Kemiatevhitek PDF

Kémiai tévhitek 9.
Kovács Lajos
SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet
A 9. el adás témái
• Hatékony rákgyógyszer-e a "B17-vitamin"?
• Gyógyíthatók-e az ízületi bántalmak
glükózaminnal vagy kondroitin-szulfáttal?
• Űrómcián egy kórházban?
2/32
Egy idézet
A „Ű17-vitamin”/laetrile a gyógyítás történetének

legravaszabb, legkifinomultabb és kétségtelenül
legjövedelmez bb hamis rákgyógyszere” (Irving
Lerner, University of Minnesota, USA)
3/32
Egy bírósági ügy a közelmúltból
• Jason Vale-t, a NewYork államban m köd űhristian Űrothers
cég vezet jét 1998-ban az USA egyik vezet internet-
szolgáltatója, az AOL beperelte, mert a cég hálózatát mintegy 20
millió kéretlen elektronikus levél (spam) küldésével túlterhelte.
• Vale csúcsid ben óránként százezer elektronikus levelet küldött
és így reklámozta a cég termékeit (sárgabarackmagot,
amigdalint, „Ű17-vitamin”-t/laetrile-t és a hozzájuk kapcsolódó
reklámanyagokat) mint alternatív rákgyógyszereket.
• 1999-ben az USA Szövetségi Űírósága rekord összeg , 631 585
dollár pénzbüntetésre ítélte Vale-t. 2000-ben az USA Legfels bb
Űírósága megtiltotta Vale-nek a fenti termékek árusítását.
• Jason Vale ebbe látszólag beleegyezett, ám eközben egy
arizonai postafiókot, különböz honlapokat és telefonszámokat
üzemeltetett, amelyeken tovább folytatta a tiltott tevékenységet.
Végül 2003-ban a brooklyni bíróság Vale-t 5 év börtönbüntetésre
ítélte.
4/32
Mi a “B17-vitamin”?
• A csonthéjas gyümölcsök magvában (pl. barackmag, keser mandula)
el forduló amigdalin és a szintetikus „Ű17-vitamin”/laetrile egyaránt az ún.
cianogén glikozidok közé tartoznak, ún. béta-glükozidáz enzimek hatására
a megfelel cukrokra, benzaldehidre és hidrogén-cianidra bomlanak, ez
utóbbinak tulajdonítható a megfigyelt cianidmérgezés.
• Az ember nem rendelkezik béta-glükozidáz enzimmel, ugyanakkor a
vékonybélben a táplálékkal együtt kerülhet a szervezetünkbe ilyen enzim
ill. savak (pl. a gyakran javasolt C-vitamin adalékanyag) szintén el segítik
a bomlást. A „Ű17-vitamin”/laetrile hívei szerint a rákos sejtek gazdagok
béta-glükozidáz enzimben, amely az amigdalint cianidra bontja és ez
utóbbi képes elpusztítani a rákos sejteket, míg az egészséges sejtekben
nincs ilyen enzim. Szép elmélet, csak éppen nem m ködik…
• Mexikóban a „Ű17-vitamin”/laetrile leginkább amigdalint takar, ugyanakkor
ezen anyagok hívei két anyagra használják a „Ű17-vitamin”/laetrile
kifejezést.
5/32
Rákgyógyító hatás?
• A legnépszer bb magyar internetes oldalakon
(http://www.b17hu.info/, http://www.s-barackmag.hu/)
hosszasan olvashatunk ennek az anyagnak a csodás,
rákgyógyításban megmutatkozó hatásáról.
• Ugyanakkor a „Ű17-vitamin”-t/laetrile-t az Amerikai
Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézetében (NCI)
23 állati daganatmodellben és embereken is
megvizsgálták és semmilyen jótékony hatást nem
tapasztaltak, viszont mellékhatásként a
cianidmérgezésnek megfelel tüneteket írták le.
6/32
Miért nem halunk bele kis mennyiség sárgabarack-
mag, mandula vagy marcipán fogyasztásába?
• A csonthéjasok magvában található amigdalin

sorsa attól függ, éppen mennyi amigdalin-bontó
béta-glükozidáz enzim található az
emészt rendszerünkben. Ha kevés, akkor az
amigdalin nagy része változatlanul távozik a
széklettel, ha sok, akkor bizony fennáll a
cianidmérgezés veszélye.
• Marcipán készítése során az alkalmazott
h kezeléssel az amigdalin mennyisége manióka
jelent sen csökkenthet .
• Ugyanezt az eljárást használják a trópusi
manióka (tapióka, kasszava, Manihot esculenta),
a világ egyik legfontosabb tápláléknövénye
esetében is, amely egy másik cianogén
glikozidot tartalmaz. H kezelés nélkül a manióka
gumója mérgez , a kivont linamarint
nyílméregként használják. 7/32
A “B17-vitamin”-történet és szerepl i 1.
• Id. Ernst T. Krebs (1876-1970)
– 1903-ban San Francisco-ban orvosi diplomát szerzett.
– Az 1. világháború alatt spanyolnátha ellen egy petrezselyemkivonatot árusított, amit az
USA Élelmiszer- és Gyógyszerhivatala (FDA) betiltott.
– Krebs kés bb a kimotripszin-tartalmú Mutagen nev készítménnyel próbálkozott,
amelyr l azt állította, hogy hatásos a rák ellen.
– Fiával, ifjabb Ernst T. Krebs-szel együtt a pangámsavat („Ű15-vitamin”) is
szabadalmaztatta, mint a szívbetegség, rák és más súlyos betegségek gyógyszerét. A
pangámsav vitaminjellegét ezidáig nem sikerült bizonyítani.
• Ifj. Ernst T. Krebs (1911–1996), a laetrile „szül atyja”
– a f iskolai tanulmányait öt intézmény látogatásával tudta befejezni.
– sohasem szerzett igazi doktori címet, a doktori címet az azóta megsz nt American
űhristian űollege bibliaszemináriumán 1973-ban tartott egyórás el adásért kapta
cserébe. Az intézmény doktori cím adományozására nem volt jogosult.
• Andrew R. L. McNaughton kanadai „üzletember”
– a II. világháborúban berepül pilóta volt, majd a háború után az olcsón megszerzett
hadianyagokat jókora haszonnal továbbadta, pl. fegyvert szállított Izraelnek; a kubai
Batista-rezsimnek, amit ügyesen átjátszott Fidel űastro-nak (ez utóbbiért tiszteletbeli
kubai állampolgár lett).
– McNaughton létrehozott egy saját nevét visel alapítványt, majd kés bb az International
Űiozymes Ltd. céget a kanadai terjesztés el mozdítása érdekében.
– Az 1970-es években az olasz rend rség egy 17 millió dolláros csalás ügyében körözte
– 1974-ben a kanadai bíróság részvénycsalásért 10 000 dollár bírságra és egy napi
börtönbüntetésre ítélte, amely el l elszökött.
8/32
• Dr. Ernesto Contreras
– a mexikói hadsereg egykori patológusa
– az amerikai határ közelében, a mexikói Tijuana-ban egy klinikát állított fel, ahol amerikai
rákbetegeket kezelt „Ű17-vitamin”/laetrile alkalmazásával
– egy alapítvány (International Association of űancer Victims/Victors and Friends) szervezte a
betegek utaztatását és szállását egy Tijuana-hoz közeli kaliforniai motelb l.
– Dr. űontreras állítása szerint 1974-re havonta már 100-120 új beteget látott el számos
visszatér beteggel együtt és a havi laetrile-kúra átlagosan 150 dollárba került betegenként.
16 év alatt az általa kezelt betegek száma 1979-re elérte a 26 000-et.
– Amikor az FDA érdekl dött az általa 30 százalékban gyógyultnak ítélt betegarányról, Dr.
űontreras csupán 12 esetet tudott felmutatni: ebb l hat beteg rákban húnyt el, egy
hagyományos rákterápián vett részt, egy más betegségben halt meg, egynek továbbra is
rákja volt, három beteget pedig nem sikerült fellelni.
• A „Ű17-vitamin”/laetrile-terápia körül tovább gy ltek a jogi problémák az USA-ban.
– 1961-ben ifj. Krebs-et és a John Űeard Memorial Foundation-t a pangámsav illegális
államközi terjesztésért 3750 dollár bírságra és Krebs-et felfüggesztett börtönbüntetésre
ítélték.
– 1962/1963-ban a kaliforniai Ráktanácsadó Testület (űancer Advisory Űoard) több mint 100
esetet vizsgált meg és nem talált semmilyen bizonyítékot, hogy a „Ű17-vitamin”/laetrile-
terápia hatásos lenne a rák ellen és javasolta az említett szerek betiltását.
– 1965-ben id. Krebs a laetrile terjesztéséért egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
– 1974-ben ifj. Krebs és bátyja (Űyron) a kaliforniai egészségügyi törvény megsértéséért álltak
a bíróság el tt: mindegyikük 500 dollár pénzbírságot és 6 hónapnyi felfüggesztett
börtönbüntetést kapott. Ifj. Ernst Krebs megszegte a próbaid szakot és 1983-ban ezért 6
hónapot ült börtönben.
9/32
• Howard H. Beard
– három ráktesztet dolgozott ki, amelyekr l az állították, hogy a rákot id ben
tudja jelezni és ifj. Krebs 1963-ban kijelentette, hogy a „Ű17-vitamin”/laetrile
„tudományos alkalmazása” Űeard tesztjein alapszik.
– A kaliforniai Ráktanácsadó Testület megvizsgálta Űeard tesztjeit és
megállapította, hogy azok a vizelet tejcukor-tartalmán alapulnak és
nincsenek semmilyen kapcsolatban a rák el rejelzésével.
– Űeard tesztjeinek forgalmazásáért 6 hónapnyi felfüggesztett
börtönbüntetést kapott egy év próbaid re.
• A “Ű17-vitamin”/laetrile eredetét illet en több változat is létezik.
– Id. Krebs a csempészett whiskey illatanyagának el állítása során került
kapcsolatba a sárgabarackmaggal, ebb l vont ki egy anyagot, melyr l
daganatellenes hatást tételezett fel. Ifj. Krebs apja eljárását 1949-ben
módosította és az anyagot laetrile-nek nevezte (a laevo-mandelonitrile beta-
D-glucuronoside szavak rövidítéséb l).
– Id. Krebs egy FDA-interjú során egy másik változatot ismertetett, amelyben
1951-et jelölte meg a laetrile születési id pontjaként, feltehet en azért, hogy
a vonatkozó FDA-szabályokat kijátsza. Ifj. Krebs apjával együtt 1961-ben
szabadalmaztatta a laetrile el állítását.
10/32
• Dr. John Richardson, az „anyagcsere-doktor”
– Richardson háziorvosként szerény jövedelemmel bírt, amikor 1971-ben
megismerkedett ifj. Krebs-szel és hamarosan a „Ű17-vitamin”/laetrile
elkötelezett híve és „rákszakért ” lett.
– Űetegenként 2000 dollárt számolt fel a terápiáért, adóbevallása alapján
1973 és 1976 között már 2,8 millió dollárt keresett. Michael űulbert, a
Űerkeley Daily Gazette újság szerkeszt je és lelkes laetrile-hív szerint
ugyanakkor Richardson 4000-6000 beteget kezelhetett és betegenként
átlagosan 2500 dollárt számolva a fenti jövedelem inkább 10-15 millió dollár
lehetett.
– Dr. Richardson elismerte, hogy a legtöbb betege meghalt. Terápiája
különleges étrendet, vitaminokat és nagy adag „Ű17-vitamin”-t/laetrile-t
foglalt magában, aminek az „anyagcsere-terápia” nevet adta.
– Dr. Richardson-t 1972-ben letartóztatták a kaliforniai ráktörvény
megszegéséért, majd 1976-ban visszavonták orvosi engedélyét. Ezután
Mexikóban egy rákklinikán, kés bb Nevadában homeopataként dolgozott
haláláig.
• Dr. Dean Burk biokémikus
• Prof. Harold W. Manner, a Chicago-i Loyola University Űiológia
Tanszékének egykori vezet je, akit l munkahelye megvált
11/32
• A növekv társadalmi nyomás hatására az USA Nemzeti Rákkutató
Intézete (NűI) két nagy kutatást is végzett a „Ű17-vitamin”/laetrile
alkalmazását illet en.
– Az els ben mintegy 455 000 egészségügyi szakembernek írtak levelet
és arra kérték ket, hogy számoljanak be a tapasztalataikról. Űecslések
szerint mintegy 70 000 amerikai kaphatott „Ű17-vitamin”/laetrile-kezelést,
ugyanakkor csupán 93 esetr l kaptak visszajelzést, amib l 68 volt
értékelhet . Ebb l két esetben teljes, négy esetben részleges
gyógyulás volt tapasztalható, míg 62 esetben nem volt változás. Űár az
NűI nem kért beszámolót negatív esetekr l, 220 orvos több mint ezer
esetr l számolt be, amelyekben a „Ű17-vitamin”/laetrile-nek nem volt
jótékony a hatása.
– Egy másik alkalommal 1980-ban szigorúan ellen rzött klinikai
vizsgálatokat végeztek 178 betegen, akik „Ű17-vitamin”-t/laetrile-t,
vitaminokat és enzimeket kaptak négy neves klinikán. A kezelés
eredménye egyértelm volt: egyetlen egy beteg esetében sem
tapasztaltak javulást, a túlél knél a daganatok növekedését, számos
betegnél pedig a cianidmérgezés tüneteit tapasztalták. A vizsgálatot
követ en az érintettek három esetben beperelték az NűI-t, de
mindhárom pert elveszítették.
12/32
Akin nem segített a mexikói „gyógykezelés”...
Steve McQueen filmszínész (1930-1980)
(A hét mesterlövész
Pokoli torony)
13/32
...sem a „Dr.” Vargha metodika
• Űajor Imre színész

(1957–2014)
• Doku - A másik
Magyarország. ATV,
2014.09.22.
• http://www.atv.hu/video
k/video-20140923-
doku-a-masik-
magyarorszag-2014-
09-22
14/32
15/32
Osteoarthritis 1.
• Az osteoarthritis (ízületi kopás) degeneratív
ízületi betegség, amelyet az ízületben
található porc krónikus károsodása
(elvékonyodása), illetve végleges
elvesztése okoz. Ez a betegség nagy
mértékben rontja az életmin séget és
gyakran rokkantsághoz vezet. Az egyes
csontok közötti ízületi rés besz külése
súlyos fájdalmakat eredményez és
gyakran m téti beavatkozást igényel. A
betegség általában 60 év felett gyakori,
sportolóknál el fordulhat korábban is. Csak
az USA-ban mintegy 27 millió ember
szenved ebben a betegségben.
Magyarországon egy családorvos napi
betegforgalmában a betegek kb. 13
százaléka osteoarthritises panaszokkal
keresi fel orvosát.
• Az osteoarthritis-ben a csontvégeket
burkoló, véd porcfelszíni réteg az ízület
területén károsodik, és a porc fokozatosan
pusztulásnak indul, apró csontkinövések
képz dhetnek. A kopás oly mérték lehet,
hogy a végén már a csontvégek
érintkeznek egymással. Ez komoly
fájdalommal jár, nem szólva a
16/32
károsodásról, a degenerációról.
Osteoarthritis 2.
• A betegség f ként a tehervisel ízületeket érinti (csíp , térd, kéz, lábfej). A
kisebb-nagyobb csontkinövéseken túl az ún. Heberden- vagy Bouchard-csomók
jelentkeznek, amelyek f ként a kézen észlelhet ek.
• A túlsúly, az elhízott állapot fontos kockázati tényez . Az ízületekre háruló teher
ez esetben még nagyobb, hiszen a saját súlyát is hordoznia kell a betegnek.
Éppen ezért mindenfajta súlycsökkentés hasznos lehet, f ként a térdet illet en,
azonban a fogyás és az intenzívebb testmozgás éppen az id sebb
betegek esetében általában nehezen kivitelezhet . Az osteoarthritis tüneti
kezelésére (fájdalomcsillapításra) használhatók a nem-szteroid gyulladás- és
fájdalomcsökkent szerek (NSAID), pl. meloxicam, diclofenac, ibuprofen.
• A rutinszer en alkalmazott NSAID-kezelés mellékhatásokkal is jár. Jelent s a
toxicitás veszélye és a szív-érrendszeri szöv dmények kockázata is fokozott.
Feltételezik továbbá, hogy az NSAID-ok az ízületi porcra is toxikus hatást
fejthetnek ki.
17/32
A porc
• A porc a támasztószövetek közé tartozó, közepesen szilárd,
rugalmas állományú szövet, nem annyira kemény és merev, mint a
csont, de rugalmatlanabb, mint az izom. A csontok között, az
orrban, a fülben, a légcs ben, a hörg kben, a csigolyák között fordul
el .
• A porcok felépítésében egy fehérjékb l és cukorszármazékokból
álló anyagcsalád, az ún. proteoglikánok és glikózaminoglikánok
(GAG, mukopoliszacharidok) vesznek részt. A proteoglikán
fehérjékhez kapcsolódó GAG-ban 40-100 ismétl d egység
található, ezek nitrogéntartalmú cukorszármazékok kénsavészterei,
amelyek közül a legismertebbek a kondroitin-szulfát, a dermatán-
szulfát, a heparán-szulfát, a heparin, a hialuronán és a keratán-
szulfát. A legjelent sebb proteoglikán az aggrekán, amely a porcok
f alkotórésze. Az aggrekán cukorrészei a fehérjével együtt
rendkívül nagy mennyiség vizet tudnak felvenni, ez a
tulajdonság biztosítja azt, hogy a porcszövet kit n ken anyagként
viselkedik.
18/32
Az aggrekán „üvegmosókefe”-szer szerkezete
19/32
Az aggrekán vázlatos felépítése
20/32
Az osteoarthritis kezelése 1.
• Az osteoarthritis-ben a csontok elváltozása mellett a porcszövet ritkulása
vagy leépülése következik be.
• Kézenfekv megoldásnak t nik, hogy a porcok legf bb alkotórésze, az
aggrekán pótlására juttassunk be kondroitin-szulfátot, keratán-szulfátot
vagy utóbbi alkotórészét, a glükózamint. A kondroitin-szulfát állati
porcokból, a glükózamin rákpáncélból nyerhet nagy mennyiségben.
• A fenti anyagok gyógyszerként történ alkalmazása számos vizsgálat
tárgyát képezte, az egyik legalaposabb az orvosi szakmában mérvadónak
tartott The Cochrane Collaboration elemzése. Ebben a 2008-ban közölt
tanulmányban 20 vizsgálat 2570 betegen gy jtött adatait foglalták össze. A
nem Rotta-féle glükózamin-szulfát készítményt értékel vizsgálatok
során nem észlelték a fájdalom enyhülését, illetve az ízületi funkció
javulását. Ezzel szemben a Rotta gyártmányú készítmény hatásait
tanulmányozó vizsgálatokban a glükózamin-szulfát a fájdalom és
funkciócsökkenés enyhítése terén felülmúlta a placebo-kezelést. A hatás
mértéke egy szubjektív teszt eredményeképpen 21 százalékos javulást
tükröz a kezelés el tti szinthez képest. A glükózamin-szulfát
biztonságossága a placebo-készítményéhez hasonló.
• Egy európai vizsgálat eredményei is ezt támasztják alá. 318 osteoarthritis-
ben szenved beteg kezelését végezték acetaminophen
fájdalomcsillapítóval (Tylenol), glükózamin-szulfáttal és placebóval. A
fájdalomcsillapító és a placebó esetén nem tapasztaltak javulást, míg a
glükózamin-szulfátos kezelés szintén a fájdalom mintegy 20 százalékos
csökkenését észlelték. 21/32
• Mindennek ellentmond egy nagy szabású amerikai vizsgálat
(Glucosamine/Chondroitin Arthritis Intervention Trial, GAIT), amelyben 1500
beteget kezeltek glükózamin-hidrokloriddal,kondroitinnal, ezek keverékével
ill. placebóval 2006 és 2010 között. A kezeléshez 500 milligramm
glükózamin-hidrokloridot és 400 milligramm kondroitint használtak naponta
háromszor. A vizsgálat eredménye az volt, hogy a glükózamin-hidroklorid, a
kondroitin ill. ezek keveréke nem szerepelt jobban, mint a placebó. Csak a
súlyos fájdalmakban szenved betegeknél észleltek enyhe javulást.
• A Berni Egyetem (Svájc) munkatársai egy 2010-ben közölt tanulmányukban
meger sítették a GAIT-vizsgálat eredményét. 10 vizsgálat 3803 betegének
adatait elemezve megállapították, hogy a glükózamin, a kondroitin ill. ezek
keveréke nem volt hatásosabb, mint a placebó az ízületi rés sz külésének
megakadályozásában. Következtetéseik eléggé egyértelm ek: “Az
egészségügyi hatóságoknak és az egészségbiztosítóknak nem szabad
ezen készítmények költségeit téríteni és azon betegeket, akik még nem
kaptak ilyen kezelést, le kell beszélni alkalmazásukról.”
• Mindez nem túl meglep . A kondroitin összetett óriásmolekula, amely
nem éli túl az emészt rendszert és aligha hihet , hogy a véráramba kerülve
változatlanul eljutna az ízületekig. A glükózamint a szervezetben b séggel
jelenlev és a táplálékkal folyamatosan érkez glükózból el tudjuk állítani,
tehát a glükózamin is könnyen hozzáférhet a számunkra, ennek az
anyagnak a hiánya nem lehet a porckopás oka.
22/32
• Van-e esetleg remény más gyógyszerre? A jelöltek között az egyik leggyakrabban
emlegetett anyag a metilszulfonilmetán (MSM, dimetilszulfon, CH3SO2CH3),
amelyet számos glükózamint és kondroitin-szulfátot tartalmazó készítményben is
megtalálunk. Az MSM kéntartalmú vegyület, amely számos kéntartalmú fehérje, így
a porcokban lev nek is a bioszintézisében fontos szerepet játszik. Az MSM
alkalmazására a lótenyészt k esküsznek, szerintük ez az anyag segít a lovaik
ízületeit megfelel formában tartani, a hatásos humán alkalmazásokra azonban
eddig nincsenek bizonyítékok. 2000 októberében az USA Élelmiszer- és
Gyógyszerhatósága (FDA) Karl Loren-t, az MSM egyik hívét kénytelen volt
figyelmeztetni, hogy ne hirdesse az MSM-et gyógyszerként, mert ez az FDA
jóváhagyása nélkül törvénytelen.
• Egy másik kéntartalmú vegyület az S-adenozilmetionin (SAM, SAM-e), amely az
emberi szervezetben is megtalálható fontos anyag. A SAM, propagálói
szerint, a porcok regenerálásban játszik fontos szerepet, azonban a klinikai
bizonyítékok ezúttal is hiányoznak...
23/32
• Lehet, hogy a megoldás, legalábbis részben, a táplálkozásban rejlik. A C-
vitamin többek között a kollagén és a porcok felépítésében fontos szerepet
játszó proteoglikánok el állításához szükséges. A naponta rendszeresen
150 milligramm C-vitamint fogyasztók körében kisebb az osteoarthritis-
ben szenved betegek aránya. A porcok egészsége a támasztó csontokon
is múlik, megfelel mennyiség kalcium és D-vitamin fogyasztásával a
csontok és porcaink egészségéért is sokat tehetünk.
• Ennél is fontosabb lehet azonban, hogy milyen zsiradékot fogyasztunk. Az
ún. omega-3 zsírsavak (hal-, len-, repce-, szójaolaj és más magvak olaja)
gyulladásgátló, míg az omega-6 zsírsavak (kukorica-, napraforgó-, sáfrány-,
gyapotmag-olaj) gyulladásfokozó hatásúak. A kétfajta zsírsav egészséges
aránya kb. 1 : 5, míg az USA-ban fogyasztott táplálékokban ez az arány 1 :
10, az omega-6 zsírsavak javára. Az egészséges arány eléréséhez
kevesebb húst és feldolgozott élelmiszert, több halat, zöldséget és
gyümölcsöt célszer fogyasztani és többet kell mozogni. Mennyivel
egyszer bb lenne bevenni egy tablettát és mindent úgy csinálni, mint
korábban...
24/32
25/32
Mérgez brómcián egy kórházban?
• 2008 februárjában egy brómcián feliratú dobozt találtak az egri Markhot
Ferenc Kórház intézeti gyógyszertárának h t kamrájában. A doboz
valóban brómciánt tartalmazott, amely az akkor a HospInvest cég egyik
leányvállalata által üzemeltetett kórház privatizációja körül kavart
indulatokat. Mint oly sok esetben, ha “vegyi anyag”-ról van szó, ezúttal is
elindult a rémült keresgélés, mi is ez a súlyosan mérgez ,
ugyanakkor hasznos anyag, amelyet “utoljára az els világháborúban
használták nagy mennyiségben harci gázként... és napjainkban
szinte lehetetlen hozzájutni” – legalábbis az MTV Híradó 2008. február
15-i adása szerint.
26
Mi a brómcián?
• A brómcián egy háromatomos molekula, BrCN képlettel
• A ciánvegyületek neve az ógörög kuneos (küaneosz, sötétkék) szóból
származik, ami a berlinikék, Turnbull-kék csapadékok színére utal. A görög
etimológiának megfelel k-bet s átírást az európai nyelvek közül egyedül a cseh
és a szlovák nyelvben találjuk meg a kyan- kezdet szavakban [leszámítva a kék
szín cianit ásvány nevét számos nyelven - kyanit(e) és névváltozatai].
• A brómcián kristályos, illékony szilárd anyag, vízben, éterben, alkoholban
oldódik. Űelélegezve, b rön át és lenyelve könnyen felszívódik, az orrot, szemet
és a légz szerveket ingerl , rendkívül mérgez anyag. Mintegy 2-3-szor
kevésbé mérgez anyagnak tartják, mint a hidrogén-cianidot, de pontos halálos
dózisa nem ismert. A munkahelyi leveg ben megengedett hazai határértékek
cianidok vonatkozásában: 5 mg/m3 (átlagos koncentráció) és 20 mg/m3
(csúcskoncentráció); bromidok vonatkozásában: 0,7 mg/m3 (átlagos és egyben
csúcskoncentráció is). A külföldi hatóságok és a nem hivatalos ajánlások is
hasonló értékeket javasolnak.
27/32
A brómcián el állítása és megsemmisítése
• A brómciánt fém-cianidok és bróm reakciójában állítják el vízben vagy szén-

tetrakloridban.
• A brómcián az ún. interhalogenidekkel rokon anyag (az interhalogenidek
olyan vegyületek, amelyekben két különböz , közvetlenül kötésben lev
halogén, pl. jód és klór található), kett s reaktivitást mutat, pl. vízzel reagálva
egyaránt képz dik bel le hidrogén-bromid és hidrogén-cianid.
• Lúgos közegben a brómcián cianát- és bromid- ill. cianid- és hipobromitionokra
bomlik (BrCN + 2 NaOH = NaOCN + NaBr + H2O - ez a folyamat a meghatározó
- és ŰrűN + 2 NaOH = NaűN + NaOŰr + H2O). A rokon jódcián reakciójában
cianid- és hipojoditionok keletkeznek (IűN + 2 NaOH = NaOI + NaűN + H2O).
• Ezek a reakciók az alapjai az ártalmatlanításnak is: a nem túl tömény vizes
brómcián-oldatot nátrium-hidroxid és hypo (nátrium-hipoklorit) keverékével
reagáltatják úgy, hogy a három anyag aránya 1 : 1 : 2 legyen. A keletkez
cianidiont a hypo a jóval kevésbé veszélyes cianátionná (OűN-) oxidálja, amely
végül ammóniára és szén-dioxidra bomlik. A megsemmisítést kell
körültekintéssel kell végezni, mert a reakció rendkívül heves is lehet!
28/32
A brómcián reakció 1.
29/32
A brómcián reakció 2.
• A brómcián hidroxilaminnal alkoholos-éteres oldatban robbanásszer reakcióban
hidrogén-cianidot és hidrogén-bromidot eredményez.
• A brómcián szerves vegyületekkel leginkább elektropozitív cián részével reagál és számos
értékes vegyipari köztitermék el állítására használják (brómszármazékok, ciánamidok,
dicián-amidok, cianátok, tiocianátok, szekunder aminok, guanidinek, hidroxiguanidinek,
nitrilek, karbonsavanhidridek, karbamidok, tio- és szelenokarbamidok).
• További felhasználása szintén változatos: analitikai reagens fehérjék elválasztásában és
szerkezetfelderítésében, nikotinsav és szelén meghatározásában. A brómcián beszerzése
és használata a megfelel engedélyek birtokában és a szakszer biztonsági el írások
betartása mellett szakavatott személyek számára nem különösebben veszélyes. Az egri
kórházban felbukkanó brómciánról már kezdetben lehetett sejteni, hogy valószín leg
analitikai reagensként használták és ezután helyezték el a raktárban (nem sokkal kés bb
ez be is igazolódott): a brómcián a peptideket a metionin ű-terminálisánál hasítja.
30/32
A brómciánhoz hasonló anyagok 1.
• A brómciánnal rokon, alacsony forráspontú klórciánt (űlűN) valóban
használták harci gázként az els világháborúban, a brómcián erre a
célra kevésbé “alkalmas”, mert szobah mérsékleten szilárd
halmazállapotú, ugyanakkor olvadás- és forráspontja szokatlanul közel
van egymáshoz, (52 ill. 62 °ű), emiatt még fagyasztóban tárolva is
nagyon er sen szublimál.
• Mind a bróm-, mind a klórciánt fumigánsokban (füstöl szerekben) is
használják jelz adalékanyagként, azaz a mérgek jelenlétére
figyelmeztetnek jellemz szagukkal. A klórcián szintén rendkívül
mérgez , 6-8 percen belül halált okoz a megfelel dózisban.
• A rokon fluor- és jódciánnak nincs ipari jelent sége.
• A klórcián azonban, csakúgy, mint a brómcián, kétarcú anyag. A
mérgez harci anyagokra vonatkozó besorolás szerint a klórcián,
ellen rzött forgalmazása alapján, az ún. 3A listában található (“magas
kereskedelmi forgalmú, kett s felhasználásra alkalmas anyag”).
31/32
A brómciánhoz hasonló anyagok 2.
• Ez az osztályozás annak köszönhet , hogy egy származéka, a triklór-
izocianursav fontos alga- és baktériumöl , fert tlenít és textilipari
fehérít szer, tartós színezékek, növényvéd szerek és a melamin
alapanyaga. A triklór-izocianursav évente el állított mennyisége 1987-ben 80
000 tonna volt, csak az USA-ban 50 000 tonnát gyártottak bel le, ennek
háromnegyedét uszodák fert tlenítésére használták.
• A ciánvegyületek közül a hidrogén-cianid szintén 3A. osztályú mérgez harci

anyag, de az éves termelés 1992-ben mégis meghaladta az 1 millió tonnát (!),
melynek 41%-át nylon, 28%-át pedig akrilm anyagok [plexi, poli(akril-nitril)]
gyártásához használták.
32/32
Nylon 6,6
Kovács Lajos
• Tényleg több bajt okozott a DDT használata,
mint amennyi hasznot hajtott?
• A dioxin lenne a legveszélyesebb méreg?
• Veszélyes hulladéknak számít-e a
vörösiszap?
2/52
“Minden bonyolult problémára van egy egyszer
megoldás, ami mindig helytelen.”
(Dr. Victor Herbert hematológus)
3/52
Nápoly, 1943-1944
• 1943 októberében a megszálló német csapatok úgy hagyták el

Nápolyt, hogy a város infrastruktúráját tönkretették, az ivó- és
szennyvízrendszerét felrobbantották.
• A közeled hideg évszakban a mosakodás nagyon nehezen
megoldható feladattá vált és a rossz higiénés körülmények között,
gyakran barlangokban él nápolyiak körében a ruhatet
elszaporodott és vele együtt megjelent a tet által terjesztett tífusz
is.
• 1944 januárjának els hetében már 700 áldozata volt a tífusznak és
a szövetséges csapatoknak gyorsan be kellett avatkoznia. Az
összehangolt er feszítéseknek köszönhet en ez sikerült is.
• A Rockefeller Alapítvány támogatásával több mint 1,3 millió embert
kezeltek ruhatet ellen az akkor még újdonságnak számító DDT-b l
3,2 millió adag beporzószert használva és csirkeembrióból készült
véd oltásokat adtak Nápolyban és környékén. Így a tífuszjárványt a
tél közepére sikerült megfékezni, amire addig még soha nem volt
példa.
4/52
Ű. Űrandt (1944. február 28):
Tífusz Nápolyban. Life, 36-37.
5/52
A DDT és hatásának felfedezése
• A DDT-t el ször Othmar
Zeidler (1859-1911) osztrák
vegyész állította el 1874-ben
• A DDT rovaröl hatását csak
60 évvel kés bb fedezte fel
szisztematikus vizsgálatokban
Paul Hermann Müller (1899-
1965) svájci vegyész, aki ezért
1948-ban orvosi Nobel-díjat
kapott ("for his discovery of the
high efficiency of DDT as a
contact poison against several
arthropods”).
6/52
A DDT és szerkezete
• A DDT bet szó a vegyület régi
nevének (4,4'-diklór-difenil-
triklóretán) rövidítéséb l származik.
• A kereskedelmi DDT-készítmények
több anyagot tartalmaznak, a 4,4’-
izomer adja kb. 77 százalékát
(általában ezt szokás ‘DDT’-nek
hívni), 15 százalékban a 2,4’-izomer
van jelen, a maradékot a DDE és
DDD nev származékok teszik ki
7
A DDT hatása
• A DDT a nátriumion-csatornák
m ködését zavarja, ezáltal az
idegrendszerben elhúzódó ingerületet
produkál, amely a központi
idegrendszerben, a mozgató és
érzékszervekben egyaránt súlyos
zavarokat okoz.
• A rovarok idegrendszere érzékenyebb
a DDT-re, mint az eml söké, az
eml sök méregtelenítése pedig
hatékonyabb, mint a rovaroké, így
értelmezhet , hogy az eml sök
esetében kezdetben nem észleltek
káros mellékhatást.
• J. Gordon Edwards (1919–2004)
rovartan-professzor a DDT-r l tartott
el adásai el tt mindig bevett egy
teáskanál DDT-t, hogy bemutassa a
DDT ártalmatlanságát. 84 évet élt,
hegymászás közben, szívrohamban
halt meg...
8/52
A DDT felhasználása
• A DDT-t a második világháborúban és az azt követ években a tífuszt, pestist,
maláriát és sárgalázt terjeszt tetvek, bolhák és szúnyogok ellen másutt is
használták eredményesen.
• 1953-ra a becslések szerint a DDT használata 50 millió életet mentett meg és kb.
egy milliárd ember betegségét el zte meg. A DDT az Egészségügyi Világszervezet
(WHO) szerint 1971-ig egy milliárd embert mentett meg a maláriafert zést l.
• A DDT-b l 1940 óta több mint 18 millió tonnát használtak fel, 80 százalékát a
mez gazdaságban (nálunk Hungária Matador, Nikerol, Holló, Űurgol, Duolit, Pernit
néven). A DDT ésszer használata jelent s sikereket hozott a járványok
megfékezésén túl is, pl. 1963-ban Nagy-Űritanniában a feny araszoló lepke
(Bupalus piniaria) hernyója ellen a DDT-t hektáronként egy kilogrammnyi
mennyiségben eredményesen használták, miközben nem észleltek káros
mellékhatásokat.
• A maláriaszúnyog irtásához ugyanez a mennyiség szintén elegend , de szúfélék
ellen ennek 25-szörösét is használták! A kezdeti sikereket alátámasztotta, hogy
emberekre a DDT teljesen ártalmatlannak t nt, miközben a rovarokat hatékonyan
irtotta.
Feny araszoló lepke

(Bupalus piniaria)
9/52
DDT: az els gondok
• A madarak és halak kezdtek megritkulni,
valószín leg a rovarlárvákban felhalmozódott DDT
és származékai következtében, (pl. vörösbegy,
vöcsök esetében).
• A DDT rendkívül lassan lebomló anyag, a talajban
5-25 év alatt bomlik le mintegy 95 százalékban. A
DDT egyúttal a zsírszövetekben halmozódik fel. A
vándorsólyom, a vörösvércse és a fehérfej rétisas Vörösbegy
esetében nem a madarak pusztultak el, hanem a
DDT miatt a tojócsövön áthaladó tojások héjába
nem épülhetett be elegend kalcium és a tojásaik
annyira elvékonyodtak, hogy a költ madarak súlya
alatt összeroppantak.
• A különböz madarak érzékenysége jelent sen
eltér , míg a toxicitási vizsgálatokban
leggyakrabban használt fürjek, fácánok és csirkék
teljesen érzéketlenek a DDT-vel szemben, a Vöcsök
ragadozó és halev madarak igen érzékenyek, bár
a kaliforniai kondorkesely esetében ezt a hatást
vitatják.
• 2004-ben J. Gordon Edwards rovartan-professzor a
fenti kísérleti eredmények jelent s részét cáfolta egy
közleményében és a tudományos csalások
példájaként emlegette a DDT káros hatásával
kapcsolatos vizsgálatokat.
Fehérfej rétisas
10
DDT: a reakciók
• A DDT túlzott használatának
csúcsán, 1962-ban jelent meg
Rachel Carson (1907-1964) Néma
tavasz c. könyve.
• Sokan ezt az id pontot tekintik a
környezetvéd mozgalmak
kezdetének. űarson könyvében egy
olyan világot vizionált, amelyben
elt nnek az énekes madarak a
növényvéd szerek esztelen
használata következtében.
• A könyv jelent s karriert futott be,
részben ennek következtében
tiltották be a DDT-t, els ként éppen
Magyarországon 1968-ban, az USA-
ban ez 1973-ban következett be.
11/52
DDT: rákkelt hatás?
• Egy további súlyos aggály a növényvéd szer-maradékok
rákkelt hatásaival kapcsolatban merült fel. A kezdeti
aggodalmak ezúttal is túlzónak bizonyultak.
• “sem epidemiológiai, sem toxikológiai adatok nem
támasztják alá azt a feltevést, hogy a szintetikus ipari
vegyületek jelent s tényez k lennének az emberi
rákbetegségben. [...] Űár egyes epidemiológiai
vizsgálatok összefüggést találtak a rák és bizonyos kis
dózisú ipari szennyez anyagok között, ezen
összefüggések rendszerint gyengék, az eredmények
többnyire ellentmondóak, és ezen vizsgálatok nem
alkalmasak a táplálkozásban nagy mennyiségben jelen Bruce N. Ames
lev egyéb faktorok figyelembevételére. Emellett ezen (1928-)
szintetikus szennyez kkel való expozíció igen kicsiny, és
aligha lehet hihet oksági faktor a rágcsálókon
karcinogéneknek talált természetes vegyületek mellett.”
(Bruce N. Ames)
12/52
Az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos
kockázatok
13/52
DDT: bels hormonháztartást befolyásoló
hatás?
• Egyes, az ember által el állított és kijuttatott mesterséges vegyületek, így
bizonyos növényvéd szerek, nagyszámú állatfajban és az emberben is
szexuális fejl dési és reprodukciós rendellenességeket okoznak. Ezen, a
bels hormonháztartást befolyásoló vegyületek (endocrine disrupting
chemicals, EDC) többnyire nem az expozíciónak kitett egyedekre, hanem
magzati korukban az utódokra fejtik ki hatásukat, mely hatások csupán
kés bb, azok kifejlett korában jelennek meg.
• Az EDű vegyületek azon szintetikus vagy természetesen el forduló anyagok,
amelyek befolyásolják az állati és az emberi szervezetek normál hormonális
m ködését. Hatástípusuktól függ en a n i és a férfi nemi hormonok hatását
fejtik ki a szervezetre, vagy éppen fordítva, gátolják ezen hormonok
m ködését.
• Az egyik legismertebb példa a Apopka-tóban (USA) él aligátorok esete. Az
aligátoroknak szaporodási gondjai támadtak, a hímek heréjében
elváltozásokat észleltek, a tesztoszteronszint a szokásosnál alacsonyabb,
péniszük pedig kisebb volt, mint korábban. A n stény aligátorok
szaporítószerveiben szintén elváltozásokat vettek észre, az ösztrogénszintjük
pedig magasabb volt a normál értéknél. A jelenség feltételezett oka a tóban
megtalálható DDT-tartalmú difocol növényvéd szer DDE szennyez dése volt.
• A már korábban említett J. Gordon Edwards ezúttal is rámutatott arra, hogy a
probléma ennél jóval összetettebb és a DDE aligha okolható ezért a
jelenségért.
14/52
Ki lehet-e váltani a DDT-t?
• A DDT kiváltására használt szerves
foszforsavészterekkel több száz haláleset (véletlen vagy
szándékos mérgezés) fordult el .
• A szintén erre a célra használt piretroid rovarirtókkal
szemben is megjelent a rezisztencia és újra elkezdett
terjedni a malária a trópusi országokban, pl. Dél-Afrika
KwaZulu-Natal tartományában 1995-ben 4000 maláriás
beteg volt, a DDT betiltása után ez a szám 1999-ben
27000-re emelkedett. Az egyedüli kivétel Szváziföld,
ahol soha nem tiltották be a DDT-t.
• Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Greenpeace
és a Természetvédelmi Világalap (WWF) képvisel i
2000 decemberében Johannesburgban megállapodtak,
hogy a DDT-t a malária-sújtotta területeken ismét
engedélyezik, els sorban beltéri használatra… 15/52
DDT: tanulságok
• A DDT esete nem egyszer . A űarson által megjósolt néma tavasz
nem következett be, riasztó következtetései valóban túlzónak és
részben megalapozatlannak (bírálói szerint tévesnek) bizonyultak.
Ugyanakkor űarson és követ i számlájára kell írnunk azt a tényt is,
hogy teret nyitottak a kemofóbiának, a növényvéd szer- ill. általában
a hisztérikus vegyszerellenes hangulatnak a közvéleményben.
• A környezetünkben használt anyagok ártalmas következményeit
nem tudjuk minden esetben el re megjósolni, a lehetséges káros
következmények csökkentése érdekében folyamatosan figyelnünk
kell a hatásokat.
• Egy lehetséges vagy észlelt környezeti ártalom sem
ellensúlyozhatja automatikusan egy anyag hasznos tulajdonságait,
mindig mérlegelnünk kell a kockázatokat, a hasznot és a
költségeket.
• A DDT története újfent azt a nyugtalanító üzenetet er síti meg, hogy
valójában a veszélyeket nem tudjuk kiiktatni az életünkb l, csupán
az egyik kockázatot tudjuk egy másikra cserélni.
• Eközben az aggódó közvélemény szemében pedig a DDT szerepét
lassan átvették a dioxinok...
16/52
A DDT politikai és tudományos történetét
feldolgozó, 2010-ben megjelent könyv
17/52
A dioxin lenne a
legveszélyesebb méreg?
18
Az Agent Orange az USA vietnami
háborújában (1961-1971)
• Az Amerikai Egyesült Államok vietnami háborúja során 1962 és
1969 között mintegy 50 000 tonna lombhullást el idéz anyagot
(defoliáns) használtak fel a dzsungelharcokhoz.
• Az Agent Orange néven ismert szer a 2,4-diklórfenoxiecetsav (2,4-
D) és 2,4,5-triklórfenoxiecetsav (2,4,5-T) 1 : 1 arányú elegye. Az
Agent Orange ezen mennyiségével együtt becslések szerint
szennyez ként 20 és 100 kg közötti mennyiség dioxin került a
környezetbe.
• A háború után az amerikai veteránok számos egészségügyi
problémájuk (kopaszság, impotencia) miatt beperelték az Agent
Orange gyártóit, akik peren kívüli megegyezésben 180 millió dollárt
fizettek a veteránoknak. Néhány veterán vérében 5 billiomodrész
(ppt) dioxinszintet találtak, ami egy kicsit magasabb a normál
Az USA hadseregének egy UH-1D lakosság 2-20 ppt közötti értékénél (az Agent Orange-et rakodók
vérében a veteránokénál nagyobb értékeket mutattak ki).
típusú helikoptere defoliánst permetez
• Negyedmillió veteránt vizsgáltak meg, közülük 27 000-et küldtek
a Mekong-deltában a szántóföldek kórházba a dioxin okozta egészségügyi panaszokra gyanakodva. Öt
felett katona esetében észleltek egy klórakne nev betegséget. A
vizsgálatokat egy 1993-ban megjelent terjedelmes tanulmány zárta,
amely 6400 tudományos cikk elemzése után megállapította, hogy
csupán az alábbi öt betegség hozható összefüggésbe a
gyomirtószer használatával: lágyszöveti szarkóma, non-Hodgkin
limfóma, Hodgkin-limfóma, klórakne és a porphyria cutanea tarda
nev , hólyagképz déssel járó másik b rbetegség.
• Nem találtak statisztikailag bizonyítható összefüggést az Agent
Orange gyomirtószer és az alábbi betegségek el fordulása között:
leukémia, csontrák, születési rendellenességek, emészt rendszeri
rák, b rrák, hólyagrák, agydaganat. A vizsgált esetekben nem volt
egyértelm en azonosítható, hogy mindezt az Agent Orange
gyomirtószer vagy a dioxinok okozták-e.
19/52
Viktor Juscsenkó ukrán elnök 2004-es
mérgezése el tt és után
2009. jan. 20.
Juscsenkó vérében a szokásos dioxinkoncentráció hatezerszeresét találták, az

arcán részben még most is láthatók a klórakne okozta elváltozások nyomai, de
egyre kevésbé (http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/4035789.stm,
http://www.dailymail.co.uk/news/article-1123026/Ukrainian-president-Victor-
Yushchenkos-ugly-poison-scars-disappear.html).
20/52
Rész típusú koncentrációegységek
• 1 ppm (parts per million, 10-6 rész) az egész

milliomodrésze, pl. mg/kg vagy egy csepp víz 50
liter vízben vagy kb. 30 másodperc egy évben
• 1 ppb (parts per billion, 10-9 rész) az egész
millárdod része, pl. mg/kg vagy egy csepp víz 50
m3 vízben vagy 3 másodperc egy évszázadban
• 1 ppt (parts per trillion, 10-12 rész) az egész
billiomodrésze, pl. ng/kg vagy egy csepp víz 20,
olimpiai méret úszómedence vizében (50.000
m3) vagy 3 másodperc százezer évben
21/52
A dioxinoknak tulajdonítható ipari balesetek
és környezeti ártalmak
• Nitro, Nyugat-Virginia, USA: 1949
– A Monsanto-üzem területén 2,4,5-T-t gyártottak, a robbanás során
122 ember kapott klóraknét. Kórtörténetüket a űincinnati Egyetem
Környezet-egészségügyi Intézete 30 éven át követte. Meglep módon
a baleset áldozatai az átlagnál tovább éltek és kevesebb rákos vagy
más krónikus betegségben szenvedtek, mint kortársaik.
• Ludwigshafen, Németország: 1953
• Duphar, Hollandia: 1963
• Coalite Chemicals, Nagy-Britannia: 1968
• Seveso, Olaszország: 1976
• Love Canal, USA: 1978
• Times Beach, USA: 1983
• Belgium: 1999
– Átmeneti élelmiszerhiány, kormányválság
• Európa: 2007, 2011
– Dioxinnal szennyezett guármézgaszállítmányok, takarmányok
22/52
A legismertebb eset: Seveso, 1976
• 1976 július 10-én, szombat reggel 7 óra 30 perckor a Milánótól 13 kilométerre északra
fekv Seveso közelében, az Icmesa vegyi gyárban felrobbant egy klórfenol
növényvéd szer gyártásához használt reaktor.
• A kiszabaduló g zfelh b l kb. 16 kilogramm dioxin került a leveg be, ebb l mintegy 3
kilogramm a kisváros 17 000 lakójára. 2000 állat pusztult el (birkák, nyulak, hobbiállatok),
250 embert evakuáltak, akik közül 180 kapott klóraknét.
• Az eset 150 terhes n t is érintett, akik közül 30 abortuszt választott. A 30 elvetélt
magzatból 29 teljesen egészséges volt, egynek Down-kórja volt, de ez a fogantatás
pillanatában keletkez rendellenesség és nem a dioxinoknak tulajdonítható.
• Kés bb 1500 szülés adatait dolgozták fel, az eredmények hasonlóak voltak. 1988-ban
15291 szülés adatait elemezték, a talált rendellenességek aránya (5%) nem haladta meg
a statisztikai átlagot. Seveso lakosait a Milánói Egyetem Foglalkozás-egészségügyi
Intézete tíz éven keresztül figyelte, ezen id alatt a rákos megbetegedések aránya nem
változott számottev en még a város legszennyezettebb részén sem.
• 1993-ban ugyanezen intézet munkatársa, Pier Alberto Űertazzi egy még részletesebb
tanulmányt közölt: Űertazzi 37 000, környéken él lakos kórházi adatait elemezte és
összehasonlította 182 000 olyan beteg adataival, akik nem lettek dioxin hatásának
kitéve. A 37 000 betegnél néhány ritka rákbetegség el fordulása csekély mértékben n tt
(ez tíz alatti esetszámot jelentett). A legszennyezettebb 724 lakos esetében nem voltak a
statisztikailag várható gyakoriságot meghaladó rákbetegségek, az extra esetek a 4800
közepesen szennyezett és a 32 000 legkevésbé szennyezett területen él embert l
származtak. Mindezen tények ellenére a dioxin átvette a rettegett DDT szerepét a
közvéleményben.
23/52
Képek a Seveso-i kataszófáról
24/52
A ‘dioxinok’ és rokon vegyületek
szerkezete
• 2,3,7,8-tetraklórdibenzo[b,e][1,4]dioxin
(TCDD, „dioxin”)
• A klórozott dibenzodioxinok közül az
egyt l nyolc klóratomot tartalmazó
vegyületb l 75 változat (ún. izomer)
lehetséges, amelyek közül 7 mérgez ,
közülük a TűDD a legismertebb
• a rokon szerkezet klórozott
dibenzo[b,d]furánok (pl. a PCDF) is
hasonló tulajdonságokat mutatnak.
• Ez utóbbi vegyületek közül az egyt l nyolc
klóratomot tartalmazó származékok
száma 135, amelyek közül 10 mérgez .
• A szakemberek az egyszer ség kedvéért
a klórozott dibenzodioxinokat és
dibenzofuránokat együttesen ‘dioxinok’-
nak nevezik (210 vegyület)
25/52
Toxicitás (mérgez képesség)
A TCDD toxicitása különböz Különböz anyagok toxicitása
állatfajok esetében
Állatfaj LD50 (mg/ttkg) Anyag (állatfaj/ember, LD50 (mg/ttkg)
bejutási mód)
tengerimalac 0,0006-0,002 botulinotoxin (ember, 0,000000001
(Cavia fajok) becsült)
Rhesus-majom < 0,070 tetrodotoxin (egér, 0,334
(Macaca mulatta) lenyelve)
patkány (Rattus 0,022-0,045 nátrium-cianid (patkány, 6,4
fajok) lenyelve)
kutya (Canis 0,100-0,200 nikotin (patkány, lenyelve) 50
familiaris) nikotin (egér, lenyelve) 3
nikotin (ember, lenyelve) 0,5-1,0
hörcsög (Cricetus 1,157-5,051 alkohol (patkány, 7060
fajok) lenyelve)
26/52
Miért tartozik az ember a dioxinnak ellenálló
fajok közé?
• A válasz az ember múltjában keresend . Japánban 8000 éves
üledékekben is találtak dioxinokat, az angliai Rothamstedben
1840-b l származó talajmintákban 30 ppt dioxinszintet mértek,
ugyanott ez az érték 1995-ben 90 ppt volt. Szemlátomást az ipari
tevékenység növelte a dioxinszintet, de az igazán izgalmas
kérdés a korábbi id kb l származó dioxinmennyiség eredete.
• 1977-ben egyértelm en kimutatták, hogy a dioxinok a
természetben rendszeresen képz dnek égetés során: a fákban
átlagosan 0,2 százalék klór található klorid formájában, ami a fák
égetése során részben dioxinokká alakul.
• Évente mintegy 5 milliárd tonna fát égetünk el a Földön, ebb l
becslések szerint kb. 55 tonna dioxin képz dik. Az ember a
dioxinokhoz az évezredek során hozzászokott a t z használata
révén és kis mennyiség dioxint jól el tud viselni.
27/52
Mennyi ez a kis mennyiség?
• Az emberi test kb. 5 000 pikogramm (pg, 10-12 g) dioxint
tartalmaz, naponta 1-3 pg bevitele valószín síthet , a TűDD
felezési idejét emberben 7 évre becsülik.
• Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a különböz
országok esetében az ajánlott maximális napi beviteli érték
0,0062 pg (USA), 1 pg (Németország), 2 pg (Nagy-Britannia)
és 10 pg (WHO, Kanada) között változik.
• A szakemberek egyel re nem tudtak megegyezni a pontos
határértékben, de egy 1990-ben rendezett konferencián
abban megállapodtak meg, hogy a legkisebb érték túl
alacsony, a legnagyobb érték pedig túl magas.
• 2011 januárjában az USA Környezetvédelmi Hivatala (EPA)
28 dioxinféle és dioxinszer anyag esetében tett ajánlást a
relatív toxicitás meghatározására és a kockázatoknak ezen a
rendszeren alapuló becslésére. A TűűD toxicitását
egységnyinek véve, a PűDF esetében 0,3 értéket javasoltak.
28/52
Tanulság?
• „Valószín leg többen élnek meg a dioxinokból, mint ahányan
ténylegesen szenvednek t le” (Christopher Rappe, elismert
dioxinspecialista toxikológus)
• A finn Jouni T. Tuomisto (szintén dioxinspecialista) és kollégái
kimutatták, hogy a kiegyensúlyozott kockázatelemzés
mennyire fontos ebben a kérdésben (is). Kiszámították, hogy
a 387 millió lakosú Európai Unióban a tenyésztett lazacok
(melyek zsírszövetében a dioxinok felhalmozódhatnak)
fogyasztásának korlátozásával évente mintegy 40, a
dioxinoknak tulajdonítható rákos halálesetet lehetne
megakadályozni. Ugyanakkor a szív- és érrendszeri
betegségekre bizonyítottan jótékony hatást gyakorló halolajok
fogyasztásának korlátozása évente körülbelül 5 200 további
halálesethez vezethet!
• Ez az információ, amelyet meg kellene osztanunk a
közvéleménnyel és a sajtóval ahhoz, hogy megalapozott
ítéletet alkothassanak a dioxinnal kapcsolatos veszélyekr l.
29/52
vörösiszap?
30
Mottó
„Múzsák! most oly helyen elmélkedem, amely
A világ abroszán legkritikusabb hely,
Mely a csínos nyugat s a durva kelet közt,
A hatalmas éjszak s tehetetlen dél közt
Középpontban lévén, tisztán kimutatja,
Milyen még az ember s f ldünk ábrázatja.”
(űsokonai Vitéz Mihály: Marosvásárhelyi gondolatok, 1798 vagy 1799)
31/52
2010. október 4 (hétf ), 12:10-12:25, kolontári
vörösiszap-tározó
• Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb környezetvédelmi katasztrófája történt
2010. október 4-én, hétf n, 12 óra 10 és 25 perc között a MAL Magyar
Alumínium Termel és Kereskedelmi Zrt. ajkai timföldgyára X. számú kolontári
vörösiszap-tározójának észak-nyugati sarkánál átszakadt a gát.
• A tározóból els sorban a vörösiszapot fed hatalmas mennyiség , 1,876,622
tonna, 7-8% iszaptartalmú, er sen lúgos, vörös szín zagy folyt ki (a korábbi
becslések szerint 600-700 ezer köbméter zagy ömlött ki). A leülepedett, s r
vörösiszap 97-98 százaléka a tározóban maradt.
• A lúgos zagy elöntötte a környez településeket, Devecsert, Kolontárt,
Somlóvásárhelyt, Tüskevárt, Apácatornát és Kisberzsenyt, valamint mintegy
1000 hektáron a környez , f ként mez gazdasági területeket. Az érintett
területeken átzúduló híg iszapáradat 10 ember életét oltotta ki, számottev en
rombolta az épített környezetet, és jelent s károkat okozott a természeti
környezetben is. Egyedül Devecserben 400 házat öntött el az áradat, de a
többi településen is több tucat embert kellett kitelepíteni.
• A hír bejárta a világsajtót, hasonló súlyosságú baleset még nem történt a
timföldgyártás 120-éves történetében.
32/52
A vörösiszap-katasztrófa által érintett
terület
33
34/52
35/52
36/52
37/52
38
39
A vörösiszap-katasztrófa: az els reakció
• “Nem maga a vörösiszap, hanem a kolontári vörösiszap-
tározóból kiáramló hatalmas mennyiség iszapos, lúgos
víz okozta a hétf i katasztrófát. Az áldozatok nem
mérgezést l vagy égést l, hanem az árhullám miatt haltak
meg. A vörösiszap nem min sül veszélyes hulladéknak,
csak akkor okozhat egészségkárosodást, ha kiszárad és a
leveg ben terjed. Sokkal veszélyesebb, hogy a
vörösiszaptározók lúgot tartalmaznak, amely égési
sérüléseket okozhat, kipusztíthatja a növényzetet és a vízi
él lényeket.” Joób Sándor újságíró (Index) józan szavaira
a katasztrófa másnapján valószín leg kevesen hallgattak.
40/52
A vörösiszap-katasztrófa: következmények 1.
• A történetnek nagy horderej és messze ható környezeti, gazdasági, politikai
és társadalmi következményei vannak. Amint az várható volt, az ügyben sok
helyes és helytelen döntés született, számos helytálló és téves információ
került napvilágra.
• Az iszapömlésben számos politikus és a Greenpeace környezetvéd
mozgalom tagjai is lejáratták magukat azzal, hogy pontatlan, hamis és
hisztériakeltésre alkalmas híreket közöltek.
• A felfokozott hangulatban az okok tényleges feltárását megel z en elhangzott,
hogy ipari katasztrófa történt. Ezzel a szerencsétlen kijelentéssel
automatikusan kizártuk magunkat az Európai Unió kártérítési alapjának
segítségéb l, amely csak természeti katasztrófa esetén vehet igénybe.
• A tragédia után a kataszrófavédelem nagy er bevetéssel teljesen fölöslegesen
gátakat épített az iszaptározó és Kolontár között, pedig már az iszapömlés
után lehetett tudni, hogy a visszamaradt vörösiszap a X. sz. tározóban nem fog
megmozdulni, az új gátak pedig a szomszédos IX. sz. tározó esetleg kiöml
tartalmát úgy sem tudták volna megállítani.
• Hende űsaba honvédelmi miniszter el terjesztésére módosították a
honvédelmi törvényt, mely szerint bármely gazdálkodó szervezet bármikor,
kormányrendelettel állami felügyelet alá helyezhet . Az “Einstand”-törvényben
nem szerepel, hogy milyen eseménynek kell ehhez bekövetkeznie. A hazai
bauxit-timföld-alumínium vertikum 33 milliárd forintos eszközérték óriáscégét,
a magyar magánt kések kezében lev MAL Zrt.-t a kormány 2010. október 11-
én állami felügyelet alá vonta.
41/52
• A tucatnyi tisztázandó kérdés megválaszolásának az sem kedvezett, hogy a
közhangulatnak engedve a vizsgálat lezárulta el tt személyi felel sök lettek
megnevezve. Az ajkai vörösiszaptároló m ködtetésért felel s MAL Zrt. igazgatójának,
Űakonyi Zoltánnak valóban felháborító volt az a cinikus állítása, miszerint „az iszapban
nincsenek egészségre veszélyes szabad gyökök, ártalmatlan anyag, egy er s slagos
lemosással el lehet távolítani”.
• A hiteltelen kommunikáció ellenére elképzelhet , hogy semmilyen szabályt nem sértett a
mostani vezetés az 1980-as években épült tároló m ködtetése során. Űakonyi Zoltánt
2010. október 11-én letartóztatták, majd két nappal kés bb a bíróság szabadon
bocsátotta, mert elégtelennek találta a fogvatartás indokait.
• Egyszer megoldásnak t nik azt gondolni, hogy egyedül a MAL Zrt. felel tlen m ködése
okozta a katasztrófát, azonban a történetben a gazdasági és környezetvédelmi
szabályozás hiányosságai és a végrehajtás szövevényei ugyanilyen fontosak.
• A vidékfejlesztési tárca környezeti ügyekért felel s államtitkára, Illés Zoltán - azt a
tévhitet er sítve, miszerint a korábbi besorolástól eltér en az uniós csatlakozás óta nem
számít veszélyes hulladéknak a vörösiszap - arra utalt, hogy az el z , szocialista
kormány „bizonyára érdekb l” (azaz a kormányközeli tulajdonosokra való tekintettel)
változtatott az el íráson. Néhány nappal kés bb viszont, ennek homlokegyenest
ellentmondva, bejelentette: kezdeményezi, hogy „az egész világon” veszélyes
hulladéknak sorolják be a vörösiszapot.
• Holott az uniós osztályozás szerint a vörösiszap csak akkor nem veszélyes hulladék, ha
nem tartalmaz veszélyes anyagokat.
42/52
• Azaz a hatóságnak kellett volna megítélnie, mi kerül az ajkai lerakóba: „fémtartalmú
ásványok feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék”,
avagy „timföld termeléséb l származó vörösiszap, amely a fentiekt l különbözik”. Az
említett környezethasználati engedély ez utóbbi, ártalmatlan kategóriába sorolta az
anyagot.
• Illés Zoltán 2002 elején, amikor az Országgy lés környezetvédelmi bizottságának elnöke
volt, a Közép-európai Egyetem (űEU) oktatójaként diákjaival megtekintette az ajkai
üzemet, és szó szerint mindent példás rendben talált - err l a MAL Zrt. helyi üzemi
újsága is beszámolt.
• A tragédiát megel z en, 2010 szeptember végén az illetékes zöld hatóság élére Illés
Zoltán által kinevezett Zay Andrea kollégái a helyszínen jártak, el készítend a 2011-
ben lejáró környezethasználati engedély újabb ötéves meghosszabbítását, és nem
találtak rendellenességet.
• Az ügy felel sségi hálójának kibogozásáért a HVG és a Magyar Narancs oknyomozó
újságírói sokat tettek, azonban a teljes tényfeltárás szinte reménytelennek látszik, mert
az ügyben túl sok, jelenleg fontos pozícióban lev ember is érintett.
• 2011 szeptemberében a bíróság rekord összeg , 135,14 milliárd Ft-os bírság
megfizetésére kötelezte a MAL Zrt.-t. Ez az összeg valószín leg behajthatatlan
követelés, mert a fenti összeg a cég értékének négyszerese.
• A MAL 15 alkalmazottjának pere 2012. szeptember 24-én kezd dött, néhány kártérítési
perben már született ítélet.
• A helyreállítás teljes költsége 35,5 milliárd Ft volt, amit a magyar állam fedezett. űivil
szervezetek és magánszemélyek gy jtéséb l Európa-szerte 7,5 millió euró adomány
gy lt össze, de a károsultak ebb l csak keveset kaptak.
43/52
A vörösiszap-katasztrófa: lehetséges okok.
Az alumíniumgyártás
• A gátszakadás kiváltó okainak tisztázása még várat magára. Jelenleg a legvalószín bb
az, hogy rossz helyre építették a tározót (az északi fal közelében egykor egy
patakmeder volt), mind az északi, mind a jóval vaskosabb nyugati gátnál is észleltek
szivárgást, a gátakat többször magasították, bár a tározónak a befogadóképességének
másfélszeresét is ki kellett volna bírnia, a kapacitásának ¾-énél átszakadt.
• A vörösiszap az alumíniumgyártás legfontosabb alapanyagának, a timföldnek a gyártása
során keletkez melléktermék, egy tonna timföld el állításakor mintegy 1,5-2 tonna
vörösiszap keletkezik.
• Az alumínium el állításának kizárólagos nyersanyaga a hazánkban is jelent s
mennyiségben el forduló bauxit, egy tonna timföld el állításához, a bauxit összetételét l
függ en, 1,9-3,6 tonna bauxitot kell feldolgozni. A bauxitból lúgos, nátrium-hidroxidos
(NaOH) kezeléssel magas h mérsékleten és túlnyomáson kioldják (feltárják) az
alumínium-oxidot ún. aluminátlúg formájában, Na[Al(OH)4]. Jelenleg a világ
timföldtermelésének 90%-át ezzel a Karl Joseph Bayer által 1892-ben szabadalmaztatott
és azóta is használt eljárással állítják el .
• Az aluminátoldatból a kikeverés/kicsapatás lépcs ben kikristályosítják az alumínium-
hidroxidot [Al(OH)3] és sz réssel elválasztják a nátrium-hidroxidtól, amit
újrahasznosítanak. Az alumínium-hidroxid (timföldhidrát) kiizzításával (kalcinálással)
kapják a kész timföldet (Al2O3).
• A timföldb l magas h mérsékleten elektromos áram segítségével, ún. olvadék-
elektrolízissel nyerik az alumíniumot. Az egész eljárás eleinte meglehet sen költséges
volt. A kezdetben magas árat csak az alumínium kedvez tulajdonságai (kis s r ség,
kedvez mechanikai jellemz k) és a tömegtermelés ellensúlyozzák.
44/52
A vörösiszap tulajdonságai és felhasználása
• A nátrium-hidroxidos kezelésb l visszamaradó, az er sen lúgos közegben oldhatatlan, vörös szín
anyagot nevezzük vörösiszapnak, ez az elnevezés - szigorúan véve - csak a bauxit Bayer-
technológiában nem oldható alkotóiból álló maradékra vonatkozik.
• Ugyanakkor ma még mind a hazai szakmai, mind a szélesebb közvélemény vörösiszap alatt a Bayer-
technológiából kikerül , mintegy 30% szilárd anyagot tartalmazó, er sen lúgos zagyot érti. A
szemléletváltásra utal, hogy a szakemberek egyre inkább a bauxitmaradvány (bauxite residue)
kifejezést használják a vörösiszap (red mud) kifejezés helyett. A vörösiszapból mosóvízzel lehet leg
minél több nátrium-hidroxidot öblítenek ki, hogy a visszanyert lúgot újra felhasználhassák. A nátrium-
hidroxiddal ki nem oldott maradék szilárd anyag er sen lúgos marad; pH-ja általában 10–11 közötti, a
12-t ritkán éri el. A pH ennél nagyobb értékei egyértelm en arra utalnak, hogy a vörösiszapot nem
mosták át a szokásoknak megfelel en a nátrium-hidroxid visszanyerése és hasznosítása érdekében.
• A vörösiszap kezelésének szokásos módjai a tengervízbe történ kivezetés, a nedves tárolás, a
száraz felrakás és a száraz tárolás. Ajkán ezidáig a legolcsóbb nedves tárolás módszerét használták,
2011. február 28-tól kezd d en áttértek a száraz tárolásra. Magyarországon a vörösiszapot nem
dolgozzák fel, csak tárolják. Az óriási tározók környezeti kockázata igen nagy, ezért az anyagot
szigorú szabályok szerint kell tárolni. A Űayer-féle timföldgyártás kikerülhetetlen mellékterméke a sok
vörösiszap. Az évtizedek alatt összesen 55 millió tonna vörösiszap halmozódott fel a zagytározókban
szerte az országban; 2007-ben a világon 2,7 milliárd tonna volt a lerakott vörösiszap tömege és ez a
mennyiség évente 119 millió tonnával n . A vörösiszap Magyarországon a legnagyobb tömegben
el forduló, maradék lúgtartalmánál fogva potenciálisan veszélyes hulladék.
• A vörösiszapot fel lehet használni titán, germánium, vanádium el állítására, vörös festék gyártására,
ülepít szerként vízderítési célokra, lehet téglagyártás adalékanyaga (csekély radioaktivitása miatt
legfeljebb 15%-nyi mennyiségben), bitumenes masszákban, útépítéshez alkalmazható. A
vaskohászati alapanyagként történ felhasználásnak éppen a magas nátriumtartalma miatt komoly
akadályai vannak. Palla János és R czei István szabadalma erre is megoldást kínál, de az eljárást
jelenleg csak kis tételben alkalmazzák.
• Az igazi áttörést nem a vörösiszap felhalmozása jelentené, hanem a gazdaságos újrahasznosítása,
azonban ez nem csupán technológiai probléma, hanem gazdasági szabályozás kérdése is, azaz,
mindaddig, amíg a különböz formában történ tárolás olcsóbb, mint a feldolgozás, a helyzet nem fog
számottev en változni.
45/52
A vörösiszap: nehézfém-tartalom
• A vörösiszap önmagában nem mérgez , de a benne lev maradék nátronlúg-tartalom miatt veszélyes anyag.
A környezeti károknak és a katasztrófát elszenved lakosság sérülésének f oka a területet elárasztó
vörösiszap-zagy magas, 13 körüli pH-értéke, azaz a felülúszó folyadék er sen lúgos kémhatású volt
(ez a lúgosság mintegy tízszer nagyobb, mint a háztartási hypóé). Az Ajkán tárolt vörösiszapok
jellemz en 5-8% nátriumot tartalmaznak, azonban ennek jelent s része kötött formában, nátrium-
alumínium-hidroszilikátokként van jelen. A nátrium-hidroxidot a papír-és textiliparban, a szappan- és
mosószer-gyártásban, valamint a vegyiparban, így a bauxit-feldolgozásban is széles körben és nagy
mennyiségben használják fel. A megszáradt vörösiszap a légutakba kerülve mint por irritálhatja a
légutakat, illetve a lúgos kémhatása miatt ez a hatás még er sebb, mint a közönséges porok
esetében.
• Az ajkai vörösiszap f alkotója a vas-oxid (40-45%), ett l vörös szín . A vas nehézfém, de az
egészségre nem káros, s t kis mennyiségben életfontosságú elem. A vörösiszap tartalmaz ezenkívül
ún. ritkafémeket, de ezek összkoncentrációja a vörösiszapban nem nagyobb, mint 0,3%. Tartalmaz
továbbá vanádiumot (0,1%) és titánt (2,7%).
• Ezen alkotók nagy része olyan kémiai kötésben van, amely megakadályozza, hogy közönséges
körülmények között kioldódjanak, tehát a vörösiszapból kioldódó nehézfémek (króm, ólom, higany,
tallium, kadmium) veszélye, amit a Greenpeace terjesztett kezdetben, nem jelent reális kockázatot.
Éppen ellenkez leg: bányászati-nehézipari hulladékokkal szennyezett talajok vizsgálata igazolta,
hogy a vörösiszap hozzáadása jelent sen csökkenti a nehézfémek fölvehet ségét: a vörösiszap ezen
anyagok jelenleg ismert egyik leghatékonyabb stabilizáló szere, pl. a vörösiszap vízzel kioldható
ólomtartalma kevesebb, mint a normál talajoké. A vörösiszap lúgos felülúszójában a nehézfémek még
kevésbé oldódnak, mint közönséges (semleges) kémhatáson.
• A vörösiszapban jelenlev anyagoknak, az arzén kivételével kismérték a mobilizálhatósága, er sen
lúgos körülmények között az alumínium is kioldódhat, de a pH csökkenésével ennek rohamosan
csökken az esélye.
• A vörösiszapból toxikus fémek jellemz en a talaj fels 10 cm-es rétegébe jutottak le, környezeti
kockázatuk azonban rossz oldhatóságuk miatt minimális.
• Az ajkai vörösiszap-minták felhasználásával belga kutatók nemrég árpát termesztettek és 5
százaléknyi vörösiszap hozzáadása mellett mintegy 25 százalékos hajtáscsökkenést észleltek.
Ugyanilyen arányban nátrium-hidroxidot tartalmazó kontrollkísérletekben megállapították, hogy a
csökkenés oka a talaj magas nátriumtartalma (elszikesedése) volt.
46/52
A vörösiszap: radioaktivitás
• A bauxitban található természetes eredet radioaktív anyagok a
feldolgozás során szinte teljes mennyiségben a vörösiszapba kerülnek.
A dúsulás mértéke a bauxithoz képest 2-3-szoros.
• Az ajkai katasztrófánál kiömlött vörösiszap radioaktivitása mintegy
tízszer magasabb, mint a talajok átlagos radioaktivitása, de még így is
jelent sen alatta van a radioaktív anyagokra vonatkozó aktivitás-
értékeknek, így nem tekinthet radioaktív anyagnak.
• Ezeket az anyagokat a szakirodalom ún. NORM-anyagokként kezeli
(Naturally-Occurring Radioactive Materials, természetben el forduló
radioaktív anyagok).
• Egy másik radioaktív forrás a leveg be kerül radongáz. A helyszínen
mért, a radon bomlásából származó radioaktivitás a lakásokra
vonatkozó legújabb, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által
nemrég szigorított ajánlásoknak mintegy egyötöde (nagyon valószín ,
hogy nem hanyagolható el a környéken megtalálható többi vörösiszap,
illetve a rádiumot közel egy nagyságrenddel nagyobb mennyiségben
tartalmazó pernye-hányókból kiáramló radon sem).
47/52
A vörösiszap: porszennyezés
• A vörösiszap kiszáradása esetén a munkálatoknál számítani kell a fokozott
porképz désre is. Ennek a belégzésb l származó sugárterhelésnek a
becsléséhez ismerni kell a vörösiszap szemcseméretét.
• A különböz helyekr l származó mintákban a részecskék nagy része (47-95%-
a) a finomszemcsés 20 mikrométer, 35-68%-a 10 mikrométer, 20%-a pedig az
5 mikrométer alatti tartományba esik (belégzés szempontjából az 1 mikrométer
alatti tartomány számít a legveszélyesebb résznek).
• A porok esetében a mért értékek az éves, belélegzésb l származó
sugárterhelés kett ezred-részét teszik ki, feltételezve, hogy folyamatosan a
kezdeti értékeket lélegzik be az érintettek. Mindezekb l látható, hogy az ajkai
vörösiszap-katasztrófában a radioaktív sugárterhelés megnövekedése a
visszamaradó vörösiszapból, a radongázból és a felszálló porból
elhanyagolható veszélyforrás. A katasztrófában érintett területen a felporzásból
származó porszennyezés mértéke nem haladta és nem haladja meg a
veszélyes mértéket.
• A felszálló por ellen akkor szükséges védekezni, ha kedvez tlen körülmények
között (szárazság, er s szél) magas szálló porkoncentráció alakul ki: ekkor egy
er sen poros munkahelyhez hasonló expozíció alakulhat ki, ami inert por
belélegzése esetén is veszélyes az egészségre.
48/52
A vörösiszap-katasztrófa: a tanulságok
• Ha néhány távolabbi összefüggést

vizsgálunk meg, akkor láthatjuk, hogy
minden egyes katasztrófának van “haszna”:
• újra kell gondolnunk a dolgokat: holnap nem
lehet mindent úgy csinálni, mint tegnap;
• a technológiákat id nként felül kell vizsgálni
és szigorúbb biztonsági intézkedéseket kell
hozni.
49/52
Frissítés: 2016 február
• Szabó Gábor: "Valakinek" b nh dnie kell. Felmentették a vörösiszapper
vádlottait. HVG, 2016. február 6, 60-61.
• Űányai György: A múlt b nei. Vörösiszapügy: els fokon felmentések. Magyar
Narancs, 2016. február 4, 13-15. http://magyarnarancs.hu/belpol/a-mult-bunei-
98103
• http://24.hu/kozelet/2016/02/02/nem-kellett-volna-kijelentenie-orban-viktornak-
hogy-a-felelosoket-bortonbe-zarjuk/
• A bíróság nem azt állította, hogy nincs felel se a katasztrófának. űsak éppen
nem az a 15 ember, akiket az ügyészség a vádlottak padjára küldött.
• A bíró szerint a tervezésben résztvev ket és a hatóságokat – amelyek az
ellen rzésekkor nem vették észre a fenyeget veszélyt – kellett volna
megtalálnia az ügyészeknek. És err l írt a katasztrófát vizsgáló parlamenti
bizottság jelentése is. Igaz, a politikusok itt is els sorban a céget hibáztatták,
és nem az állami szerveket, de megjegyezték, hogy
• „A hatósági engedélyezés során a Közép-dunántúli Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség a hulladék besorolás, a
töltésépítés, az üzemeltetés és annak id szakos felügyeletének ellen rzése
során alapvet hibákat követett el.”
50/52
Frissítés: 2017
• Vörösiszapper: hatályon kívül helyezték a vádlottakat felment ítéletet. HVG, 2017.
február 6.
http://hvg.hu/itthon/20170206_Vorosiszapper_hatalyon_kivul_helyeztek_a_vadlottakat_f
elmento_iteletet
• Velkei Tamás : Várhatóan sszel folytatódhat a vörösiszapper., Magyar Nemzet, 2017.
február 9. - 150 ezer oldalnyi iratmennyiség. https://mno.hu/belfold/varhatoan-osszel-
folytatodhat-a-vorosiszapper-1385074
• MTI: Vörösiszapper: Veszprémben nincs bíró, aki eljárhatna, Gy rben lesz a tárgyalás.
2017. március 24.
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/vorosiszapper_veszpremben_nincs_biro_aki_eljarhat
na_gyorben_lesz_a_targyalas/2512302/
• „Government officials at times gave statements in their official capacities that were
widely seen as attempts to influence judicial decisions and challenge the concept of
judicial independence…Űence Tuzson, state secretary for government communication of
the prime minister’s cabinet office, publicly criticized a ruling of the Veszprem Tribunal,
stating “the cabinet finds it outrageous that no one is held responsible for a case of such
weight as the toxic sludge disaster, which claimed 10 human lives in 2010.” (Country
Reports on Human Rights Practices for 2016. United States Department of State,
Bureau of Democracy, Human Rights and Labor, 12-13. o.)
51/52
Frissítés: 2017
• „Inkább tartson húsz évig a per, vagy mentsenek fel
mindenkit, mint hogy egyetlen embert is ártatlanul
ítéljenek el.” Ezt Lehmann Sándor mondja, aki 77
éves volt, amikor a házát elvitte a zagy, pedig
súlyos égési sérüléseket szenvedett, miközben a
kádja peremén egyensúlyozott térdig a
vörösiszapban. - Révész Sándor: Az igazsághiány
igazsága. HVG, 2017. február. 12.
http://hvg.hu/velemeny/201706_az_igazsaghiany_ig
azsaga
• Dr. Sándor Zsuzsa: Elsodortak - A vörösiszap-
katasztrófa utóélete: a per. Ab Ovo, Űudapest, 2014
• Dr. Sándor Zsuzsa: „Ama nemes harcot
megharcoltam...„ http://jog-
asz.blog.hu/2017/01/29/_ama_nemes_harcot_megh
arcoltam
• MTI: 70 millió forintot oszt szét a kormány az
iszapkatasztrófa áldozatai közt. 2017. július 1.
http://hvg.hu/gazdasag/20170701_70_millio_forintot
_oszt_szet_a_kormany_az_iszapkatasztrofa_aldoza
tai_kozt
52/52
Kovács Lajos
• Cukor-e a nyírfacukor?
• Mesterséges édesít szerek
• Ártalmatlan serkent szer-e a koffein?
2/44
Adalékok az édes íz kultúrtörténetéhez
„A bicorpi ember” mézgy jtés
• Az ízek iránti vágyunk velük közben egy 8000-éves
született jellemz nk és az édes íz sziklarajzon (Cuevas de la
mindig is kitüntetett szerepet töltött
be az emberiség történetében Araña, Spanyolország)
• Az édes íz élelmiszerek hosszú
id n át nem voltak korlátlan
mennyiségben hozzáférhet k. A
régebbi id kben édes íz
gyümölcsök, bogyók és a méz volt a
legfontosabb forrás
• A helyzet a cukornád elterjedésével
változott meg, amely Polinéziából
érkezett kínai és indiai közvetítéssel
i.e. 700 körül
• A cukornád termesztése lassan
nyugatra mozdult el és Perzsián
majd Egyiptomon keresztül a korai
középkorban (i. sz. 800 körül) érte el
a Mediterráneum melegebb részeit
• Termesztésében különösen a
muszlimok jártak élen és számos
arab étel ma is nádcukrot használ
3
A cukornád
• A (nád)cukor 1319-ben érkezett
Angliába. Kezdetben nagyon drága
volt és gyógyszerként használták
• Észak-Európába a 17. században
érkezett meg a karib szigetekr l ez a
drága csemege
• A nemes cukornád (Saccharum
officinarum) 2-3 méter magasra növ
nádtermet , többnyári pázsitkóró.
Gazdag és nedves talajban tíz évig is
elél, évente kétszer lehet aratni
• Az Újvilágba Kolumbusz Kristóf
második útján vitte magával 1494-ben
és a Nyugat-Indiai szigetvilág
ideálisnak bizonyult a cukornád
termesztéséhez
• Ezek után mintegy két évszázadba
telt, mire a nádcukor megérkezett az
Óvilágba
• Az érett cukornád feldolgozása és a
cukorfinomítás kezdetben kizárólag
rabszolgamunka volt, amely az
európai gyarmati múlt kétségtelenül
legsötétebb fejezetei közé tartozik
4/44
A cukorrépa
• A kontinentális zárlat (1806-1814) a
brit kereskedelemnek az európai
kontinensr l való kizárása, melyet
Napóleon rendelt el 1806-os berlini
dekrétumával, válaszul a britek
részér l Franciaország egész északi
tengerpartjára kimondott blokádra
• A zárlat következtében a Haitin termelt
cukornádhoz nem lehetett hozzáférni,
mézb l pedig nem lehetett kielégíteni
a szükségleteket. Francia kutatók
gyors megoldást kerestek és Andreas
Marggraf (1709-1782) berlini vegyész
módszerét találták megfelel nek, aki
sziléziai fehérrépából nyert cukrot
• Az eredeti faj nemesítésével jött létre a
mérsékelt égövön is termeszthet és
ma is kultivált cukorrépa (Beta
vulgaris)
• Ezzel megsz nt a cukornádtól való
importfüggés és mintegy száz éve egy
új iparág jött létre Európában, a
cukorrépán alapuló cukorgyártás
5
A cukorrépán alapuló cukoripar
• A répacukor azonban drágább a
nádcukornál és az utóbbi id k
élelmiszerár-drágulása jelent sen
átértékeli a cukor gazdasági
szerepét (2006 és 2010 között a
világ élelmiszerár-indexe 65%-kal
n tt!)
• További, európai fejlemények:
– 2005-ben az Európai Unió 25
tagállamában összesen 2,140,750
hektáron termeltek cukorrépát
– 2007-ben az EU-ban 1,619,500,
Magyarországon 38,000 hektáron
termeltek cukorgyártási célra
használt cukorrépát
– A tagállamok közül Írországban,
Lettországban és Szlovéniában
teljesen megsz nt a cukorgyártás
– Magyarországon a korábbi 11
cukorgyár helyett ma csak 1
cukorgyár m ködik
Űorbély Ákos, Monory Zénó, Tömördi Máté:
Volt egyszer egy cukoripar - A cukorgyártás két
évszázada Magyarországon.
Akadémiai Kiadó, Űudapest, 2013
6/44
A cukornád és a cukorrépa
term területei és a termésátlagok
7/44
Cukor, szénhidrát, biomassza
A Föld biomassza-termelése (t/év): 170−200×109
Lignocellulóz: 50×109
Fa: 13×109
Gabona: 1.8×109
Keményít :
1.1×109
Cukor:
0.17×109
Kitermelt fa: Cellulóz:
1.55×109 0.15×109
D-Glükóz:
5×106
8
A szénhidrátok szerepe a természetben
• A szénhidrátok energiatárolók és átmeneti termékek az
anyagcsere-folyamatokban
• A D-ribóz és a 2-dezoxi-D-ribóz szolgáltatja az él
szervezetek RNS- és DNS-molekuláinak vázát
• Poliszacharidok alkotják a baktériumok és növények
sejtfalát
• A sejten belüli és sejtek közötti kölcsönhatásokban
kulcsszerepet játszanak a szénhidrát-konjugátumok
(glikoproteinek, proteoglikánok illetve glikolipidek)
• A Földön rendszeresen képz d hatalmas mennyiség
biomassza túlnyomó része szénhidrát, amelynek az
energetikában ill. nyersanyag-ellátásban betöltött
szerepe egyre növekszik
9/44
Néhány egyszer bb cukor és cukoralkohol
szerkezete
10/44
A D-glükóz szerepe az emberi
szervezetben
• Amikor a szükségesnél több glükóz kerül
az szervezetünkbe (pl. egy tartalmas
étkezés után), a fölös glükózt a májban
tárolt glikogén nev poliszachariddá
alakítjuk. Ha leesik a vércukor-szintünk,
akkor a glikogén ismét glükózzá alakul.
Egy egészséges feln tt májában kb. 350
g glikogén található, ami egy napra
b ségesen elegend
• Ha glikogéntartalékaink feltölt dtek, a
fölös glükóz zsírrá alakul, ami a glükóz
tárolásának gazdaságosabb módja és
mintegy egy hónapra elegend táplálékot
szolgáltathat. A glükóz hosszú távú
tárolása kezdetekben számunkra
evolúciós el nyt szolgáltatott, ma inkább
a hátrányát érezzük, hiszen számos
országban az elhízás népbetegséggé
vált.
• Az elhízás veszélye miatt szükségünk
van édesít szerekre, amelyeknek nincs
olyan magas kalóriatartalma, mint a
cukroknak, de kellemesen édes íz ek
11/44
Alternatívák: barna cukor, méz? Változó
fogyasztói szokások
• Az utóbbi id kben nálunk is népszer vé
vált a barna cukor. A jelenlegi,
cukorrépából készült terméket úgy
készítik, hogy a finomított fehér cukrot
melasszal visszaszínezik... A
nádcukorból készült Demerara-féle
barnacukor jóval drágább.
• A mézet is sokan kedvelik, összetételét
tekintve glükóz és fruktóz (70%),
valamint szacharóz és maltóz (10%)
koncentrált vizes oldata. A méz
jellegzetes aromáját számos, kis
mennyiségben jelen lev anyagnak
köszönheti, azonban kalóriaértéke egy
cseppet sem kisebb, mint az egyenérték
répa- vagy nádcukoré.
• Az olcsó cukor megváltoztatta az európai
gasztronómiát is: az édes és sós ízek
elkülönültek, és megjelent a desszert
mint külön ételféleség. Más népek
konyháiban (de a régi magyar
szakácskönyvek alapján nálunk is) a fenti
ízelkülönülés nem (volt) ilyen éles.
• A világ nyerscukor-termelése mintegy
160 millió tonna évenként. A
cukorfogyasztás széles skálán változik,
pl. Etiópiában 3 kg/f /év, Űelgiumban 40 12/44
kg/f /év.
Édesít szerek
• Az édesít szerek két • A különböz cukrok
csoportba oszthatók: édesít képessége a
– nagy tömegben használt szacharózra (100%)
édesít szerek vonatkoztatva
– intenzív édesít szerek – Fruktóz 120%
• A édes íz „mérése” szubjektív – Xilit (E967) 100%
módon, ízleléssel történik a – Eritrit (E968) 75%
megfelel oldatok hígításával – Glükóz 70%
mindaddig, amíg az adott
anyagot a kóstolók már nem – Galaktóz 60%
érzik édesnek – Maltóz 50%
• Az édes íz érzekelése függ a – Szorbit (E420) 50%
koncentrációtól, savasságtól, – Mannit (E421) 40%
h mérséklett l, egyéb
anyagok jelenlét l
• Ugyanakkor az édes íz
befolyásolja más ételek (pl.
gyümölcsök) ízét,
savasságát, keser ségét
13/44
A xilit (nyírfacukor)
• A xilit éleszt ben, gombában,
zuzmókban, növényekben,
zöldségekben, nyírfában
el forduló cukoralkohol
• Az emberi testben a normális
glükóz-anyagcsere része, napi
5-15 g keletkezik bel le
• Gazdaságos termelése (kb.
30,000 tonna/év) xilóztartalmú
mez gazdasági hulladékok (pl. • Egy nyírfa napi 5-15 liter
nyírfa, kukoricacsutka, szalma nyírfaszirupot (!) tud adni
xilánja) hidrolízisével és – oroszul:
redukciójával történik – lettül: b rzu sula
• A xilitgyártás technológiáját a – észtül: kasemahl
II. világháború cukorhiánya – finnül: koivun mahla
hívta életre Finnországban – litvánul: Űerž Sula
– fehéroroszul:
– lengyelül: sok z brzozy, oskoła,
– ukránul:
– angolul: birch sap
14/44
A xilit-
metabolizmus
15
A xilit  D-xilóz átalakulás
16/44
A xilit tulajdonságai 1.
• A szacharózzal azonos édesség
cukorféleség, de kb. 30%-kal
kevesebb kalóriát jelent a fogyasztása
• A szájban tenyész , plakk-képz
Streptococcus mutans baktériumokat
nem táplálja, ezért nem okoz
fogszuvasodást. Különböz kozmetikai
és cukrászati termékekben használják
• H sít en friss érzetet kelti, mert
jelent s oldásh jét a nyelvt l vonja el
• Lassan szívódik fel a vékonybélb l, a
maradék a vastagbélben tenyész
baktériumok számára jelent táplálékot,
amelyek rövid szénláncú zsírsavak,
hidrogén, metán és szén-dioxid
képz dése közben bontják
• Fels légúti és fülgyulladások
kezelésében jótékony hatású. A
baktériumok megtapadásukhoz
különböz szénhidrát-komplexeket
használnak, ezekkel interferál a xilit és
számos baktérium (pl.
Staphylococcus-törzsek) köt dését
gátolja
17/44
A xilit tulajdonságai 2.
• Nincs utóíze
• Alacsony glikémiás index (GI = 7; a
szacharózé 100)
• A glikémiás index azt fejezi ki, hogy
milyen gyorsan növekszik a vércukorszint
egy adott étel fogyasztása után. Űár nem
tökéletes, de mégis egy kvalitatív képet
ad arról, milyen élelmiszerek milyen
mértékben növelik a vércukorszintet. A
magas glikémiás index élelmiszerek
nagyobb kockázatot jelentenek az
elhízás szempontjából
• Emberekre nem mérgez . Egy
vizsgálatban a résztvev k havonta 1,5 kg
xilitet fogyasztottak, a napi maximum 430
gram volt (!), aminél még nem
tapasztaltak mellékhatást
• Az ismert mellékhatások: hasmenés,
puffadás, ami a bakteriális bomlásnak
köszönhet . A hashajtó hatás egyénekt l
függ és hozzá lehet szokni
• A xilit alternatívája a négyszénatomos
eritrit cukoralkohol, amely kb. 90%-ban
felszívódik a vékonybélb l, így
változatlanul távozik a vizelettel és más
cukoralkoholokhoz képest csekély a
hashajtó hatása, viszont drágább a
xilitnél 18
A xilit és a kutyák…
• Ellentétben az emberekkel,
patkányokkal, lovakkal,
Rhesus-majmokkal, a kutyák
nagyon érzékenyek a xilitre
• 100 mg/ttkg adagban
életveszélyes
vércukorsüllyedést
(hipoglikémia) és májleállást
tapasztaltak
• Az alacsony vércukorszint a
koordinációs képesség
elvesztését, depressziót,
görcsököket okozhat egy
félórán belül
• Az 500-1,000 mg/ttkg xilit-
adagok halálosak a kutyák
számára
• Kutyákban a xilit gyorsan
felszívódik és jelent sen
megemelkedik az inzulinszint,
majd ennek következtében
lecsökken a vércukorszint.
Tehenek, kecskék, nyulak
hasonlóan reagálnak
• Veszélyes dolog egyik fajról a 19/44
másikra extrapolálni
Mit l édes egy anyag?
• Az alapízek (édes, sós, savanyú,
keser , umami, kalcium, zsíros)
közül az édes kétségtelenül
kitüntetett szerepet játszik az
emberiség kultúrtörténetében és a
mindennapjaiban.
• A Shallenberger-Kier-modell
szerint az édes íz érzékeléséért
felel s receptoron három köt hely
van: egy hidrogénkötés donor hely
(AH), egy t le kb. 300 pm-re lev
Lewis-sav köt hely (Ű) és egy
hidrofób köt hely (X) található
• Egy újabb elmélet (multipoint
attachment theory, MPA) nyolc
köt hely létezését feltételezi. X O
Valószín , hogy az egyes
anyagok különböz receptorokkal
hatnak kölcsön és ezzel NH
értelmezhet , hogy rendkívül S
különböz szerkezet anyagok O AH
lehetnek édesek O
szacharin 20/44
Milyen legyen egy jó édesít szer?
• A ma használt édesít szerek közül
számos szénhidrátszármazék
• Alkalmazásukhoz számos tényez t
kell figyelembe venni
– édesít képesség
– metabolizálhatóság
– energiatartalom
– felszívódás sebessége
– ártalmasság/ártalmatlanság a fogakra
– az íz jellege
– az ízhatás kialakulásának kinetikája
– esetleges kellemetlen utóíz
– mellékhatások A jelenleg ismert legédesebb anyag, a
– kémiai stabilitás lugduname 225,000–szer édesebb a
– hozzáférhet ség
szacharóznál
– ár
– fogyasztói attit d
• Ezek alapján az édesipar a különböz
célokra (italok, ételek ízesítése,
diabetikus termékek stb.) más és más
édesít szereket használ, gyakran
egymással kombinálva azokat,
valamint számos édesít szert
ízfokozóként alkalmaz.
21/44
22/44
A leggyakoribb intenzív édesít szerek
Név Relatív édesség Átlagos konc. Maximális
(szaccharóz = 1) élelmiszerekben konc.
(mg/kg vagy mg/l)
Szaccharin 300-400 80-200 3000
Ciklamát 30 100-250 3000
Aszpartám 180 350-500 2500
Neotám ~5000 20-60 250
Aceszulfám 200 250-350 6000
Szukralóz 600 200-400 3000
Taumatin ~2000-5000 50 400
(természetes)
Neoheszperidin 1500 30-50 400
dihidrokalkon
(módosított
természetes)
Stevia
250 100-250 3300
(természetes) 23
A szacharin esete 1.
X O
NH
S
O AH
O
• 80-100 évvel ezel tt az embereken végzett kísérletek nem voltak olyan szigorúan
szabályozva, mint manapság. 5-10 g (!) szacharin fogyasztása során sem
tapasztaltak káros mellékhatásokat
• Éppen ezért keltett meglepetést az, hogy 1977-ben kanadai kutatók a szacharint
rákkelt nek találták
• Az alkalmazott körülmények meglehet sen sajátosak voltak: egy bizonyos patkányfaj
hím egyedeiben rosszindulatú húgyhólyagrákot találtak nagy mennyiség szacharin
fogyasztása következtében
• A patkányok egy évig fogyasztották a szacharint olyan mennyiségben, ami emberi
léptékben csaknem ezer palack, szacharinnal ízesített üdít ital fogyasztását
jelentené egy éven át!
• A szacharint azonnal betiltották Észak-Amerikában és néhány más országban.
• Másutt óvatosabbak voltak és nem reagáltak azonnal erre a módszertanilag
megkérd jelezhet tanulmányra
• Azóta számos, pl. tíz generáción átível állatkísérletben sikerült a szacharint
rehabilitálni és bebizonyítani, hogy nem ártalmas
• Id közben fény derült a szacharin patkányokban észlelt rákkelt hatásának a
magyarázatára is. A hatás nem kémiai, hanem fizikai: a rágcsálók húgyhólyagjának
speciális környezetében a szacharin kikristályosodott és a kristályt k okozta
folyamatos mechanikai irritáció volt a daganatképz dés oka 24/44
A szacharin esete 2.
25
Az aszpartám
• Az aszpartám két aminosavból, az L-
aszparginsavból és az L-fenil-alaninból
álló dipeptid metilésztere
• A fehér kristályok mintegy kétszázszor
édesebbek, mint a kristálycukor
(szacharóz), h hatására és savak
jelenlétében azonban vesztenek
ízükb l. Az aszpartám ezért nem
alkalmas sütésre és f zésre
• Az emberi szervezetben az aszpartám
soha nem szívódik fel az
emészt rendszerb l, a vérben nem
mutatható ki, mert épít elemeire
bomlik (L-aszparaginsav, L-fenilalanin,
metanol) és hasznosul, ezért
számszer en ugyanúgy energiát
biztosít, mint minden más fehérje (4
kcal/g)
• Az élelmiszeriparban az aszpartámot
els sorban csökkentett cukortartalmú
élelmiszerekben használják önállóan
vagy más édesít szerekkel
kombinálva. A kereskedelemben
asztali édesít szerként is forgalomban
van. űukortartalmú rágógumikban az
aszpartámot ízfokozóként is
alkalmazzák 26/44
A metanol 1.
• A média és számos honlap gyakran említi az aszpartámból képz d metanolt, mint
veszélyforrás
• A metanol (metilalkohol, faszesz, CH3OH) valóban mérgez , 10 cm3 (8 gram)
metanol vakságot és más központiidegrendszeri problémát okozhat. A minimális
halálos dózisa 0,3-1 g/testtömeg-kg
• A szándékos mérgezésen túl ipari balesetekben fordulhat el metanolmérgezés, vagy
ami még ennél is gyakoribb, a házilag el állított erjesztett szeszes italokból
származhat jelent s mennyiség metanol
• Kevésbé ismert, hogy a metanol a mindennapi táplálékunkban fordul el friss
gyümölcsökben karbonsavak metilésztereként, ezek az ún. gyümölcsészterek
27
A metanol 2.
• Egy további metanolforrás a poliszacharidokhoz tartozó
pektinek családja, amely a természetes zseléképz
anyagok közé tartozik
• A gyomornedv nem képes enzimatikusan hasítani a
pektineket, viszont anaerób körülmények között a
baktériumok a vastagbélben metanolt képeznek
• Kis mennyiség metanol mindig képz dik természetes
erjedési folyamatokban
• Ezen kívül az emberi szervezet saját maga is termel
metanolt
• Endogén metanol az emberi szervezetben: 0,3-1,2 g/nap
• Táplálékból:
– 1 liter friss 100%-os gyümölcslé: kb. 0,14 g metanol
– 1 kg alma: kb. 0,5 g metanol (a gyümölcshéjban található pektin
bakteriális lebontásából)
28/44
A pektinek mint metanolforrás
Me = CH3
29/44
A metanol 3.
• A metanol a szervezetben hangyasavvá alakul át (űH3OH 
HCOOH), ez okozza a mérgezést
• Kis mennyiség metanol nem okoz problémát, a normál
anyagcserében ez könnyen kezelhet
• A metanol ugyanakkor mintegy 7-8-szor lassabban metabolizálódik,
mint pl. az etanol
• A gyümölcsökb l erjedési folyamatokban keletkez metanol
alkoholos italokban is megjelenik
• Azokban az alkoholos italokban, amelyek nem gyümölcsb l, hanem
gabonából, krumpliból készülnek [vodka, whisk(e)y] a metanol
mennyisége elhanyagolható
30/44
A maximális megengedett metanol-tartalom
néhány alkoholos italban
Kategóriák EU max. megengedett tartalom
gram per gram per liter

hektoliter 100 33 (v/v)%
(v/v)% alkohol alkohol
Törkölypálinka (erjesztett törköly 1000 3,3
lepárlásából)
Gyümölcstörköly-párlat (erjesztett 1500 5,0
gyümölcstörköly lepárlásából)
Gyümölcspálinka (erjesztett gyümölcs 1000-1350 3,3-4,5
vagy must lepárlásából)
Alma- vagy körtebor (erjesztett alma 1000 3,3
vagy körte lepárlásából)
Brandy, borpárlat (bor lepárlásából) 200 0,66
Vodka (burgonya és/vagy gabonafélék 10 0,03
erjésztéséb l és lepárlásából), whisky
Gin (mez gazdasági eredet etanolból) 5 0,015 31/44
Az aszpartámból származó metanol
• Egy 60 kg-os feln tt esetében a megengedett napi
beviteli érték 2,4 g
• Az aszpartám lebontásából 11 (m/m)% metanol
származik, ez 0,264 g
• 1 liter üdít ital max. 0,6 gramm aszpartámot
tartalmazhat, ami 0,066 gramm metanolt eredményez a
lebomlás során
• Ezekb l az adatokból egyértelm , hogy gyümölcsök
és/vagy alkoholos italok fogyasztásából lényegesen több
metanolt veszünk magunkhoz, mint amennyi az
aszpartámból származhat
32/44
Aszpartám: a végkövetkeztetés
• Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) 2013.
december 10-én közzétette az aszpartám
biztonságosságáról, újraértékelésér l szóló tudományos
szakvéleményét, melynek végkövetkeztetése szerint az
aszpartám szokásos mennyiségben történ fogyasztása nem
vet fel élelmiszerbiztonsági aggályokat.
• Az aszpartám a cukornál csaknem kétszázszor édesebb
édesít szer, amely az Európai Unióban engedélyezett
élelmiszeradalék. Űiztonságosságát az élelmiszer-
adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakért i
bizottság (JEűFA), az Élelmiszerügyi Tudományos Űizottság
(SűF) és az EFSA korábban vizsgálta, és 40 mg/ttkg/nap
elfogadható napi bevitel értéket (NŰÉ, ADI) állapított meg,
melyet az EFSA jelen újraértékelés során változatlanul
megfelel nek ítélt.
• Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, 2013.12.13,
http://www.nebih.gov.hu/akadalymentes/szakteruletek/szakter
uletek/eki/aktualitasok/hirek/efsa_kockazatertek_aszpartam.ht
ml
33/44
34
Kávé, tea, kakaó, csokoládé
• Minden civilizációnak szüksége van
élénkít szerekre és a koffein a legismertebbek közé
tartozik. Mintegy hatvan növényben számottev
mennyiségben megtalálható, de a legjelent sebb
forrásai a kávé, a tea, a kakaó és a csokoládé.
• Ezen egzotikus tájakról származó növények
gyógyszerként kezdték európai karrierjüket. A
kávéról így ír 1671-ben Lyonban egy névtelenségbe
burkolózó szerz A kávé, a tea és a csokoládé
élvezete c. m vében: “felszárít minden hideg
nedvet és nyirkot, ki zi a szeleket, er síti a májat,
purifikáló tulajdonságánál fogva könnyít a
vízkórosokon; egyformán feltétlenül hatásos a rüh
és a rossz vér ellen; felüdíti a szivet, gyorsítja
dobogását, könnyít a gyomorfájásban szenved kön
és az étvágytalanokon; ugyancsak jó hatású a
hideg, nyirkos és dugulásokkal járó náthák ellen.
G ze jó a szemfolyás és fülzúgás ellen; nagy
hatású a nehéz légzés, a tüd t megtámadó
hurutok, a lépfájás, a bélférgek ellen, rendkívül
könny széket eredményez túl sok ivás és vagy
evés után. Nincs nála jobb szer azok számára, akik
sok gyümölcsöt ettek.”
35
A kávé
• A kávé persze azóta nem a gyógyszerek, hanem az
élvezeti szerek között találta meg a helyét.
• A kávécserje valószín leg Etiópiából származik, a
kakaó Közép-Amerikából, a tea pedig Kínából. A
kávéfogyasztásról az els írásos emlék a X. századból
származik Razesz arab orvostól és a kávé az iszlám
országok és velencei keresked k közvetítésével jutott
el a XVII. századi Európába, de igazi karrierjét
Párizsban kezdte meg.
• A XVIII. századtól kezdve azért növekedett meg a
kávéfogyasztás, mert Európa maga szervezte meg a
kávétermelést. 1787-ben Franciaország már 38 000
tonna kávét importált, amelyb l 36 000 tonnát tovább
adott. Űecslések szerint a XVIII. században 300 millió
kávéfogyasztó lehetett a világon.
• 1700 táján Londonban több, mint 2000, a XVIII. századi
Párizsban 700-800, az 1900-as évek fordulóján már
Budapesten is 500 kávéház üzemelt. A kávéházak
korántsem csak a fekete ital elfogyasztására
szolgáltak, hanem a társasélet színhelyei voltak, az
irodalmárok, m vészek és más alkotók találkozóhelye,
állásbörze, klub, néha az otthon pótléka volt:
valószín leg sokkal szegényebb lenne a világ a
kávéházakban született m alkotások, társas
kapcsolatok, szerz dések nélkül. 36
Kávé és tea
• A kávé kezdeti lassú, els sorban az arisztokrácia körében induló, majd
kés bb a szélesebb néprétegek közötti rohamos elterjedését az is
el segítette, hogy a kávé a józan társadalom megteremtésének eszköze lett,
szemben a kocsmák részeges tivornyázóival. A kávé számos helyen
visszaszorította az alkoholos italokat, északon a sört, délen a bort. Az
angolok a XVII. századtól reggelire ale (sör) helyett kávét kezdtek
fogyasztani, Németországban az egy f re es italfogyasztásban a sör 1979-
re a második helyre szorult a kávé után (évi 187,8 liter fejenként!).
• A tea a portugálokkal, a hollandokkal és az angolokkal jutott el Európába a
messzi Kínából, ahol már tíz-tizenkét évszázaddal korábban elterjedt. Az
els teaszállítmány állítólag 1610-ben érkezett Amszterdamba.
• A tea ott aratta sikereit, ahol nem ismerték a sz l t: Angliában,
Németalföldön, Észak-Európában, Oroszországban és az iszlám
országokban (ez fordítva is igaz: a sz l hosszú ideig teljesen ismeretlen
volt a tea hazájában). Kantonból 1766-ban 7000 tonna teát szállítottak
Nyugat-Európába, Oroszországba ezid tájt 500 tonnát. Ugyanakkor Európa
még nagyon sokáig nem tudta rátenni kezét a tea termesztésére: az els
teacserjét Jáván 1827-ben ültették, űeylonban csak 1877-ben, azután, hogy
az ottani kávécserjék szinte teljesen kipusztultak.
• A tea lényegileg ma is ázsiai növény maradt: 2006-ban a világon termelt 3,6
millió tonna teának a háromnegyedét ez a földrész adta.
37/44
Kávé és kakaó
• A kakaót Kr. e. 1500-ban már használták a mai Mexikó területén. Európába Kolumbusz
1502-ben hozta magával negyedik amerikai felfedez útja alkalmával, de csak 1528-ban
ivott el ször kakaóból készült italt európai, a spanyol Hernán űortés. A kakaóból készült
csokoládéital 1544-ben jelent meg Spanyolországban és 1585-ben indult meg a
kakaókereskedelem Veracruz és Sevilla között. A kakaóban található koffein tehát a 16.
században megel zte a kávéval és teával Európába érkez koffeint.
• A kávé és a kakaó term területének a súlypontja megcserél dött: ma a kávé többségét
Közép- és Dél-Amerikában, a kakaóét Közép-Afrikában termelik (Elefántcsontpart
önmagában a világtermés egyharmadát adja kakaóbabból). A világ kávéból 2006-ban 7,8
millió tonnát, kakaóból 4,1 millió tonnát termelt. A kávétermelés és -kereskedelem évente
hétmilliárd dolláros üzlet; a kávé a szén, a k olaj és a gabona után a negyedik
legkeresettebb árucikk.
• Mindegyik kultúrnövény termesztése rendkívüli befolyást gyakorolt az érintett országokra.
A monokultúrában termelt növények Közép-Afrika, Közép-Amerika, a karibi országok és
Űrazília sorsát alapjaiban határozták meg és számos jelenlegi társadalmi és gazdasági
problémájuk gyökere visszanyúlik a kávé- és kakaóültetvények telepítéséhez. 38/44
Kakaó és tea a hieroglifákban
A kakaw(a) (kakaó) szó maja (A) és a cha (tea) szó kínai (Ű) hieroglifája
39/44
Koffein, teofillin és teobromin
• A három növény legfontosabb hatóanyaga a xantinalkaloidok közé tartozó
koffein, teobromin és teofillin. A nyerskávé 0,9-1,4% (Arabica változat) ill. 1,5-
2,6% (Robusta változat) koffeint tartalmaz. A teában 3,2-4% koffein van, de a
tea elkészítésmódja miatt a kész ital a kávéban található koffeinnek csak kb. a
felét tartalmazza. A kakaó f hatóanyaga a teobromin (1,2-2%), koffeintartalma
csupán 0,2%, de serkent hatását inkább az utóbbinak köszönheti.
40/44
A koffein élettani hatása 1.
• A koffein az egyik legalaposabban vizsgált hatóanyag. Els sorban a
központi idegrendszerre hat serkent en: az adenozint szorítja ki az
agyban és annak álmosságot el idéz hatását iktatja ki, egyúttal az
adrenalin és dopamin szintjét növeli (az el bbi hormon, az utóbbi
idegingerület-átviv anyag).
• A közhiedelemmel ellentétben a koffein nem ébreszt fel, csupán az
adenozin szokásos hatását gátolja és er sebben ver t le a szívünk,
egyes véredényeink kitágulnak, mások összeszorulnak, az izmaink
könnyebben összehúzódnak.
• Az élénkít hatás mellett mellékhatásként ingerlékenység,
idegesség, fejfájás, álmatlanság is jelentkezhet túlzott fogyasztás
esetén. Számos negatív hatással hozták összefüggésbe (rák, szív-,
máj- és vesebetegségek, csontritkulás, fekélyek, premenstruációs
szindróma, spermamozgékonyság és termékenység befolyásolása,
hiperaktivitás, sportteljesítmény csökkenése, mentális diszfunkció
stb.), de ezek egyike sem igazolódott be.
• Egyedül a terhesség alatti kávéfogyasztás korlátozása javallott a
magzat egészséges fejl dése érdekében, a javasolt határérték 200
milligram naponta (1-2 csésze kávé).
41/44
A koffein élettani hatása 2.
• A koffein mindazonáltal mérgez is lehet: a halálos
adag egy átlagos testtömeg feln tt esetében 10
gramm körül van. Egy csésze kávé 80-180
milligramm koffeint tartalmaz, azaz 55-125
csészényi kávét kellene elfogyasztani a halálos
mérgezéshez, ami kevéssé valószín forgatókönyv.
Koffeintartalmú tablettával viszont nem lehetetlen
ennek a határnak a közelébe kerülni: már 2 gramm
koffein fogyasztása is kórházi kezelést
eredményezhet!
• A sportolók vérében található magas, literenként 12
milligrammot meghaladó koffeinszint korábban
doppingvétségnek min sült. 1994 januárjában a
100-méteres mellúszó Európa-bajnok Sylvia
Gerasch vérében 16 milligramm/liter értéket találtak,
ezért megfosztották érmét l és két évre eltiltották a
versenyzést l. Az említett szint eléréséhez a
verseny el tt fél órával kb. 6 kávét kellett
elfogyasztania. 2003-ban a koffein lekerült a tiltott
doppingszerek listájáról, ugyanakkor a
doppingszerek ellen rzéséért felel s világszervezet,
a WADA 'monitoring program'-jában még mindig
szerepel, tehát a doppingvizsgálatra leadott
mintákban az alapjában véve nem tiltott jelleg Sylvia Gerasch
ellenére is keresik.
42/44
A teofillin és a teobromin élettani hatása
• A teofillin és teobromin kevésbé hat a központi idegrendszerre, sokkal
inkább hörg tágító és vízhajtó hatásúak, mindkett t használják asztma
kezelésére.
• A lovak az embernél sokkal érzékenyebbek a koffein és a teobromin
élénkít hatására, ezért korábban lóversenyeken csokoládéval
doppingoltak lovakat.
• A teobromin a kutyák, macskák és madarak számára mérgez , tehát ne
etessük a kedvenceinket csokoládéval!
43/44
...és a medvék?
• CNN, January 23, 2015 - Four
black bears that died in the New
Hampshire woods last year
overdosed on chocolate bait,
wildlife officials said this week.
• A necropsy by the University of
New Hampshire showed the
bears - two adult females and
two cubs - died from too much
theobromine, a chemical
compound in cocoa that's toxic
to animals.
• The bears were found dead in
September within 50 feet of
where a hunter said he placed
90 pounds of chocolate and
doughnuts as bait, officials said.
• Wildlife experts in New
Hampshire are looking at
possible ban with such bait
44/44
Kovács Lajos
• Tényleg másfél millió ember fogyaszt arzénnel
szennyezett ivóvizet Magyarországon?
• Megmérgezték-e Napóleont?
• Ártalmatlanná tehet -e kénporral a kiömlött higany?
2/49
Az arzén a legismertebb mérgek egyike
• Híres méregkever k és közvetít k...
– Agrippina
– Lacusta
– Néró 
• ... és áldozataik:
– Claudius
– Britannicus
– II. Géza (1130-1162)
– III. Űéla (1148-1196)
– III. András (Endre) (1265-1301) ?
– Luxemburgi Zsigmond (1368-1437) 
– Bonaparte Napóleon (1769-1821) ???
• Véletlen mérgezések áldozatai:
– III. György brit uralkodó
– Simon Űolívar
3/49
Tömeges arzénmérgezések 1. Manchester,
Anglia, 1900
• 6000 sörfogyasztó szenvedett
arzénmérgezést, közülük 70 meghalt.
• A sör 15 ppm arzént tartalmazott,
tehát 6 pint sör (=3.4 liter) veszélyesen
nagy mennyiség arzént, 51 mg-ot
tartalmazott.
• A mérgezés forrása a sörgyártás
során használt invertcukor volt,
amelyet pirit pörköléséb l nyert pirit
kénsavval állítottak el . A pirit („a bolondok aranya”)
szennyez ként arzenopiritet
tartalmazott:
– 4 FeS2 + 11 O2 = 2 Fe2O3 + 8 SO2
– 2 SO2 + O2 = 2 SO3
– SO3 + H2O = H2SO4
– 2 FeAsS + 5 O2 = Fe2O3 + As2O3 + 2 SO2
arzenopirit 4/49
Tömeges arzénmérgezések 2.
A tiszazugi gyilkosságok 1.
• 1929 április: légypapírból kiáztatott arzénnel
végrehajtott tömeges mérgezésekre derült fény.
• Nagy számú arzénes gyilkosság történt, a
hatóságok visszariadtak a vizsgálatok végs
eredményét l: a kibontakozó történet nem volt
összeegyeztethet az idealizált, romlatlan falusi
emberekr l festett képpel (Móricz Zsigmond:
Tiszazugi méregkever k. Nyugat, 1930, 3.
szám).
• A Nagyrév és Tiszakürt temet iben elvégzett
exhumálások nyomán 162, arzénnel meggyilkolt
ember tetemére bukkantak.
• A Tiszazug körzetében arzénnel meggyilkolt
emberek tényleges száma akár az ezres
nagyságrendet is elérhetette.
5/49
Tömeges arzénmérgezések 2. A
tiszazugi gyilkosságok 2.
• További arzénes gyilkosságok történtek Űékés, űsongrád
és Zala megyében.
• Általánosabb paraszti gyakorlatról van szó, amely
valószín leg az elkövet k és az áldozatok hallgatólagos
beleegyezésével folyt.
• Indítékok: születésszabályozás, a nyomorék gyerekekt l
és magatehetetlen öregekt l való megszabadulás
szándéka.
• Gyáni Gábor (2008): Arzénes asszonyok. Rendhagyó
sorozatgyilkosság a Horthy-korban. RubicOnline, 2008/7-
8.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/arzenes_asszonyo
k_rendhagyo_sorozatgyilkossag_a_horthy_korban/
6/49
Az arzén el fordulása és
felhasználása
• Az arzén nem túl gyakori elem a földkéregben (0,00018%).
• Ismert ásványai:
– realgár, As4S4
– auripigment, As2S3 
– arzenolit, As2O3
• El állítása ma nem ásványaiból történik.
• Kohászati eljárásokban jelent s mennyiség arzénhez lehet jutni (évi 50
000 tonna arzén-oxid formájában), ami több is, mint amire ténylegesen
szükségünk van.
• Az arzént a kohászatban, üveg- és félvezet gyártásban alkalmazzák, pl. a
gallium-arzenid a fénykibocsátó diódák (LED) alapanyaga.
• Az arzén illékony vegyületei (pl. arzin, AsH3 és származékai) formájában a
légkörben is megtalálható.
• A vulkánok m ködéséb l évi 3000 tonna, a baktériumokéból 20 000
tonna, a fosszilis tüzel anyagok égetéséb l pedig 80 000 tonna kerül így
a leveg be! 7/49
Az arzén élettani hatása 1.
• Az elemi arzén és vízben oldhatatlan szervetlen
vegyületei nem mérgez ek, oldható szervetlen és
szerves vegyületei a bevitt mennyiségt l függ en
mérgez ek lehetnek.
• „Arzén”-nek nem mindig csak az elemi arzént nevezik,
hanem vegyületeit is. Ezek közül a fehér szín , az
elemi arzénnél sokkal mérgez bb arzén-trioxid
(As2O3) a legelterjedtebb (fehér arzén). A
háromvegyérték arzénvegyületek legismertebb
képvisel i az arzenitek (AsO33-), az ötvegyérték
arzént tartalmazó arzenátok (AsO43-) jóval kevésbé
mérgez ek és számos rosszul oldódó sójuk van.
• Az arzén nagyobb adagokban er s méreg. Lassan
ürül ki a széklettel, illetve a vizelettel, ezért tartós
szedés során felhalmozódik, és jellemz lefolyású
idült mérgezést okoz.
• A legfelt n bbek a b r elváltozásai (szimmetrikus
hiperkeratózis a talpon és a tenyéren, a fénynek
kitett helyeken pigmentáció), a nyálkahártyák
kiszáradása. 8/49
Az arzén élettani hatása 2.
• Az arzén rákkelt hatását emberen több tényez valószín síti,

ugyanakkor ez a hatás er sen függ az arzénvegyületek
oldhatóságától és csak 150 ppb (milliárdodrész) feletti
koncentrációnál n meg a rák kockázata [ez az érték az
Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának 15-szöröse].
• Az arzén kis mennyiségéhez hozzá lehet szokni és egy bizonyos
határig er sít (roboráló) hatású. Az ún. “arzénevés” szokása a 19.
században elterjedt volt, Európában különösen a tiroli és stájer
pásztorok és zergevadászok körében abból a célból, hogy könnyen
és nehéz lélegzés nélkül küzdjék le a hegymászás fáradalmait.
Lókupecek is el szeretettel adták lovaiknak, hogy fényesebb legyen
az arzéntól a lovak sz re.
9/49
Szerves arzénvegyületek 1.
•Salvarsan (606, Arsphenamine)

•Hata Szahacsiro és Paul Ehrlich rendkívül mérgez és halakban fordul el
1909-ben állította el b rön át is könnyen nem mérgez
•szifilisz és álomkór ellen felszívódó, hólyaghúzó
használták a penicillinek vegyifegyver
felfedezéséig 10/49
Szerves arzénvegyületek 2.
11/49
Az arzén-kitettség mértéke
• A napi arzénbevitel elérheti az 1 milligrammot, néhány élelmiszer
(pl. kagyló, garnélarák, ehet gombák) jelent s mennyiség
arzént tartalmaznak.
• Jelenleg kevés adat van a magyar lakosság arzén-expozíciójára,
de miután az ivóvízb l származó terhelés átlagosan 13-48
mikrogramm közötti, és a legjelent sebb arzénforrásnak, a
halnak Magyarországon az egy f re jutó évi mennyisége 3-4 kg
(8 g/nap), így okkal feltételezhet , hogy a magyarországi arzén-
expozíció Európában a legkisebbek egyike.
• A legnagyobb mennyiségben fogyasztott élelmiszerünk az ivóvíz,
az abban esetleg el forduló arzén mennyisége kiemelt
jelent ség .
12/49
Mennyiségek
0,328 gramm
• 1 gramm (1 g) a kilogramm ezredrésze

• 1 milligramm (1 mg, 0,001 g) a gramm ezredrésze, 2-3
mákszem tömege
• 1 mikrogramm (1 mg, 0,000001 g) a gramm
milliomodrésze
13/49
A magyarországi vizek arzéntartalma
• Magyarország az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon elfogadta,
hogy 2009. december 25-re, a Űrüsszel által az emberi fogyasztásra szolgáló víz
min ségér l szóló 98/83/EK irányelvben el írt 10 mikrogramm/literre csökkenti a
víz arzéntartalmát (a korábbi magyar határérték ennek ötszöröse volt).
• Ezt az értéket az els Orbán-kormány a honi érintettekkel való egyeztetés nélkül
elfogadta és 2001-ben „az ivóvíz min ségi követelményeir l és az ellen rzés
rendjér l” szóló 201/2001. (X. 25.) kormányrendeletben vállalta ennek teljesítését,
majd 2003 decemberében a Medgyessy-kormány az EU-csatlakozás koppenhágai
alapdokumentumában változtatás nélkül meger sítette.
• A rendelet 6. sz. melléklet „A” részében felsorolt településeken (66 település, 140
000 lakos), ahol a víz arzéntartalma 30 mikrogramm/liternél nagyobb, 2006.
december 25-ig kellett volna a csökkentést teljesíteni. A melléklet „Ű” részében
felsorolt településeken (335 település, 1 200 000 f ), ahol a víz arzéntartalma 10-
30 mikrogramm/liter, a csökkentés határideje 2009. december 25 volt.
• Az átállásra biztosított határid természetesen lejárt, s bár az ivóvíz min sége egy
cseppet sem romlott, a közösségi elvárásoknak sok helyen már nem felelünk meg.
• Hazánk ezért még 2009-ben hosszabbítási kérelemmel fordult az unióhoz, ám azt
elutasították.
14/49
Ivóvízszennyez k Magyarországon
15/49
A vezetékes vizek
arzéntartalma Magyrországon
16/49
Honnan származik az ivóvizekre vonatkozó 10
mikrogramm/literes határérték?
• Az EU-szabvány bevezetésénél a nyugat-európai élelmiszer-fogyasztói
szokásokat vették figyelembe. Nyugat-Európában a tengerihal-fogyasztásból
becslések szerint mintegy napi 80 mikrogramm arzén származik, ugyanakkor
napi 100 mikrogramm arzén bevitele még nem okoz problémát egy
egészséges ember esetében.
• A két érték közötti 20 mikrogramm különbség pedig, napi 2 liter ivóvíz
fogyasztását feltételezve, éppen 10 mikrogramm literenkénti határértéket ad,
innen ered ez a mágikus szám.
• Magyarországon a tömeges tengerihal-fogyasztás nem jellemz , így a
feltételezett, ivóvízen kívüli 80 mikrogrammos terhelés irreálisnak t nik.
Szerencsésebb lenne egy reálisabb, 30 mikrogramm/liter körüli határérték az
ivóvízre.
• 2003-ban eltörölték a tengeri él lényekre az arzénhatárértéket, mert bennük az
arzén nem mérgez szerves arzénvegyületek (például arzenobetain)
formájában van jelen, csupán az ivóvizekre maradt meg a fenti, vitatható
határérték...
(Rádióinterjú Űartha Andrással, a Magyar Állami Földtani Intézet osztályvezet jével,

MR1 Kossuth Rádió, 180 perc, 2007 augusztus 17, http://www.mdche.u-
szeged.hu/~kovacs/2007-08-17-k08_Arzen.rm).
17/49
A LIFE-SUMANAS projekt
• A hazai vízközm hálózat fejlesztése természetesen fontos feladat, bár
az ivóvíz arzéntartalmának 10 mikrogramm/liter értékre való
csökkentése Magyarországon értelmetlen célkit zés, viszont a kialakult
helyzetben mégis tenni kell valamit.
• A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
vezetésével 1,6 millió euró összköltséggel, magyar-román-holland-
finn együttm ködés keretében az Európai Unió jelent s támogatásával
egy vízmin ségjavító (els sorban arzénmentesít ) program valósult
meg 2005-2008 között Űékés megye területén (LIFE-SUMANAS
projekt).
• A projekt egyik célja a felszín alatti vizekben található szennyez
anyagok (arzén, ammónium, vas, mangán stb.) eltávolítására alkalmas,
100 m3/nap kapacitású, félüzemi, konténeres felépítés , komplex
víztisztító berendezés tervezése és kivitelezése volt.
• A LIFE-SUMANAS projekt jelent s eredményeket ért el, de
természetesen nem oldhatta meg a felvállalt értékek teljesítését az
el írt határid re, a projekt mérete miatt sem.
18/49
Ivóvízimport Romániából
• A (szükség)megoldást egyel re az jelenti, hogy a tervek szerint 2013-tól
évente nyolc millió köbméter Arad megyei ivóvizet kevernek a
csapvízbe Békés megyében, így csökkentenék az arzéntartalmat a
megengedett határérték alá.
• Ugyanennyi vizet kell kitermelni Magyarországon is, majd ezt kell megfelel
arányban összekeverni, hogy biztosítani tudják a megfelel mennyiséget és
min séget.
• Ennek érdekében a Űékés Megyei Vízm vek Zrt.és az Aradi Vízm vek
(űompania de Ap Arad) Aqua Trans Mureş S. A. néven fele-fele arányban
magyar-román közös társaságot hozták létre 710 ezer lei (mintegy 165 ezer
euró) értékben. Ez a cég fogja elvégezni a vízátvezetéshez szükséges
engedélyes tervek és a beruházás el készítését, majd annak levezetését.
• Az Aradi Vízm vek a meglév kútjai hozamának mindössze 30 százalékát
használja, a magyar vízszállítással ez 60 százalékra emelkedik, de még így
is marad elegend tartalék.
19/49
Az arzénmentesítés aktuális hazai helyzete
• A hazai ivóvizek arzénmentesítési fejlesztései meglehet sen vontatottan
haladnak: 2015 június 30-ig be kell fejezni az arzénmentesítési programot, de
2013 végén az erre a célra rendelkezésre álló 127 milliárd forint Európai
Uniós forrásnak csupán 5%-át használták fel.
• A megvalósítást nehezíti, hogy az önkormányzatoknak önrészt kell biztosítani
és csak a fejlesztéshez van forrás, de a fenntartáshoz nincs. Az
arzénmentesítést segíti Schremmer László és mtsai találmánya, amely egy
malomipari hulladék, a törek felhasználásával készült vastartalmú szorbens
segítségével távolítja el az arzént. Az eljárást egy hordozható kísérleti
berendezésben alkalmazzák (AsR 10 Pilot).
• Az ivóvíz arzéntartalmának csökkentése házilag is megoldható a
gyógyszertárakban kapható magnézium-oxid segítségével, de ennek csak az
er sen szennyezett területeken van értelme
20/49
Aktuális ivóvízproblémák 1.
• Űaja és környéke (2017. január 31) Űajai csapvíz 2017. január 26-án
(Űecker András/atlatszo.hu)
– „Kérjük vissza az arzénos vizet” – így sikerült a 6
milliárdos ivóvíz-projekt Fels -Űácskában
– Űaján hetek óta botrány van a vezetékes víz körül:
számos helyen még kézmosásra sem lehet
használni a vizet. A város a vezet je annak
társulásnak, amelyik 6 milliárd forint uniós és magyar
költségvetési támogatást kapott a térségi
ívóvízmin ség-javító projektre. A projekt december
31-ével hivatalosan lezárult, de az ügynek biztosan
lesz folytatása – a helyiek aláírást gy jtenek.
– https://atlatszo.hu/2017/01/31/kerjuk-vissza-az-
arzenos-vizet-igy-sikerult-a-6-milliardos-ivoviz-
projekt/
• Hortobágy és környéke (2017. január 11)
– 2 milliárdos uniós támogatást költöttek arra, hogy
iható legyen a vezetékes víz Hortobágyon, a
helyieknek mégis konténerb l kell engedniük a vizet,
már, ha nem fagy el a csap a hidegben. A beruházás
a kormány szerint rendben befejez dött, a helyi
vízm nél viszont azt mondják, technikai gond van,
amit tavaszra javítanak ki.
– http://rtl.hu/rtlklub/hirek/2-milliardbol-sem-lett-ivoviz
21/49
https://index.hu/belfold/2018/04/01/sarga_habos_zavaros_es_budos_a_csongradi_viz/ 22/49
23/49
Az arzénszennyezés helyzete a világban 1.
• A hazai vizek arzéntartalmával kapcsolatos vélt vagy valós problémák eltörpülnek
ahhoz képest, hogy a fejl d országokban mi a helyzet.
• Jelenleg 42 jelent s arzénmérgezésr l tudunk, amelyek a talajvízben található
arzénb l erednek. A becslések szerint világszerte 57 millió ember fogyaszt
arzénnel szennyezett ivóvizet, a helyzet Űangladesben és Indiában a
legsúlyosabb. űsupán Űangladesben 28-35 millióra becsülik azoknak a számát,
akik a WHO 10 mikrogramm literenkénti ajánlásának többszázszorosát tartalmazó
ivóvizet fogyasztanak.
• Ezekben a forró égövi országokban hosszú ideig fedetlen gödrökb l kiemelt
ivóvizet használtak, amely kit n táptalaja volt a kolera-, tífusz-, vérhas- és
hepatitiszjárványok kórokozóinak.
• A WHO és más szervezetek javasolták, hogy fúrt kutakból nyerjenek vizet a
járványok csökkentésére. A járványok kezdetben valóban csökkentek, azonban a
mély k zetekb l származó ivóvízben megjelent az arzén, f leg a leveg mentes
közegben, szerves anyagok jelenlétében tenyész baktériumok tevékenysége
nyomán.
• Azaz sikerült egy probléma megoldása közben egy másikat létrehozni, amely
legalább olyan súlyos, mint a korábbi. A fejl d országok jelent s er feszítéseket
tesznek az arzénmentesítésre, de még hosszú id nek kell eltelnie, hogy ez a
probléma megsz njön.
24/49
25/49
• Jelenlegi ismereteink szerint az arzén természetes úton kerül a
talajba k zetmállás révén.
• A Űengáli Öbölben a Himalája-hegység kéntartalmú k zeteinek gyors
eróziója juttatja az arzént a talajba. A málló k zetek vas-(hidr)oxidjai
adszorpció révén az arzén szállítását el segítik.
• A Gangesz és folyói szállítják a síkságokra az arzénnel szennyezett
talajt, amely a sekély fúrt kutakban is megjelenik
• A vas(III)- és arzén(V)-vegyületek mikrobiális redukciója szerves
anyagot igényel, tehát a vízgy jt területek szervesanyag-tartalma
nagyon fontos szerepet játszik az arzénszintben. Az emberi
tevékenység révén a vízgy jt területeken megjelen szerves anyag
(els sorban trágya) jelent s mértékben hozzájárul az
arzénszennyezéshez.
• A rizs különösen érzékeny: az árasztásos technológiával termesztett
rizs mintegy tízszerannyi arzént tud felvenni, mint az árasztás nélkül
termelt rizs.
• Szerencsétlen módon a rizsfogyasztás ott a legnagyobb a világon
(Űangladesben pl. 650 g/f /nap), ahol egyúttal az arzénszennyezés is
a legnagyobb.
26/49
A Gangesz vízgy jt területe
27/49
Arzénmentesítés
• Hogyan lehet az ivóvizek arzéntartalmát csökkenteni? Jelenleg a
következ módszerek állnak a rendelkezésünkre:
– oxidáció-ülepítés,
– koaguláció-ülepítés-sz rés,
– szorpciós sz rés,
– membrántechnikák
• A megfelel módszer kiválasztása, különösen szegény országokban,
ahol a legsúlyosabb a helyzet, számos tényez t l függ (hatékonyság,
a javasolt módszer gazdaságossága, karbantartás, az arzénszint
ellen rzése, az új technológia társadalmi elfogadottsága stb.).
Mélyfúrású kutak és a vezetékes víz használata vonzó megoldás.
• Az arzén természetes módon jelen van élelmiszereinkben,
valószín tlen, hogy teljes mértékben megtudjunk t le szabadulni.
Ellen rzése az emberiség egyik komoly kihívásai közé tartozik.
28/49
Arzén: melyik határérték jó?
ország/szervezet egészségügyi
(bevezetés éve) határérték (mg/L)
Ausztrália (1997) 7
Amerikai Egyesült 10
Államok (2002)
• Magyar Kémikusok Lapja, 2016, 71(3), Európai Unió (1998) 10
74-80. Japán (1993) 10
• Az Európai Unió a korábbi magyar Vietnam 10
szabályozásnál (50 mg/L) jóval szigorúbb WHO 10
(10 mg/L) arzén-határérték betartását írta
Kanada 25
el az ivóvizekben. Többször felmerült a
kérdés, hogy indokolt-e a hazai ivóvíz- és Banglades (1997) 50
élelmiszerfogyasztás adatainak India 50

ismeretében ez a szigorú szabályozás. Kambodzsa 50
Az arzén mérgez dózis-hatás görbéje Kína 50
nem lineáris és 100 mg/L-es Laosz (1999) 50
küszöbértékkel rendelkezik, de nem Mianmar 50
zárható ki, hogy a hormézis jelenségével
Nepál
írható le a fiziológiai hatása, azaz kisebb 50
koncentrációban serkent , míg Pakisztán 50
nagyobban gátló hatással rendelkezik, Svájc 50

ezért indokolatlan a túlzott aggodalom. 29/49
Arzénszennyezés és öngyilkosság?
• Orvostovábbképz Szemle, 2016. március
• Nem bizonyított oksági viszony az arzénszint és az öngyilkosságok

gyakorisága között 30/49
• Tényleg másfél millió ember fogyaszt
arzénnel szennyezett ivóvizet
Magyarországon?
• Ártalmatlanná tehet -e kénporral a kiömlött
higany?
31/49
Napoléon Bonaparte
• Űonaparte Napóleon 1821. május 5-én halt meg Szent
Ilona szigetén. Halálának oka orvosa szerint gyomorrák
vagy gyomorfekély volt. A volt uralkodó viszonylag fiatal
volt, még 52. életévét sem töltötte be, s a közvélemény
nem tudott arról, hogy beteg lett volna. Így már ekkor is
felmerült a mérgezés gyanúja, de ezt a hiteles orvosi
beszámolók gyorsan lecsendesítették.
• A XX. században aztán Sten Forshufvud (1903-1985)
svéd fogorvos jelentetett meg francia és svéd nyelven
egyszerre könyvet Napóleont megmérgezték? címmel.
1965-ben az elmélet alátámasztására végzett
laboratóriumi vizsgálat a szokásosnál nagyobb
arzénmennyiséget mutatott ki Napóleon hajszálaiban.
Így aztán voltak, akik innent l egyértelm nek vélték a
következtetést: a szám zött császár gyilkosság
áldozata lett.
• Persze pár aggályoskodó történész felvetette, hogy az
elmélet hívei sem a tettes azonosításával, sem
meggy z indíték keresésével nem foglalkoztak. A
hajanalízis eredménye pedig nem perdönt , mert a XX.
század közepén él emberekkel hasonlította össze a Napoléon Bonaparte
XIX. század elejér l származó mintát. (1769-1821)
Magyaros írásmóddal:
Űonaparte Napóleon
32/49
Napóleon hajanalízise 1.
• 2008-ban olasz fizikusok igencsak kiterjedt vizsgálatokat végeztek egy
neutronaktivációs analízis nev módszer használatával, melynek lényege,
hogy nagy neutronsugárzásnak kitéve (például atomreaktorba helyezve)
egy mintát sok rövid élettartamú radioaktív izotóp képz dik, amelyek
segítségével egy-egy elemnek még nagyon kicsiny mennyisége is
meghatározható.
• Az elemzend hajszálakat igen körültekint en választották meg. Mai
emberek hajszálait véletlenszer en választottak ki vizsgálatra.
Múzeumokból hajszálat szereztek II. Napóleontól (1811-1832), a Sasfióktól,
vagyis Űonaparte Napóleon fiától, Jozefina császárnétól (1763-1814),
Űonaparte Napóleon els feleségét l és persze magától a császártól
nemcsak Szent Ilona szigetén bekövetkezett halála idejéb l, hanem
egyéves korából és elbai szám zetésének idejéb l származókat is.
33/49
Mai hajminták As (ppm) Napóleon As (ppm)
1 0.086  0.019 Korzika 1770, 1. 8.3  0.9
2 0.056  0.018 Korzika 1770, 2. 6.3  0.7
3 0.110  0.035 Elba 1814, 1. 4.4  0.5
4 0.124  0.039 Elba 1814, 2. 3.5  0.4
5 0.024  0.011 Szt. Ilona, 1821 május 5, 1 13.1  1.3
6 0.071  0.028 Szt. Ilona, 1821 május 5, 2 16.7  1.7
7 0.054  0.017 Szt. Ilona, 1821 május 5, 3 14.2  1.4
8 0.040  0.014 Szt. Ilona, 1821 május 5, 4 17.0  1.7
9 0.043  0.031 Szt. Ilona, 1821 május 5, 5 15.4  2.3
10 0.048  0.020 Szt. Ilona, 1821 május 5, 6 18.9  2.2
II. Napóleon (Sasfiók) As (ppm) Szt. Ilona, 1821 május 6, 1 15.2  2.0
1812, 1 9.4  1.0 Szt. Ilona, 1821 május 6, 2 9.7  1.6

1812, 2 6.1  0.6
1816, 1 12.6  1.3
1816, 2 9.9  1.0 Josephine császárn As (ppm)
1821, 1 9.9  1.1 1814, 1 0.8  0.4
1821, 2 11.2  1.3 1814, 2 1.2  0.5
1826, 1 7.6  0.8 34/49
1826, 2 8.5  0.9
• A ma él emberek hajszálaiban nagyjából százszor kisebb az
arzénkoncentráció, mint a Űonaparte Napóleon vagy fia esetében
mért értékek.
• Jozefina császárné estében kisebbek a koncentrációk, de még mindig
nagyon jelent sen meghaladják a mai átlagot.
• Ez csak annyit tükröz, hogy abban az id ben az arzén gyakori volt
festékekben, gyógyszerekben és tartósítószerekben is, így aztán az
emberi szervezetben is nagyobb volt a szokásos koncentrációja,
mérgezésre a legkevésbé sem utal a jelenség.
• Az is látható, hogy Napóleon és fia hajszálainak arzéntartalma között
nincsen nagy különbség. Sasfiókról a történetírás azt tartja, hogy
tuberkulózisban halt meg, semmilyen jel nem utalt arzénmérgezésre.
S t, Űonaparte Napóleon egyéves korából származó hajszálaiban is a
mai mércével mérve kiugróan nagy arzénkoncentrációt találtak.
• Így aztán elég képtelenségnek t nik, hogy Szent Ilona szigetén
arzénnal mérgezték volna meg. Ebben az esetben az 1821 májusából
származó hajszálakban kiugróan sok arzént kellett volna találniuk a
kutatóknak. Tehát Űonaparte Napóleon nem lehetett szándékos
arzénmérgezés áldozata.
35/49
• Tényleg másfél millió ember fogyaszt
arzénnel szennyezett ivóvizet
Magyarországon?
• Ártalmatlanná tehet -e kénporral a kiömlött
higany?
36
37/49
Kén és higany
• “...Minden fém lényegében kénnel vegyül és
megszilárduló higanyból tev dik össze...” - írta a
híres arab alkimista, Abu Abdalláh Dzsabír ibn
Hajján (722-815, latinosan Geber).
• A kén (kénesség) és a higany (higanyosság) nem
a mai értelemben vett elemeket jelenti a fenti
idézetben. A kénesség princípiuma az éghet ség,
szagosság, olajosság, törhet ség, illékonyság,
míg a higanyosság princípiuma a fémesség,
kalapálhatóság, éghetetlenség, olvaszthatóság,
folyósság jelképe volt a középkori alkímiában.
• Az arab alkimisták közvetítésével Európába is
eljutott elképzelés tulajdonképpen a kínaiaktól
származik és az si ellentét-elv (jin és jang)
kiegészítését jelentette. A kén-higany elvben
megjelenik a kémiai affinitás alapvet gondolata is,
az anyagokat összetartó és szétválasztó er k
elképzelése..
38
A higany szavunk eredete
• A higany magyar neve zavarba ejt módon egészen a XIX. századig
kénes volt.
• Ez a szó a nyelvészek szerint ótörök eredet (kun köneszu, tatár küne
szuj, ujgur köneg szuv: ‘él sdiek ellen való folyadék’), és semmi köze a
kénhez meg az es höz, de a nyelvszokás hamar hozzáidomította az
átvett szót a hozzá hasonló alakú értelmes magyar szavakhoz.
• A higany (‘híg anyag’) szót Schuster János kémikus (1777-1838) alkotta
meg és a horgannyal (cink) együtt azon kevés nyelvújításkori
szakszavunk közé tartozik, amelyik maradandónak bizonyult.
• A névalkotás kiindulópontja az arany szavunk volt. Ehhez hasonló
végz dés szavakat javasoltak:
– Köneny (hidrogén) – t.i. könny elem
– Éleny (oxigén) – az élethez alapvet en szükséges elem
– Légeny (nitrogén) – a leveg (lég) legnagyobb arányban jelenlev összetev je
– Iblany (jód) – g zei ibolyaszín ek
– Hamany (kálium) – hamuzsírból (káliumkarbonát) nyerhet
– Kéneny (kén)
• Szerencsére ezek hamar elt ntek a kémiai m nyelvb l
39/49
Higany
• A higany g zei mérgez ek, a magyar szabályozás szerint a munkahelyi
leveg ben megengedett határértéke (átlagos koncentráció) 0,08 mg/m3,
a csúcskoncentráció legfeljebb 0,32 mg/m3 lehet.
• A higany használatát a világon mindenütt igyekeznek visszaszorítani,
az Európai Unió 2011. március 15-öt jelölte meg a higany és higany-
tartalmú termékek exportkorlátozása határidejének bevezetésére.
• Higannyal egy átlagember ritkán találkozhat, pl. ha egy higanyos
h mér eltörik. Mit lehet ilyenkor tenni? “A higany maradékának
semlegesítéséhez javasoljuk kénpor szétszórását (a higany-szulfid
vízben gyakorlatilag oldhatatlan) és s r szell ztetést.” - olvashatjuk
Űarotányi Zoltán cikkében (A higanyos h mér k vége - Sikerült lerázni.
Magyar Narancs, XX. évf. 41. szám, 2008-10-09).
• A szell ztetés rendben van, míg a kénporral történ
higanymentesítésre vonatkozó közkelet tévedés makacsul tartja
magát mind a laikusok, mind a szakemberek körében. Tankönyvek és
honlapok sokasága terjeszti ezt a téveszmét és csak kevés helyen
mutatnak rá erre a tényre.
40/49
Tömeges higanymérgezések:
Minamata, 1950-es évek és 1965
• A Minamata-kór (higanymérgezés okozta neurológiai szindróma. Tünetei közé tartozik az
ataxia, végtagzsibbadás, általános izomgyengeség, súlyos esetben bénulás, kóma vagy
halál léphet fel. A terhes n ket ér higanymérgezés a magzatnál is veleszületett Minamata-
kórt és fejl dési rendellenességeket idézhet el .
• A betegséget el ször 1956-ban a japán kisvárosban, Minamatában fedezték fel, ahol a
űhisso vegyiüzem tisztítatlanul engedte a tengerbe a hulladékait. A hulladékban lev kis
mennyiség szervetlen higanyt az iszap baktériumai er sen mérgez metil-higany sóvá
(CH3Hg+ X-) alakították, ami felhalmozódott a halakban, kagylókban és a táplálék révén a
helyi lakosok szervezetébe jutott. A vállalat és a helyi hatóságok igyekeztek eltussolni az
ügyet, csak sokéves civil tiltakozás és tüntetések eredményeképpen ismerték el a helyzet
súlyosságát és a cég 86 millió USD kártérítést fizetett több, mint 10,000 áldozatnak. 2001
márciusáig 2,265 áldozatról tudunk (ebb l 1,784 meghalt).
• 1965-ben a betegség újból felbukkant, ezúttal az északabbra fekv Niigatában.
A Minamata-kórban
szenved beteg keze Az áldozatok emlékm ve a Minamata-kór Múzeumában 41/49
(W. Eugene Smith felvétele)
Tömeges higanymérgezések: Irak, 1971-1972
• Metilhigany vegyülettekkel
csávázott vet magot szállítottak az
USA-ból és Mexikóból. Számos
probléma (pl. spanyol nyelv felirat)
miatt Irak mez gazdasági területein
élelmiszerként fogyasztották.
• A tünetek megegyeztek a
Minamata-betegségben
szenved kével.
• 650 halálesetr l tudunk, de a valós
szám ennek tízszerese is lehet.
Higanyvegyülettel csávázott
vet mag spanyol nyelv felirattal
(nem használható élelmezésre),
42/49
Higany – a mozgékony cseppek
• A kiömlött kis mennyiség higany eltávolítására használt módszerek közül a
kénporos a legkevésbé hatékony, csupán a higany felületi feszültségét képes
csökkenteni kis mértékben. A kénporos kezelésnek annyi gyakorlati haszna van,
hogy segíti megfékezni a könnyen szétguruló higanycseppeket, de a higany
ártalmatlanítására alkalmatlan.
• A higany kénnel megfelel körülmények között higany(II)-szulfidot alkot a Hg + S
= HgS egyenlet szerint.
• A higany(II)-szulfid két formában fordul el : a vörös szín cinnabarit (cinóber) és a
fekete meta-cinnabarit (‘higanymór’), utóbbi id vel átalakul a stabilabb cinóberré.
A fenti reakció ugyan energetikailag kedvez , ám szobah mérsékleten nem megy
végbe.
lassú
43/49
cinnabarit Meta-cinnabarit
Milyen körülmények között reagál a
higany és a kén?
• Spanyol kutatók nemrég egy különleges, a kémiai átalakulást
mechanikai energiaközléssel kiváltó (ún. mechanokémiai) eljárásról
számoltak be: a higanyt kénporral együtt nagy fordulatszámon
(percenként 400 fordulat) golyósmalomban rölve már 15 perc után
megjelentek a fekete meta-cinnabarit szemcséi és egy óra után már
csak nagyon kevés el nem reagált higany maradt vissza.
• Az eljárás a higany egyszer átalakítása a rosszul oldódó higany(II)-
szulfiddá, amely a higany kötött formában történ biztonságos tárolását
jelenti. A reakció extrém körülményeket jelent a korábban ismertetettel
szemben és úgy játszódik le, hogy a malomban a higanycseppek
folyamatos szétdarabolása történik, az egyre növekv felülethez tapadó
kénpor csökkenti a higany felületi feszültségét és a dörzsölés hatására
megemelked h mérséklet következtében reakcióba lép a higannyal.
44/49
Az eredmény
HgS
Hg
+S
15 perc után 60 perc után
45/49
A kiömlött higany ártalmatlanítása
• A legjobb megoldás a higany ártalmatlanítására különféle
abszorbensek alkalmazása:
– MerconTM (összetétele csak részben ismert),
– HgX® (nátrium-tioszulfát és etiléndiamin-tetraecetsav keveréke),
– Mercsorb® (cink, citromsav, kén és szilikagél keveréke),
– MercurisorbTM (ezüst-nitrát szilikagélen).
• Utóbbi a legdrágább, de egyúttal a leghatékonyabb is: olyan ezüstsó-
tartalmú szilikátról van szó, amely adszorpció, só- és amalgámképzés
révén fejti ki összetett hatását, tömegével azonos mennyiség higany
megkötésére alkalmas.
• Az így összegy jtött higanytartalmú hulladék természetesen még
veszélyes anyag, tehát gondoskodnunk kell, hogy a megfelel
veszélyeshulladék-gy jt helyre kerüljön!
46/49
Mercurisorb-készlet
Miért olyan nehéz elbánni a higanycseppekkel?
• A higany különleges fizikai tulajdonságai igencsak megnehezítik a kezelését.

S r sége a vízének több, mint a tizenháromszorosa, a felületi feszültége pedig
csaknem a hétszerese, márpedig ez utóbbi a víz esetében sem csekély érték.
• A felületi feszültség a folyadékok alapvet tulajdonsága, ami miatt a folyadékok
a lehet legkisebb fajlagos felület alakzatot (gömb) igyekeznek felvenni, ha
küls er tér nem hat rájuk. Ezért gömb alakú a kis méret lebeg folyadékcsepp
vagy a szappanbuborék. A felületi feszültség következménye, hogy bizonyos
tárgyak és állatkák a vízben nem süllyednek el, a víz felületén maradnak, bár a
s r ségük nagyobb, mint a folyadéké
A víz felszínén úszó

pitypang és a meder aljára
vetített torzkép a pitypang
és a víz érintkezési
felületénél behajló és
lencseként m köd Pók vízfelszínen
vízfelület összjátéka
47/49
Felületi feszültség és nedvesíthet ség
• A folyadékcsepp gömbalakja attól
függ en torzul, hogy az adott
felületet mennyire nedvesíti: minél
jobban nedvesíti azt, annál jobban
szétterül a folyadékcsepp. A
nedvesedést az ún. nedvesedési
peremszög írja le: a víz esetében
üvegfelületen ez nulla fok körüli
érték, míg a higanynál ez 140 fok.
Ha ez utóbbihoz hozzátesszük a
higany óriási s r ségét, nem nehéz
belátni, hogy a higanycseppek
üvegfelületen már hihetetlenül kis
er hatására elgördülnek, jóformán
kezelhetetlenek és ez más felületen
is így van.
• A nedvesíthet séget mindig két
anyag vonatkozásában kell vizsgálni.
A kevéssé nedvesed felületekre az
egyik legszembet n bb példa a
vízcseppek viselkedése növények
felszínén.
48/49
A lótuszlevél-effektus
• A jelenséget el ször a lótuszlevélen
vizsgálták és innen kapta a nevét is
(lótuszlevél-effektus).
• A lótusz-effektus oka egy
különleges felületi struktúra: a
lótusznövény b rszövetén kb. 5-10
mikrométer magas és egymástól
10-15 mikrométer távolságra lév
apró dudorok találhatók, amelyek
egy red s véd réteget alkotnak. A
növény felületi struktúrája miatt a
víz nedvesítési peremszöge igen
nagy lesz, elérheti a 160 fokot is.
• Ez azt jelenti, hogy a csepp
felületének csupán 2-3 százaléka
érintkezik a növény felületével, ami
egy extra kicsi nedvesítést jelent, a
levélen lév szilárd kis szennyez
szemcsék - amelyek éppen csak,
hogy érintkeznek a levéllel - a
vízzel könnyen lemosódnak. A
jelenséget öntisztuló felületek 49/49
kialakítására használják.
Az aszpirin és a belsõ vérzés összefüggései
A fejlett országokban (elsõsorban az Amerikai Egyesült Államokban), de újabban hazánkban is

egyre gyakoribb, hogy az aszpirint nem csak akut gyulladásgátlásra, hanem szív- és érrendszeri
betegségek (CVD) és vastagbélrák (CRC) megelõzésére hosszú távú kúrában szedik. Mindez
azonban nem veszélytelen, az alábbi összeállítás a legfrissebb vizsgálatok eredményét összegzi
rövidített formában.
Az egyik vizsgálat [1] az alábbi megállapításokra jutott:
Adatelemzés: A CVD-betegségek megelõzésére szedett alacsony dózisú aszpirin (#100 mg 1-2

naponta) a gyomor-bélrendszeri vérzés kockázatát 58%-kal, a hemorrhagiás stroke kockázatát
27%-kal növelte. A becsült vérzési esetek száma 1,39 (gyomor-bélrendszeri vérzés) ill. 0,32
(hemorrhagiás stroke) volt 1000 emberévre vetítve. Ezek a kockázatok nagyobbak idõs emberek
és CVD-rizikófaktorokkal rendelkezõ betegek esetében.
Az elemzés korlátai: A hemorrhagiás stroke-ra gyakorolt hatást csak korlátozottan vizsgálták,

a vérzésektõl különbözõ károsodásokat nem vizsgálták.
Következtetés: Az aszpirin megelõzésben játszott szerepét egyénekre bontva kell értékelni a

kockázat-hatás tekintetében, mert az aszpirinnek a belsõ vérzésben játszott szerepe függ az
egyénektõl.
Egy másik tanulmány [2] a CVD- és CRC-betegségekkel foglalkozó tanulmányok metaanalízisét

végezte el.
A vizsgált populáció: 40 évesnél idõsebb, CVD-betegségek és ismert vérzési rendellenességek
nélküli személyek.
Ajánlások:
1. Az USA Preventív Szolgáltatások Bizottsága alacsony dózisú aszpirin használatát javasolja
a szív- és érrendszeri betegségek és a vastagbélrák megelõzésére azon 50-59 éves személyek
részére, akik 10%-os vagy annál nagyobb, 10-évesnél hosszabb kockázattal rendelkeznek, de
nincs fokozott belsõ vérzési kockázatuk, a várható élettartamuk legalább 10 év és hajlandóak
naponta alacsony dózisú aszpirint szedni legalább 10 éven keresztül.
2. Azt, hogy a szív- és érrendszeri betegségek és a vastagbélrák megelõzésére alacsony dózisú
aszpirin szedését javasoljuk-e azon 60-69-éves korosztályba tartozó egyének részére, akik 10%-
os vagy annál nagyobb, 10-évesnél hosszabb szív- és érrendszeri betegség-kockázattal
rendelkeznek, egyénileg kell eldönteni. Azok a személyek, akiknek nincs fokozott belsõ vérzési
kockázatuk, várható élettartamuk legalább 10 év és hajlandóak naponta alacsony dózisú aszpirint
szedni legalább 10 éven keresztül, valószínûleg hasznukra válik a gyógyszer szedése.
Azok a személyek, akik a potenciális hasznot többre értékelik a potenciális kockázatnál,
választhatják az alacsony dózisú aszpirin szedését.
A jelenlegi bizonyítékok nem elegendõek ahhoz, hogy a haszon és kockázat mérlegét
megbecsüljük a szív- és érrendszeri betegségek és a vastagbélrák megelõzésére 50 évesnél
fiatalabb és 70 éves vagy annál idõsebb egyének esetében.
Irodalom:
[1] Whitlock, E. P.; Burda, B. U.; Williams, S. B.; Guirguis Blake, J. M.; Evans, C. V.,
Bleeding Risks With Aspirin Use for Primary Prevention in Adults: A Systematic Review for the
US Preventive Services Task Force Bleeding Risks With Aspirin Use. Annals of Internal
M e d i c i n e ( 2 0 1 6 ) 1 6 4 , ( 1 2 ) , 8 2 6 - 8 3 5 .
https://www.uspreventiveservicestaskforce.org/Page/Document/evidence-summary-bleeding-
risks-with-aspirin-use/aspirin-to-prevent-cardiovascular-disease-and-cancer
[2] Bibbins Domingo, K., Aspirin use for the primary prevention of cardiovascular disease and
colorectal cancer: US Preventive Services Task Force Recommendation Statement. Annals of
I n t e r n a l M e d i c i n e ( 2 0 1 6 ) 1 6 4 , 8 3 6 - 8 4 5 .
http://annals.org/aim/article/2513179/aspirin-use-primary-prevention-cardiovascular-disease-
colorectal-cancer-u-s
Kovács Lajos
vörösiszap?
2/52
“Minden bonyolult problémára van egy egyszer
megoldás, ami mindig helytelen.”
(Dr. Victor Herbert hematológus)
3/52
Nápoly, 1943-1944
• 1943 októberében a megszálló német csapatok úgy hagyták el

Nápolyt, hogy a város infrastruktúráját tönkretették, az ivó- és
szennyvízrendszerét felrobbantották.
• A közeled hideg évszakban a mosakodás nagyon nehezen
megoldható feladattá vált és a rossz higiénés körülmények között,
gyakran barlangokban él nápolyiak körében a ruhatet
elszaporodott és vele együtt megjelent a tet által terjesztett tífusz
is.
• 1944 januárjának els hetében már 700 áldozata volt a tífusznak és
a szövetséges csapatoknak gyorsan be kellett avatkoznia. Az
összehangolt er feszítéseknek köszönhet en ez sikerült is.
• A Rockefeller Alapítvány támogatásával több mint 1,3 millió embert
kezeltek ruhatet ellen az akkor még újdonságnak számító DDT-b l
3,2 millió adag beporzószert használva és csirkeembrióból készült
véd oltásokat adtak Nápolyban és környékén. Így a tífuszjárványt a
tél közepére sikerült megfékezni, amire addig még soha nem volt
példa.
4/52
Ű. Űrandt (1944. február 28):
Tífusz Nápolyban. Life, 36-37.
5/52
A DDT és hatásának felfedezése
• A DDT-t el ször Othmar
Zeidler (1859-1911) osztrák
vegyész állította el 1874-ben
• A DDT rovaröl hatását csak
60 évvel kés bb fedezte fel
szisztematikus vizsgálatokban
Paul Hermann Müller (1899-
1965) svájci vegyész, aki ezért
1948-ban orvosi Nobel-díjat
kapott ("for his discovery of the
high efficiency of DDT as a
contact poison against several
arthropods”).
6/52
A DDT és szerkezete
• A DDT bet szó a vegyület régi
nevének (4,4'-diklór-difenil-
triklóretán) rövidítéséb l származik.
• A kereskedelmi DDT-készítmények
több anyagot tartalmaznak, a 4,4’-
izomer adja kb. 77 százalékát
(általában ezt szokás ‘DDT’-nek
hívni), 15 százalékban a 2,4’-izomer
van jelen, a maradékot a DDE és
DDD nev származékok teszik ki
7
A DDT hatása
• A DDT a nátriumion-csatornák
m ködését zavarja, ezáltal az
idegrendszerben elhúzódó ingerületet
produkál, amely a központi
idegrendszerben, a mozgató és
érzékszervekben egyaránt súlyos
zavarokat okoz.
• A rovarok idegrendszere érzékenyebb
a DDT-re, mint az eml söké, az
eml sök méregtelenítése pedig
hatékonyabb, mint a rovaroké, így
értelmezhet , hogy az eml sök
esetében kezdetben nem észleltek
káros mellékhatást.
• J. Gordon Edwards (1919–2004)
rovartan-professzor a DDT-r l tartott
el adásai el tt mindig bevett egy
teáskanál DDT-t, hogy bemutassa a
DDT ártalmatlanságát. 84 évet élt,
hegymászás közben, szívrohamban
halt meg...
8/52
A DDT felhasználása
• A DDT-t a második világháborúban és az azt követ években a tífuszt, pestist,
maláriát és sárgalázt terjeszt tetvek, bolhák és szúnyogok ellen másutt is
használták eredményesen.
• 1953-ra a becslések szerint a DDT használata 50 millió életet mentett meg és kb.
egy milliárd ember betegségét el zte meg. A DDT az Egészségügyi Világszervezet
(WHO) szerint 1971-ig egy milliárd embert mentett meg a maláriafert zést l.
• A DDT-b l 1940 óta több mint 18 millió tonnát használtak fel, 80 százalékát a
mez gazdaságban (nálunk Hungária Matador, Nikerol, Holló, Űurgol, Duolit, Pernit
néven). A DDT ésszer használata jelent s sikereket hozott a járványok
megfékezésén túl is, pl. 1963-ban Nagy-Űritanniában a feny araszoló lepke
(Bupalus piniaria) hernyója ellen a DDT-t hektáronként egy kilogrammnyi
mennyiségben eredményesen használták, miközben nem észleltek káros
mellékhatásokat.
• A maláriaszúnyog irtásához ugyanez a mennyiség szintén elegend , de szúfélék
ellen ennek 25-szörösét is használták! A kezdeti sikereket alátámasztotta, hogy
emberekre a DDT teljesen ártalmatlannak t nt, miközben a rovarokat hatékonyan
irtotta.
Feny araszoló lepke

(Bupalus piniaria)
9/52
DDT: az els gondok
• A madarak és halak kezdtek megritkulni,
valószín leg a rovarlárvákban felhalmozódott DDT
és származékai következtében, (pl. vörösbegy,
vöcsök esetében).
• A DDT rendkívül lassan lebomló anyag, a talajban
5-25 év alatt bomlik le mintegy 95 százalékban. A
DDT egyúttal a zsírszövetekben halmozódik fel. A
vándorsólyom, a vörösvércse és a fehérfej rétisas Vörösbegy
esetében nem a madarak pusztultak el, hanem a
DDT miatt a tojócsövön áthaladó tojások héjába
nem épülhetett be elegend kalcium és a tojásaik
annyira elvékonyodtak, hogy a költ madarak súlya
alatt összeroppantak.
• A különböz madarak érzékenysége jelent sen
eltér , míg a toxicitási vizsgálatokban
leggyakrabban használt fürjek, fácánok és csirkék
teljesen érzéketlenek a DDT-vel szemben, a Vöcsök
ragadozó és halev madarak igen érzékenyek, bár
a kaliforniai kondorkesely esetében ezt a hatást
vitatják.
• 2004-ben J. Gordon Edwards rovartan-professzor a
fenti kísérleti eredmények jelent s részét cáfolta egy
közleményében és a tudományos csalások
példájaként emlegette a DDT káros hatásával
kapcsolatos vizsgálatokat.
Fehérfej rétisas
10
DDT: a reakciók
• A DDT túlzott használatának
csúcsán, 1962-ban jelent meg
Rachel Carson (1907-1964) Néma
tavasz c. könyve.
• Sokan ezt az id pontot tekintik a
környezetvéd mozgalmak
kezdetének. űarson könyvében egy
olyan világot vizionált, amelyben
elt nnek az énekes madarak a
növényvéd szerek esztelen
használata következtében.
• A könyv jelent s karriert futott be,
részben ennek következtében
tiltották be a DDT-t, els ként éppen
Magyarországon 1968-ban, az USA-
ban ez 1973-ban következett be.
11/52
DDT: rákkelt hatás?
• Egy további súlyos aggály a növényvéd szer-maradékok
rákkelt hatásaival kapcsolatban merült fel. A kezdeti
aggodalmak ezúttal is túlzónak bizonyultak.
• “sem epidemiológiai, sem toxikológiai adatok nem
támasztják alá azt a feltevést, hogy a szintetikus ipari
vegyületek jelent s tényez k lennének az emberi
rákbetegségben. [...] Űár egyes epidemiológiai
vizsgálatok összefüggést találtak a rák és bizonyos kis
dózisú ipari szennyez anyagok között, ezen
összefüggések rendszerint gyengék, az eredmények
többnyire ellentmondóak, és ezen vizsgálatok nem
alkalmasak a táplálkozásban nagy mennyiségben jelen Bruce N. Ames
lev egyéb faktorok figyelembevételére. Emellett ezen (1928-)
szintetikus szennyez kkel való expozíció igen kicsiny, és
aligha lehet hihet oksági faktor a rágcsálókon
karcinogéneknek talált természetes vegyületek mellett.”
(Bruce N. Ames)
12/52
Az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos
kockázatok
13/52
DDT: bels hormonháztartást befolyásoló
hatás?
• Egyes, az ember által el állított és kijuttatott mesterséges vegyületek, így
bizonyos növényvéd szerek, nagyszámú állatfajban és az emberben is
szexuális fejl dési és reprodukciós rendellenességeket okoznak. Ezen, a
bels hormonháztartást befolyásoló vegyületek (endocrine disrupting
chemicals, EDC) többnyire nem az expozíciónak kitett egyedekre, hanem
magzati korukban az utódokra fejtik ki hatásukat, mely hatások csupán
kés bb, azok kifejlett korában jelennek meg.
• Az EDű vegyületek azon szintetikus vagy természetesen el forduló anyagok,
amelyek befolyásolják az állati és az emberi szervezetek normál hormonális
m ködését. Hatástípusuktól függ en a n i és a férfi nemi hormonok hatását
fejtik ki a szervezetre, vagy éppen fordítva, gátolják ezen hormonok
m ködését.
• Az egyik legismertebb példa a Apopka-tóban (USA) él aligátorok esete. Az
aligátoroknak szaporodási gondjai támadtak, a hímek heréjében
elváltozásokat észleltek, a tesztoszteronszint a szokásosnál alacsonyabb,
péniszük pedig kisebb volt, mint korábban. A n stény aligátorok
szaporítószerveiben szintén elváltozásokat vettek észre, az ösztrogénszintjük
pedig magasabb volt a normál értéknél. A jelenség feltételezett oka a tóban
megtalálható DDT-tartalmú difocol növényvéd szer DDE szennyez dése volt.
• A már korábban említett J. Gordon Edwards ezúttal is rámutatott arra, hogy a
probléma ennél jóval összetettebb és a DDE aligha okolható ezért a
jelenségért.
14/52
Ki lehet-e váltani a DDT-t?
• A DDT kiváltására használt szerves
foszforsavészterekkel több száz haláleset (véletlen vagy
szándékos mérgezés) fordult el .
• A szintén erre a célra használt piretroid rovarirtókkal
szemben is megjelent a rezisztencia és újra elkezdett
terjedni a malária a trópusi országokban, pl. Dél-Afrika
KwaZulu-Natal tartományában 1995-ben 4000 maláriás
beteg volt, a DDT betiltása után ez a szám 1999-ben
27000-re emelkedett. Az egyedüli kivétel Szváziföld,
ahol soha nem tiltották be a DDT-t.
• Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Greenpeace
és a Természetvédelmi Világalap (WWF) képvisel i
2000 decemberében Johannesburgban megállapodtak,
hogy a DDT-t a malária-sújtotta területeken ismét
engedélyezik, els sorban beltéri használatra… 15/52
DDT: tanulságok
• A DDT esete nem egyszer . A űarson által megjósolt néma tavasz
nem következett be, riasztó következtetései valóban túlzónak és
részben megalapozatlannak (bírálói szerint tévesnek) bizonyultak.
Ugyanakkor űarson és követ i számlájára kell írnunk azt a tényt is,
hogy teret nyitottak a kemofóbiának, a növényvéd szer- ill. általában
a hisztérikus vegyszerellenes hangulatnak a közvéleményben.
• A környezetünkben használt anyagok ártalmas következményeit
nem tudjuk minden esetben el re megjósolni, a lehetséges káros
következmények csökkentése érdekében folyamatosan figyelnünk
kell a hatásokat.
• Egy lehetséges vagy észlelt környezeti ártalom sem
ellensúlyozhatja automatikusan egy anyag hasznos tulajdonságait,
mindig mérlegelnünk kell a kockázatokat, a hasznot és a
költségeket.
• A DDT története újfent azt a nyugtalanító üzenetet er síti meg, hogy
valójában a veszélyeket nem tudjuk kiiktatni az életünkb l, csupán
az egyik kockázatot tudjuk egy másikra cserélni.
• Eközben az aggódó közvélemény szemében pedig a DDT szerepét
lassan átvették a dioxinok...
16/52
A DDT politikai és tudományos történetét
feldolgozó, 2010-ben megjelent könyv
17/52
A dioxin lenne a
legveszélyesebb méreg?
18
Az Agent Orange az USA vietnami
háborújában (1961-1971)
• Az Amerikai Egyesült Államok vietnami háborúja során 1962 és
1969 között mintegy 50 000 tonna lombhullást el idéz anyagot
(defoliáns) használtak fel a dzsungelharcokhoz.
• Az Agent Orange néven ismert szer a 2,4-diklórfenoxiecetsav (2,4-
D) és 2,4,5-triklórfenoxiecetsav (2,4,5-T) 1 : 1 arányú elegye. Az
Agent Orange ezen mennyiségével együtt becslések szerint
szennyez ként 20 és 100 kg közötti mennyiség dioxin került a
környezetbe.
• A háború után az amerikai veteránok számos egészségügyi
problémájuk (kopaszság, impotencia) miatt beperelték az Agent
Orange gyártóit, akik peren kívüli megegyezésben 180 millió dollárt
fizettek a veteránoknak. Néhány veterán vérében 5 billiomodrész
(ppt) dioxinszintet találtak, ami egy kicsit magasabb a normál
Az USA hadseregének egy UH-1D lakosság 2-20 ppt közötti értékénél (az Agent Orange-et rakodók
vérében a veteránokénál nagyobb értékeket mutattak ki).
típusú helikoptere defoliánst permetez
• Negyedmillió veteránt vizsgáltak meg, közülük 27 000-et küldtek
a Mekong-deltában a szántóföldek kórházba a dioxin okozta egészségügyi panaszokra gyanakodva. Öt
felett katona esetében észleltek egy klórakne nev betegséget. A
vizsgálatokat egy 1993-ban megjelent terjedelmes tanulmány zárta,
amely 6400 tudományos cikk elemzése után megállapította, hogy
csupán az alábbi öt betegség hozható összefüggésbe a
gyomirtószer használatával: lágyszöveti szarkóma, non-Hodgkin
limfóma, Hodgkin-limfóma, klórakne és a porphyria cutanea tarda
nev , hólyagképz déssel járó másik b rbetegség.
• Nem találtak statisztikailag bizonyítható összefüggést az Agent
Orange gyomirtószer és az alábbi betegségek el fordulása között:
leukémia, csontrák, születési rendellenességek, emészt rendszeri
rák, b rrák, hólyagrák, agydaganat. A vizsgált esetekben nem volt
egyértelm en azonosítható, hogy mindezt az Agent Orange
gyomirtószer vagy a dioxinok okozták-e.
19/52
Viktor Juscsenkó ukrán elnök 2004-es
mérgezése el tt és után
2009. jan. 20.
Juscsenkó vérében a szokásos dioxinkoncentráció hatezerszeresét találták, az

arcán részben még most is láthatók a klórakne okozta elváltozások nyomai, de
egyre kevésbé (http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/4035789.stm,
http://www.dailymail.co.uk/news/article-1123026/Ukrainian-president-Victor-
Yushchenkos-ugly-poison-scars-disappear.html).
20/52
Rész típusú koncentrációegységek
• 1 ppm (parts per million, 10-6 rész) az egész

milliomodrésze, pl. mg/kg vagy egy csepp víz 50
liter vízben vagy kb. 30 másodperc egy évben
• 1 ppb (parts per billion, 10-9 rész) az egész
millárdod része, pl. mg/kg vagy egy csepp víz 50
m3 vízben vagy 3 másodperc egy évszázadban
• 1 ppt (parts per trillion, 10-12 rész) az egész
billiomodrésze, pl. ng/kg vagy egy csepp víz 20,
olimpiai méret úszómedence vizében (50.000
m3) vagy 3 másodperc százezer évben
21/52
A dioxinoknak tulajdonítható ipari balesetek
és környezeti ártalmak
• Nitro, Nyugat-Virginia, USA: 1949
– A Monsanto-üzem területén 2,4,5-T-t gyártottak, a robbanás során
122 ember kapott klóraknét. Kórtörténetüket a űincinnati Egyetem
Környezet-egészségügyi Intézete 30 éven át követte. Meglep módon
a baleset áldozatai az átlagnál tovább éltek és kevesebb rákos vagy
más krónikus betegségben szenvedtek, mint kortársaik.
• Ludwigshafen, Németország: 1953
• Duphar, Hollandia: 1963
• Coalite Chemicals, Nagy-Britannia: 1968
• Seveso, Olaszország: 1976
• Love Canal, USA: 1978
• Times Beach, USA: 1983
• Belgium: 1999
– Átmeneti élelmiszerhiány, kormányválság
• Európa: 2007, 2011
– Dioxinnal szennyezett guármézgaszállítmányok, takarmányok
22/52
A legismertebb eset: Seveso, 1976
• 1976 július 10-én, szombat reggel 7 óra 30 perckor a Milánótól 13 kilométerre északra
fekv Seveso közelében, az Icmesa vegyi gyárban felrobbant egy klórfenol
növényvéd szer gyártásához használt reaktor.
• A kiszabaduló g zfelh b l kb. 16 kilogramm dioxin került a leveg be, ebb l mintegy 3
kilogramm a kisváros 17 000 lakójára. 2000 állat pusztult el (birkák, nyulak, hobbiállatok),
250 embert evakuáltak, akik közül 180 kapott klóraknét.
• Az eset 150 terhes n t is érintett, akik közül 30 abortuszt választott. A 30 elvetélt
magzatból 29 teljesen egészséges volt, egynek Down-kórja volt, de ez a fogantatás
pillanatában keletkez rendellenesség és nem a dioxinoknak tulajdonítható.
• Kés bb 1500 szülés adatait dolgozták fel, az eredmények hasonlóak voltak. 1988-ban
15291 szülés adatait elemezték, a talált rendellenességek aránya (5%) nem haladta meg
a statisztikai átlagot. Seveso lakosait a Milánói Egyetem Foglalkozás-egészségügyi
Intézete tíz éven keresztül figyelte, ezen id alatt a rákos megbetegedések aránya nem
változott számottev en még a város legszennyezettebb részén sem.
• 1993-ban ugyanezen intézet munkatársa, Pier Alberto Űertazzi egy még részletesebb
tanulmányt közölt: Űertazzi 37 000, környéken él lakos kórházi adatait elemezte és
összehasonlította 182 000 olyan beteg adataival, akik nem lettek dioxin hatásának
kitéve. A 37 000 betegnél néhány ritka rákbetegség el fordulása csekély mértékben n tt
(ez tíz alatti esetszámot jelentett). A legszennyezettebb 724 lakos esetében nem voltak a
statisztikailag várható gyakoriságot meghaladó rákbetegségek, az extra esetek a 4800
közepesen szennyezett és a 32 000 legkevésbé szennyezett területen él embert l
származtak. Mindezen tények ellenére a dioxin átvette a rettegett DDT szerepét a
közvéleményben.
23/52
Képek a Seveso-i kataszófáról
24/52
A ‘dioxinok’ és rokon vegyületek
szerkezete
• 2,3,7,8-tetraklórdibenzo[b,e][1,4]dioxin
(TCDD, „dioxin”)
• A klórozott dibenzodioxinok közül az
egyt l nyolc klóratomot tartalmazó
vegyületb l 75 változat (ún. izomer)
lehetséges, amelyek közül 7 mérgez ,
közülük a TűDD a legismertebb
• a rokon szerkezet klórozott
dibenzo[b,d]furánok (pl. a PCDF) is
hasonló tulajdonságokat mutatnak.
• Ez utóbbi vegyületek közül az egyt l nyolc
klóratomot tartalmazó származékok
száma 135, amelyek közül 10 mérgez .
• A szakemberek az egyszer ség kedvéért
a klórozott dibenzodioxinokat és
dibenzofuránokat együttesen ‘dioxinok’-
nak nevezik (210 vegyület)
25/52
Toxicitás (mérgez képesség)
A TCDD toxicitása különböz Különböz anyagok toxicitása
állatfajok esetében
Állatfaj LD50 (mg/ttkg) Anyag (állatfaj/ember, LD50 (mg/ttkg)
bejutási mód)
tengerimalac 0,0006-0,002 botulinotoxin (ember, 0,000000001
(Cavia fajok) becsült)
Rhesus-majom < 0,070 tetrodotoxin (egér, 0,334
(Macaca mulatta) lenyelve)
patkány (Rattus 0,022-0,045 nátrium-cianid (patkány, 6,4
fajok) lenyelve)
kutya (Canis 0,100-0,200 nikotin (patkány, lenyelve) 50
familiaris) nikotin (egér, lenyelve) 3
nikotin (ember, lenyelve) 0,5-1,0
hörcsög (Cricetus 1,157-5,051 alkohol (patkány, 7060
fajok) lenyelve)
26/52
Miért tartozik az ember a dioxinnak ellenálló
fajok közé?
• A válasz az ember múltjában keresend . Japánban 8000 éves
üledékekben is találtak dioxinokat, az angliai Rothamstedben
1840-b l származó talajmintákban 30 ppt dioxinszintet mértek,
ugyanott ez az érték 1995-ben 90 ppt volt. Szemlátomást az ipari
tevékenység növelte a dioxinszintet, de az igazán izgalmas
kérdés a korábbi id kb l származó dioxinmennyiség eredete.
• 1977-ben egyértelm en kimutatták, hogy a dioxinok a
természetben rendszeresen képz dnek égetés során: a fákban
átlagosan 0,2 százalék klór található klorid formájában, ami a fák
égetése során részben dioxinokká alakul.
• Évente mintegy 5 milliárd tonna fát égetünk el a Földön, ebb l
becslések szerint kb. 55 tonna dioxin képz dik. Az ember a
dioxinokhoz az évezredek során hozzászokott a t z használata
révén és kis mennyiség dioxint jól el tud viselni.
27/52
Mennyi ez a kis mennyiség?
• Az emberi test kb. 5 000 pikogramm (pg, 10-12 g) dioxint
tartalmaz, naponta 1-3 pg bevitele valószín síthet , a TűDD
felezési idejét emberben 7 évre becsülik.
• Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a különböz
országok esetében az ajánlott maximális napi beviteli érték
0,0062 pg (USA), 1 pg (Németország), 2 pg (Nagy-Britannia)
és 10 pg (WHO, Kanada) között változik.
• A szakemberek egyel re nem tudtak megegyezni a pontos
határértékben, de egy 1990-ben rendezett konferencián
abban megállapodtak meg, hogy a legkisebb érték túl
alacsony, a legnagyobb érték pedig túl magas.
• 2011 januárjában az USA Környezetvédelmi Hivatala (EPA)
28 dioxinféle és dioxinszer anyag esetében tett ajánlást a
relatív toxicitás meghatározására és a kockázatoknak ezen a
rendszeren alapuló becslésére. A TűűD toxicitását
egységnyinek véve, a PűDF esetében 0,3 értéket javasoltak.
28/52
Tanulság?
• „Valószín leg többen élnek meg a dioxinokból, mint ahányan
ténylegesen szenvednek t le” (Christopher Rappe, elismert
dioxinspecialista toxikológus)
• A finn Jouni T. Tuomisto (szintén dioxinspecialista) és kollégái
kimutatták, hogy a kiegyensúlyozott kockázatelemzés
mennyire fontos ebben a kérdésben (is). Kiszámították, hogy
a 387 millió lakosú Európai Unióban a tenyésztett lazacok
(melyek zsírszövetében a dioxinok felhalmozódhatnak)
fogyasztásának korlátozásával évente mintegy 40, a
dioxinoknak tulajdonítható rákos halálesetet lehetne
megakadályozni. Ugyanakkor a szív- és érrendszeri
betegségekre bizonyítottan jótékony hatást gyakorló halolajok
fogyasztásának korlátozása évente körülbelül 5 200 további
halálesethez vezethet!
• Ez az információ, amelyet meg kellene osztanunk a
közvéleménnyel és a sajtóval ahhoz, hogy megalapozott
ítéletet alkothassanak a dioxinnal kapcsolatos veszélyekr l.
29/52
vörösiszap?
30
Mottó
„Múzsák! most oly helyen elmélkedem, amely
A világ abroszán legkritikusabb hely,
Mely a csínos nyugat s a durva kelet közt,
A hatalmas éjszak s tehetetlen dél közt
Középpontban lévén, tisztán kimutatja,
Milyen még az ember s f ldünk ábrázatja.”
(űsokonai Vitéz Mihály: Marosvásárhelyi gondolatok, 1798 vagy 1799)
31/52
2010. október 4 (hétf ), 12:10-12:25, kolontári
vörösiszap-tározó
• Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb környezetvédelmi katasztrófája történt
2010. október 4-én, hétf n, 12 óra 10 és 25 perc között a MAL Magyar
Alumínium Termel és Kereskedelmi Zrt. ajkai timföldgyára X. számú kolontári
vörösiszap-tározójának észak-nyugati sarkánál átszakadt a gát.
• A tározóból els sorban a vörösiszapot fed hatalmas mennyiség , 1,876,622
tonna, 7-8% iszaptartalmú, er sen lúgos, vörös szín zagy folyt ki (a korábbi
becslések szerint 600-700 ezer köbméter zagy ömlött ki). A leülepedett, s r
vörösiszap 97-98 százaléka a tározóban maradt.
• A lúgos zagy elöntötte a környez településeket, Devecsert, Kolontárt,
Somlóvásárhelyt, Tüskevárt, Apácatornát és Kisberzsenyt, valamint mintegy
1000 hektáron a környez , f ként mez gazdasági területeket. Az érintett
területeken átzúduló híg iszapáradat 10 ember életét oltotta ki, számottev en
rombolta az épített környezetet, és jelent s károkat okozott a természeti
környezetben is. Egyedül Devecserben 400 házat öntött el az áradat, de a
többi településen is több tucat embert kellett kitelepíteni.
• A hír bejárta a világsajtót, hasonló súlyosságú baleset még nem történt a
timföldgyártás 120-éves történetében.
32/52
A vörösiszap-katasztrófa által érintett
terület
33
34/52
35/52
36/52
37/52
38
39
A vörösiszap-katasztrófa: az els reakció
• “Nem maga a vörösiszap, hanem a kolontári vörösiszap-
tározóból kiáramló hatalmas mennyiség iszapos, lúgos
víz okozta a hétf i katasztrófát. Az áldozatok nem
mérgezést l vagy égést l, hanem az árhullám miatt haltak
meg. A vörösiszap nem min sül veszélyes hulladéknak,
csak akkor okozhat egészségkárosodást, ha kiszárad és a
leveg ben terjed. Sokkal veszélyesebb, hogy a
vörösiszaptározók lúgot tartalmaznak, amely égési
sérüléseket okozhat, kipusztíthatja a növényzetet és a vízi
él lényeket.” Joób Sándor újságíró (Index) józan szavaira
a katasztrófa másnapján valószín leg kevesen hallgattak.
40/52
• A történetnek nagy horderej és messze ható környezeti, gazdasági, politikai
és társadalmi következményei vannak. Amint az várható volt, az ügyben sok
helyes és helytelen döntés született, számos helytálló és téves információ
került napvilágra.
• Az iszapömlésben számos politikus és a Greenpeace környezetvéd
mozgalom tagjai is lejáratták magukat azzal, hogy pontatlan, hamis és
hisztériakeltésre alkalmas híreket közöltek.
• A felfokozott hangulatban az okok tényleges feltárását megel z en elhangzott,
hogy ipari katasztrófa történt. Ezzel a szerencsétlen kijelentéssel
automatikusan kizártuk magunkat az Európai Unió kártérítési alapjának
segítségéb l, amely csak természeti katasztrófa esetén vehet igénybe.
• A tragédia után a kataszrófavédelem nagy er bevetéssel teljesen fölöslegesen
gátakat épített az iszaptározó és Kolontár között, pedig már az iszapömlés
után lehetett tudni, hogy a visszamaradt vörösiszap a X. sz. tározóban nem fog
megmozdulni, az új gátak pedig a szomszédos IX. sz. tározó esetleg kiöml
tartalmát úgy sem tudták volna megállítani.
• Hende űsaba honvédelmi miniszter el terjesztésére módosították a
honvédelmi törvényt, mely szerint bármely gazdálkodó szervezet bármikor,
kormányrendelettel állami felügyelet alá helyezhet . Az “Einstand”-törvényben
nem szerepel, hogy milyen eseménynek kell ehhez bekövetkeznie. A hazai
bauxit-timföld-alumínium vertikum 33 milliárd forintos eszközérték óriáscégét,
a magyar magánt kések kezében lev MAL Zrt.-t a kormány 2010. október 11-
én állami felügyelet alá vonta.
41/52
• A tucatnyi tisztázandó kérdés megválaszolásának az sem kedvezett, hogy a
közhangulatnak engedve a vizsgálat lezárulta el tt személyi felel sök lettek
megnevezve. Az ajkai vörösiszaptároló m ködtetésért felel s MAL Zrt. igazgatójának,
Űakonyi Zoltánnak valóban felháborító volt az a cinikus állítása, miszerint „az iszapban
nincsenek egészségre veszélyes szabad gyökök, ártalmatlan anyag, egy er s slagos
lemosással el lehet távolítani”.
• A hiteltelen kommunikáció ellenére elképzelhet , hogy semmilyen szabályt nem sértett a
mostani vezetés az 1980-as években épült tároló m ködtetése során. Űakonyi Zoltánt
2010. október 11-én letartóztatták, majd két nappal kés bb a bíróság szabadon
bocsátotta, mert elégtelennek találta a fogvatartás indokait.
• Egyszer megoldásnak t nik azt gondolni, hogy egyedül a MAL Zrt. felel tlen m ködése
okozta a katasztrófát, azonban a történetben a gazdasági és környezetvédelmi
szabályozás hiányosságai és a végrehajtás szövevényei ugyanilyen fontosak.
• A vidékfejlesztési tárca környezeti ügyekért felel s államtitkára, Illés Zoltán - azt a
tévhitet er sítve, miszerint a korábbi besorolástól eltér en az uniós csatlakozás óta nem
számít veszélyes hulladéknak a vörösiszap - arra utalt, hogy az el z , szocialista
kormány „bizonyára érdekb l” (azaz a kormányközeli tulajdonosokra való tekintettel)
változtatott az el íráson. Néhány nappal kés bb viszont, ennek homlokegyenest
ellentmondva, bejelentette: kezdeményezi, hogy „az egész világon” veszélyes
hulladéknak sorolják be a vörösiszapot.
• Holott az uniós osztályozás szerint a vörösiszap csak akkor nem veszélyes hulladék, ha
nem tartalmaz veszélyes anyagokat.
42/52
• Azaz a hatóságnak kellett volna megítélnie, mi kerül az ajkai lerakóba: „fémtartalmú
ásványok feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék”,
avagy „timföld termeléséb l származó vörösiszap, amely a fentiekt l különbözik”. Az
említett környezethasználati engedély ez utóbbi, ártalmatlan kategóriába sorolta az
anyagot.
• Illés Zoltán 2002 elején, amikor az Országgy lés környezetvédelmi bizottságának elnöke
volt, a Közép-európai Egyetem (űEU) oktatójaként diákjaival megtekintette az ajkai
üzemet, és szó szerint mindent példás rendben talált - err l a MAL Zrt. helyi üzemi
újsága is beszámolt.
• A tragédiát megel z en, 2010 szeptember végén az illetékes zöld hatóság élére Illés
Zoltán által kinevezett Zay Andrea kollégái a helyszínen jártak, el készítend a 2011-
ben lejáró környezethasználati engedély újabb ötéves meghosszabbítását, és nem
találtak rendellenességet.
• Az ügy felel sségi hálójának kibogozásáért a HVG és a Magyar Narancs oknyomozó
újságírói sokat tettek, azonban a teljes tényfeltárás szinte reménytelennek látszik, mert
az ügyben túl sok, jelenleg fontos pozícióban lev ember is érintett.
• 2011 szeptemberében a bíróság rekord összeg , 135,14 milliárd Ft-os bírság
megfizetésére kötelezte a MAL Zrt.-t. Ez az összeg valószín leg behajthatatlan
követelés, mert a fenti összeg a cég értékének négyszerese.
• A MAL 15 alkalmazottjának pere 2012. szeptember 24-én kezd dött, néhány kártérítési
perben már született ítélet.
• A helyreállítás teljes költsége 35,5 milliárd Ft volt, amit a magyar állam fedezett. űivil
szervezetek és magánszemélyek gy jtéséb l Európa-szerte 7,5 millió euró adomány
gy lt össze, de a károsultak ebb l csak keveset kaptak.
43/52
A vörösiszap-katasztrófa: lehetséges okok.
Az alumíniumgyártás
• A gátszakadás kiváltó okainak tisztázása még várat magára. Jelenleg a legvalószín bb
az, hogy rossz helyre építették a tározót (az északi fal közelében egykor egy
patakmeder volt), mind az északi, mind a jóval vaskosabb nyugati gátnál is észleltek
szivárgást, a gátakat többször magasították, bár a tározónak a befogadóképességének
másfélszeresét is ki kellett volna bírnia, a kapacitásának ¾-énél átszakadt.
• A vörösiszap az alumíniumgyártás legfontosabb alapanyagának, a timföldnek a gyártása
során keletkez melléktermék, egy tonna timföld el állításakor mintegy 1,5-2 tonna
vörösiszap keletkezik.
• Az alumínium el állításának kizárólagos nyersanyaga a hazánkban is jelent s
mennyiségben el forduló bauxit, egy tonna timföld el állításához, a bauxit összetételét l
függ en, 1,9-3,6 tonna bauxitot kell feldolgozni. A bauxitból lúgos, nátrium-hidroxidos
(NaOH) kezeléssel magas h mérsékleten és túlnyomáson kioldják (feltárják) az
alumínium-oxidot ún. aluminátlúg formájában, Na[Al(OH)4]. Jelenleg a világ
timföldtermelésének 90%-át ezzel a Karl Joseph Bayer által 1892-ben szabadalmaztatott
és azóta is használt eljárással állítják el .
• Az aluminátoldatból a kikeverés/kicsapatás lépcs ben kikristályosítják az alumínium-
hidroxidot [Al(OH)3] és sz réssel elválasztják a nátrium-hidroxidtól, amit
újrahasznosítanak. Az alumínium-hidroxid (timföldhidrát) kiizzításával (kalcinálással)
kapják a kész timföldet (Al2O3).
• A timföldb l magas h mérsékleten elektromos áram segítségével, ún. olvadék-
elektrolízissel nyerik az alumíniumot. Az egész eljárás eleinte meglehet sen költséges
volt. A kezdetben magas árat csak az alumínium kedvez tulajdonságai (kis s r ség,
kedvez mechanikai jellemz k) és a tömegtermelés ellensúlyozzák.
44/52
A vörösiszap tulajdonságai és felhasználása
• A nátrium-hidroxidos kezelésb l visszamaradó, az er sen lúgos közegben oldhatatlan, vörös szín
anyagot nevezzük vörösiszapnak, ez az elnevezés - szigorúan véve - csak a bauxit Bayer-
technológiában nem oldható alkotóiból álló maradékra vonatkozik.
• Ugyanakkor ma még mind a hazai szakmai, mind a szélesebb közvélemény vörösiszap alatt a Bayer-
technológiából kikerül , mintegy 30% szilárd anyagot tartalmazó, er sen lúgos zagyot érti. A
szemléletváltásra utal, hogy a szakemberek egyre inkább a bauxitmaradvány (bauxite residue)
kifejezést használják a vörösiszap (red mud) kifejezés helyett. A vörösiszapból mosóvízzel lehet leg
minél több nátrium-hidroxidot öblítenek ki, hogy a visszanyert lúgot újra felhasználhassák. A nátrium-
hidroxiddal ki nem oldott maradék szilárd anyag er sen lúgos marad; pH-ja általában 10–11 közötti, a
12-t ritkán éri el. A pH ennél nagyobb értékei egyértelm en arra utalnak, hogy a vörösiszapot nem
mosták át a szokásoknak megfelel en a nátrium-hidroxid visszanyerése és hasznosítása érdekében.
• A vörösiszap kezelésének szokásos módjai a tengervízbe történ kivezetés, a nedves tárolás, a
száraz felrakás és a száraz tárolás. Ajkán ezidáig a legolcsóbb nedves tárolás módszerét használták,
2011. február 28-tól kezd d en áttértek a száraz tárolásra. Magyarországon a vörösiszapot nem
dolgozzák fel, csak tárolják. Az óriási tározók környezeti kockázata igen nagy, ezért az anyagot
szigorú szabályok szerint kell tárolni. A Űayer-féle timföldgyártás kikerülhetetlen mellékterméke a sok
vörösiszap. Az évtizedek alatt összesen 55 millió tonna vörösiszap halmozódott fel a zagytározókban
szerte az országban; 2007-ben a világon 2,7 milliárd tonna volt a lerakott vörösiszap tömege és ez a
mennyiség évente 119 millió tonnával n . A vörösiszap Magyarországon a legnagyobb tömegben
el forduló, maradék lúgtartalmánál fogva potenciálisan veszélyes hulladék.
• A vörösiszapot fel lehet használni titán, germánium, vanádium el állítására, vörös festék gyártására,
ülepít szerként vízderítési célokra, lehet téglagyártás adalékanyaga (csekély radioaktivitása miatt
legfeljebb 15%-nyi mennyiségben), bitumenes masszákban, útépítéshez alkalmazható. A
vaskohászati alapanyagként történ felhasználásnak éppen a magas nátriumtartalma miatt komoly
akadályai vannak. Palla János és R czei István szabadalma erre is megoldást kínál, de az eljárást
jelenleg csak kis tételben alkalmazzák.
• Az igazi áttörést nem a vörösiszap felhalmozása jelentené, hanem a gazdaságos újrahasznosítása,
azonban ez nem csupán technológiai probléma, hanem gazdasági szabályozás kérdése is, azaz,
mindaddig, amíg a különböz formában történ tárolás olcsóbb, mint a feldolgozás, a helyzet nem fog
számottev en változni.
45/52
A vörösiszap: nehézfém-tartalom
• A vörösiszap önmagában nem mérgez , de a benne lev maradék nátronlúg-tartalom miatt veszélyes anyag.
A környezeti károknak és a katasztrófát elszenved lakosság sérülésének f oka a területet elárasztó
vörösiszap-zagy magas, 13 körüli pH-értéke, azaz a felülúszó folyadék er sen lúgos kémhatású volt
(ez a lúgosság mintegy tízszer nagyobb, mint a háztartási hypóé). Az Ajkán tárolt vörösiszapok
jellemz en 5-8% nátriumot tartalmaznak, azonban ennek jelent s része kötött formában, nátrium-
alumínium-hidroszilikátokként van jelen. A nátrium-hidroxidot a papír-és textiliparban, a szappan- és
mosószer-gyártásban, valamint a vegyiparban, így a bauxit-feldolgozásban is széles körben és nagy
mennyiségben használják fel. A megszáradt vörösiszap a légutakba kerülve mint por irritálhatja a
légutakat, illetve a lúgos kémhatása miatt ez a hatás még er sebb, mint a közönséges porok
esetében.
• Az ajkai vörösiszap f alkotója a vas-oxid (40-45%), ett l vörös szín . A vas nehézfém, de az
egészségre nem káros, s t kis mennyiségben életfontosságú elem. A vörösiszap tartalmaz ezenkívül
ún. ritkafémeket, de ezek összkoncentrációja a vörösiszapban nem nagyobb, mint 0,3%. Tartalmaz
továbbá vanádiumot (0,1%) és titánt (2,7%).
• Ezen alkotók nagy része olyan kémiai kötésben van, amely megakadályozza, hogy közönséges
körülmények között kioldódjanak, tehát a vörösiszapból kioldódó nehézfémek (króm, ólom, higany,
tallium, kadmium) veszélye, amit a Greenpeace terjesztett kezdetben, nem jelent reális kockázatot.
Éppen ellenkez leg: bányászati-nehézipari hulladékokkal szennyezett talajok vizsgálata igazolta,
hogy a vörösiszap hozzáadása jelent sen csökkenti a nehézfémek fölvehet ségét: a vörösiszap ezen
anyagok jelenleg ismert egyik leghatékonyabb stabilizáló szere, pl. a vörösiszap vízzel kioldható
ólomtartalma kevesebb, mint a normál talajoké. A vörösiszap lúgos felülúszójában a nehézfémek még
kevésbé oldódnak, mint közönséges (semleges) kémhatáson.
• A vörösiszapban jelenlev anyagoknak, az arzén kivételével kismérték a mobilizálhatósága, er sen
lúgos körülmények között az alumínium is kioldódhat, de a pH csökkenésével ennek rohamosan
csökken az esélye.
• A vörösiszapból toxikus fémek jellemz en a talaj fels 10 cm-es rétegébe jutottak le, környezeti
kockázatuk azonban rossz oldhatóságuk miatt minimális.
• Az ajkai vörösiszap-minták felhasználásával belga kutatók nemrég árpát termesztettek és 5
százaléknyi vörösiszap hozzáadása mellett mintegy 25 százalékos hajtáscsökkenést észleltek.
Ugyanilyen arányban nátrium-hidroxidot tartalmazó kontrollkísérletekben megállapították, hogy a
csökkenés oka a talaj magas nátriumtartalma (elszikesedése) volt.
46/52
A vörösiszap: radioaktivitás
• A bauxitban található természetes eredet radioaktív anyagok a
feldolgozás során szinte teljes mennyiségben a vörösiszapba kerülnek.
A dúsulás mértéke a bauxithoz képest 2-3-szoros.
• Az ajkai katasztrófánál kiömlött vörösiszap radioaktivitása mintegy
tízszer magasabb, mint a talajok átlagos radioaktivitása, de még így is
jelent sen alatta van a radioaktív anyagokra vonatkozó aktivitás-
értékeknek, így nem tekinthet radioaktív anyagnak.
• Ezeket az anyagokat a szakirodalom ún. NORM-anyagokként kezeli
(Naturally-Occurring Radioactive Materials, természetben el forduló
radioaktív anyagok).
• Egy másik radioaktív forrás a leveg be kerül radongáz. A helyszínen
mért, a radon bomlásából származó radioaktivitás a lakásokra
vonatkozó legújabb, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által
nemrég szigorított ajánlásoknak mintegy egyötöde (nagyon valószín ,
hogy nem hanyagolható el a környéken megtalálható többi vörösiszap,
illetve a rádiumot közel egy nagyságrenddel nagyobb mennyiségben
tartalmazó pernye-hányókból kiáramló radon sem).
47/52
A vörösiszap: porszennyezés
• A vörösiszap kiszáradása esetén a munkálatoknál számítani kell a fokozott
porképz désre is. Ennek a belégzésb l származó sugárterhelésnek a
becsléséhez ismerni kell a vörösiszap szemcseméretét.
• A különböz helyekr l származó mintákban a részecskék nagy része (47-95%-
a) a finomszemcsés 20 mikrométer, 35-68%-a 10 mikrométer, 20%-a pedig az
5 mikrométer alatti tartományba esik (belégzés szempontjából az 1 mikrométer
alatti tartomány számít a legveszélyesebb résznek).
• A porok esetében a mért értékek az éves, belélegzésb l származó
sugárterhelés kett ezred-részét teszik ki, feltételezve, hogy folyamatosan a
kezdeti értékeket lélegzik be az érintettek. Mindezekb l látható, hogy az ajkai
vörösiszap-katasztrófában a radioaktív sugárterhelés megnövekedése a
visszamaradó vörösiszapból, a radongázból és a felszálló porból
elhanyagolható veszélyforrás. A katasztrófában érintett területen a felporzásból
származó porszennyezés mértéke nem haladta és nem haladja meg a
veszélyes mértéket.
• A felszálló por ellen akkor szükséges védekezni, ha kedvez tlen körülmények
között (szárazság, er s szél) magas szálló porkoncentráció alakul ki: ekkor egy
er sen poros munkahelyhez hasonló expozíció alakulhat ki, ami inert por
belélegzése esetén is veszélyes az egészségre.
48/52
A vörösiszap-katasztrófa: a tanulságok
• Ha néhány távolabbi összefüggést

vizsgálunk meg, akkor láthatjuk, hogy
minden egyes katasztrófának van “haszna”:
• újra kell gondolnunk a dolgokat: holnap nem
lehet mindent úgy csinálni, mint tegnap;
• a technológiákat id nként felül kell vizsgálni
és szigorúbb biztonsági intézkedéseket kell
hozni.
49/52
Frissítés: 2016 február
• Szabó Gábor: "Valakinek" b nh dnie kell. Felmentették a vörösiszapper
vádlottait. HVG, 2016. február 6, 60-61.
• Űányai György: A múlt b nei. Vörösiszapügy: els fokon felmentések. Magyar
Narancs, 2016. február 4, 13-15. http://magyarnarancs.hu/belpol/a-mult-bunei-
98103
• http://24.hu/kozelet/2016/02/02/nem-kellett-volna-kijelentenie-orban-viktornak-
hogy-a-felelosoket-bortonbe-zarjuk/
• A bíróság nem azt állította, hogy nincs felel se a katasztrófának. űsak éppen
nem az a 15 ember, akiket az ügyészség a vádlottak padjára küldött.
• A bíró szerint a tervezésben résztvev ket és a hatóságokat – amelyek az
ellen rzésekkor nem vették észre a fenyeget veszélyt – kellett volna
megtalálnia az ügyészeknek. És err l írt a katasztrófát vizsgáló parlamenti
bizottság jelentése is. Igaz, a politikusok itt is els sorban a céget hibáztatták,
és nem az állami szerveket, de megjegyezték, hogy
• „A hatósági engedélyezés során a Közép-dunántúli Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség a hulladék besorolás, a
töltésépítés, az üzemeltetés és annak id szakos felügyeletének ellen rzése
során alapvet hibákat követett el.”
50/52
Frissítés: 2017
• Vörösiszapper: hatályon kívül helyezték a vádlottakat felment ítéletet. HVG, 2017.
február 6.
http://hvg.hu/itthon/20170206_Vorosiszapper_hatalyon_kivul_helyeztek_a_vadlottakat_f
elmento_iteletet
• Velkei Tamás : Várhatóan sszel folytatódhat a vörösiszapper., Magyar Nemzet, 2017.
február 9. - 150 ezer oldalnyi iratmennyiség. https://mno.hu/belfold/varhatoan-osszel-
folytatodhat-a-vorosiszapper-1385074
• MTI: Vörösiszapper: Veszprémben nincs bíró, aki eljárhatna, Gy rben lesz a tárgyalás.
2017. március 24.
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/vorosiszapper_veszpremben_nincs_biro_aki_eljarhat
na_gyorben_lesz_a_targyalas/2512302/
• „Government officials at times gave statements in their official capacities that were
widely seen as attempts to influence judicial decisions and challenge the concept of
judicial independence…Űence Tuzson, state secretary for government communication of
the prime minister’s cabinet office, publicly criticized a ruling of the Veszprem Tribunal,
stating “the cabinet finds it outrageous that no one is held responsible for a case of such
weight as the toxic sludge disaster, which claimed 10 human lives in 2010.” (Country
Reports on Human Rights Practices for 2016. United States Department of State,
Bureau of Democracy, Human Rights and Labor, 12-13. o.)
51/52
Frissítés: 2017
• „Inkább tartson húsz évig a per, vagy mentsenek fel
mindenkit, mint hogy egyetlen embert is ártatlanul
ítéljenek el.” Ezt Lehmann Sándor mondja, aki 77
éves volt, amikor a házát elvitte a zagy, pedig
súlyos égési sérüléseket szenvedett, miközben a
kádja peremén egyensúlyozott térdig a
vörösiszapban. - Révész Sándor: Az igazsághiány
igazsága. HVG, 2017. február. 12.
http://hvg.hu/velemeny/201706_az_igazsaghiany_ig
azsaga
• Dr. Sándor Zsuzsa: Elsodortak - A vörösiszap-
katasztrófa utóélete: a per. Ab Ovo, Űudapest, 2014
• Dr. Sándor Zsuzsa: „Ama nemes harcot
megharcoltam...„ http://jog-
asz.blog.hu/2017/01/29/_ama_nemes_harcot_megh
arcoltam
• MTI: 70 millió forintot oszt szét a kormány az
iszapkatasztrófa áldozatai közt. 2017. július 1.
http://hvg.hu/gazdasag/20170701_70_millio_forintot
_oszt_szet_a_kormany_az_iszapkatasztrofa_aldoza
tai_kozt
52/52
Kovács Lajos
• Erin Űrockovich és a mérgez krómsók esete
• Mi volt az Öbölháború-betegség háttere?
• Valóban olyan kockázatosak-e Antal Vali
vegyületcsoportjai?
2/35
Hinkley, Kalifornia, a Mojave sivatag
közelében
Hinkley Évi csapadékmennyiség: 150 mm
3/35
Hinkley és Erin Űrockovich
• 1990-es években kiderült, hogy az a kevés víz,
ami Hinkley-ben a rendelkezésre áll, mérgez
krómsókat tartalmaz. A településen rejtélyes,
els sorban rákos megbetegedések jelentkeztek.
• 1996-ban az érintettek rekord összeg , 333
millió dolláros kártérítést kaptak a vétkesnek
tartott Pacific Gas & Electric Company (PG & E)
vállalattól az Ed Masry ügyvéd és segédje, Erin
Brockovich által indított perben.
• 2006-ban a PG & E további 295 millió dollárt
fizetett ki 1100 felperesnek Kalifornia államban
krómsók miatti kártérítési ügyekben, majd 2008-
ban az utolsó, 20 millió dollárnyi kártérítést
Hinkley lakóinak
• A megtörtént eset szolgált a 2000-ben
bemutatott Erin Brockovich c. film alapjául
(magyar címe: Z rös természet). A film a
címszerepet játszó Julia Roberts-nek 2001-ben
Oscar-díjat hozott.
4/35
A krómsók toxikológiája 1.
• A króm(III)-ionok nélkülözhetetlenek a szervezet számára, mert
a glükóz metabolizmusában játszanak fontos szerepet a
glükóz-toleranciafaktor formájában és növelik az inzulin
hasznosulását. Ha a króm(III)-sókból napi 6 mikrogrammnál
kevesebbet fogyasztunk, akkor hiánybetegségek alakulnak ki,
megn a szív- és érrendszeri betegségek kockázata és az
ajánlott napi beviteli érték férfiaknál 35 mikrogramm, n knél 25
mikrogramm.
• A króm(III)-sók ennél nagyobb mennyiségét nem vesszük fel,
mert kiválasztódik a szervezetb l, de éppen ez a fokozott
kiválasztódás vese- és májkárosodáshoz vezethet. Küls leg
érintkezve a króm(III)-sók nagy mennyiségben b rproblémákat
okoznak. Az emberi test 6-12 milligramm krómot tartalmaz
króm(III)-sók formájában.
5/35
• A legtöbb esetben
érvényes dózis-hatás
görbe a króm(III)-sók
esetében másként néz ki
(számos vitaminra ugyanez
érvényes) 100% 100%
• Fogalmak:
túladagolás esélye
– becsült átlagos
hiány esélye
szükséglet (estimated
average requirement,
EAR), amely a populáció
felének biztosítja a
szükségletét
– ajánlott napi
bevitel(recommended
daily allowance, RDA)
– legfels biztonságos 0% 0%
beviteli szint (tolerable
upper intake level, UL) dózis
– meg nem figyelhet
károsító hatás szintje
(no adverse effect level,
NOAEL)
6/35
• A krómvegyületek másik fontos el fordulási formáia a
hatvegyérték iont tartalmazó króm(VI)-sók (CrO42- és
Cr2O72-). Ha a kromátok vízoldhatóak, akkor felszívódnak
és króm(III)-sókká alakulnak, els sorban a májban. A
vízoldható kromátok irritáló és korrozív hatást fejtenek ki a
b rön, a szemben és a tüd ben. A bejutó króm(VI) 60 %-a
űr(III) formájában 8 órán belül kiürül.
• Az oldhatatlan kromátok nem képesek behatolni a
szervezetbe: ha belélegezzük ket, akkor a tüd ben
maradnak és legalább hat hónapig tartó expozíció esetén
tüd rákot okozhatnak. Az oldható kromátokból elviselt
mennyiség lenyelve meglep en nagy: hosszú távú
táplálkozási kísérletekben patkányokban a kromátok 25
ppm alatt nem bizonyultak mérgez nek.
• Egy anyag kémiai (pl. oxidációs állapot), fizikai
tulajdonságai (oldhatóság) és bejutási módja (belélegzés,
lenyelés) egyaránt alapvet en befolyásolják annak sorsát
az él szervezetben.
7/35
A b nösök?
• A PG & E gáz- és elektromos szolgáltató vállalat
kompresszort üzemeltetett a kaliforniai Hinkley-ben a gáz
szállításához. A kompresszorállomáshoz h t tornyok is
tartoztak, amelyek korrózióvédelméhez 1952 és 1966 között
hatvegyérték krómot tartalmazó bevonatot alkalmaztak és
innen szivároghattak a talajvízbe krómsók.
• Az átlagos kromátszint Hinkley-ben 1,19-3,09 ppb volt, a PG
& E kompresszorállomásán 7,8 ppb értéket mértek
(csúcsid szakban a PG & E háttértanulmánya szerint 31,8
ppb-t). Kalifornia állam 2009-ben krómsókra javasolt
határértéke 0,06 ppb, azaz a Hinkely-ben és környékén a
korábban mért értékek jelent sen meghaladták az új
egészségügyi határértéket (az el z id szakban 50 ppb volt a
határérték).
• Az Erin Brockovich-ról szóló film és a nagyvállalatokkal
szemben táplált ellenszenv (ún. Góliát-effektus) jelent sen
hozzájárult a króm(VI)-sók körüli pánikhoz.
8/35
A Góliát-effektus
• = a nagyoktól való félelem
• Els leírás: Gary Alan Fine (The Goliath Effect:
Corporate Dominance and Mercantile Legends.
J. Am. Folklore, 1985, 98 (387), 63-84).
• A nagyvállalatok gyakori célpontjai a
szóbeszédeknek, híreszteléseknek. Kiemelten
igaz ez az egyes piacok meghatározó
szerepl ire (Coca Cola, McDonald’s, Microsoft,
Ikea, Pizza Hut, Procter & Gamble etc.)
• A Góliát-effektus különösen érdekes formája
az, amikor valamely kisebb vállalattal
kapcsolatos híresztelésben egyszer csak
kicserél dik az eredeti vállalat neve, helyére
jónev nagyvállalat lép és a legenda a
továbbiakban így terjed tovább.
• Ezek a többnyire negatív pletykák a piaci
nagyhatalmaktól való félelemb l
eredeztethet k.
9/35
A kétségek
• Ugyanakkor környezeti toxikológiával foglalkozó szakemberek
(Ana Gonzalez, Kuria N’Dungu és Russell Flegal, University of
California, Santa Cruz) kételkednek abban, hogy a lenyelt
kromátok ilyen hatást tudnának kiváltani és kizárólag a PG & E
által okozott kromátszennyezés lenne a betegségek hátterében.
• Gonzalez, N’Dungu és Flegal azt tapasztalták, hogy a talajban
el forduló krómsók túlnyomó része kromát formájában
található, ugyanakkor el fordulásuk nem egyenletes, tehát nem
valószín , hogy egyetlen szennyez helyr l származnának a
kromátok. A mért koncentrációk 6-36 mikrogramm/liter érték ek
voltak és megközelítették Kalifornia állam 2009-ig érvényes 50
mikrogramm/literes (50 ppb) határértékét. Az említett kutatók
2005-ben valószín sítették, hogy a kromátok természetes
módon képz dnek króm(III)-sókból a mangán-dioxid oxidáló
hatására. 2010-ben ezt tovább vizsgálták és újabb
bizonyítékokat nyertek ehhez. Űrazil kutatók 2009-ben hasonló
jelenségr l számoltak be Űrazília Urânia tartományában.
10/35
Egy soha véget nem ér történet?
• 2010-ben a California Cancer Registry (Kaliforniai
Ráknyilvántartás) szerint a Hinkley-ben 1988 és 2008
között tapasztalt rákos megbetegedések száma
gyakorlatilag változatlan volt. Az 1996-2008-as id szakban
észlelt 196 rákos eset kevesebb, mint amennyit a
statisztikai adatok és a regionális tapasztalatok alapján
várni lehetne. Az adatok értékelését megnehezíti, hogy
gyanú hiányában 22-32 évvel azután történt a felmérés,
hogy a PG & E felhagyott a kromátos korrózióvédelemmel
és az azóta elköltözöttek ill. elhalálozottak nem
szerepelnek a felmérésben.
• 2010 szén ismét magas kromátszintet találtak Hinkley-
ben, holott a PG & E már rég felhagyott a kromátos
korrózióvédelemmel és a perek után szigorúan
felülvizsgálta vízkezelési technológiáját.
11/35
Erin Űrockovich ismét visszatért Hinkley-en és készen áll a harcra a PG & E ellen
(2010 december)
12/35
Króm(VI)-szintek az USA-ban (2005-2009)
„anything up to 3 ppb should be considered background rather than a result of the contamination
there (contamination produced much higher concentrations)” (űalifornia EPA) 13/35
Hogyan tovább?
• Vajon Erin Brockovich fogja-e megoldani a króm(VI)-sók
problémáját? Az amerikai városokban tapasztalt krómszennyezés
forrásának kiderítése és legf képp elhárítása nem ígérkezik könny
feladatnak.
• Kézenfekv nek t nik az a feltételezés, hogy ipari szennyez k állnak
a háttérben, de a tények arra utalnak, hogy a legtöbb helyen inkább
természetes forrásból származik a kromátszennyezés.
• A króm(VI)-sókkal kapcsolatos pánikhoz hozzájárul az is, hogy egy
kaliforniai környezetvéd szervezet (az Environmental Working
Group) által javasolt új egészségügyi határérték (0,06 ppb)
valószín leg értelmetlenül alacsonyan van megállapítva és ez
állandóan generálja a riadalmat.
• A határérték vonatkozásában a krómsók története kísérteties
hasonlóságot mutat a magyarországi ivóvizek arzéntartalma és más
anyagok (dioxinok, biszfenol A, nátrium-benzoát stb.) körülötti
problémákkal.
14/35
• “...az igazságnak létbe hozására sok
elmének sok ideigleni surlodása kivántatik
mell zhetlen feltételül” - Széchenyi István:
Világ, vagy is felvilágositó töredékek némi
hiba 's el itélet eligazitására. Füstkúti
Landerer Nyomtató Intézete, Pest, 1831, p.
102.
• “The truth is rarely pure and never simple.”

Oscar Wilde: The Importance of Being
Earnest, 1895, First scene
15/35
16/35
Az els Öböl-háború (1990-1991)
• Az Amerikai Egyesült Államok újkori hadviselése számos tanulsággal szolgált mind az
USA ellenfelei, mind a barátai számára. A Kuvait felszabadításáért és Irak ellen viselt
els háborúban (1990-1991) a katonák jelent s része különös betegség tüneteit
mutatta, amelyre az orvosok hosszú ideig nem találtak kielégít magyarázatot.
• A háborúban 697 000 katona vett részt és mintegy 250 000 embert érintett az ún.
Öbölháború-betegség, els sorban azokat, akik bevetésekben vettek részt.
• A betegség tünetei: tartós emlékezési és koncentrációs problémák, krónikus fejfájás,
általános fájdalom, tartós fáradtság, b rkiütések, emészt rendszeri panaszok és más,
nehezen körülírható tünetegyüttesek. Gyakran megfigyelhet volt az is, hogy az
érintettek a fentieken túl más betegségek tüneteit is mutatták.
• Az észlelt panaszok jelent sen különböznek más, háborúk után jelentkez és korábbról
már ismert, traumának és stressznek tulajdonítható tünetekt l (post-traumatic stress
disorder, PTSD). Az Öbölháború-betegségben szenved k közül kevesen gógyultak meg
vagy javult lényegesen az állapotuk.
• A felmerült lehetséges kiváltó okok között az alábbiak szerepeltek:
– egy vegyszerálló festékbevonat (chemical agent resistant coating, űARű),
– oldószerek és különféle egyéb vegyszerek,
– szennyezett élelmiszer és ivóvíz,
– a lövedékek kimerült radioaktív urántöltetei,
– üzemanyagok és égéstermékeik,
– az ég olajkutak tüzének füstje,
– növényvéd szerek és rovarriasztók,
– pszichológiai feszültségforrások,
– egy piridosztigmin-bromid nev anyag,
– homokszemcsék és más porrészecskék,
– lépfene- és más véd oltás. 17/35
Gulf War Illness and the Health of Gulf War Veterans
beszámoló (2008)
• A háború befejezése után 17
évvel egy vizsgálóbizottság
(Research Advisory Committee
on Gulf War Veterans' Illnesses,
RAC-GWVI) 465-oldalas
jelentésben ismertette
megállapításait az Öbölháború-
betegséggel kapcsolatban.
• A vizsgálóbizottság részletesen
elemezte a tapasztalt tüneteket,
kizárta a lépfene-véd oltást, a
háborús stresszt és az ég
olajkutak füstjét, mint lehetséges
okokat. A vizsgálóbizottság
három tényez t tanulmányozott a
legrészletesebben az
Öbölháború-betegség kiváltó
okaként:
18
Lehetséges okok 1.
• A piridosztigmin-bromidot (PB) az USA hadserege használja a II. világháborúban a németek által
kifejlesztett idegmérgek (szarin, szomán) ellen.
• A PB nem vakcina, de mintegy 90 milligrammos adagban az ideggázmérgezés el tt bevéve növeli az
ellenmérgek hatását és nemrég hagyták jóvá ilyen célú alkalmazását.
• A PB-t 1955 óta a myasthenia gravis nev betegség kezelésére is használják napi 1500 milligrammos
(!) adagban.
• A PB acetilkolin-észteráz-gátló anyag, m ködése során az acetilkolin nev idegingerületátviv anyag
lebontását akadályozza meg.
• Az acetilkolin fiziológiás ellentéte az adrenalinnak a szervezetben: általában ott keletkezik, ahol
paraszimpatikus izgalom van. Az acetilkolin a perifériás ereket tágítja, a vérnyomást csökkenti, lassítja
a szívverést, gyorsítja a bélmozgást. Hatása normál körülmények között nagyon gyorsan lecseng, mert
a szervezetben az acetilkolin-észteráz enzim hamar lebontja kolinra és ecetsavra.
• Az Öbölháború veteránjainak mintegy a fele kapott PŰ-tablettákat a bevetések el tt. A myasthenia
gravis és az Öbölháború-betegség epidemiológiai vizsgálata alapján az valószín síthet , hogy a PŰ
önmagában nem oka az utóbbi betegségnek, azonban más kockázati tényez kkel együtt oksági
viszonyban áll vele.
19/35
Lehetséges okok 2.
• Foszforsavészter-alapú növényvéd szereket és rovarriasztókat mint
acetilkolin-észteráz-gátlókat, az USA hadserege a különféle kórokozók
és kártev k ellen használta a háború során.
• Az RAC-GWVI vizsgálóbizottság oksági és dózisfügg összefüggést
talált ezen szerek alkalmazása és az Öbölháború-betegség között.
Használatuk magas koncentrációban az idegrendszer felismerési
funkcióinak és a bels elválasztású mirigyek m ködésének elváltozását
okozza.
• Az Öbölháború-betegség áldozatai gyakran mutatták a szerves
foszforsavészterek, a mustárgáz és ideggázok okozta mérgezések
tüneteit.
• A háború során a koalíciós er k csapatai gyakran szenvedtek vegyi- és
biológiai fegyverek alacsony, nem halálos szintjét l: a háború során
18.000 alkalommal volt vegyifegyver-riasztás.
• Az iraki hadsereg nem vetett be vegyifegyvert a háború során, azonban
az iraki vegyifegyverek megsemmisítése során óhatatlanul a leveg be
kerültek bel lük.
• A Khamisiyah településen végzett megsemmisítés során mintegy
125.000 amerikai és 9000 brit katonát ért mustárgáz- és ideggáz-
expozíció.
20/35
Lehetséges okok 3.
• Lövedékek kimerült radioaktív urántöltetei (Depleted uranium, DU)
• A kimerült urán a nukleáris technológia mellékterméke, a
maghasadásra használható U-235 izotópból a természetes
gyakoriságnál kevesebbet tartalmaz.
• Az urán s r sége nagyon nagy (19,1 g/cm3), az óloménál 65%-kal
nagyobb, lövedékekben a becsapódás erejének növelésére
használják. A lövedék a becsapódás pillanatában a hangsebesség
ötszörösével ütközik az acélfelületre, amely ilyen körülmények
között folyik vagy egyszer en elpárolog. Maga a lövedék nem
tartalmaz robbanóanyagot, a tankok belsejében található l szert
vagy üzemanyagot robbantja fel, hatása leginkább egy darthoz
vagy a lézersugárhoz hasonlít.
• A háború során mintegy 320 tonna urántöltetet használtak fel
tankokban és ágyúkban. A kimerült urán enyhén radioaktív és
becsapódása során mérgez füstöt fejleszt.
• A kimerült urán a vese, az agy, a máj és a szív m ködését
befolyásolja, nefrotoxikus (vesekárosító), teratogén
(magzatkárosító), immunotoxikus (immunrendszert károsító),
neurotoxikus (idegrendszert károsító) és potenciálisan rákkelt .
• A kimerült uránt a közel-keleti konfliktusokban is használták, de ott
nem észleltek az iraki háborúban tapasztalt hatást.
21/35
Tanulságok?
• A RAC-GWVI vizsgálóbizottság szerint a fenti tényez k,
különösen az acetilkolin-észteráz-gátlók [piridosztigmin-
bromid (PŰ), a foszforsavészter-alapú növényvéd szerek
és rovarriasztók, valamint a szarin ideggáz] együttes
hatása t nik jelenlegi ismereteink szerint az Öbölháború-
betegség legvalószín bb okának. Állatkísérletek alapján
valószín síthet , hogy a fenti anyagok kombinált hatása a
felel s a tünetekért.
• Ugyanakkor a vizsgálóbizottság nem tekinti lezártnak az ügyet és
további vizsgálatokat tart szükségesnek és legalább évi 60
millió dollár felhasználását javasolja az Amerikai Egyesült
Államok Kongresszusának kutatási célokra.
• A történet jól mutatja, hogy mennyi er feszítés és pénz
szükséges egy összetett jelenség megértéséhez és az okok
feltárásához
22/35
23/35
Antal Vali
• Antal Vali saját meghatározása szerint “bionom hatóanyagelemz , mesterkozmetikus, fitoterapeuta”, az
AntalVali.com és az “Egészség Akadémia” honlap üzemeltet je.
• Az “EGÉSZSÉG AKADÉMIA - 10 legkockázatosabb vegyületcsoport, amit érdemes kitiltanod a
fürd szobádból” c. húszoldalas kiadvány hosszasan sorolja, hogy milyen anyagok találhatók a
kozmetikumokban és azok milyen káros hatással rendelkeznek (a honlapon másutt 18 anyagcsoportról
van szó).
• A lista meglehet sen terjedelmes és a felsorolt hatások borzasztóak. Vajon tényleg olyan veszélyesek-e
az alábbi anyagcsoportok?
– 1. Alumínium-vegyületek
– 2. Habképz tenzidek és mosóaktív anyagok
– 3. Emulgeátorok
– 4. Szintetikus illatanyagok
– 5. Tartósítószerek
– 6. K olaj-származékok
– 7. Ftalátok
– 8. Biszfenol A (BPA)
– 9. Fluoridok
– 10. Szintetikus színezékek
– 11. Mesterséges fényvéd szerek
– 12. Púder és hint por alapanyagok
– 13. Glikolok
– 14. Szintetikus antioxidánsok
– 15. Szintetikus karbamid
– 16. Szilikonok
– 17. Hidrogénezett növényi olajok
– 18. Önbarnító és ránctalanító
krémek káros hatóanyagai
24
Antal Vali, a szakért
• „Dr. Thomas Baumann nevezett ki kozmetikai
hatóanyagelemz nek 2005-ben, amir l oklevelem
is van! Soha nem állítottam, hogy mindenhez
értek, de tanultam anatómiát,
természetgyógyászatot, fitoterápiát és
aromaterápiát is. Ezenkívül mesterlevéllel is
rendelkezem, és 25 éve foglalkozom táplálkozás-
kutatással, pontosabban a b rproblémák és a
táplálkozás összefüggéseivel. Nem kisebb
professzoroktól tanultam, mint többek közt Paul
űlayton és Michael Űalick”
(http://antalvali.com/blog/egy-ujsagcikk-margojara-
nem-minden-vegyulet-mereg-es-nem-minden-
mereg-halalos.html)
• A világ legnagyobb tudományos adatbázisa, a
Web of Scence az 1975-2015 közötti id szakban
28 közleményt említ „Antal V” nev kutatóktól,
ezek között egy magyar kutató van, aki állatorvosi
kísérletekkel foglalkozott 1988-1989-ben és nem
azonos Antal Valériával
25
Dr. Űaumann és a SkinIdent
26/35
Antal Vali, a szakért 1.
• Az egyes anyagcsoportokon végighaladva az derül ki, hogy az ott található információk
megbízhatósága igen kétséges, mert tények, hiedelmek és téveszmék kibogozhatatlan
szövedékével találkozunk. Az állítások alapvet en két kategóriába sorolhatók:
• (1) Tényszer tévedések, megfoghatatlan állítások, csúsztatások. Igazán akkor lehet
valamivel jól manipulálni, ha az állításnak van igazságmagva és e köré lehet felépíteni
további állításokat, amelyek már egyre kevésbé állják ki az igazság próbáját. Néhány
tipikus példa:
• “...tudományos tény, hogy a b rön át kétszer olyan könnyen szívódnak fel a veszélyes
anyagok, mint a tápcsatornán keresztül”
– Ez a kijelentés túlságosan általános és ezért értelmezhetetlen: az egyes anyagok felszívódása
(akár veszélyesek, akár nem) a különböz bejutási útvonalakon nagyon eltér lehet. Az állítás azt
sugallja, hogy a b r jóval védtelenebb a küls behatásokkal szemben, mint a tápcsatorna. Ha ez
így lenne, már valószín leg régen kihalt volna az emberiség, hiszen a b r az els véd vonal, ennek
kell a leghatásosabbnak lenni a küls kockázatok elhárításában.
• “Több mint 100 ezer szintetikus vegyület létezik, amir l nincsenek hatásvizsgálatok!”
– A szintetikus vegyületek száma ett l lényegesen nagyobb, több tízmillió (a űAS Registry adatbázis
2015 májusában 97 millió egyedi szerves és szervetlen anyagról és 66 millió szekvenciáról tesz
említést). Az említett 100 ezres szám a gyakorlati jelent séggel bíró, nagyobb mennyiségben
gyártott vegyületekre vonatkozhat: 2011 júliusában a nyilvántartott és szabályozott anyagok száma
meghaladta a 282 ezret. Ezek jelent s részére valóban nincs hatásvizsgálat, mert ez els sorban
pénz és szándék kérdése. Az emberiség mindig hamarabb használt fel minden új technológiát,
minthogy kiderítette volna annak összes kockázatát: ilyen türelmetlenek vagyunk és rossz néven
vesszük, ha ez a gyakorlat visszaüt... 27/35
• “...az 1981, illetve az ez el tt el állított termékek eleve kikerültek a rendeletb l. Így a 100
ezerb l kb. 30 ezer vizsgálandó vegyület maradt, majd egy még további puhítással elérték
azt, hogy igazán komoly vizsgálat alá csak a 100 tonna/évnél nagyobb mennyiségben
el állított szintetikus anyagokra kelljen bármi nem vizsgálatot elrendelni.”
– A kijelentés a REAűH-szabályozás ismertetése kapcsán hangzik el és több tárgyi tévedést
tartalmaz. A REAűH jelenlegi formájában megszünteti az 1981 el tti (régi) és az utáni (új) anyag
kategóriákat, és ismét minden “vegyi anyagot” a hatályba lépést követ en a gyártóknak és az
importálóknak regisztráltatniuk kell, megfelel el írt vizsgálatokkal. A szabályok szerint minden 1
tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott anyag a rendelet hatálya alá tartozik.
• “...több mint 300 vegyszer jelenlétét mutatták már ki az emberi szervezetben is”
– A tényleges szám ett l nyilvánvalóan sokkal több, a pontos értéket valószín leg senki nem tudná
megmondani. Az állítás azonban inkább a “vegyszer” fogalom köré csoportosul, amely Antal Vali
számára valami borzasztó, mesterséges anyag képzetét kelti és feltehet en a méreg fogalmával
azonos. A szakemberek számára a vegyszer semleges fogalom, a “vegyi anyag” kifejezés pedig
értelmetlen, mert csak anyagok vannak. Sajnálatos tény, hogy a laikusok err l másként
gondolkodnak, ennek a kommunikációs szakadéknak az áthidalása rendkívül nehéz feladat.
• “...az agyban landolnak a szemnek láthatatlan méret vé tett k olajmolekulák, és ott
blokkolnak különböz agyi folyamatokat” –
– A különböz anyagok agyba jutását a vér-agy gát szabályozza, amely anatómiai elemek (pl.
féligátereszt lipid membrán) és számos anyag kombinációjával éri el, hogy csak az igazán fontos
és szükséges anyagok jussanak be. A “szemnek láthatatlan méret vé tett k olajmolekulák”
kifejezés az összeesküvés-elméletek körébe tartozik: a k olaj bármilyen feldolgozása nem azt a
célt szolgálja, hogy egy anyagot csak azért alakítsunk át mikroszkópikus méret vé (mintha
egyébként nem az lenne), hogy az agyba juttatását el segítsük. 28/35
• “Minél szintetikusabb egy kozmetikai termék, annál kevésbé romlik, mivel a
szintetikumok nem él anyagok, tehát nem tudnak penészesedni, avasodni,
buggyanni, erjedni - azaz romlani... A tiszta növényi alapanyagból (növényi
olajok, zöldség, gyümölcs és gyógynövénykivonatok) álló kozmetikumok sajnos
romlanak, mivel az él anyag folyamatosan reakció képes: bomlik, oxidálódik,
erjed.”
– Nincs összefüggés aközött, hogy egy anyag mennyire stabil és hogy milyen forrásból
származik: mind a természetes, mind a szintetikus anyagok között találunk olyat,
amelyik korlátozott vagy nagyon hosszú (korlátlan) ideig stabil. A fent említett, a
természetes és mesterséges anyagok közötti vélt különbség, az ebben megbújó
életer -elmélet a kemofóbia kedvenc témái közé tartozik.
• “Mineral oil: a leggyakrabban használt k olajból el állított szintetikus zsír...
Paraffinun liquidum = pakura”
– Az ásványolajok különböz szénhidrogének elegyei, a zsírok egy háromérték alkohol
(a glicerin) és különféle zsírsavakból vízkilépéssel képz d észterek elegyei, tehát
teljesen különböz anyagok. A “paraffinun liquidum” a színtelen paraffinolaj latin neve,
míg a pakura a k olaj atmoszférikus lepárlásának sötét szín maradéka, f t olajként
és frakcióit ken anyagok el állítására nyersanyagként használják.
29/35
• “A fluorid a leger sebb mérgek egyike: Sok
növényvéd szer tartalmaz fluort molekulavázában.”
– A gyógyszerek mintegy 20%-a szintén tartalmaz
fluort, tehát önmagában ez nem kell, hogy
aggodalmat keltsen.
• “... minden tubus fogkrémünk halálos adag fluoridot
tartalmaz.”
– Ha ez így lenne, úgy hullanánk, mint a legyek. A
fluoridoknak a fogakra gyakorolt hatása a
közvéleményben hosszú ideje vitatott, ahogyan a
témáról írt egyik könyv alcíme megállapítja, a “fluorid-
háború” az USA egyik leghosszabban tartó poltikai
melodrámája (t.i. ott vezették be az ivóvíz
fluoridozását).
30/35
• (2) “Mazsolázás”. A szakirodalomban használt “cherry picking” angol szakkifejezést
talán a “mazsolázás” szóval lehet a legjobban visszaadni és azt a gyakorlatot írja le,
hogy valaki a rendelkezésére álló információtömegb l csak azokat a tényeket
választja ki, amelyek az elképzeléseit támasztják alá, míg a többi információról
hallgat.
• Mindezt nem nehéz megtenni, mert a tudományos információk olyan irdatlan
tömegben állnak a rendelkezésünkre, hogy szakember legyen a talpán, aki a saját
szakterületén kívül képes eligazodni - laikusokról nem is beszélve. Példaként
említhetjük, hogy a kutatók egyik leggyakrabban használt tudományos adatbázisát, a
Web of Science-t, amelyben 2014 szeptemberében 90 millió tudományos közlemény
és könyv volt található és havonta csupán orvosi folyóiratból ötezer jelenik meg.
• Ezek alapján érthet , hogy az a leggyakoribb eset, ha sokan összefoglaló cikekkre,
könyvekre, konferenciák el adásaira, ismeretterjeszt filmekre, népszer
magazinokra, rosszabb esetben szóbeszédre támaszkodnak a nagy számú eredeti
közlemény olvasása, szisztematikus feldolgozása és értékelése helyett.
• Ez utóbbi folyamatot egyébként angolul “systematic review”-nak nevezik és sokan a
modern civilizáció egyik legjelent sebb vívmányának tartják, amely valószín leg
legalább annyi emberéletet mentett meg, mint amennyit a tiszta ivóvíz használata.
31/35
• Ezzel szemben a “mazsolázás” a tudományos eredményekkel elkövetett visszaélések
egyik min sített esete, amely beláthatatlan károkat okozott eddig is. A kérdéses
honlapon a megjelen információk alapján egyértelm , hogy “bionom
hatóanyagelemz nk” igen csekély természettudományos ismeretekkel rendelkezik,
így ismét a vak vezet világtalant esettel állunk szemben Antal Vali és a t le
tájékozódni kívánó közvélemény vonatkozásában.
• Antal Vali kemofóbiája a honlapon található információk alapján nyilvánvaló, ehhez
még hozzátartozik az a tény is, hogy Roberta M. Eddy vizsgálatai szerint a kemofóbia
nemek szerinti eloszlása alapján a n k hajlamosabbak a kemofóbiára a férfiaknál (a
szerz n !). Az AntalVali.com honlap olvasói között dönt en n ket találunk,
szemlátomást k nagyon fogékonyak a honlap témáira, feltehet en nem csupán a
honlap kozmetikai tematikája miatt.
• Antal Vali honlapjának van egy mindenki által megszívlelend mondandója: “Ne higgy
el nekem semmit kritikátlanul!” Nehéz is lenne ezt tenni.
32/35
Egy külföldi példa: Food Űabe
• Vani Hari 35 éves amerikai hölgy, eredetileg
programozó, az egyetem után egy pénzügyi
szolgáltatónál kezdett el dolgozni, és ahogy az
karrierista, a pályája elején járó, ambiciózus
embereknél sokszor megesik, az els években
agyonhajtotta magát, egészségtelenül élt.
• Vani aránylag könnyen megúszta a dolgot:
felszedett 15 kilót, és beleszaladt egy
vakbélgyulladásba. Miután kivették a vakbelét,
megkérdezte az orvost, hogy mi okozta ezt nála, és
azt a választ kapta, hogy semmi különös, az
embereknél néha csak úgy kialakul a
vakbélgyulladás.
• Vani nem fogadta el ezt a magyarázatot, és az
életmódját, azon belül is az étkezési szokásait
okolta a betegségért (egyébként valószín leg
jogosan) – így született meg a blogger, Food Űabe,
és a keresztes hadjárat az élelmiszeripar ellen. Űár
az égvilágon semmilyen, témába vágó
el képzettsége nincs, ez nem akadályozta meg
abban, hogy összekalapáljon egy meglehet sen
egyszer , jolly joker egészségformulát. Az alapelvek
nagyjából ezek:
– Feldolgozatlan = természetes = jó
– Feldolgozott = mesterséges = rossz
– Vegyület = méreg
– Idegen szó = méreg
• http://index.hu/tudomany/altudomany/2015/05/04/ve
gyulet_mereg_halal/
33/35
Food Űabe módszere
• Food Babe – egyébként kétségtelenül profi – blogja és
facebookos oldala pár év alatt többmilliós követ tábort
gy jtött maga köré, a Time magazin az internet 30
legbefolyásosabb személyisége közé választotta be,
könyve, a Food Babe Way a megjelenése óta a
bestsellerlisták élvonalában van, és a pletykák szerint
hamarosan saját tévém sora is lesz.
• De Vani enélkül is szép pénzt akaszt le a Food Űabe-
figuráról: a weboldala természetesen webshopként is
m ködik, de például lehet „egészségtippekre” el fizetni
nála havi 18 dollárért, illetve rendszeresen tart
el adásokat is Amerika-szerte, a gázsija 6000 dollár (kb.
1,6 millió forint).
• Food Űabe azt ígéri, hogy , mint független szakért ,
kinyomozza, mi is van valójában azokban a dolgokban,
amiket gyanútlanul megveszünk a boltban, vagy egy
étteremben, és megeszünk. Ez a nyomozás a
gyakorlatban így néz ki:
– Keress egy összetev t valamilyen élelmiszerben, aminek
hosszú, csúnya, kimondhatatlan tudományos neve van.
– Ugyanennek az összetev nek kutasd fel egy nem élelmiszer-
ipari felhasználását (az se baj, ha a kett nem ugyanaz, csak
hasonlít a nevük).
– Dobd be a nép elé a felfedezést: úristen, hát látjátok mit
etetnek veletek?!
• A Food Űabe Army innent l már elvégzi a dolgát, ha a
kezükbe adsz egy online petíciót, másnapra van egy több
százezer ember által támogatott és aláírt
kezdeményezésed egy élelmiszer-ipari cég felé, hogy azt
a kimondhatatlan nev izét azonnal vegyék ki a kajából.
Sajnos, ezzel a módszerrel már gyakran ért el sikereket
Food Babe. 34/35
Nomen est omen
InChI=1S/C12H22O11/c13-1-4-6(16)8(18)9(19)11(21-4)23-
12(3-15)10(20)7(17)5(2-14)22-12/h4-11,13-20H,1-
3H2/t4-,5-,6-,7-,8+,9-,10+,11-,12+/m1/s1
(2R,3R,4S,5S,6R)-2-{[(2S,3S,4S,5R)-3,4-Dihidroxi-2,5-
bisz(hidroximetil)tetrahidro-2-furanil]oxi}-6-
(hidroximetil)tetrahidro-2H-pirán-3,4,5-triol
b-D-fruktofuranozil-(2 1)--D-glükopiranóz
-D-glükopiranozil-(1 2)-b-D-fruktofuranozid
Szacharóz
Nádcukor
Répacukor
Cukor
35/35
Kovács Lajos
• Valóban mindig a frissesség jele a hús
vörös színe?
• A teljes ki rlés gabonákból készült
pékáruk a legegészségesebbek?
• Mérgez -e a guármézga?
• Űiztonságosabbak voltak-e régebben az
élelmiszerek?
2/44
Valóban mindig a frissesség jele a hús vörös
színe?
Valóban mindig a
frissesség jele a hús
vörös színe?
3/44
Egy kísérlet
• “Egy nagyiparos társaságot hívott meg magához vacsorára. Az érkez hölgyeket és
urakat finom konyhai illatok fogadtak, s már mindenki el re örült az ínyenc falatoknak.
Amikor a vidám társaság körülülte a nagyszer en elkészített ételekkel rakott asztalt, a
házigazda vörös fényt kapcsolt be. Szép pirosra színez dött és frissnek hatott a
tányérokra kirakott hús, a paraj azonban feketének t nt, a krumplik pedig pirosan
világítottak. Mindenki meghökkent, de a vörös fény máris kékre váltott, s ett l a
pecsenyék mintha oszlófélben, a krumplik mintha rothadtak lettek volna. A vendégek
étvágya egyszeriben elment. Amikor erre meg sárga fény következett, s a vörösbor
olyan lett, mint a sötét olaj, az emberek pedig sárga félholtaknak látták a
szomszédjukat, néhány érzékeny hölgy felállt és kisietett az ebédl b l. Senki sem
volt képes enni, bár a jelenlev k mind tudták, hogy csak a megvilágítás színének
változásai okozzák e különös érzéseket. Nevetve kapcsolta be a házigazda a fehér
fényt, és nemsokára helyreállt a vidám hangulat az asztal körül.” Johannes Itten
(1888-1967): A színek m vészete. Göncöl Kiadó, Budapest, 2000, 83. o.
4/44
Az élelmiszerek színe
• A színek kétségtelenül rendkívüli hatást gyakorolnak ránk, akár
tudunk róla, akár nem. A meleg vörös szín árnyalataihoz az
elevenséget, er t, dinamizmust, szuggesztivitást, agressziót
társítjuk. Ahogyan szintén Itten írja: “...a vörös az élet valamennyi
fokozatát ki tudja fejezni, az alvilágtól kezdve a mennyekig”.
• Élelmiszereink közül a húsok, a gyümölcsök, a zöldségek és a
bel lük készült ételek és italok esetében találkozunk a
leggyakrabban a vörös színnel.
• Az említett élelmiszerekb l tetemes mennyiséget termelünk:
– 2006-ban húsból 273 millió tonnát,
– gyümölcsökb l 527 millió tonnát,
– zöldségekb l (hüvelyesek nélkül) 903 millió tonnát,
– borból 28 millió tonnát.
• Az élelmiszeriparban a legelterjedtebb színezékek a vörös és a
sárga különböz árnyalatai, ami szintén a vörös szín kiemelked
jelent ségét mutatja.
5
A húsok színe
• Honnan származik a nyers és pácolt húsok vörös színe?
Kézenfekv válasz lenne, hogy az izomrostokban található vér az
oka ennek. Ez els re hihet nek t nik, hiszen a baromfihúsokban
kevés vér van, ennek megfelel en eléggé fakó szín ek, a vörös
szín húsokról gyakran “véres húsokként” beszélünk.
• Csakhogy az állatok testtömegük 3-10%-ának megfelel
mennyiség vért tartalmaznak, tehát a megfelel en kivéreztetett
húsokban a maradék vér mennyisége igen csekély.
• Szintén hétköznapi tapasztalat, hogy a nyers húsokban maradt vér
állás vagy h közlés hatására megfeketedik (gondoljunk a véres
hurkára!), a friss marha- vagy sertéshús vörös színe pedig a vágási
felületen élénkebb lesz állás közben (ezt hívják a húsipari
szakemberek átpirosodásnak).
• Ugyanakkor a pácolatlan húsok sütés-f zés hatására elvesztik
élénk vörös színüket, és a barna különböz árnyalatait öltik fel,
miközben a pácolt vörös húsok ugyanilyen körülmények között
elég jól meg rzik az eredeti színüket.
6
A hemoglobin és a mioglobin
• A vér vörös színét a hemoglobin nev anyag okozza, amely egy
vasionokat tartalmazó részb l, az ún. hemb l és egy fehérjéb l, a
globinból áll.
• A húst alkotó izomrostokban van egy, a hemoglobinnal rokon anyag, a
mioglobin, amely az izmok szárazanyagtartalmának legfeljebb 1%-át
adja.
• Mind a hemoglobinnak, mind a mioglobinnak az oxigénszállítás a
feladata: a hemoglobin a tüd b l veszi fel az oxigént és a mioglobinnak
adja át, amely a sejtekbe továbbítja az oxigént.
• A két anyag szerkezetében közös a már említett vastartalmú hem (a vas
mind a hemoglobinban, mind a mioglobinban kétvegyérték vas(II)-
ionként fordul el ), ugyanakkor a fehérjerész némileg eltér .
• A hemoglobin négy alegységb l áll, amelyekben a globin fehérjét 141 ill.
146 aminosavegység alkotja (az aminosavak a fehérjék épít kövei) és
mindegyikhez kapcsolódik egy-egy hem egység is.
• A mioglobinban egyetlen hem és egyetlen globin fehérje található, ez
utóbbi az ámbráscet és az ember esetében egyaránt 153 aminosavból
épül fel. 7/44
A hemoglobin és a mioglobin szerkezete
8/44
A mioglobin átalakulásai 1.
• Él állatokban a vasnak mintegy 10%-a található a mioglobinban,
ugyanakkor egy jól kivéreztetett marhahúsban a vas 95%-a a
mioglobinban fordul el . Ennek megfelel en a hemoglobin
elhanyagolható mértékben járul hozzá a hús színéhez, mert az
javarészt a mioglobinnak ill. a megvilágítás körülményeinek
köszönhet (minél kevésbé szórt a fény, annál vörösebb a hús).
• A mioglobin (Mb) bíborvörös szín anyag, csak nagyon kis
mennyiség oxigén jelenlétében létképes. Oxigén hatására átalakul
az élénk vörös szín oximioglobinná (MbO2), javarészt ennek a színét
látjuk a vörös, nyers húsokban. Az oximioglobin 0 °C-on mintegy 50-
szer hosszabb ideig rzi meg a színét, mint szobah mérsékleten.
• Az oximioglobin érzékeny a leveg oxidáló hatására, és könnyen
átalakul a barna szín metmioglobinná (MMb+). Az átalakulás során a
hemben található vas(II)-ionokból vas(III)-ionok képz dnek, amelyek
már nem képesek oxigén felvételére. Ugyanez igaz a
methemoglobinra is, ez a rendellenes átalakulás a
methemoglobinémia nev betegség oka. A metmioglobin és az
oximioglobin h hatására a szintén barna szín denaturált
metmioglobinná alakul át.
9/44
A mioglobin átalakulásai 2.
10/44
Véd gázas csomagolású húsok
• A fenti folyamatok miatt a húsipar jelent s er feszítéseket tesz, hogy a
vásárlókhoz megfelel min ség húsáru jusson, mind a frissesség
(mikrobiológiai állapot), mind a megfelel szín tekintetében, amely utóbbi
számos vásárló számára nagyon fontos a döntéshozatalában.
• A szállítás és tárolás során a nyershúst gyakran véd gáz alatt tartják, hogy
megakadályozzák a hús romlását és a szín kedvez tlen változását. Erre a
célra argont, szén-dioxidot, oxigént, nitrogént és szén-monoxidot próbáltak ki.
• A baktériumok szaporodásának gátlása szempontjából a szén-dioxid a
leghatékonyabb (60% szén-dioxid és 40% nitrogén vagy 70% oxigén és 30%
szén-dioxid tartalmú gázelegy), az argon kevésbé alkalmas erre a célra. A
magas oxigéntartalmú gázelegyekben a hús kezdetben élénk vörös színe
azonban hamar elhalványul és kellemetlen szagú lesz. Ez utóbbi a Brochotrix
thermosphacta, darált húsokban a Pseudomonas baktériumoknak
köszönhet .
11/44
Szén-monoxid a húsok mellett???
• A szén-monoxid használata elég bizarrnak
t nik, hiszen mindenki tudja, hogy milyen
mérgez anyagról van szó, azonban egy
0,4% szén-monoxidot, 60% szén-dioxidot és
39,6% nitrogént tartalmazó elegyben az
egészségügyi kockázatok elhanyagolhatók
(a közlekedésben ett l lényegesen több
szén-monoxiddal találkozhatunk)
• Ebben a véd gáz-atmoszférában marad
meg a legtovább a nyershús vonzó színe és
a baktériumok szaporodását is ez az elegy
akadályozza a leginkább. Ilyen körülmények
között a mioglobin a cseresznyevörös
karboximioglobinná (MbCO) alakul, amely a
bomlásnak is jól ellenáll.
• Az eljárást Norvégiában húsz éve, az USA-
ban 2004 óta használják. Az Európai Unió
jelenleg nem engedélyezi ezt a módszert,
mert a nyers hús kedvez színe ilyen
körülmények között még akkor is megmarad,
amikor az már nem túl friss. Úgy látszik, a
norvég és amerikai vásárlók már
hozzászoktak, hogy nem elegend csupán
szín alapján vásárolni, hanem meg is kell 12/44
szagolni a húst...
Húspácolás hagyományos módon
• Kevésbé kifinomult eljárásnak t nik egy si módszer, amely a pácolt
húsok színéért felel s. A páckeverékben használt nitrát- és nitritsók
a mioglobint metmioglobinná oxidálják:
• Mb(Fe2+) + 2 H+ + NO2-  MMb+(Fe3+) + H2O + NO
• A keletkez nitrogén-monoxid (NO) élénk vörös szín származékot
ad mind a mioglobinnal (MbNO), mind a metmioglobinnal (MMb+NO),
s t a nitrozomioglobin (MbNO) denaturált formában (h közlés
hatására) is meg rzi színét.
• A pirosodást redukálószerek (pl. ű-vitamin) el segítik a nitritek
nitrogén-monoxiddá ill. a metmioglobinnak mioglobinná alakítása
révén.
• A nitrites pácoló sók alkalmazását id r l-id re támadják a rákkelt
nitrózamin-szintet növel hatásuk miatt. A nitrózaminok (R1R2N-NO)
azonban bomlékonyak és rákkelt hatásuk állatkísérletekben ugyan
bizonyítottnak tekinthet - viszont mennyiségük az emberi
táplálékszintre átszámolva igen csekély. Ellen rzött használat mellett
(pl. C-vitamin hozzáadásával, amely csökkenti a nitrózamin-
képz dést) a kockázatok minimalizálhatók és eddig nem sikerült
mással kiváltani a nitrittartalmú pác-sókat. 13/44
vörös színe?
élelmiszerek?
14/44
Teljes ki rlés gabonák
15/44
A teljes ki rlés malomipari termékek
megjelenése
• A gabonafélék fogyasztása terén ma az tekinthet “korszer nek”, ha
valaki teljes ki rlés gabonából készült terméket fogyaszt. A teljes
ki rlés gabona csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem
hántolt, így a gabonaszemek rlése során nem keletkezik korpa, az a
lisztbe kerül.
• A korpa magas rost- és ásványianyag-tartalmú, a rostoknak a
táplálkozásban betöltött szerepér l még keveset tudunk. Hatásuk
valószín leg többrét , az emészt rendszer perisztaltikáját javítják,
csökkentik a szénhidrátok glikémiás indexét, az ételekben el forduló
potenciális karcinogéneket nehezebben teszik hozzáférhet vé, a
vastagbélben található baktériumoknak (Lactobacterium és
Bifidobacterium törzsek) kedvez táptalajt biztosítanak.
• Nem csak az emberek, hanem a haszonállatok táplálkozása is
átalakult: a jószágtartásban egyre több premix és táp jelent meg,
amelyek a korábban egyértelm en állati takarmánynak számító korpát
részben kiszorították.
• A gazdag rosttartalmú korpának új felhasználási terület kellett. A rostok
fent említett élettani hatása miatt a malomipari marketing-szakemberek
könny helyzetben voltak és a teljes ki rlés gabonából készült,
egészségesnek tekintett termékek bevezetése a köztudatba sikeres
vállakozás volt.
16/44
Egy rózsa tövissel
• A hántolatlan gabona és korpa komoly veszélyforrás is lehet a
rajtuk szaporodó penészgombák miatt.
• A növények és terményeik penészgombával történ fert z dése
a mez gazdaság régr l ismert problémája (pl. fuzáriózis). A
különböz penészgombák jelenléte a terméshozamot, és a
termények értékesíthet séget csökkenti, jelent s gazdasági
veszteséghez vezet. Közismert, hogy a penészes takarmányt az
állatok is visszautasítják, és ha mégis elfogyasztják, nem
fejl dnek megfelel en, szaporodási zavarok lépnek fel, s t
megbetegedést, tömeges elhullást is észleltek.
• A penészgombával fert zött terményekb l készült élelmiszerek
rendszeres fogyasztása súlyos emberi megbetegedésekhez is
vezetett. Ennek oka, hogy egyes penészgombák er s biológiai
hatású anyagokat, ún. mikotoxinokat termelnek. A mikotoxinok
az élelmiszerekben természetes módon képz d
legveszélyesebb természetes méreganyagok közé tartoznak.
17/44
A leggyakoribb
mikotoxin-
családok
18/44
Az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok
19/44
Az aflatoxinok hatása
• Az aflatoxinok egyes Aspergillus nemzetségbe tartozó
penészgomba fajok által termelt rendkívül er s mérgek.
• Els sorban a májat támadják meg, károsítják a szervezet
örökít anyagát (genotoxikusak), és rosszindulatú
daganatos megbetegedések el fordulását segíthetik el
(karcinogének).
• Az aflatoxinok mérsékelt égövi klímán nem termel dnek,
így el fordulásuk els sorban a hazánkénál forróbb klímájú
országokból származó import növényi élelmiszerekben
várható (olajos magvak, a gabonafélék, a kukorica, a szója,
a rizs, szárított gyümölcsök és a f szerek (pl. chilipaprika).
• Az aflatoxinok h stabilak, f zésnek ellenállóak, csak
ultraibolya fény hatására bomlanak el.
20/44
21/44
Az ochratoxinok hatása
• Az ochratoxinok a Penicillium és Aspergillus
nemzetségekbe tartozó penészgombafajok által termelt
mikotoxinok, melyek közül az ochratoxin A (OTA) a
legjelent sebb.
• Az OTA er sen toxikus, kifejezetten vesekárosító anyag,
azonban májat, ideg- és immunrendszert károsító hatását
is igazolták.
• Mérsékelt égövi körülmények között is termel dik, így az
ochratoxin-szennyezettség hazai viszonylatban is figyelmet
érdemel.
22/44
A fuzárium-toxinok hatása
• A fuzárium-toxinok közé tartozó fumonizinek rákkelt
hatásúak lehetnek, a zearalenon (F-2 toxin) ösztrogén-
szer hatásokat válthat ki.
• A trichotecének (pl. 4-dezoxinivalenol, DON, más néven
vomitoxin, T-2 és HT-2 toxin) a sertés- és baromfitartásban
különösen nagy veszteséget okoznak, mert csökkentik a
takarmányfogyasztást, gátolják a fehérjeszintézist, így
rontják a hús- és tojástermelés hatékonyságát.
• A fuzárium-toxinok többnyire a gabonaszem küls
rétegeiben halmozódnak, a potenciálisan
legszennyezettebb termékek éppen a teljes ki rlés
gabonafélékben is megtalálható csíra és korpa, ez alól még
a tönkölybúza sem kivétel.
23/44
A fuzáriózis Magyarországon
• http://www.agroinform.com/aktualis/Buza-fungicid-novenyvedelme-
DON-csokkentes-folso-fokon/20130430-21101/
24/44
Védekezés a fuzáriózis ellen
• A gabonaféléket leginkább érint fuzáriózis, és a
fuzárium-toxinok keletkezése teljesen nem küszöbölhet
ki, azonban a fuzáriózis kialakulásának és a gombák
toxintermelésének csökkentésére számos, a helyes
mez gazdasági gyakorlatra épül agrotechnikai,
növényvédelmi és tárolástechnikai megoldás áll
rendelkezésre.
• A toxinnal szennyezett gabonából a toxint utólag
eltávolítani nem lehet, noha a különböz tisztítási,
malomipari eljárásokkal a toxinszint csökkenthet . A
szennyezett gabona „hígítása” szennyezetlennel tilos, de
sajnos általános gyakorlat.
• A megel zés legfontosabb elemei a vetésforgó, helyes
talajm velés, tápanyaggazdálkodás, fert zéssel
szemben toleráns fajták vagy hibridek kiválasztása és a
gombaöl szerek helyes használata.
25/44
A helyes mez gazdasági gyakorlat hatása a
fuzáriumtoxin-tartalomra
Helyes Mez gazdasági Gyakorlat Kiváltott hatás
Vetésváltás és el vetemény Nagy
a kukorica el veteményt kerülni kell
Növényi maradványok Nagy
az el vetemény maradványainak mennyiségét le kell
csökkenteni, mert ezek a gombák táptalaját adják
Fajtaválasztás Közepes
kevésbé érzékeny fajták választása
Gyomszabályozás Kicsi
gyompopuláció szabályozása
Kártev k elleni védekezés Kicsi
rovarpopuláció szabályozása
M trágya használata Kicsi
megfelel tápanyag-utánpótlás
Növekedésszabályozó (PGR) használata Közepes
ahol szükséges, megd lés ellen használható
Gombaöl szerek használata Közepes
meg kell fontolni a használatát a fuzáriózis elkerülése
érdekében
Űetakarítás és tárolás Közepes 26/44
megfelel id ben való betakarítás és szárítás
vörös színe?
élelmiszerek?
27/44
Guármézga-botrányok
• 2007 nyarán az India Glycols Ltd. által forgalmazott guármézga (a
médiában elterjedt, pontatlan nevén ‘guárgumi’) szállítmányokban a
határértéket meghaladó koncentrációjú pentaklórfenolt és poliklór-
dibenzodioxinokat találtak. A szennyezés környezeti eredete (vegyi
környezetszennyezés, növényvéd szerek) miatt nem volt kizárható
más indiai gyártók érintettsége sem. Két svájci cégen keresztül 9
európai uniós tagállamba kerülhetett a kérdéses tételekb l, az
Európai Űizottság elrendelte valamennyi tagállam számára, hogy
tegye meg a szükséges intézkedéseket valamennyi Indiából
származó guármézga vizsgálata kapcsán. Ez az intézkedés
Magyarországon, miként másutt is, a guármézgával kezelt
élelmiszerek (pl. joghurtok) kivonását jelentette.
• A történelem ismétli magát, 1999-ben Belgiumban egy
dioxinszennyezés kapcsán a belga élelmiszerek jelent s részét
megsemmisítették és átmeneti élelmiszerhiány alakult ki, ami
kormányválsághoz és el rehozott választásokhoz vezetett.
28/44
A mézgák
• A mézgák bizonyos növények beszáradt nedvei ill.
lisztjei, amelyek jelent s mennyiségben tartalmaznak
különleges, a keményít höz hasonló poliszacharidokat,
amelyek közös jellemz je, hogy a keményít t l eltér en
valódi és nem kolloid oldatokat képeznek. Ugyanakkor
oldataik rendkívül viszkózusak és tixotróp sajátságúak,
azaz gélszer ek, de a legkisebb mechanikai hatásra
ismét folyékony állapotúvá válnak.
• Az említett mézgák az élelmiszeriparban ismert
zselésít , emulgeáló adalékanyagok (guármézga: E412;
tragakant- vagy tragantmézga: E413; szentjánoskenyér-
liszt: E410; xantánmézga: E415; gellánmézga: E418), de
vízmegköt , a kukoricakeményít nél többszörösen
hatásosabb kiszáradásgátló sajátságuk számos más
területen is el nyös (kozmetikai, papír-, festék- és
k olajipar).
29/44
A guármézga
• A guármézga a guárbab (Cyamopsis
tetragonolobus) magjából készült liszt.
• Az élelmiszeripari alkalmazáson túl a
magport a bélm ködés szabályozására
és az anyatej-elválasztás fokozására
használják.
• A guármézga humán vizsgálatokban
csökkenti a zsírszintet, a 2-es típusú
cukorbetegségben szenved knél az
étkezés utáni D-glükóz és az inzulin
mennyiségét.
• Különböz eredet hasmenés és
székrekedés kezelésére egyaránt
használják.
• A guárbabból nyert tisztított
poliszacharidot szemészeti
ken anyagként is alkalmazzák.
30/44
A guármézga összetétele
• A guármagliszt 80 százaléka egy D-mannóz tartalmú poliszacharid, amely

átlagban minden második egységnél egy D-galaktóz elágazást tartalmaz.
• A guármézgában a nagy számú elágazás megakadályozza a kristályos
szerkezet kialakulását, ugyanakkor az oldalláncok nagy mennyiség vizet
képesek megkötni. 31/44
Mérgez guármézga?
• A fentiekb l következik, hogy a guármézga és rokonai nem mérgez ek,
legfeljebb kis mérték allergia léphet fel, ha nem megfelel en távolítják el a
fehérjemaradványokat.
• De hogyan kerülhetett az indiai szállítmányokba pentaklórfenol és poliklór-
dibenzodioxinok? A globalizációval együtt a termelési és az értekesítési láncok
feldarabolódásával könnyen el fordulhat, hogy egy terméket egészen másutt
gyártanak, csomagolnak és forgalmaznak. Ez ellen lehet ágálni, de túl sok
választásunk nincs, ha a globalizációval együtt járó jótéteményeket (nagyobb
és olcsóbb áruválaszték) zokszó nélkül elfogadjuk.
• Van azonban egy másik árnyoldala a történetnek. Az elavult és
környezetszennyez technológiáknak a fejl d országokba telepítésével (ami
a REACH-szabályozás egy nem várt következménye) el fordulhat, hogy amit
kidobtunk az ajtón, az az ablakon visszajön. A konkrét esetben ez azt jelenti,
hogy míg a fejlett országokban a klórozott növényvéd szerek technológiájában
jelent s és sikeres er feszítéseket tettek a dioxintartalom csökkentésére,
addig ezek a törekvések ma még nem jellemz ek a fejl d országokra. Innen
és ma már kideríthetetlen, hogy a 2007. évi indiai guármézga-szállítmányok
el állításához használtak-e olyan növényvéd szereket, amelyekben az
engedélyezettnél nagyobb volt a dioxintartalom, vagy esetleg az ültetvények
közelében volt valamilyen környezetszennyez forrás.
32/44
vörös színe?
élelmiszerek?
34/44
Két idézet
• “A b ncselekmények között
kétségtelenül a legsúlyosabb az
élelmiszer-hamisítás. Ebben bizonyos
tekintetben együtt van az árulás, a
káromlás, a mérgezés, a csalás, a
hazugság, mindez alattomosan és rejtve;
gy löletes nyereségvágyból visszaél
azzal, hogyha az ember megéhezik,
ennie kell.” – Hamvas Béla: A
rántottleves. in: Patmosz I. Életünk
könyvek, Szombathely, 1992, 90-92. o.
• „Of all the frauds practised by mercenary
dealers, there is none more
reprehensible, and at the same time
more prevalent, than the sophistication of
the various articles of food.” – Fredrick
Accum: A treatise on adulterations of
food, and culinary poisons. Ab‘m Small,
Philadelphia, 1820.
35/44
Élelmiszer-hamisítás a múltban 1.
• Arthur Hill Hassall (1817-1894) 1855-ban
kiadott könyvében (Food and its
adulterations - Az élelmiszer és
hamisítása) mikroszkópos vizsgálattal
kimutatta, hogy Londonban az 1851-
1854 között kapható kávéfajták 74-96%-
a hamisított, els sorban cikóriával,
pörkölt búzával és karamellizált cukorral
hígított volt.
• A helyzet azóta javult: 1993-ban Nagy-
Űritanniában az azonnal oldódó (instant)
porkávéknak már “csak” 15%-a volt
hamisított.
• A kávéhamisítók módszerei finomodnak:
a legjobb min ség Arabica kávékat
újabban a jóval olcsóbb Robusta kávé
hozzáadásával hígítják. A két fajta
közötti eltérést a kóstoláson kívül
analitikai eljárásokkal lehet kimutatni: a
két kávéváltozatban a klorogénsav és a
koffein aránya különbözik.
36/44
Élelmiszer-hamisítás a múltban 2.
• Az élelmiszer-hamisítás jóformán
egyid s az emberiség történetével és
szinte nincs olyan élelmiszer, amelynek a
hamisításával ne próbálkozott volna már
valaki.
• A sör és a bor vizezésének tilalma már a
bibliai id kben megjelent, az id k
folyamán a sonka, tojás, olívaolaj,
margarin, mustár, ketchup, szardella,
sajt, kenyér, rizs, tej, sáfrány, tea, kávé,
csokoládé, paprika és még számos más
élelmiszer csatlakozott a hamisított
termékek végeláthatatlan sorához.
• Fredrick Accum: A treatise on
adulterations of food, and culinary
poisons. Ab‘m Small, Philadelphia, 1820.
http://www.gutenberg.org/files/19031/190
31-h/19031-h.htm
• B. Wilson: Swindled. The dark history of
food fraud, from poisoned candy to
counterfeit coffee. Princeton University
Press, Princeton, 2008.
37/44
...és a jelenben
Gardenia
•Sáfrány (Crocus sativa) (Gardenia jasminoides
•a növény kézzel összegy jtött bibéi Ellis)
•egy kilogrammhoz 110 000–170 000 virágra van
szükség
•világtermés: 300 tonna/év
•ár: US$1100–11 000/kg
• S. L. Rovner: Chem. Eng. News, 2010, ápr. 5, 36. 38/44

Az élemiszerek el állítása
• Az élelmiszerek el állítása az emberiség története során
mindig is komoly kihívások elé nézett. A mez gazdasági
termelés során a növényi termények és állati termékek
el állítása, majd azok min ségének meg rzése állandó
feladatot jelentett, amelyhez minden kor hozzátette a
saját hozzájárulását.
• A legfontosabb vívmányok:
– termésátlagok növelése (vetésforgó, m trágyázás,
növényvéd szerek, új fajok nemesítése),
– a megtermelt javak tartósítása (füstölés, sózás, pácolás, h tés,
fagyasztás, tartósítószerek, fagyasztva szárítás)
• Az élelmiszer sohasem csupán kereskedelmi cikk volt,
hanem egyszerre gazdasági és közegészségügyi
probléma, érzelmi és bizalmi termék.
39/44
Az étkezési szokások változása 1.
• Az étkezési szokások a történelem során
folyamatosan változnak. Ernst Engel (1821-
1896) német statisztikus 1890 körül
megfigyelte, hogy minél nagyobb egy család
bevétele, jövedelmük annál kisebb hányadát
költik ételre.
• Valóban, 1800 körül egy berlini k m ves
család bevételének még háromnegyedét
fordította élelemre, kenyérre csaknem a felét.
• 1950-ben Franciaországban egy átlagos
család élelmiszer-kiadása 42% volt, ami 5-
10%-kal kevesebb volt, mint a 20. század
elején.
• Az élelmiszerre fordított kiadások
Franciaországban az utóbbi ötven évben
további 30%-kal csökkentek, megnyíltak a
lehet ségek más kiadások felé: háztartási
gépek, utazás, szabadid s tevékenységek.
40/44
Az étkezési szokások változása 2.
• Az élelmiszer-kiadások összetétele is
módosult az id k folyamán. Űelgiumban egy
átlagos munkásosztálybeli család az 1920-
as években ételre kiadott pénze 22%-át
húsra költötte, ez a 40-es évekre 26%-ra
emelkedett, 1960 körül 31%-ra, a 70-es
évek elejére pedig 36%-ra. Ma kevesebb,
mint 30%-ot tesz ki, tehát csökkent a hús
státusza, ezzel párhuzamosan növekedett a
gyümölcsök, zöldségek fogyasztása.
• Űizonyos élelmiszereket magasabb árrés
árukra cseréltek le: Űelgiumban a
munkásosztály fogyasztásában az 1950-es
években megjelentek a sütemények, a
croissant, a mazsolás kenyér (ezek
korábban csak a jómódúak étkezésében
szerepeltek), a teljes tej helyett a joghurt, a
nyers burgonya mellett az el sütött
(fagyasztott) hasábburgonya, a csapvíz
helyett a palackozott ásványvíz.
• Nem biztos, hogy az élelmiszerre fordított
költségek csökkenése töretlenül fog Duane Hanson:
folytatódni: 2006 és 2010 között a világ
élelmiszerár-indexe 65%-kal (!) n tt. Az okok Supermarket shopper, 1970
mögött feltehet en spekuláció is van, a
hosszú távú hatásokat még nehéz lenne
megítélni. 41/44
Tanulság?
• A Föld lakói számának emelkedésével a
kereskedelemben megjelen élelmiszer mennyisége is
jelent sen megnövekedett és a nagy volumen jelent s
csábítóer t jelent a gondatlanul el állított és hamisított
élelmiszerek forgalmazására.
• A globalizáció egyik kellemetlen mellékterméke az
élelmiszer-láncok feldarabolódása, az élelmiszerek nagy
távolságra történ utaztatása a megfelel választék és a
költségek lefaragása érdekében.
• Mindazonáltal az élelmiszer-hamisítás nem a
szabadkereskedelem és a globalizáció terméke, ezek
legfeljebb újabb lehet ségeket teremtettek a hamisítók
számára.
42/44
Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022
• Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági

Hivatal (NÉŰIH), http://elbs.hu/ 43/44
Az élelmiszerlánc f bb termékei és folyamatai
• Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági

Hivatal (NÉŰIH), http://elbs.hu/ 44/44
Kovács Lajos
• Hogyan függ össze az ólomakkumulátor-

feldolgozás és az ájurvéda?
• Beavatkozhat-e az ember a természet
rendjébe? (A LOHAFEX-kísérlet)
• Űenzoátok és ű-vitamin együttes jelenléte
az élelmiszerekben
2/37
Amikor a tudatlanság sokba kerül:
egy meghiúsult beruházás története
• A Hajdú-Bihar megyei Tetétlenen

2008-ban 5,6 milliárd forintos
beruházást tervezett a Greentech-
Vekerd Zrt.: a településen egy
akkumulátor-feldolgozó és -
újrahasznosító üzemet kívántak
építeni.
• Ezt az üzemet eredetileg az ország
egyik legkisebb településén, a
szintén Hajdú-Bihar megyei
Vekerden akarták megvalósítani, de
a szomszédos Zsáka akkori
polgármesterének ellenállása miatt
ez meghiúsult, ezután választották
Tetétlent a beruházás helyszínéül,
de a beruházás végül ott sem
valósult meg.
3/37
Ólomakkumulátorok Magyarországon
• A tervezett üzem évi 25 000
tonna ólomakkumulátor
környezetbarát
újrahasznosítását lenne
képes elvégezni.
• Magyarországon mintegy
28 000 tonna használt
akkumulátor keletkezik
évente, amelyet Ausztriába
és Szlovéniába szállítottak
feldolgozásra, mert
Magyarországon 2008-ban
ilyen feldolgozó üzem nem
volt. A cégbe közben beszállt
Vekerd is, a környez
polgármestereket pedig
kiutaztatták egy olaszországi
gyárba, ahol saját szemükkel
láthatták, hogy a beruházás
nem ártalmas a környezetre,
de eredménytelenül. 4/37
Egy kis szociológiai látlelet 1.
• A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 402 olyan
település van, amelyben kétszáz embernél kevesebben élnek. Ez az
ország összes településének 13 százalékát jelenti, lakosságszámban
viszont csak a teljes népesség 0,5 százaléka. A legtöbb ilyen település
Űaranya és Zala megyében található. A lakosok harmada elszivárgott,
háromszor annyi az id s, mint a fiatal. Nincs vonat, se bicikliút, rosszak
az utak. Magyarország legkisebb falvaiból lassan elfogynak az
emberek, a lakások közel fele már üres.(Albert Ákos: Kilátástalan az
élet a törpefalvakban. Index, 2015.02.12,
http://index.hu/belfold/2015/02/12/kilatastalan_az_elet_a_torpefalvakba
n/).
• Vekerd és Zsáka a hosszú ideje vegetáló, űsonkabiharnak nevezett
vidéken fekszik. A név onnan származik, hogy az 1920-as trianoni
szerz dés elvágta a térséget természetes központjától és
felvev piacától, Nagyváradtól. A korábbi megye területének mindössze
egynegyede került Magyarországhoz, a többi Romániához tartozik. A
települések vezet i szerint a kistérség lakosságának 15-20 százaléka
tartósan munkanélküli. A környék nagyobb üzemei sorra sz ntek meg,
Komádiban a kendergyár, Űerettyóújfalun az Elzett-üzem, Kabán a
cukorgyár, Űiharkeresztesen az Állami Gazdaság már nem m ködik.
Vekerd az ország legfejletlenebb települései közé tartozik.
5/37
Egy kis szociológiai látlelet 2.
• Az olasz-magyar érdekeltség Greentech Kft. néhány éve azzal kereste
meg Vekerdet, hogy hárommilliárd forintból akkumulátorfeldolgozó üzemet
létesítene a faluban és 50 f foglalkoztatását helyezte kilátásba (lakosok
száma: 135 f (2015. jan. 1)). A feldolgozott akkumulátorokból kb. 13 400
tonna ólmot nyerhetnek ki. Az összetev elemek nem a településen
kerülnek megsemmisítésre, a veszélyes hulladékokat a galgamácsai
veszélyeshulladék-lerakótelepre szállítanák. Vekerden tulajdonképpen a
használt akkumulátorok feldolgozása, összetev kre való bontása történt
volna (ólom, kétféle m anyag, kénsav).
• A település 2003-ban népszavazáson a beruházás mellett döntött, ám a
szomszédos Zsáka akkori polgármestere, Gulyás András megtorpedózta az
építkezést természetvédelmi okokra hivatkozva : “Mit keres egy ólommal
dolgozó gyár a Natura 2000-es természetvédelmi területen, ahol egyre
többen térnek át a biogazdálkodásra?” A zsákai polgármester “magyar
Verespataknak” nevezte a vekerdi fejlesztés ötletét. Ugyanakkor – a
szakért i vélemények szerint – az akkumulátor-feldolgozó nem veszélyes
az egészségre és a Hortobágyi Nemzeti Park is jóváhagyta a létesítményt.
• Míg Olaszországban ilyen üzem mellett paradicsomot termelnek,
Ausztriában, Németországban síközpontot üzemeltetnek, Magyarországon
egy, a létéért küzd térségben ez a kifogás elegend a beruházás
megakadályozásához. A vekerdi önkormányzat így 70 milliós bevételt l
esett el évente, miközben jelenleg évi 25 millió forintból gazdálkodik. A
vekerdi polgármester ennek ellenére optimista, falujában ájurvédikus 6/37
gyógyítóközpont felállítását tervezi.
Az ájurvédikus gyógyítás
• Az ájurvéda (a szanszkrit ájur, “hosszú élet” és véda, “tudás, bölcsesség”
szavakból) ókori eredet gyógyászati módszer Indiában, az orvostudomány és
az indiai bölcselet keveréke.
• Tanításának két f eleme van: az egyik szerint az emberi testhez az anyagi
valóságon kívül a szellem és a tudat is hozzátartozik, így utóbbiak ápolása az
egészség elengedhetetlen feltétele.
• A másik f gondolat szerint az emberi testet a világegyetem öt f eleme építi fel
(leveg , föld, t z, víz, éter), ezek kombinációja alkotja a három f bioenergetikai
elvet (ún. dósák). Ezek közül a vata a leveg és éter, a pitta a t z és víz, a
kapha pedig a föld és víz keveréke.
• A nyugati emberek az ájurvéda tanításai közül leginkább a méregtelenít
tisztítókúrát (pancsakarma) ismerhetik. Ebben a betegségek legy zéséhez a
testben felgyüleml salakanyagok eltávolítását végzik speciális étrend,
hashajtók, méregtelenít masszázs, g zfürd és beöntés segítségével.
• Az ájurvédikus gyógyszerek kizárólag természetes alapanyagokból állnak
(gyógynövények, állati eredet anyagok, ásványok, fémek, drágakövek). Az
ájurvédikus gyógymód egyes eljárásait a nyugati orvostudomány visszaigazolta,
míg másokat (pl. a nehézfémek használatát) kifejezetten károsnak tartja - ez
utóbbi tény különösen pikáns része az ólomakkumulátor-feldolgozó beruházás
történetének. Egyel re sem az akkumulátor-feldolgozó üzem nem valósult meg
Tetétlenen, sem az ájurvédikus gyógyító központ Vekerden...
7/37
Dhanvantari, a hinduk ájurvéda
istensége
8/37
Az ólom és hatása 1.
• Az ólom azon kevés kémiai elem közé tartozik, amelynek
nincs biológiai szerepe, oldható vegyületei mind
mérgez ek. Ha bekerül az emberi szervezetbe, akkor a
csontokban oldhatatlan foszfátok formájában
felhalmozódik.
• Ma az emberi csontokban az skori szint mintegy
kétszerese található, de ez sokszorosan alacsonyabb,
mint amit az ókorból, a középkorból és az ipari
forradalomtól a XX. sz. els feléig terjed id szakból
származó csontleletekben találunk. Az ólomnak az
egészségre gyakorolt hatását meglep en hosszú ideig
nem ismertük jól.
• A napi ólombevitel mintegy 1 milligrammra tehet , aminek
csak a tizede szívódik fel. A legtöbb élelmiszer 0,001-
0,025 ppm (milliomodrész) körüli koncentrációban
tartalmaz ólomvegyületeket.
9/37
• A legtöbb ólom italokból kerülhet az emberi szervezetbe:
régi, ólomcsöves vízvezetékek, ólommázas kerámiák,
ólomkristály edényekben hosszú ideig tárolt borok, whisky
lehet a leggyakoribb szennyez forrás. A XVIII. és XIX.
században sokan szenvedtek köszvényt l, a híres
emberek közül pl. Űenjamin Franklin, az USA egyik
alapítóatyja, űharles Darwin biológus, William Pitt brit
miniszterelnök, Lord Tennison költ , John Wesley, a
metodista egyház alapítója. A köszvény oka az ízületekben Ólomvezeték és csap
felhalmozódó és ott kikristályosodó húgysav. A húgysav az ókori Szicíliából
forrása részben a húsban b velked táplálék, részben a
purinanyagcsere zavara, de a portói bor gyakori
fogyasztását is az okok között tartotta számon a
közvélemény.
• Mint kiderült, ez utóbbit nem ok nélkül. A XX. században
végzett vizsgálatok kiderítették, hogy a köszvénybetegek
egyharmadánál egyúttal jelent s ólomszintet is észleltek a
vérben. Az el z korok köszvénybetegei a betegségre való
hajlamukat tudtukon kívül azzal is súlyosbították, hogy
ólomkristály palackokban tárolt bort fogyasztottak és így
ólommérgezésnek tették ki magukat, amely a köszvény
további kockázati tényez i közé tartozik.
• Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ivóvízben 10 Benjamin Franklin
mikrogramm/liter (0,01 ppm) határértéket javasol (1995-ig a (1706-1790)
határérték ennek ötszöröse volt). 10/37
• Az ólom egyik legkorábban ismert vegyülete az ólomcukor (ólom(II)-acetát)
volt, amelyet italok édesítésére és hasmenés elleni gyógyszerként
használtak!
• Az ókori Rómában bevett gyakorlat volt, hogy a defrutum, carenum és
sapa nev édesít szereiket (amelyek különböz mértékben koncentrált
ólom(II)-acetát szirupok voltak) sz l lé vagy savanyú borok ólomedényben
való forralásával állították el . Feltételezik, hogy a Római Űirodalomban
megfigyelt alacsony születésszámot és a népesség stagnálását a kor más
népeihez képest kiemelked higiéniai viszonyok ellenére a defrutum,
carenum és a sapa használata okozta. A rómaiak becslések szerint évente
80 000 tonna ólmot állítottak el .
• Az oldható ólomvegyületek úgy fejtik ki mérgez hatásukat, hogy a
véráramban a hemoglobin el állításához szükséges enzimet gátolják.
Ezáltal felhalmozódik a hemoglobin el anyaga, az 5-aminolevulinsav
(ALA). Az ALA okozza az ólommérgezés jellemz tüneteit: fejfájást,
gyomorpanaszokat, székrekedést, sápadt b rt, megbénítja a beleket,
vesepanaszokat, terméketlenséget, vetélést, vérszegénységet idéz el . Az
ólom nehézfémként el szeretettel reagál a tiolcsoportokkal és így sok
enzimnek, fehérjének gátolhatja a m ködését, általános sejtméregnek
tekinthet .
11/37
A világ ólomtermelése
(i.e. 750-i.sz. 1750)
12/37
Az ólom el fordulása és
felhasználása
• Az ólom a természetben galenit (ólom-szulfid), cerusszit (ólom-karbonát) és

anglezit (ólom-szulfát) ásványok formájában található meg a leggyakrabban
(ezek mindegyike vízben oldhatatlan anyag).
• Az évente el állított új ólom mennyisége jelenleg 6 millió tonna, ha csak frissen
el állított ólmot használnánk, a jelenleg ismert természetes készletek 15-40 év
után elfogynának. Az ólomkészletek véges volta és az oldható ólomvegyületek
mérgez tulajdonságai éppen elegend indok arra, hogy az ólom visszanyerése
fontos feladat legyen a számunkra. Az el állított ólom egyharmadát savas
ólomakkumulátorokhoz használják.
• Az ólomakkumulátorok ma már nem tartoznak a legkorszer bb áramforrások
közé, viszont rendkívül megbízhatóak és tömeges kiváltásuk nem megoldott,
tehát még hosszú ideig velünk lesznek. A használt ólomakkumulátorok
feldolgozása a legsikeresebb ilyen jelleg projektek közé tartozik a világ fejlett
részén: az USA-ban 1997 és 2001 között 97%-át regenerálták.
• Az ólom második leggyakoribb felhasználását az üvegipar jelenti: egy-egy
katódsugárcsöves számítógép-monitor vagy tv-képerny mintegy negyed
kilogramm ólmot tartalmaz; az ólom a sugárzás ellen véd. Ugyanerre a célra
használják az ólmot az egészségügyben és a nukleáris technikában.
13/37
Az ólomakkumulátor és m ködése
14/37
Frissítés: akkumulátor-újrahasznosítás
jelenleg
• A legtöbb akkumulátor-típust újra lehet hasznosítani, bár nem
egyforma mértékben. A gépjárm vekben használt savas
ólomakkumulátorok nagyon jó hatásfokkal hasznosíthatók (kb.
90%). Az órákban használt gombelemeket is nagy arányban
újrahasznosítják, els sorban a bennük található anyagok toxicitása
és értéke miatt. Más típusú elemek, mint például az alkáli elemek,
az újratölthet nikkel-kadmium (Ni-Cd), nikkel-fémhidrid (Ni-MH),
lítium-ion (Li-ion) és nikkel-cink (Ni-Zn) alacsonyabb hatásfokkal, de
szintén újrahasznosíthatók
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Akkumul%C3%A1tor-
%C3%BAjrahasznos%C3%ADt%C3%A1s)
• A Szolnokhoz közeli Szászbereken is próbálkoztak egy
használtakkumulátor-feldolgozó üzem létesítésével, de ez sem
valósult meg. Kácsor Zsolt: Akksiüzem: Vekerd mellette, Zsáka
ellene. Népszabadság, 2004.09.28, http://nol.hu/archivum/archiv-
334474-152234
• Végül 2012-2013-ban Jászberényben felépült a Jász-Plasztik Kft.
telephelyén egy integrált, zárt technológiájú akkumulátor-üzem,
ahol kb. 20 000 tonna használt akkumulátort dolgoznak fel évente
(Szilveszter István információja, Jász-Plasztik Kft., 2018. február
20)
15/37
Az ólom-tetraetil
• 1921-ben fedezte fel Thomas
Midgley (1889-1944), hogy egy
szerves ólomvegyület, az ólom-
tetraetil jelent sen csökkenti a
benzinmotorok “kopogását”, ezért
az 1960-as évekt l kezdve szinte
minden autó “ólmozott” benzint
használt.
• Ma viszont a benzinkutaknál
szinte csak “ólmozatlan” benzint
lehet kapni. Az ólom-tetraetil
kivonása jelent sen csökkentette
az ólomterhelésünket.
16/37
Ólom és az intelligenciaszint?
• A közlekedésb l és más forrásokból származó, megnövekedett
ólomszint sokakban ébresztett aggodalmat és egy 1979-es
amerikai tanulmány az intelligenciaszint csökkenése és a vérben
található ólommennyiség között vont párhuzamot.
• 1993-ban New York államban 400 000 gyerek vérét vizsgálták
meg és 5 százalékuk esetében észleltek magasabb ólomszintet.
A környezetvédelmi hatóságok ugyanakkor nem találták
reprodukálhatónak és kielégít nek az ólomkoncentráció és az
intelligenciaszint közötti vélelmezett összefüggést és ma az az
elfogadott álláspont, hogy a korábbi feltételezések er sen
túlzóak voltak. Természetesen az ólomvegyületek mérgez voltát
senki sem kérd jelezi meg, de a kitettség (expozíció) mértékét
folyamatosan ellen rizni kell.
17/37
Ólom az ivóvízben: Flint, Michigan állam
(USA), 2014-2015. 1.
Lake Huron
18/37
(USA), 2014-2015. 2.
• A Michigan-i kisváros vezetékes ivóvizében a
megengedett ólomszint (15 ppb = 15
milliárdodrész) 900-szorosát is mérték!
• A kisváros korábban a Detroit-i vízm vekt l, a
Huron-tó tisztított vizéb l vásárolták az
ivóvizet, majd a város vezet i takarékossági
okokból más forrás után néztek
• A Flint folyó vizét azonban nem tisztították
megfelel en: kihagyták a foszfátos tisztítást,
ami a hagyományos, vas- és ólomcsöves
vízvezetékrendszer megnövekedet
korróziójához vezetett: Vassókkal szennyezett ivóvíz
– Megnövekedett vassó-koncentráció egy Flint-i vízcsapból (Chem.
– Megnövekedett ólomsó-koncentráció Eng. News, 94(7), 26-29, 2016,
– Escherichia coli-fert zések febr. 15)
– Szerves triklórmetán-származékok megjelenése az
ivóvízben
• flintwaterstudy.org
19/37
(USA), 2014-2015. 3.
Chem. Eng. News, 94(7), 26-29,

2016, febr. 15
20/37

az élelmiszerekben
21/37
Óceán-megtermékenyítési kísérletek
• A tengerek fels rétegeiben a vas-sók hiánya
akadályozza a planktonok növekedését és planktonok
nélkül más tengeri él lények sem tudnak szaporodni
(John Martin amerikai óceánkutató elmélete).
• Martin feltételezte, hogy a hiányzó vas hozzáadásával
le lehetne lassítani, s t akár visszafordítani a Föld
globális felmelegedését, azáltal, hogy a vas
jelenlétében elszaporodó planktonok hatalmas
mennyiség szén-dixodot tudnának megkötni.
• „Give me half a tanker of iron and I will give you an
ice age”, John Martin,1989
• A Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörése:
– a vulkáni hamuból mintegy 40 000 tonna vas került a
tengervízbe, jelent sen megnövelve az érintett vizek
oxigéntartalmát, miközben a szén-dioxid mennyisége
szembeötl módon csökkent.
• IRONEX I kísérlet, 1993, Galápagos-szigetek:
– 64 négyzetkilométernyi területen 443 kg vas(II)-szulfátot
szórtak szét;
– egy héten belül zöldell planktonokkal telt meg a terület,
ezzel bizonyítva, hogy a tengeri él lények a vashiány miatt
nem tudtak korábban szaporodni.
22/37
Vas a tengerek vizében
• A tengervizekbe hihetetlen
mennyiség , mintegy évi
850 millió tonna vas kerül,
ennek túlnyomó többsége a
folyókból, jóval kisebb
része pedig gleccserekb l.
• A nyílt vizekig azonban
ennek csak töredéke jut el,
ott a szárazföldr l,
els sorban a sivatagokból
származó porban található,
mintegy évi 16 millió
tonnányi vas a f forrás.
• A déli óceánok ez utóbbi
mennyiségb l mindössze
évente 1 millió tonnát
kapnak, tehát ezen a
vidéken vashiányról
beszélhetünk
23/37
Óceánok megtermékenyítése vas-sókkal
• 1993 óta összesen tizenhárom, kis lépték kísérletet szerveztek

az óceánok megtermékenyítésére vas-sók segítségével
• A legismertebb az eddigi utolsó, az Alfred Wegener Intézet
Polarstern (Sarkcsillag) kutatóhajójának LOHAFEX nev
kísérlete volt
A Polarstern kutatóhajó
24/37
A LOHAFEX-kísérlet
• loha = vas (hindi) + fertilization experiment =
megtermékenyítési kísérlet (angol)
• 2009 január 26-án indult el a Polarstern, hogy
az Antarktisz közelében 300
négyzetkilométeren 20 tonna vas(II)-szulfát (6
tonna oldott vas) felhasználásával
végezzenek kísérleteket az óceán
megtermékenyítésére.
• A kutatóhajó útját heves tiltakozás el zte meg,
els sorban a Greenpeace aktivistái részér l.
• A két és fél hónapig tartó LOHAFEX-
expedícióban felhasznált vasionok
mennyisége az érintett területen 10 milligram
volt négyzetméterenként. Egy 4000 méteres
tengervízoszlopban ennek a
vasmennyiségnek a tízszerese, a csapvízben
ennek százszorosa is megtalálható.
• Megengedhetetlen mértékben avatkozunk be
a természet rendjébe?
• A fenti mennyiség az évente rendszeresen a
tengerekbe kerül vasnak elhanyagolható
részét teszi ki, az így nyerhet információhoz
viszont másképpen nem tudunk hozzájutni.
25/37
A LOHAFEX-kísérlet eredménye
• A klorofill-koncentráció a kezdeti
érték két-háromszorosára n tt.
• Els sorban az egészen kis méret
ún. pikofitoplanktonok
szaporodtak el, de ezeket a
zooplanktonok viszonylag gyorsan
elfogyasztották.
• A korábbi, a déli féltekén végzett
óceán-megtermékenyítési
kísérletekt l eltér en itt a
szilíciumtartalom (a szilikátok
mennyisége) alacsony volt.
• Így a szilikátokat beépít és szén-
dioxiodot elnyel kovamoszatok
mennyisége csak nagyon kis
mértékben növekedett.
• A planktonok szaporodása által
remélt szén-dioxid-kivonás nem
történt meg számottev
mértékben.
26/37
Kudarc volt-e a LOHAFEX-expedíció?
• A kísérlet értékel i, köztük néhányan maguk a résztvev k is úgy

ítélték meg, hogy a vassal végzett megtermékenyítési kísérletek
nem váltották be a reményeket.
• Korábbi, magas kovasav-(szilikát) tartalmú közegben végzett
kutatások viszont azt igazolták, hogy ebben az esetben a szén-
dioxid-kivonás jelent s mértékben megnövekedett a vas
hozzáadása után.
• Azaz, a LOHAFEX-kísérlet azt er sítette meg, hogy a helyszín
megválasztása nagyon fontos és a vas-sókkal végzett óceán-
megtermékenyítési kísérletek támogatói és ellenz i is úgy vélik,
hogy további kísérletek szükségesek ezen eljárás
használhatóságának a megítéléséhez.
27/37
Új fejlemények: a Haida Gwaii Projekt
• „World's biggest geoengineering

experiment 'violates' UN rules”
• 2012 júliusában egy amerikai
üzletember, Russ George Kanada
nyugati partjától mintegy 200
mérföldre 91 tonna vas(II)-szulfátot
süllyesztett a űsendes Óceánba,
azonban ez ellentétes volt két
nemzetközi konvencióval
– http://www.theguardian.com/environme
nt/2012/oct/15/pacific-iron-fertilisation-
geoengineering
• Az Old Massett Village Council (Haida
Gwaii-sziget) és jogászai jóváhagyták
a projektet, valamint legalább hét Megnövekedett klorofill-koncentrációk (sárga és
kanadai testület tudott róla barna színek) a űsendes Óceánban a vas(II)-
szulfátos kísérlet után (2012 augusztus )
• A lazacállomány 2013-as növekedése
Photograph: Giovanni/Goddard Earth Sciences
minden képzeletet felülmúlt, több mint Data and Information Services Center/NASA
a négyszeresére növekedett, 50
millióról 226 millió darabra
28/37

az élelmiszerekben
29/37
A benzoesav a természetben
• Űogyós gyümölcsökben
0,03-0,13% benzoesav
található
• Állatok közül f leg a
növényev kben és a
mindenev kben fordul el
a benzoesav
• Eml sök vizeletében a
benzoesav hippursavvá
alakul
• Az emberi vizeletben
0,44 g/L koncentrációban
található hippursav
30/37
A C-vitamin (L-aszkorbinsav)
HO 6 • Néhány eml s (pl. majmok, ember)

5
4
O
1 O
kivételével mindegyik él lény el
HO
H
tudja állítani
3 2
HO OH
• Er s antioxidáns
L-aszkorbinsav • A prolin hidroxilezésében (kollagén- Szent-Györgyi Albert
szintézis), a dopamin, az adrenalin, a (1893-1986), orvosi
Nobel-díj, 1937
noradrenalin, a karnitin stb.
bioszintézisében játszik szerepet
• Világszükséglet: kb. 110.000 t/év
Egy feln tt kecske
naponta átlagosan 13 g
C-vitamint szintetizál Walter N. Haworth (1883-
(stresszes állapotban 1950), megosztott kémiai
Nobel-díj (Paul Karrer),
akár 100 g-ot is!) 1937
31/37
Tadeusz Reichstein (1897–1996)
• Orvosi Nobel-díj (1950): a

mellékvesekéreg hormonjainak,
szerkezetüknek és biológiai
hatásuknak a felfedezéséért
(megosztva Ph. S. Hench-csel és E. ű.
Kendall-lal)
• Copley-érem (1968)
• A C-vitaminhoz vezet szintézisutak:
– Reichstein-féle eljárás: hat kémiai és
enzimatikus lépés kombinációja
– kétlépéses fermentációs eljárás
(kísérleti stádiumban egylépéses
enzimatikus szintézis L-szorbózból:
Scottish Crop Research Institute)
32/37
A C-vitamin Reichstein-féle szintézise
6 6 1
HO HO HO
O 5 OH 2 O
5 H2/Ni, 80-125 atm
140-150 °C 1 fermentáció HO 3
6
OH
HO 4 1 OH HO 4 OH
3 2 3 2 4 5
HO OH HO OH HO OH
D-glükopiranóz D-szorbit L-szorbóz
1
1 OH
COOH
6 O OH
5 6 O O
5 6
2
1. KMnO4 2 O aceton 5
HO OH H2SO4 2
3
2. HCl O HO
4 1
OH
4 3 3
4
HO OH O O
HO OH
2,3:4,6-di-O-izopropilidén- -L-szorbofuranóz
--L-szorbofuranóz
1 HO 6 HO 6
COOH
6 OH O
5 O 5
2 O 4 1 O 4 1 O
5
HO HO
HO
H H 3 2
4 3 2
3
HO OH HO OH
HO O
2-keto-L-gulonsav L-aszkorbinsav 33/37
Az élelmiszerekben található benzoátok és a C-
vitamin együtt veszélyes kombinációt alkotnak?
• A benzoesav és sói ismert tartósítószerek (E210-213)

• űsak er sen savanyú közegben m ködnek jól, éleszt kre,
penészgombákra, aflatoxinokat termel mikroorganizmusokra hatnak,
baktériumokat csak részlegesen gátolnak.
• A benzoesav hatástalan az oxidáció és az enzimatikus romlás ellen,
ezért a gyümölcsökben kén-dioxiddal együtt használják.
• Néhányan túlérzékenyek a benzoesavra, az asztmások mintegy 4
százalékánál légszomj és zihálás jelentkezhet mellékhatásként.
• Számos gyümölcs (áfonyafélék, aszaltszilva, alma stb.) természetes
módon nagyobb mennyiségben tartalmazza a benzoesavat (és
mellette a C-vitamint), mint a szokásos egészségügyi határértékek.
• A napi 500 milligrammnál kevesebb benzoesav bevitele nem tekinthet
ártalmasnak az emberi szervezetben.
• A benzoesav nem halmozódik fel, gyorsan kiürül a vizelettel,
élelmiszerekben 0,05-0,1 százaléknyi koncentrációban szokás
használni, az egyik legrégebben alkalmazott tartósítószereink egyike.
34/37
Egy C-vitaminban és benzoesavban egyaránt
gazdag növény: az áfonya
35/37
Az aggodalom forrása: egy feltételezett reakció
COONa HO COOH HO
O O O O
+ HO H + HO H
HO OH NaO OH
nátrium-benzoát L-aszkorbinsav benzoesav
(C-vitamin)
+ CO2
benzol szén-dioxid
• Nem állapítható meg egyértelm összefüggés a benzoesav és

sói valamint a ű-vitamin együttes jelenlétében el forduló rákkelt
benzol képz dése között.
• Modellkísérletekben azt figyelték meg, hogy a ű-vitamin egy
bizonyos mennyiségig növeli a benzoesavból képz d benzol
mennyiségét, de egy határon túl már gátolja azt, csakúgy mint
más antioxidánsok (pl. az édesít szerként használt mannit vagy a
vizeletben el forduló húgysav).
http://www.independent.co.uk/life-style/health-and-families/health-news/caution-some-soft-drinks-may-seriously-harm-your-health-450593.html
36/37
Honnan származik a benzol a környezetünkben?
• A benzoesavat és ű-vitamint együtt tartalmazó élelmiszerekkel

végzett kísérletekben 0,01-38 ppb benzolszintet találtak, a legtöbb
esetben 1 ppb alatt (=1 mg/kg vagy egy csepp víz 50 m3 vízben vagy
3 másodperc egy évszázadban; milliárdodrész)
• Fels határérték ivóvízben: 10 ppb (WHO).
• Űenzolterhelésünk túlnyomó többsége (96-99%) azonban nem
élelmiszereredet , hanem a leveg b l származik.
• Egy autó belsejében a benzolkoncentráció elérheti a 10-20 ppb-t,
tankoláskor a leveg ben a 100-1000 ppb-t is.
• Az USA-ban a leveg átlagos benzol-háttérkoncentrációja 2-10 ppb,
még a csendes-óceáni leveg ben is 0,01 ppb. Egy cigaretta
elszívása során mintegy 500 mikrogramm benzol képz dik.
• A brit Élelmiszerszabvány Hivatal (FSA) 2007-ben megállapította,
hogy napi mintegy 20 liternyi üdít ital elfogyasztása esetén tennénk
ki magunkat ugyanakkora benzolveszélynek, mint ami már jelenleg
is a környezetünkb l származik.
37/37
Kovács Lajos
• Tényleg lobogó forró vízben kell megf zni
a tojást?
• Megoldható-e az emberiség üzemanyag-
szükséglete bioüzemanyagokból?
2/48
Tojás és tojásf zés
• 2006-ban a világ tyúktojás-fogyasztása
61 millió tonna volt, csak Ázsiában 37
millió tonnát használtak bel le. A tojás
alapvet élelmiszereink egyike, f zése a
legegyszer bb konyhai m veletnek
számít.
• A legtöbb szakácskönyv azt javasolja,
hogy lágy tojáshoz 3-6, közepesen
lágyhoz 6-8, kemény tojáshoz 8-10
percig f zzük a tojást
• A lágy és kemény kifejezések a
tojássárgájára vonatkoznak, a
tojásfehérje a megfelel en elkészített
tojásokban általában kell képpen szilárd
• A túlf tt tojásokban a fehérje
gumiszer vé, a sárgája homokszer en
morzsalékossá, a szélén zöldessé válik
• A szakácskönyvekben nem esik szó
arról, hogy a tojásf zéshez milyen
h mérsékletre van szükség, mindenki
értelemszer en 100 °C-on forró
(lobogó) vízre gondol.
3/48
Mi kell valójában a tökéletes f tt tojás
elkészítéséhez?
• Számít-e a tojás mérete?
• a h mérséklete (szobah mérséklet vagy h t szekrényb l kivett-e?)?
• hideg vagy meleg vízbe tegyük a f zés során?
• ha hideg vízbe, mikortól indítsuk a stoppert, amikor bekapcsoltuk a
f tést vagy amikor már forr a víz?
• számít-e az edény mérete?
• a használt víz mennyisége?
• a f z lap teljesítménye?
• stb.
4/48
A tojás szerkezete 1.
• A tojás tömegének kb. 10%-át teszi ki a tojáshéj, a maradék 90% a tojásfolyadék,
utóbbinak kétharmada a tojásfehérje, egyharmada a tojássárgája
• A tojáshéj szárazanyagtartalmának a 95%-a ásványi anyag, túlnyomórészt mészk
(kalcium-karbonát, egészen pontosan kalcit), kis mennyiségben magnézium-karbonát
és foszfátok
• A héjban 3,3% fehérje található savas szénhidrátokkal együtt, ún. mukopoliszacharid
komplex formájában. A héj kalcitkristályai egymásba fonódott fehérjerostok és gömb
alakú csomók elegyébe, a fehérje-mukopoliszacharid komplexbe vannak beágyazva 50
: 1 arányban.
• A héj szerkezete, kívülr l haladva, négyféle egységb l épül fel:
– (a) a kutikula,
– (b) a szemcsés (szivacsos) réteg,
– (c) a mammilláris réteg (ezek együtt alkotják a háromréteg mészhéjat),
– (d) a pórusok
• A héjat kívülr l a kutikula, egy 10-30 mikrométer vastag nyálkás, áttetsz összetett
fehérje (zömében fehérjéb l és szénhidrátból álló, ún. mukoprotein) borítja, ez teszi a
tojáshéjat vízhatlanná. A szemcsés meszes réteg adja a héj vastagságának
kétharmadát, kalcitból és az említett fehérjerostokból álló hálózatból tev dik össze, ez
biztosítja a tojáshéj szilárdságát.
• A mammilláris réteget egy összenyomott gömbszer részecskékb l álló vékony réteg
alkotja, amely egyik oldalon a szivacsos réteggel cementálódott össze, a másik oldala
pedig szorosan tapad a küls héjhártya küls felületéhez.
• A héjhártya két réteg (48 ill. 22 mikrométer vastag), mindegyik egymásba fonódó
fehérje-poliszacharid rostok hálózata.
• A küls és bels héjhártya között helyezkedik el a légkamra
5/48
tojáshéj
szemcsés (szivacsos) réteg
mammilláris réteg
jégzsinór
küls híg fehérje
középs s r fehérje
vitellin membrán
pandermag
csírakorong (blasztoderma)
sárga szik
fehér szik
bels hígan folyó fehérje
jégzsinór
légkamra
kutikula
6/48
A tojáshéj
7/48
A tojáshéj
• A pórusok száma tyúktojás esetében tojásonként 6000-10 000, a héjat teljes
keresztmetszetében átérik, egy pórus átmér je mintegy 10-20 mikrométer
• A kutikula-fehérje részlegesen lezárja a pórusokat, de gázok számára átjárható, a
mikroorganizmusok behatolását korlátozott ideig megakadályozza. Ha a kutikula
megsérül (pl. súrolás hatására), sokkal nagyobb a mikrobiális fert zés veszélye
• A különböz tojások esetében a kutikula különböz mértékben hatol be a szemcsés
rétegbe: a gyöngytyúk-tojás esetében mélyen, a tyúktojás estében kevéssé, a
kacsatojás kutikulája éppen, hogy lefedi a pórusokat. Ez az oka annak, hogy a
kacsatojást csak nagyon rövid ideig lehet tárolni, mert nagyon könnyen megfert z dik
• Ha a pórusokat elzárjuk, pl. vízüveggel (nátrium-szilikát), a baktériumok nem tudnak
bejutni a tojásba, valamint a víz sem tud elpárologni bel le. Az így tartósított tojás
akár kilenc hónapig is eltartható. Hátránya, hogy a vízüveggel kezelt tojás lágy
tojásként való elkészítés közben felrobbanhat, mert a vízg z nem tud távozni a
tojáshéj pórusain, ezért célszer a nátrium-szilikáttal tartósított tojásokon a f zés
kezdete el tt gombost vel egy apró lyukat szúrni.
• Ez az eljárás a nem tartósított tojások esetében is hasznos lehet, hogy
megakadályozzuk a tojáshéj megrepedését f zés közben: a tojás öregedésével
egyre nagyobb lesz a légkamra térfogata, mert a tojásfehérje víztartalma elpárolog a
héj pórusain keresztül, helyére leveg áramlik, amely f zés közben kitágul, tehát az
öregebb tojások hajlamosabbak f zés közben megrepedni.
• A légkamra térfogata alkalmas a tojás korának megállapítására is: az egészen friss
tojás sós vízben lesüllyed, az öregebb tojások egyre inkább a felszínre úsznak
8/48
Mi van belül?
• A tojásfehérje különböz fehérjék 10%-os vizes oldata, amelyben a
szálas szerkezet ovomucin mellett gömbszer (globuláris) fehérjék
találhatók (ovalbumin, konalbumin, ovomukoid, lizozim, ovoglobulinok
stb.), más anyagok csak igen csekély mennyiségben vannak jelen
• A s r , gélszer fehérje csupán a négyszeres ovomucin-tartalomban
különbözik a híg fehérjét l. A frissen tojt tojás fehérjéjének pH-ja 7,6-
7,9 (enyhén lúgos), a benne oldott szén-dioxidtól opálos szín . A tojás
öregedése szén-dioxid felszabadulásával és a pH emelkedésével jár
• A tojássárgája olaj-a-vízben típusú emulzió, mintegy 50%
szárazanyagtartalommal, fehérjéket egyharmad, lipideket kétharmad
arányban tartalmaz. Sók jelenlétében ultracentrifugálással különböz
frakciókká választható szét [lipovitellinin és livetin a plazmában, amely
a tojássárgája 78%-át teszi ki; lipovitellin, foszfovitin és alacsony
s r ség lipoprotein (LDL) a granulában]
• A tojássárgája vitamintartalma magasabb a fehérjéénél (A-, B2-, B3-, D-
és E-vitaminok), továbbá foszforból, mangánból, vasból, jódból, rézb l
és kalciumból is többet tartalmaz, mint a fehérje. A tojássárgája pH-ja
körülbelül 6,0, ami id vel alig változik, mert nem tartalmaz szén-dioxidot
9/48
Hogyan f zzünk tojást? 1. Id vagy h mérséklet?
• Ha a tojás felépítése ennyire bonyolult, akkor az várható,
A tojás összetev inek kicsapódási hogy a h hatására bekövetkez változásoknak is
h mérséklete meglehet sen összetetteknek kell lenniük
• Míg a kemény tojás elkészítésénél kisebb a hibalehet ség, a
denaturálási lágy tojás elkészítése már nem ilyen egyszer feladat. A
fehérjék tojást alkotó fehérjék h hatására különböz
h mérséklet h mérsékleteken csapódnak ki
• Amat r és profi szakácsok, komoly kutatók is foglalkoztak
tojásfehérje ezzel a problémával és sokan állítják, hogy 63-65 °C
elegend a lágy tojás készítéséhez, míg a kemény tojáshoz
ovotranszferrin 61 °C kb.85 °ű szükséges
• Egy id ben többen (pl. Peter Űarham és űharles D. H.
ovomucin 70 °C Williams fizikusok) a f zés id tartamára esküdtek, míg
mások (pl. Hervé This vegyész) a h mérsékletet tartották
lizozim 75 °C fontosnak
• Józan ésszel könny belátni, hogy az id sem lehet
ovalbumin 84.5 °C közömbös a különböz állagú tojások készítésében, hiszen
bármilyen h mérsékletet is használunk, a h t rosszul vezet
globulin 92.5 °C tojás nem azonal veszi át a közeg h mérsékletét, ehhez
némi id re van szükség. Tovább bonyolítja a problémát,
tojássárgája hogy a már kicsapódott részek miatt a h vezetés is
megváltozik
LDL 70 °C • A sokáig magas h mérsékleten f tt tojások sárgája szélén
megjelen zöldes elszínez dés a kéntartalmú fehérjékb l
HDL 72 °C felszabaduló b zös kénhidrogénb l és vasionokból képz d
vas-szulfidtól származik. A tojássárgája élvezeti értékét ez
alfa-livetin 70 °C nem befolyásolja, de nem mindenki szereti sem a színt, sem
a kénhidrogénszagot
béta-livetin 80 °C
gamma-livetin 62 °C
foszfovitin >140 °C FeS
10/48
Hogyan f zzünk tojást? 2.
Az id fontossága
11/48
Hogyan f zzünk tojást? 3. Id és h mérséklet
• A tojássárgája viselkedését űésar Vega és Ruben Mercadé-Prieto
igen részletesen vizsgálták és megállapították, hogy a Méz állagú tojássárgája
h mérséklet és az id egyaránt fontos tényez , nincs olyan, hogy
“63 °C-os” vagy “65 °C-os tojás”. el állításához
• Azt találták, hogy 60-68 °ű között a tojássárgája kicsapódása az
id vel fordítottan arányos. A különböz (s rített tej, majonéz, méz,
szükséges h mérséklet
nutella vagy éppen fogkrém) állagú tojássárgák el állításához és id kombinációja
eltér id -h mérséklet kombinációkat használhatunk, bár 66°C
felett ez gyakorlati szempontból nem túl könny feladat
• Ezeket az eredményeket támasztja alá két szakács tapasztalata h mérséklet id
is: Chad Galliano 90 percig 63,8 °C-on, David Barzelay 17 percig
70,0 °C-on kezelt tojássárgáját és a termékek összevethet
módon viselkedtek: mindkett réteggé nyújtható volt. De mi legyen 60 °C 310 perc
a fehérjével? A fenti h mérséklet és id kombinációjával készített
tojássárgája mellett a fehérje megszilárdításához 85-90 °C-on 6-7 61 °C 200 perc
perc elegend . Persze a meg nem szilárdult fehérje még tovább
vezeti a h t és a sárgája állapotát befolyásolja, de ez a hosszú 62 °C 125 perc
ideig alacsony h mérsékleten f tt tojássárgája állagát kevéssé
változtatja meg.
• A víz forráspontjánál alacsonyabb h mérsékleten való tojásf zést
63 °C 75 perc
a japán hagyomány is ismeri onszen tamago ( ,
h forrásban f tt tojás) néven 64 °C 55 perc
65 °C 45 perc
66 °C 40 perc
67 °C 26 perc
68 °C 25 perc
12/48
Chad Galliano tojássárgája-lapjai (90 min @ 63.8 °C)
13/48
Összegzés és kitekintés
• Látható, hogy a tojás f zéséhez nincs feltétlenül szükség
100 °C-os vízre, a lobogó forró víz használatát inkább az
a tény indokolja, hogy h mér hiányában a víz
forráspontja az a h mérséklet, ami egy könnyen
azonosítható h fokot jelent (1 bar légköri nyomáson).
• Lelkes amat rök, kísérletez szakácsok, kíváncsi kutatók
a molekuláris gasztronómiának nevezett divatos irányzat
híveként a sütés-f zés rejtelmeit szeretnék megérteni a
legnagyobb alapossággal. Maga a molekuláris
gasztronómia kifejezés Kürti Miklós fizikus (1908-1998)
és Hervé This vegyész munkássága nyomán született.
Kürti (vagy ahogyan a nagyvilág ismeri: Nicholas Kurti) az
alacsony h mérsékletek fizikájának kiemelked kutatója
volt az Oxfordi Egyetemen, hobbiként kezdett a terület
vizsgálatába és ezen irányú munkássága Hervé This-szel
való megismerkedése nyomán bontakozott ki
• A területnek jeles szakácsok is m vel i, pl. a katalán
Ferran Adrià a francia Pierre Gagnaire, akik a
legkülönlegesebb állagú, íz és illatú ételeket állítják
össze a molekuláris gasztronómia elveinek
felhasználásával.
14/48
• Tényleg lobogó forró vízben kell megf zni
a tojást?
• Megoldható-e az emberiség üzemanyag-
szükséglete bioüzemanyagokból?
15/48
Néhány szám...
• 2008-ban a Virgin Atlantic Airways légitársaság

repül gépe a London-Amszterdam közötti 356 km-es
utat 22 tonna üzemanyag felhasználásával tette meg,
amib l 1 tonna biodízel volt
• A fenti 1 tonna biodízel el állításához azonban 140 000
db kókuszdióra volt szükség, tehát ezzel a mennyiséggel
16 km-t tudott megtenni a repül gép 16/48
Néhány szám...
• A világi évi k olajtermése mintegy 4 milliárd

tonna, ennek a felét a közlekedésre fordítjuk
• Önmagában a légiközlekedés 340 milliárd liter
üzemanyagot igényel
• Ha ez utóbbi teljes mennyiséget pálmaolajból
nyert biodízellel szeretnénk fedezni, akkor 15
Magyarországnyi területet kellene pálmafákkal
beültetni
17/48
A Föld els dleges energiafogyasztása (1970-2025)
Oláh György,
Alain Goeppert,
G. K. S. Prakash:
A k olaj és földgáz
után. A
metanolgazdaság,
Űetter Kiadó,
Budapest, 2007
“Az energia el állítása, tárolása és szállítása a legnagyobb kihívások

egyike, ha nem a legnagyobb kihívás az elkövetkez években.”
A. Taubert, Guest Editor, Editorial, Special issue International Journal of Molecular

Sciences "Energy Technology for the 21st Century - Materials and Devices“, 2008,
http://www.mdpi.org/ijms/specialissues/energytec.htm
18/48
Az energiaszükséglet – egy kicsit
differenciáltabban
• Nem általában van szükségünk energiára,

hanem azokra a szolgáltatásokra, amelyekhez
az energia révén juthatunk hozzá, pl.
– h energiára
– elektromos energiára
– közlekedési energiára
• Ezek mind nagyon különböznek egymástól a
kielégítend követelmények vonatkozásában
19/48
A Triple E, a világ egyik legnagyobb teherhajója
• Egy jégkorong-, egy foci- és egy
teniszpálya is elférne egyszerre a
Daewoo által gyártott hajó fedélzetén,
amely 18 000 konténert szállít 2013-
tól Európa és Kína között.
• Ez a monstrum naponta 100 tonna
gázolajat fogyaszt és a legkorszer bb
technikával m ködik.
• A teherhajók adják a leveg
környezetszennyezésének mintegy 4
százalékát
20/48
Az energia forrásai
• A bioüzemanyag-
termelés 2006-ban 40
milliárd liter volt, ennek
90%-a bioetanol, a
maradék nagyrészt
biodízel
21/48
Az évente keletkez biomassza mennyisége és
összetétele
A Föld biomassza-termelése (t/év): 170−200×109
Lignocellulóz: 50×109
Fa: 13×109
Gabona: 1.8×109
Keményít :
1.1×109
Cukor:
0.17×109
Kitermelt fa: Cellulóz:
1.55×109 0.15×109
D-Glükóz:
5×106
22/48
A biomassza legf bb összetev i
• Szénhidrátok (cellulóz, hemicellulóz stb.) 75 %
• Lignin 20 %
• Fehérjék, nukleinsavak,
zsírok-olajok, terpének,
alkaloidok stb. 5%
• A biomasszának csupán 3-3,5 %-át (kb. 6×109 t) használjuk nem-

élelmiszeripari célra
• A cellulóz, a hemicellulóz és a lignin nehezen lebomló anyagok, a természet
éppen azért használja ket vázanyagoknak, hogy sokáig tartsanak
• A növényi élelmiszerekben található nyersanyagok (cukrok, keményít ,
olajok stb.) könnyebben hozzáférhet k, ugyanakkor az élelmiszerekb l
energetikai célra leginkább a fogyasztásra alkalmatlan hulladék jöhet
számításba, anélkül, hogy konfliktus keletkezne az élelmiszerek és az
energiaellátás között
A. Corma, S. Iborra, A. Velty (2007): Chemical routes for the transformation of biomass into chemicals.
Chem. Rev., 107, 2411-2502.
23/48
Paradigmaváltás és a megjelen konfliktusok
Energia
Fosszilis Biomassza Élelmiszer

anyagok
Nyersanyagok
• Versengés az élelmiszerek, az energiaforrások és a szénalapú fogyasztói
termékek között
• 2006 és 2010 között az élelmiszerek világpiaci árindexe 65%-kal n tt
Tamás G., Űarotányi Z.: Fordulat el tt a világ élelmiszer-termelése? - Éhez k és egészségvéd k. 24/48
Magyar Narancs, XXIII. évf. 5. szám (2011.02.03.)
A vegyipar nyersanyagbázisa történeti távlatban
F.W. Lichtenthaler,
S. Peters,
C. R. Chimie, 2004, 7,
65-90.
25/48
A napenergia átalakítása bioüzemanyagokká
E. M. Rubin (2008): Genomics of cellulosic biofuels. Nature 454, 841-845 doi:10.1038/nature07190

26/48
Bioetanol
• Gasohol (motalco): az USA-ban 1986-ban évente másfél
milliárd litert használtak, amely 10% etanolból és 90%
benzinb l állt, azaz 120 000 tonna etanolt alkalmaztak
erre a célra.
• Űioetanolból 2002-ben évente 20 millió tonnát állítottak
el . Az USA-ban jelenleg 6 millió autó használ E85
üzemanyagot (85% etanol és 15% benzin elegye),
azonban viszonylag kevés üzemanyagtölt állomás áll
rendelkezésre.
• Az etanol (amit közönségesen csak alkoholnak hívunk)
szinte minden növényb l nyerhet erjesztéssel, ipari
tételben történ el állításához leggyakrabban a
cukornádat (Űrazília), a kukoricát (USA,) a búzát, a
burgonyát és a cukorrépát (Európa) használják.
27/48
Brazília bioetanol-technológiája
• 77 tonna cukornád/ha: 4800 liter desztillált bioetanol
• A hulladékokat maradéktalanul hasznosítják állati takarmánynak,
trágyának és f t anyagnak, még a gépkocsik kerekén elhordott
term talajt is visszaszállítják a földekre. Ez utóbbiak Űrazília
es erd it l távol találhatók és az ország megm velhet
földterületének alig 1 százalékát (3,4 millió hektár) teszik ki
• Váltógazdálkodásban hüvelyesekkel (pl. mogyoróval) pótolják a
talaj nitrogénveszteségét. Egységnyi energiabefektetéssel
nyolcszoros mennyiség energia nyerhet .
• A brazil gépjárm vek 45 százaléka használ etanolt vagy etanol-
benzin keveréket.
• 2020-ra szeretnék megháromszorozni a cukornád-alapú
bioetanol-termelést a term terület kétszeresére való növeléssel.
• A gazdasági válság miatt a megnövekedett energetikai célú
cukornádfelhasználás a cukor árát 2010-2011-ben felhajtotta
28/48
Az USA bioetanol-termelése
• 2008-ban 100 biofinomító m ködött 35
milliárd liter bioetanol-kapacitással
• 2030-ra ezt szeretnék 220 milliárd literre
növelni, azonban ehhez a jelenleg
bioetanol-gyártásra használt
kukoricahányadot (20%) meg kellene
duplázni
• A szemeskukorica tonnánként 400 liter
etanolt eredményez
29/48
30/48
Etanol másodlagos cellulóztartalmú
hulladékokból
• Tonnánként kb. 360-450 liter nyerhet , azonban ez
nehezebben tárható fel, mert a cellulózt különböz
fizikai, kémiai és biológiai eljárások kombinációjával
cukorrá kell bontani, ami az éleszt enzimek számára
már emészthet
• Intenzív kutatómunka folyik, hogy a cellulózból kiinduló
etanoltermelés hatékonyságát növeljék ill. más utakat
tárjanak fel. A mez gazdaságilag nem jól hasznosítható
területeken növ Miscanthus-fajok (elefántf ), a vessz s
köles (switchgrass, Panicum virgatum), a hibrid nyárfa
vagy a magyar nemesítés Szarvasi-1 energiaf új fajok
bioüzemanyag-termelésbe vonását illusztrálja.
• Új enzimek felhasználása a cellulóz lebontására. Egy, az
elefánt-trágyában tenyész gomba enzimét éleszt be
építve a holland Nedalco cég évi 160 000 tonna
élemiszerhulladék bioetanollá alakítását végzi. Az eljárás
különlegessége, hogy nemcsak cellulóz, hanem a
szintén a növényekben található, nagyrészt xilózból
Vessz s köles
felépül hemicellulóz is hasznosítható bioetanol-
gyártásra.
31/48
A bioetanol-el állítás energiamérlege és
környezeti hatásai
• Több évtizede heves viták tárgyát képezik

• David Pimentel (űornell University) szerint a kukoricából
kiinduló eljárás az összes hatást figyelembe véve
valójában 30 % veszteséget jelent
• Pimentel kritikusai szerint minden energiafajta
kitermelése csakis energiabefektetetéssel lehetséges
• Más számítások szerint 27-120% profittal zárulhat a
kukoricából nyerhet bioetanol-termelés
• A vita eldöntése tudományos eredményeken kívüli
tényez kt l (energiaellátás függetlensége, a k olaj
világpiaci ára, nemzetbiztonsági kockázatok, politikai
döntések stb.) is er sen függ
32/48
Biodízel
• Növényi olajok és állati zsírokból nyerhet ún. zsírsav-
metilészterekb l áll:
• C15-17H31-35COOCH3
• A folyamathoz metanol szükséges, melléktermékként glicerin

keletkezik
• A biodízel üzemanyagként való felhasználását tekintve valóban
hasonlít a dízelolajra, de annál magasabb h fokon megdermed (-10
°C), amire fokozottan kell ügyelni hideg id ben
• űs vezetékekben való szállítása nehézkes, mert a vezeték falához
tapad és más üzemanyagokat szennyezhet, ami különösen
repül gép-üzemanyagoknál gond, ezért szinte kizárólag
tartálykocsikban szállítható
• A biodízel el állítása 93 % energianyereséget hoz.
33/48
A biodízel mikrobiális stabilitása
• Chem. Eng. News, 2018, 96(10), 19-21.

34/48
A biodízel perspektívái
• Dízelolajból évi 500 millió tonnát használunk
• Ezzel szemben növényolajból csak évi 120 millió tonna terem, melyb l 6 millió
tonnát fordítunk üzemanyag-el állításra, tehát a dízelolaj biodízellel való
kiváltása nem ígérkezik könny feladatnak
• A biodízel nyersanyaga a repce-, a napraforgó-, a kókuszpálma- és a trópusi
Jatropha curcas magjából származó olaj. A repceolaj hektáronkénti hozama
jelenleg 3600 liter
• Állati zsírok is felhasználhatók biodízel-termelésre: az USA-ban egy üzemben
évi 1 millió tonna vágóhídi baromfizsír-hulladékot alakítanak át 1 milliárd liter
biodízellé.
• Az algák a növényeknél mintegy ötször hatékonyabban képesek olajat termelni,
néha egészen széls séges körülmények között, azonban az eljárás ma még
nem gazdaságos.
• A zsírok és olajok egy másik átalakítási lehet ségét a finn Neste Oil cég
dolgozta ki. Eljárásukban az olajokat hidrogénnel kezelik és a zsírsavak a
dízelolajhoz vagy paraffinhoz hasonló szénhidrogénekké (ún. megújuló
dízelolaj), a glicerin pedig propángázzá alakul. Nemrég építettek egy 170 000
tonna megújuló dízelolaj-gyártásra alkalmas üzemet és egy újabb készül
Szingapúrban évi 200 000 tonna kapacitással.
35/48
Az Oláh György által javasolt megoldás:
a metanolgazdaság®
Oláh György, Alain Goeppert, G. K. S. Prakash:

A k olaj és földgáz után. A metanolgazdaság,
Oláh György (1927-2017)
Űetter Kiadó, Budapest, 2007
Kémiai Nobel-díj (1994)
36/48
(Bio)metanol
• A metanol közvetlenül vagy benzinnel keverve használható

üzemanyagként. A metanol további átalakításaival a
k olajfinomításban el állított szénhidrogének nyerhet k, amelyek
üzemanyagként vagy vegyipari nyersanyagként a szokásos módon
hasznosíthatók
• A metanolnak egy komoly hátránya van: közepesen mérgez
(lenyelve vakságot okoz), ami a lakossági üzemanyagként történ
felhasználást korlátozza.
• Metanolból jelenleg évi 33 millió tonnát gyártunk, nagyrészt
földgázból
• A metanolgazdaság perspektívája leginkább a hatalmas
szénvagyonnal rendelkez Kína fantáziáját mozgatta meg. Kína már
jelenleg is évi 7 milliárd liter metanolt használ üzemanyagként és
200 darab (!), szénalapú metanolüzem felépítését tervezi a
közeljöv ben...
37/48
(Bio)hidrogén
• A hidrogén minden kétséget kizáróan a legtisztábban felhasználható

üzemanyag, égése csupán vizet eredményez: 2 H2 + O2 = 2 H2O. Az utóbbi
folyamat közvetlenül felhasználható áramtermelésre is ún. tüzel anyag-
cellákban
• A hidrogén felhasználásának ugyanakkor rendkívül komoly elvi és
gyakorlati akadályai vannak. A hidrogén a legkönnyebb gáz, csak mínusz
253 °C-on cseppfolyósítható, energias r sége még 200 atmoszférára
összenyomva is csupán egynyolcada a benzinének. Tárolása, szállítása,
alkalmazása fokozott biztonságtechnikai feladatot jelent, amire jelenleg
csak a repül gépipar, az r- és rakétatechnika van felkészülve és nem
valószín , hogy belátható id n belül a közutakon nagy számú, hidrogén-
hajtású járm vel fogunk találkozni.
• A klórgyártás melléktermékeként jelent s energiabefektetéssel évi 40 millió
tonna hidrogén keletkezik, de egy hidrogéngazdaság felépítéséhez ennek
legalább a húszszorosára lenne szükség. Gazdaságos el állítása más
forrásokból (biotechnológiai úton, fénybesugárzással, atomenergiából stb.)
jelenleg nincs megoldva.
38/48
Hangyasav
• In 2013, the estimated world
population of 7.14 billion people
consumed 13.6 Gtoe of energy (at
an average rate of 18.0 TW), of
which 19% were required for
transportation and road traffic was
responsible for the majority
(approximately 80%) of the
demand.
• The number of cars in the world is
predicted to steadily increase from
1 billion in 2010 to 2 billion in 2030
• H2(aq) + CO2(aq)  HCOOH(aq)
DG298 = -4 kJ/mol
• 3 HCOOH(l) = CH3OH(l) + H2O(l) +
2CO2(g) DG298 = - 105 kJ/mol
• Laurenczy, G. et al., Carbon
dioxide to methanol: the aqueous
catalytic way at room temperature.
Chem. Eur. J. (2016) 22, (44),
15605-15608.
• Video Eppinger, J.; Huang, K.-W., Formic Acid as a
• *Gtoe = gigatonna olajegyenérték Hydrogen Energy Carrier. ACS Energy Letters
(2016) 2, 188-195.
39/48
A fenntartható fejl dés kihívásai 1.
A fosszilis energiahordozók kiváltása
Hidrogéngazdaság (el állítás, tárolás, szállítás),

napenergia
Fenntartható folyadékgazdaság (metanol, etanol stb.)
Szénalapú fogyasztói termékek el állítása megújuló forrásokból

olcsó H2 Szén-dioxid (CO2)
A Természet
Biomassza
felhasználása a
CO2 átalakítására
A szennyezés megakadályozásának molekuláris szint megértése
Zöld kémia
(Horváth I. T. nyomán)
40/48
A fenntartható fejl dés kihívásai 2.
• sustainability value of
resource replacement (SVrep)
• sustainability
value of the fate of waste
(SVwaste)
• sustainability
indicator (SUSind)
• These sustainability metrics
were calculated for
ethylene, propylene, toluene,
p-xylene, styrene, and
ethylene oxide in the U.S.A.
for 2008 and 2014.
• These basic chemicals cannot
be produced sustainably at
Horváth, I. T.; űséfalvay, E.; Mika, L. T.;
this time primarily due to the
Debreczeni, M., Sustainability Metrics for
limited availability of
Biomass-Based Carbon Chemicals. ACS
bioethanol
Sustain. Chem. Eng. (2017) 5, 2734-2740.
41/48
gamma-Valerolakton (GVL) - biomasszából
I. T. Horváth, H. Mehdi, V. Fábos, L. Űoda, L. T. Mika (2008): gamma-Valerolactone - a 42/48

sustainable liquid for energy and carbon-based chemicals. Green Chem., 10, 238-242.
Gamma-valerolakton (GVL)
• A GVL 130-as oktánszámú, magas forrpontú,
alacsony fagyáspontú, kellemes illatú,
élelmiszerekben is el forduló, nem mérgez
folyadék, ideális üzemanyag
• A jelenleg Hong Kongban dolgozó Horváth
István Tamás dolgozta ki ennek az anyagnak a
gazdaságos el állítását cellulózból
• A GVL vegyipari alapanyagként is kit n en
hasznosítható.
43/48
Furánok
Jelenleg az egyetlen szénhidrát-alapú vegyületcsalád, amely már most is
versenyképes a petrolkémiai üzemanyagokkal
energias r ség (kWh/L)

5-etoximetilfurfurál (EMF): 8.7
H 3C O CH3 2,5-dimetilfurán (DMF) etanol: 6.1
oktánszám: 119 gázolaj: 8.8
dízelolaj: 9.7
M. Mascal, E. B. Nikitin (2008): Direct, high-yield conversion of cellulose into biofuel, 44/48
Angew. Chem. Internatl. Ed., 47, 7924–7926, DOI: 10.1002/anie.200801594.
A bioüzemanyagok jelenlegi helyzete 1.
• Az Európai Unióban 2008-ban 2 milliárd liter bioetanolt gyártottak -
veszteségesen
• Németországban 3 milliárd liter biodízel készül évente, azonban
még túlságosan drága
• Számos szakember, így a Holland Környezetvédelmi Hivatal
munkatársai szerint is valószín leg jobb lenne elégetni a
biomasszát és az így keletkez elektromos energiát pedig folyékony
üzemanyagok el állítására kellene használni
• Mindaddig, amíg a jelenleg használt autók hatásfoka nem haladja
meg jelent sen a 30%-ot (még a hibdrid járm veké is csak 60%!),
addig a közúti járm vek üzemanyag-ellátását nem valószín , hogy
meg tudjuk oldani megújuló üzemanyagokból
• A repül gépek üzemanyag-ellátása hosszú távon szintén nem
fedezhet szén alapú biomasszából, erre a célra a hidrogén lehet
alkalmas, de ehhez még ki kell dolgozni a hidrogén el állítását
olcsón...
45/48
• A fotoszintézis elméleti hatékonysága max. 4,5%, a gyakorlatban
azonban ritkán éri el az 1%-ot
kémiai Nobel-díj a
fotoszintézis kutatásáért
(1988)
46/48
• Az izraeli kormány felhívása
a közlekedésben használható
új üzemanyagok
kidolgozására
47/48
A jöv üzemanyagai?
• bioetanol?
• biodízel?
• hidrogén?
• metanol?
• 2,5-dimetilfurán (DMF) vagy más furánok?
• gamma-valerolakton (GVL)?
• hangyasav?
• valami más?
48/48
Kovács Lajos
Frissítés: id pontváltozások az el adóterem
elfoglaltsága miatt
• február 26: kezdés 17:30-kor
• április 9: valószín kezdés 17:30-kor
• május 14: valószín kezdés 17:30-kor
• A kés bbi id pontok véglegesítésér l a űoospace-on fogok mindenkit

tájékoztatni
2/37
Frissítés: akkumulátor-újrahasznosítás
jelenleg
• A legtöbb akkumulátor-típust újra lehet hasznosítani, bár nem
egyforma mértékben. A gépjárm vekben használt savas
ólomakkumulátorok nagyon jó hatásfokkal hasznosíthatók (kb.
90%). Az órákban használt gombelemeket is nagy arányban
újrahasznosítják, els sorban a bennük található anyagok toxicitása
és értéke miatt. Más típusú elemek, mint például az alkáli elemek,
az újratölthet nikkel-kadmium (Ni-Cd), nikkel-fémhidrid (Ni-MH),
lítium-ion (Li-ion) és nikkel-cink (Ni-Zn) alacsonyabb hatásfokkal, de
szintén újrahasznosíthatók
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Akkumul%C3%A1tor-
%C3%BAjrahasznos%C3%ADt%C3%A1s)
• A Szolnokhoz közeli Szászbereken is próbálkoztak egy
használtakkumulátor-feldolgozó üzem létesítésével, de ez sem
valósult meg. Kácsor Zsolt: Akksiüzem: Vekerd mellette, Zsáka
ellene. Népszabadság, 2004.09.28, http://nol.hu/archivum/archiv-
334474-152234
• Végül 2012-2013-ban Jászberényben felépült a Jász-Plasztik Kft.
telephelyén egy integrált, zárt technológiájú akkumulátor-üzem,
ahol kb. 20 000 tonna használt akkumulátort dolgoznak fel évente
(Szilveszter István információja, Jász-Plasztik Kft., 2018. február
20)
3/37
• Minden élelmiszer-adalék veszélyes
anyag?
• Rákkelt ek-e az élelmiszerfestékek?
• Jobbak-e a biozöldségek?
4/36
A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Program
prioritásai
1. Mikrobiológiai élelmiszerbiztonság fokozása
2. Kémiai élelmiszerbiztonság fokozása
3. Új technológiák körültekint alkalmazása
4. Monitoring, surveillance rendszerek koordinált m ködtetése,
hatékonyságának fokozása
5. Élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kutatás, fejlesztés segítése
6. Jogszabályalkotás, intézményfejlesztés korszer sítése
7. Hatósági ellen rzés hatékonyságának fokozása
8. Élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos oktatás, nevelés, felvilágosítás javítása
9. Élelmiszerbiztonságot segít bels ellen rzési, min ségbiztosítási
rendszerek hatékony alkalmazása
10. Különleges táplálkozási célú élelmiszer-termékek, táplálkozási és egészségi
állítások megfelel szabályozása, ellen rzése
11. Élelmiszerallergia visszaszorítása, az élelmiszer-allergiások segítése
12. Ivóvíz-biztonság fenntartása, fokozása
• Szeitzné Szabó Mária (szerk.): Magyarország Nemzeti Élelmiszerbiztonsági

Programja, Budapest, 2005
5/34
Élelmiszeradalékok
• A technikai, társadalmi haladással és az életmód változásával egyidej leg az
élelmiszerekkel szemben is új igények fogalmazódtak meg.
• El térbe került a fogyasztásig csak kevés el készítést igényl kényelmi
termékek iránti igény, és er södik a fizet képes kereslet a házon kívüli
étkezésre, a házhoz (munkahelyre) szállított ételek rendelésére.
• A fogyasztók ugyanakkor kevés adalékanyaggal, kíméletes eljárással
készül , a természeteshez közel álló, friss termékek irányába orientálódnak.
• Az ipar a nagy mennyiségben, és/vagy nagy profittal el állítható termékeket
preferálja, míg a kereskedelem a hosszú ideig eltartható, a tárolás
körülményei iránt kevéssé érzékeny élelmiszereket részesíti el nyben.
• Ezek a megváltozott, sok esetben egymással verseng igények el hívják és
igénylik a régi technológiák megváltoztatását, új technológiák bevezetését.
• A bevezetni, alkalmazni kívánt élelmiszerbiztonsági technológia
kiválasztásánál els dleges szempont legyen annak meggy z igazolása,
hogy a technológia nem jelent sem rövid, sem hosszú távú egészségügyi
kockázatot a fogyasztók részére. Ennek legmegfelel bb eszköze új
technológiák esetében a részletes kockázat-elemzés, ezen belül is az
egészségügyi kockázatbecslés.
• Szeitzné Szabó Mária (szerk.): Magyarország Nemzeti Élelmiszerbiztonsági
Programja, Budapest, 2005
6/36
Miért van egyáltalán szükség az
élelmiszeradalékokra?
• Valamikor nagyon régen minden ételt a konyhában készítettek és azonnal frissiben el is
fogyasztották. Aztán, szintén még nagyon régen, elkezd dött a munkamegosztás. A
falvakban egyesek "pék" néven kenyérsütéssel, mások, a "hentesek", húsfeldolgozással
kezdtek foglalkozni, így az élelmiszerkészítéssel járó munka egy részét magukra vállalták.
Ez a folyamat egyre folytatódott, ahogy a városok növekedtek és változott az életmód. Űár
ma is sok ember élvezettel készít otthon kenyeret, süteményt, bort, sört vagy fagylaltot,
elfogadottá vált, hogy ezeket inkább a specialistáktól vásároljuk.
• Az élelmiszeradalékok a tömegtermeléssel léptek be a képbe, mivel a nagy volumen és
szakosodott termelésnek mások az igényei, mint az otthoni konyhának. A
min ségmeg rzés akkor vált akut problémáva, amikor az el állítás helye már messze
esett a fogyasztás helyét l. A feldolgozott élelmiszerek esetén az ilyen követelmények
kielégítésére kezdték az élelmiszeradalékokat használni. Néhány termékben az adalékok
annyira fontosak lehetnek, hogy még az "organikus" [95%-ban "bio"] összetétel
termékekben is benne vannak.
• A kevésbé fejlett gazdasággal rendelkez országokban a farmok és az asztal közötti úton
jelent s lehet az élelmiszerek min ségromlása a mikrobiológiai bomlás következtében, s t
még az olyan fejlett államokban is, mint például Nagy Űritannia, az élelmiszermérgezések
száma jelzi e probléma jelent ségét. Nagy Űritanniában évente kb. 850 000 ember kap
egyszer élelmiszermérgezést. Konzerválószerek nélkül ez a szám sokkal magasabb
lenne. A konzerválószerek, festékek és ízesítószerek a legismertebb adalékanyagok, de
valójában sok csoportjuk van, mindegyik meghatározott célokra.
• The Food Additives and Ingredients Association: Why do we need food additives?
http://www.faia.org.uk/food-additives/why-do-we-need-food-additives/
7/36
Az élelmiszeradalékok társadalmi megítélése
• A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 2008-as, nem reprezentatív felmérése szerint
összesen 303 megkérdezett közül 46,9 százalék (142) úgy vélte, hogy az összes
adalékanyagot be kellene tiltani. A válaszadók 35,6%-a (108) szerint az adalékanyagok
veszélyesek lehetnek az egészségre, míg 14,5%-uk (44) gondolja ennek éppen
ellenkez jét, vagyis, hogy az adalékanyagok nem jelentenek veszélyt, mert szabályozott,
ellen rzött anyagokról van szó. A szavazók 3%-a vagy nem tudott választ adni, vagy
teljesen ártalmatlannak tartja az adalékanyagokat (a szervezet jogutódja a Nemzeti
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, NÉŰIH).
• Több adalékanyagról a laikusok úgy gondolják, hogy olyan betegségek kialakulásáért
felel sek, mint az allergia, a neurológiai betegségek, emésztési zavarok, rák,
szívbetegség és arthritis, de ezeknek az állításoknak csupán a töredékér l bizonyosodott
be ez az állítás, és jó részük már nem is található az élelmiszer-adalékok között.
• Az élelmiszer-adalékok megítélése körüli kommunikációs szakadék áthidalására (t.i. a
szakért k legyintenek az aggályokra és tudományos – a fogyasztók számára alig, vagy
egyáltalán nem érthet – magyarázatokat adnak, ugyanakkor megjelennek olyan
különböz hírek és listák egy-egy adalékanyag és az azt tartalmazó élelmiszerek
veszélyességér l, ami mögött a szenzációkeltés, vagy a piaci verseny, a versenytárs van)
az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), valamint a Földm velésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium egy közös kiadványt tett közzé, amelyben a legfontosabb
tényeket, feltételezéseket és téveszméket járják körül (Dr. Sohár Pálné, Dr. Rácz Endre:
szintén és érthet en az adalékanyagokról,
http://www.efosz.hu/letoltes/oszinteneserthetoen.pdf?lang=hu).
• Egy másik megbízható forrás: Dr. Gunda Tamás: Élelmiszer-adalékokról elfogultság
nélkül, http://www.gunda.hu/e_num/
8/36
9
10
Az élelmiszeradalékok csoportjai 1.
• Konzerválószerek - A megromlást és élelmiszermérgezést okozó

mikroorganizmusok ellen védenek:
– például a nátrium-nitrit a kolbászban és sonkában,
– a propionsav vagy sói a kenyérben és egyéb pékárukban,
– a kén-dioxid a bor, sör és konzervek esetében.
• Antioxidánsok - A zsírok és olajok oxidációját gátolják, amely az
avasodáshoz vezet.
– Mérgez anyagok keletkezését vagy értékes tápanyagok lebomlását (például a
telítetlen zsírsavakét, vagy az A és E vitaminét) akadályozzák meg,
– ilyen például a süteményekhez felhasznált zsiradékban lev tokoferol, vagy az
aszkorbil-palmitát a margarinban.
• Gélképz , s rít és stabilizáló anyagok - Ezek által kaphat egy termék
megfelel szerkezetet, konzisztenciát:
– a módosított keményít kkel lehet a fagyasztott élelmiszereknél a
fagyasztás/kiolvasztás okozta károsodást csökkenteni,
– pektinnel javítani a dzsemek állagát,
– szentjánoskenyér-liszttel a fagylaltban megakadályozni a nagy méret jégkristályok
kialakulását,
– xantánmézgával biztosítani az alacsony zsírtartalmú mártások állagát.
11/36
Az élelmiszeradalékok csoportjai 2.
• Emulgálószerek - Ezek segítenek stabilizálni a zsírt/olajat és vizet
tartalmazó élelmiszereket:
– a lecitin a csokoládéban,
– a mono- és digliceridek a [tejszines] jégkrémekben,
– a tejsav mono- és digliceridészterei a pékárukban.
• Ízesít anyagok - Ízt adni a "gyártott" élelmiszereknek:
– nagyon sokféle ízanyagot használnak fel az üdít italokhoz, margarinhoz, fagylalthoz
és egyéb desszertekhez, levesekhez és szószokhoz.
• Színez anyagok - Ezekkel pótolják a feldolgozás során elveszett színt,
vagy színesítenek egyéb termékeket:
– például a karamel az üdít italokban, levesekben,
– karotinok a sajtban és margarinban,
– karmazsin az üdít italokban.
• Intenzív édesít szerek - Alacsony kalóriatartalmú ételekben a cukor
helyettesítése, kalória nélküli édesítés.
• Savak - Az ízek savanyítására, "élesítésére„:
– foszforsav a kólafélékben;
– citromsav üdít kben, cukorkákban.
12/36
Miért van szükség az E-számokra? 1.
• Egyszer en és röviden: a káosz miatt. A legtöbb anyagnak rengeteg fantázianeve, kereskedelmi
elnevezése van és ezek alapján nagyon nehéz azonosítani ket, mivel a világ egyik felén
készült dolgokat sokszor a másik felén árulják. Űár a kémiai név egyértelm , ezek igen
hosszúak és a nem vegyészek számára érthetetlenek. Emiatt volt szükség egy egységes
rendszerre, ezek Európában az E-számok, az USÁ-ban a űFR számok, az egész világra
érvényes az INS-rendszer (ennek alcsoportját alkotják az E-számok). Például:
• E133, CFR 74101: Kémiai név: Űisz-[4-(N-etil-N-3-szulfofenilmetil)aminofenil]-2-
szulfofenilmetilium dinátrium só. Fantázia- és kereskedelmi nevek: Sav kék 1, Sav kék 9,
Alfazurin FG, Azúrkék VX, Űrillantkék FűF, D&ű kék 4, Erioglaucin, FD&ű kék 1, Neptunkék WF
• E414: Gumiarábikum (Gum arabic), Acacia gum, Sudan gum, Gum hashab, Kordofan gum,
Arabic gum, Karimojong gum, Gum mimosa, Gum senegal, Indian gum, Basra gum stb.
13/36
Miért van szükség az E-számokra? 2.
• Űár Észak-Amerikában, Európában, a fejlett országokban igen szigorúak a
szabályok, hogy mit lehet az élelmiszeriparban felhasználni és mit nem, ez
nincs így a világ minden táján. A nem egységes anyagok kezelését pedig
muszáj valahogy szabványosabbá tenni: a rántást a konyhában bárki úgy
csinálja és azt kever bele, ahogy akarja, de iparilag ez nem tehet meg, a
pontos körülményeket, összetev ket rögzíteni kell.
• A nagybani gyártásnak biztosra kell mennie, ez pedig csak összetételére nézve
megbízhatóan állandó, mindig azonosan viselked anyaggal tehet meg: ha
otthon a konyhában nem ver dik fel a tejszínhab, vagy összecsomósodik a
besamel mártás, legfeljebb mérgesek leszünk és újra kezdjük. Egy üzemben
vagy akár egy kis cukrászdában viszont ha öt köbméter vagy ötven liter mártás
megy tönkre, az már nem tíz-húsz forintba kerül. Szigorú, precíz gyártáshoz
szigorúan azonos összetétel , ellen rzött anyag kell.
• Sokszor rejtély és csak a FAO, WHO vagy JEűFA (Joint FAO/WHO Expert
Committee on Food Additives) szakemberi lennének a megmondhatói, hogy az
élelmiszerekhez felhasznált anyagok közül egyesek miért min sülnek adaléknak
és kapnak E-számot, mások miért nem. Az aminosavak közül E-anyag a
glutaminsav vagy cisztein, a többi nem. A növényi poliszaccharidok közül E-
anyag például az agar, a karragén vagy guármézga, de az inulin vagy
kukoricakeményít nem. A ű-, B2- vagy E-vitamin E-anyag, a többi nem.
14/36
Az E-anyagok csoportosítása
• E100-199 Els sorban színez anyagok
• E200-299 Tartósítószerek, antioxidánsok, savasságszabályozók
• E300-399 Antioxidánsok, ízmódosítók, savasságszabályozók
• E400-499 Zselésít , s rít , emulgeáló anyagok
• E500-599 Savasságszabályozók, csomósodásgátlók,
fényez anyagok, vegyes adalékok
• E600-699 Ízfokozók és módosítók
• E900-999 Édesít szerek, vegyes adalékok, egyéb anyagok
• E1000-… Egyéb kiegészít - és segédanyagok
15/36
Az E-számok a hétköznapokban 1.
• Sokan büszkélkednek azzal, hogy miel tt egy terméket a boltban a kosárba raknának,
megnézik, hogy hány E anyag szerepel benne, és ha több, mint kett (három, négy),
akkor nem veszik meg. A szándék érthet , de kérdés, hogy vajon nem öntik-e ki sokszor
a gyereket is a fürd vízzel együtt?
• űsak akkor mehet bárki is biztosra a boltban, ha fejb l tudja az egyes E számok mögött
álló anyagokat vagy legalábbis egy noteszben a zsebében tartja leírásukat. Egyébként
igen nagy a melléfogás veszélye: ha azt látja, hogy a termék az E160, E260, E300 és
E410 anyagokat tartalmazza, akkor visszateszi a polcra. Ha azt látja, hogy karotin,
ecetsav, C-vitamin és szentjánoskenyér-liszt van benne, akkor megveszi. Márpedig a két
felsorolás egy és ugyanazon anyagokat takarja. Ha azt látja, hogy E262, nem veszi meg.
Ha ugyanaz úgy szerepel, hogy nátrium-acetát, akkor sem veszi meg, mert nem tudja,
mi a csuda az és valami borzasztóságnak tartja. Pedig ha tudná, hogy a nátrium-acetát
nem más, mint ami az ecet és a szódabikarbóna összekeverésénél képz dik, alighanem
megvenné. (Túl sok ecet ment véletlenül az ételbe? Tompítsuk egy kis
szódabikarbónával, ki nem tett még ilyet?)
16/36
Az E-számok a hétköznapokban 2.
17/36
A süt por
• A XIX. században többen is felfedezték a
süt port, a legismertebb név Európában egy
August Oetker (1862-1918) nev német
patikus, Amerikában Joseph és űornelius
Hoagland. Többféle összetétel létezik, de a
legtöbb esetben a zacskóban szódabikarbóna
(nátrium-hidrogénkarbonát) és foszforsav vagy
bork sav valamilyen savanyú sójának a
keveréke található (például kalcium-
hidrogénfoszfát, dinátrium-hidrogénfoszfát,
kálium-hidrogén-tartarát stb.).
August Oetker • A szódabikarbóna sav hatására szén-dioxid
képz dése között elbomlik, ez fújja fel, emeli
meg a tésztát. A süt por esetében ez kissé
megszelidítve, a tészta sütésekor a h
hatására játszódik le. Ugyanúgy szén-dioxid
keletkezik, mint az éleszt m ködésekor és ez
ad a tésztának laza szerkezetet. A mai
süt porokban a legtöbbször
kukoricakeményít is szerepel, hogy a termék
stabilabb legyen, ez Eben Norton Horsford
(1818-1893) fejlesztése.
• A süt ipari készítményeknél az általános
„süt por” megjelölés nem alkalmazható, a
pontos összetétel megadása kötelez , ezért
az E500 (nátrium-hidrogénkarbonát), E341
(kalcium-foszfát), E336 (kálium-tartarát) stb.
szerepel az összetétel leírásában.
http://www.acs.org/content/acs/en/education/w
hatischemistry/landmarks/bakingpowder.html
Eben Norton Horsford • http://en.wikipedia.org/wiki/Baking_powder
18/36
A „bef zési szalicil”
• A szalicil, vagyis pontos nevén szalicilsav, nátrium sója
formájában pedig nátrium-szalicilátnak nevezett anyag kiváló
példája annak, hogy egy közel sem ártalmatlan, de régóta ismert
tartósítószert elfogad a közvélemény és maga is használja a
konyhában, míg ez ennél bizonyítottan jóval ártalmatlanabb
anyagokkal szemben fenntartásokkal viselkedik.
• A szalicilsav kötött formában többek között a f zfafélékben fordul
el , ebb l állították el tisztán még 1838-ban. Eléggé er s hatású,
a b rt és nyálkahártyákat izgató, maró anyag, ezen alapszik
keratolitikus, b rkeményedéseket fellazító hatása
(tyúkszemtapaszok). Láz- és fájdalomcsillapító hatása is régen
ismert, ilyen irányú felhasználását azonban nagyban behatárolja
gyomornyálkahártya-izgató hatása, s t egyes érzékenyebb
egyéneknél fejfájást, f lzúgást, allergiás reakciókat válthat ki.
Emiatt is használják helyette az 1890-es évek óta az
acetilszalicilsavat, közismertebb nevén Aszpirint.
• A szalicilsavnak a fentieken túlmen en gombaöl hatása is van,
ezért alkalmazzák már régóta háztartási tartósítószerként is. A
penészedést meggátlandó, nagyanyáink a bef ttek, lekvárok
tetejére szórtak bel le egy kicsit.
• Az el z ekben leírt gyomorirritáló, allergizáló hatása miatt
azonban élelmiszeripari felhasználása sehol sem engedélyezett,
olyannyira nem, hogy még E száma sincs! Furcsa és
megkérd jelezhet dolog, hogy ennek ellenére az
élelmiszerboltokban jelenleg is szabadon árusítható. A
szalicilsavnál sokkal ártalmatlanabb benzoesavat (E210-213),
vagy a gyakorlatilag mellékhatásmentes szorbinsavat és sóit
(E200-203) viszont idegenkedve fogadják.
19/36
A „kínaiétterem-szindróma” és a
„monosodium glutamate” (MSG) 1.
• Vagyis magyarul a nátrium-glutamátról, a glutaminsav nátriumsójáról van szó. A
glutaminsav a fehérjék egyik természetes és alapvet en fontos épít kockája, mindenütt
ott van az él világban. A magasabbrend állatokban azonkívül nélkülözhetetlen a
központi idegrendszer m ködéséhez is, ún. mediátor anyag, vagyis részt vesz az
idegingerületeknek az egyik idegsejtr l a másikra történ átvitelében.
• Ez az aminosav véletlenül jó ízesít , ízfokozó anyag is. A szójaszósz, halszósz,
osztrigaszósz stb. az ázsiai konyhákban már évszázadok, s t évezredek óta
nélkülözhetetlen alap- és ízesít anyag. A keleti termékek a nyugati konyhában csak az
utóbbi évtizedekben terjedtek el széleskör en, azonban például a lengyeleknél,
szlovákoknál szintén réges-rég ismertek és ma is kaphatók a gabonalisztból készült
levesízesít k. Ezek mindegyike valamilyen erjesztett, hidrolizált fehérjéb l készül és
ízhatásuk lényeges komponense a képz dött, felszabadult nátrium-glutamát. Pontosan
ezen ételízesít k ízhatásának az elemzésével fedezték fel a glutamát ízérzékelést
fokozó hatását még a XX. század elején Japánban, mint az egyik alapíz, az umami
("húsíz") egyik f komponensét. (Egyébként a glutaminsav mellett hasonló ízhatásúak az
E626-E635 közti nukleozidsavak és sói is, ezek pedig a minden földi él lényben
el forduló DNS és RNS alkotórészei.)
20/36
A „kínaiétterem-szindróma” és a
„monosodium glutamate” (MSG) 2.
• A glutaminsavnak még a neve is a búzához köt dik. Mit l tartják olyan jó min ség nek
az „acélos” magyar búzát? A magas sikértartalma miatt. A sikér tudományos neve glutén
és éppen ennek hidrolizátumából nyerték ki el ször tiszta formában több, mint 100 éve,
innen származik a neve is.
• Mindenképpen el kell oszlatni azt a nagyon sok helyen felbukkanó tévhitet, hogy az
ételben lev nagy mennyiség glutamát ártalmas ("kínaiétterem-szindróma"), fejfájást
okoz. Erre számtalan ellen rzött kísérletet végeztek és eddig nem sikerült bizonyítani ezt
az állítást. Egyébként más élelmiszerekben is el fordul magas kötött és/vagy szabad
glutaminsav-tartalom, például a babban. Kiugróan sok szabad glutaminsav található a
parmezánsajtban (1200 mg/100 g), de még soha, senki sem panaszkodott
„parmezánsajt-szindrómáról.”
21/36
Ne csak az E-adalékokra figyeljünk – a
min ség sok mástól is függ
• Min ségrontó és oda nem ill összetev nem csak E-számmal jelzett anyag lehet. Az
élelmiszeripar több ok miatt is használhat silány alapanyagokat. A médiában a "nagyobb
profitot" szokás nagy hangon emlegetni. Nyilván van benne valami, a f ok azonban inkább a
minél olcsóbb termékek iránti tömegigény, s amíg van igény, addig készítenek is ilyet. Ez
nyilván a szegényebb országoknál fokozottan így van, és akár tetszik, akár nem, sajnos mi is
ezek köréhez tartozunk. Tessék csak megnézni egy átlagos virsli, debreceni vagy párizsi
összetételét: az ipari szalonna, b remulzió, b rkepép és egyéb melléktermékek ott vannak az
összetev k között. A szabvány is különbséget tesz az ezekkel vagy ezek nélkül készült
termékek között, azonban diszkréten teszi: nincs 1. és 2. osztályú termék, a név csak utalhat
a termék min ségére, ha az jobb az átlagnál ("extra, kíváló" és effélék).
• A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 sz. el írata: "A párizsi, a baromfipárizsi, a krinolin, a
virsli, a baromfivirsli, a sonkás felvágott, a zala felvágott, az olasz felvágott, a nyári
turistafelvágott és a csemege debreceni termékekben az étkezési melléktermékeket a
késztermék tömegére vonatkoztatva, összesen legfeljebb 10% (m/m) mennyiségben szabad
felhasználni, de csak h kezelt készítményekben, azzal a kikötéssel, hogy a
termékösszetételben a b rkekészítmények nyers b rkére számított mennyisége a
késztermék tömegére vonatkoztatva legfeljebb 6% (m/m), ezen belül a b rkepor mennyisége
legfeljebb 2% (m/m) lehet. Ű rkepor és nyers b rke együtt nem használható fel."
• "A párizsi, a baromfipárizsi, a krinolin, a virsli, a baromfivirsli, a sonkás felvágott, a zala
felvágott, az olasz felvágott, a nyári turistafelvágott, a csemege debreceni megnevezésében
alkalmazható az extra, a príma, az eredeti vagy egyéb, a kiválóságra utaló jelz , ha a termék
el állításához nem használnak sertés- és marhavágás étkezési melléktermékeit, valamint –
legfeljebb 1% (m/m) nem húseredet fehérje (izolátum vagy koncentrátum) kivételével – állati
és növényi eredet , feldolgozott anyagokat. A termékek izomfehérje-tartalma az összes
fehérjetartalom legalább 80%-a (m/m) legyen. Ezeket a termékeket csak fogyasztói
csomagolásban vagy egyéb egyértelm en azonosítható módon szabad forgalomba hozni."
• Azaz az 1. osztályú árúban nem lehet b rke, b rpép, ipari szalonna és hasonlók, a 2.
osztályúban igen. 22/36
anyag?
23
Élelmiszerfestékek – mi végre?
• Az élelmiszeradalékok kétségkívül
legvitatottabb tagjai a színezékek, ezek közül
is a természetben el nem forduló, szintetikus
anyagok. A bizonyított allergizáló hatás
rizikója legtöbbször ezeknél sem nagyobb,
mint sok egyéb anyagnál – túlzott és
felesleges használatuk azonban
mindenképpen kerülend (gondoljunk csak a
kék narancslik rre, zöld kecsapra, vagy a
festékekkel „feljavított” alig 8-10%-os narancs,
vérnarancs, meggy, stb. íz üdít italok
tömkelegére). Azonban az ún. természetes
anyagok között is akad néhány ma már nem
engedélyezett vagy problematikus anyag.
• A szintetikus festékek legnagyobb része az

azofestékek köréb l kerül ki, van még néhány
trifenilmetán festék és egy-kett egyedi
szerkezet . Mi az el nyük a szintetikus
festékeknek? A stabilitás – a természetes
növényi festékek legtöbbje nem bírja a f zést,
a leveg oxigénjét és a feldolgozás során
bekövetkez pH változást, a természet nem
konyhai felhasználásra alkotta meg ket.
24/36
Azofestékek 1.
• A szintetikus festékek egyik els nagy családját alkotják az ún. azofestékek.
Nevüket onnan kapták, hogy mindegyikben el fordul egy vagy több, két
nitrogénatomból álló azocsoport: R–N=N–R'. Az R/R’-csoportok helyén
különféle aromás gy r s csoportok vannak, ezeken pedig általában a festék
savasságát, bázikusságát, színét, színmélységét befolyásoló egyéb
csoportok.
• Az azocsoport folyamatos konjugációt biztosít az aromás gy r k p-
elektronrendszerei között, emiatt színesek ezek a vegyületek. Két jellegzetes
példájuk látható az ábrán. A napsárga engedélyezett, a citrus vörös már nem
engedélyezett, a forgalomból kivont azofesték.
25/36
Azofestékek 2.
• Régi nev k „anilinfesték”, mivel gyakori kiindulóanyaguk a legegyszer bb aromás amin,
az anilin. A 19. század közepén felfedezett azofestékek a szerves kémia, a szerves
vegyipar fejl désének egyik kiindulópontjává váltak és a mindennapi életben nagy
karriert futottak be. Sok-sok tízezer különféle festéket állítottak el , ezek zömét textíliák,
b r és sz rme színezésére használták, továbbá papír- és falfestékek, tinták, mázak,
stb. készítéséhez is. Az igen nagyszámú azofestékb l az egyre szigorúbb sz rések
után mára csak 7-8 maradt, amit élelmiszerfestékként is engedélyeznek.
• A ma használt azofestékeket a gyakorlatban használt „csipetnyi”, néhány milligrammos
mennyiségben ártalmatlannak tartják. Űár azovegyületek a természetben nem fordulnak
el , az anyagcsere könnyen megbírkózik velük. Az úgynevezett azoreduktáz enzimek
redukálják az azokötést és felszabadul a két, amino csoportokat tartalmazó komponens.
26/36
Egy anilinfesték diadala
• 1856-ban egy akkor 18 éves fiatalember,
William Henry Perkin (1838–1907) azt a
feladatot kapta f nökét l, August Wilhelm von
Hofmanntól (1818–1892), hogy vizsgálja meg
az N-alliltoluidin esetleges oxidációját kininné.
• Mai szemmel nézve ez abszurd célkit zés
volt, mert ugyan ismerték a két anyag
összegképletét és a feltételezett átalakulás
formailag lehetséges (2 ű10H13N + 3 O =
C20H24N2O2 + H2O), de nem voltak tisztában a
szén négyvegyérték ségével, az aromás
vegyületek mibenlétével és nem álltak
rendelkezésükre tiszta anyagok.
• A reakció természetesen nem sikerült, ekkor
Perkin az egyszer bb (ám más anyagokkal is
szennyezett) anilinre tért át és kis
mennyiségben egy ragyogó ibolyaszín
anyagot nyert, a róla elnevezett Perkin-ibolyát,
amely kés bb a mauvéine nevet kapta a
francia mauve [mályva(szín )] szó alapján). A
szabadalmaztatott mauvéine tartós
színezéknek bizonyult, hatalmas üzleti sikert
aratott és Perkint gazdaggá tette.
• A festék több anyag keveréke, de ez nem
akadályozta a felhasználását.
27/36
Egy szulfonamid azofesték, ami Nobel-díjat
érdemelt
• A prontozil narancsvörös szín anyag, amelyet
eredetileg gyapjúfestéknek használtak. Az 1930-as
években kiderült, hogy baktériumöl hatása van. Az
antibiotikumok felfedezése el tt a legfontosabb
baktérium elleni szer volt.
• Gerhard Johannes Paul Domagk (1895-1964) német
patológus, bakteriológus. 1939-ben neki ítélték az
orvostudományi Nobel-díjat az els kereskedelmi
forgalomba is kerül antibiotikumok, a szulfonamidok
felfedezéséért. A náci párt kényszerítette, hogy
lemondjon a díjról, csak a második világháború után,
1947-ben kapta meg az érmet és az oklevelet.
• Domagk 1932-benfedezte fel, hogy az iparban
festékanyagként használt szulfanilamid-származék, a
prontozil baktériumöl hatással rendelkezik és megvédi
a kísérleti állatokat a Staphylococcusok és
Streptococcusok egyébként letális fert zését l.
• Domagk három évig dolgozott az anyagon és eközben
kénytelen volt a teszteletlen szert saját lányán is
kipróbálni. A hatéves Hildegard egy sterilizálatlan t
miatt streptococcus-infekciót kapott és már az
amputáció is felmerült. Domagk a prontozilkezeléssel
megmentette a lányát, bár a kezelés helyén maradandó
narancsvörös folt maradt a b rén.
28/36
Allergizáló hatás?
• Egyes festékek esetleges mérgez vagy akár bizonyítottan rákokozó hatásáért ezek az
aromás aminok illetve további átalakulási termékeik a felel sek. Az ilyen festékeket
azonban fokozatosan kivonták a forgalomból (pl. vajsárga, citrusvörös).
• Sok vita tárgya az allergizáló hatás. Mint minden anyagnál (ideértve a gyógyszereket és
kozmetikumokat, s t az alapélelmiszereket is) itt is el fordulhat egyéni érzékenység,
általában 1 : 10 000, 1:100 000 nagyságrendben. A tartrazin, amely állítólag allergénebb a
többinél, gyermektápszerekben nem javasolt.
• Nagy port vert fel 2008-ban az ún. southhamptoni jelentés, amelynek során a kutatók négy
festék és egy tartósítószer keverékének hatását vizsgálták 3-9 éves gyerekek
viselkedésére, hiperaktivitására. A tanulmány eredményeit azonban igen sokan
megkérd jelezték, hiszen olyan alapvet kérdésekre sem adott választ, hogy miért éppen
ezeket az anyagokat és miért a keveréküket vizsgálták, másrészt a gyerekek
hiperaktivitásának a mérése sem teljesen egzakt dolog, s a statisztikailag kiértékelt
végeredmény is bizonytalan.
Ű vebben: Gunda
Tamás: A Southamptoni
tanulmány. Természet
Világa, 2008, 139, 566.
29/36
Trifenilmetán festékek 1.
• Az ún. trifenilmetán festékek
kémiailag közös jellemz je a
központi szénatomhoz csatlakozó
három aromás, többnyire fenil
gy r , amelyekhez még további
savas vagy bázikus csoportok
kapcsolódhatnak.
• Savak vagy lúgok megváltoztatják
az elektronok konjugált eloszlását,
úgynevezett kinoidális szerkezet
alakulhat ki, ami színváltozással jár,
ezért sok ilyen vegyület
indikátorfestékként is használatos a
kémiai analitikában.
• A több mint száz éve hashajtóként
használt fenolftalein (e hatásának
felfedezése a magyar Vámossy
Zoltán professzor nevéhez f z dik)
mindmáig az egyik
legbiztonságosabbnak és
legveszélytelenebbnek tartott
hashajtó.
30/36
Trifenilmetán festékek 2.
• A trifenilmetán festékek leg sibbjét, a
bíborvörös fukszint még 1859-ben fedezte fel
véletlenül François Emmanuel Verguin (1814-
1864) az anilin oxidálásakor.
• Már nagyon régen felfedezték, hogy az
aromás gy r kön bázikus, többnyire
dialkilamino-csoportokat tartalmazó
trifenilmetán festékek antibakteriális hatással
rendelkeznek és b rfert zések esetén jól
használhatók. Ilyen volt nálunk a fukszin
(kristályibolya) tartalmú, vörös szín
Castellani-féle oldat. A fejlett országokban
fukszin mára használatuk visszaszorult. Tartósabb és
jobb szín ek a savas csoportokat is
tartalmazó festékek, ilyen pl. a zöld S.
• A trifenilmetán festékek esetében nem tudtak
komoly károsító hatást kimutatni, az egyetlen,
hogy tömény oldatban injekcióban helyi
szövetelhalást is okozhatnak. A gyakorlatban
természetesen ilyenr l szó sincs.
• Gunda Tamás: Károsak, rákkelt ek-e az
élelmiszerfestékek?
https://www.youtube.com/watch?v=ZRhK7h1s
Kss
31/36
anyag?
32/36
Biotrágya vagy m trágya?
• Erre a kérdésre könny felelni: egyszer en a jóból is megárt a sok. Gondoljunk arra, hogy
nemcsak a növényi, de az állati szervezet sem szereti a túlzott tápanyagbevitelt. Naponta
hallhatjuk, olvashatjuk a médiában, hogy korunk egyik gondja a túltápláltság, az elhízás, az
abból fakadó betegségek. űukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, izületi bántalmak,
stb. a túltápláltság végeredménye. Pufók, túltáplált gyerekeik képét a szül k még büszkén
mutogatják is. Az elhízástól fellazult szövetek nemcsak az emberre jellemz ek: a túltáplált
növények is puhábbak, szöveteik lazábbak.
• A gond nem önmagával a m trágyával van, hiszen a növény ugyanazt kapja itt is, mint a
biotrágya esetén. Egyetlen növény sem tudja felvenni az istállótrágya szerves anyagait,
hanem meg kell várnia, amíg azt a talajbaktériumok lebontják szervetlen nitráttá, foszfáttá,
stb., vagyis ugyanazzá az anyagokká, amit a m trágya is tartalmaz. A különbség ott van,
hogy a talajbaktériumok igen lassan végzik a dolgukat, ezért az elérhet nitrát mennyisége
mindig kicsi lesz, nem alakul ki túltápláltság.
33/36
Salétromgyártás
• A folyamat ugyanaz, mint ahogy a középkorban a puskaporhoz is szükséges salétromot,
nátrium-nitrátot el állították: a szalmával és hamuval kevert trágyát kupacokba rakták, földdel
lefedték és állni hagyták akár egy évig is, közben id nként vizelettel locsolgatták. A
baktériumok a szerves nitrogéntartalmat lassan nitráttá alakították, az pedig a kupac felületén
lassan kikristályodott a pusztai szíksóhoz hasonlóan. A salétromban gazdag részt
összegy jtötték és megtisztították (ún. francia módszer).
O. Guttmann:"Monumenta Pulveris Pyrii",

London 1906.
• A m trágya esetén viszont nincs mennyiségi korlát, bármennyit ki lehet szórni bel le a földre,
a növény szinte bele is fulladhat az azonnal felhasználható tápanyagokba. Az eredmény
ugyanaz, mint amikor valaki egyfolytában tömi magába az ételt. A megoldás tehát
egyszer en az, hogy a m trágyával a talajból elfogyott tápanyagokat mindössze pótoljuk és
egy grammal se használjunk többet. 34/36
A zöldségek nitráttartalma
• A kálium-nitrát (KNO3, salétrom) és nátrium-nitrát (NaNO3, chilei salétrom)
igen régóta ismert anyag: a robbanóanyagok készítése és a m trágyázás
mellett az emberiség arra is rájött, hogy konzerválószerként se rossz. Régóta
használják a húskészítmények pácolására.
• A nitrátoknak önmagukban nincs különösebb mérgez , veszélyes hatása. Ami
veszélyes, az a bel lük keletkez nitrit. A szervezetbe jutó nitrátnak ugyanis
kb. 5%-a az emészt rendszerben nitritté alakul. Ugyancsak közismert, hogy a
rosszmin ség , szennyezett ivóvízb l is juthat nitrát a szervezetbe és ez
f leg csecsem knél okozhat gondot, bár senkinek sem tesz jót. A nitrit
ugyanis a vér hemoglobinját, az oxigént szállító vérfestéket “elrontja”: a benne
lev kétvegyérték vas(II) ionokat vas(III) ionokká oxidálja A hemoglobin
átalakul methemoglobinná és nem tud oxigént szállítani, a szervezet
fuldokolni kezd (“kék csecsem ” szindróma).
• Sokkal kevésbé közismert, hogy egyes zöldségek is jelent s nitrátforrásként
viselkedhetnek. A zöldségfélék nitráttartalmát az utóbbi években kezdték
er sen vizsgálni. A nálunk gyakran fogyasztott zöldségek közül e
szempontból a spenót vezet: nitráttartalma igen tág határok között változhat,
700-4000 mg/kg közötti értékeket határoztak meg! Meglep ugye, hogy a
gyerekek számára egészségesnek tartott spenót akár veszélyes is lehet?
35/36
Néhány zöldség nitráttartalma
Nitrát tartalom (mg/kg) Növény
Nagyon magas (>2500) cékla, mangold, retek, saláta, spenót,
turbolya, zeller, zsázsa, rukola
Magas (1000-2500) édes kömény, endívia, karalábé, kínai kel,

petrezselyem, póréhagyma, zellergumó
Közepes (500-1000) kapor, káposzta, kelkáposzta, paszternák
Alacsony (200-500) brokkoli, cikória, kelvirág, répa, tök, uborka
Nagyon alacsony (<200) articsóka, babfélék, borsó, burgonya,

édesburgonya, fokhagyma, gomba,
görögdinnye, hagyma, padlizsán, paprika,
paradicsom, sárgadinnye, spárga
36/36
A nitráttartalom változása
• A nitráttartalom er sen függ az évszaktól, s t napszaktól, talajtól és
m trágyázástól, és nem utolsó sorban az étel elkészítésének módjától. F zésnél
a nitráttartalom kb. 70-75%-a kioldódik, ezért célszer az els , egy-két perces
f z levet kiönteni. A legmagasabb kiugró értékeket termesztett rukola
(borsmustár) esetén találták, 9300 mg/kg! Egyébként az európai országok
legtöbbjében hivatalosan maximálva van egyes zöldségek nitráttartalma, például a
cékla esetén a határértékek 3000-4500 mg/kg közé esnek. 2004-ben pedig az
Európai Űizottság 200 mg/kg-ban határozta meg a gyerek- és csecsem tápszerek
maximális nitráttartalmát. A WHO által meghatározott megengedhet napi bevitel
(ADI) mértékét (3,7 mg/testtömeg-kg/nap, azaz kb. 200 mg/nap egy 60 kilós
feln tt esetén) akár jelent sen is túlléphetjük a zöldségfogyasztással. Mivel
azonban aránylag ritka, eseti túllépésekr l van szó, az egészségkárosodás
kockázata nem nagy.
• Összefoglalva: sok zöldségfélének alapvet en és meglep en magas a
nitráttartalma. Ha a (m )trágyázással túlzottan megnöveljük a felvehet nitrogén
mennyiségét, ez nyilván tovább emeli a nitráttartalmat. A termesztési mód
szabályozása a termel k szempontjából ellentmondásos: javasolt a csökkentett
nitrogéntartalmú m trágyák használata, még a közönséges „bio” trágya
használatával is óvatosan kell bánni, ez viszont csökkenti a terméshozamot.
37/36
Nagyobb-e a biozöldségek tápértéke, mint a
hagyományos úton termelteké?
• Dangour és mtsai 2009-benvégeztek egy átfogó vizsgálatot: összefoglaló
közleményükhöz az e kérdéssel foglalkozó 1958-2008 közötti cikkeket a
megbízhatóságuk szempontjából nagyon szigorú kritériumok alapján
válogatták meg (ez az ún. metaanalízis).
• Minden olyan cikket kisz rtek, amely nem írta le pontosan és
reprodukálhatólag a használt analitikai módszert, az alkalmazott
statisztikai módszereket, vagy bármi egyéb kétség f z dött az eredmény
megbízhatóságához. Végül a témával foglalkozó 318 tanulmányból
mindössze 55 maradt fenn a rostán. A tanulmányban a nitrogén, foszfor,
C-vitamin-, magnézium-, kalcium-, kálium-, cink-, réz-, zsír-, stb. tartalmat
hasonlították össze. A végeredmény egyértelm en az volt, hogy a
legtöbb esetben gyakorlatilag nincs különbség a bio és a hagyományos
termékek között. A nitrogén és foszfortartalom szempontjából a
biotermékek néhány százalékkal jobbak voltak ugyan, azonban e kis
különbségek b ven beleférnek a termesztésbeli különbség okozta
szórásba.
38/36
Küls és bels kockázatok:
pszichológiai háttér
feltételezés
természetes
méregtelenítés
39/36
Kovács Lajos
A Kémiai tévhitek c. kurzus
alapinformációi
• Az el adások id pontjai (hétf nként • Az alábbi id pontokban AZ
18:00 és 19:30 óra között): EL ADÁSOK ELMARADNAK:
• 1. 2018. febr. 5. 2018. március 26 (tavaszi
• 2. 2018. febr. 12. szünet), 2018. április 2 (húsvét)
• 3. 2018. febr. 19. • A számonkérés módja: a
• 4. 2018. febr. 26. szemeszter végén elektronikus
teszt kitöltésével, amely az
• 5. 2018. márc. 5. el adáson elhangzott
• 6. 2018. márc. 12. ismeretanyagon alapul
• 7. 2018. márc. 19. • Az el adások ábrái az
• 8. 2018. ápr. 9. el adások után a CooSpace-re
• 9. 2018. ápr. 16. kerülnek
• 10. 2018. ápr. 23. • A vizsgára való jelentkezés,
vizsgahalasztás: a Neptun
• 11. 2018. ápr. 30.
rendszeren keresztül történik
• 12. 2018. máj. 7.
• 13. 2018. máj. 14. 2 /47
Néhány további információ a kurzus
teljesítésével kapcsolatban
• Nincs jelenléti ív az el adásokon (az el adás angol változatán van).
• A CooSpace-vizsga bármilyen számítógépr l kitölthet az adott
vizsgaid pontokban. A csalások elkerülése érdekében a kitöltési id korlát
sz kre van szabva, az egyszer már megválaszolt kérdésekhez nem lehet
visszatérni, a találgatással kitöltött kérdéseknél a rossz válasz megadása
pontlevonással jár.
• A kurzus teljesítéséhez az el adás anyaga elegend , ez azonban nem
kevés. 13 el adás esetén el adásonként kb. 40 diával számolva 13*40 =
min. 520 diával kell számolni. Ebb l az következik, hogy az el adások
és/vagy a felkészülés mell zésével nehéz sikeres/jó vizsgát tenni.
• Az ajánlott, 2011-ben megjelent könyvhöz képest az el adásokon
értelemszer en új információk is megjelennek.
• A 2016/2017. tanév. 2. félévben vizsgázott hallgatók (332 vizsga)
vizsgaeredményének átlaga 3,38 volt.
3 /47
A kurzus alapkönyve
• 100 kémiai tévhit elemzése

• 4 f témakör:
– kémiai tévhitek általában
– élelmiszerek
– gyógyszerek
– katasztrófák, mérgek,
vegyszerek
• 596 oldal
– 152 ábra és kép
– 25 táblázat
– 12 oldal fogalommagyarázat
– 70 oldalnyi irodalomjegyzék
– 44 oldalnyi név- és tárgymutató
• Akadémiai Kiadó, Új polihisztor
sorozat, 2011
• Nyomtatott és e-könyv 4 /47
Angol nyelv kiadás
• Springer kiadó, 2014

• 396 oldal 5 /47
6 /47
Az 1. el adás témái
• Kell-e félnünk a vegyi anyagoktól?

• A kémia és más emberi tevékenységek
• Veszélytelenek-e a természetes anyagok?
• Veszélyesek-e a mesterséges anyagok?
7 /47
Egy régi történet…
• 1997-ben az akkor 14 éves Nathan Zohner
Idaho Falls-i (USA) középiskolás egy petíciót
írt, amelyben a dihidrogén-monoxid (DHMO)
veszélyeire hívta fel a figyelmet és annak
betiltását szorgalmazta. A megkérdezett
ötven diák közül csak egy akadt, aki
rámutatott, hogy ez szamárság, mert a
kérdéses anyag a víz.
• A nagy amerikai sajtóvisszhangot kiváltó ügy
2004-ben újra el bukkant: Aliso Viejo
kaliforniai kisváros tanácsa a DHMO
betiltását fontolgatta.
• 2007-ben Jacqui Dean új-zélandi politikust
sikerült ismét csapdába csalni a DHMO
betiltásával. A történet ezzel végérvényesen
bevonult az emberi butaság legújabb kori
történetének friss fejezetei közé. 8 /47
…és egy újabb
9 /47
Ön inna-e olyan folyadékot…
• …amely az alábbi összetev ket
tartalmazza: butanol, izoamil-
alkohol, hexanol, fenil-etanol,
tannin, benzil-alkohol, koffein,
geraniol, kvercetin, 3-galloil-
epikatechin, 3-galloil-
epigallokatechin, szervetlen sók,
víz?
• A tea legismertebb összetev ir l
van szó.
10 /47
Kemofóbia
• A ‘vegyi anyagok’-tól való irracionális félelem.
• A közbeszédben elterjedt ‘vegyi anyagok’-ról, ‘kémiai anyagok’-ról,
‘veszélyes anyagok’-ról beszélni, anélkül, hogy bárki venné a
fáradságot és elmondaná, hogy pontosan mire is gondol.
• A ‘vegyi anyagok’ kifejezés, azt sejteti, hogy vannak más anyagok
is, amelyek nem ‘vegyi’ természet ek. A laikusok ‘vegyi anyagok’,
‘kémiai anyagok’ alatt a vegyipar és rokon iparok által termelt és
felhasznált, a természetben általában el nem forduló, potenciálisan
veszélyes anyagokat értik.
• A veszélyesség/veszélytelenség és a természetes vagy
mesterséges jelleg között semmilyen összefüggés nem létezik. A
természet egységes, nincs különbség a természetes és
mesterséges úton el állított anyagok között. A szakemberek
számára a ‘vegyi anyag’, ‘kémiai anyag’ kifejezés értelmezhetetlen
és értelmetlen, éppen ezért nem is használják. űsak anyagok
vannak. 11 /47
„Vegyianyag”-mentes élet?
• Gondolkodjunk el azon, hogy mi történne akkor, ha le kellene

mondanunk a jelenleg használt összes természetes és
mesterséges anyagról. Űárki, aki akárcsak elemi szint kémiai
ismeretekkel rendelkezik, tudnia kell, hogy ez képtelenség,
mert minden él és élettelen, a környezetünkben el forduló
anyag egyúttal ‘vegyi anyag’ is, tehát az ezekt l való
‘megszabadulás’ tökéletesen értelmetlen és
megvalósíthatatlan cél, mert egy olyan civilizációs szintre
vetne vissza minket, amit senki, még a legkövetkezetesebb
környezetvéd sem vállalna.
12 /47
Már Ádám és Éva is ezen
gondolkodott?
“Nem, biztosíthatlak titeket, hogy ez természetes és teljesen vegyszermentes”

(Ed McLachlan karikatúrája) 13 /47
Egy rejt zköd tudomány
• Egyrészt színes ruhák, kozmetikumok, tisztítószerek, elektronikai
cikkek, tartós élelmiszerek, gyógyszerek, növényvéd szerek, autók,
m anyagok stb.
• Másrészt környezetszennyezések, vegyipari balesetek, egészségi
ártalmak hírhedt esetei, mint a kémiával és a vegyiparral leginkább
kapcsolatba hozható történeteket…
• Eközben persze mindenki szívesen elfogadja a kémia vívmányait,
csak épp ne lenne vegyipar, ne lennének kockázatok. Olyan ez,
mintha a modern fizika az atombombával, a biológia a
génmódosítással lenne azonos. űsakhogy kockázatmentes élet
nincs, mindennek ára van, semmi sincs ingyen, a jelenlegi
kényelmünknek is meg kell fizetnünk az árát. De talán nem kellene a
fürd vízzel együtt a gyereket is kiönteni, mert akkor jelenlegi
civilizációnk is meg fog sz nni.
14 /47
Egy tanulmány következtetései
• Egy amerikai felmérés szerint a kemofóbia és a kémiával kapcsolatos
ismeretek között fordított arányosság figyelhet meg: minél többet tud
valaki a kémiáról, annál kevésbé fél a ‘vegyi anyagok’-tól (R. M. Eddy:
Chemophobia in college classroom: extent, sources, student
characteristics. J. Chem. Educ., 2000, 77, 514).
• Ahhoz, hogy ez a helyzet változzon, a laikusoknak egy kicsit nyitottabb
füllel kell meghallgatni egy-egy kémiai problémával kapcsolatban az
érintett szakembereket és nem szabad a sajtó vagy a környezetvéd k
riasztását azonnal és gondolkodás nélkül elhinni.
• A szakembereknek el kell bújniuk és józanul be kell mutatniuk, mire
képes a kémia és a rajta alapuló technológiák, melyek az ezekkel
kapcsolatos legfontosabb, mindenki által érthet jelenségek, milyen
haszna és kára lehet egy anyagnak, akár természetes, akár
mesterséges.
• Nem szabad hagyni, hogy a kémiai jelenségekkel kapcsolatos
információközlésben kizárólag a média és a hozzá nem ért k szava
legyen a meghatározó. 15 /47

16 /47
Mit értünk veszély alatt?
• Valamilyen kedvez tlen esemény lehetséges bekövetkezte, amely
jólétünket, hozzátartozóinkat, egészségünket, netán életünket,
vagyontárgyainkat fenyegeti.
• Űár mindenki érti, mir l van szó, nehezen fogható meg, hogy ez
hogyan és milyen körülmények között történik meg.
• Éppen ezért a konkrét káresemény bekövetkeztének a
valószín ségét a kockázat fogalmával szokás leírni.
• Veszélyhez és kockázathoz persze kell valamilyen veszélyforrás is,
ami igen változatos lehet: elektromos kábel, forró g z, síkos padló,
villámcsapás, szennyezett ivóvíz, száguldó autó, sziklamászás stb.
• A veszélyforrás önmagában még nem elegend ahhoz, hogy a
tényleges kockázat kialakuljon: ha forgalmas út mellett lakunk, de
sohasem megyünk a közelébe, akkor számunkra ez a veszélyforrás
nem jelent igazi fenyegetettséget. Ha gyakran kelünk át az említett
úton, akkor már sokkal nagyobb az esélye annak, hogy egy autó
elüt bennünket. Ez utóbbi fogalmat expozíciónak (‘kitettség’)
nevezzük 17 /47
A kockázatbecslés alapösszefüggése
• Az el bbi fogalmak közötti összefüggés az

alábbiak szerint adható meg:
• kockázat = veszélyforrás × expozíció
18 /47
Hogyan csökkenthet a kockázat?
19 /47
Egy aktuális példa a fogalmak fontosságáról 1.
• 2015. október 26-án a Nemzetközi Rákkutató

Ügynökség (IARű) a vörös húsok fogyasztását a
„valószín leg rákkelt ” kategóriába sorolta be
• A hírt a média azonnal felkapta és riasztó
formában tálalta
• A hír pontosítása elmaradt
• Az IARű is komoly kommunikációs hibát vétett,
azt feltételezte, hogy mindenki tudja, mi a
különbség a veszélyforrás (hazard) és a
kockázat (risk) között
20 /47
• A felvágottak és más húsipari

termékek olyan rákkelt anyagok
közé sorolása mint a dohány vagy
az azbeszt ugyanakkor nem jelenti
azt, hogy ugyanolyan veszélyesek
is lennének
• No, eating a hotdog is not the
same as smoking
• Joe Schwarcz, McGill University,
Montreal, Montreal Gazette,
November 6, 2015
http://montrealgazette.com/health/diet
-fitness/the-right-chemistry-no-eating-
a-hotdog-is-not-the-same-as-smoking
21 /47
• “IARű does ‘hazard

identification’, not ‘risk
assessment’
• That sounds quite technical, but
what it means is that IARű isn’t
in the business of telling us how
potent something is in causing
cancer – only whether it does so
or not”
• Prof. David Phillips, King’s
College, London
• http://scienceblog.cancerresearc
huk.org/2015/10/26/processed-
meat-and-cancer-what-you-
need-to-know/
22 /47
A rossz hír
• Abszolút biztonság (a veszélyek teljes

hiánya) nem létezik, csak id szakos és
viszonylagos biztonság van: csupán
kisebb és nagyobb veszélyek között
választhatunk.
23 /47
A kockázatbecslés
• A kockázatok elbírálásához a kockázatbecslést használják. A
legnagyobb kockázat természetesen az emberélet elvesztése, ezt
egy rizikónak (R) nevezzük, olyan esemény leírására használjuk,
amikor egyetlen személyt érint veszély következtében az adott
személy garantáltan életét veszti.
• Mindez túl nagy mér szám ahhoz, hogy kezelni tudjuk, ezért ennek
az egymilliomodrészét szokták használni a kockázatbecslésben, ez
az egy mikrorizikó (mR). Ha egymillió embert egy mikrorizikó
kockázatnak tesznek ki, akkor 1 halálos áldozat várható, ami
bizonyítottan ennek az eseménynek tulajdonítható.
• A tapasztalatok azt mutatják, hogy ekkora kockázatot (gyakran
nagyobbat is), mindenki elviselhet nek tart. A kockázatelemzés
nagy számú esemény alapos statisztikai feldolgozásával képes ilyen
adatokat szolgáltatni
24 /47
Egy mikrorizikó (mR) kockázattal járó események
2 500 km utazás vonaton
2 000 km utazás repül n
80 km utazás autóbuszon
65 km autózás
12 km kerékpározás
3 km motorkerékpározás elkerülhetetlen és
másfél cigaretta elszívása önként vállalt
2 hónapig dohányossal együtt élni kockázatok
fél liter bor elfogyasztása
10 napig téglaházban lakni
3 napig Űudapesten lélegezni
2 percig sziklát mászni
5 éven belül méhcsípést szenvedni
10 éven belül villámcsapást szenvedni
20 percig 60-évesnek lenni 25 /47
Egy orvosi kockázat: az Opren
fájdalomcsillapító esete
• Az Opren fájdalomcsillapító az aszpirinnél hatásosabb és nem okoz
bels vérzést.
• Van azonban egy mellékhatása: a gyógyszert szed k könnyebben
leégnek a napon, valamint néhány id s beteg váratlanul elhunyt a
szedése közben.
• A halálesetekért az Oprent okolták és a média össztüze
következtében a gyógyszert a brit piacról kivonták és azóta betegek
százezrei az Oprennél kevésbé hatásos fájdalomcsillapítókat
szednek.
• Az Opren kétségtelenül nem tökéletes fájdalomcsillapító, vannak
mellékhatásai, azonban használatának kockázatairól álljon itt egy
összehasonlítás.
• Ízületi gyulladások m téti kezelésében minden 25 000 beteg közül
400 a m tét során vagy annak szöv dményeiben hal meg, míg az
Opren szedésében, amely szükségtelenné tenné az el bbi
m téteket, csupán egy beteg halna meg a gyógyszer mellékhatásai
következtében. Ön melyik kockázatot választaná? Az Oprent
betiltották, az ízületi m téteket továbbra is folytatják...
26 /47
Frissítés: az aszpirin és a bels vérzés
kapcsolata
• A fejlett országokban (els sorban az Amerikai Egyesült Államokban), de
újabban hazánkban is egyre gyakoribb, hogy az aszpirint nem csak akut
gyulladásgátlásra, hanem szív- és érrendszeri betegségek (CVD) és
vastagbélrák (CRC) megel zésére hosszú távú kúrában szedik. Mindez
azonban nem veszélytelen, az aszpirin megel zésben játszott szerepét
egyénekre bontva kell értékelni a kockázat-hatás tekintetében, mert az
aszpirinnek a bels vérzésben játszott szerepe függ az egyénekt l.
• Az USA Preventív Szolgáltatások Űizottsága alacsony dózisú aszpirin
használatát javasolja a szív- és érrendszeri betegségek és a vastagbélrák
megel zésére azon 50-59 éves személyek részére, akik 10%-os vagy annál
nagyobb, 10-évesnél hosszabb kockázattal rendelkeznek, de nincs fokozott
bels vérzési kockázatuk, a várható élettartamuk legalább 10 év és hajlandóak
naponta alacsony dózisú aszpirint szedni legalább 10 éven keresztül.
• Hasonló feltételek mellett a 60-69-éves korosztályba tartozó egyének estében
ezt egyénileg kell eldönteni, az 50 év alatti és 70 év feletti korosztály esetében
a jelenlegi bizonyítékok nem elegend ek a döntéshez.
• Whitlock, E. P. et al. Annals of Internal Medicine (2016) 164, 826-835. Bibbins
Domingo, K., Annals of Internal Medicine (2016) 164, 836-845.
27 /47
A különböz foglakozási ágak kockázatai
Átlagos halálozási arány egy millió dolgozóra vetítve (Nagy-Britannia, 1974-1978)
Foglalkozási ág vagy személy Átlagos halálozási arány/millió f

Ruha- és cip ipar 5
Járm ipar 15
Faipar, bútorgyártás 40
Épít anyag-ipar 65
Vegyipar 85
Hajóépítés 105
Mez gazdaság 110
Épít ipar 150
Vasúti személyzet 180
Szénbányászat 210
Külszíni fejtés 295
Egyéb bányászat 750
Partmenti olaj- és gázkitermelés 1650
Mélytengeri halászat (tengeri balesetek, 1970 el tt) 2800 28 /41
Háztartási balesetek
• Az USA-ban 1980-ban egy millió f re

vonatkoztatva az üvegablakok és -ajtók okozta
sérülések száma 910 volt, a lépcs r l való
leesés következtében 3330 f sérült meg,
szintén egy millió f re vonatkoztatva.
• Angliában és Wales-ben évente a lépcs r l való
leesés miatt átlagosan 12, míg a
legveszélyeztetettebb korosztály (a 75 év feletti
n k) esetében 108 haláleset származik egy
millió f re vonatkoztatva.
29 /47
Kockázat és
kockázat-
érzékelés
Ritka halálozási okok

A ritka halálozási
okokat
túlbecsüljük,
Gyakori halálozási okok a gyakoriakat
alulbecsüljük
30 /47
Kockázat és kockázat-érzékelés
• A modernitás korának dinamizmusa növekv
fenyegetettséget jelent az ember számára és
ellentmondásos módon a civilizációs jólét növekedése
ellenére a veszélyek nem feltétlenül csökkennek, hanem
némelyek (környezetszennyezés, ipari balesetek,
élelmiszerbiztonság stb.) inkább növekednek.
• A veszélyérzet azonban meglehet sen szubjektív, mint a
korábbi példákból is láthattuk.
• Ha jólétben élünk, akkor alapvet en két dolog történik
velünk:
– a jólétet magától értet d nek tekintjük és nem becsüljük
kell képpen;
– elkezdünk olyan dolgokkal foglalkozni, amelyekkel egyébként
nem tör dnénk, ha nem élnénk ilyen jólétben. Azaz, bizonyos
dolgok jelentéktelenné válnak, míg mások felnagyítódnak a
számunkra - mindez a kockázatok érzékelését is er sen torzítja.
31 /47

32 /47
A természetes anyagok vonzereje
33 /47
Biotermékek
• A biotermékr l (azontúl, hogy drágábbak) az a hír járja, hogy egészségesebbek,
mint a nagyüzemi technológiával készült termékek.
• A biokertészet ugyanakkor nem csökkenti pl. a rákkelt anyagok kockázatát,
bizonyos esetekben pedig egyenesen növeli azt. Űruce N. Ames szerint
(University of űalifornia at Űerkley, USA) minden egyes növény méreganyagokat
(toxinokat) termel, hogy megvédje magát a gombák, rovarok és állati kártev k
(akár az ember) ellen is.
• Az egyik ilyen gyakran termelt toxin a szalicilsav, amit mi is használunk
bef zéshez. A laboratóriumi vizsgálatok azt igazolták, hogy ezek a toxinok
semmivel sem kevésbé mérgez ek, mint az ember által készített
növényvéd szerek (peszticidek).
• Űecslések szerint az USA lakói naponta kb. 1500 mg természetes peszticidet
fogyasztanak, mintegy 15 000-szer többet, mint ember által készített
növényvéd szerb l, amit az USA Élelmiszer- és Gyógyszerhatósága (FDA)
naponta kb. 0,09 milligrammra becsül.
• A biokertészet gyakran új, rovaroknak ellenálló fajokat használ, amelyek növelik a
természetes peszticidek kockázatát. Ames egy, az USA-ban széles körben
elterjedt új zellerfajta példáját említi, amely tízszer több rákkelt anyagot tartalmaz
(2600 ppb-nyi mennyiségben), mint a közönséges zeller.
34 /47
Mesterséges kontra természetes
• A természetes anyagokhoz évmilliók alatt már hozzászoktunk, míg a

mesterségesek állandó kockázatot jelentenek?
• Mérgez anyagokhoz nem lehet hozzászokni hosszú id alatt sem,
ha ez így volna, akkor nem lennének évr l-évre mérgez növények,
gombák, halak fogyasztásából, kígyó- és pókmarásból származó
halálesetek...
• Emögött a feltételezés mögött az a vélekedés áll, hogy létezik
különbség a természetben megtalálható (az evolúció által
létrehozott vagy Isten keze által teremtett - kinek hogy tetszik)
anyagok és az ember által készítettek között. Nem más ez, mint az
életer -elmélet modern változata: az az alaptalan feltételezés, hogy
amit az él szervezet állít el , abban van valami plusz, ami a
szintetikus anyagokból hiányzik…
35 /47
Különböz anyagok toxicitása
Anyag Él lény, bejutási mód LD50 (mg/testtömeg-kg)
Cukor (szacharóz) patkány, szájon át 29,700

C-vitamin C (L-aszkorbinsav patkány, szájon át 11,900
Alkohol (etanol) patkány, szájon át 7060
Konyhasó patkány, szájon át 3000
Paracetamol (acetaminophen) patkány, szájon át 1944
Arzén (elem) patkány, szájon át 763
Aszpirin (O-acetilszalicilsav) patkány, szájon át 200
Koffein patkány, szájon át 192
Nikotin patkány, szájon át 50
Lizergsav-dietilamid (LSD) patkány, intravénásan 16.5
Sztrichnin patkány, szájon át 16
Arzén(III)-oxid patkány, szájon át 14
Nátrium-cianid patkány, szájon át 6.4
Aflatoxin B1 (Aspergillus flavus) patkány, szájon át 0.48
Kispikkely tajpán mérge patkány, szubkután 0.025
Dioxin (TCDD) patkány, szájon át 0.02
Batrachotoxin ember, szubkután 0.002-0.007 (becsült)
Botulinotoxin (Botox) ember, szájon át, injekció, légzés 0.000001 (becsült) 36 /47
Mi az az LD50?
közepes halálos dózis

(LD50), amely a
kísérleti állatok
felének elhullásához
vezet 24 órán belül.
Az LD50 nagyon
er sen függ a kísérleti
állatfajtól és a bejutás
módjától (lenyelve,
b rön át, belélegezve
stb.)
37 /47
Sola dosis facit venenum
• űsupán a mennyiségt l függ, hogy valami

méreg lesz-e
• A súlyosan mérgez botulinotoxin is rendelkezik
egy sajátos alkalmazással: a kozmetikában az A
típusú botulinotoxint a ráncok átmeneti
kezelésére használják, els sorban a
homlokcsonton a szemöldökök közötti részen az
orr felett jelentkez ráncoknál (glabella).
• A “botox-injekció” hatása mintegy nyolc hónapig
tart, hírességek plasztikai m tét helyett
alkalmazzák.
38 /47
Egy botox-kezelés után
39 /47
Veszélyesek-e a mesterséges anyagok?
• “Egy ember naponta átlagosan 15 ezer

kemikáliával kerül kapcsolatba, melyek
többsége a véráramban folytatja útját...
Tartósítószerek, adalékanyagok,
savszármazékok: a modernizáció elkerülhetetlen
velejárói. Könnyebbé, kényelmesebbé teszik az
életedet. A luxusért azonban nagy árat kell
fizetni. Ezek az anyagok megtalálják az utat a
szervezetedbe az ételeken, italokon, belélegzett
leveg n vagy megérintett tárgyakon keresztül.” –
Egy korábbi SZTE-honlapról
40 /47
A mesterséges anyagokban rejl veszélyek?
• Michael Shermer az autizmus kialakulása és a
véd oltások között feltételezett ok-okozati kapcsolat
vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy az
anekdotikus asszociációk, különösen a média által
föler sített sztorik formájában, annyira er sek, hogy a
nagyközönség hajlamos teljesen figyelmen kívül hagyni
a tudományos bizonyítékokat.
• Agyunk úgy fejl dött, hogy figyel az anekdotákra, mivel a
hibás pozitív asszociáció (azt hinni, hogy kapcsolat van
A és Ű jelenség között, pedig nincs) általában
ártalmatlan, míg a hibás negatív asszociáció (azt hinni,
hogy nincs kapcsolat A és Ű jelenség között, pedig van)
halálos lehet.
• Az agyunk egy hiedelem-masina, amely asszociatív
tanulással keres és talál mintákat. A babona és a
varázslatban való hit több millió éves, míg a hibás pozitív
asszociációkat nagy okosan megkerül tudomány
csupán néhány száz... 41 /47
A legrettegettebb „vegyi anyagok”:
az élemiszeradalékok
• A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 2008-ban végzett, nem
reprezentatív felmérése szerint összesen 303 megkérdezett közül
46,9% úgy vélte, hogy az összes adalékanyagot be kellene tiltani. A
válaszadók 35,6%-a szerint az adalékanyagok veszélyesek lehetnek
az egészségre, míg 14,5%-uk gondolja ennek éppen ellenkez jét,
vagyis, hogy az adalékanyagok nem jelentenek veszélyt, mert
szabályozott, ellen rzött anyagokról van szó.
• Két másik, az Európai Unió egészére vonatkozó felmérést 2005-ben
és 2010-ben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA)
megbízására végeztek (utóbbi reprezentatív felmérésben 27
tagállamban 26 691, 15. életévét betöltött személy vett részt).
– A 2005-ös felmérés szerint Magyarországon az élelmiszer-adalékok a
megkérdezettek 76%-át aggasztják.
– A 2010-es felmérésben az élelmiszerekkel kapcsolatos esetleges
problémákat felsoroló lista alapján a megkérdezettek „rendkívül aggasztó”
kockázatként említették a gyümölcsökben, zöldségekben és
gabonafélékben el forduló vegyianyag-maradványokat is (EU-átlag: 31%,
Magyarország: 84%).
42 /47
Mit mond egy szakért ?
• „Űármelyik tál ételünkben egyedül azokat az anyagokat
fogyaszthatjuk biztonságosan, akár természetes vagy
mesterséges eredet ek, amelyek növényvéd szerek,
hormonok vagy E-számmal rendelkez
élelmiszeradalékok maradványai, mert ezekr l tudunk a
legtöbbet. Minden mást az ételünkben bizalmi alapon
fogyasztunk el. ”
John Hoskins,
brit toxikológus
43 /47
Az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok
44 /47
Az élelmiszer-adalékok szükségessége
• Korunk élelmiszer-gyártása nem képzelhet el adalékanyagok
használata nélkül, alkalmazásuk más kockázati tényez khöz képest
a közvélekedéssel ellentétben csekély kockázatot jelent.
• A fogyasztó igényli a széles termékválasztékot, a gyártó törekszik a
költségek minimalizálására, s a lehet legegyszer bben
kivitelezhet technológiák alkalmazására. Ehhez viszont
elengedhetetlenül szükséges a stabil, könnyen kezelhet anyagok
használata, melyek lehet vé teszik a megbízható, állandó min ség
termékek gyártását
• Élelmiszer-adalékanyag akkor engedélyezhet , ha alkalmazásának
szükségessége technológiailag igazolható és a kívánt cél más,
gazdaságosan és technikailag megvalósítható módszerrel nem
érhet el, illetve, ha a javasolt felhasználási szinten a jelenleg
rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján nem jelent
veszélyt a fogyasztók egészségére, valamint nem vezeti félre a
fogyasztót. Az engedélyezett anyag biológiai hatását rendszeresen
felülvizsgálják a legújabb tudományos eredmények
figyelembevételével.
45 /47
Tárgyilagos információk az élelmiszer-
adalékokról
• Számos szervezet és magánszemély, akik els sorban a zöld
szervezetekhez állnak közel, a hivatalosan hozzáférhet információkat nem
érzik elegend nek, ezért gyakran új összeállításokat készítenek, a legtöbb
esetben külföldi kiadványok és a világhálón hozzáférhet információk
kritikátlan átvételével. Az így keletkez információ-forrásokat, amelyek
tények és téveszmék laikusok számára kibogozhatatlan keverékét
tartalmazzák, rendkívül óvatosan kell kezelni.
• Dr. Sohár Pálné, Dr. Rácz Endre: szintén és érthet en az
adalékanyagokról,
http://www.efosz.hu/letoltes/oszinteneserthetoen.pdf?lang=hu).
• Az élelmiszer-adalékanyagokról a világhálón hozzáférhet források közül az
egyik legalaposabb, a laikus felhasználó számára szemléletében
valószín leg szokatlan (mert nem a közhelyeket és téveszméket
ismételget ) összeállítás Dr. Gunda Tamás: Élelmiszeradalékokról
elfogultság nélkül c. m ve (http://www.gunda.hu/e_num/index.html).
46 /47
Vedd észre a propagandát – egy
hasznos tipp a mindennapokra
• A rengeteg információ, ami a sajtóból éri az embert, egyben
kihívás is: nagyon jó lenne látni, mikor és hogyan próbálnak
bennünket rávenni valamire. Pedig nem is annyira lehetetlen
átlátni a szitán! Jó ötlet lenne például, ha a már az iskolában
foglalkoznánk azokkal a technikákkal, amikhez a propaganda
el szeretettel nyúl, amikor er b l – és nem érvekkel –
próbálnak bennünket meggy zni valamir l
• Kincse Szabolcs, 2016. február 1, Nyelv és Tudomány
ismeretterjeszt hírportál
• http://www.nyest.hu/hirek/vedd-eszre-a-propagandat-egy-
hasznos-tipp-a-mindennapokra
• https://www.facebook.com/nyest/posts/10153551844978558
?fref=nf 47 /47
Kovács Lajos
• Vak vezet világtalant? (űivil szervezetek

tévedései kémiai kérdésekben)
• A REACH-szabályozás lenne a vegyipart
megváltó csodaszer?
• Valóban nem termel hulladékot a
biotechnológia?
2 /41
Civil szervezetek és a kémia
• Amennyire bizalmatlanok vagyunk a hivatalos forrásokkal szemben,

annyira bízunk a különféle civil szervezetekben.
• Ezek a civil szervezetek nagyon fontos ellen rz és
véleményformáló szerepet töltenek be pl. a környezettudatos
fogyasztói magatartás kialakításában, a környezetünkkel
kapcsolatos problémák feltárásában (ennek az elismerését fejezi ki
az, hogy pl. a Leveg Munkacsoport 2006-ban megkapta az Év civil
szervezete díjat).
• De ez nem jelenti azt, hogy a környezetvéd szervezetek
mindenben tévedhetetlenek lennének. Űizony, k is rászorulnak a
civil kontrollra.
• Ahogyan a fogfájással sem a betegvéd szervezetekhez megyünk,
hanem fogorvoshoz, ugyanúgy a környezetvédelmi problémákat
sem a civil környezetvéd k fogják els sorban megoldani, hanem a
szakemberek. Sajnos a kémiával kapcsolatos témákban számos
esetben a civil környezetvéd szervezetek is hajmereszt
tudatlanságot mutatnak
3 /41
A Leveg Munkacsoport kémiai
kiadványai
• Se velük, se nélkülük - a vegyi anyagok világa. Oktatási segédlet
általános és középiskolai pedagógusok részére
• A forráspont közelében. A vegyi anyagok problematikája és
szabályozásuk
• Hétköznapi mérgeink
• Mérgekt l mentes jöv t! REACH, peszticidek, biocidok
• A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi és környezeti
hatásairól
• A kiadványok megjelenését gyakran a magyar kormány és az
Európai Unió is támogatta. Ezekben a m vekben (amelyeket
vegyész szakemberek nem ellen riztek, vagy csak a környezetvéd
szervezetek bels munkatársai) a kémiáról olyan egyoldalú és
részrehajló, tendenciózusan negatív kép bontakozik ki, amelyr l
nyugodtan állíthatjuk, hogy a környezetvéd k és a még
tájékozatlanabb közvélemény vonatkozásában a vak vezet
világtalant esetével állunk szemben. 4 /41
5 /41
Néhány gyöngyszem…
• „A vegyi anyagok már bekerültek a Föld ökorendszerébe...” – vagy mindig is ott
voltak…
• A hamuzsír kalcium-karbonát, a krezol krizol, az összes klórvegyület mérgez –
szerintük…
• A toluolról a következ t írják a körömlakkok kapcsán: “Ű rirritáló hatású,
károsítja a májat, a b rt, a veséket, az ideg, a légz és a keringési rendszert,
nagyobb mennyiségben vetélést okozhat.” – mennyiségek?
• A hipó kiváltására a hidrogén-peroxidot javasolják, majd ugyenezen
kiadványban másutt ez utóbbi anyag káros hatásaitól óvják a felhasználót...
• “Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet - szoktuk mondani. Aki pedig a
vitorlavirágot szereti, az bölcs ember. Használhatunk olyan szobanövényeket is,
amelyek otthonunk leveg jéb l akár a benzolt, vagy a formaldehidet is képesek
eltávolítani. A vitorlavirágon kívül a fikusz, a szobai futóka és a sárkányfa is jó
szolgálatot tehet méregtelenítésre.” – no comment
• ”F leg a fiatal lányoknak szóló két tanács: a körömrágás esztétikai szempontból
sem el nyös, de ha a köröm lakkozott, akkor egészségesnek sem mondható.
Ajánlatos pusztán természetes alapanyagú szépségápoló szereket használni,
de ha valaki mégsem ezeket választja, legalább figyeljen oda, hogy például ne
közvetlenül a hónalj borotválása után használja a dezodort.” - no comment
6 /41
Tudatos Vásárlók Egyesülete
• Az egyesület portálján az élelmiszeradalékok problematikája kiemelt súllyal
szerepel. Az adalékanyagokat ismertet lexikonuk számos mulatságos
megállapítást tartalmaz:
• E 260 - Ecetsav: “A kémiai el állítás metanol vagy más szénhidrogén
oxidációjával lehetséges.” - A metanol nem szénhidrogén és oxidációjából
sem keletkezhet ecetsav, csak egy katalitikus, szén-monoxidot alkalmazó
eljárás révén.
• E 210 - Benzoesav: “Az a mennyiség azonban, amelyet [...] az élelmiszerek
tartalmaznak, elhanyagolható ahhoz képest, ami tartósítószer formájában
kerül a szervezetbe.” - Ez számos élelmiszerre, pl. áfonya, aszalt
gyümölcsök, nem igaz.
• E 524 - Nátrium-hidroxid/E 525 - Kálium-hidroxid/E 526 - Kálcium-hidroxid/E
527 - Ammónium-hidroxid: “... (élelmiszer-adalékanyagként használva)
veszélytelennek számít” - Oda kellene írni, hogy a kémhatás beállításához
só formájában használva igaz ez az állítás.
• E 412 - Guármagliszt/E 410 - Szentjánoskenyérmag-liszt: “Hosszú láncú
szénhidrogénjei nagyon nagy mennyiség vizet tudnak felvenni” - Az aktív
alkotók szénhidrátok és nem szénhidrogének.
7 /41
Kolera Dél- és Közép-Amerikában
• 1991 elején Peruban kolerajárvány tört ki. A betegség a tengerparti
területekr l gyorsan terjedt a szárazföld felé és csak 1991-ben 322 582
megbetegedésr l tudunk, amely kés bb más dél-amerikai országra is
kiterjedt: 1991 és 1994 januárja között 941 804 eset volt ismert, amely
8622 halálos áldozatot követelt és 1998-ban ismét megjelent a kolera
Peruban.
• Ezt megel z en 1900 és 1991 között Peruban, Kolumbiában és
Ekvádorban egyetlen kolerás megbetegedésr l sem tudunk.
• A 2010-es haiti földrengés nyomán kialakult romló higiénés
körülmények következtében 2010 októberében kolerajárvány tört ki,
amelyben mintegy 700 000 ember betegedett meg és több mint 9000-
en haltak meg. A betegséget az ENSZ nepáli békefenntartói hurcolták
be (https://en.wikipedia.org/wiki/2010_Haiti_cholera_outbreak)
• Az 1991-es perui járvány okai nem teljesen tisztázottak: a rossz
higiénés viszonyok, els sorban a fert zött ivóvíz, mosatlan gyümölcsök,
zöldségek, nyers hal fogyasztása, az El Niño okozta felmelegedés, az
áradások és a zooplanktonokban továbbél Vibrio cholerae
baktériumok, a perui slakosságra jellemz szokatlanul magas nullás
vércsoportúak aránya (75%) egyaránt hozzájárult járványhoz.
8 /41
Kolera – történeti visszatekintés
• A kolera viszonylag könnyen
legy zhet , ha a beteg
kiszáradását id ben meg
tudjuk el zni, a további
terjedését pedig a higiénés
viszonyok javításával lehet
elérni.
• A kolera a járványtan
klasszikus esete, amit John
Snow (1813-1858) londoni
orvosnak 1854-ben, a londoni
kolerajárvány idején végzett
pontos megfigyelései alapján a
leghatékonyabban úgy lehet
kordában tartani, ha a
vízhálózatot gondosan
ellen rizzük.
9 /41
• John Snow
eredeti
térképe,
amely a
kolerás
eseteket
kút mutatja az
1854-es
londoni
járvány során
• A sörf zde
vendégei
nem lettek
kolerások,
mert a
szennyezett
víz helyett
sörf zde sört
fogyasztottak
10 /41
Egy olcsó és hatékony megoldás -
elutasítva
• 1981 és 1995 között a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (Pan American Health
Organization, PAHO) a limai űentro Panamericano de Ingeniería Sanitaria y űiencias
del Ambiente (űEPIS) számos módszert próbált ki járványos megbetegedések elleni
küzdelemben a vízhálózat fert tlenítésére és azt találták, hogy a leghatékonyabb és
egyben legolcsóbb módszer a klóros fert tlenítés. Az ehhez szüksége felszerelés és
klórmész családonként és évente 2,50 dollárba került, amely egy szegény országban
egyáltalán nem lényegtelen tényez .
• Fred M. Reiff megemlíti, hogy amikor az 1991-es perui járvány kitört, akkor a helyi
egészségügyi szakemberek körében meglep ellenállást tapasztalt a klórozással
szemben: többen azért idegenkedtek a klór alkalmazásától, mert a klórozás
melléktermékeként keletkez káros triklórmetán-származékok képz dését l tartottak,
amely információ egyes tudományos cikkekb l és a fejlett országok környezetvédelmi
hatóságaitól származott.
• Reiff hiába próbálta nekik elmagyarázni, hogy ezek kockázata 100 000 embernél 70
év alatt csupán egy extra halálesetet jelenthet.
• A klórozást a Greenpeace is ellenezte, helyette a helyben term toronja nev
citrusféle fogyasztását javasolta. A kolerabaktériumok valóban kevéssé szaporodnak
az említett gyümölcs által biztosított savas kémhatáson, azonban a hatékonysága
össze sem vethet az ivóvíz klórozásával.
• A Greenpeace jelenleg is tagadja felel sségét a perui kolerajárvány kialakulásában.
11 /41
A Greenpeace lobbitevékenysége
• A Greenpeace az USA Kongresszusában is er s
lobbitevékenységet folytatott minden klórtartalmú anyag betiltásáért.
Az érvek között gyakran szerepelt az, hogy a klórtartalmú szerves
vegyületek csupán az emberi tevékenység következtében jelentek
meg.
• Gordon W. Gribble (Dartmouth űollege, USA) bebizonyította, hogy a
szerves klórvegyületek a természetben hatalmas mennyiségben
fordulnak el mintegy tucatnyi természeti jelenség következtében
(villámok okozta erd tüzek, vulkánkitörések, tengeri él lények
anyagcsere-termékeiként stb.).
• Meglep módon önmagában Svédország t zegmocsaraiban
mintegy 400 000 tonna természetes klórfenolszármazék képz dik a
humuszsavak bomlásából, amit a klórperoxidáz enzim okoz. Ez a
mennyiség 40-szerese a papír- és kartongyárak által termelt
klórfenol-mennyiségnek.
• A biomasszában évente 5 000 000 tonna (!) mérgez klórtartalmú
gáz (metil-klorid) képz dik természetes módon (az ember ehhez évi
26 000 tonnával járul hozzá környezetszennyezés révén).
12 /41
13 /41
TCDD
(„dioxin”)
14 /41
G. W . Gribble, Environ. Sci. Technol. 1994, 28, 310A-319A 15 /41
Víztisztítás
• A klórvegyületek egyik legjelent sebb felhasználási területe a
vízfert tlenítés. Az USA ivóvíz-mennyiségének 98%-át,
szennyvizének 96%-át klórral fert tlenítik.
• A klórozás kiváltására öt technológia jöhet szóba:
– membránsz rés
– ultraibolya besugárzás
– sz rés szemcsés aktívszén-ágyon
– ózonos kezelés (ozonolízis)
– ferrátos kezelés
• Ezek mindegyike drágább a klórozásnál és egyikkel kapcsolatban
sem gy lt össze annyi tapasztalat, mint a klórozás esetében. Ha
ozonolízissel kívánjuk kiváltani a klórozást, akkor az ózon és a
szerves vegyületek reakciójában keletkez melléktermékeket egy
aktív szenes kezeléssel el kell távolítani.
• Mindent összevetve, az ivóvízkezelésben jelenleg nincs
alternatívája a klórozásnak, a ferrátos kezelés is javarészt klór
felhasználásával valósul meg (Gombos, E. et al., Ferrát-technológia
alkalmazása biológiailag tisztított, kommunális szennyvizek
utókezelésére. Magy. Kém. Lapja (2016) 71, (4), 113-117).
16 /41

biotechnológia?
17 /41
Registration, Evaluation, Authorisation, and
Restriction of Chemicals (REACH)
• = A vegyi anyagok bejegyzése, értékelése, engedélyezése
és korlátozása.
• Ez az új szabályrendszer 2007 júniusában lépett életbe
egy hosszas alkufolyamat eredményeként az ipar és a
környezetvédelmi szervezetek között és alapvet en
meghatározza, hogyan lehet a vegyszerekkel bánni a
jöv ben az Európai Unióban.
• Mint várható volt, a vegyipar szerepl i túl szigorúnak, a
környezetvédelmi szervezetek túl enyhének találják a
szabályozást.
• “A vegyipari lobbi célja az, hogy a döntéshozók
engedélyezzék a veszélyes vegyi anyagok használatát
abban az esetben is, ha létezik biztonságosabb
alternatíva.” (Magyar Természetvédelmi Szövetség) 18 /41
A REACH dióhéjban 1.
• A REAűH lényege, hogy mindazoknak, akik kémiai anyagokat
gyártanak vagy forgalmaznak évi egy tonnánál nagyobb mennyiségben
Európában, megfelel vizsgálatokat kell ezekr l az anyagokról elvégezni
vagy elvégeztetni, hogy egy adott anyag összes felhasználása
tekintetében - tehát nemcsak a saját, hanem a vev k teljes sorozatában
el forduló - kockázat ellen rzött legyen.
• Nem a hatóságoknak, hanem a gyártóknak/ forgalmazóknak kell az
egyes alkalmazásokra a kockázatokat értékelniük és ezt a
felhasználókkal közölniük.
• Az anyagok négyféle formában jelenhetnek meg:
– (a) más anyagokból kémiai átalakítással keletkeznek (ez a más anyag lehetett értékes
termék, de akár hulladék is);
– (b) importtal: az anyag eddig nem létezett Európában, valaki behozta ide;
– (c) a természetb l különítették el (bányászták, leölték, learatták, összegy jtötték stb.)
és aztán fizikai és/vagy kémiai módszerekkel elválasztották;
– (d) visszanyeréssel: az anyag valamilyen hulladéknak tekintett termékben volt eddig
(ami nem tárgya a REAűH-nek), de valaki újra visszavitte a körforgásba azzal, hogy
visszanyerte.
19 /41
A REACH dióhéjban 2.
• Az anyagokkal a fenti módon a körforgásba való bekerülést követ en
alapvet en kétféle dolog történhet:
• (i) Kémiailag továbbalakításra kerülnek, ez a köztitermékként
(intermedierként) való felhasználást jelenti. Mivel ilyenkor az anyag
életciklusa rövid, a humán és a környezeti expozíció viszonylag csekély
és általában jól ellen rzött, azokra az anyagmennyiségekre, melyeket így
használnak, korlátozott követelményeket szab meg a REAűH. Ez az
intermedier-felhasználás kétféle formában valósulhat meg: vagy az új
kémiai anyagot önállóan elkülönítik (ez a szorosan vett intermedier-
felhasználás) vagy a kémiai átalakulás közben az anyag beépül egy
árucikkbe, szerkezetbe.
• (ii) Eredeti kémiai formájukban kerülnek felhasználásra. Ez az anyag
végs felhasználása, ekkor az életciklusának végén hulladékká válik.
Azokra a mennyiségekre, melyeket így használnak, pont a széleskör
érintettség miatt, többféle REAűH el írás vonatkozik. E csoportba
tartozik az a különleges eset, melyben az anyagot valamilyen tárgyban
(alkatrész, berendezés, ruha stb.) használják fel, de kifejezetten azzal a
céllal, hogy onnan kikerüljön, azaz kés bb hulladékká váljon. Ezek az
anyagok nyilvánvalóan jelent sebb expozíciót okozhatnak, tehát minden
szerepl re közel ugyanolyan REAűH követelmények vonatkoznak. 20 /41
A REACH kritikája 1.
• (1) A REAűH az Európai Unió történetének legrészletesebb
törvénye, terjedelme meghaladja az 1200 oldalt. Nehezen hihet ,
hogy egy átlagos döntéshozó elolvasta, megértette és magáévá
tette ezt a szakért ket is próbára tev törvényjavaslatot. Márpedig a
lényeg ezúttal is a részletekben rejlik, a szabályozás apróságai
alapvet en befolyásolják a törvény “jóságát”, azaz, hogy az elvekb l
mennyi ültethet át a gyakorlatba és annak milyen haszna lesz az
EU állampolgárai számára.
• (2) A REAűH alapelvei között nem nehéz észrevenni az
el vigyázatossági elvet, amely bár logikusnak t nik, valószín leg
több baj forrása, mint amennyi haszon várható t le.
– Az el vigyázatossági elv (Vorsorgeprinzip, precautionary principle) szerint ha egy
anyag vagy tevékenység kockázatot is jelenthet vagy nincs elegend
bizonyítékunk az ártalmatlanságára, akkor az alkalmazót terheli a felel sség az
ártalmatlanság bizonyítására: jobb félni, mint megijedni…
– Vajon a t z, a kés, a kerék használata, a vakbélm tét átment volna ezen a
próbán?
– Az elv merev alkalmazása a fejl dés kerékköt je: szinte minden új vívmányt
hamarabb kezdünk el használni, minthogy minden tulajdonságát teljes
mértékben ismernénk 21 /41
Precautionary principle
22 /41
• (3) A REAűH nem foglalkozik a már meglév hulladékokkal, arról tulajdonképpen
nincs mondanivalója, holott ez nem jelentéktelen probléma. A REAűH megalkotóinak
az álma a fent ismertetett termékciklusok m ködése; azokkal az eseményekkel,
amelyek nem illeszkednek ebbe a folyamatba, a REACH nem tud mit kezdeni.
• (4) A REAűH számos ponton túlzó és szükségtelen óvintézkedéseket tartalmaz és
nagyon nehéz helyzetbe hozza az európai vegyipar szerepl it, mert észak-amerikai
és ázsiai versenytársaik jelenleg kevésbé szigorú feltételek mellett dolgoznak. A
szigorú feltételek f leg az európai közepes és kis méret vállalatok számára
teremtenek nehéz helyzetet.
• (5) A törvényalkotók figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy egy globális piacon az
európai szabályozásokkal nagyon óvatosan kell bánni. Ha egy európai gyártó/
forgalmazó azt látja, hogy a kémiai anyagokkal kapcsolatos tevékenysége az Európai
Unióban nehézségekbe ütközik, akkor megfontolja, hogy ezt a tevékenységet
érdemes-e az EU keretein belül folytatnia vagy inkább másutt tegye ezt. Ha ez a
vállalkozás tevékenységét inkább Svájcban vagy Norvégiában folytatja tovább (amely
országok nem tagjai az EU-nak), akkor valószín , hogy a szabályok szigorúsága
biztosítja, hogy a fogyasztókat nem fenyegeti veszély. Ha azonban ez a vállalkozás
m ködését Indiába, Kínába vagy más fejl d országba helyezi át, akkor már ebben
nem lehetünk olyan biztosak. Általánosnak mondható az a jelenség, hogy a fejl d
országokban gyakran jelennek meg olyan anyagok és technológiák, amelyek a fejlett
országokból már kiszorultak. Ennek következményei azonban a globalizált
világkereskedelem következtében a fejlett országokat is érintik: amit az ajtón
kidobtunk, az visszajön az ablakon... 23 /41
• (6) A vegyipar, kedvez tlen megítélését javítandó, már jóval a
REAűH megjelenése el tt kidolgozott számos alapelvet és
gyakorlatot, amelyek közül legismertebb a negyedszázada született
felel s gondoskodás elve (responsible care) és a termékgondozás
(product stewardship). E szerint a vegyipari vállalatok az
egészségvédelem, a biztonság és a környezetvédelem területén
teljesítményüket a kormányok által megkívánt szinteket meghaladó
mértékben kívánják javítani.
• Az új modell a kétezer éves etikai aranyszabályon alapul: „Mindazt,
amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek
velük” (Máté evangéliuma 7:12).
• Természetesen nehéz lenne azt állítani, hogy ezeknek az elveknek
a vegyipar minden szerepl je mindig maradéktalanul eleget tesz, de
a tendenciák világosan kitapinthatók.
24 /41
A felel s gondolkodás új etikája
Régi etika Új etika

Teljesítsd a törvény Tedd a helyes dolgot
megkívánta minimumot
Légy visszafogott Legyen látható, amint a
helyes dolgot teszed
űsak a termelési Termékgondozás az
kötelezettséggel foglalkozz életciklus mentén
Űagatellizáld a közösségi Keresd és foglalkozz a
aggályokat közösségi aggályokkal
Kockázati információt csak A közösségnek és az
szükség esetén adj ki alkalmazottaknak joguk van
minden kockázat ismeretére
Mindegyik cég önmagáért Szükséges a kölcsönös
harcol segítségnyújtás
25 /41
• (7) A REAűH által megkívánt toxikológiai vizsgálatok számos
problémát vetnek fel. Az Európai Unió tervei szerint 2018-ra az
évente egy tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott összes
anyagot regisztrálni kell toxicitási adatokkal együtt.
• Az utóbbi vizsgálatokhoz az EU Joint Research űentre (JRű,
Egyesített Kutatóközpont) nev szervezete szerint 2,1-3,9 millió
kísérleti állatra lesz szükség.
• Ezt a becslést Thomas Hartung toxikológus, a JRű egyik
tagintézetének egykori igazgatója, űostanza Rovida független
szakért és számos más toxikológus kritizálta és szerintük a fenti
mennyiséghez inkább 8-9 millió (más becslések szerint 7,5-10
millió) kísérleti állatra lesz szükség a kívánt vizsgálatok
elvégzéséhez, els sorban azért, mert a kísérleti állatok második
generációját is meg kell vizsgálni az esetleges elváltozások
kiderítéséhez. A számok közötti eltérés oka részben az, hogy a JRű
szerint a szükséges toxikológiai adatok 92%-a számítógépes
szimulációval nyerhet , míg más toxikológusok szerint ez a szám
aligha lehet 50%-nál magasabb, a maradékot mindenképpen
kísérleti vizsgálatokból lehet csak megkapni. 26 /41
• A REAűH bevezetésével az EU fontos lépést tett a fogyasztók biztonsága
érdekében, azonban a becsült adatok és a valóság között nagyon jelent s eltérés
van, ami az eredeti elképzelések felülvizsgálatát igényli.
• Az EU azzal számolt, hogy a 2008 végéig lezárult el zetes regisztrációs
id szakban 27 000 vállalkozás 180 000 kérelmet fog benyújtani 29 000 anyagra.
• Ehelyett 65 000 vállalkozás 2,7 millió kérelmet nyújtott be 140 000 anyagra. A
vizsgálandó anyagok számát valószín leg túlbecsülték a benyújtók és a valós
szám feltehet en 29 000 és 140 000 között van, optimista becslések szerint
mintegy 68 000.
• Az ezekhez az anyagokhoz szükséges, in vivo vizsgálatokban 2008-2018 között
felhasználandó állatok száma a REAűH jelenlegi szabályai szerint eléri az 54
milliót! Mindez hússzor több, mint az eredetileg becsült állatszám és a költsége a
korábban tervezett összeg hatszorosa, 9,5 milliárd euró lenne! A vizsgálatokban
felhasznált állatok 90%-át reprodukciós vizsgálatokra kívánják felhasználni, de
mindehhez nem áll rendelkezésre megfelel vizsgálókapacitás az Európai
Unióban.
• A becslések közötti lényeges eltérés miatt Hartung és Rovida a második
generációs toxikológiai vizsgálatok felfüggesztésére szólított fel, mert szerintük ez
csak akkor indokolt, ha komoly aggály merül fel az els generációs utódokkal
kapcsolatban. Helyettük inkább korszer bb módszereket javasolnak (nagy
átereszt képesség vizsgálati módszerek, sejttenyészetek, gerinctelen állatok,
halpeték, számítógépes eljárások alkalmazása). 27 /41

biotechnológia?
28 /41
A különböz gyártási folyamatokban
keletkez hulladékok mennyisége
Iparág vagy termék Évente gyártott Hulladék tömege A keletkez
mennyiség (t) (kg)/termék tömege hulladék tömege
(kg) (E) (tonna)
K olaj- és 1.000.000 - < 0,1 100.000 -10.000.000
földgázfeldolgozás 100.000.000
Nagy mennyiségben 10.000 -1.000.000 <1-5 10.000 -5.000.000
gyártott vegyszerek
Finomvegyszerek 100 - 10.000 5 - 50 500 -500.000
Gyógyszerek 10 - 1000 25 - 100 250 -100.000
Papír és karton 325.000.000 250 - 1.000 -*
Űiotechnológiai 0,1 - 1000 7.000 - 15.000 -*

termékek
környezeti hányados (EQ) = E (környezeti faktor)  Q (szennyez képesség)

mennyiség min ség
R. A. Sheldon (2007): The E factor: fifteen years on. Green Chem. 9, 1273-1283. 29 /41
A biotechnológiai folyamatokban nyert
termékek hulladékmérlege
• Egy kilogramm monoklonális antitest
el állításához tipikusan
– 7.000 kg vízre,
– 600 kg szervetlen sóra (amelyek
szintén a vizes hulladékban fogják
végezni),
– 8 kg szerves oldószerre (f leg
alkoholokra),
– 4 kg fogyóeszközre (m anyag
csövek, sz r k, tisztításhoz használt
gyanták) van szükség.
• Egy kilogramm közepes méret fehérje
génmódosított kólibaktériumból
(Escherichia coli) biotechnológiai úton
végrehajtott el állítása tipikusan
A biotechnológiában használt – 15.000 kg vizet,
38 köbméteres erjeszt tartályok (fermentorok) – 400 kg szervetlen sót,
– 100 kg szerves oldószert (ezek közül
számos veszélyes hulladéknak
min sül),
– 20 kg fogyóeszközt igényel.
S. K. Ritter (2008): Calling all chemists. Chem. Eng. News, 86 (33), 59-68. 30 /41
Csökkenthet -e a biotechnológiai
folyamatok környezeti faktora?
• Ha a vizet kizárjuk az összehasonlításból, még így is legalább ötször
nagyobb környezeti faktort kapunk a biotechnológia esetén a
gyógyszeriparhoz hasonlítva.
• Mérvadó számítások szerint a biotechnológiai ipar hatalmas, a vizet is
magában foglaló környezeti faktora legfeljebb a felére, mintegy
háromezerre csökkenthet .
• A legnagyobb problémát a híg, szervetlen sókat tartalmazó vizes
oldatok jelentik
• A nagy mennyiség víz visszanyerésére és tisztítása komoly feladat.
• További lehet ségek a javításra:
– áramlásos rendszerek alkalmazása
– genetikailag tovább módosított mikroorganizmusok használata, amelyek
széls ségesebb körülmények között (töményebb vagy nem vizes oldatok) is
jól m ködnek
– a biotechnológia kombinációja kémiai eljárásokkal (pl. a C-vitamin és a
penicillinek gyártása).
S. K. Ritter (2008): Calling all chemists. Chem. Eng. News, 86 (33), 59-68. 31 /41
Létezik-e hulladékmentes
gyártási eljárás?
• Az ecetsav el állítása
• Erjesztés (10%)
– szinte csak élelmiszeripari célra
• Metanol karbonilezése ródium Török mazsolaecet
(Monsanto) vagy irídium (BP
Chemicals) katalizátor
jelenlétében:
• CH3OH + CO űH3COOH
– 100%-os atom-hatékonyság
– 99%-os szelektivitás
– környezeti faktor = 0
• Évi szükséglet: 6,5 millió t/év Ecetsav-üzem Al-Jubailban
(2005) (Szaúd-Arábia)
32 /41
Egy hasonló fogalom: a virtuális víz
(John A. Allan, King’s űollege, London)
Virtuális víz
Termék A gyártáshoz
felhasznált víz
mennyisége (liter)
Űúza (1 kg) 1.300
Rizs (1 kg) 3.400
Tojás (1 kg) 3.300
Marhahús (1 kg) 15.400
űip (marhab r, 1 kg) 8.000
Pamuting (1 kg) 8.300
Vászonleped (1 kg) 10.800
Farmernadrág (1 kg) 10.850
Személyautó (1100 400.000
kg)
Lakóház 6.000.000
http://en.wikipedia.org/wiki/Virtual_water 33 /41
A világ m anyagtermelése és régiónkénti
megoszlása
34 /41
A m anyaghulladékok újrahasznosítása
Európában
35 /41
A hulladékok összetétele az USA-ban
36 /41
A legnagyobb volumen m anyagok
évente termelt mennyisége
Becsült
világtermelés Újrahasznosítás
Eredet M anyag (rövidítés)
(millió tonna, i kód(ok)
2008)
polietilén-tereftalát (PET, 49 1
PETE)
polietilén (nagy s r ség : 70 2 vagy 4
HDPE, kis s r ség : LDPE)
szintetikus polivinilklorid (PVC) 26 3
polipropilén (PP) 29 5
polisztirol (PS) 24 6
akril-polimerek 3 7
vulkanizált gumi 9
félszintetikus viszkóz 4
politejsav 0,5
37 /41
A politejsav lebomlása a természetben
38 /41
A bevásárlótáskák
környezetterhelése
39 /41
A. H. Tullo: Breaking the bag habit. Chem. Eng. News, 2014, 92(37), 12-17.
Frissítés: az Európai Unió készül ben lév tervezete
az egyszerhasználatos m anyagárukról
40 /41
Természetes vagy mesterséges?
41 /41
Kovács Lajos
• Melyik a jobb: a margarin vagy a vaj?
• Miért veszélyes a melamin a hamisított
élelmiszerekben?
• Van-e elegend vanília és természetes
mentol?
2/42
Margarin vagy vaj?
• „... Kitettem a tálcára egy kicsi sima
margarint (a legnagyobb adag), egy
másikat (bal sarok), ami a
koleszterincsökkent Provitamin
margarin, és a jobb sarokban a sima
vaj. Azt irták abban az e-mailben, hogy
a margarin mennyire káros az
egészségre, és ha kitesszük, akkor
semmilyen állat nem fogja
megkörnyékezni, A margarint
mindössze EGYETLEN MOLEKULA
választja el attól, hogy M ANYAG
legyen:-((((( Hát nézzétek… a vajra
ment minden hangya, a fels
margarinra is ment 2-3, ami el is
pusztult… és a vajat, ami természetes,
azt kedvelik a hangyák és eszik.
Vagyis, nekem bizonyosságot adott ez
a próba arról, hogy mit etetnek velünk
:-(((” - Facebook
http://www.urbanlegends.hu/2012/03/vaj_vagy_margarin/
3/42
Az el zmények
• III. Napóleon (1808-1873) 1869-

ben egy felhívást tett közzé,
amelyben a haditengerészet és
az alacsonyabb néprétegek
számára a vaj helyettesítésére
egy olcsón gyártható, nem
avasodó és kellemes illatú termék
kifejlesztését célozta meg.
• A versenyt Hippolyte Mège-
Mouriès (1817-1880) francia
élelmiszervegyész nyerte meg a
margarinnal.
4/42
A margarin-gyártás kezdetei
• Mège-Mouriès margarinja eléggé távol állt attól, amit ma
margarinon értünk. Készítményével a vaj képz dését szerette
volna utánozni, ezért tejet, aprított tehént gy-szövetet és a
marhafaggyú alacsony h mérsékleten olvadó részét
használta fel.
• A terméket és az eljárást szabadalmaztatta, de a francia-
porosz háború megakadályozta a felhasználását, ezért
szabadalmát eladta két holland vajkeresked nek, Anton Paul
Jurgens-nek és Simon van der Bergh-nek.
• A keresked k a holland Űrabant tartományban 1871-73-ban
létrehozták a világ els margaringyárát. A vállalkozás
sikeresnek bizonyult, 1885-ben Németországban már 46 ilyen
üzem m ködött.
5/42
Változások a margarin-gyártásban
• A margarin összetétele az id k folyamán
sokszor változott, az állati zsírok helyét
lassan átvették a növényi olajok.
• Az egyik legfontosabb további fejlemény az
ún. olajkeményítés, amely alapjait Paul
Sabatier (1854-1941, kémiai Nobel-díj, 1912)
rakta le 1897-ben. Eljárásában finom
eloszlású nikkel jelenlétében végzett
hidrogénezési reakciót használt telítetlen
vegyületek telítetté alakítására.
• Ezt a módszert Wilhelm Normann (1870-
1939) 1902-ben ipari technológiává
fejlesztette, a gyártók számos növényi és
állati olaj, pl. szezámmag-, kókuszdió-,
szójabab-, földimogyoró- és halolajok
átalakítására alkalmazták. A hidrogénezés
során a folyékony olajok szilárd vagy
félszilárd telített zsírokká alakulnak át,
amelyekb l margarinokat gyártottak.
6/42
Mi is a margarin?
• A margarin, a vajhoz hasonlóan, víz-a-zsírban típusú
emulzió, a vízcseppek eloszlatását a zsírban ún.
emulgeálószerekkel, pl. lecitinnel érik el.
• A zsírtartalom hosszú ideig 80% körül volt.
• A mai margarinok számos további adalékot tartalmaznak
(savak, tartósítószerek, vitaminok, színezékek,
antioxidánsok).
• A margarin sikerét olcsóságán és eredményes
marketingjén túl annak köszönhettte, hogy a szilárd
hidrogénezett zsiradékot a süt ipar is jobban tudja
használni, másrészt jobban ellenáll az oxidációnak is,
mint például a vaj, ezért a hidrogénezett zsírokkal
készült termékek tartósabbak, s tovább rzik eredeti
ízüket.
7/42
Zsírok és olajok 1.
• A természetes zsírok és olajok 99%-át általában trigliceridek

alkotják, melyek a glicerinnek hosszú szénláncú zsírsavakkal
alkotott származékai, észterek.
• Megkülönböztetünk telített és telítetlen zsírokat, utóbbiak
zsírsavláncában szén-szén kett s kötések találhatók.
• A telített zsírok túlnyomórészt (de nem kizárólag) állati eredet
élelmiszerben találhatók. A telítetlen zsírok a növényi olajokban
fordulnak el nagyobb arányban.
8/42
Zsírok és olajok 2.
• A telítetlen zsírsavak szén-szén kett s kötése két különböz anyagot (ún. izomert)
eredményez: a cisz-izomerben ezen atomokhoz azonos oldalon kapcsolódnak a hidrogének, a
transz-izomerben ellentétes oldalon.
• A cisz-zsírsavak hajlított szénláncúak, a transz-zsírsavak alakja egyenes, leginkább a telített
zsírsavakéra emlékeztet. A zsírokban/olajokban többszörösen telítetlen zsírsavak is
el fordulnak, amelyekben minden egyes kett s kötésnél fennáll a cisz-transz izoméria
lehet sége.
• Az egyes zsírsavakból keletkez trigliceridekben az alakbeli különbség a kristályosodási
hajlamot és a zsírok/olajok biológiai membránokban betöltött szerepét is alapvet en
befolyásolja.
• A táplálkozástani szakemberek egyöntet véleménye szerint a telítetlen olajok élettani hatása
kedvez bb, mint telített zsíroké.
• Ugyanakkor az olajok érzékenyebbek a leveg oxidáló hatásával és a magas h mérséklet
kezeléssel szemben, azaz gyorsabban avasodnak. A margarinokhoz adott A- és E-vitamin 9/42
részben az avasodás megakadályozását szolgálja.
A transz-zsírok és a margarin-gyártás
• A margaringyártásban hosszú ideig használt olajkeményítési
eljárásban a különböz mértékben telítetlen zsírsavak
hidrogénezését (telítését) végzik, ekkor a kett s kötések
számától függ en különböz mértékben telített zsírsavtartalmú
trigliceridek keletkeznek.
• A hidrogénezés körülményei között a kett s kötések átalakulása
(ún. cisz-transz izomerizáció) és vándorlása is bekövetkezhet. Az
el bbi folyamatban keletkez transz-zsírsavak mennyisége a
körülményekt l függ en 5-40% is lehet.
• A transz-zsírsavak a természetben is el fordulnak (pl. a
borjúzsírban 2-9%). Megnövekedett mennyiségük leginkább a
szív- és érrendszeri betegségekben mutatkozott kockázati
tényez nek.
• A telített zsírok bevitele a transz-zsírsavakénak mintegy 5-7-
szerese, ezért a transz-zsírsavak szerepét nem szabad
túlbecsülni: a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának
csökkentéséhez els sorban a telített zsírsavak bevitelét kell
mérsékelni és csak másodsorban a transz-zsírsavakét.
10/42
Élelmiszerek transz-zsírsav-tartalma
11
A mai margarin-gyártás 1.
• A transz-zsírsavakat övez aggodalom a margaringyártásra is hatott. A
korábbi termékekben nem ritkán a 9%-ot is elérte a transz-zsírsavak
mennyisége, ma a kívánatos érték 1,5%, s t gyakran 0,5% alatt van.
• Ezt a technológia módosításával érték el: a hidrogénezés után katalitikus,
nátrium-metilátos átészteresítési folyamatokat használnak cisz-zsírsavak
alkalmazásával. A folyamat enzimatikus változata kakaóvaj-helyettesít
zsírok és csecsem tápszer el állítására is alkalmas.
• Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) 2006. január 1-t l
kötelez vé tette a transz-zsírok mennyiségének jelölését az élelmiszereken,
ezért a technológia módosítása itt nem állt meg.
• A legújabb margarinokban egyáltalán nem használnak hidrogénezésb l
származó, transz-zsírsavakat tartalmazó triglicerideket, hanem növényi
olajokat és szilárd növényi zsírokat emulgeálnak vízzel, pl. hazánkban is
forgalomban van olyan margarin, amelynek a zöme víz, emellett 25%
olívaolajat tartalmaz.
• További fontos fejlemény, hogy a korábbi, mintegy 80% zsírt tartalmazó
termékek helyett ma már a 40-60% zsírt tartalmazó margarinok a gyakoriak,
s t megjelentek a 20%-os zsírtartalmúak is.
12/42
A mai margarin-gyártás 2.
• http://www.origo.h
u/tafelspicc/alapan
yag/20130916-a-
margarin-sem-a-
regi.html
13/42
A „fejl dés” nem áll meg...
• „Ez a légiesen könny margarin
egy csapásra megváltoztatja
mindazt, amit eddig a reggelir l
gondolt. Varázsolja a nap els
étkezésének minden percét
feledhetetlen élménnyé a lágy,
habos Rama Aeroval – vele
különösen finom és teljes lesz a
reggeli.” -
http://www.unilever.hu/brands-
in-action/detail/Rama-
Aero/383122/
• Zsírtartalom: 39%
14/42
élelmiszerekben?
mentol?
15/42
A 2008. évi melamin-botrány
• 2008 nyarán Kínában több mint 300 000 csecsem t érintett a
melaminnal szennyezett tejporbotrány, közülük hatezren súlyosan
megbetegedtek, százötven gyerek veséje leállt és hatan meghaltak.
Az újabbkori élelmiszer-hamisítás egyik legsúlyosabb esetében egy
melaminnak nevezett anyaggal keverték a tejet, hogy táplálóbbnak
látszódjon, mint amilyen valójában.
• A melaminnal szennyezett tejet négy kínai keresked cég
forgalmazta, több mint húsz cég dolgozta fel és feltehet en már jó
ideje folyhatott a “dúsítás”, miel tt a botrány kipattant volna. A
b nösök közül Zhang Yujunt, Geng Jinpinget és Gao Junjiet, akik a
melamin tejhez való hozzáadását intézték, halálra ítélték.
• A Sanlu Group vállalat forgalmazta a termékeket, vezet jét, Tian
Wenhua-t életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
• Valószín leg kevesen érezték elég súlyosnak az ítéletet ezért az
aljas b ntettért. A hamisításra akkor derült fény, amikor egy kínai
tejtermékeket importáló új-zélandi vállalat észrevette a melamint a
termékekben ill. Kína Kanszu tartományában 16 gyereknél vesekövet
észleltek.
16/42
Fehérjék nitrogéntartalmának meghatározása 1.
• A csalást az tette lehet vé, hogy
az élelmiszerek, így a tej
fehérjetartalmát is hagyományosan
Johan Kjeldahl (1849-1900) dán
vegyész módszerével mérik,
amelyben a fehérjék
nitrogéntartalmát roncsolás után
ammóniagázként (pontosabban
ammónium-szulfátként) határozzák
meg. Ebben az eljárásban a
legtöbb nitrogéntartalmú vegyület
ammóniagázt szolgáltat,
függetlenül attól, hogy milyen
forrásból származik.
• A melamin magas nitrogéntartalma
miatt (67%) már csekély
mennyiségének hozzáadásával
jelent sen lehet növelni az adott
élelmiszer látszólagos
fehérjetartalmát.
17/42
Fehérjék nitrogéntartalmának meghatározása 2.
• Egy másik nitrogén-meghatározási
eljárást Jean-Űaptiste André Dumas
(1800-1884) francia vegyész dolgozott ki.
Dumas módszerében minden kötött
nitrogént tartalmazó vegyületet
nitrogéngázzá alakítanak és így mérik az
eredeti nitrogén mennyiséget. Dumas
eljárása gyorsabb, ám drágább
Kjeldahlénál, azonban ez a módszer sem
alkalmas a különböz eredet
nitrogéntartalom megkülönböztetésére.
• A melamin kimutatására a botrány
óta több új eljárást is kidolgoztak, pl.:
– Egy gyors, elektrospray
tömegspektrometriának nevezett
m szeres eljárás azonnal képes kimutatni
a melamin jelenlétét.
– Egy másik, kínai kutatók által kidolgozott
módszer a luminál nev anyag azon
tulajdonságát használja ki, hogy az kék
színben kezd el világítani, mihelyt
melaminnal érintkezik.
– Az RSSL brit élelmiszer-analitikai cég
kutatói fluoreszcens festékkel jelölt
antitesteket alkalmaznak egy ELISA-nak RSC Adv., 2015, 5, 1125.
nevezett eljárásában. 18/42
A tejtermékek fogyasztása Kínában
• A kínai populáció jelent s része nem fogyaszthat állati eredet tejet és
tejtermékeket, mert a tejben található tejcukor (laktóz) számukra nem
emészthet és hasmenést okoz (laktóz-intolerancia).
• Kína persze hatalmas népesség ország és még így is sokan vannak,
akik számára a tejtermékek jól emészthet ek. Ehhez az is hozzájárul,
hogy a tej fogyasztása presztizzsé vált a modern Kínában és az ország
tejfogyasztása jelent sen megn tt az utóbbi néhány évben.
• A Kínában termelt tejb l csokoládét, süteményeket, tejkaramellát
gyártottak és a melaminnal hamisított, exportált tej világszerte nagy
felháborodást keltett.
Tejtermelés Kínában
(1980-2006)
19/42
http://www.fao.org/docrep/011/i0588e/i0588e04.htm
A melamin és a rokon vegyületek szerkezete
• A melamin nem tévesztend össze a melaninnal, amely utóbbi a tirozin nev
aminosavból képz d sötét szín , a b rben, sz rben, hajban el forduló
pigmentanyag és többek között a napsugárzás káros hatásától véd, hiánya az
albínók fehér b rszínét okozza.
• A melamin a m anyagipar fontos alapanyaga, a melamin-formaldehid m gyanták
kit n mechanikai és egyéb tulajdonságaik miatt (színtelenek, jó elektromos
szigetel k) igen elterjedtek, pl. tálak, tányérok, poharak, különleges papírok
készülnek bel lük.
• A melaminnal rokon anyag a cianursav, amely a legrégebbi ismert szerves
vegyületek egyike, űarl Wilhelm Scheele (1742-1786) már 1776-ban el állította. A
cianursav és származékai szintén fontos vegyipari alapanyagok, gyomirtószerek,
tartós (reaktív) színezékek, uszoda-fert tlenít szerek készülnek bel lük.
• A cianursav szerkezetéhez hasonló a húgysav, szintén Scheele fedezte fel 1776-
ban Űergmannal egyidej leg. A húgysav az egyik legfontosabb, vizeletben
el forduló anyagcseretermék.
20/42
A melamin és a cianursav toxicitása
• A melamin nem különösebben mérgez anyag, állatkísérletekben a
heveny toxicitása a konyhasóéval összevethet (LD50 patkányban
lenyelve 3161, más források szerint 6000 mg/ttkg; humán toxicitási
adatok nem állnak a rendelkezésünkre).
• A melamin a vérplazmából mintegy 3 óra felezési id vel változatlanul
kiürül. A nagy mennyiségben adagolt melamin idült hatásaként
állatkísérletekben vesek képz dését, a húgyhólyag gyulladását, kóros
sejtburjánzást (hiperpláziát), hím patkányokban húgyhólyagrákot
figyeltek meg. Patkányokban 63 mg/ttkg/nap adagban a
vesek képz dés még nem kezd dött meg (NOEL-érték).
• A cianursav a melaminhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik (LD50
patkányban 7700 mg/ttkg, lenyelve), az emberb l a cianursav 98%-a 24
órán belül változatlanul kiürül. Állatkísérletekben nagy mennyiségben a
cianursav a veseszövetek károsodását és elhalását idézte el , a meg
nem figyelhet károsodás szintje (NOAEL-érték) 150 mg/ttkg/nap volt.
21/42
• A 2008-as melaminügyet 2007-ben megel zte mintegy 1000 kutya és
macska pusztulása az USA-ban, amelyben melaminnal és cianursavval
szennyezett állateledel volt a kiváltó ok. Nem világos, hogy a cianursavat
is szándékosan adták-e az állateledelhez, vagy a melamin
szennyez jeként került bele.
• A két említett anyag kevéssé mérgez külön-külön, azonban együtt
fokozott vesek képz dést okoznak. Az elkülönített vesekövek
vizsgálatából megállapítható volt, hogy azok rosszul oldódó melamin-
cianursav elegyet tartalmaztak. Feltételezik, hogy a melamin és a
cianursav az emészt rendszerben felszívódnak és egyel re tisztázatlan
módon a vesében összetalálkozva kicsapódnak az említett összetétel
vesek formájában. A melamin-cianursav kristályok rossz oldhatóságát
az okozza, hogy a két anyagot er s másodlagos kölcsönhatások,
hidrogénkötések hálózata tartja össze és óriási halmazokká alakítja.
22/42
A melamin-cianursav és melamin-húgysav
aggregátumok szerkezete
melamin melamin-cianursav aggregátumok

Ag-Si felületen
melamin-cianursav
kristályok
23/42
melamin-húgysav aggregátumok
• A melaminnal “dúsított”, Sanlu márkájú kínai tejporokban kimagasló
melaminkoncentrációt mértek, a legnagyobb érték 2563 milligramm volt
kilogrammonként!
• A melaminmérgezésben érintett betegek esetében ezúttal nem melamin-
cianursav, hanem melamint és húgysavat 1 : 1,2-2,1 arányban
tartalmazó vesekövekr l számoltak be.
• A túlnyomóan húgysavat tartalmazó vesekövek aránya normális
körülmények között viszonylag ritka (5-10% körüli), els sorban a fejl d
országok betegeire jellemz . A háttérhez hozzátartozik, hogy a
csecsem k lényegesen nagyobb arányban választanak ki húgysavat,
mint az id sebb gyerekek vagy a feln ttek és alapvet en ez volt az oka
annak, hogy a melaminnal szennyezett tejterméket fogyasztó betegek
zöme egészen fiatal volt (6-36 hónapos).
• Ha a melaminmérgezés során meginduló vesek képz dést id ben
észlelik, akkor az viszonylag egyszer en kiküszöbölhet : a k képz dés
els sorban savas közegben játszódik le (5,5-ös pH alatt), a citromsav
nátriumsójával vagy nátrium-hidrogén-karbonáttal (ami a süt porok f
alkotórésze) a pH-t a normális 6,5-7,0 körüli értékre emelve a kisebb
kövek feloldódnak. Nagyobb kövek esetén természetesen m téti
beavatkozás szükséges.
24/42
A 2007/2008. évi melamin-botrány
következményei
• A melamin-botrány kapcsán az Európai Élelmiszer-biztonsági
Hatóság (EFSA) biztosította fogyasztóit, hogy az európai
fogyasztókat (els sorban gyerekeket) nem fenyegeti veszély, ha nem
fogyasztanak ezekb l az élelemiszerekb l túl sokat. Az Egészségügyi
Világszervezet (WHO) szerint a szervezet elviseli a melamin kis
mennyiségét 0,2 mg/ttkg/nap adagban, az USA Élelmiszer- és
Gyógyszerhivatala (FDA) pedig 0,063 mg/ttkg/nap értékben határozta
meg azt az adagot, ami még nem tekinthet ártalmasnak.
• Figyelembe véve a melamin említett gyors kiürülését, bizonyosra
vehet , hogy ezek a határértékek jóval a káros szint alatt vannak,
valószín leg inkább a fogyasztók megnyugtatását szolgálják, mert
szakmailag nem indokolt ilyen alacsony határérték, a korábbi
határértékek is elegend ek voltak (WHO: 0,5 mg/ttkg/nap, FDA: 0,63
mg/ttkg/nap). Az alapvet gond azonban nem a határértékkel volt,
hanem annak be nem tartásával.
25/42
élelmiszerekben?
mentol?
26/42
A 2007. évi igNobel-díj
• Az igNobel-díj (az angol ‘ignoble’:
alantas, fölösleges, semmire sem
való szóból és Alfred Nobel
személynevéb l képzett szó), a
Nobel-díj paródiáját jelenti. A
nemzetközi tudományos élet azon
szerepl i részesülhetnek benne,
akiknek tevékenysége értelmetlen
felfedezésekhez, használhatatlan
találmányokhoz vagy egészen
egyszer en mulatságos
javaslatokhoz vezetett.
• A 2007. évi kémiai igNobel-díjat a
japán Mayu Yamamoto
(International Medical Center of
Japan) kapta „vanillin - vanillin
illatanyag és aroma - kivonásáért
tehéntrágyából.”
27/42
Hm...
28/42
Vanillin egy hulladékból
• A díjazott japán kutató egy ipari megbízást teljesített a Sekisui
űhemical űompany cég számára akkor, amikor a ligninben gazdag
tehéntrágyát kémiai reakcióban (tehát nem extrakcióval, kivonással)
alakította át vanillinné. A vanillin el állítása ligninb l régóta ismert
folyamat és hosszú ideig ezt használták a szintetikus vanillin
gyártására, nagyrészt a papírgyártás melléktermékeként keletkez
szulfitlúg feldolgozásával.
• Az igNobel-díj odaítélésének tényén sokan jót derültek idehaza és
külföldön egyaránt. Alig akadt valaki, aki felhívta volna figyelmet arra,
hogy itt valami baj van a díj odaítélésével és indoklásával. Számos
nyersanyagunk másodlagos forrásból származó anyagok
újrahasznosításából ered, a legnagyobb mennyiségben használt
élelmiszer, az ívóvíz gyakran szennyvizek tisztításából nyerhet ...
Úgy t nik, a rendkívül nagy néps r ség Japán egyik
környezetvédelmi problémája megoldására tett kísérletét ezúttal nem
sikerült megértetni a közvéleménnyel és a sajtóval.
29/42
Néps r ség és mez gazdasági terület
Japánban
30/42
Miért kell mesterséges vanillint készíteni?
• A válasz roppant egyszer : nincs elegend természetes
forrásból származó vanillin.
• Vanillinb l jelenleg évente mintegy 18 000 tonnát
használunk, ebb l csupán 1800 tonna nyerhet vanília
növényb l, a többit mesterségesen kell el állítanunk. A
természetes és mesterséges vanillin ára között egy 200-
szoros szorzó van.
• A vanillint nem csupán étkezési célra használjuk,
vegyipari nyersanyag is.
• A vanília eredetileg Közép-Amerikából származik: amikor
Hernán űortés meghódította az Azték Űirodalmat, az
aztékok csokoládé ízesítésére használták a vaníliát,
Európába 1528 körül jutott el a kakaóval együtt.
31/42
A vanília
• A vanília meglehet sen kényes növény,
termesztéséhez nedves trópusi klíma,
mintegy 1500 m tengerszint feletti
magasság és nagy szervesanyag-tartalmú
talaj szükséges.
• A vaníliát hosszú ideig csak shazájában
tudták termelni, mert a virágzó növény
beporzását egyetlen egy napon a
Melipona nemzetséghez tartozó, fullánk
nélküli méhek és néhány kolibriféle tudja
csak elvégezni.
• Jelenleg Madagaszkár a legnagyobb
vaníliatermel , 2006-ban a világtermés
58%-át adta. A vaníliát mind a mai napig
kézi beporzással termékenyítik meg,
Morren belga botanikus 1836-os
megfigyelése nyomán. Egy munkás
naponta mintegy 1000 virágot tud
megtermékenyíteni, így az évi 1800 tonna
termés el állítása rendkívül sok fizikai
munkát igényel.
32/42
A vanília kézi beporzása
33/42
A vanillin
• A 10-20 cm hosszú, babszer nyers termés nem tartalmaz vanillint, amely
az általunk ismert vaníliarúd f illatanyaga, a vanillin csak többhónapos,
bonyolult érlelés közben képz dik a vanillin-glükozidból.
• Az érlelés során a vanillin egy része kikristályosodik a termés felszínén.
Az érlelt fekete termés mintegy 2% vanillint és még közel 200 más
összetev t tartalmaz, amelyek együtt adják a vanília jellegzetes aromáját.
• A vanillint az élelmiszer-, illatszer- és vegyiparban használják. A
szintetikus vanillin gyártását 1874-ben, a vanillin szerkezetének
tisztázása után 16 évvel kezdték meg koniferinb l. A szintetikus vanillin
el állítására jelenleg leggyakrabban használt eljárás gvajakolból indul ki
és egy kétlépcs s módszert használ.
• A természetazonos vanillin mellett gyakran annak egy szénatommal
többet tartalmazó változatát, az etilvanillint használják, mert intenzívebb
aromát ad, mint maga a vanillin.
34/42
A vanília és vanillin szerkezete
35/42
A vanillin el állítása
Melody M. Bomgardner: The problem with vanilla.

Chem. Eng. News, 2016, 94 (36), 38-42. 36/42
A mentol
• A gyógyászat, az élelmiszer- és kozmetikai ipar másik kedvelt
alapanyaga a mentol. A mentolt a különféle menta gyógynövényekb l
nyerik, ehhez a legnagyobb mennyiségben használt faj a nálunk is jól
ismert borsos menta (Mentha × piperita L.,).
• A növény 1-3 százaléknyi illóolajat tartalmaz, amelyet egy kíméletes
eljárással, az ún. vízg zdesztillációval nyernek ki. Az olajnak mintegy a
fele mentol és származékai, terpénszármazékok, flavonoidok és más
anyagok. A kellemes illatú, h sít hatású mentolt az élelmiszer- és
kozmetikai iparban (pl. fogkrémekben, parfümökben) nagy mennyiségben
használják.
• A mentaolajat és a mentolt a gyógyászatban a bélrendszer, az epeutak
görcseinek csökkentésére, epekövek feloldására, emésztési panaszok,
viszketések, orrdugulás enyhítésére, fejfájáscsillapításra és köptetésre
használják. A borsosmenta illóolajának hatása jól felderített: az olaj a
bélrendszer simaizmait relaxálja, az idegsejtek ingerelhet ségét
csökkenti - ez a hatás els sorban az olajban található mentolnak
köszönhet . A mentaolajat a szokásos adagban használva egészséges
emberekben nem észlelhet semmilyen káros mellékhatás.
37/42
A borsos menta
és a (-)-mentol
38/42
A mentol
• A vanillinhez hasonlóan a mentolszükséglet sem fedezhet természetes
úton, bár a mentol esetében kevesebbet kell pótolni kémiai szintézissel, a
mentol forrásául szolgáló egyes mentafajok termesztése is egyszer bb,
mint a vaníliáé.
• A természetes, ún. (-)-mentollal azonos, mesterségesen el állított mentol
az évi mentoltermelésnek (kb. 19 000 tonna) mintegy a 30 százalékát
adja.
• Ennek a szintetikus mentolnak az el állítása azonban komolyabb feladat,
mint a vanilliné. A mentolmolekulának nyolcféle formája létezik, ezeket
optikai izomereknek nevezzük. Olyan molekulákról van szó, amelyek
összetétele és az atomok kapcsolódási sorrendje azonos, mégis
némiképp különböznek egymástól. A különbség az egyes atomcsoportok
egymáshoz képesti térbeli helyzetéb l adódik. A mentolfélék
molekuláiban három ponton jöhet létre ilyen különbség, ezek mindegyike
kétféle helyzetet vehet fel, innen adódik a 2 × 2 × 2 = 8 lehet ség. Az
említett 8 izomerb l egy fordul el a legnagyobb mennyiségben a
természetben, ezért a síkban polarizált fény síkját balra forgató (-)-mentolt
szokás “természetes” mentolnak is nevezni, jóllehet több mentolizomer is
megtalálható a természetben.
39/42
A mentolizomerek szerkezete
40/42
A mentol szintézise és egy tanulság
• Az egyes mentolizomerek közötti különbség megnehezíti a kémiai
szintézist. Számos eljárásban a fenti izomerekb l több is keletkezik,
amelyeket egymástól el kell választani. Egy másik lehet ség, hogy eleve
olyan módszert választunk, amelyben csak egyetlen egy anyag
keletkezik. A különböz , melléktermékként keletkez mentolizomerek
mindegyike a (-)-mentolhoz hasonló h sít és friss illathatással
rendelkezik, de egyik sem éri el a (-)-mentol potenciálját, így már kis
mennyiségük is rontja a végtermék min ségét. A (-)-mentol mesterséges
el állítását a vanillingyártásban is jelent s Haarman and Reimer cég
meta-krezolból, a japán Takasago cég pedig a (+)-citronellál ill. mircén
nev terpénszármazékokból oldotta meg Ry ji Noyori (kémiai Nobel-díj,
2001) segítségével. A japán cég önmagában mintegy 3000 tonna (-)-
mentolt állít el évente.
41/42
Egy tanulság
• A vanillin és mentol története egy bizonyos szempontból ugyanaz a régi
sztori, ami már évezredek óta ismétl dik az emberiség történetében.
Mindig van valami, amib l soha nincs elegend , legyen az nyersanyag,
energiahordozó, élelmiszer, luxuscikk vagy bármi más és er feszítéseink
jelent s része arra irányul, hogy szükségleteinket próbáljuk meg
kielégíteni a hozzáférhet nyersanyagok átalakításával...
42/42

Kemiatevhitek PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kemiatevhitek PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Kémiai tévhitek 9.

A „Ű17-vitamin”/laetrile a gyógyítás történetének

• A csonthéjasok magvában található amigdalin

• Űajor Imre színész

• A brómciánt fém-cianidok és bróm reakciójában állítják el vízben vagy szén-

• A ciánvegyületek közül a hidrogén-cianid szintén 3A. osztályú mérgez harci

(Dr. Victor Herbert hematológus)

• 1943 októberében a megszálló német csapatok úgy hagyták el

Feny araszoló lepke

2009. jan. 20.

Juscsenkó vérében a szokásos dioxinkoncentráció hatezerszeresét találták, az

• 1 ppm (parts per million, 10-6 rész) az egész

(űsokonai Vitéz Mihály: Marosvásárhelyi gondolatok, 1798 vagy 1799)

• Ha néhány távolabbi összefüggést

gram per gram per liter

• Az arzén rákkelt hatását emberen több tényez valószín síti,

•Salvarsan (606, Arsphenamine)

• 1 gramm (1 g) a kilogramm ezredrésze

(Rádióinterjú Űartha Andrással, a Magyar Állami Földtani Intézet osztályvezet jével,

élelmiszerfogyasztás adatainak India 50

koncentrációban serkent , míg Pakisztán 50

nagyobban gátló hatással rendelkezik, Svájc 50

• Nem bizonyított oksági viszony az arzénszint és az öngyilkosságok

1812, 1 9.4  1.0 Szt. Ilona, 1821 május 6, 2 9.7  1.6

15 perc után 60 perc után

• A higany különleges fizikai tulajdonságai igencsak megnehezítik a kezelését.

A víz felszínén úszó

A fejlett országokban (elsõsorban az Amerikai Egyesült Államokban), de újabban hazánkban is

Az egyik vizsgálat [1] az alábbi megállapításokra jutott:

Adatelemzés: A CVD-betegségek megelõzésére szedett alacsony dózisú aszpirin (#100 mg 1-2

Az elemzés korlátai: A hemorrhagiás stroke-ra gyakorolt hatást csak korlátozottan vizsgálták,

Következtetés: Az aszpirin megelõzésben játszott szerepét egyénekre bontva kell értékelni a

Egy másik tanulmány [2] a CVD- és CRC-betegségekkel foglalkozó tanulmányok metaanalízisét

(Dr. Victor Herbert hematológus)

• 1943 októberében a megszálló német csapatok úgy hagyták el

Feny araszoló lepke

2009. jan. 20.

Juscsenkó vérében a szokásos dioxinkoncentráció hatezerszeresét találták, az

• 1 ppm (parts per million, 10-6 rész) az egész

(űsokonai Vitéz Mihály: Marosvásárhelyi gondolatok, 1798 vagy 1799)

• Ha néhány távolabbi összefüggést

Hinkley Évi csapadékmennyiség: 150 mm

• “The truth is rarely pure and never simple.”

• A guármagliszt 80 százaléka egy D-mannóz tartalmú poliszacharid, amely

• S. L. Rovner: Chem. Eng. News, 2010, ápr. 5, 36. 38/44

• Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági

• Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági

• Hogyan függ össze az ólomakkumulátor-

• A Hajdú-Bihar megyei Tetétlenen

• Az ólom a természetben galenit (ólom-szulfid), cerusszit (ólom-karbonát) és

Chem. Eng. News, 94(7), 26-29,

• Hogyan függ össze az ólomakkumulátor-

• 1993 óta összesen tizenhárom, kis lépték kísérletet szerveztek

• A kísérlet értékel i, köztük néhányan maguk a résztvev k is úgy

• „World's biggest geoengineering

• Hogyan függ össze az ólomakkumulátor-

HO 6 • Néhány eml s (pl. majmok, ember)

• Orvosi Nobel-díj (1950): a

D-glükopiranóz D-szorbit L-szorbóz

• A benzoesav és sói ismert tartósítószerek (E210-213)

• Nem állapítható meg egyértelm összefüggés a benzoesav és

• A benzoesavat és ű-vitamint együtt tartalmazó élelmiszerekkel

• 2008-ban a Virgin Atlantic Airways légitársaság