3.

PANASZOK

A láz
Definíció
Lázról beszélünk, ha a testhőmérséklet a normálisnál magasabb, és ennek oka a
hypothalamicus “kell érték” (set up point) megemelkedése.
A határérték megítélésében a centrális (mag) hőmérsékletet vesszük figyelembe, ehhez
legközelebb az análisan illetve orálisan mért hőmérséklet áll. A végbélben mért
hőmérséklet 37,7 C fölött tekinthető kórósnak (hónaljban mérve 37,2 C, szájban mérve
37,5 C a felső határ). Tankönyvenként nagyon változik a hőmérséklet normális értékének
megadott felső határa.
A test hőmérséklete változik a nap folyamán, fizikai munka, étkezés, stb. kapcsán. A
bazális (reggel, ébredés után mért hőmérséklet) nőknél a ciklus fázisainak függvényében
változhat, ovulációkor alacsonyabb a progestatív fázisban akár 1 C fokkal magasabb
lehet.
A láz a gyermekgyógyászati konzíliumok 20-40%.-ért felelős, a felnőtt lakosság 9%
fordul láz miatt orvoshoz. Fiatalkorban a láz majdnem mindig fertőző betegség
következménye, és jó kimenetelű, időskorban gyakran hiányzik, azonban ha jelen van a
jelentősége súlyos.
A láz patomechanizmusa
Az elülső, preoptikus, és hátsó hypothalamus a periféria hőreceptoraitól illetve a területet
ellátó vér hőmérséklete által nyer információt. A hypothalamusban levő hőközpont
állapotát pirogén anyagok befolyásolják:
 exogén pirogének: gramm negatív baktériumok lipopoliszacharid alapú
endotoxinja, gramm pozitív baktériumok enterotoxinja, vírusok, paraziták, kémiai
anyagok, gyógyszerek, toxinok, stb.
 endogén pirogének: citokinek: IL1, IL-6, IFN alfa, TNF.
A pirogén citokinek lokális, hypothalamikus prostaglandin-szintézist váltanak ki. A
prostaglandin-E (PGE2) hatására nő a test hőmérséklet kell értéke. A szöveti PGE2 is
megnő, ez felelős a lázat kísérő arthralgia, myalgia kialakulásáért.
 Fertőző á
Exo ill.end

Monocyta
endotheliali

Pirogén
IL1, IL6

Elülső hy
PGE2

Magasabb term
é

Fokozott hőkonzerválás:
érösszehúzódás, specifikus
Ábra 1. A láz patomechanizmusa.
 Fertőző ágens, toxin
Exo ill.endogén pirogén

Monocyta, machrophag
endothelialis sejt stimulusa

Pirogén citokinek
IL1, IL6, TNF, IFN

Elülső hypothalamus
PGE2 stimulusa

Magasabb termoregulációs „kell”

érték

Fokozott hőkonzerválás: Fokozott hőtermelés

érösszehúzódás, specifikus Akaratlan izom kontrakció, máj
magatartás (pl. felöltözik) anyagcsere, veseműködés

láz láz

1.Ábra. A láz patomechanizmusa 1

A hőmérséklet mérése
A bőr hőmérsékletét bizonyos fokig a kezünkkel is érzékeljük. Melegebb bőrfelszín az
adott bőr, mélyebben fekvő régiók, szervek gyulladásos folyamatát jelezheti.
Különböző hőmérő típusok léteznek:
 higanyos hőmérő (a legpontosabb, de a törés, higany mérgezés és fertőzés
veszélye miatt nem használatos),
 elektronikus hőmérő, digitális hőmérő,
 infravörös fül hőmérő,
 kémiai szín reakción alapuló hőmérők (könnyű alkalmazni, gyors, de nem annyira
pontos).
Mérés helye: A hőmérséklet mérésekor a centrális hőmérsékletet szeretnénk kimutatni, ez
a tüdő artériák szintjén a legjellemzőbb, ehhez leginkább a végbélben mért hőmérséklet
áll közel (5 percig mérünk), ez a legpontosabb, de kellemetlen, kényelmetlen, perforáció
lehetőségét is magában hordozza. Inkább csak csecsemőknél alkalmazzuk. Mérhető még
a hallójárat, száj, hónalj (10 percig mérjük) szintjén (ez utóbbi 0,5 fokkal kevesebbet
mutat).
Hyperthermia
Ebben az esetben a testhőmérséklet a “kell” érték felett van, maga a “kell” érték nem
változik. Ilyenkor a lázcsillapítók hatástalanok. Ennek oka lehet:
emelkedett hőtermelés:
 hyperthyreosis, pheocromocytoma,
 gyógyszerek: szalicilát túladagolás, szteroidok, antidepresszánsok, fenitoin,
metoclopramid, amfetamin, drogok (LSD, ectasy, kokain), kinin, kinidin
 hypothalamus sérülés, agyvérzés, epilepszia,
 malignus hyperthermia (veleszületett vázizomsejt sarcoplasma rendellenesség
esetén halotán vagy egyéb inhalatív altató hatására hirtelen megnő az
intracelluláris Ca szint – rabdomyolysis, acidosis, halál állhat be)
csökkent hő leadás:
 magas külső hőmérséklet (főleg ha nagy a páratartalom, tehát nehezített az
izzadásos hő leadás, illetve ha fizikai munka van nagy hőmérsékleten, esetleg más
hajlamosító gyógyszerek szedése esetén), hőguta,
 atropinmérgezés, citosztatikumok, barbiturátok,
Láz
A láz (febris) esetén a hőmérséklet beállítási pontja megemelkedik, a test hőmérséklet
ehhez igazodik. A láz önmagában veszélytelen, csillapítása indokolatlan, csak akkor
érdemes, ha a beteg szenved tőle, agyi károsodást, lázgörcsöt csak a hyperpyrexia
okozhat. A láznak a nem specifikus infekció elleni védekezésben van szerepe.
Okai:
 fertőzések, elkülönítendő:
o otthoni
o kórházi
 gyulladásos, nem fertőzéses folyamatok (pl. heveny köszvényes roham),
 szöveti nekrózis illetve vérzések (szívinfarktus, agyi infarktus, agyvérzés,
tüdőinfarktus, stb.)
 gyógyszerek (metildopa, amfotericin B, Sumetrolim stb),
 allergia,
 autoimmun kórképek,
 rákos folyamatok,
 hemolízis,
 agyvérzés
CAVE Időskorban, csecsemőnél, krónikus veseelégtelenségben, pangásos
szívelégtelenségben, kortikoszteroid kezelés mellett a láz hiányozhat.
Tünetei:
Prodróma: még nincs láz csak rossz közérzet, a ”kell” pont megemelkedik.
Borzongás vagy hidegrázás: az egyén fázik, esetleg sápadt, a hőmérséklet lassan
emelkedik, a hő termelő és konzerváló mechanizmusok életbe léptek.
Kipirulás: az egyén kicsit jobban van, kipirult, a bőr forró, száraz, szapora a légzés, a
pulzus gyorsabb (relatív bradycardiat észlelünk hastífusz, agyi nyomásfokozódás esetén,
relatív tachycardiat reumás lázban, myocarditisben), lázas delírium, szomjúság, fejfájás,
izületi fájdalom lehet jelen.
Szűnik a láz: a betegnek melege van, izzad. A leláztalanodás történhet lassan lízisben,
vagy krízisben (gyorsan) ilyenkor profúz izzadás van, akár kollapszus is létrejöhet a
nagyfokú perifériás vasodilatatio és vízvesztés miatt.
Hosszú távon a magas láz állapot romlással, fogyással társul.
Fokozatai
Különböző könyvek változó 1-2 fokkal eltérő alsó határt adhatnak meg, ennek gyakorlati
jelentősége nincs:
 hőemelkedés (37,5 -38 C),
 mérsékelt láz (38- 39 C),
 láz 39- 40 C,
 hyperpyrexia 40 C fölött
.A lázgörbe sajátos formái:
Febris continua, folyamatosan magas, alig ingadozó hőmérséklet: pneumóniában,
hastífuszban, orbáncban jellegzetes (az antibiotikum bevezetése után 24 órán belül
lecsökken a láz).

Ábra 2. Continua láz

Febris remittens: napi ingadozás 1 C fok felett van, de a hőmérséklet nem csökken 37 C
fok alá: tuberkulózis (éjszakai izzadás), bronchopneumonia, krónikus pyelonephritis,
sinusitis, reumás megbetegedésekben jellemző.
Febris intermittens: a láz hektikus, nagy ingadozásokat észlelünk (1 C fok felett), a
hőmérséklet 37 C fok alá is csökken: szeptikus lázra, tályogra, pyelonephritisre jellemző.

Ábra 3. Intermittens láz

Febris intermittens periodica (váltóláz) naponta, illetve két vagy három naponta stb.
jelentkező nagy lázas kiugrás: maláriában jellegzetes, üreges szervek gennyes
gyulladásaiban észlelhetjük még.
Febris recurrens 3-6 napos lázas periódusok váltakoznak 3-6 napos láztalan
periódusokkal: rickettsia fertőzés, borreliosis esetén jellemző.
Febris undulans (hullámzó lázmenet): lassan, napok alatt emelkedő, majd csökkenő láz:
Hodgkin kór, lymphoma, brucellosis esetén látjuk.

Ábra 4. Hullámzó lázgörbe.

Fordított lázmenet a hőmérséklet nagyobb reggel: tuberkulózisos kaverna, üregek
gyulladása esetén jelentkezhet.
Subfebrilitás (hőemelkedés) jelentkezhet tuberkulózis esetén, bármilyen lappangó
fertőzés kapcsán, virózisokban, illetve feszült idegállapot esetén. Jelentősége akkor van,
ha elhúzódó.

Ábra 5. Hőemelkedés
Egynapos láz: átmeneti vírus fertőzések, húgyúti fertőzések okozhatják gyerekeknél, de
lehet pszichogén, vagy kiszáradás talaján jelentkező.
Bifázisos, dromedár láz: Bornholm betegség, influenza, járványos kiütéses
gyermekbetegségek, leptospirosis esetén észlelhetjük.
Centrális hyperthermia a hő központ sérülése esetén jön létre.
Pszichogén láz: hőemelkedés jellemzi, max. 37,8 C fokos hőmérséklet, neurasthenia,
nagy stressz talaján jelentkezik.
Metabolikus hypertermia: hyperthyreosis, pheocromocytoma esetén látjuk, ilyenkor
hőemelkedés van.
Tartós, ismeretlen eredetű láz 3 hétnél hosszabb ideig tartó lázas állapot, amelynek okát
ez idő alatt nem sikerül tisztázni.
Oka lehet:
 gócfertőzés
 tuberkulózis, bakteriális endocarditis, diverticulitis, osteomyelitis, kismedencei
gyulladás, pyelonephritis, AIDS (a fertőzések összesen a tartós láz 40% - ért
felelősek)
 szisztémás autoimmun megbetegedés (20%)
 rák: vese, máj, tüdő, pitvari mixóma (30%)
 hyperthyreosis
 pszichogén láz
 Anémia: megaloblasztos, vashiányos
A diagnózis menete
Nagyon fontos a részletes anamnézis:
 mikor kezdődött,
 milyen a lefolyása,
 járt-e valamely járvány gócban,
 került-e kapcsolatba állatokkal,
 volt-e kórházba fektetve,
 mik a társuló tünetek, panaszok,
 milyen gyógyszereket, drogokat szed
A fizikális vizsgálatnál nem szabad kihagyni a bőrt(kiütések, fekélyek utalhatnak adott
lázas betegségre), izületeket, nemi szerveket, nyirokcsomókat, lépet (megnagyobbodása
sepsisre utalhat).
A paraklinikai vizsgálat: legyen nagyon széles skálájú, az egyéb panaszoktól, objektív
elváltozástól függ hogy milyen vizsgálatokat kérünk. Mindenképpen szükséges:
 vérkép, perifériás kenet,
 baktérium kimutatás végett leoltás garatból, orrból, vizeletből, vérből (ha
szükséges),
 mellkas röntgen, illetve, ha ezek a vizsgálatok nem juttattak közelebb a
diagnózishoz, akkor széleskörű képalkotó eljárások, és
  immunológiai laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.
CAVE! Több napos lázas állapot esetén történjen mindenképpen hemokultúra.

Eset : 56 éves férfi beteg, TTI 36kg/m2, nem

dohányos. Három hete, esti órában fellépő lázas
állapot miatt fordul orvoshoz, semmilyen egyéb
panasza vagy objektív elváltozása nincsen. A
hőmérséklete a szokványos lázcsillapítók
hatására normalizálódott, majd másnap ismét
visszatért. Gócfertőzés gyanújával adott széles
spektrumú antibiotikumok nem jártak
eredménnyel. A láz 4 hét után alább hagyott, majd
2 hónap múlva ismét jelentkezett, ugyanilyen
jelleggel. Gócfertőzést a beteg esetében nem
sikerült igazolni. Ezúttal széleskörű kivizsgálás,
képalkotó eljárások is történtek, melyek nem
mutattak ki elváltozást, a rutin laboratóriumi
paraméterek közül egyedül a vörösvértest
süllyedés volt magas. A lázas állapotok a
kivizsgálás alatt ismét szűntek, majd 4 hónap
múlva megint jelentkeztek, ezúttal a betegnél
hepatosplenomegália volt igazolható, a beteg
fogyott, és izomfájdalom alakult ki. Változatlanul
semmilyen heveny vagy idült fertőzést nem
sikerült igazolni, sem tumoros képletet. Az ekkor
elvégzett speciális immunológiai vizsgálatok és az
izom biopszia igazolta a szisztémás vasculitist. Az
immunsupresszív kezelés bevezetése után a
beteg leláztalanodott.
Hypothermia
A mag-hőmérséklet 35 C fok alá süllyedését nevezzük hypothermiának.
Okai
Nagy hő veszteség
 alacsony hőmérséklet (bizonyos foglalkozások illetve bizonyos sportágak: vízi
sportok, téli sportok, alpinizmus lehűlés veszélyével járhatnak)
 fokozott felszíni vérkeringés, fokozott izzadás, párolgás esetén,
 nem megfelelő ruha
 égések, exfoliatív bőrbetegségek
 sokk, nagy vérvesztés
 sepsis.
Elégtelen hőtermelés
 hypothyreosis,
 idősek, újszülöttek
 alkohol
 endokrin eredetű: hypoglicaemia, mellékvese-elégtelenség, hipofízis-elégtelenség,
 gyógyszerek: fenotiazinek, opiatok, érzéstelenítők,
 neurológiai: Parkinson kór, agyi vascularis történés, hypothalamicus zavar,
 éhezés, malnutritio,
 máj, illetve veseelégtelenség
Fájdalom
Definíció
A fájdalom a Nemzetközi Fájdalom Kutató Egyesület meghatározása szerint egy éppen
jelenlevő illetve lehetséges szöveti károsodás miatt kialakuló kellemetlen érzés, amelynek
egyaránt van fizikai mint emocionális vetülete.
A nocicepció egy idegélettani fogalom, amely arról szól, hogy adott ingerre az
idegszálban egy bizonyos válaszreakció jön létre, és továbbítódik a fájdalmas szignál. A
nocicepció esetén nem mindig alakul ki a fájdalom érzés, illetve lehet fájdalom érzés
szöveti lézió nélkül is (a kórélettani fájdalom nem azonos a pszichológiai
fájdalommal).Tehát a fájdalom mindig szubjektív, és lényegében a kialakult érzést
jelenti.
A fájdalom kellemetlen volta dacára, illetve pont azért, életfontosságú jelenség, biológiai
jelzőrendszer, szignál, a túlélés biztosításában van szerepe, azáltal, hogy a veszélyre
figyelmeztet
A fájdalom érzést módosító tényezők
 a küszöb feletti inger erőssége,
 egyéb helyi vagy általános ingerek jelenléte (pl. a sebesült rész dörzsölése,
tűszúrás: az akupunktúra ezért szünteti a fájdalmat),
 általában az öregek, csecsemők és a férfiak fájdalom küszöbe magasabb, és
magasabb az érték reggel mint este,
 környezeti tényezők: a vigasztalás, gondozás önmagában fájdalom csillapító
hatású (innen adódhat, hogy úgymond fenntartja a fájdalomérzést a figyelemre,
szeretetre éhes egyén - ezt nem feltétlenül tudatosan teszi-),
 társadalmi tényezők: - a spártai gondolkodásban a fájdalom szégyen számba
ment,
 kulturális tényezők: - a romák a jelenre beállított gondolkodásmódjuk miatt a
fájdalomra heves panasszal reagálnak, ahogy szűnik a fájdalom megnyugszanak,
viszont a zsidók igen érzékenyek a fájdalomra, de jövőre való beállítottságuk
miatt annak megszűnte után is aggódnak.
 helyzet: életveszélyhelyzetben a fájdalom érzés nem olyan heves.
 motiváció: űrhajósok, speciális osztagok egyedei nagyobb fájdalmat is elviselnek
a bevetés során.
 egyéni pszichés állapot: levertség, kifáradás fokozza a fájdalomérzést, a figyelem
elterelése csökkenti a fájdalmat, az izgulás, félelem (pl. tűszúrástól) növeli a
fájdalomérzést.
A fájdalom típusai
.Nociceptiv fájdalom
Egy szomatikus vagy visceralis szöveti lézió következménye. Kóros stimulusok (hő,
illetve kémiai, mechanikai jellegűek) ingerlik a perifériás nociceptorokat, az ingerület a
primer afferens neuronokban továbbítódik.
a) A szomatikus fájdalom szúró, nyomó, szorító, nyilalló jellegű, eredete a bőr, az izmok,
izületek.
b) A visceralis fájdalom görcsös, hasító jellegű, kevésbé jól lokalizált általában, a belső
szervekből ered.
A nociceptív fájdalom általában megoldódik, ha a szöveti sérülés megoldódik, és jól
válaszol gyulladáscsökkentő, illetve opioid kezelésre.
.Neuropathiás fájdalom
Az idegrendszer sérülésének, vagy fiziológiás elváltozásának következménye. Hypo-
vagy hypersensibilitas jelentkezik az adott beidegzés területén, és akörül.
Bizsergő, égő, zsibbadásos jellegű, illetve áramütés szerű a fájdalom. Gyakran egyszerű
érintés heves fájdalmat vált ki. A neuropathias fájdalom a kiváltó ok megszűnte után
sokáig fennmarad. Ilyen jellegzetes fájdalom a diabeteses, alkoholos, postherpeses
neuropathia, amputációs fantom fájdalom, stb. Ha az idegpályák sérülnek, ez a sérülés
nagyságától és egyéb tényezőktől függően a fájdalom hiányát vagy jelenlétét generálhatja
(diabetes mellitus, alkohol, herpes zoster)
Ritkán a thalamicus régió sérülése vált ki nem igen befolyásolható, nagyon erős
fájdalmat. Ennek jellege égő érzés, hangyamászás, bizsergés, vagy elektromos sokk szerű
villanó fájdalom, egy kiterjedtebb területen.
Általában a sérült ideg által beidegzett területen csökken a tapintási, vibrációs, hő
érzékenység, csökkennek a reflexek. Allodynia jöhet létre (apró mozgásra jelentkező
nagy fájdalom, ami csak helyi érzéstelenítő adására szűnik). Tulajdonképpen a sérült
idegszál maga generálhat impulzusokat.
Bizonyos esetekben a szimpatikus idegrendszer (vegetatív, nem tudatos idegrendszer)
besegít a fájdalom érzés kialakításában, fenntartásában. Az ún causalgia esetén a sérült
idegszál mentén órák, napok, hetek múlva egy nagyon erős égő fájdalom jelentkezik az
idegszál által ellátott területen, amit helyi dagadás kísérhet. A szimpatikus idegek gátlása
azonnal szünteti a fájdalmat.
A fantom fájdalom a hiányzó, amputált végtag fájdalma, az adott elmetszett idegszál,
illetve a fájdalom központban generálódó érzés.
A krónikus fájdalom
A krónikus fájdalom 3 hónapnál hosszabb ideje fennálló fájdalom A krónikus fájdalom
esetében a fájdalomérzés elveszti jótékony szerepét.
Okai:
1. Daganatos betegség,
2. Pszichés betegség : depresszió, neurosis, stb., Nehéz a differenciál diagnózis.
3. Neuropathias fájdalom - fájdalmas neurológiai betegségekben
4. Idült gyulladások (pl. reumatoid arthritis, arthrosis, stb.)
5. Egyéb.
.Analgesia
Bizonyos esetekben létezik veleszületett analgaesia. A fájdalom érzés hiánya ilyenkor
veleszületett érzéketlenséget jelent a fájdalom ingerre, amelyben már a csecsemő sem
érez fizikai fájdalmat. Ezeknél az egyéneknél a proprioceptív, illetve a hő- és tapintás
érzékelés normális. Ezen gyermekek életkilátása csekélyebb, gyakori a száj lézió, a
cornea léziója, az észrevétlen vagy elhanyagolt fertőzések, a törések. Néhány esetben a
kór oka az agy fokozott endorphin termelése.
Az analgaesia, illetve hypoalgaesia lehet szerzett is a fájdalom érzékelés receptorainak és
pályáinak a sérülése esetén (tabes dorsalis, alkohol, cukorbetegség kapcsán).
A fájdalomingerre adott szervezeti válasz
A fájdalom “célja” az adekvát, a szervezetet kímélő reakció. Ilyen reakció lehet:
Helyi szöveti reakció (olyan mediátorok termelése, amelyek a helyi léziót lokalizálják, a
károsodást minimalizálják)
Védekező reflexek: cornea reflex (a szem becsukódása védi azt), az izomvédekezés
(elrántjuk a kezünket az égés helyéről, stb.)
Általános reakciók (a kéreg alatti régiókban jön létre, a légzés, pulzus stb. változik meg)
Tudatos kérgi reakció: félelem, szorongás
Ha a fájdalom nagyon heves, a szervezetben stressz válasz is létrejön: nő a vérnyomás, a
szívfrekvencia, a pupillák tágabbak, a plasma cortisol szintje megnő, és helyileg izom
kontrakció alakulhat ki, nagyon erős fájdalom esetén eszméletvesztés is bekövetkezhet.
A krónikus fájdalmat nem szorongás, hanem depresszió kíséri.
A fájdalom diagnosztikája
A fájdalom a leggyakoribb panasz amellyel a beteg az orvoshoz fordul. Ugyanakkor a
legnehezebben értékelhető elváltozás, amelynek nagyon kicsi a specificitása. Ahhoz,
hogy a fájdalom a diagnózishoz közelebb vigyen az alábbi elemeket feltétlenül
tisztáznunk kell:
 Hol fáj (a beteg mutassa meg a fájdalom helyét)?
 Mióta fáj?
 Milyen volt a fájdalom kezdete?
 Hova sugárzik a fájdalom?
 milyen jellegű?
 milyen intenzitású (esetleg használható egy fájdalomra vonatkozó 10-es beosztású
analóg skála)?
 mi váltja ki?
 mi szünteti meg?
 milyen az evolúciója (egyszeri, visszatérő, ismétlődő, stb.)?
 mennyi ideig tart?
 milyen tünetek kísérik?
A fájdalom differenciál diagnózisában számításba kell vegyük:
 az adott terület bármilyen anatómiai képletének: traumáját, gyulladását, daganatát,
érpatológiáját
 az esetleges idegi vetülés lehetőségét
 fájdalom kisugárzást
 a beteg pszichés állapotát
 szimulálás lehetőségét (utolsó sorban)
Fejfájás
A fejfájás nagyon gyakori panasz, a fejlett országokban a lakosság mintegy 15%-nak van
gyakoribb vagy rendszeres fejfájása. A fejfájásnak számtalan oka lehet, banális stressz
állapotoktól életet veszélyeztető betegségekig, de általában az eseteknek csak mintegy
8%-a mögött van szervi betegség. Szükséges a pontos, gyors, és idő valamint pénz
hatékony orientálódás.
CAVE!. 50 év felett kezdődő fejfájás az esetek jó részében másodlagos eredetű, teljes
kivizsgálást igényel.
A fejfájás osztályozásai
A). Kialakulás szerint
A EVSZ által jelenben elfogadott fejfájás osztályozás, amelyet a Nemzetközi Fejfájás
Társaság (International Headache Society) adott ki 2004-ben
1. Elsődleges: Ilyenkor a fejfájás hátterében nem organikus ok áll. Az esetek 90%-ban ez
a helyzet, ilyen a:
a. migrén,
b. a feszültség okozta fejfájás,
c. a cluster és paroxismális hemicraniális fejfájás
d. egyéb (pl. köhögési fejfájás, szúró fejfájás, stb.)
CAVE! Az elsődleges fejfájáshoz bármikor társulhat másodlagos fejfájás
Eset1: 40 éves férfi, kamaszkora óta fejfájós, az utolsó 2 évben a fejfájás
fokozottabbá vált, az utolsó 6 hónapban naponta jelentkezik. Havonta kb. 7 napig
képtelen dolgozni miatta. Általában a fejfájás közepes, állandó, nyomásszerű, és
általában a nyak merevségével jár, nincsenek kísérő tünetek. Ezen felül jelentkezik
1-2 napot tartó súlyos, féloldali, pulsatilis fájdalom, amelyet hányinger, fotófóbia,
kísér, és amelyet csőlátás, fényes pontok előzhetnek meg, A fizikális vizsgálatból
megjegyzendő az occipitalis régió érzékenysége .A nyaki csigolyák felvétel kizárta a
nyaki patológiát. A diagnózis migrén, és felváltva jelentkező stressz fejfájás
Eset2: 60 éves nő, fél éve jelentkező paroxismalis, pár órát tartó, nagyon heves
hemicraniális fejfájással jelentkezik orvosnál. A fájdalmat cluster fejfájásként
értékelik, kivizsgálás nem történik, a kezelések kevéssé járnak eredménnyel. A
nőbeteg saját kezdeményezésére koponya CT vizsgálat történik, amely azonos oldali
akusztikus neurinómát mutat ki.
3.1. táblázat. Fontosabb elsődleges fejfájások néhány jellegzetessége.
Típus Nem/ko Fellépé Lok./ Egyéb Kiváltó
r s jelleg tünet tényező
Migrén -3× 4-72 órát -Fronto - kakaó,
gyakoribb tart temporalis photophob alkohol,
nőknél , ia stressz,
- -egyoldali, - menstruác
fiatalkorba -lüktető, hányinger, ió, időjárás
n kezdődik - hányás, stb.
-a középerős, - ± aura
lakosság erős (neurológi
10%-t -mozgásra ai
érinti fokozódik, góctünete
ülve javul k)
a fájdalom
Cluster -2,5x Átlagosan Egyoldali Szem Alkohol,
fejfájás gyakoribb 6 hetet periorbitari vörössége nitrát
férfiaknál, tartó s, Könnyezés készítmé-
-30-40 év perióduso hasító, Orrfolyás, nyek,
között kban folyamatos orrdugulás stressz
kezdődik jelentkezik nagyon Arcfél
Olyankor erős, izzadása
más- a beteg áll Hányinger
naponta, vagy Fény-,
vagy mozog szag-,
naponta hangérzék
többször enység
20-120
percig tart
Gyakran
azonos
évszakban
, azonos
napszakba
n
jelentkezik
Tenziós A Lehet Abroncssz Hang- Stressz
fejfájás leggyakorib ritka, erű, vagy
b primér gyakori takótáji, fényérzéke
fejfájás (a vagy kétoldali nység
lakosság krónikus Enyhe, Alvászavar
75%-nak 30 perctől közepesen Merev
van egy hétig erős nyak, váll
valamikor tart a A mozgás
az élete
roham nem
során)
befolyásolj
Nőknél
a
gyakoribb
20- 50
évesen
 kezdődik

2. Másodlagos okok:

a. fej illetve nyak trauma

b. agyi illetve cervicalis keringés zavarai

c. nem-vascularis intracranialis elváltozás (pl.tumorok, koponyaűri

nyomásfokozódás, napszúrás)

d. drog illetve megvonása okozta fájdalom

e. gyulladások,

f. homeostasis zavar (pl hypoglycaemia)

g. a nyak, szem, arcüregek, száj, fogak, orr, fül okozta fájdalom

h. pszichiátriai mebgetegedések

3. Cranialis neuralgiák (pl trigeminus neuralgia)

B) Fájdalom osztályozása szervi okok szerint

Ideggyógyászati okok: bármilyen pszichés, éreredetű, daganatos,
gyulladásos, ▪▪traumás központi idegrendszeri megbetegedés járhat
fejfájással, nem ritkán a koponyaűri nyomásfokozódás (térfoglaló
folyamat, agyödéma) talaján.
Fertőző betegségek: maga a láz, illetve virózisok okozhatnak fejfájást▪▪
Belgyógyászati megbetegedések, amelyek az agy keringését, illetve
oxigenizációját ▪▪és metabolizmusát befolyásolják fejfájást okoznak, így a
hypertonia, hypotonia, érelmeszesedés, anémia, szívelégtelenség, légzési
elégtelenség, hypoglycaemia okozhat fejfájást.
Orrfülgégészeti okai a fejfájásnak: sinusitis (a homlok, az arc szintjén okoz
fájdal▪▪mat), otitis, mastoiditis, tumorok (retroauricularisan, occipitalisan
eredményez fájdalmat).
Szemészeti megbetegedések közül a zöld hályog (glaucoma) roham
kapcsán, nem ▪▪megfelelő látásélesség kapcsán jelentkezhet fejfájás.
Nyaki gerinc elváltozásai occipitalis fejfájást eredményezhetnek.▪▪
Fogászati megbetegedések trigeminus neuralgiát válhatnak ki
Gyógyszerek is eredményezhetnek fejfájást, így például: ▪▪
Fenacetin, Paracetamol, Triptánok, kodein, ill opioid származékok
(analgeŚŚtikum túladagolásból eredő fejfájás),
 Vasodilatátorok: nitrátok, kálcium antagonisták stb. ŚŚ
Ételek, minta az alkohol, Coca Cola, a vörösbor, a sajt, (tiramin illetve
dopamin ▪▪tartalma folytán), a koffein megvonás kiválthat fejfájást.
Mérgek CO, ólom (Pb), lakkok, oldószerek okozhatnak fejfájást
Egyéb fejfájást okozó tényezők: napszúrás, sugárzás, magaslati levegő.▪▪
C) Lefolyás szerint
a) krónikus lokalizált
gyakori ok: cervicalis szindróma, sinusitis▪▪
ritka ok: temporalis arteritis, fogeredetű, szemeredetű fejfájás,
acromegalia, ▪▪
b) krónikus diffúz
gyakori ok: tenziós fejfájás, hipertónia▪▪
ritka ok: toxikus, intracranialis folyamatok▪▪
c) szubakut
gyakori ok: virózisok, meningitis▪▪
ritka ok: enchephalitis, sinus cavernosus thrombosis, liquor
nyomásváltozás▪▪
d) ismétlődő
gyakori ok: migrén, hipertónia, hipotónia, hypoglycaemia ▪▪
ritka ok: cluster, hipertóniás krízis, glaukóma▪▪
e) hirtelen kialakuló
gyakori ok: subarachnoidealis, intracerebralis vérzés ▪▪
ritka ok: liquor elfolyási zavar▪▪
D) Társuló tünetek szerint:
Láz: amennyiben a fejfájás mellett az első tünet virózis, meningitis gyanúja
merül ▪▪fel, ha később jelentkezik a láz: vérzés, trauma, hypothalamus
érintettség jöhet szóba.
Merev nyak, a nyak érzékenysége: cervicalis eredetű fejfájásra utal▪▪
Tarkómerevség: meningitisben jelenik meg▪▪
Könnyezés, kipirulás: migrént, cluster fejfájást kísér▪▪
Hányás: Eperoham, alimentaris toxinfectio okozta fejfájás, koponyaűri
nyomás▪▪fokozódáshoz, migrénhez társul
Fokális tünet jelenléte (parézis, afázia, stb.) agyi eredetre utal▪▪
Reggeli fejfájás: hipertóniára utalhat▪▪
Alvási apnoe szindróma esetén – frontális fejfájás▪▪
Hipertóniában – tarkótáji fájdalom▪▪
Cervicalis eredet esetén – előre sugárzó tarkótáji fájdalom▪▪
Cluster fejfájás esetén– arc, szem szintjén jelentkező fájdalom
 A fejfájás diagnosztikája
Szükséges kiegészítő kérdések (a fájdalomra jellegzetes kérdéseken kívül)

Akut fejfájás
Anamnézis

Trauma Hipertónia Láz

igen nem Igen nem igen

Subdurális Hipertóniás Agyhártya

agyvérzés
hematóma krízis Izgalmi tünet

agyrázkódás igen nem

Intracranialis Meningitis, Általános

hematóma enchephalitis fertőző btg

nem

pszichés

Vascularis Egyéb
(pl.migrén)

Nyakigerinc
Metabolikus
Ábra 6. A heveny fejfájás diagnosztikai algoritmusa elváltozásai
(hipoglycaemia
uraemia, stb.
  milyen környezetben volt a beteg (napon, mérges gázok között, stb.),
 mi a foglalkozása,
 van-e depressziója, vagy egyéb pszichiátriai kórképe,
 van-e hipertóniája,
 volt-e fogászati, orrfülgégészeti, szemészeti problémája,
 milyen gyógyszereket szed (bizonyos gyógyszerek kiválthatják a fejfájást,
másoknak a megvonása okozhatja azt),
 milyen ételeket evett,
 milyen stressz hatásnak van kitéve,
Fizikális vizsgálat: nyaki régió állapotának felmérése, meingeális izgalmi tünetek
vizsgálata, vérnyomás mérés.
CAVE Fejfájás esetén az első teendő a vérnyomás megmérése.
Kivizsgálások
 idegrendszeri eredet gyanúja esetén : koponya CT, MR, koponya röntgen
 belgyógyászati eredet gyanúja esetén : glycaemia, kreatinin színt, vérkép, Na, K
színt, ér Doppler
 nyaki röntgen
Fáradtság
Szinonimái: asthenia, fatigabilitás, adynamia (ez utóbbi kifejezettebb fáradtságra utal).
Definíció = kimerültség érzés, erőtlenség, gyengeségérzés, alvás utáni vágy, csökkent
teljesítőképesség.
CAVE! A fáradtság nem dyspnoe!
Az egyik leggyakoribb panasz. Ugyanakkor számos különböző állapotot tükrözhet.
Pontos kórélettani háttere nem ismert. Gyanítható, hogy szöveti hypoxia, elégtelen sejten
belüli energiaforrás, izmok Ca vesztése, bizonyos citokinek: interferon, TNF alfa, IL 1
szerepet játszhatnak kialakításában.
Diagnózis
Szükséges kiegészítő kérdések:
 mennyi ideje tart,
 pontosan mit ért alatta a beteg (el kell különíteni dyspnoetól, izomgyengeségtől),
 milyen a beteg lelki, hangulati állapota,
 mi előzte meg (emocionális stressz, fizikai megterhelés, vírus vagy egyéb fertőző
betegség),
 milyen egyéb ismert betegség van (diabetes, hypothyreosis),
 mikor kifejezettebb
 o reggel: pszichogén (általában pihenésre nem javul)
o fizikai munka után elhúzódó: krónikus fáradtság szindróma
o napközben fokozódik: szisztémás, szomatikus betegség
Kiegészítő vizsgálatok
- májfunkciós próbák, kreatinin színt, vérkép, vizelet, TSH
- góc keresés
Osztályozás
- fiziológiás jelenség (nagyobb fizikai vagy pszichés megterhelés után): ez pihenés után
megszűnik
- kóros fáradtság: pihenés után csak átmenetileg javul, elhúzódó jellegű, napokig,
hetekig, hónapokig fenn áll
Okai:
a. pszichogén eredetű (szorongás, depresszió, neuraszténia talaján jelentkezik, lehet első,
legkifejezettebb tünete – jellegzetes, hogy pihenésre nem, de erőkifejtésre javul) – az
esetek mintegy 70%-t teszi ki.
CAVE Depresszió gyanúja esetén öngyilkosság veszélye áll fenn!
Csak akkor állítsuk a fáradtságról hogy pszichogén, ha biztos kizártuk a szomatikus okot.
b. krónikus fáradtság szindróma:
szindróma Súlyos, 6 hónapnál régebbi fáradtság, amely
fáradtság mellett még legalább négy az alábbi tünetekből jelen van :
 rövidtávú memória gyengülése, koncentráció hiány,
 torokfájás,
 érzékeny nyirokcsomók,
 izomfájdalom,
 izületi fájdalmak gyulladásos jel nélkül,
 fejfájás,
 nem pihentető alvás és
 effort utáni fáradtság ami 24 órán túl húzódik.
A betegnél általában objektív elváltozást, vagy kóros paraklinikai paramétereket nem
észlelünk. A diagnózist csak azután állítjuk fel, ha minden lehetséges fizikális okot
kizártunk. A lefolyása lehet hullámzó, esetleg javulhat, de nagyon ritkán gyógyul. Oka
nem ismert (fertőzés, hormon zavar gyanúját jelen pillanatig nem sikerült megerősíteni).
Kórélettana nem ismert, jelenben krónikus murin leukémia vírus fertőzést (ez egy
retrovírus amely egereken rákos elváltozást eredményez) mutattak ki ezen betegeknél.
Eset: 52 éves jól menő, sikeres, családos amerikai
fényképész, publicista nő egy virózisnak tűnő
kórfolyamat nyomán a munkát megakadályozó
nagy fáradtságérzésről, panaszkodik, képtelen
ellátni a háztartási munkát, alig van jártányi ereje.
Biológiai paraméterei normálisak, fizikális
állapotában objektív elváltozás nem észlelhető. Az
állapota stagnáló több éven keresztül, majd
enyhén javul, de a fényképezést nem tudja újra
kezdeni. Az állapota nem depresszió, habár utólag
enyhe formában társult hozzá az is.
c. fizikális betegségek
Leggyakoribb okok:
 virózisok, vagy súlyos fertőző betegségek utáni reconvalescentia
 idült hepatitis
 pszichés okok
 hypothyreosis
 idült veseelégtelenség
 anémia
Egyéb
fertőző betegségek:
 virózisok, akut szakban és convalescenciában (főleg Epstein Barr vírus fertőzés
után), borreliosis, lázas állapotok
 idült gyulladásos góc jelenléte, fog granuloma, tuberkulózis, húgyúti fertőzés,
AIDS
 parazitózis
endokrin megbetegedések:
 hypothyreosis, Addison-kór, hyperparathyreosis, hypopituitarizmus
vérképzőrendszeri megbetegedések
 leukémia, lymphoma
vesebetegségek
 krónikus vesemedence gyulladás, krónikus cystitis
 heveny és krónikus veseelégtelenség
májbántalmak
anyagcserebetegségek
 hyperglycaemia cukorbetegeknél
 rachitis
elektrolizavarok
 hypokalaemia, hyperkalaemia,
 hypocalcaemia, hypercalcaemia
myopathia
autoimmun betegségek
daganatos betegségek
szívelégtelenség
alkoholizmus, drogok
pubertás

Fáradtság

Nincs jellegzetes kórtörténet Van jellegzetes kórtörténet

Biokémiavizsgála Ismert
gyógyszer drog Pszichés stressz
tok krónikus
betegség
kóros

normális

Pajzsmirigy funkció

igazolható

Nem igazolható

Góc keresés

igazolható

Nem igazolható

Malignitás keresés

igazolható

Nem
igazolható

Ábra 7. A Fáradtság differenciál diagnózisának menete

Izomgyengeség (myasthenia)
Definició
Az izmok szintjén érzett fáradékonyság, amely az izmok teljesítőképességének a
csökkenésével jár. Együtt járhat vagy sem az izom fájdalmával, sorvadásával.
Pathomechanizmus
Kiválthatja az izom keringési zavara, általános elektrolit zavar, az izomsejtek szétesése,
illetve olyan tényezők amelyek az izom kontraktilitását csökkentik (általában a sejten
belüli Ca egyensúly szabályozása által), a felszaporodott TNF alfa szerepet játszik a
pathogenesisében bizonyos gyulladásos megbetegedések esetében.
Diagnózis
Szükséges kiegészítő kérdések:
 Társul-e hozzá izomfájdalom (általában az izom közvetlen betegségeiben
észleljük)
 Társul-e hozzá izomsorvadás (lásd lennebb)
 Milyen az evolúciója: heveny vagy idült
 Milyen gyógyszert szed a beteg
Kiegészítő vizsgálatok
- ionogram, Ca, Mg, CK, vérkép, glycaemia
- góc keresés
- EMG, egyéb elektrofiziológiai vizsgálatok
- izombiopszia
Okai
Leggyakrabban:
 izomatrófia (keringési, inaktivációs, metabolikus eredetű)
 statin kezelés
 myositis,
 fertőző betegségek: virózis, botulinizmus, stb.
 daganatos megbetegedések
Egyéb okok
anyagcserezavar:
 anémia, hyponatraemia, vízveszteség, hypokalaemia,
 hypoglycaemia, diabetes
endokrinzavar:
 Addison-kór, hypo- és hyperthyreosis, thymoma,
 Cushing szindróma, kortikoszteroid kezelés utáni megvonás,
gyulladásos betegségek: dermatomyosistis, lupus, polimyalgia rheumatica
neurológiai kórképek: myositisek, myopathiák, myasthenia gravis, familiaris periodikus
paralízis
gyógyszerek: statinok, lithium, iodidok, calcium gluconate, amiodarone, baclofen,
betablokkolók, felodipine, benzodiazepinek, stb.
izmok túlzott igénybevétele
Eset: Fiatal nőbeteg két napja tartó generalizált izomgyengeség, hőemelkedés, enyhe
fejfájás miatt jön orvoshoz. Vérképén enyhe leukopénia, lymphocytosis észlelhető. A
panaszok gyulladáscsökkentők hatására 2 nap alatt megszűntek. Diagnózis: Virózis