Tartalom

10 ok, amiért minden cégnek blogolnia kéne.................................................................3

Mennyit ér ez a blogbejegyzés?.............................................................................................8

Milyen értékeket ad neked egy blogbejegyzés? (Még 12 szempont).................16

8 részes stratégia a sikeres céges blogodhoz................................................................22

A kiváló blogbejegyzés 7 eleme...........................................................................................29

Milyen hosszú az ideális blogbejegyzés?.........................................................................35

Ez az ingyenes kiadvány megválaszolja,

hogy mennyit ér egy blogbejegyzés (konk-
rét számítások), milyen közvetett értéket
hoznak a cikkek, hogyan néz ki egy jó
blogstratégia, milyen elemekből építs fel
egy jó blogbejegyzést, mekkora bloghossz
a leghatékonyabb és egyáltalán:
miért vezess céges blogot.
 10 ok, amiért minden cégnek blogolnia kéne

Céges blog… A lehetőség adott, mégis kevesen élnek ezzel. Talán nem hallottak még
erről. Talán nem tudják, hol kezdjék el. Talán nem találnak szövegírót.
Vagy ők is beleesnek abba a csapdába, hogy „majd a jövő héten” elintézik ezt is.
Pedig amit a jövő héten intézünk el, az soha nem lesz elintézve. Tapasztalatból mon-
dom, de szerintem te is tudod, hogy milyen veszélyes halogatni. Mindig közbejön vala-
mi, az ötlet pedig csúszik.

Ha nincs céges blogod, akkor pénzt veszítesz.

Most, ebben a percben is, ahogy ezt olvasod.

Miért jó a céges blog?

1) Mert emberivé teszi a céged

Senki nem szereti az arctalan cégeket. Egy nagy üvegépület… Steril céges kommuniká-
ció… Elidegenítő hivatalosság…
Viszont egy blogban barátságos stílusban kommunikálhatsz az olvasókkal. Rögtön lesz
egy kapcsolódási pont.
„Ja, az a cég, ahol olyan jó humorú blogot írnak.”

3
2) Mert elérhető maradsz

A blog folyamatosan frissül, tehát nem ugyanaz a statikus céges honlap fogadja az ügy-
feleidet. Így mindig tudhatják, hogy éppen mit csinálsz, mit fejlesztesz, milyen új szol-
gáltatáscsomagot dobsz piacra, és úgy általában mi van a céggel.

3) Mert növeli a szakmai hitelességedet

Írd le, hogyan kutattok. Írd le, hogyan dolgoztok. Írd le, hogyan változott a piacod. Ha
elég érdekesen írsz, akkor a sorok között növeled a hitelességedet, és még el is fogják
olvasni.

Miért fontos, hogy a „sorok között”?

Mert bárki mondhatja magáról, hogy ő profi és a szakma csúcsát képviseli.
Ehhez csak néhány billentyűt kell lenyomni a klaviatúrán.

De a profit nem arról ismerjük fel, hogy azzal kérkedik, hogy ő profi.
Az számít, hogy az ember mit csinál valójában. Az igazi hitelesség és
szakmaiság felismerhető akkor is, ha ezt nem mondják ki.
Sőt, az igazi profinak nem is kell kimondania, mert egyértelmű, hogy
az.

4) Mert Te leszel a vezető

Mondd ki a nyilvánvalót is. Írd le a gyártástechnológiát, amit szerinted „mindenki ismer”.

Estig tudnám sorolni az olyan kampányokat, amelyek azért értek el kirobbanó sikert,
mert először mondtak ki egy közismertnek hitt tényt. (Ha este olvasod ezt, akkor regge-
lig.)

A Mad Men (Reklámőrültek) című sorozatban van egy rész, amikor a Lucky
Strike-nak új kampányra van szüksége, mert felfedezték, hogy a dohány-
zás tüdőrákot okoz. Mindenki arról beszél, hogy a cigaretta káros, mérge-
ző és rákot okoz. Ráadásul az új szabályozás tiltja, hogy bármelyik gyártó
egészségesnek tüntesse fel a cigarettázást.

4
Don Draper megkérdezi a Lucky Strike vezérigazgatóját, hogy hogyan készítik a ciga-
rettáikat. A vezérigazgató elkezdi sorolni, hogy hol termesztik a dohányt, betakarítják,
kiválogatják, vágják, megszárítják és megpirítják.

A Lucky Strike új szlogenje: It’s toasted (Pirított).

Vezérigazgató: „De a többiek dohánya is pirított.”
Draper: „Nem. A többiek dohánya mérgező. A Lucky Strike dohánya pirított.”

Lehet, hogy mindenki ugyanazt csinálja. De legyél te az, aki először kimondja.

5) Mert értékesít

Kétfajta eladási stílust különböztetünk meg. Van a „hard sell” és a „soft sell”.

A hard sell egy „vedd meg most” műfaj. A soft sell ennél lassabb és finomabb, először
bizalmat ébreszt és kapcsolatot tart fenn a potenciális ügyféllel. Ezt a manapság külö-
nösen népszerű tartalommarketingben használják. Az ügyfél vissza-visszajár a blogra,
mert érdekes tartalmat talál. És ha vásárolni akar, akkor attól a cégtől fog, amelyiknek a
blogját már fél éve olvassa.

Mindkét eladási technika sikeresen használható – akár egy blogban is.

(Ez a cikk is egy soft sell. A tartalommarketing lényege éppen ez!)

6) Mert PR

Az emberek az alapján tudnak véleményt mondani egy a cégről, amit látnak belőle.

Ha blogot írsz, akkor azzal is formálhatod a célpiac gondolkodásmódját – termé-

szetesen a neked megfelelő irányba.

5
7) Mert segítheti az ügyfeleidet

Ha hasznos tippeket és történeteket adsz, akkor ügyfeleid azt fogják érezni, hogy tö-
rődsz velük. Például írj egy történetet arról, amikor egy ügyfeled igénybe vette a garan-
ciát.

Mi volt benne a különös, a meglepő, az izgalmas? Mi az, amit egy sör fölött elmesélnél a
barátaidnak?

Egy érdekes történettel nemcsak szórakoztatod az olvasóit, de azt is bemutatod, hogy a

céged milyen jól kezeli a „problémás” ügyfeleket.

Legyél barátságos, és bizalmat kapsz.

6
8) Mert vírusszerűen elterjedhet

Elég egy érdekesen megírt szöveg arról a témáról, ami a célpiacot a legjobban érdekli
– de úgy, ahogy még soha nem olvashatták. És mellé egy olyan főcím, amire magad is
rákattintanál, mert annyira érdekes.
Könnyűnek hangzik?
Nos, egyáltalán nem az.

De egyszer kell beletalálni, s onnantól a közösségi média teszi a dolgát,

és óriási forgalmat szerez neked.

9) Mert segíti a keresőmarketinget

A Google azokat az oldalakat rangsorolja előrébb, amelyeken rendszeresen új tartalmat

talál. Olyan tartalmat, amit az emberek is szeretnek, olvasnak és megosztanak.
Egy blog mindkét feltételnek megfelel.

10) Mert Te diktálhatod a piaci trendeket

Ha sokan olvassák a céges blogod, akkor komoly súlya lesz annak, amit mondasz.

Odafigyelnek Rád.
Te mondhatod a híreket.
Te mondhatod, hogy mit tartasz fontosnak a piacon.
Tekintélyt kapsz.

Például Seth Godin blogjára figyel a marketing. Amit ő írt 1999-ben, az ma már tan-
anyag. Amit ő mond a marketingről, az általában úgy van.

7
 Mennyit ér ez a blogbejegyzés?

Pár hónapja közzétettünk egy tartalommarketinges gyorsfelmérést, és az egyik kérdés

az volt, hogy szerinted mennyit ér egy blogbejegyzés. A válaszok átlaga alapján 6880
forint jött ki.

Most kiszámoljuk, hogy konkrétan mennyit érhet egy cikk.

Természetesen nehéz feladat számszerűsíteni, de mi azért mégis

megtesszük, és azt is elmondjuk, hogy melyik megközelítésnek mi
a hibája.

(Engem személy szerint az agyvérzés kerülget az olyan „szakmai”

cikkektől, amelyek felszínesen bemutatják a nagy semmit. Várd el a
szakértőtől azt, hogy értéket adjon és telezsúfolja a cikket konkré-
tumokkal.)

Az AdWords kiváltása

Vegyünk egy hosszú cikket (1500–2000 szó, karakterben számolva 12 ezer fölött).

Ebben a cikkben mélységeiben elemezzük a témát, hivatkozunk források-

ra és kutatásokra és minden minőségi szempontnak megfelelünk, amit a
Google és egy igényes olvasó támasztani tud. Még a terjesztést is tökéle-
tesen megcsináljuk, ezért dúskálunk a megosztásokban és rengeteg linket
kaptunk. Ez a cikk részletes, szakmai és minőségi.

Emiatt a cikk egy nagyon kompetitív kulcsszóra a találati oldal első helyeire rangsorol. A
példa kedvéért a kulcsszó ajánlott licitje legyen 100 forint (de az igazán nagy verseny mi-
att egy kattintás 200-300 forintodba is kerülhet, tőlünk nyugatabbra pedig 20-30 dolláros
licitek is vannak).

8
 Ha a cikk fél év alatt 1000 látogatót hoz az oldaladra, akkor a cikk 100
000 forintot ér. Ha fél év alatt 10 000 látogatót kapsz, akkor 1 millió
forintot. Mindezt a pénzt megspóroltad, mert AdWords helyett organi-
kus forgalmat szereztél.

Értelemszerűen a cikk annál több értéket tud „termelni”, minél régebb óta van kint
az oldaladon (és minél több időt tölt a találati oldal első pár pozíciójában).

Ez a megközelítés ott hibás, hogy a potenciális marketingköltésre figyel, de a bevételek-

re nem. Vagyis:

„rendben, licitek fizetése nélkül szereztem meg a látogatókat, de vajon eladtam-e

nekik bármit a blog miatt?”

További probléma az is, hogy vajon ugyanolyan minőségű forgalmat sze-

reztünk-e organikusan, mint amit AdWordsel (és kiváló célzással) szerez-
tünk volna. Bár ez utóbbi leginkább a cikk témájától függ, tehát lehetséges,
hogy igen.

Ha a blogbejegyzés konvertál

Lehet, hogy a blogbejegyzésed végén van egy egyedi call-to-action, amellyel felirat-
kozókat szerzel vagy épp egy termékoldalra irányítod át a látogatódat. Esetleg minden
bejegyzésed alatt-mellett-fölött fix call-to-action van.

Ilyenkor az érték kiszámítása egyszerű:

megnézed, hogy összesen mekkora konverziót hozott a bejegyzés (vagy a bejegy-

zésből hányan jutottak egy olyan landing page-re, ahol tranzakció történt), és ez
összeadva hány forintos bevételt jelent.

9
A Google Analyticsben kitűnően vissza tudod követni, hogy egy adott bejegyzésre…

• honnan jött a milyen és mennyi forgalom

• mit csinált az a forgalom
• hol és milyen arányban konvertált

Itt is igaz, hogy minél több ideje van kint a bejegyzés, annál több érdeklődőt és vásárlót
hozhat neked, tehát a bejegyzés értéke folyamatosan nő(het).

A probléma? Csak a múltbeli blogbejegyzés-értéket tudod kiszámítani.

Mi van akkor, ha még nem indítottál blogot, de kíváncsi vagy, hogy mekkora érté-
ket jelenthet egy-egy blogbejegyzés? (Azaz: megéri-e elkezdened.)

Steve Pavlina blogbejegyzés-élettartama

Ebben a példában feltételezzük, hogy a weboldaladdal közvetve vagy közvetlenül el-

adsz valamit. Lehet, hogy infoterméket értékesítesz, vagy épp a fitnesztermed látogatóit
szerzed a cikkekre érkező forgalomból vagy havidíjas ajánlataid vannak.

Mindenesetre hó végén tudsz mondani egy számot, hogy „ennyi bevételem van a web-
oldalnak köszönhetően”. Steve Pavlina is erre indult el, olvasd el, hogy szerinte miért ér
2400 dollárt egy cikk.

Számoljuk ki egy darab bejegyzés értékét:

10
Egy poszt havi értéke = (havi bevétel) / (blogbejegyzések száma)

Tehát ha van havi 1 millió forint bevételed a weboldaladdal, és már publikáltál 50 be-
jegyzést, akkor a fenti képlet így néz ki:

20 000 = 1 000 000 / 50

Tudhatod, hogy minden bejegyzés átlagosan 20 000 forinttal növeli a havi bevételeidet
(mert arra is érkezik forgalom, azt is terjeszted stb.).
Igen ám, de ez egyetlen hónapot jelent.
Mennyi bevételt hoz addig, amíg kint van? Ez már nehéz kérdés, mert nem látunk a
jövőbe.

Mindenesetre tippeljük meg, hogy ha x évig kint van egy blogbejegyzés, akkor az
mennyi bevételt jelent.

Egy poszt várható összértéke = (havi posztérték) x (becsült posztélettartam hónapok-

ban)

Tehát a fenti példát továbbvíve feltételezzük, hogy a blog még 5 évig kint lesz, ami 60
hónap.

1 200 000 = 20 000 x 60

Átlagosan egyetlen bejegyzés 1 200 000 forintnyi bevételt hoz neked az évek során.

Nem rossz, ugye?

11
De nem egyetlen blogbejegyzésed lesz, hanem egy teljes archívumod, ezért számoljuk
ki azt is, hogy mennyit ér az a sok cikk, ami a hónapok-évek alatt felgyűlik.

Blog várható összértéke = (poszt összértéke) x (posztok száma)

Még mindig a fentiekkel számolva feltételezzük, hogy

200 blogbejegyzés összegyűlik az évek során.

240 000 000 = 1 200 000 x 200

Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy ezek erősen becsült értékek,

ahol átlagokat számolunk, nem vesszük figyelembe pl. a piac romlását
és egy sor különböző faktort. Nem minden bejegyzésed fog ugyanúgy
konvertálni, nem minden posztod terjed ugyanúgy, nem mindegyiket
látogatják majd annyian.

A fenti képletek célja az, hogy perspektívát adjon, és lásd, hogy a blogbejegyzés egy
olyan digitális eszköze a cégednek, mely hosszú távon szerez neked bevételeket. A
blogposzt a tulajdonod, amely értéket jelent, és amelyet újra és újra fölhasználhatsz,
mindig újra hasznot termelhet:

így kell tekintened rá, mintha csak egy eszközt vásárolnál a cégedben.

Ezzel a megközelítéssel az a probléma, hogy egycsatornás. Akkor ér bármit is egy-egy

ilyen elnagyolt számítás, ha tényleg a blogod olvasóinak értékesítesz és a blogod forgal-
ma hozza a bevételeidet, tehát az egész marketingkommunikációd blogközpontú.

12
 Mennyi pluszbevételt jelent egy blog?

Kénytelen leszek nagyon leegyszerűsíteni a számítást.Vedd az átlagos rendelési értéke-

det (átlagos kosárértéket), ez a példa kedvéért (meg az enyémért is) legyen 10 000 Ft.

Majd vedd az oldalad átlagos konverzióját, ami a példában 1%. Ez azt jelenti, hogy átla-
gosan minden 100 egyedi látogatómból van egy rendelésem.
Ha jön 100 látogató egy nap, akkor aznap az 1 rendelés 10 000 forint bevételt hozott.
Ha 200, akkor 2 rendelés, 20 000 forint.

Napi 100 látogatóval és 1%-os konverzióval számolva azt kapjuk, hogy egy hónapban az
oldal 300 000 forint bevételt hoz.

Így azt kapom, hogy 1 látogató 100 forintot ér. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy
elindítunk egy blogot, heti 3-szor publikálunk és fél év alatt a napi 100 látogatót meg-
duplázzuk. Ez egy igencsak konzervatív becslés, mert mi ugyanennyi bejegyzéssel 3-4
hónap alatt meghétszereztük a látogatottságunkat.

Nemcsak beszéljük a tartalommarketinget, hanem csináljuk is.

13
Ha 200 egyedi látogatóm van 1%-os konverzióval, akkor naponta 2 vásárló átlagosan 20
000 forintot költ, így egy hónapban 300 000 forint helyett 600 000 forint bevételt hoz
az oldal.

Ha 2500 forintért vásárolsz egy blogbejegyzést (ezt velünk megtehe-

ted, mert piacvezetőként is a legbarátibb árakat adjuk neked), akkor
fél év alatt 180 000 forintot költesz a cikkekre (havi 30 000 forintot).
Viszont 270 000 forint profitod van havonta a megduplázott látoga-
tottságon – ezért egy blogbejegyzés átlagosan 22 500 forintot ér eb-
ben a példában (a költségeket levonva ennyi pluszbevételhez segített
hozzá átlagosan).

Pam Neely oldalán találtam egy nagyon jó Excel-doksit, magyarítottam és itt tudod
letölteni.

Számolgasd ki, hogy

milyen konverzióval,
milyen induló látogatottsággal,
milyen cikkárral mennyi
pluszbevételed lehet. A doksi
feltételezi, hogy fél év alatt
duplázod a látogatottságodat.

A gond ezzel a számítással az, hogy átlagot számít.

14
 Amit pénzben nem lehet mérni…

…arról a következő cikkben lesz szó. Mert ebben a cikkben minden arról szólt, hogy a
blogoddal (és az oldaladdal) eladsz.

De a tartalommarketing nem a közvetlen eladásról szól, hanem arról, hogy hogyan pár-
názd ki odáig az utat és hogyan érdemeld ki a célcsoportod figyelmét.

Ha van jobb ötleted arra, hogy hogyan számoljuk ki egyetlen bejegyzés értékét,
akkor mindenképp írd meg nekünk.

Ezzel Magyarországon még senki nem foglalkozott, és angol nyelvterületen is csak

néhány hozzánk hasonló őrültet találtam, aki nem a teljes blog (vagy kampány) ROI-jét
számítja ki (amit könnyebb is, meg értelme is több van), hanem egy darab cikk értékét
méricskéli.

15
 
Milyen értékeket ad neked egy blogbejegyzés?
(Még 12 szempont)

Az előző cikkben több módszerrel is kiszámoltuk, hogy vajon mennyit érhet a blogbe-
jegyzés, és úgy általában mennyit ér a szövegírás.
De abban a cikkben csak konverziókról és eladásokról esett szó.

Mi van a pénzben nehezebben mérhető dolgokkal?

Ahogy a tartalommarketing sem a közvetlen eladásról szól, úgy általában a blog célja
sem az, hogy azonnal és ott helyben értékesíts.

Természetesen a végső cél az, hogy a céged bevételei nőjenek, és ehhez

a blog (meg általában a tartalommarketing) hozzásegít. De nem úgy, hogy
ott helyben elad, hanem úgy, hogy először felépíti a szakértői státuszodat,
növeli az online láthatóságodat, közönséget épít a céged köré… amely kö-
zönségnek aztán könnyebben értékesíthetsz.

Nézzük, hogy a különböző célok szerint hogyan mérjük a cikk árát.

Ügyféledukáció

Tegyük fel, hogy egy bejegyzésedet elolvassa 200 ember

(mindegyik potenciális ügyfeled).

A blogbejegyzésben egy komplexebb folyamatot érthetően elmagyarázol, így

az ügyfeleid látják, hogy valóban komoly hozzáadott értéket adsz a szolgálta-
tásodhoz.

Mennyibe került volna, ha személyesen (telefonon, Skype-on stb.) kellene 200 embernek
elmagyaráznod ugyanezt?

Számold ki az órabéreddel.

16
Mennyibe került volna ezt a folyamatot egy brosúrában leírni, a brosúrát megtervezni,
kinyomtatni és eljuttatni 200 ügyfeledhez? Legalább annyit megspórolt a blogbejegy-
zés, és akkor még az eladásokat nem számoltuk hozzá.

Keresőforgalom

Az előző cikkben is említettük, hogy az organikus forga-

lommal kiválthatod az AdWords-kampányaidat. Ha organi-
kusan szerzed meg azt a forgalmat, amiért amúgy fizetnél,
akkor a blogbejegyzés körülbelüli értéke a megspórolt Ad-
Words-költéseidet jelenti.
További hozzáadott érték az, hogy a jó keresőpozíció hi-
telességet ad a cégednek. Ha te vagy a legelső 3 találat a
duguláselhárításra, akkor a találati oldalon te leszel a leg-
komolyabb szakember – és ez kell ahhoz, hogy a kattintást
megszerezd.

A további hitelességépítést már az oldalad szövegezése végzi.

Elérés

Tegyük fel, hogy a cikk egy év alatt elér 2000 embert a legkülönbözőbb
csatornákon (közösségi média, organikus keresőforgalom stb.).
Mennyibe került volna ezt a 2000 embert mondjuk egy fizetett sajtó-
megjelenéssel elérni? Elárulom: sokkal többe.

A blogbejegyzések cost/reach-e valószínűleg a legalacsonyabb minden

marketingkommunikációs eszköz között.

Szakértői státusz

Mennyit ér neked az, hogy a saját piacodon ismert és elismert szakértővé válhatsz?

17
 Közönségépítés

A platform/médium és a közönsége közül egyértelműen a

közönség ér többet.

Ha van elég pénzed, akkor könnyedén megvásárolhatsz

bármilyen médiumot (már amelyiket eladják), de a közön-
ség felépítése sok idő.

A lojális olvasótábornak könnyebb értékesíteni, emiatt a

visszatérő látogató többet ér az egyszeri látogatónál, a hírle-
vélfeliratkozó többet ér a visszatérő látogatónál, az egyszeri
vásárló többet ér a hírlevélfeliratkozónál, a visszatérő vásárló
többet ér az egyszeri vásárlónál és így tovább.

A bloggal közönséget építhetsz a céged köré.

Értéknövelés

A blog a céged tulajdona lesz, és növeli a cég értékét. Egy 1000 cikk
feletti céges blog kialakult olvasótáborral és jó keresőpozíciókkal sok-
kal értékesebb, mint egy céges autó.

És a tartalmakat újra és újra felhasználhatod (például kiadhatod e-book-

ban), a kialakult olvasótáborodnak pedig könnyebben értékesítheted a
szolgáltatásaidat (mert ismernek téged és megbíznak benned).

18
 Ügyfélszolgálat

Adott egy nagyon gyakori ügyfélpanasz vagy egy gyakori kérdés. Ezekről
is írhatsz blogbejegyzéseket, és ha jó a terjesztésed is, illetve az oldaladon
gyorsan megtalálható a keresett bejegyzés, akkor tehermentesítheted az
ügyfélszolgálatodat.

Persze így is érkeznek majd panaszok és kérdések, csak sokkal kevesebb.

Leadgenerálás

John Lennon híres mondása, hogy

„leülök és írok magamnak egy medencét”.

A blogbejegyzés megfelelően tág műfaj, szinte mindent kibír: ha van egy

új akciód, letölthető e-könyved, tréninged vagy bármilyen kampányod,
akkor írj róla egy bejegyzést, és lásd, ahogy tucatjával jönnek a leadek.

Piackutatás

A piackutatás nagyon drága dolog.

Sokkal gyorsabb és egyszerűbb, ha az üzleti blogodon teszteled, hogy milyen

témákra, milyen kampányokra, milyen hangvételre, milyen előnyökre és mi-
lyen akciókra fogékony a célközönséged.

Bár ez nem számít „klasszikus” piackutatásnak, mégis első kézből kapod a visszajelzése-
ket.

19
 Elégedettebb alkalmazottak

A tartalommarketing előnye az is, hogy a kollégáid látják, hogy a cég tényleg tart vala-
hova.

Mindannyian pénzért dolgozunk, de mégis jobb egy olyan cégnél dolgozni, ahol
van perspektíva és tényleges innováció.

Plusz ha a kollégáid is írnak a blogba, akkor versenyezhetnek (kinek a cikkjei népsze-

rűbbek), illetve azonnali visszajelzéseket kapnak a munkájukról (megosztások, lájkok,
leadek stb.).

A piac véleményvezére

A trendek természetéhez tartozik, hogy vannak trenddiktálók és

trendkövetők.
A trendkövetés passzív: látod, hogy mi zajlik, és alkalmazkodsz (vagy
nem, és lemaradsz).

Viszont a trendeket alakíthatod is, mert nem egy világtól elzárt la-
borokban kotyvasztják az új marketinges trendeket, hanem hozzád
hasonló emberek véleményezik a folyamatosan fejlődő szakmát.

Nagyon sok minden nem tetszik a szakmámban, ezeket pedig megírom.

20
 Biztosan észrevetted, hogy próbáljuk feljebb tolni a piac minőségi elvá-
rásait: elmondjuk neked, hogy milyen magas minőséget várj el egy szö-
vegírótól (pl. kérj tőle képeket a cikkhez, követeld meg a titoktartást, kérj
garanciát, kérj referenciákat, kérj eredményeket, hogyan válassz szöveg-
írót).

A te szakterületed is tele van olyan folyamatokkal, amelyekről megvan a véleményed. Írd

is meg!

Minden piacnak szüksége van a szakértők véleményére, erre pedig a blog tökéletes
felület.

És gondolj bele, hogy mennyit ér neked az, hogy ténylegesen alakíthatod a piacod
trendjeit. Ha elég jó blogot írsz (és sokan követik), akkor a hatásod is nagy lesz, és a pia-
cot arra terelheted, amerre szeretnéd.

Hitelességépítés

A mai marketing akkor sikeres, ha hitelesség-központú, mert a legnagyobb állítás

sem ér semmit, ha a piac nem hiszi azt el neked.

És a mai hiperkommunikált világunkban bárki állíthat magáról (a cégéről,

a szolgáltatásáról) bármit. Bárki marketingesnek mondhatja magát, bárki
webdizájner lehet. Ha nem teszel semmit, akkor felhígul a szakmád.

Viszont egy blogban megmutathatod azt, hogy tényleg értesz a szakterü-

letedhez, és hitelt adhatsz a marketingkommunikációd állításainak.

Nézd meg ezt a kiadványt: látod, hogy hogyan írunk és hogyan magyarázunk el komp-
lexebb trendeket. Látod, hogy miket olvasunk a szakmából és naprakészek vagyunk.
Tehát építjük a hitelességünket, és könnyebben hiszed el nekünk, hogy jó szövegírók
vagyunk.

Ugyanígy írj sok edukatív cikket és publikálj esettanulmányokat. Ne csak mondd, hogy
értesz hozzá, hanem mutasd meg.

21
  8 részes stratégia a sikeres céges blogodhoz

A céges blog a legköltséghatékonyabb marketingeszközeid egyike lehet, ha jól csinálod.

És sokan csinálják jól: 2013-ban a blogoló cégek 43%-a szerzett ügyfeleket a blogjával.
És mi is folyamatosan szerzünk ügyfeleket épp olyan cikkekkel, mint amit most is olva-
sol.

Hogyan szerezz te is?

Hogyan írj egy tényleg kiváló blogot?

Miért blogolj?

Mert havi 15 (vagy még több) blogbejegyzéssel 5-ször nagyobb for-

galmad lehet, mint blogolás nélkül.

Ha havi 3-5 blogbejegyzésről havi 6-8 blogbejegyzésre bővülsz, ak-

kor átlagosan kétszerannyi leadet generálhatsz. Sőt, ha csak havi
1-2 cikkel indulsz el, már azzal is 70%-kal több érdeklődőt kap a cé-
ged, mintha egyetlen bejegyzést sem írnál.

(A fenti számokat a HubSpot felméréséből vettük, amelyben 7000-nél is több cég adatait
vetették össze. Imádjuk ezt a jelentést, szemezgettünk már az adataiból.)

Emellett a keresőoptimalizáláshoz rengeteg friss tartalomra van szükséged, ezt pedig a

rendszeresen frissített blog megadja.

A blog emberi hangot ad a cégednek, miközben felépíti a szakértői stá-

tuszodat. Ha idővel látogatott, ismert és elismert blogod van, azzal a
saját piacod véleményformáló ereje lehetsz.

A céges blog a tartalommarketinged része, és lesz még egy felületed,

amit ügyfélszerzésre, PR-re és hirdetésre is felhasználhatsz.

Bár céges blognak hívjuk, de nem a cégedről szól (ahogy a céges oldalad sem), hanem
az olvasóidról és az ügyfeleidről.

22
 A sikeres blog 8 lépése

Ha „csak úgy” írsz valamit, az valószínűleg nem lesz kiváló (ha mégis,
akkor fel vagy véve!). Az unalmas tucatblogot pedig senki nem fogja
olvasni.

Az alábbi lépéseket sorvezetőként használhatod, amikor a saját blogo-

dat írod. Vagy ha megkérsz minket, akkor tudni fogod, hogy mennyi
mindenre fogunk figyelni.

1) dizájn és technika

Ma már alapvető, hogy a dizájnod reszponzív legyen, és mobileszközökön is kifogásta-

lanul jelenjen meg. Egyre több és több olvasót veszítesz, ha mobilról élvezhetetlen az
oldalad.

Továbbá a dizájn azt fejezze ki, amit ki akarsz fejezni – a most olvasott oldal dizájnja
viszonylag drága volt, de tudatosan néz ki olcsónak, mert a felmérések szerint erre van
igény.

Egy professzionálisabbnak látszó megjelenéssel azt gondolnád, hogy a szövegírás iszo-

nyatosan drága lehet, ez pedig az oldal konverzióját csökkentené. De épp az a cél, hogy
az ilyen cikkek elolvasása után írj nekem egy e-mailt.

Viszont a legjobb dizájn sem ér semmit, ha használhatatlan.

Minden dizájndöntésnél a használhatóságot és átláthatóságot

helyezd az esztétikum elé.

Az ideális oldalad később bővíthető és alapértelmezetten kereső-

barát felépítésű. Ehhez ajánljuk a WordPresst, mert kiváló és bővít-
hető tartalomkezelő rendszer. Ez az oldal is WordPressen fut.

23
2) tervezés és stratégia

Miről fogsz írni? Nem az számít, hogy te miről szeretnél, hanem az, hogy az ügyfeleid
milyen témákra keresnek rá, mire kíváncsiak.

Gyűjts több tucat témát, nekem az vált be, ha rengeteg felírt témából
kiválasztom azt az egyet, amit megírok.

Kiknek írsz? Tudj meg minél többet az ideális olvasódról, és neki írd a cikket. Több ideá-
lis olvasód is lehet.

Milyen gyakran fogsz írni? Tervezd bele az idődbe, hogy mondjuk heti 3 cikk kimegy.

Ki fogja megírni? Ki publikálja? Ki terjeszti? Ezeket se menet közben találd ki, hanem
indulás előtt.

Hogy illeszkedik a marketingstratégiádba? Kulcsfontosságú, mert ha nem tudod, hogy

milyen céljaid vannak a bloggal, akkor nem tudod, hogy elértél-e bármit is. Ne azért
legyen céges blogod, mert a szövegíró (én) azt mondta, hogy az jó, hanem azért, mert
pl. az online láthatóságodat növelnéd, edukatív anyagokkal megtanítanád vásárolni a
célpiacodat és így tovább.

Használj publikációs naptárat, hogy könnyebben tervezz előre.

24
3) írás

Nem tudom neked egy bejegyzéssel megtanítani azt, hogy hogyan írj jól.

Akkor fogsz jól írni, ha szakmai anyagok olvasása mellett beleraksz több ezer óra
gyakorlatot, és írsz, írsz, írsz, amíg kiválóan megy.

Mi sem szövegírónak születtünk, bár úgy néz ki, hogy tehetsé-

günk van hozzá.

Nem fogom szépíteni: aki azt mondja neked, hogy egy gyor-
stalpalón megtanít téged szöveget írni, az egyszerűen hazudik
neked.

Teniszezni sem fogsz megtanulni 3 teniszkönyv elolvasása után.

Biliárdozni sem fogsz megtanulni azért, mert megnézel egy
gyorstalpaló videót.

A kiváló blogbejegyzés felépítését elolvashatod itt. Alább pedig általánosabb webszö-

vegírási tippeket kapsz.

Neten más szöveg működik, mint nyomtatva: már-már közhely, hogy interneten átfut-
juk a szöveget. Ezért használj kiemeléseket és alcímeket, a bekezdéseid pedig legyenek
rövidek.

Az ideális kiemelés az, amikor a szöveg átfutással is viszonylag értelmes

(a fő mondanivaló érthető).

Használj kulcsszavakat, de inkább arra, hogy a témát megadják. A kulcsszavak zsúfolá-

sát bünteti a Google, meg olvashatatlanná is teszi a szöveget.

Mindig embereknek írj, mert a Google is azt rangsorolja előrébb,

amely az embereknek tetszik.

25
Legyél eredeti. Ne írd meg a 25. cikket egy témában, mert sen-
kit nem érdekel, ha ugyanazt a sablont olvashatják nálad is,
mint 24 másik helyen. És főleg ne másold át egy másik blog-
ról, mert a duplikált tartalmat olyan súlyosan bünteti a Goog-
le, hogy talán fel sem állsz a büntetésből.

Használj egy jó képet. Jó kép alatt nem a filccel táblára író

öltönyös embert értem, hanem valamit, ami vicces, meghök-
kentő, látványos, egyedi, kreatív, szép vagy felháborító. Kérd a
szövegíródtól, hogy adjon a cikkhez jogtiszta, eredeti képet.
Mi sem véletlenül fizettünk elő egy képadatbázisra.

Újságírói minőségben írj. Jó tipp, ugye? Mondtam már, hogy egy bejegyzésben nem
tudom átadni neked a rutint.

Gyakorold sokat vagy szervezd ki nekünk a szövegírást.

Emberi legyen a hangod. Emberek emberekkel kommunikálnak,

nem cégekkel. A legjobb az „én beszélek veled” közvetlenség. Még
a B2B kommunikációban is két cégvezető ül le tárgyalni, nem két
elvont jogi személy.

Legyen egy saját stílusod. Ezt nem kell feltalálnod, mert a saját stí-
lusod ismérve az, hogy… a sajátod.

Juss el A pontból B pontba. Vess fel egy témát és vezesd ki valahova. Ne „csak úgy” írj
róla, hanem gondold végig, következtess, írd le a véleményed, tehát tartson valahova a
szöveg, legyen érdemes elolvasni. Gondolj arra, hogy az olvasóid értékes időt szánnak a
bejegyzésedre, amennyiben végigolvassák – és óriási arculcsapás, ha a bejegyzés elol-
vasása után nem kaptak semmi pluszt. Ők nem lesznek visszatérő olvasók.

Ne féld leírni a véleményedet, hiszen pont arra vagyok kíváncsi.

Tudd, hogy kinek írsz. Ha laikusoknak, akkor az erősen szakmai tartalmaidat úgy mu-
tasd be, hogy megértse az is, aki tegnap hallott rólad és a szakmádról először. Ők lesz-
nek a vevőid, nem a munkatársaid.

Ne egyflekkes izzadványokat írj. Az 1500 karakter nagyon kevés bármi eredeti és érde-
kes gondolatnak, plusz egyre-másra azt támasztják alá a kutatások, hogy az 1000 (sőt,

26
néha 2000) szó feletti cikkek rangsorolnak a legjobban. Ez a cikk a WordPress szerint
1410 szavas, több okból is: utálom a felszínességet, grafomán vagyok, sok értéket sze-
retnék adni, jól működik, valamint mindenki rövidebbet ír, tehát a hosszú cikk pozicio-
nál.

4) headline

Először is LEGYEN címe (sokan nem adnak).

Másodszor ezt sem tudom itt megtanítani, mert jó főcímet írni még
sok-sok gyakorlással is nagyon nehéz.

Jó kiindulópont, ha elkezded gyűjteni a címeket mondjuk indexről,

valamint nézed, hogy a facebookos hírfolyamodban mikre kattintottál
rá. Ha rákattintottál valamire, akkor az egy jó cím, és annak mintájára
írhatsz te is egyet.

Ez a cikk is segíthet.

5) terjesztés

Nagyon sokan kihagyják: publikálják a cikkeiket, és hátradőlnek.

Pedig a sikeres bloghoz terjeszteni is kell. Terjeszd a közösségi médiában (akár meghir-
detve is), hirdesd meg, publikáld minden felületedre, tedd rá a névjegykártyádra, hírle-
vélben küldd ki és legyél rá büszke.

Ha megírom a Pulitzer-díjra érdemes csodacikkemet,

majd bezárom a fiókom mélyére, akkor hiába várom az elismerést.

6) interakció

Bátorítsd az interakciót (lájkok, megosztások, hozzászólások), és ha valaki hozzászólt,

akkor mindig írj neki választ. Mutasd az olvasóidnak azt, hogy figyelsz rájuk és fontos a
hozzászólásuk.

A jó blog párbeszéd, amit te indítasz, de az olvasód folytatja.

27
7) elemzés

Nem lesz minden blogbejegyzésed jó és megosztásmágnes, mert még profi szövegírók

sem tudnak 100-ból 100 sikeres cikket írni.

Jól van megírva, jónak tűnik a témaválasztás, jól tagoltad, jó címeket adtál. És az
egyik cikk mégis sokkal olvasottabb, mint a másik.

Idővel több tucatnyi blogbejegyzésedből tudod kiszűrni a legjobb témákat.

A statisztikákból kiolvashatod a legjobb hangvétel, legjobb hosszúságot. Lá-
tod, hogy melyiket osztották meg többen, melyik címre kattintottak többen,
melyik pozicionált jobban a keresőben.

Ezek szerint finomhangolhatod a későbbi bejegyzéseidet.

Nem az számít, hogy az aktuális marketingguru mit mond, vagy épp mi a trend. Az szá-
mít, hogy az Analyticsed mit mutat.

8) rendszeresség

A kulcs az, hogy ha beálltál heti 3 cikkre, akkor heti 3 cikket írj – ha törik, ha szakad.

Ha a látogatottságod épp stagnál, az nem jelenti azt,

hogy nem tudod elveszíteni a már meglévő látogatóidat.

A rendszerességgel megtanítod a látogatóidat, hogy rendszeresen térjenek vissza, mert

rendszeresen új tartalmakat találnak nálad.

Összegezve

A sikeres céges blog „titka” ennyi: jó témaválasztás,

jó blogbejegyzések és jó terjesztés.

28
 A kiváló blogbejegyzés 7 eleme

Mikor írtál utoljára olyan blogbejegyzést, ami eladott valamit?

Mikor írtál valami olyat, amit több szakmai oldal átvett és megdicsért?

Ami elterjedt a közösségi médiában?

Ami annyira jó volt, hogy az ügyfeleid csak azért írtak egy e-mailt,
hogy megdicsérjék?

Ebben a cikkben átvesszük azt a 7 elemet, amit minden kiváló blogbejegyzés tartalmaz.

1. Értsd meg azt, akinek írsz!

Minden blogbejegyzésednek van egy célja: ügyféledukáció, listaépítés, eladásösztönzés

vagy bármi egyéb, és ennek megfelelően választod ki a bejegyzés témáját.

A téma pedig meghatározza azt is, hogy a célcsoportodból melyik szegmenst érde-
kelheti. Például legyen most egy hírlevélküldő szoftvered, és új vásárlókat szeretnél:
ilyenkor arról írj, hogy az e-mail marketing miért akkora lehetőség, amekkora. Vagy épp
arról, hogy hogyan könnyíti meg a mindennapi kapcsolattartást egy hírlevélküldő.

De a már meglévő előfizetőidet az fogja érdekelni, hogy milyen új funkciókat fej-

lesztettetek ki, illetve hogyan használhatja még hatékonyabban a rendszert.

És a legfontosabb most jön: tudnod kell, hogy az adott szegmens mennyit tud a témá-
ról, amiről írni fogsz. Ha a célpiacod nem hallott még soha az e-mail marketingről, ak-
kor könnyen túl szakmai lehetsz, ha az A/B tesztelésről írsz. De ha már használtak egy-
két hírlevélküldőt, akkor meg nem fogják elolvasni a „bevezető az e-mail marketingbe”
kezdetű szövegeidet.

Tudd, hogy honnan kell felvenned a fonalat.

29
 2. Írj egy kifogástalan headline-t!

A blogbejegyzésed első benyomását a főcím adja.

És ha rossz, akkor az utolsót is. Ha 10-ből 10 ember nem kattint a

cikkedre, akkor a jól megírt cikked helyén lehetne akár egy fehér
kép is. Nem számít, mert senki nem látja.

Minél több olvasót kap egy anyagod, annál nagyobb eséllyel lesz
belőle feliratkozás, megosztás, vásárlás vagy bármi egyéb. A head-
line pedig az az eszköz, amivel minél több embert rá tudsz venni
arra, hogy ténylegesen elkezdjék olvasni az anyagodat.

A szöveg nyitásán ugyanis egy kampány átütő sikere vagy csúfos bukása múlik. Ismert,
hogy Gary Halbert egyik hirdetésén 475%-os eladásnövekedést ért el pusztán azzal,
hogy lecserélte a főcímet. Ted Nicholas is címet változtatott egy anyagon, és az új cím
1800%-kal jobban konvertált.

David Ogilvy híres Rolls-Royce hirdetésének címét talán ismered:

„Ebben az új Rolls-Royce-ban 60 mérföld per órás sebességnél

a leghangosabb zaj az elektromos órából jön.”

Ez a 104. cím. Ha a 20. címötlet megírása után leállt volna, akkor ez a hirdetés nem lett
volna ennyire sikeres.

3. Írj egy „letehetetlen” első bekezdést!

Szövegírói legendák szólnak arról, hogy egyik-másik szövegíró

hány napot és hetet tölt el azzal, hogy a headline-t és az első be-
kezdést megírja újra… és újra… és újra.

Egyik szövegíró ugyanannyi ideig írja a headline-t, mint az egész

anyagot.

Másik pedig az első 50 szó megírásával eltölt egy hetet.

30
 Képzeld el a blogbejegyzés olvasását úgy, mint a csúszdázást. Az olvasód a csúsz-
da tetején ácsorog, és azon gondolkozik, hogy lecsússzon-e. A headline és az első
bekezdés az az apró kis mozdulat, ami finoman elindítja őt.

Ha sablonnal nyitsz, akkor nem fogják elolvasni, mert már elolvasták. A sablon azt üze-
ni, hogy nem mondasz újat, váratlant vagy épp hasznosat.
De nézd meg ezt az első bekezdést:

Szeretnéd a cégedet az Index-címlapra vinni?

Megmutatom, hogyan érheted ezt el fillérekből.

Ez azonnali előnyt kommunikál, és természetes, hogy el akarod olvasni a teljes cikket.

Ha nem előnyt kommunikálsz, akkor is idézz egy meglepő statisztikát, tegyél fel egy
ügyes költői kérdést, kezdj el egy történetet, finoman provokálj vagy épp egy „mindenki
tudja, hogy” állítást cáfolj meg.

A cím és az első 50 szó alapján fogom eldönteni, hogy tudsz-e nekem újat,
érdekeset, meglepőt vagy hasznosat mondani az adott cikkben.

Ha nem, akkor egy kattintásomba kerül, és máris mást olvasok.

4. Írj erősen!

Mi a különbség az alábbi két mondat között?

Én azt gondolom, hogy valószínűleg a marketing a legjövedelmezőbb

vállalati tevékenységek egyike lehet, amennyiben folyamatosan, jól
meghatározott célok mentén és költséghatékonyan végzed. - Ez volt
az egyik mondat.

A marketing az, ami a „ki tudom fizetni a rezsit” jövedelmedet „ezt a

motort kérem” jövedelemmé teszi. - Ez meg a másik.

Nem akarom tollba mondani a gondolataidat, de valószínűleg a második mondatot

erősebbnek tartod te is. Ennek oka egyszerű: az első mondatot bármilyen vállalati bro-
súrában megtalálhatnád, mert kilúgozott, semleges, tényszerű és felháborítóan polkor-
rekt („én azt gondolom, hogy valószínűleg talán esetleg”).

31
A második mondat már az idézőjelek miatt is szokatlanabb, és van benne egy kis érze-
lem:
hát nem azért csináljuk ezt az egészet,
hogy vásárolhassunk például egy motort?

Még a legrosszabb mondatokban is van valami állításocska.

A jó mondatokban viszont az állításon felül van még:

• érzelem
• logika
• állásfoglalás
• ígéret
• kép vagy metafora
• közvetlenség

(Nem feltétlenül fér bele az összes egy mondatba, de azért egyet-kettőt megtalálsz egy
jó mondatban.)

A jó mondat az, amiben stílus van. Olyan stílus, amit valahogy sikerült átverni a brand
guideline-on, és nem tették tönkre corporate bullshittel. Mondat, amiben van élet.

Ehhez viszont bátorság kell. Amint állítasz valamit, lesz ember, akinek
nem tetszik (mert máshogy gondolja). Amint ígérsz valamit, lesz ember,
akinek ez nem kell. Amint érzelmet váltasz ki, lesz olyan, aki ettől meg-
ijed.

A bátorság kifizetődő: a jó mondatokat akár évtizedekig idézgetik,

míg a rossz „vállalati” mondatokat azonnal elfelejtik.

Itt van például egy jó mondat David Ogilvytől, amin a reklámszakma egy része tulaj-
donképpen a mai napig megsértődhetne:

„Ha nem ad el, akkor nem kreatív.”

(Szánalmasnak tartom, amikor egy olyan hirdetés nyer ilyen-olyan díjakat és szakmai
elismeréseket, amely eladásokat ugyan nem hozott, de állítólag kreatív volt. Próbáld
meg ezt a pofátlanságot mondjuk pizzafutárként eladni: „igaz, hogy 3 óráig tartott az
amúgy 20 perces kiszállítás, de roppant kreatív útvonalat választottam!”)

És ilyen jó mondatokból rakj minél többet a bejegyzéseidbe.

32
 5. Írj a webre!

Interneten pl. nem működnek a végeláthatatlanul hosszú be-

kezdések. Emellé alcímekkel, kiemelésekkel, listákkal és hasonló
tördelési megoldásokkal minél olvashatóbbá kell tenned a blog-
bejegyzésedet ahhoz, hogy el is olvassák.

Az internet egy felgyorsult médium, ahol mindenki kapkod,

mindenki csak átfutja az anyagokat. Szerkeszd a cikkedet úgy,
hogy ha valaki csak az alcímeket olvassa el, nagyjából akkor is
megértse a lényeget.

Hasonlóan fontos minden bejegyzésbe egy vagy több kiváló képet rakni. A megosztás-
nál is figyelemfelkeltő, illetve olvasás közben is megtartja a figyelmet. Nálunk ritkán van
kép, mert ezeket a cikkeket a rendes munkánkon felül, általában hajnali 1 körül írjuk, és
már lusták vagyunk. (Meg így is elolvasod, mert ilyen minőségű szakmai anyagokból
nincs sok.)

6. Zárd le!

A legrosszabb szövegek „csak úgy” véget érnek. Mintha a cikk írója

megunta volna.

De a jó bejegyzés végén van egy összefoglaló, egy „tudj meg még

többet”, egy „iratkozz fel”. Eleve a cikk célja az volt, hogy egy adott
témában az olvasót elvidd A pontból B pontba, és a lezárás lenne a B
pont.

Hogyan zárd le a cikkedet?

Stílusosan foglald össze, hogy miről írtál. Persze törekedj arra, hogy ne szájbarágás le-
gyen az összefoglaló.

Használj egy call to actiont a célkonverziódnak megfelelően. „Iratkozz fel”, „oszd meg”,
„lájkolj”, „kövess”, „nézz körül a webáruházunkban” vagy bármi más, amit az olvasóval el
szeretnél végeztetni.

33
 Írd le, hogy miről írsz legközelebb.

Irányíts át egy másik, kapcsolódó cikkre. (Apropó, itt van 10 érv a céges blog mellett.)

Szeretni fogja a Google is.

Vagy csak adj egy gondolatébresztő kérdést vagy állítást.

7. Írj!

A legtöbb cég nem ismeri fel azt, hogy milyen hihetetlen

mennyiségű téma gyűlik és gyűlik a mindennapi munka
során. Pedig egy óra alatt 100-200 blogbejegyzésre való
témát össze tudunk gyűjteni, és akkor még nem is ástunk
igazán mélyre.

De a legtöbb cég süket a témákra és nem vezetnek blogot.

Inkább megválaszolják ugyanazokat a kérdéseket újra… és
újra… és újra… mondjuk e-mailben vagy telefonon. Pedig
a kérdésekből lehet írni egy bejegyzést, és egy hasonló be-
jegyzéssel te is csökkenthetsz picit a kollégáid leterheltsé-
gén.

Az értékesítők kénytelenek a sales pitch egészét minden ügyfélnek elmondani. Pedig az

ő munkájuk támogatható olyan anyagokkal, amik a legmeggyőzőbb érveket összefog-
lalják.

És súlyos összegeket költenek AdWordsre és keresőoptimalizálásra, amikor heti 3 cikkel

és havi 25 000 forint körüli PPC-költéssel közel meghétszerezhető a látogatottság.

Ha a te céged nem publikál rendszeresen szakmai cikkeket, akkor

potenciális ügyfeleket veszítetek ebben a percben is, ahogy ezt olvasod

34
 Milyen hosszú az ideális blogbejegyzés?

Láthattuk előre, hogy a hagyományos linképítés bukásával sokan folytatják majd a ten-
denciát, hogy alacsony minőségű, pongyola anyagokkal szerezzenek helyezést, csak
már nem linkleírásnak, hanem PR-cikknek nevezik majd.

De vajon jobb-e az anyag, ha nem 400, hanem 1500 karakteres?

A szakmai hitelességet mi növeli igazán?

Egyre-másra látom, hogy szinte vért izzadva publikálják a szigorú-

an egy újságírói flekk (kb. 1500 karakter) hosszúságú egyenanya-
gokat a szövegírók. Mintha lenne egy minimális elvárás, amelyet
meg kell ugrani: ha nem írok heti két darab, összesen háromezer
karakteres anyagot, akkor elveszítem a hitelességemet. Pedig nin-
csen ilyesmi, sőt szerintem ezek a rövid anyagok nem fogják meg-
hozni azt a sikert, amelyet várunk tőlük.

A hosszabb jobb?

Természetesen nem kilóra mérjük a jó anyagot. Mi is gyakran karakterárral dolgozunk,

de ez csak az elszámolást segíti, nem úgy működik, mint a piacon, hogy kétezeröccá’
karakter, maradhat? Ehelyett meghatározunk egy várható hosszt, amelyet szükség ese-
tén túlírunk, de ez nem kerül plusz pénzbe.

Az anyagoknál az lényeges, hogy teljes, egész cikké váljanak,

amelyet könnyű elolvasni, s ami hasznos is.

35
 Azt viszont könnyű belátni, hogy egy olyan rövid anyag,
amelyben nem lehet kifejteni semmit teljes egészében, egy-
szerűen nem nevezhető minőséginek. Ha csak azért írunk,
hogy legyen valami az oldalunkon vagy a hírlevelünkben,
az igenis meglátszik az anyagon. A legtöbb blogbejegyzés
2000 karakter körüli, ami irányvonalnak rendben is van, de
semmi előnyt nem jelent, ha minden vetélytársunk is ha-
sonló, darabra kiszámolt publikációt rendel valahonnan.

A Google számára írt cikkek is arra a sorsra juthatnak, mint

anno a linképítés: ha olyan méreteket ölt a webspam gyár-
tása, akkor egy algoritmus eltörölheti az egészet.

Törekedjünk inkább arra, hogy a tartalmunkat

a célközönség örömmel olvassa, hasznos legyen neki.

Egy jó natív hirdetésről talán ki sem derül, hogy marketingkommunikáció, a tartalom-

marketing pedig arra tanít, hogy felhasználható, teljes anyagokat készítsünk. A szakmai
blogunk ne csak ízelítésből és önmagunk dicséretéből álljon, mert abból semennyi
szakmai hitelesség sem szűrődik át.

Mit mondanak az elemzések?

A legcélravezetőbb, ha megnézzük, mint mondanak a SEO-kutatások az ideális tarta-

lomhosszról. A felvetésünk az, hogy egy cég oldalán szakmai anyagokat jelenítenénk
meg, amelyeket szeretnek az olvasók. Ezt megteheti akár egy duguláselhárító szakem-
ber is, mikor tippeket ad otthoni megoldásokra vagy elmondja, hogyan választhatunk jó
szakembert.

A lényeg, hogy a tartalom teljes és értékes.

36
 A 7500 karakter fölötti anyagok gyakrabban kerülnek az első két találati pozícióba.

A serpIQ egy kutatásában elemezték több kulcsszónál az

első tíz organikus találat tartalmának hosszát. Azt vették
észre, hogy az első és második helyezett URL-en jellem-
zően 2400 szónál hosszabb anyagok kapnak helyet, míg
a többinél fokozatosan esik a föllelhető tartalom hossza. A
tizedik helyezettnél már 400 szónál is kevesebb tartalom
van. Angolszász nyelvterületű kutatás lévén a célnyelv an-
gol volt, melyben egy szó átlagos hossza 5–5,5 karakter (a
magyarban 7). Mi jellemzően 5,1-gyel számolunk, így a top
pozíciókban 12 000 karaktert is meghaladó anyagmennyi-
ség található.

A több nem feltétlenül jobb, de a robot több anyagból sokszor

jobban meg tudja határozni, hogy miről szól pontosan az anyag.

Ezen felül a hosszabb anyag hosszabb oldalon tartózkodást eredményez, nő a dwell

time, amely szintén fontos rangsorolási tényező.

Ha a kereső látja, hogy az oldalon maradunk, mert érdekel a cikk,

az bizonyítja a keresőszóval való erős relevanciánkat.

A kutatás érdekessége még, hogy kiderült belőle: a régebbi oldalakon hosszabbak a

tartalmak. Az egy évnél fiatalabb doméneket 1800 szó, míg a tízévesnél is idősebbeken
átlagosan közel 2800 szó kapott helyet. A teljes elemzés itt elolvasható, a konklúzió
szerint az ideális tartalomhossz kb. 1500 szó (mintegy 7500 karakter).

37
 Álláspontom szerint nem változott sok a kutatás elkészítése óta, és valóban jobb
eredményeket hoznak a megszokott, rövidke blogcikkeknél tartalmasabb anyagok.

Ez nem azt jelenti, hogy nincsen létjogosultsága az akár csak pár száz karakteres rövid
beszámolóknak, de összességében a szakmai anyagoknál a szövegmennyiség is a mi-
nőség egyik pontja lehet. Nem kell oldalakat teleírni, de számít, hogy egy adott témáról
csak fél oldalt tudunk írni vagy a szakmai publikációnk kétoldalas. Nemcsak a látogatók,
de a Google is levonja ebből a megfelelő következtetéseket.

A hosszabb cikkeket is elolvassák

A leggyakoribb ellenvetés, hogy az emberek már nem szeretnek olvasni,

a hosszú cikkek így értelmetlenek.

Ez egy vélelem, gyakorlatilag egy mítosz, amelyet még senki sem tudott
bebizonyítani. Az nem releváns a webes tartalomfogyasztás kérdésköré-
ben, hogy mennyi könyv fogy a polcokról. Ha egy anyag dinamikája az
online olvasási szokásoknak megfelelő, valamint nem unalmas, akkor vé-
gig fogják olvasni. Te is eljutottál valahogy eddig, pedig ez nem egy rövid
cikk.

Lehet, hogy itt-ott átugrottál néhány mondatot,

de épp most is kommunikálok veled.

Amikor problématudata van egy felhasználónak, akkor igen-

is végigolvassa a szakmai anyagokat. Tanulni szeretne vagy csak
szórakozni, információt szerezni. Egy tévéket árusító webáruház
megengedhet hosszabb teszteket egyes termékeiről, mert az ol-
vasó nagyon is kíváncsi a vásárlás előtt a legkisebb részletekre is,
de ugyanígy egy marketinges is nyugodtan írhat részletesebben,
mivel a célközönsége vélhetően kíváncsi a részeredményeire, az
esettanulmányaira is, nem csupán egy sommás, alá nem támasz-
tott véleményt keres.

A hosszabb anyagok pedig azért is jók, mert több linket kapnak.

Ez már önmagában is javítja weblapunk helyezését, és ez sem csak egy lég-

ből kapott elképzelés, hanem statisztikai eredmény. A SEOmoz elemezte az
írásai (500 blogposzt) backlinkjeit, és azt találták, hogy a hosszabb anyagokat
többen linkelték, több hivatkozást kaptak.

38
Az eredmény pedig nagyon is szignifikáns különbségeket mutatott: minél több szóból
állt a cikk, annál több linket kapott.

A legtöbb, nyolcszáznál is több külső hivatkozást a leghosszabb,

35 000 szónál (178 ezer karakternél!) hosszabb anyaguk kapta.

Minél hosszabb egy anyag, annál több külső linket kap, tehát javul a keresőbeli helyezé-
se is (a képen balról jobbra csökken az egyes posztok hossza, a sárga sáv a kapott külső
hivatkozások számát jelzi).

A QuickSprout azt elemezte, hogy blogbejegyzéseik hogyan szerepel-

tek a közösségi médiában. Megfigyelték, hogy a 327 blogbejegyzésük
alapján egyértelműen kimutatható: a hosszabb írásokat többen osztot-
ták meg a social media felületeken. Az 1500 szó alatti cikkek jellemzően
174,6 Twitter- és 59,3 Facebook-megosztást kaptak. Az 1500 szónál (kb.
7500 karakternél) hosszabb anyagokat átlagosan Twitteren 293,5-ször,
Facebookon 72,7-szer osztották meg, tehát jelentősen többször.

Látszik tehát, hogy a felhasználók is szakmailag hitelesebbnek, megosztásra és hivatko-

zásra méltóbbnak tartják a hosszabb szakmai publikációkat.

Ha pedig a felhasználók jobban szeretik, akkor bizony a Google is jobban fogja!

39
 Több oldalon töltött időt és több külső hivatkozást, valamint több
közösségi médiás megosztást kapnak a hosszabb anyagok.

Ezen felül megfigyelhető még egy trend: a keresést folytató felhasználók egyre több
szót írnak a keresőmezőbe. Korábban jellemzően két-három szavas keresőkifejezéseket
használtak, idén pedig már négy-öt, néha nyolc szóból állnak a keresések.

Minél hosszabb az anyagunk, annál nagyobb eséllyel találnak egyezést az összetett

keresőkifejezésekkel, és így long tail találatokban is jobb helyezéseket érhetünk el,
tehát több látogatóhoz jutunk el velük.

A hosszabb anyag jobban is konvertál

Ráadásul más elemzések azt bizonyítják, hogy a hosszabb anyagok

magasabb konverziós eredményt érnek el. A Crazy Egg elemzése sze-
rint A/B splitnél a hosszabb anyag 30%-kal jobb eredményt hozott.
A Marketing Experimentsesettanulmánya alapján pedig a hosszabb
anyag 40,54%-kal (!) magasabb konverziót ért el. Kizárólag AdWor-
ds-kampányt futtattak, és elemezték a két oldal teljesítményét:

a rövid szöveg 66%-os negatív ROI-t ért el, a hosszabb +50%-os ROI-val működött.

Összefoglalásképp tehát kijelenthetjük, hogy alapvetően a hosszabb anyag jobban mű-

ködik a rövidnél, de természetesen csak akkor, ha az anyag valóban minőségi. Azzal a
nézettel azonban szakítani kell, hogy elég átverni a keresőt és persze a látogatót a mini-
mum hosszúságú, maximum 2000 karakteres kis anyagokkal.

Nem kell félni a fontos témákban akár kétoldalas vagy hosszabb anyagokat publikálni,
mert a fenti eredmények kétséget kizáróan mutatják meg, hogy minden szempontból
jobban működnek.

Ha pedig azt látod, hogy egy szakmai blogger csak nyúlfarknyi szövegeket publikál, ak-
kor tudhatja, hogy olcsó szövegíróval dolgozik, nem szán sem időt, sem professzionális
szakembereket a kommunikációjára.

40
 Az már csak döntés kérdése, hogy ilyenben megbízunk-e.

Ez a cikk 1260 szó és 9295 karakter hosszúságú. Egy ilyen cikket mi nettó 6500 forintért
megírunk neked.

Csomagajánlatok

Miniblog Optiblog Maxiblog

cikkek havonta* 4 8 20
jogtiszta kép
keresőoptimalizált
felépítés
konkurenciakövetés -

tartalomfeltöltés - -

Facebook - -

havidíj 15 000 ft 25 000 ft 100 000 ft

KÉREM KÉREM KÉREM

*Ha egy évre kéred valamelyik csomagot, akkor 10% kedvezményt kapsz a havidíjból!

Sipos Zoltán
marketingszöveg-író

zoltan@marketingszoveg.com
http://fb.com/marketingszoveg
41