Caesar egyeduralmi kísérlete

Társadalmi válságjelenségek:

 A Kr. e. 2-1. században a hódítások jelentősen átalakították a római társadalom szerkezetét.

 A senatori rend vagyonát a nagybirtokok (latifundium) alkották: a föld elméletileg állami tulajdonban volt, ebből
bérelhetett minden római polgár.
 A nagybirtokosok a folyamatos háborúk miatt olcsón jutottak rabszolgákhoz, így olcsóbban is termeltek és kiszorították
a piacról a kisbirtokosokat, megszerezve azok bérleményét is. Közülük kerültek ki a vezető tisztségviselők is.
 A lovagrend (a hadseregben lovas szolgálatot tejesítettek) tagjai voltak a nagy műhelyek, hajók tulajdonosai, akik
pénzkölcsönzéssel vagy adóbérlettel is foglalkoztak. Mivel üzleti kapcsolatban álltak az állammal nem viseltek
tisztséget. (fegyvereket gyártottak, gabonát szállítottak Rómába, beszedték a provinciák adóit)
 A társadalom zömét alkotó kisbirtokos parasztság létszáma csökkent, hiszen nem voltak versenyképesek a
nagybirtokokkal, ráadásul a folyamatos háborúkban katonáskodniuk is kellett (Rómában minden vagyonos polgárnak
szolgálnia kellett a légióban). A földjüket vesztett parasztok Rómába költöztek, és az állam látta el őket ingyen
gabonával, mivel szavazójoguk volt. Ők az antik proletárok.
 Itáliában egyre több lett a rabszolga, a nagybirtokokon, a műhelyekben, a bányákban és a hajókon is egye inkább ők
dolgoztak.
 A társadalom átalakulása súlyos konfliktusokkal járt:
 a lovagrend politikai hatalmat követelt magának
 az antik proletáriátus rokonszenvének és szavazatának megnyerése fontos tényezővé vált a politikai
küzdelmekben, mivel a hadkötelesek száma folyamatosan csökkent a földbirtokos parasztok elszegényedése
miatt, (elveszítették földjeiket ezért nem voltak kötelesek hadba vonulni→nincs hadsereg→nem lehet
hódítani)
 Marius (hadsereg reform) létrehozta a proletárokból álló, zsoldoshadsereget. A hadvezérhez hű sereg a
politikai küzdelmek eszközévé vált.Előnye volt, hogy bármikor bevethető volt és megszűnt a városokban a
lézengő ploretártömeg. Viszont nőtt az egyeduralom kialakulásának veszélye amiért nőtt a hadvezérek
jeletősége. A katonák az új rend szerint 16 évig szolgáltak, felszerelést, zsoldot és ellátást kaptak. A leszerelő
katonák/veteránok földhöz juthattak.
 Tiberius Gracchus Kr. e. 133-ban földhöz akarta juttatni a parasztokat. Licinius-féle földtörvény: korlátozta a
közföldekből bérelhető földterület nagyságát. Célja a földosztás és a senatori rend korlátozása volt. A földet a
nagybirtokokból kívánta kivonni. Terve azonban a senatori rend ellenállásán megbukott.
 Bátyja halálát követően Caius Gracchus Kr. e. 123-ban a földnélküliek egy részét a Karthago területén
kialakított Africa provinciában kívánta letelepíteni. Caius elképzelése nem valósult meg és végül öngyilkos lett.

Politikai válságjelenségek:

 Rómában a köztársaság idején két népgyűlés működött egymás mellett.

 A vagyoni alapon szervezett népgyűlésen választották a fontosabb tisztségviselőket.
 A területi alapon szervezett népgyűlés hozta a törvényeket.
 A tisztségviselőket mindig csak egy évre és legalább párosával választották, hogy elkerüljék az egyeduralmat. Fizetést
nem kaptak.
 A köztársasági intézményrendszer ugyanakkor már nem volt megfelelő: az évenként váltakozó hivatalnokok nem tudták
igazgatni a birodalommá váló Rómát.
 A zsoldoshadsereg veszélyeztette a köztársasági berendezkedést.
 A politikai küzdelmek mindeközben véres polgárháborúhoz vezettek. (Sullát -politikus- leakarják mondatni, de seregével
Róma ellen vonul, korlátlan időre diktátorrá választották, leszámolt a néppárt híveivel, testőrséget hozott létre, a
senatus létszámát 300-ról 600-ra emelte, de i.e.79-ben lemondott minden hivataláról és meghalt).

Caesar diktatúrája:

 Sulla halálát követően a senatus bizalmatlan volt minden hadvezérrel szemben, így Pompeiusszal és Crassusszal
szemben is.
 Döntő verséget mértek Spartacus rabszolgafelkelésére, befolyásuk ezáltal nőtt, a köztársaség helyzetét gyöngítve.
Pompeiust lemondatják.
 Elbocsátott veteránjainak nem adnak földet. Válaszul kapcsolatot keres a senátus ellenségeivel. -› Ezt a helyzetet
használta ki a néppárti Caesár.
 Előkelő patrícius nemzetségből származott, de a néppárti politikusokhoz kötődött: apja Marius sógora volt. Felesége egy
néppárti politikus lánya.
 Kr. e. 60-ban titokban tartott szövetséget kötött Crassusszal és Pomoeiusszel. -› Megalakult a triumvirátus (három
férfiú szövetsége) a rend helyreállítása érdekében. Lényege, hogy támogatják egymást a vezető tisztségek
elnyerésében.
Segítségükkel Caesar előszőr consul lett 59-ben, majd Gallia provnicia helytartója, ahol jelentős területeket hódított
meg (több hadjáratban hódította meg a még szabad gall törzseket és kitolta a birodalom határát egészen a mai La
Manche-ig), és létrehozta a személyéhez hű hadseregét.
 Eközben Crassusz keletre Syriába, Pompeiusz pedig nyugatra, Hyspániiolába ment erőt gyűjteni.(helytartónak)
 A triumvirek közül Crassus esett el előszőr egy hadjáratban. Pompeiusz Caesar növekvő ereje láttán a senatus oldalára
áll. A senatus Rómába hívta Caesárt Kr. e. 49-ben, hogy elszakítsák hadseregétől (mivel Rómában csak a prétoriánus
gárda állomásozhat). Caesár hadseregével átlépte az Itália határát jelentő Rubicont. A kocka el van vetve!
Megkezdődött a polgárháború.
Caesar sorra győzte le Pompeiusz légióit, majd a Görögországi Pharszalosznál Kr.e. 48-ban döntő verséget mért egykori
szövetségesére.
Pompeiusz elmenekült Egyiptomba, de rövididőn belül meggyilkolták.
 A senatus örökös diktátorrá választotta Caesárt, aki nem volt tekintettel a köztársasági hagyományokra, törvénytelenül
halmozta és korlátlan ideig viselte tisztségét.
 Diktátor mellett főpap és néptribunus is lett, az összes fontosabb címet egymaga viselte.
 Meghódította Egyiptomot, így az provincia. Ott 7. Kleopátra uralkodott, akitől egy gyermeke is született -›
Caesarion.
 A belső elégedetlenkedés mérséklésére reformokat hajtott végre.
 Elsősorban letelepítette veteránjait, csökkentve a plebs számát és földet osztott a nincsteleneknek, a
proletároknak.
 Értékálló aranypénzt veretett, néhány régi provinciának római polgárjogot adott.
 Csökkenteni kívánta a senatus tekintélyét, így a testület létszámát 900 főre emelte, de előtte tisztogatást tart,
ahova provincia beli előkelőket is meghívott.
 Megreformálta a naptárat, vallási jelleggel is bírt. Csillagászok segítségével összhangba hozta a naptár és az
évszakok rendjét és bevezette a négyévenkénti szökőévet. A júliust róla nevezték el.
 Bár intézkedései népszerűvé tették a nép (plebs) és a lovagrend körében, de uralma azonban nem bizonyult tartósnak.
(A köztársasági hagyományokra nem volt tekintettel). -› Ellenfelei egy köztársasági összeesküvés során Brutus (nevelt
fia) és Cassius vezetésével Kr.e. 44 március 15-én meggyilkolták.