Készítette: Alkér Orsolya, az Életrevaló Gyerek magazin főszerkesztője

Gyermeked sorsdöntő évei

Kérdezéstechnika
Voltaire: Egy ember jobban megítélhető a kérdései, mint a feleletei
alapján!
Alkér Orsolya

Belenéztem az üveggömbömbe és láttam

gyermeked, ahogy éppen egy akadályba
ütközött.
Gondolj csak bele! Amikor gyermeked valamilyen nehézséggel találkozik, akkor a következő három
eset lehetséges:

1. kikerüli, vagy
2. éppen annyit tesz, amennyi szükséges, vagy
3. teljes egészében vállalja a kihívást.

Gondoltál már arra, hogy gyermeked

választása lehet tudatos döntés is?
Ez nem azt jelenti, hogy gyermekednek egy önellenőrző automata-rendszerré kell válnia, csupán
annyit jelent, hogy lehetőséget lehet biztosítani neki arra, hogy saját cselekedeteit megfigyelve jobban
megértse magát. Így már zsenge életkorában megtanulhatja, hogy elgondolkozzon azon, hogy

 mit tesz,
 hogyan teszi,
 hogyan teheti azt jobban.

1. Hogyan segíthetsz gyermekednek

KÉRDÉSEIDDEL egy nehéz helyzetben?

A HÉT KÉRDÉS technika

Képzeld el, hogy gyermeked egy logikai játékkal kínlódik, és már éppen azon van, hogy feladja és a
falhoz csapja, akkor Te...egyszerűen leülsz mellé, majd minden feltűnés nélkül spontán kérdéseket
teszel fel neki. Milyen kérdéseket? Hát ezeket:

1. Mi az, amit csinálni akarsz?

2. Mi a célod?
3. Mit gondolsz, mire van szükséged, hogy ezt a feladatot elvégezd?
4. Mi áll rendelkezésedre, hogy ezt a feladatot megold?
5. Minek örülsz majd a legjobban, amikor ezt a feladatot sikerült befejezned?
6. Mi a legjobb, ahogyan ezt a dolgot csinálod?
7. Ha hozzátehetnél valamit, hogy jobban menjen, amit csinálsz, mi lenne az?
Ha látod, hogy gyermeked olyan dologgal foglalkozik, ami nehezen megy neki - akármilyen korú is -
kezdeményezz vele egy spontán beszélgetést, amely során a fenti hét kérdést teszed fel neki! Ekkor
lehetővé teszed számára, hogy eredményesen végiggondolja tevékenységének logikáját, és sokkal
valóságosabb képe legyen arról, mi az, amit csinál, és mit akar vele elérni.

(Javaslat: Néha napján a Te saját tevékenységeidnél is alkalmazd a hét kérdés technikát.)

Azok a gyerekek, akik nem kapják meg a lehetőséget, hogy maguk fedezzenek fel rendszert a dolgok
mélyén, nyugtalanokká válnak, mivel nem tudják, mit is várnak tőlük.

2. Az életben akkor jönnek a problémák,

amikor elvetettünk valamit,
és MÁST szeretnénk learatni.
A szülők nevelésének vizsgaidőszaka igazán kamaszkorban kezdődik. Ekkor ébred rá sok szülő, hogy
szokásai, viselkedése és gondolkodásmódja sokszor nem hozzák meg azokat az eredményeket,
amelyeket elvártunk volna tőlük. Azonban ezt a legtöbben nem veszik észre, amíg gyermekünk kicsi,
hiszen sokszor nincs közvetlen hatása annak, amit és ahogyan mondanak.

A minap, amint a mosást intézve benyitottam fürdőszobánkba, 10 éves fiam rémült felsikoltásától
majdnem kiesett a kosár a kezemből. Nem tudtam, hogy a fürdőszobában van, ő meg annyira
belemerült egy játékba, hogy rettenetesen kizökkentő volt számára egy szimpla ajtónyitás.

Mindig elbűvöl az, amikor látom, hogy egy kisgyermek milyen elmélyülten képes belemerülni
valamilyen tevékenységbe, ami érdekli őt.

Gyermekednek folyamatosan szüksége van eszközökre, hogy fejlődhessen. Élete kezdetén ő maga
állította ezt elő, de ahogy növekedett, akadályokkal és kellemetlen tapasztalatokkal találkozott. Ha azt
szeretnéd, hogy zavartalan legyen a továbbhaladása, túl kell jutni ezeken az akadályokon. Hogyan
segíthetsz Te mint szülő, hogy túljusson ezeken az akadályokon?

Nézzünk egy konkrét példát. Sok szülő találkozik tanulási problémákkal akár az olvasás vagy a
matematika területén. Talán nincs is olyan gyermek, akinek ne merülne fel valamikor problémája
valamelyik területen. A gyermek, amikor nehézségbe ütközik, dühös és vagdalkozik, de előfordul
olyan gyerek is, aki csendben magába fordul. Hogyan lehetne azonban megtalálni a kulcsot ezekhez
a helyzetekhez?

Ahhoz, hogy felfedezze gyermeked az "iskolai tantárgyak" tanulásának élvezetét, a Te segítségedre

van szüksége.

"Jó kérdés!"

Ha már valaha hallottad, hogy ezt mondják Neked, akkor tudod, hogy mennyire jó érzés. Miért van ez
így? Valamennyiünkben van egy kis jól megérdemelt büszkeség, ha sikerül jó, sőt, remek kérdést
feltennünk. Látszik belőle az érdeklődés, intelligencia, odafigyelés… minden olyan tulajdonság, amit
boldogan mondunk magunkénak. Aki kérdez, az felfedező. Küldetést teljesít, a választ keresi, tudásra
vágyik, ki akarja deríteni az igazságot valamivel kapcsolatban. A kérdésfeltevés nemes ügy.

Kérdezz, és kapni fogsz

A sikeres szülő-gyerek kapcsolat egyik igazi feltétele az, hogy valóban érdekeljen gyermekünk érzése
és gondolkodása. Első hallásra most legyintesz, és azt mondod, hogy „Ugyan már! Persze, hogy
érdekel.” Azonban sokszor mégis azt tapasztalom, hogy a szülők egyetlen monológként magyarázzák
el akár egy feltett kérdésre a választ, akár egy nehéz szituációban a „merre van előré-t”:

A kérdések ajtókat nyitnak meg. A kérdés az a médium, amely által kideríted, hogy mi történik
gyermekeddel – és saját magaddal. A kérdés az egyetlen dolog, amely a monológot párbeszéddé
változtatja, ami pedig, ahogy Platón is kifejtette, az igazság felfedésének első lépése. A párbeszéd az,
amelyben maga az élet megmutatkozik.

3. Tedd szívedre a kezed!

Eszedbe jutott már visszakérdezni?

Amikor gyermeked kérdez valamit tőlünk szülőktől, akkor a legtöbben a kérdésre azonnal egy kisebb
monológgal kezdenek el válaszolni. Eszedbe jutott már valaha is visszakérdezni?

„Minek azt? Hiszen ő kérdezett!” – mondhatod. Hogy gyermeked mit gondol a felvetett problémáról
vagy témáról? A legtöbb szülőnek soha nem jut eszébe. Sokan mindig csak a saját nótájuk fújják.

A kérdésfeltevés és a válaszok meghallgatása szülők számára igazi befektetés. A megértés és a

türelem pedig a haszon és a hozam.

4. A kérdések minősége
Ahhoz, hogy megmutassam, milyen kérdéseket érdemes feltenni, idézzünk fel egy konkrét esetet!
Legyen szövegelemző óra! Milyen kérdéseket szoktunk gyermekeinknek feltenni egy szövegelemző
órán?

Az elmúlt években, különböző iskolákban végzett felmérés szerint a tanítói kérdések döntő többsége
zárt kérdés. Mit jelent ez?
Ez azt jelenti, hogy pl.: Móra Ferenc Mindennapi kenyerünk című elbeszélésének elemzésekor a
következő kérdések hangoznak el:
Ki a főszereplő? Mi az eperfa? Hol volt az édesapa?

Ezek a ténykereső kérdések - a gondolkodás alacsonyabb szintjét működtető kérdések

Benjámin Bloom kutató rendszere szerint a Ki, Mi, Hol, Mikor a gondolkodás alacsonyabb szintjét
működtető kérdések. A tanítási órákon feljegyzett kérdések 75-85%-át e kérdéscsoport alkotja. Ezek a
következő három csoportba oszthatóak.

1) Tények kiválasztására, megfogalmazására vonatkozó kérdések. Magukban hordozzák azt a

veszélyt, hogy egyrészt túl könnyűnek bizonyulnak, más esetben – amennyiben nem kapcsolódnak
szorosan a szöveghez – túlzottan nehéz is lehet az ilyen típusú kérdések megválaszolása.

2) A megértést, magyarázatot igénylő csoportba sorolhatók például a következők: Mi bizonyítja még

Ferkóék szegénységét? Miből lehet kideríteni, hogy meddig tart az első rész? Mit jelent a madárlátta
kenyér? Hogyan érthetjük az „ömlik a sötét” szókapcsolatot? stb.

3) Az alkalmazást igénylő kérdéscsoportból is említek egy példát: Milyen emberi tulajdonságokkal

bírnak a virágok?

Mindhárom kérdéscsoportról elmondható, hogy kevésbé összetett voltuk miatt alacsonyabb szintű
gondolkodást igényelnek, a szövegértő olvasás alacsonyabb szintjeire vonatkoznak, azaz a szó
szerinti és értelmező szint vizsgálatára teremtenek lehetőséget.
A 6-10 éves életkorban az órákon elhangzó kérdések 75-85%-a ilyen szövegértési szintekhez
kapcsolódik. Magyarországon a tanítási gyakorlatunk többnyire az alacsonyabb szintű szövegértésre
összpontosít. Ezzel eltávolodunk az olvasási folyamattól, és megelégszünk a szerző szavainak
visszamondásával. Ez az, amivel nem szabad megelégednünk, mert ez alig vagy egyáltalán nem
teremt lehetőséget a továbblépésre.

A „megértés" a jelenlegi oktatásban - teljesen helytelenül - csupán a felidézést jelenti. Az adott

témával szerzett tudásanyag így nem kerül be gyermeked már meglévő ismeretei közé (ezért felejti el
oly gyorsan a tanultakat!).

A tényleges szövegértésnél megvalósul a beépülés. Ekkor nem szakad meg a folyamat, az olvasó
gondolkodva, irányítva és ellenőrizve végzi az olvasást. Így, a megértés a befogadás mellett aktív,
alkotói feladatot is jelent. Két fontos olvasási "módszer":

1) A kritikai olvasás
esetében a leírt gondolatot és a mindennapi tapasztalatot hasonlítjuk össze. Pl.: „Te is így tettél volna
Döme helyében?"

2) A kreatív olvasás
annyiban különbözik a kritikai olvasástól, hogy a képzelet fokozottabb szerepet kap.

Milyen módon segíthetjük a kritikai és a kreatív szövegértés fejlesztését? Mit tehetsz annak
érdekében, hogy a témáról szerzett tudás gyermeked aktív közreműködésével beépüljön?

5. A magasabb szintű gondolkodást igénylő kérdések használata

Amennyiben nem törekszel tudatosan önálló gondolatok, önálló vélemények megfogalmaztatására,

hozzászokik gyermeked ahhoz, hogy mások véleményére hagyatkozzon. Gondolkodása fejlesztését
nem szabad a véletlenre bíznod!

Az olvasás magába rejti a világ megismerését, gondolatokat ébreszt az olvasóban arról, hogyan
cselekedne ő másként, hogyan változtatná meg ő a történteket.

Ezért a zárt kérdéstípus mellett meg kell jelennie az együttolvasásoknál a nyitott kérdéseknek is. Itt
olvashatsz néhány példát! Alkalmazd őket legközelebb, amikor együtt olvastok!

 Mikor játszódhat a történet?

 Mi okozhatta Döme meglepődését?
 Miben reménykedett?
 Milyen furcsaság tűnt fel neked a történetben?
 Mi történt volna akkor?
 Mennyiben változtatnád meg a történteket?
 Melyik szereplő tulajdonságait változtatnád meg?

A szándékok, törekvések megfejtése rávilágít arra, hogy a történéseket milyen belső folyamatok
irányítják.

A vélemények megfogalmazása esetenként vitaindító lehet, ami során magyarázni és érvelni kell
majd gyermekednek. Ekkor ilyen kérdéseket alkalmazhatsz:

 Meg tudod magyarázni, hogy miért?

 Miért értesz egyet Öcsivel?
 Mire gondolhatott, mikor kiment a szobából?
 Egyetértettél-e Anyu csodálkozásával? Miért?
 Mit tehetett volna meg Döme?
  Mi a véleményed a történetről?

A kérdések haszna

1. Az összegyűjtött kérdések fejlesztik gyermeked képzeletét.

2. Meggyőzik gyermekedet arról, hogy bízzon saját
gondolkodási képességében.
3. Irányítják gyermeked figyelmét. Az értékelésre vonatkozó megállapítások kritikus
gondolkodást eredményeznek.

Így a megjelenő sztori a maga teljességével hat a kis olvasóra. A sztorik által megszerzett
tapasztalatok segítségével lehetőség nyílik önmaga megismerésére és a környező világ megértésére
is.

Miközben olvastok, kérdezd meg: „Mit gondolsz, mi fog most történni?"

A jóslással kapcsolt „Mi fog történni?” kérdés ismételt megjelenése mindig újra mozgósítja az adott
témával kapcsolatos ismereteket. Így az emlékezet, az érzelem és a képzelet szoros kapcsolata
hozza létre a történet folytatását.

Végezetül - Amikor a gyermeked kérdez

A nyitott kérdések az önálló gondolatok megfogalmazását eredményezik. Minél többször biztosítasz

kérdezési lehetőséget, annál többször veszed rá gyermeked a gondolkodásra! Meggyőződésem, hogy
az önálló gondolkodásra tanítás mellett - nekünk szülőknek - meg kell tanulnunk a kérdezés
módszerét.

Jól végezted a munkádat, ha pl. egy ilyen kérdést hallasz gyermekedtől:

Anya, szerinted igaza volt Csiripnek, amikor nem fogadta el a pénzt?

A nyílt kérdések megfogalmazásával gyermeked

 kíváncsisága,
 lényeglátó képessége,
 önállósága és
 kreativitása

egyaránt fejlődik. A kérdezésre szoktatás biztosítja, hogy gyermeked önmaga és a világ iránti
kíváncsisága megmaradjon.

Kérdezz, kérdezz, kérdezz!

A kérdezés tanuláshoz, tanításhoz egyaránt nélkülözhetetlen. Úgy is fogalmazhatnék, hogy mindkét

oldalon kulcskérdésnek tekinthető.

A huszonegyedik században nem elégedhetünk meg a „visszamondott" ismeretanyaggal.

Éreznünk kell a felelősséget. Jó felkészültséggel és a tanulás megfelelő irányításával folyamatosan

kell gyermekeinket a kritikai és a kreatív szövegértésre megtanítani. Az olvasás megkedveltetésében,
az olvasás iránti érdeklődés felkeltésében legerősebb motiváló tényezőként a szöveg megértését kell
tekintenünk. Meg kell teremtenünk az olvasottak átgondolását. Ezt tették azok az országok is,
amelyek gazdasága most robog előre.

Ha gyermeked magasabb szinten is képes tanulni, akkor gondolkodni is képes lesz magasabb
szinten. „Szövegértő nevelés" az önálló gondolatok megfogalmazása nélkül nem lehetséges.

„Hova írjam?” „Írhatok ceruzával?” „Melyik feladattal kezdjem?”

A magyar iskolákban (és nem egy óvodában is) gyakran hallhatod a fenti kérdéseket. Általában
válaszol is rá a tanár, mert az iskolában a tanár megmondja, mit és hogyan kell csinálni. Ezért, ha a
megszokott útmutatás hiányzik, vagy bármilyen kismértékben eltér a szokásostól, a gyermeked
elbizonytalanodik, tanácstalanná válik, magára marad.

Az intelligencia jelentős része gyermekeddel együtt született.

Ám, hogy ezt ki tudod-e hozni belőle, jelentős mértékben függ a környezetétől, és azoktól az
eszközöktől, amelyekkel az ismereteket szerzi. Te is tudod, hogy senkiből nem lehet többet kihozni,
mint amennyi benne van.

De a gyakorlatban bizony előfordul, hogy a gyerekek közül kevesebb bontakozik ki, mint amennyi
lehetséges lenne. Van, akiben a kedvezőtlen családi körülmények fojtják el a lehetőségeket, és van,
akit az iskola merev szervezeti keretei vetnek vissza a fejlődésben.

6. Iránytűt gyermekednek!

A cél legyen tehát gyermeked számára a tanulás megtanulása - amikor gyermeked azt tanulja meg,
hogy miként lehet elsajátítani az ismereteket. Ezt tanítsd meg neki annak segítségével, ahogyan
kérdezel, és ahogyan a válaszait fogadod.

Ne feledd, hogy a megfelelő „kérdezéstechnika” milyen nagy változást eredményez

gyermeked gondolkodásmódjában.

A huszonegyedik században ugyanis nem elégedhetünk meg a „visszamondott" ismeretanyaggal.

Meg kell teremtenünk az olvasottak átgondolását. Ezt tették azok az országok is, amelyek gazdasága
most gyorsvonatként robog előre.

A szövegértés magasabb szinten való alkalmazása és a gazdasági fejlődés szoros összefüggésben

vannak egymással. Ha gyermeked magasabb szinten is képes tanulni, akkor gondolkodni is képes
lesz magasabb szinten. „Szövegértő nevelés" az önálló gondolatok elnyomásával és azok
megfogalmazása nélkül nem lehetséges.

A szingapúri vezérterv*

Hadd meséljek el egy megtörtént példát az önálló gondolkodás és a gazdasági fejlődés közötti
összefüggés bizonyítékára

Szingapúr független ország, városállam Ázsiában. Kisebb, mint Magyarország, óriás fejlődési
tempóval és eredményekkel. Ma már alig lehet elképzelni, hogy alig 100 évvel ezelőtt szemetes,
cölöpházakkal teletűzdelt kis kikötő volt, hiszen ma központjában a leghatalmasabb bankok és
társaságok felhőkarcolói állnak a modern sugárutak és üzletek mellett.

Szingapúr valószínűleg többet tett, mint bármelyik más ország a világon annak érdekében, hogy az
iskoláztatást, a nemzetközi csúcstechnológiát alkalmazó ipart és a teljes foglalkoztatást egymáshoz
kapcsolja. Kormánya több mint 3000 nemzetközi céget vonzott be az apró városállam területére. Ezek
látják el a teljes foglalkoztatottságnak örvendő munkaerőt jól fizető állásokkal. Az ország oktatási
rendszere pedig garantálja, hogy a végzettek rendelkeznek azokkal a készségekkel, amelyekre a XXI.
század domináns, új iparágainak szükségük van. E cél elérésének egyik fontos alapköve a „szingapúri
vezérterv” volt.

A szingapúri vezérterv*

 A „Gondolkodó iskolákat” a folyamatos tanulás központjává kell tenni.

 Minden iskolának kb. 2,5 millió dollárt adni információs technológiára.

 Öt éven belül minden két tanulóra jusson egy számítógép.

 A kreatív gondolkodás a tanterv része, hogy Szingapúr megtarthassa jelenlegi elsőségét a

világon a matematikai és a természettudományos vizsgákon.

 A tanterv része Szingapúr eredményeinek a megismertetése, hogy a nemzeti büszkeség

hajtóerőt adjon a további újításokhoz.

 Az iskolákat csoportokba kell tömöríteni, hogy a legjobb gyakorlat elterjedhessen.

Érdekes tény

2002-re Szingapúr 450 000 diákja közül (Magyarországon is kb. ennyi tanuló van) maximum kettőnek
kellett csak ugyanazon a számítógépen osztoznia. Minden iskolájuk fent van már az interneten. A
tanulók tervezik a saját weboldalaikat. Az Internet segítségével ma már lehetséges, hogy bárkinek,
bármikor tanítási anyagot biztosítsanak. A tananyagok a diákok rendelkezésére állnak a hét minden
napján.

Mindezt azért írtam le, hogy egy példát hozzak arra, milyen óriási haladás érhető el csupán 10 év alatt
az oktatási rendszerben, amely aztán gyökeres változást okoz az ország jólétében. Valójában semmi
mást nem tettek, mint

1) az értékrendet átfogalmazták,
2) célokat tűztek ki, amelyeket végrehajtottak.

Ilyen egyszerű ez. Meggyőződésem, hogy ezt mi is meg tudjuk csinálni!

*Gordon Dryden és Dr. Jeanette Vos: A tanulás forradalma című könyve alapján. (Az összefoglaló a
következő források alapján készült: a szingapúri oktatási miniszter Teo Chee Hean 1997. április 27-ei
beszéde, azt követő szerzői interjú a miniszterrel, további kutatás Szingapúrban, és egy későbbi beszédről a
The Straits Times 1997. j