Vállalat fogalma, gazdasági szerepe,

vállalatelméletek, vállalati életciklusok

Vállalati gazdaságtan
1. Előadás

Dr. Tamándl László

1
 Alapfogalmak

• Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti

kerete

• Szervezet: olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvésen

keresztül valósul meg.

• Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja a

fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett.

• Alapvető cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét

kifejező cél.

2 Dr. Tamándl László

 Vállalat

• Gazdasági, vállalkozási képződmény, amely célokat követ, ill. valósít meg

• Termelési/szolgáltatási tevékenységek színtere, melyek fogyasztói
igények kielégítését célozzák
• Erőforrásokat használ fel
• Szervezeti keret a gazdasági tevékenységhez
• Belső struktúrája munkamegosztás alapján alakul ki
• Emberek munkahelye
• Jogi képződmény/választott státus
• Gazdasági erőt képvisel
• Kapcsolatot tart külső érintettekkel/stakeholderek
• Felelőssége van a vállalaton kívüli körülmények alakításában
• Hozzájárul a közfinanszírozáshoz

3 Dr. Tamándl László

 Vállalat, másként

1.
• gazdasági rendszer, melyben gazdasági tevékenység folyik
• jellemzi a kettős cél: eredményes működés és hosszú távú fennmaradás, ami
növekedéssel valósítható meg
• input → transzformáció → output
• gazdasági hatékonyság (output > input)

2.
a természeti erőforrások, a termelőeszközök és az azokhoz tulajdonosi, vagy
munkavállalói érdekeltség alapján kapcsolódó emberek szervesen integrált egészet
alkotnak

3.
• emberek által alkotott szervezet;
• az emberek közötti kapcsolat kialakítás alapja a munkamegosztás;
• eredményes működéséhez kell a vezetés

4 Dr. Tamándl László

 Üzleti vállalkozás, vállalkozó

Üzleti vállalkozás jellemzői

• Tevékenység
• Profit/nyereség/eredmény realizálását célozza.
• A kitűzött célok megvalósítására nagyfokú szabadság,
autonómia jellemzi
• A tevékenység bizonytalansági tényezők fennállása (kockázat)
mellett folyik.

A vállalkozó
személyiség, aki egy vállalkozást felelőssége tudatában alapít,
irányít, miközben személyes kockázatot vállal.
Kockázata:
- pénzügyi, mert tőkét előlegez
- pszichikai, mert változó környezetben kell döntéseket hoznia
- szociális, mert az esetleges siker/bukás befolyásolja pozícióját
a munkaerőpiacon, módosíthatja kapcsolatrendszerét, stb.

5 Dr. Tamándl László

 SZERVEZET

Emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi

formáció, olyan rendszer, amelynek működése emberi
cselekvéseken keresztül valósul meg.

•cél(ok) megvalósítása, (eredményesség)

•túlélés, fennmaradás
•hatékonyság

MENEDZSMENT

6 Dr. Tamándl László

 Vállalatelméletek – a standard
mikroökonómia vállalatfelfogása
• Neoklassszikus elmélet
• Koordinációs mechanizmusok a piacon zajlanak
• Szervezeti koordináció nincs
• A vállalat jogi egység
- A rendelkezésre álló termelési lehetőségekkel jellemezhető
- racionális döntéseket hoz, teljes körű információ alapján (ezt az ár
közvetíti)
- profitmaximalizáló elvre épít,
- egyszerre azonosul a tulajdonossal és a menedzserrel
- a vállalat egységes egész, fekete doboz

A vállalatvezető egyetlen feladata olyan input-output kombináció

megválasztása, mellyel maximálni tudja a vállalat nyereségét.

7 Dr. Tamándl László

 Vállalatelméletek –
a vállalat magatartási elmélete
A vállalat egészének nincs célja, csak a benne résztvevőknek .

Jellemzői:
• a vállalat nem cselekvő egész, hanem az érintettek koalíciója,
• nem egyetlen célja van
– sok cél jelenlétét feltételezi
– optimalizálás helyett kielégítő megoldást keres
• feltételezi, hogy az információhoz jutásnak és az információ
felhasználásnak költsége van
• A döntéshozókról – racionalitás helyett korlátozott racionalitást tételez
fel

A versenyképesség szempontjából a menedzseri döntések a meghatározók.

Egy-egy döntés tartalmát leginkább a vállalatban tevékenykedő egyének és
csoportok eltérő céljai és magatartása befolyásolják.

8 Dr. Tamándl László

 Vállalatelméletek
megbízó-ügynök elmélet
A vállalat tulajdonosa (megbízó) és a menedzsment (ügynök) viszonya
A két funkció szétválik, és ez különböző érdek-összeütközéshez vezet
• A vállalatot érintő döntéseket a menedzsment hozza, és a vállalatvezetők a saját
érdekeik szerint döntenek (pl. osztalék helyett beruházás)
• A profit nagy része a tulajdonosoké lesz
• A tulajdonosok nem tudják ellenőrizni a menedzsmentet
• A menedzsmentnek módjában áll csorbítani a tulajdonosok érdekeit

Az érdek összeütközés alapja az információs asszimetria tulajdonos és menedzsment

(ügynök) között
• A menedzserek mindig többet tudnak a vállalatról, annak működéséről
• A szervezet működése: léteznek olyan mechanizmusok, amelyek a menedzserek
önérdek-érvényesítési törekvéseit korlátozzák
- Tőkepiac
- menedzserpiac
Hierarchizált /hierarchikus a döntéshozatal (ezért a vállalat nem fekete doboz)
A vállalati eredmény a tulajdonos által kívánt nyereségmaximum és a menedzser
számára még elfogadható nyereségminimum között lesz.
9 Dr. Tamándl László
 Vállalatelméletek
Ipari szervezetelmélet

A szervezetek (vállalatok) közötti konfliktushelyzetekkel foglalkozik

Módszertani háttere:
• Játékelmélet (mi a racionális – ésszerű - viselkedés olyan
helyzetekben, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét
befolyásolja a többiek lehetséges választása)
• Döntés-elmélet (konfliktushelyzetek kezelése)

Eredményei: a legszorosabb kapcsolatot hozták létre a

• A vállalatvezetési problémák
• A stratégiai menedzsment
• A közgazdasági elmélet
között.

10 Dr. Tamándl László

 Vállalatelméletek –
a tulajdonosi jogok elmélete

Alapgondolat:
• Közvetlen befolyást a hierarchia magasabb szintjén álló döntéshozó
nem gyakorolhat az emberi tőkére
• Az emberi tőke a dolgozó, a munkás elidegeníthetetlen sajátja
• Közvetett hatást gyakorolhat a hierarchia tetején álló tulajdonos
- Övé a termelőeszközök tulajdonjoga
- Dönthet azok felhasználásáról, ami befolyásolja a munkás
lehetőségeit saját szervezeti hatékonysága szempontjából

A vállalat a termelési eszközök halmazaként értelmezhető, ami felett a

tulajdonos ellenőrzési joggal rendelkezik.

11 Dr. Tamándl László

 Vállalatelméletek –
evolucionista (fejlődéselvű)
vállalatelmélet

Biológiai analógiákra épít

Vizsgálja a
- fennmaradás
- a pusztulás okait

Elsődleges a szervezeti rutinok vizsgálata, mivel ezek határozzák

meg a szervezeti viselkedést, ami a kiválasztódás alapja.

Vizsgálatuk szintje:
a vállalatok „populációja”, amelyből a kiválasztódás a
magatartás sikerességétől függően megy végbe

12 Dr. Tamándl László

 Mi ösztönzi a független embereket
a vállalathoz való csatlakozáshoz?

• A szuverén egyén: többet akar kapni a kapcsolatból, mint amit

munkájával ad
• szervezet: többet akar kapni az ember munkája által, mint amit ad
(munkabér és juttatások)

SZERVEZETI TÖBBLET (ORGANISATIONAL SURPLUS)

Miért létezik a vállalat? Mitől függ a számuk? Mi határozza meg, hogyan
cselekszenek?
A vállalat alkalmazkodik a „tranzakciós költségekhez.”- magával a
megjelenésével éri ezt el

13 Dr. Tamándl László

 A piac

• Fenntartása vállalkozói tevékenység

• Önálló intézmény (pl. áru- és értéktőzsde)
• A tőzsde a tökéletes verseny példája – a tranzakciók
szigorúan szabályozottak
• A mai piacok: fizikai környezet + jogi eszközök

14 Dr. Tamándl László

 A vállalat természete

A gazdasági rendszer egészének vizsgálata.

Salter „ a normális gazdasági rendszer magától működik”

Mi irányítja a termelést?
• a vállalaton kívül: ármechanizmusok
• a vállalaton belül: piaci tranzakciók kiiktatása
• a piaci szerkezet és a cserék helyébe a vállalkozó-koordinátor lép

Összességében: a vállalat felváltja az ármechanizmusokat

Hogyan dől el, melyik koordinációs alternatíva jut érvényre?
• Releváns árak felderítésének költségei
• Szerződések megtárgyalásának, megkötésének költségei
A szerződések sora helyett egyetlen szerződés elegendő.

15 Dr. Tamándl László

 Meddig nő a vállalat?
Amíg a vállalaton belüli megoldás olcsóbb
A vállalat mérete ceteris paribus (a többi szereplő változatlanul hagyásával) nőni fog,
ha:
• egyre kisebb a szervezés költsége
• egyre kevésbé valószínű, hogy a vállalkozó hibát követ el
• a termelési tényezők ára csökken

Kombináció vs. Integráció

A vállalat méretét a piaci költségek és tranzakciók szervezésének költségei határozzák
meg.
Az ipari üzemek egy központ körül szerveződnek, ahogy nő a vállalat, több terméket
termel.

Kifizetődő-e a vállalat (szervezet) hatáskörébe vonni egy tranzakciót?

Kezdeményezés/vállalkozás/igazgatás viszonya
• Kezdeményezés: előrejelzéseken alapul (új szerződések megkötése)
• Igazgatás: reagálás az ár változásokra
• Normál esetben a vállalkozó mindkét szerepet elvállalja.

16 Dr. Tamándl László

 Irányítással kapcsolatos fogalmak

Vezetés: akaratképzési és akaratérvényesítési folyamat, amelynek hordozói a vezetők

(személyek és csoportok)

Igazgatás: vezetés szinonimája, nagyobb szervezetnél használatos kifejezés

Szervezés: kettős jelentéssel bír

• magának a szervezetnek kialakítása, fejlesztése
• a terveknek a cselekvéssé (akciókká) alakítása

Menedzsment:
• olyan folyamat, amelynek célja több ember tevékenységének koordinálása olyan
eredmény(ek) elérése érdekében, amelyek egyéni cselekvéssel nem lennének
elérhetők

Irányítás: a rendszerek folyamataiba való beavatkozás valamely cél(ok) elérése

érdekében
• A beavatkozást előidézi az irányítási cél, a külső környezet, a rendszer belső
állapotának valamilyen irányú megváltozása

17 Dr. Tamándl László

 Erőforrások
• Munkaerő/emberi erőforrás (aktív szereplő)/ humán erőforrás
• Természeti erőforrások
• Forgóeszközök (készletek, pénzügyi eszközök) PÉNZ is!
• Tárgyi eszközök: a vállalat olyan anyagi eszközei , amelyek tartósan, több termelési
cikluson keresztül szolgálják a működést
Főbb csoportjai:
• ingatlanok, vagyoni értékű jogok, termőföld, telek, erdő, építmények,
épületek, a rendeltetésükhöz szükséges felszerelésekkel
• műszaki berendezések, gépek, járművek, számítástechnika, szállító eszközök
• beruházások
• Immateriális javak (know-how, arculat, goodwill)
• Információ

A vállalat szabadon megválasztott erőforráshalmaz.

Szerződés kontra saját erőforrások: nulla saját eszköztől a teljes önellátásig
- belső és külső tranzakciók

18 Dr. Tamándl László

 A vállalati erőforrások új
felfogása I. (Hoványi Gábor)

- A természeti erőforrások globálisan aknázhatók ki – versenyelőny a

multiknak/versenyhátrány a kicsiknek
- Óriásvállalatok tőkebősége - többet fordíthatnak beruházásokra,
vállalatfejlesztésre - mind több erőforrás kell az innovációhoz
- Következmény: egyre nő a fejlettek csúcstechnikája és az őket követők
fejlettsége közötti rés – ez befolyásolja a nemzetközi tőkemozgásokat, hat
a tulajdonviszonyokra
- Megváltozik az emberi erőforrás szerepe: szürkegallérosok jelennek meg,
életbevágó a többszöri szakmaváltás ás a menedzsment nemzetközi
válásának követelménye

19 Dr. Tamándl László

 A vállalati erőforrások új
felfogása II. (Hoványi Gábor)
Új erőforrások jelennek meg:
1) Információ segíti, hogy a tervezés és fejlesztés elkerülje a felesleges
ráfordításokat, vezérli a folyamatokat, módosítások időben
2) Az innoválás nem csak a versenyben maradás feltétele, hanem mérce: a
menedzseré (ki tud-e alakítani megfelelő légkört) a munkavállalóé
(kreativitással tud-e válaszolni a kihívásokra)
3) A vállalat decentralizált irányítási-szervezeti rendszere hierarchikus
szintek csökkentése
4) Immateriális javak nagyobb szerepe (arculat, goodwill,
közönségkapcsolatok
5) Network-ök kiépítése, (vállalat illesztése beszerzési, termelési,
értékesítési hálózatokba)- gyártók magukkal viszik beszállítóikat
6) Idő (külső- amellyel a vállalat válaszolni tud a környezet kihívásaira, és
belső- a vállalati működés egyes fázisainak (fejlesztés, termelés,
értékesítés felfutása) időszükséglete

20 Dr. Tamándl László

 Vállalat mérete/miben mérjük?

• Nettó árbevétel
• Mérleg főösszeg (eszközök és források egyező végösszege)
• Foglalkoztatottak száma
• Függetlenségi kritérium
• Mekkora legyen?
- tevékenység jellege (gazdaságos sorozatnagyság?)
- piac (kereslet mérete, előrejelzés biztonsága)

21 Dr. Tamándl László

 Vállalati kategóriák a EU-ban

Vállalkozási Éves
kategória Létszám Éves forgalom ◄vagy► mérlegfőösszeg

Mikro- < 10 ≤ 2 millió € ◄vagy► ≤ 2 millió €

Kis- < 50 ≤ 10 millió € ◄vagy► ≤ 10 millió €

Közép- < 250 ≤ 50 millió € ◄vagy► ≤ 43 millió €

22 Dr. Tamándl László

 Transznacionális vállalatok

TNC = az a vállalat, amely nemzetközi, azaz több nemzetgazdaságot felölelő

termelési hálózatot tart fenn. A transznacionális vállalat rendszerint több
nemzeti tőkét integrál, ezért szokás „multinacionális” vállalatnak (röviden
„multi”-nak) is nevezni.
Napjainkban mintegy 60.000 nem-pénzügyi TNC anyavállalat uralja
világgazdaságot kb. 690.000 leányvállalatuk valamint, formális és informális
vállalatközi kapcsolataik révén.
A TNC-k kb. annyi aktíva (eszköz) felett rendelkeznek, amennyivel
kifizethetnék a föld teljes egy évi termelését.
A 100 legnagyobb nem-pénzügyi TNC összes (tehát nemcsak külföldi)
forgalma a világ GDP-jének kb. egy nyolcadát teszi ki.
Mindezt alig 13 millió ember alkalmazásával (a Föld lakosságának alig több
mint 2 ezreléke) sikerül elérniük.
500 vállalat tartja kezében a világkereskedelem háromnegyedét és az összes
külföldi befektetés-állomány felét.

23 Dr. Tamándl László

 A legnagyobbak

2009-ben a legnyereségesebb vállalatok között főként olajtársaságok

szerepeltek, az Exxon Mobil 45 milliárd dolláros nyereségével az első
helyet érte el 2008-ban. Az orosz energiaipari óriás, a Gazprom a
második lett, míg a dobogó harmadik fokára a Royal Dutch Shell
állhatott.

Az eszközarányos megtérülés alapján a legnyereségesebb vállalat az

autóalkatrészeket gyártó Delphi lett, az amerikai szoftveróriás, a
Microsoft pedig a második helyet érte el.

•A világ legnagyobb nemzetközi ingatlanközvetítő hálózata a REMAX 31

országban, 1469 irodával és 8445 értékesítővel van jelen.

24 Dr. Tamándl László

 2000 legnagyobb cég

A top tíz így néz ki:

1. ICBC
2. China Construction Bank
3. JPMorgan Chase
4. General Electric
5. Exxon Mobil
6. HSBC Holdings
7. Royal Dutch Shell
8. Agricultural Bank of China
9. Berkshire Hathaway
10. PetroChina
MOL 660., OTP 905. helyen
(Forrás: Forbes)

Országok szerint: 1. USA (543), 2. Japán (251), 3. Kína (136)

Ágazat szerint: 1. pénzügyi (469), 2. olaj-és gázipar (124)

25 Dr. Tamándl László

 A legnagyobbak és a környezet

A világ 3 ezer legnagyobb vállalata évente 1,7 billió eurónyi természeti

értéket pusztít el az ENSZ szerint.
A 200 legnagyobb konszern közül mindössze kettőnek szerepel a stratégiai
céljai között az ökológiai rendszerek fenntartása. "Évek óta folyik a
rablógazdálkodás. A Föld természeti tőkéjét hatalmas iramban semmisítik
meg" - mondta Achim Steiner, az UNEP vezetője.
Jelenleg százszor gyorsabb a fajpusztulás üteme, mint az evolúció kezdetén.
Világszerte négyből csupán egy vállalatvezető tart attól, hogy a folyamat
veszélyezteti az üzletmenetet.
"Az óriáscégeknél még mindig abból indulnak ki, hogy a természeti források
kimeríthetetlenek, pedig hamarosan mindenkinek be kell látnia, hogy ez már
nincsen így. Fájdalmas felismerés lesz" (Achim Steiner)

26 Dr. Tamándl László

 TOP 100 Magyarország

Forrás: HVG

27 Dr. Tamándl László

 A világ legnagyobb bukásai

28 Dr. Tamándl László

 Vertikális integráció és
horizontális kapcsolatok I.

Technológiai lánc= egymásra épülő, technológiai sorrendben

következő fázisok (vertikum)
Megköveteli különböző vállalatok együttműködését
Kérdés: mekkora részét vállalja egy egység a folyamatnak?
Többszöri adás-vételben kétféle típusú kapcsolat:
- Business to business/ b to b/ b2b: vállalat vállalattal
- Business to consumer/ b to c/ b2c/ vállalat a végső
fogyasztóval
Eladás utáni szolgáltatás is a folyamat része

29 Dr. Tamándl László

 Vertikális integráció és
horizontális kapcsolatok II.
Horizontálisan: segítő, kiegészítő erőforrások és tevékenység
igénybevétele
↓ A szakma speciális tevékenységei (másutt nem)
↓ A szakmát kiszolgáló speciális infrastruktúra és személyzet
↓ Általánosabb használatra alkalmas erőforrások, tevékenységek
(iparági megkülönböztetés nélkül használható)
Az egyes rétegekbe tartozás függőségi fokot is kifejez.

30 Dr. Tamándl László

 Core business és outsorurcing

Core business = a mi lényegi tevékenységünk, amihez a legjobban értünk

Outsorcing = feladat kiadás, kiszervezés, tevékenység kihelyezése

Azt érdemes kiadni, amit más jobban, gazdaságosabban tud elvégezni
(munkaügy, bérszámfejtés, szállítás, számvitel, stb.)

Dönteni
• vállalati felkészültség
• vállalati lehetőségek
• egy-egy szolgáltatás fontossága
alapján érdemes.

31 Dr. Tamándl László

 Vállalatgeneráló tényezők

A vállalatok számát, keletkezését, nagyságát befolyásolják

- konjunktúra (háborúk, nagy társadalmi változások, technikai fejlődés: új
iparágak - XX. század motorizáció, űrkutatás, információs forradalom,
szolgáltatások)
- tőke vonzó lehetőséget lát
- üzleti élet tendenciái (munkamegosztás bonyolultabb, stratégiai
szövetségek, beszállítói lánsok, szuperstruktúrák, holdingok,
klaszterek)
- kormányok gazdaságpolitikai intézkedései
- innovatív ötletek

32 Dr. Tamándl László

 Vállalatok életciklusai - Adizes

33 Dr. Tamándl László

 Dr. Ichak Adizes nyomán
magyarul

34 Dr. Tamándl László

 A megszületés előtti szakasz

• A vállalat még nem jött létre

• Az alapítónak van egy álma
• Ha felvállalja a kockázatot, megszületik a „vállalkozás”
• Alapító elkötelezett, mindent kézben tart, nagy
kockázatvállalás, termékközpontúság, fókusz a hozzáadott
értéken
• Veszélyes, ha az elképzeléseket nem ültetik át a gyakorlatba

35 Dr. Tamándl László

 Csecsemő szervezet

• Kevés szabályozottság
• Gyakran nincs írott terv, költségvetés, stratégia
• Személyes, kötetlen, családi légkör
• Kevés értekezlet
• Az alapító erőfeszítései hajtják, egyszemélyes „show”,
termelni, értékesíteni minden áron
• Mindenki elfoglalt, a kemény munka növeli az
elkötelezettséget, de csak egy pontig
• Alkalmazottak: akik kéznél voltak
• Gyakori likviditási problémák
• A piac: nincs, de ehhez értünk, vagy van piac

Veszély: az alapító belefárad, vagy elkötelezettsége csökken

36 Dr. Tamándl László

 Gyerünk-gyerünk

• Minden lehetőség fontos, sikerek az üzletben

• Döntések a megérzéseken alapulnak
• Centralizált döntések, minimális specializáció (mindenben az első számú
vezető a legjobb)
• Túl sok prioritás és projekt
• Nincs marketingterv és piacszegmentálás
• A leglendületesebb szakasz
• A vállalat emberek köré szerveződik
• Állandó időhiány, nagy a leterheltség, de még az elkötelezettség is
• A piaci igény kezd kikristályosodni, növekvő ismertség, növekvő eladás,
döntések a növekedésről

Csapda: a vezető már nem tud mindent kézben tartani, látszólag delegál,
következetlenségek a rendszerben, nincs utódlás-tervezés

37 Dr. Tamándl László

 Serdülőkorú szervezet

• Adminisztratív szerep nő
• Növekvő szervezettség
• Struktúrák és rendszerek alakulása
• Tervezés, tréning, értekezletek jelentősége
• Idő, pénz, tanácsadó, esetleg csökkenő termelés
• Növekvő elszemélytelenedés
• Konfliktusok, a régi gárdából sokan távoznak (régiek-újak összetűzései,
átmeneti céltévesztés, cégidentitás problémák, kiegyensúlyozatlan
ösztönzési rendszer)
• Az alapítónak le kell válnia - „hivatásos menedzsment”

Stabiliálódó ügyfélkör, visszatérő rendelések, tenderek, a hosszabb távú

növekedés nyugodtabb előkészítése

38 Dr. Tamándl László

 Felnőtt szervezet

• Stabil és kiszámítható
• Legnagyobb érték a „professzionálisan képzett” gárda
• Intézményesített vezetés és kreativitás
• Egyszerre vállalkozó és adminisztratív
• Stratégiai tervek és mutatók alapján dolgozik
• „Tanuló szervezet”
• Kontrollált fejlődés, fókusz az ügyfélen, a folyamatos fejlődésen, a
nyereség nő
• Piac: növekedési ütem lassul, elköteleződés beszállítóként, tanúsítások
(ISO), erőteljes új partnerek, módosuló szükségletek

39 Dr. Tamándl László

 A megállapodott szervezet

• Vállalkozói szerep, rugalmasság csökkenni kezd

• Túlszervezett, precedensek a múltból
• Kevés konfliktus
• Stabil pozíció a piacon
• Biztonságérzés a szervezetben – elkényelmesedés veszélye
• Csökkenés a kutatásban, profitabilitás nő
• Vezetésfejlesztés helyett tréningek
• Kevés kockázatvállalás
• Piac: ellentétek a szervezetben →dinamikus váltások →veszélyhelyzet,
• Vagy: stabil beszállítókkal működő „beállt piac”

40 Dr. Tamándl László

 Hanyatlás

Arisztokrácia
• Megpihenés a babérokon

Bürokrácia
• Élőhalott vállalat

Halál
• Elfogyott a pénz
• Csőd

41 Dr. Tamándl László

 A vállalatok csoportosítása (4 alaptípus)
– Vecsenyi szerint
Vállalkozási és vállalkozási készség

gyorsan növekvő dinamikus, vállalkozó

vállalkozások nagyvállalatok
Gazella Tigris

hagyományos hagyományos
kisvállalkozások nagyvállalatok
Hangya Dinoszaurusz

Üzleti és működési tapasztalat

 Hangyák

• Hagyományos mikro- és kisvállalkozások

• Kis tapasztalat
• Kis változási hajlandóság
• Tulajdonosok hangyaszorgalmúak
• Eltartó céllal jönnek létre
• Életmód-vállalkozás, önfoglalkoztató
• Egyéni vállalkozó, bt, kft
 Gazellák

• Dinamikusan növekvő, sérülékeny váll-ás

• Nagyban gondolkodnak
• Növekedés min.: iparági fejlődés duplája (akár több százszoros is
lehet)
• Gyors növekedés – fokozott bizonytalanság
• Vagy tigrissé válnak vagy eltűnnek
• Bt  Kft  Rt
 Tigris

• Dinamikus szervezet, legalább 15 évesek

• Közép-Kelet Európában multinacionális vállalatok által
privatizált állami váll.-ból
 Dinoszaurusz

• Növekedésük lassul, profitjuk csökken

• Stabil piacokon meghatározóak, vagy jelentős a befolyásuk
• Merev hierarchikus rendszer
• Nincs innováció támogatás
47 Dr. Tamándl László
 Köszönöm a figyelmet, jó tanulást!

Dr. Tamándl László

tamandl@sze.hu
Marketing és Menedzsment Tanszék

48 Dr. Tamándl László