KÖZGAZDASÁGTAN ÉS ETIKA

Bevezetés
 Adam Smith munkásságától vált önálló diszciplínává az etika. Az etikai szempontokat kitolták
a kgtan teréből. Ez nem csak a 19. sz-i neoklasszikusokra volt igaz, hanem mind a mai napig.
 A 70-es évektől több közgazdász figyelmeztetett arra, hogy az etikai szempontokat nem lehet
félre tenni, mert vannak következményei.

Amartya Sen:
 Pakisztáni származású Amerikában élő Nobel díjas közgazdász.
 Könyve címe: A fejlődés mint szabadság; ennek egyik fejezete: Az egyéni szabadság, mint a
társadalmi elkötelezettség
 Elmondja, hogy miért fogja fel a szabadságot társadalmi elkötelezettségként. A bengáli
éhinség következményeivel személyesen is találkozott, bár ő jómódú családból származik.
 A negatív szabadságot átveszi. Ez azt jelenti, hogy mi az a jog, amitől egy ember nem lehet
megfosztva. Ezek a politikai szabadságjogok, a korlátozástól való szabadságot jelentik.
(szólás szabadsága, vagyonhoz való jog,…)
 Pozitív szabadság: vmihez való jogot, szabadságjogot jelenti. Ha vlkinek az iskolázottsága
nincs meg, pl analfabéta, tehát az elemi létszükségletei nincsenek meg, a többi politikai
szabadságjoggal nem tud élni.
 A 19. sz-i libertariánus filozófiát úgy viszi tovább, hogy növelni kell az állam újraelosztó
szerepét, ahhoz, hogy a szabadság megvalósulhasson. Ez egy olyan korlátozás, amit nem

Haszonelvű számítás és a szabadság szembeállítása

 Indiában pl a nők alávetettsége elfogadott, nem sóvárognak szabadság felé. A haszonelvű
számítás szerint lehetne békénhagyni ezt a rendszert, viszont a tapasztalatok azt mutatják,
hogy ha a nők megbecsültebb helyzetbe kerülnek, akkor ők azt értékelni tudják. A haszonelvű
számítás alapján viszont a változás nem szükséges.
 Analfabétizmus: attól ők nem boldogtalanok, hogy analfabéták, viszont ez a választási
szabadságukat korlátozza

A társadalmi beavatkozás a szegénységbe:

 Más következtetésekre jutunk attól függően, hogy a negatív v pozitív szabadságból indulunk ki
 A szegénység megszüntetése sok esetben állami beavatkozást igényel. Ha a pozitív
szabadságot elfogadják, akkor lehetőség van arra, hogy állami beavatkozással lépjenek fel.

A társadalmi választás és szabadság

Sen elismeri, hogy az egyéni szabadság összeütközésbe kerülhet (pl társadalmi csoportok
között). Tehát konfliktus is kialakulhat. Ha a társ-i csoportok konfliktusba kerülnek egymással,
mégis létrejöhet vlmiféle megegyezés, kompromisszum. Pl az állam jóléti programjához
adóztatni kell.

Amitai Etzioni
 A személy a közösségben paradigma
 Etikai és érzelmi elemek a célok és az eszközök megvalósításában
Ha pusztán a racionális elemeket vesszük alapul, akkor is tudunk következtetéseket levonni.
Ezt ő tagadja. Ő azt mondja, hogy a neoklasszikusok átveszik a libertariánus filozófia egyes
részeit.
 Nem utasítja el a neoklasszikus közgazdaságtant, de azt ki kell egészíteni. Az egyén
közösségi vonásait is figyelembe veszi a kommunitárius filozófia. Ezt is bele kell venni. Nem
törpül el az egyén, tehát őt is és a közösségi kapcsolatait is figyelembe veszi. A személy
egyszeri és megismételhetetlen jelenség. Az egyén pótolhatatlan. Máshol az egyén csak a
közösség egy elemeként érthető.
 Piac működésének feltételei:
o Normatív tényezők
o Társadalmi kötelékek
o Kormányzati beavatkozás
 A közösségi vonásokat is figyelembe kell venni a piac működésében. Kulturális tényezőket
vesz figyelembe. Kellenek normák, amelyek a tisztességes versenyt fenntartják. Fontos a
bizalom a másik tisztességében is.
 A társ-i kötelékeke, kapcsolatok is nagyon fontosak, mert ha ezek nem elegendő szorosak
ahhoz, hogy másban bízzunk, akkor megnőnek a tranzakciós költségek.
 A harmadik elem, amely piac működéséhez szükséges, az állami beavatkozás, ha az előző
kettő nem működik megfelelően. Működteti a bíróságokat, igazságszolgáltatást,… Ezek
pénzbe kerülnek, tehát egyben gazd-i tényezők is.

Peter Koslowski
 Német
 Általánosságban akart magyarázatot adni makroökonómiai szinten miért kell visszatérni Adam
Smith gondolataihoz
 3 tényezőre vezeti vissza:
o a mai korban megnövekedett az externáliák szerepe (körny.védelem, körny-gazd
kapcsolata). Ha ütközik az érdek, kell kettejük felett álló értékrend, mely felállítja a
prioritást.
o Az alrendszerek autonómiája társi költségekkel jár. A modernizáció nem más, mint az
egyes társ-i alrendszerek differenciálódása. Mindegyiknek megvan a maga logikája
(gazd-nak, jognak, kultúrának, eü-nek…). Ezeket az alrendszereket azonban össze
kell hangolni, mert az autonómiájuk olyan szintre ért el, amely nagy társ-i költségekkel
jár.
o Vállalati etika és a munkavállalók ösztönzése. A kis közösségekben ki lehet zárni a
potyautas jelenséget. Már a nagyvállalat is meghaladja ennek a méreteit. Hogy a
dolgozók normakövetését biztosítsák, elterjedtek a váll-i kódexek. A vállalatoknál is
megjelent az igény, hogy a dogozókat ösztönözzék. De létezik szakmai etikai kódex is
(pl banki, biztosítói,…)
 A menedzsment szintjén is igyekeznek megragadni ezt a problémát

Goodpaster és Matthews
 Könyvük: Lehet-e egy vállalatnak lelkiismerete
 De feltették a kérdést, hogy a döntéshozóknak miért kell ezen a szinten etikai
magatartásoknak megfelelni. Azt mondják, hogy a ha a piacgazd-ot megnézzük, láthatunk egy
fejlődési mechanizmust.
 Adam Smith még a láthatatlan kéz irányításában bízott (piac önálló működése létrehozza a
jólét maximumát). A világválság erre rácáfolt; már elfogadták a kormányzat kezét, vagyis a
hibákat a kormányzatnak kell orvosolnia.
 A 70-es évekre ez a kettő együtt sem képes a problémákat megoldani, szükség van a vállalat
kezére, vagyis hogy bizonyos etikai dolgokat figyelembe vegyenek.
 Bizonyos környezeti károk nem orvosolhatók, de mire a kormányzat beavatkozik, már nem
változtatható.
 Az ön szabályozás mindig megelőzheti az állami beavatkozást, mert még mindig jobb egy
szakmának, ha saját maga intézi el a problémákat.
 KÖZGAZDASÁGTAN ÉS PSZICHOLÓGIA
Jelentőségét mutatja, hogy a 90-es években, illetve mostanában a kg-i Nobel díjat pszichológus
kapta.

Kahneman – Tversky, Vernon Smith

 Együtt dolgoztak
 2002-ben Kahneman Nobel díjat kapott, Tversky ekkor már meghalt. Vernon Smith kapta vele
meg.
 Kahneman és Tversky a hagyományos paradigmát, Vernon Smith a liberális piaci
gondolkodást tartja szem előtt.
Kísérleti pszichológia
 Foglalkozik a döntésekkel
 Bonyolult, kockázatos helyzetekben milyen mechanizmus alapján döntenek az emberek.
Hogyan hoznak döntést
 Tőzsdei előrejelzésekben alkalmasnak bizonyultak az állításaik. Ma már a pü-i kutatók
eltávolodtak a szimpla racionalitás feltételétől.

A közgazdaságtudomány a racionalitás feltételt axiómának tekinti. A 40-es évektől vált uralkodóvá a

kgtanban. Adam Smithnél és Keynesnél is találkozunk a racionalitáson túli… A 20. sz. közepétől
vlmiféle valószínűségszámítási módszerekkel, a modellbe való beépítéssel, formalizálással a
várakozásokat próbálták racionális tényezőkké alakítani.

A valós viselkedés bizonytalanság esetén Kahneman és Tversky szerint:

 Csomagolási v. keretezési hatás:
A probléma megfogalmazása határozza meg a választást, hatással van hogyan adják meg az
információkat, ez adja a választást, nem a racionalitás
Pl.: jobb a hatás, ha azt mondják, hogy ez egy internetes cég, nem pedig egy telephellyel nem
rendelkező vállalkozás
 Tükrözési hatás:
Ha van esélye a pozitív kimenetelnek, akkor az emberek kockázatkerülők. Ha veszély van
kilátásban, akkor kockázatkeresők, inkább vállalják a kockázatot. Az alternatívák tükörképei
egymásnak.

Mások munkássága és az ő munkásságuk során kialakult egy kilátáselmélet. Ez azt jelenti, hogy az
ember a racionalitástól eltérően viselkedik.

1. Bizonyossági hatás: Kicsit a tükrözési hatással rokon. Ha egy biztos esemény várható értéke
kisebb, akkor azt az emberek preferálják a bizonytalan nagyobb eredménnyel szemben.
2. Felidézési előítélet: az ember a rendkívüli eseményeket túlértékeli
3. A már birtokolt tárgyak iránti elkötelezettség: pl.: ha vettünk egy bort, aminek az ára
megsokszorozódik, nem adjuk el. Magyarázat: ha egy döntést egyszer már meghoztunk,
akkor ehhez akkor is ragaszkodunk, ha nem előnyös számunkra. Ha felülvizsgálnánk,
elismernénk egy régebbi döntésünk helytelenségét. Mások biológiai ösztönökkel magyarázzák
a ragaszkodást.
4. Status quo előítélet: akár pü-i döntéseinket is befolyásolhatja. Ha pl vettünk egy ép-t és jó
hozamot hozott, akkor is ragaszkodunk
5. Reprezentativitási előítélet:
6. Téves összekapcsolás:
7. Beakaszkodás és igazodás: véletlenszerű, külső hatások megragadnak az ember agában,
befolyásolják a döntést, a választást
Kritika: kísérletek gyengéje:
 Egy kísérletre alapozzák a megállapításokat, az embernek egyetlen esetben kellett döntenie
mesterséges körülmények között.
 A racionális viselkedés tanulás következménye
 Ha az be is bizonyítható, hogy egy tanulási folyamat révén sajátítják el a racionalitást, nem
tekinthető adottságnak, mint ahogy a neoklasszikusok mondják.
 Ez még mindig nyitott vita tárgya, és valószínűleg még sokáig az is lesz.