Közép- és Kelet-Európa a XVI-XVII.

században
A centrumtól keletre:
- a XVI. században Európa súlypontja, centruma áthelyeződött Itáliából Nyugat-
Európába, Németalföldre, majd Angliába mivel ez a térség volt a fő haszonélvezője a
földrajzi felfedezéseknek
- a centrumot körülvevő térség a periféria kevésbé fejlődött, a gazdasági növekedéshez
az ösztönzőket a centrumtól kapta
- a földrajzi felfedezések miatt a kereskedelem Közép-Európában is fellendült
- a hagyományos munkamegosztás (Közép-Európa mezőgazdasági termékeket
szállított nyugatra, ahol cserébe iparcikkeket kapott) nem változott
- az ugyanakkora árfolyam miatt a mezőgazdasági termékek árai és így keleti területek
jövedelmei jelentősen növekedtek
- a nemesség igyekezett hasznot húzni belőle ezért bekapcsolódott az árutermelésbe
- a hagyományos munkamegosztás és a nemesség nagy gazdasági súlya miatt Keleten
az ipar nem fejlődött megfelelően
- a tőkés termelésre áttért nyugat gyorsabban fejlődött és az ipari árak növekedésével
Közép-Európa jövedelmei csökkentek
Lengyelország gazdaság és társadalmi viszonyai:
- a gazdasági változások fellendítették a Baltikum kereskedelmi forgalmát
- a területek, amelyeket a folyók összekötöttek a Balti-tengerrel bekapcsolódhattak a
Nyugat növekvő élelmiszer és nyersanyag ellátásába
- XVI. században az élelmiszerárak növekedése miatt jelentős jövedelmet biztosított a
térségnek (ez mind igaz Lengyelországra)
- fellendülés első számú haszonélvezője az erős rendi jogokkal rendelkező nemesség
volt, bekapcsolódtak az árutermelésbe, a közös földek és a jobbágytelkek rovására
növelték majorságaikat
- a lengyel nemesség pénzét nem befektette, hanem felélte, növekvő földieket a
jobbágyokkal műveltette (több robotra kényszerítve őket) és a pénzből jómódot
teremtettek maguknak
- a nemesség nem indult el a vállalkozó lét, a polgárosodás útján
- a jobbágyok a robot elől menekültek így megfosztották költözési jogaiktól=örökös
jobbágyság
- a céhes kézműipar nem fejlődötta térség a Nyugat mezőgazdasági és
nyersanyagellátója, iparcikkeinek felvevőpiaca maradt
A rendiség előretörése Lengyelországban:
- a mezőgazdasági árutermelés megerősítette a fő- és köznemesség helyzetét (a királyi
hatalommal szemben)
- a Jagelló-ház kihalása után (1572) Valois Henrik lesz a király
- Valois Henrik kiszélesítette a rendek alkotmányos jogait: elfogadta a szabad
királyválasztás jogát, az országgyűlés rendszeresen ülésezett, a rendek
adómegajánlási jogát
- XVII. században a rendi alkotmány az anarchia jeleit mutatta
- először alkalmazzák a szabad vétót (liberum veto, 1652), ennek alapján a lengyel
rendi gyűlésen egyetlen nemes tiltakozása is meghiúsította egy törvény elfogadását
- az országot belső harcai kötötték le, amelybe a szomszédok (Oroszország, Ausztria,
Poroszország) egyre többször avatkoztak be
- a század második felében már jelentős területei kerültek Oroszországhoz
Oroszország nagyhatalommá válása:
- IV. (Rettegett) Iván (1533/1547-1584) tovább erősíti despotikus hatalmát a szolgáló
nemességre támaszkodva
- 1547-ben felveszi a cári (császári) címet
- Rettegett Iván kijáratot akart a Balti-tengerhez
- hódítási kísérletei Báthory István a svédekkel és a dánokkal szövetkezve visszaverte
- IV. Iván jelentős sikereket ért el a tatárokkal szemben, elfoglalta Kazanyt (1552) és
Asztrahányt (1556)
- Oroszország megszerezte a Volga medencéjét és megkétszerezte területét
- az elnyomásban élő orosz földművesek elvándoroltak az újonnan szerzett pusztákra
- a Rurik-uralkodóház kihalása után a Romanovoké lett a hatalom
- Oroszország folytatta terjeszkedését Ukrajnában és Szibériában
- I. (Nagy) Péter (1689-1725) felismert, hogy Oroszország erejét csak modernizációval
növelheti: 1 külföldi mestereket hívott birodalmába
2 manufaktúrákat alapít
3 nyugati típusú flotta és hadsereg építésébe fogott
- úgy gondolta, hogy mindenkinek teljesítenie kell a cár akaratát
- kaput kívánt nyitni a nyugat felé, ezért tengeri kikötőkre volt szüksége
- délen próbálkozott, mivel tudta, hogy így meleg tengeri kikötőkhöz juthat
- bevette Azov várát, de a Fekete-tenger ebben a korszakban török beltenger volt
- orosz-török háborúk sorát indította el
- a balti-tengeri kijárat útjában Svédország állt
- Péter a lengyelekkel és a dánokkal szövetkezett
- legyőzte a svédeket és a Néva torkolatában megalapította az új fővárosát
Szentpétervárt (1703)