ADÓZÁSI ISMERETEK

A D Ó Z Á S I I S ME RE T E K – 2 0 2 0

K I S S Á G O TA
DEBRECENI EGYETEM, GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kiemelt adótörvények
• 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Art. 2003.évi XCII.
törvény az adózás rendjéről)
• ÁFA - 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
• SZJA - 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
• TA -1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az
osztalékadóról
• HELYI ADÓK - 1990. évi C. törvény a helyi adókról
• EVA - 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói
adóról
• EKHO - 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulásról
 Hazai adózás főbb ismérvei
• Magyarország adórendszere nagyjából harmonizál a fejlett
nyugati országokéval
• Fogyasztáshoz, áruforgalomhoz és vagyonhoz kapcsolódó
adók
• Általános forgalmi adó
• Helyi adók egy része (pl. telekadó)
• Jövedelemhez kapcsolódó adók
• Társasági nyereségadó
• Személyi jövedelemadó
• Általános világtendencia - Magyarországon is igaz - a
fogyasztáshoz kapcsolódó adók szerepének növekedése
AZ ADÓK HELYE A SZÁMLAKERETBEN

45-46-47. Rövid lejáratú kötelezettségek

◦ 461. Társasági adó elszámolása
◦ 462. Személyi jövedelemadó elszámolása
◦ 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek
◦ 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése
◦ 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla
◦ 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó
◦ 467. Fizetendő általános forgalmi adó
◦ 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla
◦ 469. Helyi adók elszámolásai számla
 AZ ADÓK HELYE A MÉRLEGBEN

A) Ha egy-egy adóhoz kapcsolódó adószámlák összesített értéke

befizetési kötelezettséget tükröz (azaz forrásként kell kezelni)
F. Kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

B) Ha egy-egy adóhoz kapcsolódó adószámlák összesített értéke

visszaigénylési jogosultságot tükröz (azaz eszközként kell
kezelni)
B. Forgóeszközök
II. Követelések
6. Egyéb követelések
 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
(korábban 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről)

Célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és

eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok
jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása.

A törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén

a) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági
(termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi
személy,
b) állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező
vagy egyébként itt tartózkodó magánszemély,
c) vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget)
elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet,
d) államigazgatási vagy bírósági eljárásban résztvevő személy
 Az adó fogalma, az adóztatás funkciói

ADÓ: Az adó a közhatalom javára teljesítendő, törvényen

alapuló fizetési kötelezettség, a közkiadásokhoz való
hozzájárulás, amelyért az adóalany számára közvetlen
ellenszolgáltatás nem jár.

• Magyarországon adóztatásra csak az állam és a helyi

önkormányzatok jogosultak.
• Az adóztatással kapcsolatos jogokat az állam és az
önkormányzatok nevében az adóhatóságok gyakorolják.
• Az adóztatás alapvető funkciója, hogy bevételeket
biztosításon a társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához.
 Az adóztatás alapelvei

• arányos közteherviselés elve: az adóterheket a fizetésre

kötelezettek között úgy kell elosztani, hogy azok
arányosak legyenek az adóalanyok anyagi teherbíró
képességével;
• haszonelvűség elve: az adótehernek arányosnak kell lennie
azzal a "haszonnal", amelyet az adózó a társadalmi közös
fogyasztás keretében megszerez;
• fizetőképesség elve: a fizetendő adó összegének
összefüggésben kell lennie az adózó vagyonával,
jövedelmével, hiszen ez teszi lehetővé az adók biztonságos
beszedhetőségét, az adórendszer megbízhatóságát;
 Az adóztatás alapelvei

• kiszámíthatóság elve: az adószabályok ne változzanak túl

gyorsan, rapszodikusan, mert az zavarja a gazdasági
döntéseket, növeli a befektetések kockázatát;
• könnyen teljesíthetőség elve: az adófizetési kötelezettség
olyankor merüljön fel, amikor a teljesítésnek leginkább
megvannak a feltételei (pl. amikor a jövedelem
realizálódik, a vagyon hozama megjelenik stb.);
• jutányosság elve: az adóztatás költségei a beszedhető
adóhoz képest minimálisak legyenek;
 Adóügyi jogviszony

• Adóügyi jogviszony: az adóztatással összefüggő anyagi és

eljárási szabályok alapján keletkező jogviszony.
• Az anyagi jogszabályok az egyes adónemekre vonatkozó
adójogviszonyokat tartalmazzák.
• Az eljárási szabályok az adóigazgatási eljárásra
vonatkozó előírásokat ölelik fel.
• Az adójog szabályai kötelező és megengedő jellegűek.
• A törvényekhez - felhatalmazás alapján - alacsonyabb szintű
jogszabályok kapcsolódhatnak.
• A jogszabályokhoz jogértelmezést segítő iránymutatások
készülhetnek.
 Alapfogalmak

• Adóalany: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi

személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, akinek
(amelynek) saját nevében adókötelezettsége keletkezik.
• Az adókötelezettség összetett fogalom, a fizetési kötelezettségen,
mint fő kötelezettségen túl magában foglalja a bejelentési, a
nyilvántartási, az adómegállapítási, a nyilatkozattételi, az
adóbevallási, -befizetési, az adatszolgáltatási, a bizonylatadási,
illetve őrzési kötelezettséget is.
• Az adó tárgya az a dolog (pl. gépjármű), jog, jogosultság (pl.
bérleti jog), tevékenység (pl. adóköteles értékesítés, adóköteles
bevétel szerzése), amely után az adót ténylegesen megfizetik.
 Alapfogalmak
Adóalap: Az adóalap az adó tárgyának az a mennyisége (pénzben vagy
természetes mértékegységben kifejezve), amelynek alapján az adót
számítják.
Az adó mértéke: egy olyan mennyiségi egység, amely segítségével az
adóalapból az adót meghatározzák. Lehet adókulcs vagy adótétel.
Adókulcs: az adóalap meghatározott százaléka.
• Az állandó adókulcs (pl. áfa, szja külön adózó jövedelmek) lineáris
adóztatást biztosít: a fizetendő adóteher az adóalap változásával
egyenesen arányosan változik.
• A változó adókulcsú adóztatás jellemzően progresszív adóztatást
jelent, aminek lényege, hogy az adóalap változásával együtt változik
az adókulcs is. Jellemzően a jövedelemadók esetében fordul elő.
Célja, hogy a nagyobb jövedelemmel rendelkezők nagyobb részt
vállaljanak a közterhek viseléséből.
 Alapfogalmak
Adóalap: Az adóalap az adó tárgyának az a mennyisége (pénzben vagy
természetes mértékegységben kifejezve), amelynek alapján az adót számítják.
Az adó mértéke: egy olyan mennyiségi egység, amely segítségével az
adóalapból az adót meghatározzák. Lehet adókulcs vagy adótétel.
Adókulcs: az adóalap meghatározott százaléka %-a.
• Az állandó adókulcs (pl. áfa, szja külön adózó jövedelmek) lineáris
adóztatást biztosít: a fizetendő adóteher az adóalap változásával
egyenesen arányosan változik.
• A változó adókulcsú adóztatás jellemzően progresszív adóztatást jelent,
aminek lényege, hogy az adóalap változásával együtt változik az adókulcs
is. Jellemzően a jövedelemadók esetében fordul elő. Célja, hogy a
nagyobb jövedelemmel rendelkezők nagyobb részt vállaljanak a
közterhek viseléséből.
Az adótétel az adóalap természetes mértékegységére megállapított fix adóösszeg.
 Alapfogalmak

A progresszív adóztatás lehet folytonos (vagy

sávosan) és globális (vagy lépcsősen) progresszív.
Mindkét esetben az adóalapot értéksávokra bontják,
az adókulcs értéksávonként növekszik.
• A sávos progresszió esetén a magasabb adóteher mindig
csak az adó alapnak a sávba eső részére vonatkozik (pl.
régen a tao);
• A lépcsős progresszió esetén az adóalap összevonásra
kerül, és a teljes adó alapra egy, az összesített érték
sávjának megfelelő kulcs vonatkozik.
 Alapfogalmak

Az adómentesség az általános kötelezettség alóli

(jogszabály által megengedett) kivétel. Az adó tárgya
után az adót nem kell megfizetni, többnyire bevallani
sem (pl. családi pótlék).
Az adókedvezmény az adóból nyújtott kedvezmény.
A bevallott és meghatározott adót részben vagy
egészében nem kell megfizetni (pl. családi
kedvezmény).
 Az adók csoportosítása

Az adóztatás tárgya szerint, az adók lehetnek:

a) tárgyi adók, melyek konkrét tárgyat vagy annak hozadékát
terhelik adóval (pl. gépjármű adó, építményadó);
b) fogyasztást terhelő adók, melyek a termékek,
szolgáltatások végső fogyasztóit terhelik adóval (pl.
forgalmi adó, jövedéki adó);
c) jövedelemadók, melyek az adó alany folyamatosan
keletkező jövedelmét adóztatják (pl. magánszemélyek
jövedelemadója, társasági adó);
d) vagyoni adók, melyek célja az összevont vagyon
gyarapodásának az adóztatása (luxus adó).
 Az adók csoportosítása

Terhelési jellegük szerint csoportosíthatjuk az adókat (ki

viseli az adó terhét):
a) közvetlen (direkt) adók: az adóalany és az adóteher
tényleges viselője személyében azonos (pl. SZJA, TA,
gépjárműadó);
b) közvetett adók: az adó alany az adóterhet tovább hárítja,
az végső fokon nem őt terheli (pl. a fogyasztást terhelő
adók, amelyek esetében az adót végső fogyasztóra
hárítják).
adóviselő ≠ adófizető
 Az adók csoportosítása

Az adóval kapcsolatos döntési jogosultság szerint:

• központi adók, melyekkel kapcsolatos döntés az
országgyűlésre tartozik, és az adóztatási teendők
általában az állami adóhatóság feladatkörébe tartoznak,
és a beszedett adók a központi költségvetést illetik;
• helyi adók, melyekkel kapcsolatos döntés a helyi
önkormányzatokra tartozik, az adóztatási teendők a helyi
adóhatóság hatáskörébe tartoznak, az adóbevételek
pedig az önkormányzatok saját bevételeit képezik.
 Adóhatóságok Magyarországon

1) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)

adóztatási szerve, mint állami adóhatóság,
2) a NAV vámszerve, mint vámhatóság,
3) az önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati
adóhatóság),
4) a fővárosi megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati
adóhatóság felettes szerveként jár el.
 Az adóhatóságok feladatkörében…
• nyilvántartja az adózókat;
• az adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést
megállapítja;
• az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi;
• végrehajtja;
• az adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi;
• a költségvetési támogatást, az adó-visszaigénylést, az adó-visszatérítést
kiutalja;
• vezeti az adózók adószámláját;
• kezdeményezi a befizetések és kiutalások teljesítéséhez szükséges számlák
megnyitását;
• közzéteszi azok számát;
• rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat;
• biztosítja az adóztatás feltételeit.
Az adóhatóságok hatásköre és illetékessége

A hatáskör és az illetékesség együttesen arra ad feleletet, hogy

az egyes szervezeteknek, (személyeknek) mely feladatok
ellátására és milyen módon van jogosultsága.

• a hatáskör elsődlegesen azt fejezi ki, hogy az

adóhatóságnak milyen adókkal kapcsolatosan vannak
feladatai, jogai, kötelezettségei,
• az illetékesség pedig arra utal, hogy a jogosult hatóság
mely konkrét szerve látja el az adott feladatot.
Az állami adóhatóság hatásköre és illetékessége

Az állami adóhatóság jár el minden

• adó, költségvetési támogatás,
• adó-visszaigénylés, -visszatérítés,
• az állami garancia (kezesség) kiutalása és
visszakövetelése,
• adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása,
• e az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve a
gépjárműadóval összefüggő tartozások megkeresés
alapján történő végrehajtása ügyében, feltéve, hogy azt
törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság
vagy adóhatóság hatáskörébe.
 A vámhatóság hatásköre és illetékessége

A NAV vámhatóság hatáskörébe tartozik

• a regisztrációs adóval,
• a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adójával,
• a jövedéki adóval,
• az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat terhelő
általános forgalmi adóval,
• az energiaadóval,
• az általános forgalmi adó kivételével a termékimportot
terhelő adóval,
kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása.
Az önkormányzati adóhatóság hatásköre és
illetékessége
Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon
• helyi adók,
• a belföldi rendszámú gépjárművek adója,
• a termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a
földjáradékot is) adóztatása,
• törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelő adók
módjára behajtandó köztartozások ügyében.
Belföldi rendszámú gépjárművek adója ügyében az az önkormányzati
adóhatóság az illetékes, amelynek területén a közúti közlekedési
nyilvántartásba bejegyzett adóalany lakóhelye, székhelye, illetőleg
telephelye található.
A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatására a föld
fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes.
 Adókötelezettség (8. §)
Az adókötelezettség egy gyűjtőfogalom: az adózókat érintő
vagyoni és nem vagyoni jellegű kötelezettségek összessége.

a) bejelentés, nyilatkozattétel,
b) adómegállapítás,
c) bevallás,
d) adófizetés és adóelőleg fizetés,
e) bizonylat kiállítása és megőrzése,
f) nyilvántartás vezetés (könyvvezetés),
g) adatszolgáltatás,
h) adólevonás, adóbeszedés,
i) pénzforgalmi számlanyitás, adóköteles kifizetések e-
számlán teljesítése
 Adókötelezettség
a) Bejelentkezés/bejelentés
• Az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az
adóhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy törvény eltérően nem
rendelkezik.
• Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatokat az 1.
melléklet tartalmazza.
• Adóköteles tevékenységet csak az állami adó- és vámhatósághoz
bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat.
Bejelentkezés az önkormányzati adóhatósághoz: Az adózó az
önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az
adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt
napon belül - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - jelenti be az
önkormányzati adóhatóságnak.
 Adókötelezettség
a) Bejelentkezés/bejelentés
1. melléklet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényhez
Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatok
1.1. nevét (elnevezését), rövidített cégnevét,
1.2. természetes személy adóazonosító jelét,
1.3. külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított
adóazonosító számát,
1.4. címét, székhelyét, a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy
telephelyeit,
1.5. - a cég honlapján való közzététel esetén - cég elektronikus elérhetőségét, honlapját,
1.6. - több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén - tényleges üzletvezetés
helyét,
1.8. létesítő okiratának (alapító okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét, számát, a
rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének, könyvvizsgálójának nevét, elnevezését,
lakóhelyét, székhelyét, e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű jogviszony esetén -
megszűnésének időpontját, a képviselő adóazonosító számát, könyvvizsgáló szervezet esetén
annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős;
1.9. gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek esetén a főtevékenységet és a
ténylegesen végzett tevékenységi köröket a mindenkor hatályos TEÁOR-nómenklatúrája szerint,
stb.
 Adókötelezettség
a) Bejelentkezés/bejelentés

Változás bejelentése
Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a
megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím kivételével -
, amelyről a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel
kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság külön jogszabály alapján az
adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított
15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az
önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.
 Adókötelezettség
b) Adómegállapítás
Az adót, a költségvetési támogatást
a) az adózó: önadózással,
b) a kifizető és a munkáltató: adólevonással,
c) az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel,
d) az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, utólagos
adómegállapítás keretében
állapítja meg.
• Az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként az adó-,
illetve a költségvetési támogatás alapjának meghatározására előírt
időszakonként kell megállapítani.
• Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban
azt csak a kifizetőtől követelheti.
• A törvényben meghatározott esetben az adóbeszedésre kötelezett adózó a
helyi adó összegét közli a magánszeméllyel és az adót átveszi.
 Adókötelezettség
c) Adóbevallás
Célja: Az adózó azonosításához, az adóalap, mentességek,
kedvezmények, adó, költségvetési támogatás alapjának
megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.
A bevallást adónként, támogatásonként nyomtatványon kell
teljesíteni.
Adóbevallási időpontok:
• Havi, évközi bevallások
• Éves adóbevallás
Adóbevallás kijavítása:
• Az adóhatóság a számszaki hibáról 30 napon belül értesít
• 15 napon belül egyeztetési lehetőség
 Adókötelezettség
d) Adófizetés és adóelőleg fizetés
KI? MIKOR? HOGYAN? HOVA?
• Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az
köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez.
• A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta.
• A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.

e) bizonylat kiállítása és megőrzése,

f) nyilvántartás vezetés (könyvvezetés)
A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve a gépi
adathordozón rögzített adatokat is - úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó
alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési
támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve
igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.
 Adókötelezettség
e) bizonylat kiállítása és megőrzése,
f) nyilvántartás vezetés (könyvvezetés)

A könyveket, nyilvántartásokat - ha jogszabály másként nem

rendelkezik - úgy kell vezetni, hogy
• a bennük foglalt feljegyzések e törvény, illetve a számvitel bizonylati
rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon
alapuljanak,
• adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül
tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó
adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,
• azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve
támogatás alapja,
• az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének,
valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé
tegyék.
 Adókötelezettség
e) bizonylat kiállítása és megőrzése,
f) nyilvántartás vezetés (könyvvezetés)

• Az iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az

adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.
• Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre
lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat
3 munkanapon belül be kell mutatni.
• Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül
az adó megállapításához való jog elévüléséig kell
megőriznie.
• A munkáltató (kifizető) az általa megállapított adó, adóelőleg
alapjául szolgáló bizonylatokat az előző pontban foglalt
időpontig megőrzi.
 Adókötelezettség
g) Adatszolgáltatás
Meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetőleg
adatot szolgáltat:
a) a kifizető,
b) a munkáltató,
c) a biztosítóintézet,
d)az ingatlanügyi hatóság,
e) a hitelintézet,
f) külön törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult
személy (befektetési szolgáltató),
g) a jegyző,
h) nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, korhatár előtti ellátást, szolgálati
járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot folyósító
szerv,
i) az engedélyt kiadó hatóság,
Stb.
 EKAER
Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer

Bejelentés → EKAER regisztrációs szám → biztosíték → ellenőrzés →

érkezés bejelentése → ellenőrzés

• Közúti árufuvarozás útdíjköteles, vagyis min. 35 tonna össztömegű

gépjárművel
• NAV → EKAER szám (15 napig érvényes). A fuvarozó részére át kell adni
a számot.
• A fuvarozó köteles a zár sértetlenségét megőrizni és sérülés esetén ezt
jelezni.
• Biztosíték: Kockázatos termékek esetén
• Bejelentés elmulasztása: igazolatlan eredetű áru → 40% mulasztási bírság
• Ellenőrzés: nyilatkoztatás (tulajdon, eredet), nyilatkozat megtagadása
(hatósági zár)