Szeged

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Korrektúra.svg
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a
tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Szeged
Balra fent a Dóm, jobbra fent a Városháza, alatta a Nemzeti Színház, legalul pedig a Tisza-part látképe
Balra fent a Dóm, jobbra fent a Városháza, alatta a Nemzeti Színház, legalul pedig a Tisza-part látképe
Szeged címere
Szeged címereSzeged zászlaja
Szeged zászlaja
Becenév: Napfényváros
Közigazgatás
Ország Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Szegedi
Jogállás megyeszékhely
Polgármester Dr. Botka László
(Összefogás Szegedért Egyesület)[1]
Irányítószám 6700–6791
Körzethívószám (+36) 62
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 160 766 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 578,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 75 m
Terület 281 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szeged (Magyarország)Szeged
Szeged
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 10′Koordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 10′térkép ▼
Szeged (Csongrád megye)Szeged
Szeged
Pozíció Csongrád megye térképén
Szeged weboldala

A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged témájú médiaállományokat.

Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb városa, a Dél-Alföld legnagyobb
városa, Csongrád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején
a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom
után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik
a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz.

Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es

árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb,
modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-
magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye
lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik
élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi
Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a
Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente.

Szeged lakói a történelem során sokféle nyelvet beszéltek, legtöbbjük saját nyelvéhez vagy
helyesírásához igazította a város nevét: németül: Szegedin vagy Segedin, szerbül: Сегедин, horvátul:
Segedin,[3] szlovákul: Segedín, románul: Seghedin. Ókori forrásokban görögül: Partiszkon, latinul:
Partiscum néven ismert.

Tartalomjegyzék
1 Fekvése
2 Éghajlata
3 Története
3.1 Nevének eredete
3.2 A kezdetektől 1686-ig
3.3 1686-tól az 1879-es árvízig
3.4 1879-től 1944-ig
3.5 1944 után
3.6 Szeged neve idegen nyelveken
4 Népesség
4.1 Etnikai összetétel
4.2 Vallási összetétel
5 Politikai élete
5.1 Polgármesterei
6 Műemlékek
7 Városrészek
7.1 Körutak, sugárutak
8 Közlekedés
8.1 Helyi közlekedés
8.2 Helyközi és távolsági közlekedés
9 Strandok, fürdők
10 Kultúra
11 Gazdaság
11.1 A szegedi paprikáról
11.2 Legnagyobb munkáltatók[40]
11.3 Munkanélküliség
12 Oktatás
12.1 Felsőoktatási intézmények
12.2 Gimnáziumok
12.3 Szakképző iskolák (szakgimnáziumok, szakközépiskolák)
12.4 Általános Iskolák
13 Turizmus
13.1 Látnivalók
14 Szegedi különlegességek
14.1 Szegedi papucs
14.2 A szegedi bicska, halbicska
14.3 Szegedi halászok – a szegedi halászlé
14.4 A szegedi tarhonya
14.5 A szegedi háziszappan
14.6 A szőregi rózsa
15 Sport
16 Média
16.1 Televízió
16.2 Rádió
16.3 Jeles szegedi napilapok
17 Híres szegediek
18 Díszpolgárai
19 Szeged az irodalomban
19.1 A településen gyűjtött népdalok
20 Nemzetközi kapcsolatok
20.1 Testvérváros
21 Jegyzetek
22 Források
22.1 Irodalom
23 További információk
24 Kapcsolódó szócikkek
Fekvése
Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók
találkozásánál. Távolsága Budapesttől 169 km az M5-M43 jelű autópályán. Szegedtől észak felé
található a Fehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Sokáig úgy tudták, hogy Szegedtől délre,
Tiszaszigeten,[4] a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 méter
tengerszint feletti magasságon.[5] Újabb GPS mérések szerint az ország legmélyebben fekvő pontja a
Tisza jobb partján, a várostól délnyugatra, de még a közigazgatási határon belül, Gyálarét és Röszke
települések között található, 75,8 méteres magasságon,[6] és a Tiszaszigeti emlékpont magassága
valójában 76,7 méter.[7]

A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő
szigeteken létesült. Az itt élő lakosság fokozatosan feltöltötte a szigetek közötti mélyedéseket,
mocsarakat, így a városterület 18–19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva
tulajdonképpen három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros,
Felsőváros és a Belváros.

Éghajlata
Éghajlata szubmediterrán: a nyár forró és a tél általában enyhe.

A Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat Szeged környékét is uralja, viszont erre a térségre
jobban jellemzőek az időjárási szélsőségek. Az éves átlagos hőmérséklet 11,2 °C, a csapadék
mennyisége pedig az elmúlt százéves átlag alapján 520 mm. Magyarország területét itt éri a legtöbb
napfény – több mint 2100 óra napsütés –, ezért nevezik Szegedet a „napfény városának”.
A táblázat és a szöveg között eltérés előfordulhat!

Szeged éghajlati jellemzői

Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 1,7 5,1 11,2 17,1 22,3 25,3 27,4 27,0 23,4
17,6 9,5 3,8 16,0
Átlaghőmérséklet (°C) −1,8 0,9 5,6 11,1 16,2 19,2 20,8 20,2 16,5 11,0
5,1 0,6 10,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,8 −2,5 0,9 5,5 10,3 13,4 14,4 13,9 10,4
5,6 1,7 −2,1 5,6
Átl. csapadékmennyiség (mm) 29 25 29 41 51 72 50 57 34
26 41 40 495
Havi napsütéses órák száma 62 87 142 180 234 255 288 266 210 170
80 51 2025
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Története
Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Nevének eredete
Szómagyarázatok Szeged nevének eredetére:

szómagyarázat: puszta személynév (a szeg/szög színjelölő szónak a -d képzős származéka).

szómagyarázat: a Tiszába ömlő Maros által okozott vízszínváltozást jelölték ezzel a szóval vagyis a
Szeged fölötti hely az a hely, ahonnan a Tisza zöldes színét sárgásbarnára (azaz népiesen mondva szög
színűre) változtatja.
szómagyarázat: a városnál a folyó majdnem derékszögben kanyarodva folyik tovább, kiszögellést tesz
és ennek a szög szónak -d képzős származékából ered Szeged város neve.
szómagyarázat (ez tűnik a legvalószínűbbnek): a sziget szóból ered, azért, mert Szeged a Tisza főága és
a mellékvizei által körbefogott területen, szigeten jött létre (a sziget szó egyébként összefügg az ugor
eredetű szög sarkot, hajlatot, éket jelölő szóval)[8].
A kezdetektől 1686-ig
Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el
Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia
és Pannónia provinciák között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz
a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attila fő szálláshelye valahol ezen a vidéken volt.

A magyarság letelepedését elősegítette a táj változatos – legeltetésre, vízi életre, hajóközlekedésre

egyaránt alkalmas – összetétele. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a
marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király felismerte a marosi sóhajózás
jelentőségét, ami e torkolati vidéknek megerősítését eredményezte, valamint virágzó településsé vált
Szeged. Az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására legalkalmasabb hely Szeged lehetett, ahol
fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely
volt. A város lakossága a földművelés térhódítása ellenére állattenyésztő maradt.

Az 500 éves ferences templom és kolostor, Szeged egyik legrégibb épületegyüttese

A templom gótikus mennyezete, barokk oltára

A tatárjárás idején a város lakói a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúltával
visszatértek és újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra
emelte. Ekkor kapta meg Szeged Buda és Székesfehérvár kiváltságait. A szegedi királyi kővár 1260 és
1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte. Nagy Lajos uralkodása idején Szeged Dél-
Magyarország legjelentősebb városává fejlődött, és a török veszély közeledtével stratégiai jelentősége
is nőtt. Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost. 1498-ban Szeged szabad királyi városi
rangot kapott.

A város legrégibb (nagyobb) pecsétje 1460-ból való s Szeged az 1498-as budai országgyűlésen
iktattatott a kétségtelen szabad királyi városok sorába. Mint ilyen, a királyi kincstárnak évenként 2000
forintot fizetett, többet, mint bármely más szabad királyi város. Dózsa György pórhadai 1514-ben
megtámadni nem merték, hanem kikerülték. 1516-ban nagy tűzvész pusztította.

1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt.

1525-ben és 1526-ban a török sereg átvonult a városon, kifosztotta, majd 1542–43 telén elfoglalta
(lásd: Szeged ostroma (1543)). I. Szulejmán a romokban heverő várat kijavíttatta és megerősítette. Tóth
Mihály hajdúvezér, a város menekült főbírája 1552-ben rohammal a várat visszaszerezni igyekezett, de
vállalkozása nagy szerencsétlenséggel végződött.

A török hódoltság idején a szegedi nép jelentősen szétszóródott. A gazdag és művelt patrícius családok
Debrecenbe, Kassára, Nagyszombatba menekültek. Ezzel egyidejűleg megindult a török, délszláv,
raguzai latin népelemek bevándorlása Szegedre, akik már a hódoltság idején elkezdtek a szegedi
magyarságba olvadni. Az el nem menekült lakosság, vagyis Szeged népének jelentős része leginkább
Alsóvároson, a ferences Havas Boldogasszony templom körül húzódott meg, és halászattal, illetve
állattartással foglalkozott. Szeged török kincstári várossá, vagyis hász-birtokká lett. Ez azt jelentette,
hogy a haradzs – magyarosan harács nevezetű – vallási jogon alapuló földadót egyenesen a török
kincstárnak szolgáltatta be, vagyis közvetlenül a szultánnak adózott. Szeged nem vált szpáhi
hűbérbirtokká, mint sok más település. Ez a viszonylagos jogbiztonság magyarázza, hogy számos
környékbeli falu lakossága Szegedre költözött.

1686-tól az 1879-es árvízig

A szegedi városháza; az 1879-es árvizet túlélt kevés épület egyike

1686 tavaszán Mercy tábornok a törököket itt megverte, sőt Thököly Imrét is majdnem elfogta.
Ugyanez évi október 22-én, De la Verque tábornok hosszas ostromára, a török helyőrség a várat
egyezségileg feladta, és ezzel város felszabadult a török uralom alól. Ekkor 2000 lakosa volt.

1700. április 19-én Lipót király a szegedi sóhivatalhoz mázsatisztnek Müller József bécsi udvari
kamarai írnokot nevezte ki, mely időtől a sószállítás és árusítás nagyobb arányokat öltött. A sópajták
számára egyre nagyobb területre volt igény, ezért a sóhivatal a város telkeit egyszerűen elfoglalta.
Emiatt a város és a kincstár közt több összeütközés történt, de a kincstártól a város soha sem kapott
kárpótlást.

1704-ben Rákóczi ostromolta a várat, melyet Johann Friedrich von Globitz védelmezett. 1708-ban
pestis, 1712-ben pedig árvíz pusztította a várost.

1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját. 1719. május 21-én megkapta szabadalomlevelét és
a jelenleg is használt címerét III. Károly királytól. Ezt a napot a város polgárai Szeged napja-ként
ünneplik minden évben. A császár egyúttal egy 1723-as rendeletében Szegedet jelölte ki a Csanádi
Egyházmegye székhelyéül, de ettől a rangjától tíz éven belül megfosztották.

Az elkövetkezendő évek során Szeged sokat fejlődött. 1719-ben piarista szerzetesek érkeztek a
városba, gimnáziumot alapítottak, tudományos előadásokat tartottak és színdarabokat adtak elő. Ezek
az évek azonban nemcsak fejlődést és felvilágosodást hoztak. 1728 és 1744 között több boszorkányper
is zajlott a városban. A török uralom alatt romba dőlt templomát 1749-ben restaurálták.

1738-ban és 1740-ben pestis, 1722-ben, 1740-ben, 1744-ben, 1790-ben és 1792-ben nagy tűzvészek,
1770-ben pedig ismét árvíz pusztította.

Leírás a településről a 18. század végén: >>>>>>>

1801-ben létesítették az első nyomdát, ugyanakkor épült fel a régi városháza és a polgári kórház. 1813-
ban ismét nagy tüzek pusztították a várost. A sópajták, sőt a tiszai hajóhíd egy része is elhamvadt ekkor.
1816-ban a város egy része ismét víz alá került s e csapás 1830-ban csak nagy küzdelem árán volt
elhárítható. 1836 nyarán újabb tűzesetek pusztítottak. Szegeden az első közvilágítás 1827-ben, az első
kaszinó 1829-ben, az első kövezet 1840-ben, az első takarékpénztár 1845-ben létesült.

A szegediek fontos szerepet játszottak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, a város négy

honvédzászlóaljat állított fel. A Földváry-féle önkéntes nemzetőrség pedig a híres szenttamási sáncok
bevételével szerzett dicsőséget. 1849. február 2-án a város nemzetőrsége Teodorovics szerb seregét
vitézül visszaverte, de augusztus 5-én a visszavonuló honvédsereg az újszeged-szőregi síkon csatát
vesztett.

1849-ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye, Kossuth itt mondta el utolsó nyilvános
beszédét 1849. július 12-én, s Bălcescuval ugyanitt, a Klauzál téri Kárász-házban 1849. július 14-én
írta alá a magyar–román békülési tervet. Bár a Habsburg-ház megbüntette a várost, Szeged újra
virágzásnak indult.

Az 1854-es önkéntes államkölcsön alkalmával a város közönsége 600 000 forintot, a lakosság pedig
400 000 forintot jegyzett. A király 1857-es körútja alkalmával Szegedet is meglátogatta.

1854-ben a várost elérte a vasútvonal, 1860-ban pedig ismét visszakapta szabad királyi városi rangját.
A vízvezetékeket 1859-ben fektették le, a légszeszvilágítást pedig 1865-ben szerelték fel. 1869-ben
megnyílt Pick Márk boltja, a mai híres Pick Szalámigyár elődje.

1879-től 1944-ig

Szeged, az árvíz szintjele, a Mátyás téri templom belső ajtaján

Az árvízi emlékmű

A Dóm, előterében a Dömötör-toronnyal

Az 1879. évi árvízkatasztrófa Szeged történetének kiemelkedő eseménye. A március 12-re virradó
éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult: az 5723
házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. A város 70 ezer fős lakosságának nagy
részét más településekre költöztették, csak mintegy 10 ezer szegedi maradt a városban. Ferenc József
látogatásakor azt ígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. A császár megtartotta ígéretét: az
elkövetkezendő pár évben a romok helyén új, modern város épült. Miután a víz lassan levonult, a
várost töltéssel vették körül. Ekkor alakult ki a város körutas szerkezete. Több európai nagyváros
(Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített a város újjáépítésben, ezért a nagykörút egy-
egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. Az újjáépítés során bontották el a Szegedi vár nagy
részét is.

Az árvíz előtti épületek közül az alsóvárosi ferences templom és kolostor, a Dömötör-torony, valamint
a városháza maradt fenn.

A város 1880. június 5-én egyesült a Tisza túlpartján fekvő Újszegeddel, amellyel 1883 óta híd is
összeköti.

A ma csillagbörtönként közismert Szegedi Királyi Kerületi Börtönt 1885. január 1-jén adták át
rendeltetésének.

1918 és 1920 között Szeged az ország többi részével ellentétben francia megszállás alatt állt, itt volt a
szegedi ellenforradalmi kormány székhelye is. Ezért a Tanácsköztársaság alatt ide menekült sok olyan
katona, aki nem akart a Vörös Hadseregben szolgálni. Rájuk támaszkodva indult el 1919 nyarán Horthy
Miklós a Dunántúlra.

Az első világháború és a trianoni békeszerződés után Szeged közel került a román és a szerb határhoz,
veszítve vonzáskörzetéből és így némileg jelentőségéből is, de ahogy átvette az elveszített városok
szerepét, újra egyre jelentősebb lett. 1921-ben Szegedre költözött a kolozsvári egyetem, majd 1923-ban
a Csanádi egyházmegye székhelye lett. 1922-től 1931-ig Peidl Gyula, 1931-től 1935-ig Kéthly Anna
személyében szociáldemokrata, 1926–1939 között Rassay Károly személyében liberális országgyűlési
képviselője is volt.

A második világháború sok szenvedést hozott. A szövetséges légierő 1944. június 2-án kezdte meg az
Operation Frantic fedőnevű kb. két hetes légi hadműveletet, amelynek részeként 38 repülőgép a
rendező-pályaudvart támadta. A bombaszőnyeg azonban elcsúszott, így a környező házakban
keletkezett a legnagyobb kár.[9] A város háborús vesztesége 4728 fő, melyből hozzávetőlegesen 2500–
3000 katona a Don-kanyarnál esett el.[10] A zsidó polgárokat gettókba zárták, majd haláltáborokba
vitték. A tényleges harc a városért október 8–9-én kezdődött, az itt védekező Matoltsy-harccsoport az
algyői hídfőnél találkozott először a támadó Vörös Hadsereg erőivel, s a visszavonuló német erők
felrobbantották a közúti és – az azóta is újraépítetlen – vasúti hidat is. A szovjet hadsereg október 11-én
foglalta el a várost. Moszkvában este 224 ágyúból 20 díszlövéssel ünnepelték Szeged elfoglalását.[11]

1944 után

Szent Miklós minorita templom

A belváros az újszegedi Tiszapartról

1944–1949 között Szegeden működött a Kolozsvárról visszavont IX. honvéd hadtest parancsnoksága.
1950-ben a hatalmas kiterjedésű szegedi határból a tanyaközpontok körül kilenc új községet
alakítottak. Ezek elmúlt fél évszázados fejlődését jól jellemzi, hogy egyikük, Mórahalom, 1989-ben
városi címet is kapott. A többi nyolc község név szerint: Ásotthalom, Balástya, Csengele, Domaszék,
Röszke, Ruzsa, Szatymaz és Zákányszék.

Searchtool right.svg Bővebben: Az 1956-os forradalom Budapesten kívüli eseményei

1956-ban Szegeden már június 30-án megalakult a József Attila kör a pesti Petőfi kör mintájára, és a
Tiszatáj őszi cikkei is a társadalmi vitát, a változásokat, a demokratikus gondolatok térnyerését
bizonyítják.[12] Október 16-án nagygyűlést tartottak a Szegedi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Karának épületében, az azóta nemzeti emlékhellyé váló Auditórium
Maximumban,[13] ahol az új ifjúsági szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége
(MEFESZ) megalakulását szavazták meg.[14] A forradalmi események alatt a MEFESZ több gyűlést is
tartott, voltak más megmozdulások is. Október 26-án Kiskunmajsáról idevezényelt katonák sortüzet
adtak le, amelynek során Schwartz Lajos életét vesztette, tizenhatan pedig megsérültek.[15] Forradalmi
tanácsok alakulnak az Egyetemen és a városban, de november 5-re megérkeztek a szovjet harckocsik
Szegedre. Tavaszra Perbíró Józsefet, a Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökét internálták.[16] A szegedi
forradalmi eseményeknek különleges tanúja Szauer S. Ferenc korabeli röpiratgyűjteménye, amely a
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár digitális könyvtárában érhető el a hálózaton.[17]

A szocialista időkben Szeged könnyűipari és élelmiszeripari központ lett. 1965-ben a város közelében
kőolajat találtak.

1962-ben Szeged lett Csongrád megye székhelye. Teljesen új városrészek épültek.

1970-ben a Tisza az 1879-es árvizet meghaladó vízszinttel áradt. A város megmenekült.

1973-ban Szegedhez csatoltak öt, a várossal szorosan együtt élő községet (Algyő, Gyálarét,
Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé). Algyő 1997-ben ismét önálló községgé alakult.

Az 1990-es években a szocializmus idején létrehozott gyárak sorra tönkrementek.

Szegedet 2005 decemberében elérte az M5-ös autópálya.

2006-ban a Tisza több mint 10 méterrel áradt.

Napjainkban Szeged a régió legfontosabb városa, egyetemi város, és a turisták körében is népszerű.
Egyik legfőbb vonzereje a nyaranta megtartott Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet 1931 óta rendeznek.

Szeged neve idegen nyelveken

szlovákul, szlovénül Segedín
lengyelül Segedyn
románul Seghedin
németül S(z)egedin
törökül, horvátul és szerbül Segedin
olaszul Seghedino
Népesség
Lakosságszám[18]
Év Népesség Átl. vált.(%)
1870 56 901 —
1880 59 143 0,39%
1890 68 924 1,53%
1900 82 803 1,83%
1910 96 063 1,49%
1920 100 175 0,42%
1930 108 448 0,79%
1941 110 740 0,19%
1949 104 867 −0,68%
1960 117 515 1,04%
1970 145 312 2,12%
1980 164 437 1,24%
1990 169 930 0,33%
2001 168 273 −0,09%
2011 168 048 −0,01%
2019 160 766 −0,55%
Szeged lakónépessége 2011. január 1-jén 168 048 fő volt, ami Csongrád megye össznépességének
40%-át tette ki. Szeged, Csongrád megye legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en
lakók száma, átlagosan 598 ember volt. Szeged népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év
elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 23% volt. A nemek
aránya Szegeden kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 174 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72,9, a nőknél 79
év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[19] A népszámlálás adatai alapján a város
lakónépességének 4%-a, mintegy 6 710 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A
kisebbségek közül cigány, német és szerb nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa. A századfordulóra sugárútjaival és körútjaival

kiépülő Szeged a Magyar Királyság második legnépesebb városa volt Budapest után, népessége
megközelítette a 100 000 főt (a mainál lényegesen nagyobb közigazgatási területen). Trianon után a
népességnövekedés lelassult, mivel elvesztette vonzáskörzetének jelentős részét, a népességfejlődésben
a hagyományosan vitális Debrecen és a gyorsan iparosodó Miskolc is megelőzte. A Kádár-korszak alatt
tapasztalható jelentős népességnövekedés szinte teljes egészében a betelepülésből táplálkozott, mivel a
városban és Csongrád megyében is nagyon lassú volt a természetes szaporodás, csökkenés váltakozott
enyhe növekedéssel, elterjedt az egykézés.[20] A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 169 930-an.
1990 óta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Szegeden, mint
1980-ban.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló szegediek
túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a
református és az evangélikus.

Etnikai összetétel
Jelentős nemzetiségi csoportok[21]
Nemzetiség Népesség (2011)
Romani Cigány 1 565
Német Német 1 516
Szerb Szerb 1 408
Román Román 588
Szlovák Szlovák 350
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 168 273 fő volt, ebből a válaszadók 162 025
fő volt, 157 301 fő magyarnak, míg 1 256 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni,
hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen
magasabb. 986 fő német, 758 fő szerb és 394 fő szlovák etnikumnak vallotta magát.[22]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 168 048 fő volt, ebből a válaszadók 150 257
fő volt, 140 914 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma
jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[23] Az elmúlt tíz év
alatt, a nemzetiségiek közül jelentősen a cigányok (1 565 fő), németek (1 516 fő) és a szerbek (1 408
fő) száma nőtt. A román (588 fő) nemzetiségűek száma szinte megkétszereződött.[24] A szlováknak
vallók száma (350 fő) kismértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Szegeden él a
legtöbb magát németnek, szerbnek, szlováknak, és románnak valló nemzetiségi.

Nemzetiségi eloszlás
Időszak Magyar Romani Német Szerb RománSzlovák Egyéb/Nem válaszolt
Összesen
2001[25] 93,48% 0,75% 0,59% 0,45% 0,19% 0,23% 4,31% 100%
2011[26] 83,85% 0,93% 0,9% 0,84% 0,35% 0,21% 12,92% 100%
Vallási összetétel

Circle frame.svg
Szeged lakóinak vallási összetétele 2011-ben[27]

Római katolikusok (36,4%)

Reformátusok (4,8%)
Evangélikusok (1,2%)
Görögkatolikusok (0,4%)
Egyéb (2,4%)
Vallási közösséghez nem tartozik (23,4%)
Nem válaszolt (31,4%)
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Szegeden a lakosság több mint fele (65,1%) kötődik
valamelyik vallási felekezethez.[28] A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek
legelterjedtebb formája a katolicizmus (55,1%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma
91 671 fő, míg a görögkatolikusok 1 062 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg
reformátusok (11 282 fő) és evangélikusok (2 711 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban
élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít,
számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (371 fő). Szerte a városban számos egyéb
kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 184 fő.
Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni
(12,7%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 21,8%-a vallotta magát.[28]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Szegeden a lakosság kevesebb mint a fele (45,2%) kötődik
valamelyik vallási felekezethez.[27] Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez
tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a
városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (36,8%). Az elmúlt tíz év
alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római
katolikusok száma 61 162 fő, míg a görögkatolikusok 620 fő. A városban népes protestáns közösségek
is élnek, főleg reformátusok (8 143 fő) és evangélikusok (1 954 fő). Az ortodox kereszténység inkább
az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök)
felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (318 fő). Szerte a
városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez
tartózók száma 165 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi
felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási
hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (31,4%), tíz év alatt a triplájára nőtt a számuk.
Felekezeten kívülinek a város lakosságának 23,4%-a vallotta magát.[27]

Politikai élete
Polgármesterei
1990–1994: Dr. Lippai Pál[29] (Fidesz–SZDSZ)[30]
1994–1998: Dr. Szalay István (MSZP-SZDSZ)[31]
1998–2002: Bartha László (Fidesz-FKgP-MDF-MKDSZ-MDNP)[32]
2002–2006: Botka László (MSZP-SZDSZ-MSZDP-Centrum)[33]
2006–2010: Botka László (MSZP-SZDSZ)[34]
2010–2014: Dr. Botka László (MSZP-ÖSZE)[35]
2014–2019: Dr. Botka László István (MSZP-DK-Együtt-PM-Szegedért)[36]
2019-től: Dr. Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület)[1]

Műemlékek

Szeged templomai (montázs, 1976)

Anna fürdő
Fotóműterem, Széchenyi tér 2.
Móricz-ház, Szent Mihály u. 9.
Tűzoltólaktanya, Kossuth Lajos sugárút
Gőzfürdő (Anna fürdő), Tisza Lajos körút 24.
Wagner-kripta, Belvárosi temető
Popper-ház, Széchenyi tér 3.
Aigner-ház, Széchenyi tér 16.
Aigner-ház, Széchenyi tér 2/a.
Szeged Állomás, Indóház tér
Gróf-palota, Tisza Lajos körút 20/b.
Új református templom, Honvéd tér 1.
Ungár–Mayer-palota, Kárász u. 16.
Raffay-ház, Lechner tér 2/a.
Szígyártó-ház, Lechner tér 2/b.
Szent Rozália-kápolna, Lechner tér 9.
Lakóház, Mikszáth Kálmán u. 4.
Új zsinagóga, Jósika u. 10.[37]
Raichle-palota, Szentháromság u. 2.[37]
Márer-ház, Tisza Lajos körút
Zsótér-ház, Széchenyi tér 9.
Kakuszy-ház, Csaba u.
Városháza, Széchenyi tér 10.
Városrészek
Alsóváros
Baktó
Béketelep
Belváros
Délikert1
Északi város
Felsőváros
Gyálarét²
Klebelsberg-telep³
Kecskés István-telep4
Kiskundorozsma5
Makkosház
Marostői városrész
Móraváros
Odessza lakótelep
Petőfitelep
Rókus
Subasa
Szentmihálytelek
Sziksós
Szőreg6
Tarján
Tápé7
Újszeged
Új Petőfitelep
Újrókus
Tompasziget
Baktói kiskertek
Iparváros
1 2005-től Gyálarét, Kecskés- és Klebelsberg-telep valamint Szentmihály közös városrésze
² 1973-ig önálló település
³ régi nevén Hattyas-telep
4 régi nevén Ságvári-telep
5 1973-ig önálló település, a 19. században mezőváros; lásd: külső hivatkozások
6 1973-ig önálló település, jelentős szerb kisebbséggel
7 1973-ig önálló település
Körutak, sugárutak
Név Hossz (kb.)
Tisza Lajos körút Kiskörút 2,1 km
Bécsi körút Nagykörút – összesen kb. 5,5 km (a Mars teret és a Bertalan hidat is beleszámolva)
0,6 km
Moszkvai körút 0,5 km
Londoni körút 0,4 km
Párizsi körút 0,6 km
Berlini körút 0,3 km
Brüsszeli körút 0,5 km
Római körút 0,6 km
Temesvári körút 1,1 km
Budapesti körút Harmadik körút (Északi körút) – összesen kb. 7,2 km (a Vásárhelyi Pál utat, a
Kereszttöltés utcát és az Etelka sort is beleszámolva) 1,0 km
Makkosházi körút 0,8 km
Rókusi körút 1,7 km
Móravárosi körút 1,3 km
Boldogasszony sugárút: 1-es és 2-es villamos 0,7 km
Petőfi Sándor sugárút: 4-es villamos 1,2 km
Kálvária sugárút: 3-as és 3F villamos 2,6 km
Kossuth Lajos sugárút: 1-es és 2-es villamos 1,9 km
Csongrádi sugárút: trolibuszok 2,5 km
József Attila sugárút: 3-as, 3F és 4-es villamos 2,5 km
Szilléri sugárút: trolibusz 0,8 km
Közlekedés
Helyi közlekedés
Searchtool right.svg Bővebben: Szeged tömegközlekedése
Az 1879-es szegedi nagy árvíz utáni újjáépítést követően a növekvő városnak már nem felelt meg az
omnibuszközlekedés, ezért 1884. július 1-jétől lóvasutat üzemeltetett a város. Az SZKT jogelődjét
1885-ben alapították Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság néven. 1885-ben az utasszám
meghaladta a 300 000-et.

PESA 120Nb típusú villamos a Kossuth Lajos sugárúton

1908. október 1-jén indult útnak az első villamos; a menetdíj elég drágának számított. A villamosok
ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak. Az első világháború
derékba törte a fejlődést, több villamosvonal megszűnt, két kocsit eladtak más városoknak, a forgalom
csökkent.

A második világháború nem okozott nagyobb károkat a villamosvonali infrastruktúrában, a forgalom a

harcok végeztével azonnal megindulhatott. A cég 1950. április 14-én felvette a Szegedi Villamos Vasút
Vállalat nevet, 1955-től pedig Szegedi Közlekedési Vállalatnak hívták.

Ebben az időben indult meg az autóbusz-közlekedés. Az autóbuszoknak eleinte másodlagos szerepet

szántak a villamos mellett, de egyre népszerűbb lett. 1963. január 1-jétől az autóbuszok üzemeltetése
átkerült a Tisza Volánhoz.

A villamosvasút teherfuvarozó szerepe időközben egyre csökkent, majd 1971-ben teljesen megszűnt.

5-ös trolibusz a Csongrádi sugárúton

Mercedes Connecto buszok

1979. április 29-én megindult a trolibusz-közlekedés. Kezdetben kizárólag a szovjet gyártmányú ZiU–9
típusú kocsik közlekedtek, majd hamarosan megjelentek az Ikarus 280-as csuklós trolibuszok, ezeket
azonban többféle elektromos berendezéssel szállították, így üzemeltetésük bizonytalan és költséges
volt. Jelenleg ezekből a típusokból már csak elvétve látni egy-egy példányt Szeged utcáin. A
villamosok a nyolcvanas években háttérbe szorultak, a járműpark elöregedett. A rekonstrukció 1996-
ban kezdődött, először három, majd később további tíz darab Tatra T6A2 típusú villamos megvételével.
2005-ben az egykori NDK-ból használtan vásárolt Tatra KT4 típusú villamosokkal váltották le a régi
FVV típusúak jelentős részét. 2006. július elsején adták át a forgalomnak a részben korszerűsített 4-es
vonalat, amelyen már közlekedhetnek az egyirányú kocsik (Tatra T6A2, Tatra KT4) is. Jelenleg már
nem járnak a kizárólagosan az egykor Budapestről leselejtezett, igen korszerűtlen és leromlott műszaki
állapotú FVV csuklós villamosok.

A kilencvenes évek első felében az SZKT használt Škoda 14Tr és Škoda 15Tr trolibuszokat is vásárolt
Csehországból, illetve Szlovákiából. A trolipark döntő többségét ezek a típusok teszik ki. Beszereztek
még három (szintén használt) Škoda 21Tr és egy Škoda 22Tr típusú alacsonypadlós trolibuszt is.
Az önkormányzati tulajdonú közlekedési cég korábbi vezetése sokak által vitatott módon saját
járműépítésbe kezdett: egy használtan vásárolt alacsonypadlós Volvo elővárosi autóbuszt trolibusszá
alakítottak át, amit 2017-ben selejteztek. A kísérlet sikerességét bizonyítja, hogy azóta hat darab
Mercedes-Benz Citaro és öt darab Škoda 21Ab autóbuszt alakítottak villamosüzeművé.

A városban összesen 5 villamos, 7 trolibusz és 45 autóbuszvonalon lehet közlekedni. Szeged így egyike
a négy magyar városnak, amely villamosvonalat üzemeltet (a másik három: Budapest, Debrecen és
Miskolc), illetve Szegeden kívül csak Budapesten és Debrecenben ülhetünk trolira.

Helyközi és távolsági közlekedés

A távolsági és helyközi közlekedést Szegeden és környékén a Volánbusz és a MÁV-START Zrt. végzi.
A város távolsági közlekedése jónak mondható.

Közúti közlekedés
Szeged az M5-ös autópálya - egyben az E75-ös út, M43-as autópálya, az 5-ös, a 43-as, 47-es és az 55-
ös főutak találkozópontja. A városban három közúti híd található a Tiszán: az M43-as autópályán a
Móra Ferenc híd, a városközpontban a Belvárosi híd, a 43-as főúton a Bertalan híd. Ezen kívül
mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok érnek be a városba, illetve indulnak ki onnan.
2013. december 2-ig közlekedett Tápénál a Tiszán egy komp is ami Maroslelével illetve a Szegedhez
tartozó Tápai réttel biztosított közúti kapcsolatot. Mind kettő a Tisza-Maros delta túloldalán, a Tisza bal
oldalán illetve a Maros jobb oldalán található. A komp megszűnése óta a faluba illetve a külterületre
kijutni Szegedről az M43-as autópályán lehetséges.

Vasúti közlekedés
A város legnagyobb pályaudvara a Szeged pályaudvar, ide érkezik be a legtöbb vonat. A város négy
kisebb állomása Szeged-Rókus, Kiskundorozsma, Újszeged és Szőreg. A Tisza két oldalán lévő
vasútállomásokat egykoron a Szegedi vasúti Tisza-híd kötötte össze, amelyet a második
világháborúban felrobbantottak és azóta sem építettek újjá.

Jelenleg az alábbi vonalak végállomása Szeged:

135-ös számú Szeged-Hódmezővásárhely–Orosháza–Békéscsaba vasútvonal,

136-os számú Szeged-Röszke–Horgos–Szabadka vasútvonal,
140-es számú Szeged-Kiskunfélegyháza–Kecskemét–Cegléd vasútvonal,
121-es számú Újszeged-Makó–Mezőhegyes
ezenkívül a Fehér-tavi halgazdaságnak is van egy üzemi célú kisvasútja.
Egykor ide futott be a

Szeged–Temesvár(–Orsova)-vasútvonal,
a Szeged–Karlova(–Nagybecskerek)-vasútvonal
és a Szegedi Kisvasút két vonala is, melyeken mára megszűnt a forgalom.
Strandok, fürdők
Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdő: a Magyar Fürdőszövetség által minősített 4*-os gyógyfürdő.
Az Anna-kút vizét 1927-ben vezették be a Városi Gőzfürdőbe. majd 1938-ban nyerte el a gyógyvíz
rangot. 2004-ben újították fel. A Fizio- és Balneoterápiás Központ a 944 m mélyről feljutó 58 fokos ún.
Anna-gyógyvizet használja a kezelések alkalmával, mely alkáli-hidrogén-karbonátos ún. lágy hévíz.
Ivókúraként és fürdőkúraként egyaránt alkalmazzák.
Partfürdő
Szegedi Ligetfürdő
Gyógy- és Termálfürdő
Napfényfürdő Aquapolis
Sziksósfürdő
Kultúra

A Dóm tér és a Pantheon

Szeged a dél-alföldi régió kulturális és sportcentrumának számít. A város számos programot kínál az
ide látogató turisták és a helyiek számára. Szeged múzeuma, a Móra Ferenc Múzeum évente körülbelül
350 ezer látogatót vonz. A városban található galériák, mozik, diszkók, színházak mind-mind kitűnő
szórakozási lehetőséget nyújtanak. Kimagasló kulturális eseménynek számít a nyaranta működő
Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet a Fogadalmi templom előtti szabad téren tartanak. Gyakran
világhírű operaénekesek, színészek lépnek fel, akik esténként négyezer nézőt vonzanak a Dóm térre. A
városban működik az ország egyik legnagyobb, két színházépülettel rendelkező, három tagozatú
(dráma, opera, balett) színháza, a Szegedi Nemzeti Színház, melynek zenés színházi produkcióiban
közreműködik és szimfonikus koncerteket ad az ország egyik legnagyobb (99 zeneművész taggal
rendelkező) zenekara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Az országban a fővároson kívül egyedül
Szegeden működik állandó oratóriumkórus, az 1958-ban Szegedi Zenebarátok Kórusa néven alapított
Vaszy Viktor Kórus. Az ország egyik legjelentősebb operafesztiválja a 2008-ban Szegeden alapított,
2013-ig Szegeden évente megrendezett, 2014-ben Budapestre áttelepült Armel Nemzetközi
Operaverseny és Fesztivál programsorozata. Jelentős nemzetközi zenei versenyeket rendez a Szegedi
Tudományegyetem Zeneművészeti Kara: évente felváltva a Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenyt,
illetve a Simándy József Nemzetközi Énekversenyt. Egy helyi alapítvány rendezi 2007 óta a Szegedi
Nemzetközi Hárfaversenyt.

Az év során számos hangversenyt rendeznek a Tisza Szálló koncerttermében, ahol Bartók Béla is
többször koncertezett, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Fricsay-termében és a
Korzó Zeneházban. A szegedi templomok adnak otthont a hagyományos májusi Egyházzenei Hetek
programsorozatának. Nyaranta a Városháza udvarán Muzsikáló Udvar sorozat keretében hallhatók
különböző műfajú hangversenyek.

A Szeged Jazz Napok (Szeged Jazz Days) immár négy évtizede a régió legrangosabb nemzetközi
dzsesszfesztiválja. A koncertsorozat hírnevét olyan jazzmuzsikusok alapozták meg, mint Charlie Byrd,
Larry Coryell, Tony Scott vagy Jan Garbarek. A hiánypótló seregszemle 2004-től minden év
novemberében várja a műfaj legjobbjait, akik közül az utóbbi években Randy Weston, Lonnie Smith,
Ron Carter, Mulgrew Miller és Henry Grimes munkásságáért a "Szeged" emlékplakettet kapta.

Szeged könyvtára, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár jelentős könyvgyűjteménnyel

büszkélkedhet. Olvasói több mint egymillió könyvhöz és folyóirathoz férhetnek hozzá, melyek egy
része angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetem József Attila
Tanulmányi és Információs Központjában működő Klebelsberg Könyvtár az ország egyik legnagyobb
tudományos könyvtára. A korábbi kari és tanszéki könyvtárak anyagát egyesítő könyvtár minden
tudományterület nemzetközi szinten jelentős szakkönyvállományával rendelkezik és közvetlen
hozzáférése van külföldi tudományos adatbázisokhoz.

A város több kirakodóvásárnak és fesztiválnak ad otthont. Karácsony tájékán kézműves fesztivált

tartanak a Dóm téren, emellett a Széchényi téren vásár fogadja az ajándékok után kutató embereket. A
melegebb hónapokon a Liget változatos programoknak ad otthont. Számos koncert, gyereknapok,
versenyek helyszínéül szolgál. A bor- és sörfesztivál mellett, a Roosevelt téren (később a Stefánián, a
rakparton, illetve a Partfürdőn) rendezett halászléfőző verseny és a Szegedi Ipari Kiállítás tarkítják a
programajánlatot. A nyári programokat gyakran színesítik divatbemutatók, melynek helyszínét a
Klauzál téren felállított kifutó biztosítja.

A Szegeden található színvonalas evezőspályán, a Maty-éren található Gróf Széchenyi István

Nemzetközi Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központban megtartott rangos sportesemények gyakran
vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998 és 2006 és 2011 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu
Világbajnokságot. A termálfürdők, az uszodák, a tiszai szabadstrandok ideális turistacélponttá teszik a
várost.

A város egyik legújabb, kulturális szempontból is jelentős intézménye a Szent-Györgyi Albert Agóra.
Az intézmény fő célkitűzése a tudomány népszerűsítése, emellett képzőművészeti, táncművészeti,
zenei és színművészeti kiállítások és rendezvények is rendszeresen megrendezésre kerülnek itt. Az
épület otthont ad szakkörök, művészeti csoportok, és különféle képzések számára, valamint helyet
kapott egy gyerekkönyvtár, és itt található meg a Informatika Történeti Múzeum is.

Gazdaság

Szegedi paprika
Hazánk élelmiszeriparának egyik központja. Szegeden és környékén fűszerpaprikát termesztenek és
dolgoznak fel. Nemzetközi hírnévre tett szert a szalámigyártás a Pick Szalámigyárnál. Szegeden
működik a tejiparral foglalkozó Sole-Mizo Zrt. A környéken (Algyőn) kőolaj- és földgázkitermelés
folyik. A rendszerváltás után a város gazdasági szerepe jelentősen visszaesett, sorra szűntek meg nagy
múltú üzemei, így például a kábelgyár, a téglagyár, a textilgyár, a kendergyár és a konzervgyár.

A szegedi paprikáról
Szeged élelmiszeriparának egyik ágazata a nagy hagyományokra visszatekintő szegedi fűszerpaprika,
mert termesztéséhez hazánkban leginkább a Dél-Magyarország éghajlata, és a Tisza-Maros
torkolatvidékének humuszos talaja kedvez. Gazdasági szempontból a paprika az 1890-es években tört
az élre Szeged gazdasági életében. A korábban mellékesen termelt fűszerpaprika jelentősége a XIX
század közepétől fokozatosan nőtt. Főterményként ültették már a földeken. Gőzmalmok létesültek,
termesztő csoportok alakultak, felvásárló cégek jelentek meg és a feldolgozás is sokrétű iparággá
alakult. Kialakult a paprikatermelők, kikészítők, malmosok rendje. Ugrásszerűen gyarapodott a Szeged
környéki termőterületek száma ezzel párhuzamosan. Az első világháború előtti utolsó békeévben
például már - minőségtől függően - 400-800 korona tiszta jövedelmet hozott egy hold paprika.
Kialakult a feldolgozás technológiai szabálya is. Rájöttek, hogy a fűszerpaprikának a titka nem csupán
a jó minőségű termőföld, hanem a leszedés utáni szárítás folyamata is jelentősen befolyásolja a
minőséget, ugyanis a paprikában lévő színt adó kapszantin tartalom a fűszerpaprika beérésétől, és
leszedésétől számított hat héten keresztül zajló aszalás során megkétszereződik. A szárítás nyomán e
mellett megnövekszik a paprika természetes növényi só tartalma, a különböző szerves enzimek a
többféle nemes olaj tartalommal együtt, és nem elhanyagolható benne a sokat emlegetett C-vitamin is,
amely együttesen biztosítják a szegedi fűszerpaprika ízét, aromájának erejét, illatát, színét.[38] Az
iparág jelentőségét mutatja, hogy 1920-ban az akkori állam gazdasági minisztériuma a paprika
minőségének ellenőrzésére bevizsgáló intézetet állított fel. 1934-ben magát a termelést szabályozta
rendeletekkel, amikor az ős szegedi paprika termelő földeket, a kalocsaiakkal együtt zárt kertekké
nyilvánította. Megszabta termőföld nagyságát, és a rajta termelhető paprika mennyiségét is. Ez rangot
adott a szegedi fűszerpaprika termelésnek külföldön és idehaza egyaránt. 1936-ban pedig az
értékesítést is szabályozta a kijelölt szövetkezeti felvásárlással. Az őrölt paprika felvásárlását,
értékesítését, sőt export értékesítését is erre a rendszerre súlypontozta az állam (Hangya Szövetkezet).
[39] 1942-ben felépült az új szegedi paprika feldolgozó üzem, előtte 18 magánkézben lévő
paprikamalomban őrölték a termést. Az államosítást követően megalakuló szegedi paprika vállalat volt
szinte a kevés szektorok egyike, amelyben meghagyták a maszek. a saját apróbb földeken működő
kistermelői ágat a nagy TSZ földek mellett, még a nehéz ötvenes években is, egy szigorú
követelményeket ellenőrző, terményt átvevő belső részleggel együtt. A paprika termelés, a szegedi
paprika ma is az egyik legismertebb és legkelendőbb termékeket adja a fogyasztók számára, miközben
sok-sok munkahelyet, megélhetést biztosít a helyiek és környékbeliek számára. A szegedi édes-nemes,
a csípős, és a rózsapaprikák a szegedi különlegességek egyike, a szegedi halászlé, a papucs, halbicska,
a szalámi stb. mellett.

Legnagyobb munkáltatók[40]
200-299 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

Contitech Rubber Industrila Kft.

Démász Primavill Kft.
Flóratom Mezőgazdasági Kft.
Hansa-Kontakt Kereskedelmi Kft.
Szegedi Paprikafűszer Kft.
300-499 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

Coop Szeged Kereskedelmi Zrt.

EPAM Systems Kft.
Feketesas Pharma Kereskedelmi Kft.
GDF Suez Energia Zrt.
IKV Ingatlankezelő Zrt.
Lombard Pénzügyi Zrt.
Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági Kft.
Szegedi Vízmű Zrt.
SZINT Kft.
500-999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

EDF Démász Kft.

Suli-Host Vendéglátó Kft.
Szegedi Közlekedési Kft.
Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Zrt.
1000–1999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

Szegána Kft.
Sole-Mizo TejtermékeketgyártóSzegána Kft.
Volánbusz szegedi kirendeltsége
2000–4999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

Pick Szeged Szalámi-és húsipari Zrt.

5000 fő fölötti létszámot foglalkoztató egység

Szegedi Tudományegyetem
Munkanélküliség
Munkanélküliségi ráta 2000–2016 között[41]
Oktatás
Felsőoktatási intézmények

Az 1876-ban Szegeden megrendezett Országos Ipari Termény és Állat kiállítás emlékplakettjének rajza

A Szegedi Tudományegyetem központi épülete

A Szegedi Tudományegyetem (elődjei: József Attila Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert
Orvostudományi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szegedi Élelmiszeripari Főiskola)
Magyarország egyik legnagyobb egyeteme. Az egyetem jogelődje az 1581-ben Báthory István által
alapított kolozsvári jezsuita kollégium (1872-től Kolozsvári Tudományegyetem[42]), amely Trianont
követően, 1921-ben Szegedre költözött. Az egyetemen 30000 hallgató tanul 12 karon és 19 doktori
iskolában, mindezt 2150 oktató munkája biztosítja.[43] A sanghaji Jiao Tong Egyetem által készített
(Academic Ranking of World Universities – 2011, A világ egyetemeinek tudományos rangsorolása)
listán a Szegedi Tudományegyetem holtversenyben az ország legjobb minősítésű egyeteme: a
megosztott 301–400. helyezést érte el.
A Gál Ferenc Főiskola[44] 1930-ban települt át Temesvárról. 1983-tól világi hallgatókat is képez, 1991
óta pedig fogadja a társintézmények hallgatóit is, és lehetőséget biztosít különböző tárgyakból (főleg
társadalom- és neveléstudományi területén) való áthallgatásra.
Gimnáziumok
Deák Ferenc Gimnázium
Dugonics András Piarista Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, honlapja
Eötvös József Gimnázium
Forrás Felnőttoktatási Gimnázium
Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium
Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és honlapja
SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola
Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola
Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnázium
Szakképző iskolák (szakgimnáziumok, szakközépiskolák)
Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola
Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium
School of Business Szeged Üzleti Szakképző Iskola
Szegedi Rendészeti Szakközépiskola
Szegedi Szakképzési Centrum
Szegedi Szakképzési Centrum Csonka János Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Szegedi Szakképzési Centrum Gábor Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Szegedi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája
Szegedi Szakképzési Centrum Kőrösy József Közgazdasági Szakgimnáziuma
Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai
Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Szegedi Szakképzési Centrum Móravárosi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Szegedi Szakképzési Centrum Vasvári Pál Gazdasági és Informatikai Szakgimnáziuma
Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Építőipari Szakgimnáziuma
SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola
Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Általános Iskolák
Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Madách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Dózsa György Általános Iskola
Béke Utcai Általános Iskola
Zrínyi Ilona Általános Iskola
Rókusi Általános Iskola
Szegedi Vörösmarty Mihály Általános Iskola
Orczy István Általános Iskola
Bonifert Domonkos Általános Iskola
Tisza-parti Általános Iskola
Jerney János Általános Iskola
Fekete István Általános Iskola
Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Szegedi Arany János Általános Iskola
Tabán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Petőfi Sándor Általános Iskola
Király-König Péter Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Gedói Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Alsóvárosi Általános Iskola[halott link]
Weöres Sándor Általános Iskola
Gregor József Általános Iskola
SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola
SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi
Otthonos Óvodája
SZKTT Közoktatási Intézménye Kossuth Lajos Iskola
Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnázium
Turizmus
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 251 ezer vendégéjszakával (2012)
Magyarország 14. legnépszerűbb települése.[45]

Látnivalók

A legfontosabb látnivalókat feltüntető, útba igazító tábla a Széchenyi téren

A fájlhoz képjegyzet tartozik
A Dóm tér, a Szabadtéri Játékok színhelye
Víztorony (Szeged), Szent István tér
Kálvin téri református templom
Várkert és Huszár Mátyás Rakpart
Szegedi Nemzeti Színház
Móra Ferenc Múzeum
Városközpont: Széchenyi tér és Dóm tér
Kárász utca és Klauzál tér és Virág cukrászda és Kölcsey utca
Gogol utca és Hajnóczy utca és Gutenberg utca
Zsinagóga
Tisza Lajos körút

Trianon-emlkékmű országzászlóval az Árpád-téren, az egyetem főépülete mellett

Dugonics tér
Fekete-ház és Kelemen utca
Vasalóház
Oskola utca és Palánk
Aradi vértanúk tere
Fogadalmi templom (neoromán, 1913–1930) és a Dömötör-torony
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
Püspöki palota (katolikus püspöki székhely)
Ferences templom és kolostor (gótikus, 15. század vége)
Minorita templom (barokk, 18. század)
Szerb ortodox templom (1773–1778.)
Indóház tér és vasúti pályaudvar
Dorozsmai szélmalom (ipari műemlék)
Egyetemi Füvészkert[46]
Szegedi Csillagvizsgáló[47]
Szegedi Vadaspark
Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum[48]
Szent István-szobor[49]
Szegedi különlegességek
Szeged történelmében is kialakultak jellegzetes, Szegedhez köthető egyedi sajátosságok, amelyek
kapcsán megismerte az akkori világ messze földön Szegedet, és a szegedieket, már az újságok,
híradások, sőt a televíziózást megelőző századokban is. Legkorábban a sószállítások révén bírt
jelentőséggel a város, ami a 14-15. századtól fogva királyi rendelettel vám és adómentességet élvezett.
[50] Mátyás király pedig országos vásár megrendezésére adott engedélyt a város számára, amely az
akkori kereskedelem egyik fő központjává tette Szegedet.[51] Mindezek miatt a város jelentősége
folyamatosan növekedett az évszázadok során. Eleinte lóvásárai, majd a halbő Tisza folyó révén a
halkereskedelme is nevezetessé tette a várost. Idővel élénk szárított hal, dohány és gabonakereskedelme
révén vált messzi vidékek kereskedői számára áhított piaci hellyé. Ipari fejlődését jól mutatja, hogy
1870-ben az összeírások idején 4767 iparos működött a városban. Halászok, malomiparosok, faragók,
hajókészítők, fűrészelő- és zsindelyvágó iparosok, talicskakészítők, szappanfőzők, cserépégetők… stb.
Egyes iparágak mesterei révén néhány termék igazi szegedi különlegességnek számított. A mai korban
már ezek a hagyományok kezdenek elhalványulni, holott sokáig ezek révén volt ismert az utolsó száz
esztendőben Szeged.

Szegedi papucs
A házi kisipar egyik jellegzetessége volt hosszú évszázadokon keresztül a piros pillangós, kopogós
sarkú női papucs, vagy ahogy sokan hívták akkoriban a „szögedi papucs”,[52] amely hosszú időn át a
szegedi népviselet egyik fontos kelléke volt. Hagyomány szerint apáról fiúra szálló módon
papucskészítő családok állították elő a terméket megannyi motívummal és díszítéssel, de azonos
szerkezettel, tartós nagy igénybevételnek is ellenálló módon.[53] Az 1930-as évektől fogva elinduló
turizmus ismét a termék felé fordította a figyelmet, és a már-már kihalóban lévő iparág időszakos
felvirágzásához vezetett, amely inkább a díszes szuvenír készítését preferálta, a korábbi használatára
irányuló minőségi elvárások háttérbe szorulásával. A helyi jellegzetes népviselet sok évszázados
hagyományait mind kevesebben őrzik. Ebben a várost és iparosait egykor híressé tevő házi kisipari
ágazatban egyre kevesebb mesterember működött; egyik utolsó képviselőjük, Rátkai Sándor népi
iparművész 2011-ben hunyt el. A szegedi papucsot felvették a Csongrád Megyei Értéktárba, és
mozgalom indult annak érdekében, hogy hivatalosan is hungarikumnak nyilvánítsák.[54]

A szegedi bicska, halbicska

Sok-sok esztendővel a svájci bicskák elterjedése előtt, Szeged már messze földön ismert volt
bicskájáról. Tudni való, hogy hazánkban kétféle bicskatípus terjedt el. Az a fajta amelyiknek pengéje a
nyelének hasítékába hajtható, s amelyik pengét nem feszít rugó, az a ún. bugylibicska, vagy más szóval
kusztora. Ennek Gyöngyösön, Rimaszombatban támadtak főbb gyártó mesterei, még a 17. század
idején. A bicskák másik fajtáját a rugós zárszerkezetű bicskák alkotják, ahol a rugó a véletlen
becsukódás ellen szolgált. Ez utóbbi igen nagy népszerűségnek örvendett már a 18. században is.
Szeged városában működött ilyesmiket gyártó késes a legtöbb, és működésük során a lakatos- és
puskaműves céhekkel közösen alkottak közös érdekképviseletet. A szegedi késesesek, és bicskagyártók
1835. február 10-én kaptak önálló céhalkotási engedélyt Ferenc császártól. Olyan híres késesek neve
szerepelt az önálló szegedi céhalkotás alapító okiratán, mint Pulmon György, Jaksics József, Sziráki
Mátyás, Steinek Péter, Müller János, Pauer Pál, Pulmon István, Steinek Alajos, Gartner Venczel, Náder
Ignác.[55] A leghíresebb talán a szegedi késesek közül Sziráky uram volt és a remek furmánya, az
összecsukható, rugós szerkezetű zsebbe tehető halbicska (vagy szirákibicska), amely az 1860-1870-es
években már keresett terméke volt a városnak. A késes műhelyt 1825 táján Sziráky Mátyás nyitotta
meg, majd fia, Sziráky József (1832-1899) tette híressé, ő vitte tovább sikeresen a mesterséget. Egy
napon tökélyre fejlesztette az összecsukható, az ugyan nem teljesen az ergonómiájáról híres, de halat
formázó bicskát, amely Szeged iránti tiszteletből készült, a városra leginkább jellemző étekféleség
alakját felidézve. A Sziráky féle halbicska bekerült az ország legnevezetesebb kézműipari remekei
közé, s beválasztották, hogy nagy nemzetközi kiállításokon képviselje hazánkat. Tette ezt sikerrel,
hiszen mind a párizsi, mind a brüsszeli világkiállításokon jól szerepelt, a mester különdíjat kapott érte,
s nagy nemzetközi figyelem központjába került nemcsak a terméke, és a város, hanem általa hazánk is.
Mikszáth novellája szerint képviselete volt Párizsban, Londonban, Amszterdamban és New Yorkban
egyaránt. (Mikszáth: Milyen a magyar iparos, 1882.) Ekkortól mondható, hogy a bicska Szeged egyik
világhírű terméke lett. Ez előtt, s ezzel párhuzamosan persze sok más szegedi késes család is
elkészítette a maga bicskáját a nagy keresletre való tekintettel. Ismert volt az a hosszú, keskeny, finom
nyelű náderbicska, amely Náder Ignác szegedi mester készítette bicskatípus, amelynek pengéje széles,
de röviden lecsapott volt. De kedvelt volt még a juhászbicska is, amely a Náder-típusú bicska egyik
fejlesztése volt, amelynek nyélvégében egy ún. „kacorpengét” is elhelyeztek. Ezt a pengét a juhászok a
juhok körmölésénél használták. Volt idő amikor a szegedi bicska afféle státuszszimbólum volt a magyar
ember számára, készült olcsóbb fémborítású, illetve simára csiszolt nemes faborítással, és drágább
gyöngyház berakásos változatban. Az első világháború kapcsán azután a meginduló nagyarányú ipari
változásoknak köszönhetően a bicskagyártás alapanyagait is a gyári előállítás termékévé egyszerűsítette
a gazdaságosság, holott hagyományszerűen, az alkatrészek előállítása, és maga az összeállítás is a házi
kisipar remeke volt hosszú időn át, sok családnak nyújtva ezzel biztos megélhetést akkoriban. A híres
szegedi bicskáknak volt irodalmi vonatkozása is. Emlegetik több Mikszáth novellában (aki szegedi
újságíró is volt egykor), „szerepelt” Móricz Zsigmond regényében, a Légy jó, mindhalálig! címűben, és
a Rózsa Sándorról készült kisregényében egyaránt, de Tömörkény István több novellájának is
mellékszereplője, sőt külön írást szentel az író e nemes bicska történetének. S a híres szegedi csillagos
bicska szerepelt Harsányi Zsolt Az üstökös című regényében is… stb.

Ma is találni szuvenírként gyártott halas-bicskákat, vagy más hasonló szegedi bicskákat, igaz a régi
drágább gyöngyháznyél helyett, inkább „gyöngyház hatású celluloid” (műanyag) emlékeztet a régi
idők, magas minőségi elvárással, és szakmai igényességgel készített szegedi bicskáira, amelyet több
generáció használt, és büszkén örököltek meg nagyapáktól, édesapáktól.

Szegedi halászok – a szegedi halászlé

Hosszú évszázadokon keresztül biztosított a Tisza bőséges megélhetést a város folyóvízi
halászcsaládjai számára, akik tapasztalataikat hagyományszerűen örökítették apáról fiúra a halászat
mesterségének mára már elsorvadó félben lévő tudományát. A halászhajókat, csónakokat többnyire
maguk készítették, vagy speciális mesteremberekkel, amely hajók és csónakok jobb esetben ma
leginkább a néprajzi múzeumok raktáraiban várnak felújításra, többségük elporladt és a múló századok
homályába vész kinézetük, alakjuk, használatuk fortélyaival együtt. A tiszai halászat területeit már a
19. században, hagyományszerűen felosztották szakaszokra és bérlő vállalkozóknak adta ki a város a
halászati jogok megfizetése mellett. Maguk a halászok mindig is szegény emberek révén többnyire
részesedésre dolgoztak és a bérlő vállalkozóknak adták le jussukat.[56] A szegedi halászok egészen
Szolnokig dolgoztak XVIII-XIX. században is már és igen ritka nagy fogások, mázsás harcsák is
fűződtek nevükhöz. Legendás hírű volt Antalffy György halászmester, régi halászcsalád sarja az 1930-
as évek derekán például. Kialakultak hagyományosan nagy-hírű halász családok, akik rokonaikkal egy-
egy Tisza-közeli parton halászcsárdát is üzemeltettek, s a terméküket frissen felhasználva messze
földön híres ételeket készítettek, amiért érdemes volt akár órákat is szekerezni egykor.[57] A szegedi,
kissé csípős halászlé hagyomány szerint bográcsban készült, legalább négyféle folyami hal
felhasználásával (többnyire ponty, harcsa, kecsege és csuka). Alapvetően 1876-ban jelent meg először
nyomtatásban Szegeden a recept Dolecskó Terézia, asszonynevén Zsalasovits Józsefné (1821 – 1883.
szeptember 30.), azaz Rézi néni szakácskönyvében, de tudni lehet hogy hagyományszerűen sok-sok
esztendővel már korábban az egyes szegedi halászcsaládok más és más részletében tökéletesítették a
szegedi halászlé elkészítésének módozatait, sokáig ezek a „titkos” finomítások tették érdekessé a hallé
élvezetét azok számára, akik inkább csak az evés tudományára helyezték a hangsúlyt.

A szegedi tarhonya
A szegedi gasztronómia különlegességéhez tartozott sokáig, a gyomrukat is szeretők körében. Ez
persze nem azonos gyerekkorunkban a menzákon megszokott tésztagyári „söréttel”, hiszen az eredeti
szegedi tarhonya házilag készített e tájegységre jellemző száraztésztafajta volt, amely barnapirosra
pörkölt tarhonya nélkül finom marha, vagy birkapaprikás nem volt elképzelhető egykor. A paprikáshoz
illő tarhonya, a levesbe való csigatészta, a lebbencsbe való metélt tészta, mind a régi hagyományos
magyar, és szegedi tájegységre jellemző étek fontos alkotóeleme volt. Ma már a tésztagyárak ontják, a
szabvány szerint gyártott hasonló termékeket, de aki egyszer is megízlelte az eredetit még, az mindig
azt az ízt, és állagot keresi, amit Szegeden olyan remekül készítettek egykor, és készítenek ma is.

A szegedi háziszappan
A szappanfőzés nagy hagyományokkal bíró gazdasági tevékenysége volt Szegednek. Szappangyártás
számára kedvező adottság állt rendelkezésére, a város körül elterülő nagyobb kiterjedésű sziksós
földterületek nagysága révén, mert a mosószerek egyik fő alkotóeleme sok évszázadon keresztül maga
a sziksó volt. Egykor csak a háziipar állított elő szappanokat, mosószappanokat, amelyek keresett
árucikkek közé tartozott. Az ipari szappangyártás, fokozatosan kiszorította a kisiparosokat erről a
piacról is, és idővel csak a mosószappan gyártása volt egyes családi vállalkozások kiegészítő
jövedelme, a kézműipar ezen ága lassan elsorvadt, holott évszázadokon át sokaknak biztosított
megélhetést ez a szegedi különlegesség is.[58]

A szőregi rózsa
A különlegességek sorában tartozik, és egyes vélemények szerint a török hódoltság korától fogva jelen
van a városban és környékén, mások szerint csak 1892-ben került az első termesztésre szánt rózsatő
erre a vidékre.[59] A Maros-szög, Szeged, ezen belül is Szőreg városrész környéke különösen kedvező
talaj és éghajlati adottságokkal rendelkezik a virágok királynője, a rózsák termesztése terén. Több száz
holdas rózsakertészetek működnek, és nagy szakértelemmel rózsatermesztő családok, virágkertészek
nevelik, gondozzák lassan több mint évszázados hagyomány szerint az e tájon meghonosodott
rózsafajtákat, egyes helyeken több mint 200 fajtát is megkülönböztetve. Talán a rózsatermesztés az
egyetlen olyan mezőgazdasági ágazat, amelyet nem vert szét a téeszesítés, és annak későbbi
megszűnéséből származó gazdasági hullámzás. 1967-ben alakította meg 34 helyi rózsatermesztő a
Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ magánszövetkezet, amely ma is töretlenül segíti a talaj előkészítés,
fajtabiztosítás, piackutatás, közös értékesítési platformok kialakításával az együttes működés
gazdaságosságát. Ma Szeged - Szőreg és környéke biztosítja az ország rózsatő-termesztésének közel
98%-át, amelynek 90%-a külföldi értékesítést nyer, exportra megy. Évente kiállítások és szakmai
találkozók nemesítik ezt az illatozó szépségű ágazatot. 2016-ban éppen a XVIII. Szőregi Rózsaünnep
megrendezésére kerül sor.

Sport
Szeged a dél-alföldi régió sportcentruma.

Lékó Péter a világ legjobb sakkozói közé tartozik. A 2010-ben elhunyt Savanya Norbert tízszeres
búvárúszó világbajnok. A Pick Szeged kézilabdacsapata számos jelentős eredménnyel lepte meg már a
szurkolókat, közöttük van a 2006/2007-es magyar bajnoki cím.

2008-ban LEN kupát nyert a Szeged-Beton Vízilabda Egyesület.

Szegeden nagy múltja van a kajak- és kenusportnak. A város melletti színvonalas evezőspályán, a
Maty-éren található Gróf Széchenyi István Nemzetközi Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központban
megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998, 2006 és 2011
folyamán itt tartották például a Kajak-kenu világbajnokságot.

Szegedi Tudományegyetem Vívóklub (SZTEV)

2003 óta minden évben kiosztják a Szeged Sportolója és a Szeged Sportjáért díjakat. Nemcsak hogy
nagy múltra tekint vissza, de sok stílus irányzatot képviselő, jelentős mennyiségű küzdősport, illetve
harcművészeti klubja is van Szegednek, ami komoly tömeget mozgat meg hétről-hétre.

Szeged élvonalbeli labdarúgócsapatai közé tartozott a Szegedi AK, Szegedi VSE, a Szegedi EAC, a
Szegedi Honvéd SE, a Szegedi Dózsa és a Szeged LC. Manapság a város csapata a Szeged 2011, a
SZEOL és a Szegedi VSE.

Média
Televízió
Szeged TV
Tarjáni Kábeltévé Stúdió
TiszapART TV
Telin Televízió
Egyetem TV
Rádió
Rádió 88 FM 95,4 Mhz
All in Party Radio
Karc FM, FM 100,2 MHz
Retro Rádió, FM 94,9 MHz
MR1 Kossuth Rádió, FM 90,3 MHz
MR2 Petőfi Rádió, 104,6 MHz
MR3 Bartók Rádió, 105,7 MHz
Dankó Rádió, 93,1 MHz
Rádió1 Szeged, 87,9 MHz
Jeles szegedi napilapok
Szegedi Híradó
Szegedi Napló
Szegedi Új Nemzedék
Délmagyarország
Híres szegediek
Searchtool right.svg Bővebben: Híres szegediek listája
Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Szegediek

Klebelsberg Kuno szobra

Agárdy Gábor (1922–2006) színművész
Babits Mihály (1883–1941) költő, író. A Vitéz utca 16.-ban lakott (1906–1908).
Boncz Géza (1944–2000) humorista
Dankó Pista (1858–1903) cigány származású magyar nótaszerző
Dusev-Janics Natasa (1982–) olimpiai bajnok kajakozó
Gera Zoltán (1923–2014) színművész
Gregor József (1940–2006) operaénekes
József Attila (1905–1937) költő
Juhász Gyula (1883–1937) költő
Kalmár László (1905–1976) matematikus
Klebelsberg Kuno (1875–1932) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és
közoktatásügyi miniszter
Kristó Gyula (1939–2004) történész, akadémikus, egyetemi tanár, a magyar honfoglalás- és Árpád-kor
neves kutatója
Lékó Péter (1979–) sakknagymester
Mikszáth Kálmán (1847–1910) újságíró évekig Szegeden élt. Több novellája témáját innen merítette.
Nagy Bandó András (1947–) humorista, előadóművész
Móra Ferenc (1879–1934) író
Matkovics Béla (1927–1998) orvos, biológus, egyetemi tanár
Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díjas biokémikus
Tömörkény István (1866–1917) magyar író, múzeum- és könyvtárigazgató
Tettamanti Béla (1884–1959) tanár
Díszpolgárai
Searchtool right.svg Bővebben: Szeged díszpolgárainak listája
Széchenyi István – 1833
Kossuth Lajos – 1848, 1861
Deák Ferenc – 1848, 1861
Jókai Mór – 1893
Apponyi Albert – 1923
Kass János – 1994
Kristó Gyula – 1998
Gregor József – 2003
Lékó Péter – 2005[60]
Szeged az irodalomban
Szeged az egyik leggyakoribb (az utcanevek vagy más jellegzetességek alapján sokszor nevesítés
nélkül is felismerhető) helyszín Tömörkény István és Móra Ferenc írásaiban.
Szeged a címadója és ihletője Móra Ferenc A szegény Szeged című publicisztikájának.
Szeged az egyik leggyakoribb helyszín Temesi Ferenc regényeiben és kisebb írásaiban, különös
tekintettel a Por c. szótárregényre; az író a várost rendszerint Porlód néven emlegeti.
Szeged az egyik legfőbb helyszín a szegedi születésű Gabriel Reese Max[61] c. regényében.
A 19. századi Szegeden játszódik Darvasi László Virágzabálók című, Rotary irodalmi díjas regénye
Szeged a helyszíne Szilasi László A harmadik híd c. regényének, amelyért a szerző Mészöly Miklós
díjat kapott.
Az 1970-es évek közepén Szegeden játszódik Trenka Csaba Gábor Érinthetetlenek I-II. c. regénye.
Bene Zoltán több művében kiemelkedő fontosságú Szeged: Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjai
című betyárpikareszkje a városban és környékén játszódik, a török hódoltság idejének Szegedje a
Farkascseresznye című regényének a helyszíne, a Hollók gyomra című regényében is központi szerepet
kap. Az Áramszünetben pedig (Nagy Koppány Zsolt szavaival): "a szegedi azonosságtudatnak, a
szegedi lokálpatriotizmusnak olyan gyönyörű megnyilvánulásaira bukkanhatunk, amilyenekkel ritkán
találkozik az olvasó.”.
A településen gyűjtött népdalok
Cím Gyűjtő Év
Kirje, kirje, kisdedecske Bálint Sándor 1930
Farkas Ilka bő szoknyája Bálint Sándor
Általmennék én a Tiszán Kodály Zoltán 1905
A part alatt Csaplár Benedek 1870 körül
Nemzetközi kapcsolatok
Testvérváros
francia Nizza, Franciaország, 1969[62]
finn Turku, Finnország, 1971[63]
UK Cambridge, Egyesült Királyság, 1987[64]
ukrán Odessza, Ukrajna, 1977[65]
olasz Parma, Olaszország, 1988[66]
ciprus Lárnaka, Ciprus, 1994[67]
ukrán Rahó, Ukrajna, 1939 és 1997[68]
német Darmstadt, Németország, 1990[69]
USA Toledo, Egyesült Államok, 1990[70]
román Marosvásárhely, Románia, 1997[71]
román Temesvár, Románia, 1998[72]
kína Vejnan, Kína, 1999[73]
montenegró Kotor, Montenegró, 2001[74]
belga Liège, Belgium, 2001[75]
horvát Póla, Horvátország, 2003[76]
szerb Szabadka, Szerbia, 1966 és 2004[77]
lengyel Łódź, Lengyelország, 2004[78]
kína Sanghaj, Kína, 2008[79]
izrael Jeruzsálem, Izrael[79]
holland Rotterdam, Hollandia[79]
Jegyzetek
Szeged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019.
október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi
Statisztikai Hivatal, 2019. szeptember 27. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u
Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
Magyarország legmélyebb pontja (magyar nyelven). Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 2014.
február 21.
DM 2007. november 24.
Szatmári József: Akkor hol is van Magyarország legmélyebb pontja? (magyar nyelven). Szegedi
Tudományegyetem TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke, 2007. október 9.
(Hozzáférés: 2015) „... Gyálarét és Röszke települések között helyezkedik el e nevezetes pont.” –
térképpel
Magyarország legmélyebb pontja (magyar nyelven). Index, 2007. november 24. (Hozzáférés: 2015)
Történeti topográfiai adattár. Varosatlasz.hu/ Magyar Várostörténeti Atlasz. 3. kötet. Blazovich László
(szerk.): Szeged. Szeged: Csongrád Megyei Honismereti Egyesület, 2014. 65 p. ISBN 978-963-08-
9999-4
Forrás: Földi Pál – Harcosok az égen, Anno Kiadó, 1999, ISBN 963 9199 311
DM 2009. október 31.
Szeged története 4. 1919–1944, Szeged, 1994., ISBN 9637581 83 9, 532 o.
Péter László. 1956 előtt, alatt, után. Szeged: Belvedere. 2006. 14. old.
Bálint László: 1956. A forradalom Szegeden. Budapest: POFOSZ. 2000. 53. old.
Bálint László: 1956. A forradalom Szegeden. Budapest: POFOSZ. 2000. 55. old.
Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom szegedi eseményeinek kronológiája. In A forradalom
bölcsőhelye. Ötvenhat és Szeged. Tandi Lajos (szerk.). Szeged: Bába Kiadó és SZMJV. 2006.254-285.
266. old.
Perbíró József: 1956 Szegeden emlékeimben. Szeged: Belvedere. 2002. 50. old.
http://ekonyvtar.sk-szeged.hu/?docId=56666
Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html
Dr. Kováts Zoltán: Hullámvölgyből hullámvölgybe? (Tiszatáj XXVI/3, 1972.)
http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16
A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-
tapasztalataikrol.html
[1]
2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10.
(Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
Szeged települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990
(Hozzáférés: 2020. február 21.)
https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/dr-lippai-pal/
Szeged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994.
december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
Szeged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998.
október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
Szeged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002.
október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
Szeged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006.
október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
Szeged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010.
október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
Szeged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014.
október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
4/2007. (II.9.) OKM
Nagy Tibor: A szegedi fűszerpaprika útja - Élet és Tudomány, 1954. január 6. IX. évfolyam. 1.szám
Magyar László - Klamár Gyula: Szeged a szabadtéri játékok városa - A Délmagyarország Kiadása,
1936.,
 http://www.cegfurkesz.hu
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Településsoros munkanélküliségi adatok - 2013. www.afsz.hu
(2013) (pdf) arch
1872. évi XIX. törvénycikk a kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes
szervezéséről
[2]
A Gál Ferenc Főiskola honlapja
Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013.
február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
http://www.fuveszkert.u-szeged.hu
http://astro.u-szeged.hu/
https://pickmuzeum.hu/
István, a szobor: másfél száz változat. HVG.hu, 2009. augusztus 12. (Hozzáférés: 2019. szeptember
27.)
Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp., 1963
Cs. Sebestyén Károly: Szeged középkori templomai. A Szegedi Városi Múzeum Kiadványai. Szeged,
1938
Bálint Sándor: Szegedi szótár I–II., Bp., 1957
Cserzy Mihály: Az öreg Szeged. Szeged, 1922
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/megmenekulhet_a_szegedi_papucs/2426288/
Reizner János: Szeged története II. - A XVIII. század végétől az 1879. évi árvízig - Kiadja HISTÓRIA
ANTIK KÖNYVESHÁZ BT., 2011. ID 2050000031007
Reizner János: Szeged története II. - A XVIII. század végétől az 1879. évi árvízig - Kiadja HISTÓRIA
ANTIK KÖNYVESHÁZ BT., 2011 ID 2050000031007
Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. MFMÉ. 1974/75–2. Szeged,
1976
Magyar László-Klamár Gyula: Szeged, a szabadtéri játékok városa - 1938, a Szegedi Délmagyarország
kiadása / Szegedi háziszappan
http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/06/szoregi-rozsa.html - Szeged Ma.hu - Rózsás-e a Szőregi
rózsások helyzete?
Szeged város díszpolgárai 1833-tól napjainkig. Szeged város önkormányzata. [2013. május 12-i
dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
Gabriel Reese - Max http://bookline.hu/product/home.action?
id=86955&type=22&_v=Gabriel_Reese_Max
Nizza (Franciaország) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2013. május 12-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Turku (Finnország) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2012. január 26-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Cambridge (Egyesült Királyság) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2012. január 25-i dátummal az
eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Odessza (Ukrajna) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2012. január 25-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Parma (Olaszország) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2013. május 12-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Larnaka (Ciprus) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2013. május 11-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Rahó (Ukrajna) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2012. január 26-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
 Darmstadt (Németország) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2013. május 12-i dátummal az
eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Toledo (Ohio, Egyesült Államok) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2012. január 26-i dátummal az
eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Marosvásárhely (Románia) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2012. január 25-i dátummal az
eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Temesvár (Románia) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2012. január 25-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Vejnan (Senhszi Tartomány, Kína) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2012. január 26-i dátummal az
eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Kotor (Montenegró) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2013. május 11-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Liège (Belgium) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2012. január 25-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Pula (Horvátország) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2012. január 26-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Szabadka (Szerbia) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2013. május 11-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Łódź (Lengyelország) (magyar nyelven). Szegedváros.hu. [2012. január 26-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 11.)
Szeged testvérei a nagyvilágban (magyar nyelven). DailySzeged.hu. [2015. október 1-i dátummal az
eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 23.)
Források
Irodalom
Apró Ferenc: Szegedi képeslapok - A képeslapok Szegedje, Grimm Könyvkiadó, Szeged, 2002, ISBN
963-9087-28-9
Fári Irén-Kőhegyi Mihály-Szalontai Csaba 2001: Reizner János és Hampel József levelezése. MFMÉ -
Studia Archaeologica VII, 393-439.
Veress D. Csaba: A szegedi vár, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-326-341-7
A Pallas nagy lexikona
Reizner János 1891: Magyar pogánykori sírleletek - Szeged-királyhalmi és bojárhalmi lelet.
Archaeologiai Értesítő 11/ 2, 97-114.
További információk
A Nemzeti Emlékcsarnok
Szeged panorámaképekben
Hivatalos oldal
Légifotók Szegedről
Szeged.lapozz.hu - linkgyűjtemény
Szeged.lap.hu - linkgyűjtemény
Szeged Portál
Szegedi Sport és Fürdők kft.
Szegedi Közlekedési Társaság
Blazovich László: Szeged rövid története.
iszeged: szegedi kulturális program és cégkereső oldal
VisitSzeged - Turisztikai információs portál
SZTE Kongresszusi Központ
Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum
Szeged a funiq.hu-n
Kapcsolódó szócikkek
Szegedi napsugaras házdíszítés
Szeged belvárosa
Emléktáblák Szegeden
Szeged Szépe
Nagykörút (Szeged)
Kistelek Sándorfalva Hódmezővásárhely
Mórahalom
Észak
Nyugat Szeged Kelet
Dél

Makó
Szabadka (Szerbia részeként)Horgos (Szerbia részeként) Nagyszentmiklós (Románia részeként)
m v sz
Csongrád megye települései
m v sz
A Szegedi járás települései
m v sz
Magyarország megyei jogú városai
m v sz
Városok a Tisza mentén (forrástól a torkolatig)
m v sz
Városok a Maros mentén (a forrástól a torkolatig)
m v sz
Csongrád vármegye települései
Nemzetközi katalógusok
VIAF: 137203033 GND: 4106475-6 NKCS: ge134527
Magyarország Magyarország-portálföldrajz Földrajzportál
Kategória: Szeged
Navigációs menü
nem vagy bejelentkezvevitalapközreműködésekfiók
létrehozásabejelentkezésszócikkvitalapolvasásszerkesztéslaptörténetKeresés
Keresés a Wikipédián
Kezdőlap
Tartalom
Kiemelt szócikkek
Friss változtatások
Lap találomra
Tudakozó
Részvétel
Kezdőknek
Segítség
Közösségi portál
Kapcsolatfelvétel
Adományok
Társlapok
Wikimédia Commons
Nyomtatás/exportálás
Könyv készítése
Letöltés PDF-ként
Nyomtatható változat
Eszközök
Mi hivatkozik erre?
Kapcsolódó változtatások
Speciális lapok
Hivatkozás erre a változatra
Lapinformációk
Wikidata-adatlap
Hogyan hivatkozz erre a lapra?

Más nyelveken
English
Alemannisch
Deutsch
Español
Français
Italiano
Nederlands
Русский
Türkçe
73 további
Hivatkozások szerkesztése
A lap utolsó módosítása: 2020. április 10., 04:37
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben
más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Adatvédelmi irányelvekA WikipédiárólJogi nyilatkozatFejlesztőkStatisztikákSütinyilatkozatMobil
nézetWikimedia FoundationPowered by MediaWiki