180 Nap Alatt A Biblián Át PDF

PHILIP YANCEY
TIM STAFFORD
180
nap alatt
a Biblián át
‫״‬Könyvünk egy száznyolcvan napos bibliaolvasó program.
A Biblia összes könyvéből legalább egy fejezetet tartalmazó
válogatás, valamint a részekhez fűzött rövid kommentárok
átfogó képet adnak a Szentírás »cselekményéről«, főbb
témáiról, és láthatóvá teszik az egyes könyvek közötti
összefüggéseket - érdekes perspektívát és új felfedezéseket
kínálva. A Biblia történetfolyamának jobb áttekintését segíti,
hogy a válogatás az események történeti sorrendjét követi.
Tekintsük ezt a válogatást olyan felfedezőútnak, mintha egy

képgalériába lépve - mielőtt részletesen szemügyre vennénk
a műveket - végigsétálnánk az egész galérián, bepillantva
minden egyes terembe, hogy átfogó képet kapjunk a kiállítás
koncepciójáról, arról a központi gondolatról, amely a képek
kiválasztása m ögött húzódik. S miközben a termekben
sétálgatunk, rákapunk a művészet ízére, és kedvünk támad
ahhoz, hogy újra és újra visszatérjünk a galériába, és
gyönyörködjünk a festményekben."
Philip Yancey ésTim Stafford
ISBN 978-963-288110-2‫־‬
%
harmat
www.harmat.hu
8 2 5 0 0 Ft
PHILIP YANCEY - TIM STAFFORD
180 nap alatt

a Biblián át
HARMAT
Budapest, 2012
Study materials adapted from NIV Student Bibié
Originally published in the U.S.A. underthe title NIV Student Bibié
Copyright Notes by Philip Yancey and Tim Stafford
Used by permissioh.‫ ׳‬All rights reserved.
Hungárián edition published under special arrangement

with The Zondervan Corporation, Grand Rapids, Michigan, U.S.A,
www.zondervan.com
Fordította: Csiszár István
Hungárián edition © 2012 by Harmat Kiadó

All rights reserved. Minden jog fenntartva.
ISBN 978-963-288-110-2
Ahol másként néni jelöltük, a bibliai, idézeteket

az 1975. évi új fordítású Biblia javított kiadásából vettük át.
(Kiadja a Magyar Bibliatársulat megbízásából
a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Búdapest, 2006).
TARTALOM
1. A cselekmény kibontakozik
□ 1. nap, 1 Mózes 1: A kezdetek könyve...................................................... 13

□ 2. nap, 1 Mózes 2: Egy nagyszerű p illanat..................... 15
□ 3. nap, 1 Mózes 3: A zuhanás.....................................................................16
□ 4. nap, 1 Mózes 4: Az ajtóban leselkedő b ű n ...................... 18
□ 5. nap, 1 Mózes 7: Víz a la tt.........................................................................19
□ 6. nap, 1 Mózes 8: A szivárvány............................................................... 20
2. Egy nemzet születése
□ 7. nap, 1 Mózes 15: A te r v ............................................................................ 21

□ 8. nap, 1 Mózes 19: Isten küldte katasztrófa............................................. 22
□ 9. nap, 1 Mózes 22: Végső vizsga.............................................................. 24
□ 10. nap, 1 Mózes 27: Jákob megszerzi az áldást.......................................26
□ 11. nap, 1 Mózes 28: Érdemtelenül............................................................. 28
□ 12. nap, 1 Mózes 37: Családi viszályok...................................................... 29
□ 13. nap, 1 Mózes 41:'A színfalak m ö g ö tt................................................... 30
□ 14. nap, 1 Mózes 45: Hosszú megbocsátás................ 31
□ 15. nap, 2 Mózes 3: A cselekvés id e je ....................................................... 33
□ 16. nap, 2 Mózes 1011‫־‬: A tíz csapás.........................................................34
□ 17. nap, 2 Mózes 14: Csoda a Vörös-tengernél..........................................36
□ 18. nap, 2 Mózes 20: A tízparancsolat...................................................... 37
□ 19. nap, 2 Mózes 32: Az álom szertefoszlik.............................................. 38
□ 20. nap, 3 Mózes 26: Jogi kérdések......................................................... 39
□ 21. nap, 4 Mózes 11: Megpróbáltatások a pusztában...............................40
□ 22. nap, 4 Mózes 14: Nyílt lázadás.......................................................... 41
□ 23. nap, 5 Mózes 4: Emlékeztető.............................................................. 42
□ 24. nap, 5 Mózes 8: A siker veszélyei....................................................... 43
□ 25. nap, 5 Mózes 28: Hangosan és é rthetően..........................................45
□ 26. nap, Józsué 2: Új kémek, új le lkű ié t................................................... 46
□ 27. nap, Józsué 6: Különös ta k tik a ............................................................47
□ 28. nap, Józsué 7: Al<ik nehezen tanulnak...............................................48
□ 29. nap, Józsué 24: Végre o tth o n .......................................................... 49
□ 30. nap, Bírák 6: Bizonytalan vezető...................................................... 50
□ 31. nap, Bírák 7: Valószínűtlen győzelem ................................................ 51
□ 32. nap, Bírák 16: Superman csődje.......................................................... 53
□ 33. nap, Ruth 1: Állhatatos szeretet...........................................................54
|5
TARTAL OM
3. Az aranykor
□ 34. nap, 1 Sámuel 3: Átmeneti k o r............................................................ 55

□ 35. nap, 1 Sámuel 16: Két király tö rté n e te .............................................. 56
□ 36. nap, 23. zsoltár: A pásztor éneke..................................................... 57
□ 37. nap, 1 Sámuel 17: Az óriásölő............................................................ 58
□ 38. nap, 19. zsoltár: A természet tanítása............................................... 59
□ 39. nap, 1 Sámuel 20: Jónátán hűsége.....................................................60
□ 40. nap, 27. zsoltár: Fent és le n t............................................................. 61
□ 41. nap, 2 Sámuel 6: A szenvedélyes kirá ly...............................................62
□ 42. nap, 1 Krónikák 17: Isten háza............................................................ 63
□ 43. nap, 103. zsoltár: Isten jósága............................................................. 64
□ 44. nap, 2 Sámuel 11: Házasságtörés és gyilkosság................................ 65
□ 45. nap, 2 Sámuel 12: Tetten é rve ............................................................. 66
□ 46. nap, 51, zsoltár: Igaz bűnvallés........................................................... 67
□ 47. nap, 139. zsoltár: Dávid lelki titk a ........................................................ 68
□ 48. nap, 1 Királyok 3: Lenyűgöző képesség..............................................69
□ 49. nap, 1 Királyok 8: Fent a csúcson....................................................... 70
□ 50. nap, 84. zsoltár: Otthon, édes o tth o n .................................................71
□ 51. nap, Példabeszédek 4: Életre szóló tanács....................................... 73
□ 52. nap, Példabeszédek 10: Egysoros bölcsességek...............................74
□ 53. nap, Példabeszédek 12: Szóbeli d in a m it.......................................... 75
□ 54. nap, Énekek 2: Szerelmi tö rté n e t................................................ 77
□ 55. nap, Prédikátor 3: Mindennek megvan a maga id e je ...................... 78
4. Az északi királyság
□ 56. nap, 1 Királyok 17: A próféták.............................................................. 79

□ 57. nap, 1 Királyok 18: Leszámolás a hegytetőn.........................................81
□ 58. nap, 2 Királyok 5: Különös találkozás............................................... 83
□ 59. nap, Jóéi 2: A szó e reje..................................................................... 84
□ 60. nap, Jónás 3-4: Az ellenség szeretete...............................................85
□ 61. nap, Ámdsz 4: A vándorprédikátor.................................................. 87
□ 62. nap, Hóseás 1-3: Példázat a szeretetről.......................................... 88
□ 63. nap, Hóseás 11: Megsebzett szerető....................................................89
□ 64. nap, 2 Királyok 17: Post m o rte m ...................................................... 90
6
TARTALOM
5. A déli királyság
□ 65. nap, 2 Krónikák 20: Újra Jeruzsálemben......................................... 91

□ 66. nap, Mikeás 6: A tisztátalanság te rje d ............................................... 93
□ 67. nap, 2 Krónikák 30: Ezékiás ünnepsége.......................................... 95
□ 68. nap, Ézsaiás 6: Hatalom a trón m ö g ö tt.......................................... 96
□ 69. nap, Ézsaiás 25: A remény üzenete................................................... 97
□ 70. nap, 2 Krónikák 32: Harctéri leckék.................................................... 98
□ 71. nap, Náhum 1: Igazságtétel az ellenség fe le tt...................................99
□ 72. nap, Zofóniás 3: Romlott uralkodó osztály...................................... 100
□ 73. nap, 2 Királyok 22: A csodagyerek................................................. 101
□ 74. nap, Jeremiás 2: A nemzet hitehagyása.......................................... 102
□ 75. nap, Jeremiás 15: A csökönyös p ró fé ta ............................................ 103
□ 76. nap, Jeremiás 31: Izrael jö v ő je ........................................................... 104
□ 77. nap, Jeremiás 38: A próféta életveszélyben.....................................105
□ 78. nap, Habakuk 1: Vitában Istennel.................................................... 106
□ 79. nap, Jeremiás siralmai 3: A megrendült k ö ltő ..................................107
□ 80. nap, Abdiás: Nincs helye a kárörömnek.......................................... 108
6. Újrakezdés
□ 81. nap, Ezékiel 1: Fogságban................................................................ 109

□ 82. nap, Ezékiel 2 3 ‫־‬: Megszilárdítás.................................................... 110
□ 83. nap, Ezékiel 4: Hogy a nagyothallók is meghallják...........................111
□ 84. nap, Ezékiel 37: A feltámadás napja............................................... 112
□ 85. nap, Dániel 1: Az ellenség alkalmazásában.......................................113
□ 86, nap, Dániel 3: Tűzpróba................................................................... 114
□ 87. nap, Dániel 5: Amilyen az apa, olyan a fia ......................................... 115
□ 88. nap, Dániel 6: Dániel leghosszabb éjszakája....................................116
□ 89. nap, Ezsdrás 3: Végre o tth o n .......................................................... 118
□ 90. nap, Haggeus 1: A szükséges b iztatás.............................................. 119
□ 91. nap, Zakariás 8: Emeljétek fel szemeteket........................................120
□ 92. nap, Nehémiás 2: Rátermett ve ze tő................................................. 121
□ 93. nap, Nehémiás 8: A gyász örömre fo rd u l.........................................122
□ 94. nap, Eszter 4: Egy nép életben maradása......................... 123
□ 95. nap, Malakiás 2: Mélységes csalódottság........................................ 124
TARTAL OM
Ζμ '[‘"‫· ׳ ׳‬ - Ζ·:< ' , ;Ρ !
7. A fájdalom kiáltásai
□ 96. nap, Jób 1-2: Igazségtalan-e Isten?................................................ 125

□ 97. nap, Jób 38: Isten szól Jóbhoz.......................................................... 126
□ 98. nap, Jób 42: Boldog befejezés....................................................... 128
□ 99. nap, Ézsaiás 40: Kié a hatalom ?..................................................... 129
□ 100. nap, Ézsaiás 52: A szenvedő szolga................................................130
□ 101. nap, Ézsaiás 53: Megsebzett g yó g yító ............................................ 132
□ 102. nap, Ézsaiás 55: Mindenek vé g e ...................................................... 133
8. Meglepő Messiás
□ 103. nap, Lukács 1: A végső rem ény....................................................... 134

□ 104. nap, Lukács 2: Ne fé lje te k............................................................... 136
□ 105. nap, Márk 1: Azonnali hatás............................................................. 137
□ 106. nap, Márk 2: Az ellenállás jelzőtüzei...............................................138
□ 107. nap, János 3: Éjszakai találkozó......................................................139
□ 108. nap, Márk 3: Csodatételek és varázslat.................................... ............. .....
□ 109. nap, Márk 4: Kemény ta la j........................................... 142
□ 110. nap, Márk 5: Jézus és a betegség.................................................... 144
□ 111. nap, Máté 5: Gyújtó hatású szavak....................................... 145
1..1 112. nap, Máté 6: A hegyi beszéd............................................................. 146
□ 113. nap, Máté 13: Példázatok Isten országáról........................................147
□ 114. nap, Márk 6: Hatalmi kontraszt......................................................... 149
□ 115. nap, Lukács 16: Két v ilá g .................................................................... 150
□ 116. nap, Lukács 12: Jézus tanítása a pénzről.......................................... 151
□ 117. nap, Lukács 18: A társadalom perem én.......................................... 153
8. Válaszok Jézusnak
□ 118. nap, Lukács 15: Lebilincselő történetek..........................................154

□ 119. nap, János 6: Az élet kenyere........................................................ 155
□ 120. nap, Márk 7: Ellentétes pólusok..................................................... 156
□ 121. nap, Máté 18: Kötelékektől szabadon............................................. 157
□ 122.nap, János 10: Nincsenek titk o k .........................................................158
□ 123. nap, Márk 8: F ordulópont............................................................. 159
□ 124. nap, Márk 9: Akik lassan tanulnak................................................. 160
□ 125. nap, Lukács 10: Valószínűtlen küldetés....................................... 161
□ 126. nap, Márk 10: Szolgáló vezetés...................................................... 162
TARTALOM
□ 127. nap, Márk 11: Fokozódó ellenállás..................................................... 163

□ 128. nap, Márk 12: Tőrbe csalás................................................................ 164
□ 129. nap, Márk 13: A rettenetes n a p ...................................................... 165
□ 130. nap, Márk 14: A végzet illa ta .......................................................... 166
9. A végső napok
□ 131. nap, János 14: Utolsó közös étkezés................................................ 167

□ 132. nap, János 15: Élő kapcsolat............................................................. 168
□ 133. nap, János 16: A bánat örömre fo rd u l............................................. 169
□ 134. nap, János 17: Küldetés..................................................................... 170
□ 135. nap, Máté 26: Találkozás a végzettel................................................ 171
□ 136. nap, Máté 27: Nincs igazság............................................................. 172
□ 137. nap, Márk 15: Elhárul az akadály....................................................... 173
□ 138. nap, Máté 28: Az élet beszéde........................................ 174
□ 139. nap, János 20: Terjed a szóbeszéd.................................................. 175
□ 140. nap, Lukács 24: Az utolsó láncszem............................................... 176
10. Az ige terjed
□ 141. nap, Apostolok cselekedetei 1: Távozás....................................... 178

□ 142. nap, Apostolok cselekedetei 2: Robbanás.................................... 179
□ 143. nap, Apostolok cselekedetei 5: A döbbenet hullám ai...................180
□ 144. nap, Apostolok cselekedetei 9: Hátraarc.........................................181
□ 145. nap, Galata 3: Törvényeskedés........................................................ 182
□ 146. nap, Apostolok cselekedetei 16: Terelőút........................................184
□ 147. nap, Filippi 2: Viszontagságok k ö z ö tt.............................................. 185
□ 148. nap, Apostolok cselekedetei 17: Vegyes eredm ény.......................186
□ 149. nap, 1 Thesszalonika 3-4: Felkészülés a végső d o lg okra............ 187
□ 150. nap, 2 Thesszalonika 2: Téves szóbeszéd........................................188
□ 151. nap, 1 Korinthus 13: A szeretet himnusza........................................189
□ 152. nap, 1 Korinthus 15: Az utolsó ellenség............................................190
□ 153. nap, 2 Korinthus 4: Égetett s á r...................................................... 191
□ 154. nap, 2 Korinthus 12: Dicsekvés a gyengeségekkel..........................192
|9
TARTAL OM
11. Pál öröksége
□ 155. nap, Róma 3: Gyógyulás................................................................... 194

□ 156. nap, Róma 7: A törvény határai........................................................195
□ 157. nap, Róma 8: A Lélek szerinti é le t.................................................. 197
□ 158. nap, Róma 12: Nézeteltérés a keresztények k ö z ö tt...................... 199
□ 159. nap, Apostolok cselekedetei 26: Váratlan helyzet................... 200
□ 160. nap, Apostolok cselekedetei 27: Tökéletes v ih a r..........................201
□ 161. nap, Apostolok cselekedetei 28: Végre Rómában.......................202
□ 162. nap, Efezus 2: Börtönlevél............................................................... 204
□ 163. nap, Efezus 3: Sikertörténet............................................................ 206
□ 164. nap, Kolossé 1: A szakadék áthidalása............................................207
□ 165. nap, Filemon: Személyes szívesség................................................208
□ 166. nap, Titusz 2: Elintézetlen ü g ye k................................................. 209
□ 167. nap, 1 Timóteus 1: Aggasztó hírek.....................................................210
□ 168. nap, 2 Timóteus 2: Utolsó szavak.................................................... 211
12. Létfontosságú levelek
□ 169. nap, Zsidók 2: A nagy földre szállás................................................ 212

□ 170. nap, Zsidók 11: Mit jelent az igaz h it? ................................................213
I I 171. nap, Zsidók 12: Maratoni fu tá s ......................................... 215
□ 172. nap, Jakab 1: Tedd, amit mondasz.................................................. 216
□ 173. nap, 1 Péter 1: Aki egykor gyáva v o lt............................... 217
□ 174. nap, 2 Péter 1: Rejtett veszélyek...................................................... 218
□ 175. nap, Júdás: Vészharangkongatás.....................................................219
□ 176. nap, 1 János 3: A kereszténység esszenciája..................................220
□ 177. nap, 2-3 János: Rosszhiszemű megtévesztők.................................221
□ 178. nap, Jelenések 1: A végső s z ó .......................................................... 222
□ 179. nap, Jelenések 12: A történelem másik o ld a la ................................224
□ 180. nap, Jelenések 21: Vég és K ezdet....................................................226
10
BEVEZETŐ
A Biblia a hívők számára Isten által ihletett iratok gyűjteménye, kinyilatkoztatás, de

abban hívők és nem hívők is egyetértenek, hogy ez a különleges könyv az emberi-
ség évezredes tapasztalatait őrzi gazdagítva minden újabb nemzedéket. A legtöbb
háztartásban megtalálható, mégis kevesen ismerik és olvassák.
Könyvünk egy száznyolcvan napos bibliaolvasó programot tartalmaz. A száz-

nyolcvan bibliai fejezetből készült válogatás, valamint a hozzájuk fűzött rövid
kommentárok mintegy madártávlatból adnak rálátást a Bibliára. A száznyolcvan
szövegrészlet, amely a Biblia összes könyvéből legalább egy fejezetet tartalmaz,
átfogó képet ad a Szentírás ‫״‬cselekményéről", főbb témáiról, és láthatóvá teszi az
egyes könyvek közötti összefüggéseket.
A Biblia történetfolyamának jobb áttekintését segíti, hogy a válogatás a bibliai

események történeti sorrendjét követi. Miközben Dávid életének eseményeiről 01-
vasunk, megismerkedünk az általa írt zsoltárokkal is. Az ószövetségi próféták köny-
veinek egy-egy fejezetével párhuzamosan saját koruk történeti hátterét is meg-
ismerhetjük a Biblia történeti könyveiből válogatott megfelelő részletek alapján.
Ugyanígy a négy evangéliumból választott szövegrészietek összetett képet adnak
Jézus földi életéről, Pál apostol leveleit pedig Az apostolok cse/eA‫־‬edefe/'ben leírt
élettörténetébe ágyazva ismerhetjük meg.
Ha mindössze 10-15 percet szánunk a napi szövegrészietekre, a száznyolcvan

napos beosztást követve akár fél év alatt átolvashatjuk a Bibliát, és megismerhetjük
annak legismertebb és legtöbbet idézett fejezeteit. Ez a vezérfonal, melynek célja,
hogy felkeltse az érdeklődést a Biblia olvasása és alaposabb megismerése iránt, a
Bibliában kevéssé járatosak számára áttekintést ad az egész könyvről, de érdekes
perspektívát és új felfedezéseket kínál a Biblia rendszeres olvasói számára is.
Tekintsük ezt a válogatást olyan felfedezőútnak, mintha egy képgalériába lép-

ve - mielőtt részletesen szemügyre vennénk a képeket - végigsétálnánk az egész
galérián, bepillantva minden egyes terembe, hogy átfogó képet kapjunk a kiállítás
koncepciójáról, arról a központi gondolatról, amely a képek kiválasztása mögött
húzódik. S miközben a termekben sétálgatunk, rákapunk a művészet ízére, és ked-
vünk támad ahhoz, hogy újra és újra visszatérjünk a galériába, és gyönyörködjünk
a festményekben.
Philip Yancey és Tim Stafford

A CSELEKMÉNY Ki BON 1‫־‬A K O Z I K
1 Mózes 1 I A kezdetek könyve: Nem a teremtés módjáról,

I hanem a Teremtőről szól 1L (
1,1‫־‬31 ‫ ״‬Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a fö ld e t... És látta Isten, hogy

minden, amit alkotott, igen jó,"
A bibliai beszámoló - sőt, az egész világegyetem történelme - ezzel az egyszerű ki-

jelentéssel indul: ‫״‬Isten teremtette”. A fejezet további része pedig azt taglalja, hogy
mit teremtett: égitesteket, óceánokat, növényeket, madarakat, halakat, emlősálla-
tokát, majd végül a férfit és a nőt.
A leírás azonban nem sokat árul el arról, hogy Isten milyen eszközöket használt a
teremtéshez. Nem találunk benne magyarázatot a DNS-re, sem a teremtés mögött
meghúzódó tudományos alapelvekre. A Biblia nyitó fejezete azonban két dolgot
határozottan állít:
1. A teremtés Isten műve. ‫״‬Akkor ezt mondta Isten,., azután ezt mondta Isten...
majd ezt mondta Isten” - ez a kifejezés adja az egész fejezet ritmusát. A pillangók,
vízesések, palackorrú delfinek, imádkozó sáskák, kenguruk - mind Isten elgondo-
lásai voltak. Ez a pompás világ Isten művészi géniuszának múzeuma. Mindaz, ami
ezután következik a Bibliában, ennek a fejezetnek az üzenetét húzza alá: Isten áll
az egész természet mögött. Minden héliumatom, minden spirális galaxis, minden
egyes élőlény azért létezik, mert Isten így akarta. Tekintsünk úgy Mózes első köny-
vének első három fejezetére, mint egy festőművész aláírására műve aljén. Mintha
Isten azt mondaná: ‫״‬Ez az én alkotásom."
2. A teremtett világ jó. Mint egy harang lágy zúgása, úgy kíséri végig ezt a fejezetet
egy másik kijelentés: ‫״‬És látta Isten, hogy ez jó.” Napjainkban egyre riasztóbb híreket
hallunk a természet állapotával kapcsolatban: globá-
lis felmelegedés, szennyezett óceánok, kipusztuló- LétKérdések
bán lévő fajok, az esőerdők pusztulása... A teremtés
óta sok minden megváltozott, elromlott. Mózes első Gondoljunk vissza egy
könyvének első fejezete egy romlatlan világot ábrázol, olyan pillanatra, amikor
amelyet Isten tervezett. Ami szépség ma fellelhető a komolyan felfigyeltünk
természetben, az - ha halványan is, de - ezt a hajdani a természet szépségére.
állapotot tükrözi vissza.
A Biblia ugyanazzal a képpel kezdődik és zárul: egy folyóval öntözött kert, és
emberek, akik Isten valóságos jelenlétében élnek. A tökéletességnek ez a két képe
mint zárójel veszi körül megsebzett bolygónk történetét.
Frank Borman kapitány, az amerikai Apollo űrhajó egyik asztronautája éppen
ezt a fejezetet olvasta fel a világűrben 1968 karácsonyán, amit a televízió egyenes 113
A CSELEKMÉNY K I B O N T A K O Z I K
adásban közvetített. Amint kitekintett a kabin ablakán, úgy látta a földet, mint va-
lami ragyogó színekben pompázó golyót, amely magányosan kering a világűr sö-
tétjében. Elképesztően gyönyörűnek, ugyanakkor rettenetesen sérülékenynek tűnt
számára. Éppen olyannak, mint Mózes első könyvének első fejezetében.
A C S E L E K M É N Y K I BO N T A K O Z I K
1 Mózes 2 Egy nagyszerű pillanat: A világ, ahogyan Isten tervezte
2,7 ‫״‬Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét

lehelte orrába. így lett az ember élőlénnyé."
Míg az 1. fejezet kozmikus méretekben mutatta be a teremtést, a 2. fejezet mégis-

métli a történetet, ezúttal azonban az emberre szűkíti a figyelmet. Isten minden al-
kotása közül egyedül minket, embereket teremtett a saját képére és hasonlóságára
(1,26). Az ‫״‬Isten képmása” kifejezés sokféleképpen értelmezhető. Vajon a halhatat-
lanságra utal? Vagy az intelligenciára? Az alkotás képességére? Esetleg a kapcso-
latteremtés képességére? Talán akkor értjük meg legjobban ezt a kifejezést, ha úgy
képzeljük el az ‫״‬istenképűséget", mint egyfajta tükröt. Isten úgy teremtette meg az
embert, hogy ha ránéz, akkor önmagából lát valamit visszatükröződni.
Mózes első könyve arra helyezi a hangsúlyt, hogy az ember alapvetően külön-
bözik minden más teremtménytől. Ösztönösen is felismerjük ezt a különbséget: a
törvény eltérő súllyal bünteti egy állat és egy ember megölését. Az emberi élet
‫״‬szent". Minden teremtmény közül csupán az ember az, aki az élet leheletét magé-
tói Istentől kapta.
A történelem mozgásba lendül

A 2. fejezet az emberiség történelmének kezdetét mutatja be. Ádám - még a tö-
kéletesség állapotában is - magányosnak érzi magát, vágyakozik valaki után, ezért
Isten megteremti a nőt. Ettől kezdve a házasság el-
sőbbséget élvez minden más kapcsolattal szemben. Lét Kérdések
A munka is ekkor veszi kezdetét: Isten az emberre
bízza, hogy uralkodjon a többi teremtmény felett. Gondoljunk egy közeli
A boldog paradicsomi állapotot azonban beér- barátunkra vagy hozzá-
nyékolja egy baljóslatú figyelmeztetés. A 17. versben tartozónkra. Hogyan
megjelenik egy Istentől kapott tilalom. Ádám és Éva tükrözi vissza Isten
tökéletes szabadságot élvez, egyetlen kivételtől el- képmását? Van olyan
tekintve, ami egyben engedelmességük próbája. tulajdonsága vagy jellem-
vonása, amely kifejezi,
A művészek minden korban megpróbálták sza-
milyen lehet maga Isten?
vakkal vagy képekkel visszaadni, milyen lehetett
a tökéletes világ: a szeretet és a szépség világa,
amelyben nem volt sem bűn, sem szenvedés, sem szégyen. Az első két fejezet egy
ilyen világot ábrázol. Az azóta eltelt sok ezer év történetében ez volt az utolsó pil-
lanat, amelyről el lehetett mondani, hogy az emberek ‫״‬nem szégyellték magukat”. |15
A zuhanás: Lázadás, meztelenség, rejtőzködés és szégyen
3,3 ‫״‬...csak annak a fának a gyümölcséről, amely a kert közepén van, mondta
Isten: Nem ehettek abból, ne is érintsétek, mert meghaltok. ”
A teológusok ‫״‬bűnbeesésnek" nevezik ezt az eseményt, ami azonban inkább egy

hatalmas zuhanás volt. Jóllehet Ádámnak és Évának mindene megvolt a paradi-
csomban, amire az embernek szüksége lehet, ám egy gondolat nyugtalanította
őket: Nem maradunk le valamiről? Nem tagad meg tőlünk valamit Isten? Hozzánk
hasonlóan ők sem tudtak ellenállni a kísértésnek, hogy kinyújtsák a kezüket azért,
ami nem őket illette.
G. K. Chesterton így írt erről: ‫״‬Az egyetlen olyan dogma, amely tapasztalati úton
igazolható, az eredendő bűn dogmája.” Mózes első könyve kevés részlettel szol-
gál az első bűnesettel kapcsolatban. Sokan tévesen feltételezik, hogy a szexualitás
is szerepet játszott benne, holott sokkal alapvetőbb dolog forgott kockán. Isten
mindössze egyetlenegy fától tiltotta el Ádémot és Évát. A valódi kérdés az volt,
hogy ki határozza meg a szabályokat - az ember vagy Isten? Ádám és Éva döntése
örökre megváltoztatta a világot.
Mózes első könyve alapjaiban cáfolja az emberiség történelméről vallott köz-
keletű feltételezéseket. A teremtés könyve szerint a világ és az emberiség nem a
fokozatos és egyre jobb állapot felé tartó fejlődés útján halad. Éppen ellenkezőleg:
réges-régen zátonyra futottunk saját büszkeségünk és makacsságunk szikláin.
Azóta senki sem - maga Isten sem - elégedett az emberrel. Bár Isten jónak te-
remtette, az ember már a kezdeteknél engedetlenné vált Istennel szemben, és az-
óta is ennek a következményeitől szenvedünk. A teremtés könyvének első fejezetei
segítenek annak megértésében, hogy a világ miként lehet egyszerre hihetetlenül
gyönyörű, ugyanakkor mélyen tragikus. Gyönyörű, mert Isten teremtette, és tragi-
kus, mert ránk bízta, mi pedig kudarcot vallottunk.
Valóban azt mondta Isten?

Ádám és Éva úgy reagál a bűnre, mint bárki más. Ésszerű magyarázatot keresnek
rá, megpróbálják igazolni magukat, és másra hárítják a felelősséget. A szerző hoz-
záteszi, hogy szükségét érzik annak, hogy elrejtőzzenek. Egymás elől is rejtőzköd-
nek, amikor eltakarják a testüket, mert most először szégyellik meztelenségüket.
A legnagyobb változás azonban az Istennel való kapcsolatukban következett be.
Eddig szabadon jártak-keltek Isten előtt, és beszélgettek vele a kertben, akárcsak
161 egy jó baráttal. Most, amikor meghallják Isten hangját, elrejtőznek.
CSELEKMÉNY k i b o n t a k o z i k
A három kérdés, amelyet Isten tesz fel Ádámnak és Évának, mindannyiunknak

szól: 1. Hol vagy? (Miért rejtőzöl előlem?) 2. Ki mondta neked, hogy meztelen vagy?
(Miért másnak hittél, és nem nekem?) 3. Mit tettél?
(Kész vagy-e vállalni érte a felelősséget?)
Létkérdések
A 3. fejezet a világot érintő hatalmas változó-
sokról szól, amelyek azért következnek be, mert a Éreztük m ár úgy az
teremtmények a maguk útját választották a Terem- életünk során, hogy Isten
tőnek való engedelmesség helyett: elhatalmasodik parancsai korlátoznak
a szenvedés, a munka gyötrelmessé válik, és egy vagy megfojtanak min-
olyan új fogalommal bővül az ember szókincse, mint két? Hogyan kezeltük
a halál. Ami addig tökéletes volt, örökre megromlott. ezt az érzést?
Minden háború, erőszak, minden tönkrement kap-
csolat, minden gyász és szomorúság erre az éden-
kerti eseményre vezethető vissza.
17
1 Mózes 4 | Az ajtóban leselkedő bűn: Az Isten eredeti tervét nélkülöző világ
4,7 ‫ ״‬Hiszen ha jó t cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jó l cselekszel,

a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta."
Mózes első könyve három fejezetben felvázolja az emberiség történelmének kéz-

detét, majd kibontakozik a történelem drámája: az első gyermekszülés (képzeljük
csak el a sokkot), az első istentiszteleti szertartás, az első munkamegosztás, az első
kiterjedt családok, az első városok és a kultúra első jelei - mind megjelennek a 4.
fejezetben. Egy tragikus esemény azonban az összes többit beárnyékolja: az első
haláleset - az egyik testvér megöli a másikat.
Az első családon keresztül a bűn belép a világba, a második nemzedék pedig
már egymást gyilkolja. Mózes első könyvének korai fejezeteiben még azt látjuk,
hogy Isten gyakorta közbelép, hogy teremtett világának problémáit megoldja.
Nem hunyhat szemet a bűn felett, és személyre szabott büntetéssel sújtja Káint. Az
ember azonban egyre mélyebbre süllyed, ami különösen Kain egyik leszármazottja,
Lámek személyében érhető tetten.
Egy lépést előre, egyet hátra

Ám nem csak szomorú események történnek. A civilizáció gyors fejlődésnek indul:
megjelenik a földművelés, elterjed a bronz- és vasszerszámok használata, az em-
berek felfedezik a zenét és a művészeteket. Az em-
beriség eredeti rendeltetésének megfelelően kezdi LétKérdések
birtokba venni a terem tett világot.
Az előrelépések ellenére azonban a történelem Vajon m it mondanánk,
tovább csúszik a lázadás lejtőjén. Ádám és Éva után ha Isten személyesen
minden egyes ember ugyanazzal a döntéssel szem- megjelenne,
besül: engedelmeskedik Isten szavának, vagy szem- és felelősségre vonna
beszáll vele. Fárasztó egyhangúsággal mindannyian a bűneink miatt?
ugyanazt az utat választják, mint ősszüleik. Isten
figyelmeztető szava, amelyet Káinnak mondott, mindenkire vonatkozik: ‫״‬Fia pedig
nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál
rajta.”
181
L L EKMÉNY KI B ONTA KOZI K
1 Mózes 7 Víz alatt: Végítélet és második esély
7,4 ‫ ״‬Mert hét nap múlva negyven nap és negyven éjjel tartó esőt bocsátók
a földre, és eltörtök a föld színéről minden élőt, amelyet alkottam."
Az erőszak és a lázadás spirálja tovább gyűrűzik lefelé, míg Isten egyszer döntő
elhatározásra jut. Az 1 Mózes 6,6 minden bizonnyal a legmegrendítőbb kijelentés,
amelyet valaha is leírtak: ‫״‬Megbánta az Úr, hogy embert alkotott a földön, és meg-
szomorodott szívében.” Világosan látszik, hogy a nagy kísérlet az emberrel elbu-
kott. Isten, aki annyira elégedett volt a teremtett világgal, most készen áll, hogy
elpusztítsa azt. Nem tűrheti tovább az erőszakot, amely elterjedt az egész világon.
Számos kultúrában léteznek legendák egy hatalmas özönvízről: Közel-Keleten,
Ázsiában, Dél-Amerikában. Különösen egy babilóniai irat, a Gilgames-eposz tártál-
máz sok párhuzamot a 7. fejezetben feljegyzett beszámolóval. Mózes első könyve
azonban úgy ábrázolja az özönvizet, mint Isten közbelépését a lázadó emberiség-
gél szemben, és nem pusztán mint valami véletlen katasztrófát, amely földrajzi
okokból vagy klímaváltozás miatt következett be. A tajtékzó vizek a vízözön tör-
ténetében azt jelképezik, hogy milyen messzire sodródott az emberiség Istentől.
A vízáradat étsöpör városokon és falvakon, erdőkön és pusztákon, elpusztítva min-
den élőlényt és ember alkotta tárgyat.
Néhány túlélő
Noé bárkája - egy ormótlan nagy hajó, amely átvészeli a vihart - másfajta jel-
kép: Isten irgalmának jelképe. Isten gondoskodik róla, hogy a föld kapjon egy
második esélyt, ezért megparancsolja Noénak, hogy őrizzen meg egy-egy párt
minden fajból. .....
Az első emberek lázadása káros hatással volt LétKérdések
az egész teremtett világra. Isten döntése azonban,
hogy megkíméli Noét és családját, a reménység Egyetértünk-e azzal
üzenetét hordozza. Ettől a nyolc embertől szármáz- a közkeletű nézettel, hogy
nak majd a következő nemzedékek, és bennük foly- mindenkinek magának
tatódik az a történet, amely Istennek a népe iránti el kell meghatároznia, m i
a jó és a rossz, a helyes
nem múló szeretetéről szól.
és a helytelen?
A szivárvány: Isten ünr ígéretet tesz
8,21 ‫״‬Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember
szívének szándéka ifjúságától fogva."
Mózes első könyvének sötét hangneme hirtelen világosra vált. Noé és családja
kilép a bárkából a szárazföldre, ahol épp most kezd kihajtani az új élet. Az első
jelzés a föld gyógyulásáról egy galambtól érkezik, amely egy olajággal tér vissza
a bárkához.
Hosszú évek után először az emberek valóban Isten tetszését keresik. Noé
első dolga, hogy hálaáldozatot mutasson be, amelyre Isten ünnepélyes ígérettel
válaszol. Ez az első szövetség a Bibliában azok közül, amelyeket Isten kötött az
emberekkel. Míg a későbbi szövetségek kifejezetten Izrael népére vonatkoznak, ez
a szövetség minden élőlényre kiterjed,
A szomorú valóság
A szövetség feltételei jól tükrözik, hogy Ádám bukása milyen mélyen érintette
a teremtett világot. Az emberiség bűne beárnyékolja az egész természetet. Féle-
lem és rettegés árnyéka vetül még az állatvilágra is. Isten szövetsége alkalmazkodik
azokhoz a szomorú változásokhoz, amelyek a terem tett világ eredeti rendjétől való
eltérést tükrözik. Számot vet azzal, hogy az emberek továbbra is ölni fogják, nem-
csak az állatokat, hanem egymást is.
Isten megígéri, hogy történjen bármi, soha töb-
bé nem pusztítja el az életet ilyen tömeges mére- Létkérdések
tekben, Esküt tesz arra, hogy más m ódot keres az
emberi lázadás és erőszak kezelésére: ‫״‬bér gonosz Egyetértünk-e azzal
az ember szívének szándéka ifjúságától fogva” a közkeletű nézettel, hogy
( 8 , 21). mindenkinek magának
A szivárvány méltó jelképe az Istennel kötött kell meghatároznia, m i
első szövetségnek. Noé, akárcsak korábban Ádám, a jó és a rossz, a helyes
és a helytelen?
esélyt kap arra, hogy újat kezdjen. Új mederbe te-
relheti az emberi civilizációt. Nem sokkal később
azonban Noé elődei útjára tér. Az utolsó jelenetben részegen és meztelenül hever
a sátrában (9,20-27).
Ami eleinte új kezdetnek indul, arról kiderül, hogy nem más, mint az emberi el-
bukás régi történetének ismétlése.
201
EGY NEMZET SZÜLETÉSE
1 Mózes 15 A terv: Az emberiség helyre.illitTisónak új útja
15,1 ‫״‬Ezek után az események után így szólt az Úr Ábrámhoz látomásban."
A súlyos emberi kudarcok áttekintése után Mózes első könyve hirtelen egyetlen
személyre fókuszálja a figyelmet: egy Ábrám (később Ábrahám) nevű embert vesz
nagyító alá. Szinte lehetetlen eléggé hangsúlyozni Ábrahám személyének jelentő-
ségét a Bibliában. A zsidók számára ő a nemzet ősatyja, számunkra azonban ennél
sokkal többet jelent. A botladozó kezdetek után úgy áll előttünk, mint a hit kima-
gasló példája, Olyan szoros a kapcsolata Istennel, hogy évszázadokon át magát
Istent is úgy emlegetik, mint ‫״‬Ábrahám Istenét’’.
Isten tehát kiválasztja az emberek egy kis csoportját, akikkel egyedülálló kap-
csolatot épít ki. A többi néptől elkülönítve Isten nagy becsben ta rto tt népévé lesz-
nek. Ahelyett, hogy egy csapásra próbálná helyreállítani az egész világot, Isten egy
új népet hív létre, amely majd a saját példájával mutatja meg a többi népnek, hogy
jó dolog Istent szeretni és szolgálni. Ennek az új népnek az ősatyja Ábrahám.
Abrahám titka
Az 1 Mózes 15,6 elárulja Ábrahám titkát: ‫״‬hitt az Úrnak, aki ezért igaznak fogadta el
őt.” Ábrahám bizalma lett az alapja annak a szövetségnek, amely utódai és az élő
Isten között jö tt létre.
Ószövetségi szövegek tucatjai részletezik Isten szövetségét - más szóval szerződé-
sét melyet választott népével kötött. (A testemen-
tűm szó jelentése: végrendelet.) Ebben a fejezetben § ‫״;׳‬,‫ ׳‬LétKérdések
Isten egy tüzes látomással pecsételi meg az Ábra-
hámnak adott ígéreteket. Mire számíthat Ábrahám? Milyen célt szolgál ma a
• Új földterületre, ahol élhet. Ábrahám azzal mutatja szövetség és a szerződés
ki Istenbe vetett bizalmát, hogy elhagyja szülőföld- az emberek közötti kap-
jét, és több ezer kilométert vándorol Kánaán felé. csőlátókban?
• Hatalmas és virágzó családra. Ábrahám ragasz-
kodik ehhez az álomhoz, melynek beteljesedése sokáig várat magára - alaposan
próbára téve a hitét.
• Nagy nemzetre, amely belőle származik. Ez az ígéret csak hosszú évszázadok múl-
va válik valóra. Csak Dávid és Salamon idején lesz a zsidó népből végre erős nemzet.
• Áldásra, amely az egész világra kiterjed. Isten már a kezdetektől világossá teszi,
hogy a zsidó népet választotta eszközül végső célja eléréséhez, ahhoz, hogy rajta
keresztül érjen el más nemzeteket. 121
EGY NEMZET S Z Ü L E I É S E
1 Mózes 19 j isten küldte katasztrófa: Isten türelme elfogy
19,12-13 ‫״‬Ki van még itt hozzád tartozó? Vödet, fiaidat és leányaidat, meg min-
denedet, ami a tied a városban, vidd el erről a helyről! Mert m i el fogjuk
pusztítani ezt a helyet."
Ebből a fejezetből megtudhatjuk, mivel kell szembesülnie Ábrahámnak, miközben

arra törekszik, hogy egy új és istenfélő népet hozzon létre. Unokaöccse Sodorna vá-
rosában él, a romlott városban, amely úgy tekint az idegen látogatókra - mint utóbb
kiderül: az angyalokra -, mint egy csoportos nemi erőszak elsődleges célpontjaira.
A szexuális erőszak azonban csupán egy volt a sodomaiak számos vétke között.
Ezékiel így ír Sodorna népéről: ‫״‬Bár fenségben, kenyérbőségben és zavartalan bé-
kességben volt része, de a nyomorultat és a szegényt mégsem támogatta.” (16,49)
A szörnyű állapotok ellenére Ábrahám kérésére Isten beleegyezik, hogy megkí-
méli a várost, ha tíz igaz embert talál benne, Amikor azonban Isten tíz igazat sem
talál, elfogy a türelme. Ismét a büntetés eszközével lép fel - ezúttal azonban csupán
a gonoszság két központját törli el a föld színéről.
Isten tette ezt?

A katasztrófákat vajon Isten büntetéseként kell értelmeznünk? Az árvizek, éhínsé-
gek, földrengések Isten haragjának következményei? A Biblia válasza erre az, hogy
néha igen, néha nem. Mózes első könyvében olvashatunk katasztrófákról, amelyek
- úgy tűnik - egyszerűen csak megtörténnek. Sem büntetés, sem figyelmeztetés
nincs a háttérben, bár Isten felhasználja őket tervének megvalósításához. Találunk
közöttük éhínséget (mint a 41. fejezetben, amikor József hatalomra került Egyip-
tómban), háborút (14. fejezet) és erőszakot (34. fejezet),
Néhány katasztrófának azonban kifejezetten Isten az előidézője, ilyen volt
Sodorna és Gomora elpusztítása. A Biblia nem sokat árul el azokról a tudományos
tényekről, amelyek a pusztulás mögött állnak. Vajon vulkánkitörés okozta a városok
megsemmisülését? A Biblia nem utal rá, a terület pedig, amely ma a Holt-tenger
mélyén fekszik, nem sok lehetőséget ad a vizsgálódásra. Mózes első könyve nem
a hogyan-ra, hanem a m iért-re helyezi a hangsúlyt.
A meg nem tanult lecke

Évekkel korábban Ábrahám visszautasította az egyébként megérdemelt jutalmat
Sodorna városának vezetőitől, mert nem akarta, hogy bármi köze legyen ehhez
a városhoz (14,21-24). Lót azonban a jólét útját választotta, a könnyű és sikeres
életet a közeli termékeny síkságon. Annyira otthon érezte magát Sodomában, hogy
majdnem túl késő lett, mire rászánta magát a menekülésre. Tökéletes példája an-
nak az embernek, akinek élete olyannyira egybefonódott egy korrupt rendszerrel,
hogy szinte le sem tud mondani róla.
Később Jézus Sodorna és Gomora példájával figyelmezteti azokat a városokat,
amelyek látták csodáit, mégsem akartak megtérni (Máté 11,24). Isten nem minden
esetben avatkozik be ilyen látványosan, hogy meg-
büntesse a bűnt, de a gonoszsággal szemben véges
a türelme.
Napjaink társadalmában
melyek azok a visszás-
Ságok, amelyekről úgy
gondoljuk, hogy Isten
szemében elfogadhatat-
tanok?
|23
E G Y N E M Z E 1 S Z Ü L I ! I: SE
m 1 Mózes 22 Végső vizsga: Ábrahám hitének utolsó próbája
22,2 ‫״‬Isten ezt mondta: Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot,
és menj el Mórijjá földjére."
Ábrahám, aki szilárd hitéről vált ismertté, nem könnyen jutott el a hitnek erre
a fokára. Isten ugyan kijelenti Ábrahámnak a jövőre vonatkozó átfogó tervét, ennek
a tervnek a megvalósulásához azonban számtalan buktatón át vezet az út.
Eredetileg Isten Ábrahámnak ígéri Kánaán földjét, amikor azonban Ábrahám oda-
ér, szárazság sújtotta, aszályos vidéket talál, melynek lakói éheznek, ezért családjával
együtt Egyiptomba menekül. Ott Istenben való hite csődöt mond, hiszen a fáraó fő-
emberei előtt letagadja a feleségét, hogy saját bőrét mentse (lásd 12. fejezet).
Isten utódok sokaságát is ígéri Ábrahámnak, ami szintén próbára teszi a hitét.
Semmi sem jejent nagyobb gyönyörűséget Ábrahámnak, mint arról álmodozni,
hogy látszadozó gyermekeinek zsivaja tölti be a sátrát. De vajon ez az ígéret csu
pán durva tréfa lenne? Miié eléri a nyolcvanöt éves kort, Ábrahám már nem hisz
benne, hogy ez az ígéret a saját felesége által válik valóra, ezért rabnőjével hál. így
legalább lesz egy gyermeke, akii uéajátjának mondhat majd. Ábrahám kilencvenki
lent esztendős, amikot Isten megerősíti eredeti ígéretet, ő azonban Isten szemébe
nevet. Sára terhes lesz kilencvehévésen?
Mit akar Isten?

Miféle játékot játszik vele Isten? Vajon mit akar tőle? Isten hitet kíván, mondja a Biblia,
mégpedig teljes bizalmat, bármilyen valószínűtlennek tűnnek is a külső körülmények.
Ábrahám végül megtanulja, mit jelent hinni. Bármilyen különös, Ábrahámnak és Sá-
rának fia születik, és ezzel beteljesedik Isten ígérete. Azt már nem érik meg, hogy
lássák, amint sátraik boldog gyermekekkel telnek meg, vagy amint utódaik megso-
kasodnak, mint égen a csillag. Van azonban egy szeretett fiacskájuk, akit Izsáknak
neveznek, ami annyit jelent: ‫״‬nevetés”, mintha csak emlékeztetni akarná őket arra
a hatalmas abszurditásra, arra a csodára, hogy öregségükre gyermekük lett.
Ekkor Isten újabb hitpróba elé állítja Ábrahámot. Ez a próba oiyan súlyos, hogy
ehhez képest az összes többi gyerekjátéknak tűnik. A Biblia világossá teszi, hogy Is-
ten nem akarja, hogy Ábrahám véghezvigye a gyermekáldozatot. Évekkel később,
amikor az izraeliták gyermekeket áldoznak fel, Isten azt mondja erről: ‫״‬amit én nem
parancsoltam, nem rendeltem, sőt eszembe sem ju to tt” (Jeremiás 19,5). Maga
Isten gondoskodik másik áldozatról: egy kosról, amely a szarvánál fogva beakad
241 a bozótba.
EGY NEMZET SZÜL ÉT [SE
Ábrahám azonban minderről még mit sem tud, mikor egyszülött fiával együtt
kapaszkodik felfelé a meredek hegyoldalon. (Később ugyanezen a hegyen épül fel
Jeruzsálem, ahol Isten egyetlen Fiát adja áldozatul minden emberért.) Ábrahám
vakon engedelmeskedik Istennek. Túl sokszor von-
la ma‫ ״‬kétségbe Isten szavát. Ez alkalommal el- LétKérdések
■,/éntan engedelmeskedik, nem számít, mibe kerül
Igaz, több mint száz év kellett hozzá, de Ábrahám Mi volt a legnehezebb h it-
végre megtanult bízni Istenben. Ez a jelenet min- próba eddigi életünkben?
dennél ékesebben mutatja, miért nevezik őt a hit Hogyan tanított minket
emberének. /sfen arra‫ ׳‬hogy bízhatunk
benne?
]25
E G Y ‫ ׳‬N E M Z E T S Z Ü L E I EL,
1 Mózes 27 ] Jákob megszerzi az áldást: Csalóként Isten családjában?
27,36 ‫״‬Már másodszor csalt meg engem! Elvette elsőszülöttségi jogomat, most
pedig elvette az áldásomat Is."
Sokan azért nem járnak templomba, mert úgy vélekednek: ‫״‬Túl sok o tt a képmuta-
tó." Ez gyakran csupán kifogás, de sajnos van igazság benne. Egy vallásnak, amely
ilyen szigorú követelményeket támaszt, hogy lehet a követői között olyan sok em-
bér, aki nem teljesíti ezeket az elvárásokat?
Jákob élete ugyanezt a kérdést veti fel. Míg Ábrahám a hitéről vált ismertté,
unokája, Jákob a csalásairól ismert. Jákob úgy jön a világra, hogy egyik kezével
ikertestvére sarkába kapaszkodik, aki megelőzi őt ,1 születéskor. Szülei megörökítik
ezt a pillanatot, amikor a ‫״‬sarokfogó” vagy ‫״‬csaló” nevet adják neki.
A Biblia nem rejti véka alá Jákob fortélyos, csaló jellemét. Jákob kihasználja iker
testvérének gyenge pontját, hogy megkaparintsa az elsőszülöttségi jogot, ami az
örökösödésben előnyösebb pozíciót jelent számára (lásd 25.29-3J). Később, ami
kor látja, hogy apja továbbra is Ézsaunak kedvez, anyjával együtt újabb cselhez
folyamodik. Jákob kihasználva idős apja vakságét, csalással és hazugsággal szerzi
meg az áldást, amely jog szerint a bátyjának járna.
Akkoriban az áldást egyfajta mágikus erőnek tekintették, amely jólétet közvetít
egyik nemzedékről a másikra, Izsák számára azonban még ennél is többet jelent.
Azt a szövetségi áldást adja tovább fia számára, amelyet apjától, Ábrahámtól ka-
pott - olyan áldást, amelyből egy nap majd létrejön Isten választott népe.
Igazságtalan választás?
Úgy tűnik, hogy Isten választása nem az ember viselkedésétől függ. Isten egy-
szerűen azt választja, akit ő akar. Ebben az esetben Jákobot, a csaló, fiatalabbik
testvért választotta. Vajon igazságtalan az Isten? Éppen ezt a kérdést teszi fel Pál
apostol a Róma 9-ben. Arra a következtetésre jut, hogy nincs jogunk elmarasztal-
ni isten döntéseit, hiszen igen keveset tudunk, különösen Isten végtelen bölcses-
ségéhez képest. De ha nem is értjük Isten döntéseit, látnunk kell. hogy a Mózes
első könyvében szereplő minden ‫״‬elvetett” testvér - Kain, Kánaán, Izmáéi, Rúben,
Ézsau és Manassé - messze többet kap, mint amit érdemel. Isten védelme alatt
utódaik megsokasodnak, és nagy néppé lesznek.
Választott népe számára azonban Isten még nagyobb kiváltságot tartogat. Akár
261 jók, akár rosszak legyenek is, Isten áldásának közvetítőivé lesznek az egész világ
É G Y N E M Z E T S Z Ü L E I E.SE
számára. Isten már Ábrahém elhívásakor kijelentette: ‫״‬Általad nyer áldást a föld
minden nemzetsége.” (12,3) Egy maroknyi ember kiválasztása által Isten áldása
mindenkire kiterjed. Ábrahám kicsiny, esendő családja hatalmas, bár ugyanúgy
esendő néppé terebélyesedik, amelyből - amikor eljön az idő teljessége - megszü-
letik a hibátlan Jézus.
Nem csoda tehát, ha Pál azt írja, hogy nem a mi dolgunk megkérdőjelezni Isten
bölcsességét. Talán nem értjük, miért választ Isten olyan embereket, mint Jákob,
ezek a választások azonban kétségtelenül a jót munkálják.. Az egész világ előtt
nyitva áll a lehetőség, hogy csatlakozzon a ‫״‬választott néphez”. Ahogy Pál írja:
‫״‬Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által... Krisztusban
tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem sza-
bad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek
vagytok a Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi LétKérdések
vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok” (Galata
Az ószövetségi idők-
3,26.28-29). Isten gyakran esendő embereket vá-
ben nagy jelentőséggel
laszt arra, hogy nagyszerű dolgokat vigyen véghez.
bírtak az olyan ‫״‬beszédes"
Ugyan ki mondhatná neki, hogy mit akar a mai kép-
nevek, m in t Izsák (‫״‬neve-
mutatókkal? tés”) vagy Jákob (‫״‬sarok-
fogd"). Illik-e ránk saját
nevünk jelentése? Ameny-
nyiben nem, milyen név
illene hozzánk jobban?
r
Érdemtelenül: Jákob új identitást kap
28,15 ‫״‬Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak

erre a földre."
Pál apostol Jákob példáján mutatja be Isten kegyelmét. Ha Isten terve az, hogy
szent népet hozzon létre, miért egy csalóra esik a választása? Isten válasza így
hangzik: ‫״‬Könyörülök, akin könyörülök, és irgalmazok, akinek irgalmazok.” (Róma
9,15) Pál kedvelt kifejezése, a kegyelem szó meg nem érdemelt ajándékot jelent. Ő
maga is átélte ezt, hiszen életének első felében Isten akaratával szemben hadako-
zott, Isten mégis szerette őt.
Jákob életének két jelenetében is tetten érhető a kegyelem működés közben.
Élete válságos pillanataiban, amikor már-már kicsúszik a lába alól a talaj, drámai
találkozásokat él át Istennel.
Első alkalommal, amint ebben a fejezetben olvashatjuk, Jákob egyedül indul út-
nak a pusztaságon át. Ézsau elől menekül, aki halálosan megfenyegette őt, miután
Jákob csalással megszerezte tőle elsőszülöttségi jogát. Isten azonban nem szem-
rehányással jön elé, hanem ragyogó ígéretekkel. Ebben a törékeny pillanatban Is-
ten megerősíti, hogy mindazok az áldások, amelyeket Ábrahámnak ígért, Jákóbra,
a kegyvesztett szökevényre is vonatkoznak, Mintha életében először Jákob is el-
ismerné: ‫״‬az Úr lesz az én Istenem." (28,21) Az Istennel való találkozás emlékére
Jákob köveket állít fel azon a helyen szent oszlopként.
Az éjszakai birkózás
A következő találkozás (32. fejezet) évtizedekkel később történik, az Ézsauval való
kibékülést megelőző éjszakán. A közben eltelt évek során Jákob meggazdagodott,
és jó néhány kemény leckét megtanult, de a közel-
gő találkozás olyan nyugtalansággal tölti el, hogy
LétKérdések
reszket a félelemtől. Istenhez könyörög, hogy tartsa
meg ígéretét. Válaszként természetfeletti találko- Ha nem is ilyen drámai
zést él át, amely éppolyan különös, mint az összes módon, de találkoztunk-e
többi, amelyet a Biblia feljegyez. Jákob, a ‫״‬sarokfo- m ár Istennel a szükség
gó”, méltó ellenfélre talál: rá kell döbbennie, hogy idején?
magával Istennel birkózik, A különös éjszaka után
Jákob sántítani kezd - örök emlékeztetőként az Is-
tennel való birkózásra. Később Jákob az Izrael nevet kapja Istentől, ami azt jelenti:
28 ‫״‬harcos", és ez a név Isten kegyelmének végső pecsétje az életén. Jákob, a csaló
lesz a névadója Isten választott népének, az izraelitáknak.
1 Mózes 37 | Családi viszályok: József és testvérei
37,19 ‫״‬Ezt mondták egymásnak: Nézzétek, o tt jön az álomlátó! Gyertek, öljük

meg!"
Mózes első könyve jó néhány testvérharcról beszámol: Kain és Ábel, Izsák és fél-
testvére, Izmáéi, Jákob és Ézsau. József történetében tizenegy testvér fog össze
egy ellen. Az elbeszélés üteme lelassul, amikor Józsefhez érkezik, és Mózes máso-
dik könyve sokkal több figyelmet szentel az ő élettörténetének, mint bárki másé-
nak. Nem is csoda, hiszen József élete minden idők legkalandosabb története. Egy
megvetett rabszolga és elítélt fogoly, aki a világ leghatalmasabb birodalmának má-
sodik számú vezetőjévé lép elő. A családregény egy olyan esemény elbeszélésével
indul ebben a fejezetben, amely csaknem tragédiához vezet.
Mint apjának nyilvánvalóan legkedvesebb gyermeke, József különösen érzéket-
lennek bizonyul testvérei féltékenységével szemben. Először akkor vonja magára
bátyjai haragját, amikor álmával henceg, amelyben ők mindannyian meghajoltak
előtte. Annyira elidegeníti magától a testvéreit, hogy bosszút forralnak ellene.
Kerülő út Egyiptomba
Testvérei először meg akarják ölni Józsefet. Az utolsó pillanatban azonban inkább
eladják őt utazó kereskedőknek, akik Egyiptomba tartanak. Sem testvérei, sem
apja - aki elhiszi, hogy vadállat támadt Józsefre - nem számítanak arra, hogy vala
ha is viszontlátják őt.
Istennek azonban más terve van. József álomfej-
tő képessége, melyet Istentől kapott, és amely mi- LéiKérdések
att otthon bajba került, ott, a távoli Egyiptomban a
megmenekülés útját jelenti számára. Az álomfejtés Családunk hogyan kezeli
ajándéka lesz számára a belépőjegy a felemelkedés- a konfliktusokat? Kerül-
hez Egyiptomban, ahol nagy becsben tartják ezt a tünk-e m ár összeütkö-
zésbe hozzánk közel álló
képességet. József hamarosan a fáraó udvari taná-
személlyel? Sikerült-e
csának az élén találja magát.
végül kibékülnünk?
A történet azonban nem ér itt véget, mert Isten
Hogyan ju to ttu n k el a
azt akarja, hogy a családtagok megbocsássanak megbékélésig?
egymásnak. József testvérei egy éhínség miatt
Egyiptomba mennek, hogy élelem után nézzenek.
Ott térdelnek József lábai előtt, akit nem ismernek fel, és engedélyt kérnek tőle,
hogy élelmet vásárolhassanak. Fordult a kocka: most József került olyan helyzetbe,
hogy bosszút állhat rajtuk.
1 Mózes 41 A színfalak mögött: Isten jó t hoz ki a rosszból
41,15 ‫״‬Álm ot álmodtam, de senki sem tudja megfejteni. Rólad azt hallottam,
hogy ha meghallod az álmot, meg tudod fejteni."
Mózes első könyve lenyűgöző betekintést enged abba, ahogyan Isten vezeti az em-
bereket. Néha, mint Ábrahám esetében, látványos formában, személyesen jelenik
meg, vagy angyalokat küld maga helyett. Jákobnak Isten vezetése egy titokzatos
éjszakai birkózásban, majd egy égig érő létráról szóló álomban jelenik meg. József
számára Isten vezetése igen közvetettnek és különösnek tűnhetett.
Józsefnek Isten nem angyalok által üzen, hanem álmokon keresztül. Ezek a kü-
lönös, furcsa álmok először az egyiptomi börtönben vele együtt raboskodó cella-
társaitól, majd az egyiptomi fáraótól származnak. Isten kijelenti Józsefnek az álmok
pontos jelentését, így idővel magas tisztségbe emelkedik. Mivel az egyiptomiakat
lenyűgözték az álmok (ezt támasztják alá a régészek által feltárt hosszú álomfejtő
szövegek is), József, az álomfejtő hamarosan nagy tiszteletre és megbecsülésre
tesz szert a fáraó udvarában.
Isten keze a tragédiákban

József életében Isten többnyire a színfalak m ögött munkálkodik. A felszínen való-
jában inkább úgy tűnik, hogy József gyakran éppen az ellenkezőjét kapja annak,
amit érdemelne. Megfejti egy álom jelentését a testvéreinek, ők pedig bedobják
egy ciszternába. Ellenáll egy asszony szexuális csábításának, majd börtönbe kerül.
Megfejt egy másik álmot, és megmenti egy cellatár-
sa életét, aki azonnal megfeledkezik róla, mihelyt
LétKérdések
kiszabadul a börtönből.
József azonban megingathatatlanul bízik Istenben. Am ikor Istennek fontos
Mózes első könyve talán ezért is szentel olyan nagy üzenete van számunkra,
figyelmet a történetének. Megpróbáltatásai során hogyan hozza ezt tudó-
megtanulja, hogy bár Isten nem akadályozza meg másunkra?
mindig a nehézségeket, de mindig megszabadítja őt,
még a legsúlyosabb veszedelmekből is. József Isten kezét fedezi fel élete tragédiái-
bán. Az a hatalmas trauma például, hogy a testvérei eladják rabszolgának, a jót mun-
kálja József életében, hiszen így jut el a hatalom csúcsára, ami végül lehetővé teszi
számára, hogy megmentse családját az éhínségtől.
József végül elismeri: ‫״‬nem ti küldtetek ide, hanem Isten” (45,8). Könnyeivel
30 küszködve vallja meg hitét a testvérei előtt, akik annak idején meg akarták őt ölni:
‫״‬Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt” (50,20).
1 Mózes 45 | Hosszú megbocsátás: József leleplezi magát a testvérei előtt
45,4 ‫״‬Én vagyok József, a testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba!"
Ebben a fejezetben a József és testvérei közötti hosszú rivalizálás drámai fordulatot

vesz. Az éhínség arra kényszeríti József fivéreit, hogy szülőföldjükről Egyiptomba
utazzanak, abba az országba, amely Józsefnek köszönhetően felkészült a vész-
helyzetre. Józseffel, a nagyhatalmú egyiptomi hivatalnokkal kell egyezkedniük, aki-
ben nem ismerik fel rég nem látott testvérüket. Hosszú, gyötrelmes vívódás zajlik
a fivérek szívében.
Józsefnek döntenie kell. Vagy ott, azonnal kibékül a testvéreivel, és tárt ka-
rokkal fogadja őket, vagy bosszút áll rajtuk - akár ki is végeztetheti őket. Egyiket
sem teszi, Inkább egy sor alaposan eltervezett próbának veti őket alá. Követelőzik,
kicselezi, majd megvádolja őket, Csaknem két éven átjátssza velük ezt a játékot,
ami a végsőkig próbára teszi a fivéreket. Zavarodottságuk és félelmeik közepette
bűntudattal emlékeznek vissza arra, hogyan bántak el öccsükkel sok-sok évvel
korábban.
‫״‬Bizony, a testvérünkért bűnhődünk most, mert láttuk az ő nyomorúságát, ami-
kor könyörgött nekünk, de nem hallgattunk rá. Emiatt ért utol bennünket ez a nyo-
morúság.” (42,21)
Maga József is óriási érzelmi nyomást él át: a megbocsátás feszültségét. Sze-
retne kibékülni a testvéreivel, akiket szeret, mégis nehéz ezt megtennie. Amíg el
nem ismerik vétküket, nem lehet szó valódi megbékélésről. József többször is köny-
nyékben tör ki, egy ízben olyan hangos zokogás fogja el, hogy még a szomszéd
teremben is meghallják.
Meglepő fordulat
Ebben a fejezetben a testvérek végre szembesülnek a döbbenetes igazsággal: az
a tizenéves fiú, akit eladtak rabszolgának, és kis híján megöltek, ma Egyiptom egyik
leghatalmasabb birodalmi tisztségviselője. Ő tartja kezében a sorsukat.
József azonban nem akar bosszút állni rajtuk, mert már tudja, hogy nyomorúsá-
gának esztendei Isten tervének részei voltak. Végre megbocsáthat nekik, és üdvö-
zölheti őket Egyiptom földjén. A megbékélés begyógyítja a régi sebeket, és végre
békességet hoz Jákob sokat szenvedett családjába.
Ebben az értelemben József története Isten és népe történetét példázza. A bűn
felszámolásáért folytatott küzdelem, amely az édenkertben kezdődött, nem megy
könnyen végbe. Isten Fiának a halálába került. József története Jézusra mutat, akit | 3!
Isten küldött népe megmentésére. Népe azonban gyűlölte és elárulta őt, akárcsak
Józsefet a saját testvérei. Isten mentő szándéka végül mind József, mind Jézus ese-
tében minden akadályt legyőzve győzedelmeskedik.
Egy nemzet születése

Isten nagy családot, népet és földet ígért Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak. Mó-
zes első könyvének végére még csak az első ígéret valósul meg: Jákob tizenkét
fiától egy sereg gyermek születik. A testvérek közötti megbékélés megnyitja az
utat Izrael gyermekei számára, hogy a tizenkét törzs
egyetlen családdá váljék - egy bimbózó nemzetté.
Lét Kérdések
A Biblia nem hagy kétséget afelől, hogy ez a tizen-
két fiú semmivel sem jobb, mint bárki más. Közülük
Meg kellett-e küzdenünk
tizenegyen végül is elárulták Józsefet. már a megbocsátás logl-
Isten erre a meglehetősen ingatag alapra építi fel kajával?
népét, az izraelitákat (Jákob fiait). József sohasem Van-e valaki az életünk-
adta fel a reményt, hogy egyszer majd a többi ígéret ben, akinek még nem
is beteljesedik. Halálos ágyán azt kéri, hogy csontjait tudtunk megbocsátani?
vigyék majd vissza magukkal arra a földre, amelyet
Isten az ő apjának ígért (50,25). Mózes első könyve tehát boldog véget ér, bár nyit-
va hagyja a kérdést, hogy vajon mikor térnek vissza József csontjai arra a földre,
amelyet Isten ígért az őseinek. Mikor teljesednek be végre Isten ígéretei?
I
2 Mózes 3 j A cselekvés ideje: A vonakodó Mózes elhívása
3,11 ‫״‬Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek, és kihozzam Izrael fiait Egyiptom-
ból?"
Mózes második könyvének bevezetése mindössze két versbe tömörít mintegy

négyszáz évet az izraeliták történelméből (1,6-7). Arról számol be, hogy Jákob
családja - amely Mózes első könyvének végén még elég kicsi ahhoz, hogy név sze-
rint felsorolja a fiait - idővel hatalmas, népes törzzsé növekedett. Isten terve kezd
kibontakozni, ám ekkor újabb akadályba ütközik: az egyiptomi birodalom a zsidók
ellen fordul, akik immár rabszolgaként görnyednek egy ellenséges fáraó uralma
alatt. Ugyanaz egyesíti őket, ami minden elnyomott népet egybekovácsol: a nyo-
morúság.
Ugyan ki hisz már ekkor Isten ígéreteiben, amelyeket Ábrahámnak, Izsáknak és
Jákobnak adott egykor? A rabszolgák naponta érzik a hátukon az egyiptomi haj-
csárok ostorcsapásait. Ami pedig az áhított ígéret földjét illeti, az valahol keleten
terül el, tucatnyi különböző király uralma alatt szétforgácsolva.
Isten azonban nem feledkezett meg a népével kötött szövetségről. ‫״‬Meglát-
tam népem nyomorúságát Egyiptomban” - mondja
(3,7). ‫״‬Majd meglátod, mit cselekszem.,,” (6,1) A kö-
LétKérdések
vetkező fejezetek Isten hatalmának a teremtés óta
leglenyűgözőbb megnyilvánulásairól számolnak be. Előfordult-e már velünk,
hogy - Mózeshez hason-
Ironikus választás
lóan - úgy éreztük,
Istennek először is egy vezetőre van szüksége. Mó- hiányosságaink alkalmat-
zest választja ki erre a feladatra, ami több szem- tanná tesznek minket arra,
pontból is ironikusnak tűnik. Isten negyven éven át hogy meg tegyük,
készítette fel Mózest a vezetői szerepre az egyipto- am it Isten kér tőlünk?
mi uralkodó udvarában, majd újabb negyven éven
át a pusztában, ám - amint ez a fejezet is tanúsítja - Mózes vonakodik a feladattól.
Isten elhívása rendkívüli találkozás volt Mózes számára: lángoló bokor, egy hang
a semmiből, Isten kijelentése: ‫״‬Én vagyok... Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob
Istene” (3,6) ‫ ־‬mintegy utalva az ősatyáknak adott ígéretekre. Elérkezett a cse-
lekvés ideje. Isten maga választotta ki Mózest, hogy kivezesse népét az egyiptomi
rabszolgaságból az ígéret földjére, ahol szabadság vár rájuk.
33
‫ ר‬μ 1 » , ‫ ״‬n _11 I A t1z csapás: Bizonyíték mind a zsidóknak,

/ mozes iu -ii ‫ ן‬mjnd az egyiptomiaknak
10,2 ‫ ״‬Beszéld majd el a fiaidnak és unokáidnak, amit Egyiptommal cselekedtem,

és jeleimet is, amelyekkel sújtottam őket. Tudjátok meg ebből, hogy én va-
gyök az Úr!"
A sáskák általában magukban ugrándoznak egyik fűszálról a másikra, és békésen

rágcsálják a leveleket és virágokat. Azután történik valami - akár az időjárásban,
akár a táplálék mennyiségében áll be változás -, és a sáskák nyugtalanná válnak,
a színük baljós rózsaszínre változik, és összezsúfolódnak.
így kezdődik a sáskajárás. Hatalmas zúgással közeledik a sokmilliós horda, amely
befeketíti az eget, eltakarva még a napfényt is. A sáskák csoportjai, mint a bombák,
úgy vetik rá magukat a termőföldre, majd szétszóródva elpusztítanak minden nö-
vényi életet maguk körül. Rovarirtó szerek permetezésével el lehet pusztítani közü-
lük pár milliót, de a vándorló sáskahad ügyet sem vet ilyen kis veszteségre. Egy al-
kálómmal megmérték egy ilyen sáskahad kiterjedését, amely átkelt a Vörös-tenger
felett: 24 kilométer széles, 5 kilométer mély, 161 kilométer hosszú volt. Miután partot
értek, a sáskák felfaltak minden terményt, bőrt, kerítéseket, sőt, még a szerszámok
nyelét is, mintegy 5180 négyzetkilométer elpusztított területet hagyva maguk után.
Miért volt szükség a csapásokra?

A 7-12. fejezet rövid, de szemléletes képekben mutatja be az Egyiptomot sújtó tíz
természeti csapást, melyeknek egyike volt a sáskajárás. A Biblia nem foglalkozik
azzal a kérdéssel, hogy mi okozta ezeket a természeti jelenségeket, csupán megái-
lapítja, hogy Isten hatalma soha nem látott módon nyilvánult meg bennük.
Ennek a kozmikus és drámai küzdelemnek - amelynek filmes ábrázolása igen-
csak próbára teszi a hollywoodi producerek lehetőségeit - egyetlen nyilvánvaló
célja van: a héber rabszolgák felszabadítása. Egy nemzet van születőben, és Isten
hatalmas beavatkozása szükséges ahhoz, hogy az izraeliták elszakadjanak Egyip-
tómtól, ahol az évszázadok alatt gyökeret eresztettek.
Valóban erőteljes késztetésre van szükségük a zsidóknak ahhoz, hogy törne-
gesen és hirtelen kivonuljanak Egyiptomból. És természetesen Egyiptom sem nézi
ölbe te tt kézzel, hogy értékes rabszolgák ezrei szabadon kisétáljanak az országból.
A végső tekintély
A tíz csapás megalapozza Mózes tekintélyét. Vezetői szerepét vonakodva fogadta,
34 1 mivel kételkedett abban, hogy elnyeri-e az izraeliták bizalmát (4,1). A fáraóval való
drámai összeütközések azonban minden kételyt eloszlatnak. Csakis Mózes képes

kivezetni a népet a szolgaság földjéről.
De nemcsak Mózes szavahihetősége forog kockán, hanem Istené is. Vajon ő
is csak egy a sok közül a törzsi istenek sorában, akiket Egyiptomban imádnak?
Egyiptomban, a bálványimádás központjában, több
tucat istenség - köztük kígyók és ganajtúró boga- Létkérdések
rak is ‫ ־‬imádat tárgyát képezte. Ebben az össze-
függésben a csapások Isten hadjárataként jelennek Melyek napjaink
meg Egyiptom hamis isteneivel szemben. Ahogy ő modern társadalmának
maga kijelenti: ‫״‬ítéletet tartok Egyiptom minden is- ‫״‬bálványai"?
tene fö lö tt” (12,12).
Mózes második könyvében több mint egy tucatszor hangzik el, hogy a csapé-
sok azért következnek be, hogy Izrael és Egyiptom megismerje Izrael Istenének
hatalmát. E tekintetben a csapások sorozata hatékonynak bizonyul. Annyira meg-
győzi az egyiptomiakat Isten hatalmáról, hogy rabszolgák ezreit hagyják elmen-
ni, sőt búcsúajándékként arannyal és ezüsttel is ellátják őket Egyiptom kincseiből.
A tíz csapás az izraeliták számára is olyan meggyőző, hogy otthonukat és múltjukat
hátrahagyva útra kelnek, és követik Mózest a sivatagba - egy új élet reményében.
135
Csoda a Vörös-tengernél: Az egyiptomiak meggondolják

2 Mózes 14
magukat
14,29 ‫״‬Izrael fiai viszont szárazon mentek át a tenger közepén, és a víz falként
állt jobbról és balról."
A fáraó és az egyiptomiak hamar megbánják, hogy elengedték a rabszolgákat.

Hamarosan egy harci kocsikkal és lovasokkal felszerelt hadsereg veszi üldözőbe
a védtelen izraelitákat.
A menekülőknek sem tart soká, hogy megbánják döntésüket. Amint meglátják
a fáraó őket üldöző seregét, a félelemtől reszketve azzal vádolják Mózest, hogy
a biztos pusztulásba vezeti őket.
Amint ez a fejezet nyilvánvalóvá teszi, az izraeliták Egyiptommal való végső ősz-
szecsapását maga Isten rendezte, hogy egyszer s mindenkorra világossá váljon:
egyedül neki tulajdonítható a zsidó nép felszabadítása.
Egyedül Isten műve

A kivonulásról szóló beszámoló hangsúlyozza, hogy mindez Isten műve. Az izraeli
sereg nem lenne képes ellenállni a hatalmas egyiptomi túlerőnek. Amikor a fáraó
a menekülő törzsek nyomába küldi harci kocsijainak seregét, az izraeliták reszket-
nek, mint a nyárfalevél. Miután Isten levezényel egy látványos felmentő hadmúve-
letet, a felszabadított foglyok csupán az alázat és a dicséret hangján szólalhatnak
meg - büszkeségnek nincs helye.
Az Istentől való függés mintája az egész könyvön végighúzódik. Amikor a pusz-
fai vándorok ivóvize elfogy, Isten gondoskodik róluk, Amikor élelmiszerkészletük
kimerül, Isten visel róluk gondot. Amikor támadók törnek rájuk, Isten megvédi őket.
Mózes második könyve több csodáról - Isten köz-
vetlen, természetfeletti beavatkozásáról - számol LétKérdések
be, mint a Biblia bármely más könyve, az evangéliu-
mókát leszámítva. Tapasztaltunk-e már a
A Vörös-tengeren való átkelés hatalmas csodá- tenger vizének ketté-
ja adja az alaphangját a zsidó nép történelmének, választásához hasonló
amely a kezdetektől fogva mindvégig nem más, csodát, amikor Isten meg-
mint Isten munkálkodása népe életében. m entett minket valamitől,
ami kárunkra le tt volna?
361
2 Mózes 20 A tízparancsolat: Az Isten által elvárt minimum
20,20 ‫״‬Ne féljetek, mert azért jö tt Isten, hogy próbára tegyen benneteket, és
hogy őt féljétek mindig, és ne vétkezzetekl"
Szinte mindenki hallott már a tízparancsolatról. Legtöbbünk számára ez jelenti az

erkölcsiség alapjait, amit Isten elvár tőlünk. A pusztában vándorló izraeliták szá-
mára azonban a tízparancsolat ennél sokkal többet jelent - nem mást, mint egy
hatalmas áttörést.
A körülöttük élő népek, amelyek számos különféle istenséget imádtak, örökös
rettegésben éltek isteneik kiszámíthatatlansága miatt. Ki tudná megmondani, mi
dühíti fel őket, vagy mivel lehet elnyerni a tetszésüket? Most azonban maga Isten,
a világegyetem teremtője nyújt át az izraelitáknak egy szerződést, amelyet saját
kezével írt alá. Ezentúl mindig tudni fogják, hogy pontosan mit vár tőlük Isten, és
hol állnak a vele való kapcsolatukban, A tízparancsolat az izraeliták mint nemzet
számára a bizalom és a biztonság alapját jelenti.
‫״‬Ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld”
- mondja Isten (19,5-6). Olyan nemzetet akar magának, amelyhez nincs fogható:
modellértékű társadalmat, amelynek középpontjában az Isten iránti elkötelezett-
ség áll. Az izraeliták várakozással tekintenek Mózesre, amint felkapaszkodik a söté-
ten füstölgő hegyre, hogy Istennel találkozzon.
Minden jelenlevő tisztában van ennek a talál- ■ LétKérdések
kozásnak a jelentőségével, amelyet mennydörgés, '
villámlás és hangos kürtzengés kísér. Még a föld is Hogyan hangzanának a
megremeg a lábuk alatt. tízparancsolat tiltásként
megfogalmazott
ígéretes szerződés parancsolatai, ha felszólító
Ebből a sínai-hegyi találkozásból születik a tízparan- módban fogalmaznánk
csolat. A Biblia majd tovább részletezi a szövetségi őket (azaz:‫ ״‬Ne tedd...!"
helyett ‫ ״‬Tedd...!")?
szerződést, de a tízparancsolat fejezi ki azt a ma-
gatartást, amit Isten elvár a népétől. ‫״‬Megtesszük
mindazt, amit az Úr m ondott” - kiáltja egy akarattal az egész nép (19,8).
Az égbetörő remények napja ez. Ha engedelmeskednek, akkor az izraeliták
mentesek lesznek a betegségektől, bő termésben lesz részük, asszonyaik sok gyér-
meket szülnek, hadseregük győzelmet arat - más szóval a nép soha nem látott
jólétben és biztonságban élhet, távol azoktól a problémáktól, amelyek a legtöbb
ember mindennapi életét kísérik (23,20-28). Cserébe Isten annyit kér az izraeliták-
tói, hogy engedelmeskedjenek az itt felsorolt parancsolatoknak.
Az álom szertefoszlik: Az izraeliták életében

2 Mózes 32
a régi történet ismétlődik
32,31 ‫ ״‬Visszatért tehát Mózes az Úrhoz, és ezt mondta: »0, jaj! Igen nagy vétket
követett el ez a nép, mert aranyból csinált istent magának.«"
A 20. fejezetben született fényes reménység örökre meghal a 32. fejezetben. Mózes
negyven napon át Isten jelenlétében tartózkodik a Sínai-hegyen, ahol átveszi a sző-
vétség feltételeit, melyek minden addiginál szorosabb kapcsolatot tesznek lehető-
vé Isten és ember között. Ami azonban odalent, a hegy lábánál történik, az minden
képzeletet felülmúl. Az egész Bibliában nincs élesebb kontraszt, mint e között a két
jelenet között.
Az izraeliták - ugyanazok az emberek, akik látták az egyiptomi tíz csapást,
akik száraz lábbal keltek át a Vörös-tengeren, akik vizet ittak a kősziklából, akik
jóllaktak az égből hulló mannával - most Istenükről megfeledkezve unatkoznak,
türelmetlenkednek, lázadoznak és féltékenykednek. Mire Mózes leereszkedik a Sí-
nai-hegyről, Isten népe pogányok módjára táncol egy aranyszobor körül.
Mózes dühbe gurul, és földhöz vágja a kőtáblékat, amelyeket magától Istentől
kapott. Isten haragja is olyan nagy, hogy csaknem elpusztítja a megátalkodott
népet.
Mózes kegyelemért könyörög

A történetben számos párhuzam figyelhető meg az emberiség első lázadásával,
amely az 1 Mózes 3-ban olvasható. Az ember mindkét esetben nyíltan szembesze-
gül az őt kegyelmébe fogadó Isten világos parancsával, A lázadók mindkét esetben
körmönfont magyarázkodással állnak elő, hogy indokolják viselkedésüket. S végül
az emberek mindkét esetben eljátsszák egyedülálló
kiváltságaikat, és súlyos büntetésben részesülnek.
LétKérdések
Egy pillanatra úgy tűnt, hogy az izraeliták valami
újat valósítanak meg az emberiség történelmében:
Vajon m i lehetett az oka
egy egész nemzet elkötelezi magát Isten követésé-
az izraeliták lázadásának?
re. Ehelyett ugyanaz a régi történet ismétli önma- Voltunk-e m ár m i is ha-
gát. Mindegy, hogy Isten milyen feltételeket szab, sonló helyzetben?
az ember mindig megtalálja a módját annak, hogy
megszegje azokat.
Ebből a komor háttérből csupán egyetlen reménysugár ragyog fel. Mózes, a nép
dadogó és vonakodó vezetője végre felnő a feladatához. Ékesszóló imádsága meg-
381 hallgatásra talál, és Isten még egy esélyt ad Izrael népének.
3 Mózes 26 | Jogi kérdések: Az engedelmesség és a lázadás következményei
26,3-4 ‫״‬Ha rendelkezéseim szerint éltek, és parancsaimat megtartjátok, és

végrehajtjátok azokat, akkor esőt adok a szokott időben, a föld megad-
ja termését, és a mező fája is megtermi gyümölcsét."
Mózes harmadik könyve annyira idegennek tűnik a modern világ számára, hogy
még azok az olvasók is, akik elhatározták, hogy végigolvassák az egész Bibliát,
gyakran elakadnak ennél a könyvnél. A Biblia egyéb részeitől eltérően ebben
a könyvben kevés történet vagy szereplő található, és költemény sincs benne. Az
egész könyv egy törvénygyűjtemény, tele részletes szabályokkal és előírásokkal.
Számos törvény és szabály - amely azt a célt szolgálja, hogy Isten ‫״‬elkülönítsen”
egy népet a maga számára - az Újszövetségben megváltozik. Mégis hasznos lehet
ezeknek a törvényeknek a tanulmányozása, mivel betekintést nyújtanak Isten ren-
delkezéseibe olyan kérdésekben, mint a föld művelése, a szegényekkel való törődés,
valamint a családon belüli bántalmazás és a felebaráttal szembeni visszaélések.
A törvények sokfélesége jól mutatja, hogy Isten jelen kíván lenni az izraeliták
életének minden területén, beleértve a nemi élet, a ruházkodás, a testékszerek és
az étrend kérdéseit is. Isten azáltal bontakoztatja ki népére vonatkozó tervét, hogy
egy olyan kultúrát hoz létre, amely eltér a környező népek kultúrájától.
Nemzeti átalakulás
Az izraeliták bizonyára gyakran feltették magukban a kérdést: Feltétlenül fontos
követnünk ezeket a szőrszálhasogató törvényeket? A 26. fejezet végérvényesen
megválaszolja ezeket a kérdéseket.
Az Egyiptomban tö ltö tt négy évszázad után Létkérdések
az épphogy felszabadult rabszolgáknak, akik már
maguk is egyiptomivá váltak, teljes átalakulásra Mindannyian bizonyos
van szükségük. Pontosan ez az, amit Isten tesz ve- szabályrendszer szerint
lük - olyan identitást ad nekik, amely éles ellentét- éljük az életűnket.
ben áll a szomszédos pogány népek identitásával. Saját életünkben milyen
törvényekhez alkalmaz-
Bár monotonnak tűnik ez a törvénygyűjtemény,
kódunk?
Istennek az a szenvedélyes vágya húzódik mögötte,
hogy egy különleges népet hozzon létre, amely méltó arra, hogy az ő identitását hor-
dozza. Isten törvényei nem szabadon választható alternatívák az izraeliták számára.
Engedelmességük jutalma az lesz, hogy a világ irigyelni fogja Isten népét. De mi
lesz, ha engedetlenné válnak? Isten részletesen felvázolja előttük, milyen büntetésre 39
számíthatnak ebben az esetben,
4 Mózes 11 Megpróbáltatások a pusztában: Isten karja túl rövid?
11,23 ‫״‬Hát olyan kevés az Úr ereje? Majd meglátod, beteljesedik-e az én beszé-

dem, vagy sem."
Amikor az izraeliták átkeltek a Sínai-félszigetre, tele voltak reménnyel és lelkese-

déssel. A rabszolgaság láncaitól végre megszabadulva útra keltek az ígéret földje
felé. A hosszú hetek, hónapok és évek azonban, amelyeket a sivár pusztaságban
való bolyongással töltöttek, felemésztették minden lelkesedésüket.
Mózes negyedik könyve kendőzetlen őszinteséggel beszéli el, mikét történt,
hogy a rövid kirándulásból negyvenéves kerülő út lett. Ahogy az étel miatti ál-
landó panaszkodásuk mutatja, az izraeliták gondolkodása meglehetősen kicsi-
nyes problémák körül forog. Kevés kivételtől eltekintve mindennap ugyanazt azt
ételt eszik. A manna (szó szerinti jelentése: ‫״‬Mi ez?") minden éjszaka a harmattal
együtt érkezik az égből, és olyan látványt nyújt reggelenként, mintha dér boríta-
ná a földet. A monoton étrend jelentéktelen dolognak tűnhet a rabszolgaságból
való szabadulásért cserébe, a nép mégis folytonosan zúgolódik.
A zúgolódók törzse
A lázongás, amelyről ez a fejezet szól, az egész pusztai vándorlásra jellemző. Minél
gyerekesebben viselkedik a nép, vezetőiknek annál inkább szigorú szülőként kell
fellépniük. Mózest és Istent egyaránt felbőszíti az izraeliták állandó zúgolódása.
Igaz, a körülmények nehezek. A népnek a tűző
napon kell menetelnie a barátságtalan pusztaság-
bán, az ellenséges hadaktól való állandó fenyege- LétKérdések
tettségben. Megpróbáltatásaikban valójában hit-
Előfordul-e velünk néha,
próbával szembesülnek: bíznak-e abban, hogy Isten
hogy zúgolódunk Istennel
gondoskodik róluk nehéz körülményeik között is? szemben? Ha igen, általa-
Betartják-e az Istennel kötött szövetség feltételeit, bán m i váltja ki belőlünk
és rábízzák-e magukat az ő megígért védelmére? a panaszkodást?
Isten így felel az izraeliták kétségeire: ‫״‬Hát olyan
kevés az Úr ereje?” (11,23), majd még nagyobb cső-
dákat ígér nekik.
401
4 Mózes 14 | Nyílt lázadás: A pusztai vándorlás fordulópontja
14,11 ‫ ״‬És ezt mondta az Úr Mózesnek: Meddig utál engem ez a nép, és meddig
nem hisz bennem a sok je l ellenére sem, amelyeket közöttük tettem?!''
A legtöbb ókori nép történelme hatalmas harcosok hőstetteiről és feddhetetlen

vezetőkről szól. A Biblia meghökkentően másfajta képet tár elénk, amint az Mózes
negyedik könyvének nyers realizmusában is tetten érhető, amikor zúgolódásokról
és lázadásokról számol be.
Ez a fejezet azt a tragikus vízválasztót beszéli el, amely az Egyiptomból való ki-
vonulás óta a legdöntőbb esemény a nép életében. Az izraeliták az ígéret földjének
határán állnak. Ha Istenre bízzák magukat, elhagyhatják végre az embert próbáló
pusztaságot, és bemehetnek az élelemmel és vízzel bővelkedő földre. A katonai
felderítők már közelednek, hogy beszámoljanak a Kánaán földjén szerzett tapasz-
talataikról.
A nép azonban az átélt csodák ellenére sem bízik Istenben. Megrettennek a ké-
mek jelentésétől, és hangosan jajveszékelnek, hogy miért is hagyták el Egyiptomot.
A félelem nyílt lázadáshoz vezet: Izrael fiai szembefordulnak Mózessel és testvéré-
vei, Áronnal. Az ígéret földjének határán inukba száll a bátorságuk, és megfuta-
módnak.
A terv későbbre halasztva

Isten, aki ellen a lázadás valójában irányult, elutasítva érzi magát, mint egy eldo-
bott szerető, Látva, hogy a lázongó nép még nem áll készen arra, hogy elfoglalja
az ígéret földjét, későbbre halasztja terve megváló-
sítását. A lázadással szembesülve úgy dönt, hogy .3: Kérdések
megvárja, míg felnő az izraeliták új nemzedéke.
Akik eredetileg rabszolgák voltak, nem mennek be Saját életünkben mik
az ígéret földjére. azok az ‫״‬óriások", ame-
Ez az oka annak, hogy abból a sok ezer ember- lyek félelm et keltenek
bői, akik kijöttek Egyiptomból, mindössze két fel- bennünk? M it teszünk,
amikor elbátortalano-
nőtt, Józsué és Káléb éri meg, hogy bemehessen az
dunk?
ígéret földjére. A nép többi tagja - mindazok, akik a
kivonuláskor húsz éven felül voltak - a sivatagban
leli halálát,
EGY NEMZET SZÜl ETÉSE
5 Mózes 4 Emlékeztető: Lelkesítő beszéd a határhoz érve
4,9 ‫״‬Őrizkedj azért, és vigyázz nagyon magadra, hogy meg ne feledkezz azok-
ról, amiket saját szemeddel láttál; ne vesszenek el emlékezetedből egész
életedben!”
Négy évtizeddel az egyiptomi kivonulás után Izrael népe ismét az ígéret földjének
határához érkezett. Miután a hitetlen és zúgolódó régi nemzedék tagjai meghaltak
és el lettek temetve a pusztában, egy új nemzedék várja izgatottan, hogy bevonul-
jón és birtokba vegye a földet. Egyiptom már csupán halvány gyermekkori emlék
Isten népe számára, amely immár saját kulturális identitással rendelkezik.
Az ígéret földjének határán az idős Mózes három beszédet tart. Ez az utolsó
lehetősége, hogy még egyszer tanácsolja és lelkesítse a népet, amelyet negyven
mozgalmas éven át vezetett. Szenvedélyesen és a könnyeivel küszködve eleveníti
fel lépésről lépésre népe történelmét.
Mózes második, egyben leghosszabb beszédében megismétli mindazokat
a törvényeket, amelyeket a nép a szövetség részeként elfogadott. De beszéde
nem a törvények száraz felsorolásából áll. Mózes visszaemlékezésében újra átéli
és megeleveníti a történteket. Beszédét személyes emlékek, illusztrációk és hirte-
len érzelemkitörések tarkítják.
Ami előttük áll

Ebben a fejezetben Mózes arra a nevezetes napra emlékezik, amikor Isten a szövet-
séget szerezte a Sínai-hegyen, Fennhangon idézi fel a fekete felhőket, a mélységes
sötétséget és a lobogó tüzet. Isten semmiféle alakot nem öltött magára, figyelmez-
teti az izraelitákat Mózes, ezért tehát ők se kövessék el azt a hibát, amibe a szüleik
beleestek, amikor aranyból öntöttek maguknak bálványt. Mózes újra és újra hang-
súlyozza: meg ne feledkezzetek a leckéről, amelyet
a pusztában tanultatok. LétKérdések
A figyelmeztetésen túl Mózes arra buzdítja az
izraelitákat, hogy vegyék komolyan egyedülálló el- Ha visszatekintenénk saját
hívásukat, amelyet mint nemzet kaptak Istentől. Ha történetünkre, ahogy
követik Isten törvényeit, akkor a szövetség bőséges Mózes tette az izraeliták
előtt, milyen tanulságot
áldásokat tartogat számukra: zavartalan békéssé-
vonhatnánk le belőle?
get, egészséget és jólétet, A többi nép felfigyel majd
Miért lehetünk hálásak?
rájuk, és meg akarja ismerni Istenüket.
Mózes csodálattal szemléli mindazt, amit Isten érte és az izraelitákért tett. Utol-
só beszédében ezt a hálát és csodálatot adja tovább a következő nemzedéknek.
5 Mózes 8 ‫ ן‬A siker veszélyei: Amikor megkapjuk, amit akarunk
8,13-14 ‫״‬...amikor elszaporodnak marháid és juhaid, lesz sok ezüstöd és ara-

nyad, és bővében leszel mindennek, akkor föl ne fuvalkodjék a szíved,
és el ne feledkezz Istenedről, az Úrról, aki kihozott téged Egyiptom
földjéről, a szolgaság házából!"
‫״‬Amikor rosszul álinak a dolgok, nem szégyelljük Istenünket. Olyankor szók-

tűk szégyellni őt, amikor jól mennek a dolgaink.” Alexander Szolzsenyicin írta
ezeket a szavakat, hogy megindokolja, m iért éppen egy szibériai koncentrációs
táborban tanult meg imádkozni. Akkor fordult az imádság felé, amikor más re-
ménye már nem maradt. Letartóztatása előtt, amíg jól ment a sora, ritkán ju to tt
eszébe Isten.
Ugyanerről beszél Mózes is búcsúbeszédében. Az izraeliták megtanultak Isten-
re hagyatkozni a Sínai-pusztában, ahol minden egyes nap Isten gondoskodására
voltak utalva, hogy élelemhez és vízhez jussanak. Most azonban, amikor a Jordán
folyó partján állnak, nehezebb hitpróba elé néznek. Mózes jobban fél az eljövendő
jóléttől, mint a sivatag kietlenségétől. Az ígéret földjén, ezen a patakokban, gyű-
mölcsfákban és más értékes kincsekben gazdag földön Izrael fiai könnyen megfe-
ledkezhetnek Istenről, és maguknak tulajdoníthatják sikereiket.
Miért fél Mózes a bőségtől?

Ezért buzdítja Mózes a népet újra és újra: ‫״‬Emlékezzetek!” Emlékezzetek az egyip-
tömi rabszolgaság napjaira, és arra, ahogyan Isten megszabadított benneteket.
Emlékezzetek a megpróbáltatásokra a mérhetetlen, sivár pusztaságban, és Isten
hűségére, amelyet o tt is tapasztaltatok. Emlékezzetek különleges elhívásotokra,
amely arra figyelmeztet, hogy milyen nagy becsben ta rt Isten titeket. Ha majd
jólétben éltek, akkor se felejtsétek el, amit menekültekként a Sínai-pusztában ta-
nultatok.
Mózesnek alapos oka volt az aggodalomra. Isten világosan elmondta neki, mi
történik majd a jövőben: ‫״‬Mert beviszem őt arra a tejjel és mézzel folyó földre,
amelyet esküvel ígértem meg atyáinak, Eszik, jóllakik, meghízik, és mégis más is-
tenekhez fordul: azoknak szolgálnak, engem pedig megvetnek, és megszegik sző-
vétségemet,” (31,20)
A Biblia következő könyveiből kiderül, hogy mindaz, amit Isten előre megmon-
dott, és amitől Mózes óva intette az izraelitákat, valóra válik. Az ígéret földjére
való bevonulás után a nép hűtlenné vélik Istenhez, és jóvátehetetlenül megszegi 143
a szövetséget. Végül jólét és boldogság helyett

szolgaság és szenvedés vár rájuk. LétKérdések
Való igaz, hogy ha az ember sikeres, kevésbé érez
Életünk mely szakaszát
késztetést arra, hogy Istenre hagyatkozzon, mint
tartjuk a ‫״‬legsikeresebb-
amikor sürgető szükség veszi körül. Súlyos veszély- nek"? Milyen volt akkori-
nek vagyunk kitéve, amikor elérjük, amit akarunk. bán az Istennel
való kapcsolatunk?
441
5 Mózes 28 í Han90san és érthetően: A ‫״‬mondd és mutasd”

° I megerősíti a szövetség jelentőségét
28,47-48 ‫״‬Nem szolgáltál Istenednek, az Úrnak örömmel és jó szívvel, amikor

bőven volt mindened. Éhezve és szomjazva, mezítelenül és mindent
nélkülözve szolgálsz majd ellenségeidnek, akiket rád bocsát az Úr."
Mózes ötödik könyvének felépítése szorosan követi azokat a korabeli ‫״‬hűbéri szer-
ződéseket”, amelyek a nép és az uralkodó viszonyát szabályozták. Mózes könyve
ebben a szerződéses formában rögzíti Isten és az izraeliták kapcsolatát.
Az uralkodói szerződések betetőzését az áldások és az átkok felsorolása jelen-
tette, amelyeket a szerződésben foglaltak megtartása, illetve megszegése vont
maga után. Ehhez hasonló módon Mózes három nagy beszéde közül a harmadik az
áldásokat és átkokat foglalja össze (27-33. fejezet),
Az izraeliták ezúttal optimisták, Mint a gyerekek, olyan türelmetlenül állnak
a régóta áhított föld határén. Mózes azonban nem osztja optimizmusukat, Ismerve
népe állhatatlanságát, sejti, hogy a jövő nagy valószínűséggel a múlthoz lesz ha-
sonló. A könyv utolsó fejezetei Mózes borúlátásáról árulkodnak.
Három emlékeztető
Mózes az itt megörökített beszéddel kezdi mondanivalóját. Egyszerű és könnyed
kifejezésekkel ecseteli a szövetség megtartásának áldásait. Amikor azonban az
Istennel kötött szövetség megszegésének következményeiről beszél, nyelvezete
megváltozik. A csapások és a lehetséges katasztrófák leírásának célja, hogy enge-
delmességre késztesse hallgatóságát.
Mintegy elismerve, hogy a szavak önmagukban
nem elég erőteljesek ahhoz, hogy az üzenet eljusson LétKérdések
az izraelitákhoz, Mózes három nagyszabású szem-
léltetőeszközrő! is gondoskodik. Először is, festő- Napjainkban is érvénye-
két jelöl ki, hogy hatalmas meszelt kövekre írják fel sek az ebben a fejezetben
a törvény szavait, így a törzsek, miközben Kánaán leírt alapelvek? Miért,
földje felé menetelnek, el fognak haladni a szövet- illetve m iért nem?
ség látható emlékeztetői mellett. Azután kikiáltókat
is kiválaszt, hogy fennhangon hirdessék a szövetség alapját képező szabályokat.
Végül Mózes szívhez szóló éneket tanít az izraelitáknak (32. fejezet), hogy annak
szavait énekelve haladjanak át az Istennel kötött szövetség vizuális és szóbeli em-
lékeztetői között.
145
Józsué 2 ‫ ן‬Új kémek, új lelkűiét: Egy prostituált segít előkészíteni az utat
2,24 ‫ ״‬Ezt mondták Józsuának: Bizony, kezünkbe adta az Úr azt az egész földet,
máris reszket tőlünk annak a földnek minden lakója."
Izrael népének története - ahogy Mózes második, negyedik és ötödik könyvében

láthattuk - számos negatív tanulsággal szolgál, és Mózes búcsúbeszédei továb-
bi kudarcokat vetítenek előre. Az Ószövetségben azonban felcsillannak a remény
fénysugarai is, amelyek között talán Józsué könyve ragyog a legfényesebben.
Józsué könyvének nyitó jelenete egy korábbi eseményt idéz fel. Miután végig-
hallgatták Mózes utolsó beszédeit, az izraeliták felsorakoznak a Jordán folyó part-
ján, hogy számot adjanak hitükről és bátorságukról. Készen állnak végre, hogy
átkeljenek az ígéret földjére? Vagy legendás vezetőjük, Mózes nélkül megismétlik
elődeik hibáit? Negyven évvel korábban Izrael népe gyáván meghátrált a kocká-
zatok láttán.
Az új nemzedék
Egészen új lelkűiét jellemzi az új nemzedéket, erre utal az ebben a fejezetben leírt
kémtörténet is. A negyven évvel korábbi felderítő misszió után a tizenkét kém kö-
zül mindössze ketten nyilatkoztak derűlátóan. Ez alkalommal éppen Józsué, a két
optimista kém egyike vezeti az izraelitákat.
Józsué gondosan megválogatja kémeit, akiknek jelentése éles ellentétben áll
a korábbi kémek beszámolójával (lásd 4 Mózes 13,31-33). Az új kémek azzal a hírrel
térnek vissza, hogy Isten az izraeliták kezébe adta
Kánaán földjét, sőt, azt állítják, hogy a kánaániták
LétKérdések
valósággal reszketnek az izraeliták közeledésének
hírére. Mózes és Józsué kémei
A fejezet főszereplője, Ráháb, a pogány pros- ugyanazt a földet tekin-
tituált a zsidó történetek kedvelt alakjává vált az tették meg, mégis telje-
idők során, és a bibliai szerzők is elismeréssel szól- sen másként nyilatkoztak
nak róla. Példája bizonyítja, hogy Isten méltányolja róla. Am ikor akadályokkal
a valódi hitet minden emberben - olyannyira, hogy találjuk szemben ma-
Ráháb, Jerikó ostromának túlélője Jézus egyenes gunkat, problém át vagy
ági felmenője lesz. inkább lehetőséget látunk
bennük?
46
Józsué 6 Különös taktika: Sajátos katonai hadművelet
6,16 ‫״‬Amikor hetedszer fújták meg a papok a kürtöket, ezt mondta Józsué a
népnek: Kiáltozzatok, m ert nektek adja az Úr a várost"
Azok a súlyos kudarcok, amelyeket az izraeliták a Sínai-pusztéban elszenvedtek,

engedetlenségük következményei voltak. Az isteni vezetés - nappal sötét felhő,
éjjel tűzoszlop formájában - félreérthetetlen volt. A nép azonban nem követte Is-
ten útmutatását, inkább a saját feje után ment. Vajon az ő gyermekeik, a következő
nemzedék, amely most menetel az ígéret földje felé, másként viselkedik majd?
Kánaán lakosai, akiknek fülébe jutott a hír az izraeliták hódító szándékáról, a legrosz-
szabóra készülnek. A honfoglalók útjába eső első város, Jerikó lakói úgy készülnek a tá-
madásra, hogy elbarikádozzák magukat a város falai között. Döbbenten figyelik, amint
az izraeliták - katonai manőver helyett - istentiszteleti szertartáshoz készülődnek.
Isten próbára teszi az izraeliták engedelmességét. Ahelyett, hogy megrohamoz-
nák a falakat, folyamatosan kerülgetniük kell azokat. Kardok helyett kürtöket hasz-
nálnak. Az izraeliták bizarr taktikája, amelyet Jerikó ostrománál alkalmaznak, nem
hagy kétséget afelől, hogy egyedül Isten az, aki cselekszik. Egy hadsereg aligha
remélhet győzelmet pusztán attól, hogy körbejár és kiáltozik!
Miért kellett Jerikónak elpusztulnia?

Bármilyen különös, Jerikó falai leomlanak, és az izraeliták elfoglalják a várost. Akár
csak a tíz csapás Egyiptomban, Jerikó elpusztítása - a város valószínűleg a holdis
ten tiszteletének kánaáni központja volt - nyílt hadüzenetet jelentett a térség po-
gány istenségei és a zsidók Istene között.
Bár a kánaánitákkal szembeni bánásmód kegyet- ■j
Létkérdések
lennek tűnik, a Biblia világossá teszi, hogy Kánaán
lakosai saját bűneikkel és romlottságukkal végérvé-
Előfordult-e már velünk,
nyesen eljátszották az ország feletti jogukat. A törté-
hogy ostobának vagy
nészek a kánaáni népek gonoszságának számos bizo-
nevetségesnek éreztük
nyítékát tárták fel. A kánaáni templomok prostitúció, magunkat miközben Isten
orgiák és emberáldozat helyszínei voltak. Régészeti tervét igyekeztünk meg-
feltárások során számos korsó került elő, melyekben valósítani az életünkben?
a Baalnak feláldozott csecsemők csontjait tartották.
Mielőtt Mózes átküldte az izraelitákat a Jordán folyón, ezt mondta nekik: ‫״‬eze-
két a népeket gonoszságuk m iatt űzi ki előled Istened, az Úr" (5 Mózes 9,5). Ám
amint azt Ráháb története mutatja, azok a kánaániták, akik Istenhez fordultak, 47
megmenekültek.
Józsué 7 j Akik nehezen tanulnak: Lopás, vereség, bizalmi válság
7,8 ‫״‬Ó, Uram! Mit mondjak most, hogy Izrael máris meghátrált ellenségei előtt?"
Szinte elkerülhetetlen volt, hogy az izraeliták elbízzák magukat Jerikó elfoglaló-

sa után. Mivel egyetlen nyílvessző kilövése nélkül sikerült elfoglalni egy erődített
várost, a következő település, Aj aprócska városa veszélytelen célpontnak tűnik.
Néhány ezer harcos menetel Aj felé. Nem sokkal később ugyanezek a harcosok -
leszámítva a sebesülteket és a halottakat - fejvesztve menekülnek az ostromlott
városból.
A két történet - győzelem Jerikónál, vereség Aj városánál - párhuzamba ál-
lítása fontos üzenetet hordoz. Ha az izraeliták engedelmeskednek Istennek, és
belé helyezik bizalmukat, akkor bármilyen akadályt képesek leküzdeni. Másrészt
azonban, ha csökönyösen a saját fejük után mennek, a legkisebb akadályban is
megbotlanak.
Vissza az alapokhoz
Ez a megalázó vereség, amely olyan hamar történt a Jerikónál aratott hatalmas
győzelem után, még Józsuát is megrendíti. Amikor rádöbben, hogy Isten védelme
nélkül Izrael népe reménytelenül sebezhetővé válik - esélyük sincs, hogy kimentsék
magukat a.csapdából -, Józsué elcsügged.
Az Ajnál elszenvedett vereség egyetlen ember
LétKérdések
kapzsisága miatt következik be, aki ellenszegült Is-
ten utasításainak, és elvett a kiirtandó dolgokból. A
Egy ilyen látszólag ‫״‬jelen-
vétkes drasztikus büntetésben részesül. A tapaszta- téktelen" bűn, m int Ákán
latlan népnek látnia kell, hogy mi történik, ha nem csalása, m iért járhatott
veszi komolyan Isten szavát. ennyire súlyos követkéz-
Az Aj városánál szerzett fájdalmas tapasztalat ménnyel?
révén Józsué mint vezető egy másik fontos leckét
is megtanul. Ákán bűnének nyilvánosságra hozatala nyomatékosan a nép tudtára
hozza, hogy Isten parancsait maradéktalanul végre kell hajtaniuk, még a hadviselés
kérdésében is. Isten sem a hazugságot, sem a fosztogatást nem tűri meg, bármeny-
nyíre is jellemző ez a megszálló seregekre.
Józsué 24 | Végre otthon: Józsué búcsúbeszéde
24,24 ‫״‬A nép így felelt Józsiiénak: Az Urat, a m i Istenünket fogjuk szolgálni, ésaz
ő szavára hallgatunk."
Élete végéhez érve Józsué o tt áll Izrael fiai előtt, hogy búcsúbeszédet intézzen
hozzájuk. Vezetése alatt jól ment a nép sora. Józsué utolsó beszédében Isten cse-
lekedeteit összegzi, és emlékezteti az izraelitákat az Istennel való szövetségükből
fakadó kötelezettségeikre.
Józsué beszéde sok tekintetben hasonló Mózes lényegesen hosszabb beszédei-
hez, amelyek Mózes ötödik könyvében találhatók. Mint említettük, ezek a beszédek
azoknak a hűbéri szerződéseknek a mintáját követik, amelyeket uralkodók kötöttek
népükkel.
Józsué minden egyes pontnál hangsúlyozza, hogy sikerük egyetlen forrása Is-
ten: ‫״‬Földet adtam nektek, amelyen nem ti dolgoztatok, városokat, amelyeket nem
ti építettetek” (24,13). Isten elhívta Ábrahámot, és utódokkal áldotta meg őt, majd
kihozta Izrael népét az egyiptomi rabszolgaságból, végül pedig átvezette őket
a pusztán. Most pedig, Józsué idejében Isten újabb szövetségi ígérete vált valóra:
az izraeliták birtokba vehették az ígéret földjét.
József csontjait eltemetik

‫״‬Válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni” - ezekkel a szavakkal állítja
döntés elé hallgatóságát Józsué beszédének csúcspontján. A jelenlévők mindany-
nyian hűséget esküsznek Istennek, annak az Isten-
nek, aki megtartotta velük kötött szövetségét. Jó- LétKérdések
zsué ünnepélyesen megerősíti a szövetséget, majd
elbocsátja a népet. Melyek azok az ígéretei
Józsué könyve jelképes cselekménnyel ér véget: Istennek, amelyek betel-
az izraeliták végre eltemethetik József földi marad- jesedtek az életünkben?
És melyek azok, amelyek-
ványait (24,32), Több mint négyszáz éven át őrizték
nek a teljesülésére még
ezeket a maradványokat Egyiptomban, várva a na-
várunk?
pót, amikor visszatérhetnek a megígért földre (lásd
1 Mózes 50,25). Pusztai vándorlásuk során a törzsek negyven éven át hordozták
József csontjait. Most Ábrahám utódai végre hazaértek, és a halott is békében nyu-
godhat.
149
Ríráií κ I Bizonytalan vezető: Isten kibontakoztatja Gedeon

‫ם‬I rejtett képességeit
6,23 ‫״‬Az Úr azonban ezt mondta neki: Békesség neked, ne félj, nem halsz meg!"
Józsué könyvének örömteli hangneme A bírák könyvében hirtelen keserűre vált.

Az izraeliták - figyelmen kívül hagyva Józsué parancsát, hogy tisztítsák meg az or-
szágot - letelepednek Kánaán pogány lakosai között, és hamarosan a szokásaikat
is átveszik. A nép vezető nélkül marad. Nyolcvan éven át két kiváló vezetőt követ-
tek - Mózest és Józsuét -, akik most pótolhatatlannak bizonyulnak. Mivel a tizenkét
törzs szétszóródik, és egymástól távoli vidékeken települ le, Isten bírákat támaszt,
ők lesznek a törzsek helyi vezetői.
Gedeon, az egyik legismertebb bíró kezdetben kevés jelét mutatja a bátorság-
nak. Először akkor találkozunk vele, amikor éppen titokban csépli a gabonáját, ne-
hogy a megszálló midjániták elkobozzák a terményt. A midjániták olyan keményen
uralják Izrael népét, hogy a zsidók csak nagyritkán tudják learatni saját terményü-
két. Sokan elrejtőznek, és barlangokban élnek a hegyekben.
Gedeonnak nincs semmiféle hősies terve, amíg az Úr angyala meg nem jelenik
neki, hogy a midjániták elleni harcra szólítsa. ‫״‬Ki? Én?" - kérdezi reszketve Gedeon.
Gedeon kiteszi a gyapjút

Gedeon kételyei nem alaptalanok. Ha közelebbről szemügyre vesszük az életét,
láthatjuk, milyen alapanyaggal kénytelen dolgozni Isten. Gedeon családja és kö-
zössége a Baalt imádta, nem az Urat. Magát Gedeont is megbénítja a félelem, még
a csata előestéjén is. Isten világos utasításával ellenkezik, újra és újra jelet kér, húzza
az időt, és csak az éj leple alatt meri lerombolni Baal oltárét.
Milyen bizonyítékra van szükség, hogy az ember megbizonyosodjon Isten aka-
rata felöl? Egyes körökben manapság a ‫״‬gyapjú kitevése" azt jelenti, hogy szokatlan
dolgokat kérnek Istentől, hogy megbizonyosodjanak az isteni vezetés felől. Gedeon
tette azonban a történet összefüggéseit figyelembe
véve sokkal inkább a hit hiányára mutat, semmint az Létkérdések
isteni vezetés keresésének mintájául szolgál. Még ’.:.V:·!j
azután is, hogy Isten angyala biztosítja Gedeont a Hogyan tapasztaltuk Isten
siker felől, ő másodszor, sőt harmadszor is csodás világos vezetését, amikor
jelet kér Istentől, mielőtt rá merné bízni magát az szükségünk volt rá?
ígéretére,
Isten elfogadja Gedeon ingatag hitét, és megadja neki a megerősítést, amit kér,
501 és végül bátor vezetőt farag belőle.
Bírák 7 | Valószínűtlen győzelem: Gedeon harcba száll a túlerővel szemben!:
7,2-3 ‫״‬...így fog dicsekedni Izrael velem szemben: Az én kezem szabadított meg
engem! Most azért hirdesd ki ezt a nép füle hallatára: Aki fél és retteg, az
térjen vissza...”
Amikor eljön az idő, hogy Gedeon harcba szólítsa Izrael népét, Isten olyan uta-
sításokat ad neki, amelyek egy tapasztalt tábornokot is pánikba ejtenének,
nemhogy egy olyan zöldfülű hadvezért, mint Gedeon! Az utasításokat követve
Gedeon harminckétezer főről mindössze háromszázra csökkenti seregének lét-
számát. Ha ekkora létszámbeli hátránnyal is képesek lesznek győzelmet aratni,
az minden kétséget kizáróan bizonyítja majd, hogy Isten munkálkodik, és méltó
a bizalmukra.
Ismerve Gedeon bizonytalanságát, Isten türelmesen dolgozik azon, hogy bá-
torságot öntsön belé. Addig biztatja és tanácsolja őt, míg Gedeon szinte egyetlen
éjszaka alatt erős és határozott tábornokká válik. A kürtöket és a fáklyákat meg-
félemlítő hadicselként használva a maroknyi sereg szétszórja és megfutamítja az
ellenséget.
Mielőtt Gedeon vezetővé lépett volna elő, Izrael népe a portyázó beduin tör-
zseknek kiszolgáltatva élte mindennapjait, akik elorozták a helyi földművesek
terményét és javait. Most azonban az ő vezetése alatt a kicsiny izraeli hadsereg
elpusztítja a szétszóródott midjánitákat, és ez a győzelem elhozza a szabadság kor-
szakét. Talán ez leginkább magát Gedeont lepte meg.
Közönséges alapanyag
Gedeon valószínűtlen kiválasztása - döbbenetes győzelméről nem is beszélve -
olyan mintát állít, amely A bírák könyvében többször is ismétlődik. Abban a korban,
amikor a nőket másodrangú állampolgároknak tekintették (lásd 9,54:19,24), Isten
Debórát választja ki, hogy vezesse népét. Egy másik bíró, akit Isten vezetőnek jelöl
ki, Jefte, egy gyülevész népségből álló banda vezéreként a társadalom kivetettjé-
nek számított.
Valójában az egész Bibliában azt láthatjuk, hogy Isten ilyen ‫״‬selejt anyagból
dolgozik’’. Izrael népe sem lenyűgöző képességei miatt nyerte el a kiválasztást.
Műveletlen rabszolganép volt, amely minduntalan megfeledkezett Isten jóságáról,
Izrael fiai, akárcsak vezetőik, újra és újra érdemtelennek bizonyultak. Isten válasz-
tása azonban nem a látszólag kiváló képességű emberekre esik, de még csak nem
is azokra, akik természetüknél fogva ‫״‬jók”. Isten a közönséges alapanyagból hoz ki 151
nagyszerű dolgokat, hogy az egész világ előtt nyíl-

LétKérdések
vánvaló legyen: a dicsőség egyedül és kizárólag őt
illeti meg.
Körülményeinket vagy ké-
Pál apostol ezt a gondolatmenetet folytatja,
pességeinket figyelembe
amikor több mint ezer évvel később ezt írja: ‫״‬Mert véve, tapasztaltuk-e már,
nézzétek csak a ti elhivatásotokat, testvéreim; nem hogy Isten valószínűtlen
sokan vannak közietek, akik emberi megítélés sze- módon használt minket?
rint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. Sőt azokat
választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a
bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy
megszégyenítse az erőseket... hogy amint meg van írva: »Aki dicsekszik, az Úrral
dicsekedjék.«" (1 Korinthus 1,26-27.31)
I
Bírák 16 | Superman csődje: Moralitásjáték Sámson főszereplésével
16,28 ‫״‬Ó, Uram, Uram! Emlékezz meg rólam, és erősíts meg engem még most
az egyszer, én Istenem, hogy bosszút állhassak a filiszteusokon a két sze-
memért!"
A leghíresebb bíró a könyv vége felé jelenik meg, és a Biblia négy teljes fejezetet
szentel arra, hogy elbeszélje életének szappanoperába illő eseményeit. Míg Gede-
on esete azt mutatja meg, miként tud használni Isten egy szerény képességekkel
rendelkező embert (7. fejezet), Sámson története ennek éppen az ellenkezőjét il-
lusztrálja: hogyan herdálja el a lehetőségeit egy rendkívüli képességekkel megái-
dott ember.
Amikor Sámson színre lép, Izrael népe ismét idegen elnyomás alatt sínylődik.
A Biblia világossá teszi, hogy Isten fontos küldetést tartogat Sámson számára,
népe vezetőjévé akarja őt tenni. Sámson természetfeletti képességekkel rendel-
kezik. Amikor az Úr Lelke leszáll rá, képes széttépni egy oroszlánt, vagy fél kézzel
elbánni egy egész hadsereggel. Sámson azonban, ahogy ifjúkorának eseményei
mutatják, úgy használja az erejét, hogy az inkább egy fiatalkorú bűnözőre emlékez-
tét, semmint egy lelki vezetőre.
Fordulatos befejezés
Mint valami lázadó tinédzser, Sámson olyan feleséget választ magának, aki várha-
tóan a lehető legtöbb szomorúságot okozza majd a szüleinek - és Istennek. Sám-
són házassága alig egy hétig tart, majd nem sokkal . ..................
később egy filiszteus prostituált karjaiban vigasz- LétKérdések
talódik. A 16. fejezetben arról olvashatunk, milyen
ostobán elherdálja hatalmas erejét, miközben egy Életünknek mely területén
harmadik nővel, a csábító Delilával enyeleg, tudjuk legjobban kibonta-
Sámson története a középkorban népszerű mo- koztatni képességeinket?
ralitásjátékokra emlékeztet. Miközben fizikai erejét Melyek azok a területek,
tekintve nem akad párja a világon, erkölcsi erejét ahol többet hozhatnánk
k i magunkból?
szinte bárki túlszárnyalhatná. Erkölcsi botlásai csak-
nem felfoghatatlannak tűnnének, ha nem ismétlőd-
nének meg azóta is egyes lelki vezetők életében szinte minden nemzedékben.
Sámson élete vége felé úgy tűnik, hogy a pogányok és isteneik csúfos vereséget
mértek Izrael Istenére. Ám Sámson - és Isten - még tartogat egy utolsó meglepe-
tést a filiszteus elnyomók számára.
Ruth ‫ ו‬I Állhatatos szeretet: Két özvegyasszony, akik a legnehezebb

KU1n I időkben sem hagyják el egymást.
1,18 ‫״‬Amikor látta, hogy mindenáron vele akar menni, nem erőltette tovább."
‫״‬Abban az időben történt, amikor a bírák bíráskodtak...” - e szavakkal kezdődik ez

az elbűvölő történet, amely két nehéz sorsú özvegyasszonyról szól. Ruth könyve,
amely a bírák korában játszódik, egyetlen család történetét beszéli el, amely kaoti-
kus, viharos időkben vívja küzdelmét a megmaradásért. Stílusát tekintve az olyan
egyszerű, falusi életet idéző történetekre emlékeztet, mint amilyen a Hegedűs a
háztetőn című színdarab.
Kánaán földjén olyan súlyos éhínség támad, hogy a zsidó Naomi és családja el-
lenséges nép földjére vándorol, hogy életben maradjon. Naomi mindkét fia pogány
nőt vesz feleségül, és a család még mindig idegen földön él, amikor Naomi férje,
majd mindkét fia meghal. Naomi úgy dönt, hogy visszatér szülőföldjére. Ez a könyv
elsősorban Naomi menye, Ruth rendíthetetlen hűségéről szól.
A szerző hangsúlyozza, hogy Ruth móábita származású volt, ami nagy hatással
lehetett a könyv eredeti olvasóira. Móáb és Izrael népe esküdt ellenségei voltak
egymásnak, ezért Ruth nagy kockázatot vállal, amikor olyan földre költözik, mely-
nek lakói esetleg megvetett idegenként bánnak majd vele. Útközben Ruth áttér az
igaz Isten hitére, és ragaszkodik ahhoz, hogy Naomival együtt térjen vissza Izrael
földjére.
Az élet egy apró szelete

Ennek a rövid kis könyvnek többféle olvasata is lehetséges. Olvashatjuk úgy, mint
egy hétköznapi életképet az ókori időkből, vagy mint olyan történetet, amely Isten
gondoskodásáról tanúskodik a szükségben lévők
iránt, de olvashatjuk úgy is, mint a soha el nem múló LétKérdések
barátság inspiráló történetét. Ruth végül szerető
férjet kap, és mindkét asszony biztonságos megél- Van-e olyan barátunk, aki
hetést talál egy férfiak által uralt társadalomban. a nehézségek ellenére is
De talán akkor járunk legközelebb a könyv szer- k ita rto tt mellettünk?
zőjének eredeti szándékához, ha egy misszió törté-
neteként olvassuk Ruth könyvét, amely Isten kegyelméről és elfogadó szeretetéről
beszél azok iránt, akik nem tartoznak ugyan Izrael törzseihez, de a szívük Isten után
vágyik.
54
AZ ARANYKOR
1 Sámuel 3 Átmeneti kor: A bírák és a királyok kora között
3,19 ‫״‬Sámuel felnövekedett. Az Úr pedig vele volt, és semmit sem engedett

földre hullani igéiből."
Isten legtöbb ígérete, amelyet Izrael népének adott, a bírák korára beteljesedett,
így az is, hogy a nép végre a saját földjén élhet. Ennek ellenére valami nyilvánvalóan
hiányzik. A törzsek között felosztott területeknek ezt a lazán összetartozó halmazát
senki sem nevezné egységes nemzetnek. A bírák korában az izraelita törzsek lég-
alább annyiszor keveredtek összetűzésbe egymással, mint ahányszor ellenséges
szomszédaikkal harcoltak.
A könyv kezdetén Izrael állandó ellenségei, a filiszteusok - kihasználva az izrae-
liták egységének hiányát - egyre beljebb nyomulnak az ország területére. Izrael ka-
tonai gyengeségének következtében az ószövetségi történelem legsötétebb napjai
következnek, amikor a filiszteusok zsákmányul ejtik a szövetség ládáját. Sokakban
felmerül a kérdés: vajon Isten elhagyta Izraelt?
Hírek, amelyekbe belecsendül a fül

‫״‬Abban az időben ritkaság volt az Ür igéje, nem volt gyakran látomás." (3,1) A 3.
fejezetből kiderül, hogy Isten közvetlenül beavatkozik a dolgok menetébe, ahogy
Ábrahám vagy Mózes esetében tette, amikor új vezetőt hívott el népe számára.
‫״‬Akkor az Úr ezt mondta Sámuelnek: Én olyan dolgot fogok véghezvinni Izraelben,
hogy aki csak hallja, belecsendül a két füle.” (11. vers)
Sámuel már gyermekként meghallja Isten szavát. Továbbítja az üzenetét, még
akkor is, ha az feddést tartalmaz Éli főpap számára, aki gyerekkora óta neveli őt.
Ez a korai jelzés is arra utal, hogy Sámuelből igaz
próféta lesz, mivel a hamis próféták többnyire csak
LétKérdések
kellemes híreket közvetítenek.
Sámuel végül mint a bírák korából a királyság ko-
Éreztük m ár úgy, hogy
rába való átmeneti korszak vezetője áll az egész nép
Isten konkrét feladatra hív
élén. Képzettsége szerint pap, így ő lesz Izrael vallá- el minket? Miként vála-
si vezetője is. Amikor pedig a szükség úgy hozza, a szóltunk az elhívásra?
katonai vezetésben is a nép élére áll, és győzelmes
hadjáratot vezet, visszafoglalva az elvitatott területeket.
Végül Isten útmutatása alapján Sámuel keni fel Izrael első két királyát. E sokféle
szerep betöltésével Sámuel fontos örökséget hagy maga után: neki sikerül egy év-
század óta először egyesítenie Izrael törzseit. A vezetése alatt érkezik el az ország 55
az államiság küszöbéig. Úgy tűnik, Isten mégsem feledkezett meg a szövetségéről.
AZ ARANYKOR
1 Sámuel 16 | Két király története: Isten Dávidot választja Saul helyett
16,12 ‫״‬Akkor ezt mondta az Úr: Rajta! Kend fel, m e rtő a z !"
Izrael első királya hatalmas ígéretet kap uralkodása elején. Ám hamarosan elvesz-
ti vezetői képességeit. Kudarcának oka, hogy nem hajlandó elismerni, hogy Izrael
népének valódi uralkodója maga Isten. Saul csillaga ezzel leáldozik, és Isten keresni
kezdi az utódját.
A kiszemelt utód szinte mindenben különbözik Lét Kérdések
elődjétől. Senki, még saját apja sem látja Dávidban,
a fiatal pásztorfiúban a királyi képességeket. Isten Vajon azok a vezetői
azonban egészen másfajta mércével mér: ‫״‬Az em- készségek, amelyek Isten
bér azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, szerint fontosak, előnyére
ami a szívben van." (16,7) A szerény kezdetek, vala- vagy hátrányára lennének
annak, aki az ország első
mint sok hiányossága ellenére Dávid Izrael történél-
emberének tisztségére
mének legnagyobb királya lesz.
pályázik?
Mi teszi őt alkalmassá a királyságra? Bár első rá-
nézésre nem tesz lehengerlő benyomást, Dávid al-
kalmas arra, hogy Isten munkálkodjon a szívében. Egész élete azt bizonyítja, hogy
szereti Istent, és teljes szívéből bízik benne, éppen úgy, ahogyan azt Isten törvénye
megkívánja (5Mózes 6,4-5).
AZ ARANYKOR
23. zsoltár | A pásztor éneke: A bátor harcos, aki verset ír
23,4 ‫״‬Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, m ert te
velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem."
Dávid sokoldalú személyiség volt. Bár bátran kiállt egy olyan óriással szemben,
mint a majd két és fél méter magas filiszteus Góliát, mégsem illik rá a ‫״‬macsó” har-
cos sztereotípiája. Dávid eredetileg zenészi, és nem katonai képességeivel hívta fel
magára Saul király figyelmét, aki azért vitette őt a katonai táborba, mert hárfajáté-
kával megnyugtatta zaklatott idegeit.
Dávid költő is volt. A 150 zsoltárnak több mint a fele neki tulajdonítható. Ebből
a jól ismert zsoltárból kiderül, mi volt Dávid költői képességének és hitének titka.
Évszázadok óta emberek milliói merítenek vigaszt és inspirációt abból, hogy saját
imádságukként mondják el a 23. zsoltár ékesszóló szavait, amelyeket a pásztorfi-
úból lett király írt.
A költemény, amely bizonyára Dávid gyermekkori pásztorélményeiből táplálko-
zik, természeti képekből kiindulva (sziklák, barlangok, csillagok, harcmezők, juhok)
fejezi ki szerzője mély bizalmát Isten iránt. A vallásos költészet eme gyönyörű sorait
a pásztoréletből merített metaforák fűzik össze.
Rendíthetetlen bizalom
Dávid Istenbe vetett bizalmának lényegét örökíti meg ez a zsoltár. A juhok vakon
bíznak vezetőjükben. Ha a vezérjuh lezuhan egy szikláról, az egész nyáj követi őt.
Ilyen rendíthetetlen bizalomra törekedett Dávid az Istennel való kapcsolatában.
De senki sem vetheti Dávid szemére, hogy rózsás, romantikus életszemlélete
volt. Az előző, 22. zsoltárból éppen azt derül ki, hogy
mennyire kemény, nyers és. könyörtelenül őszinte LétKérdések
t ■
tudott lenni. Dávidnak különleges képessége volt
arra, hogy körülményeitől függetlenül mindig Istent Saját hitünk vajon a 23.
zsoltár gyermeki hitéhez,
tekintse élete középpontjának - akkor is, ha hitéből
vagy inkább a 22. zsoltár
vigaszt merített, de akkor is, ha éppen kegyetlenül
hajszálon függő hitéhez
elhagyatva érezte magát. ‫״‬Ezek a harci kocsikat,
áll közelebb?
amazok a lovakat emlegetik dicsekedve, mi pedig
Istenünknek, az Úrnak a nevét” ‫ ־‬írta a katona, aki üldöztetése idején éveken át
kényszerült arra, hogy harci szekerek és lovak elől meneküljön (20,7).
57
AZ ARA NYK OR
1 Sámuel 17 j Az óriásölő: Dávid első nagy győzelme
17,37 ‫״‬Az Úr, aki megmentett engem az oroszlán és a medve karmától, meg fog
menteni ennek a filiszteusnak a kezéből is."
Dávid gyermekkorának ez az izgalmas és a szemtanú beszámolójának részletessé-

gével leírt eseménye talán az egyik legismertebb bibliai történet, amely reményt
kínál mindazoknak, akik elnyomott és kiszolgáltatott helyzetben élnek.
Dávid több mint másfél évtizedet tölt azzal, hogy Saul király haragja elől bujkál.
A király ellenséges indulata nagy valószínűséggel Dávidnak erre a hőstettére vezet-
hető vissza. Saul, a hatalmas sereg vezére, sátrában ül, megrettenve az óriás Góliát
szitkozódásától. A félelem az egész izraeli hadsereget demoralizálja. Eközben Dávid,
aki túl fiatal még a páncél viseléséhez, bátran előáll, hogy megküzdjön a felfegyverzett
fíliszteussal. Nem csoda, hogy Saul megneheztel a rendkívüli ifjúra, és félni kezd tőle.
Az itt leírt jelenet nem olyan képtelenség, mint talán első olvasásra tűnhet.
A párbaj, vagy a két szembenálló hadsereg egy-egy képviselőjének bajvívása az
ókorban elfogadott módja volt a vitás kérdések rendezésének. Mindkét sereg lég-
kiválóbb harcosa küzdött meg egymással, és kettejük párharca döntötte el a csata
sorsát. ‫״‬Ennek eredetileg mágikus jelentése volt. Hitük szerint a párharc eredménye
az istenek döntését tükrözte, a vesztes félnek tehát értelmetlen lett volna egész
seregével harcba bocsátkozni" - írja Tóm Wolfe Az igazak című könyvében.
Dávid erejének titka

Pásztorfiúként Dávid sok magányos órát tö ltö tt a pusztában, ahol tökélyre vitte
a parittyával való lövést. Mégsem saját képességeiben bízva számít a győzelemre.
‫״‬Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek Urának, Izrael
csapatai Istenének a nevében megyek ellened, akit
te kicsúfoltál” - kiáltja oda az óriásnak (17,45). Isten- LétKérdések
be vetett bizalma felér Góliát erejével.
A Józsué és Gedeon által követett hagyományt Vannak-e olyan veszélyek
folytatva Dávid teljes bizalmát Istenbe veti. Saul vagy félelmek az életünk-
király tragédiája, hogy sohasem tanulta meg ezt a ben, amelyekkel kap-
leckét. Amikor Góliát elesik, a filiszteus sereg megfu- csolatban Isten arra kér,
tamodik. Nem sokkal később Izrael népe az utcákon hogy bízzuk magunkat rá
táncolva énekli: ‫״‬Megölt Saul ezer embert, Dávid teljesen?
meg tízezer embert!” (18,7)
58 1 A nép kezdi felismerni Dávidban azokat a képességeket, amelyek alkalmassá
tehetik őt a királyságra. Saul azonban nem hajlandó harc nélkül lemondani a trónról.
AZ ARANYKOR
19. zsoltár | A természet tanítása: Isten nevei adják a kulcsot
19,15 ‫״‬Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait, Uram, kő-

sziklám és megváltóm/"
Mivel Dávid élete nagy részét a szabad ég alatt töltötte, nem meglepő, hogy az álta-
la írt zsoltárokban nagy hangsúlyt kap a természet iránti szeretet. A 19. zsoltárban
Dávid két legkedvesebb témája szólal meg: Isten gondoskodása a földről, valamint
választott népéről, Izraelről.
Dávid a természet dicséretéből indul ki, amikor rácsodálkozik az égboltra, mely
az egész földet beborítja. Izrael népe - pogány szomszédaival ellentétben - nem
tisztelte istenekként a napot és a csillagokat, inkább a hatalmas Isten keze munkáját
látta bennük, aki gondot visel minden teremtményéről.
Amiről a teremtett világ beszél

A Biblia következetesen úgy beszél a terem tett világról, mint ami Istenről ad kinyi-
latkoztatást, még ha korlátozott mértékben is. Az égitestek nem istenségek (lásd
5 Mózes 4,19), és nem irányítják az emberek sorsát
(lásd Ézsaiás 47,13). Ugyanakkor mint Isten alkotá- Létkérdések
sai, az ő hatalmas erejét és dicsőségét tükrözik. Pál
apostol hasonlóan érvel a Róma 1,18-20-ban M it nyilatkoztat k i Isten
G. K. Chesterton találó megfogalmazása szerint a önmagáról a terem tett
természet inkább a nővérünk, mint az anyánk. Hoz- világon keresztül? Isten
törvénye (útmutatása
zánk hasonlóan a természet is Isten teremtménye,
az élethez) m it árul el
amely bepillantást enged az isteni művész alkotó-
a jelleméről?
munkájába.
59
1 Sámuel 20 Jónátán hűsége: Barátság, amelynek a trón az ára
20,32 ‫״‬Jónátán azonban így válaszolt apjának, Saulnak: Miért kell meghalnia?
Mit követett el?"
Ráérezhetünk Dávid személyiségének erejére, ha megfigyeljük, milyen hatással volt

a környezetében élő emberekre. Ebben a fejezetben Dávid és Jónátán örök barát-
ságáról olvashatunk, melynek kezdetei Dávid ifjúkorába nyúlnak vissza, mielőtt be-
következett volna a végérvényes szakítás Saul királlyal. Jónátán királyfi olyan nagy-
ra értékeli a Dáviddal való barátságát, hogy a trónról is hajlandó lemondani érte.
Miután a vacsoraasztalnál történt drámai jelenetben Saul felfedi gyilkos szándé-
kát, Jónátán figyelmezteti Dávidot. Ezzel ádáz harc veszi kezdetét a bukott király és
a leendő király között. Saul, az Isten által elvetett király foggal-körömmel ragaszko-
dik hatalmához, és üldözni kezdi Dávidot híveinek táborával együtt.
A következő néhány év eseményei híven tükrözik kettejük jellemének különbö-
zőségét. Saul, bár jól tudja, hogy Dávidot illeti Izrael trónja, életének hátralévő ré-
szét azzal tölti, hogy ellenáll Isten akaratának, Ezzel ellentétben Dávid csodálatos
türelemről tesz tanúságot, miközben várja, hogy a prófécia beteljesedjen - anélkül,
hogy saját kezébe venné az események irányítását. Jónátán két tűz közé kerül, ám
apjával szemben barátja, Dávid mellé áll.
Mint a Shakespeare-drámákban
A könyv további részében az események úgy bonyolódnak, mint egy Shakespeare-
tragédiában. Saul király, az ókori Macbeth, elveszíti az önmaga feletti uralmat, és
a teljes romlás útjára lép. Fia szövetséget köt Dá-
viddal, leánya, aki közben Dávid felesége lett, szín- LétKérdések
tén elpártol apjától. A haragtól elborult elméjű Saul
egyre megátalkodottabban üldözi Dávidot. Képes Van-e olyan szoros kap-
lesz-e Dávid kitartani, hogy túlélje őt? csolatunk, m int amilyen
Dávid és Jónátán barátsá-
Dávid kétségbeejtő helyzetben van. Egyetlen
ga volt? Milyen barátnak
támasza Isten ígérete, hogy egy napon ő lesz Izrael
bizonyulunk a nehézségek
királya. Bár a körülmények a végsőkig próbára teszik
idején?
az ígéretbe vetett hitét, Dávid eltökélten várja, hogy
Isten hozza el a megfelelő pillanatot. Végül Saul saját maga vet véget az életének
Végre Dávid örökölheti Izrael trónját.
AZ ARANYKOR
7 7‫ר‬c1‫ ״‬tá1· I Fent és lent: A zsoltárok őszinte bepillantást engednek

íi. zsonar ‫ ן‬g |é|ek mé|ységejbe
27,5 ‫״‬Megóv engem sátrában a veszedelem napján.’’
A zsoltárok - melyek nagy részét Dávid királynak tulajdonítja a hagyomány - mint

ablakok bepillantást nyújtanak szerzőik életébe. Sokak számára talán meglepő,
hogy ezekben a zsoltárokban aligha találkozunk azzal a békességgel és nyugalom-
mai, amit általában a ‫״‬lelki” emberekről szokás feltételezni. A zsoltáros gyakorta
kifakad Istennel szemben, és öt vádolja, amikor a dolgok rosszra fordulnak, vagy
enyhülésért könyörög hozzá.
Néhány kivételtől eltekintve a zsoltárok nem nevezhetők kegyes, lelki elméiké-
déseknek. Gyakran szitkozódnak az ellenség miatt, aki cselszövésben mesterkedik
és erőszakot tervez. A zsoltárírók számára az Istenbe vetett hit egyben állandó
küzdelmet is jelent ezekkel a hatalmas erőkkel szemben, amelyek olykor sokkal
valóságosabbnak tűnnek, mint maga Isten. A szerzők gyakran elhagyatottnak, ki-
használtnak és elárultnak érzik magukat.
A menedéket nyújtó szikla

A 27. zsoltár strófái között éles hangnemváltások vannak. Az első versszak az
Istenbe vetett bizalom bátor megvallásával kezdődik. A második strófa a szerző
valódi lelkiállapotáról árulkodik: belefáradva a menekülésbe, arra a napra áhíto-
zik, amikor végre biztonságban pihenhet Isten kö-
zelében. A harmadik strófában a zsoltáros minden
Létkérdések
magabiztossága elszáll, és segítségért könyörög. A
zsoltár végül nyugodtabb hangnemben ér véget, Érzelmi és lelki életünk
egy olyan tanáccsal, amelyre Dávidnak nagy szűk- kiegyensúlyozott, vagy
sége van: ‫״‬Várj az Úrra!” inkább hullámhegyek és
A megpróbáltatásokban megerősödik és meg- mélységek között hányó-
szilárdul Dávid Istenbe vetett hite. Azokban az évek- dunk?
ben, amikor törvényen kívüli kivetettként Saul király
elől bujkált, kősziklák között talált menedéket a pusztában. Dávid tapasztalt har-
cosként tisztában volt vele, milyen értékes az ilyen védelem. Ezekre az időkre em-
lékezve zsoltárában Istent nevezi kősziklájának és menedékének, elismerve, hogy
igazi védelmezője maga Isten.
AZ ARANYKOR
2 Sámuel 6 A szenvedélyes király: Dávid nyilvános örömtánca
6,21-22 ‫״‬Az Úr színe előtt jártam szent táncot. És ha még ennél Isjobban meg-
alázkodom, és még alávalóbb leszek magam előtt, akkor is tisztelni
fognak a szolgálók."
Dávid életét nyomon követve kikerülhetetlenül adódik a kérdés: egy olyan ember,
akinek ennyire nyilvánvaló hibái voltak, hogyan részesülhetett abban a megbecsü-
lésben, hogy ‫״‬Isten szíve szerint való embernek" nevezzék (Apostolok cselekedetei
13,22)? A 6. fejezetben leírt jelenet talán választ ad erre a kérdésre.
Első hivatalos intézkedéseként Dávid a frigyládáért küld, amelyet fél évszázad-
dal azelőtt raboltak el a filiszteusok. Azt tervezi, hogy Jeruzsálemben, az új fővá-
rosban helyezi el a ládát, ezzel a jelképes gesztussal is hangsúlyozva, hogy Izrael
igazi uralkodója nem emberi király, hanem maga Isten.
A szövetség ládája viszontagságos úton kerül Jeruzsálembe. Figyelmen kívül
hagyva Isten utasításait, az izraeliták ökrös szekéren szállítják a ládát. Ezt a mód-
szert a filiszteusoktól látták, akik így vonultatták fel isteneiket. Isten azonban azt
parancsolta a lévitáknak, hogy a ládát a vállukon vigyék. Útközben baleset történik,
egy ember meghal, Dávid megrémül, és a láda három hónapig egy család házánál
ragad.
Elszabadult érzések
Amikor a láda végül kürtzengés és a tömeg hangos kiáltozásának kíséretében Je-
ruzsálembe érkezik, Dávid király önmagáról megfeledkezve féktelen örömében
cigánykerekeket hány az utcán.
A jelenet, amelyben a fenséges király népe szeme láttára tébolyodottként ugrál,
a királyi etikett minden szabályát megsérti. Felesége megbotránkozva tesz szem-
rehányást neki, Dávid azonban helyreigazítja: ő csakis Isten előtt táncolt, senki más
előtt, és nem érdekli, hogy mások mit gondolnak,
amíg az ő egyszemélyes ‫״‬nézőközönsége” érzi szí-
LétKérdések
vének örömujjongását.
Dávid örömtánca elárulja, hogy sokkal szenve-
Ereztük-e m ár úgy, hogy
délyesebb érzéseket táplál Izrael Istene iránt, mint Isten iránti érzéseink ‫״‬túl-
bárki vagy bármi más iránt. A nép a saját szemével csordulnak"? Tapasztal-
szerezhet erről tudomást. tunk-e ilyesmit másoknál?
621
AZ ARANYKOR
1 Krónikák 17 Isten háza: Isten kihagyja Dávidot a templomépítésből
17,8 ‫״‬Olyan nevet szereztem neked, amilyen neve csak a legnagyobbaknak van
a földön."
Dávid, miután a frigyládát Jeruzsálembe viteti, arról álmodozik, hogy templomot

épít Izrael Istenének, amelyben a szövetség ládája is méltó helyet kaphat. Abban az
időben, amikor a pogány templomokat a világ csodái között tartják számon, Dávid
elérkezettnek látja az időt, hogy az igaz Istent megillető ‫״‬hajlékot” építtessen.
Isten azonban prófétáján keresztül tudatja Dáviddal, hogy nem ő fogja felépíteni
a templomot. Harcosként Dávid sok vért ontott, és Isten nem akarja, hogy a neki
szentelt templomot olyan ember építse fel, akinek vér tapad a kezéhez (22,8). Isten
Dávid fiát, Salamont bízza majd meg a feladattal.
Bár Isten ‫״‬megvétózta" Dávid templomépítési tervét, sokkal többet ígér neki
cserébe. Az Izrael népével kötött szövetségét megerősítve megígéri Dávidnak,
hogy leszármazottaiból olyan ‫״‬házat” épít, amely örökre megmarad. Dávid fejet
hajt Isten előtt, és a hálaadás hangján fakad fel imádságban.
Híres családfa
Ez az ígéret, amelyet Isten egy meghitt beszélgetésben adott Dávidnak, elhinti
a magvát annak a reménységnek, amely sokéig o tt él majd a zsidó nép szívében:
a királyi Messiás, a Felkent eljövetelének ígérete.
Saulnak, Izrael első királyának dinasztiája szinte még LétKérdések
el sem kezdődött, máris véget ért. Dávid dinasztiájá-
ból királyok hosszú sora származik majd, amelynek Mit szeretnénk véghez
csúcsa az lesz, amikor Betlehemben, ‫״‬Dávid váró- vinni Istenért?
sában” megszületik Isten Fia, a királyok Királya.
Vajon beteljesedett Isten ígérete? Az a tény, hogy az embereket ma is foglalkoz-
tatja Dávid és a kicsinyke Izrael többi királyának története, és az ő leszármazottját
tekintik az igaz Messiásnak, önmagáért beszél.
(Sámuel könyve éppúgy, mint A királyok és A krónikák könyvei különböző né-
zőpontból ugyan, de ugyanazt a történetet beszélik el gyakran egymással átfedés-
ben. A krónikák első könyvének ez a fejezete csaknem szóról szóra megegyezik
Sámuel második könyvének 7. fejezetével.)
63
AZ ARANYKOR
103. zsoltár Isten jósága: Történelmi leckék megzenésítve
103,8 ‫״‬Irgalmas és kegyelmes az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy.
Amikor az izraeliták Istent dicsérték, gondolatban mindig felelevenítették, hogyan

szabadította meg őket Isten a rabszolgaságból, és hogyan vezette be őket az ígé-
rét földjére. Tanulmányozták a Tórából (a Biblia első öt könyvéből) az erről szóló
beszámolókat, és énekeket írtak ezen események emlékére. A zsoltárok mint afféle
történelmi leckék emléket állítottak a múltnak, különösen a Mózes vezetésével tör-
tént rendkívüli szabadításnak.
Ezek az emlékek azonban nem mindig voltak pozitívak. Izrael népe nyers öszin-
teséggel idézte fel az ősök lázadásait, zúgolódását és hálátlanságát. Mégis nyomós
okuk volt a boldog örvendezésre: Isten ígéretéhez híven szerette őket. A zsoltárírók
Izrael történelmének eseményeiben Isten kegyelmének félreérthetetlen jeleit lát-
ták. Bár nem érdemelték meg, Isten kiárasztotta rájuk szeretetét.
A megértő Isten LétKérdések

A 103. zsoltárnak az ‫״‬Isten jósága” címet adhatnánk.
Miután feleleveníti a betegség, az elnyomás, a bűn Am ikor visszatekintünk a
és a lázadás sötét korát, bámulattal mutat rá Isten múltunkra, inkább a győ-
zelmekre vagy a kudar-
szabadító tetteire, melyekkel mindezt megváltoz-
cokra gondolunk?
tatta. Isten megérti az emberi gyengeséget, és nem
sújt le haraggal, mivel ‫״‬tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk."
Kudarcaink ellenére kifogyhatatlan, örök szeretettel fordul felénk.
Az egész zsoltár azt az örömüzenetet hirdeti, hogy nem azt kapjuk, amit meg-
érdemeltünk. A zsoltáríró végigpásztázza az egész világegyetemet, majd visszatér
az első versek személyes hangjához: az Istent dicsérő ember hálaadásához.
641
A Z A R A N Y K O R
‫ ל‬cámnoi 11 I Házasságtörés és gyilkosság:

I A király mindent megtehet, amit csak akar?
11,27 ‫״‬De az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett."
Dávid és Betsabé története a világ legszokványosabb ‫״‬lőve story”-jaként indul: a

férfi meglátja a nőt, elcsábítja, a nő pedig terhes lesz. Nincs ebben semmi rend-
kívüli. A bulvárlapok tele vannak ugyanennek a témának a modern változataival.
A király helyére tegyünk egy politikai vagy vallási vezetőt, Betsabé helyére pedig
egy fotómodellt, és ugyanazt a helyzetet látjuk magunk előtt. Mi ebben a különös?
A botrány aligha lepi meg a király alattvalóit. Mint a legtöbb ember, ők is hoz-
zászoktak már, hogy a vezetők, akik a törvényeket hozzák, gyakran meg sem pro-
bálják betartani azokat. Évezredek óta számtalan vezető és politikus követi ezt
a mintát, minél több zsákmányt, pénzt és előjogokat szerezve magának. (A ró-
maiak később találó kifejezéssel jelölték ezt a magatartást: rex lex, azaz ‫״‬a király a
törvény”, jóllehet inkább fordítva kellene lennie: lex rex, azaz ‫״‬a törvény a király".)
Senki sem kérdőjelezi meg, hogy Dávidnak jogában áll-e más feleségével hálni.
A történet nem utal arra, hogy akár a király szolgái, akár maga Betsabé egy szóval
is tiltakozott volna. Akkor áll elő a probléma, amikor kiderül, hogy az asszony terhes.
Egyik bűn leplezi a másikat

Napjainkban, ha egy vezető Dávid helyzetébe kerül,
talán az abortuszt, a ‫״‬bizonyíték” megsemmisítését LétKérdések
választja. Dávid másfajta tervet eszel ki a történ-
Voltunk-e már olyan hely-
tek leplezésére. Hazahívja Betsabé férjét, Óriást a
zetben, amikor jóvátehe-
hadseregből, remélve, hogy a feleségével hál, így tetten dolgot követtünk
később senki sem vitatná, hogy ki a gyermek apja. el, m in t Dávid, és meg-
Úriás megingathatatlan kötelességtudata azon- próbáltunk kiutat keresni
bán keresztülhúzza Dávid tervét. Ami ezután követ- szorult helyzetünkből?
kezik, klasszikus példája annak, hogy egyik bűntett
vonzza a másikat. Végül Dávid, az ‫״‬Isten szíve szerint való férfi” megszegi a hatodik,
a hetedik, a kilencedik és a tizedik parancsolatot. Úriásnak meg kell halnia hűsége
miatt, és vele együtt sok más izraelita harcos is elesik.
Ebben a történetben Dávid egy machiavelliánus politikusra emlékeztet: hideg,
mint a vas, és gátlástalanul visszaél a hatalmával. Mégsem ütközik ellenállásba,
Amit a király akar, azt meg is kapja - vitának helye nincs. Ilyen az élet.
Dávid hűtlenségének története ezzel akár véget is érhetne, csakhogy a fejezet
végén ott áll egy baljóslatú mondat, amely csupán annyit mond: ‫״‬De az Úrnak nem 165
tetszett, amit Dávid elkövetett.”
A Z A R A N Y K O R
2 Sámuel 12 | Tetten érve: Ki merné megkérdőjelezni a király hatalmát?
12,5 ‫״‬Dávid nagy haragra gyulladt az ellen az ember ellen, és ezt mondta Ná-
tánnak: Az élő Úrra mondom, hogy halál fia az az ember, aki ezt tettel"
Akik elnyomás alatt élnek, gyakran felteszik a kérdést: ‫״‬Ki számoltatja el az uralko-
dót?” Számos országban senki. Isten azonban kezdettől fogva úgy rendelkezett,
hogy választott népe, Izrael uralkodója az ő képviselője legyen, nem pedig a végső
tekintély. Ezért - miután Dávid vétkezett - Isten Nétán prófétát bízta meg azzal,
hogy feddje meg a királyt.
Korábban Nátán közvetítette Isten ígéretét Dávid király számára arról, hogy
‫״‬megépíti Dávid házát” (1 Krónikák 17). Ez alkalommal a fortélyos próféta csapdát
állít Dávidnak. Megindító esetet mond el neki, amely egy gazdag emberről szól, aki
visszaél a hatalmával. Nátán a király mint Izrael legfelsőbb bírája elé tárja az ügyet,
hogy ítéletet mondjon.
Dávid habozás nélkül meghozza az ítéletet: ez a kegyetlen ember halált érdé-
mell Amint ezt kimondja, Nátán is közli a maga elmarasztaló ítéletét: ‫״‬Te vagy az
az ember!”
Dávid legnagyszerűbb pillanata

Ebben a drámai jelenetben megmutatkozik Dávid nagysága. Megölethette volna
Nátánt. Vagy kigúnyolhatta volna, és kidobathatta volna a palotából. Dávid azon-
bán tudja, hogy Nátán Isten nevében szól, ezért elismeri: ‫״‬Vétkeztem az Úr ellen!”
(12,13) Ebben a bűnvallásban - amely Dávid életének talán legszebb pillanata - jól
megmutatkozik, mi tette őt Isten szíve szerinti emberré. Bár ő a király, megalázza
magát a királyok Királya előtt.
Dávid vonakodás nélkül elismeri, hogy nem csu- LétKérdések
pán Úriás és az országa ellen vétkezett, hanem az
Úr ellen is. Dávid nagysága abban is megmutatkozik, Mi az első reakciónk,
hogy mentes az uralkodókra jellemző arroganciától. amikor valaki felhívja a
figyelműnket arra, hogy
Szembenéz az igazsággal, és bűnbánatot tart.
hibát követtünk el?
Bár Isten azonnal megbocsát, Dávid tettének kő-
vetkezményei generációkon át megmételyezik a királyságot. Mindenekelőtt elvesz-
ti erkölcsi hitelét a családjában. Az ezt követő években Dávid egyik fia megerősza-
kolja a saját nővérét, egy másik fia bosszúból megöli a testvérét, majd lázadást szít
Dávid ellen. Dávid király a hatalommal való visszaélés káros mintáját örökíti tovább,
661 ám utódaira - tőle eltérően - nem jellemző a megbánásra való készség.
A Z A R A N Y K O R
51. zsoltár | Igaz bűnvallás: Izrael és a hősök emlékezete
51,12 ‫ ״‬Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg ben-
nem!"
Ez a zsoltár szívbemarkoló emléket állít Dávid bűnbánatának, miután vétkezett

Hetsabéval. Ahhoz nem kell nagy bátorság, hogy a király négyszemközt megvallja
erkölcsi botlását a prófétának. Az azonban egészen más, amikor bűnvallását vers-
bo foglalja, amelyet azután szerte az országban - végül pedig az egész világon -
megismernek majd az emberek.
Minden nemzetnek vannak hősei. Izrael népe azonban, talán egyedülálló mó-
dón, szent iratai között örökíti meg legnagyobb hősének botlásait. Izrael történél-
mének legnagyobb királya a legnagyobb gonoszságot követte el. Ez a gyönyörű
zsoltár, amely valószínűleg az istentiszteleti bűnvalláshoz is mintául szolgált, azt
bizonyítja, hogy Izrael népe végül nem annyira katonai és politikai sikerei miatt
emlékezik Dávidra, hanem inkább alázata és kudarcainak beismerése miatt.
A zsoltár lépésről lépésre vezeti végig az olvasót a bűnbánat lépcsőin. Leírja
az állandó bánkódást, ahogy Dávid újra és újra felidézi gondolatban a történteket,
valamint az emésztő bűntudatot, a szégyent, majd végül a reményt, hogy a bűn-
bánatból egy új kezdet lehetősége nyílik.
Dávid hatalmas öröksége

Dávid az'ószövetségi törvény uralma alatt élt, amely szigorú büntetést - megkö-
vezés általi halált - írt elő az általa elkövetett vétkekre. Figyelemre méltó azonban,
I togy ez a zsoltár túlmegy a törvény merev előírásain, és leleplezi a bűn igazi termé-
•,/étét, amely abban áll, hogy megrontja az Istennel
való kapcsolatot.
:;‫׳׳׳‬.. Lé. Kérdések
‫״‬Egyedül ellened vétkeztem" - kiélt fel Dávid.
Semmiféle rituális áldozatbemutatás vagy vallásos Tudnánk-e tisztelni azt a
ceremónia nem képes eltörölni a bűntudatot, amit vezetőt, aki - m int Dávid
érez. Isten a ‫״‬töredelmes és megtört szívet” akarja - nyilvánosan beismerné
látni. Ez megvolt Dávidban. Jól tudta, hol a helye a hibáját?
Isten előtt, és ez az alázat tette őt népe szemében
kimagasló példaképpé.
Izrael legnagyobb királyának az elbukása is nagy volt. Azonban sem ő, sem más
nem zuhanhat olyan mélyre, ahol Isten megbocsátó szeretete ne érné el.
167
AZ A R A N Y K O R
Dávid lelki titka: Mit árulnak el a zsoltárok a hősről?
139,23 ‫ ״‬Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd
meg gondolataimat!"
A kéjsóvár és bosszúálló Dávid király végül mint Isten barátja vonul be a köztudat-
ba. Izraelben jó ideig úgy beszéltek Istenről, mint Dávid Istenéről. Miben állt Dávid
titka? Ez a fenséges zsoltár megadja a választ a kérdésre.
A 139. zsoltárból kiderül, milyen meghitt kapcsolatban állt Dávid Istennel. Dávid-
nak talán eszébe jutott időnként, hogy elfusson Isten elől, ám végül arra a felisme-
résre jutott, hogy bármit is tesz, bárhova megy, Isten elől nem tud elbújni. Ha Isten
ismeri minden gondolatát és szándékát, hogyan is futhatna el előle?
Dávid zsoltárai azt a tudatos törekvését örökítik meg, hogy mindennapi életét
alárendelje annak a lelki valóságnak, amelyet a világban is és önmagában is tapasz-
talt. Dávid arra törekedett, hogy átélje Isten jelenlétét és a tőle való függését, azaz
Istent életének minden részletébe bevonja.
Látható és láthatatlan dolgok

Bár rendkívüli tettei miatt (vadállatokat ölt meg puszta kézzel, legyőzte Góliátot,
túlélte Saul támadásait, megfutamította a filiszteusokat) népe hősként ünnepelte,
Dávid mindig arra törekedett, hogy Istent állítsa a középpontba. Egész életében
mélyen hitt abban, hogy a láthatatlan világ minden tekintetben éppolyan valósa-
gos, mint a látható, fizikai környezet - a kardok, a lándzsák, a barlangok és a trón-
székek világa.
Dávid szilárdan hitte, hogy fontos Isten szemében. Egy alkalommal, miután épp-
hogy megmenekült ellensége kezéből, azt írta: ‫״‬Tágas térre vitt ki engem [Isten],
megmentett, mert gyönyörködik bennem.” (18,20) Más alkalommal pedig így vi-
tatkozott Istennel: ‫״‬Mit használ neked a vérem, ha
leszállók a sírgödörbe? Hálát ad-e neked, aki porrá _: »:Kérdések
lett, hirdeti-e hűségedet?" (30,10) A 139. zsoltár jól ‫'■ ·־‬
tükrözi, milyen csodálattal tekintett Dávid Isten sze- Hogyan tapasztaljuk Isten
retetére és gondviselésére. jelenlétét az életünkben?
Dávid zsoltárainak érzelmi magaslatait és mély-
ségeit látva úgy tűnhet, hogy egyfajta spirituális terápiaként írta azokat, mintegy
rábeszélve magát a hitre olyankor, amikor lelkileg és érzelmileg mélyponton érezte
magát. Most, évszázadokkal később, ugyanezek az imádságok nekünk is segíthet-
681 nek abban, hogy - mint a hit lépcsői - az önmagunk körül való forgásból Isten
valóságos jelenlétébe vezessenek bennünket.
A Z A R A N Y K O R
1 Királyok 3 Lenyűgöző képesség: Az ember, akinek mindene megvolt
3,12 ‫״‬Olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád fogható nem volt
előtted, és nem támad utánad sem."
Salamon, Dávid fia, a koraérett herceg már fiatalon mindent megkap az élettől. Még
Isten is különleges adománnyal ruházza fel őt. A fiatal Salamon álmot lát, amelyben
olyan lehetőséget kap, amiről minden ifjú titokban álmodozik. Isten felkínálja neki,
hogy kérhet tőle bármit, amire vágyik. Amikor Salamon bölcsességet kér, Isten rá-
adásként gazdagságot, dicsőséget és békét is ad neki.
Az a tény, hogy Salamon bölcsességet kér, mert jó király akar lenni, azt mutatja,
hogy már ifjúként is bölcs volt. A bölcsességgel együtt járó alázat és szerénység
azonban nem marad Salamonnal élete végéig.
A 2. és 3. fejezet bemutatja Salamon ellentmondásos személyiségét. A 2. feje-
zetben leírt hatalmi harcok során sokkal kegyetlenebbnek bizonyul apjánál. Ezzel
neheztelést vált ki Izrael északi törzseiben, ami végül polgárháborúhoz vezet. A 3.
fejezetben azonban hűséges, bölcs és alázatos uralkodóként látjuk Salamont. Tra-
gikus, hogy amint uralma növekszik, egyre inkább a sötétebb oldala kerül előtérbe.
Nagyzási hóbort
Az itt olvasható híres jelenet a ‫״‬salamoni bölcsesség" legnagyszerűbb példája. Sok
közel-keleti ország gyakorlatában ma is az uralkodó testesíti meg a ‫״‬legfelsőbb
bíróságot" az igazságszolgáltatásban. Salamon me-
rész indítványa kikényszeríti az igazságot, és véget
LétKérdések
vet a méltatlan civakodásnak.
Már Salamon uralkodásának kezdetén is, amely- Milyen természetes
ről ez a fejezet szól, tetten érhetők a veszély árul- képességekkel rendelke-
kodó jelei. Salamon az egyiptomi fáraó lányát veszi zünk? Miként használjuk
feleségül, és veszélyes politikai szerződéseket ír alá. ezeket az ajándékokat
Nyilvános égőáldozata, amelyben ezer állatot áldoz Isten szolgálatára?
fel látványosan a legnagyobb áldozóhalmon, éles
ellentétben áll apjának, Dávidnak Isten előtti alázatával. Az új király hajlamos a
túlzásokra ‫ ־‬legyen szó istentiszteleti szertartásról, építkezésről vagy szexről - ami
bukását vetíti előre.
A Z A RA NY K0 R
‫ ו‬Királyok 8 | Fent a csúcson: Salamon felszenteli a dicsőséges tem plom ot
8,66 ‫״‬Azok áldották a királyt, és hazamentek örvendezve és vidám szívvel

azért, m ert sok jó t tett az Úr szolgájával, Dáviddal és népével, Izraellel."
Salamon költséget nem kímélve építi Isten lakóhelyét. A templom, amelyen két-
százezer munkás dolgozik, hamarosan a világ egyik csodájaként lesz ismert. Tá-
volról nézve úgy ragyog, mint egy hóval borított hegytető. Az épület belsejében
a falak, de még a padlózat is színarany borítástól ragyognak.
A 8 . fejezetben leírt jelenet sok tekintetben az Ószövetség csúcspontját, Isten
Izraellel kötött szövetségének a beteljesedését jelenti. Salamon összehívja az egész
népet, hogy felszenteljék Isten templomát. Miközben emberek ezrei figyelik a ha-
talmas, nyilvános ceremóniát, az Úr dicsősége leszáll, hogy betöltse a templomot.
Még a papok is visszahőkölnek a hatalmas erő láttán.
Isten Salamon templomát teszi meg földi tevékenysége központjának, és a tö-
meg két héten át ünnepel. A bronzból készült emelvényen térdelve Salamon király
fennhangon imádkozik: ‫״‬Örömmel építettem neked lakásul házat, maradandót,
örök lakóhelyül.” Majd maga is megdöbbenve így folytatja: ‫״‬De vajon lakhatik-e Is-
ten a földön? Hiszen az ég, sőt az egeknek egei sem fogadhatnak magukba téged,
hát még ez a ház, amelyet én építettem!"
Látható bizonyíték
Ez valóban Isten műve! Ábrahámnak és Mózesnek tett ígéretei végre valóra váltak.
Salamon imája a legfennköltebb imádság, amely valaha elhangzott. Imájában át-
tekinti a szövetség történetét, majd arra kéri Istent,
hogy a templomban való jelenlétével pecsételje
meg ezt a szövetséget. Isten így válaszol: ‫״‬Meg-
hallgattam imádságodat és könyörgésedet, amikor Van-e olyan ígérete Isten-
könyörögtél előttem. Megszentelem ezt a tem plo- nek, amelynek a betelje-
mot, amelyet építettél, hogy o tt legyen az én nevem sülésére várunk?
mindörökké. Ott lesz a szemem és a szívem is min-
denkor.” (9,3)
Izrael népének végre van országa, amelyet megerősített határok vesznek körül,
és Isten jelenlétének ragyogó jelképe közöttük lakik. Senki sem kételkedhet többé
Isten hűségében.
7( ‫י‬
A Z A R A N Y KOR
84. zsoltár Otthon, édes otthon: Miben áll a templom jelentősége?
84,2 ‫״‬Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek Ura! Sóvárog, sőt eleped a lelkem
az Úr udvarai után."
Az otthon az a hely, ahol fáradt testünk és sebzett lelkünk biztonságban meg-

pihenhet. Isten házában olyan otthonra találhat az ember, amelynek mélységes
vigasztalásét minden porcikájában átérzi. A zsoltáríró kijelenti, hogy inkább eltol-
tene egyetlen napot Isten közelségében, dicsérve őt, mintsem ezer napot bárhol
másutt.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mekkora jelentőséggel bírt a tem plom
a zsidóság száméra a történelem során. Büszkék voltak építészeti szépségére
(m int ahogy ma is csodálattal adózunk Chartres vagy a Notre-Dame katedrá-
lisa előtt), a tem plom nak azonban messze nem csak szimbolikus értéke volt.
Izrael egész vallási életének központja volt ez az épület - a ház, amelyben Isten
lakott.
A hithü zsidók arccal a tem plom felé fordulva mondták el napi imádságaikat,
és évente három alkalommal elzarándokoltak Jeruzsálembe, hogy kifejezzék hó-
dolatukat Isten előtt a velük kötött szövetségért, Sokan meg voltak győződve ar-
ról, hogy a templom mágikus módon megvédi őket az ellenséges megszállókkal
szemben. Amíg a templom állt, némelyek úgy vélték, hogy idegen hadsereg be
sem teheti a lábát Jeruzsálembe. A próféták azonban élesen elítélték ezeket az
alaptalan feltételezéseket (lásd Jeremiás 7,4).
A templom lakói
Ez a zsoltár jól tükrözi a hívek rajongását templomuk iránt. Kórah fiai, akik a zsoltárt
szerezték, a Dávid király által alapított papi kórus tagjai voltak, ők biztosították az
istentiszteletek zenei kíséretét. Amint a zsoltáros a templom felé tart zarándokúba
során, öröme és várakozása szinte oázissá varázsolja a pusztaságot. Szinte irigyli
a verebeket és a fecskéket, amelyek a templom falain belül építik fészküket, mert
azok állandóan Isten házában élhetnek.
A zsoltáríró lelkesedésének tárgya, a Salamon által épített dicsőséges templom
mintegy háromszáznyolcvan éven át állt. A babilóniaiak Kr. e. 586-ban elpusztítot-
ták. Később a zsidók újjáépítették, de eredeti nagyszerűségét már nem nyerte visz-
sza. Évszázadokkal később a muzulmánok mecsetet építettek a lerombolt templom
helyszínén, amely sohasem veszítette el megszentelt jelentőségét a zsidóság szá-
mára. Még ma is sokan szorgalmazzák Izraelben a templom újjáépítését. 171
A Z A R A N Y K O R
Az Újszövetség a Szentlélek templomának ne-

vezi azokat, akik Krisztus által üdvösségre jutottak LétKérdések
(1 Korinthus 6,19). Isten sokkal inkább a hívőkben

Az istentisztelet unalmas
lakik, mint holmi épületekben.
vagy inkább izgalmas
dolog számunkra? Miért?
Olvassuk el a 84. zsoltárt
m int imádságot, amely-
ben arra kérjük Istent,
hogy Szentlelke által
állandóan a szivünkben
lakozzon.
72
A Z A R A N Y K O R
Életre szóló tanács:

Példabeszédek 4
Ha Salamon saját bölcsességét követte volna...
4,18 ‫״‬A z igazak ösvénye olyan, m int a felragyogó világosság, mely egyre világo-
sabb lesz délig."
Bár Salamon élete vége felé letért Isten útjáról, hatalmas tehetségével és képessé-
geivel sok nemes célt megvalósított. A művészetek területén számos remekművet
alkotott, írásai a bibliai irodalom részét képezik. Istentől kapott természetfeletti böl-
csességétől vezérelve több mint ezer dalt komponált, és háromszor annyi példáza-
tót írt, melyeknek egy részét A példabeszédek könyve tartalmazza.
Ez a fejezet jól tükrözi az egész könyv hangnemét. A bölcs apa maga köré gyűj-
ti gyermekeit, és felfedi előttük életének titkait. (Ha ezt a mai apák is megtennék,
nem lennének olyan népszerűek a sikeres élet receptjét kínáló ‫״‬Hogyan legyünk
gazdagok és boldogok?” típusú önsegítő könyvek.)
Élethosszig tartó keresés

Létkérdések
Mielőtt felfedné titkait, a példabeszédek szerzője le-
szögezi, hogy az általa tanított bölcsességeket nem
Látunk-e példát a mai
lehet egy sor ‫״‬tedd!” és ‫״‬ne tedd!” paranccsá degra-
világban a bölcsességnek
dálni. A bölcsesség nem sajátítható el afféle ‫״‬gyors- arra az odaadó keresésé-
talpaló” tanfolyamon. Egész életen át tartó keresést re, amelyre ez a fejezet
kíván, amely végül elöljáróinknál is bölcsebbé tehet. bátorít? Milyen törekvések
Ennek az életformának a jutalma olyan bőséges, töltik k i manapság az
hogy megér minden áldozatot: ‫״‬minden szerzemé- emberek életét?
nyeden szerezz értelmet.” (7. vers)
Amikor a szerző szembeállítja egymással az ‫״‬igazak és a gonoszok útját”, az
emberben ösztönösen felmerül a kérdés, vajon mire vihette volna Salamon, ha
következetesen megfogadja a saját tanácsát.
173
AZ A R A N Y K O R
| Egysoros bölcsességek:
Példabeszédek 10
I A példabeszédek értelmezésének kulcsa
10,8 ‫״‬A bölcs szívű megfogadja a parancsokat, a bolond beszédű pedig el-
bukik."
A példabeszédek könyve általános érvényű igazságokat állapít meg, nem pedig

szigorú és merev szabályokat ad. Mikor például azt olvassuk a 10,4-ben, hogy ‫״‬aki
lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít”, tudjuk,
hogy mélyen igaz ez a megállapítás, jóllehet mindannyian ismerünk elkényeztetett
gazdag gyerekeket, akárcsak szorgalmas embereket, akik legjobb igyekezetük el-
lenére is szűkösen élnek.
Jellegzetes stílusa miatt, amely főként tömör, csattanós ‫״‬egysorosokból” áll,
A példabeszédek könyve másfajta megközelítést igényel, mint a Biblia többi irata.
Nehéz egyszerre egy fejezetnél többet olvasni belőle. (A könyv 31 fejezete ellenben
éppen elolvasható egy hónap alatt.) Ezt a könyvet kis adagokban kell magunkhoz
venni - ízlelgetve, alaposan megemésztve, hogy mélyen felszívódjon.
Költői eszközök
A könyv olvasása során hasznos lehet, ha van némi fogalmunk az itt használt iro-
dalmi eszközökről, különösen a ‫״‬parallelizmusról”. Ez a héber költészetre jellemző
költői eszköz azt jelenti, hogy ugyanaz a gondolat egy kicsit más megfogalmazás-
bán is megismétlődik. A 10. vers például szinonim parallelizmust használ: ‫״‬Aki ka-
csingat, fájdalmat okoz, a bolond beszédű pedig elbukik.” A második tagmondat
aláhúzza és kiszínezi az első mondat üzenetét.
A 10 . fejezetben azonban több antitetikus parallelizmus, azaz ellentétes gondo-
latpár fordul elő, mint például a 4. versben: ‫״‬Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de
a szorgalmas munka meggazdagít.” A két ellentétes megállapítást gyakran a ‫״‬de"
kötőszó kapcsolja össze.
Mindkét fajta parallelizmus esetén az adja a megfejtés kulcsát, ha összehason-
lítjuk a példázat két felének egymással párhuzamos
kifejezéseit. A 4. versben a ‫״‬szorgalmas” kifejezés LétKérdések
párja a ‫״‬lusta”, a meggazdagít” szó ellenpárja az
‫״‬elszegényedik”, Néha éppen ezekben az összeha- Ebből a fejezetből melyik
sonkásokban bomlanak ki a példabeszédek finom példázat vonatkozik ránk
jelentésárnyalatai. leginkább?
AZ A R A N Y K O R
Példabeszédek 12 Szóbeli dinamit: Bölcs tanítások a nyelv használatáról
12,18 ‫״‬Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdőfés, a bölcsek nyelve pedig
gyógyít"
Ki a legbölcsebb ember, akit ismerünk? Talán egy idősebb ismerősünk jut eszünk-
be, aki tele van élettapasztalattal, és fanyar humorral, színesen tud beszélni az élet
dolgairól. Salamon bizonyára ilyen ember volt, aki ‫״‬ízes falatokban" adta tovább
bölcs meglátásait. A példabeszédek könyvében több humorral találkozunk, mint
bárhol másutt a Bibliában. Nyilván Salamon sem üldögélt egész nap bölcs mondá-
sokat ontva magából. Valószínű, hogy azokat a mondásokat, amelyek fennmarad-
l:ak ebben a könyvben, életének késői szakaszában gyűjtötték össze különösebb
rendszerezettség nélkül. így a könyv első olvasatra azt a benyomást keltheti, mint-
ha egy szótárt olvasgatnánk: rövid és tömör gondolatok követik egymást, amelyek
között alig van, vagy egyáltalán nincs semmiféle összefüggés.
A látszólagos véletlenszerűség ellenére ismerős témák bukkannak fel ezekben
a mondásokban: a nyelv helyes és helytelen használata, gazdagság és szegény-
ség, önmérséklet és az önuralom elvesztése, lustaság és kemény munka. Érdemes
az egyes témákat nyomon követni az olvasás során,
A szavak ereje
Égy ilyen témát kiragadva, olvassunk el néhányat azokból a példabeszédekből,
amelyek a szavak erejéről szólnak. A mondások összessége bölcs és kiegyensú-
lyozott szemléletmódról tanúskodik a beszéddel kapcsolatban, miközben rámutat
a szavakban - akár a legegyszerűbbekben is - rejlő erőre, pozitív és negatív érte-
lemben egyaránt.
Mi baj lehet a beszéddel, amíg valaki nem hazudik? - kérdezhetnénk. A példa-
beszédek számtalan veszélyre hívják fel a figyelmet. A szavaknak olyan hatalmas
erejük van, mint a dinamitnak, akár ölni is tudnak. __-_____
De az igazmondással is okozhatunk károkat. A sza- LétKérdések
vak ugyanakkor alkalmasak arra is, hogy megállít-
suk vele barátunkat, ha rossz úton jár. A példabe- Mondtunk mostanában
szédek könyve kiemeli a pletykálkodás veszélyeit, olyasmit, amitlegszíve-
de azt is, hogy a helyénvaló intés életmentő lehet. sebben visszavonnánk?
Milyen megerősítő szava-
kát mondtunk az utóbbi
időben?
75
A Z A R A N Y K O R
‫״‬Élet és halál van a nyelv hatalmában” - állítja a 18,21-ben. A példabeszédek olva-

sása megtanít arra, hogyan használhatjuk a beszéd képességét az élet érdekében.
Néhány szó a szavakról

Példázatok a szavak fontosságáról: 10,11.20; 12,14; 15,4; 17,10; 18,21; 25,11
Példázatok a helytelen beszédről: 6,16-19; 11,9.12-13; 12,18; 13,3; 16,27-28; 18,8.13;
26,23-28; 29,5
Példázatok a helyes beszédről: 10,14.21.32; 12,25; 15,1-2.23.28; 16,13.23-24; 17,27-28;
25,12.15; 27,5-6; 28,23
Példázatok a szavakban rejlő veszélyekről: 10,19; 14,23
761
A Z A R A N Y K O R
Énekek 2 | Szerelmi történet: Szókimondó könyv
2,4 ‫״‬Bevisz engem a borozóházba, és zászló felettem a szerelme." (Károli)
Valószínűleg több dal született a világon a romantikus szerelemről, mint bármi

másról. Salamon, akinek hétszáz felesége és háromszáz ágyasa volt, enyhén szólva
a romantika megszállottja lehetett. A szerelem iránti rajongása azonban végül sok
bánatot okozott számára. Az Énekek éneke (amely Salamon énekeként is ismert)
azonban magasztos és gyönyörű szerelemről énekel.
A költemény a szerelmespár költői párbeszédéből áll. Mint általában a szerel-
mesek, a világról megfeledkezve csak egymással vannak elfoglalva. A ‫״‬kedves”
a szerelmet a katonai zászlóhoz hasonlítja, amely a ............
csatában közös egységben harcoló katonákat tar- LétKérdések
tóttá össze. A harc zajában és porában a katonák-
nak szükségük volt egy látható jelre, hogy be tudják Milyen hasonlóságokat
tájolni magukat. A szerelmesek számára a szerelem és eltéréseket m utat ez
nyílt és látható megvallása az a ‫״‬zászló’’, amely ősz- a fejezet a modern kori
szetartja őket. szerelmes dalokkal?
Az Énekek éneke szókimondó nyelvezetét né-

melyek talán túl merésznek tartják, de ugyanez el-
mondható számos egyéb bibliai szakaszról is. Ez a fejezet Isten kinyilatkoztatásé-
nak részeként bizonysága annak, mekkora ereje van az egymás iránt elkötelezett
férfi és nő izgalmas és szépségekkel teljes szerelmének.
\‫יי‬
AZ A R A N Y K O R
Mindennek megvan a maga ideje:

Prédikátor 3
A gazdagok és a szegények problémái
3,10 ‫״‬Láttam azokat a bajokat, amelyeket Isten azért adott az embereknek,

hogy bajlódjanak velük."
Sokan csodálkoznak, hogy kerülhet a Bibliába egy olyan irat, mint A prédikátor
könyve. ‫״‬Igen nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!” - hangzik a prédikátor
kétségbeesett kiáltása (1,2), Üzenete és hangneme talán inkább egy modern kori
kiábrándult egzisztencialista könyvbe illene, mint a Szentírásba,
Bár a könyv nem tesz említést a szerző nevéről, olyan utalásokat tartalmaz,
amelyek valószínűsítik, hogy ha nem is a szerzője, de inspirációjának forrása Sala-
mon király lehetett, Annak az embernek a történetét beszéli el, aki a világon a lég-
gazdagabb, legbölcsebb és leghíresebb férfi volt, és aki az élet minden lehetséges
élvezetébe belekóstolt. A prédikátor végül kétségbeesetten omlik össze. Úgy érzi,
elpazarolta életét.
A szerző éles hangulati váltásai miatt a könyv egészét kell figyelembe vennünk,
ha meg akarjuk ragadni a prédikátor üzenetét. A 3. fejezet az egész könyv kereszt-
metszetét adja. Megrendítő költeménnyel kezdődik, amely az időről szól, majd az
élet nagy kérdésein való töprengéssel folytatódik.
Teher és remény
Hiába szánta életét az élvezetek hajszolására, a prédikátor nem talál megelégedést.
A halál fenyegető közelsége még az elégedettség ritka pillanatait is elrontja. A pré-
dikátor szerint nincs értelme az életnek Istentől távol, ám emberként nem foghatjuk
fel az élet értelmét, hiszen csak Isten ismerheti azt,
Ugyanakkor Isten ‫״‬az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta” (3,11).
Ezért van az, hogy mindig valami többre vágyunk: olyan élvezetekre, amelyek
örökké tartanak, olyan szeretetre, amely nem múlik el, és arra, hogy munkánk gyű-
mölcsében gyönyörködhessünk.
A prédikátor tehát kétféle lelkiállapot között in- .................. ,
gadozik: érzi a kétségbeesés lehúzó erejét, ugyan- : LétKérdések
akkor vonzalmat is érez valami magasabb iránt. A
prédikátor könyve olyan, mint egy személyes hangú 4‫ ׳‬prédikátor fájdalma-
napló, melynek írója saját egyensúlykeresését örö- san őszintén számol be
kft! meg kétségeiről és kétségbe-
eséséről. A 3. fejezet mely
részeivel tudunk különö-
sen is azonosulni?
A Z ES Z AKI K R Á L t S Á G
1 Királyok 17 j A próféták: Isten hőseinek új nemzedéke
17,21 ‫״‬Istenem, Uram! Térjen vissza a lélek ebbe a gyermekbe!"
Bár Salamon uralkodása alatt Izrael népe aranykorát éli, végül a király gyengeségei
komoly károkat okoznak az országnak. Pazarló beruházásai miatt súlyos adóterheket
szab ki a népre, és sokakat kényszermunkára fog. Erkölcsi kudarca aláássa a nemzet
lelki egységét, és az Istennel kötött szövetség ragyogó látomása hamarosan elhal-
ványul, Salamon halála után Izrael két királyságra szakad, és a pusztulás felé halad.
Az ország kettészakadása utáni kor történelmének olvasása különösen is za-
varba ejtő. A két királyságnak összesen harminckilenc uralkodója és vagy két tucat
prófétája van. A könnyebb tájékozódás érdekében nem árt szem előtt tartanunk
az alábbi tényeket:
• Izrael a szakadár északi királyság, amely tíz törzsből áll, és fővárosa Samária.
Izrael minden egyes királya hűtlennek bizonyul Istennel szemben.
• Júda a déli királyság, amelyet két törzs alkot, és amelynek fővárosa Jeruzsá-
lem. Júda királyai Dávid leszármazottai, akik közül némelyek hűségesek maradnak
Istenhez és a vele kötött szövetséghez.
Bár a Biblia név szerint beszámol mind a harminckilenc uralkodóról, történe-

tűk elhalványul Salamon uralmához képest. Isten most a hősök új nemzedékéhez,
a prófétákhoz fordul.
A földönfutó próféta
Illés, a legvadabb és egyben legtitokzatosabb próféta, mindenki másnál jobban ér-
zékelteti a döntő fordulatot. Míg Salamon király ékszereket és finom ruhákat hordott,
és aranyozott palotában lakott, addig Illés durva teveszőr ruhát hord, a pusztában
alszik, és alamizsnáért könyörög vagy imádkozik. Olyan korban lép színre, amikor
Izrael (az északi királyság) politikailag virágzik, lelkileg azonban hanyatlásnak indul,
A 17. fejezetben a menekülő Illést látjuk, aki vándorlása közben hitét egyedül
Istenbe veti. Amikor megéhezik, hollók táplálják. Amikor az ivóvize elfogy, Is-
ten különös módon épp egy szegénységtől sújtott özvegyasszony házába küldi
őt. Az özvegyasszony, aki még csak nem is izraelita, a gonosz Jezábel királyné
szülőföldjén él, ami rendkívül veszélyes hely az üldözött próféta számára. Az
özvegyasszony azonban befogadja Isten prófétáját, és megosztja vele utolsó
falatját. Jézus később úgy utal erre a történetre, mint ami azt bizonyítja, hogy 17,:!
Istennek a pogényokkal is terve van (lásd Lukács 4,25-26).
A Z É S Z A K I K I R Á L Y S Á G
Illés komor próféta, akit hol depressziós roham, hol az önmagában való kétel-
kedés gyötör. Isten azonban mellette áll, és bátorítja őt. A történet, amelyben Illés
meggyógyítja az özvegyasszony fiát, azt mutatja,
hogy Isten nem feledkezett el a ‫״‬kisemberekről·' Létkérdések
sem. Izrael sorsa azon múlik, hogy hallgat-e a nép
az Illéshez hasonló prófétákra. Kellett-e m ár Istenhez fór-
dúlnunk betegség idején?
Mi történt?
A Z É S Z A K I K IR Á L Y S Á G
Leszámolás a hegytetőn:
1 Királyok 18
Egyetlen próféta nyolcszázötven ellen
18,21 ‫ ״‬Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek őt, ha pedig

a Baal, akkor ő t kövessétek!"
Drámaiságát tekintve kevés jelenet vetekszik azzal a történettel, amely a szél-

járta Kármel hegyén játszódott le, ahol a jó és a gonosz erői csaptak össze egy-
mással. Az olyan mítoszteremtő könyvekben, mint Tolkien A gyűrűk ura című
regénye, vagy az olyan filmekben, mint a Csillagok háborúja, kozmikus összeüt-
közések víziója elevenedik meg. A 18. fejezetben leírt történet azonban nem mi-
tosz. Ezen a napon egyetlen próféta egymaga elbánik egy királlyal és csaknem
ezer papjával.
illés bevonulása nagy feltűnést kelt, amikor fekete teveszőr ruhájában végigmegy
a fényűző Saméría teraszos utcáin. Megjelenése éles kontrasztban áll Baal papjaival,
akik fehér vászonköntöst viselnek, és magas, csúcsos süveg van a fejükön. Illés három
évvel korábban a pusztulás egyszerű és népszerűtlen üzenetét hirdette ki: ‫״‬Ezekben
az esztendőkben nem lesz sem harmat, sem eső, hanem csak az én szavamra.” (17,1)
Ez a jövendölés nyílt szembeszegülés volt Baal követőivel, akik hittek abban, hogy
istenük az időjárást is képes irányítani.
Miután átadta az üzenetet, Illés nyomtalanul eltűnt. Az elkövetkező három évben
országos körözést adtak ki ellene, hiszen egyedül neki állt hatalmában, hogy újra esőt
hozzon. Illés próféta az itt leírt jelenetben tér vissza Samáriába.
Illés kihívása
Izrael népe válaszúthoz érkezett. Nem ez volt az első eset, hogy egy király bálvány-
imádást v itt a zsidó vallásba, Aháb király azonban hírhedt feleségével, Jezábellel
együtt ennél is tovább megy. Jezábel királyné nemrég gyilkos hadjáratra adott
parancsot, amelynek célja, hogy megsemmisítse Isten igaz prófétáit, és pogány
papokat állítson helyettük.
Illés próféta, akinek neve azt jelenti: ‫״‬az Úr az én Istenem”, tüske a királyné
szemében.
Illés döntő összecsapásra hívja ki a Baal-prófétákat, amelyben bebizonyosodik,
ki az igazi Isten. Az egyik oldalon Baal és Asérá nyolcszázötven papjának fényes
tábora sorakozik, a másik oldalon Isten magányos, egyszerű prófétája áll.
Illés megengedi, hogy a pogány prófétáké legyen az első forduló. Amint az
oltár körül táncolnak és isteneikhez esdekelnek, Illés a háttérből szemléli a lát-
ványosságot, és gúnyolódásával őrjöngésbe kergeti a Baal-papokat. ‫״‬Kiáltsatok |g!
hangosabban, hiszen isten ő! Talán elmélkedik, vagy félrement, vagy úton van,
vagy talán alszik, és majd fölébred" - kiáltja oda nekik. A papok kardokkal vagdos-
sák magukat, míg a vérük is kicsordul.
Amikor Illésre kerül a sor, úgy bánik a tömeggel, mint egy bűvészmester. Már-
már úgy tűnik, hogy Illés szemfényvesztésre készül, amikor a csoda megtörténik:
tűz száll alá az égből. Ami azt illeti, korántsem egyenlő esélyekkel vívott küzde-
lemről van itt szó.
Hangoka pusztában
A bibliai történelemnek. Illés kora az egyik olyan korszaka, amikor a legtöbb cső-
da történik az izraeliták életében. Isten utolsó figyelmeztetése ez a lázadó északi
királyság számára. Mivel Izrael uralkodói és papjai egyre romlottabbá válnak, A ki-
rályok első és második könyve az Illéshez hasonló prófétákra irányítja a figyelmet.
Ezek a próféták szavaikkal és tetteikkel Isten hatalmát képviselik. Idővel a próféták
jelentősége eléri, sőt meg is haladja a királyokét.
Függetlenül attól, hogy az államigazgatásban dolgoznak, vagy alkalmanként
előjönnek a pusztából, az igazi próféták egyedül Istennek tartoznak felelősséggel.
Elmarasztalják a ‫״‬hamis” prófétákat, akik a király alkalmazásában állva többnyire azt
mondják, amit a király hallani kíván.
A próféták arról az Istenről tesznek bizonyságot, Létkérdések
aki a történelemben munkálkodik. Isten néha hallgat,
olykor pedig lassú és titokzatos módon cselekszik. Ki tö lti be a mai korban a
Alkalmanként azonban közvetlen, sőt látványos be- próféta szerepét?
avatkozással mutatja meg hatalmát. Ekkor Isten pró-
fétája az események középpontjában áll, akárcsak Illés a Karmel hegyén.
Nem minden próféta hagyott hátra írásos emléket, ahogyan Illés vagy Elizeus pró-
féta sem. Az Ószövetség hatvanhat könyvéből tizenhét a fennmaradt prófétai írá-
sokból áll, melyeknek többsége abból a korból való, amelyről a királyok két könyve
beszél.
821
Különös találkozás:
2 Királyok 5
A büszke tábornok találkozik a különc prófétával
5,8 ‫״‬Jöjjön ide hozzám az az ember, és tudja meg, hogy van próféta Izraelben!
Izrael országa belülről Aháb király romlottsága miatt hanyatlik, kívülről pedig
,1 szomszédos Arám állam (a mai Szíria) támadásai gyengítik erejét. Vajon Elizeus-
nak, isten prófétájának nem inkább a honfitársain kellene segítenie? Az 5. fejezet-
ben azt látjuk, hogy Elizeus közbenjárásával meggyógyul az ellenség egyik magas
rangú tábornoka.
Elizeus hírneve olyan messze földre eljutott, hogy egy pogány király Isten pró-
létájától kér segítséget, amikor tábornoka megbetegszik. Naamán a gyógyulás
reményében Izraelbe zarándokol.
Eltérő bánásmód
Amilyen figyelmesen fordul Elizeus a szegények és az elnyomottak felé, annál nyer-
sebb bánásmódban részesíti a hatalmasokat, például Naamánt vagy - ahogy egy
másik helyen láthatjuk - Izrael királyét. A bizarr gyógykezelés, amelyet a próféta
Naamán tábornoknak elrendel, valamint az, ahogy visszautasítja a fizetséget, mé-
lyen sérti Naamán büszkeségét.
Elizeus azonban semmi kétséget sem hagy afe-
lől, hogy a gyógyulás Isten műve, és nem emberi 1 LétKérdések
varázserővel vagy titkos sámántechnikával vitte
Egy író, Harold Myra, így
véghez. Isten engedelmességet és alázatot követel
fogalmazott: ‫״‬A kérész-
még egy olyan tábornoktól is, aki magas kitünte- tény élet azt jelenti, hogy
lésekkel és nagy vagyonnal rendelkezik. Isten meglepetéseiből
Ebben a történetben, valamint még egy másik élünk." Szerzett már
esetben is (lásd 8,7-15), Elizeus Arám királyának, nekünk is meglepetést
Izrael ellenségének tesz szívességet. Szolgálata Isten?
elején Jézus is utal erre a történetre (Lukács 4,27),
hangsúlyozva Elizeus üzenetét: ne próbáljuk Istent keretek közé szorítani, őt nem
lehet manipulálni. A feltételeket ő szabja, mi pedig engedelmességgel tartozunk
neki.
AZ É S Z A K ; K I R Á L Y S Á G
: Jóéi 2 A szó ereje: Új próféták, eltérő megközelítés
2,11 ‫״‬Nagy és igen félelmetes az Úrnak a napja! Ki bírja ki azt!?"
Az olyan kivételektől eltekintve, mint Illés és Elizeus, Isten prófétái nem annyira
a természetfeletti megnyilvánulásokban, mint inkább Isten igéjének hatalmábar
bíztak. Jóéi is ‫״‬Isten szavának prófétái” közé sorolható.
Nem tudjuk pontosan, mikor hirdette Jóéi az üzenetét. Abban sem lehetünk bi-
zonyosak, hogy vajon az északi Izrael, vagy a déli Júda országában prófétáit. Ez a
titokzatos próféta izgalmas elbeszélő stílusban figyelmezteti népét a közelgő ka-
tasztrófára.
Háromrészes üzenet
Jóéi könyvének 2. fejezetében tömören mindaz megtalálható, amiről a többi ószö-
vetségi próféta írt.
Az ítélet napja. Majdnem az összes próféta írása félelmet keltő szavakkal kéz-
dődik. Néha ellenséges hadseregek támadására, máskor természeti katasztrófákra
figyelmeztetnek. Jóéi könyve eleven képekkel ábrázolja a sáskahadat, amely akár
valóságos hadsereget is jelképezhet. Akik átéltek sáskajárást, soha többé nem fe-
lejtik el a sokkoló élményt. ........................
Felhívás a bűnbánatra. A prófétáknak nyomós LétKérdések
okuk volt arra, hogy a vészharangot kongassák,
hiszen az egyes katasztrófákban a nép Istennel Mikor fordult elő velünk,
szembeni hűtlenségének következményét látták. hogy megbántunk vala-
Arra szólítják a népet, hogy mielőbb térjenek meg mit, am it elkövettünk?
Mi volt az eredménye?
gonosz útjaikról. A Jóéi 2,13 ékesszólóan foglalja
egyetlen versbe a prófétai üzenet lényegét.
A reményteljes jövő. Minden bibliai próféta - bármilyen komor jövendöléssel áll
is elő - végül a reménység üzenetéig jut el. Ezek a reményteli próféciák olyan idők-
ről beszélnek, amikor Isten mindent helyreállít a földön, és amikor a világ végre
olyan lesz, amilyennek Isten eltervezte.
841
AZ É S Z A K ! K I R Á L Y S Á G
Jónás 3 -4 Az ellenség szeretete: Jónás kerülő útja Ninive felé
3,10 ‫״‬Amikor Isten látta, amit tettek, és hogy megtértek a rossz útról, megbánta
Isten, hogy veszedelembe akarta dönteni őket, és nem tette meg."
Jónás nevéről a legtöbb embernek a tengeri vihar jut eszébe, és a próféta a hal
gyomrában. Az izgalmas cselekmény m iatt azonban az olvasók könnyen szem
elől tévesztik a történet lényegét. Jónásnak azért kellett annyi viszontagságot
.ítélnie, mert fellázadt Isten ellen, aki megkegyelmezett a megszálló hatalom
népének.
Izrael egész történelme során olyan hatalmas birodalmak árnyékában élt, mint
I gyiptom, Asszíria vagy Babilon. Jónás könyve életszerűen mutatja be, milyen nehéz
megtartani az Újszövetség nagy parancsolatát: ‫״‬Szeressétek ellenségeiteket” (Máté
'1,44). Bár sokan elismeréssel tekintenek erre a parancsolatra, a gyakorlatban keve-
veknek sikerül megvalósítani.
Jónás valósággal megbotránkozik, amikor Isten azt mondja neki, hogy menjen
Nínivébe és prédikáljon a város lakóinak. Akkoriban Nínive az Asszír Birodalom fő-
városa volt, amely kegyetlen vérengzéseiről vált hírhedtté. (Hogy jobban megértsük
Jónás nézőpontját, gondoljunk azokra a modern kori országokra, amelyek az emberi
jogok durva megsértéséről ismeretesek: a náci Németország, Kambodzsa, Kína, Ru-
.inda, Irak, a volt Jugoszlávia.)
Az asszír katonáknak nem jelentett lelkiismereti kérdést a ‫״‬felégetett föld” takti-
kája. Az ellenség városainak és földjeinek elpusztítása után általában lemészárolták
.1 legyőzött népet, vagy vaskampókat akasztottak az emberek orrába vagy alsó aj-
kába, így hurcolták el őket rabszolgának. Jónás esélyt sem akar adni a megtérésre
ennek a kegyetlen és erőszakos népnek.
Miért menekült Jónás?

A legtöbb ember számára ismerős Jónás menekülésének és a hallal való találkozó-
sának története, a 3. és 4. fejezet azonban a kevésbé ismert részleteket is feltárja.
A vonakodó próféta azért fut el, mert fél, hogy Isten az ellenségnek is megbocsát.
I iőérzete beigazolódik: pusztán azzal, hogy kihirdeti az ítéletet, lelki ébredést indít
el a pogány Ninivében. A város olyan mélységes bűnbánatot tart, ami Isten népe
(Jetéből gyakran hiányzott. (Jézus később a megtérés példájaként állítja Ninive la-
kosait saját korának megtéretlen zsidósága elé [lásd Máté 12,41].)
A legtöbb próféta boldog lett volna ilyen eredmények láttán, Jónás azonban egy
‫( ׳‬száradt kúszónövény alatt duzzogva tesz szemrehányást Istennek, amiért megke- 185
gyelmezett Ninivének. Többé nem bízik Istenben - azaz nem bízik abban, hogy Isten
megbünteti Ninivét. Jónás óta többé nem feltételezhetjük, hogy Isten nem lesz újra
kegyelmes” - mondta Róbert Frost, a költő.
Jónás könyve kérdéssel zárul: korlátozhatjuk-e Isten kegyelmét és megbocsátó
irgalmát? A könyv azt is tudtunkra adja, mi Isten végső célja választott népével: Isten
azt akarja, hogy népe - akárcsak Jónás - más népe-
két is elérjen, hogy szeretetet és megbocsátást köz- LétKérdések
vetítsen feléjük.
Próbáltuk-e már valaha is
tudatosan szeretni ‫״‬ellen-
ségeinket"?
Ámósz 4 ‫ ן‬A vándorprédikátor: A vidéki fiú, akit sokkol a nagyváros
4,6 ‫״‬Én meg azt tettem veletek, hogy nem volt harapnivaló városaitokban, ke-
nyérhiány volt minden helységetekben, mégsem tértetek meg hozzám! -
így szó! az Úr.”
Bár a Biblia prófétáinak társadalmi háttere és temperamentuma nagy változatossá-

got mutat, napjaink karikaturistái hajlamosak egyetlen sztereotip képpel ábrázolni
őket. Tény és való, hogy Ámószra jól illik ez a sztereotípia. Ő valóban az a próféta,
aki - kezében tiltakozó táblával - megáll az utcasarkon, és dühödt szidalmakat szór
a romlott világra. A sors fintora, hogy Ámósz éppen akkor bukkan fel Izraelben, ami-
kor az északi királyság gazdaságilag virágzik. Az ország vezetői biztos kézzel kormá-
nyoznak, az emberek pedig jólétben élnek, és nem hallgatnak a próféta dörgedelmes
szónoklatára. Éppen ez az oka annak, hogy Ámósz olyan szenvedélyesen ostorozza
népét. Más prófétákkal ellentétben Ámósz paraszti sorból származott. A déli ország-
ból vándorolt Izraelbe, és tájszólása miatt gyakran válik a kifinomult városlakók vic-
celődésének céltáblájává. A puritán falusi élethez szokott próféta képtelen túltenni
magát az északi városok fényűző életmódján: díszes pamlagok, elefántcsontból fara-
gott ágyak, nyári házak, különleges húsáruk, finom borok.
Ámósz azonban azt is látja, hogy ez a pazarló gazdagság igazságtalanságra épül.
A kereskedők alig várják, hogy vége legyen a szombatnak, hogy hamis mérleggel és
silány áruval csalva minél nagyobb haszonra tehessenek szert. Erős hadseregükben
bízva Izrael lakosai úgy vélik, nemzedékekre bebiztosították magukat.
Hamis biztonság
LétKérdések
Ámósz arra figyelmezteti Izrael népét, hogy nem
száműzhetik Istent életüknek egy kis zugába,'hogy
Milyen párhuzamokat fe-
- mint valami amulettet - akkor vegyék elő, amikor
dezhetünk fel Ámósz kora
éppen szükségük van rá. Isten nem házi kedvenc, és napjaink között?
hanem hatalmas oroszlán. Ámósz könyvében szinte
halljuk félelmetes üvöltését.
‫״‬Készülj Istened elé, Izrael!” (4,12) - kiáltja Ámósz az utcákon, ám szavainak ak-
koriban sem volt több foganatja, mint napjainkban. A próféta figyelmeztetése azon-
bán beigazolódik: rövid időn belül Izrael országa darabokra hullik. Alig harminc évvel
Ámósz után az északi királyság megszűnik létezni.
Ámósz könyve nem túl kellemes olvasmány - üzenete azonban ma is aktuális,
amikor a nemzetek saját sikerességüket hazai bruttó össztermékükben és katonai
erejükben mérik. Már csak ezért is érdemes tanulmányozni Ámósz próféta írását.
Hóseás 1-3 I Példázat a szeretetről:

I Hóseás odaadó szerelme hűtlen felesége iránt
3,1 ‫״‬Ezt mondta nekem az Úr: Szeresd csak tovább azt az asszonyt, aki más
szeretője és házasságtörő."
Izrael népének széthullását látva Isten megszólítja Hóseást. A szenvedő népnek

vigasztalásra van szüksége, ezért Hóseás a kegyelem és megbocsátás reményteli
üzenetét hozza.
A próféták többnyire az emberek vétkeire irányítják a figyelmet, Hóseás azon-
bán Istenről beszél. Vajon mit érezhet Isten, amikor látja, hogy választott népe el-
utasítja őt, és idegen istenek után futkos?
Mintha a szavak túlságosan erőtlenek lennének üzenete súlyához képest, Isten
arra kéri a bátor Hóseást, hogy legyen ő maga az élő példázat. Feleségül vesz egy
laza erkölcsű nőt, akit Gómernak hívnak, és aki - önmagához hűen - hamarosan
otthagyja férjét, és házasságtörést követ el. Miközben Hóseás átéli ezt a drámát,
megérti, mit érezhet Isten, amikor Izrael elutasítja a szeretetét.
Szegény Hóseás akár egy szappanopera szereplője is lehetne. Gómer olyan
mélyre süllyed, hogy rabszolgának adja el saját magét, Hóseás azonban visszavá-
sárolja, megbocsát neki és újra feleségének tekinti. Ez a‫ ׳‬minta aztán újra és újra
megismétlődik, Gómernak két gyermeke születik - de vajon Hóseás a valódi apa?
A törvény szerint el kellene kergetnie parázna feleségét, vagy bíróság elé kellene
állítania őt. Amit Hóseás tesz - Istent követve -, az példa nélkül áll.
Megtört szív, megtört szövetség

Hóseás radikális szeretete Gómer iránt Isten örök
szeretetét jelképezi népe iránt. Bár Izrael népe sár- Hóseás Izrael és Isten
ba tiporta Isten nevét, ő még mindig kész újra visz- kapcsolatának több
szafogadni őket. Az Isten és Izrael közötti szövet- szintjét említi: udvarlás,
ség és a házasság párhuzamba állításával Hóseás jegyesség, mézeshetek,
könyvében találkozunk először, amely Istent mint hűtlenség, válás. Hol tar-
szerelmes vőlegényt ábrázolja, aki menyasszonya tünk jelenleg Istennel való
kapcsolatunkban ?
után vágyakozik.
A szövetség megkötésekor Izrael örök szeretetet
és engedelmességet ígért Istennek, ‫״‬míg a halál el nem választ”. Isten nagy bánatá-
ra azonban Hóseás korára ez a lángoló szeretet már rég kialudt. Mégis új esélyt ad
népének, és új szövetségre tesz ígéretet: ‫״‬Azon a napon férjednek fogsz hívni - így
881 szól a z ú r - , és nem hívsz többé Baalnak.” (2,18)
11,8 ‫״‬Hogyan adnálak oda, Efraim, hogyan szolgáltatnálak ki, Izrael?"
Sokan Istent olyan személytelen erőnek képzelik, mint amilyen például a gravitáció
törvénye. Hóseás ezzel szemben Istent személyként ábrázolja, aki szenvedélyesen
és dühösen, könnyezve és szeretetében megcsalatva bánkódik népe elutasító ma-
gatartása miatt.
Isten Hóseás boldogtalan házasságának példázatán keresztül ábrázolja saját
csalódását. Amikor Isten rátalált Izraelre, és első látásra beleszeretett, az olyan volt
mondja Isten -, mint amikor valaki szőlőt talál a pusztában (9,10). Amikor azonban
Izrael újra és újra visszaél a bizalmával, Isten úgy érzi magát, mint egy megcsalt
és megalázott szerelmes. Panasza - meglepő módon - az önsajnálat hangnemén
szólal meg: ‫״‬Ezért én olyan leszek Efraimban, mint a moly, és Júda házéban, mint
a rothadás.” (5,12)
A szeretet hatalma - és erőtlensége

Az elhagyott szerető erőteljes képe magyarázza, miért olyan hullámzóak Isten ér-
zései a 11. fejezetben. Isten az egyik pillanatban arra készül, hogy eltörölje Izraelt,
majd hirtelen sírva fakad, és kitárt karokkal fordul felé, hogy a következő pillanat-
bán ismét az ítélethirdetés komor hangján szólaljon meg. Ez a hangulati ingadozás
talán irracionálisnak tűnik, de aki átélt már hasonló szerelmi csalódást, az jól ismeri
ezt a lelkiállapotot.
Van-e erőteljesebb emberi érzés, mint amit a szerelmi hűtlenség okoz? Kérdez-
zünk csak meg egy diáklányt, akit éppen most hagyott el a barátja az évfolyam
‫״‬szépségkirálynője” kedvéért. Vagy hallgassunk
meg egy slágert, amely a hűtlenség okozta szívféj- LétKérdések
dalomról szól. Esetleg lapozzuk fel a napilapokban
a gyilkosságokról szóló híreket, és látni fogjuk, hogy Éreztük-e m ár úgy, hogy
sok esetben az elhidegült szeretővel való konfliktus valaki elárult minket?
áll a háttérben.
Hóseás és Isten története eleven színekkel ábrázolja, milyen érzés reménytele-
nül szeretni valakit, és semmit sem kapni viszonzásul. Isten - bármilyen hatalmas
- nem kényszerítheti az embert arra, hogy szeresse őt.
89
AZ É S Z A K I K I R Á L Y S Á G
Post mortem: Az északi királyság megszűnése
17,14 ‫״‬De ők nem hallgattak rájuk, hanem úgy megkeményítették nyakukat,

amilyen nyakasak voltak őseik is, akik nem hittek Istenükben, az Úrban."
Izrael eddigi történelme során számos kiemelkedő próféta próbálta változásra bírni
a népet. Ám sem Illés és Elizeus csodatételei, sem pedig Hóseás és Ámósz szén-
vedélyes kérlelése nem vezetett eredményre. Amikor közeledik a veszély, a nép
vezetői kapkodva katonai szerződéseket kötnek, és a szomszéd népek isteneihez
fordulnak segítségért. Izrael népe sohasem fordul teljes szívével Isten felé.
Ez a fejezet az északi királyság, Izrael halotti bizonyítványa. Izrael országa akkor
tűnik el a térképről, amikor királyai - minden prófétai intés ellenére ‫ ־‬Asszíriától,
majd Egyiptomtól próbálnak politikai védelmet vásárolni. Amikor Asszíria leleplezi
az árulást, hadseregével megszállja az országot.
A tíz elveszett törzs

A korábbi háborúk során az asszír hódítók a népirtás politikáját alkalmazták, meg-
semmisítve a legyőzött népet, elpusztítva országát és minden tulajdonát. Később
más haditechnikát alkalmaztak. A legyőzött népeket deportálták, és helyükre más
meghódított területekről származó idegeneket telepítettek. A meghódított népek
ez után a radikális szétszóratás után aligha voltak képesek újjászerveződni és fellá-
zadni, így nem jelentettek többé fenyegetést a birodalom számára.
Asszíria az északi királyság meghódítása után
ennek a deportáló politikának a jegyében mint- LétKérdések
egy 27 290 hadifoglyot hurcol el a szülőföldjéről -
szétszórva Izrael népének ‫״‬elveszett tíz .törzsét” -, A mai hívőket milyen
helyükre pedig más meghódított népcsoportokat formában fenyegeti a
telepítenek. (Ide vezethető vissza a samaritánusok bálványimádás veszélye?
A fogyasztói javak, ‫״‬írná-
eredete is, amely népcsoport az Újszövetségben is
data"? Szex? Emberek?
megjelenik, sőt; megtalálható a modern Izraelben is
Eszmék? Valamilyen
[lásd 17,24], Ez az etnikailag vegyes népcsoport az
ideál?
élő Isten tiszteletéből átvett elemekkel keveri saját
vallását.)
A 17. fejezettől kezdve A királyok második könyve a déli királyság, Júda történe-
téré tér át, amely a megmaradt két izraelita törzsből áll. A királyok második könyve
azt a diagnózist állítja fel, hogy az északi királyság legfőbb betegsége a bálvány-
90 1 imédás volt, és ez vezetett az asszír invázióhoz is. Sajnos a bálványimádás már a
déli királyságban is megvetette a lábát.
A DÉ L I K I R Á L Y S Á G
2 Krónikák 20 Újra Jeruzsálemben: Néhány jó király is akad

I 1
20,15 ‫״‬Ne féljetek, és ne rettegjetek ettől a nagy tömegtől, m ert nem a ti hábo-
rútok ez, hanem Istené."
Bár a Biblia bepillantást enged az északi királyság, Izrael életébe is, amely megala-
pításának első napjaitól kezdve fokozatosan távolodik Istentől, sokkal több figyel·
met szentel a déli királyság, Júda történetének.
Juda lakossága alig ötödé Izrael népességének, így súlyos nehézségekkel
találja magát szembe. A déli királyságnak azonban néhány szempontból mégis
előnyös a helyzete. A királyi család, Dávid leszármazottai nagyrész kimarad-
nak az északi országot sújtó véres cselszövésekből és politikai intrikákból. A
jeruzsálemi tem plom hatalmas egységesítő erővel bír. Júda uralkodói közül (19
király és I királynő) legalább egy maroknyian olyan kimagasló lelkivezetői ké-
pességekről tesznek tanúságot, amelyhez hasonlót az északi országban hiába
is keresnénk.
Júda hűségesebbnek bizonyul az Istennel való szövetséghez, mint Izrael. Talán
ez a legfőbb oka annak, hogy közel másfél évszázaddal túléli Izrael országának
bukását.
Egy példaértékű vezető példaértékű imádsága

A 20. fejezet Jósáfátról, Júda első királyainak egyikéről, egy rendkívüli személyi-
ségről szól. Júda királyainak példája jól mutatja, hogy nem közönséges bátorságra
volt szükség ahhoz, hogy valaki csakis Istenre hagyatkozzon, különösen háború
idején. Jósáfát király iskolapéldáját mutatja a megfelelő uralkodói magatartásnak.
Amikor megszálló hadseregek fenyegetik, hatalmas közbenjáró imára hívja össze
az egész népet. A csata napján egy kórust küld a harcszíntérre, hogy a hadsereg
előtt menve Isten dicséretét énekeljék.
Bár Jósáfát taktikája jobban hasonlít egy istentiszteleti szertartáshoz, mintsem
háborús stratégiához, mégis működőképesnek bizonyul. Az ellenséges erők egy-
más ellen fordulnak, és Júda serege győztesen menetel haza.
A krónikák második könyvében két nagyszabású imádságot is találunk: Sa-
Iámon imáját a 6. fejezetben, valamint Jósáfát királyét a 20. részben, amelyre a
kommentátorok gyakran mint az imádság modelljére utalnak. Jósáfát imája Isten
dicsőítésével kezdődik, majd emlékezteti Istent korábbi ígéreteire, feltárja a prob-
lémát, végül segítségért könyörög. Jósáfát merészségét mutatja, hogy hálát ad
Isten válaszáért, még mielőtt az megérkezne.
A DÉLI K IR Á L Y S Á G
p*
A sok szégyenfolttal tarkított történelmi beszámolóból szinte kiragyog a nem-

zeti hitnek ez a példája. Nyilvános imája és személyes példája által Jósáfát király
megmutatja, mi történhet, ha egy uralkodó teljes
bizalmát Istenbe veti. LétKérdések
[
Ismerünk olyan vezetőt,
aki Jósa fát hoz hasonlóan
Istenben bízik?
j
A DÉLI K IR Á L Y S Á G
M
Mjk . A tisztátalanság terjed:
nmeas ‫ ^ ן ם‬vesz£|y előjelei mér délen is mutatkoznak
6,8 ‫״‬Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy m it kíván tőled az Úri
Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Iste-
neddet szemben."
Ahogy a légszennyezettség nem áll meg az országhatároknál, és károsítja a szom-

szédos népek levegőjét is, ugyanúgy terjed az erkölcsi romlás, átlépve a nemzetek
határait. A korábbi próféták Izrael, az északi királyság gonoszsága ellen emelték fel
szavukat. Az évek múlásával azonban ugyanez a romlás járványszerűen átterjed a
déli Júda országára is. Elburjénzanak a különféle vallási kultuszok és szexuális per-
verziók. Isten temploma elhanyagolt állapotban van. Az egyik hírhedt király, Áház
odáig megy, hogy saját gyermekeit ajánlja fel emberéldozatként.
Mikeás nagyjából ugyanabban az időszakban tűnik fel Júdában, amikor Ámósz
az északi Izrael országának bűnei ellen emeli fel a szavát. Ámószhoz hasonlóan
Mikeás is vidéki vándorprédikátor, aki kemény szavakkal figyelmezteti a népet. Sú-
lyos teherként éli át, hogy az ítélet üzenetét kell közvetítenie. ‫״‬Emiatt gyászolok
és jajgatok, mezítláb és ruhátlanul járok. Üvöltök gyászomban, mint a sakálok, és
jajgatok, mint a struccok” - írja önmagáról (1,8).
Mikeást magával ragadja a vészjósló üzenet, amelyet hirdet - nem csoda, ha
üvöltő sakálként láttatja magát. Júda rémülten figyeli, amint Asszíria, a kor politikai
és katonai nagyhatalma, eltiporja az északi országot. Hogyan kerülhetné el a déli
királyság, hogy hasonló sorsra jusson?
A megoldás Betlehemből jön

‫״‬Én népem, mit vétettem ellened, mivel bántottalak?” - kérdezi Isten Mikeáson ke-
resztül (6,3). Isten áttekinti a választott nép történelmét, emlékeztetve őket azokra
a hatalmas tettekre, amelyeket értük vitt véghez. Mikeás egyértelműen kijelenti,
hogy Isten őszinte, szívből jövő változást akar látni a nép életében, nem csupán
vallásos külsőségeket.
Arra a borúlátó következtetésre jut, hogy ugyanaz a sors vár népére, mint an-
nak északi rokonaira, hiszen ugyanaz a betegség fertőzte meg őket is. Ám mégis
látja a fényt a távoli jövőben. Miközben a közelgő ítéletre figyelmeztet, egy eljö-
vendő vezetőre, a Messiásra tesz utalást, aki a kicsiny Betlehem városából szár-
mazik majd, és aki új reménységet kínál a világnak (5,2).
Évszázadokkal később, amikor messze földről érkezett csillagjósok keresik a
zsidók újszülött királyát, Heródes király írástudóktól tudakolja, hol kell megszület- 193
A D ÉLI K IR Á L Y S Á G
nie a Messiásnak (lásd Máté 2,1-6). Az írástudók Mi-

keás próféta jövendölésére hivatkoznak, amely ki-
jelenti, hogy a Messiás Betlehemből fog származni.
Mit kellene megváltoztat-
nunk az életünkben, ha
Mikeás szavait választa-
nánk mottónknak: ‫״‬Élj
törvény szerint, törekedj
szeretetre, és légya/áza-
tos Isteneddel szemben"?
941
2 Krónikák 30 | Ezékiás ünnepsége: Ismét boldog napokat lát a nép
30,26 ‫״‬Nagy volt az öröm Jeruzsálemben, mert Salamonnak, Dávid fiának, Izrael
királyának az ideje óta nem történt ehhez hasonló Jeruzsálemben."
Miközben Júda helyzete fokozatosan romlik, és Mikeás próféta Isten figyelmeztető

üzenetét hirdeti, Júda trónjára ismét példaértékű király kerül. A krónikák második
könyve több figyelmet szentel Ezékiás királynak, mint bárki másnak. Ezékiás Júda
‫ן‬rapjaira borítja az asztalt. Ő, a világi uralkodó, a templomtéren állva felrázó beszé-
det intéz a papokhoz,
Ezékiás király egy hatalmas vallási örömünnep megrendezésének tervével áll
elő, hogy előmozdítsa Júda népének lelki megújulását. Még ‫״‬misszionárius” futé-
rókát is küld az északi ország elpusztított vidékeire, hogy meghívja az asszír had-
!árat túlélőit: csatlakozzanak jeruzsálemi testvéreikhez.
Egy hónappal későbbre halasztja a páska ünnepét, időt adva ezzel a papoknak
a felkészülésre, és a zarándokoknak arra, hogy időben megérkezzenek. Vannak,
akik szkeptikusan fogadják a tervet, a király felhívásának azonban súlya van. Két-
száz év után először gyűlik össze az egész nemzet egy vallási ünnepen.
A megújulás
Ez a fejezet nagyon hasonlít az 1 Királyok 8-ban leírt eseményre, amikor Salamon
király felszenteli a templomot. Ezékiás szeretné megújítani az Istennel kötött sző-
vétségét, abban reménykedve, hogy így elkerülhető Isten ítélete. Az ünnepség
részletei jól mutatják, mennyire félvállról vette Júda népe a szövetséget: nincs elég
pap Júdában, ezért Ezékiás kénytelen változtatni a szabályokon annak érdekében,
hogy minden ünnepre érkező zarándok részt vehessen a megtisztulás szertartá-
sában.
Ezékiás bölcsességére mutat, hogy a megújulás örömünnepét a páska idejére
szervezi. Izrael mint nemzet akkor jö tt létre, amikor Isten kiszabadította népét az
egyiptomi rabszolgaságból. Ezékiás erre az örök- . . ...........
ségre akarja emlékeztetni a nemzetet. LétKérdések
Kezdeti szkepticizmusa ellenére Júda népe vé- 3 -
gül összegyűlik az ünnepségre, és akárcsak Sa- Melyik volt az a lelki
Iámon idejében, további hét nappal megtoldja az esemény vagy ünnep
ünneplést. Az Ezékiás által kezdeményezett meg- az életünkben, amely a
újulás sikeresnek tűnik. legnagyobb hatást gyako-
rolta ránk? 95
A DE L I K I R A _Y . AG
Ezsaiás 6 Hatalom a trón mögött: Ézsaiás szokatlan megbízatást kap
6,8 ‫״‬Majd az Úr szavát hallottam, aki ezt mondta: Kit küldjék el, ki megy el kö-
vétségünkben?"
Ézsaiás próféta, az Ószövetség kiemelkedő alakja, személyes elhívást kap Istentől.

Az üzenetet szeráfok közvetítik. Ez a kifejezés csak itt fordul elő a Bibliában, és
annyit jelent: ‫״‬valami lángoló és káprázatos”. A szeráfok tehát angyalok, akik Isten
hírnökeiként jelennek meg.
Ézsaiás úgy látja, hogy Júda népe útelágazáshoz érkezett, különösen a hosszú
életű Uzzijjá király halála után (akit Azarjának is neveznek). Az északi országra jel-
lemző erkölcsi problémák a déli királyságra is átterjedtek. Júda válaszút előtt áll:
vagy megtalálja eredeti helyét mint Isten egyedülálló királysága, vagy végzetesen
eltávolodik Istentől.
Jótám és Áház király nem hallgat Ézsaiásra. Váratlan fordulatot jelent, hogy
Ezékiás, a következő király Ézsaiást teszi meg az egyik legbizalmasabb tanácsadó-
jának. A válságos pillanatokban mindig az elismert prófétához fordul tanácsért,
Királyok tanácsadója
A prófétákról az a sztereotip kép él a köztudatban, hogy az utcasarkon állva han-
gosan szidják a fennálló rendszert, Nem így Ézsaiás. Napjait a palota közelében
tölti mint a király bizalmas tanácsosa. (A 2 Krónikák 26,22 udvari krónikásként hi-
vatkozik Ézsaiásra.) Bár a többi királyi tanácsadó
igyekszik Ézsaiás életét megnehezíteni, ő mégsem « β LétKérdések
hajlandó tompítani az üzenetét. Négy király uralma
alatt is szilárdan kitart meggyőződése mellett, még Éreztük-e m ár úgy, hogy
akkor is, amikor elszántsága végül az életébe kerül. Isten nehéz feladatra hív
Ezékiás megbízik Ézsaiásban. A király lelkes re- el minket?
formjai jórészt a próféta hatására vezethetők vissza.
Az ebben a fejezetben leírt isteni elhívás megmutatja, honnan merítette Ézsaiás
azt a bátorságot és elszántságot, amely Júda történelmének meghatározó alakjává
tette őt.
A DÉL ; K I R Á L Y S Á G
Ézsaiás 25 | A remény üzenete: Honnan ered Ézsaiás optimizmusa?
25,8 ‫״‬Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram, az Úr letörli a könnyet minden

arcról."
Amellett, hogy a király tanácsadójaként szolgál, Ézsaiás hatalmas írói tehetséggel

1endelkezik. Ékesszóló beszédeivel igyekszik felébreszteni Júda népét a lelki ká-
bultságból. A legtöbb prófétához hasonlóan üzenete két részből áll: az ítélet (amely
elkerülhetetlen, ha a nép meg nem tér) és a remény (egy olyan jövő reménysége,
amelyben Isten nem csupán Izrael népét, de az egész világot helyreállítja).
Egy jobb világ

Ézsaiás könyve azt az ősi emberi vágyat tükrözi, amely egy jobb világ után sóvárog.
A prófétának nincs kétsége afelől, hogy egy napon Isten ezt a sebzett földet olyan
új világgá változtatja, ahol nem lesz többé könny, fájdalom és halál. Az általa leírt
eljövendő világban vadállatok fekszenek egymás mellett békességben (11,6), és a
fegyverekből mezőgazdasági eszközöket kovácsolnak (2,4).
A történelem egy adott pontján úgy tűnhet, mintha Isten tehetetlen lenne,
vagy mintha egykedvű nemtörődömséggel nézné a
világot elborító erőszakot és gonoszságot. Az asz‫־‬ LétKérdések
szír megszállás láttán Jeruzsálem lakosai bizonyára
kétségbe vonták, hogy Isten törődik velük. Ézsaiás Mi ad nekünk rem ényt a
a reménység üzenetével áll elő: Isten meg fog sza- jövőre nézve?
badítani. Ezt az üzenetet azután az egész világra
kiterjeszti. Még a halál Is meg fog semmisülni (25,7-8). Ézsaiás 24-27 a történelem
legvégső korszakába enged betekintést, amely egy olyan nagyszerű jövőt fest le,
amit még elképzelni is nehéz.
I 97
A DELI K IR Á L Y S Á G
2 Krónikák 32 I Harctéri leckék:

z I
Ezékiás és Ézsaiás együtt néz szembe a válsággal
32,7 ‫״‬Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek az asszír király-

tói, meg a vele levő egész sokaságtól, m ert velünk többen vannak, mint
ővele."
Egyetlen júdai király uralma idején sem volt folyamatosan béke az országban, így
A krónikák második könyvének számos eseménye a harctéren játszódik. Dióhéjban
összefoglalva a könyv a következő harci stratégiát javasolja: alázzátok meg maga-
tokát, és teljes bizalmatokat Istenbe vessétek - bármekkora legyen is az ellenfél
erőfölénye. Ha a magatok vagy hatalmas szomszédaitok katonai erejében bíztok,
bizonyosan veszíteni fogtok.
Az ismerős minta ismétlődik: valahányszor egy erkölcstelen király romlásba viszi a
népet, Isten ellenséges hadsereget küld a nyakukra. Júda királyai gyakorta figyelmen
kívül hagyják a próféták intését, akik arra figyelmeztetik őket, hogy tekintsék a megszál-
lást Isten büntetésének. Kevés király volt, aki Istenben bízott a válságos helyzetben, Még
a legjobbak is a királyi kincstárhoz nyúlnak, hogy segítséget vásároljanak a szomszédos
népektől. Valahányszor ez történik, Júda mindig gyengébb lesz, mint azelőtt volt.
A krónikák második könyve azokra a felemelő pillanatokra irányítja a figyelmet,
amikor a király Istenhez fordul. Az ország helyreállításához újra kell tanulniuk azt
az egyszerű hitet, amely a múltban annyiszor győze-
lemre segítette őket. ‫׳־־׳ י‬/*< LétKérdések
Csodálatos szabadítás
Mit je le n t ma teljes mér-
Talán Ezékiás az egyetlen olyan király, aki követi pró- tökben Istenben bízni?
fétája tanácsait. A 32. fejezet arról a válságos hely-
zetről számol be, amellyel Ezékiásnak és tanácsadójának, Ézsaiásnak kellett szem-
benéznie, amikor Júda puszta léte kerül veszélybe. A hódításra éhes Asszíria betört
Júdába, és miután falvakat és városokat te tt a földdel egyenlővé, Jeruzsálemet veszi
ostrom alá.
A falakon kívülről az asszírok propaganda-hadjárattal bombázzák Jeruzsálem
rémült lakosait. Gúnyolódás céltáblájává teszik a reménykedő izraelitákat, akik ab-
bán bíznak, hogy Isten majd csodát tesz. Ezékiás erkölcsi nagysága mutatkozik meg
abban, hogy Ézsaiás prófétával együtt imádkozni kezd (20. vers). Válaszként Isten
olyan csodát tesz, amely az asszír sereget meghátrálásra kényszeríti.
A természetfeletti szabadításnak köszönhetően Júda megmenekül, de csak egy
98 1 időre. Amint ebből a fejezetből kiderül, Ezékiás király később meggondolatlanul el-
dicsekszik országának gazdagságával a feltörő Babilónia követei előtt. Júda lakosai
is elbízzák magukat arra a hamis reményre támaszkodva, hogy Jeruzsálem elpusz-
títhatatlan.
A D É l K IR Á L Y S Á G
Niáhiim 1 I Igazságtétel az ellenség felett:

I Miért ne büntetné meg Isten Júda ellenségeit?
1,3 ‫ ״‬Türelmes az Úr, de nagy a hatalma; nem hagy az Úr büntetés nélkül."
Náhum egyértelmű előnye a legtöbb bibliai prófétával szemben, hogy az ellenség-

hez intézi üzenetét. Ézsaiás és Mikeás prófétát annyira megviselte a saját népükre
váró ítélet, hogy néha összeroskadtak a fájdalom súlya alatt. Náhum azonban bát-
ran ostorozza Asszíriát, amiért megsemmisítette az északi Izrael királyságát, és ha
Isten nem avatkozik csodálatosan közbe Ezékiás napjaiban, ugyanez történt volna
Náhum hazájával, Júdával is.
Asszíriát nem nehéz gyűlölni. Katonái megtizedelték a városokat, megláncolva
hurcolták el a foglyokat, és az egykor termékeny szántóföldeket megmérgezték.
Asszíria végigpusztította az egész térséget a mai Törökországtól egészen a Per-
/sa-öbölig és Egyiptomig. Súlyos kérdés foglalkoztatja Júda lakosait, akik elszen-
védték az asszírok kegyetlenkedéseit. Hogy kérheti számon Isten a kicsiny Júda
népén annak bűneit, miközben büntetlenül hagyja a mindent és mindenkit eltipró
Asszíriát?
Mi vár Asszíriára
Náhum azzal a vakmerő próféciával áll elő, hogy Asszíria hamarosan megsem-
misül. Ki hiszi ezt el neki? Az Asszír Birodalom, amely már csaknem három év-
százada uralja a világot, nem tűnhet el a föld színéről! Náhum Kr. e. 700 körül
írja próféciáit. Évtizedekkel később, Kr. e. 612-ben
az utolsó asszír erődítmény is a babiloniak, majd a LétKérdések
perzsák kezére kerül.
Nem Náhum volt az első próféta, aki Asszíriá- A m odem kor mely igaz-
hoz és annak fővárosához, Ninivéhez címezte üze- ságtalanságai kiáltanak
netét. Évekkel korábban Jónás ugyanennek az ősi az égbe?
ellenségnek hirdette a megtérés lehetőségét. Jónás
napjaiban Ninive lakosai meghallották az üzenetet, és Isten megkímélte a várost.
Változásuk azonban nem bizonyult tartósnak. Náhum korára Ninive visszatért régi,
gonosz életviteléhez.
A többi bibliai prófétához hasonlóan Náhum túllát a történelem félelmetes erő-
in, Jól tudja, hogy a birodalmak felemelkedése és bukása m ögött sokkal hatalma-
sabb erő működik, és ez az erő határozza meg a dolgok végkimenetelét, bármilyen
sokáig kell is várni rá.
199
A D ÉLI K I R Á L Y S Á G
Romlott uralkodó osztály:

Zofóniás 3
A próféta próbálja megállítani Júda lecsúszását
3,2 ‫״‬Nem hallgatott a szóra, nem fogadta meg az intést, nem bízott az Úrban,
nem járult Istene elé.”
Részben Mikeás és Ézsaiás próféta befolyásának köszönhető, hogy az istenfélő

Ezékiás király rendet terem tett Júda országában. Ritkán találkozunk Ezékiáshoz
hasonló jó királlyal, de ennél is ritkábban fordul elő, hogy két jó király következzen
egymás után. Ezékiás halála után Manassé foglalta el a trónt, aki az egyik leggono-
szabbjúdai király volt. Izrael és Júda királyai között a leghosszabb ideig tartó, mint-
egy fél évszázados uralma alatt Manassé mindent a visszájára fordít, amit Ezékiás
megvalósított.
Manassé király szégyentelen zsarnok, aki vérontással tölti meg Jeruzsálemet. (A
hagyomány szerint ő volt az, aki Ézsaiás prófétát kettéfűrészeltette.) Mire Manassé
meghal, alig marad valami Júdában, ami az Istennel kötött szövetségre emlékeztet-
ne. Hemzsegnek a pogány áldozóhelyek Jeruzsálemben, és az árusok házi Isten-
szobrokat, amuletteket és a boszorkányság különböző formáit reklámozzák. Isten
választott népe pogányságban a pogányokat is felülmúlja.
A következő király, Manassé fia, Ámón apjának nyomdokaiba lép, ám két év múl-
va saját hivatalnokai fellázadnak ellene, és meggyilkolják. Júda népe az anarchia felé
sodródik. Az ifjú Jósiás herceg, akit Ámón támogatói koronáznak meg, aligha ad
bármiféle okot az optimizmusra.
Téves iránymutatás
Jósiás uralkodásának kezdeti időszakában Zofóniás próféta felemeli szavát a Júdát
elborító romlás ellen. Míg a próféták többsége paraszti sorból származik, Zofóniás
előkelő ősökkel büszkélkedhet. Származását Ezékiás királyig vezeti vissza. Ennek
ellenére meg sem próbálja védelmébe venni a felsőbb társadalmi osztályokat. Köz-
tisztviselők, papok, uralkodók, bírók, sőt próféták is céltáblájává válnak Zofóniás
haragjának,
Júda vezetői a teljes önpusztítás felé vezetik né-
püket. Ha nem váltanak irányt, Jeruzsálemre ugyan-
az a sors vár, mint leigázott szomszédaira. Mi távolít el minket
Istentől?
1001
_ . ‫ לל‬I A csodagyerek: Jósiés felfedezése

y0 z I megváltoztatja az egész népet
22,2 ‫״‬A zt tette, amit helyesnek tart az Úr. Mindenben ősatyjának, Dávidnak az
útján járt, és nem tért el arról sem jobbra, sem balra."
Jósiás király gyermekként került trónra, méghozzá olyan politikai és morális válság
kellős közepén, amely már visszafordíthatatlannak tűnt. Jósiás azonban nem egy
átlagos nyolcéves fiúcska. Gonosz király kezei alatt nevelkedett gonosz időkben,
mégis olyan lelki tisztánlátásról tesz tanúságot, amelynek nincs párja. Minden ne-
hézség ellenére visszakormányozza a népet Istenhez.
A Biblia így nyilatkozik róla: ‫״‬Nem volt hozzá hasonló király őelőtte, aki úgy
megtért volna az Úrhoz teljes szívével, teljes leikével és teljes erejével, egészen a
Mózes törvénye szerint; és utána sem támadt hozzá hasonló.” (23,25)
Csodálatos felfedezés
Uralma kezdetén Jósiás sok időt és energiát szentel a számára legkedvesebb ‫״‬köz-
beruházásra": a templom felújítására. A munkálatok során, miközben az ácsok fű-
részelik az új gerendákat, a kőművesek faragják a templom falának új köveit, és
a munkások a bélványszobrok törmelékeit talicskázzák ki, amelyeket a király párán-
csára összezúztak - a hatalmas zaj és a felfordulás kellős közepén egy pap csodá-
latos felfedezésre bukkan. Egy tekercset talál, amely úgy néz ki - lehetséges ez? -,
mint a Szövetség Könyve, az Isten és Izrael népe között létrejött szövetség eredeti
dokumentuma.
Az a tény, hogy egy ilyen fontos irat ennyire elkallódhatott és feledésbe me-
rülhetett, jól mutatja, milyen messzire eltávolodott a nép Istentől. Jósiás reakciója
elkötelezettségének mélységéről árulkodik. Amikor
először hallja a szövetség szent szavait, a szégyen- LétKérdések
tői és a bűnbánattól felindultan megszaggatja ruhá-
1t. Miután egy prófétanő hitelesíti a tekercs eredeti- Átéltünk-e m ár olyan ‫״‬eb-
ségét, Jósiás esküvel kötelezi el magát és népét a redőst", amely hasonlít
rég feledésbe merült szövetség megtartására. a Jósiás király életében
A 22. fejezet a drámai felfedezés történetét be- történtekhez?
széli el, a 23. részben pedig Jósiás elszánt küzdel-
mérői olvashatunk, aki helyreállítja az igaz istentiszteletet népe körében. Intézke-
dései gyökeres változást eredményeznek az országban, és egyelőre távol tartják
a pusztulást. Mindez azért történhetett meg, mert egy fiatal király komolyan vette
Isten igéjét. 1101
A l>l LI K I '‫׳׳‬,‫״‬Μ YSAG
j Jeremiás 2 j A nemzet hitehagyása: Júda érthetetlen viselkedése
2,12 ‫ ״‬Egek, ámuljatok ezen, borzadjatok, szörnyülködjetek nagyon! - így

szól az Úr.”
Jeremiás próféta erős érzelmi hullámzásokat él át, ami igehirdetésének hangvé-

telén is érződik. Ez a Biblia leghosszabb és talán legszenvedélyesebb könyve. (A
jeremiád szó, melynek jelentése ‫״‬hosszas panaszkodás”, valamelyest érzékelteti a
próféta gyászos hangnemét.)
Ez a fejezet, amely tele van erőteljes képekkel és szónoki kitörésekkel, jól szem-
lélteti Jeremiás stílusát. Szexuális hasonlattal ábrázolja Júda hűtlen magatartását
Istennel szemben. A népet egy prostituálthoz hasonlítja, aki minden zöldellő fa alá
lefekszik, mint tevekanca a párzási időszakban, vagy mint a vágyaitól megvadult
vadszamár,
A legdöbbenetesebb azonban, hogy mire vágyik Júda. Jeremiás képet képre
halmoz, hogy minél érzékletesebben fejezze ki megdöbbenését afelett, hogy Júda
népe felcserélte az élő Istent a szomszéd népek bálványaival, amelyek pedig csupán
haszontalan fa- és kődarabok. Olyan a csere, mondja, mintha az élő víz forrása he-
lyett repedezett falú ciszternát választanánk.
Végzetes vonzódás
Jeremiásnak két fő panasza van Júda népével szemben: a bálványimádás és az ide-
gén népekkel kötött szövetségek révén prostituálja magát. Amikor katonai fényé-
getés éri az országot, Júda nem Istenhez fordul, hanem a szomszédos birodalmak
egyikéhez, mint amilyen Asszíria, Egyiptom vagy Babilon.
Jósíás, a valaha élt legnagyszerűbb júdaí király nem sokkal korábban sikeres
kampányt folytatott, hogy kitakarítsa az országból a bálványokat (lásd 2 Királyok
22-23). A második kísértésben azonban még Jósíás is elbukott, amikor beleavat-
kozott a szomszédos birodalmak hatalmi harcaiba.
Jeremiás tanácsa ellenére Jósíás személyesen vezeti
LétKérdések
az egyiptomi csapatok elleni szerencsétlen hadjára-
tót, és elesik a csatában. Jeremiás gyászénekben állít Ki az, akihez leginkább
emléket a nagy királynak. hűségesek vagyunk?
Júda sohasem gyógyul ki végzetes hibáiból. Elő- Mennyire vagyunk húsé-
szőr Egyiptom, majd Babilon ültet bábkirályt Júda gesek Istenhez?
trónjára. Senki sem képes felrázni az országot, sem
lelki, sem politikai téren. Jósíás halála után Jeremiás négy gyengekezű király uralko-
dása idején végzi prófétai szolgálatát, akiket gúnyos beszédekben ostoroz.
A DELI I‫ ״‬ll ‫׳‬:/\l YSÁG
Jeremiás 15
15,10 ‫״‬Jaj nekem, anyám, m ert arra szültél, hogy perlekedjem és vitázzam az
egész országgal!"
Jeremiásnak élete nagy részében komor üzenetet kell hirdetnie, és senki sem érzi
ét annyira üzenetének súlyát, mint ő maga. ‫״‬Bárcsak a fejem víznek, és a szemem
könnynek forrásává válnék!" - jajveszékel keservesen (8,23). Ez a lelkűiét olyan erő-
sen átüt Jeremiás írásain, hogy nem véletlenül emlegetik a ‫״‬zokogó prófétaként”.
Jeremiás kezdettől fogva perlekedik Istennel a rábízott küldetés miatt. Isten
nehéz terhel rakott Jeremiás vállára, aki ezt kegyetlenségnek tartja Isten részéről,
és jajgatva, panaszkodva, önmagát sajnéltatva, haragosan kifakadva válaszol neki.
Jeremiás kertelés nélkül feltárja érzéseit Isten előtt: ‫״‬Rászedtél, Uram!” - mondja
vádlóan (20,7). Isten hatalmát is megkérdőjelezi: ‫״‬Miért lennél olyan, mint a riadt
ember, mint az olyan férfi, aki nem tud segíteni?" - kérdezi (14,9).
Tiltakozás Istennél
Ebben a fejezetben Jeremiás Istennel folytatott párbeszédét olvashatjuk, Isten
beszéde Júda ítéletének kihirdetésével kezdődik. A 10. versben azonban Jeremiás
közbevág, és belekezd saját mondandójába. Mit mondanak majd az emberek arról
a prófétáról, aki ilyen üzenettel áll elő? Az egész országban máris átkozzák a nevét.
Jobb lett volna, ha meg sem születik.
Isten ünnepélyesen újrakezdi bejelentését, ame- Lél Kérdések
lyet ismét Jeremiás önsajnálkozó panaszai szakíta-
nak félbe. Jeremiás úgy látja, hogy Isten olyan lett Milyen panaszunk van
hozzá, mint a csalóka búvópatak, amelyből kifogy Istennel szemben? Szók
a víz. tűk néha Jeremiáshoz
Jeremiás dührohamai és tiltakozása ellenére Is- hasonlóan úgy érezni,
ten sohasem mond le róla, sőt, azt ígéri neki, hogy hogy Isten nem becsül
a siránkozó prófétát ‫״‬bevehetetlen ércfallá” teszi, meg minket?
amely ellenáll minden támadásnak. Azonban heves
méltatlankodása és kifakadása ellenére Jeremiás sem mond le Istenről. Hiába ha-
tározza el: ‫״‬nem törődöm vele, nem szólok többé az ő nevében”, mégsem tud
hallgatni (20,9). Isten tüze izzik a belsejében, amelyet nem tud magában tartani.
11 0 3
A DÉLI K I R Á L Y S Á G
Izrael jövője: Jeremiás álmai választ adnak,

Jeremiás 31
ám további kérdéseket vetnek fel
31,33 ‫״‬Ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izrael házával fogok kötni, ha eljön
az ideje - így szól az Úr Törvényemet a belsejükbe helyezem, szí-
vükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek.”
Jeremiás papi képzésben részesült, ezért fiatalkorától jól ismerte Isten és a válasz-
to tt nép szövetségkötésének történetét. Felnőttkorában megismeri a közelmúlt
történelmét is, többek között azt, ahogyan az asszírok szétszórták a tíz északi tör-
zset. Hirtelen azonban arról kell prófétálnia, hogy Júda megmaradt két törzsére is
hasonló megpróbáltatások várnak, A babiloni seregek megszentségtelenítik Jeru-
zsálem szent városát, a népet pedig fogságba hurcolják.
Vajon Isten megszegte a szövetséget, és elvetette választott népét? Ebben a fe-
jezetben Jeremiás olyan látomássorozatot lát, amely sejteni engedi a választ. Látja,
hogy a ‫״‬maradék” túl fogja élni a babiloni megszállást. Isten nem vetette el végleg
a népét, de egy időre megengedi a büntetést a megtisztulás érdekében. Sőt, Isten
olyan jövőt ígér Izrael népének, amely messze felülmúlja a múltat.
Belülről kifelé
Bár a bibliamagyarázók között nincs teljes egyetértés ezeknek az ígéreteknek az
értelmezését illetően, néhány dolog azonban egyértelműnek tűnik. Isten ‫״‬új sző-
vétségét" ígér, amely jobb lesz, mint a megtört régi szövetség. Bármilyen nagysze-
rű is az írott törvény, mégsem képes megváltoztatni
az emberek belső állapotát - amint Izrael történél- LétKérdések
me bizonyítja. Valami többre van szükség.
Az Újszövetségben a Zsidókhoz írt levél 8,8-12 Milyen ígéretei vannak
ebből a fejezetből idéz egy szakaszt annak alátá- Istennek az életünkre
masztására, hogy a keresztények miért nem az nézve?
ószövetségi törvények szerint élnek. A levél Jeremi-
ás próféciáját Jézusra alkalmazza, aki bűnbocsánatával új szövetséget szerep. Isten
a jövőben belülről kifelé haladva fogja megváltoztatni a népét, szívükbe helyezve
törvényét a Szentlélek által.
Jeremiás Istenről szóló kinyilatkoztatása nem tartalmaz részletes leírást a jövő
eseményeiről, inkább Isten hűségét és népe iránti szeretetét visszhangozza.
A DE L I K I R A l Y S Á G
Jeremiás 38 | A próféta életveszélyben: Lehet még ennél is rosszabb?
38,2 ‫״‬A ki ebben a városban marad, az fegyver, éhség és dögvész m iatt fog
meghalni. Aki azonban kimegy a káldeusokhoz, az megmarad, életét
ajándékul kapja, és élni fog."
Lgy ironikus zsidó átokszöveg így szól: ‫״‬Élj érdekes időkben!” Minél ‫״‬érdekesebb”
idők járnak, annál többet szenved a zsidó nép. Ahogy ebből a fejezetből is kiderül,
Jeremiás igen ‫״‬érdekes” időkben él. Alapos oka van a sírásra és a gyötrődésre.
Jeremiás öt király uralkodása idején él, kezdve Jóslással. Jósiás után mindegyik
király valamelyik környező nagy birodalom bábfigurája, és mindegyikük sok ke-
serűséget okoz Jeremiás prófétának. Az egyik király elrendeli, hogy téli szállásán
olvassák fel Jeremiás írásait. Amint felolvassák a tekercset, a király egy késsel da-
rabokra vágja az iratot, és a kályha tüzébe dobja (36,23).
Máskor a prófétát megverik és kalodába zárják, vagy börtönbe vetik, és amint
ebben a fejezetben láthatjuk, egy kútba dobják, hogy meghaljon. A bántalmazé-
sok azonban csak megerősítik Jeremiás elszántságát, aki megátkozza kínzóit, még
akkor is, amikor szabadon bocsátják a kalodából. Félelmeit és kétségeit csupán
Istennel osztja meg.
Mindvégig mellőzve
A 38. fejezetben leírt események Jeruzsálemben játszódnak a két évig tartó rétté-
uetes babiloni ostrom idején. A város éhező lakosai már alig állnak a lábukon. A vá-
ios vezetői kétségbeesetten igyekeznek lelket önte-
ni az emberekbe. Nem csoda hát, ha szembeszállnak LétKérdések
Jeremiás zord tanácsával: ‫״‬Mindenképpen elesünk,
ezért akár kiszökhetünk a falon át, vagy kinyithatjuk Voltunk-e már olyan
helyzetben, amikor úgy
, 1 kapukat és beengedhetjük a babilóniaiakat.”
éreztük, hogy mindenki
A következő fejezet Jeremiás próféciáinak be-
ellenünk fordult? Együtt
teljesedéséről számol be. A babiloni hadsereg be-
tudunk érezni Jeremiás-
tör a városba, majd elfogja és megkínozza Cidkijjá sál?
királyt. A hódítók azonban tisztelettudóan bánnak
leremiással, mert hallották, hogy ő a város feladását szorgalmazta.
105
A DEL KIRÁLYSÁG
Vitában Istennel:
Habakuk1
A próféta mindannyiunk kérdéseinek ad hangot
1,3 ‫ ״‬Miért kell látnom a romlottságot, és néznem a nyomorúságot?’'
Az élet gyakran igazságtalannak tűnik. Ugyan mit követtek el azok a gyerekek,

akik Kalkutta, Rio de Janeiro vagy New York nyomornegyedeiben nőnek fel? Miért
juthatnak hatalomra olyan diktátorok, mint Hitler, Sztálin vagy Szaddám Húszéin,
hogy emberek milliói felett zsarnokoskodjanak? Miért halnak meg jóravaló embe-
rek életük virágjában, miközben aljas, hitvány emberek magas kort érnek meg?
Mindannyian hasonló kérdésekkel küszködünk, Habakuk próféta közvetlenül Is-
tenhez fordul ezekkel a kérdésekkel - és olyan választ kap, amire nem számít. Ha-
bakiik nem válogatja meg a szavait. Követeli, hogy Isten adjon magyarázatot, miért
nem tesz semmit az ellen a sok igazságtalanság ellen, amelyet a próféta maga körül
tapasztal.
A helyzet ura
Isten elmondja Habakuknak, hogy azért küldi a babiloni seregeket, hogy megbün-
tesse általuk Júdát. Habakuk megdöbbenve hallgatja ezeket a szavakat, hiszen az ő
szemében az ellenséges hatalom, Babilon sokkalta gonoszabbnak tűnik, mint Júda.
Bár a babiloniaknak is vannak saját isteneik, Habakuk úgy látja, hogy Babilon pol-
gárai inkább ‫״‬kerítőhálójukat’', azaz saját katonai erejüket istenítik. Úgy tűnik, ezzel
Isten is egyetért, hiszen úgy beszél róluk, mint vétkesekről, akik ‫״‬a saját erejüket
istenítik" (1,11-16).
Habakuk könyve nem ad megoldást a gonosz
Létkérdések
problémájára, Istennel folytatott párbeszéde azon-
bán meggyőzi a prófétát arról, hogy Isten kezéből Fel tudunk-e idézni olyan
nem csúszott ki az irányítás, isten megígéri, hogy időszakot az életünkből,
a babiloniak elnyerik méltó büntetésüket. Az igaz- amikor kétségek között
ság Istene nem engedheti meg, hogy a gonoszság vergődtünk, ám végül
győzedelmeskedjen, ezért végül hatalmas erővel tapasztaltuk, hogy
beavatkozik, és alapjaiban rázza meg a földet, míg a Isten igazságot tesz?
gonoszságnak nyoma sem marad.
Istennel folytatott vitája során Habakuk az Isten elleni panasztól a 3. fejezetben
megénekelt hálaadó imádságig jut el.
A DE L I KI RÁI VS AG
Jeremiás siralmai 3 j A megrendült költő: Leírhatatlan szomorúság
3,22 ‫״‬Szeret az Úr, azért nincs még végünk, m ert nem fo g yo tt el irgalma."
‫״‬Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott” - ezekkel a szavakkal kezdődik a 3.

fejezet, amely híven tükrözi az egész könyv hangnemét. Júda királyát megbilincsel-
lék és megvakították, fiait pedig szeme láttára mészárolták le. Jeruzsálem - a szent
város, Júda fővárosa - az ellenség kezére került. A költő az üres utcákon kóborol, ahol
mindenfelé holttestek hevernek, és próbálja megérteni a felfoghatatlan tragédiát.
A Jeremiás siralmai némely tekintetben modern könyvnek tűnik, hiszen a XX.
század is számos tragédia tanúja volt. Erről szólnak a holokausztról szóló zsidó em-
lékíratok, Szolzsenyicin beszámolója a Gulágról, a drezdai és a hirosimai szemtanúk
visszaemlékezése, vagy a közelmúltból Kambodzsa, Ruanda és a volt Jugoszlávia
tragédiája. De az új évezred is számos tragédiát látott már. A 2001. szeptember 11-
lerrortámadásoktól egészen napjainkig - a legfrissebb eseményekről szóló híradó-
sok ugyanazt a borzalmat tükrözik, mint Jeremiás siralmainak könyve.
Az emberi tragédiákon túl másfajta bánat is nyomasztja a prófétát. A babiloni
katonák betörtek a templomba - pogányok a szentek szentjében! -, és kifosztották,
najd porig égették azt. A történetírók feljegyzése szerint, amikor a babiloni katonák
mléptek a templomba, lándzsáikkal a levegőt vagdalták, a zsidók láthatatlan Istenét
l<eresve. Semmit sem találtak. Isten már elhagyta a templomot.
Kihez fordulhatnánk?
I érKérdések
A siralmak szerzője nem nevezi meg magát, de té-
mája és hangneme valószínűsíti, hogy Jeremiás írta A m ikor nehéz idősza-
az összeaszott, öreg próféta, akit üldöztek, be- kon megyünk keresztül,
börtönöztek, megkínoztak, verembe dobtak, majd gondolataink Isten felé
sorsára hagytak. Mégsem saját sebeit siratja. Semmi fordulnak? Miben találunk
sem fogható ahhoz a bánathoz, amelyet Jeruzsálem enyhülést ilyenkor?
átongó sebeinek láttán érez.
‫״‬Olyan volt az Úr, mint az ellenség” - szakad fel a prófétából a kiáltás, amely is-
merősen cseng mindazok fülében, akik olvasták Jeremiás könyvét. A borús hang-
nemben kezdődő fejezet kellős közepén azonban a szerző felidézi, mit tanult Istenről
még a boldogabb időkben. Isten jóságára, szeretetére és irgalmára emlékezik.
Éppen ebben a zord könyvben hangzanak el azok a szavak, amelyek alapján ké-
sőbb a ‫״‬Húséged végtelen” kezdetű ének született. A szörnyű tragédia pillanataiban
Isten nagyon távolinak tűnhet. De ki máshoz fordulhatnánk? A siralmak könyvének 107
tanúsága szerint egyedül Istenben van remény.
A D E L ! KI (?A ,‫ ׳‬S Á G
Abdiás I ^ ‫׳‬ncs helye a kárörömnek:

sI
Az ősi ellenség könyörtelen magatartása
12. vers ‫ ״‬Ne nézz káröröm m el testvéredre balsorsa napján!"
‫״‬Emlékezz. Uram, az edómiakra, akik ezt mondták Jeruzsálem napján: Rombolja-

tok le, romboljátok le, egészen az alapjáig!" (Zsoltárok 137,7). Akik túlélték Jeru-
zsálem feldúlását, soha nem tudták elfelejteni a szomszédos és ősidők óta ellen-
séges edomiták magatartását, akik leplezetlen ujjongással szemlélték a júdai nép
mészárlását. Az edomiták örömmel üdvözölték a babiloni hadsereget, és foglyul
ejtették a Jeruzsálemből menekülőket. A 137 zsoltár éles szavakkal írja le a zsidó
nép keserűséget.
Az edomiták kárörvendő gúnyo!óaása izrae! LétKérdések
nyomorúságának láttán éles ellentétben áll az ál-
dozatok panaszával, amelyet Jeremiás siralmainak Edóm stratégiailag jó l
könyve örökít meg. Abdiás rövid írása azonban egy- védhető helyen, ‫ ״‬a m a-
értelművé teszi, hogy az edomiták egy nap megfí- gasban és ‫״‬a sziklahasa-
zetnek majd kegyetlenségükért és gonoszságukért, dákokban lakozott: ezért
biztonságban érezte
m agát (3. vers). Mire aki-
po zzuk biztonságunkat?
Ü : F. A K Ξ Z D E
Ezékiel 1 j Fogságban: Váratlan találkozás Istennel
1,28 ‫״‬Ilyen volt az Úr dicsőségének a látványa,"
Nagyjairól jgyanaboar. az időben, amikor Jeremiás. Habakuk és Aocás próféta

Júdában prófétái, Ezékiel drámai elhívást kap fogságba hurcolt honfitársai szol-
gálatára. Ezékiel a foglyok első csoportjával érkezik Babilonba, mintegy nyolcszáz
kilométerre szülőföldjétől. Az izraelita foglyok egy folyó mellett telepednek le.
Mint a hadifoglyok általában, a babiloni száműzöttek is arra vágynak, hogy minél
előbb hazatérhessenek hazájukba. Jeremiás próféta, aki Jeruzsálemben maradt, le-
vélben tanácsolja és vigasztalja őket. A fogságban élő zsidók rémülten hallják a júdai
királyok lázadásáról szóló beszámolókat, és attól rettegnek, hogy a felkelés híre Jeni-
zsálern ellen fordítja Babilon haragját. Legyőzött népük jövőjéért aggódnak. Mi lesz,
ha a babilóniaiak elveszítik türelmüket, és elpusztítják a szent várost, Jeruzsálemet?
Isten vajon megengedne ilyen szörnyűséget?
Az elhurcolt, csüggedt lelkű izraelitáknak erős, tekintélyt parancsoló hangra van
szükségük, és ezt Ezékielberi meg is találják. Ezékiel fiatalkorában papi szolgálatra
készült, a deportálás azonban kettétöri a pályáját. Mire jó egy pap Babilonban, amikor
a templom Jeruzsálemben van? - teszi fel a kérdést magának. Isten azonban más
szerepet szán Ezékielnek: ő lesz a fogságban élő zsidóság prófétája.
Határok nélkül
Ezékiel korában a legtöbb vallásban törzsi isteneket imádtak, amelyeknek hatás-
köre csak a törzs területének határáig ért. Számkivetett fogolyként Ezékiel tudni
szeretné, vajon szól-e hozzájuk Izrael Istene ennyire távol a templomuktól és az
otthonuktól. Isten félreérthetetlenül megjelenik Ezé-
kiélnék Babilonban. A próféta rémisztő látomásában LétKérdések
hatalmas forgószélben jelenik meg a fenséges és di-
csőséges Isten, aki az egész világ ura, és sokkal ha- Éreztük- e már úgy, hogy
talmasabb, mint a babiloni seregek. Isten elhagyott minket?
A lenyűgöző látomás hatására Ezékiel leborul a Hogyan ju to ttu n k túl
földre, Isten Lelke azonban felemeli és új megbízatást ezeken az érzéseken?
ad neki. A látomás után Ezékielben fel sem merül töb-
bé a kérdés, amely a többi foglyot nyomasztja: Vajon elhagyott bennünket Isten? A
természetfeletti találkozás örökre meggyőzi őt arról, hogy Isten még mindig törődik
népével ‫ ־‬még a Babilonban élő foglyokkal is.
109
U .· R A K EZRE S
Ezékiel 2-3
Megszilárdítás:
Ezékie! bátorítást kap az előtte álló nehéz feladathoz
2,6 ‫״‬Ha csalán és tövis szurkai is téged, ha skorpiók közt ülsz is, akkor se félj
beszédüktől, ne rettegj tőlük, hiszen engedetlen nép ez."
Az ortodox zsidó rabbik harmincéves kor alatt tiltják Ezékiel könyve első három
fejezetének olvasását. Azzal érvelnek, hogy a fiatalok még nem tudnák feldolgozni
az Úr dicsőségének ilyen közvetlen megnyilvánulását, amelyről ez a szakasz beszá-
mól. Magát Ezékielt is megviselte a látomásban átélt élmény. Több ízben is arcra
borul, és hét napig megszólalni sem képes.
Isten azért ad Ezékielnek ilyen hatalmas kinyilatkoztatást, mert ez is részét
képezi annak a felkészítésnek, melyben a próféta részesül, mielőtt hozzálátna
emberpróbáló feladatához. Ézsaiást kettéfűrészelték, Jeremiást kútba dobták,
Júda prófétáinak tehát bőven van okuk az aggodalomra. Vajon mi vár Ezékielre,
aki Isten igéjét viszi az ellenséges területen élő, keményszívű néphez? Isten már a
kezdetektől olyan élményben részesíti a prófétát, amelyet soha többé nem felejt
el, és amely után soha nem lesznek kétségei - bármilyen nehézségekkel kell is
szembenéznie.
Bátor, de magányos
Ezékielnek csökönyös és ellenszegülő hallgatósággal kell számolnia. Ez az oka ma-
gányosságának is. Az izraeliták afféle álmodozó mesemondónak tekintik Ezékielt.
Nem veszik komolyan, és csak gúnyolódnak pesszimista próféciáin. Ezékiel még-
sem veszíti el a reményt. A jelen tragédiáján túl tekintve látja, hogy eljön majd az
idő, amikor Isten helyreállítja népét és templomát.
Ezékiel hite megingathatatlan, mert szolgálaté-
nak elején kétszer is látomásban látta az Úr dicső- LétKérdések
ségét. Ezekből az élményekből merít bátorságot,
hogy felvegye a harcot ellenségeivel, akik mint ‫״‬tö- Milyen nehézségekkel ta-
!áljuk magunkat szembe,
visek és skorpiók” veszik őt körül.
amikor Istenről próbálunk
beszélni másokkal?
Iln
J JRAKEZDÉ5
Ezékiel 4 I H0?y a na9y°thallók is meghallják;

^ I Ezékiel bármeddig kész elmenni
3,27 ‫״‬Aki hallgat rá ,, 1/ hallgat rá, aki nem törődik vele, az nem törődik vele.
Hiszen engedetlen nép ez!"
gyszer valaki azt kérdezte Flannery O’Connortól, a híres amerikai írónőtől, hogy
miért népesíti be regényeit annyi szélsőséges és excentrikus szereplővel. így vála-
volt: ‫״‬A nagyothallókkal kiabálni kell, a gyengén látóknak pedig hatalmas, feltűnő
alakokat kell rajzolni.’’
Valasza Ezékiel könyvének furcsaságaira is magyarázatot adhat. A próféta hall-
<latósága makacs és hajthatatlan emberekből áll, akik ellenállással fogadják a pró-
léta üzenetét, és Isten más hírnökeit is kigúnyolják. Isten ezért azt az utasítást adja
neki, hogy különleges módszerekkel juttassa célba üzenetét.
A 4. fejezet elbeszélése szerint Ezékiel pontosan végrehajtja az első szemléltető
oktatást: több mint egy éven keresztül minden reggel lefekszik a földre, arccal
Jeruzsálem kicsinyített modellje felé fordulva. A következő parancs azonban őt is
megdöbbenti: ételt kell készítenie magának, amelyet emberi ürülék lángjánál kell
megsütnie. Isten Ezékiel kérésére módosítja a parancsot, megengedve neki, hogy
marhatrágyát használjon emberi ürülék helyett.
ítélethirdetés
A hamis próféták arról győzködik a népet, hogy isten sohasem fogja megengedni,
hogy templomát és szent városát lerombolják. Ezékiel átkot mond ezekre a hamis
optimistákra, majd nyilvános tiltakozással és erőteljes szavakkal hirdeti ki Isten íté-
étét. Isten üzenetét olyan erőteljes módon adja át, hogy Izrael népe nem hagyhatja
0/t figyc- mén kívül.
Ezékiel szé sőséges stílusa sokat eiárai arról, aki Létkérdések
öt elküldte, és aki bármeddig kész elmenni, csak
hogy megértesse magát a vak és nagyothalló Iz- Mivel tudja Isten magára
raellel. így kiált hozzájuk: ‫״‬Életemre mondom - így vonni a figyelmünket?
szól az én Uram, az Úr -, hogy nem kívánom a bű-
nős ember halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen útjáról, és éljen. Térjetek
meg, térjetek meg gonosz utaitokról! Miért halnátok meg, Izrael háza?’’ (33,11)
Ú J R A K E Z D É S
A feltámadás napja:
Ezékiel 37
Izrael megelevenedésének szemléletes jelképe
37,3 ‫״‬Megkérdezte tőlem: Emberfia! Életre kelnek-e még ezek a csontok?’’
Miért kell Jeruzsálemnek elpusztulnia, és Júda ellenségeit miért éri el az erőszakos

vég? Isten válasza ez: azért, hogy ‫״‬megtudják, hogy én vagyok az Úr”. Ez a kifeje-
zés több mint ötvenszer visszhangzik Ezékiel könyvében. A 37. fejezetben hirtelen
hangnemváltás után Isten ugyanezzel a kifejezéssel magyarázza, miért hoz népére
boldog jövendőt. A sok sötét és komor prófécia után Ezékiel végre derűlátó, öröm-
teli üzenetet hirdethet.
Amikor az ítéletről prófétáit, senki sem figyelt rá. Ezékiel jövendölései azonban,
amelyeket Jeruzsálem pusztulásáról hirdetett, valóra váltak. Most, hét év látszólagos
némaság után ismét szóra nyitja száját, ez alkalommal azonban a fényes reménység
üzenete tör elő belőle.
Nincs még egy olyan fejezet Ezékiel könyvében, amely drámaibb módon közve-
títené a reménység üzenetét, mint a száraz csontok völgyéről szóló megdöbbentő
látomás. A tömegsírban szétszóródott, fehérlő csontok csodálatosan egymáshoz
illeszkednek, és a holtak életre kelnek.
Isten hazatérése
Ezékiel hallgatósága még fel sem ocsúdott azóta, hogy elérkezett hozzájuk a temp-
lom elpusztításának híre. A próféta azonban biztosítja őket arról, hogy Isten nem
vetette el végleg a népét. Isten hazatér, hogy ismét népe között lakozzék.
Ezékiel próféciája Izrael és Júda újraegyesüléséről kétségtelenül lázba hozza a
fogságban élőket, akik már több mint háromszáz éve, Salamon halála óta két ország-
ra szakadva élnek, melyek néha egymással is hábo-
rúban állnak. Ennek ellenére, akárcsak napjainkban
LétKérdések
Észak- és Dél-Korea, nem felejtették el közös ere-
detüket. Isten azt ígéri, hogy újra egyesíti a tizenkét Hol tartunk lelki értelem-
törzset - még akkor is, ha az elhurcolt tíz törzs már ben? A száraz csontok-
egy évszázada száműzetésben él szétszóródva más nál? A lig állunk a lábun-
népek között. kon? Élünk és virulunk? Mi
A könyv az újjáépült Jeruzsálem ragyogó látó- a helyzet az egyházzal?
másával ér véget. A bibliatudósok vitatkoznak azon,
hogy Ezékiel szavai vajon a modern Izrael államra vonatkoznak-e - akár szó szerint,
akár jelképesen. Az azonban világos, hogy a jó hír az egész világot érinti. Az új város
1121 győzelmes neve ez lesz: ‫״‬Ott van az Úr!" (48,35)
JJRAKEZ DÉS
Dániel 1 I Az eNens®9 alkalmazásában:

IDániel a pogány hatalom központjában szolgál
1,20 ‫״‬Akármit kérdezett tőlük a király, bölcsesség és értelem dolgában tízszer

okosabbaknak találta őket egész országa minden mágusánál és varázsló-
jánái"
Dániel - Ezékiel prófétához hasonlóan - már fiatalon felhívja magára a figyelmet

vezetői képességével, ám a babiloni megszállás az ő terveit is keresztülhúzza.
Mindkét próféta fogságba esik, és az ellenséges fővárosba deportálják őket. Sorsuk
további alakulásában is találhatunk hasonlóságokat.
Míg Ezékiel élete azzal telik, hogy a zsidó foglyoknak hirdeti (és előadja) Isten
üzenetét, Dániel a királyi palotában kap megbízatást. Dániel, aki magas beosz-
fást tölt be az idegen uralkodó szolgálatában Józsefre emlékeztet, aki szintén igen
magas pozícióba ju to tt egy idegen birodalom államigazgatásában. Amint ebből
a fejezetből kiderül, Dániel is úgy éri el sikereit, hogy közben nem enged erkölcsi
elveiből. Miközben egyre nagyobb sikereket ér el egy olyan közegben, amelyet
a törtetés és az intrika jellemez, szilárdan ragaszkodik vallási meggyőződéséhez.
Borotvaélen táncolva
A babilóniai főudvarmester a király parancsára mindent megtesz azért, hogy a ki-
választott zsidó fiatalokból ‫״‬kimossa” kulturális és vallási örökségüket. Új, pogány
neveket ad nekik, és a bálványáldozatként felajánlott ételekkel és borokkal traktálja
őket. A babiloni ‫״‬diplomataképző tanfolyam” anyaga, amelyben nagy hangsúlyt
kap a pogány vallás és asztrológia, önmagában is sérti a törvénytisztelő zsidó ifjak
jóérzését. Dániel és három barátja azonban sikerrel veszi az akadályokat, és kiváló-
ságukkal bámulatba ejtik a királyt, aki észreveszi, hogy a négy fiatal toronymagasan
felülmúlja nemcsak a kortársait, de még a mágusokat is.
A bibliai próféták történetében több példát is
láthatunk arra nézve, hogy miként szolgálhatja va- LétKérdések
laki egyszerre Istent és az államhatalmat. Az egyik
végletet Ámósz és Illés képviseli, akik kívülállóként a Kellett-e m ár nehéz vagy
társadalmi igazságtalanságokat ostorozták, Mások, népszerűtlen kérdésben
mint Jeremiás és Nátán, királyoknak adtak alkalmi állást foglalnunk?
tanácsokat, de megtartották a tisztes távolságot.
Ézsaiás és Sámuel hivatalos királyi tanácsadóként állt a hatalom szolgálatában.
Dániel próféta példája azt mutatja, hogy az ember akkor is megőrizheti tisztásé-
gát, ha egy zsarnoki rendszer keretein belül végzi a munkáját.
ÚJRAKEZDÉS
Ψ ‫ ׳־‬μ t Dániel 3 Tűzpróba: Dániel három társa kemény hitpróbán esik át
3,15 ‫״‬Mert ha nem hódoltok, azon nyomban bedobnak benneteket az izzó

tüzes kemencébe. És van-e olyan Isten, aki az én kezemből ki tud sza-
badítani benneteket?"
Dániel könyvének történeteit felnőttek és gyerekek egyaránt kedvelik. Ez a fejezet

azzal kezdődik, hogy a felfuvalkodott babiloni uralkodó kiad egy öntömjénező rende-
letet, melyben parancsot ad saját, toronyház méretű szobrának felállítására. A törté-
net olyan szenzációs szabadulással ér véget, hogy az uralkodó csaknem vallást vált.
Dániel (aki valószínűleg diplomáciai kiküldetésben volt ekkor) nem jelenik meg
a történetben. Nyilvánvaló, hogy ha ott lett volna, ő is ugyanazt az utat választotta
volna, mint három barátja, akik úgy látták, hogy Nebukadneccar rendelete lelki életük
tisztaságát veszélyezteti. Kettős elkötelezettségük nyílt konfliktusba kerül egymással
- nem szolgálhatják egyszerre Istent és Babilon királyát, A bálványimádás kérdésé-
ben nem ismernek megalkuvást. ■
Éppen a bálványimádás bűne juttatta Izrael népét fogságba. Nem számíthatnak
többé Isten áldására, ha úgy döntenek, hogy leborulnak Nebukadneccar és arany
képmása előtt. Dániel barátainak megalkuvást nem ismerő válasza azt mutatja, hogy
a babiloni fogság tisztító hatással volt a zsidóság új nemzedékére.
Megéri a kockázatot
Dániel könyve izgalmas olvasmány, hiszen Izrael történelmének ebben a meglehe-
tősen bizonytalan időszakában Isten csodák egész sorával lép közbe: természetté-
letti álmok, kézírás a falon, szabadulás a tüzes kemencéből és az oroszlánok vermé-
bői. Illés napjai óta nem tapasztalt Izrael népe ehhez fogható jeleket és csodákat.
Dániel és barátai a hit bármi áron való vállalására
adnak példát, amelyről később A zsidókhoz írt levél
LétKérdések
11. fejezete is említést tesz. Amikor Isten iránti húsé-
gük miatt polgári engedetlenséghez folyamodnak,
Dániel barátainak kiál·
vállalják annak következményeit is - függetlenül at- lásából m it tanulhatunk
tói, hogy megmenti-^ őket Isten, vagy sem. A későb- a h itte l kapcsolatban
biekben maga Dániel is átesik egy súlyos hitpróbán, (15-18. vers)?
amely hasonlóan örömteli véget ér (lásd 6. fejezet).
A tüzes kemencében való próbatétel olyan eredményre vezet, amit a három bá-
tor zsidó ifjú legmerészebb álmában sem remélhetett volna. Nemcsak hogy túlélik a
14 megpróbáltatást, de ennek köszönhetően a zsidó vallás Nebukadneccar egész to-
vábbi uralma alatt toleranciát élvez.
Dániel 5 I Ami|yen az aPa>°'ν 3η a fia:
I A zsarnok fia nem törődik az írással a falon
5,6 ‫ ״ ־‬Közben a király arca elsápadt, gyötrő gondolatai támadtak, dereka eler-
nyedt, és még a térdei is reszkettek."
A csodák talán arra elegendőek, hogy az emberek felkapják a fejüket, de egyáltalán

nem garantálják a hosszú távú változást. A tüzes kemencénél történtek hatására
(3. fejezet) Nebukadneccar hirtelen nagy lelkesedést mutat a zsidók Istene iránt,
vallásos rajongása azonban - úgy tűnik - hamar alábbhagy.
Bélsaccar, a trónörökös a király fiaként maga is hallhatott a csodás események-
ről, emlékezete azonban még apjáénál is rövidebbnek bizonyul. Az 5. fejezetben az
új királyt egy államilag finanszírozott orgia kellős közepén találjuk, amint ezer ne-
messel és az alkalomra rendelt ágyasokkal mulatozik. Miután jelentések érkeznek
arról, hogy'ellenséges csapatok közelednek a főváros felé, a király afféle ‫״‬hurrikán-
partit” tart, hogy kifejezze megvetését az efféle rémhírek iránt. A mulatságnak
szokás szerint vallási jellege is van: a résztvevők bálványisteneiket imádják, és a
boriváshoz a jeruzsélemi templomból elrabolt szent edényeket használják.
A mulatozás félbeszakad
Bélsaccar istenkáromló mulatsága szolgáltatja a hátterét annak a jelenetnek,
amelyet mintha csak egy horrorfilmből vágtak volta ki: emberi kézfej jelenik meg,
amelyhez hátborzongató módon nem tartozik kar vagy test, és a falra ír valamit. A
király reszket és elsápad, szinte megkövül a rémülettől, mígnem az anyakirálynő-
nek eszébe jut, hogy van egy öreg zsidó próféta a palotában, aki természetfeletti
képességekkel rendelkezik.
Dániel cseppet sem változott a hosszú évek alatt. Tisztelettudóan elhárítja a
király által felajánlott pénzjutalmat, majd egy rögtönzött prédikáció után tolmá-
csolja az üzenetet. Jutalmul Dániel újabb magas
beosztást kap - amelyet azonban már nem áll mód- LétKérdések
jában betölteni. Még ugyanazon az éjszakán, egy
alattomos támadás következtében Babilon elesik, Találkoztunk-e már
és az ország a méd Dárius kezére kerül. olyan élménnyel a saját
életünkben, m in t am it a
Ebből a történetből ered az angol nyelvben ma is
‫״‬kézírás a falon"jelentett
használatos kifejezés: ‫״‬kézírás a falon”, amely a tra-
a király számára?
gédia előtti utolsó figyelmeztetést jelenti. Izrael és
Júda prófétái Isten ‫״‬kézírását” próbálták tolmácsolni a nép számára, ám kevés siker-
rel. Ezúttal Babilon, figyelmen kívül hagyva Dánielnek, Isten emberének figyelmez-
tető szavait, szinte kiprovokálja a büntetést, amint az a kézírásból világosan kiderül.
Ú .· R A K E Z [;‫ ׳‬E A
ψ , .
z Dániel.6 ;Dániel leghosszabb éjszakája: Csodálatos következmény
Í 6,21 ‫״‬Dániel, aki az élő Isten szolgája vagy! A te Istened, akit te állhatatosan
tisztelsz, meg tudott-e menteni az oroszlánoktól?"
A fejezet azzal a tudósítással kezdődik, hogy új uralkodó kerül az ország élére.

Jól mutatja Dániel próféta figyelemreméltó képességeit, hogy idegenként is el-
ismerést szerez két szeszélyes babiloni rezsim idején, sőt, még a Méd-Perzsa
Birodalomban is. Amikor azonban kiszivárognak a hírek, hogy a király Dánielt
bízza meg az ország kormányzóinak vezetésével, a palota konspirációs gépezete
azonnal mozgásba lendül.
Ekkoriban Dániel már idős ember, valószínűleg a nyolcvanas éveiben jár. Az
államigazgatásban eltöltött hal; évtized után végül ő maga is hasonló helyzetbe
kerül, mint annak idején három barátja, akikre a tüzes kemence vart. Az ő életé-
ben is feloldhatatlan konfliktusba kerül egymással Isten törvénye és az ország
törvénye.
Az eltelt évek alatt Dániel Sokat veszített zsidó örökségéből, még a nevét is
babiloni névre változtatták. Bár nem gyakorolhatja istenhitét az előírások sze-
rint a jeruzsálemi templomban, Isten iránti hűsége változatlan. Dacolva a király
új törvényével, az idős próféta továbbra is Jeruzsálem felé fordulva imádkozik,
naponta háromszor. A halálos fenyegetés sem tudja eltántorítani addigi gyakor-
latától.
Mártírok hangja
Az oroszlánok vermébe vetett Dániel története különös jelentőséggel bír úgy a
zsidóság, mint a kereszténység számára, hiszen a történelem ismétli önmagát.
A Római Birodalom, Sztálin Oroszországa, Hitler Németországa, a kommunista
Kína - mind korlátozta a vallásgyakorlást, az egyház azonban mindegyiket túlél-
te, és az intenzív üldöztetések ellenére is növekedett. Azok közül, akiket hitükért
üldöznek, nem mindenki él át olyan csodálatos szabadulást, mint Dániel. Összes-
ségében azonban a mártírok arról tanúskodnak a világ előtt, hogy az igazi hitet
nem lehet elpusztítani, bármilyen súlyos is a megtorlás.
Dániel csodálatos módon megmenekül, és ez újabb csodához vezet. Dániel
hitét látva a perzsa uralkodó kibocsát egy kiáltványt, amelyben elrendeli, hogy
országában mindenütt ‫״‬Dániel Istenét” féljék és tiszteljék. Hamarosan ugyanaz a
birodalom, amely törvényben tilto tta be a zsidó vallást, hazakíséri szülőföldjükre
l;:| az izraeli foglyokat, és megengedi, hogy újjáépítsék templomukat.
U J R A < E Z [‫ ר‬Z S
A fogságban tö ltö tt nehéz idők a zsidó közösség életében is maradandó vál-

ozásokat hoztak. Dániel és a hozzá hasonló istenfélő emberek példája nyomán
1jj gyakorlatot vezetnek be: ‫״‬zsinagógákban” gyűlnek össze a törvény tanúimé-
nyozására és imádságra. Egy nap majd hazatérnek egykori szülőföldjükre, meg-
üszlulva attól a búrtól, amely oly sok gyötrelmet
szerzett: nekik. A zsidóság ezt követően végleg ImtKérdések
szakít a bálványimádássá
Használt már Isten a m l
életünkben is ‫״‬tisztító tü-
zet", hogy neveljen vagy
megtisztítson minket a
bűntől?
117
Ezsdrás 3 j Végre otthon: A zsidó történelem keserédes napja
3,13 ‫ ״‬Úgyhogy a nép közül senki sem tudta megkülönböztetni az örömuj-

jongás hangját a sírás hangjától, m ert a nép igen hangosan ujjongott,
és messzire hallatszott a hangja."
A zsidó foglyok, köztük Dániel és Ezékiel próféta, több mint fél évszázadon kérész-
tül Babilonban éltek. Némelyek, mint Dániel, sokra vitték az idegen országban, de
egyetlen igaz zsidó sem érezte magát otthon idegen földön. Emésztő vágyako-
zással tekintenek szülőföldjük és Isten temploma felé. Némely zsoltárban meg-
hatóan tükröződik ez a vágyakozás: ‫״‬Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha nem em-
lékezem rád, ha nem Jeruzsálemet tartom legfőbb örömömnek!” (Zsoltár 137,6)
A Babilont meghódító perzsa uralkodók a vallási türelem politikáját követve
engedélyt adnak arra, hogy a zsidó foglyok első hulláma hazatérjen Jeruzsálembe.
Az ő történetüket beszéli el Ezsdrás könyve,
A látvány, ami a hazatérőket fogadja, elkeserítő. A város falai lerombolva, alig
van olyan épület, amely épségben maradt, és Isten temploma csupán egy halom
törmelék.
Szomorú összehasonlítás
A 3. fejezet elbeszélése szerint a hazatérők azonnal munkához látnak. A templom
újjáépítését tekintik legfontosabb feladatuknak. Minden szükséges forrás a ren-
delkezésükre áll, hiszen a perzsák visszaadták az elrabolt ezüst és arany templomi
kincseket, A templom alapkövének letételekor az egész nép üdvrivalgásban és
ünneplésben tör ki.
Örömkiáltásuk azonban hangos sírással vegyül. Az idősebb hazatérők, akik
még emlékeznek Salamon templomának pompájára, keservesen sírnak. A régi
templom romokban hever, egy idegen hatalomtól
kellett engedélyt kérniük az újjáépítéshez, és koráb- LétKérdések
bi területüknek csupán töredékét kapták vissza. Hol
van már Dávid és Salamon korának dicsősége? Milyen kihívásokkal
nézünk szembe lelki éle-
tünkben jelenleg? Bűn?
Lelki megalkuvás? A m últ
hibáinak ismétlődése? A z
Istenbe vetett bizalom
hiánya?
Ú I R A K E Z D I:: 3
Haaaeus 1 I A szükséges biztatás:

99 I A szelíd és halk szavú prófétára hallgat a nép
1,5 ‫״‬Azért így szól a Seregek Ura: Gondoljátok meg, mi történik veletek!”
Az a kitörő lelkesedés, amellyel a hosszú babiloni száműzetésből visszatérők első

csoportja Jeruzsálembe érkezett, nem tart sokáig. Hamar feltámad az Izraellel
szomszédos népek ellenállása, akik nem nézik jó szemmel a régi ellenség újjáéledé-
sét. A templom helyreállítása különösen is riadalmat kelt bennük, hiszen hallottak
már történeteket Izrael Istenének csodálatos hatalmáról.
A makacs ellenállással szembesülve a zsidók lelkesedése alábbhagy, pontosab-
bán más irányba fordul. A templom újjáépítési munkái leállnak. A zsidók inkább azon
kezdenek munkálkodni, hogy egykori jólétüket visszanyerjék.
Haggeus próféta csaknem húsz évvel a hazatérők első csoportjának megérke-
zése után jelenik meg Jeruzsálemben, hogy szembeszálljon a növekvő apátiával és
zűrzavarral. A szelíd és halk szavú próféta higgadtan teszi fel szívbemarkoló kérdé-
seit: ‫״‬Hát annak itt van az ideje, hogy ti magatok faburkolattal díszített házakban
lakjatok, amikor a templom még romokban hever?” (1,4)
Fontossági sorrend
Haggeus próféta arra kéri a hazatelepülőket, hogy vizsgálják felül fontossági sor-
rendjüket. Jézus szavai jól kifejezik Haggeus üzenetének lényegét: ‫״‬Ne aggódjatok
tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk ma-
gunkra?... De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadá-
sül megadatnak nektek.” (Máté 6,31.33)
Különös módon Haggeus szavai azonnali hatást
Lét Kérdések
váltanak ki hallgatóiból. Húsz év után újra hozzálát-
nak a templom újjáépítéséhez. Isten szigora is azon- Melyek azok a dolgok,
nal megenyhül. ‫״‬Én veletek vagyok” - mondja nekik. amelyek könnyen eltéri-
Haggeusnak, az utolsó próféták egyikének munkás- tenek m inket attól, hogy
sága arról tanúskodik, hogy Isten leghőbb vágya, fontossági sorrendünkhöz
hogy irgalommal fordulhasson népéhez. tartsuk magunkat?
!19.
Zakariás 8 I Eme,iétek fel szemeteket:
a Zakariás előremutat a ragyogó jövő felé
8,6 ‫״‬Bár lehetetlennek tűnik a megmaradt nép számára, hogy ez így lesz ab-
bán az időben, az én számomra nem lehetetlen - így szól a Seregek Ura."
Haggeus próféta már két hónapja munkálkodik, amikor egy másik, fiatalabb profé-
ta, Zakariás csatlakozik hozzá, és együtt igyekeznek lelket önteni a Jeruzsálembe
visszatelepült izraelitákba. Míg Haggeus arra kéri a zsidókat, hogy gondolják végig
pillanatnyi helyzetüket, és tegyék meg a szükséges változtatásokat, addig Zakariás
arra szólítja fel őket, hogy tekintsenek messze túl a jelen korszakon, hogy lelki sze-
moik előtt felragyogjon az új Jeruzsálem, az ‫״‬igaz város”.
A fogságból visszatérő jeruzsálemiek csak a közvetlenül előttük álló célokra
összpontosítják figyelmüket. Ilyen a vetés közelgő ideje, az otthonteremtés a csa-
ládok számára, és az elhagyatott város benépesítése. Zakariás a távoli, ám sokkal
ragyogóbb jövő felé emeli tekintetüket, arra az időre, amikor Jeruzsálem világos-
ság lesz a föld népei számára, amikor népek özönlenek a városba, és arra kérik a
zsidókat: ‫״‬Hadd tartsunk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!” (23.
vers) Ahhoz, hogy Jeruzsálem népe erre alkalmassá váljon, mondja a próféta, az
új társadalomnak igazságra, becsületességre, tisztességre és békére kell épülnie.
Ez minden?
A zsidók, akik keményen dolgoznak a földig rombolt város újjáépítésén, valószínű
lég gyakran kérdezgetik egymástól: ‫״‬Ez minden, amit Isten számunkra tartogat?
Zakariás válasza határozottan: ‫״‬Nem!" A hazatért
foglyok ma még kicsiny közössége készíti majd elő a I !Kérdések
Messiásnak, az egész föld megváltójának útját,
Haggeus útmutatását követve Zakariás is a Mikor tettük fel magunk-
templom újjáépítésének fontosságát és sürgőssé- nak utoljára a kérdést:
gét hangsúlyozza. A két próféta együttműködése ‫ ״‬Ez minden, am it Isten
nagy hatással volt honfitársaikra. A templom négy számomra tartogat?"
ev múlva büszkén magasodik, hogy annyi idő után
újra emlékeztesse a népet az Istennel kötött szövetségre
U JRA KΞZ DES
Rátermett vezető:
Nehémiás 2
Nehémiás szívén v :seli Jeruzsálem újjáépítését
2,8 ‫״‬A király megadta ezt nekem Istenemnek hozzám való jóakarata folytán."
Évtizedekkel a fogságból való hazatérés után a zsidóknak végre van templomuk,

de ezen kívül nem sok mindent értek el. A szent város még mindig gyéren lakott,
főként azért, mert a legtöbben inkább a környékbeli falvakban telepedtek le. Az
idegenekkel való vegyes házasságok és keveredés miatt a zsidóság kulturális és
vallási öröksége a kihalás szélére került.
Hogyan lehet megállítani a további lecsúszást? Babilonban, a még mindig szám-
űzetésben élő zsidók között van egy ember, aki tudja, mit kell tenni. Akárcsak vala-
mikor Dániel, Nehémiás is magas rangra emelkedett az elnyomó hatalom (Perzsia)
kormányzati rendszerében, és idegen létére is sikeres pályát fu to tt be. Amikora fü-
lébejutnak a Jeruzsálemről szóló csüggesztő hírek, úgy érzi, tennie kell valamit. En-
gedélyt kór a királytól, hogy hazatérjen, es segítsen a varos falainak újjáépítésében.
Szakszerű vezetés
Nehémiás Izrael olyan kiemelkedő vezetőinek sorába tartozik, mint Mózes, Sámu-
el, Dávid, Ezékiás és Jósiás. Napjaink vezetői közül sokan ma is ihletet merítenek
Nehémiás vezetői és menedzseri képességeinek tanulmányozásából.
Szigorúan véve Nehémiás nem próféta, bár mindenképpen az imádság embe-
re. Amikor a király előtt megjelenik, egy gyors imában Isten segítségét kéri a sors
döntő beszélgetéshez (2,4). Nehémiás emlékirataiba is beilleszti spontán imádsá-
gait. Néhány példa erre: 1,5-11; 3,36-57: 5,19: 6,9.14;
'3.14 22.51. I étKérdések
Nehémiás valahányszor újabb kihívással talál-
kozik, nagy hozzáértéssel, jó üzleti érzékkel, bátor- Ml lehet Nehémiás sikeré-
sággal és Istenbe vetett bizalommal oldja meg a nek titka?
problémákat, még akkor is, ha rögtönöznie kell. Mun-
kacsoportokat mozgósít, felveszi a harcot az ellenséggel, megreformálja a bírósági
rendszert, megtisztítja a vallási életet, és amikor szükséges, lelkesítő beszéddel szó■
lítja harcba a csapatokat. S mindezt az idő alatt teszi, amíg átmenetileg felmentést
kapott a perzsa udvarban betöltött közigazgatási feladatai alól.
121
ÚJRAKEZDI'
Nehémiás 8 | A gyász örömre fordul: Országos ünnepség
8,12 ‫״‬Ekkor elment az egész nép, hogy egyenek, igyanak és másoknak is

juttassanak belőle, és nagy örömünnepet tartsanak, m ert megértették
mindazt, amire oktatták őket."
Nehémiás önmagában is lenyűgöző személyiség, Ezsdrással együtt azonban felül-

múlhatatlan. Ők ketten nagyszerűen kiegészítik egymást. Nehémiás, aki kitűnő
politikai kapcsolatokkal rendelkezik, másokat is lelkesít tevékeny vezetői stílusával
és merész optimizmusával. Ezsdrás vezetői tekintélyét nem annyira személyisége,
mint inkább erkölcsi ereje adja. Egészen Áronig, Mózes testvéréig vissza tudja ve-
zetni papi családfáját, és rendkívüli elszántságról tesz tanúságot, hogy a papi tiszt-
ség becsületét helyreállítsa.
Nincs idő a sírásra

A 8. fejezet cselekménye akkor kezdődik, amikor Nehémiás már túl van a fal helyre-
állításának hatalmas munkáján. A zsidók végre biztonságban tudhatják magukat az
ellenségtől, és ünnepi szertartásra gyűlnek össze, melynek célja nemzeti identitá-
suk felélesztése. Szellemi vezetőjük, Ezsdrás intéz beszédet a hatalmas tömeghez.
Az emelvényen állva elkezdi felolvasni azt a közel ezeréves dokumentumot, amely
Izrael népének Istennel kötött eredeti szövetségét tartalmazza.
Miközben Ezsdrás az ősi szöveget olvassa, zokogás fogja el a sokaságot. A Bib-
lia nem tér ki a sírás okára. Talán vétkesnek érzik magukat, hogy történelmük során
olyan sokszor megszegték a szövetséget? Vagy a
nosztalgia vett erőt rajtuk a régi szép időkre emlé- LétKérdések
kezve, amikor Izrael népe még teljes függetlensé-
get élvezett? Bármi is legyen az oka, ez most nem Milyen szerepet játszik
a könnyek ideje. az életünkben a Biblia?
Szokott-e az olvasása
Sokan komor és nehéz olvasmánynak tartják az
ehhez hasonlóan erőtel-
ószövetségi könyveket. A 9-12. versben azonban
jes érzéseket kiváltani
Nehémiás és Ezsdrás arra biztatja a népet, hogy
belőlünk?
hagyjanak fel a sírással, és készüljenek a hatalmas
ünnepségre. A szomorúság - mondják - nem illik egy ilyen szent naphoz. Valóban,
Isten örömöt akar, nem kesergést. A törvény felolvasását nyolcnapos sátoros ün-
nép követi. Isten választott népe kezd felépülni, éppen úgy, ahogyan Jeruzsálem
kőfalai felépültek.
1221
Ú I R A KE Z D É 3
Eszter 4 I E?y nép életben maradása:

^ I Két ember, akik habozás nélkül cselekszenek
4,14 ‫״‬Ki tudja, nem éppen a mostani idő m iatt jutottál-e királynői méltóságra?"
Nem minden zsidó tért haza a fogságból, amikor megadatott számukra a lehető-
ség. Némelyek olyannyira meggyökereztek a fél évszázados babiloni fogság alatt,
hogy amikor a lényegesen toleránsabb perzsa rezsim kiadja a parancsot, sok zsidó
a maradás mellett dönt.
A Perzsiában maradt zsidók hirtelen rendkívül válságos helyzetben találják
magukat. Sikereik irigységet váltanak ki környezetükből, és egy tekintélyes udva-
ri ember cselszövéshez folyamodik, melynek célja, hogy minden zsidót kiirtson az
országból. Eszter könyvének cselekménye tragikusan ismerős a mai zsidóság szá-
mára. Történelmük során - a rómaiak hadjárata, a középkori zsidóüldözések, az
oroszországi pogromok, Hitler ‫״‬végső megoldása” ‫ ־‬a teljes megsemmisítés állandó
fenyegetésével kellett szembenézniük.
A zsidó nő, aki biztonságban van

A fényűző palota rejtekében a szépséges Eszter királyné valószínűleg az egyetlen
zsidó Perzsiában, aki még nem hallott a népirtás tervéről. Ő maga nagy valószínű-
séggel biztonságban van, nevelőapja, egyben nagybátyja, Mordokaj azonban arra
figyelmezteti, hogy a király haragja ugyanilyen könnyen ellene is fordulhat.
Mordokaj bízik Isten gondviselésében, és nem adja meg magát a sorsának. Hiszi,
hogy Isten meg tudja oltalmazni népét, és azzal is tisztában van, hogy talán éppen
az olyan emberek bátor fellépése által viszi véghez
tervét, mint amilyen Eszter és ő maga. Létkérdések
Eszter napjaiban egy királynénak nem volt köny-
nyű kiállnia a férjével szemben, különösen egy olyan Valaki egyszer azt mond-
férjjel szemben, mint Xerxész. Ha Eszter fellép népe ta, hogy a véletlenek által
érdekében, saját életét is veszélyezteti. A 4. fejezet ‫״‬ Isten névtelenül munkál-
kodik". Istennek tulajdo-
Eszter dilemmáját mutatja be, majd pedig azt, hogy
nítjuk életünk ‫״‬véletlen
végül milyen döntésre jutott. A könyv hátralévő ré-
történéseit"?
szében a cselekmény számtalan fordulatot vesz: a
zsidók megmenekülnek, sőt, még meg is jutalmazzák őket, és végül az eredeti csel-
szövőt akasztják fel Mordokaj helyett. Eszter története kiemelkedő fejezetét képezi
annak az elbeszélésnek, amely Isten szeretetéról szól a népe iránt, bár Isten neve
egyszer sem szerepel a könyvben.
123
ÚJRA K EZDES
Malakiás 2 Mélységes csalódottság: Mi hasznunk Isten szolgálatából?
2,17 ‫״‬Hol van az igazságos Isten?"
Malakiás könyve, az utolsó ószövetségi könyv egyben a következő négyszáz éves

időszak nyitánya, melynek során nem volt újabb bibliai kinyilatkoztatás. Izrael né-
pének szempontjából ez a négy évszázadot felölelő korszak a reményvesztettség
időszaka volt. Hazatértek az ígéret földjére, ám ez az ország már csak félreeső tar-
tománya marad olyan nagy birodalmaknak, mint Görögország és Róma. A győzöl-
mes jövő és az egész világra kiterjedő béke, amelyről a próféták beszéltek, távoli
vágyálomnak tűnik csupán.
Még a helyreállított templom is fájdalmas emlékeket ébreszt, hiszen az új épü-
let a nyomába sem ér Salamon fenséges építményének. Általános fásultság és
mélységes csalódottság vesz erőt a zsidó népen, még Istennel szemben is.
Emlékeztető irattekercs
Malakiás párbeszédes formában írja meg könyvét, amelyben Izrael ‫״‬gyermekei” Is-
ten mint Atyjuk ele viszik sérelmeiket, megkérdőjelezve Isten szeretetét és igazsá-
gosságát. Minden sérelmük között az zavarja őket legjobban, hogy Isten követése
nem hozta meg számukra a várt jutalmat. A 2,17 és 3,14 versekben a nép éles hang-
nemben arról panaszkodik, hogy nem látják értelmét Isten szolgálatának, hiszen
semmiféle előnyük nem származik belőle.
Válaszában Isten nem arról próbálja meggyőzni a népet, hogy az igazaknak
jobban megy soruk, hanem azzal bíztatja őket, hogy az igazak nevét felírja egy
‫״‬emlékkönyvbe’’ (3,16), arra emlékeztetve ezzel a
népet, hogy egy napon, a távoli jövőben, Isten ki- Létkérdések
egyenlíti majd az igazság mérlegét, Egy nap min-
denki előtt világossá válik Isten szolgálatának az ér- Mikor kérdőjeleztük meg
téke, még akkor is, ha az a nap messze van, Malakiás utoljára Isten szerete-
tét és igazságosságát?
arra biztatja a népet, hogy emelkedjenek felül saját
Igazolta-e magát Isten
önzésükön, és bízzanak a szövetség Istenében, aki
előttünk?
nem hagyja magára legféltettebb kincsét.
Malakiás üzenete legalább részben meghallgatásra talált. Az elkövetkező négy
évszázad során a különféle reformmozgalmakban újra fellángol a törvény megtar-
tása iránti buzgóság. Ezek a mozgalmak egészen Jézus koráig tartanak.
‫׳‬.‫״‬i
A F A J D A L Ο I'■‫ ־״‬K 1A L T A : A
Jób 1-2 j Igazságtalan-e Isten? Jób hangot ad az évszázados kérdésnek LΡ ·Ρ

2,10 ‫״‬Ha a jó t elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk."
Jób könyve látszólag kortalan és időtlen. Jóbnak, a jómódú embernek a történetét

beszéli el, aki valószínűleg Ábrahám korában élt, ám a történetet csak évszázadok-
kai később, Izrael irodalmának aranykorában foglalták költeménybe. Bárhogyan
is keletkezett, Jób könyve fontos és egyetemes kérdéseket vet fel, amelyek min-
den korban időszerűek. A közelmúltban több szerző is - Róbert Frost, Archibald
MacLeish és Muriéi Spark - feldolgozta Jób történetét.
Az Ó- és az Újszövetség közötti korban Jób könyve a zsidóság legkedveltebb
olvasmányává vált (erre utalnak a régészek által feltárt ókori kommentárok). A tör-
ténet központi kérdése kezdettől fogva kísértette a zsidóságot, amióta csak Isten
szövetséges népének választotta őket. Mintha jobb bánásmódot vártak volna. Jób
bátran hangot ad a kérdésnek: Igazságtalan lenne Isten? Nála ékesszólóbban és
mélyrehatóbban soha senki nem tette még fel ezt a kérdést.
A legjobb embernek jut a legnagyobb szenvedés

Jób könyve az igazságtalanság kérdésének végső határait feszegeti. Jóbnak, a
legigazabb embernek a legsúlyosabb csapásokat kel! elszenvednie. Elviselhetetlen
büntetés zúdul rá - de miért? Mi rosszat követett el?
Izrael népe Időnként azt kérdezte a prófétáktól: ‫״‬Mit nyerünk vele, ha követjük
Istent?” Éppen ez a kérdés rejtőzik Jób megpróbáltatásai mögött is. A Sátán szerint
senk‫ ׳‬sem önzetlenül féli istent. Jób valóban feddne-
tetlen és igaz ember, ám azért ilyen, mert gazdag és [ ét Kérdések
egészséges.
Jób könyve pontosan úgy ábrázolja a Sátánt, Feltettük-e már valaha
a kérdést, hogy m iért
ahogyan az 1 Mózes 3-ban megismertük: természet-
történnek rossz dolgok jó
feletti hatalma van arra, hogy uralkodjon az emberek
emberekkel?
felett, ám ezt csak az Isten által megengedett kere-
tek között gyakorolhatja. John Newton szavaival élve: ‫״‬A Sátán csak addig mehet el,
ameddig láncai engedik.” A Bibliában feljegyzett másik eset, amikor a Sátán enge-
délyt kér arra, hogy próbára tegyen egy embert, a Lukács 22,31-32-ben található.
Ennek a lélegzetelállító, kozmikus próbatételnek az eredménye egyetlen meg-
nyomorított, tönkretett embernek a magatartásán múlik. Képes lesz-e Jób a kö-
rülmények ellenére is hűségesen kitartani Isten mellett? Tud-e hinni az igazságos
Istenben, még akkor is, amikor az élet szörnyen igazságtalan? 1125
A F Á J D A L O M K I Á L T Á S A I
I
Jób 38 Isten szól Jóbhoz: Jób végre megkapja, amit kívánt
38,2 ‫״‬Ki akarja elhomályosítani örök rendem et értelem nélküli szavakkal?"
Alig néhány nap leforgása alatt Jób több tragédiát él át, mint a legtöbb ember egy
egész életen át. Még arra sincs lehetősége, hogy méltósággal viselje szenvedéseit,
hiszen felesége gúnyos szavait és barátai kioktatását is végig kell hallgatnia.
A fájdalom kérdésével kapcsolatban szinte minden lehetséges érv megjelenik
valahol Jób könyvében, ám úgy tűnik, hogy az érvek nem sokat segítenek a szén-
védő Jóbon. Úgy tűnik, jobban szenved kapcsolati válsága miatt, mint intellektu-
ális kételyei miatt. Jób azonban mindvégig következetesen ellenáll a gondolatnak,
hogy hátat fordítson Istennek. Egyetlen kérése van csupán: magát Istent szeretné
hallani személyesen. Közvetlenül tőle szeretné hallani a magyarázatot.
Jób végre megkapja, amire vágyik. Isten válaszol neki, méghozzá olyan be-
szédben, amelyet gyakorta idéznek fenséges szépsége miatt. Némi iróniával Isten
éppen akkor szólítja meg Jóbot, amikor Elíhú azt fejtegeti, hogy m iért nem számít-
hat Jób Isten közvetlen válaszára.
Isten beszél, Jób hallgat

Jób kérdések hosszú sorát gyűjtötte össze magában, de most Isten az, aki kérdez,
nem Jób. ‫״‬Övezd hát föl derekadat férfiasán! Én kérdezlek, te meg oktass engem!"
- kezdi Isten a beszédét.
Frederick Buechner, a neves amerikai teológus a következőképpen foglalja ősz-
sze mindazt, ami ezután következik Jób könyvében: ‫״‬Isten nem magyarázkodik,
hanem kitör. A zt kérdezi Jóbtól, hogy kinek gondolja magát. Elmagyarázni azokat
a dolgokat, amelyekre Jób magyarázatot vár, olyan, mintha Einstein relativitáséi-
méletét akarná valaki elmagyarázni egy tengeri kagylónak." Istennek nincs arra
szüksége, hogy Jób vagy bárki más tanácsot adjon neki, hogyan működtesse a
világot.
Isten egyetlen mozdulattal félresöpri a szenvedés kérdéséről folytatott, har-
mincöt fejezeten át húzódó vitát, és belekezd egy költeménybe, amely a terem-
te tt világ csodáiról szól. Egyesével rámutat a teremtés remekműveire, amelyek
büszkeséggel töltik el. Mintha azt kérdezné Jóbtól: ‫״‬Szeretnéd egy időre átvenni
a világegyetem irányítását? Tessék, próbálj megtervezni egy struccot vagy egy
hegyi kecskét, vagy akár csak egy hópelyhet.”
1261
A F Á J D A L O M K IÁ L T Á S A I
Nem várt üzenet

Isten válaszában különös módon elő sem kerül a szenvedés témája. Jób mégis elé-
gedettnek tűnik a válasszal, és alázattal hajt fejet Isten szavai előtt: ‫״‬Csodálatosab-
bak ezek, semhogy felfoghatnám” (42,3)
Isten szavai a Jóbhoz hasonló porszemnyi ember és a teremtés Istene között
feszülő hatalmas különbségre mutatnak rá. Isten végigmutat a természeti jelensé-
gek - a naprendszer, a csillagvilág, a viharok, vadállatok - hosszú során, amelyeket
Jób fel sem foghat. Mondanivalójának lényege vi-
lágos: ha arra is képtelen vagy, hogy a látható vi- LétKérdések
lágot felfogd, amelyben élsz, hogy merészelsz arra
Meglepődtünk Isten Jób-
gondolni, hogy megértheted azt a világot, amelyet
nak a d o tt válaszán? Jób
nem is látsz?
helyében milyen választ
vártunk volna Istentől?
127
A F Á J D A L 0 M K 1A L ! A S A I
Boldog befejezés: Miért elégszik meg Jób azzal, amit nem ért?
42,3 ‫״‬A zért mondottam, hogy nem értem. Csodálatosabbak ezek, sem-
hogy felfoghatnám."
Amit Isten mond, annál sokkal fontosabb maga a tény, hogy megjelenik Jóbnak. Is-
ten személyes jelenléte látványosan válaszolja meg Jób legnagyobb kérdését: Van
valaki odafent? Amikor Jób ezt megérti, porban és hamuban üive bűnbánatot tart.
Figyelemre méltó, hogy a bűnbánat szavait Jób még azelőtt mondja el, hogy
elveszett javaiból bármit is visszakapott volna, Még o tt ül a hamuban, ruhátlanul,
fekélyektől borítva. Megtanult hinni a legnagyobb sötétségben is, amikor még re-
ménye sincs arra, hogy sorsa jobbra forduljon.
Jób átmegy a vizsgán

Amikor Jóbnak leginkább szüksége lett volna Istenre, ő hallgatott. Éppen ez volt a
lényege a párbajnak, amely az 1. fejezetben kezdődik. A Sátán kihívóan azt állítja,
hogy Jób nyíltan megátkozza majd Istent (1,11), ám a végén elveszíti a fogadást. A
történtek ellenére Jób nem átkozza meg Istent. Akkor is ragaszkodik az igazságos
Istenbe vetett hitéhez, amikor minden tapasztalata ennek ellentmondani látszik.
Végül Isten néhány szóban helyreigazítja Jóbotí Egyetlen ember sem képes
helyesen látni, miként működik a világ. Összességében azonban Isten megdicséri
Jóbót, és szolgájának nevezi őt. Ezékiel 14,14-ben Isten az igazlelkűség legnagy-
szerűbb példaképei közé sorolja őt.
Sorsforduló
Jób könyve meglepő fordulattal ér véget. Jób barátainak, akik a kegyességről
szónokoltak és közhelyeket puffogtattak, bocsánatot kell kérniük. Jób viszont, aki
dühöngött és jajveszékelt a csapások súlya alatt, bőséges jutalomban részesül: ti-
zennégyezer juhot, hatezer tevét, kétezer ökröt, ezer
szamarat és tíz új gyermeket kap. ‫״‬Öregen halt meg LétKérdések
Jób, az élettel betelve.” (42,17)
Jób könyve hatalmas vigasztalást jelentett az Ó- Éltünk-e már á t súlyos
és Újszövetség közötti nehéz időszakban élt zsidók megpróbáltatásokat?
számára. Azt a megerősítő üzenetet közvetíti, hogy Hogyan viseltük őket?
a szenvedés nem feltétlenül büntetés, sőt a megpró-
báltatásból talán nagy lelki győzelem születhet. Jób könyvének boldog befejezése is
!281 a próféták üzenetét visszhangozza, ébren tartva a reményt, hogy eljön még a boldog
jövő, a béke és a helyreállítás időszaka.
A FÁJDALOM K Á L T Á S Á l
Ézsaiás 40 | Kié a hatalom? A történelem Isten szemével nézve
40,31 ‫״‬De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok,
futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el."
Az ószövetségi kor vége felé a legtöbb zsidó szórványban él a Közel-Keleten, miu-

tán az asszír és babiloni megszállás következtében szétszóródtak. A Jeruzsálembe
hazatért kisebbség a perzsa uralom kormányzása alatt éli mindennapjait. A zsi-
dóság most ugyanazt a kérdést teszi fel egész nemzeti létével kapcsolatban, mint
amit Jób is kérdezett, miközben cserépdarabokkal vakargatta sebeit: Elhagyott
bennünket Isten? Lesz még jövőnk?
Az összes próféta közül talán Ézsaiás vázolja fel a legtisztább képet arról, hogy
mire számíthat a zsidóság a jövőben. Régebbi beszédei a nép bűneit és hiteha-
gyását ostorozzák. A 40. fejezettől kezdve azonban Ézsaiás a gyengéd vigasztalás
hangján szólal meg.
Csepp a vödörben
Ézsaiás könyve kifejti, miért tartogat reményt a jövő nem csupán a zsidó nép, de
az egész világ számára. A könyv utolsó szakasza, amely a 40. fejezettel kezdődik,
Istennek az égész világ feletti uralmát hirdeti. ‫״‬A népek olyanok előtte, mint egy
vízcsepp a vödörben... ott trónol a föld pereme fölött, melynek lakói csak sáskáknak
tűnnek." Isten úgy jelenik meg, mint aki a természet, a történelem, sőt, az egész
világegyetem ura.
A babiloni megszállás csüggedt túlélőit mindez LétKérdések
arra emlékezteti, hogy Isten nem törölte el, nem is
vetette el választott népének maradékát. M it jelentenek számunk-
ra Ézsaiás szavai: ‫״‬Akik
az Úrban bíznak, erejük
m egújul" (31. versj?
129
A FÁJDALOM KI ÁLTÁSA
Ézsaiás 52 A szenvedő szolga: Ki ez a titokzatos személy?
52,13 ‫ ״‬E r e d m é n y e s le s z s z o lg á m m u n k á ja , m a g a s ra e m e lk e d ik , Ig e n
h a ta lm a s le s z ."
Ézsaiásnak a ‫״‬szenvedő szolgáról” szóló négy éneke az Ószövetség leggazda-

gabb és legtöbbet tanulmányozott fejezetei közé tartozik (42,1-9; 49,1-13; 50,4-
9; 52,13-53,12). Az 52, fejezet jól mutatja, miért váltottak ki ezek az énekek olyan
heves vitákat a rabbik között, miközben igyekeztek megérteni azokat. Az első
rész azl ,-1 dicsőséges jövőt vetíti elénk, amikor Isten helyreállítja a szent várost,
és a nép így kiált Jeruzsálemhez: ‫״‬A te Istened uralkodik!” Úgy tűnik, hogy Izrael
nép!' végül bosszút áll ellenségein.
A szerző azonban továbbmegy, és arról beszél, miként szabadítja meg Isten
Jeruzsálemet. Ekkor jelenik meg a szenvedő szolga titokzatos személye, akinek
‫״‬emberhez nem méltó voll alakja”. Ki ez a szenvedő szolga? Egy ennyire erőt-
len személy miként arathat hatalmas győzelmet, világosságot hozva minden
nemzetnek?
A zsidó tudósok évszázadok óta töprengenek ezen a rejtélyen. Sokan az
egész héber Szentírás legfontosabb részének tekintik ezeket a fejezeteket,
mégsem tudnak egyetértésre jutni abban, mire is gondolhatott a próféta.
Nép vagy személy?

Néha a versek úgy beszélnek a szolgáról, mint Izrael népének egészéről: ‫״‬Szol-
gám vagy, Izrael, rajtad mutatom meg dicsőségemet!” (49,3) Más helyeken úgy
tűnik, hogy a szolga egy bizonyos személyre vonatkozik, talán egy hatalmas
vezetőre, aki rettenetes szenvedéseken megy keresztül.
Bár Ézsaiás úgy mutatja be a szolgát, mint az egész emberiség szabaclítóját,
a róla szóló kép azonban inkább tragikus, mintsem hősies: ‫״‬Amikor kínozták,
alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy
mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját." (53,7)
Az Újszövetség válasza
A szenvedő szolga gondolata nem nyerte meg Izrael népének tetszését. Ők a
győzelmes Messiást várták. A szenvedő szolga képét évszázadokon át a feledés
homálya borította.
Szolgálatának elején egy drámai jelenetben Jézus a szenvedő szolgáról szóló
!3()1 énekekből idéz: ‫״‬Ekkor összegöngyölítve a könyvtekercset, átadta a szolgának,
A I A J D AI OK K I Á L T Á S ‫ ׳‬A
os leült. A zsinagógában mindenkinek a szeme rajta függött; ő pedig szólni kéz-

1lett hozzájuk: »Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára.«” (Lukács 4,20-21)
Jézus hallgatói közül némelyek megértették az
utalást, de nem mindenki. A Messiás végre eljött 1étKérdések
nem mint győztes hadvezér, hanem mint a ná-
záreti ács fia. H a J é z u s k o rá b a n é ltü n k
v o ln a , n e k ü n k Is c s a ló d á s t
o k o z o tt v o ln a a M e ssiá s?
M l k é s z te tte a rra J é z u s t,
h o g y s z e n v e d ő s z o lg a
a la k já b a n jö jjö n el, és
n e m ú g y, m in t e g y g y ő z -
te s h a d v e z é r?
lói
A FÁJDALOM KI ÁLTÁSAI
Ézsaiás 53 ' Megsebzett gyógyító:

I A nagy győzelem első látásra vereségnek tűnik
53,3 ‫״‬Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség

ismerője."
Az újszövetségi írók legalább tíz helyen azonosítják Jézust a szenvedő szolgával.

Az egyik ilyen eset, amikor Fülöp helyreigazítja az etióp kincstárnokot, aki tudni
szeretné, hogy vajon a szolga kifejezés valamelyik régi prófétára utal-e (Apostolok
cselekedetei 8,26-35). Ézsaiás 49-55. fejezete eleven képekkel ábrázolja a szolga
szenvedéseit, amelyek mind Jézus kereszthalálában teljesednek be,
Ez a fejezet olyan, mint egy szemtanú beszámolója Jézus utolsó napjairól, jóllehet,
évszázadokkal Krisztus halála előtt íródott. Döbbenetes a fizikai leírás is - a Biblia más-
hol nem beszél Jézus külsejéről. ‫״‬Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhet-
tünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna... eltakartuk arcunkat előle.”
Amint ez a fejezet megjövendöli, Jézus nem nyitotta ki a száját, hogy válaszoljon
vádlóinak a tárgyalás alatt. Nem hagyott hátra utódokat sem. Élete zsengéjében vá-
gattatott ki, és egy nagylelkű barátja jóvoltából a gazdagok között kapott sírhelyet,
Ez azonban nem a vég volt. Három nap múlva újra meglátta az élet világosságát.
M iért kellett a szolgának meghalnia?

Ézsaiás szerint a szolga halálának különleges célja HBNp LétKérdések
volt: ‫״‬az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.” A mi
Ismerünk valakit a
fájdalmainkat vette magára. Sebei, amelyek a vere-
környezetünkben, akinek
ség látszatát keltik, hatalmas győzelmet szereztek.
nagy szüksége lenne rá,
Halála a győzelmes jövő garanciája, amikor a földön hogy halljon Jézusról, a
minden, ami elromlott, helyreáll. Messiásról, akiről Ézsaiás
Ézsaiás 53. fejezete az újszövetségi teológia alap- próféta beszélt?
ja. A fejezet 5, verse azt állítja, hogy a szolga sebei ál-
tál gyógyulunk meg. Péter apostol a következőképpen magyarázza ezt: amikor Jézus
meghalt a kereszten, az ő szenvedése és halála kigyógyított bennünket bűneinkből,
és képessé tett minket arra, hogy az Igazságnak éljünk (!Péter 2,24).
Meggyőző bizonyíték
Mindezeken túl a részletes próféciák, amelyeket évszázadokkal Jézus születése
előtt lejegyeztek, meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy Isten a
próféták által kinyilatkoztatta tervét. Ö nem szegte meg a zsidó néppel kötött sző-
32 ‫ |ך‬vétségét. A zsidó gyökerekből - Dávid király magvéból - új király születik, akihez
fogható nem volt és nem is lesz, hogy helyreállítsa az egész földet.
A F Á J D A L O M K FALTA S A
Ézsaiás 55 | Mindenek vége: Végre békességben Istennel

‫י‬ ..*iá·*·‘·.J.
55,12 ‫ ״‬Bizony, örömmel jö ttö k ki, és békességben vezetnek benneteket. A

hegyek és a halmok vígan ujjonganak előttetek, és a mező fái mind táp-
sóinak."
Ez a fejezet olyan fennkölt szavakkal írja le a jövőt, hogy még a Jelenések könyve
sem múlja felül nyelvezetében, egyszerűen csak idézi Ézsaiás szavait. Minden, ami-
re vágyunk ezen a földön - békére, romlatlan bolygóra, arra, hogy vége legyen a
szenvedéseknek -, egy napon valóra válik,
Bár Ézsaiás szavai zűrzavaros időkben hangzanak el, amikor a zsidó nép idegen
hatalmaknak kiszolgáltatottan él, írásaiban nyomát sem találjuk a siránkozó hangvé-
telnek, amely újra és újra felbukkan a próféták igehirdetésében. Ézsaiás reménytel-
jes látomást kap a jövőről, amikor sem megszálló hadseregek, sem más viszontag-
ságok nem akadályozzák többé Isten tervének beteljesedését.
Ézsaiás könyve szilárdan állítja, hogy Isten nem szakított végleg Izrael népével.
Megjövendöli, hogy lesz egy nap, amikor a lerombolt szent város újjáépül, és soha
nem látott dicsőségben fog tündökölni. Az itt leírt ígéret azonban messze túlmegy
mindazon, ami Jeruzsálemben valaha is megvalósult. Olyan jövőt vázol fel, amely-
ben nincs többé bűn és szomorúság, és amelyben örök békességben élünk majd
Istennel.
Hosszú várakozás
Talán nem értjük azt a folyamatot, amelyen a világnak keresztül keli mennie, míg
eléri ezt a jövőt: ‫״‬Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaltok
nem az én utaim - így szól az Úr.” Ez 3 fejezet azon-
bán világossá teszi, hogy Istennek a népével kötött
LétKérdések
szövetsége örökké tart. Semmi sem törli el azt.
Az évtizedek és évszázadok során nagy bíró- Milyen változást szeret-
dalmak emelkednek és tűnnek el (Babilon, Perzsia, nénk leginkább látni a
Egyiptom, Görögország, Szíria, Róma), miközben világban? Találunk-e em-
hadseregeik egymást űzik Izrael mezőin. Minden új ütést Ézsaiás könyvében
birodalom könnyűszerrel leigázza a zsidó népet. erről a változásról?
Néha az egész nemzet a teljes megsemmisülés
szélén áll. Négy évszázad választja el egymástól az Ószövetség utolsó prófétai sza-
vait Máté evangéliumától, amit gyakran a ‫״‬némaság négyszáz évének” neveznek.
Valóban törődik velünk Isten? Az emberek kétségbeesetten várják a Messiást. 153
Nincs más reménységük.
MEGLEPŐ MESSIÁS
Lukács ‫ ו‬I A V®9S° remény: Amikor úgy tűnik,

LUKacs ‫ ן‬m^r mjncjen remény odavan, megjelenik egy angyal
1,42 ‫״‬...és hangos szóval kiáltotta: »Áldott vagy te az asszonyok között, és

áldott a te méhed gyümölcse!«''
Létezik-e mélyebb emberi érzés, mint a remény? A tündérmesék, amelyek csak-

nem egyetemesnek mondhatók, nemzedékről nemzedékre tovább hagyomé-
nyozzák azt az elfojthatatlan érzést, hogy a gonosz erői elveszítik a harcot, és
végül a jóság és a bátorság győzedelmeskedik.
Azok számára, akikkel Lukács evangéliumának első fejezetében találkozunk,
minden reménység olybá tűnik, mint valami tündérmese. Hatalmas birodalmak
emelkednek és tűnnek el a Közel-Keleten, miközben a kicsiny Izrael népe sohasem
képes igazán kitömi a nagyhatalmak szorításából. Négy évszázadon keresztül nem
hangzik prófétai szó. Isten régóta figyelmeztetett, hogy elrejti arcát, most azonban
valóban sötét árnyék borul a világra.
Egy zsidó költő így festette le ennek a korszaknak a hangulatát:
‫״‬Jeleket nem látunk,

próféta nincs többé,
és senki sem tudja, meddig ta rt ez még.
Isten, meddig gyalázhat az ellenfél?
Örökké csúfolhatja nevedet az ellenség?"
(Zsoltárok 74,9-10)
Ö röm teli hírek

Négy évszázadon át, Isten hallgatásának négyszáz évében, a zsidó nép egyre
csak várakozott. Egyetlen halvány reménysugár maradt csupán: a Messiásra vo-
natkozó ősi ígéret. A zsidóság minden reménységét erre az ígéretre alapozza.
Egyszer csak különféle történetek kapnak szárnyra egy csecsemőről, akihez ha-
sonló ember még nem született a világra.
Lukács gondosan ügyel arra, hogy ezeket a történeteket kapcsolatba hozza az
ószövetségi próféták messiási ígéreteivel, hiszen azok ültették el a reményt. Ke-
resztelő Jánost úgy ábrázolja, mint ‫״‬Illés prófétát”, akinek az a küldetése, hogy elő-
készítse az Úr útját.
Lukács mint jó történész megbízható forrásokat keres, olyan embereket, akik
személyesen átélték az adott eseményeket. Nem állítja magáról, hogy ő szem-
!341 tanú lett volna, de alaposan kikérdezett sok embert, akik közvetlenül látták az
eseményeket. Olyan részlétességgel írja le Jézus születését, mint egyetlen más
MEGI E P Ö M E S S I Á S
evangélista sem. A kutatók közül sokan úgy vélik, hogy Lukács, miközben Jé-
zus élettörténetét kutatta, bizonyára kikérdezte Máriát, Jézus anyját is. Ennek
tulajdonítható, hogy a közismert karácsonyi bet-
lehemes jelenetek jórészt Lukács evangéliumára
LétKérdések
támaszkodnak.
Ha angyal jelenne meg

nekünk, m in t Zakariás-
nak vagy Máriának, m i
hogyan válaszolnánk?
|KS
M E G L E P Ő M E S S IÁ S
Lukács 2 | Ne féljetek: Szemtől szemben Istennel
2,52 ‫ ״‬Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek

e lő tt való kedvességben."
Majdnem mindig, amikor angyal jelenik meg a Bibliában, az első szavai ezek: ‫״‬Ne
félj!" Nem is csoda. Amikor a természetfeletti világ érintkezésbe lép a földdel, az
ember, aki tanúja mindennek, a félelemtől arcra borul.
Lukács elbeszélésében azonban Isten olyan formában jelenik meg, amely a lég-
kevésbé sem félelmetes. Jézusban, aki egy istállóban született meg, Isten a köze-
ledésnek olyan formáját választotta, amely senkiben sem kelt félelmet. Mi lehetne
kevésbé rémisztő, mint egy újszülött kisgyermek?
Isten és ember egy személyben

A Biblia szerint Jézus egyaránt Isten és ember. Mint Isten csodákat tesz, bűnöket
bocsát meg, legyőzi a halált, és előre kijelenti a jövőt. Mindezzel környezete csodá-
latát váltja ki. A zsidó nép történelmének kezdetén Isten fényes felhőben vagy tűz-
oszlopban jelent meg, ezért Jézus csecsemőként való megjelenése nem kis zavart
keltett körükben. Egy betlehemi csecsemő, egy ács fia, egy názáreti férfi - hogyan
is lehetne Isten?
Jézus személye ma is megfejthetetlen a szkeptikusok számára. Isten megtehet-
te volna, hogy teljesen nyilvánvalóvá teszi Jézus kilétét, ő azonban nem így döntött.
Mi haszna van Istennek abból, hogy ‫״‬álruhát ö lt”? Miért ‫״‬üresíti meg magát", és
miért ölt emberi formát? A Biblia több okot is említ
erre, amelyek közül némelyek teológiai, mások pe-
Létkérdések
dig egészen gyakorlati indokok.
A titok egyik nyitját abban a történetben találjuk, Ha Jézus ma személyesen
amelyben a tizenéves Jézus a templomban marad, felkeresne minket, m iről
miközben szülei elindulnak hazafelé (2,41-50). Ez a szeretnénk vele beszél-
Bibliában feljegyzett első alkalom, amikor az em- getni?
berek szemtől szemben beszélgethetnek, vitatkoz-
hatnak Istennel. Jézus anélkül beszélhet bárkivel ‫ ־‬a szüleivel, egy rabbival, egy
szegény özvegyasszonnyal -, hogy előtte szólnia kellene: ‫״‬Ne félj!" Jézusban közel
jö tt Isten.
1361
Márk 1 Azonnali hatás: A hírnév kéretlenül is megtalálja Jézust
1,28 ‫״‬És gyorsan elterjedt Jézus híre mindenfelé, Galilea egész környékén."
Bár Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma lényegében ugyanazt a történetet

beszéli el, mindegyik más nézőpontból közelíti meg Jézus életét. Máté és Lukács
a történelmi háttér ismertetésével kezdi evangéliumét, és mindketten nagy hang-
súlyt helyeznek arra, hogy igazolják Jézus ószövetségi gyökereit. Márk azonnal a
dolgok közepébe vág, és Jézus tetteit helyezi elbeszélése középpontjába.
Keresztelő János odaadó lelkesedéssel van Jézus iránt, emiatt végül börtönbe
kerül. Jézus ezután nyíltan meghirdeti szolgálatát. Néhány meglepetést is tartogat
a kíváncsi hallgatóság számára. Meglepő például, hogy Jézus nem Jeruzsálem felé
veszi az irányt - holott bárki más, aki vezető szerepre pályázik, a fővárosra koncent-
rálná tevékenységét -, hanem Galilea hegyvidékének városaiba és falvaiba megy.
Új stílusú próféta
Jézus Názáretben, egy jelentéktelen galileai kisvárosban töltötte gyermekkorát.
A műveltebbek közül némelyek így gúnyolódnak: ‫״‬Származhat-e valami jó Názá-
rétből?” (János 1,46) Az ünnepi alkalmak kivételével, amikor rendszerint Jeruzsá-
lembe utazik, Jézus megkülönböztetett figyelmet fordít a vidéki települések felé,
különösen a távoli Galilea északi vidékeire.
Jézus egyébként sem illik bele a prófétákról.kialakult képbe. Unokatestvére, Já-
nos a szigorú, aszketikus próféta képét testesíti meg: a pusztában lakik, rovarokkal
táplálkozik, és az ítélet zord üzenetét hirdeti. Jézus ezzel szemben az emberek kö-
zött lakik, velük együtt étkezik otthonukban, és Isten
örömhírét hirdeti. LétKérdések
Jóllehet Jézusra nem illik a vezetőkről kialakult
hagyományos kép, amint megkezdi gyógyító szol- Figyelembe véve mind-
gálatát, hírneve rohamosan növekszik. Csodatévő azt, a m it eddig Jézusról
hatalmának híre még akkor is terjed, amikor fékezni olvastunk, mely tulajdon-
próbálja azt. Az emberek mindenütt a rendkívüli és ságát tartjuk a legmegle-
csodálatos prófétáról beszélnek. pőbbnek?
Márk 2 Az ellenállás jelzőtüzei: Jézus szolgálata ellenállásba ütközik
2,6-7 ‫ ״‬O tt ültek néhányan az írástudók közül, és így tanakodtak szívükben:

»Hogyan beszélhet ez így?«”
Jézus azt állítja magáról, hogy ő az Istentől küldött Messiás. Mivel azonban nem
illik bele a vallási vezetők Messiásról alkotott képébe, ellenállásba lendülnek, hogy
kioltsák Jézus népszerűségének magasba szökő hullámait. A 2. fejezet a Jézussal
szemben támasztott bírálatok három fő irányát veszi sorra.
Káromolja Istent. A törvény tanítóit megbotránkoztatja, hogy Jézus bűnöket

bocsát meg. ‫״‬Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?” ‫ ־‬méltatlankodnak.
Jézus nem vonja kétségbe, hogy egyedül Isten bocsáthatja meg a bűnöket - hiszen
éppen erre akar rámutatni. A farizeusok ellenségesen válaszolnak Jézus szavaira.
Értik őt, ám nem hajlandók hinni neki.
Rossz hírű emberekkel veszi körül magát. Jézus olyan emberek között érzi jól
magát, akiket mások megvetnek. Akkor is, amikor már közismertté vált, egy kikő-
zösített vámszedővel és annak alvilági barátaival vacsorázik együtt. Ugyanakkor
politikai és vallási vezetők ellen emeli fel a szavát, sőt néven is nevezi őket. Amikor
hallja, hogy egyesek zúgolódnak különös magatartása miatt, Jézus így válaszol:
‫״‬Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem
azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.”
Szembefordul a hagyományokkal. A farizeusok

LétKérdések
száméra úgy tűnik, hogy Jézus tanítványai nem ve-
szik komolyan a szombat szent napját. Jézus erre Mit találunk Jézusban
így válaszol: az új korszak újfajta megközelítést ki- a legvonzóbbnak? Azt,
ván, éppen úgy, ahogy az új bornak új tömlőre van hogy őszintén beszél róla,
szüksége. Isten hatalmas változásokat tartogat az kicsoda ő valójában? Azt,
emberiség számára, amelyek nem férnek bele a régi hogy a kivetettekkel tölt
hagyományok kereteibe. időt, vagy hogy szem-
beszáll a hagyományok-
kai? Mit találunk benne
ijesztőnek?
138
János 3 | Éjszakai találkozó: Nikodémus kockázatot vállal
3,16 ‫״‬Mert úgy szerette Isten a világot hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz
őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."
János evangéliuma szűkíti a kamera látószögét, és ráközelít néhány személy arcára:

hol egy nőt látunk a kútnál, hol egy vak férfit vagy a zsidó főtanács egyik tagját.
János apostol így ad személyes betekintést abba, hogy milyen hatással volt Jézus
másokra.
Figyeljük meg a Nikodémussal folytatott beszélgetést, aki valószínűleg azért
megy Jézushoz az éj leple alatt, hogy látogatása titokban maradjon. Jó hírét és saját
biztonságát kockáztatja azzal, hogy találkozik Jézussal, hiszen farizeustársai meges-
küdtek, hogy megölik Jézust. Nikodémusnak azonban égető kérdései vannak, még-
hozzá a legfontosabb kérdések, amelyeket ember feltehet: Ki vagy te, Jézus? Való-
bán Istentől jöttél? Jézus az újonnan születés képével válaszol, és Nikodémushoz
intézett szavai talán az egész Biblia legismertebb részét képezik.
Jézusnak ezt a kijelentését valószínűleg többen tudják fejből, mint a Biblia bár-
mely más igeversét. Néhány szóba sűríti a megváltás történetét: Isten szereti a vi-
lágot, ezért odaadta a Fiát, hogy ha valaki hisz benne, üdvössége legyen (16. vers).
Kulcs az élethez
LétKérdések
Jézusnak Nikodémushoz intézett szavai minden bi-
zonnyal célba találtak, legalábbis erre utal a zsidó Hogy magyaráznánk meg
főember későbbi megjelenése az evangéliumban az ‫ ״‬újjászületés" fogalma t
(lásd János 19,39). valakinek, aki még soha-
Ezt a beszélgetést követően az apostol a Kérész- sem hallott erről?
telő Jánossal való találkozásról tudósít. Az emberek
kifaggatják a radikális prófétát az új tanítóval kapcsolatban, aki tömegeket vonz
maga köré a Jordán folyó túlpartján. János válaszában Jézus szavai visszhangoznak,
amikor megerősíti, hogy Jézusnál vannak az örök élet kulcsai, és valóban ő az, aki
előtt János hírnökül küldetett. János, a nagy próféta, Jézus kortársa fejet hajt Jézus
előtt: ‫״‬Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.”
139
M' EG' LEPÖ ME S S I Á S
Márk 3 I Csodatételek és varázslat:

‫ג‬IJézus csínján bánik csodatévő hatalmával
3,10 ‫ ״‬Mert sok em bert meggyógyított, úgyhogy akinek valami baja volt,
megrohanta őt, hogy megérinthesse."
Az evangéliumok mintegy három tucat csodáról számolnak be, amelyeket Jézus

tett, és amelyeknek célját ő maga így fogalmazza meg: ‫״‬Higgyetek nekem, hogy
én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van; ha pedig másért nem, magú-
kért a cselekedetekért higgyetek.” (János 14,11) A csodák meggyőző bizonyítékai
annak, hogy Jézus a Messiás, az Isten Fia.
Hatalmas tömegek gyűlnek össze távoli vidékekről is, amikor Jézus hatalmá-
nak híre elterjed. Némelyek azért jönnek, hogy meggyógyuljanak, míg mások
csupán azért, hogy tanúi legyenek a rendkívüli jelenségeknek. Ki lenne képes
ilyen hatalmas dolgokra, ha nem Isten küldte hírnökül? Jézus azonban ambiva-
lens módon viszonyul a csodákhoz. Amikor azt követelik tőle, hogy mutasson
‫״‬egy trükköt", mint valami bűvész, nem hajlandó megtenni,
Úgy tűnik, Jézus nem tarto tta a csodákat alkalmasnak arra, hogy az általa kívá-
natosnak ta rto tt hitet kiváltsa az emberekből. Márk hét olyan esetről is beszámol;
amikor Jézus arra inti a meggyógyítottakat, hogy ne beszéljenek a történtekről
senkinek. Igyekszik megvédeni magát az őt szorongató tömegtől, amely azonnal
köré gyűlik, amint híre megy csodáinak (márpedig tiltása ellenére rendszerint híre
megy), valamint igyekszik kitérni a vele szembenálló erők elől is, amelyek állan-
dóan a nyomában vannak,
Jézus bizalmatlanul figyeli a csodák által kiváltott népszerűséget. Ő engedel-
mességet és önfeláldozást követel, míg a csodák inkább csak a bámészkodókat
és a szenzációhajhászokat vonzzák. A csodák által kiváltott izgalom nem feltétle-
mül vezet ahhoz azéletet megváltoztató hithez, amelyre csodáival késztetni sze-
retné az embereket.
Őszinte együttérzés
Jézus főként arra használja hatalmát, hogy betöltse az emberi szükségleteket. A
hozzá forduló betegeket meggyógyítja. Amikor a viharos tengeren úrrá lesz ta-
nítványain a félelem, odamegy hozzájuk a vízen járva, vagy lecsendesíti a szelet.
Amikor hallgatósága megéhezik, jóllakatja őket, Amikor a lakodalmi násznép meg-
szomjazik, borrá változtatja a vizet.
Jézus kortársai, akárcsak a ma élő emberek, magyarázatot keresnek csodá-
!40 1 ira. Márk evangéliumának 3. fejezetében a farizeusok a Sátán erőinek próbálják
tulajdonítani Jézus csodáit. Más alkalommal szabályos bírósági tárgyalást rög-
M E G L E P Ő MESSI Á
tönöznek, bírókkal és tanúkkal, hogy kivizsgálják annak a férfinak az esetét, akit

Jézus meggyógyított. A férfi, valamint annak szülei megerősítik a történteket:
‫״‬Egyet tudok: bár vak voltam, most látok.” A kétkedők azonban sértegetni kezdik
a gyógyult embert, majd kidobják a tárgyalóteremből (János 9).
A tömeg vegyes reakciói alátámasztják Jézus
fenntartásait a csodákkal kapcsolatban. A csodák
ritkán váltanak ki valódi hitet, inkább csak megerő-
sítik az őszinte keresők hitét. ^ a ma arra kérnénk Jé-
zust, hogy tegyen csodát,
m i lenne az?
141
MEGLE PÖ ΜE S ' ‫ ׳‬A S
Márk 4 | Kemény talaj: Miért nem ismerik fel többen a Messiást?
4,41 ‫״‬Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: »Ki ez, hogy a
szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?«''
A magvető példázata a 4. fejezetben jól ábrázolja, milyen vegyes hatást váltott ki az

emberekből Jézus földi munkássága. Mi, akik kétezer évvel később élünk, és naptá-
runkban piros betűvel jelöljük a karácsony és a húsvét ünnepét, talán nem is igazán
értjük a kételkedést, amely Jézus földi életét végigkísérte.
Szomszédok. Jézust gyermekként látták, amint az ő gyermekeikkel együtt ját-

szott az utcákon. Egyszerűen túl jól ismerik őt ahhoz, hogy elhiggyék, Isten küldte
őt, ‫״‬Honnan veszi ezeket, miféle bölcsesség az, amely neki adatott, és miféle cső-
dák ezek, amelyek keze nyomán támadnak? Nemde az ács ez, Mária fia, Jakab,
József, Júdás és Simon testvére? Nem itt élnek-e közöttünk húgai is?” (6,2-3)
Család. Jézus családjának sem könnyű összeegyeztetni a csodás eseményeket

a hétköznapiakkal. Márk említést tesz egy esetről, amikor Jézus anyja és testvérei
elindulnak, hogy hazavigyék Jézust, mert úgy vélték, ‫״‬magánkívül van" (3,21).
A vallási szakértők. Az írástudóknak és a farizeusoknak kellene legjobban tud-

niuk, miről lehet majd felismerni a Messiást, hiszen ők elmélyülten tanulmányozzák
a próféták írásait. Ennek ellenére egyetlen más csoport sem okoz több kárt Jézus-
nak, mint éppen ezek a tudósok. Kritizálják a teológiáját, az életmódját, sőt azt is,
ahogy.a barátait megválasztja. Amikor Jézus csodát tesz, ők a Sátánnak és démo-
nainak tulajdonítják hatalmát.
A tömegek. Úgy tűnik, hogy az egyszerű emberek képtelenek eldönteni, mit is

gondoljanak Jézusról. Az egyik pillanatban megbélyegzik, hogy ‫״‬ördög van benne,
és őrjöng” (János 10,20), a következő pillanatban azonban már erővel királlyá akar-
ják koronázni őt (János 6,15).
Parancsol a természet erőinek

Hogy lehet az, hogy olyan sokan nem ismerték fel Jézust, az Isten Fiát, aki megdob-
bentő csodákat te tt tömegek szeme láttára? A választ talán abban a történetben
találjuk, amellyel ez a fejezet zárul. Amikor a vihar már majdnem elnyeli azt a hajót,
amelyben Jézus utazik, akkor ő rákiált a szélre: ‫״‬Hallgass el, némulj meg!” A tanít-
421‫ן‬ ványok rémülten a csónak végébe kuporodnak. Miféle ember az, aki rendre utasítja
az időjárást, mint valami rossz gyereket?
M E G L E P Ő ME S S I Á S
Ez a jelenet meggyőzi őket Jézus különleges hatalmáról, ugyanakkor elbizony-

talanítja őket. Az, hogy Jézus a csónak végében elaludt a fáradtságtól, törékeny
emberi mivoltára utal. Isten Fia, a természeti erők teremtője maga is elszenvedi az
időjárás viszontagságait. Az esőfelhők alkotója megázik. Aki az égitesteket terem-
tette, kimelegszik és megizzad a közel-keleti forró napsütésben.
Az ősegyház három évszázadon keresztül folytat majd vitákat arról, hogy mi is
történt pontosan, amikor Isten emberré lett, ám a hitvallásoknak sem sikerült iga-
zán eloszlatni a rejtélyt. Egyrészt, Jézus éppen olyan
embernek tűnik, mint bárki más: emberi testben jö tt
LétKérdések
a világra, tagja egy etnikumnak, van foglalkozása,
családi háttere. Másfelől azonban ő valami egészen A magvető és a szántó-
új jelenség a világegyetem történelmében. E két föld példázatát figyelem-
megállapítás között található az a misztérium, amely be véve melyik talajtípus
teljességében sohasem lesz feloldható. jelképezi leginkább az
evangéliumra ad o tt vála-
szunkat?
Márk 5 I Jézus és a bete9sé9'■

I Jézus szavai és tettei rácáfolnak a közhiedelmekre
5,34 ‫ ״‬Leányom, a hited m egtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól

megszabadulva légy egészséges.”
Jézus gyógyításai megdöntik az általánosan elfogadott vélekedést azzal kapcso-

latban, hogy miként tekint Isten a betegekre. Jézus korában a farizeusok szigorúan
azt tanították, hogy minden szenvedés a bűn következménye. Más szóval, ha valaki
beteg, akkor bizonyára rászolgált.
A szellemileg zavart vagy démonoktól megszállott emberekre azonnal rásütöt-
ték a bélyeget, hogy Isten megátkozta őket. Isten büntető kezét látták a természeti
katasztrófákban, a születési rendellenességekben, valamint az olyan tartós beteg-
ségekben, mint a vakság vagy a bénulás. Az Ószövetség törvényei alapján tisz-
tátalannak nyilvánítottak mindenkit, aki leprában vagy más hasonló betegségben
szenvedett, és kizárták őket az istentiszteleti életből.
Jézus határozottan fellép az efféle tanításokkal szemben. Ebben a fejezetben
meggyógyít egy démonoktól megszállott embert, megérint és meggyógyít egy
‫״‬tisztátalan" asszonyt, valamint feltámaszt egy halott gyermeket (jóllehet a holt-
test puszta érintése is ‫״‬tisztátalannak" minősült).
Szemben az árral
Jézus számos alkalommal cáfolja a bűnről és a szenvedésről szóló hagyományos
tanítást. Tagadja, hogy a vakon született ember a saját vagy a szülei vétke miatt
lett vak, és elutasítja az általános felfogást, mely szerint a tragédiák elszenvedői
megérdemlik a sorsukat (lásd Lukács 13 és János 9).
Jézus nem gyógyít meg mindenkit, aki betegsé-
gével hozzáfordul. Ahogy azonban a bűnösökkel és LétKérdések
a szükségben szenvedőkkel bánik, abból nyilvánva-
ló, hogy Isten szeretettel és együttérzéssel fordul fe- Előfordult-e velünk, hogy
léjük, Gyógyításai egyben ‫״‬jelek", amelyek arra utal- úgy éreztük, megérde-
nak, hogy az eljövendő világban minden betegség, melten é rt minket beteg-
sőt maga a halál is megsemmisül, ség vagy más szenvedés?
1441
Máté 5 | Gyújtó hatású szavak: Jézus hallgatói nem akarják meghallani
5,3 ‫ ״‬Boldogok a lelki szegények, m ert övék a mennyek országa."
Amikor Jézus hallgatói meghallják a ‫״‬királyság’’ szót (az angol NIV bibliafordítás a
kingdom ofheaven [a mennyek királysága] kifejezést használja - a szerk.), ezt az ér-
zelmekkel telített kifejezést, képzeletükben eleven képek villannak fel: fényes zász-
lók, csillogó hadseregek, Salamon korának arany és elefántcsont díszei, és Izrael
népének helyreállított dicsősége. Jézus gyakran használja ezt a kifejezést, sőt első
nyilvános beszédét is ezekkel a szavakkal vezeti be: ‫״‬Térjetek meg, mert elközelített
a mennyek országa.” (4,17)
Jézus szavai nyomán a változás szele söpör végig Izrael népén. Gerillaharcosok
vegyülnek el a tömegben, és csak a jelre várnak. Ez a zélótáknak nevezett felfegy-
vérzett és jól szervezett csoport ég a vágytól, hogy felvegye a harcot az elnyomó
rómaiakkal szemben. A felkelésre szólító jeladás azonban sohasem érkezik meg.
Legnagyobb csalódásukra fokozatosan világossá válik, hogy Jézus nem politikai
vagy katonai értelemben beszél az eljövendő országról.
A Jézus kijelentései által kiváltott várakozás zűrzavarba, majd végül dühös eluta-
sításba torkollik. A csodáit követő kezdeti lelkesedés csalódottságba fordul, amikor
egyértelművé válik, hogy mégsem állítja helyre a
régóta várt királyságot. Mint kiderül, a királyság szó
Lét Kérdések
egészen mást jelent Jézus számára, mint amit a tö-
meg ért rajta. Ebben a világban vagy in-
kább a mennyek országa-
Kétféle történelem
bán szeretnénk sikeresek
Jézus rámutat, hogy kétféle történelem zajlik pár- lenni?
huzamosan. A látható világ, amelyben a családok,
népek, városok és nemzetek élete zajlik, az ‫״‬e világi királysághoz” tartozik. Jézus
azonban arra szólítja hallgatóságát, hogy a láthatatlan királyságnak, a ‫״‬mennyek
országának” szánják oda az életüket, amely fontosabb és értékesebb, mint bármi
más a látható világban. A legértékesebb igazgyöngyhöz hasonlítja ezt az országot,
amelyért érdemes minden egyebet odaadni.
Ahogy a hegyi beszédből kiderül, a mennyek országában a siker éppen ellenkező
értékrenden alapul, mint az emberi világban. ‫״‬Boldogok a lelki szegények ‫ ־‬mond-
ja Jézus, és boldogoknak mondja mindazokat, akik gyászolnak, akik szelídek, akik
éhezik és szomjazzák az igazságot, vagy akiket üldöznek - mert övék a mennyek
országa”. Az e világban elnyert státus nem garantálja ugyanazt a státust a mennyek 1145
országában.
Μ Ε G L Ε Ρ Ο Μ Ε S S !Á S
Máté 6 | A hegyi beszéd: Mintaimádság és néhány különös tanács
6,33 ‫ ״‬De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is m ind rá-

adásul megadatnak nektek."
A hegyi beszéd folytatódik a 6 . fejezetben, amelyben minden idők talán legismer-

tebb imádsága, a miatyénk olvasható. Jézus mintaimádsága jól kifejezi a mennyek
országának üzenetét: ‫״‬Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a
mennyben, úgy a földön is.” Jézus arra törekszik, hogy a két világot egyesítse, és
hogy miképpen, az kiderül a hegyi beszédből.
Jézus némely tanácsa első pillantásra egyenesen ostobaságnak tűnhet: adjatok
mindazoknak, akik kémek tőletek, szeressétek ellenségeiteket, fordítsátok oda a má-
sík arcotokat is, kamat nélkül adjatok kölcsön, ne aggódjatok a ruházat és a táplálék
miatt. Működőképes-e az efféle idealizmus a ‫״‬valódi", látható világban? Éppen ez
Jézus üzenetének lényege: ahelyett, hogy a létbiztonságba, a takarékosságba vagy
az önigazultságba kapaszkodnátok, inkább bízzátok rá magatokat az Atyára, és en-
gedjétek át Istennek mindazokat a személyes igazságtalanságokat, amelyek érnek
titeket. Bízzatok abban, hogy ő gondoskodik napi szükségleteitekről. A mennyek or-
szágának üzenete így foglalható össze dióhéjban: Istennek éljetek, ne önmagatoknak.
Az üzenetben a jutalomról is szó esik. A legtöbben barátainktól, munkatársa-
inktól várunk jutalmazást: hátba veregetést, előléptetést, tapsot, elismerést. Jézus
szerint azonban legnagyobb jutalmunkat Isten mennyei királyságában kapjuk majd.
Isten látja azokat a cselekedeteinket is, amelyeket titokban viszünk véghez, és ő
meg fog érte jutalmazni.
Befektetés a jövőbe
LétKérdések
Jézus arra bátorítja tanítványait, hogy gyűjtsenek
maguknak ‫״‬kincseket a mennyben", olyan kincseket, Vannak-e olyan isme-
amelyek elég értékesek ahhoz, hogy minden földi mseink, akik ezekhez
szenvedésért kárpótolják őket. Az Ószövetségben az alapelvekhez tartják
szórványos utalásokat találunk a halál utáni életre, magukat?
Jézus azonban nyíltan beszél arról a helyről, ahol
‫״‬majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap” (13,43).
A Jézus korabeli zsidóság az anyagi jólétben és a politikai hatalomban vélte fel-
fedezni Isten elismerésének jeleit. Ezzel a beszédével Jézus az eljövendő életre irá-
nyitja a figyelmet. A látható világban elért sikerekkel szemben az eljövendő életbe
146 való befektetés fontosságát hangsúlyozza. A jelenlegi világban a rozsda, a moly
vagy a tolvajok martaléka lehet minden, amit összegyűjtöttünk.
M EG L E P Ö MESSIÁS
I ί '
Máté 13 ‫ ו‬Példázatok Isten országáról: Miért beszél Jézus példázatokban?
1
13,10 ‫״‬A tanítványok odamentek hozzá, és megkérdezték tőle: »Miért be-
szelsz nekik példázatokban?«"
Az írók régóta csodálattal szemlélik Jézusnak azt a képességét, ahogy mélységes

igazságokat példázatokkal, vagyis rövid és tanulságos hétköznapi történetekkel
tesz érthetővé. Mindenki szereti a történeteket, melyeknek további előnye, hogy
megjegyezni is könnyebb őket, mint az elvont fogalmakat vagy a logikai levezető-
seket. Jézus olyan képeket használt, amelyek megragadták a földműves és halász
emberek érdeklődését, akik közül sokan írástudatlanok voltak, Az evangéliumok
mintegy harminc mesteri példázatot örökítenek meg.
A 13. fejezetben olvasható történeteket Jézus egy csónakban ülve mondja a
tó vizén, amely felerősíti hangját az összegyűlt hatalmas sokaság felé. Mivel a
hallgatóság mindennapi életéről szólnak ‫ ־‬földművelésről, kenyérsütésről, el-
ásott kincsek felkutatásáról, halászatról -, a történetek ébren tartják érdeklő-
désüket.
Amikor Jézus később felfedi a példázatok mélyebb értelmét tanítványai előtt,
arról is beszél, hogy a példázatok megrostálják a hallgatóságot. Azok a kíváncsis-
ködök, akik csupán szórakozást keresnek, néhány elgondolkodtató történettel
mehetnek haza, a komolyabb érdeklődők azonban visszatérnek majd, hogy job-
bán megértsék a történeteket.
Isten országának törvényei

Ez a fejezet azokat a példázatokat tartalmazza, amelyeket Jézus a ‫״‬mennyek or-
szágáról” mondott. Máté evangéliuma harminckét alkalommal használja ezt a kife-
jezést. Bár Jézus nem határozza meg a fogalom jelentését, példázatai pontos ké-
pet adnak Isten országának természetéről. Ellentétben a földi országokkal, ennek
az országnak nincsenek földrajzi határai, és nem lehet megjelölni a térképen sem.
Polgárai ellenséges terepen élnek, nem védi őket fegyverrel őrzött határ. Jézus
mégis a mennyek országának nagyarányú növekedéséről beszél, annak ellenére,
hogy az ellenséges környezet a pusztítására tör.
Összességében, a ‫״‬mennyek országa’’ Isten uralmát jelenti a világban. Polgárai
mindazok, akik hűségesen követik Isten akaratát. Jézus hangsúlyozza, hogy ez az
új királyság nagy előrehaladást jelent Isten tervében: ‫״‬aki a legkisebb a mennyek
országában’’, az még Keresztelő Jánost is felülmúlja (11,11).
A tanítványok, akiknek a hatalomról és a vezetésről alkotott fogalmai sokkal ha- j !47
gyományosabb elképzelésen alapultak, nem képesek teljesen megragadni Jézus
MEGLEPŐ M
lSSEAS
gondolkodásmódját Isten országával kapcsolatban. Minduntalan arra kérik, hogy

magyarázza el nekik példázatait, még akkor is, amikor éppen a magasabb státu-
sért versengenek egymással. Csak Jézus halála és
feltámadása után kezdik megérteni, hogy mi volt az
LétKérdések
ő küldetése a földön.
Éreztük-é m ár magunkat
úgy, m int búza a konkoly
között, vagyis m in t Jézus
tanítványa egy olyan vi-
Iágban, ahol a külső erők
elnyomják az evangéliu-
mot?
1481
Μ Ε G L F 1‫ י‬Ej Μ Ε S S IA S
Márk 6 j Hatalmi kontraszt: Jézus és Heródes ellentéte
6,16 ‫״‬Am ikor tehát Heródes ezt meghallotta, így szólt: »Az a János tá!
fel, akit én lefejeztettem.«'1
Két végletesen eltérő hatalom megnyilvánulását láthatjuk a 6 . fejezetben. Az egyik

típust Heródes, Galilea kormányzója testesíti meg. Gazdag és könyörtelen ember,
akinek több légiónyi római katona áll a rendelkezésére, hogy végrehajtsák minden
parancsát. Az általa uralt területeken mindenfelé lenyűgöző építészeti emlékműve-
két hagy maga után.
Márk leírja, hogy Heródes miként él a hatalmával, pontosabban miként él vissza
azzal: elcsábítja testvérének feleségét, bebörtönzi Keresztelő Jánost, majd lefe-
jezteti őt egy mulatozás kedvéért. Érez ugyan némi bűntudatot, amikor parancsot
ad János megölésére, ám fontosabbnak tartja, hogy megőrizze a magáról kialakí-
to tt képet, ezért tartja magát meggondolatlan fogadalmához.
Jézus éppen ellenkező módon használja hatalmát. Elindul, hogy megszólítsa
a gyengéket, a szenvedőket és az éhezőket. Miután a pusztában visszautasítja
az e világi uralomra tett ajánlatot (Máté 4), eszébe sem jut többé, hogy hatalmi
ábrándokat kergessen. Isten szolgálatára törekszik, és nem próbál megfelelni az
emberek téves elvárásainak.
Fényűzés és erőszak
Heródes fényűző palotát építtetett Jézus szülőföldjén, Galilea tartományában. Mi-
közben előkelő vendégeivel lakmározik és iszogat, Jézus a köznépből való követői-
vei együtt a vidéket járja. Ö is ‫״‬lakomát” rendez ötezer váratlan vendég tiszteletére.
A szeretetről, a megbocsátásról és a gyógyulásról
szóló egyszerű üzenete is sajátos hatalmáról tanús-
Lét Kérdések
kodik. Márk feljegyzi, hogy a tömeg Jézus nyomába
ered a tó körül, és ahol csak megjelenik, o tt összefut Mi jellem zi azt a hatat-
a sokaság, köztük sok beteg, akik egymáson átgá- mát, amelyhez a legtöbb
zolva próbálják megérinteni a Mestert. ember vonzódik? Milyen
Jézus megvetően ‫״‬rókának” nevezi Heródest fajta hatalomhoz vonzó-
(Lukács 13,32). Amint azonban terjed a szóbeszéd dunk mi?
Jézusról, Heródes egyre jobban szeretne találkozni
vele. (Végül Jézus bírósági tárgyalásakor kerül sor erre a találkozásra.)
János lefejezésének tragédiájából egyetlen jó dolog származik. Bár Kereszte-
lő János tanítványai közül néhányan már csatlakoztak Jézushoz, János kivégzése | !49
után még többen kezdik követni őt.
Lukács 16 | Két világ: Ki jár jobban végül, a gazdag ember vagy Lázár?
16,13 ‫״‬Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak."
Fennmaradt egy történet Joseph Schneerson rabbiról, aki az orosz kommunizmus

korai időszakában a haszidizmus egyik vezetője volt. A hitéért üldözött rabbi hosz-
szú időt töltött börtönben. 1927-ben egy reggel, miközben éppen egy leningrádi
zsinagógában imádkozott, a titkosrendőrség rárontott és letartóztatta. Elvitték a
rendőrségre, ahol kényszerrel próbálták rávenni, hogy fejezze be vallási tevékeny-
ségét. Ő azonban nem volt erre hajlandó.
A vallatótiszt pisztolyt szegezett a fejéhez, és így szólt: ‫״‬Ez a kis játékszer sok
embert rávett már, hogy meggondolja magát." Schneerson rabbi így válaszolt: ‫״‬Ez
a kis játékszer csak azokat képes megfélemlíteni, akiknek sok istenük van, de csak
egy világuk. Nekem egy Istenem, de két világom van, ezért nem ijedek meg ettől
a játékszertől.”
A ‫״‬két világ”, vagyis a kétféle királyság témája gyakran felbukkan Jézus tanítá-
sában. Az ebben a fejezetben olvasható történetek éles határvonalat húznak a két
világ közé. ‫״‬Mert ami az emberek előtt magasztos, Isten előtt utálatos” - mondja
Jézus, amikor az első példázatot magyarázza (1-15. vers).
Az igazi hősök
A második példázat, amely a gazdag emberről és Lázárról, a koldusról szól, a két
világ közötti értékrendbeli különbséget emeli ki. A gazdag ember bőségben él a
földön, de nem törődik az örök élettel, ezért halála után pokolra kerül. Eközben
az éhhalál küszöbén élő koldus, akinek az élete az e
világi mérce szerint teljes kudarc, örök jutalmat nyer. Létkérdések
Ezek a történetek olyan hallgatóság előtt hang-
zottak el, amelynek hagyománya tele van gazdag Hogyan értékelnénk ön-
patriarchákkal, erős királyokkal és győzedelmes magunkat a világ szerinti
hősökkel. Jézus azt a fordított értékrendet hangsú- siker és kudarc mércéje
lyozza, amely Isten országát jellemzi. Azoknak, akik alapján? Mi lenne, ha
Jézus mércéjét alkalmaz-
kevéssé számítanak ebben a világban (a szegények,
nánk magunkra?
az üldözöttek - a Lázárhoz hasonlók), Isten előtt
nagy megbecsülésben lehet részük. Jézus úgy mutatja be a láthatatlan világot,
mint azt a helyet, ahová érdemes befektetni a jövő érdekében, és ahol érdemes
kincseket gyűjteni az eljövendő életre.
!50 1 Jézus kérdése élesen szembeállítja a két világot: ‫״‬Mert mit használ az embernek,
ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Máté 16,26)
Lukács 12 ‫ ן‬Jézus tanítása a pénzről: Titokzatos hatalommal bíró erő
12,34 ‫״‬Mert ahol a ti kincsetek van, o tt lesz a ti szívetek is."
Jézusnak több mondanivalója van a pénzről, mint szinte bármely más témáról.
Szavai mégis sok fejtörést okoznak a keresztények számára még kétezer év után
is. Ennek egyik oka, hogy Jézus ritkán ad ‫״‬gyakorlati" tanácsokat. Kerüli az ál-
lásfoglalást konkrét gazdasági kérdésekkel kapcsolatban, és - ahogy ebből a
fejezetből is kiderül - nem hajlandó személyes pénzügyi vitákba bonyolódni. Jé-
zus elsődlegesen a lelki élettel összefüggésben vizsgálja a pénz és az anyagiak
kérdését.
Egy lelkész az alábbi három kérdésre szűkíti a pénzügyek témáját:
1. Miként szereztük? (Tapad-e hozzá igazságtalanság, csalás vagy a szegé-
nyék elnyomása?)
2. Mit teszünk vele? (Halmozzuk? Kihasználunk vele másokat? Fölösleges lu-
xusra pazaroljuk?)
3. Mit tesz a pénz velünk?
Bár Jézus mindhárom témát érinti, leginkább az utolsó kérdésre koncentrál.
Szavai szerint a pénz olyan, mint a bálvány. Hatalmában tarthatja és irányíthatja
az ember életét, miközben elvonja a figyelm ét Istenről. Jézus azt ajánlja köve-
tőinek, hogy törjenek ki a pénz hatalmából, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy
minden vagyonukról le kell mondaniuk.
Mennyi az elég?
A 12. fejezet jól summázza, miként viszonyul Jézus a pénzhez: ‫״‬A ti Atyátok pe-
dig tudja, hogy szükségetek van ezekre [ti. ételre, italra és ruházatra].” Jézus
nem ítéli el az anyagi javak birtoklását, ugyanakkor határozottan figyelmeztet
arra, hogy ne ettől várjuk jövőnk biztonságát. A gazdag ember példázata is arra
utal, hogy a pénz nem oldja meg az élet végső problémáit. A gazdag ember
semmi hasznát nem vette vagyonának a halála éjszakáján.
Jézus arra biztatja hallgatóit, hogy Isten országának kincseit keressék, mert
ez a kincs hasznukra lesz ebben az életben, de a következőben is. ‫״‬Ne aggodal-
maskodjatok" - mondja. Bízzatok Istenben, ő gondoskodik alapvető szükségle-
teltekről.
Ezt hangsúlyozza az Ószövetség leggazdagabb emberéről, Salamon királyról
szóló példázata is. Salamon király hősnek számít a legtöbb zsidó szemében. Jé-
zus azonban egészen más megvilágításban látja őt: Salamon fényűző pompája - | ‫ ן‬5‫ן‬
amely már réges-rég elporladt - semmivel sem volt lenyűgözőbb, mint bármely
MEGLEPŐ MESSIÁS
közönséges mezei virág szépsége. Jobb Istenben

LétKérdések
bízni, aki elhalmozza gondoskodásával az egész
földet, mint azzal tölteni egész életünket, hogy a
Hogyan egyeztethető
pénz és az anyagi javak m iatt aggódjunk.
össze Jézus tanítása
azzal, am it a modern
társadalom hangoztat
az anyagi biztonsággal
kapcsolatban?
MEGLEPŐ ΜES S I A S
Lukács 18 A társadalom peremén: Csak annak sikerülhet, aki megpróbálja
18,13 ‫״‬A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni,
hanem a mellét verve így szólt: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek."
A Lukács 18-ban olvasható történetek középpontjában a társadalom perifériáján

élő emberek állnak: jogfosztott özvegyasszony, megvetett vámszedő, kisgyerekek,
vak koldus. Felbukkan egy gazdag ifjú is, de mint negatív példa, akárcsak a legtöbb
vagyonos ember, aki Jézust körülvette.
Még Jézus legközelebbi tanítványai is nehezen fogadják el azt a tanítását,
hogy a pénz súlyos veszélyt jelent. Jézus arra figyelmeztet, hogy a gazdagság
távol tarthatja az embert Isten országától, mert arra kísérti, hogy Isten helyett
önmagában bízzon. A farizeus és a vámszedő példázata is megerősíti ezt az
igazságot. Nemcsak a gazdagság, de a büszkeség és az önteltség minden fór-
mája is eltávolíthat minket Istentől.
Az én legyőzése
Akár a ‫״‬szentségre" való törekvés is az ellenkező hatást válthatja ki, ha lelki gőghöz
és a felsőbbrendűség érzéséhez vezet. Minden emberben o tt lappang a gyógyítha-
tatlan hajlam, hogy saját egoját táplálja, és elbizakodottá váljon. Az Istenhez vezető
út, mondja Jézus, éppen ennek az ellenkezője: bízz Istenben, mint egy kisgyerek,
ismerd be, ha hibáztál, és tartsd távol magad a rossztól.
Már a fejezet legelső története elárulja a valódi siker titkát, Ez a példázat a
fáradhatatlan imádkozásról szól. A kitartó özvegyasszony sok csalódást és nyíl-
vánvaló igazságtalanságot elszenved, mire a bíró
végre teljesíti kérését. Hasonlóképpen - vetíti ki LétKérdések
hallgatóságára az üzenetet Jézus - bárki átmehet
olyan sivár időszakokon, amikor úgy tűnik, mintha Életünk m ely területén
Isten figyelmen kívül hagyná szíve vágyait. Végül jelenti számunkra a lég-
azonban maga Isten rendezi a számlát. Akinek a nagyobb kísértést, hogy
nehéz időkben sem inog meg a hite, megláthatja, elbizakodottá váljunk?
. . . ... Hogyan távolíthat el ez a
amint az igazság helyreáll. , . , .
hajam stento ?
V Á L A S Z O K J É Z U S N A K
Lukács 15 I ,-®bilincselő történetek:

I
3 Jézus példázatai mély igazságokat fejeznek ki
15,32 ‫ ״‬Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a te testvéred meghalt és fel-

támadott, elveszett és megtaláltatott."
Jézus egyszerű, a hétköznapi életből vett képeket használva fejez ki lelki igazságo-
kát, miközben lebilincseli hallgatói figyelmét. Példázatai azokból is elismerést vál-
tanak ki, akik nem fogékonyak azok lelki üzenete iránt. A legismertebb történetek
némelyike Lukács evangéliumában található.
A 15. fejezet három példázata olyan érzéseket kavar fel, amelyek a veszteséggel
állnak kapcsolatban. A pásztor elkeseredett igyekezettel járja be a hegyvidéket,
hogy megtalálja az elveszett juhot. Az asszony képes felforgatni az egész házat
egyetlen elveszített ezüst pénzérme miatt. A tékozló fiú megveti a kényelmes éle-
tét, amelyben apja házában része van, míg végül az éhhalál határán a disznók vá-
lyúja mellett köt ki. Jézus példázatai néhány rövid mondatban felszínre hozzák a
veszteség és a lelkiismeret-furdalás érzését, amely mindannyiunkban o tt szunnyad.
Boldog befejezés
Mindhárom történet hasonló módon zárul: a szomorúságot felváltja a túláradó
öröm, amely kitörő ünneplésbe torkollik. Minden példázat Istennek a szükségben
lévők iránti korlátlan szeretetére mutat rá. Isten készen áll arra, hogy megbocsás-
són mindazoknak, akik hozzá kiáltanak.
A tékozló fiú példázata valójában két testvér történetét beszéli el, akik közül az
egyik felelőtlenül viselkedik, míg a másik keményen dolgozik. Az egyik eltékozolja
az életét, és megalázott állapotban tér haza, a má-
sík azonban büszkeségében nem hajlandó megün- Létkérdések
nepelni testvére hazatérését. A példázat azzal ér
véget, hogy míg odabent a házban az egyik testvér Elvesztettünk-e már va-
családi körben, örömmel ünnepel, a bátyja odakint lamit, ami igazán fontos
várakozik keserűen, és nem akar megbocsátani. Va- volt számunkra? Megta-
láltuk-e később?
jón melyik fiú volt az igazán elveszett?
Jézus kérdése élesen szembeállítja a két világot: ‫״‬Mert mit használ az embernek,
ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Máté 16,26)
1541
János 6 I Az élet ker,yere:

I Jézus jóllakatja (majd később magára haragítja) a töm eget
6,66 ‫ ״‬E ttő l fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem já rta k vele
többé."
A feltámadást leszámítva Jézus egyetlen csodatétele, amelyről mind a négy evan-

(lélium beszámol, az ötezer ember megvendégelése, amikor Jézus néhány árpake-
nyérrel és hallal jóllakatja a tömeget.
János leírja, milyen hatással volt ez a csodatétel azokra az egyszerű emberekre,
akik ennek tanúi voltak. Jézus hatalma annyira elkápráztatja őket, hogy királlyá
akarják őt koronázni. Amikor azonban Jézus kicsúszik a kezeik közül, az állhatatos
tajongók csónakokba szállnak és áthajóznak a tavon, hogy utolérjék őt.
Másnap, amikor Jézus találkozik az őt kereső sokasággal, így figyelmezteti
őket: ‫״‬Bizony, bizony, mondom néktek, nem azért kerestek engem, m ert jeleket
!.ittatok, hanem azért, mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok. Ne veszendő
!'lédéiért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az
I mberfia ad majd nektek."
Kemény eledel
I zt hallva, zsidó hallgatóságának bizonyára az ju to tt eszébe, amikor Mózes idejé-
I>en őseik az égből hulló mannát ették, Jézus azonban olyan eledelről beszél, amely
megváltoztatja az emberek életét. Ez pedig nem más, mint ő maga, aki mint az ‫״‬élet
kenyere” minden más eledelnél bőségesebben táplálja népét.
A szenzációra éhes tömegeket azonban jobban érdekli a fizikai látványosság,
mint a lelki igazság. Ami ezután történik, kétségtelenül ezt erősíti meg. Miközben
Jézus a kenyérszaporítás csodájának spirituális jelentését fejtegeti, az emberek
maradék lelkesedése is lelohad. A tömegben egyre nő a nyugtalanság, majd az
ellenséges indulat. Jézus ünnepélyes bejelentését - ‫״‬Én vagyok az élő kenyér,
.!mely a mennyből szállt le" - nem tudják össze-
egyeztetni azzal, hogy ő csupán egy környékbeli Létkérdések
lakos, akinek apját és anyját jól ismerik.
Éreztünk-e m ár haragot
Jézus iránt? Miért?
1155
I Ellentétes pólusok:
Márk 7
I Jézus íázba hozza a népet, és feldühíti a farizeusokat
7,18 ‫ ״‬Ti is ennyire értetlenek vagytok? Nem értitek, hogy ami kívülről megy
be az emberbe, az nem teheti tisztátalanná?"
Bár a sokaság néha nehezen fogadja be Jézus tanítását, legalább addig, amíg a
betegeket gyógyítja, o tt tolonganak körülötte. A vallási és politikai elit élesen szem-
behelyezkedik Jézussal, azt azonban képtelenek megakadályozni, hogy magával
ragadja az egyszerű embereket. Különösen a farizeusok fáradoznak azon, hogy
csapdába csalják Jézust, és valami olyan vétségen kapják, ami miatt a nép - vagy
a kormányzat - ellene fordul.
A szigorú vallásosságukról ismert farizeusok buzgón igyekeznek megtartani az
ószövetségi törvényeket, Jézus azonban átlát kegyeskedő viselkedésükön. Sze-
műkre veti, hogy csupán a külsőségekre figyelnek, miközben elhanyagolják a belül-
ről fakadó, sokkalta nagyobb veszélyeket.
Céltévesztés
Jézus meglepően élesen reagál a farizeusok törvényeskedő magatartására. Ami-
kor a szabályok aprólékos megtartására helyezik a hangsúlyt, az evangélium lénye-
gi üzenetét veszítik szem elől. A törvény aprólékos megtartásának látványos külső-
ségei senkit sem visznek közelebb Istenhez, inkább önteltséghez, klikkesedéshez
és önigazultsághoz vezetnek.
Jézus leleplezi a farizeusok képmutatásét, amikor a szombat szent napján nyilvá-
nosan betegeket gyógyít. Tisztában van vele, hogy ezzel mennyire megbotránkoz-
tatja a szigorú farizeusokat, mégis megteszi, hangsúlyozva ezzel, hogy a szenvedők
iránti együttérzés fontosabb, mint a hagyomány.
Nyilvánvaló, hogy a farizeusokat jobban érdekli a
Létkérdések
szabályok megtartása, mint a betegek gyógyulása.
Jézus kérdése élesen szembeállítja a két világot: Hogyan különböztet-
‫״‬Mert mit használ az embernek, ha az egész világot jü k meg egymástól a
megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Máté 16,26) jelentéktelen szabályokat
azoktól az elvárásoktól,
amelyek Isten szemében
valóban fontosak?
V A L A 5 Z 0 K J ÉZ USN A K
Máté 18 j Kötelékektől szabadon: Miért káros a törvényeskedés'?
18,35 ‫״‬így tesz majd az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem
bocsátótok, mindenki az ő atyjafiának."
A törvényeskedők, azok az emberek, akik szigorúan ügyelnek a vallási előírá-

,,ok betartására, első pillantásra jó úton járnak. Jézus azonban a törvény betűjé-
hez való merev ragaszkodás veszélyeire hívja fel a figyelmet. Különös módon, a
lörvényeskedő magatartás lealacsonyítja az ember istenképét. Ha egy szigorú tör-
vónygyűjtemény minden előírását sikerül megtartanunk, elbizakodottá válhatunk,
és úgy érezhetjük, hogy saját erőfeszítéseinkkel kivívhatjuk Isten elismerését.
Jézus ellenségei, a farizeusok, és barátai, a tanítványok egyaránt ragaszkodnak
<1 szabályok pontos listájához, hogy úgy érezhessék, teljesítették Istennel szembeni
kötelezettségüket. Ez azonban önelégültséghez vezet, figyelmeztet Jézus. Soha
nem növünk ki abból, hogy szükségünk van Istenre. Lelki értelemben csakis akkor
maradhatunk életben, ha állandóan Isten irgalmára és erejére bízzuk magunkat.
A megbocsátás matematikája
Megmosolyogtató, amint Jézus tanítványa, Péter szinte matematikai képletté akarja
1‫■׳‬egyszerűsíteni a megbocsátást: Lássuk csak, pontosan hányszor is kell megbo-
I sátánom? Hatszor? Hétszer? (21. vers) Jézus elhárítja a kérdést, és egy megrendítő
lörténetet mond el Isten megbocsátásáról, amely rácáfol minden matematikai ér-
velésre.
A farizeusok hasonló lelkülettel fordulnak Jézushoz, amikor a 19. fejezetben a
házassági elválás szabályairól akarnak vitatkozni vele. Ő ekkor sem azt a választ
adja, amelyet hallani szeretnének tőle. Inkább a házasság örök alapelveire mutat rá.
Később, a 19. fejezetben, Jézus nem azt kéri a
gazdag embertől, hogy adja oda vagyonának egy LétKérdések
bizonyos százalékát, hanem azt, hogy adjon oda
mindent. Jézus a házasságtörés kérdését sem szűkí- Jelentett-e már ne-
II le a szexuális hűtlenségre, hanem a kéjsóvársággal hézséget számunkra,
hogy megbocsássunk
és a gondolatban elkövetett paráznasággal hozza
valakinek, aki többször
összefüggésbe. Gyilkosság? Csírájában már a harag
is elkövette ugyanazt a
is hordozhat gyilkos indulatokat.
vétket ellenünk?
Röviden szólva, Jézus ellenáll a törvényeskedés
minden formájának és minden érdemszerző emberi igyekezetnek. Az egyedüli ér-
dem Istené. A törvényeskedőket leginkább az a veszély fenyegeti, hogy szem elől | !57
lévesztik Isten kegyelmét, amelyet Isten ingyen ajándékként ad az embernek.
János 10 | Nincsenek titk o k : Jézus küldetésben jár
10,24 ‫ ״‬Ekkor körülvették a zsidók, és így szóltak hozzá: »Meddig tartasz

még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd
meg nekünk nyíltan!«”
Írók, tudósok vagy filmkészítők rendszeresen új kérdésekkel - vagy a régi, jól ismert
kérdésekkel - állnak elő Jézus kilétével és identitásával kapcsolatban. Műveikben
néha úgy tüntetik fel őt, mint aki kábán bolyong a földön, miközben azon tűnődik,
vajon miért is jö tt erre a világra, és mit kellene itt elvégeznie.
Semmi sem állhatna ennél távolabb attól az ábrázolástól, ahogyan János, Jézus
legközelebbi barátja beszél Jézusról. János szerint Jézus határozott küldetésben
járt, és pontosan tudta, mit kell véghezvinnie a földön. János egyértelműen meg-
fogalmazza írásának célját: azt akarja, hogy az emberek higgyenek Jézusban, a
Messiásban (20,31). Evangéliumában céltudatosan választja ki Jézus életének ese-
ményeit, hogy bemutassa, ki volt Jézus valójában.
Izrael pásztora
‫״‬Én vagyok az ajtó”, ‫״‬Én vagyok a jó pásztor" - mondja Jézus a 10. fejezetben.
Azoknak a zsidóknak, akik fültanúi voltak ezeknek a szavaknak, kétségtelenül az
olyan ószövetségi királyok juthattak eszükbe, mint Dávid, akiket szívesen tekin-
tettek Izrael pásztorainak. A mai pásztorokkal ellentétben, akik kutyákkal terelik a
nyájat, Jézus korában a pásztorok a nyáj előtt haladtak, hívogatva a juhokat, hogy
kövessék őket. A juhok pedig csak ismerős hangot követtek.
Az Ószövetség Istent ‫״‬Izrael pásztorának” nevezi (Zsoltárok 80,2). Amikor Jé-
zus azt állítja magáról, hogy ő a jó pásztor, jogot
formál magának arra, hogy ő vezesse a nyájat, ame- Lét Kérdések
lyért kész meghalni is. Amikor egyesek nyíltan pro-
vokálják: ‫״‬Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk Mit je le n t számunkra az,
nyíltan”, Jézus hasonló nyíltsággal válaszol: ‫״‬Én és hogy Jézus Isten, nem
az Atya egy vagyunk.” (30. vers) csupán ember?
A vallásos zsidók, akik nagyon is jól értik Jézus
szavait, köveket ragadnak, hogy istenkáromlásért kivégezzék őt. Még ez az ellensé-
ges fogadtatás sem éri azonban váratlanul Jézust. Számít az ellenállásra, sőt arra is,
hogy az életére törnek. Ahogy mondja, a jó pásztor, ellentétben a béressel, ‫״‬életét
adja a juhokért”. Ebből a fejezetből kiderül, miért ezt az utat választja.
158
Márk 8 | Fordulópont: Nem ilyen Messiásra számítottak
8,31 ‫ ״‬És tanítani kezdte őket arra, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie.
A 8 . fejezetben Jézus szemrehányóan kérdezi tanítványaitól: ‫״‬Van szemetek, és

mégsem láttok, fületek is van, és mégsem hallotok? Nem is emlékeztek?” Saját sze-
műkkel látták, amint jóllakatja az ötezer majd a négyezer embert, mégis a követke-
ző étkezésük miatt aggódnak.
Nehézkes felfogásuk ellenére a tanítványok megértettek valami fontos dolgot
Jézussal kapcsolatban. A tömeg hol Illés próféta, hol Keresztelő János reinkarnáci-
óját látja benne, Péter azonban bártan kijelenti, hogy Jézus a ‫״‬Krisztus", a próféták
által régóta megjövendölt Messiás (29. vers).
Lehetetlen eléggé hangsúlyozni, mekkora jelentőséggel bírt az I. századi zsidó-
ség számára a Krisztus szó. Több évszázada idegen elnyomás alatt élnek, és egyet-
len reménységük a Messiás, aki majd dicsőségre vezeti népüket. Máté 16,17-19 fel-
jegyzi, hogy Jézust örömmel tölti el Péter spontán kijelentése, és alaposan meg is
dicséri érte.
Péter legfényesebb pillanatát azonban hamarosan a leggyalázatosabb pillanat
követi - néhány bekezdéssel később Jézus a Sátánnal azonosítja őt. Az, ami a két
jelenet között történik, fontos fordulópontot jelent Jézus élettörténetében.
Küldetése, hogy másokért meghaljon

Péter és a többi tanítvány számára a messiási küldetés egyet jelent a gazdagsággal,
a hírnévvel és a politikai hatalommal. Éppen ezekkel a kísértésekkel kell Jézusnak
egész szolgálata során megküzdenie. Jézus jól tudja, hogy az igazi Messiásra meg-
vetés, megaláztatás, szenvedés és végül halál vár, Ő az a szenvedő szolga, akiről
Ézsaiás prófétáit. Élete Jeruzsálemben a kereszten
ér majd véget, ami inkább a szégyen jelképe, sem- LétKérdések
m inta dicsőségé.
Péternek még sok mindent meg kell értenie Jé- Ha valaki nekünk sze-
zus küldetésével kapcsolatban. Mivel nem érti a gezné a kérdést, hogy
kicsoda Jézus, m it vála-
Messiás végső célját, megpróbálja rábírni Jézust,
szólnánk?
hogy kerülje el a szenvedést. Jézus ezért fordul vele
élesen szembe. Ettől a pillanattól kezdve - mintegy stratégiai fordulattal - elhagyja
Galileát, és a főváros, Jeruzsálem felé veszi az irányt, hogy szembenézzen sorsával.
1159
Akik lassan tanulnak: Nem túl ígéretes társaság
9,19 ‫ ״‬Meddig szén ved lek még titeket?"
Jézus tanítványai eleinte nem állnak a helyzet magaslatán. Leginkább az értetlen-

ség jellemzi őket: ‫״‬Ti is ennyire értetlenek vagytok?” - kérdezi tőlük Jézus több
alkalommal is. A 9. fejezetben úgy látjuk a tanítványokat, mint akik elügyetlenkedik
egy beteg meggyógyítását, félreértik Jézus egyértelmű kijelentését hamarosan
bekövetkező haláláról és feltámadásáról, és azon civakodnak, hogy melyikük a na-
gyobb, sőt, azt akarják, hogy Jézus állítsa le egy másik tanítvány munkálkodását.
Egyértelmű, hogy nem értik Jézus küldetésének lényegét.
A tanítványok minden gyarlósága ellenére Jézus arra szánja idejének nagy ré-
szét, hogy felkészítse őket munkája folytatására, amikor ő már nem lesz köztük.
Mit kezdenek a tanítványok a rájuk szegeződő egyre nagyobb figyelemmel? Ha
lehet, még értetlenebbnek bizonyulnak. Amikor Jézus a közelgő haláláról beszél,
a tanítványok vagy nem értik, vagy ostobán tiltakoznak. Néha azon civakodnak,
melyikük érdemli a legmagasabb tisztséget. Nyilvánvaló, hogy nem értik a körű-
lőttük zajló, rendkívüli eseményeket. Röviden szólva, a tanítványokban - ahogy
mindannyiunkban - a jó és a rossz elválaszthatatlanul összefonódik.
Jézus letartóztatása után a nyomatékos hűségfogadalmak ellenére a tanítvá-
nyok csendesen és megszégyenülve visszahúzódnak, magára hagyva őt a legvál-
ságosabb pillanatokban.
Döntő fordulat
Történik azonban valami, ami döntő változást ered- Létkérdések
ményez a tanítványokban: Jézus feltámadása, mint
A 9. fejezetben a tanítvá-
a tűz, úgy járja át az életüket. Úgy tűnik, hogy ez
nyok életének mélységei
után a hihetetlen esemény után a hosszú, türelmes
és magaslatai egyaránt
tanítás végre meghozza gyümölcsét.
megjelennek. Vajon m it
Megdöbbentő változás megy végbe a tanítvá- mutatna a m i lelki fejlődé-
nyok viselkedésében, Jézus feltámadásának egyik sünk grafikonja?
legmegragadóbb bizonyítékát láthatjuk, ha össze-
hasonlítjuk Márk evangéliumának megriadt tanítványait Az apostolok cselekedete-
inek bátor, magabiztos apostolaival. Ez utóbbiban az ősegyház nagyívű fejlődését
követhetjük nyomon, amelynek két meghatározó vezetője - különös módon - ép-
pen az a Péter és János, aki a legkeményebb feddést kapta egykor Jézustól.
1601
Lukács 10 I Va|ószínűtlen küldetés:

υ IA misszionáriusok belekóstolnak Jézus hatalmába
10,17 ‫ ״‬Mikor a hetvenkét tanítvány visszatért, örömmel jelentette: »Uram,

még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre!«"
Földrengésszerű változás söpör végig ezen a fejezeten. Mikor Jézus kiküldi hét-
venkét tanítványát, nem hallgat a lehetséges veszélyekről sem, ‫״‬Menjetek el! íme,
elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé” - mondja nekik. Végül egy ti-
tokzatos intelmet köt a lelkűkre: ‫״‬Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket
elutasít, engem utasít el..." Ekkor az újoncok végre elindulnak fontos és veszélyes
küldetésükre.
A következő jelenetben, amikor a hetvenkét tanítvány visszatér, Jézus túláradó
örömmel fogadja őket. Sehol másutt az evangéliumokban nem látjuk Jézust eny-
nyíre boldognak, A tőle megszokott óvatosságot itt az örvendezés hangja váltja
fel. A veszélyes küldetés sikerrel járt a hegyvidéken, és Jézus hatalmas áttörést
ünnepelhet a hetvenkét tanítvánnyal együtt.
Ami Jézusból ujjongást vált ki

Jézus ünnepélyesen kijelenti, hogy azért jö tt a földre, hogy megalapítsa az egy-
házat, a hívők közösségét, amely majd továbbviszi akaratát az ő eltávozása után.
Míg a hetvenkét tanítvány Júdea gyalogútjait járja bekopogtatva a házakba, hogy
hírül vigyék a Messiás evangéliumát és betegeket gyógyítsanak, Jézus a színfalak
mögötti történéseket figyeli: a Sátán mint valami villámlás, alázuhan a mennyből.
Jézus saját küldetése - sőt, az élete - ölt testet ebben a hetvenkét egyszerű ember-
ben, akik kozmikus győzelmet aratnak.
A hatalom könnyen az ember fejébe száll, kü- LétKérdések
lönösen akkor, ha korábban soha nem volt része
benne. A tanítványok, akik közül a legtöbben egy- Érezzük-e, hogy Jézus
szerű parasztemberek és halászok, elragadtatással élete megjelenik ben-
fedezik fel spirituális hatalmukat. Jézus arra inti őket, nünk? De vajon hogyan?
hogy tartsák ezt szem előtt: üdvösségük - az a tény,
hogy nevük fel van írva a mennyben - minden hatalomnál fontosabb. (A Biblia
gyakran tesz említést egy mennyei könyvről, amelyben mindenkinek a neve fel van
jegyezve, aki Isten népéhez tartozik. Lásd Dániel 12,1 és Jelenések 3,5.)
VÁLASZOK JÉZUSNAK
Márk 10 Szolgáló vezetés: Az üzenet, amelyet senki sem hall szívesen
10,45 ‫״‬Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő
szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."
Jézus nem kecsegteti a tanítványokat hamis ígéretekkel. Egyértelműen és világo-

san kijelenti, hogy követésének nagy éra van.
Népszerűségének csúcsán, mikor tolong körülötte a sokaság, Jézus közelgő
szenvedéséről és haláláról beszél. Ez alaposan összezavarja a tanítványokat, akik-
nek a Messiásról alkotott elképzeléséhez nem illik ez a sötét kép. Nagy fokú érzé-
ketlenségről árulkodik, hogy még ekkor is kicsinyes vitákba bocsátkoznak arról,
hogy ki a nagyobb. Mintha képtelenek lennének felfogni azt az üzenetet, amelyet
Jézus többször is türelmesen elismétel: az ő országában az a legnagyobb, aki má-
soknak szolgál.
Szokatlan módszerek
Bármilyen sokszor beszélt is Jézus a kereszt útjáról, úgy tűnik, nem sok foganatja
volt. Szokatlan módszerrel toborzott követőket a királyságába. Olyan kifejezéseket
használt, mint kereszt vagy rabszolga, mintha csak napjainkban egy tengerészgya-
logos-toborzáson amputált hadirokkantak és halott katonák képeit mutogatnák. A
kereszt mint kivégzőeszköz képe hogy is illeszkedne az eljövendő királyságról szóló
nemzeti álomképhez?
Nemhogy a bámészkodó tömeg, de még Jézus közvetlen tanítványai sem vol-
tak felkészülve arra a királyságra, amelynek követelményei túl kemények, jutalma
pedig meglehetősen homályos.
Bár valahányszor Jézus említést tesz a haláláról, LétKérdések
a feltámadását is kilátásba helyezi, a tanítványok
azonban nem értik, miről beszél, egészen addig, Mit jelent számunkra a
amíg mindez valóban megtörténik, és találkoznak a kereszthordozás és Jézus
feltámadt Jézussal. követése?
VÁLASZOK JÉZUSNAK
Fokozódó ellenállás: Φ
Márk 11 £'fit
A tömeg egy pillanatra ünnepli Jézust, majd hátat fordít neki
11,18 ‫״‬Meghallották ezt a főpapok és az írástudók, és keresték a módját, ho-

gyári veszítsék el. Féltek ugyanis tőle, m ert tanítása magával ragadta
az egész sokaságot."
A Jeruzsálembe való bevonulás azon ritka pillanat Jézus életében, amikor hagy-
ja, hogy a tömeg üdvrivalgással fogadja. Korábban mindig palástolta kilétét, és
elrejtőzött a sokaság elől, amely királlyá akarta őt koronázni. A virágvasárnapi
győzelmes bevonulás alkalmával azonban elfogadja, hogy mint az igazi Messiást
köszöntsék.
Győzelmes bevonulás
Ez a bevonulás meglehetősen szegényes a rómaiak ünnepi pompájához képest,
hiszen Jézus szamárháton vonul be a városba, nem pedig aranyozott harci kocsin.
A próféták által megjövendölt esemény azonban mély jelentéssel bír a zsidóság
számára. Jézus ezzel nyíltan kihirdeti magáról, hogy ő a Messiás, és ünnepi bevo-
nulása egész Jeruzsálemet lázba hozza,
A vallási vezetők a vészharangot kongatják, és még a rómaiak is felfigyelnek arra
az emberre, aki királynak mondja magát. A következő néhány fejezet bemutatja,
milyen tragikusan rövid életűnek bizonyul ez a nagy népszerűség.
Jézus életének utolsó néhány hetében egyre fokozódik a feszültség, ami a
templomban történt drámai konfrontációból is érezhető. Az ószövetségi próféták
szellemében Jézus rablóknak nevezi a kapzsi, haszonra éhes árusokat, és erőszak-
kai kikergeti őket a templomból.
Jézus meg sem próbálja tompítani üzenetének élét. Éppen ellenkezőleg, kitér
a számonkérés elől, és nem árulja el, mi jogosítja föl az agresszív fellépésre. A pél-
dázat, amelyet ekkor mond a terméketlen fügefáról,
szándékosan provokatívnak tűnik ( 12 ,1- 12 ). Úgy utal w íw & s............ .............. 1
LétKérdések
ebben magára, mint az utolsó esélyre, Isten utolsó
próbálkozására, hogy áttörje az emberek makacs Miként tudunk azonosulni
ellenállását, Jézus érzéseivel, amelyek
A harcvonalak élesen kirajzolódnak. Az egyik ezekben a történetekben
oldalon Jézus áll, akinek biztonságát csupán széles kirajzolódnak?
körű népszerűsége jelenti. A másik oldalon a vallási
és a politikai vezetők állnak, akik fenyegetőnek érzik Jézus radikális felhívását, ezért
elhatározzák, hogy csapdába csalják őt, és szembefordítják vele a tömeget. h63
VÁLASZOK JÉZUSNAK
csalás: Különféle csoportok próbálják csapdába csalni Jézust
12,37 ‫״‬A nagy sokaság szívesen hallgatta ő t"
Márk a következő megfigyelést jegyzi fel Jézus ellenségeiről: ‫״‬Ekkor szerették volna
elfogni őt, de féltek a sokaságtól. Rájöttek ugyanis, hogy róluk mondta a példáza-
tót.” (12. vers) A 12. fejezet hátralévő részében különféle csoportok képviselői fér-
köznek Jézus közelébe, hogy tőrbe csalják őt, és lerombolják népszerűségét.
Először egy politikai párt képviselői mennek oda hozzá. Kezdetben cinikusan
bókolnak Jézusnak, majd feltesznek neki egy cseles kérdést az adófizetéssel kap-
csolatban. Ha Jézus azt mondja, hogy a zsidók fizessenek adót, elveszítheti nép-
szerűségét, hiszen a zsidóság megvetéssel tekintett a római megszálló erőkre,
amelyek ellenőrzésük alatt tartják az ország kormányzását. Ha azonban azt mond-
ja, hogy ne fizessenek adót, azzal vádolhatják, hogy törvényszegésre buzdít.
Ezután egy kicsiny, de annál befolyásosabb vallási csoport próbálja egy teoló-
giai kérdéssel sarokba szorítani Jézust. A szadduceusok, akik nem hisznek a halál
utáni életben, bonyolult feladvánnyal állnak elő.
Jézus elhárítja a támadásokat

Végül Jézus állandó ellenfelei, a farizeusok következnek a sorban. A korabeli rabbik
Mózes törvényében hatszáztizenhárom parancsolatot számoltak össze, és a külön-
féle irányzatokat képviselő csoportok azon vitatkoztak, melyek a legfontosabbak
ezek közül. Egy törvénytudó arra kéri Jézust, nevezze meg, melyik a legfontosabb
parancsolat. Jól tudta, hogy bármelyik mellett döntsön is Jézus, valamelyik jelen
lévő csoport képviselői ezt biztosan támadásnak
veszik majd. ‫ ו‬él Kérdések
Jézus olyan lenyűgözően hárítja el a támadást,
hogy Márk így összegzi a történteket: ‫״‬És többé sen- Mit tanulhatunk abból,
ki sem merte őt megkérdézni.” Éleselméjűség, szel- ahogyan Jézus az ellen-
lemesség és józan ész úgy ötvöződik válaszaiban, feleivel bánik?
hogy kihívói minduntalan alulmaradnak és szóhoz
sem jutnak.
Ezekben a csatározásokban Jézus meg sem próbálja kibékíteni ellenfeleit. In-
kább arra használja ezeket a konfliktusokat, hogy óva intse tanítványait és a soka-
ságot ellenfeleitől, akiknek dühe egyre fokozódik.
164
V A L A S Z 0 K J É Z US NA K
Márk 13 | A rettenetes nap: Mire számítsunk az idők végén?
13,33 ‫ ״‬Vigyázzatok, legyetek ébren, m ert nem tudjátok, m ikor jön el az az

idő!".
Ha előreugrunk néhány napot a húsvéti események történetében, láthatjuk, amint

a római katonák Jézust megkötözve viszik a vesztőhely felé. Nyomában hisztériku-
san zokogó asszonyok csoportja. Jézus hirtelen megfordul, és a következő szavak-
kai csendesíti le őket: ‫״‬Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat
és gyermekeiteket sirassátok... Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi történik a szá-
rázzál?” (Lukács 23,28.31)
Amint a 13. fejezet komor jövendöléseiből is kiderül, Jézus tisztában van vele,
hogy az Isten országa ellen folytatott háború nem ér véget az ő halálával. A go-
noszság erői egyre fokozzák támadásukat, amíg - a lázadás utolsó nagy rohama
után - Isten helyreállítja a földet.
Ez a fejezet az ószövetségi próféták szavait visszhangozza. Az idők végén Isten
mindenről lerántja a leplet, és amikor Jézus visszatér, ő maga is új formában jelenik
meg: immár nem magatehetetlen csecsemőként a jászolban, nem is keresztfára
szögezve, hanem mint az Emberfia, aki ‫״‬eljön a felhőkön, nagy hatalommal és di-
csőséggel.”
Mikor jön el a vég?

Jézus néhány rettenetes próféciája Kr. u. 70-ben beteljesedett, amikor a római
hadseregek lerombolták Jeruzsálem falait, és elpusztították Heródes templomát
- azt a templomot, amelyet a tanítványok lenyűgözve szemléltek, amikor Jézus
próféciája elhangzott. A 13. fejezetben leírt többi prófécia beteljesedése még várat
magára.
Néhány évtizeddel Jézus halála után sokan gúnyolódtak Krisztus második eljö-
vételének gondolatán. ‫״‬Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert mióta az atyák el-
nunytak, minden úgy maradt, amint a teremtés kéz-
detétől fogva van.” (2 Péter 3,4) A gúnyolódóknak
LétKérdések
Jézus - akárcsak a próféták - baljóslatú üzenettel
válaszol: Várjatok csak! Isten nem engedi, hogy vég Milyen választ vár Jézus
nélkül gúnyolódjatok. Eljön majd a nap, amikor a föld azoktól, akik hallják eze-
és az ég elolvad jelenlététől. két a szavakat?
165
VÁI Λ S:Z 0 K, Z ÉZUSNI AK
Márk 14 A végzet illata: Ünneplés odakint, méltóságteljes szertartás odabent

1
14,23 ‫״‬Azután vette a poharat, hálát adott, odaadta nekik, ittak belőle mindnyá-
jan."
A zsidók Egyiptomból való szabadulásának emlékünnepe, a páska, kiemelkedő he-

lyet foglal el a zsidó naptárban. Jézus koréban minden tizenkét évesnél idősebb fiú
és férfi Jeruzsálembe utazott az ünnepre, zarándokok ezreivel töltve meg a várost.
A páska ünnepének‫ ׳‬tetőpontját az a szertartásos étkezés jelentette, amelyben
a családok és a közeli barátok együtt emlékeztek az exodusra, a fogságból való
megszabadulásra. Falatoztak az ételből, kortyolgatták a bort, miközben története-
két olvastak fel a héber Szentírásból. Kiválasztottak továbbá egy bárányt, amelyet
elvittek a templomba, és áldozatként felajánlották Istennek.
Jézus diadalmasan vonult be a városba virágvasérnap, az ezt követő jelenetek
azonban egyre komorabbá válnak. Jézus gondolatait közelgő halála tölti be. Ami-
kor egy asszony drága nárduskenetet önt a fejére, ő így felel a méltatlankodónak:
‫״‬előre megkente testemet a temetésre.”
Egy álom halála

Odabent a szobában Jézus a páskát ünnepli tanítványaival, odakint azonban el-
lenségei lopakodnak, és csupán a megfelelő alkalomra várnak, hogy elfoghassák
őt. Odabent a tanítványok hűséget fogadnak vezetőjüknek, jóllehet Jézus határo-
zottan tudtukra adja, hogy hamarosan mindnyájan elhagyják őt. A komor vacsora
közben Jézus ünnepélyes kijelentést tesz. ‫״‬Vegyétek, ez az én testem” - mondja,
miközben megtöri a kenyeret. ‫״‬Ez az én vérem, a szövetség vére” - mondja, amint
kitölti a bort.
Bár a tanítványok nem egészen értik, egy álom foszlik szét: a zsidóság álma,
amelyet egy erős és hatalmas nemzetről szőttek. Jézus egy új szövetség megköté-
sét jelenti be, amelyet nem bárányok vére pecsétel meg, hanem az ő saját vére, Az
új királyságot, Isten országát nem zsidó hadvezérek és királyok vezetik majd, ha-
nem a tanítványok rémült kis csapata, amely most
ott ül az asztal körül.'
Szinte minden keresztény közösségben tovább
él a páskavacsoráról való megemlékezés gyakorla- Mit jelent számunkra az
ta (a szertartás elnevezése változó: úrvacsora, szent úrvacsora megünnep-
áldozás, eucharisztia), amelyet Jézus hagyományo- lése?
1661 zott az egyházra.
VÉ G SŐ NAPOK
János 14 | Utolsó közös étkezés: Jézus életének leghosszabb éjszakája
14,27 ‫״‬Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen."
János írásának utolsó harmadát a Jézus halálát közvetlenül megelőző események-

nek szenteli. A 13-17. fejezet a Bibliában egyedülálló módon egyetlen napnak és éj-
szakénak az eseményeit írja le. Aprólékos, valósághű részletességével bensőséges
képet rajzol Jézus gyötrelmeinek éjszakájáról.
Leonardo da Vinci híres festménye, Az utolsó vacsoráéit a jelenetet örökíti meg.
A képen a művész úgy helyezte el a szereplőket az asztal egyik oldalán, mintha neki
állnának modellt. János kevés fizikai részletet közöl, inkább a kavargó érzelmek és
indulatok leírására fókuszál.
János evangéliuma a tanítványok arcát világítja meg, szinte magunk előtt látjuk
a szemükben vibráló felismerést. Mindaz, amit Jézus eddig mondott nekik, lassan
kezd bennük összeállni. Jézus pedig ‫״‬szerette övéit e világban, szerette őket mind-
végig” (13,1).
Jézus távozni készül

Jézus korábban sohasem beszélt a tanítványaival ennyire nyíltan. Ott, az asztalnál
ülve már nem példázatokban beszél, és kimerítő válaszokat ad a tanítványok szűnni
nem akaró kérdéseire. Nagy megrázkódtatások várnak a világra, és Jézus minden
reményét ebbe a tizenegy megriadt tanítványba veti.
Jézus türelmesen magyaráz, amíg a tanítványok jelét nem adják végre, hogy
kezdik érteni a szavait. Isten Fia, aki egykor testet öltve érkezett erre a világra, most
hamarosan eltávozik a földről, hogy visszatérjen az
Atyához. Jön azonban majd valaki más - az igazság
Lelke, a Vigasztaló -, hogy bennük vegyen lakozást.
r LétKérdések
Igen, Jézus a halálára készül. Hamarosan maguk- Hogy jellemeznénk

ra hagyja tanítványait. De titokzatos módon, még- Jézus reakcióját közelgő
sem megy el. Feltámad a halálból. A tanítványokat halálával kapcsolatban?
magával ragadja a páskavacsora izgalma, de kijóza- Pánik? Magabiztosság?
Higgadt összpontosítás?
nítóan hat rájuk, hogy Jézus szüntelenül a halálról
Beletörődés? Másokért
beszél. Mindez túl sok számukra. Ezen az éjszakán
való aggódás?
Jézus olyan meghitt kapcsolatba vonja be őket az
Atyával, amilyenben korábban sohasem volt részük, Ρ ς Ιρ7ιις γ π ρ π ρ π π ρ Ι ΐς h pn -
sőségesebb kapcsolatot ígér a jövőre nézve. Tudja, hogy ha a tanítványok most
bólogatnak is. szavainak nagy része csak később válik érthetővé számukra. 1167
A VÉGSŐ NAPO K
j
János 15 Élő kapcsolat: Jézus jelenlétének biztosítéka
15,4 ‫״‬Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem ma-

rád a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem."
A feszültség egyre fokozódik a fülledt, zsúfolt szobában. Jézusnak mindössze né-

hány órája van, hogy felkészítse tanítványait az előttük álló viharos eseményekre.
Ők a legközelebbi barátai ezen a világon, ő pedig hamarosan magukra hagyja őket.
Mi történik majd Jézus kis csapatával az ő eltávozása után? Már előre látja a
tanítványokra váró dühödt ellenállást, gyűlöletet, veréseket és kivégzéseket. Jézus
miatt érik majd őket ezek a megpróbáltatások, ő azonban nem lesz velük fizikailag,
hogy megvédje őket.
Amint azt korábban is gyakran tette, Jézus egy természetből vett allegorikus
képpel szemlélteti üzenetét. Jeruzsálem határában szőlőültetvények borítják a
dombokat. Valószínűleg sokszor áthaladt rajtuk tanítványaival együtt, útban a vá-
ros felé. Jézus két képet kapcsol össze, amelyeket a szőlőművelésből merít,
Zamatos szőlőszemek és száraz vesszők

Először a zamatos, lédús szőlőszemeket látjuk magunk előtt. Nem sokkal koráb-
bán a tanítványok éppen a szőlő levét fogyasztották, miközben Jézus szimbolikus
szavait hallgatták a szövetség véréről. A gyümölcsterméshez, mondja Jézus, el-
engedhetetlen, hogy bensőséges kapcsolatban maradjanak a ‫״‬szőlőtővel”. Arra is
emlékezteti a tizenkét tanítványt, hogy ő maga választotta ki őket nagy gonddal,
méghozzá különleges küldetés céljából: ‫״‬hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremje-
tek, és gyümölcsötök megmaradjon.”
Jézus ezután egy másik képről beszél: egy halom száraz vesszőről a szőlőskert
szélén. Ezek a vesszők a szőlőtőről lemetszve nem jutnak tápanyaghoz. A gazda
levágta, és egy halomba gyűjtötte őket. Semmi hasznuk nincs már ezek után, ezért
tűzre vetik és elégetik őket.
Több mint valószínű, hogy Jézus tanítványai nem mindent értettek meg azon az
estén. Az azonban biztos, hogy a zamatos fürtök és az elszáradt vesszők éles ellen-
tétének szimbolikája megmaradt emlékezetükben.
Az ősegyház látványos történelme - Jézus munká- LétKérdések
jának gyümölcse - ezt bizonyítja.
Mit je le n t számunkra a
gyakorlatban ‫״‬Jézusban
maradni"?
1681
A VÉGSŐ NAPO K
János 16 I A banat örömre fordul:

° I Származhat-e bármi jó Jézus eltávozásából?
16,22 ‫ ״‬így m ost titeket is szomorúság fog el, de ismét meglátlak majd tite-
két, és örülni fog a szívetek, és öröm ötöket senki sem veheti el tőle-
tek."
A búcsúzás mindig szomorú, a tanítványok számára azonban ez az elválás különö-

sen is az. Egész életüket Jézusra tették fel, és nélküle nem látnak maguk előtt jövőt.
Jézus a szóképek után nyíltan szól a tanítványokhoz mindarról, ami rájuk vár,
ők azonban csak részben értik a szavait. János leírja, hogy összesúgva próbálják
kitalálni, mire gondolhat Jézus.
Jézus szavai közül talán ezek okozzák számukra a legtöbb fejtörést: ‫״‬Jobb nek-
tek, ha én elmegyek.” Jobb? Hogy lenne az jó, hogy Jézus magukra hagyja őket,
meghiúsítva a királyság helyreállításával kapcsolatos reményeiket?
Mint amikor gyermek születik

Jézusnak a születésről szóló hasonlata oldja fel a talányt. Bár a szülés nagy fájda-
lommal jár, a fájdalom mégsem céltalan. A szülés erőfeszítéseiből valami új jön létre
- egy új élet! -, ami örömöt jelent. Ugyanígy, a Jézusra és a tanítványokra váró nagy
szomorúság sem céltalan. Az ő fájdalmaiból fakad a világ megváltása, tanítványai-
nak bánata pedig örömre fordul.
Jézus ünnepélyes nyilatkozattal zárja szavait: ‫״‬Bízzatok: én legyőztem a világot
Mennyire elhalványul majd ez a bejelentés, amikor sápadt, meggyötört teste ott
függ a kereszten, a tanítványok pedig elsomfordál-
nak a sötétben. Létkérdések
Az apostolok cselekedeteiből kiderül, hogy az
összezavarodott tanítványok csak Jézus mennybe- Éltünk-e m ár át nagy
menetele után értik meg teljesen halálának és fel- fájdalmat, amely végül
öröm öt hozott?
támadásának jelentőségét, akkor viszont örömmel
adnak hírt róla mindenkinek.
A VÉ GS Ő NAPOK
János 17 Küldetés: Jézus utolsó imája tanítványaiért
17,9 ‫״‬Én őértük könyörgők: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket
nekem adtál, mert a tieid."
A tanítványok válaszát hallva Jézus megkönnyebbülve kérdezi: Most hiszitek vég-

re? (16,31) A meghitt együttlét Jézus imájával zárul, amely a leghosszabb feljegy‫־‬
zett imádsága. Jézusnak a körülötte ülő tanítványaival kapcsolatos érzései és tervei
fogalmazódnak meg benne.
Ez-a jól ismert imádság egyfajta elbocsátást vagy kiküldetést képvisel. Jézus
missziós megbízatást ad a tanítványoknak, és tágabb értelemben minden hívő-
nek, aki utánuk jön majd. Előző kiküldetésük, amikor a vidéket járva prédikáltak és
gyógyítottak, csupán bemelegítő gyakorlat volt. Ezentúl mindent nekik kell majd
végezniük.
Töretlen láncolat
Jézus titokzatos szavakkal adja tanítványai tudtára, hogy el kell távoznia ebből a
világból, de ők a világban maradnak, hogy bizonyságot tegyenek róla. Mostantól
rájuk zúdul majd minden gyűlölet és ellenséges indulat, ami korábban ellene irá-
nyúlt. Bár a ‫״‬világban" vannak, mégsem egészen ebből a ‫״‬világból" valók. Valami
elválasztja őket a világtól, és Jézushoz kapcsolja őket az Istennel való egységben,
ami olyan szoros, hogy szavakkal ki sem fejezhető.
Jézus követői egységéért is imádkozik, akik majd a tanítványok nyomdokaiba
lépnek a történelem során a hívők szakadatlan láncolatát alkotva. ‫״‬Könyörgök...,
hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te,
Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is ben- LétKérdések
nünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küld-
tél el engem." Ezt követően megriadt kis csapata Ennek az imádságnak az
élén elindul, hogy szembenézzen a halállal. alapján miként összegez-
nénk Jézus célkitűzéseit
az egyházra nézve? Hogy
látjuk mennyire töltik be
napjainkban a kereszté-
nyék ezt az elképzelést?
1701
A V É G S Ő NAPOK
Máté 26 ‫ ן‬Találkozás a végzettel: Árulás a kert csendjében
26,39 ‫״‬Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne

úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te."
Az utolsó vacsora meghittsége - keserű iróniával - a Gecsemáné-kerti brutális áru-

lási jelenetbe torkollik. Jézus megpróbáltatásai akkor kezdődnek, amikor elvonul
imádkozni a hűs olajfaliget csendjében, míg három tanítványa kissé távolabb álmo-
san várakozik. A kertben minden nyugodt és békés, odakint azonban már elszaba-
dúltak a pokol erői.
Fegyveres csapat közeledik a kerthez, hogy elfogja és megkínozza Jézust, akit
a félelem és az elhagyatottság érzése gyötör. Arccal a földre borulva imádkozik, és
könyörög, hátha van kiút számára. Az emberiség - sőt, az egész világegyetem -
jövője erre a zokogó emberre szakad rá, akinek ‫״‬verejtéke olyan volt, mint a földre
hulló nagy vércseppek” (Lukács 22,44).
A hetvenkedő Péter máris készen áll, hogy harcoljon'a gonosszal. Amikor azon-
bán levágja az egyik katona fülét, Jézus azonnal véget vet az erőszaknak, és élete
utolsó csodáját viszi véghez: meggyógyítja a katonát (Lukács 22,5051‫) ־‬.
Nincs menekülési terv

Bár Jézusnak lenne hatalma megvédeni magát - angyalok seregeinek parancsol
hatna, hogy harcoljanak érte -, mégsem teszi. Amikor a tanítványok rájönnek, hogy
nem számíthatnak felmentő hadműveletre a láthatatlan világ felől, mindnyájan el
menekülnek. A félelem kioltja bennük a remény utolsó szikráját is. Ha Jézus saját
magát sem védi meg, hogyan védhetné meg őket?
Máté evangéliumának elbeszélése mindarról, ami a Gecsemáné-kertben és a
szanhedrin előtt történik, azt a szokatlan helyzetet mutatja be, amikor az ‫״‬áldozat”
irányítja az eseményeket. Nem dudás, nem a cső-
cselék, és nem is a főpap, hanem maga Jézus az, aki ILétKérdések
ét
úgy viselkedik, mint aki kézben tartja az irányítást. W₪₪!MiíSmL·
‫״‬Mondd meg nekünk, vajon te vagy-e a Krisztus Mit tennénk, ha Krisztus
(Messiás), az Isten Fia!” - követeli a főpap. Jézus vé- követőjeként veszélyben
gül így válaszol: ‫״‬Te mondtad.” forogna az életünk?
Ez az egyszerű beismerés halálra juttatja Jézust,
hiszen a szanhedrin tagjai mást várnak a Messiástól, Hadvezért akarnak aki elén
erős ahhoz, hogy kivívja szabadságukat. Jézus azonban jól tudja, hogy igazán sza-
baddá csupán egyetlen dolog teheti őket: az ő halála. Éppen ezért jö tt el a földre. 11/1
A V'ÉGSü N A P OK
Máté 27 j Nincs igazság: Jézus a bírák és a feldühödött tömeg előtt
27,22 ‫״‬Pilátus így szólt hozzájuk: »Mit tegyek akkor Jézussal, akit Krisztusnak
mondanak?«"
Mivel a zsidó nép a Római Birodalom megszállása alatt áll, Jézusnak az igazság-
szolgáltatás különféle szintjein kell végighaladnia. A rómaiak megengedték a zsi-
dóknak, hogy saját bírósági testületük legyen, ez a szanhedrin, amely előtt Jézus
először megjelenik. Amikor Messiásként azonosítja magát, a szanhedrin tagjai is-
tenkáromlással vádolják, ami a zsidó törvények szerint halálos bűn.
Mivel a római törvények értelmében a szanhedrin nem hajthat.végre halálos íté-
letet, a vallási törvényszéknek meg kell szereznie a római helytartóság engedélyét,
ezért Jézus ellenfelei Pilátushoz, a római helytartóhoz küldik őt. Tisztában vannak
vele, hogy az istenkáromlás vádja valószínűleg nem hatja majd meg a hitetlen Pi-
látust, a vádlók ezért azt hangsúlyozzák, hogy Jézus politikai fenyegetést jelent
Rómára nézve. Úgy igyekeznek feltüntetni őt, mint veszélyes lázadót, aki - fittyet
hányva a római uralomra - a zsidók királyának kiáltotta ki magát.
Pilátus kétségei
Pilátusnak súlyos aggályai vannak a váddal kapcsolatban, és feleségének baljós
előérzetei is hozzájárulnak nyugtalanságához. Kiutat próbál találni szorult helyze-
téből, ezért Heródeshez irányítja az ügyet. Heródes annak a tartománynak az ural-
kodója, ahonnan Jézus származott, és éppen a városban tartózkodik, hogy részt
vegyen az ünnepen. Heródesnek csalódást okoz, hogy Jézus hallgat, és nem haj-
landó csodát tenni előtte, ezért visszaküldi a foglyot Pilátushoz.
Miközben Pilátus megpróbálja elérni a vallási vezetőknél, hogy engedjék szabadon
foglyukat, a tömeg dühe egyre tovább dagad. Végül a csőcselék nyomására a ravasz
kormányzó beadja a derekát, de előtte még látványosan megmossa a kezét, hogy ne
tapadjon hozzá ártatlan vér. Jézus szinte az egész törvényi eljárás során hallgat.
Úgy tűnik, Pilátus nem csupán azt látja, hogy hatalmas igazságtalanság történik, de
azt is felismeri, hogy ebben neki is része van. (Lukács 23,4 megörökíti, hogy Pilátus - a
tömeg nyomása ellenére - kezdettől fogva ártatlannak nyilvánítja Jézust.) Végül egy
táblára írja Jézus ,.bűnét", és a keresztre szögezteti a
feliratot. A tábla három nyelven hirdeti: ‫״‬A NÁZÁRETI Lét Kérdések
JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.” Amikor a főpapok tilta-
koznak, hogy csupán annyit kellene írni, hogy Jézus Szenvedtünk-e márbünte-
!72 1 azt állította magáról, hogy király, Pilátus így válaszol: test ártatlanul? Mit tettünk
‫״‬Am it megírtam, megírtam." (János 19,22) ebben a helyzetben?
-A V É G S Ő N A P O K
Márk 15 | Elhárul az akadály: Miért kell Jézusnak meghalnia?
15,31 ‫״‬Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni."
Úgy tűnik, mindenki csodát követel. A szanhedrin előtti tárgyaláson a papok meg-
ütik jézust, és így provokálják: ‫״‬Prófétáid meg nekünk, Krisztus, ki ütött meg té-
ged!" (Máté 26,68) Pilátus és Heródes, akik hallottak már szóbeszédet Jézus ha-
talmáról, azt kérik tőle, hogy mutasson nekik csodát. A zokogó asszonyok, akik
egészen Galileából követték Jézust, arra vágynak, hogy tegyen csodát megmene-
külése érdekében. A félelemtől megriadt tanítványok szintén erre várnak.
A Jézussal együtt megfeszített bűnözők egyike így gúnyolja őt: ‫״‬Nem te vagy a
Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is.” Az ott álló sokaság erre kiáltozni kezd:
‫״‬Ha Izrael királya, szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne! Bízott az Istenben:
szabadítsa meg most, ha akarja; hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok.”
Ám semmiféle szabadulás, semmilyen csoda nem történik. A menny hallgat. Az
Atya hátat fordított, legalábbis úgy tűnik, hogy hagyja a történelmet a maga kerékvá-
gásában haladni, Hagyja, hogy a gonoszság győzedelmeskedjen a világban a jó felett.
Hogyan menthetne meg Jézus másokat, amikor saját magát sem képes megmenteni?
A meghasadt kárpit
LetKeraeseK
Miért kell Jézusnak meghalnia? A teológusok évszá-
zadok óta vitatkoznak az ‫״‬engeszteléssel" kapcso-
Történt már, hogy csodát
latos különféle nézetekről, ám mindeddig nem sike- akartunk látni, és csalód
rült egyetértésre jutniuk. Úgy tűnik, hogy egyedül a nunk kellett? Mit tanultunk
szeretet, mégpedig az önfeláldozó szeretet nyerheti az esetből?
meg azt, amit erőszakkal lehetetlen elnyerni.
Márk beszámolójának egy fontos részlete segít választ találni a kérdésre. Jézus így
kiált fel: ‫״‬Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Ő, Isten Fia, olyan szorosan
azonosul az emberiséggel - magára véve bűneinket! -, hogy az Atya Istennek el kell
fordulnia tőle. Ilyen hatalmas a szakadék. Amikor azonban Jézus kileheli lelkét, a temp-
lom kárpitja ‫״‬felülről az aljáig kettéhasadt” (38. vers).
Az a súlyos függöny azért volt ott, hogy lezárja a szentek szentjét, ahol Isten jelen-
léte lakozik. Amint A zsidókhoz írt levél írója később megjegyzi (lásd Zsidók 10), a füg-
göny kettészakadása minden kétséget kizáróan arra mutat rá, amit Jézus kereszthalá-
la elvégzett. Nincs többé szükség áldozatbemutatásra. Jézus mindannyiunk számára
szabad bejárást szerzett Isten jelenlétébe ‫ ־‬az egyszerű embereknek is, nem csupán a
papoknak. Azzal, hogy magára vette az ember bűnének terhét, és elszenvedte a bűn-
tetést, Jézus örökre eltávolította az útból az akadályt, ami elválasztott minket Istentől.
Λ V É G S Ő N AI '1 >1·
2p I Az élet beszéde:
0 I A legnagyobb csoda sokakat megváltoztat, de nem mindenkit
28,26 ‫״‬Nincsen itt; m ert feltámadt, amint megmondta."
Amikor az emberi történelem legnagyobb csodája bekövetkezik, a közvetlen szem-

tanúk azok a katonák, akik Jézus sírját őrzik. A föld megremeg, egy fényes angyal
jelenik meg, az őrök ‫״‬megrettennek, és szinte holtra válnak”. Amint magukhoz tér-
nek, a városba sietnek, és jelentik a főpapoknak, ami történt.
Ám döbbenetes dolog történik: aznap délután az őrök, akik a feltámadás cáfol-
hatatlan bizonyítékának szemtanúi voltak, megváltoztatják vallomásukat. A ‫״‬sok
ezüstpénz” nagyobb súllyal esik latba, mint az a tény, hogy saját szemükkel látták
Isten Fiának feltámadását.
Félelem és öröm
A katonák után Jézus gyászoló tanítványainak köréből néhány asszony szerez
tudomást a csodák csodájáról. Ahogy Máté beszámol róla, ‫״‬gyorsan eltávoztak a
sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt” a többi ta-
nítványnak. Az ember önkéntelenül is félelemmel reagál a természetfelettivel való
találkozásra. De közben repesnek az örömtől, hiszen a lehető legjobb hírt kapják,
olyan hírt, amely túl jó ahhoz, hogy igaz legyen, ugyanakkor olyan jó, hogy igaznak
kell lennie.
Jézus visszatért, ahogy megígérte! A Messiásról szőtt álmok újraélednek, ahogy
az asszonyok félelemtől és örömtől remegő lábakkal szaladnak, hogy elmondják az
örömhírt a tanítványoknak.
Az asszonyok még úton vannak a város felé, ami- LétKérdések
kor a katonák már a történtek elbeszélésének új ver- ■ H H L
zióját gyakorolják, amelyre a zsidó vezetők oktatták M iért hiszünk Jézusban?
ki őket. Mint Jézus életének minden egyéb esemé-
nye, a feltámadása is kétféle reakciót vált ki az emberekből. Azok, akik hisznek, meg-
változnak. Akik pedig nem akarnak hinni, azok megtalálják a módját annak, hogy
figyelmen kívül hagyják a bizonyítékot, még akkor is, ha azt saját szemükkel látták.
!74
A V É G S Ő N A P OK
János 20 | Terjed a szóbeszéd: Jézus barátai is alig hiszik el
20,18 ‫״‬Elment a magdalai Mária, és hírül adta a tanítványoknak: »Láttam az

Urat!«"
Akik tagadják Jézus feltámadását, úgy állítják be a tanítványokat, mint egyszerű, hi-
székeny embereket, akik könnyen megtéveszthetők, vagy éppen ellenkezőleg, mint
agyafúrt összeesküvőket, akik azért eszelték ki a feltámadás történetét, hogy meg-
nyerjék a nép támogatását mozgalmukhoz. A Bibliából azonban egészen más kép
tárul elénk. János beszámolója szerint Jézus tanítványai voltak a legszkeptikusabbak
minden olyan szóbeszéddel szemben, amely a feltámadott Jézusról szólt.
Amikor a magdalai Mária a sírnál találkozik Jézussal, nem ismeri őt fel egészen ad-
dig, amíg Jézus a nevén nem szólítja őt. Az asszonyoknak az üres sírról szóló elbeszé-
lései nem győzik meg a tanítványokat, amíg Péter és egy másik tanítvány ki nem siet a
temetőkertbe, hogy saját szemükkel lássák, mi történt. Aznap éjjel a tanítványok zárt
ajtó mögött gyűlnek össze, még mindig tele félelemmel és zavarodottsággal.
A feltámadt Jézus mindent elkövet, hogy oldja a tanítványok félelmét és kétségeit.
Fényes nappal felkeresi őket, és együtt halászik velük (János 21). Arra kéri a kétkedő
Tamást, hogy érintse meg a sebeit (26-27. vers), Más alkalommal a szemük láttára fo-
gyászt el egy darab sült halat, hogy ezzel is bizonyítsa, nem kísértetet látnak (Lukács
24). Nem káprázat, nem hallucináció - ez maga Jézus,
az ő Mesterük.
I LétKórdések
Magánlátogatások
Vajon miként fogadtuk
A Bibliában alig egy tucat olyan beszámolót találunk,
volna Jézus feltámadása
amely a feltámadott Krisztus megjelenéseiről szól. nak hírét? Mint Mária?
Ezek a beszámolók világos logikát követnek. Egy Mint Péter? Mint Tamás?
kivétellel (amelyről az 1 Korinthus 15,6-ban találunk
említést), Jézus kis csoportokat látogat meg távoli, eldugott helyeken vagy zárt ajtók
mögött.
A sírkertben, bezárt szobában, útban Emmaus felé, a Galileai-tenger partján, az
Olajfák hegyén történt személyes találkozások megerősítik azok hitét, akik addig
is hittek Jézusban. Amennyire tudjuk, senki sem látta Jézust a halála után, aki nem
hitt volna benne azelőtt.
Mi történt volna, ha Jézus újra megjelenik Pilátus csarnokában, vagy a szanhedrin
előtt, lesújtva azokra, akik halálra ítélték? Egy ilyen nyilvános jelenet bizonyára
szenzációt keltett volna. De vajon hitet is ébresztett volna? 1175
Jézus már megválaszolta ezt a kérdést a gazdag ember és Lázár példázatában. ‫״‬Ha
Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a
halottak közül." Jézus más utat választ: tanítványaira bízza, hogy terjesszék a hírt.
A VÉGSŐ NAPOK
;■‫ ׳‬Lukács 24 | Az utolsó láncszeilh: Áx u l<·‫ ׳‬1<‫׳‬1 . 11■111 ‫·׳״‬ij nem hallotta a híreket
24,15-16 ‫ ״‬Miközben beszélgettek, és vitatkoztok e<ívmással, maga Jézus

is melléjük szegődött, és együtt ment: velük. Látásukat azonban
valami akadályozta, és nem ismerték h Ί ő t."
Jézus két tanítványa nehéz szívvel és összezavarodva bandukol a Jeruzsá-

lemből Emmaus felé vezető úton. Volt egy álmuk a názáreti Jézusról, aki
megváltja Izraelt, de ez az álom meghalt a vezetőjükkel e g yü tt a kereszten.
Ugyanakkor hallottak valami zavaros szóbeszédet az üres sírról, de vajon mit
jelent mindez?
Egy idegen férfi jelenik meg a két szomorú tanítvány mellett. Eleinte úgy tű-
nik. ő ,1/ egyetlen, aki még nem hallott az elképesztő eseményekről, amelyek
Jeruzsálemben történtek. Amint azonban megszólal, egyre világosabbá válik,
hogy többet tud a történtekről, mint bárki más. Részletesen elmagyarázza az
emmausi tanítványoknak, mi történt, kezdve Mózestől és a prófétáktól. Az ő ér-
telmozése szerint a próféták mindvégig azt hirdették, hogy a Messiás szenvedni
fog és meg fog halni.
Az idegen annyira lenyűgözi a két tanítványt, hogy arra kérik, maradjon még
velük. Amikor megérkeznek és asztalhoz ülnek, az étkezés során a vendég olyan
mozdulatot tesz, amely kísértetiesen ismerősnek tűnik számukra, és ekkor he-
lyére kerül az utolsó láncszem. Maga Jézus ül az asztaluknál! Minden kétséget
kizáróan feltámadt és él.
Égő szívek
A két emmausi tanítvány nem tartozott Jézus tanítványainak szűkebb körébe,
de életüket örökre megváltoztatta a feltám adott Krisztussal való találkozás. Ké-
sőbb így emlékeztek vissza erre az eseményre: ‫״‬Nem hevült-e a szívünk, amikor
beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az írásokat?" (32. vers) Rohan-
nak, hogy találkozzanak a tizenkettővel (helyesebben csak tizeneggyel, mivel
Júdás, aki elárulta Jézust, már nem tartozott közéjük), és arról értesülnek, hogy
Péter is látta mér Jézust.
Ekkor, a zűrzavaros jelenet kellős közepén megjelenik maga Jézus. Egyszer s
mindenkorra elmagyarázza, hogy halála és feltámadása nem véletlenül és nem
váratlanul történt, hanem Isten üdvtervének közponh részeként.
Jézus ekkor újabb ígéretet tesz: hamarosan eltávozik a földről, és maga he-
lyett itt hagyja híveinek kis csapatát, akik majd továbbviszik küldetését. Ezek
az egyszerű emberek, akik hallgatták és követték Jézust, és látták őt meghalni
A VÉGSŐ NAPOK
(jóllehet csak távolról, hogy biztonságban maradjanak), sokszor gyáván visel-

kedtek. A feltám adott Jézussal való találkozás azonban mindent megváltoztat.
Nagy örömmel térnek vissza Jeruzsálembe, ahonnan nemsokára elindulnak,
hogy az egész világ megismerje az örömhírt.
Létkérdések
Mikor kezdett először

derengeni számunkra az
igazság Jézussal kapcso-
latban?
AZ IG E T E R J E D
Távozás: J é z ir.‫> יי׳‬kkoló válasza

Apostolok cselekedetei 1
tanítványai viss/ntérő kérdésére
1,9 ‫״‬Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el ő t a

szemük elől."
Feltámadása után negyven napon át Jézus több ízben is megjelenik a tanítványa-

inak, majd ugyanolyan hirtelen eltűnik a szemük elől. Amikor megjelenik, követői
kíváncsian hallgatják a történtekre adott magyarázatát, távozása után pedig az új
királyságról beszélgetnek, amelyet Jézus bizonyára hamarosan megalapít felszaba-
dítva Jeruzsálemet a római elnyomás alól.
Ahogy Izrael népe ősidők óta, úgy a tanítványok is olyan látható királyságban
reménykednek, amelyről minden nép álmodik: amelyben hús kerül minden fazékba,
ahol nincs munkanélküliség, és amelynek hatalmas hadseregétől minden ellenség
visszaretten. Bár Jézus számtalanszor beszélt a láthatatlan királyságról és a kereszt
útjáról, úgy tűnik, mindezt képtelenek felfogni.
Mennybemenetel
Jézus azonban néhány titokzatos utasítást is ad. Meghagyja tanítványainak, hogy tér-
jenek vissza Jeruzsálembe, és ott várjanak. ‫״‬Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem
várjátok meg az Atya ígéretét” - mondja nekik. Végül az egyik tanítvány felteszi Jé-
zusnak azt a kérdést, amely mindannyiukat foglalkoztat: ‫״‬Uram, nem ebben az időben
állítod fel újra a királyságot Izraelnek?”
Ami azonban ekkor történik, arra egyikük sem számít. Jézus, mintha félresöpörné
a kérdést, a látószöget Izrael népéről és annak szomszédairól ‫״‬a föld végső határáig”
tágítja. Ismét említést tesz a Szentlélekről, majd legnagyobb megdöbbenésükre teste
felemelkedik a földről, egy pillanatra mintha előttük lebegne, majd eltűnik a felhők
között. Soha többé nem látják őt.
Uj valóság t Létkérdések
A keresztények meg vannak róla győződve, hogy a tör- Mikor döbbentünk rá,
ténelem egész menete Jézus, a Krisztus élete körül fo- hogy Jézusnak más terve
rog. A puszta tények azonban arról szólnak, hogy Jézus van az életünkkel, m int
amire számítottunk?
harminchárom év után eltávozott a földről. Távozásáról
ezt mondta: ‫״‬Mivel ezeket mondom nektek, szomorúság tölti el a szíveteket. Én azonban
az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek: mert ha nem megyek el, a
Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok.” (János 16,6-7)
178 Az apostolok cselekedetei, amelynek szerzője Lukács, a négy evangélista egyike,
arról számol be, mi történt Jézus mennybemenetele után.
AZ■ I GE T E R J E D
Robbanás; Valami történik,

ami átformálja a tanítványokat
2,37 ‫״‬Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, ezt kérdezték Pé-
tértől és a többi apostoltól: »Mit tegyünk, atyám fiai, férfiak?«"
Zarándokok ezrei tolonganak Jeruzsálemben, akik a zsidó pünkösd ,ünnepére

érkeztek. Jézus tanítványainak kis csoportja a Mester utasításainak értelmében
összegyűlik, hogy türelmesen várják az ígéret beteljesedését. Hirtelen szélzúgás
támad, és lángnyelvek jelennek meg. A Szentlélek, Isten jelenléte lakozást vesz
egyszerű emberek testében - az ő testükben.
Nemsokára mindenki Jézus követőiről beszél Jeruzsálemben. A világ minden tá-
járói összesereglett zarándokok megdöbbenve hallják saját anyanyelvükön a galilea-
iák üzenetét. Nem kétséges, valami különös dolog van készülőben.
Nyoma sincs a féiszegségnek

Péter, aki nem sokkal azelőtt háromszor is megtagadta Jézust, hogy a saját bőrét
mentse, most bátran néz szembe a zsidó és a római hatóságokkal. Dávid király
és Jóéi próféta szavait idézve közli, hogy a jelenlévők a világtörténelem legfonto-
sabb eseményének lehettek tanúi. ‫״‬Ezt a Jézust támasztotta fel az Isten, aminek
mi valamennyien tanúi vagyunk” - mondja, majd kijelenti, hogy Jézus a Messiás, a
zsidóság ősi álmának beteljesedése.
Azon a napon mintegy háromezer ember csatlakozik a tanítványokhoz. Ezzel lét-
rejön a keresztény egyház.
Az ■új hívők csoportja a zsidó és a római hatóságok bosszúságára rohamosan
gyarapodik. Amint Jézus előre megmondta, az üzenet bejárja az egész tartományt,
és kevesebb mint egy emberöltő leforgása alatt eljut
Rómába is, az akkori civilizáció központjába. LétKérdések
Egy olyan korban, amikor új vallások tömkelegé
születik, majd szinte egyik napról a másikra el is tűnik, Láttunk már valakit egyik
a kereszténység világméretű jelenséggé válik. Mind- napról a másikra megvál-
tozni, miután találkozott
ez a pünkösdi eseményekkel veszi kezdetét.
Krisztussal?
AZ GE T E R J E D
I A döbbenet hullámai: A régi cselszövők

I összefognak az új mozgalom ellen
5,42 ‫״‬És nem hagytak fel a naponkénti tanítással, és hirdették a Krisztus Jézust
a templomban és házanként."
A Szentlélek erejével felruházott tanítványok, akárcsak Jézus, a templomban pré-

dikálnak, és járják a vidéket, miközben betegeket gyógyítanak és gondoskodnak a
szükségben lévőkről. Közben az új gyülekezet ugrásszerűen növekszik.
A / apostolok cselekedetei azonban a problémákról is beszámol, amelyek a síké-
lekkel párhuzamosan keletkeznek. Amint a gyülekezet népszerűsége növekszik, jö-
vendőmondók és mágusok is beszivárognak, hiszen vonzzák őket a gyógyulásokról
és csodákról szóló beszámolók. Anániás és Szatíra, egy jómódú házaspár a nagyiéi-
kű adakozás fényében tetszeleg a közösség előtt, ám tragikus sorsuk nyilvánvalóvá
teszi, hogy sem Isten, sem az apostolok nem tűrnek me< 1 semmiféle romlottságot és
megalkuvást a szárnyait próbálgató gyülekezetben.
Tehetetlen ellenség
A belső problémák helyett hamarosan <1 külső ellenállás kerül a figyelem közép-
pontjába. Ugyanazok az erők, amelyek Jézus ellen Is összefogtak, most a fiatal egy-
ház ellen szövetkeznek. A gyülekezet vezetőinek meg kell jelenniük a hatóságok
előtt, de mivel is lehetne őket vádolni? Talán azzal, hogy betegeket gyógyítanak?
Hogy Isten dicséretére buzdítják az embereket? A keresztények nem úgy festenek,
mint akik veszélyes politikai összeesküvésre készülnek. Többnyire nyilvánosan ta-
!álkoznak a templom udvarán.
A vallási vezetők azonban koholt vádak alapján megveretik és bebörtönzik az
apostolokat. Ami ezután történik, abból a vezetőknek is látniuk kell, kikkel állnak
szemben: az Úr angyala kiszabadítja őket a börtön-
bői, az apostolok pedig azzal válaszolnak a verések- LétKérdések
re, hogy Istent dicsérik, amiért méltónak találtattak,
hogy az ő nevéért szenvedjenek. Milyen - külső vagy belső
- problémák okoznak ma
A legjobb tanácsot talán Gamáliel, a bölcs, idős
leginkább aggodalmat az
farizeus adja: ‫״‬Hagyjátok békén ezeket az embere-
egyház számára?
két, és bocsássátok el őket. Mert ha emberektől való
ez a szándék vagy ez a mozgalom, akkor megsemmisül; ha pedig Istentől való, akkor
úgy sem tudjátok megsemmisíteni őket, és még úgy tűnhettek fel, mint akik Isten
ellen harcoltok.” (38-39. vers) Mintha próféta szólt volna belőle.
1801
AZ GE I EK EL'
Apostolok cselekedetei 9 | Hátraarc: Saul új nevet és új identitást kap
9,21 ‫ ״‬Mindenki csodáíkozott, aki hallotta, és így szóltak: »Hát nem ő az, aki ül
dözte Jeruzsálemben azokat, akik segítségül hívják ezt a nevet?«”
A 9. fejezetben betekintést kapunk az ősegyház életének abba a korai szakaszába,

amikor az egyháznak még neve sem volt. A gyülekezet tagjai a letartóztatásoktól
és az üldözéstől való állandó félelemben éltek - ha nem a rómaiak, akkor a zsidó ha-
tóságok részéről. Egyik vezetőjüket, Istvánt nyilvánosan megkövezték. Senki sem
kelt akkora félelmet az őskeresztények szívében, mint egy Saul nevű ember, aki
István kivégzésében is részt vett.
Ekkor csodálatos fordulat történik a damaszkuszi úton. (Damaszkuszi, a mai Szí-
ria fővárosát sokan a világ legrégibb, folyamatosan lakott városának tartják.) Saul
olyan hevesen küzd az új vallási közösség ellen, hogy akár százötven mérföldet is
utazik Jeruzsálemből, csak hogy ott, Damaszkuszban is üldözze a keresztényeket.
A damaszkuszi úton azonban olyan élményben részesül, amely váratlanul új irányt
szab az életének. Isten természetfeletti beavatkozásának köszönhetően Saul megtér.
Az apostolok cselekedetei több helyen is újra elbeszéli ennek a fejezettick az ese-
ményeit, hiszen Saul megtérése megrengeti a korabeli világot. Mivel azonban vészé-
íyes ember hírében áll, a keresztények eleinte nem bíznak benne, és csak fokozató-
san fogadják be maguk közé.
Pálfordulás
Bármilyen furcsa is, Isten a volt üldözőt, Sault választja ki, hogy a fiatal egyházat
vezesse. Hamarosan új néven válik ismertté: ő Pál, aki az üldözőből üldözött lett.
Korábbi ‫״‬kollégái" most már őt veszik üldözőbe, mivel rendkívüli eredményesség-
gél vezet másokat Krisztushoz. Pál végül menekülni kényszerül a zsidó zélóták elől,
akiknek eredetileg a támogatására indult Damaszkuszba.
Bár Lukács nem említi, Pál egy időre visszavonul Arábiába, ahol bőven van ideje
átgondolni új hitét és küldetését (lásd Galata 1,17). Négy nagy missziói útja során
bejária a földközi tenger partvidékét, és n naerho-
va c j ut t
a t
jaaz evangéliumjóhí
rét
,sőt,a ra s s
zakít l.étKérdések
i dő
t.hogyK iterj
ed:l ev
elez
éstfolyt
assonazokkala
gyülekezetekkel, amelyek az ő munkája nyomán jöt- Tapasztaltunk-e a saját
!-gk |gLre> életünkben Is hirtelen
fordulatot?
181
Λ ■‫׳‬: I Ε ‫ '־־‬Ε R . Ε Ε>
i
fa la ta ? Törvényeskedés: tehetünk-e bármit azért,
‫׳‬ ‫ ׳‬I hogy Isten jobban szeressen minket?
3,3 ‫״‬Ennyire esztelenek vagytok? Am it Lélekben kezdtetek el, most testben

akarjátok befejezni?"
Első missziói útja során Pál apostol nagy meglepetéssel tapasztalja, hogy a nem
zsidók sokkal nyitottabbak a Jézusról szóló üzenet iránt, mint a zsidóság. Ekkor
dolgozza ki azt a stratégiát, amelyet aztán egész szolgálata során következetesen
alkalmaz. Bárhova megy, először mindig a zsinagógába tér be, és a zsidók között
prédikál. Ha elutasítják őt, akkor a pogányok felé fordul.
Megtérése előtt Pál apostol vallásához hűséges, szigorú zsidóként büszke volt
törvénytisztelő életmódjára. Ha a törvény megtartásával el lehetett volna érni Is-
fent, akkor neki, a hithű farizeusnak minden bizonnyal sikerült volna. Az életében
bekövetkezel I drámai fordulat után azonban a pogányok apostolaként válik ismert-
Lé. Amikor látja, hogy Isten miként munkálkodik a pogányok között, a köztük foly-
tatott munka élére áll.
A Galácia (a mai Törökország része) gyülekezeteihez írott levél a zsidók és pogá-
nyok közötti korai viták időszakában keletkezett. Pál apostol felfokozott érzelmi ál-
lapotban dühödt támadást intéz azokkal a félrevezető próbálkozásokkal szemben,
amelyek a zsidó törvényeskedés béklyójába akarják kényszeríteni a gyülekezetei.
Pál már ismeri a szabadság jó ízét, amely a törvény korlátozása alól való felszaba-
dulással jár, és elszántan ragaszkodik ehhez a szabadsághoz.
Feltételek nélkül
A 3. fejezet első bekezdésében Pál erőteljesen hangot ad szenvedélyes meggyő-
ződésének. Ezt követően az Ábrahámmal és Mózessel kötött szövetség sokkal in-
kább ‫״‬keresztény”, mint zsidó értelmezésével folytatja gondolatmenetét.
A 3. és a 4. fejezetben éles kontraszt rajzolódik ki: egy fogoly és egy szabad
ember, egy felügyelet alatt álló gyermek és egy felnőtt ember képének ellentéte.
Ne viselkedjetek úgy, mintha gyermekek vagy rabszolgák lennétek! - mondja Pál.
Viselkedjetek úgy, mint fiák, akik kiváltságos helyzetben vannak, és hatalmas va-
gyón örökösei! A Galata levél cáfolja azt az elképzelést, mely szerint Isten szeretete
a törvény megtartásától függ. A törvényeskedés olyan, mint a kalitka: csupán arra
képes, hogy kárhoztassa és rácsok mögé zárja az embert. Pál nyomatékosan rá-
mutat, hogy senki sem képes megtartani Isten törvényét, minden ilyen igyekezet
kudarcra van ítélve (3,10-11).
;821 Luther Márton azt mondta: ‫[״‬A Galata-levél] az én saját kis levelem. Eljegyez-
tem magam vele. Olyan ez nekem, mint Katié von Bora [Luther felesége].” Ez a
A Z I GE T E R J E D
rövid kis könyv kinyilvánítja, hogy Isten ingyen, feltételek nélkül adja nekünk a sze-
retetét. Őrizzük meg magunkban ennek az igazságnak a döbbenetét - mondja a
galatákhoz írott levél.
lé t Kérdések
4 z első keresztények
közül némelyeknek,
akárcsak a galatáknak,
rögeszméjükké vált a
törvényeskedő maga-
tartás. Mások túl mész-
szíré mentek keresztény
szabadságukban, és
már semmilyen szabályt
nem voltak hajlandóak
megtartani. Saját környe-
zetünkben melyik látszik
nagyobb veszélynek?
183
AZ I GE TEE II I)
Terelőút: Egy nem tervezett látogatás

A postolok cselekedetei 16
és beszélgetés nyomán új gyülekezet születik
16,9 ‫״‬Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy macedón férfi állt előtte, és
ezekkel a szavakkal kérlelte őt: »Jöjj át Macedóniába, légy segítségünkre!«"
Pál apostol utazásai során a fontosabb kereskedelmi városokra és a római provin-

ciák fővárosaira összpontosít. A sokféle kultúrának ebből az olvasztótégelyéből
kiindulva az evangélium üzenete kisugározhat az egész földkerekségre. Ha egy új
gyülekezet ígéretesnek látszik, Pál ott marad, esetenként akár három évig is, hogy
irányítsa lelki növekedésüket. Levelei jól tükrözik, milyen bensőséges kapcsolatot
ápolt ezekkel a közösségekkel.
Pál látomása a macedón férfiról a Biblia egyik legismertebb története az isteni
vezetéssel kapcsolatban. Egyben az is kiderül ebből az elbeszélésből, hogy milyen
szokatlan volt az ilyenfajta kinyilatkoztatás. Pál a látomás hatására egész útitervét
megváltoztatja. Szokásához híven stratégiai alapossággal megszervezi missziói út-
ját, melyet a nagyobb városok érintésével készül megtenni. Ez alkalommal azonban
akadályba ütközik, és kénytelen változtatni az útirányon.
Egy asszony és egy börtö n ő r

Ennek a változtatásnak köszönhetően jön létre Pál egyik legkedvesebb gyülekeze-
te. Filippi, ahova a látomás irányítja őt, Macedónia tartományának egyik kiemelke-
dő fontosságú városa. Pál a város szélén egy folyó mellett beszédbe elegyedik egy
asszonnyal, és ez a találkozás megnyitja az utat számára (a nők meghatározó sze-
repet játszottak számos korai gyülekezet életében). Ami Filippiben történik, szín-
te mintája lehetne Pál eseményekben és fordulatokban gazdag missziói útjainak:
eleinte szívesen fogadják, aztán éles ellenállásba ütközik, majd gondviselésszerű
szabadulást él át a veszélyes helyzetből.
Veszélyhelyzetben Pál bátran él a római állampolgárság nyújtotta jogával és
státusával. A római polgárnak kijáró tisztelettel kivezetik Filippiből, ám addigra két
megváltozott életű családot hagy a háta mögött:
az egyik egy ruhaérus kereskedőasszony családja, LétKérdések
a másik pedig a városi börtön parancsnokáé. Ebből
a valószínűtlen kombinációból eleven gyülekezet Történt-e olyan fontos
jön létre, amelyhez később a filippiekhez írt levelét esemény az életünkben,
küldte amely egy alkalmi beszél-
getésből indult ki?
A Z 'G E T E PJ E D
Filippi 2 ‫ ן‬Viszontagságok között: Honnan merít Pál erőt?
2,5 ‫״‬Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt."
Pál apostol sok szenvedésen ment keresztül a filippi gyülekezet megalapítása óta
eltelt tíz év alatt: verések, bebörtönzés, hajótörés, ellenséges támadások a félté-
kény vetélytársak részéről. Bizonyára voltak pillanatok, amikor azon tűnődött: Meg-
éri mindez a sok fájdalmat? Ezt a levelét is ‫״‬Krisztusért viselt bilincsek” között írja
0,13). Valahányszor azonban a filippiekre gondol, az idős. apostol lelke megeleve-
nedik.
Ha valaki megkérdezte volna tőle: ‫״‬Pál, mondd meg őszintén, mi motivál téged,
amikor nehézségeken mész át?" - ő valószínűleg ennek a fejezetnek a szavaival vá-
laszolt volna. A 2. fejezetben Pál felfedi a benne lévő elfojthatatlan hajtóerő forrását.
Először Is, Jézus példáját állítja elénk. Ebben a méltóságteljes, himnikus hangvételű
bekezdésben rácsodálkozik arra, ahogy Jézus feladta a menny minden dicsőségét,
hogy emberi formát öltsön magára - nem pusztán emberi, hanem szolgai formát, aki
leteszi az életét másokért.
Pál magára alkalmazza ezt a mintát.
Csapatmunka
Ezután, látszólag ellentmondásos módon, az Istennel való együttműködésről be-
szél: miközben Isten belülről munkálkodik, nekünk ‫״‬kívülről", félelemmel és tette
géssel kell munkálkodnunk üdvösségünkön. Avilai Szent Teréz így fejő / 10 ki azt a
paradoxont: ‫״‬Úgy imádkozom, mintha minden Istenen múlna; úgy munkálkodom,
mintha minden rajtam múlna.” Ez a megfogalmazás találóan summázza Pál lelki‫׳‬
ségét.
A filipp levél bepillantást enged Pál apostol fára ‫״‬ Létkérdések
dozásaiba, ugyanakkor abba is betekintést ad, hogy
mi volt az, ami megóvta Pált a kiégéstől. A Filippiben Miként tekinthetünkmáso-
élő hívőket olyanoknak látta, mint ragyogó csillago- kát különbnek magunknál
kát a világban. Az ő lelki növekedésük felett érzett (3. vers) anélkül, hogy ez
örömből merít Pál erőt. alacsony önértékelésből
fakadna?
AZ I GE T E R J E D
Vegyes eredmény: Pál mindenütt

felfordulást, megvetést vagy zavargást vált ki
17,18 ‫״‬Néhány epikureus és sztoikus filozófus is vitázott vele, akik közül egyesek
ezt kérdezték: »Mit akarhat ez a fecsegő mondani?«"
Jézus egyszer mondott egy példázatot a magvetőről, aki kiment a földekre, hogy
elvesse a magot (Máté 13). A magok némelyike köves helyre hullott, némelyik tő ‫־‬
visek közé, némelyik pedig terméketlen talajba. Ebben a fejezetben, amely Pál
apostol második missziói útjának eseményeiről szól, világosan látszik, hogy az első
misszionárius pontosan a példázatban szereplő reakciókkal találkozott, méghozzá
gyorsan egymás után.
Pál érkezése zavargást robbant ki Thesszalonikában. A következő város, Bérea
sokkal befogadóbbnak bizonyul. Zsidók és nem zsidók egyaránt tanulmányozni
kezdik a Szentírást, hogy ellenőrizzék Pál üzenetének helyességét, majd sokan kö-
zülük hitre jutnak. Hamarosan azonban a I hesszalonikából érkező agitátorok o tt is
bajt kevernek, ellenfelei ugyanis mindenütt az apostol sarkában járnak, azon mos-
terkedve, hogy lerombolják a munkáját.
Pál bemutatkozik Athénban

Athénban, ebben a művelt, egyetemi városban Pál apostol talán a rnisszionáriu-
sokat érő legfélelmetesebb kihívással találkozik. Ebben a városban, amely híres
volt filozófusairól, minden új gondolat hirdetőjét kimerítő intellektuális próbatétel-
nek vetik alá. A helyi filozófusok mély megvetést tanúsítanak Pállal szemben. Az
Areopágoszon a vallási és erkölcsi kérdéseket felügyelő, filozófusokból álló tanács
elé állítják.
Pál magabiztosan áll a szkeptikus hallgatóság elé, hiszen biztos benne, hogy az
ú| hit megállja a helyét az eszmék piacterén. Ékesszóló beszédet tart az összesereg-
lóit filozófusok és gondolkodók előtt. Ám minden jel szerint kevés sikerrel. Az athéni
elitből kevesen térnek meg.
Ezt követően Pál Korinthusba utazik. Az itt ala- LétKérdések
pított gyülekezet etnikai sokszínűségéről ismert.
Néhány bibliatudós úgy véli, hogy a korinthusiakhoz A m ikor barátainkkal és
ismerőseinkkel beszélge-
írott levél első négy fejezete Pál athéni élményeinek
tünk az evangéliumról,
utóhatásait írja le.
milyen megközelítés
bizonyul számunkra a
leginkább működőké-
pesnek?
AZ IGE I IAH..IJ
Felkészülés a végső dolgokra

1 Thesszalonika 3 -4
Ne engedjük, hogy a jövő beárnyékolja a jelent
4,17-18 ‫״‬És így mindenkor az Úrral leszünk. Vigasztaljátok tehát egymást ezek-
kel az igékkel.''
A thesszalonikaiakat minden jel szerint egyetlen kérdés foglalkoztatja: mikor tér

vissza Jézus a földre, ahogy megígérte? Ez a kérdés, amelyet a mai keresztények is
gyakran feltesznek, Jézus eltávozása óta folyamatosan foglalkoztatja az egyházat,
A thesszalonikaiak ezzel kapcsolatban több kérdést intéztek Pálhoz. Mi lesz azok‫״‬
kai, akik Jézus visszajövetele előtt meghalnak? Ők vajon lemaradnak a halál utáni
életről? Pál apostol egyértelmű és megnyugtató választ ad a kérdésekre.
Félelem és reménység keveréke

A thesszalonikaiaknak jó okuk van arra, hogy a jövő miatt nyugtalankodjanak.
Ahogy sok keresztény napjainkban is üldöztetést szenved, úgy ők is állandó fé-
leiemben éltek a hatóság részéről való üldöztetések miatt. Bármelyik éjszaka dö-
römbölhettek az ajtón, vagy léptek kopogása verte fel az utca csendjét, ami be-
börtönzést vagy halált jelentett. Érthető tehát, ha a fiatal egyház sóvárogva és
reménykedve várja Jézus második eljövetelét.
Pál biztosítja a gyülekezet tagjait, hogy a jövőbe vetett reménységük biztos ala-
pokon áll, akár megérik Jézus visszajövetelét, akár nem. Ezzel együtt azonban óva
int a jövővel kapcsolatos találgatásoktól.
l ói Kérdések
Jézus visszajövetelére várva
A thesszalonikai hívők óta a kereszténység egymást Mit jelentene most
követő generációiban mindig akadtak, akik a jövő számunkra Jézus ma-
eseményeit firtatták. Egész nemzedékek estek bele sodik eljövetele? Milyen
szélsőségekkel szemben
abba a csapdába, hogy Krisztus visszajövetelének
figyelmeztet bennünket
pontos helyét és idejét próbálták meghatározni,
Pál apostol?
hogy aztán végignézzék, miként hiúsulnak meg jő-
vendöléseik. Pál elvet minden ilyenfajta spekulációt (5,1-2), és bemutatja, mit jelent
helyesen, illetve helytelenül készülődni Jézus visszatérésére.
A történelem arról tanúskodik, hogy a levél első olvasói megfogadták Pál taná-
csát. A továbbra is fennálló problémák ellenére, ami miatt szükség volt egy második,
dorgáló levél megírására, a thesszalonikai gyülekezet hosszú éveken át életképesnek
és egészségesnek mutatkozott. Mivel az ottani hívők az üldöztetések közepette is
hűségesek maradtak, városukat az ‫״‬ortodoxia városaként" kezdték emlegetni. 1187
A Z I GE T E R J E D
‫ ל‬Thocc7 a 1nní 1ía ‫ ל‬í Téves szóbeszéd:

z l Naplopók, akik Jézus második jövetelét várják
2,5 ‫״‬Nem emlékeztek,rá, hogy még amikor nálatok voltam, megmondtam nek-
tek mindezt?"
A thesszalonikai gyülekezetben olyan kérdés merült fel, amely Pál első levelének az
egyik szakaszára vezethető vissza, ahol olvasóinak a halál utáni élettel kapcsolatos
kérdéseire válaszol. Vajon azok, akik már meghaltak, lemaradnak a halálból való
feltámadásról? Ez nem pusztán elméleti kérdés a thesszalonikaiak számára, akik az
üldöztetés és a vértanúság állandó fenyegetettségében élnek.
Első levelében Pál biztosította őket arról, hogy mindazok, akik megérik, amikor
Jézus visszatér a földre, újra találkoznak majd azokkal, akik korábban elhunytak.
A thesszalonikaiak azonban messzemenő következtetésekre ragadtatták magukat
ezzel kapcsolatban, amelyek túlmentek Pál szavain.
Vissza a munkához
Jézus visszajövetelének várása némelyeknél odáig vezetett, hogy feladták a mun-
kájukat, és tétlenül várták a nagy napot. Ahogy Pál mondja, ‫״‬nem dolgoznak, ha-
nem haszontalan dolgokat művelnek” (3,11). (Azóta is időről időre felütik a fejüket
olyan szekták, amelyek távoli vidékekre vonulnak vissza, hogy o tt várják Krisztus
visszatérését.)
Pál elsősorban azért írja második levelét a thesszalonikaiaknak, hogy korrigál-
ja ezt a tévedést. A 2. fejezetben azokról a homályos eseményekről beszél, ame-
lyeknek meg kell előzniük Jézus második eljőve-
telét. Emellett a tétlenség veszélyére is felhívja a LétKérdések
thesszalonikaiak figyelmét. Pál némely gondolata
nehezen értelmezhető, mivel olyasmire építi tanítá- Hogyan kell készülnünk
sát, amit minden bizonnyal korábban személyesen Jézus második eljövete-
mondott a thesszalonikaiaknak. lére?
AZ A E í F E '1 D
1 Knrinthirc 17 I A szeretet himnusza:

ivorininus ‫ ן >גו‬pá! a p o s t o j a legnagyobb kegyelmi ajándékról beszél
13,2 ‫״‬Ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig
nincs bennem: semmi vagyok."
Pál apostol pályafutásának legnehezebb szakaszában látogat első ízben a görög-

országi Korinthus városába (lásd Apostolok cselekedetei 17-18). Thesszalonikából
és Béreából a feldühödött csőcselék kergette ki őt. Utjának következő állomásán,
Athénban a művelt hallgatóság gúnyolódásával kellett szembenéznie. Igencsak
megviselt lelkiállapotban érkezhetett Korinthusba.
Az ellentábor hamarosan Korinthusban is felbukkan. A zsidó vezetők gyalázni
kezdik, majd törvényszék elé viszik Pált. Úgy tűnik, bármerre jár az apostol, minden-
hol zaklatásnak van kitéve. A válságos helyzet kellős közepén azonban Isten külön-
leges, bátorító üzenettel keresi fel Pált: ‫״‬Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én
veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked, mert nekem sok népem
van ebben a városban.” (Apostolok cselekedetei 18,9-10)
Másfajta szeretet
Ezek a szavak bizonyára meghökkentették Pált, hiszen Korinthus városa elsősor-
bán feslettségéről és kocsmai verekedéseiről volt hírhedt. A korínthusiak a sze
relem istennőjét tisztelték, és kultusz! életük leginkább orgiákra emlékeztetett
Csaknem lehetetlennek látszott, hogy ebben a városban meggyökerezzen a ke
resztény gyülekezet.
Mégis ez történt. Egy zsidó házaspár megnyitja otthonát Pál előtt, aki a kövei -
kező tizennyolc hónap során velük marad, hogy a megtérők lelki fejlődéséről gon-
doskodjon.
A korinthusi gyülekezethez írt leveleiben Pál azokkal a vitás kérdésekkel foglal-
kozik, amelyek egy ilyen sokszínű gyülekezetben felmerülnek. A 13. fejezet szavait
- amelyek ‫״‬a szeretet nimnuszaként" vá lak 'sm,értté
- gyakran idézik esküvőkön és temetési szertartáso-
LótKérdések
kon. Ezt a bibliai fejezetet olvasta fel a brit minisz-
tereínök Diana hercegnő temetésén. Az a szeretet- Az / Korinthus 13 az ideális
fogalom, amelyet Pál apostol itt kifejt, meglehetősen szeretetni szói. A szeretet
újszerű és szokatlan lehetett a korinthus! hívők több- melyik jellemzőjét keit még
sége számára. fejlesztenünk magunkban?
189
A Z IGE T E R J E D
1 Korinthus 15 j Az utolsó ellenség: Miért hiszünk a halál utáni életben?
15,55 ‫״‬Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?”
Az első korinthusi levél nagy része a személyes életvitel és a közösségben való

részvétel kérdéseiről szól. Pál apostol ezután arra a témára irányítja a figyelmet,
ami számára minden másnál fontosabbnak tűnik. Sokan, akik szerint a halállal min-
den véget ér, megkérdőjelezik a keresztényeknek a halál utáni életbe vetett hitét.
A történelem során mindig is sokan voltak, akik így gondolkodtak. Jézus koréban
a szadduceusok csoportja tagadta a halálból való feltámadást. Napjainkban a New
Age egyes képviselői szerint a halál természetes részét képezi az élet körforgásé-
nak. Ugyan miért kellene tartani tőle? - kérdezik.
Nem tündérmese
A korinthusi gyülekezet tagjai hamar felismerik, hogy jobb, ha nem hangoztatják
ezt a véleményt Pál apostol közelében. Számára ugyanis a halál utáni élet nem
mese, hanem hitének szilárd alapja. Ha nincs élet a halál után - mennydörgi Pál -,
akkor a keresztény igehirdetés hazugság. Ha nincs élet a halál után, akkor semmi
értelme további lelkipásztori szolgálatának, Krisztus halála értelmetlen vérontás
volt, és a keresztények a legszánalmasabb emberek a világon.
A Biblia fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt fektet a halál utáni élet kérdésé-
re. Az ószövetségi zsidóság meglehetősen homályos fogalmakkal rendelkezett e
tekintetben. Amint arra Pál apostol rámutat, Jézus feltámadása a halálból mindent
megváltoztatott, hiszen cáfolhatatlanul bizonyította
a világ előtt, hogy Istennek hatalmában és szándé- LétKérdések
kában áll legyőzni a halált. A 15. fejezetben a kérész-
ténység halállal kapcsolatos felfogásának szálait A halál utáni életbe vetett
látjuk összefonódni egyetlen egésszé. Pál apostol a hitünk milyen hatással
halált habozás nélkül ‫״‬ellenségnek” nevezi, mégpe- van mindennapjainkra?
dig a végső ellenségnek, amelyre pusztulás vár.
Bizonyára ezért idézik gyakran ezt a fejezetet temetéseken is, Amikor az em-
berek búcsút vesznek,szeretteiktől, mintha ösztönösen éreznék a halál szörnyű és
természetellenes voltát. Ez a fejezet mindannyiunk számára a reménység üzenetét
közvetíti. Rámutat arra, hogy Krisztus feltámadása legyőzte a halált, így az többé
nem a véget jelenti, hanem a kezdetet.
190
AZ IGE ] E R I I D
‫ ל‬Knrinthus 4 I Égetett sár: Válságos pillanatában Pál

í Korintnus 4 | g cserépec!ény metaforájából merít bátorítást
4,7 ‫״‬Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt
Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak."
Pál apostol hite a halál utáni életben megingathatatlan, mégsem tétlen várakozás-
sál tölti az idejét. A lehető legteljesebb odaadással munkálkodik azon, hogy Isten
akarata valósuljon meg a földön, amint a mennyben is: ‫״‬Ezért arra törekszünk, hogy
akár itt lakunk még, akár elköltözünk, kedvesek legyünk neki.” (5,9)
A jövőbe vetett reménysége akkor is tartja benne a lelket, amikor a nehézségek
miatt könnyen feladná a harcot. Miközben ezt a levelet írja, a korinthusi gyülekezettel
való küzdelme a tetőpontjára hág, ezért ebben a levélben a legmélyebb és legsé-
rülékenyebb pillanataiban láthatjuk az apostolt. Olyan súlyos nehézségeken ment
keresztül, amelyek ‫״‬erején felül megterhelték" ( 1,8),
Mint egy agyagedény

Pál képes beszédet használ - a ‫״‬cserépedénybe rejtett kincs” hasonlatét - legben-
sőbb gondolatainak kifejezésére. Abban a korban a cserépedények csaknem olyan
mindennaposak - és éppúgy eldobhatok - voltak, mint manapság a kartondobo-
zok. Ugyan kinek jutna eszébe, hogy kincset tároljon olyan közönséges edényben,
amely lényegét tekintve nem más, mint égetett sár?
Pált ez a hasonlat vezeti arra a felismerésre, hogy Isten az evangélium ‫״‬kincsét”
olyan esendő emberekre bízza, mint ő maga is, aki nehézségektől körülvéve épp-
olyan törékeny, mint egy cserépedény.
A halhatatlan Isten különös módon halandó em-
Lét Kérdések
bereket választ ki, hogy őt képviseljék. ‫״‬De ki alkal-
más erre?" - teszi fel a kérdést Pál (2,16). Elhatározza, Amikor mélyponton érez-
hogy nem önmagára irányítja a figyelmet, hanem a zük magunkat, mennyire
benne lévő kincsre. vagyunk képesek ‫ ״‬nem
a láthatókra, hanem a
láthatatlanokra" emelni
tekintetünket (18. vers)?
|‫ ו‬91
A Z IGE T E R J E D
‫>׳‬Korinthuc 1 ? I Dicsekvés a gyengeségekkel:

I Pál furcsa védekezése bírálóinak lefegyverzésére
12,10 ‫״‬Mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős."
Bármerre jár Pál apostol, nyomában mindig megjelennek a zsidó vagy a római
hatóságok, amelyek egyaránt komoly fenyegetést látnak benne. Ellenállásuk
azonban nem éri váratlanul Pált. A keresztények részéről tapasztalt ellenkezés
sokkal jobban zavarja őt. Féltékeny vetélytársak szivárognak be a korinthusi
gyülekezetbe, akik mindenféle szóbeszédet terjesztenek róla, hogy aláássák jó
hírét. Kétségbe vonják zsidó származását, és azt állítják, hogy nem méltó az
apostoli címre sem, hiszen Jézus földi életében ő nem ta rto zo tt a követői közé.
Ráadásul azzal vádolják, hogy a többi hamis tanítóhoz hasonlóan őt is csak a
pénz érdekli.
Levelében Pál leszögezi, hogy nem szívesen kel önmaga védelmére. ‫״‬Esztele-
nül szólok" (11,23) - mondja, miközben szenvedéseire hivatkozik. A bírálatok azon-
bán minden határon túlmennek. Hogy nem zsidó? Pál szigorú farizeus, aki a híres
Gamáliel rabbinál tanult. És nem apostol? Igaz, Pál nem tartozott a tizenkét tanít-
vány közé, de a damaszkuszi úton találkozott a feltámadt Jézussal, és később olyan
különleges és ‫״‬kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket nem szabad ember-
nek elmondania". És hogy másokon élősködik? Pál a saját keze munkájából él, hogy
ne kelljen pénzt elfogadnia a gyülekezettől.
Pál nem ragad le az önmaga védelmére felhozott nyomós érveknél, hanem
meglepő módon gyengeségeivel kezd dicsekedni. Hosszan sorolja, hányszor volt
része verésben, bebörtönzésben, bántalmazásokban és nehézségekben, amelyek
egész pályafutását végigkísérték. Különleges látomásáról szóló beszámolóját az-
zal ellensúlyozza, hogy őszintén beszél kitartó imádságáról, amelyet Isten soha-
sem teljesített.
A kínzó tövis
Pál háromszor is kérte Istent, hogy távolítsa el testéből azt a titokzatos tövist, A
Biblia tudósai különféleképpen értelmezik, mire is utal valójában a ‫״‬tövis” kifejezés.
Egyesek olyan testi betegségre gondolnak, mint a szembetegség, a malária vagy
az epilepszia. Mások inkább lelki természetű kísértést értenek rajta, vagy az őt
ért sorozatos kudarcokkal azonosítják, melyek végigkísérték szolgálatát. A Biblia
egyik elgondolásra nézve sem szolgál egyértelmű bizonyítékkal.
Pál hangsúlyozza, hogy Isten minden imádsága ellenére sem távolította el testé-
!921 bői a ‫״‬tövist” - talán éppen azért, hogy ezáltal többet tanuljon az alázatról, a kegye-
lemről és az Istentől való függésről.
A Z I GE T E RJ E D
Pált lenyűgözi az az érthetetlen csoda, hogy Isten éppen őt, az egykori ellensé-
get választotta ki, hogy terjessze az evangéliumot. Megszégyenítve, ugyanakkor
megtisztelve érzi magát, hogy még gyengeségében is - különösen gyengeségében
- Isten eszköze lehet országa építésében.
LétKérdések
Szólt m ár hozzánk is
Isten a gyengeségeinken
keresztül?
P Á L OR OK S E - G' E
Róma 3 | Gyógyulás: Gyógyír az emberiség egyetemes betegségére
3,22 ‫״‬Isten pedig ezt az igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való
hit által minden hívőnek."
Kalandokkal bővelkedő élete során Pál apostolnak végig az a cél lebegett a szeme
előtt, hogy eljusson Rómába. Pál idejében a hatalmas Római Birodalom fővárosa
egymaga uralta az egész földközi-tengeri térséget. Az újonnan létrejött kicsiny ró-
mai gyülekezet nagy izgalmat váltott ki a keresztények körében, akik jól tudták,
hogy az egyház jövője bizonyos értelemben attól függ, mi történik Rómában. Ha
el akarják érni a világot, akkor be kell jutniuk üzenetükkel ebbe a hatalmas városba.
Pál szüntelenül imádkozik a római gyülekezetért, és többször is tervezi, hogy
meglátogatja azt. Mivel egyik terve sem valósulhatott meg, Pál megírja ezt a levelet,
amelyben a keresztény hit tömör összegzését adja.
Ki a beteg?
Pál azt hirdeti, hogy az emberiség problémáira az egyetlen gyógyír Isten kegyel-
me, amely teljes körű gyógyulást hoz, és mindenki számára elérhető. Az emberek
azonban nem fogják keresni a gyógyulást, amíg rá nem jönnek, hogy betegek. Ha
hirtelen egy orvos jelenne meg a képernyőn egy televíziós hírműsorban, és beje-
lentené, hogy feltalálták a paraguayi influenza gyógyszerét, ugyan ki törődne vele?
Ahhoz, hogy ez a hír megragadjon bennünket, és elkezdjük keresni, miként jut-
hatnánk a védőoltáshoz, először azt kellene bebizonyítania, hogy komoly veszélyt
jelent ránk nézve ez az újfajta, ismeretlen vírus.
A római levél éppen ezért baljós kinyilatkoztatás-
LétKérdések
sál indul. ‫״‬Nincsen igaz ember egy sem” - állapítja
meg Pál apostol. Az egész világ lelki értelemben
Ismerünk-e valakit, akiért
halálra van ítélve. A gyászos üzenetből azonban igazán aggódunk, és sze-
felragyog a csodálatos örömhír (21-31. vers), amely retnénk, hogy meghallja
tömören összefoglalja az evangélium központi üze- és megértse a római levél
netét. üzenetét?
PÁL ÖRÖKSÉGE
Róma 7 | A törvény határai: A törvény jó célt szolgál - egy bizonyos pontig
7,18 ‫״‬Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy
arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem,
nincs."
Van egy kérdés, amely Pál apostol szinte minden levelében előkerül: Mi a haszna
a törvénynek? Pál olvasóinak nagy része számára a ‫״‬törvény” szó az ószövetségi
szabályok és rituálék hatalmas gyűjteményét jelenti. Valahányszor az ‫״‬új szövet-
ség” vagy a ‫״‬Krisztusban való szabadság” gondolatát hozza szóba, zsidó haliga-
tósága arra kíváncsi, mit gondol Mózes törvényéről. Isten még mindig engedek
mességet követel?
Farizeusi múltjának köszönhetően Pál kitűnően ismeri Mózes törvényeit. Ebben a
fejezetben, amely a római levél legszemélyesebb fejezete, tele életrajzi részletekkel,
Pál pontosan megfogalmazza, mit gondol erről a kérdésről.
Amikor a törvény hasznos. Pál sohasem állítja, hogy a törvény érvényét vesz-
tette volna. Azon a véleményen van, hogy a törvény az erkölcs alapvető kódexe,
amely körülírja az Istennek tetsző magatartást. A törvény egyetlen haszna, hogy
rámutat a bűnre: ‫״‬A bűnt nem ismerném, ha nem ismertem volna meg a törvény
által.” Pál szerint az olyan szabályok, mint a tízparancsolat, hasznosak és jótékony
hatásúak.
Amikor a törvény tehetetlen. A törvénnyel azonban van egy nagy pioblc.
ma. Csupán rám utat az ember bűnére, de semmivel sem teszi jobbá .1 bűnöst.
Pál farizeusi múltjának egyik öröksége, hogy rendkívül érzékeny lelkiismerettel
bír. Ám ahogy erre találóan rámutat, ez főként csak arra jó, hogy bűntudatot
érezzen. A törvény leleplezi gyengeségeit, ám arra már nem képes, hogy erőt
adjon azok leküzdéséhez. A törvény, vagy bármilyen szabályrendszer végül
zsákutcába vezet.
Külső segítség
Ha valaki olyan fegyelmezett életvitelt folytat, mint Pál, annak nem jelent túl nagy
nehézséget, hogy megtartsa a tízparancsolat nagy részét. A külső cselekedetek,
mint a káromlás, gyilkosság, házasságtörés, lopás és hazugság könnyen mérhe-
tők és ellenőrzés alatt tarthatók. Ám a belső, láthatatlan bűnök, például a gonosz
kívánságok, sokkal nehezebben tarthatók kordában. Amint a hegyi beszédben Jé-
zus rámutatott, az olyan láthatatlan bűnök, mint a kívánság, a kéjvágy és a harag
ugyanolyan mérgező hatásúak lehetnek, mint azok külső megjelenési formái, vagy- I !95
is a lopás, a házasségtörés és a gyilkosság.
P Á L Ö R Ö K S É G E
A római levél 7. fejezete átütő erővel mutatja be, milyen belső küzdelmet jelent,
amikor a távolról sem tökéletes ember odaszánja magát a tökéletes Istennek. Azok a
keresztények, akik arra a kérdésre keresik a választ, hogy miként szabadulhatnának
meg végre a bűntől, vigasztalást meríthetnek Pál őszinte vallomásából. Isten nor-
máival szemben mindannyian tehetetlennek érezzük . .....................
'..Λ ■ Ά ' ‫;״‬
magunkat, és Pál éppen erre szeretne rámutatni. LétKérdések
Semmiféle szabályrendszer nem képes megtörni a
bűn és bűntudat ördögi körét. Külső segítségre van Milyen személyes, belső
szükségünk ahhoz, hogy ‫״‬az új életben a Lélek sze- vívódásunk m iatt érezzük
rint szolgáljunk, nem pedig az írás betűje szerint, leginkább tehetetlennek
mint a régiben” ( 6 . vers), A 8 , fejezet ezt a külső se- magunkat? Hová fordu-
lünk segítségért?
gítséget ünnepli.
Pá l Ö r ö k l i g !
Róma 8 I A L®,ek szerinti élet:

° I A megelevenített ember és a kozmosz drámája
8,31 ‫״‬Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?"
A 8 . fejezetben Pál áttekintést ad arról, milyen változást hoz a Szentlélek az em-

bér életébe.
Először is, nyugvópontra hozza a bűn nyugtalanító kérdését, amelyet éppen
az előző fejezetben vetett fel olyan erőteljesen. ‫״‬Nincs tehát most már semmiféle
kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak” - jelenti ki az após-
tol. Halála és feltámadása által Jézus Krisztus örökre megoldotta a bűn problé-
máját, (A 4, fejezetben Pál a pénzvilág nyelvezetéből vesz kölcsön egy kifejezést,
hogy elmagyarázza ezt a folyamatot. Isten a mi számlánkra ‫״‬írja jóvá”, nekünk
tulajdonítja Jézus tökéletességét, és nem'a mi cselekedeteink alapján, hanem az ő
érdemei szerint ítél meg minket.)
Pál ismét emlékeztet az örömhírre: Jézus Krisztus nem maradt a halálban. Pál
rávilágít, hogy ugyanaz az erő, amely feltámasztotta Krisztust a halálból, ben-
nünket is megelevenít. Az életadó Szentlélek képes megtörni azt a sötét, halálos
körforgást, amelyről a 7. fejezetben olvastunk.
Megéri a küzdelmet
Félreértés ne essék, a Szentlélek nem tünteti el a problémákat. A Biblia olyan
nevekkel illeti a Szentlélek személyét, mint Közbenjáró, Segítő, Tanácsadó, Vi-
gasztaló - ami arra utal, hogy a bennünk lakozó Isten képes megtenni mindazt,
amit mi nem tudunk megtenni önmagunkért.
Pál nem becsüli alá a szenvedéseket, az ő élete is tele volt verésekkel, bebör-
tönzéssel, hajótörésekkel, krónikus betegséggel. Azt azonban teljes meggyőző-
déssel állítja, hogy a jövőbeli megjutalmazás messze felülmúlja a jelen szenve-
déseit. Ahogy az olimpiai sportolók éveken át edzenek, elviselik a fájdalmat, és
szigorú fegyelemnek vetik alá magukat, csak hogy elérjék céljukat, és megnyer-
jék az aranyérmet, ugyanúgy a keresztények élete is sok nehézséget tartogathat
(22-23. vers). A dicsőséges végeredmény érdekében azonban érdemes vállalni
minden nehézséget.
A hívő ember életében a történelem központi drámája zajlik: ‫״‬Mert a teremtett
világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.” A bennünk végbemenő lelki
győzelem valamiképpen közrejátszik az elbukott terem tett világ megszabadulá-
sában és gyógyulásában. Az apostol emelkedett hangon fejtegeti a reménység
szavait. 1197
Ρ Λ Ι Ö R Ö K S É G £
A levél 8 . fejezete azzal az ünnepélyes nyilatko

; LétKérdések
zattal zárul, hogy semmi - egyáltalán semmi - nem
képes többé elválasztani a hívőket Isten szereteté-
A most olvasott fejezet
tői. Pál szinte örömujjongással hirdeti ezt az igaz- alapján milyen változást
ságot. eredményez a Szentlélek
jelenléte mindennapi
életünkben?
198■
P Á L 01 1 !‫■ו‬ i
Dóma 19 I Nézeteltérés a keresztények között:

Δ \ Hol a haté!‫ ׳‬a ,0 és a ‫־׳‬ossz között?
12,9 ‫״‬Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz."
A teológiáról sokan úgy tartják, hogy remetéknek vagy lakatlan szigetre vetődött
hajótörötteknek való, akiknek van ideje arra, hogy naphosszat mélázzanak az Isten-
nel kapcsolatos elvont kérdéseken.
Ez a felfogás bizonyára tiltakozást váltott volna ki Pál apostolból, aki szerint a
teológia cselekvésre késztet. Nem véletlen, hogy a Biblia legtömörebb teológiai ira-
ta olyan mindennapi, gyakorlati problémák megvitatásával zárul, mint a politika, a
bosszúállás, a büszkeség, valamint a személyes kapcsolatok örömei és bosszúságai.
Pál élete jó példa arra, miként alkalmazható a teológia a mindennapi életben. Ő
valóban megélte mindazt, amiről prédikált. Miközben éppen az emelkedett hangvé-
telű római levelet írja, úton van, hogy adományokat gyűjtsön az éhínség áldozatai-
nak.
A levél 12. fejezetében Pál a cselekvő szeretetről beszél. ‫״‬Okos istentiszteletként
szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek” - buzdítja
0 vasólt. A római gyülekezet tagjai - mind <1 zsidók-
;)01. mind a pogányokból lett keres/fényoK - számára ‫!'< ן‬Kérdések
az áldozat kifejezés azokat a bárányokat és egyéb ál-
latokat jelentette, amelyeket a templomba vittek, és Pál apostol korában a
átadtak a papoknak, hogy az oltáron levágják őket. keresztények között vita
Pál azonban rámutat, hogy Isten nem megölt állató- fo lyt arról, hogy szabad-e
kát, hanem élő embereket akar áldozatul. Isten előtt a húst enni, helyes-e meg-
legkedvesebb áldozat az odaszánt életű ember. tartani bizonyos ünnep-
napokat, illetve szabad-e
bort inni. Milyen kérdé-
seken vitatkoznak ma
a keresztények? Miként
viszonyuljunk azokhoz,
akikkel nem ériünk egyet
bizonyos kérdésekben?
PÁL Ö R Ö K S É G E
Váratlan helyzet: Lincselő csőcselék,

Apostolok cselekedetei 2 6
merénylők és a római igazságszolgáltatás
26,22 ‫״‬De mivel az Isten m in d e mai napig megsegített, itt állok, és bizonyságot
teszek kicsinyeknek és nagyoknak."
Az apostolok cselekedeteinek utolsó néhány fejezete Pál apostol rendíthetetlen

bátorságáról tanúskodik. Olyan merészen viselkedik a lincselésre összesereglett
csőcselékkel szemben, hogy a római katonák kénytelenek a laktanyájukba vinni őt,
hogy megvédjék a tömegtől. Másnap a zsidó vezető testület, a szanhedrin előtt
okoz akkora felfordulást, hogy a római parancsnok már attól.tart, hogy ízekre szag-
gatják Pált. Ezután negyven vallási fanatikus esküt tesz Pál megölésére.
A nagy felfordulás közepette azonban Pál bátorító látomást kap az Úrtól, aki így
szól hozzá: ‫״‬Bízzál, mert ahogyan bizonyságot tettél az én ügyem mellett Jeruzsá-
lemben, úgy kell Rómában is bizonyságot tenned!” (23,11) Pálnak éppen erre a meg-
erősítésre van szüksége.
A fogoly beszédet tart

Miután az éjszaka leple alatt megerősített őrség kíséretében kicsempészik Pált a
városból, végre megérkezik a római helytartó palotájába. Megpróbáltatásainak
azonban még koránt sincs vége. Miután Félix meghallgatja Pál védekezését, két
évre börtönbe veti, hogy a zsidó vallási hatóságok kedvében járjon. A dühödt in-
dulatokat azonban ez sem tudja lecsendesíteni. Amint Fesztusz, az új kormányzó
megérkezik, a zsidó vezetők máris újabb halálos cselszövésbe fognak Pál ellen.
Az apostolok cselekedeteiben Pál tizennyolc be-
széde olvasható, amelyekből az utolsó hármat váló- LétKérdések
gatott hallgatóság előtt mondta el. A római hivatal-
nokok kíváncsiságát felébreszti a fogoly, akiről olyan Találkoztunk-e m ár
sok szóbeszéd járja a birodalomnak ebben a távoli ellenállással a hitünk mi-
zugában, ezért elővezetik Pált, m int valami idomított att? Mit tanulhatunk Pál
medvét. A 26. fejezetben Pál a legelőkelőbb bíró, He- reakciójából?
ródes Agrippa király előtt mond nagyívű beszédet.
Ennek eredményeként Pál régi álma, hogy eljusson Rómába, végre megvalósul
- igaz, nem mint misszionárius utazik oda, hanem egy római hajón a birodalom fog-
lyaként szállítják a fővárosba.
2001
PÁL ÖRÖKSÉGE
Tökéletes vihar:
Az utolsó akadály a Rómába érkezés előtt
27,22 ‫״‬Én azonban most is azt tanácsolom nektek, hogy bizakodjatok, mert
egy lélek sem vész el közületek, csak a hajó."
Ebben a fejezetben egy szemtanú elbeszélését olvashatjuk egy tengeri viharról.

Olyan vihar volt ez, ami talán tízévenként egyszer fordul elő, és amelyet a túlélők
sohasem felejtenek el. Sűrű felhők takarják el a napot és a csillagokat hosszú na-
pokon és éjszakákon át. A hajón utazó kétszázhetvenhat utas és a legénység két
hétig élelem nélkül hajózik, és senki sem lehet biztos abban, hogy megéri-e a kö
vetkező napot. Senki, egyvalakit kivéve: Pál apostolt.
A fogoly átveszi az irányítást

Lukács eleven képekkel festi elénk, mi játszódik le a fedélzeten, A tengerészek
rángatják a recsegő-ropogó hajó köteleit, a legénység kihajigálja az értékes élei-
miszerkészletet, sőt, még a hajó rakományát is kidobálják. A római katonák kivont
karddal próbálják megakadályozni, hogy a tengerészek a saját bőrüket mentve
elmeneküljenek a hajóról, és felkészülnek arra, hogy elvágják a foglyok torkát. Az
általános pánik kellős közepén Pál előre kijelenti, mi fog történni. Isten látomásban
megígérte neki, hogy eljut Rómába, és Pál még akkor sem kételkedik ebben, ami
kor a hajó már darabokra hullik körülötte.
Pál ismételten bizonyságot tesz rendíthetetlen bátorságáról. A római százados
minden bizonnyal felfigyel erre: rendkívüli kiváltságokat és védelmet biztosít Pál-
nak. Mire a vihar elcsitul, a.hajón mindenki a ren-
díthetetlen nyugalmú tarzuszi fogoly útmutatásait LétKérdések
követi.
Általában hogy viselke-
dünk válságos helyzetek-
ben?
1201
PÁL ÖRÖKSÉGE
Végre Rómában:
Pál eljut a fővárosba - igaz, bilincsben
28,23 reggeltől estig igyekezett őket meggyőzni Jézusról Mózes törvénye és

a próféták alapján."
A pogány gyülekezetek jövője nagymértékben azon múlik, mi történik Pállal, aki

Isten választott apostola a pogányok között. Az apostolok cselekedeteinek utol-
só néhány fejezete azt a lelki kötélhúzást ábrázolja, amelyben Isten jóra fordít egy
majdnem tragédiával végződő eseményt. Pált letartóztatják, és felteszik egy Ró-
mába induló hajóra, Útközben hajótörést szenvednek, de mindannyian épségben
kiúsznak egy szigetre. Ekkor mérges kígyó marja meg Pált, ő azonban lerázza ma-
gáról a kígyót, majd kézrátétellel meggyógyítja a beteg szigetlakókat. Ezután újra
útra kelnek, és néhány nap múlva megérkeznek Rómába.
Pál tudja, hogy a kereszténység jövője múlik azon, hogy képes-e megvetni a
lábát Rómában. ‫״‬Minden út Rómába vezet" - tartja a közmondás. Mint valami gra-
vitéciós központ, úgy vonzza magához a város a kereskedelmi utakat, a vezetőket,
a gondolkodókat, a szerencsevadászokat az egész birodalomból. Minden politikai
és katonai hatalom Rómából indul ki. Kétség sem fér hozzá, hogy ez a város a világ
fővárosa.
Házi őrizetben
Különös módon a keresztény hit legnagyobb szószólója fogolyként érkezik útjának
végállomására, teljesen kimerültén, hiszen épphogy túlélt egy rettenetes hajótö-
rést. Az út során olyan megbecsülést vívott ki magának, hogy a hatóságok kész-
tyűs kézzel bánnak vele. Házi őrizetben tartják. Egy katona éjjel-nappal mellette
van, valószínűleg összebilincselve az apostollal.
Pál a körülmények ellenére tevékenyen tölti napjait. A legelső Rómában töltött
héten magához hívatja a zsidó vezetőket, akik az új ‫״‬irányzatról” faggatják. A követ-
kező hónapok és évek során Pálnak alkalma nyílik arra, hogy leveleket írjon azokhoz
a gyülekezetekhez, amelyeket maga mögött hagyott.
Befejezetlen történet
Pálnak nincs többé lehetősége arra, hogy maga válassza meg hallgatóságát. Azok-
hoz beszél, akik felkeresik őt. De a hatalmas Róma szívében is bátran hirdeti az
új királyságot és az új királyt. Hamarosan a császári udvartartás néhány tagja is
keresztény hitre tér. Így jut el a kereszténység Jeruzsálemből egészen Rómába.
202 1 Amikor Lukács megszakítja az elbeszélés fonalát, Pál sorsáról még nem született
döntés. A bibliatudósok többsége azonban úgy véli, hogy Pált szabadon bocsátották
börtönéből, ő pedig továbbment, hogy új területeken
hirdesse üzenetét. Lukács egy szóval sem említi eze-
két az utakat, mint ahogy Pál bírósági tárgyalásáról
Mi is igyekszünk Pálhoz
vagy elítéléséről sem beszél. írását egy képpel zárja, hasonlóan a legjobbat
amelyben Pál apostolt szobájának falai között látjuk, kihozni a nehéz helyze-
amint látogatóinak prédikál. tekből?
Efezus 2 ‫ ן‬Börtönlevél: Ideje végre szembenézni a legnagyobb kérdéssel
2,22 ‫[״‬Az Úrban] ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által."
A világ több híres irodalmi alkotása is börtöncellában született. John Bunyan o tt

írta A zarándok útja című regényét. Alexander Szolzsenyicin, akárcsak Doszto-
jevszkij hatalmas munkássága szögesdrótok között íródott. A Biblia egyes levelei
- az efezusiakhoz, a filippiekhez, a kolosséiakhoz vagy a Filemonhoz írt levél - szín-
tén börtönben keletkeztek.
Meglepő, hogy talán éppen ezek a könyvek alkotják a Biblia legreményteljesebb
Iratait. A börtönben végre jut ideje Pálnak az írásra. Nem kell városról városra utaz-
nia, hogy oltogassa a tüzet, amit ellenségei gyújtottak. Teljes figyelmét az élet értei-
mérői szóló emelkedett gondolatoknak szentelheti.
Feltekintés
Egy fogoly, aki tizennégy évet tö ltö tt egy kubai börtönben, elmondta, miként tar-
tóttá saját magában a lelket: ‫״‬A legrosszabb az egészben az egyhangúság volt.
A cellámnak nem volt ablaka, ezért gondolatban létrehoztam egyet az ajtón. Az
elmémben gyönyörű tájképet »láttam« hegyekkel, sziklás szakadékokba zúdu-
ló vízesésekkel. Egy idő után mindez olyan valóságosnak tűnt számomra, hogy
minden erőfeszítés nélkül magam elé tudtam képzelni, valahányszor ránéztem a
cellám ajtajára.”
Az efezusi levél sejteni engedi, mit láthatott Pál apostol, amikor gondolatait
szabadjára engedte, és túltekintett a bezártság egyhangúságán. Először is, maga
előtt látta az általa alapított gyülekezetek lelki növekedését. Legtöbb börtönlevelét
a címzett gyülekezet elevenségéért való túláradó hálaadással kezdi. Ezután, amint
az efezusi levélből is látható, nyitogatni próbálja olvasói lelki szemeit (1,18), hogy
meglássák a rájuk váró reménységet.
Kozmikus kérdések
Az efezusi levél csordultig van szenzációs örömhírrel. Pál egyéb leveleivel ellen-
tétben az efezusi levél nem tesz említést sürgető problémákról. Az apostol meg-
könnyebbült sóhajtással fordul az elképzelhető legnagyobb kérdés felé: Mi Isten
végső terve a világgal? Pál a következő választ adja a kérdésre: ‫״‬a Krisztusban
egybefoglal mindeneket, azt is, ami a mennyben, és azt is, ami a.földön van.” ( 1,10 )
Saját pillanatnyi körülményeinél messze magasabbra, sokkal nagyobb, kozmikus
204 1 kérdések felé emeli a tekintetét.
Különös dolog, hogy Pálnak börtönbe kellett kerülnie ahhoz, hogy felszabadul-
jón erre a boldog szárnyalásra. Valahányszor új gondolatmenetbe kezd, nem tudja
megállni, hogy ne törjön ki éneklésben vagy imád-
Ságban. Nem csoda, hogy Sámuel Taylor Coleridge, LétKérdések
az angol költő azt írta az efezusi levélről, hogy az ‫״‬a
legfenségesebb írásmű, amelyet ember valaha írt”. Általában hogy vlselke-
dünk válságos helyzetek-
ben?
1205
P Á L Ö R Ö K S É G [:
Efezus 3 j Sikertörténet: Egység a sokféleségben
3,14.17-18 ‫״‬Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt... hogy... a szeretetben

meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni m in d e n
szenttel együtt: m i a szélesség és hosszúság, magasság és mélység..."
Pál apostol korában Efezus városa híres volt vallási életéről - de nem az apostoli
értelemben vett vallásról. Efezus a római Diána istennő tiszteletének központja volt,
lakosai pedig büszkék voltak az istennő tiszteletére emelt templomra. Az é p ü le t az
ókori világ hét csodája közé tartozott, ahol több száz hivatásos prostituált-papnő
szolgálta ki az ‫״‬istentiszteletre" érkezőket.
Ebben a valószínűtlen városban Pál egy már létező kis keresztény közösségre
bukkan, Az efezusi hívők hallottak valamennyit Keresztelő Jánosról, Jézusról azon-
bán kevesebbet, a Szentiélekről pedig hallomásuk sem volt. A következő két év során
Pál ebben a városban prédikál. A gyülekezet hamarosan megerősödik, és az ige tér-
jedni kezd Ázsia egész tartományában.
Jelek és csodák követik Pál efezusi szolgálatát, ami annyira lenyűgözi a helyi
mágusokat és halottidézőket, hogy nyilvánosan elégetik értékes mágikus tekercse-
iket. A lelkesedés láttán az efezusi kereskedők, akik a bálványok árusításából jókora
hasznot szereznek, kiűzik Pált a városból (a történet háttere az Apostolok cseleke-
detei 19-ben olvasható).
Pozitív megközelítés
A legtöbb korai gyülekezethez hasonlóan az efezusi közösségnek is nagy etnikai és
vallási különbségekkel kellett megbirkóznia. A zsidó háttérből érkezett hívők szá-
mára komoly nehézséget jelentett, hogy befogad-
ják gyülekezetükbe az egykori bálványimádókat. Az LétKérdések
efezusi levélnek ez a szakasza kifejezetten az egy-
ség kérdéseivel foglalkozik. Pál korában a zsidók
Az új közösség, amely zsidókból és pogányokból és a pogányok súlyos
áll, Pál számára minden idők egyik legnagyobb misz- megosztottságban éltek
egymás mellett. Milyen
tóriuma, amelyben Isten eredeti terve csúcsosodik ki
csoportosulások osztják
- az a terv, amely évszázadokon át rejtve volt, most
m eg leginkább a m ai
azonban ismertté lett. Pál emelkedett hangon cső-
keresztényeket?
dálkozik rá Isten tervére, amely a szeme láttára telje-
sedik be. Arra biztatja olvasóit, hogy gondolják végig, mit jelent Krisztust képviselni
2061 ebben a világban. Amikor az emberek a keresztényekre tekintenek, vajon észreve-
szik-e bennük Krisztus tulajdonságait?
A szakadék áthidalása:
Kolossé 1
Am it hiszünk, annak az életünkre is hatással kell lennie
1,19-20 ‫״‬Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék és hogy

általa békéltessen meg önmagával mindent.”
Ne lepődjünk meg, ha a kolosséi levél kissé mintha ismerősnek tűnne. Verseinek

több mint a fele szoros párhuzamban áll az efezusi levél verseivel. Kolossé és Efezus
szomszédos városok voltak, és egy efezusi hívő volt az, aki az evangélium üzenetét
Kolosséba eljuttatta. Pál sohasem járt Kolosséban, levelének címzettjei csupán hír-
neve alapján ismerték őt.
A levél optimista hangvétellel kezdődik, amelyben Pál hálát ad Istennek a
kolosséiak lelki fejlődéséért. Ezután tér rá a téves tanítás problémájára, amely be-
szivárgott a gyülekezetbe.
Gyakorlati alkalmazás
Pál levelei általában a következő mintát követik: üdvözlés, imádság, teológiai ta-
nítás és annak gyakorlati alkalmazása a keresztény életre. Jóllehet Pál gyakorta
átevez a teológia mélyebb vizeire, levele végén mindig visszavezeti olvasóit a gya-
korlati kérdésekhez: mit jelentenek a teológiai igazságok a mindennapi életben?
Egyetlen ünnepélyes bekezdésben (15-20. vers) megtalálható Krisztus minden-
hatóságának sűrített summázata. Ezt követően Pál lefordítja mindezt a gyakorlat
nyelvére: Krisztus mindenekfelett álló hatalma nem
választ el mindet Istentől, inkább közelebb visz hoz- LétKérdések
zá. Egyedül Krisztus képes áthidalni a hatalmas sza-
kadékot Isten és az emberiség között. Átéltük-e m ár az Istennel
való megbékélés nyu-
galm át (22. vers)? Ha
még nem, m i ta rt vissza
minket ettől?
207
P Á L . Ö R Ö K S É G I:
Fiiemon I Személyes szívesség:

I Pál minden tehetségét latba veti barátja érdekében
17. vers ‫״‬Ha tehát engem társadnak tartasz, fogadd őt úgy, mint engem.”
A Filemonhoz írt levél Pál apostol legrövidebb és legszemélyesebb levele. Pál egy
barátjának ír, hogy szívességet kérjen tőle - méghozzá nagy szívességet, hiszen
egy ember élete múlik rajta.
Mint a legtöbb köztiszteletben álló polgárnak abban az időben, Filemonnak is
vannak rabszolgái (a történészek becslése szerint mintegy hatvanmillió rabszolga élt
a Római Birodalomban). Onézimosz Fiiemon rabszolgája volt, de megszökött tőle,
majd Rómában találkozott Pállal, és keresztény hitre tért. Talán egy börtöncellában
volt összezárva az apostollal.
Az Onézimosz görög név, melynek jelentése: ‫״‬hasznos". Pál szellemes szójátékkal
él: a szökött rabszolga haszontalan, de ha az egykori rabszolga megtér, nagyon is
hasznosnak bizonyulhat - feltéve, hogy Fiiemon megfelelő lelkülette! fogadja őt.
Pál arra kéri barátját, hogy fogadja vissza
Onézimoszt, ‫״‬most már nem úgy, mint rabszolgát,
hanem rabszolgánál jóval többet", mint szeretett I étKérdések
testvért. Bár a római társadalomban hatalmas szaka-
Vannak-e olyan helyzetek
dék választja el a rabszolgákat a rabszolgatartóktól,
az életünkben, amikor
Pál szerint Krisztusban még ez a szakadék is áthidal-
m i magunk is közbenjár-
ható. hatnánk a megbékélés
érdekében?
208
PÁL ÖRÖKSÉGE
Titusz 2 | Elintézetlen ügyek: Miért nehéz a lelkipásztorok munkája?
2,7 ‫״‬Te magad légy példaképük a jó cselekedetekben.‫״‬
Pályafutásának korai éveiben Pál egy forgószél energiájával vitte az evangélium

üzenetét a Közel-Kelet távoli zugaiba. Az évek múlása és gyenge egészségi ál-
lapota miatt azonban teherbírása csökken, ráadásul utolsó éveinek nagy részét
börtönbe zárva tölti. Munkájának folytatását egyre inkább hűséges munkatársaira
kénytelen bízni.
Előretekintve a jövőbe úgy látja, hogy a külvilág egyre nagyobb figyelemmel
fordul a keresztény gyülekezet felé. Tituszhoz írt levelében arra nézve ad tanácsot,
hogy a közösség különböző csoportjai miként mutathatnak jó példát az őket figyelő
világ számára. Az ellenféllel való megküzdés legjobb módja, ha ‫״‬semmi rosszat sem
tud mondani rólunk”.
Ostoba vitatkozások
A krétai gyülekezetben különféle mítoszok és ‫״‬ostoba vitatkozások, a nemzet-
ségtáblázatokkal kapcsolatos kérdések, viszálykodások és törvényeskedő harcok"
ütötték fel a fejüket (3,9), amelyek sok hasonlóságot mutatnak azokkal az eret-
nekségekkel, amelyek miatt Pál a kolosséi gyülekezetei is intette. Titusznak fel kell
készülnie a tanítással és az életmóddal kapcsolatos
problémák megfelelő kezelésére, hogy az egyház a kp ' I él Kérdések
helyes irányban haladjon tovább.
Azokból a tanácsokból,
amelyeket Pál a különféle
csoportnak ad ebben a
fejezetben, melyek vonat-
koznak legközvetlenebbül
ránk?
209
PÁL ÖRÖKSÉGE
Aggasztó hírek:
Tíz év után az efezusi gyülekezet segítségre szorul
1,18-19 ‫״‬Harcold meg a nemes harcot, tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet."
A nők szerepe a gyülekezetben, szociális igazságosság, a fenntartási költségek elő-

teremtése - általában ilyen és ehhez hasonló kérdések szerepelnek a mai egyházi
közgyűlések napirendjében. Pál apostolnak hasonló kérdésekkel kellett foglalkoznia
az I. században, alig néhány évtizeddel Jézus földi életét követően, amikor az efezusi
gyülekezetben merültek fel ezek a gondok.
Az efezusi levél Pál apostol egyik legörömtelibb levele, most azonban, majdnem
tíz évvel személyes látogatása után, Pál aggasztó híreket hall Efezusból. A gyüleke-
zetnek nagyobb szervezettségre van szüksége, és a közösség tagjainak egyetértésre
kell jutniuk az istentiszteleti élet, valamint az evangelizációs programok terén. Ha
ez nem történik meg, a közösség a vég nélküli nézeteltérések és szakadások felé
sodródik.
Pál bizalmas munkatársa

Hálátlan munkájában Pál Timóteusra, szeretett munkatársára támaszkodik. Hozzá
írt leveleiben háromszor is utal Timóteus különleges elhívására. Ennek a fejezetnek
a 18. versében a róla szóló ‫״‬korábbi próféciákat” említi az apostol. Később, azl Timó-
teus 4,14-ben Pál arról a kegyelmi ajándékról tesz
említést, amelyet Timóteus a gyülekezet véneinek LétKérdések
‫״‬kézrátételével" kapott. Végül a 2 Timóteus 1,6 -ban
Pál ismét emlékezteti őt Isten kegyelmi ajándékára, Milyen problémákkal küzd
‫״‬amely kezeim rád tétele által van benned”. saját gyülekezeti közös-
ségünk? Vajon milyen
Timóteus keresztény családból származott, anyja
tanácsot adna nekünk Pál
és nagyanyja egyaránt hívő asszonyok voltak, ami
apostol?
ritkaságnak számított az ősegyházban. Miközben
Pál ezt a levelet írja, Timóteus Efezusban szolgál mint a gyülekezet lelkipásztora.
A Jelenések könyvének 2. fejezete azt sejteti, hogy Timóteus nem járt teljes sikerrel
a levélben említett problémákkal szembeni küzdelemben.
2101
ΡΛΙ ÖRÖK j t
o TinRR-..Γ ‫ >׳‬I Utolsó szavak: Pál nem saját körülményeivé! törődik,

2 Timoteus 2 | hanem Timóteust bátorítja
2,2 ‫״‬És am it tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át megbízható embe-
reknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek."
A Timóteushoz írt második levél csaknem bizonyos, hogy Kr. u. 66-67 körül kelet-
kezett, a kegyetlen Néró császár idejében. Ekkor a kereszténység már nem csupán
a judaizmus egyik oldalági szektája volt, hanem a sok ezer hívővel meghatározó
erőt képviselt, így az új vallás Néró támadásainak könnyű céltáblája volt.
Pált Rónhában újra börtönbe vetik, ahol durva bánásmódban van része: megbi-
lincselve tartják fogva egy hideg cellában, amelyről még a barátai sem tudják, hol
van. Az apostol elhagyatottnak érzi magát, és kezd erőt venni rajta a csüggedés.
Búskomor irat
A levél hangulata meglehetősen búskomor. Pál olykor sebezhetőségét vállalva fel-
tárja félelmeit és magányosságát. Máskor, mint itt, a 2. fejezetben, lelkesítő sza-
vakkal igyekszik tartani a lelket Timóteusban - és talán saját magában is. Az após-
tol élete végéhez közeledve még egyszer, mint utolsó emlékeztetőt, összefoglalja
üzenetét: a tiszta életre vonatkozó tanácsait, egyes teológiai kérdéseket, lelkesítő
párhuzamokat, egysoros példabeszédeket, figyelmeztetéseket, közmondásokat.
Ebben a könyvben hiába is keresnénk a gondolatmenet logikáját, Pál nem fór-
dított erre figyelmet. Jó példa erre, hogy egyetlen bekezdésen belül (2,17‫ )־‬három
hasonlatot sorol fel egymás után: a katona, a sportoló és a földműves képál. Mível
a levél olyan barátnak szól, aki jól ismeri őt, Pál nem tartja szükségesnek, hogy
bővebb magyarázatot fűzzön ezekhez az analógiákhoz. Csupán felsorolja őket, ér-
telmezésüket pedig Timóteusra bízza.
Pál sejti, hogy veszély leselkedik rá, és azt szeretné, ha Timóteus is felkészülne a
rá váró nehézségekre. A hagyomány szerint Pál Rómában mártírhalált halt. Életmű-
vének köszönhetően azonban, amelyet Timóteusra
és a többi hűséges munkatársára hagyott, a gyüle- LétKérdések
kezetek, amelyeket annyira a szívén viselt, tovább
folytatták munkáját. Milyen levelet hagynánk
hátra, ha a halállal kellene
szembenéznünk?
FONTOSSÁGÚ LEVELEK
Zsidók 2 A nagy főidre szállás: Miért jö tt J< a földre?
2,18 ‫״‬Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe
esnek."
Azok a modern kori kérdések, hogy mi az előnye egyik vallásnak a másikkal szem‫־‬
ben, valójában már évezredek óta vita tárgyát képezik. A zsidókhoz írt levél például
olyan emberekhez szól, akik a zsidó vallás és az új hit, a kereszténység között in-
gadoznak.
A szerző világosan rámutat a kétféle hit közötti lényegi különbségre, mégpedig
egyetlen szóban összegezve: Jézus. A levélíró kifejti, mekkora jelentőséggel bír az,
hogy Isten leszállt a földre és emberré lett. Jézus nem oldotta meg varázsütésre az
összes emberi problémát, amint talán mi szerettük volna, hanem alávetette magát
ugyanazoknak a nehézségeknek, amelyekkel mindannyian találkozunk. A levél az
összes többi újszövetségi könyvnél messzebbre megy Jézus emberi természetének
bemutatásában.
Életmentő küldetés
Ml a jelentősége annak, hogy Jézus magára vette emberi természetünket? A zsi-
dókhoz írt levélből két meggyőző választ kapunk erre a kérdésre.
I Halála által megszabadított minket a halál hatalmából, és örök életet szerzett
számunkra, amely mentes lesz azoktól a problémáktól és nehézségektől, amelyektől
jelenleg szenvedünk (14-15. vers).
2. Miután személyesen tapasztalta az általános emberi kísértéseket, a feltámadott
Jézus nagyobb segítséget nyújthat nekünk kísértéseink között (18. vers).
Sem a mennyben lakozó Isten, sem angyalai nem lettek volna képesek arra, hogy
mindezt véghezvigyék. Jézus azért jött a földre, hogy
valóságos életmentő küldetést hajtson végre, amely-
ben megszabadítja az emberiséget a rabszolga- ,, & Létkérdések
ságból. Krisztustól távol, állandó halálfélelemben és
Milyen félelemből vagy
kudarcaink kötelékében éltünk. Egyedül Jézus tudott
kötelékekből szabadított
bennünket megszabadítani. Ezért méltó a hálánkra,
meg minket Jézus?
és arra, hogy higgyünk benne.
212
LÉTFONTOS: ■, / ' ...... LE VI I ! K
1,39 ‫״‬És mindezeken, noha hit által elnyerték az írás jó bizonyságát, nem telje-
sült be az ígéret."
A sorok között olvasva sok mindent megtudhatunk a levél eredeti olvasóiról. Miután
megtértek Krisztushoz, sok nehézségen kellett átmenniük: vagyonukat elkobozták,
nyilvánosan bántalmazták, sőt be is börtönözték őket. Eleinte örömmel fogadták
az üldöztetést, amint azonban folytatódtak a megpróbáltatások, némelyek kezdtek
elcsüggedni.
A levél 11 fejezete az igazi hit lelkesítő példáit állítja a csüggedők elé. Nagy a ki-
sértés, hogy úgy gondoljunk a hitre, mint valami varázsigére: ha elég erős a hitünk,
gazdagok leszünk, egészséges és elégedett életet élhetünk, hiszen minden imád-
Ságunk automatikusan meghallgatásra talál. De hogyan lehet szert tenni a hitre?
Melyek az igaz hit jelei?
A levél eredeti olvasói súlyos megpróbáltatásokon mentek keresztül, és nem
számíthattak arra, hogy sorsuk jobbra fordul. Ez a fejezet a hit részletes kifejtésével
indul, amelyet több tucat ószövetségi személy életrajzára való hivatkozás követ.
Más, m int amire számítanánk

Mit jelent a hit? Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy valódi hitünk van? Az a
hit, amely itt kirajzolódik, nem illeszthető bele semmiféle sablonos képletbe. A hit
némely esetben győzelemhez vezet, néha pedig szilárd eltökéltséget és kitartást
követel. A 11. fejezet nem emeli a hit egyik fajtáját sem a másik fölé. Az igazi hit
alapja az a meggyőződés, hogy a dolgok végső kimenetele Isten kezében van, aki
megtartja ígéretét - vagy ebben az életben, vagy a következőben.
A szerző olyan kifejezéseket használ, mint ‫״‬állhatatosság" (10,36), ‫״‬ne csüggedj
el” (12,5), ‫״‬szenvedjétek el” (12,7). A 11. fejezetben említett hithősök sok esetben
nem nyerték el az ígéreteket, amelyekben reménykedtek. Némelyeket megkorbá-
csoltak, másoknak kecskék bőrében bujkálva kellett nyomorogniuk. Sokan közülük
borzalmas halállal haltak meg. Róluk azt mondja a levél írója, hogy ‫״‬nem szégyelli
az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert számukra várost készített".
Hosszú távú hit

A szerző azzal zárja ezt a gondolatmenetet, hogy a hitet a versenyfutáshoz hason-
lítja. A futó szemei előtt ott lebeg a győztesnek járó díj, és bár nagy a kísértés, hogy
csökkentse az iramot, mégsem hajlandó lassítani, amíg át nem szakítja a.célszala- 1213
got. Jegyünk le minden ránk nehezedő terhet" - biztat a levélíró (12,1).
L É T F O N T O S S Á G Ú L E V E L E K
A zsidókhoz írt levél nem szépíti a hitet, és nem

állítja, hogy könnyű és gondtalan életet biztosít. A LétKérdések
hithez szilárd eltökéltségre van szükség, hogy ki-
/ ‫ ו‬levél 11. fejezete olyan
tartsunk, és a leglehetetlenebb körülmények között
emberekről szól, a kikkö-
is ragaszkodjunk Istenhez.
zül némelyek boldogultak,
míg mások szenvedtek,
jóllehet egyaránt hittek.
Figyelembe véve mindazt,
am it ez a fejezet elmond,
próbáljuk meg saját sza-
vainkkal megfogalmazni,
m it jelent a hit.
2M|
Zsidók 12
12,12 ‫״‬Ezért tehát a lankadt kezeket és a megroskadt térdeket erősítsétek

meg."
A 12 . fejezet folytatja az előző fejezet gondolatmenetét, ám a szerző az ószövetségi

történelemről a levél olvasóira irányítja a reflektorfényt. A korai keresztényeknek
üldöztetéssel kell szembenézniük, és a hitük kezd megrendülni a rájuk nehezedő
nyomás alatt.
A levél írója a hitet versenyfutáshoz hasonlítja. A hit múltbeli óriásai ‫״‬a bizony-
ságtevők fellegeként” veszik körül a hívőket, akik a hit sportpályáján futnak. A levél
eredeti olvasói nyilván rövid sprintre számítottak, és nem egy kimerítő maratoni
távra. Biztatásra és önfegyelemre volt szükségük, hogy kibírják ezt a hosszú távú
lelki erőpróbát.
Miért fussunk tovább?

A maratoni futás analógiája a keresztény élet találó képe. Miért gyötrik a verseny-
zők a testüket, hogy végigfussák a kimerítő, 42 kilométeres távot? A legtöbb futó
két indokot nevez meg: az egyik a jutalom, a másik pedig az edzés fizikai haszna.
A spirituális maratoni futásnak is hasonló előnyei vannak: a szilárd hit erős jelle-
met éredményez, és jutalomként hatalmas díj vár azokra, akik mindvégig kitárta-
nak. A hit futóversenyén nincsenek vesztesek. Aki célba ér, jutalmat kap.
Az igazi versenyzők a vezérfutón tartják tekintetüket, és amint az várható,
A zsidókhoz írt levél Jézust állítja elénk a hit végső példájaként, aki ‫״‬az előtte levő
öröm helyett" kész volt elhordozni a kereszt borzalmas szenvedéseit. Mivel Jézus
ezt megtette, többé senki sem mondhatja, hogy
‫״‬Isten nem tudja, milyen az élet idelent”. Isten na- LétKérdések
gyón is jól tudja ezt, hiszen Jézus itt élt, a földön. Ha
megkörnyékez minket a csüggedés, a legjobb, amit Ha a lelki növekedést
a m aratoni futáshoz
tehetünk, hogy ‫״‬felnézünk Jézusra, a hit szerzőjére
hasonlítjuk, akkor eddig
és beteljesítőjére”.
m ennyit tettünk meg
belőle?
121 5
L É T F O N T O S S Á G I L E V E L E K
Jakab 1 ! Tedd‫ ׳‬am it mondasz:

J K D I Éles szavak a beszéd és a cselekedetek összhangjáról
2,18 ‫״‬Mutasd meg nekem a hitedet cselekedetek nélkül, én is meg fogom ne-
ked mutatni cselekedeteim alapján a hitemet."
Már a levél első két mondata képet ad Jakab stílusáról. A lehető legrövidebb üd-
vözlés után azonnal a tárgyra tér, és egyik tanácsot sorolja a másik után. Nem
kalandozik el elvont teológiai kérdésekre. Jakab egyszerű, földműves ember, aki
a természetből merített párhuzamokkal és színes mondásokkal fejezi ki gondolatait.
Mivel Jakab gyülekezete Jeruzsálemben üldöztetést szenved, érthető, hogy leve-
le elején bátorítja azokat, akik megpróbáltatásokon mennek keresztül. Ezután azon-
bán gyors váltással más témákra tér át, minden egyes esetben arra intve hallgatóit,
hogy a gyakorlatban éljék meg mindazt, amiben hisznek, és amiről prédikálnak.
Pénz és kiváltságok
Levelének 2. fejezetében Jakab apostol konkrét példán keresztül mutatja be azt
a képmutató magatartást, amelyre az előző fejezetben utalt: a gyülekezet tagjai
előnyben részesítik a gazdagokat és a hatalmasokat. Jakab írására végig jellemző
az a közvetlen stílus, amellyel igyekszik olvasói elevenére tapintani, és amely nem
sok teret hagy a félreértéseknek.
Ahogy Jakab levelének többi témája, a személy-
LétKérdések
‫ר‬
válogató bánásmód illusztrációja ugyanolyan aktu-
álisnak tűnik ma is, mint majd kétezer évvel ezelőtt, Kikkel szemben vagyunk
amikor a levél íródott. hajlamosak a személyvá-
logatásra? A gazdagok-
kai? A hozzánk hason-
lókkal? Kiket vagyunk
hajlamosak lenézni?
216
1 Péter 1 | Aki egykor gyáva volt: A radikálisan megváltozott tanítvány
1,12 ‫״‬... amikbe angyalok vágyakoznak beletekinteni."
Nehéz elhinni, hogy az a Péter, akivel az evangéliumokban találkozunk, valamint

a levél írója egy és ugyanaz a személy. Az evangéliumokban Péter arra biztatja
Jézust, hogy kerülje el a rá váró szenvedést. Jézus tárgyalásának és kivégzésének
éjszakáján gyáván visszahúzódik, és eskü alatt tagadja meg, hogy ismeri azt az
embert, akit három éven át követett. Ebben a levélben azonban Péter úgy beszél a
szenvedésről, mint a legnagyobb kitüntetésről, ami azt bizonyítja, hogy bármi áron
kész követni Krisztust.
Nagyon valószínű, hogy Péter ezt a levelet a Néró idején kirobbant üldöztetések
idején írja. Az egyház vezetőit, akik között ott volt Pál apostol is, Rómába hurcolják,
hogy börtönbe vessék, majd kivégezzék őket. A zaklatott keresztény közösségnek
súlyos kérdésekkel kell szembenéznie.
Tűzben megtisztított hit

Péter válasza nem a szenvedés okára összpontosít, hanem inkább annak követ-
kezményére. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a szenvedés megtisztítja a hitet, mint
ahogy az olvasztókemence megtisztítja a fémet. Mikor az aranyásó talál egy ara-
nyát tartalmazó rögöt, tűzpróbának veti azt alá, amelyben kiolvad belőle minden
szennyeződés, és megmarad a színtiszta arany.
Hasonló módon működik az életünkben a szenvedés is - állítja Péter. Napvilágra
hozza és megtisztítja az igazi hitet. Ráadásul az a hit, amely kiállja a megpróbálta-
fásokat, nagy jutalomban részesül a jövőben. A szenvedés az e világi jutalomról
(gazdagság, státus, hatalom) arra a maradandó, ‫״‬romolhatatlan” jutalomra irányít-
ja a figyelmünket, amely az eljövendő életben lesz ‫׳״■׳־ ־‬.:■:. ■-
a miénk. Ha a keresztények kitartanak hitükben az LétKérdések
üldöztetések közepette is, az őket figyelő világ kény-
télén lesz fejet hajtani hitük forrása, Isten előtt. Á tm ent-e a hitünk ilyen
‫ ״‬tisztító tűzpróbán"?
Péter és a vértanúk
Az intenzív üldöztetés gyakran a gyülekezet robbanásszerű növekedéséhez veze-
tett. Péter mártírhalála kétségtelenül nagy hatással volt kortársaira.
217
Rejtett veszélyek:
Péter 1
Megerősítő emlékeztetés a szétforgécsolódott egyház számára
1,10-11 ‫״‬Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni el-

hivatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok
megbotlani soha. És így dicsőségesen fogtok bemenni a m i Urunk és
Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába."
Az 1. fejezet arra figyelmeztet, hogy a gyülekezetét fenyegető legnagyobb veszély

belülről támad. Vegyük az egység kérdését. Az utolsó vacsora alkalmával Jézus
azért imádkozott, hogy a benne hívők egyek legyenek, amint ő és az Atya egyek
(János 17,22). Ám egyetlen emberöltő alatt az egyház számos kisebb csoportra
forgácsolódott szét. Pál követői, Pál riválisainak követői, a törvény követői, a tör-
vénytől való szabadság hirdetői, a judaisták, a világvége-várók és még több tucat
egyéb csoport különült el egymástól.
Ezek a csoportok többnyire különböző teológiai részletkérdésekre összpontosí-
tottak, és értelmetlen vitákra pazarolták erejüket. Péter második levele például úgy
tűnik, hogy azokhoz a keresztényekhez íródott, akik megszállottan hirdették az utol-
só idők közeledését. Néhányan, akik csalódtak Jézus második eljövetelének meghiú-
sült jövendöléseiben, már az egész kérdésre gúnyosan legyintettek.
Nem tündérmese
A levél írója, Péter apostol kemény szavakkal utasítja rendre az ilyen szakadár cső-
portokat. Arra emlékezteti őket, hogy az evangélium nem tündérmese. Akik jelen
voltak a megdicsőülés hegyén, hallották, amint Isten hatalmas hangon bizonyságot
te tt a Fiáról, Jézusról. Ha Isten megígérte, hogy lesz
második eljövetel, akkor biztosak lehetünk benne,
1 LétKérdések
hogy az meg fog történni.
Péter már idős ember, és úgy érzi, közeledik halá- A z 1,5-7 verseiben emií-
Iának napja (1,14). Ez némileg indokolja a könyv éré- te tt hét jellemvonás közül
lyes hangnemét. Az apostol szemtanúja volt Jézus melyik jellemző ránk
földi életének, most pedig azt kell látnia, hogy a fiatal leginkább? Melyek azok,
egyház eltér Krisztus tiszta tanításától. Megragadja amelyeket még fejleszte-
az utolsó lehetőséget, hogy emlékeztesse olvasóit a nünk kell magunkban?
keresztény élet legalapvetőbb igazságaira, Hit, jóság,
ismeret, önuralom, állhatatosság, istenfélelem, kedvesség, szeretet - ezek azok a jel-
lemvonások, amelyek ellenállóvá teszik a keresztény embert minden olyan kísértés-
218 sel szemben, amely az egységet veszélyezteti.
Júdás | Vészharangkongatás: Rövid könyv erőteljes üzenettel
21. vers ‫״‬Tartsátok meg magatokat Isten szeretetében, várván a m i Urunk Jézus
Krisztusnak irgalmát az örök életre."
Júdás levele azokra a középiskolásoknak készült oktatófilmekre emlékeztet, ame-

lyek drogos vagy ittas állapotban autót vezető fiatalokat mutatnak be elrettentés
céljából. A néző kényelmetlenül érzi magát, és éppen ez a film célja. Júdás a levél
elején leszögezi, hogy bár jobban szeretne örömteli dolgokról írni, kénytelen figyel-
meztetni olvasóit azokra a veszélyekre, amelyeket bizonyos bajkeverők okoznak
körükben.
Olcsó kegyelem
Úgy tűnik, hogy egyes önjelölt vándortanítók, akik azt állítják magukról, hogy kü-
Icnleges ‫״‬üzenetet kaptak az Úrtól”, sorra járják a gyülekezeteket, és úgy igyekez-
nek hasznot húzni belőlük, hogy pontosan azt mondják a hallgatóiknak, amit azok
hallani szeretnének. Isten kegyelme olyan nagy, hogy úgy élhetsz, ahogy akarsz,
mert úgysem lesz büntetés. Júdás elsöprő erővel érvel a hamis tanítókkal szemben.
A levél három ószövetségi szereplőt hoz fel példaként az ártalmas jellemvoná-
sokra: Kain önzését, Bálám kapzsiságát és Kórah lázadását (történetük az 1 Mózes
4-ben, a 4 Mózes 22-ben, valamint a 4 Mózes 16-ban olvasható). Bár levelének nagy
részét a negatív példák töltik ki, Júdás azzal a dia-
dalmas kijelentéssel zárja írását, hogy Isten ‫״‬meg- LétKérdések
őrizhet titeket a botlástól, és dicsősége elé állíthat
feddhetetlenségben, ujjongó örömmel” (24. vers). Találkoztunk-e m ár olyan
‫״‬spirituális" könyvvel
vagy tanítóval, aki eltért
a Biblia központi tanítása-
tói? Éreztük-e ennek
a veszélyeit?
219
1 János 3 I A kereszténység esszenciája:

I
Egyszerű megérteni, ám annál nehezebb megélni
3,1 ‫״‬Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten
gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk."
Nem sokkal a II. világháború után C. S. Lewis, a kiváló keresztény gondolkodó elő-
adás-sorozatot tartott a hitről a brit rádióban, amelyből később könyv is született
Keresztény vagyok címmel. Könyvében a keresztény hit alapjait és főbb tanításait
tekinti át.
János apostol számára azonban, aki ezt a levelet írta, még ez a vékonyka könyv is
túlságosan hosszúnak és bonyolultnak tűnt volna. Az újszövetségi írók közül János
használja a legegyszerűbb nyelvezetet - három levelében összesen alig háromszáz
különböző görög szó fordul elő -, hogy a legletisztultabb formában adhassa át az
evangéliumot.
Jellemző János stílusára, hogy az egyes fogalmakat azok ellentétével határozza
meg: világosság - szemben a sötétséggel, igazság - szemben a hamissággal, élet -
szemben a halállal. A 11. vers ‫״‬szeressétek egymást” felszólítása után például a gyű-
lölet pusztító erejét ábrázolja, mielőtt visszatér a szeretet meghatározásához. A levél
számos témáját ezzel a ‫״‬körkörös” módszerrel bontja ki.
Az evangélium szíve
A 3. fejezet azzal indul, hogy a szerző rácsodálkozik, milyen gazdagon árasztotta ki
ránk Isten a szeretetét. Az ő gyermekei vagyunk! Ezután azonban János nagyon is
kézenfekvő kérdéssel áll elő: ha Isten gyermekei vagyunk, miért nem élünk hozzá
méltó módon? Vajon a jó szülők gyermekei nem azon igyekeznek, hogy hasonlók
legyenek a szüleikhez?
János szerint a hitnek egészen gyakorlatias módon kell megmutatkoznia: ‫״‬Aki
pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és
bezárja előtte a szívét, abban hogyan lehetne az Isten szeretete?” (18. vers) Szavai
olyan közvetlen, átütő erővel bírnak, akárcsak a hegyi
beszéd szavai. Ha szeretjük Istent, annak a cseleke- Lé Kérdések
deteinkben is látszódnia kell. Ez ennyire egyszerű.
János számára az evangélium központi üzenete Hogyan tudnánk egy
egészen Jézus nagy parancsáig nyúlik vissza: ‫״‬sze- mondatba sűríteni
ressétek egymást” (János 13,34). Ez a két szó Isten életünk meghatározó
leghőbb vágyát fejezi ki. alapelveit?
2201
2-3 János Rosszhiszemű megtévesztők: Egy idős ember utolsó tanácsai
3 János 11 ‫״‬Aki a jó t cselekszi, az Istentől van."
Az ősegyház gyülekezetei a hívek otthonaiban tartották összejöveteleiket. Amikor

Pál apostol munkatársait - például Timóteust és Tituszt - elküldte, hogy látogassák
meg a gyülekezeteket, a keresztények között kialakult az a gyakorlat, hogy ott-
hónukban szállásolták el a vándortanítókat, mert nem akarták a rossz hírű római
fogadókba küldeni őket. Ebből keletkezett azután az a probléma, amellyel ez a két
rövid levél foglalkozik.
János második és harmadik levele arra utal, hogy a keresztények ellenségei,
akikre már első levelében felhívta a figyelmet, még mindig szertejárnak, és zavart
keltenek a gyülekezetekben. Üzenetüket az jellemzi, hogy ‫״‬nem vallják, hogy Jézus
Krisztus testben jö tt el” (2 János 7), ami a gnosztikusok tanítását juttatja eszünkbe.
János első levelének ők voltak a legfőbb céltáblái.
A bibliatudósok becslése szerint János apostol nyolcvan-kilencven éves lehe-
tett, amikor leveleit írta. Úgy mutatkozik be, mint ‫״‬a presbiter" (ami talán a helyi
gyülekezetben betöltött tisztségére utal). A hívők iránti nagy szeretet árad sorai-
ból, akiket gyermekeinek nevez (3 János 4). Levelei
egy idős ember utolsó tanácsait tartalmazzák, aki a LétKérdések
nagyapa büszkeségével tekint lelki örököseinek elő-
rehaladására. Találkoztunk-e már
modern csalókkal vagy
hamis tanítókkal?
221
LÉTFONTOSSÁGÚ LEVELEK
A végső szó: Milyen lenne a Biblia A jelenések könyve nélkül?
1,3 ‫״‬Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igé-
két, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van."
Talán mindenki egyetért abban, hogy A jelenések könyve az Újszövetség legkü-

lönösebb irata. Ezen túlmenően azonban nem sok mindenben van egyetértés.
A jelenések könyvének titokzatos számai, szimbólumai és kódolt üzenetei nyomán
több bizarr teória kapott lábra, mint a Biblia bármely más iratával kapcsolatban.
Milyen célt szolgál mindez?
Erre a kérdésre akkor kaphatunk választ, ha megpróbáljuk elképzelni a Bibliát
A jelenések könyve nélkül. Az Ószövetség után a négy evangélium következik, majd
Az apostolok cselekedetei a kalandos missziói utakról szóló beszámolókkal, ezt pe-
dig az így létrejött gyülekezetekhez írott levelek követik, Mindez szép, ám valami
hiányzik: merre tart a történelem? Mi lesz a végkifejlet?
Távol a paradicsomtól
Jézus tanítványai mind zsidó emberek voltak, akik gyermekkoruk óta azt hallották,
hogy a Messiás majd véget vet a sok igazságtalanságnak, és új királyságot alapít,
amelyben béke, szeretet és igazság uralkodik. Amikor azonban végig kellett néz-
niük, ahogy Jézus két gonosztevő között meghal, álmaik szertefoszlottak. Néhány
nappal később Jézus feltámadásával álmaik is újra megelevenedtek. Mennybeme-
netele előtt még mindig azt kérdezték tőle: ‫״‬Uram, nem ebben az időben állítod fel
újra a királyságot Izraelnek?” (Apostolok cselekedetei 1,6)
A békesség és igazság megígért országa nyilvánvalóan nem valósult meg az az-
óta eltelt években sem. Csupán a XX. században a világ elszenvedett két világhábo-
rút, több száz kisebb háborút, két atombomba-támadást, a holokausztot, a Gulág-
táborokat, valamint félőrült diktátorok által kirobbantott számos tömegmészárlést.
Az új évezred a terrorizmus elleni háború jegyében kezdődött. Hova lett Ézsaiás
próféta ígérete, hogy a kardokból ekét kovácsolnak (Ézsaiás 2,4), és az oroszlán és a
marha együtt pihen (Ézsaiás 11,6)?
A jelenések könyvének üzenete két szóban összegezhető: Csak várj! Isten még
nem fejezte be a munkáját ezen a bolygón. Isten jó híre forog kockán, ha nem képes
helyreállítani a földet eredeti, tökéletes állapotában. A történelem akkor éri el vég-
pontját, ha mindez megtörténik.
222
Egy fogoly látomásai

A könyv kezdősoraiból kiderül, hogy János apostol Patmosz szigetén, egy büntető
kényszermunkatáborba száműzve írja levelét. Ebben a zord, kietlen környezetben
kapja látomásait, amelyek stílusukat tekintve Ezékiel és Dániel próféta írásaira em-
lékeztetnek. Aligha állíthatná bárki, hogy János látomásainak minden részletét érti.
Az 1. fejezetből azonban rögtön kiderül, mi célt szolgálnak ezek a látomások: János
egészen új képet tár elénk Jézusról.
Igen, Jézusról, aki a jászolbeli csecsemő, a jó pásztor, a tanítványok mestere, az
emberiség mintaképe, valamint az Isten Fia, aki meghalt a kereszten. De ő ennél is
több: az a ragyogó, természetfeletti lény, akinek a je-
lenlétében János a földre zuhan. Ő a világ teremtője, LétKérdések
aki egy nap majd visszatér, hogy újjáteremtse - meg-
újítsa - mindazt, amit az emberiség tönkretett. Benne van-e a Jézus-
ró/ a lko to tt képünkben
mindaz, am it ez a fejezet
állít róla?
Jelenések 12 j A történelem másik oldala: János széthúzza a függönyt
12,4 ‫״‬És a sárkány odaállt a szülni készülő asszony elé, hogy amikor szül, felfalja
a gyermekét."
János bizarr, kozmikus jelképeket használ: egy napba öltözött terhes nő, egy hétfe-
jű vörös sárkány, amely olyan hatalmas, hogy a farkával félresöpri az ég csillagainak
egyharmadát, menekülés a sivatagba, háború a mennyben. A különféle kommen-
tárok számos lehetséges magyarázatot kínálnak a 12 . fejezethez, abban azonban a
legtöbb kommentár egyetért, hogy mindez Jézus születésével és annak kozmikus
hatásaival áll összefüggésben. Megszületett egy gyermek, és az egész világegye-
tem beleremegett.
Karácsony táján a jászol körüli jelenetek arra emlékeztetik a világot, ami egykor
Bethlehemben, majd Galileában történt. Ennek a fejezetnek a kozmikus nézőpontja
azonban radikálisan más leírását adja ugyanannak a jelenetnek. A jelenések könyve
nem beszél a napkeleti bölcsekről, a féltékeny királyról, sem a csecsemők lemészár-
lásáról. Egy vérszomjas sárkányt látunk, amely kegyetlen harcot vív a mennyben.
Amikor Heródes király megpróbált elpusztítani minden fiúgyermeket Palesztiná-
bán, kozmikus erők rázták meg a világmindenség alapjait. Isten nézőpontjából - és a
Sátán szempontjából - Jézus születése jóval több, mint egy csecsemő világrajövete-
le: a kozmoszért vívott harc döntő ütközete volt ez az esemény.
Párhuzamos történelem
Krisztus születésének története, ahogy azt a 12. fejezet leírja, nagyban különbö-
zik Máté és Lukács beszámolójától. Ezen a fejezeten keresztül bepillantást kapunk
A jelenések könyvének egészébe. János írásában elegyedik a látható és a láthatat-
lan világ, miközben két eltérő nézőpontból számol be ugyanazokról az események-
ről. Két párhuzamos történelem van kibontakozóban: az egyik a földön, a másik a
mennyben. A jelenések könyve együtt láttatja a két világot,
Isten minden talpalatnyi területre igényt tart a földön, akárcsak a Sátán. Mi álta-
Iában csak a látható hatásait tapasztaljuk ennek a küzdelemnek, mint amikor dön-
tenünk kell jó és rossz között. Mindennapi életünk hátterében azonban állandó küz-
delem zajlik a természetfeletti világban. A jelenések könyve éles kontrasztot rajzol:
a jó - szemben a gonosszal, a Bárány - szemben a sárkánnyal, Jeruzsálem - szem-
ben Babilonnal, a menyasszony, - szemben a parázna nővel.
2241
Isten irányít?
Néha a mennyben zajló háború a földön is érezteti hatását. Ez történt akkor is, ami-
kor Jézus eljött a földre. A jelenések könyvét János elsősorban azoknak a kérész-
tényeknek írta, akiknek heves üldöztetésben volt része a Római Birodalomban. De
könyvében kitágítja a perspektívát, és az egész világegyetemre kiterjedő küzde
lembe ad bepillantást.
János kijelenti, hogy a történelem menetét nem egy császár vagy más uralko-
dó határozza meg, hanem maga Jézus Krisztus. A történelem a végső kiteljesedés
felé halad, és végső soron még az uralkodók is Isten
tervének a megvalósulását mozdítják elő. Jó példa
LétKérdések
erre Poncius Pilátus és római katonái. Azt gondolták,
megszabadulnak Jézustól, ha megfeszítik őt. Valójá-
Éreztük-e már, hogy a jó
bán azonban a világ megváltásában működtek közre. és a gonosz között zajló
lelki küzdelem részesei
vagyunk?
225
ÉTI ‫׳ ׳‬:‫״׳‬I I OS S Á GL J I f V É L I K
Jelenések 21 | Vég és Kezdet: Bepillantás a helyreállított világba
® 21,23 ‫״‬Napra sincs szüksége a városnak, sem holdra, hogy világítsanak neki,
mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány."
A Biblia o tt ér véget, ahol elkezdődött. Az Isten és ember között megromlott kap-

csolat végre helyreáll, és megszűnik az 1 Mózes 3 átka. Az édenkert óta először a
világ végre olyan, amilyennek Isten elképzelte.
János apostol úgy látja a mennyet, mint a zsidó nép minden álmának beteljesü-
lését: Jeruzsálem újjáépült, falai drágakőből, utcái csillogó aranyból vannak. Egy
szegény országból való menekült számára a mennyország talán a családegyesítést
vagy az étellel és friss ivóvízzel megrakott otthont jelentheti.
A mennyország minden igaz vágyakozás beteljesülését jelenti. C. S. Lewis sza-
vaival élve, a földi lét minden szépsége és öröme ‫״‬csupán annak a virágnak az illata,
amelyet még nem találtunk meg, annak a hangnak a visszhangja, amelyet még so-
hasem hallottunk, híradás egy országból, amelyben még sohasem jártunk”.
Nem hiú ábránd
A jelenések könyve azt ígéri, hogy vágyaink nem csupán képzelgések. Egy nap
valóra válnak. Amikor majd az új világban találjuk magunkat, végre a miénk lesz
mindaz, amire vágytunk. A könyv megannyi rossz híréből végül mindent felülmúló
jó hír bontakozik ki - olyan ígéret, amely nem hiú ábránd.
A Biblia szerint a menny nem csupán valami halovány sejtelem vagy lehetséges
alternatíva. A mennyország nem más, mint az egész teremtett világ végső helyre-
állítása. A Biblia sohasem kisebbíti az emberi tragédia súlyát - létezik-e fájdalma-
sabban őszinte könyv? - egy kulcsszót azonban hozzátesz: átmeneti, Nem fogjuk
mindig érezni, amit most érzünk. Az újjáteremtett világ valósággá válik.
Mindazok számára, akik fájdalmak között élnek
‫ ־‬akár a tönkrement családi élet, akár anyagi nehéz-
ségek vagy a félelem szorításában vagyis mind- LétKérdések
annyiunk számára, a mennyország olyan jövő ígé-
A m ikor az újjáterem tett
rétét rejti, amely összehasonlíthatatlanul hosszabb
világra gondolunk, mire
és valóságosabb, mint az az idő, amit itt a földön vágyunk leginkább?
töltünk el. Az egészség és a teljesség, az öröm és
a békesség ideje lesz az. Mózes első könyvében a
Biblia ezzel az ígérettel kezdődött, és ugyanezzel ér véget A jelenések könyvében,
226 garanciát adva a jövő valóságára. A vég csupán valami újnak a kezdete lesz.

180 Nap Alatt A Biblián Át PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

180 Nap Alatt A Biblián Át PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

180 Nap Alatt A Biblián Át PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

PHILIP YANCEY

Tekintsük ezt a válogatást olyan felfedezőútnak, mintha egy

Philip Yancey ésTim Stafford

180 nap alatt

Hungárián edition published under special arrangement

Fordította: Csiszár István

Hungárián edition © 2012 by Harmat Kiadó

Ahol másként néni jelöltük, a bibliai, idézeteket

□ 1. nap, 1 Mózes 1: A kezdetek könyve...................................................... 13

2. Egy nemzet születése

□ 7. nap, 1 Mózes 15: A te r v ............................................................................ 21

□ 34. nap, 1 Sámuel 3: Átmeneti k o r............................................................ 55

□ 56. nap, 1 Királyok 17: A próféták.............................................................. 79

□ 65. nap, 2 Krónikák 20: Újra Jeruzsálemben......................................... 91

□ 81. nap, Ezékiel 1: Fogságban................................................................ 109

Ζμ '[‘"‫· ׳ ׳‬ - Ζ·:< ' , ;Ρ !

□ 96. nap, Jób 1-2: Igazségtalan-e Isten?................................................ 125

□ 103. nap, Lukács 1: A végső rem ény....................................................... 134

□ 118. nap, Lukács 15: Lebilincselő történetek..........................................154

□ 127. nap, Márk 11: Fokozódó ellenállás..................................................... 163

□ 131. nap, János 14: Utolsó közös étkezés................................................ 167

10. Az ige terjed

□ 141. nap, Apostolok cselekedetei 1: Távozás....................................... 178

11. Pál öröksége

□ 155. nap, Róma 3: Gyógyulás................................................................... 194

12. Létfontosságú levelek

□ 169. nap, Zsidók 2: A nagy földre szállás................................................ 212

A Biblia a hívők számára Isten által ihletett iratok gyűjteménye, kinyilatkoztatás, de

Könyvünk egy száznyolcvan napos bibliaolvasó programot tartalmaz. A száz-

A Biblia történetfolyamának jobb áttekintését segíti, hogy a válogatás a bibliai

Ha mindössze 10-15 percet szánunk a napi szövegrészietekre, a száznyolcvan

Tekintsük ezt a válogatást olyan felfedezőútnak, mintha egy képgalériába lép-

Philip Yancey és Tim Stafford

1 Mózes 1 I A kezdetek könyve: Nem a teremtés módjáról,

1,1‫־‬31 ‫ ״‬Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a fö ld e t... És látta Isten, hogy

A bibliai beszámoló - sőt, az egész világegyetem történelme - ezzel az egyszerű ki-

1 Mózes 2 Egy nagyszerű pillanat: A világ, ahogyan Isten tervezte

2,7 ‫״‬Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét

Míg az 1. fejezet kozmikus méretekben mutatta be a teremtést, a 2. fejezet mégis-

A történelem mozgásba lendül

A zuhanás: Lázadás, meztelenség, rejtőzködés és szégyen

A teológusok ‫״‬bűnbeesésnek" nevezik ezt az eseményt, ami azonban inkább egy

Valóban azt mondta Isten?

A három kérdés, amelyet Isten tesz fel Ádámnak és Évának, mindannyiunknak

1 Mózes 4 | Az ajtóban leselkedő bűn: Az Isten eredeti tervét nélkülöző világ

4,7 ‫ ״‬Hiszen ha jó t cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jó l cselekszel,

Mózes első könyve három fejezetben felvázolja az emberiség történelmének kéz-

Egy lépést előre, egyet hátra

1 Mózes 7 Víz alatt: Végítélet és második esély

A szivárvány: Isten ünr ígéretet tesz

1 Mózes 15 A terv: Az emberiség helyre.illitTisónak új útja

15,1 ‫״‬Ezek után az események után így szólt az Úr Ábrámhoz látomásban."

1 Mózes 19 j isten küldte katasztrófa: Isten türelme elfogy

Ebből a fejezetből megtudhatjuk, mivel kell szembesülnie Ábrahámnak, miközben

Isten tette ezt?

A meg nem tanult lecke

m 1 Mózes 22 Végső vizsga: Ábrahám hitének utolsó próbája

Mit akar Isten?