Kutatástörténet

A kárpát-medencei bronzkor kutatása és egyáltalán a régészet szempontjából nagy lépés

volt az 1876-os budapesti régészeti kongresszus, amikor is sikerült nyilvánosabbá tenni az
akkori kutatók munkásságát, tapasztalatokat cserélni külföldi, esetleg tapasztaltabb
régészekkel.
A kárpát-medencei bronzkor madáralakos tárgyai kutatásának a kezdete egybeesik a
bronzkor kutatásának kezdetével. Ezek a tárgyak mindig különlegesnek számítottak,
magával ragadták és ragadják ma is a kutatók, az emberek fantáziáját.
Magyarország területén az első madár alakú tárgy a Kisterenye-Hársas 1 bronzkori telepen
került elő Kubinyi Ferenc2 ásatásán, ez természetesen publikálva is lett. A következő
publikált példányok Hampel József3, illetve Nyáry Albert4 nevéhez fűződnek, a Piliny-
Várhegy5 és a Szécsény-Kerekdomb6 telepekről.
A továbbiakban Bóna István7 és Kalicz Nándor8 bronzkor-monográfiájukban említik meg
ezeket a különleges tárgyakat. Az első részletes leírások Kovács Tibor 9 nevéhez fűződnek.
Ő a feltételezett használati módjuk alapján aszkosz, csörgő, edény és szobrocska
kategóriába sorolja őket10.
A kétezres évek elején újra a középpontba került a bronzkori madarak kérdése.
Magyarországon Kiss Viktória11 a dunántúli madáralakokat gyűjtötte össze, Szathmári
Ildikó12 pedig a bronzkori aszkoszokkal foglalkozott doktori dolgozatában.
A Kárpát-medence más területein is foglalkoznak a madár alakos tárgyakkal, például
Christine Reich13 nevét sem hanyagolhatjuk el, ő a Kárpát-medence déli részén fellelhető
madáralakokkal foglalkozik két munkájában is, valamint Rastko és Voislav Vasić is több
cikket14 jegyez a közép-balkáni madárábrázolásokról.15
Nicolae Chidioșan Contribuţii la istoria tracilor din nord-vestul României: aşezarea
Wietenberg de la Derşida című művében is találkozhatunk madáralakokkal, 2005-ben

1
1. Térkép, 81. sz. lelőhely.
2
KUBINYI 1861.
3
HAMPEL 1876.
4
NYÁRY 1907.
5
1. Térkép, 84. sz. lelőhely.
6
1. Térkép, 83. sz. lelőhely.
7
BÓNA 1975.
8
KALICZ 1968.
9
KOVÁCS 1972; 1989-1990; 1990; KOVÁCS-STANCZIK 1980.
10
KOVÁCS 1972, 8.
11
KISS 2001.
12
SZATHMÁRI 2003.
13
REICH 2005; 2007.
14
VASIĆ- VASIĆ 2000; 2003; 2003-2004.
15
GUBA-SZEVERÉNYI 2007.
perdig Cristian Ioan Popa Modificări culturale la finalul Bronzului timpuriu și la începutul
Bronzului mijlociu în Transilvania munkájában is szerepelnek bronzkori madáralakos
edények.
Egy, a Kárpát-medencét teljesen magába foglaló művet 2007-ben Guba Szilvia és
Szeverényi Vajk jelentett meg16, ők öt darab új madáralakos tárgyat adnak hozzá a Kárpát-
medence madáralak-listájához, emmellett elkészítenek egy lelet és bibliográfiai listát,
amelyet felhasználva ez a dolgozat is készült.
Ugyancsak 2007-ben egy újabb madáralak került elő, a cigándi árvízi tározó régészeti
feltárásakor. Az ásatási jelentést Szörényi Gábor András írta, a miskolci Herman Ottó
Múzeum régésze.
A Marosvásárhelyen szervezett, Bronz Age Crafts and Craftsmen in the Carpathian Basin
című kollokviumon Aleksandar Kapuran és Aleksandar Bulatovć mutatott be dolgozatot a
Szerbia területén talált bronzkori madáralakos tárgyakról, ezzel is újból gazdagodott a
gyűjtemény, meg lehetőség nyílt a hiányzó elemek pótlására, hiszen ők egész átfogó művet
készítettek a témáról.
Erdélyben, Hunyad megyében került elő egy újabb madáralak Piski közelében, az Uroi-
Sigheti17 bronzkori telepen. Ezt 2013-ban publikálták18,Antoniu Marc, Cristina Bodó, Ioana
Barbu, Marius Barbu és Costin-Daniel Țuțuianu közreműködésével.
A következő előrelépést a madáralakok kutatásában 2014-ben Kacsó Carolnak
köszönhetjük. Kiegészíti munkájában19 a Guba-Szeverényi-féle összefoglalást az Otomani-
kultúra aszkoszaival Erdély északnyugati részéről.
A következő madár alakú edény Morteanu Roxana és Gogâltan Florin publikációjában
jelenik meg 2015-ben. Ők egy, az Arad megyei Temesnagyfaluban talált leletről
számolnak be. Utolsóként megemlíteném még az oxfordi, Croatia at the Crossroads című
konferencia 2013-as résztvevőjét, Darko Maričević-et. Ő előadásában20 az
agyagmadarakról mint vallási tárgyakról beszél. A konferencia anyaga 2016-ban jelent
meg.
2018-ban Csányi Marietta adott ki egy cikket21, amiben közölt egy újabb madarat. Ezt is
bevezetem itt a listába, de ettől a cikktől kaptam pár korrigálást a régebbi aszkoszokkal

16
GUBA-SZEVERÉNYI 2007, 75-99.
17
1. Térkép 18. lelőhely.
18
MARC et al 2013.
19
KACSÓ 2014.
20
MARIČEVIĆ 2016.
21
CSÁNYI 2018, 77-84.
kapcsolatosan. Ezen kívül most egy újabb elemet vezetek még be a listákba, Nagykároly-
Bobáld telepről.22

22
2. Tábla