Az Oszmán Birodalom és az Európán kívüli világ

Az Oszmán Birodalom fénykora:

- a 16. század elején Mezopotámia, Szíria és Egyiptom elfoglalásával megkétszerezi
területét
- a levantei kereskedelem megvámolása és a adható földbirtokok megerősítették a
birodalmat
- fénykora I. (Törvényhozó) Szulejmán (1520-1566) idején kezdődött
- beavatkozik az európai hatalmi harcokba (cognaci liga)
- áttöri a magyar végvárrendszert (Nándorfehérvár 1521) és elfoglalja Magyarország
középső részét (mohácsi csata 1526, Buda elfoglalása 1541)
- Magyarország területén zajlottak a harcok az Oszmán és a Habsburg Birodalom között
- az oszmánok keleten háborúznak a perzsákkal  kétfrontos háború (megkönnyíti a
védekezést a magyaroknak)

Válság és a megoldási kísérletek:

- a levantei kereskedem hanyatlásával az Oszmán Birodalom jövedelmei csökkentek
- a Nyugat nyersanyag szállítójává és késztermékek piacává vált kiáramlik a
nemesfém
- a szultán kereskedelmi kedvezményeket adott a franciáknak, a velenceieknek és az
angoloknak
- a despotikus berendezkedés miatt a birodalom egyre inkább lemaradt a fejlődésben
- a törökök békét kötöttek a Habsburgokkal (drinápolyi béke 1568)
- a spanyol Habsburgok megállítják a törököket a tengeren (Lepanto 1571)
- a törökök leállnak a hódítással
- elmaradt a zsákmány gazdasági válság
- a katonák nem kaptak zsoldot, lazult a fegyelem
- a despotikus rendszerre jellemző korrupció általánossá vált
- a válságon átmenetileg Köprülü Mehmed nagyvezír lett úrrá a 17. század közepén:
megszilárdította a fegyelmet, helyreállította a szolgálati birtokok rendszerét
- Köprülü Mehmed fia Ahmed nagyvezír a hadsereggel ideiglenes sikereket ér el
- 1683 és 1697 között küzdelemben elveszítik Magyarországot a Habsburg
Birodalommal szemben
- az Orosz Birodalom hódító törekvéseivel is szembe kellett nézniük
- a birodalom később már csak védekezett nem számított nagyhatalomnak

Orosz terjeszkedés Ázsiában:

- Kazany (1552) elfoglalása után a kozákok (orosz szolgálatban) a 17. században
eljutnak a Csendes-óceán partvidékére
- a siker csupán mellékes, a tajga területén nem léteztek erős államalakulatok
- az oroszok ide sem gazdaságilag, sem politikailag nem tudtak behatolni
- csak a prémkereskedelem indult el a zord vidéken
- az orosz uralom nem terjedt túl a sztyepp északi részén
- délen a nomád népek ellenállása megállította őket

Kína:
- az egységes Kínát a Szuj-dinasztia uralma teremtette
- az egységes állam megépítette a Sárga-folyót és a Jangcét összekötő Nagy-csatornát
- ez megerősítette a birodalom gazdasági egységét és biztosította a déli gabona
északra jutását
- az építkezés terhei miatt kitörő lázadás elsöpörte a Szuj-dinasztiát
- a hatalmat a Tang-dinasztia szerzi meg: földosztással megszilárdítják hatalmukat, és
az egységes kínai államot
- a birodalom virágzása Kína nyitottságának volt köszönhető
- a Selyemút mellett fellendült, a tengeri kereskedelem, arab perzsa kereskedők
telepedtek le a kikötőkben
- felkelés összeomláshoz vezettek, de a Szung-kor ismét virágzást hozott
- fellendült a gazdaság, tökéletesítették a mezőgazdaságot és a kézműipart
- bevezetik a papírpénzt, megugrott a népesség
- a 13. században Kína északi részét elfoglalták a mongolok
- Kubiláj-kán meghódította a déli területeket és egyesítette Kínát, felvette a császári
címet, és megalapította a Jüan-dinasztiát
- egy felkelő Csu (Ming-dinasztia) kiáltotta ki magát császárnak a
parasztlázadásokban dinasztiaváltás
- a Ming-dinasztia alatt a hajósok elérték Indonéziát, Indiát, Kelet-Afrikát
- az európiai hajósoktól Kína elzárkózott

India:
- Indiában több állam létezett
- nem tudták egyesíteni a területeket
- a 16. században elérik őket az európai hajósok
- a mongolok meghódítják, és megalapítják a Mongul Birodalmat (hanyatlásnak indul)
- az európai kereskedők kelet-indiai társaságokat hoznak létre
- az indiaiak eladták a fűszereket és a gyémántokat cserébe pedig aranyat vagy ezüstöt
kaptak