1.

Tétel
Az egészség fogalma, az egészséget meghatározó tényezők.
Az egészségfejlesztés területei és megvalósítása a bölcsődei nevelésben.
A család szerepe az egészséges életvitel és életvezetés során.

WHO – 1946 – egészség fogalma: „Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét
állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.”
Az egészség az emberre vonatkozó fogalom, ami az életminőséggel áll kapcsolatban, nem
korlátozódik az egyén egyetlen tulajdonságára, hanem az egész életet jellemzi, azt áthatja.

Az egészséget meghatározó tényezők (szűkebb értelemben)

- genetika: öröklött hajlam a betegségekre
- életmód, életvitel, egészségmagatartás (táplálkozás, fizikai munka, dohányzás,
alkohol, stb)
- környezet (családok, barátok, lakóközösségek, munkahelyi közösség, stb)
- intézményi hatás (egészségügy, oktatás, politika)

Az egészségfejlesztés egy tágabb fogalom, amely magába foglalja az egészség javítására

szánt intézkedéseket, és ezen belül az egészségnevelést is.
„Az egészségnevelés célja, hogy az egészségkulturális szint emelésével, az életmód
formálásával elősegítse egyrészt az egészség kialakulását, megtartását, a betegségek
megelőzését, másrészt, hogy a betegek egészségi állapota mielőbb helyreálljon” (Pál és mtsai,
2005, 29).
Az egészségfejlesztés területei:
1. egészségnevelési programok: céljuk az emberek tanítása, segítségadás magatartásuk
önkéntes megváltoztatásához. Szervezhetőek egyéni és csoportos formában, illetve a
tömegkommunikáció segítségével.
Szintjük:
─ elsőfokú: az egészséges életmód különböző összetevőinek ismertetése (pl.
egészséges táplálkozás, testmozgás)
─ másodfokú: miként alakítsuk életmódunkat reverzibilis problémák esetén (pl.
túlsúlyosság esetén milyen étkezési és mozgási szokásokat kövessünk)
─ harmadfokú: krónikus, gyógyíthatatlan betegségben milyen életmódbeli
szokásokat kövessünk (pl. cukorbetegség)
Módszerek: előadás, bemutatás, tréning, ismertetők, módszertani anyagok átadása,

2. megelőző jellegű egészségügyi szolgáltatások: védőoltások, önvizsgálat megtanítása,

gyermek- és anya védelmi szolgáltatások

3. közösségi szintű munka: közösségekért végzett egészségfejlesztő munka pl.

önsegélyező csoportok, helyi sportlétesítmények kialakítása, fejlesztése pl.
konditerem, sportpálya

4. szervezeti szintű fejlesztések: szervezeten belüli egészséges körülmények

megteremtése pl. egészséges ételválaszték biztosítása munkahelyi étkezéseknél,
természetes fény

1
 5. egészséges környezettel kapcsolatos intézkedések:pl. tiszta víz biztosítása,
dohányzásmentes terület biztosítása, szemétlerakó helyek biztosítása

6. gazdasági és szabályozási tevékenységek: az állam szabályozási és gazdasági

intézkedésekkel is hozzájárul az egészségfejlesztéshez pl. cigaretta árának emelése, 18
év alattiak nem vehetnek dohányárut és alkoholt, stb.

Az egészségfejlesztés megvalósítása a bölcsődei nevelésben:

Bölcsődében az egészségvédelemre és a prevencióra helyezünk nagy hangsúlyt.
Az egészségnevelés összetartozik a gondozással, a szomatikus, a pszichés, az érzelmi, az
értelmi, akarati neveléssel, valamint a szociális fejlődéssel.
Cél: az egészségügyi szokások, az egészséges életmód kialakítása, amelynek a jövőre nézve
alapozó jellegük van.
A bölcsődés gyermekek egészségvédelme
─ A betegség gyanúját a bölcsődei kisgyermeknevelő jelzi a bölcsőde orvosának, aki
indokolt esetben „kitiltja” a gyermeket a közösség védelmében. Jogszabály írja elő,
hogy a bölcsőde köteles havi négy órában bölcsődeorvost megbízni a feladatok
ellátásával. ( 15/1998. NM rendelet)
─ A kisgyermeknevelő gondoskodik arról, hogy a szülő minél hamarabb elvigye a
gyermekét.
─ A bölcsődében minden esetben ún. sürgősségi ellátás (lázcsillapítás, elsődleges
sebellátás stb.) történik, a betegség kezelése a család orvosának a feladata.
─ Lezajlott betegség után a szülő köteles orvosi igazolást vinni a bölcsődébe, melyet a
kisgyermeknevelő a bölcsődei gyermek egészségügyi törzslapján dokumentál, és a
bölcsőde orvosa számára megőriz.
A betegségek megelőzése érdekében a higiénés szabályok betartása mellett szükséges, hogy
a bölcsőde naponta biztosítsa:
─ a megfelelő időtartamú szabad levegőn tartózkodást játék és alvás formájában;
─ a megfelelő étrendet, folyadékpótlást, vitaminellátást, a fejlődéshez szükséges anyagok
bevitelét.
─ Hetente egyszer, illetve szükség szerint kell ágyneműt, valamint a jellel ellátott
törölközőt váltani.
─ A törölközők elhelyezése úgy történjék, hogy azok egymással ne érintkezzenek.
Ugyanilyen módon kell megkülönböztetni a gyermekek fésűit, hajkeféit, fogkeféit.

Egészséges életre nevelés a bölcsődében

- Az egészséges életmódra nevelés egyik fontos területe az étkezés. Az utóbbi évtized
tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a táplálkozás és az egészség összefügg
egymással. Étlaptervezéskor figyelembe vesszük, hogy az étrend egészséges, ízletes
legyen. Feleljen meg az élettani szükségleteknek, a napi energia és
tápanyagtartalma pedig biztosított legyen. Legyen változatos, idényjellegű, ízben és
formában pedig összehangolt, tartósítószer- és adalékanyagmentes.
- Helyes étkezési szokások kialakítása: étkezések hangulata, ízlésesen megterített asztal,
az étel kínálása, gyümölcsnap
- mindennapi mozgás, levegőzés, közös séta, mely rászoktatja a kicsiket a mozgás
örömére, és felhívja a figyelmüket a természet szépségére is.
- A mozgáskedv megőrzése: ehhez megfelelő hely, környezet, mozgásfejlesztő
eszközök biztosítása

2
 - Pihentető alvás feltételeinek megteremtése
- lelki egészségvédelem: kompenzálni kell azokat a káros hatásokat is melyeket a
kisgyermek a család deviáns magatartása miatt elszenved. Szeretettel teli légkörben
segíthetjük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését.
- Fontos a higiénés szabályok kialakítása is: helyes kézmosás, szalvéta használata,
fogmosás, a környezet tisztántartása, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés…
- A bölcsőde orvosa rendszeresen ellenőrzi, figyelemmel kíséri a gyermekek egészségi
állapotát, tanácsaival segít a betegségek megelőzésében, kivédésében
- Fontos, hogy a bölcsődés gyermekeket ellátó munkatársak is egészségesen tudjanak
dolgozni: évente munkaköri alkalmassági vizsgálat, tüdőszűrő, kiégés elleni védelem.

A fertőző betegségek terjedésének megállításáért az alábbiakat tesszük:

─ gyakori, rendszeres szellőztetés;
─ saját jellel ellátott tisztálkodási eszközök biztosítása;
─ rendszeres napi, heti, havi takarítások a bölcsőde tisztaságának érdekében;
─ a bölcsőde helyiségeinek és eszközeinek fertőtlenítése.

A bölcsődei dolgozók egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai

─ A dolgozó köteles munkába lépés előtt a foglalkozás-egészségügyi orvosnál
munkaköri alkalmassági vizsgálaton megjelenni. Egészségügyi nyilatkozatot kell
aláírnia, melyben nyilatkozik, hogy nincs eltitkolt betegsége, és részt vesz a
foglalkozás-egészségügyi orvos által megjelölt vizsgálatokon, amely alapján
alkalmassága elbírálható. (33/1998. (VI.24.) NM rendelet)
─ A dolgozó köteles jelenteni a bölcsőde vezetőjének, ha egészségi állapotában a
munkáját kedvezőtlenül befolyásoló változás (ismeretlen eredetű lázas megbetegedés,
mások megbetegedését okozó bőrbetegség, hasmenés és heveny gyomor- és
bélpanaszok) következik be, vagy a vele közös háztartásban élő személynél
hasmenéses megbetegedés fordul elő.

A család szerepe az egészséges életmódra való nevelésben

─ A család jelentősége nem csupán abból áll, hogy a helyes családi élet kialakításával
elősegíti a gyermek fejlődését, fokozatos önállósulását, a különféle
makroközösségekbe való beilleszkedést, vagyis a szocializációt. A családnak ezeken
kívül olyan légkört kell kialakítania, ahol a testi-lelki kötődési szükséglet,
összetartozás tartós átélése elégül ki.
─ A családnak fontos feladata, hogy felkészítse gyermekeit a felnőtt életre, segítse
identitásuk kialakulását.

─ Az egészséges életmódra nevelés komplex folyamat. Alapja a gondosan összeállított, a

gyermek számára is átlátható, logikus és könnyen elfogadható napirend. Következetes
alkalmazása, a rugalmas változtatások megbeszélése megalapozza a gyermekekben az
egészséges életritmus kialakításának igényét.
─ Döntő szerepe van a szülőknek abban, hogy milyen viselkedési mintákat, szokásokat
alakítanak ki. Fontos, hogy a gyermekekkel következetes legyünk és mutassunk
példát. Használjuk ki azt, hogy a gyermek szereti utánozni a felnőtteket. Fontos, hogy
a gyermek szívesen hajtsa végre azt a cselekvést,amihez hozzá akarjuk szoktatni.
Meggyőzéssel hassunk az érzelmekre, az akaratra és a viselkedésre, de fontos a
kortársak befolyásoló hatása is.

3
─ Az alvási-, étkezési-, higiénés szokások, mozgás, játék, szabadidős tevékenység
kiépítése mind a család feladata.
─ Az esti elalvás szertartásait már kisgyermekkortól ki lehet alakítani, és ki is kell
alakítani, ami minden nap meghatározott időben, meghatározott tevékenységhez
kötve (fürdés, mese) jelenjen meg. Fontos, hogy a gyermek korának, igényének
megfelelő, de legalább 8 órai alvást biztosítsunk. Így nem lesz problémás a
kisiskoláskorban az elalvás sem, pihenten tud figyelni, és koncentrálni a másnapi
iskolai feladatokra.
- A gyermekek étrendjét (tejtermékek, sok gyümölcs, zöldségfélék, szénhidrát, húsfélék
megfelelő aránya) életkoruknak, igényeiknek megfelelően szükséges kialakítani. A
gyermekekben tudatosíthatjuk a helyes táplálkozási szokások fontosságát, egészségre
gyakorolt hatásukat.
- Fontos a személyes higiénés szokások (napi tisztálkodás, fogmosás, étkezések előtti
kézmosás) kialakítása, folyamatos gyakoroltatása, rögzítése egyaránt.
Hangsúlyoznunk kell e szokások fontosságát, a betegségek megelőzésében betöltött
szerepét.
- A mindennapos friss levegőn való sport játék, szabadidős tevékenység biztosítása az
egészséges személyiségfejlődés része.
- A jól szervezett, szakszerűen irányított szabadidő fejleszti a testi, lelki, szellemi
egészséget, az akaratot, jellemet, cselekvési képességeket, erkölcsi arculatot, kulturált
magatartást, esztétikai érzéket, alakítja a társas kapcsolatokat.