6.

József Attila kései költészete

„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret és szívében néha elidőz a tigris meg a szelíd őz.”
„Olyan költő volt, aki átélte, átérezte és szavakkal kifejezte a 20.századot.” /Németh G. Béla/

1.Élete:
 1905 április 11.-én született Budapesten, ami ma a költészet napja.
 1937 december 3.-án hat meg Balatonszárszón.
 A hiány, a szeretethiány költője volt. Tudatosan készült a költői hivatásra. A költői mesterség legapróbb dolgait is meg akarta tanulni.
 A Nyugat tagjai befolyásolták a költészetében.
- Ady szimbolizmusa
- Babits impresszionizmusa -› Ide érkezik meg József Attila tárgyias költészetével, ami az ő belső tárgyias világára vonatkozik.
Tárgyias én verseket írt.
 Ő az egyedüli költő, aki legtöbbször írt önmagáról. Pld.: József Attila, Örökélet
 Édesapja József Áron, aki szappanfőző munkás volt, Pőcze Borbála pedig az édesanyja, aki mosónő volt.
 AZ apja elhagyta őket, Amerikába akart menni de Romániába került. Az anya a 3 gyerekkel egyedül maradt. Testvérei: József Jolán,
József Etus.
 1919-ben karácsony estején édesanyja elhunyt, árva lett, ekkor követte el első öngyilkossági kísérletét.
 Mielőtt meghalt az édesanyja Öcsödre kerültnevelőszülőkhöz.
 Az anya halála után Makóra kerültek József Jolán és Makai Ödön gyámsága alá. Makón járt gimnáziumba, magántanulóként végzett
és itt is érettségizett.
 1923-ban a Szegedi Egyetemre járt magyar-francia és bölcsész szakra. A nyelvészprofesszora Horger Antal a Tiszta szívvel című műve
miatt eltanácsolta az egyetemről. Megosztó volt ez a költemény. Megosztotta költőtársait. Elítélték és kizárták az egyetemről, de
ezért dicsőítik is a Nyugatban Ignotus. A fiatal generáció himnusza lett ez a költemény.
 1925-ben Bécsben és Párizsban tanult. Párizsban ismerkedett meg az avangárd irányzatokkal, expresszionizmussal és a
szürrealizmussal.
 Bal oldali gondolkodású volt. 1930-ban belépett az Illegális Kommunista Pártba.
 3 nagy szerelme volt:
 Vágó Márta: első nagy szerelme volt. Megszakadt vele a kapcsolat, mert az édesapa Mártát angliai tanulmányútra küldte.
Emiatt József Attila idegösszeroppanást kapott és szanatóriumba került.
 Szántó Judit: volt a második nagy szerelme. A Kommunista Pártban ismerkedtek meg. Munkásnő volt, akivel 6 évig éltek
együtt.
Viszont kapcsolatuk során ismerkedett meg Marton Mártával, aki kikezdett vele, József Attila ódát írt hozzá Lilafüreden.
1935-től felerősödött pszichés betegsége, a bordenline kór. Ez a betegség abban a korban gyógyíthatatlan volt. Hatásai:
depresszió, mánia, dühkitörések.
 Gyömrői Edit: pszichoanalítikusan kezelte. A Nagyon fáj című verset írta hozzá József Attila. Csalódott férfi utolsó vallomása
volt ez a vers. Javaslatára kezdte el szürrealista módon önműködő írással lelki fájdalmait. Pld.: Szabad ötletek jegyzéke
 Kozmutza Flóra: 3. Nagy szerelme volt. Ő is pszichoanalítikusan kezelte a költőt. Szondi-teszttel gyógyította. Ő a későbbi
Illyés Gyuláné. Bizalmatlanság, féltékenykedés miatt nem házasodtak össze.
 1937 december 3.-án halt meg Balatonszárszón, mikor a vonat elé vetette magát.

2. Költészetének korszakai:
1) 1922-1929: Pályakezdő korszak
Az összes versének a felét ekkor írta. Az első kötete a Szépség koldusa- Olyan fiatalról szól, aki hiányt szenved a szépségben.
Juhász Gyula karolta fel. Nem találta még saját hangját. A népiesség hatott rá eleinte. Példaképi Petőfi, Baudelaire és Withman
voltak, ők hatottak rá.
A Nincsen apám se anyám című kötetében jelent meg a Tiszta szívvel című verse.
Ekkoriban ismerkedett meg az avangarde irányzatokkal és a markszizmussal.
2) 1930-1934: szocialista időszak
Bal oldali gondolkodású volt, belépett a kommunista pártba. Szavalókórusokat szervezett. Agitatív, meggyőző cikkeket, verseket írt a
szocialista nézeteiről.
1932-től letisztult a költészete és 1934-ben kilépett a pártból, valamint végetért a barátsága Illyés Gyulával.
3) 1934-1939:
Medvetánc című kötete nagy sikert hozott neki. Az eddigi verseinek a válogatása jelent meg ebben a kötetben. Mottója: „Aki dudás
akar lenni, pokolra kell annak menni.”
Ignótusz Pállal elindították a Szép szó című folyóiratot. -› Szép szavak a fegyverekkel szemben.
Antifasiszta és liberális elvek jelennek meg benne. AZ irodalom és a közélet helyzetéről szóló cikkek, versek, eszméket tartalmazza.
Depressziója elméjült, és felismerés verseket írt.

3.Költészetének témái:
 én-versek:
- Anyás versek: az anya motívum jelenik meg bennük. A kötődés hiányáról szóló versek. A szeretethiány a fő témájuk. Pld.:
Mama, Kései sirató
- Szerelmes versek: A nőben anyapótlékot is látott. Ha egy nő nem tudta megadni neki azt, amire vágyott, akkor ő
agresszivvá vált. Pld.: Tedd a kezed a homlokomra, Rejtelmek, Klárisok(ékszerek), Nagyon fáj, Óda
- Felismerés versek: AZ apahiány a vers fő témája.
Istenkeresésről szólnak. A bűn és bűnhődés kérdéskörére épülnek. Az Utolsó vershármas is ide tartozik.
 Tájköltészete: Külvárosi éj, A város peremén, Holt vidék
 Hazafias versek: A Dunánál, Levegőt!
  Antifasiszta versek: Thomas Mann üdvözlése, Az őspatkány terjeszt kórt
 Létösszegző leltár versek: Kész a leltár, Karóval jöttél..., Talán eltűnök hirtelen..., Ime hát megleltem hazámat

József Attila: Az Utolsó vershármas

Az Utolsó vershármas előzményverse a Tudod, hogy nincs bocsánat.

 Aminek címe a bűn, a megbánás és a bocsánatkérés értelmezésére utal.
 Önmegszólító a vers. 1937-ben keletkezett a halála évében.
 Azért írta, mert azt gondolta, hogy olyan bűnt követett el, ami miatt sikertelenné vált az élete. A bűntelen bűnösség fogalma ez, hogy
nem tudta megfogalmazni miért is bűnös. /Heidegger/
 Nem tudta betölteni a különféle társadalmi szerepeket, mint költő, apa, szerkesztő. Ezért eljut a számvetés végén a halál gondolatáig.

Az Utolsó vershármas keletkezési háttere:

 1937 novemberében keletkezett Balatonszárszón.A szanatóriumból jött ki és a szárszói nyaralóban élt.
 Ezek a versek a Nagyon fáj című kötetében jelentek meg.
 Ezt az utolsó három versét szárnyas oltárnak is nevezzük, triptichonnak, ami a Szentháromság jelképe.
 A 3 vers egy témáról szól, összetartoznak, egymásra épülnek.
 A verseknek címeket nem adott, hanem az utókor adott nekik a versek első sorairól.

A versek közös vonásai: 3 féle verstípusba tartoznak.

- Önmegszólító versek: A költő önmagával beszélget, a gyermeki és a felnőtti énnel.
- Időszembesítő versek: a múlt, a jelen és a jövő is fellelhető bennük
- Létösszegző versek: számvetést tart a költő. A haláltudat jelenik meg bennük.
Karóval jöttél- „Itt egy puha párna” -› halál jelképe
Talán eltűnök hirtelen-„Eltűnő vadnyom”
Íme hát megleltem hazámat-„hazája a sírja”

Karóval jöttél...

 Önmegszólító a vers. A költő a gyerekkorától a felnőttkoráig végiggondolta „szerepeit”, amelyeket nem tudott betölteni. (apa,
szerkesztő, költő), ezért eljut a halál gondolatáig.
 A gyermeket szólítja meg a felnőtt József Attila. Remény nélküli ember szólítja meg a reménykedőt.
 A vers szövegszervező elve az ellentét. A gyermekkor és a felnőttkor ellentétére épül.
 Gyermekkor: „aranyat ígértél anyádnak”, gyerekkori kifejezések: „csücsülsz”, „tejfoggal kőbe mért haraptál?”, „magadat mindig
kitakartad, sebedet mindig kikapartad”
 Felnőttkort pedig a nincstelenség jellemzi. „híres vagy, hogyha ezt akartad”
 túlzott vágyakozás, nagy akarások kudarcának a verse
 Motívumok a műben:
- Gyermekmotívum
- Hét torony motívum -› 2be vagy a Hét toronyba, és már sosem menekülsz.”
Irodalmi jelentősége: bezárkózás, magány. (Gárdonyi Géza regényére is utal). A 7-es szám a tökéletesség, teljesség száma.
Lehetetlen kitörni ebből a magányból.
Történelmi jelentősége: börtön, bezártság, nem szabadulsz
- Kóró, karó: „Karóval jöttél, nem virággal, feleseltél a másvilággal.”
Karó: elszáradt növény, kezdettől fogva halálra ítélt pálya, valamint másik jelentése, hogy a gyilkosság eszköze.
 Számonkérő kérdésekre épül az önvád hangján.
 A vers lezárása a halál képzeletével ér véget. „Itt van egy puha párna, hajtsd le szépen a fejedet.”
 „Győzd ami volt, ha ugyan győzöd, se késed nincs, se kenyered.”
 Örülj, ha jut tüzelőfára.” Ezek szó szerint értelmezendőek.

Talán eltűnök hirtelen...

 A versben az időszembesítés dominál.

 Teljesen felborul az időrend: A jövővel indul a költő, majd a múltat a jelennel szembesíti. Mindegyik idősíkot negatívnak tartja. „Talán
eltűnök hirtelen, akár az erdőben a vadnyom, elpazaroltam mindenem, amiről számot kéne adnom.”
 Nyitó költői kép: a teljes nyom nélküli pusztulást írja le, az élet folytathatatlan számára, azért, mert nem tudta megvalósítani az
életcéljait. Elhibázta az életét.
 Erdő motívum jelenik meg a versben: természeti képekkel ábrázolja az életszakaszait. -› „bimbós gyermek”-tavaszi rügyezés, „száraz
ágak”- ifjú.
 A vers aztán számvetéssel zárul. A tékozló fiú példázata. Elpazarolta mindenét, de számára nincs megnyugvás, nincs hova visszatérni.

Íme, hát megleltem hazámat

 A búcsúzás és a megnyugvás verse. Leginkább létösszegző.

 A vers kulcsszava a haza:
 - Nyitó és záró része épül rá, keretet ad így a versnek.
- A költő számára az anyaföld, ami betemeti a sírhelyet.
 Nincs számára éltető közösség már.
 Utolsó versszakban a haza fogalma leszűkül, a család fogalmával azonosítódik. „családot, már végképp másoknak remél.”
 „Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot, már végképp másoknak remél.”
 A versben a létösszegzés a 4-6. Versszakban jelenik meg.
 Elhibázott sorsáért nem csak magát, hanem a társadalmat is okolja.
„Bolondot játszottak velem,..”
„Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen, nagy nevetség, hogy nem vétettem többet, mint vétettek velem.”
„A Föld befogad, mint a persely.”
-› hasonlatban fogalmazta meg értéktelennek tartott életét. A legértéktelenebb érméhez hasonlította magát.
 Tél toposz, a halál jelképe.