Professional Documents
Culture Documents
Anjou Kor Gazdasága
Anjou Kor Gazdasága
Század
Az Anjou-kor az 1301-1386 közötti időszakot jelöli, mely a francia eredetű nápolyi Anjou-dinasztia magyar ágából származó
három (I.Károly, I.Nagy Lajos, Mária) és a nápolyi ágból egy (II.Kis Károly) király uralkodását foglalja magába.
- 1301-ben III. Andrással kihalt az Árpád-ház.
- Az interregnum időszakában (királynélküli, köztes állapot, nincs olyan uralkodó, akit mindenki törvényesen elfogadna) heves
trónharcok kezdődtek. Az ország a szétesés szélére sodródott.
- Számos leányági trónkövetelő közül (a Premysl családból a cseh Vencel, a Wittelsbach dinasztiából a bajor Ottó, az Anjou-k
közül Károly Róbert) a nápolyi I. Károly (1308-1342) került ki győztesen, a pápa támogatásával.
Károly Róbert:
- Esztergomban 1301-ben meg is koronázták, de nem a Szent Koronával, ezért a tartományurak nem ismerték el hatalmát.
- Az 1307-es Rákos mezei gyűlésen a nemesség nagy része (megküzdött a kiskirályokkal) elfogadta Károly Róbertet törvényes
uralkodónak, azonban Csák Máté nem. (az ország észak-nyugati területeinek birtokosa, az ország politikai írányítója).
- 1308-ban pápai legátus érkezett Magyarországra (Gentilis bíboros) és meggyőzték az egyház és világi nemességet, hogy
álljanak ki K.R.-t mellett.
- Másodszor 1309-ben került korona a fejére, majd 1310-ben sikerült eleget tennie minden követelménynek (Esztergomi érsek
által, Székesfehérváron, Szent Koronával), így ő lett Magyarország törvényes uralkodója.
- 1321-ben meghalt Csák Máté, így az egész ország a kezébe került.
- Az Anjouk idején a magyar címer kék alapon arany liliom volt.
Gazdaság:
- Károly Róbert új alapokra fektette Magyarország gazdaságát. A királyi birtokok jövedelme továbbra is fontos maradt, de
mostantól új jövedelemforrásra támaszkodott. Tárnokmestere Nekcsei Dömötör volt.
- A regálékból származó bevételek emelését az ország gazdasági fejlődése és ásványkincsekben való gazdagsága tette lehetővé.
- A nemesfémbányászat fejlesztése érdekében bányászokat telepített az országba.
- Földesúri birtokon is engedélyezte az ércbányák nyitását. A földbirtokosok bányáikból megkapták a bányászok által a királynak
fizetett bányabér, az urbura (bánya bér) harmadát.
- A legnagyobb hasznot a királyi nemesfém-monopólium biztosította a kincstárnak. Nemesfémmel csak a király kereskedhetett.
A kitermelt nemesfémet ezért nyers állapotban be kellett szolgáltatni a királyi kamarákhoz.
- Károly intézkedései nyomán fellendült a bányászat a Garam mentén elterülő városokban (Körmöcbánya, Selmecbánya,
Besztercebánya).
- Magyarország Európa fő aranytermelőjévé vált.
- Az uralkodó pedig hatalmas jövedelmekhez jutott és értékálló aranypénzt és ezüstdénárt, valamint réz garast veretett firenzei
mintára -› bimetalizmusnak nevezzük. (nem csökken a pénzérmék nemesfémtartalma). Királyi monopólium volt a pénzverés is.
(A kitermelt ércet be kellett szolgáltatni, majd a beváltási haszonból a földesúr is részesedett.)
- Az értékálló pénz (aranyforint és ezüst dénár) megjelenésével a király elvesztette az évenkénti pénzbeváltásból származó
bevételt. Ennek pótlására vezette be a kapuadót (1336)az első egyetemes adót, melyet a jobbágyok kapunként fizettek.
(melynek kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni, évi 18 dénár volt.)
- Az árutermelés kibontakozásával és a pénzgazdálkodás fejlődésével megerősödtek a városok is.
- A város fejlesztés politika lényege, hogy minél több a szabad királyi város, annál, több a bevétel, ugyanis a szabad királyi
városok adója a királyi kincstárba folyt be.
- Magyarországon kevés nyugati típusú város jött létre, ezek voltak a nagy önállósággal rendelkező, fallal körülvett szabad királyi
városok és bányavárosok.
- A városok zöme a földesúri joghatóság alatt álló mezőváros volt. A korlátozott önállóság legfőbb elemét az egy összegben
történő adófizetés jelentette.
- A kereskedelmet megadóztató harmincad vám is jelentős bevételt hozott. (A déli irányú áruforgalomra kivetette a
huszadvámot, az északira és a nyugatira a harmincadvámot.) -› Az ország gazdasága rendkívül stabil lett.
- Magyarország külföldre élelmiszert, bort, élő állatot, sót szállított, míg főleg ipari és luxuscikkeket (fegyver, posztó, fűszerek,
selyem) importált.
Külpolitikája:
- Károly megkísérelte visszaszerezni hatalmát az Árpádok korában a magyar királyságtól függő tartományok felett. Igyekezett
rokoni kapcsolatokat kiépíteni az európai uralkodó családokkal és jó viszonyt ápolni Magyarország szomszédjaival.
- Uralkodása során a békére törekedett -› A visegrádi királytalálkozón (1335) megbékítette a cseh és a lengyel királyt.
Visegrádon Károly megállapodott a cseh uralkodóval az árumegállító joggal rendelkező Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal
megnyitásáról. Politikája eredményeként Károly biztosította, hogy elő szülött fia, Lajos örökölje a lengyel trónt. Kisebbik
gyermeke, András igényét a nápolyi trónra házassági szerződéssel alapozta meg.
Károly Róbert halála után fia I. Lajos kezdte meg uralkodását 1342-ben.
- Legjelentősebb intézdekései az 1351-es törvények voltak:
-› biztosította a nemesek alapvető szabadságjogait ( Aranybulla megújítása)
-› bevezették az ősiség törvényét(A birtok a nemzetségen belül apáról fiúra szállt.) - a kihalt nemzetségek birtokai a háramlási
jog révén a királyra szálltak vissza.
-› bevezették a kilencedet: jobbágyoknak kellett fizetni, földesúnak kellett beszolgáltatni.
-› A jobbágy telek alapján rótta le szolgáltatásait földesurának (pénzadó két részletben, kilenced, évi 3-szori ajándék,
munkajáradék), az egyháznak (tized a gabona és a bor után) és az államnak (kapuadó).
-› egy és ugyanazon nemesség elve: minden nemes azonos jogokkal rendelkezik.
Korabeli várostípusok:
- Szabad királyi város: csak az uralkodótól függtek
egy összegbe adóztak
saját önkormányzattal rendelkeztek
plébánost és bírót választhattak
iparra, kereskedelemmel foglalkozhattak
kőfallal vehették körül magukat
vámmentességgel és árumegállító joggal rendelkeztek. Megjelentek a céhek.