5. A könyv és a nyomdászat a XV–XIX.

századi Magyarországon és Európában

A KÖNYVNYOMTATÁS FELTALÁLÁSA, KEZDETEK

A nyomtatás feltalálása nem volt független a XIV-XV. századi mélyreható gazdasági és

társadalmi változásoktól. Ekkorra már Európa szerte: kialakult a pénzgazdálkodás, a városi
kereskedők kezében nagyobb mennyiségű tőke halmozódott fel, illetve a népesség létszáma
növekedett [ végbement a gazdaságilag erősebb, illetve gyengébb rétegek differenciálódása.

Nemcsak az egyházaknak és a teológusoknak volt szükségük könyvre, de a városok oktatási

intézményeinek is (iskolák, egyetemek), a polgárságról nem is beszélve. Fontos szempont lett
az új társadalmi szükségletek kielégítése. A könyvnyomtatásnak oroszlánrésze volt a
reformáció és a parasztháborúba torkolló zavargások előkészítésében. A reneszánsz és a
humanizmus korában a könyv addig soha nem látott mértékben a társadalmi és kulturális
fejlődés részévé, sőt hajtóerejévé vált. A kéziratokról a nyomtatott művekre való áttérés során
a könyv külseje lényegesen megváltozott.

A könyvnyomtatás feltalálása:
Johannes Gutenberg:
 Élete:
- 1394 és 1399 között született Mainzban, szülőháza után „zum Gutenberg”-nek nevezték
- mainzi patrícius családból származott
- 1434-től több dokumentum tanúsága szerint is Strasbourgban tartózkodott
- 1444 után visszatért Mainzba ([ a Rajna partján található, a nagyobb nyomdászvárosok
folyók mentén, (főleg a Rajna mentén) alakultak ki, mert ott voltak adottak a gazdasági,
társadalmi tényezők)
 Művei:
- Nem egyértelműen tisztázott, egyáltalán mit nyomtatott Gutenberg, illetve milyen
sorrendben jelentek meg első nyomtatványai
- Gutenberg ősbetűit Donatus- vagy kalendáriumbetűnek nevezik, mert ezzel nyomtatta ki
Aelius Donatus latin nyelvtanát valamint néhány kalendáriumot
- amiket biztosan nyomtatott:
§ latin nyelvtankönyv (Aelius Donatus latin nyelvtana)
§ bűnbocsánati cédulák
§ 42 soros Biblia = Gutenberg Biblia (1455)
- az 1. reprezentatív kiadás
- a szöveg elrendezése harmonikus, 2 hasábból áll (1 hasáb 42 soros)
- 200 példányban nyomtatta ki [ 35darabot pergamenre, 165 darabot papírra
- törekedett arra, hogy a nyomtatás során megőrizze a kézírásra jellemző jegyeket
9 számos rövidítést (abbreviatúra) és összevont betűt (ligatúra) alkalmazott
- bizonytalan eredetű nyomtatványemlékek: (nem bizonyított, hogy Gutenberg nyomtatta
őket!)
§ Mainzi zsoltároskönyv (1457)
§ Konstanz városa számára kinyomtatott missale (Missale speciale Constantiense)
§ 36 soros Biblia
§ Chatolicon [ Johannes Balbus de Janua dominikánus szerzetes által 1286-ban
szerkesztett, latin grammatikával kiegészített szótár
- nem tudjuk, hogy hol nyomtatta műveit
Találmánya:
 A könyvnyomtatás kezdete 1450-re tehető, a XV. század pedig az ősnyomtatványok
(nyomtatott könyv) évszázada
 Találmányának lényegi alkotóeleme az ÖNTŐMŰSZERREL végzett betűsokszorosítás
módszere
 Gutenberg teremtette meg az újkori mechanikus nyomtatási eljárás alapját, amely a
munkafolyamatok gépesítésével és racionalizálásával a gyakorlatban is megvalósíthatóvá tette
a tömegtermelést, illetve amely képes volt az egész világon érvényre jutni. Ráadásul
Gutenbergnek sikerült a nyomtatott könyvnek tipográfiai eszközökkel művészi megjelenési
formát adnia.
 Találmányának köszönhetően az egyszerű írásfolyamat helyére 3 különböző munkafázis lépett:
az írás alapanyagának előállítása, a szedés és a nyomtatás
9 technikai szempontból ezek a tevékenységek előrelépést jelentettek a tisztán kétkezi munka
felől a gépesített munka felé

Ősnyomtatványok: (ősnyomtatvány = inkunábulum)

 1450 és 1500. december 31. között megjelent könyvek
 A legértékesebb nyomtatott könyvek, melyek azonosításában, meghatározásában a címlap, a
nyomdajel és a tipográfia segít
 A munkafolyamatokat a mester irányította [ voltak segítői
 Címlap csak fokozatosan alakul ki, az 1520-1530-as évekre rögzül a címlap szerkezete
9 kezdetben még arra törekedtek, hogy a kódexeket utánozzák, ezért nem volt címlap, és a
betűtípus is a kézírást utánozta
 Kezdetben még voltak kézzel írott elemek benne:
- iniciálék [ kihagyták a helyet neki nyomtatáskor
- fametszet (XV. században jelent meg) illusztrációk és ornamentumok kiszínezése
- rubrikálás (jelek, sorok piros tintával írása)
- icipit és explicit (kezdő- és záróformula) [ kezdetben még ezek is szerepeltek
 Kolofon: ugyancsak a kéziratok mintájára került a nyomtatott szövegbe
9 azt tudhatjuk meg belőle, hogy ki, hol, és mennyi példányban adta ki a könyvet
 A vízjelek használata is tovább él [ segítik az ősnyomtatványok meghatározását, hasonlóan mint a
nyomdajel, azaz a nyomdász jelvénye (szignet) ez kezdetben a nyomtatvány végén volt, majd
átkerült az elejére
 Bevezették a szignatúrát, amely egy betű-szám kombináció és az oldalak egymásutániságát
segítette elő (oldalszám még ekkor nem létezett)
 Custos = őrszó [ a következő ív (ívréteg) első szavának feltüntetése az előző ív (ívréteg) utolsó
lapjának jobb alsó sarkában
 A könyv végére pedig registrumot illesztettek, azaz az ívjelölések áttekintését az első lapok
kezdőszavaival [ segítségével ellenőrizni tudták a nyomtatás hiánytalanságát

A nyomdászat jellemzői:
A könyvnyomtatás a kereskedelmi útvonalak mentén terjedt el (például a Rajna-völgye). Először a
városokban honosodott meg. A könyvnyomtatás elterjedésében nem csekély szerepük volt a XV.
században és XVI. század első évtizedeiben a vándornyomdászoknak, akik mindig oda vonultak,
ahol ideig-óráig nyereséget hozó, meghatározott nyomtatványokra érvényes megbízás és eladási
lehetőség adódott.
 Találni kellett olyan művet, amelynek van felvevőpiaca
9 ehhez fel kellett mérni a piacot, hogy az egyházi vezetők, jogászok, diákok mely könyveket
keresik
 azt is ismerni kellett, hogy a többi nyomda milyen műveket ad ki
 Megrendelők: Megrendelők: egyházatyák, jogászok, tanárok, diákok
  Megrendelt művek: lexikonok, tankönyvek, kalendáriumok, politikai viták, egylapos
nyomtatványok
 A nyomdász kezdetben egyszerre: nyomtat, kiad és kereskedik [ ez a 3 funkció még nem vált
szét a XV. században.
 Figyelniük kellett, hogy a kiadott könyv mind formailag, mind pedig tartalmilag minőségi áru
legyen
 Nem mindenki örült a nyomtatás feltalálásának, és a nyomtatott könyv megjelenésének, hiszen
így a kézzel írott könyv elvesztette egyedi voltát, tömegcikké vált.
 A nyomdászok általában egyetemet végzett emberek voltak
 mégis szükségük volt segítségre [ tudósokat, elismert embereket kértek fel (pl.
Johannes Frobenius (Bázelben, a Rajna mentén), Rotterdami Erasmus) mecénásnak
 1470-ig szinte mindenütt német nyomdászok voltak, Rómát kivéve
9 1460-ban feldúlják Mainzot [ sok nyomdász elmenekül Németországból [ elterjed a
nyomdászat

A KÖNYVNYOMTATÁS ELTERJEDÉSE A XV. SZÁZADBAN

A legfontosabb német nyomdász városok:

 MAINZ:
- Johann Fust és Peter Schöffer:
§ jó üzleti érzékkel vezették tovább a Gutenbergtől megkaparintott mainzi nyomdát
§ Peter Schöffer: gyakorlati munka irányítása, Fust: könyvforgalmazás
§ nyomtatott műveik:pl.: Mainzi zsoltároskönyv (1457), 48 soros Biblia (1462),
Herbarius (1484)
- Mainzban tevékenykedett még: Johannes Numeister, Jacob Meydenbach, Peter Friedberg

 STRASBOURG:
- miután 1462-ben Mainziot lerombolták, számos más helyen bukkantak fel
nyomdászműhelyek [ Strasbourgban is hamarosan nyomdászati központ fejlődött ki
- Johann Mentelin [ első, aki itt kezdett nyomtatni, első német nyelvű Biblia
- Johann Grüninger, Johann Prüss
 BAMBERG:
- Albert Pfister: Biblia Pauperum (Szegények Bibliája)
- Johann Sensenschmidt
 KÖLN:
- a városban 29 ősnyomdász működött
- Urlich Zell [ meghonosította a könyvnyomtatást Kölnben
 AUGSBURG:
- Günther Zainer [ 1. augsburgi nyomtatvány 1468-ban
- Anton Sorg, Jodocus Pflanzmann
 NÜRNBERG: az egyik legnagyobb nyomdászváros
- 25.000 fős, gyűjtőhelye azoknak a humanistáknak, akik az Alpoktól északra
akarták céljukat megvalósítani
- Anton Koberger nagyvállalkozó, kereskedőhálózatot hozott létre saját
nyomdája volt 100 fős személyzettel, lerakatokat „nyomdahálózatokat”
létesített, más nyomdákat is utasított, jó minőségű kiadványok köthetők a
nevéhez
A legfontosabb olasz nyomdász városok:
 SUBIACO (Róma mellett) [ kezdetben bencés kolostor volt
 BOLOGNA
 FERRARA
  NÁPOLY
 MILÁNÓ

VELENCE

leghíresebb nyomdász: Aldus Manutius (1448-1515):

- lelkes humanista tudós, író, költő, szerkesztő és kiadó, tanítással is foglalkozott
- a nyomdász, akihez szerződött meghalt [ elvette a lányát [ megörökölte a nyomdát
- 1453-ban a török beveszi Konstantinápolyt [ az ott élő görög tudósok elmenekülnek pl.
Itáliába is, ahol már kezdik elfelejteni a görög nyelvet kultúrát.
Aldus Manutius is több ilyen görög tudóst befogadott [ segítségüket kérte
9 nyomdája művei görög nyelvű könyvek
9 azzal, hogy tudósokat gyűjtött maga köré, tudományos hírnevet szerzett
- művei:
§ legjelentősebb: 5 kötetes Arisztotelész (eredeti nyelven adta ki, kommentárok
nélkül)
§ segédkönyvek, szótárak
az antikva és a kurzív (dőlt [ kézírásos formát idézi) betűtípus az ő nevéhez köthető
kiadványait aldináknak is nevezik
- fontos technikai megoldása: lekicsinyítette a könyv méretét + kisebb betűtípus (antikva) használata
9 könyvei nagyon keresetté váltak
9 officinája teremtett meg egy világszerte keresett könyvtípust
- nyomdászjelvénye: horgonyra tekeredő delfin

Fontosabb francia nyomdászvárosok:

Franciaországban, különösen Párizsban eleinte a nyomtatott könyv iránti igényt a német műhelyek
(Fust és Schöffer) kínálatával elégítették ki.
- PÁRIZS (É) [ pl. Pasquier Bonhomme
- LYON (D-DK)
ANGLIA:
 Angliába egy angol üzletember, William Caxton vitte el a könyvnyomtatást (műhely a
Westminster-apátság közelében)
 Richard Pynson, Julian Notary

SPANYOLORSZÁG:
 Spanyolországban ugyancsak német nyomdászok honosították meg a könyvnyomtatást. Az első
spanyol nyomtatványemlék egy 1473-ban készült búcsúcédula. 1475-től német nyomdászok
kezdték meg tevékenységüket Valenciában, Saragossában és Barcelonában.

MAGYARORSZÁGI ŐSNYOMDA (XV. SZÁZAD)

Hess András budai műhelye (1472-1473)

 Megalapítása Vitéz János nevéhez, a magyarországi humanizmus vezető alakjához köthető
9 az ő ötlete volt, hogy nyomdát kellene alapítani, mivel külföldön mindegyik egyetemek
mellett volt már nyomda is (Vitéz kezdeményezője és legfőbb vezetője volt az 1467-ben
alapított pozsonyi egyetemnek)
 1470-ben Kárai László budai prépost (egyházi személy) Rómában járt [ 1471-ben találkozott
Hess Andrással (Andreas Hess), aki a Lauer-nyomdában dolgozott
 Kárai 1740 és 1741 fordulóján tárgyalt Hess-el Rómában, hogy rávegye a mestert a
Magyarországra költözésre
 a biztatást ehhez – feltehetően – Vitéz János prímás megbízatása jelentette
  a korábbi feltételezések szerint csak 1472 februárja után indulhatott Hess
Magyarországra, mert a budai műhelyben alkalmazott betűkhöz legközelebb
álló típusok használatát a római Lauer-nyomda ekkor hagyta abba
 csak rövid ideig működött az ősnyomda, mivel mátyás nem barátkozott meg a
nyomdászattal (Vitéz János halála után rövidesen Meg is szűnt a nyomda)

Hess András budai nyomdájának 3 nyomdaterméke ismert ( egy krónika és egy kolligátum,
amely 2 művet tartalmaz):
- Cronica Hungarorum = Magyarok krónikája (Budai Krónikának is nevezik)
§ 1473, Buda [ ELSŐ MAGYARORSZÁGON NYOMTATOTT LATIN NYELVŰ
KÖNYV
§ nincs címlapja, csak incipitje
§ a fejezetcímeket vörös tintával húzták alá
§ Hess megörökítette benne a nevét, beleírta ugyanis a kolofonba
§ papírra lett nyomtatva
 2 vízjel váltakozik:
- a kötet első felében a csillagon függő mérleg
- a kötet másik felében pedig a nyolcason függő mérleg körbe zárva
§ egyetlen, reneszánsz antikva ősnyomtatvány-típussal készült
§ kis folio formátumú, 133 nyomtatott lapot tartalmazó kötet, első nyomtatott
lapján a nyomdász által írt ajánlás olvasható
§ Magyarország történetét tárgyalja, a magyarok történetéről szól latin nyelven
- Kolligátum: (2 művet tartalmaz 1 kötetbe nyomtatva)
1. Basilius Magnus keleti egyházatya műve: De legendis poetis (füzet: „A költők
olvasásáról”, Tevan Andor: „A költői legendákról”) című művét latin nyelven, amely a
klasszikus írásműveket és az általuk nyújtott művelődési lehetőségeket dicséri
2. Xenophón Apologia Socratis című műve, vagyis Szókratész védőbeszéde latinul
§ ez a Chronicánál terjedelmében és formátumában is jóval kisebb, 20 levélből álló
negyedrét alakú könyv ugyanazzal a betűtípussal készült, mint a Chronica
§ nem tudósoknak, hanem a pozsonyi egyetemre készülő tanulóknak készült
§ ez a 2 mű eredetileg görög nyelven íródott [ L. Bruni fordította le őket latinra
•egyféle vízjel látható, de az némileg eltér a Chroica mindkét változatától
§ az első rész végén mindössze a „Bude A. H.” szövegű sor áll [ nincs kiírva Hess
teljes neve
§ 1473-ban keletkezhetett, ez a 2. magyarországi ősnyomtatvány (nincs is más
nyomtatványa Hess Andrásnak)
Hess aligha rendelkezhetett jelentős gyakorlattal a könyvnyomtatás valamennyi
részletmunkájában. Munkamenetét rekonstruálva bizonyosnak látszik, hogy műhelye
mindössze egyetlen, kis méretű sajtóval volt felszerelve, amelyen a Chronica lapjai
egyenként készültek.

MÁSODIK ŐSNYOMDA: (Confessionale)

1477-(1480), nem tudni, hogy kik nyomtattak itt, és az is csak valószínű, hogy Budán működött.
3 terméke maradt az útókorra:
- Antonius Florentinus 1477-ben megjelent Confessionaléja ( ez a műa nyomda névadója)
- Laudivius Vita beati Hieronymi című kis munkájának egy impresszum nélküli kiadása
- egy egyleveles, 1480. május 11-én, Johannes Han által Pozsonyban kiállított nyomtatott
búcsúlevél
Összesen tehát 5 ősnyomtatványt ismerünk a XV. századból: (összesen 19 fennmaradt
példányban):
- Hess András: Cronica Hungarorum [ 10 példány
- Hess András kolligátuma (Basilius + Xenophón) [ 2 példány
- Confessionale nyomdájából a névadó Confessionale című mű [ 5 példány
 - Laudivius-kötet [ 1 példány
- búcsúlevél [ 1 példány

A XVI.-XVII. SZÁZADI EURÓPA NYOMDÁSZATA:

Kezdeti időkben Németország dominanciája figyelhető meg [ századfordulóra ez megváltozik

Hangsúlyossá válik az angliai, illetve a németalföldi (É-Hollandia, D-Belgium) nyomdászat.
A könyv jellemzői:
Igény a könyvre. Iskolázási reform, új iratok, archiválás.
Információ: mennyiségi robbanás.
Petrus Ranus új fajta logikai rendszer: induktív rendszer (tulajdonságok alapján csoportosít.)
Könyvtárhasználat: könyvben tartalomjegyzék és tárgymutató.
Kék könyvek=Bibliothegne Bleau 1550-1580( szerelmes, történelmi és lovagi ponyva) Az
ipari forradalom alatt ez még tovább nől, halad előre.
1528 Luther vitája előre veti a teológiai racionalizmust (mise anyanyelven, úrvacsora, 2 szín
alatti áldozás-> tudományos szkepticizmus =gondolkodásról való gondolkodás.
Anglia:

VIII. Henrik Reformjai:

-nagyra tartotta a könyvnyomtatást, hiszen művelt ember volt
-monopolizálta a könyvet és a könyv szakmát
-Létrehozta a stacionáriusok társaságát, amely később céhvé fejlődött (feladata: felügyelni, ellenőrizni,
hogy hol milyen könyveket adnak ki- nehogy valahol eretnek könyv legyen)
Szabályozások Angliában:
§ 1484 [ még teljesen szabadon, nincs megkötés
§ 1515 [ az Angliában letelepedett külföldi nyomdászoknak kétszer annyi adót kell fizetniük
§ 1523 [ a külföldi nyomdászok csak angol inast vehetnek fel
§ 1529 [ megtiltják a külföldieknek az új nyomdák alapítását (a már működő nyomdák maradhatnak)
§ 1534 [ visszavonták az 1484-es törvényt bekötött könyveket nem lehet a kontinensről a szigetre
behozni (cél: hazai ipar védelme) [ Az angol nyomdászat kezdett belterjessé válni, az anyanyelvi
nyomdászat virágzik már a 16. században, így Anglia esetén sajátos nyomdászatról beszélhetünk.

FRANCIAORSZÁG:

Jodocus Badius:
§ 1. francia humanista nyomdász
§ itáliai egyetemeken képezte magát [ tud latinul
§ LYONban majd PÁRIZSban nyomtatott
§ kiadásai:
- klasszikus görög írásokat
- korabeli humanisták műveit
§ más tudósokat is meghívott nyomdájába korrektornak
9 nyomdája egy tudós humanista körnek számított, ahol színvonalas műveket adtak ki
Esteinne (Stephanus)-család:
§ leghíresebb francia nyomdászcsalád [ színvonalas kiadványok köthetők hozzájuk
§ görög és héber nyelvű Biblia kiadása nagy port kavart [ Genfbe menekült
§ 2 nagy központjuk: PÁRIZS és GENF [ itt áttért a protestáns hitre [ további vallási
kiadványok
Sebastian Gryphius: (LYON)
 § Velencébe, Aldus Manutius nyomdászműhelyébe is eljutott, ellopta a betűkészletét
§ jó érzéke volt az új technikákhoz
§ jogi könyveket adott ki
§ engedély nélkül is újranyomtatott könyveket [ gazdag lett
§ népszerűsítette az Aldus Manutius-féle kiadásokat
§ terjesztette Erasmus írásait
§ ebben a korszakban zajlott a Reuchin-per
- Esteinne Dolet:
§ LYONi nyomdász, humanista
§ 9 kiadta egy másik humanista, Pomponazzi Lélekről írt könyvér (szerinte a logika
szerint a Lélek halandó)

SPANYOLORSZÁG:

 A XVI. század nem a spanyol nyomdászat virágkora, volt nyomdászat, de nem jelentős
 Innen származik az első köteles példány rendelet 1572
 XVI. század 2. felének spanyol könyvnyomtatásában csakhamar MADRIDÉ lett a vezető szerep,
ahol 1566-ban nyomtattak először. Spanyolok nyitották meg Amerika első nyomdáját is,
mégpedig 1531-ben Mexikóban.

NÉMETALFÖLD:

ANTWERPEN
 Christoph Plantin:
-1555-ben nyitotta meg nyomdáját
- legfontosabb kiadványa: többnyelvű Biblia = Polyglott Biblia (8 kötetes)
-nyomdászjelvénye:
9 egy felhőből kinyúló kéz, amely egy könyvet tart + körülötte felirat: „Labora et
constantia” = munka és állhatatosság

LEIDEN/LEYDEN: németalföldi város

 Plantin itt ismerkedett meg Justus Lipsiussal.
-akkinek híres Tacitus szövegkiadása
- másik fontos könyve: De constantia (Az állhattosságról)
 Elzevir család:
Louis Elzevir alapította a nyomdát:
- latin nyelvű tudományos műveket adtak ki
- 2 nagy kiadványtípusuk:
§ görög-latin klasszikus szövegkiadások: - kiváló minőségűek, jól olvashatóak- 12-ed rét
§ „republikák” sorozat: - a mai útikönyvek elődei - latin nyelven íródtak- 12-ed rét nagyságú

Német Nyomdász városok:

A XVI. század folyamán a német nyomdahelyek száma mintegy 140-re emelkedet.

 MAINZ:
- egyike volt azon városoknak, amelyek veszítettek nyomdászati jelentőségükből
- nyomdász pl.: Johann Schöffer
 KÖLN:
- a német városok közül Köln adott otthont a legnagyobb nyomdának
- mint a katolicizmus fellegvára, szabad birodalmi és Hanza-város, egyúttal a távolság
kereskedelem központja nem volt híján annak a gazdasági erőnek
- nyomdászok pl. : Peter Quentel, Franz Brickmann, Johann Gymnich, Jaspar von Genepp
 FRANKFURT
 - a XVI. század második felében Frankfurt lett a könyvkereskedelem és a nyomdászat
vezető délnémet városa
- első Frankfurtban letelepedett nyomdász: Christian Egenolff
- legjelentősebb kiadószemélyiség: Sigismund Feyerabend
 BÉCS:
- Bécsben, a német császári ház székhelyén nemzetközi, különösen itáliai és francia
irodalmi áramlatok keveredtek ellenreformációs lelkülettel. A jezsuita cenzúra és az
idegen nyelvű nyomtatás jelentősége nagy.
 LIPCSE:
- XVI-XVIII. században Lipcsében összesen 86 nyomda működött
- nyomdászok pl.: Melchinor Lotter, Ernst Vögelin
reformáció 1539-es szászországi térhódításával ismét növekedett a lipcsei könyvszakma
jelentősége, úgyhogy végül versenyre kelhetett a frankfurti könyvvásárral.

 BÁZEL:
- Johannes Frobeniust bázeli kiadó és nyomdász, a XVI. század legjelentősebb bázeli nyomdásza
- 1491-ben alapította a Froberius-nyomdát, ebben az évben már kis formátumú Bibliát is adott ki.

ITÁLIA

Itáliában Németországhoz hasonlóan már az ősnyomtatvány-korszaktól kezdve széles körben

gyakorolták a könyvnyomtatást.
 A legjelentősebb nyomdászok a humanizmus szellemében működtek, az ellenreformációs
áramlatok itt mérsékeltebb formában léptek színre, mint Németországban.
 Híres nyomdászok:
- Aldus Manutis (1449-1515)
- Gabriele Giolitio de Ferrari
- Filippo Giunta- Firenze
- Jacopo Mazzochi, Antonio Blado- Róma

 VELENCE XVIII. század 2. felében város legjelentősebb nyomdáját Antonio Zatta üzemeltette.
 PADOVA: Volpi testvérek
 MILÁNÓ: Lodovico Antonio Muratori

OROSZORSZÁG:
 Az nyomdászat a XVI. század ötvenes éveiben indult fejlődésnek,
 Nyomdák voltak a következő városokban: MOSZKVA, BRESZT, NYASZVIZS, NYIZSNYIJ
NOVGOROD
 I. (Nagy) Péter cár reformtörekvései (1708-ban megreformálták a cirill írást is: az újítás
eredménye az úgynevezett „polgári” vagy „köznapi” írás lett.) nyomán lendült fel igazán az orosz
nyomdászat a XVII. században

MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMTATÁS A XVI. SZÁZADBAN

Főúri nyomda (16. század):

Nádasdy Tamás sárvár-újszigeti nyomdája, 1536-1541

 A 16. század első felének egyetlen, magyar nyelven nyomtató műhely a Nádasdy Tamás
országbíró által berendezett nyomda volt.
 Abádi Benedek volt a nyomda vezetője
  Legfontosabb kiadás: az itthon nyomtatott magyar nyelvű könyv, Sylvester
Újtestamentuma (1541)
 Másik fontos kiadás: Sylvester Grammaticája Ez a latin nyelven írt grammatika egyúttal az
első magyar nyelvtan.
 A nyomda hatéves fennállásának az 1541-ben az ország három részre szakadása vetett véget

Városi (protestáns) nyomdák( 16.század):

A szebeni városi nyomda, 1529-1600

 Az első magyarországi nyomdaalapítás a 16. században az erdélyi szászok központjában,
Szebenben történt, és az első itt nyomtatott könyv 1529-ből ismeretes
 Lukas Trapoldner nyomdász tekinthető a szebeni nyomda első vezetőjének.
 a 16. század első felében cirill betűs sajtó is dolgozott Fülöp mester vezetésével (1544-1552)
 1575 város papírmalmának létesítése - segíti a nyomda működését
 Nyomdászok voltak pl.: Martin Heusler és Martin Wintzler, Gregor Frautliger, 1580-tól Georg
Greus, 1585-től Johann Gübesch, 1591-től Johann Heinrich Crato

A brassói Honterus-nyomda, 1539-1594:

 1539-ben kerültek ki az első nyomtatványok, Joannes Honterus vezetésével.

 Főként Honterus reformátori munkásságával kapcsolatos munkák és pedagógiai munkák
 kurzív betűkkel van szedett kiadványok,, fametszettekkel illusztrálva, amit J.H készített
 1549-től Valentin Wagner vette át a nyomdát. Fontos kiadványa: 1557. évi görög-latin
Újszövetség (Novum Testamentum)
 Később Nyírő János(1580-1581) tipográfus halálát követően a brassói sajtó vezető nélkül
maradt 1594-ben megszűnt

A kolozsvári Hoffgreff-Heltai-nyomda, 1550-1600

 Hoffgreff György független polgári vállalkozóként alapította meg műhelyét 1550 közepén Heltai
Gáspárral társulva
 Heltai Gáspár programja a lutheri reformáció művelődéspolitikai célkitűzéseit követte, fő
kiadványok: tankönyvek, bibliafordítás, vallásos felvilágosító munkák, vitairatok és
elmélkedések
 1554-ben a kolozsvári nyomda egyik legjelentősebb munkája, Tinódi Sebestyén Cronicája
 1559-ben végérvényesen Heltai birtokába kerül, aki református szellemben folytatja a munkát
 A nyomdát özvegye vezette tovább, majd 1583-ban, az özvegy halála után Caspar Schespurgensis
vezette a Heltai-örökösök kezébe került nyomdát, egészen 1600-ig működött.

A debreceni nyomda, 1561-1600

A 16. századi Debrecen ország egyik legjelentősebb városa, reformáció kálvini irányát követi.

 A sajtó Debrecenben 1561-ben telepedett meg első nyomdásza Huszár Gál volt (egy évig)
 A nyomda új vezetője Török Mihály lett, aki nyomdászjelként: zászlós bárányt
 Későbbi nyomdászok: Hoffhalter Rudolf, Csáktornyai János, Lipsiai Rheda Pál, Komlós
(Lupinus) András
 A debreceni nyomdából a 16. század folyamán mintegy 160 ma ismert kiadvány került ki, a
kiadványok mindig a nyomda vezetőjétől függően alakult
  A kiadványok elég változatosak voltak: kalendárium, csízió (öröknaptár), református énekes-
könyv, iskolai oktatást segítő könyv- az igényeknek megfelelően.

Gutgesell Dávid bártfai nyomdája, 1577-1599

 Gutgesell Dávid Bártfán, 1577-ben alapította Felső-Magyarország területén huzamosabb ideig

működő nyomdáját, amely 1584. augusztus 1-jétől Magyarország első privilegizált (az
egyetlen királyi működési engedéllyel rendelkező, protestáns kézben lévő) nyomdája.
 1597-1599 között vele párhuzamosan, de önálló tipográfiával dolgozott a második bártfai
nyomdász, Klöss Jakab
 legalább 80 művet nyomtatott ki, Leonard Stöckel latin nyelvű Postillái (1596), a Keresztyéni
gyülekezetekben való isteni dicséretek című evangélikus énekeskönyvet (1593)
 A 16. század utolsó éveiben Bártfán két nyomda működött, a második a 1597-ben Klöss Jakab
által alapított tipográfia
 Kiadványainak jellege rendkívül hasonló Gutgeselléhez, egyik fontos kiadványa az Adagiorum,
az első magyar közmondásgyűjtemény (1598)
 A 17. században ifj. Klöss Jakab folytatja munkáját

KATOLIKUS NYOMDÁK:

A nagyszombati Telegdi-nyomda (az esztergomi káptalan nyomdája), 1578-1609

 Telegdi Miklós alapítja 1578-ban saját házában. Egy állandó katolikus nyomda alapításával
próbálja ellensúlyozni az egyre erősödő protestantizmus.
 Rudolf császár rendelete 1584 – a nyomdának minden nyomtatványból három három példányt be
kellett szolgáltatni a kancellária számára. Ez az első köteles példányra vonatkozó rendelkezés
Magyarországon.
 Első kiadványa az olasz származású Lorenzo Magiónak, a jezsuiták bécsi tartományfőnökének az
olmützi társulati szabályzata, Canones címmel.
 Telegdi halála után a nyomda eszmei irányítója Monoszlói András lett
 A tipográfia gyakorlati vezetése továbbra is Pécsi Lukács kezében maradt

A vimpáci ferences nyomda, 1593-1599

 A 16. század végén második katolikus tipográfiai műhely a nyugat-magyarországi Vimpác

(Wimpassing) ferences kolostorában alakult, a Pichler és Stotzinger családopk
támogatásával.
 A Stotzinger család könyvtárat is adományozott a kolostornak.
 A nyomdász személye – a ferences kolostorok nyomdáinak gyakorlata szerint –
ismeretlenségben maradt.
 A műhely a 17. század eleji harcoknak esett áldozatul.

A XVIII–XIX. SZÁZADI EURÓPAI NYOMDÁSZATTÖRTÉNET: ÚJ TIPOGRÁFIA

ÉS KÖNYVSTÍLUS: KLASSZICISTA KÖNYVMŰVÉSZET:
BASKERVILLE, DIDOT-CSALÁD, BODONI, UNGER

A 18. század polgárosodó könyvkultúrája

Tartalmi vonatkozásban a legszembetűnőbb változás:

 megnő a világi témájú kiadványok számaés a nemzeti irodalom termékei.
  Növekvő példányszámban jelennek meg a röpiratok, politikai brossurák, vagy a napi érdekű
újságok, almanachnak nevezett évkönyv
 A hírlap- és folyóirat-irodalom egyre jobban elterjed. A hírlapok megjelenésének kezdete a
nyugat-európai országokban a 17. századra esik, s itt a 18. században már a folyóiratok válnak az
időszaki sajtó tipikus termékeivé, ugyanekkor az újságok száma is emelkedik.
 Korábbi szerény kezdetek után most, a 18. században jelennek meg nagyobb számban ifjúsági és
gyermekkönyvek. (A felvilágosodás nevelési, pedagógiai törekvései!).
 Hollandia után a 17. század végén (1695) Angliában is eltörölték a cenzúrát, de e két
országon kívül mindenütt fennmaradt a sajtóellenőrzésnek ez a módja a 18. században;
Franciaországban is csak a forradalom alatt került sor a sajtószabadság törvénybe
iktatására.

Formai változások:

 tovább él a barokk stílus. A 18. század első felére a rézmetszettel díszített, pompázatos címlappal
ellátott barokk könyv a jellemző még. Később rokokó stílusú könyvek jelennek meg.
 18. sz. második fele klasszicista könyv: a tisztán tipográfiai felépítésű, klasszicista stílusú,
többnyire rézmetszet nélküli és az egyszerű rövid címmel ellátott könyv, szabályosan, többnyire
szimmetrikusan felépített illusztrációk jellemezték.
 Eltűntek a hosszú barokk címek is, s megjelentek a modern, egy hosszanti tengely köré
felépített szimmetrikus címlapok.

Anglia. John Baskerville munkássága:

 a klasszicista könyvstílus megteremtője
 általa megteremtett új betűtípus: klasszicista antikva
 első műve: 1757-ben: Vergilius műveinek negyedrét-alakú kiadása
 1758-tól cambridge-i egyetem nyomdásza, görög betűket is metszett, 1763 a teljes bibliát
folio-kiadásban
 Nyomdáját halála után (1779) a francia Beaumarchais vásárolta meg

A francia Didot-család:
 majdnem két évszázadon keresztül a francia nyomdászat meghatározói
alapító François Didot-t (1689-1757) nyomdáját 1713-ban Párizsban nyitotta meg

Utódai:

François-Ambroise Didot (1730-1804):

 tipográfiai pontrendszer tökélesítése à a betűk magasságát ettől kezdve pontban fejezték ki
o alapegysége: a tipográfiai pont (: 1 tipográfiai pont = 0, 376 mm) máig használják
 velinpapír feltalálása (1780) sima és fehér papírfajta a legfinomabb nyomtatópapírok egyike
 klasszicsta antikva megalkotása (1775)
o A segéd- és alapvonalak vastagsága erősen kontrasztos, jelentős köztük a
különbség.
o A betűtalpak derékszögűek, vagy csekély kerekítésűek.
o A kerek formáknál a tengely mindig függőleges.
o Egyik legelterjedtebb betűtípus
 Kiadványai: Tasso "Megszabadított Jeruzsálem"-e 2 kötetben (1784-1786) és Homérosz művei
12 kötetben (1787-1788)
Pierre-François Didot (1732-1793)
 nyomdász és betűöntő
 híres a papírgyáraàa forradalom idején a pénz alapanyagát biztosítja
 fiai:
o Léger Didot àpapírgyártógép feltalálása
o Henri Didotà betűöntő, a "mikroszkopikus betűformátum létrehozója

François-Ambroise Didot fiai

Pierre Didot nyomdász és Firmin Didot betűöntő Együttműködésük a Didot családot Európa szerte
elismert nyomdász famíliává emelte

Firmin Didot:

 Didot-antikva tökéletesítése.
 Napoleon i a Császári Nyomda betűöntödéjének vezetőjévé nevezi ki
 Másik találmánya a Sztereotípia: kis formátumú, különösen olcsó nyomtatványok előállása.

Pierre Didot

 Híres és megbecsült nyomdászà a Louvre-ban is működött műhelye

 Kiadványaival híressé tette a családi antikvát
 Kiadásai: Vergilius-kiadások, La Fontaine meséi, Voltaire: "Henriade"
 Sztereotípia használata

Utódaik ápolták a több évszázados hagyományt, a nyomda Firmin-Didot néven részvénytársaságként

ma is működik

Az olasz Bodoni tevékenysége:

 Giambattista Bodoni (1740-1813) nyomdászcsalád sarja. Kortársai is elismerik munkáját.

 1767-ben Ferdinánd pármai herceg udvarába került, ahol a à a Stamperia Reale vezetője lett
 Később magánnyomda felállítására is engedélyt kapott
 Kezdetben reneszánsz, majd klasszicista antikva használata
 Kiadványai:az olasz mellett latin, görög, francia, angol és orosz nyelven
 Kiadványai Tudományos és irodalmi értéke alacsony, viszont művészileg kiemelkedő
 Tasso (1789), Horatius (1791), Vergilius (1793), Homérosz Iliásza 3 foliokötetben (1808)

A német Unger és az új fraktúr:

 Német területeken elterjedt volt a barokk fraktúr (különösen díszes, cirádás betűvé forma).
 A klasszicista antikva megjelenésével a fraktúr betűtípus túlságosan bonyolulttá váltà
o Elvetni a régebbi fraktúr betűtípust és antikvát használni
o Új egyszerűsített fraktúr feltalálása (ez volt a támogatott elképzelés)

Johann Friedrich Unger (1753-1804)

  Az új fraktúr megalkotója à Unger-fraktúr(1749)
 Első nyomtatvány: Goethe "Wilhelm Meister tanulóévei" című munkája (1795-1796; 4 kötetben)
 hosszú időn át kedvelt betűtípus volt Németországban (még a 20. században is írtak vele)

MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMTATÁS A XVII. SZÁZADBAN

Magyarország 17. századà három részre szakadás.

A határok azonban nem voltak állandóakàegyes vidék kulturális életét alapvetően
meghatározta politikai hovatartozásuk. A hódoltsági területen nem működött sajtó, Erdélyben
ugyan annyi, mint az előző században. A vallási megosztottságot vizsgálva-àprotestáns tipográfiák
voltak túlsúlyban.
Öt olyan nyomda volt, amelynek eredete a 16. századba vezethető vissza: Szeben, Brassó,
Kolozsvár, Debrecen és Bártfa.
A FELSŐ-MAGYARORSZÁGI VÁROSOK NYOMDÁI
A bártfai Klöss-nyomda(1601)-1614, 1616-1664):
 Klöss Jakabàalapító, elhagyja Bártfát., (Lőcsére megy) 1616-ban már újra indul a nyomda

 IFJ. KLÖSS JAKAB 1622-1663 között viszi a nyomdát.

 1634-1635-ös években szünetel, majd később újraindul.

 Bártfa város veszi át a nyomdát Klöss halála után 1665-től

 Kiadványok: túlnyomórészt evangélikus, kisebb számban református.

 Jellemzően irodalmi művek, pl. Balassi Bálint – Rimay János Istenes énekei (1632 táján).

Kassai protestáns nyomda

 Kassaàszabad királyi város, Felső-Magyarország központja.

 Alapító: Fischer János (17. századi tartós nyomda)

 Fest János(1614) Kiadv. Pl. Bethlen háború röpirataià Querela Hungariae, Magyarország
panasza
 Schultz Dániel(1623) viszi a nyomdát. (1640) Schultz örökösei a városnak adták a
nyomdát.
 1653 tól VALENTIN GEVERS vezeti, a nyomda fellendül.

 1657 nőtt a katolikus (jezsuita) nyomtatványok száma

 utolsó kiadványa 1694-ből való, 1704-ben, a Rákóczi-szabadságharc elején pusztult el.

Lőcse nyomdászata: a 17. század rövid életű nyomdái és a Brewer-nyomda

 első nyomdásza à id. Klöss Jakab

 1617-től Schultz Dániel viszi a nyomdát, aki később átköltözik Bártfára.

  1625-ben a Brewer családveszi kézbe a nyomdát. Brewer Lőrinc, majd Brewer Sámuel
(1665-ben) viszi a nyomdát. Ez után Brewer János, majd Brewer Zsófia vezette a műhelyt
(1705-ig)
 A nyomdát a több nyelven is rendszeresen megjelenő naptárai tettek híressé

 A 17. században Lőcsén jelent meg a legtöbb hazai nyomtatvány.

 A lőcse nyomtatványok: széphistóriák, prózai elbeszélések, teológiai íratok Pl. Pápai

Páriz Ferenc Pax corporisa, Werbőczy törvénykönyve, Evangéliumok és epistolák.
Pozsonyi nyomda a 17. század második felében
 Első nem katolikus alapítású nyomda Pozsonyban GOTTFRIED GRÜNDER alapította
1669-ben. Protestánsoknak nyomtatott.
 Utóda: Johann Gregor Zerweg (1675-től 1678). Ő már kizárólag a katolikusok számára
nyomtatott.
 Halála után a 18. sz közepéig a pozsonyi könyvárus által kiadott könyvek jelennek meg
A NYUGAT DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS NYOMDÁK
Joannes Manlius és Farkas Imre műhelye a nyugat-dunántúli evangélikusok szolgálatában

JOANNES MANLIUS nyomdász

 Nádasdy Sárvár és (Sopron)Keresztúr birtokán működő 2 nyomdában működött

 A nyugat-dunántúli protestánsok számára nyomtatott

 Farkas Imre 1625-1643 Csepregen folytatja Malnius nyomdásztevékenységét.

 nyomda megszűnése àNádasdy Ferencnek katolikus hitre való áttérése maitt

A Batthyány Ferenc által alapított nyomdák a dunántúli reformátusok szolgálatában

Németújvár 1617-1619à SZEPESVÁRALJAI BERNHARD MÁTÉ tipográfust

(Batthyány Ferenc szolgálatában)
Pápa 1624-1632à SZEPESVÁRALJAI BERNHARD MÁTÉ tipográfust
Tejfalu 1637-1645à WECHEL JÁNOS ZSIGMOND nyomdász
Somorja 1650à WECHEL ANDRÁS nyomdász
Kőszeg 1651-1668à WECHEL ANDRÁS. Fellendülés 1663. nyomdász

ERDÉLYI ÉS KELET-MAGYARORSZÁGI NYOMDÁK

A kolozsvári nyomdászat a 17. században

Heltai-műhely (1601)-1660 à IFJABB HELTAI GÁSPÁR, majd MAKAI NYÍRŐ JÁNOS, később
VÁLASZÚTI SZILVÁSI ANDRÁS
Szenci Kertész Ábrahám váradi nyomdája 1660-1662à SZENCI KERTÉSZ ÁBRAHÁM Itt
nyomtatja A Váradi Bibliát (1661), 1662

A református egyházközség nyomdája 1668-(1700) Veresegyházi Szentyel Mihály vezette 1668-

1683-ig
majd TÓTFALUSI KIS MIKLÓS veszi átà nyomda + betűöntő műhelyt
Amsterdami kiadványai: a Szent Biblia (amelyet „aranyos Bibliának” is neveztek, 1685), Szent Dávid
Zsoltárai (1686) és Újtestamentuma Károlyi Gáspár fordításában, Tótfalusitól származó javításokkal
(1687).
Kolozsvári nyomtatványai közül kiemelkedik Pápai Páriz Ferenc Pax corporis és Pax aulae című
munkája, Kálvin katekizmusa, az erdélyi törvénykönyv, Haller Hármas históriája, Johann Arndt
Paradicsomkertecskéje.
A szebeni városi nyomda és a Szebenbe menekült nyomdák

Nyomdászok: PAUL SEEL majd PAUL WOLFF, majd JAKOB THILO, MARCUS PISTORIUS
1629-től
- Szenci Kertész Ábrahám váradi műhelye 1662. novemberében települt át Szebenbe, ahol haláláig
(1667) működött, majd utóda, Udvarhelyi Mihály még ezt követően másfél évig.
- A gyulafehérvári fejedelmi nyomdát 1658-ban Szebenbe menekítették.

STEFAN JÜNGLING vezette a nyomdát. Jüngling megjelenésétől kezdve látszik újra

stabilizálódni(1666)

A szebeni városi nyomdának a 17. században mintegy 200 nyomtatványa ismeretes: nagyobb részük
kalendárium, néhány leveles vizsgatézis vagy alkalmi nyomtatvány.

A debreceni városi nyomda, (1601)-(1700)

 a Tiszántúl szellemi központja református lakossággal.--> kálvinista RÓMA

 nyomdászok: Rheda Pál majd 1619. évi halála után fia, Rheda Péter majd Fodorik
MELYHÉRT 1631-től, ROSNYAI JÁNOS1677, KASSAI PÁL, végül VINCZE
GYÖRGY
 A termékenyebb hazai nyomdák közé tartozott (mintegy 300 könyv jelent itt meg),itt volt
legtöbb magyar nyelvű kiadványt közreadó officina
 kiadványok pl. : Alvinczi Péter Itinerarium című műve (1616) Werbőczy István
törvénykönyve latin és magyar nyelven (1611),
A brassói városi nyomda, 1625-(1700)
 veszít 16. századi jelentősségéből

 A Martin Wolfgang 1625-től, MICHAEL HERRMANN 1638-ban, Nikolaus Müller

végül 1693-ban LUCAS SEULERRA
 Nyomtatványok: néhány levél terjedelmű alkalmi nyomtatvány: esküvőkre és temetésekre írt
versek

PROTESTÁNS FEJEDELMI NYOMDAALAPÍTÁSOK

A gyulafehérvári nyomda, 1623-1658
 1623-ban létesített fejedelmi nyomda

 1628-ban Lignicei Effmurdt Jakab, majd 1644-ben Andreas Gregorius Schemnicensi

 1667-ben a gyulafehérvári nyomda már Kolozsvárott működött à TÓTFALUSI KIS

MIKLÓS.
 Kiadványai: magyar nyelvű országgyűlési törvénycikkek mellett református vallásos
elmélkedés és tudományos teológiai mű
Sárospataki fejedelmi nyomda, 1650-1671
 Rákóczi György és felesége, Lórántffy Zsuzsanna nevéhez fűződik. Az 1650-ben

 Első nyomdász: JOANNES AMOS COMENIUS.

 Rekatolizáció a Rákóczi családban à nyomda,és kollégium léte veszélybe került

 1671 átszállították a nyomdát Debrecenbe(Rosnyai János)

 1705. október 20-án egyszerre pusztult el a debreceni városi nyomda és az ott tárolt
egykori fejedelmi tipográfiai nyomda

KATOLIKUS NYOMDÁK
Nagyszombati katolikus nyomdák
 Nyomdászok: 1648- MAYR, majd MATTHIAS WILLMANN követte, majd 1655-1663
között VENCESLAUS MELCHIOR SCHNECKENHAUS
 A nagyszombati kiadványok: egyetem működésével kapcsolatos munkák.
Pozsonyi katolikus nyomdák
 Pázmány Péter 1623-ban tipográfiát alapított Pozsonyban

 jezsuita NÉMETHI JAKAB majd ZACHARIAS DOMINIK AKSAMÍTEK

 A nyomda egész működésére jellemző, hogy a kötetek szép, gondos kiállításúak.

 Pázmány művei domináltak, de a szerzők között szerepel még Hajnal Mátyás, Vörösmarty
Mihály, Nyéki Vörös Mátyás és Tasi Gáspár
A csíksomlyói ferences kolostor nyomdája, 1676-1700
 1676-ban létesült Erdélyben az első katolikus könyvnyomdaà Csíksomlyó

 Alapító: Kájoni János

 Legfontosabb kiadvány: Cantionale catholicum 1676-ból, amelyben többszáz magyar és latin

egyházi éneket gyűjtött egybe.
MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMTATÁS A XVIII. SZÁZADBAN

 18. század első két évtizede hazai , kiadás mélypontja, háborúk miatt jelentős kiesés
nyomdák még nagyrészt egyházi irányításúak, a különböző rendek megszűnéseànyomdák is
megszűnnek pl. Legnagyobb nyomda: Nagyszombati nyomda [ jezsuita vezetésà1733 – jezsuita
rend feloszlatása [ a jezsuita akadémiák nyomdái megszűntek
 1760-ig az egyházi műhelyek voltak túlsúlyban, míg ezután, vagyis a korai felvilágosodás és a
felvilágosodás korában a polgári vállalkozások túlsúlya jellemző
 A század utolsó harmadán: a püspökségek székhelyén újabb nyomdák alakultak (Szombathely,
Vác, Pécs, Buda, Pest)
 A nagyobb városokban egymás mellett több független nyomda is működött(Buda, Kassa
Nagyszombat, Kolozsvár, Pozsony, Szeben, Pest)
 Protestáns nyomdászat 2 fő központja: Debrecen, Kolozsvár
 Evangélikus nyomdák:
- az ország északi és nyugati peremvidékén sorvadóban voltak [ 1740-re mind megszűntek
- Erdélyben viszont a szászok nagyszebeni és brassói nyomdája különösebb nehézség nélkül
működött
 A 18. századra esnek a hazai sajtó kezdetei is: Mercurius Veridicus (úttörő vállalkozás), Nova
Posoniensia (1. valóban rendszeres és időszakos hazai hetilap)
 Tartalom-nyelv kérdésében hasonló választóvonal figyelhető meg:
- a század első felében a kiadványok nagyobb része latin nyelvű és vallásos jellegű
- a század második felében több a világi tartalmú könyv, és a latint lassan háttérbe szorító
német és magyar nyelvű kiadvány
 Bevándorló külföldi nyomdászok:
o polgári, vállalkozás jellegű nyomdák
o •ezek osztrák és német földről áttelepült nyomdász-szakemberek alapításai voltak
 Az első bevándorló nyomdásznemzedéket a négy német nyomdász, Royer,
Streibig, Landerer és Nottenstein képviselte. Korszakuk az 1730-as évig
tartott. Az új nyomdászgeneráció, vagyis a német bevándorló nyomdászok
második generációja az 1740-es és 1750-es években kezdett tevékenykedni
 A pozsonyi Royer-nyomda, 1718-1750 és Landerer-nyomda, 1750-1800-
(1836)
 A budai Landerer-nyomda, 1724-1800-(1833)

A budai Landerer-nyomda, 1724-1800-(1833):

 1724-ben létesítette LANDERER JÁNOS SEBESTYÉN (bajor származású nyomdász)
 Városi tanács engedélyével
 Miket nyomtatott?:
- városi megrendelések
- alkalmi beszédek, tankönyvek, latin-magyar katekizmusok
 Landerer halála után , NOTTENSTEIN JÁNOS GYÖRGYÀfelleíndíti a nyomdát
o Kizárólagos szabadalom: német nyelvű kisebb ábécés könyvek,- káték- vásár-és
ünnepnapi evangéliumok kiadására
 1733-ban már kiadta a könyvkatalógusát Catalogus Librorum címmel
  1751-ben az idősebbik fiú, LIPÓT FERENC veszi át a nyomdát

PROTESTÁNS VÁROSI ÉS EGYHÁZI NYOMDÁK:

 A szebeni, brasssói és debreceni nyomda még ugyanaz, mint amelyik a reformáció korában
kezdett dolgozni. Mindhárom városban a nyomda protestáns városi irányítás alatt állt még akkor
is, amikor bérlők üzemeltették.
 A nagyszebeni városi nyomda, (1701)-1789, Hochmeister-nyomda, 1789-1800-(1842) és Barth-
nyomda, 1747-1800-(1832) (Közben Nagydisznódon 1717, 1738)
 A brassói városi nyomda a Seuler (1701)-1772, Albrich 1773-1797 és Schobeln család
tulajdonában1798-1800-(1834)
 A kolozsvári unitárius nyomda, (1701)-1703, a református egyházközség nyomdája, (1701)-1770
és a református kollégium nyomdája, 1755-1800-(1890)
 A debreceni városi nyomda, (1701)-1800-(1949)

A debreceni városi nyomda, (1701)-1800-(1949):

 az ország egyik legrégebbi, folyamatosan működő protestáns városi tipográfiája,a nyomda a
város és a református egyház felügyelete alatt állt
 1711-ben újra építették a Rákóczi szabadságharcban elpusztult nyomdát MISKOLCZI
CSULYAK FERENC vezeti a nyomdátà később VISKI PÁL
 Folyamatos tűzvészek pusztítanakànehezítik a munkát, szerény körülmények köz folyik
 1733-tól MARGITAI JÁNOSÀ fellendülés, utóda: SZIGETHY MIHÁLY
 1788-tól fokozatos hanyatlásnak szinte csak hirdetéseket, hivatali nyomtatványokat
állított elő.
 A könyvellenőrzésnek a 18. századra jellemző szigorodása meghatározóan hatott
debreceni nyomdára is.
 A nagy múltú debreceni városi nyomda e néven egészen az államosításig, 1949-ig dolgozott.

Kolozsvár református egyházközség nyomdája, (1701)-1770 és a református kollégium

nyomdája, 1755-1800-(1890)
 REFORMÁTUS egyházközség nyomdája
 Tótfalusi Kis Miklós: az egész ország legkorszerűbb nyomdája
 Utóda: Teledi Pap Sámuelàa Tóthfalusi féle betűöntő eszközök (felhasználása 1731-től)
 Később a nyomdakészletet PÁLDI ISTVÁN vette át, aki egyesítette az egyházközösség
nyomdáját a és ezzel 1755-ben létrejött a református kollégium nyomdája
 Halála utána kollégium a nyomdát PATAKI SÁMUELRE, a kollégium felügyelőjére bízta, aki
, KAPRONTZAI NYERGES ÁDÁM együttműködve vitte a nyomdát
 - a kolozsvári református kollégium nyomdája e néven egészen a 19. század végéig (1890)
működött

KATOLIKUS EGYHÁZ NYOMDÁI:

 Katolikus könyvek túlsúlya már a 18. század első felében
 nagyszombati jezsuita egyetemi
 főpapok a fő kezdeményezők
 legnagyobbak: kassai és kolozsvári jezsuita nyomdák
 A nagyszombati egyetemi nyomda, (1701)-1777 (1797)
 A csíksomlyói ferences kolostor nyomdája, (1701)-1800-(1897)
  A kassai jezsuita akadémiai nyomda, 1715-1773
 A kolozsvári katolikus nyomdák: a jezsuita akadémia nyomdája, 1726-1773, az universitas
nyomda, 1774-1783 és a püspöki nyomda, 1783-1794
 A nagyváradi szemináriumi nyomda, 1745-1804
 A balázsfalvi görög katolikus püspöki nyomda, 1747-1800-(1948)
 Az eszéki ferences nyomda, 1748-1773
 Az egri Royer-nyomda, 1755-1758, Bauer-nyomda, 1759-1766 és a püspöki líceumi nyomda,
1766-1800-(1949)
 A szakolcai jezsuita nyomda, (?)-1760
 Az esztergomi Royer-nyomda (érseki nyomda), 1763-1765
 A kalocsai érseki nyomda, 1765-1767 és utóda, a piarista nyomda, 1768-1800-(1816)
 A váci Ambró-nyomda, 1772-1792 és Gottlieb-nyomda, 1782-1800-(1823)
 A gyulafehérvári püspöki nyomda, 1785-1798

A GYULAFEHÉRVÁRI PÜSPÖKI NYOMDA, 1785-1798

 Az erdélyi fejedelmek egykori székhelyén utoljára a 17-18. század fordulóján működött nyomda,
a román ortodox érsekség cirill betűs tipográfiája.
 Gyulafehérvárott legközelebb 1785-ben alapított nyomdát a nagy bibliofil, könyvtáralapító és
mecénás Batthyány Ignác, erdélyi püspök.
 Bár a nyomda ma ismeretes kiadványai szinte kivétel nélkül kisebb terjedelmű, főleg alkalmi
munkák, köztük néhány kalendárium és szótár, bizonyos jelek arra utalnak, hogy a püspöknek a
nyomdavásárlással nagy tervei voltak: a teljes katolikus bibliafordítást akarta újra kiadni.
 A püspöki nyomda 13 évi működés után, Batthyány püspök 1798. november 17-én bekövetkezett
halálával megszűnt. Felszerelése, a püspök egyéb hagyatékával együtt, adósságai miatt zár alá
került.
MAGÁNNYOMDA ALAPÍTÁSOK:
 A besztercei Lehmann-nyomda, 1760-1781, Sifft-nyomda, 1761-1765 és Eckhardt-nyomda, 1789-
1799
 A medgyesi Sifft-nyomda, 1765-(1810)
 A nagyenyedi Kiss György, 1763-1767 és utóda, a Debreczeni Sámuel-féle nyomda, 1768-1774
 A pécsi Engel-nyomda, 1773-(1813)
 A kassai Landerer-nyomda, 1775-1800-(1822) és Ellinger-nyomda, 1786-1800-(1876)
 Az eperjesi Redlitz-nyomda, 1775-1780 és utóda, a Pape-nyomda, 1781-1800
 A lőcsei Podhoránszky-nyomda, 1776-(1819)
 A besztercebányai Tumler-nyomda, 1783-1794 és utóda, a Stefani-nyomda, 1796-1800-(1829)
 Kaprontzai Nyerges Ádám marosvásárhelyi nyomdája, 1785-1794
 A diószegi, 1788-1795 és nagyváradi, 1798 Medgeyesi-nyomda
 A selmecbányai Sulzer-nyomda, 1788-1800-(1826)
 A nagyszombati Jelínek-nyomda, 1788-1800-(1841)
 A komáromi Weber-nyomda, 1788-1794 és utóda, a Weinmüller-nyomda, 1794-1800-(1848)
 A szombathelyi Siess-nyomda, 1788-(1806)
 A Streibig-nyomda Pápán, 1788 és Veszprémben, 1789-1793, és utóda, a veszprémi Számmer-
nypmda, 1794-1800-(1837)
 Takáts Ráfael nyomdája Pádén, 1788-1792, Lőrinciben, 1793-1795 és Dorozsmán, 1796-1798
 A kolozsvári Hochmeister-nyomda, 1790-1800-(1809) és Barth-nyomda, 1796-1800-(1803)
 Délvidéki nyomdák: Temesvár, Eszék, Fiume és Újvidék

A NAGYKÁROLYI KÁROLYI-NYOMDA, 1754-1800-(1827)

 Alapító : Károlyi Ferenc gróf,
 Mária Terézia 1755. október 27-én megadta az engedély
 Barkóczy Ferenc egri püspök tiltakozásaà egy kis ideig (privilégiumig) szünetel a nyomtatás
 Nyomdász: SZATMÁRNÉMETI PAP ISTVÁN
 Halála után nagykárolyi piaristákhoz került.
 Cirill betűkre nem sikerült szert tenni
 1778-ban Károlyi Antal gróf vette gondjaiba a nyomdát, vezetését pedig a pesti Eitzenberger
Ferenc nyomdász azonos nevű fiára bízta. à a nyomda hanyatlásnak indult 1791 után
 1782-től KLEMANN JÓZSEF majd 1791 után GÖNYE PÓCS GÁBOR veszi át a nyomdát