1.

A köznapi gondolkodás jellemzői:

A mindennapi életre jellemző saját gondolkodásmódot jelenti
Jellemző formája a józan ész
Nem csak tartalmilag más, mint a magasabb rendű gondolkodás, hanem szerkezetében,
a szimbólumok képzési módjában, szimbolikus fölépítésében és beállítódásában
Jellemzői:
Kevésbé tesz különbséget az egyedi és általános, a lényeg és jelenség, a valóság és
látszat között, ami végső soron a túlzott általánosítást jellemzi
Az élet valamely egyedi, konkrét esetére, az itt és most aktuális és közvetlen
megértésére irányul
Az elmélet és gyakorlat között közvetlen összefüggés létezik
A mindennapi gondolkodást kifejező beszédet a rugalmasság, esetenként pontatlanság,
többértelműség jellemzi és egyfajta elbeszélő, elmesélő kifejezésmód
A mindennapi gondolkodást és cselekvés alapvetően és leginkább az analógia jellemzi,
döntő szerepe van az utánzásnak
A mindennapi gondolkodásban gyakorta összefonódik a tények megállapítása az
értékeléssel, a leírás és az előírás, a van és a kell, ami természetesen végtelenül leegyszerűsítő
és esetenként tévedéshez is vezet
Nem mindig tudatos abban az értelemben, hogy nem szoktunk azon gondolkodni, hogy
hogyan is gondolkodjunk, ebből kifolyólag előállhatnak az ellentmondások
Gyakran előáll a spontán rutin, ami egyben bizonyos tudatlanságot is jelent, a tudatos
gondolkodást felváltja egy öntudatlan mechanikus gyakorlat, gépiesség
Egyfajta naiv realizmus jellemzi, vagyis a külvilágot tőle független, de egyben
felfogható létezőnek tekinti, azzal a vélt és/vagy valós képzettel, hogy azt helyesen,
megfelelően ismeri és értelmezi

2. A tudományos gondolkodás jellemzői

A tudomány egy különálló részrendszere a társadalomnak, mely sajátos szabályok
szerint és a ma már meghatározott, intézményesített keretben működik
A tudománynak szoros kapcsolata van a többi részrendszerrel, de nem azonos vele,
ellenkezőleg: fontos az elkülönítés
Jellemzői
Teoretikus beállítottságú
Nem közvetlenül a gyakorlati szükségletből, hanem valamilyen ismeret hiányából indul
Elsősorban a megismerős vezérli és nem a hasznosítható eredmény, ami másodlagos
szerepet tölt be
A tudomány társadalmi szerepét tehát akként is jellemezhetjük, hogy előre látható
helyzet és a cselekvés legjobb formája között közvetítéseket tár föl, és ezeket azután mint
egy eszközként közéjük csúsztatva teremti meg az optimális cselekvés lehetőségét
A tudományos gondolkodás, tevékenység eredményei, a felhalmozott ismeretei
nem tűnnek el, ellenkezőleg: rögzül, létrejön egy sajátos nyelvezet, kifejezésmód,
fogalomrendszer vagy éppen szimbólumrendszer, mely egy, az adott tudományra jellemző
homogén közeget hoz létre
A tudományos gondolkodást az elvont fogalmakban való gondolkodás jellemzi

1
 Sajátos tudományos nyelv jellemző – egyes tudományágaknak létrejött a maguk
sajátos terminológiája, szakkifejezései, melyeket terminus technikusoknak nevezünk
A felhalmozott ismeretek rögzítettsége, ami e sajátos közeg nélkülözhetetlen
előfeltétele
Rendezettség
A tudomány a módszeres megismerésen alapszik, ami jelenti a tudományos
gondolkodás és tevékenység átgondolását, az alkalmazott módszerek előzetes kidolgozását,
tehát egy egyfajta önreflexiót és ha szükséges önkontrollt is
A tudományossághoz hozzátartozik a leíró, vagyis a van jellegű kijelentések és az
értékelő vagy előíró kell vagy legyen jellegű kijelentések megkülönböztetése és
szétválasztása
A jelenségek leírása nem elégséges, hanem szükséges a magyarázat
A tudomány az objektív igazság megismerésére, a bizonyítottan igaz
megszerzésére törekszik
Elvileg mások által is ellenőrizhetőek, tárgyi kritikának lehet őket alávetni
Alapvetően individuális, de a megismerés folyamata közösségi jellegű

3. A tudomány belső szerkezete

-különbséget kell tennünk bármely tudományágon belül a tudományos kutatás, a
tudományos ismeretek és a tudományos diszciplínák között
a tudományos kutatás sajátos társadalmi gyakorlat, amennyiben igaz és igazolható
rendszerezett ismeretek feltárására irányuló tudatos és módszeres tevékenység akkor lehet
eredményes, ha fölhasználja az adott tevékenységre vonatkozó elméleti ismereteket is.
a tudományos ismeretek a tudományos kutatás során nyert, leginkább nyelvi
formában rögzített és rendszerezett, bizonyítottnak vagy valószínűsíthetőnek igaznak tartott
ismeretek elemei: a tudomanyos fogalmak, hipotezisek, elmeletek es tudomanyos
torvenyszerusegek.
a tudományos fogalmak:
-sajátos gondolati képződmények, amelyek a dolgok jelölésére, gondolati megragadására
szolgálnak
a tudományos fogalmak keretén belül megkülönböztethető:
definició
-alapvetően a vizsgált jelenségeket körülhatárolja és megkülönbözteti más hasonló
jelenségektől, valamint biztosítja a szóhasználat, a terminológia egyértelműségét
a meghatározások:
-az adott jelenség jellemző vonásainak az összehangolását tartalmazzák
a kategóriák:
-egy adott elmélet szempontjából alapvető összefüggés, viszony, létezés-meghatározás
fogalommá sűrített kifejeződései
valamely viszony vagy tulajdonság elmélyültebb vizsgálatát szolgálják
a három kategória egymástól csak a gondolati elemzés során választhatók el élesen, a
valóságban ugyanis szervesen összekapcsolódnak
megkülönböztetésük alapja, hogy milyen funkciót töltenek be a tudományos gondolkodás,
megismerés és kutatás folyamatában
a tudományos törvények:

2
-a jelenségek közötti lényeges és általános összefüggéseknek, törvényszerűségeknek a
tudományos fejlettség adott szintjén bizonyítottan igaznak tartott megfogalmazásai
a tudományos hipotézis:
a jelenségekre közötti összefüggésre vonatkozó, valószínű, de nem bizonyított magyarázatok
a tudományos elmélet:
-a valóság vagy a gondolkodás meghatározott területére vonatkozó sajátos tulajdonságú és
tartalmú általános kijelentések, tételek, törvények és hipotézisek valamint az azokban szereplő
tudományos fogalmak rendezett és összefüggő együttese, a tudományos ismeretek sajátos
egysége
a jelenségek összefoglalását, koordinációját, magyarázatát és előrelátását szolgálják, illetve
azok a fogalmi segédeszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy a mindennapi tudást a
tudományostól elhatároljuk, objektív formára hozzuk
paradigma:
-általánosan elismert tudományos eredmények halmaza, amelyek egy bizonyos időszakban a
tudományos kutatók egy közössége számára problémamegoldásaik modelljeként szolgálnak
nemcsak leíró jellegű ismereteket tartalmaznak, hanem szabályokat, elkötelezettségeket,
értékeket is, mind a fölfogásra, szemléletre, mind a kutatás menetére, módszerére, mind pedig
a kutatói magatartásra vonatkozóan
ami a tudománynak a társadalomra gyakorolt hatását illeti, a paradigmák szerepét két
vonatkozásban kell megemlíteni:
a tudományos ismeretek megfogalmazása, ábrázolása a paradigmáknak megfelelően történik
az oktatás nemcsak az adott paradigmák átadását szolgálja, hanem azok természetesként való
elfogadását eredményezi
a tudományos diszciplínák:
-a tudományos ismeretek átadását szolgálják
-ezek a tantárgyak a tudományos ismereteknek a képzés céljának és az oktatás
hatékonyságának megfelelően rendszerezett és többnyire tömörített összefoglalásai

4. A jogtudomány rendszere:
A jogtudomány a jogi jelenségekre jellemző kutatási, elemző és szintetizáló módszereket és
eszközöket alkalmaz
-a jog olyan társadalmi tudományág, melynek sajátos, a jogi jelenségekre vonatkozó kutatási
területe van, bármely rendszerre jellemző belső szerkezettel, a rendszert meghatározó
alapelvekkel, sajátos technikákkal, és ezeket sajátos kutatási módszerekkel vizsgálja
Részei:
I. rész:
Az állam- és jogelmélet az államot és a jogot mint egészet általános szinten, vagyis
valamennyi konkrét történelmi megjelenési formáját figyelembe véve és sajátosságaikat
elméletileg általánosítva tanulmányozza
Az állam- és jogtörténet az állam és jog kialakulásának, fejlődésének különböző formáit
konkrét történeti megjelenésükben, az események időrendi sorrendjéhez ragaszkodva
vizsgálja
Az összehasonlító jogtudomány a jelenkori nemzeti jogrendszerek összehasonlítását és
csoportosítását végzi el és von le mindezekből következtetést
II. rész:

3
 Az ágazati jogtudományok az állam és jog egyes részterületeit vizsgálják, elsősorban a
jogrendszer tagozódását követve
Az ágazati jogtudomány a tételes jog egyes ágaihoz kapcsolódik
Annyi jogtudományi ág van ahány jogág
A jogágakat a közös szabályozási módszer alapján csoportosíthatjuk
III. rész:
A segédtudományok a joggyakorlat és a kutatás igényeihez igazodóan egy-egy önálló
tudomány jogi vonatkozású részeiként alakultak ki több-kevesebb önállósággal
A kategóriákat és módszereiket alapvetően az alapul szolgáló anyatudomány
sajátosságai szabják meg
Ilyen: igazságügy statisztika, törvényszéki orvostan, kriminalisztika,
kriminálpszichológia
Nem segédtudományok azok a tudományágak, amelyek az állam és jogtudományok
mellett más tudománycsoportba is tartoznak

5. A jogelmélet tárgya és meghatározása:

Az általános állam- és jogelmélet olyan jogi tudományág, mely az állam és jog jelenségét a
maga általánosságában vizsgálja, és ennek eredményeként megfogalmazza az államra és
jogra vonatkozó alapvető koncepciókat, kategóriákat, alapelveket és alapfogalmakat
A jogelmélet jelentős mértékben a jogfilozófiára is támaszkodik, tartalmában elméleti jellegű,
amennyiben az állami és jogi jelenségeket különböző koncepciók, teóriák vagy akár
különböző világnézetek alapján közelíti meg és magyarázza
A jogelmélet az állami és jogi jelenségekkel kapcsolatos legalapvetőbb fogalmakat mutatja be
és értelmezi
Mircea Djuvara szerint a jogelmélet tárgya a jognak, mint társadalmi jelenség sajátosságainak
a feltárása, részelemeinek a vizsgálata, valamint a különböző jogágak közös jellemzőinek a
bemutatása és elemzése
Eugeniu Sperantia szerint a jogelmélet a következőkkel kell foglalkozzon:
A jognak mint társadalmi jelenségnek a meghatározása, mely révén megkülönböztetjük az
erkölcstől, a politikától, vallástól
A jog fogalmának a jelentései és a jog osztályozása
A jog történeti eredetének és fejlődésének a feltárása, illetve e folyamat
törvényszerűségeinek a bemutatása
A jog alapelvei
A jogfilozófia és ajogi doktrínák története
Nicolae Popa szerint, a jogelmélet szerkezete a következő képpen néz ki:
A jogtudomány rendszere
A jogi módszertan
A jog fogalma
A jog és állam viszonya
A jogi norma
A jog alapelvei és funkciói
A jogforrások
A jogi normák megalkotásának technikái
A jog értelmezése

4
 A jogviszony
A jogi felelősség
A jogrendszer

Az állam és a jogelmélet fő témakörei:

Az állam és a jog eredetének, illetve keletkezésének, fejlődésének, társadalmi
meghatározottságának kérdései
Az állam és a jog fogalma, fogalmi meghatározása
Az állam és a jog belső szerkezete és egymáshoz való viszonya
Az állam és a jog társadalmi hatásának, funkciójának kérdése
Az állam és jog helyessége, értékmeghatározottsága
A jog érvényességének alkalmazási feltételei
Az állammal és a joggal foglalkozó gondolkodás történetének kérdései, a különböző
elméleti fölfogások és irányzatok
Meghat: az általános jogelmélet az a tudományág, mely a jog egészét tanulmányozza, ennek
meghatározását, sajátosságait és lényegét, alkotóelemeit és szerkezetét, valamint azokat a
jogi eszközöket, intézményeket és koncepciókat, amelyek révén a jog megérthető,
magyarázható és alakítható, fejleszthető

6. A jogelmélet kutatási módszerei:

Valamely tudományág kutatási módszere alatt az adott terület jelenségeinek,
törvényszerűségeinek a rá jellemző eszközökkel történő feltárási módszereit, módozatait
értjük
A jogelmélet meghatározza azokat az alapfogalmakat, alapkoncepciókat amelyek
általánosítják és egységesítik a jogtudományt, és egyben kiindulási alapot is képez az egyes
jogágak fogalmi rendszere számára
Kutatási módszerek:
Logikai módszer
Ez széles körben használatos bármilyen tárgyú tudományos gondolkodás keretében
Olyan eljárások vagy műveletek összességét jelenti, amely révén feltárható a
jogrendszer szerkezete, alkotóelemeinek kapcsolathálózata és alakulásának dinamikája
Hozzásegít a jogi jelenségek elemzéséhez, a jog, pontosabban a norma létrehozásához
és alkalmazásához
A logika használatos a törvényes vagy tudományos meghatározásokhoz, a különböző
koncepciók, nézetek, jogintézmények osztályozásához, a jogi normák értelmezéséhez
Leginkább a jogalkalmazásban és ezen belül a jogértelmezésben használatos
Történeti módszer:
Lehetővé teszi, hogy az állami és jogi jelenségeket időben, az egymásra tevődő
történelmi rétegek síkján vizsgálja
Lehetővé válik az éppen aktuális jogrendszer megértése, tervezhető jövőbeni alakulása
Elsődlegesen csak a történelmi adatok és körülmények függvényében vizsgálható
A módszer alkalmazásával lehetővé válik a lényegesnek a lényegtelentől, a
törvényesnek a véletlentől való megkülönböztetése, ezáltal a vizsgálat, a kutatás
középpontjába állítva a fő fejlődési tendenciákat

5
 Összehasonlító módszer:
Két azonos vagy különböző jelenségnek, intézménynek vizsgáati elemzési művelete
E módszer alkalmazásának egy másik lehetséges hozadéka a koncepciók,
jogintézmények, eljárások továbbfejlesztése
Annyira fontos a jogtudománynak, hogy létrejött az összehasonlító jog melynek
megalkotója Raymond Saleilles és Eduard Lambert
Szerintük az összehasonlító jog funkciója abban áll, hogy az egyébként rendkívül
változatos jogi valóság lehetséges közös szabályait, törvényszerűségeit rögzítse
A szociológiai módszer:
A XX. Század elején jelent meg a jogi szociológia Eugen Erlich, a jogi szociológia
alapjai címmel kiadott munkája nyomán, 1913-ban
A szociológia, a jogot kívülről tanulmányozza, a jogtudomány a jogot mint jelenséget
meg belülről
Sajátos kutatási módszerei a megfigyelés, a riport, a kérdezés, a közvélemény-kutatás, a
szociológiai oknyomozás
A jogszociológia segíti a jogtudományt a következő irányokban: törvényhozás, a
törvénysértő magatartások okainak feltárása, a készülő jogszabályok lehetséges társadalmi
fogadtatása, a bűnelkövetés társadalmi háttere
A mennyiségi módszer:
Nagyban segíti részben a törvényhozó, de inkább a jogalkalmazó mindennapi munkáját
Bűnelkövetés számszerű alakulása, stb.

7. Az állam fogalmának értelmezése és meghatározása

Értelmezési keret:
Az állam célja a szervezés, a szervezettség, a rend a társadalmi rend
Az állam nem egy materiális, fizikális valóság, hanem események, viszonyok
csoportjainak, összességének spirituális jellegű valósága
Az állam fogalmának különböző jelentésrétegeit különböztetjük meg, ami szerint az állam
jelentheti:
-A szervezett politikai társadalmat, így beszélhetünk a román, a magyar, stb. államról
-A társadalomszervezés történeti módját, mely révén a különböző társadalmi csoportok
érdekeiket érvényesítették – feudális, polgári állam
-A közhatóságok, állami hatóságok összességét, melyek a tág értelemben vett
kormányzást, hatalomgyakorlást biztosítják
-A központi hatalmat, mely értelemben a helyi közösségtől, helyi önkormányzatoktól
való megkülönböztetést szolgája

Giorgio Del Vecchio az államot a társadalmi rend alanyának nevezi, melyben a nép
életközössége, közösségi élete valósul meg

Az állam meghatározásának fő irányai:

Az állam meghatározása 2 fő szempontból jelentős:
1. Lényegében minden állam meghatározásnak van bizonyos legitimációs és normatív
szerepe, amennyiben igazol vagy éppen bírál egy adott államberendezkedést

6
 2. Minden meghatározásnak az a tudományelméleti funkciója, hogy egyértelművé
tegye, miről van szó, mit értünk az állam fogalma alatt
Kritériumok, melyek köré állambölcseleti szempontból jelentős meghatározások
születtek:
1. Hegel – az állam öncél, a szabadság megvalósulása, a szellem tudatos realizálódása,
az erkölcsi eszme valósággá válása, az értelem valósága
2. Az állam a társadalomban létező legerősebb hatalom, amely bizonyos területen
kényszert gyakorol az emberek meghatározott köre felett
3. Az állam a társadalmi rendet védő funkcióját emelik ki
4. Egyes felfogások az érdek kategóriáját helyezik a középpontban
5. Kant – az állam embertömegek egyesülése jogi törvények alatt
6. Modern szerzők – az államot egy folyamatnak tekintik
7. Egyesek az államot, mint tagolt egységet fogják fel
Az állam a társadalom azon szervezett formája, olyan organizmus,amely főhatalmat
gyakorol egy meghatározott területen élő népesség felett. Az állam lényeges sajátossága,
hogy rendelkezik a kényszer monopóliumával,a minek következtében az adott területen
élő lakosság felett legitim módon alkalmazhatja az erőszakot a kényszert

8. Az állam sajátosságai:
Az állam történeti kategória:
Az egyik alapvető jellemző vonása, hogy a történelmi fejlődés meghatározott szakaszában
jött létre, és kialakulását követően jelentős és folyamatos fejlődésen ment és megy
keresztül
Az állam fejlődését az államtípus, államelméleti kategóriája révén érthetjük meg és
értelmezhetjük
Az államtípus az állam fejlődésének nagy történeti korszakait jelöli, másrészt az egyes
államok, államrendszerek elsődleges osztályozására szolgáló kategória
Az államtípus fogalma az azonos társadalmi formációhoz tartozó és ezek társadalmi
viszonyait kifejező, azokat védő, szolgáló egyes államok közös vonásait fejezi ki
4 történeti típus:
Ázsiai
Antik
Feudális-hűbéri
Modern
Az állam fejlődését egy ellentmondásos, egyenlőtlen fejlődés, a progresszív és regresszív
tendenciák együttes jelenléte és váltakozása, a mennyiségi és minőségi változásoknak, az
evolúciónak és a revolúciónak az eredménye
Az állam fejlődése nem korlátozódik az új államtípusok kialakulására, hanem az állam az
egyes társadalmi-gazdasági formációkon belül is fejlődik, aminek alapján az állam
különböző fejlődési szakaszait különböztetjük meg
Az állam léte objektív társadalmi szükséglet, amit az állam rendeltetése fejez ki
A társadalmi lét fönnmaradásához, a társadalmi újratermelési folyamat zavartalan
lebonyolításához, az adott közösség megmaradásához a társadalmi fejlődés meghatározott
fokától kezdve szükség van az államra

7
 Államcél – lényege az objektív szükségletek tudati megragadása, megfogalmazása az
államot vezető csoport részéről
Állami feladat – az állami cél konkrétabb megfogalmazása, részletes lebontása, a
meghatározott állami szervekkel, azok tevékenységével és eszközökkel való
összekapcsolása
Állami funkció – az állam tényleges tevékenységét és annak hatását fejezi ki, nem a
követelmények vagyis a kell világához, hanem a realitás, a van világához kapcsolódik
Az állam a társadalom politikai berendezkedésének központi, a kényszer legitim
alkalmazásának monopóliumával és a kényszerítés formalizált, speciális eszközeivel
rendelkező intézménye
Az állam tudatos tevékenység eredményeként jött létre, fejlődik, változik és alakul
Hatalmi viszonyok, szervezetek, normák és emberi magatartások bonyolult összessége
A kényszer és a kényszerítés legitim alkalmazásának kizárólagosságával rendelkezik
A politikai-jogi berendezkedés központi intézménye
Az állam a néptől és társadalomtól elkülönült, szuverenitással rendelkező közhatalom

Az állam szuverenitása az államnak, mint hatalmi jelenségnek a legfontosabb

jellemzőjét fejezi ki
Az állami szuverenitás tartalma teljes mértékben a polgári forradalmakkal, a polgári
társadalom és a politikai állam elválásának a befejeződésével bontakozott ki
Jellemző:
A szuverenitás kifejezetten mint az elkülönült politikai állam szuverenitása jelenik és
fogalmazódik meg
A szuverenitás mint nemzeti szuverenitás jelenik meg
Az állami szuverenitás többnyire összekapcsolódik a népszuverenitás ideológiájával
Az állam a munkamegosztás külön ágát képező szervezet
Az állam, mint sajátos hatalmi viszony, elsődlegesen az államban, mint szervezetben, az
állami szervek rendszerében objektiválódik
Jellemzői: meghatározott célok, struktúra, …..
Az állam társadalmi-gazdasági környezetével sajátos kölcsönhatásban van

9. Az állam alkotóelemei:
Államterület:
Meghatározza a földrajzi keretet, térséget, melyen belül az intézményes politikai
hatalomgyakorlás történik
Az a terület ahol az állam felségjoga megvalósul
Összetevők:
Szárazföldi terület
Az állam vízi területe
Az állam területéhez tartozó légtér
Az állam lakossága, népessége
A lakosság az állampolgárok közösségét jelenti
Nép – egy állam területén egy adott időpontban élő egyének összessége

8
 Népesség – azon emberi közösség, mely az állam megalakulása előtt már létezik, a
közös eredet alapján, a közös múlt, kultúra, nyelv vagy a közös megegyezés alapján
A francia polgári demokratikus forradalom elméleti előkészítőinek gondolata
szerint a nemzet az állam előtt létezik, és egyenlőséget tesznek a népesség és a nemzet
között
Nemzet – nem az egyének különálló közössége, hanem önálló jogi személy
Az állam szuverenitása:
Ez biztosítja a politikai hatalom gyakorlását a terület és a lakosság felett
Az államhatalomnak legitimnek kell lennie, az állami hatalom a szuverenitás
legfőbb, elidegeníthetetlen attribútuma, hogy jogszabályokat hozzon létre, normákat,
jogokat alkosson, melyek a különböző jellegű és természetű társadalmi viszonyokat
szabályozzák, és ezáltal jogrendet hozzon létre az adott államban
-az államnak azt a jogát jelenti, hogy a társadalmat irányítsa, illetve kapcsolatokat
teremtsen más államokkal
a belső szuverenitás:
az államnak azt a jogát jelenti, hogy önállóan alkossa meg jogrendjét, valamint
azt a hatalmat, amelyet a területén tartózkodó személyek és dolgok felett gyakorol
korlátozó tényezők: önkormányzatiság, pártok szerepe, civil szervezetek
külső szuverenitás:
az államnak a nemzetközi jog- és cselekvőképességre irányuló joga, aminek
következtében az adott állam a nemzetközi életben mint a nemzetközi jog alanya vesz
részt
korlátozzák: nemzetközi jogalanyiságot érintő korlátok, melyek hatnak az adott
állam jogképességére, nemzetközi jog
nemzeti szuverenitás – nemzet önrendelkezési jogát jelenti, egészen az önálló
államalkotásig
népszuverenitás – a népnek azt a jogát jelenti, hogy maga döntse el saját sorsát,
azokat a kérdéseket, amelyek államát érintik, meghatározhassa állama politikai
irányvonalát, az államhatalom szerveinek összetételét, ellenőrizhesse annak működését, és
részt vegyen az állami feladatok megvalósításában

10. Az állam funkciói:

Az állam funkciójának fogalma kifejezi az állam rendeltetése, célja és társadalmi szerepe
közötti összetett viszonyrendszer, a konkrét állam és társadalomszervezés és az így létrejött
állami mechanizmus célja közötti kapcsolatot
Az állam tevékenységének tartalma a társadalmi viszonyok befolyásolása, tárgya pedig maga
a befolyásolt társadalmi viszony
Csoportosítás:
A társadalom és a természet viszonyát befolyásoló funkciók
Egészségügyi, demográfiai viszonyok, természeti csapások elhárítása,
környezetvédelem, stb.
A gazdasági funkciók
Tulajdonviszonyok, az elosztási és együttműködési viszonyok, infrastruktúra, stb.
A politikaigazgatási funkciók

9
 Az állami tevékenység és a politikai rendszer alakulása, valamint az állami szervek
rendszerének, feladatainak és munkamódszereinek az alakulása között jön létre
Politikai pártok, érdekképviselet, közrend, közbiztonság, stb.
A közjogi alapfunkciók
A hatalom megszerzésének, megőrzésének és gyakorlásának kialakult viszonyaira
vonatkozik
3 alapfunkció
Törvényhozó
Végrehajtó
Igazságszolgáltató
Ideológiai-kulturális funkció:
Az állami tevékenység és az uralkodó ideológia kidolgozottsága, elterjedtsége,
elfogadottsága közötti összefüggések tartoznak
Külpolitikai funkciók
A nemzetközi együttműködés funkciója

11.Kormányforma
A kormányformán a legfelsőbb állami szervek rendszerét, azok kialakulását és működését, e
szervek egymáshoz és a lakossághoz való konkrét viszonyát értjük
Jellegét meghatározza
az egyes állami szervek miként alakulnak, szerveződnek
milyen az állami szervek és a lakosság kapcsolatának konkrét módja az előbbiek
létrehozásában, feladataik meghatározásában és ellenőrzésükben
a monarchia:
az államfői tisztséget olyan személy tölti be aki hivatalát öröklés útján nyeri le és egész
életre szól, ez pedig az adott politikai rendszer hagyományai szerint, meghatározott eljárási
szabályok alapján történik
legrégebbi kormányforma
Típusai:
Abszolút monarchia
Az uralkodó tejhatalommal rendelkezik, mivel személyében összpontosulnak a
különböző hatalmi ágak, úgymint az államnak a törvényhozói, végrehajtói és bírói
funkciói
Pl. Brunei Szultánság
Alkotmányos monarchia
Az uralkodó és az általa vezetett végrehajtó hatalom hatásköre az alkotmány által
korlátozott
Az uralkodónak rendkívül fontos szerepe van az állam és a társadalom irányításában,
a parlament hatásköre korlátozott
Pl. Jordánia
Parlamentáris monarchia
A végrehajtó hatalom, értve alatta a kormányt, a kabinetet, a legfelsőbb
népképviseleti szervnek, a parlamentnek tartozik felelőséggel, annak alárendelten
működik és annak ellenőrzése alatt áll
Az uralkodó nem rendelkezik a hagyományos államfői hatáskörök teljeségével

10
 Pl. Anglia, Dánia, Svédország, Spanyolország
A köztársaság:
Az államfői tisztséget meghatározott időre szóló, korlátozottam megismételhető
megbízatás révén, választással lehet betölteni
A modernkori köztársaság az 1789-es Francia Forradalom eredményeképpen jelenik meg
Franciaországban
Típusai:
Elnöki köztársaság
Az elnököt az állampolgárok választják, általában közvetlen, egyenlő, titkos
szavazással – pl. Oroszország
USA – az elnököt közvetett módon, egy elektori testület választja
Mindkét esetben az elnöknek nagyon nagy a politikai és közjogi legitimitása, ezért
lényegében ő tekinthető a végrehajtó hatalom fejének
A parlamentáris köztársaság
A köztársasági elnököt a törvényhozás választja, ezáltal politikai legitimációja
kisebb, ami korlátozott hatásköreiben is megmutatkozik
Pl. Olaszo., Németo., Magyaro.
Ebben az esetben a végrehajtó hatalom igazi feje a miniszterelnök
Félelnöki köztársaság:
Sajátos, átmeneti rendszer az előző kettő között
Kétfejű a végrehajtó hatalom, egyfelől a köztársasági elnök, másik felől a kormányfő
A kormány jelentős jogalkotási, törvényerejű normaalkotási feladatokkal
rendelkezik, ami korlátozza a parlament törvényhozási funkcióját
Pl. Franciaország

12.Államszerkezet
Az államszerkezet fogalma az államnak, mint egésznek és részeinek, valamint az állam egyes
részeinek egymáshoz való viszonyainak a rendszerét jelenti
Egységes állam:
Az az állam, melyben egyetlen sor központi intézményrendszer létezik, vagyis egy
központilag törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom
Azt jelenti, hogy az állami hatóságok rendszerén belül nem léteznek olyan különálló
részek, melyek az önálló államiság jegyeivel, szuverenitási attribútumokkal
rendelkeznének
Pl. Románia, Bulgária, Magyarország, Olaszország
Föderális állam
Két vagy több tagállam alkotja, és mindegyik tagállam rendelkezik a központival hasonló
szervekkel, meghatározott, a szuverenitás bizonyos jegyeit is magába foglaló önállósággal
Az állam alapvető funkciói megoszlanak a tagállamok és a központi hatalom között
Pl. AEA, Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria

13.A politikai rendszer

11
A politikai rendszer a politikai, hatalmi viszonyok dimenziójában, a politikai tevékenységes és
az azokhoz kapcsolódó viszonyok és intézmények formájában intézményesült társadalmi
alrendszer
A rendszer elemeinek működése az államhatalom megszervezésére, megtartására és/vagy
befolyásolására irányul
Történeti szempontból:
Ókori
Középkori
Modernkori
Legújabb kori
Az állam- és jogelmélet szempontjából a politikai rendszer az államforma azon képességét
jelenti, hogy milyen mértékben biztosított az állampolgárok számára az államügyekben való
bármilyen szintű, közvetlen vagy közvetett részvétel, az állami tevékenység irányítása és
ellenőrzése
Demokratikus rendszer
Az állampolgárok részvétele az államügyek rendezésében a választások, valamint a
népszavazások révén valósul meg
A társadalom irányítása népképviseleti úton valósul meg – közvetett demokrácia
Népszavazás során ki lehet kérni a társadalom véleményét, ami döntéssé válhat – közvetlen
demokrácia
Diktatórikus rendszer
A hatalmat teljes mértékben, önkényesen egy szűk réteg gyakorolja, leginkább az
állampolgárok akarata ellenére
Az állampolgárok politikai joga korlátozott, részvételük a választásokon formális jellegű
A totális államban jelenik meg – nem ismer különbséget állam és társadalom között,
részben vagy egészben megsemmisíti a civil társadalmat, megszünteti a személyes
szabadságot, a gazdasági önállóságot, a társadalmi pluralizmust
Az uralkodó párt monopolszerepe érvényesül
A politikai rendszert egy domináns és hivatalos, megkérdőjelezhetetlen ideológia uralja
Nincs politikai pluralizmus
A politikai rendszer fő funkciói:
Intézményesült eljárásokban, meghatározott szervezeteken keresztül összegyűjti,
becsatornázza a politikailag releváns érdektörekvéseket, politikai véleményeket és
akaratokat, lebonyolítja a hatalmi törekvéseket, valamint az érdekkülönbségekből és
érdekellentétekből fakadó küzdelmeket
A társadalom konfliktusaiból adódó feszültségeknek, a hatalmi viszonyoknak megfelelően
polarizált megoldása
A társadalom vezetése, szervezése, igazgatása
Mindezen funkciókkal kapcsolatos, de az ezeken túlmenő és társadalmi érdekű döntések
kialakítása és realizálása
A politikai rendszer legfontosabb szerkezeti elemei:
A politikai normák
Az állami és nem állami politikai szervezetek
A politikai szerepek
A politikai magatartások
A politikai eszmék

12
 14.A jog meghatározása és sajátosságai

Kant szerint „a jog tehát azoknak a feltételeknek az összessége, amelyek között z egyik ember
önkénye a szabadság általános törvénye szerint egyeztethető össze a másik emberével”
Somló Bódog szerint „a jog alatt egy rendszerint engedelmességgel találkozó, széles körre
kiterjedő és állandó jellegű legmagasabb rendű hatalom szabályait értjük”
Hans Kelsen „a jog mint a jogi megismerés egyetlen tárgya nem más, mint norma, a norma
viszont olyan kategória, amelynek nincsen helye a természet világában”
A jog részben a szabályok, a normák összességeként jelenik meg, ugyanakkor a norma, a
szabály eszköz, olyannyira, hogy önmagában nem magyarázza a jog lényegét
A jogi szabályok emberi magatartásformák összességét jelentik
A jogi szabály célja pedig nem az egyén tökéletesítése, nem a személyiség belső fejlődésének
sajátos eszköze, hanem a társadalmi viszonyok optimizálása
A jogi szabályok közösségi és nyilvános jellegűek
A jogi szabályok általános jellegűek
A jogi szabályok rendszert alkotnak
A jog, mint szabályok összessége, kötelező erejű, kategorikus, imperatív jelleg jellemzi
Meghat: a jog nem más, mint az állam által létrehozott, megalkotott vagy elismert
szabályok összessége, mely irányítja és fegyelmezi a civil társadalom értékeinek és
céljainak megvalósulását követő emberi magatartásokat, és amelyek tiszteletben tartása
szükség esetén, az illetékes állami hatóságok által kikényszeríthető

Sajátosságai:
A jog objektív társadalmi szükséglet
Sajátos komplex társadalmi jelenség
A társadalom különféle jogi jelenségei egymással összefüggenek, funkcionális
kapcsolatban vannak egymással, azaz rendszert alkotnak
Egy sajátos tudatforma
Olyan gondolati forma amelyben az egyének, a különböző társadalmi csoportok,
rétegek konfliktusaikat tudatosítják, végigharcolják
A társadalom tagjainak viszonyulását jelenti a jogi jelenséghez, ismeretét és a jognak
mint jelenségnek a társadalmi percepcióját
A jog társadalmi viszony
Belső rendezettség jellemzi
Rögzített formarendszer
Történeti kategória

15.A jog funkciói

A jog funkcióin, a jogi jelenség , a jogi mechanizmus alapvető irányait értjük
A jog célja, rendeltetése a társadalmi viszonyok, és ezen belül az emberi magatartások
szabályozása, de ezt nem önkényesen, hanem az általános érdek, a közérdek és közakarat
alapján
Funkciói:

13
 A társadalom politikai megszervezésének jogi formalizálása és intézményesítése
A társadalom alapvető értékeinek a megőrzése, védelme és biztosítása
A jog által történik a társadalom vezetése
A jognak lényegénél, tartalmánál fogva normatív funkciója van

16.A jog alapelvei:

A jog alapelveinek jelentősége abban áll, hogy olyan meghatározó gondolatok, értékek,
felsőbbrendű szabályok összessége, amelyek a jogrendszer egészét és közvetve az egész
társadalom értékrendjét befolyásolják
Biztosítja a jogi normák megalkotásának belső koherenciáját, mint egy zsinórmértékül szolgál
a törvényhozó, a jogalkotó számára, másrészt pedig eligazítja a jogalkalmazót a jog
megvalósításának folyamatában
Lehetnek filozófiai, szociális, jogi, politikai, jogtechnikai alapúak
A jog általános alapelveinek a jellemzői:
Történetileg meghatározottak
Változóak
Alkotmányos eredetűek
Kifejezik a társadalom objektív igényeit
Meghatározzák az egyes jogágak sajátos alapelveit
A jog általános alapelvei:
A törvényesség elve
A szabadság és az egyenlőség elve
A felelősség elve
A méltányos és igazságosság elve
Más alapelvek:
Senki sem hivatkozhat a jog nem ismeretére
A törvénytelen magatartás büntetése
A jogerős döntés ereje
A politikai pluralizmus elve
A hatalommegosztás elve

17.A jogi normák szerkezete és csoportosítása

A jogi norma a jog alapegysége, a jog elméleti síkon megfogalmazható legkisebb önmagában
értelmezhető és elvileg alkalmazható egysége, melyben a törvényhozó kifejezi azt a közös
akaratot, amely meghatározza a társadalom tagjainak magatartását
A jogi norma önállóságát az mutatja, hogy egymaga határozza meg a magatartásszabályt
A jogi normán keresztül tudja meg a jogalany, hogy adott helyzetben miként kell viselkedjen,
és ha nem eszerint jár el, ennek mi lesz a következménye
Szerkezete:
Hipotézis:
Meghatározza azt, hogy milyen szituációt szabályoz a jog, mi az a feltétel, amelynek
megléte esetén a norma életre kel
Valóságos társadalmi feltételt, szituációt határoz meg, amelyben valamilyen magatartást
kötelező tanúsítani

14
 Jogilag releváns tényeken keresztül megragadott tipikus életviszony, amelynek jogi
szabályozásához társadalmi érdek fűződik
Egy jogszabály keretében nem minden esetben kell a hipotézist leírni, hiszen erre
elegendő egyszeri illetve a jogszabály elnevezésében tett utalás is
A jogszabályok 3 típusát különböztetjük meg:
Keretszabály
Esetében a jogalkotó a szabályozandó élethelyzet jellemzőit nagyvonalakban, a
jogértelmezés számára tág teret engedve fogalmazza meg
Ezzel lehetőséget teremt, hogy az általánosság szintjén definiált hipotézist a
jogalkalmazó alacsonyabb szinten tovább részletezze, illetve ugyancsak a
jogalkalmazó szabadon értelmezze, és részlettartalommal töltse ki a hipotetikus
keretet
A kazuisztikus szabály
A teljességre törekszik, azáltal, hogy megkísérli a minden elképzelhető esetre
vonatkozó szabályozást
A tipikus szabály
Optimális szabályozást teremt ügyelve az előző kettő buktatóira
Diszpozíció
Leírt magatartásszabály képezi az alapját a ténylegesen megvalósult magatartás későbbi
jogi minősítésének is
Itt fogalmazódik meg az általában kívánatosnak tartott magatartási modell, amelyet a
jogalkotó a társadalmi reprodukció érdekében tart követendőnek
A diszpozíció tartalma szerint, a jogi norma lehet:
Kötelező, imperatív jellegű
Megengedő
Jogkövetkezmény
2 értelmezés
A rendelkezésben előírt magatartás nem követése esetén a címzett számára
hátrányos, negatív következményeket kilátásba helyezett szankció
Személy ellenű
Anyagi jellegű
A diszpozíciónak megfelelő magatartás tanúsítása esetére a címzett számára kedvező
pozitív következmények kilátásba helyezése, amit joghatásnak nevezünk
Reparatív – eredeti állapot visszaállítása
Represszív – büntető, megtorló jelleg

18.A jogforrások fogalma, meghatározása és fogalmának értelmezési kerete

Fogalma:
Tágan és formálisan értelmezve: a jog az amire a bírósági döntések mint kötelező
szabályokra utalnak, akkor jogforrás mindaz a hely ahol ilyen szabályok képződnek,
ahonnan ezek származnak
Természetjogi felfogás szerint léteznek velünk született, emberi mivoltunkból származó
jogok vagy éppen isteni eredetű jogok, de ezek a jogforrás helyét egy teljesen elvont
dimenzióban képzelik el

15
 A jog azzal a küldetés-kényszerrel képződik, hogy valamennyi társadalmi viszonyban
létrehozza, megteremtse az igazságosság feltételeit
A jogi kultúrákban a jog változó igazságtartalommal, de minden esetben igazságosság-
követelménnyel jelenik meg és ehhez viszonyítva a norma a jog forrása, valamint a rá
vonatkozó nézetek, elméletek a jog megismerésének és értelmezésének a lehetőségei
A jogforrásfogalom materiális és formális megkülönböztetése az angol jogtudományra
jellemző, bár nemcsak ennek kizárólagos sajátja
A jogforrás materiális fogalma:
Azokat a jelenségeket értjük, amelyek a jog tartalmának eredetére utalnak, azokat a
tényezőket, amelyekből a jog tartalma származik
Pl. jogforrás lehet: szokás, precedens, erkölcs
A jog formális forrása:
Arra az erőre, arra a tekintélyre utal, ami miatt a jog szabályainak követése magunkra
kötelezőnek tekintjük
Pl. a parlament döntése, a legitim uralkodó akarata
Ez ami mértékadóvá, kötelezővé teszi a normát és választ ad arra, hogy mitől jogi az adott
szabályozás, holott lehetne más normarendszer része
Utal arra az eredetre, arra a származásra, amelyből a norma jogi érvényessége, azaz jogi
minősége fakad
A jogforrás nem más mint a jogszabályok kifejezési formája, meghatározott jogi forma,
amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetők
Külső jogforrás:
A joghoz azon kívülről közelít, s arra a társadalmi jogképző erőre utal, amely a jogot
keletkezteti
Pl. népszellem, érdek, szükségletek
A belső jogforrás
A jogi jelenségvilágon belül keresi a választ, már csak azért is, mert a jog valóban
szabályozza önmaga keletkezését
Anyagi jogforrás:
A jogi normát alkotmányos felhatalmazás alapján létrehozó állami hatóság, amelytől a
jog ered
Alaki jogforrás:
Azokra a tételes jogszabályokra utal, amelyek az érvényes jog anyagát tartalmazzák
Azokat a formákat jelzik, amelyekben a jogi norma megjelenik: törvény,
kormányrendelet
Íratlan jogforrások
Az állam jogalkalmazó szervei döntéseiben kifejezett jogot
Írott jogforrások:
Az állam jogalkotó szervei által elfogadott és általánosan kötelező magatartás formájában
kifejezett jogszabályokat
A jog egy adott jogrendszer lényegében egy sajátos társadalmi kommunikációs rendszer és
ezen belül a jogforrások egyrészt e kommunikációt előidéző tényezők összessége, másrészt
sajátos jogi kommunikációs eszközök

16
 19.A jogforrások rendszere
Az írott alkotmányokra épülő kontinentális jogrendszerekre a jogforrások hierarchikus jellege
jellemző
A történelmi dimenzióban vizsgált jogforrási rendszerről megállapítható, hogy nagy
változatosságot mutat a különböző korok, hagyományok és politikai rendszerek függvényében
Belső jogforrások léteztek:
A szokásjog
A jogalkalmazói, elsősorban a bírói jog
A jogtudomány vagy jogi doktrína
A normatív szerződés
A jogszabályok
A nemzetközi jog jogforrásai az idők folyamán:
A nemzetközi egyezmények és szerződések
A nemzetközi szokásjog
A nemzetközi jogi alapelve
A szokásjog
Az ókori és középkori jogrendszerekben a jog első megjelenési formájaként uralkodó
jogforrásként létezik
A középkorban a szokásjognak jogforrási szerepe volt, és ez abban fejeződött ki, hogy az
ez idő tájt készült törvények sem mennek túl a meglévő szokásjogi szabályok terjedelmén,
sokkal inkább annak írásbeli rögzítését célozzák
Az írott jogszabályok megjelenésével megtörtént a szokásjog trónfosztása
A mai modern kontinentális jogrendszerben a jogképzés folyamata elsősorban a jogalkotói
tevékenységre és másodlagosan, korlátozottan a jogalkalmazói gyakorlatra redukálódik
A jogforrási rendszer sajátosságai:
A jogalkotói jog kizárólagosságára való törekvés egy olyan jogpolitikai elvet jelent,
amely egyfelől követelményjelleggel bír, másrészt a tényleges megvalósulás
tendenciája jellemzi
A törvény kiemelkedő szerepének a kontinentális hagyományokhoz kapcsolódó, régóta
hirdetett elve szerint az állampolgárok, alapvető jogait és kötelességeit törvényben kell
szabályozni
A jogforrások hierarchiája a jogrendszer egységét biztosítja

20.A jelenlegi román jogforrási rendszer

Jogforrások:
Az állami szervek által kibocsájtott jogszabályok
Az intézmények, egyesületek, általában a magánjogi jogi személyek jogi normái, mint
amilyenek az alapszabályzatok, statútumok, belső működési szabályzatok
A szokásjog illetve a társadalmi jogi szokások, amennyiben valamelyik törvény
egyértelműen hivatkozik ezekre
A bírói joggyakorlat, illetve a jogtudomány megállapításait a román jogrend nem ismeri el
jogforrásnak

17
Jogszabályok – Belső hierarchizált jogrendszer, Az EU közösségi joga
Bírói jog – precedensjog, alkotmánybírósági döntések
Szerződéses jog – nemzetközi szerződésekből, egyezményekből származtatott jog, kollektív
munkaszerződések
Jogi szokások – alkalmazásuk korlátozott
Jogelmélet – nem elismert jogforrás
A belső, hierarchizált jogforrási rendszer
Ez az állami szervek, hatóságok által megalkotott jogforrásokat jelenti
Összetétele:
Alkotmány
Törvények (alkotmányos, organikus, egyszerű)
Parlamenti szabályzatok
Törvényerejű kormányrendeletek
Kormányhatározatok
A köztársasági elnök rendeletei
A központi közigazgatási hatóságok jogi normái
A helyi közigazgatás által alkotott jogszabályok
A közösségi jogforrások:
Sajátos jogalkotási eljárás keretében létrehozott jogforrások, melyek sui generis módon
válnak az egyes jogrendszerek szerves részeivé, belső jogforrásaivá
Nemzetközi jog alapokon jött lére, de a nemzetközi jogtól különálló rendszert alkot
Sajátosságai:
Közvetlenül alkalmazható
Közvetlenül hatályos
Jellemzője:
Elsőbbséget élveznek a nemzeti jogszabályokkal szemben
Elsődleges jogforrások: az alapító és az ezeket módosító szerződések
Másodlagos jogforrások: az Európai közösség és annak szervei által alkotott aktusok
A bírói jog:
A bírói joggyakorlat
Alkotmánybírósági döntések
Szerződéses jog
A szerződésekből származó jogforrásokat csoportosítja
A nemzetközi szerződésekből, egyezményekből származtatott jog – elsődleges jogforrás
Kollektív munkaszerződés – másodlagos jogforrás
Jogi szokások, szokásjog
Pl. törvényhozás és kormán viszonyában beszélhetünk leginkább a szokás
elfogadottságáról
A jogelmélet, a jogtudomány

21.A belső törvényhozási eljárás fázisai:

A probléma felismerése és meghatározása
A törvényhozás a törvénykezdeményezésre gyakorolt impulzusokkal kezdődik

18
 A problémaimpulzus hatása azt az erősséget jelenti, amely alkalmas arra, hogy a
törvényhozási mechanizmust működésbe hozza
A kiindulási helyzet elemzése
Ennek eredményeként láthatjuk a törvényhozási probléma lényegét
A hozzáférhető információk gyűjtésével és feldolgozásával kezdődik
A pontos probléma meghatározást egyrészt pszichológiai-emocionális tényezők, ideológiai
megfontolások, választói, intézményi és más személyi befolyások, másrészt magából az
értékelésből adódó szubjektív szempontok alakítják
Az okok elemzése
A törvény céljának meghatározása és értékelése
A lehetőségek elemzése
A lehetőségek értékelése
A döntés és ennek a megalapozása
Az eredmény ellenőrzése

22.A külső törvényhozási eljárás szakaszai

Az előzetes eljárás
A törvénykezdeményezés
Az illetékes ház megkeresésének alkotmányos rendje
Az alaptörvény 75. Cikkének, (1) bekezdése írja elő
A törvényjavaslatok véleményezése
Mindegyiket kötelezően a Törvényhozói Tanács, szabályozási tárgytól függően a
Gazdasági és Szociális Tanács és bizonyos esetekben a Nép Ügyvédjével is
konzultálható
A tulajdonképpeni törvényhozási eljárás
A parlament szakbizottságának a megkeresése
A törvénytervezet napirendre tűzése
A törvénykezdeményezés plenáris vitája
A törvénykezdeményezés megszavazása
A megszavazott törvények aláírása a házelnökök részéről
Az utólagos, az elfogadás utáni szakasz
Az alkotmánybíróság megkeresése
Az elfogadott törvény megküldése az államfőnek kihirdetés végett
A törvény közzététele és hatályba lépése

23.A jogkövetés fogalma és jellemzői

A jogkövetés az a magatartás, amely a jogszabályok előírásainak megfelel, vagyis nem sérti az
érvényben levő jogi norma egyetlen rendelkezését sem – a jogkövetés abszolút mozzanata
Minden emberi magatartás vagy jogkövetés vagy jogsértés
Az objektív jellege akkor is létezik, ha egyébként a magatartás motivációja nem a jogszabály,
hanem egy erkölcsi norma, szokás vagy éppen utánzás, ugyanis ez az objektivitás magából a
magatartásból adódik
Jellemzői:

19
 Tömegessége – azt fejezi ki, hogy a jogszerű magatartásokhoz képest a jogsértő
magatartások elenyészőek, bár ha ez utóbbiakat önmagukban szemléljük, soknak tűnhetnek
vagy éppen növekvő tendenciákat mutatnak
Viszonylagos konfliktusmentesség – másként fejeződnek ki a jog mögött lévő konfliktusok
jogkövetés és másként jogsértés esetén
Közvetett politikai jelleg – a konfliktusok potenciális vagy reális létéből fakad, és
alapvetően a jogkövetés és az állam összefüggésében fejeződik ki
A jogkövető magatartás objektív oldala:
Azt fejezi ki, hogy miként játszódik le a magatartás a konkrét tárgyi világban
A jogkövető szubjektív oldala
A jogalany a magatartásához való tudati viszonyát fejezi ki

24.A jogsértés fogalma és jellemzői

Azt a magatartást határozza meg, amely szembekerül a jogszabály előírásával és független a
jogsértő személy tudati állapotától
Tekintettel a jogi normák által megállapított igen különböző tényállásokra, elképzelhetetlen,
hogy ugyanaz a magatartás egyszerre sértse meg az adott társadalom valamennyi vagy
nagyszámú jogi előírásait
A jogellenes magatartások közös vonása azok társadalmi veszélyessége
A jogellenes magatartás az a forma, az a megnyilvánulás mihez a jogszabályi jogi
következményeket, szankciókat rendel
Nem minden társadalmi veszélyesség jogellenes is – pl. hazugság
Objektív oldal – elemei közé tartozik a jogellenes magatartás, valamint ennek jogszabályba
ütköző jellege és társadalmi veszélyessége
Nem tekinthető jogsértésnek a gondolat, az érzelem, az indulat
Szubjektív oldal - azt fejezi ki, hogy a jogsértő személy tudata hogyan fogta át az adott
magatartást, mennyire látta be annak következményét, avagy mennyire kellett volna előre
látnia annak eredményét
Ide tartoznak: célok, motivációk, ismeretek
A jogsértő magatartás is osztályozható a jogsértés alanyai – természetes és jogi személy –
szerint valamint azon társadalmi szféra szerint, ahol a magatartás végbemegy
Jogi szempontból releváns, hogy melyik jogág szabályait sértette meg a magatartás, ez jelzi
leginkább társadalmi veszélyességét és ennek alapján állapítható meg a jogi felelősség és
szankciók

25.A jogviszony fogalma és meghatározása

-bármely emberi cselekvésnek mindig mások viselkedéséhez van vonatkoztatva és így
van értelme
-az emberek egymáshaz való viselkedéséből akaultak ki a társadalmi viszonyok
-a társadalmi viszonyok pedig bizonyos modellek , szociális minták szerint alakultak
-a lehetségs társadalmi viszonyok között elkülöníthetjük a viszonyok azon körét
amelyek mintáját a jogszabályok rögzítik
-férfi nő közötti viszony – házassági viszony
-a jogviszony nem más mint a jogilag szabályozott társadalmi viszony

20
 -a társadalmi viszonyok jogviszonnyá válásánalk elmélketilkeg 2 módja lehetséges
- egy mintává képződött viszonyt az idő elteltével a jog is szabályozás tárgyává teszi –
házasság
-az adott társadalmi viszony elve és fogalmilag jogviszonyként jön létre –
állampolgári viszony
-a jog alapvető szerepa a társadalmi élet megszervezése által, hogy kódolja az
emberi magatartásokat, ilyenképpen pedig rendszerezi az emberek egymás közötti
viszonyát
Meghat:a jogviszony olyan jogi norma által szabályozott, emberek közötti
társadalmi viszony, amely az ebben résztvevők egymás közötti kapcsolatának
rendszerére utal, mely szüökség esetén állami kényszer által védhető illetve
kikényszeríthető

26.A jogviszony jellemzői és típusai

jellemzői:
-a jogviszony társadalmi viszony
-struktúrális jellegű, a társadalmi felépítményhez tartozik
-a jogviszony akaratlagos – az akarat alapján jön létre
-értékjellegű – megjelenik valamilyen társadalmilag elfogadott érték
-történelmi kategória
tipusai:
a jogviszonyokat szabályozó jogágak szerint
polgári, büntetőjogi, alkotmányjogi, közigazgatás jogi, stb
a társadalmi kapcsolatok jellege alapján
általános
konkrét
résztvevők poziciója szerint
szimmetrikus – egyenlő helyzet, polgári jogviszony
asszimetrikus – egyik fél hatalmi pozicióban, alkotmáényjogi
a polgári jog keretén belül
abszolút - tulajdonjog
relatív -

27.A jogviszonyok létrejöttének feltételei

-a jogi normák
az emberi magatartás kereteit határozzák meg
-a jogalany
társadalmi jellegből fakad
lehetnek egyéni vagy kollektív jogalanyok
-a jogi tények
azokat a valóségbeli történéseket, melyek a jogviszonyokat mozgásba hozzák, jogi
tényeknek nevezzük
csoportosításuk:

21
 természeti tények – akarattól függetlenül
emberi magatartások amelyek céltudatosak
kötelezőek
megengedettek
-a jogi aktusok lehetnek kétoldalúak vagy egyoldalúak

28.A jogviszony elemei

a jogviszony alanya a jogalany
a jogalanyiság alapvető feltétele a jogképesség, vagyis az hogy a személyek, akik
viszonyok résztvevői jogok és kötelezettségek címzettjei
természetes személyek
jogi személyek
közjogi jellegű
vegyes, köz és magánjellegű
magánjellegű
a jogviszony tárgya
a jogviszony tartalma
alanyi jogok
aszerint, hogy milyen a viszonya a harmadik félhez
abszolút jogok – mindenki más számára kötelező – élethez való jog
relatív jogok – bizonyos személyekre vonatkozik – az eladó joga
a jogi tartalma szerint
vagyoni tartalmú jogok
nem vagyoni jellegű jogok
a jogok közötti kapcsolat, illetve összefüggés vonatkozásában
fő jogok – tulajdonjog
kiegészító jog – haszonélvezeti jog
jogi kötelezettségek
tartalma arra vonatkozik, hogy a kötelezett adjon, tegyen vagy ne tegyen valamit
tipusai
pozitív – cselekvésre vonatkozik
negatív – cselekvéstől való tartozkodásra vonatkozik

29.A jogi felelősség fogalma és meghatározása

-az ember esetében beszélhetünk felelősségről
-a saját döntése révén, szabad cselekvésből származó értékek vállalását
-a felelősség elhjárítása maga után vonja a felelősségre vonást
-a felelősségvállalás jogi fogalom, addig a felelősség nem következmény nélküli -a többi
etikai, vallási vagy politikai megközelítésben sem
-a felelősség jogi intézménye az egyén és a társadalmi közösség között teremt kapcsolatot, a
magatartás közereműködésével
-a felelősség megállapíthatóságának következménye az annak esetére előírt jogkövetkezmény,
szankció alkalmazhatóvá válása
-a jogi felelősség másik fontosa tényezője a törvényesség, a törvények tiszteletben tartása
-a jog szempontjából az emberi magatratás törvényes vagy tö9rvénytelen, jogkövető vagy
jogsértő lehet

22
-nem minden jogi eljárás vezet felelősségre vonáshoz – kiskorú cselkevésképtelensége
-sajátos változata a mások cselekedeteiért való felelősség
megállapíthatjuk:
-a jogi felelősség egy kényszerítő jogviszonyt jelent
-a törvényes rend helyreállításának utolsó eleme
-tárgya a büntetés
-lényegében a társadalmi felelősség egy sajátos kifejeződési formája
-minden esetben törvényesnek kell lennie
-a jogi felelősség a társadalmi felelősség azon formája, mely meghatározott jogok és
kötelezettségek összességéből áll, és amelyek törvénysértő magatartás esetén
keletkeznek, melyek megteremtik az állami kényszer alkalmazásának kereteit,
jogkövetkezmények, szankciók alkalmazásának lehetőségét annak érdekében, hogy a
jogrend helyreálljon

30.A jogi felelősség alapelvei

-a felelősség törvényességének elve
-a vétkességgel elkövetett cselekedet elve
-a személyes felelősség elve
-a méltányos és igazságos büntetés alkalmazásának elve
-egyazon törvénysértő cselekedetért egyetlen és azonos természetű büntetés alkalmazható
-a felelősségre vonás gyorsaságának elve

31.A jogi felelősség formái

-polgári jogi felelősség
mely lehet szerződéses vagy szerződésen kívüli, deliktuális felelősség
-büntetőjogi felelősség
mely a legsújolsabb jogkövetkezménnyel, szabadságvesztéssel járhat
-munkajogi felelősség
-közigazgatási jogi felelősség
fegyelmi-közigazgatási felelősség
vagyoni jellegű adminisztratív felelősség
szabálysértési közigazgatási felelősség
-alkotmányjogi felelősség

32.A jogi felelősség feltételei

az elkövető törvénysértő magatartása
a jogos önvédelem
szükségállapot – süllyedő hajó
fizikai vagy erkölcsi kényszer
végszükség
jogi felelőtlenség
az okozott kár
oksági összefüggés a törvénysértő magatartás és ennek eredménye a kár között
a cselekmény elkövetőjének vétkessége

23