IDEGRENDSZER

CEREBROSPINALIS VEGETETÍV
-központi: agyvelő, gerincvelő -központi: sympatihcus, parasymp.

-peripheriás: agyidegek, gerincvelői idegek -peripheriás: symph., parasymp.

Mozgató-Rendszer
PYRAMISPÁLYA

1. Mozgató kéreg (Br 4-6-gyrus praecentralis) jellemző a szomatotopiás elrendeződés

2. Fehérállományban konvergáló rostok

3. Agytörzs bázisa, Gv-Nyv. hatásán kereszteződnek (70-90%)

4. Gv-i oldalkötél

5. gv. Elülső szarvi motoneuronon végződnek

(A keresztezetlen rostok a gv. elülső kötegben szállnak le, a végződésnek megfelelő

szelvényben lépnek át a túloldalra)
Károsodás (vizsgakérdés)
1. Bénulás (parasis vagy plegia)
2. Fokozott mélyreflexek
3. Kóros reflexek
4. Spasticus tónusfokozódás
Topikai diagnosztika

-Motoros kéreg izgalma fokális motoros epilepszia (Jackson)

-Motoros kéreg körülért károsodása – monparesis
-Agyidegparesis (VII-XII: garat – gége - nyelv mozgatás supranuklearis károsodása)-
dysarthria (elkent beszéd)
-Capsula interna – ellenoldali hemiparesis
-Agytörzs bázisa – hemiparesis
Hemiplagia alternans: azonos oldali agyidegpareris + ellenoldali hemiparetis
_Gv-i oldalköteg – azonos oldali bénulás
Magas nyaki – hemiparetis
Háti - alsó végtagi monoparesis
Kétoldali nyaki – tetraparesis
Kétoldali háti – alsó végtagi parapatesis

AGYIDEGEK

I. Szaglóideg (n. olfractorius) Szaglóhám-elülső koponyagödör- ősi szagló-kéreg

( temp.l.) Károsodás: szaglás csökkenés
II. Látóideg (n. opticus) Retina- elülső koponyagödör – kereszteződés –tr. Opticus
Károsodás: látáscsökkenés (vakság)

III. Szemmozgató ideg magvak, mesencephalon és a híd területén—Szemmozgató izmok

és a pupilla beidegzése

1
IV. Károsodás: kettős látás, pupilla merevség

V. N. trigeminus—Arc érző-
----Rágóizmok mozgató idege

Károsodás: arcon érzéscsökkenés rágóizmok gyengülése

VII. N. facialis—mozgató-mimikai izmok
---érző- ízérzés
---vegetetív (mag a híd alsó részén) könny és nyálelválasztás

Károsodás: Arc-bénulás
Ízérzés- könny- és nyálelválasztás zavara

VIII. Halló és egyensúlyozó ideg

Mag: híd- nyúltvelő határán-halántéklebeny
Károsodás: halláscsökkenés
Egyensúlyzavar (szédülés)
Kisagy-híd szögleti folyamatok, pl. acusticus neurinoma (Karinthy)

IX. N. GLOSSOPHARINGEUS-nyelv és garat érző – mozgató - vegetatív beidegzése

Mag: nyúltvelő felső részén
Kár: ízérzés, lágy szájpad-garatív mozgásgyengesége. Nyálelválasztás zavara
X. N. vagus- bolygóideg
Érző – mozgató - vegetatív mag a nyúltvelő felső részén
Garat – gége – mellkasi - felső hasi szervek ellátása
XI. N. accessorius- váll-nyak mozgatóidege
XII. N. hypogossus nyelv mozgató idege
Mag: Nyúltvelő. alsó részén

PERIFÉRIÁS MOTONEURON
Spinomuscularis pálya (gv. elülső szarv-tól az izomig)
károsodása- körülírt izomcsoportok perifériás bénulása
G v. melső szarvi és gyöki károsodása – szelvényes eloszlású bénulás

Perifériás bénulás:

- Körülírt izomcsoportokban
- Reflexek kiesnek
- Izomtónus csökken
- Izomatrophia
- Fasciculatio (izomrostok rángása)

EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER
Striatum (n. caudatus + putamen)
Pallidum
Thalaumus (Ventrolaterális mag)
N. ruber
Sustantia nigra

2
Oliva inf.
E rendszer összeköttetései hierarchikusan rendezett „fred-back”-kel működő reverbeváló körök.

Funkciója:
1. Célmozgásokhoz szükséges mozgásháttér (agonista – antogonista izmok
mozgásegyensúlya)
2. Együttmozgások
3. Automatizált mozgások
4. Elhárító és védekező mozgások
5. Érzelmeket tükröző kifejező mozgások
6. Izomtónus szabályozása
Károsodása: -hiperkinesisek (túlmozgások)
-tónuszavarok –fokozódás
- csökkenés

Hyperkinezisek: akarattal független mozgások, éber állapotban + alvásnál-érzelmi hatásokra

fokozódnak

Hiperkinezisek fajtái: Chorea, athetoris, ballismus – Szabálytalan izom-összehúzódások,

kiterjedtek
Tic – izomcsoportok gyors rángása
Tremor – remegés pl. delirium tremens
Tónuszavarok – fokozott:– Parkinson rigor, torticollis (nyakferdülés)
- -csökkent gyulladásos (encefalitis) kórképekben,

KISAGY
Fő funkciója a mozgáskoordináció –stabilizáló rendszer a célirányos mozgásoknál
Gazdag összeköttetés a mozgató rendszerekkel (extrapyramidum)

Károsodása: -Ataxia- (törzs- végtag)

-Nistagmus
-Daganat, alkoholizmus, scelosis multiplex
ÉRZÉKELŐRENDSZER
ÉRZÉSQUALITÁSOK

1. Vitális érzések- hő fájdalom

2. Gnosztikus érzések a finomabb megismerést szolgálják – tapintás
- helyzet, mozgásérzés
- vibráció érzés
- érzés lokalizáció
- kétdimenziós érzés
- diszkriminációs érzés
Head (1920):
1. protopátis
2. epikritikus szenzibilitás

3
 ÉRZÉSZAVAROK
Izgalmi tünetek- hiperestézia, paresztézia
Csökkenés- hipestézia
Kiesés- anestézia
Eltorzulás- dizestézia

FÁJDALOMÉRZÉS
1. Jelzi a károsító ingereket
2. Psychés élmény, negatív affektus, erős arcszín
3. Éberség fenntartása, szelektív figyelem
4. Betegségek domináló tünetei
Receptorok: bőr csupasz idegvégződései
Tr. Spinothalamicus----Thalamus IV. V. P.----Agykéreg somatosensoros areája
Összeköttetés a hypothalamussal

Fájdalmat kísérő vegetatív reakciók

(sympathikus kisülés- pupillatágulat vérnyomás emelkedés, tachycardia, verejtékezés)

Fájalmérzés modulálásában az endogén opiátoknak van fontos szerepük (synapticus

transmitterek)
Opiát receptor – melyekhez a morfin kötődik

FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS

1. Lidocain infiltráció: bőr, izom, periph. Idegek, köré v. szimp, idegdúcokba

2. Akupunktúra: idegrostok szelektív stimulálása

endogén opiátok koncentráció változása révén hatnak)

3. Műtétek: érző gyök átmetszése fájdalomvezető pályák a gv-ben ideg ágának átmetszése
(Pl.: IV. V-IX. neuralgia Postharpeszes fájdalom gyökök v. plaxust infilbrál daganat)

4. Sztereotakticus műtétek
G. c. posterior
Thalamus mag
Prefronbális leukotonia: a thalamus frontális rostok átmetszése

5. Suggestio-autosuggestio-tranguillánsok

4
 THALAMUS

DM: frontális lebennyel párhuzamos differenciálódás

Kapcsolatai: hippocampus
Hipothalamus
Temporális kéreg
Prefrontális régió
Gyrus cinguli

Szerepe: -Emotion kifejező mozgások (kiirtása merev mimikát okoz)

-Tér- időorientációt reprezentáló neutronlánc fontos struktúrája
CM: agytörzsi FR
Tájékozódási reflex
Szelektív figyelem
Dorsális magrendszer
Memória, beszéd
Térélmény
Testséma
Halló-látó pálya subcortincalis magvai-rostok a látó és hallókérgen
Középvonalbeli magok - FR: aktiváló rendszer figyelem a spec. Ingerekre irányul

ÉRZŐ KÉREG
Jellemző a somatopiás tagolódás
Összeköttetések-a motoros kéreggel (sensomotoros cortex egységes rendszer)
Károsodás: izgalmi tünetek – ellenoldali paraesthesiák

FRONTÁLIS LEBENY
A prefrontális régió az agy filogentikailag legfiatalabb területe, a humán működésben a
legfejlettebb, a legnagyobb jelentőségű. Mielinizációja a legkésőbb fejeződik be (7-12é.k.)
Anatómiai kapcsolataira a gazdag asszociációs összeköttetés jellemző a köv. Területekkel/ s a
köv. működések jellemzik.
1. Funkcionális egység a mozgató kéreggel
2. A szenzomotoros asszociációs területekből feldolgozott interoceptív és exteroceptív
információk—Célirányos magatartás
3. Mesencephalon (középagy) Formatio Reticularis—Szelektív figyelem
4. Limbikus rendszer—a magatartás affektív motivációját és fr. működésekhez szükséges
memóriaanyagok közvetíti
5. Hipothalamus—vegetetív működések
6. Gyirus cinguli

Fr. lebeny működészavarai:

Személyiségváltozás—Fr.pszichoszindróma

1. a magatartás
2. az érzelmi élet

5
 3. a vitális tempó
4. az ösztönélet
5. a vegetatív funkciók különböző típusú változásai

1. Magatartásváltozás: a célirányosság megszűnik—viselkedés torzulások (látszólagos

hiperaktivitás, de „perszevarál” - automatikusan ismétli a cselekvéseket)
2. Kognitív – intellektuális funkciók: -Konvencionális intelligencia: elsajátított
ismeretanyag és jó memória
- Szociális intelligencia: a környezet elvárásainak, konvencióknak megfelelő magatartás és
empátia készség
- Konstruktív intelligencia: tervkészítés, programalkotás készsége
Károsodás: - megnehezül az absztrakciós készség,
Következmény: - a lényegragadás, ok-okozati kapcsolatok felismerése,
- zavart a kategorizálás és differenciálás
- csökken a szintetizáló és kombinálókészség
- csökken a kritikai készség
- károsodik az originalitás a kreativitás
- helyzetfelismerés, ítélőképesség zavara—
- zavart az anticipáció / régi kapcs. előrevetítésének képessége, a jövőben várható
történések számbavétele—jövőre irányultság hiánya,
- A kognitív – intellektuális károsodást frontális demenciának nevezzük. Prefrontális
indítékzavarok
a. Mozgás –beszéd - gondolkodás (aktivitás csökkenése. Apathiás-abuliás akinetikus
syndroma
b. Ellentéte a psyhomotoros nyugtalanság—agilitás / hyperaktivitás, fokozott
beszédkésztetés)

Affektivitás változásai:
- Frontális moria: hangulati élet üresen emelkedett eufória, szójáték faragás, viccelődés,
- Ritkán az ellentéte: nyomott hangulat, önbizalom hiány
- Emocionális zavarok: magasabb rendű érzelmek eltompulás primitív érzelmek
liberalizálódása
- szociális érzelmek csökken- empátiakészség zavara tapintatlanság, durva egoizmus
- etikai ész. Hiánya—megbízhatatlanság, lopás, költekezés, hazudozás
- esztétikai ész. Megélése eltompul—környezet és önmaga elhanyagolása
- emotionális incontinentia: indokolatlan sírás, dühkitörés
- infantilis vonások—gyermeki felelőtlenség, egocentrizmus
- ösztönkésztetések liberalizálódása: fokozott étvágy és táplálkozás (bulimia)
A frontális kéreg amigdala- szeptális régió és hipothalamus működését gátolja.
Felszabadulás-primitív emóciók és ösztönök liberalizálódnak

Localisatio szerinti frontális psychosyndrómál

1. Hátsó-frontális régió (convex-laterális felszín) apatenás –akinetikus-abuliás syntroma
2. Elülső frontális (fronto-polaris régió)
3. Frontális leukotomia utáni pszichoszindróma megszakítja a fehérállományban a
prefromtális kéreg és a th. DM magja közti kétirányú kapcsolatot
1935-ben vezették be: Sch, involuciós depresszió, súlyos kényszer neurózis, csillapíthatatlan
fájdalom esetén
Intwllektuális hanyatlás, inicialíva hiány, apátia

Frontális lebenyt károsító folyamatok

- Pick-atrófia—kezdete gyakran frontális localisatióju

6
 - Paralysis progressiva
- Daganatok: -olfaktoikus meningeoma,
- Traumák-posttraumás karakterváltozás
- Postencephalitites személyiségváltozás: „apacs-psziché”
- Sclerosis multiplex
Gyirus cinguliA szelektív figyelem motivációs komponense-magasan spec. Motoros kéreg-
kapcsolókik a subkortikalis motoros struktúrákkal

PARIETALIS LEBENY
Gyrus centralis posterior (érzőkéreg) és a hátsó pariebalis areák
A pariebalis lebenyben történik a szomatoszenzoros ingerek
- legmagasabb rendű szintézis
- azok egybevetése régi emléknyomokkal
- összekapcsolsa optikus, akusztikus és egyéb ingerületekkel
Ugyanis a P.L alsó régiója szomszédos a temporális és occipitális asszociációs régiókkal,
ezekkel kétirány rost-összeköttetésben van és működési egységet képez velük.. E kérgi terület a
„három lebeny vidéke”, melynek magasan integrált tevékenysége humánpecifikus funkciókat
kezdeményez. E régió károsodásának tünteti a 3-lebeny-vidék működészavarán alapul. Alsó
parietális
1. A somatosensoros szintézis zavarai: Tactilis (tapintási agnosia/v. sztereoagnosia). A tárgyak
tapintás útján történő felismerésének hiánya – az elemi érzésféleségek épek, de a sensoros
impulzusok nem kapcsolódnak össze a memóriaanya
tiszta tactilis agnosia: g. supramarginális károsodás
Fájdalomagnosia
Társulhat hozzá afázia, apraxia, testsémazavar
2. Parietalis izomsorvadás és tónuszavarok (kéz-karizmok+ vállizmok)
Vasomater zavarok, cyanozis

Apraxiák
Célszerű mozgásra, gesztusok kivitelezésére, eszközök használatára, automatikus
mozgásegyüttesek kivitelezésére való képtelenség (nincs paresis v. koordinációzavar, a
tudat tiszta, megérti a feladatot, opticus agnosia és afázia kizárható)

Konstruktív apraxia
-képtelen egydimenziós elemekből2 ill. 3 dimenziós formákat alakítani.
-hiányzik a térkoncepció---rajzolási és másolási feladatok
2 dim.: Ház – fa - ember rajz
3 dim.: építőkocka
Jobb o. hátsó parietalis károsodásnál súlyosabb
Öltözködési apraxia: papucs, pizsama felhúzása sem sikerül

Agráfiák: írott nyelv zavara, elvesznek az íráshoz szükséges kinesztéziás emléknyomok.

Akalkuliák: számokkal való műveletek zavara a korábban jól számoló betegnél

Testsémazavarok: Testvázlat: a magukról kialakult 3 dimenziós élmény
1. tapintás
2. kinesztéziás
3. vesztibuláris érzékelés
4. látás révén
7
fenntartásában a Thalamus, alsó parietalis és pariebo- oveipitalis működése, ezek összeköttetései
(asszociácós rostok és thalamo-corticalis pályák) működnek.
Bal oldali (domináns féltekei) góc-kétoldali testschema- zavart okoz

1. Autotopagnosia: saját testen való tájékozódás zavara (nem tudja megnevezni,

megmutatni saját testrészeit)
2. Ujjagnosia
3. Jobb-bal tévesztés

Parietális lebeny
B.o. (domináns) fájdalom asymbolia
Kétoldali ideomotoros apraxia
Afázia
Agráfia (afáziával)
Akalkulia, autotopagnozia ujjagnosia, jobb – bal tévesztés, alexia agráfiával
J.o.
Öltözködési apraxia, konstuktív apraxia, bal testfél elhanyagolása, téragnozia

BESZÉD

Parle: az artikuláció mechanizmus folyamata

Lényege: a szóbeli szimbólumok közléseszköze
Szenzomotoros teljesítmény
Motoros: Broca ( Bal alsó, 3. fr. tek.)
Sensoros: Wernicke B. első temp. Tek.)
Gyors angularis
Afázia: -Motoros
- Sensoros
- Amnesticus (nominális)
- Vezetéses („utánmondási” afázia)
- Temporoparietális határterület
Félteki dominancia!
Nem afáziás beszéd zavarok.
- Auarthria, disarthria
- Skandáló : cerebellaris
- EP
- Mutizmus

EMLÉKEZÉS

Az információanyag megszerzésének megőrzésének és felidézésének képessége.

Tanulás, emlékezés.
Emlékezés 3 szintje:
- szenzoros tárolás (figyelem előtti)
- rövid idejű emlékezet (STM) –megjegyző
- hosszú távú emlékezet (LTM) – megtartó

8
Neurotranszmitter rendszerek: kolinergiás anyagok
- Idős korban a kolinerg receptorok megfogynak
Memóriazavarok: AMNÉZIA
Tudatzavarhoz társuló – anterográd-retrográd
Globális v. generalizált
Részleges vagy partialis
Korsakow syndroma: rövid távú amnesia + konfabuláció

A hosszú távú(LTM) memória nem köthető körülírt struktúrákhoz a temporális neocortex

szerepe jelentős.

Amnestikus syndromák:
Korsakov tiász – alkoholizmus, B1 vitaminhiány, arterioclerolis, agytrauma,

Temporális lebenykárosodások: -tumor, trauma, ES, encephalitis (Herpes simplex), vascukaris

folyamatok, agyi atrophia,

AZ EMOCIONALITÁS
Érzelmek: Tartalom: -Egyszerű: - fájdalom, ösztönök kísérői
-Bonyolult: -intellektuális, - morális, -szociális, - esztétikai
Minőség: - Kellemes, - Negatív, - ambivalens
Hatékonyság: aktiváló, expresszív, informatív

Amygdala: félelem, düh, agresszió, „Barbár agy”

Gyrus cinguli: „szorongó agy”

Szorongás: anticipált félelem
- A félelem az amigdala szeptális régió tünete.
- Az anticipált gondolkodás (a programalkotás, a jövőbe irányultság, a tevékenység
következményeinek felmérése) a prefrontális kéreg működése. A szorongásban az
amigdaloseptalis motivációs rendszerből érkező impulzusok és a prefrontális terület
interpretációs tevékenységének összekapcsolása feltételezhető.
Szorongás agressziót válthat ki: a gyors cinguli felől az amigdaloseptalis régió facilitálható.
Prefrontális régió és érzelmi –hangulati állapot összefüggései
Gátolja a „ barbár agytól” eredő ingerek hatását Károsodása (daganat, vérzés, zúzódás …)
Irritábilitás, ok nélküli félelem kontrol nélküliagresszió, eufória (emelkedett hangulat)

9
 TEMPORÁLIS LEBENY

1. Érzékszervi működések régiói (prejectiós – asszociációs) Halló – veszibuláris - szagló-

ízérző pályák
2. temporális neocortex: hosszú távú memória, emlékanyag tárolás struktúrája
3. „Háromlebeny vidék”
4. Limbikus rendszerhez tartozó temporo- medialis struktúrák (hippocampus, amigdala)

HALLÓRENDSZER

-N. cochlearis (VIII.) Híd és nyúltvelő határán. Lemiscus lateralis (agytörzs)- Corp.gen.
med.-
-hallókéreg: (Kétoldali kérgi reprezentáció)
Bal félteke: verbális
Jobb félteke: nem verb. auditoros ingerek feldolgozása
Domináns félteke: idődiscrimináció

KÁROSODÁS
Kérgi süketség- kétoldali lezio nem veszi tudomásul (amozognózia)
Acusticus agnosiák: Hangagnosia = „lelki süketség”
Amuzia= Dallamsüketség”
Sensoros afázia = szósüketség.
Acusticus hallucinációk
Akoazmák: csengés, fütyülés, fülzúgás
Fonémák- komplexek
Déja vécu (már átélte)
Déja entendu (már hallotta)
Temporális epilepsziásoknál
Temp. Vizuális asszociációs area: „Déjavu” „jamais vu”

TEMPOROLIMBIKUS STRUKTURÁK

1. Hippocampális formáció,
2. Amigdalaris komplexus (temp. Lebeny elülső részében)
-Érzelmi élet
-Memória
-Vegetatív funkciók regulátorai: keringés, légzés, gyomor, nyál, könnyelválasztás, pupilla, ürítési
funkciók
- Amigdala: táplálék felvétel, rágás, orális
Hippocomupus GABA (gátló transzmitter) szintézis
A LIMBIKUS RENDSZER
A törzsfejlődés során az ősi szaglókéreg változatlan maradt.
Érzelmek féltekei lateralizációja

10
Bo: félelem, szorongás, depresszió
Jo: közöny

LÁTÓRENDSZER

Látópálya: N. opticus – chiasma - tracsus opticus-CGL – Capsula interna hátsó szára-

radiatio optica (temp. Lebeny )- fissura calcarina (látókéreg)

Megbetegedések: -SM (centrális scotoma)

-A carotis interma anenrysma
Agydaganatok olfactorius meningeoma, hipofizista , parietalis és temporális tumorok
Érmegbetegedések
OCCIPITALIS LEBENY

Látókéreg (Br.17: elsődleges látómező 18-19, vizuális asszociációs mező)

Károsodás: Izgalmi tünetek- látási hallucinációk
Kérgi vakság – keringészavar
-migrén
-ES
Optikai agnóziák
(gnózis = megismerés)
agnózia= tárgyfelismerés zavara)
Szín-
Betű- alexia
Szimbólum-
Tér- agnózia
TUDAT

A KIR (központi idegrendszer) legmagasabb rendű szintetikus funkciója, melynek révén a

külvilágban és az énben lejátszódó történéseket megéljük
Működésének alapja = éberség (vigilitás)Tartalma van
Éberség: a tudat energetikai komponense, neuronális alapja az agytörzsi f. r-től kiinduló
Ascendaló Reticularis Aktiváló Systema (ARAS)
Arousal (aspecifidus) az agykéreg tónusos aktivitását biztosítja
Vigilitás zavarai = agytörzsi tudatzavarok
Kábultság, somnolentia, sopor coma de passe = agyhalál
Okai: trauma, keringészavar, agydaganat, agyvelőgyulladás, toxicus árt. (alkohol, altatók)
anyagcserezavarok (diabetes, uraemia, májelégtelenség)

Emocionalitás

Bal – szociálisabb,
Jobb-„Én megélése” ítéletalkotás, emotion, reakciók, akarati megnyilv.
Abstrakt gondolkodáshoz pozitív - Képi gondolkodáshoz negatív emociók kapcsolódnak
Tudat kétoldali reprezentációja
A két félteke eltérő élmény feldolgozása:
J: „Én” megélése ítéletalkotás, emotion. reakciók, akarati megnyilv. Jövőre irányuló terv
készítése
B: Verbalizáció, cselekedetek akaratlagos kontrolja
Tudatosság csak a bal félteke működésére vonatkoztatható.

11
Féltekét disszociális működése- pszichózisok
Dominancia: beszéd és absztrakt gondolkodás organizálása

A tudat tartalmi zavarai: illúziók -hallucinációk

Tér-, időélmény zavarai
Testsémazavarok
Annestikus szindrómák
Globális tartalmi zavarok: akinetikus mutizmis
Apalliumos szindróma (vegetatív állapot)

A FIGYELEM
Az információ felvételére állítja be a tudatot válogat a nagyszámú inger közül
Passzív figyelem: a tudat éberségét fenntartó ARAS
Orientációs reflex= Tájékozódási reakció

Aktív fegyelem: alapja a specifikus arousal

FÉLTEKI LATERALIZÁCIÓ

Vizuális ingerek: mk. Féltekének megvan a vizuális érzékelése, memóriája, de a megnevezést

csak a bal félteke biztosítja.
Jobb: arc- és geometriai figurák felismerése térpercepció
Bal: ezek verbalizációja
Zenei percepció és memória nem zenészeknél a jobb féltekéhez kötött, muzsikusoknál a bal
féltek funkciója

12