelelő sorába, majd a „keresés”(Search, Go, Find,…) szóra kattintva a
feltételnek megfelelő oldalak listájához jutunk (általában 10-es csoportokban). A
felsorolásban először a kifejezést legpontosabban tartalmazó oldal linkje található. A lista
következő oldala a lap alján található számra kattintva érhető el.
A leggyakoribb keresőszerverek:

AltaVista www.altavista.com Altavizsla www.altavizsla.hu

Excite www.excite.com Góliát www.goliat.hu
Go www.go.com Google www.google.co.hu
HotBot www.hotbot.com Heureka www.heureka.hu
Lycos www.lycos.com HuDir www.hudir.hu
Yahoo www.yahoo.com
3. Keresési módszerek
a) egyszerű keresés: tetszőleges számú szót írhatunk be; minél pontosabb a kifejezés,
annál biztosabb, hogy a kérdéses információhoz jutunk.
Különbség a kis és nagybetűk között.
Idézőjeleket használunk a pontos kifejezések keresésekor.
+ jel a szó előtt azt jelenti, hogy mindenképpen szerepelnie kell a talált
dokumentumokban.
- jel a szó előtt azt jelenti, hogy nem szerepelhet a talált dokumentumokban.
* karakter itt is tetszőleges számú karaktert helyettesít.
b) összetett keresés: logikai operátorokat alkalmazunk.
AND (és): a keresési feltételként megadott szavakat együtt keresi.
OR (vagy): a keresési feltételként megadott szavak legalább egyike szerepel.
NOT (nem): a keresési feltételként megadott szavakat nem tartalmazhatja a találati
oldal.
NEAR (közeli) azokat az oldalakat adja meg, amelyekben a megadott két szó vagy
kifejezés mindegyike előfordul, de nem feltétlenül egymás mellett, hanem csak
viszonylag közel (max. 10 szó) vannak egymáshoz.
Bonyolultabb keresési feltételek zárójeleket is tartalmazhatnak.

A gyakorlati feladat megoldása:

Az elemek elnevezési szokásai

Ősi nevek
Égitestektől származó nevek
Mitológiai, mondai eredetű nevek
Ásványoktól, ércektől származó (nem földrajzi) nevek
Színekre visszavezethető nevek
Színtől eltérő tulajdonságokra visszavezethető nevek
A felfedezők laboratóriumának helyszínéből származó nevek
A földrajzi helyekre utaló ásványi és ércnevekből keletkezett nevek
Konstruált nevek
Személynevekből alkotott nevek
A kérdéses elemek nevének eredete:

Hélium He
Heliosz (görög): Nap. Az elemet egy 1868-as napfogyatkozáskor fedezték fel
a napkorona spektroszkópiai vizsgálata során. Úgy gondolták, hogy a hélium
nem található meg a Földön.
Kobalt Co Kobold (német): gonosz manó, kobold. Úgy gondolták, a koboldok keze van a
dologban, ha egy fémből a szokásos eljárásokkal nem tudnak hasznos fémet
kivonni. A kobaltot ilyen ércben fedezték fel.
Bárium Ba Barisz (görög): súlyos. A bárium a baritban (BaSO4) található fém. Az ásvány
elég nagy sűrűségű (4,5 gcm–3).
Indium In Indicum (latin): indigó. Az indium emissziós spektrumában indigókék vonalak
jelennek meg. Az indigó neve a görög indikon szóból származik, és a festék
indiai származására utal.
Foszfor P Phosz (görög): fény, -phero (görög): hordozó. A fehérfoszfor fényt bocsát ki a
sötétben.
Argon Ar A-ergon (görög): nincs munka/nincs hatás. Az argon nem reaktív elem.
Kűrium Cm Marie Curie (1867–1934) és Pierre Curie (1859–1906). 1903-ban fizikai
Nobel-díjat kaptak, Marie Curie-t 1911-ben kémiai Nobel-díjjal is kitüntették.
Értékelési szempontok:

Logikai felépítés, vázlat (8 pont)

Jó időbeosztás, logikus gondolatmenet, lényeges dolgok kiemelése, önálló felelet 8 pont

Hiányosság a téma vázlatában vagy kapkodó előadásmód 5 – 7 pont
Csapongó előadásmód, kusza megfogalmazás, hiányos felelet 3 – 4 pont
Csak tanári segítséggel képes a témáról beszélni 1 – 2 pont
Teljes tájékozatlanság 0 pont

Kifejezőkészség, szaknyelv használata (8 pont)

A szakkifejezések pontos, szabatos alkalmazása 8 pont

A szakkifejezések egy-egy alkalommal pontatlanok, illetve időbeli korlátok 5 – 7 pont
miatt nem tud mindent említeni
A szakkifejezések felületes ismerete, keverése 3 – 4 pont
Csak a betanult kifejezéseket képes úgy-ahogy visszaadni 0 – 2 pont

Tartalmasság (8 pont)

Barangolás a barangolás ismertetése, két induló oldal említése 1 pont

Keresőszerverek a keresés menetének ismertetése, a kersőprogram 1 pont
működése
keresőprogramok felsorolása min. 2 1 pont
további 2 keresőszerver 1 pont
Keresési módszerek szó, pontos kifejezés keresése 1 pont
logikai kapcsolatok vagy matematikai műveletek 1 pont
alkalmazása
Feladat a feltett kérdésekre megtalálta a megfelelő választ 2 pont

Kommunikatív készség (6 pont)

Megérti a kérdést, szabatosan válaszol, azonnal reagál a párbeszéd során 6 pont

Kérdésekkel többé-kevésbé jól vezethető, képes kiegészíteni a tanári kérdésekre 4 – 5 pont
adott válaszokkal a téma kidolgozását
Nehezen érti a kérdéseket, akadozva válaszol 2 – 3 pont
Alig reagál a tanári kérdésekre, csak a betanult szöveget képes visszaadni 0 – 1 pont