18) A bibliográfiai leírás adatcsoportjai, adatelemei. A leírás egyezményes jelei.

A MARC
szabvány ismertetése. (FORRÁS: Könyvtárosok kézikönyve 2., Rácz Ágnes:
Dokumentumleírás)

Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel elvei: (Párizsi Alapelvek, IFLA)

1. A bibliográfiai leírás adatai függetlenek a lehetséges besorolási adatoktól. (A

bibliográfiai leírást úgy kell elkészíteni, hogy a besorolási adatokat annak alapján meg
lehessen határozni)

2. A bibliográfiai leírásnak flexibilisnek kell lennie. (A leírásból egyszerűsített leírás

legyen készíthető adatelemek elhagyásával)

3. A leírási adatokat a nyelvi korlátoktól függetlenül felismerhetővé kell tenni

4. Az adatok típusának és összetartozásuk jelölésére kötött sorrendet és egyezményes

jeleket kell alkalmazni.

5. Elő kell segíteni a leírások géppel olvasható formára való alakítását.

ISBD (International Standard Bibligraphic Description – Nemzetközi szabványos

bibliográfiai leírás) Célja: a különböző forrásokból származó leírások beilleszthetők legyenek
más országban készült katalógusokban, a nyelvi korlátok ellenére könnyen értelmezhetőek, és
segítség a bibliográfiai leírások géppel olvasható formára való alakítását.

A dokumentumtípusok leírását tárgyaló szabályzatok a ’70es évek elején jöttek létre, de

hamar látszott hogy szükség van az együttműködésre, egységesítésre.

A szabványok: A bibliográfiai leírás szabályozását a nemzetközi szabványos bibliográfiai

leírási szabályzat alapozza meg. – A bibliográfiai leírást Magyarországon az MSZ 3424-es
szabványcsalád szabályozza.

A leíró katalogizálásban két fontos feladatot különböztetünk meg:

• Bibliográfiai tétel (rekord)

• Besorolási rekord

Bibliográfiai rekord elkészítése:

1. Bibliográfiai egység (kiadványtípus) maghatározása (a megfelelő bibliográfiai szint

megválasztása).
 2. A bibliográfiai leírás elkészítése a bibliográfiai leírási, átírási, rövidítési szabályok,
szabályzatok és házi szabályzatok alapján.

3. A bibliográfiai tétel besorolási adatainak megválasztása, egységesítése,

tétleszerkesztés a besorolási adok közlésmódját szabályozó szabványok szerint.

4. Gépi katalogizálás esetén az adatok kódolása MARC-szabvány szerint.

Besorolási rekord készítése a nemzeti bibliográfiai ügynökség és a nemzeti könyvtárak

feladata (ilyen feladat a rendszavak kiegészítő elemek meghatározása, utalók készítése és az
adatok kódolása MARC-szabvány szerint).

FONTOS!

• A bibliográfiai leírás a dokumentum leíró adatainak (bibliográfiai adatainak)

meghatározott szabályok szerint egységes szerkezetben és sorrendben leírt
összessége.

• Feladata a dokumentum azonosítása, más dokumentumoktól való

egyértelmű megkülönböztetése

• A bibliográfiai leírás a dokumentumok nyilvántartásba vételére és a róluk

szóló általános tájékoztatásra szolgál

• A bibliográfiai leírás tárgyát, azaz azt a dokumentumot, amelyről leírás készül

bibliográfiai egységnek nevezzük.

• A bibliográfiai egység: könyv, időszaki kiadvány, térkép… stb.

• Bibliográfiai szint lehet monografikus (egykötetes könyv, időszaki kiadvány

egy füzete, többkötetes könyv egy kötete) analitikus (valamely dokumentum
fizikailag el nem különíthető része például egy könyv fejezete) összefoglaló
(többkötetes könyv vagy időszaki kiadvány egésze).

• A leírás lehet teljes (az összes előírt adatot, adatelemet tartalmazza),

egyszerűsített (a bibliográfiai leírás rövidített leírása).

A könyv adatközlő helyei:

1. A könyv előzékei (azok a lapok, amelyek megelőzik a könyv szövegét) címlap,

élőcímlap, kiadói kötéstábla, a könyv gerince, kiadói borítófedél. Nem tartozik ide a
védőborító. Általában ezek a lapok tartalmazzák a könyv legfontosabb bibliográfiai
adatai, de a legfontosabb adatközlő hely ezek közül is a címoldal.
 2. A könyv kolofonja (olyan záró közlés, záradék, amely a kiadvány technikai
kivitelezésével és kiadásával kapcsolatos adatokat tartalmazza, például példányszám,
kiadó neve)

Címoldal: központi szerepe van, általában a legteljesebb bibliográfiai információt közli a

könyvről. – adatközlő helyek rangsorolva: - címoldal, könyv előzékei és a kolofon, a könyv
egésze, könyvön kívüli forrás.

A bibliográfiai leírás adatcsoportjai (hét adatcsoportból áll) és az adatcsoportok fő forrásai

1. Cím és szerzőségi közlés. Adatelemei (főcím, párhuzamos cím, alcím, egyéb címadat,
szerzőségi közlés). Címoldal.

2. Kiadás. Adatelemei (kiadásjelzés, az adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés)

Címoldal, egyéb előzék, kolofon.

3. Megjelenés. Adatelemei (a megjelenés helye, a kiadó neve, a megjelenés éve, a

nyomda székhelye, a nyomda neve). Címoldal, egyéb előzékek, kolofon.

4. Terjedelem. Adatelemei (oldalszám, illusztráció, méret, melléklet). A könyv egésze.

5. Sorozat. Adatelemei (a sorozat főcíme, a sorozat párhuzamos címe, a sorozat alcíme, a

sorozat egyéb címadata, a sorozat szerzőségi közlése, a sorozat ISSN-je, a sorozati
szám és az alsorozat hasonló adatai) Címoldal, egyéb előzék, kolofon.

6. Megjegyzések. Bármelyik adatforrás.

7. Terjesztési adatok. Adatelemei (a könyv ISBN-je, kötés, a könyv ára). Bármelyik

adatforrás.

A bibliográfiai leírás formája. A bibliográfia leírásának a legalapvetőbb feladata a

dokumentum minden kétséget kizáró azonosítása, ezért az adatokat a könyvhöz hűen, a könyv
közléseinek megfelelően kell leírni, olyan formában, ahogyan a könyv közli, minden
adatcsoport és adatelem előtt un. Egyezményes jeleket kell leírni.

Funkcióik szerint az egyezményes jeleket három csoportba osztjuk

1. Adatcsoportokat elkülönítő jel: . - (pont szóköz kötőjel szóköz) ezt a jelet nem
választjuk el, nem visszük át új sorba, ha valamelyik adatcsoport utolsó adatelemét
pont zárja le, akkor az a pont megfelel az egyezményes jel első elemének.
2. Adatelemeket elkülönítő jelek (vessző, pontosvessző) az egyezményes jeleket minden
adatelem előtt ki kell tenni, mindig szóköz előzi meg és szóköz követi őket, kivéve a
pont, vessző, felkiáltójel, kérdőjel mert ezek előtt nincs szóköz.

3. Kiegészítő jelek (használunk olyan egyezményes jeleket amelyek feladata eltér az

egyezményes jelekétől. Ilyen a … ez szövegelhagyást [!] téves adatot [?] kétes adatot
jelent.

Egyezményes jelek

1. Cím és szerzőségi közlés:

(Bekezdés) Főcím (nincs előtte egyezményes jel)

= Párhuzamos cím
: Alcím, egyéb címadat
/ Szerzőségi közlés
; Második és minden további szerzőségi adat
, Egy szerzőségi adaton belül felsorolt nevek elválasztás

2. Kiadás (Az első adatcsoporttól . – választja el.)

. – Kiadásjelzés
/ Az adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés
; Az adott kiadásra vonatkozó második és minden további szerzőségi közlés

3. Megjelenés (A második adatcsoporttól . – választja el.)

. - A megjelenés helye (S. l.)

; A második és minden további megjelenési hely
: A kiadó neve (minden kiadó neve előtt kettőspont áll) (S. n.)
, Megjelenés éve (a copyright éve előtt is) (S. d.)
( ) A nyomda székhelye és neve
: A nyomda neve

4. Terjedelem (A harmadik adatcsoporttól . – választja el.)

. - Oldalszám
, A többször újrakezdődő oldalszámozás ill. táblaszám felsorolása
: Illusztráció
; Méret (kerekítünk)
+ Melléklet
( ) Melléklet saját terjedelemadatai

5. Sorozat (A negyedik adatcsoporttól . – választja el és az egész csoportot kerek

zárójelbe kell foglalni)
 . - (Sorozat főcíme
= A sorozat párhuzamos címe
: A sorozat alcíme és egyéb címadat
/ A sorozat szerzőségi közlése
; A sorozat második és minden további szerzőségi adata
, A sorozat ISSN-je
. Sorozati szám
, Az alsorozat megjelelölését követő alsorozati cím)

6. Megjegyzés (Ha az adatcsoport új bekezdésben kezdődik, előtte elmarad a . – jel.)

7. Terjesztési adatok (Ha az adatcsoport új bekezdésben kezdődik, előtte elmarad a .

– jel.)

Bekezdés ISBN
Kötés (előtte csak szóköz van)
: Ár
( ) Az ISBN-re vagy árra vonatkozó magyarázatok

(Aláhúztam azokat az adatelemeket amiket egyszerűsített leírásban is kötelező leírni.)

Gyűjteményes kötetek bibliográfiai leírása lehet szerzői és vegyes gyűjtemény vagy

gyűjtőkötetek.

Többkötetes könyvek bibliográfiai leírás leírhatjuk egylépcsős illetve többlépcsős

leírásban.

MARC-szabvány

A gépi katalogizálásban a könyvtárakban és a nemzeti bibliográfiai központokban általánosan

alkalmazott adatcsere formátum a MARC, illetve az ennek megfelelő nemzeti vagy
nemzetközi MARC formátum. Magyarországon 1994-től a nemzeti csereformátum a
HUNMARC. Mindem MARC, így a HUNMARC-formátum is a bibliográfiai rekordok
szerkezetét meghatároz ISO 2709 szabvány alkalmazásának speciális formája. Az adatelemek
a MARC-rekordban a tartalmi azonosító kódok – a mezők hívójelei, az indikátorok és az
almező-azonosítók – azonosítják, valamint kiegészítő információkat közölnek róluk. A hívójel
az adatmező fő tartalmának azonosítására, illetve megnevezésére szolgál. Az indikátorok a
hívójelhez kapcsolódva további információt adnak az adatmezőről. Az adatmező azonosító
egy vagy több karakterből áll. A rekordok tartalmát a bibliográfiai leírás adatai, a formai és
tárgyi besorolási adatok, valamint egyé hozzáférési pontok képzik.