/entai Tünde

A TAKARÉKTŰZHELY A PARASZTHÁZBAN

„A rákot! pórhelt örökké visszakívánjuk." - mondta ről és részben az Alföldről a takaréktűzhelynek is teret
Czövek János kopácsi öreg gazda 1988-ban, amikor a régi szentelnek.' S 1994-ben végül egy önálló tanulmány is nap­
tüzelőkről faggattam. A takaréktűzhely jelentőségét nehéz világot látott, melyben SABJÁN Tibor" az országos Sza­
j óbban megfogalmazni.
badtéri Néprajzi M ú z e u m épületbontásai során végzett
A takaréktűzhely a paraszti lakáskultúra fejlődésének új kutatások eredményeit teszi közzé mérnöki pontosságú
szakaszát jellemzi. Meghonosodása egybeesik a jobbágyi szerkezeti rajzokkal és leírásokkal. A t a k a r é k t ű z h e l y
kötöttségek alól felszabadult parasztság lassú polgáro­ történetének rekonstruálásakor sokat meríthetünk a külön­
sodásával, melynek hatása a 19. század második felében féle kéziratos gyűjtemények és népi építészeti archívumok
már megmutatkozik a házak modernizálásában. A takarék­ anyagából, köztük is elsősorban az O r s z á g o s Műemléki
tűzhely elterjedése nagyjából egyidőben kezdődött a nép­ Felügyelőség és a Magyar Népi Építészeti Archívum felmé­
rajztudomány kibontakozásával. Egyedülálló lehetőséget réseiből, a Magyar Néprajzi Atlasz gyűjtőfüzeteiből, a re­
kínált a teljes folyamat megfigyelésére. Az erősen történeti gionális néprajzi atlaszokból, fotótárakból stb."
érdeklődésű t u d o m á n y á g művelői azonban elsősorban az
A takaréktűzhely jelentőségéről elmondhatjuk, hogy álta­
elmúlóban lévő hagyományokat próbálták menteni, s nem
la elérkezett a falusi tüzelőszerkezetek „vaskor"-a. A ha­
igazán érezték feladatuknak az új „polgári j ö v e v é n y "
g y o m á n y o s középkorból öröklött sár és fa alapanyagú tü­
kutatását. S bár e tüzelőberendezés hozzávetőleg egy
zelőberendezések köre kiegészül a vasalkatrészekkel föld­
évszázadon át meghatározó szerepet töltött be a lakisi
szerelt sparhelttel. A tűz i m m á r zárt térben ég, s az égéster­
otthonokban, tudománytörténete alig van. Sorra kimaradt a
mékeket füstcsatorna vezeti el. Az új tűzhely egyesíti ma­
korai népi építészeti leírásokból, néprajzi tájmonográfiák­
gában a korábbi nyílt főzőzhelyek és a kályha funkcióit,
ból, sőt a nagy néprajzi összefoglalásokból is. Jelenlétére
mégha fűtő minőségében alul is marad a kályhával szem­
csak egy-egy mondat utal, szórványosan tűnik föl a fény­
ben. Egyszerre képes betölteni a füstelvezetés, a főzés­
képeken és rajzokon, miként 1933-ban a M a g y a r s á g
2
sütés és fűtés szerepkörét. A szobában fölépített takarék­
Néprajzában. A Magyar Néprajzi Atlasz 1950-1960-as
tűzhely a háziasszonynak soha nem ismert kényelmet biz­
években végzett gyűjtő munkái gazdag adatokat tártak fel a
tosít. Egész télen át megkíméli a szabadkéményes „hideg
takaréktűzhelyekről is, azonban a publikált térképek ebből
konyhá"-ban való fagyoskodástól, a melegebb füstöskony­
alig tükröznek valamit.' Nem véletlen, hogy FILEP Antal a
ha maró füstjétől és a szobabeli tüzelés hátrányaitól. A
Néprajzi Lexikon takaréktűzhely szócikke végén (1982-
4
takaréktűzhellycl új fajta konyhacszközök jelennek meg. A
ben) nem tud irodalmat megjelölni. A 20. század közepe
keskenyfenekű cserép főzőedények helyett laposaljú, ter­
táján, amikor a takaréktűzhelyek fölött kezd eljárni az idő,
jedelmes totya fazekakat, vaslábosokat használnak. A szög­
a figyelem lassan ráterelődik. A z utóbbi évtizedek népi
letes sütőbe nem férnek be vagy nem jól illeszkednek a
építészeti monográfiái Erdélyből, a Dunántúlról, a Felföld-
k e m e n c é b e való kerek cseréptepsik. Helyettük szögletes

I . kép. Egyszerű kivitelű, rakott takaréktűzhely a szobában. 2. kép. Alföldi kívülfíítős szobai kemence hozzáépített takarék­
Siklósnagyfalu (Baranya m.), ZENTAI János felvétele , 1962. tűzhellyel. Fadd (Tolna m.), K. CSILLÉRY Klára felvétele, 1962.
 3. kép. Belülfütős szobai kemence padkájába rakott takaréktűzhellyel.
Pusztafalu (Borsod-Abaúj-Zemplén m. ), ÉBNER Sándor felvétele. 1936.

4. kép. Belülfütős szobai kemence oldalpadkáján takaréktűzhellyel,

Pusztafalu (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), MÁRKUS Mihály felvétele, 1939.
 bádogtepsik készülnek. Az új tüzelőberendezés és edény­ különféle módon k o m b i n á l ó szerkezetek. Viszonylagos
készlet új ételkészítési technikákkal j á r együtt. A hagyo­ e g y n e m ű s é g e a nagyrészt szabvány vagy gyári alkatrészek
mányos táplálkozáskultúra a 19. században jelentős áta­ felhasználásával magyarázható. A készen kapható öntöttvas
lakuláson megy át. E Folyamatban a táplálkozáskutatók főzőlapokat, tüzelőajtókat, rostélyokat, szegecselt bádog­
nagy fontosságot tulajdonítanak a takaréktűzhely és az új sütőket legtöbbször vályogból vagy téglából „rakott" épít­
ételféleségek kölcsönhatásának." Az új tűzhely, miként m é n y b e illesztették. A tűzhelyeket kőművesek, majd a
neve is mutatja, rendkívül tüzelőtakarékos. Mindezek az tőlük ellesett tudás alapján paraszti specialisták építették. A
előnyös tulajdonságok elősegítették gyors terjedését.
takaréktűzhelyek első összefoglaló jellemzését és osztályo­
Az új zárt tüzelőberendezés irodalmi nevét a népnyelv­ zását a Pallas Lexikon tette közzé 1897-ben." Két fő típust
ben nem használják. Annál inkább a terminus eredetijének különböztetett meg asztal/ tűzhely és melles tűzhely néven.
magyarosított változatait. A „takaréktűzhely" az összetett A klasszifikáció alapja a sütő helyzete. Az asztali tűzhely
német osztrák „Sparherd" szó tükörfordítása. A magyar sütője a főzőlap alatt, az utóbbié magasabban helyezkedik
nyelvbe valószínűleg az ausztriai németből és a hazai bajor­
el. A melles tűzhely a korábban és szélesebb körben elter­
1
osztrák nyelvjárásokból került.' A sparhelt s z ó c s a l á d
jedt, beépített vagy rakott sparhelt és annak vasból készült,
tájnyelvi alakjai (sparhet, spórhelt, spór, pórhel, falisparhelt
hordozható változata, a esikótűzhely. (A melles tűzhely
stb.) megtalálhatók majdnem az egész országban. Ugyan­
szakszót a köznyelv nem fogadta be.)
akkor a takaréktűzhely számos területen fölvette az általa
A továbbiakban főként a rakott takaréktűzhellyel foglal­
kiszorított régi tüzelő nevét, így például Erdély legtöbb
kozom. Szerkezeti bemutatására nem térek k i , mert
vidékén fűtőnek, fozó'kemencének, az Alföld keleti, észak­
SAB.JÁN Tibor közölte hat ilyen tüzelőberendezés minden
keleti tájain konyhának, vaskonyhának, fűtőnek, a Dunán­ 12
részletre kiterjedő dokumentációját. Az általa ismertetett
túl déli falvaiban kályhának is nevezik. A vaskonyha,
példányok a 20. századi országhatárokon belül alkalmazott
hasonlóan a masinához, utal a tűzhely szerkezeti, anyagbe­
általános formákat képviselik.
li tulajdonságaira. Az utóbbit használják szerte a Fel­
A takaréktűzhely kialakulásáról és történeti előzmé­
földön, a Duna-Tisza közén le egészen Nagykőrösig, de
ismerik Győr környékén is. " 1 nyeiről keveset tudunk. A késő középkori oklevelekben fel­
tűnik ugyan a vaskemence (1490), a hordozható „Táborba
A takaréktűzhelyek felépítése meglehetősen egységes, s
való vas kemence" (1597)," köztük és a házakban épített
valószínűleg igen hasonló a magasabb társadalmi rétegek
vaslapos tűzhelyek között azonban még nem látjuk a kap­
lakáskultúrájában megismert előképhez. Nem jellemezhető
csolatot. A 18. század előtti időkből származó vár, kastély,
olyan nagy táji eltérésekkel, mint a t ö b b évszázados múltra
udvarház, városi polgárház leltárakban ugyanis nem
visszatekintő kályhás, kandallós, nyílt és zárt tűzhelyeket
találjuk a takaréktűzhelyek vas alkatrészeit, holott akkori­
ban az értékes vastárgyakat a legapróbb szögekig összeír­
14
ják. Az inventáriumoknak e negatív bizonyítékai, az euró­
pai p á r h u z a m o k és a táplálkozáskutatás e r e d m é n y e i " arra
engednek következtetni, hogy az ételkészítés a 1 8. századig
minden társadalmi szinten nyílt tűzön és kemencében
történt. A 18. századból m á r vannak adataink „Tüzhelre
való vas pléhek" előállításáról (például a városlődi
Veszprém megyei vashámor árujegyzékéből"'), azonban
paraszti fölhasználásukról nincs biztos adatunk. A népivé
válás útjáról csak a 19. század közepétől rendelkezünk hite­
les információval. Az 1840-1850-cs évektől a takarék­
tűzhely fel-feltűnik a levéltári forrásokban. A Szabolcs
megyei N a g y k á l l ó n egy 1840 körüli összeírásban azt
olvashatjuk, hogy egy konyhában a tűz nem a' szabad
1
kémény alatt, hanem a'mazsina vagy vas konyhán égett.,,
Az erdélyi Désről (Belső-Szolnok m.) S Z A B Ó T. Attila
idéz egy adatot 1848-ból, miszerint „Csináltam egy plat-
IK
tenes kementzét a' Serházhoz." A Kis-Küküllő megyei
Sárdon 1854-ben konstatálták, hogy „... ezen Konyhában
vagyon egy Főző és sütő masina Platennel Lernivel ellát­
1
va." '' 1861-ben a Kolozs megyei Válaszúton j e g y e z t é k föl,
hogy „A konyha Szobába készítettem egy főző Sparhertett
Tüzhelycstől", Csík megyében Szárhegyen hasonlóképpen
„egy plattenós és Rchrenes (!) Kemencze"-t szem­
:
5. kép. Csikótűzhely, alföldi szobai kívülfutős kemence mellé állítva, revételeztek 1865-ben. " A kelet-magyarországi adatokkal
Hernádkércs (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), szinte egyidejű írott emlékanyaggal rendelkezünk a
JANÓ Ákos fényképe, 1970. Dunántúl több pontjáról. A mernyei uradalom 1836-ban
épült göllei m e s t e r h á z á b a n például 1859-ben számba németek körében igen korán n é p s z e r ű v é válik. Hihetőnek
vesznek egy „sparherdes kéményes konyhát". 21
De takarék- tűnik Toni M I L L E R megállapítása, miszerint a takarék­
tüzhelyet inventálnak a kenései (Veszprém m.) vendégfo­ tüzhelyet a bánáti,a bácskai, a dél-dunántúli, a Veszprém és
gadóban is 1862-ben. ::
1870-ben már ott találjuk a baranyai a Pest megyei német telepesek 1850 körül kezdik alkal­
és tolnai parasztok vagyonleltáraiban (Berkesd, Mágocs, mazni, mindenekelőtt a városok és forgalmas utak mentén
2
Keszőhidegkút). Aberkesdi német Hahn József egykori fél- fekvő falvakban, városi minták hatására. "
telkes jobbágy háztartásában lévő „takarék tűzhely"-et 5 Ft Tekintélyes múltra tekint vissza a takaréktűzhely a
15 krajcárra becsülik, külön szerepel az árverésen egy Felföld településein is. B A L A S S A M . Iván a felföldi
„takarék 2
sütő" is 30 krajcárért. '' A (kesző) hidegkúti parasztházak történeti-néprajzi monográfiájában részletes
Heinczenréder Mihályné hagyatéki leltárában „bádogból elemzést közöl a tüzelőszerkezetek változásáról. A z általa
Sparhendre való fazekat és Sparhcndre való érez lábas"-t szerkesztett térképekből kitűnik, hogy szobai és konyhai
írtak össze. 24
A mernyei uradalomhoz tartozó taszári gaz­ rakott tűzhelyek az 1875 előtt épített házakban is nagy
daság 1877-es konszkripciója során öt, a hetényi kerületben számban előfordulnak." A terület nyugati részén, főleg
egy, Nagydobszán egy, Göllén négy takaréktüzhelyet, Nógrád megyében a lakáskultúra a 19. század második
felében nagy mértékben átalakul. A szobákból kikerül a
belülfűtős kemence, és sok helyen a mellette lévő takarék­
tűzhely marad benn egyedül (másutt az idejétmúlt kemence
helyére kívülfűtős kályha kerül). Hasonlóképpen re-
kontsruálja a folyamatot I . S Á N D O R Ildikó is a Börzsöny
nyugati falvaiban. Helyszíni gyűjtései alapján elmondja,
hogy a 19. század második felében, zömében 1870-től a
módosabb gazdák már használják a falsparhelt-et, m á s né­
ven falasmasinát, masinát, rakottporhetet először a szobá­
2
ban, majd a konyhában. " Ugyanebben az időben a Felföld
keleti részén is tanúi lehetünk a rakott tűzhely megjelenésé­
nek és szinte ugyanolyan ütemű elterjedésének. A Mátra,
a Bükk és a Borsodi-hegység környékén viszont lemaradás
2
érzékelhető. " 1875 és 1910 között a régió két oldaláról,
Nógrád és Z e m p l é n felől kiindulva az új tüzelőszerkezet a
nagytáj szinte minden településére eljut. így aztán a kortárs
megfigyelő 1910-ben konstatálhatja, hogy „különben szél-
tibe-hosszába a szabad-tűzhely mellé (sok helyen az első
5
szobában a kabola mellé) állított sport használják." " Mivel
a kemencében való főzés Észak-Magyarországon a 19. szá­
zad végével megszűnt - írja B A K Ó Ferenc - , télen minden
sütés-főzést a szobai kemence oldalához tapasztott masi­
1
nán végeztek.'

6. kép. Plattenes főző- melegítő kemence a szobában.

Magyarköblös (Mezség), KÓS Károly rajza, 1989. 106.

Dörgicsén egy fali és egy lábas takaréktüzhelyet vesznek

2
lajstromba. ' Az egykorú levéltári példákat még sorolhat­
nánk, ekkorra azonban olyan időszakhoz érkeztünk, amely­
ből már tárgyi cmlékanyaggal, illetve róla szóló néprajzi
adatokkal is rendelkezünk.
A h á z - és lakáskultúrára vonatkozó megfigyelések és
tanulmányok a takaréktűzhely paraszti elterjedéséről a 19.
század derekától kezdve számolnak be. A megjelenés és a
széleskörű befogadás azonban tájanként különböző időben 7. kép. Szobai kandalló fűtőivel, Nagykend (Kis-Küküllő vidéke),
történik, sok helyen fél évszázadot vesz igénybe. A hazai KÓS Károly rajza, 1989. 151.
 A paraszti visszaemlékezések a takaréktűzhely korai
megépítik a sparheltet." De a mezővárosi házak tervraj­
megjelenéséről szólnak a Dunántúl több vidékén is. Úgy 42
zain csakúgy megtalálható, mint a szőlőhegyi t a n y á k o n .
tűnik, hogy a jobb gazdasági adottságú tájakon, ahol a
Szegeden és vidékén jobbára sparhérton főznek," ami igen
szabadkémény elterjedése a 18. század végén megindult, a 44
népszerű m á r a bácskai falvakban és tanyákon is. A
rakott sparhelt is korábban előfordul. A 19. század derekán
századfordulói széleskörű használat nem előzmény nélküli.
és azt követően elsősorban a sík vidékeken kezdik alkal­
Erre vall a múlt századi s z e m l é l ő leírása a Kalocsai
mazni, így a dunai Alföldön, a vele összefüggő Dráva­
Sárközből. S I M O N Y I Jenő 1882-ben Dunapataj m e z ő v á ­
völgy keleti részén és a Kisalföld fejlettebb vidékcin. A 45
rosából úgy tudósít, hogy a takaréktűzhely általános.
Néprajzi Atlasz gyűjtései ebből az időszakból származó
A Tiszától keletre a szabadkéményes házakba szintén
falas spórhe/íekrő] tájékoztatnak a Külső és Belső
korán bekerül a sparhelt. Temes és Hunyad m e g y é b e n a
Drávaközből. Siklósnagyfaluban és Peterden (Baranya m.)
2
paraszti visszaemlékezések szerint a 19. század utolsó
a múlt század második leiében mar h a s z n á l j á k / A horvát­ 4
évtizedeiben m á r csak vaslapos tűzhelyen főznek. " A
országi Drávaszögben lévő Sepsén és Kopácson a szoba
kívülfűtős k e m e n c é s h á z a k b a n rendszerint e l ő s z ö r a
hagyományosabb tüzelőit a közelmúltban nem is tudták
szobában építenek takaréktüzhelyet. A Hajdúságban „ Á t é l i
fölidézni, a rakott sparheltet a legrégibb berendezésként
1
konyhai műveletek elvégzésére a házban a kemence mellé
e m l í t e t t é k / A s z o m s z é d o s O r m á n s á g fejlettebb keleti
falbarakott sport készítettek a múlt század 60-as, 70-es
felében a 19. század utolsó évtizedeiben számos faluban
4
éveitől k e z d ő d ő e n / " " Ugyanekkor j ó időben még a konyhai
megtaláljuk.' A baranyai és tolnai Sárközben ekkor már
kémény alatt k ö z é p - és oldalpadkán, nyílt tűzön főztek. A
szerte előfordul." Komárom megye északi községeiből a
Sárrét és a Bihari-síkság h a g y o m á n y o s a n kandallós terület
híradások az elterjedés kezdetét a 19. század közepére
volt. A sárréti kemencék padkájára emelt szobai kandal­
teszik." A Kisalföld számos településén azonban a múlt
lókat a 19-20. század fordulóján végérvényesen fölváltják
század utolsó évtizedeiből tudunk róla." Az 189()-es évek­
a berakott spórok, berakott konyhák, vaskonyha\.^ A bihari
től a takaréktűzhely már a füstöskonyhás vidékek nagy
falvakban ez a folyamat valószínűleg a 19. század k ö z e p é n
részén is terjedőben van: a Mezőföldön, Zalától, Őrségen át w
zajlik, s ekkortól kerül a szobákba a /e/es, vaslapos spór.
a K ö z é p - D u n á n t ú l i g . " A 19-20. s z á z a d fordulójának
évtizedeiben a rakott takaréktűzhely általánossá válik az
egész D u n á n t ú l o n / ' Sőt, 1900-tól a m á s z ó k é m é n y e k mellé
t a k a r é k t ű z h e l y e s t ü z e l ő k o m b i n á t o k a t é p í t e n e k egyes
gazdag nyugat-dunántúli, káli-medencei és kisalföldi házak
4
konyháiban. "
Átlépve a Duna vonalát, a néprajzi gyűjtések a takarék­
tűzhely nagy arányú elterjedését regisztrálják a 19-20.
század fordulóján. Ekkor m á r a Duna-Tisza k ö z e
p a r a s z t h á z a i b a n a szobai kemencék mellé rendszerint

9. kép. Sütőkemencével egybeépült takaréktűzhely szabadkéményes

konyhában, Ordacsehi (Somogy m.),
ZENTAI János felvétele, 1963.

A Felső-Tiszavidéken és a Nyírségben a spór, a masina

ugyancsak a szobai kandallók helyére kerül, nagyjából a
5
múlt század közepétől kezdve. " EBNER Sándor gyűjtései
szerint Szatmár néhány falujában az 1860-as évek körül
tűnik föl a „földspór menekülttel". 1931-ben Tunyogról és
Matolcsról két olyan rakott tűzhely rajzát közli, amelynek
terjedelmes, bonyolultan tagolt hőleadó kürtője van, ezt
hívják menekültnek." GILYÉN N á n d o r egy hasonmásukat
2
Szatmárcsekén fényképezte l e / Ennek az újításnak az
elterjedése szűk k ö r lehetett. Kevés információval ren­
delkezünk róla, a Magyarság Néprajza is ÉBNER rajzait
5
közli. '
8. kép. Plitás szóba a moldvai csángó Bogdánfalván, A Tiszántúl északi és középső területeinek h a g y o m á n y o s
KÓS Károly rajza, 1989. 271. tüzelőrendszere Erdélyhez kapcsolódik. A z erdélyi takarék-
 Füstöskonyha boglyakemencéiéhez toldott takaréktűzhely Kadarkúton (Somogy m.).
ÉBNER Sándor felvétele. 1931.

tűzhelyek megismeréséhez elsősorban KOS K á r o l y segít vidékének hagyományos tüzelőberendezéséről KOS Károly
hozzá. Az 1950—1980-as é v e k b e n végzett gyűjtései során azt írja, hogy az „... emberemlékezet óta a következő ele-
mindig nagy figyelmet fordított az egykorú jelenségek
rögzítésérc is. Ennek a példás időbeli komplexitásnak kö­
szönhetjük, hogy Erdély nagy részéből konkrétabb ismere­
teink vannak a takaréktűzhely alakulásáról, mint az ország
legtöbb m á s területéről. A Szilágyságban a pitvarban lévő
kemence szája a szobába nyílik, előtte padkára emelt kan­
dalló áll. árfiit sátoms kemencének hívnak. E rendszerint
díszes csempékkel kirakott kandallók mellé az 1870-es
években kis plattcncs (vaslapos) tűzhelyet vagy gyári vas­
fűtől helyeznek. A házilag készített földfűtő t ö b b n y i r e elől
nyitott, platnival fedett katlanszerű alkotmány. A takarék­
tűzhely kellékei közül m i n d ö s s z e a főzőlapot foglalja ma­
gába. A szabályos leres fűtők csak az első világháború után
54
terjednek el, s az új házakban a kandalló helyére kerülnek.
A Mezőség falvainak szobáiban 1870 körültői ott találjuk a
főző, melegítő fűttőx. A tekintélyes méretű p a d k á n magas,
kívül-belül tapasztott- vagy a 19. század közepétől egyre
gyakrabban csempés- kandallószerű füstfogó, a cserepes
kemence áll, melynek elejéhez alacsony vaslapos tűzhely
csatlakozik, s ezzel együtt nagyjából zárt fűtőt alkot. A 11. kép. Takaréktűzhelyes, kemencés összetett tüzelőberendezés,
/e/es, vasajtós hamuzórostélyos sparhekek a két világhá­ barna csempével borítva. Szentgyörgy völgy (Zala m.).
ború közötti években honosodnak meg. A 55
Kis-Küküllő SZABÓ Jenő felvétele, 1971.
 mckből áll: pitvarbcli s ü t ő k e m e n c e . . . valamint lakóházbeli
kandallószerű tüzelő kemence es a többnyire mellé épített
plattenes tüttő." A kandallókkal együtt használt vaslapos
tűzhelyek itt is alacsony, egyreszes, ajtó nélküli kezdetleges
szerkezetek. A nagyobb, sütős rakott sparheltck az 1930-as
évektől kezdik kiszorítani a kandallókat/" A székelyek
házait 1900-ban SZINTE Gábor úgy mutatja be, hogy „ . . .
a székelyek közt is bevonult már mindenfelé a füstös
s p a r h e r d . A kászoni székelyeknél az 1800-as évek vé­
gétől kezdik fölcserélni a csempés sódot, kandallót, platte­
nes ércfűtővel.™ Majd mindenütt megtalálhatók az egysze­
rű, elől nyitott p/itás (vaslapos) fűtök a moldvai csángók
kemencés és füstfogós komplexumaihoz csatolva. Múlt
századvégi példányai már többnyire kürtővel rendelkez­
nek. A főzőhely kürtőjét, belefoglalva az egykori füstfogót
is, terjedelmes, bonyolultan összetett, zárt fűtőberende­
zéssé, szobává alakítják.'" E szóba kályhák formája és funk­
ciója a szatmári menekültekéhez hasonló.
A felsorolt takaréktűzhelyek között itt-ott a vasból
készült mobil változat, a csikótűzhely \s feltűnik. Egy dom­
béi (Kis-Küküllő m.) j e g y z ő k ö n y v már 1863-ban két eset­
ben is említi, hogy a városból vas- illetve ertz fűtői hozat­
1
nak." A mernyei uradalom 1877-ben Dörgicsén (Veszprém
m.) leltárba vett fali és lábas takarék tűzhelyei'' közül az
titóbbi minden bizonnyal csikótűzhely. A 19. század végétől
az ország legkülönbözőbb részéből vannak róla adataink.
Közülük kiragadott példaként idézzük, hogy egy dél-zalai
pátrói háztartás számára 1890-ben vásárolnak csikós-
porhe/tet."'' Ezzel cgyidőben a kászoni székelyek kezdik
12. kcp. Konyhából futott cserépkályha vaslapos vállal és
berakott sütővel, Golle (Somogy m.),
TAKAC S Lajos felvétele, 196 !.
mázas c s e m p é s kandallóikat öntött ércfűtöxx cserélni."' A
Börzsöny nyugati falvaiban a csikósporhclt vagy más
néven a csikótranszport az 1920-as évektől terjed.'' Az
1920-30-as évtizedekben a Kisalföldem is divatba jön a
transzport."" A találóan transzportnak nevezett hordozható
takaréktűzhely ebben az időszakban fokozatosan kezdi
fölváltani az épített változatot. A folyamatot azonban
keresztezi a gyári zománcos asztali tűzhelyek megjelenése.
E tömegtennék az 1940-es évektől lassan olcsóbb lesz a
drága lakatosmunkával készített csikótűzhelynél.
A rakott takaréktűzhelyek szerkezeti és formai kiala­
kításával kapcsolatban hangsúlyoztuk viszonylagos egy­
neműségüket, szembeállítva a hagyományos tüzelőszer­
kezetek sokféle variációjával. Ugyanakkor azonban a taka­
réktűzhelynek is több változata és fejlettségi foka figyel­
hető meg. Az ország majd minden részén megtaláljuk az
egyszerű, redukált funkciójú, sütő nélküli vaslapos főzőhe-
lyel. Az 1930-as évektől szinte napjainkig számos példáját
örökítették meg fényképen vagy följegyzésben. EBNER
Sándor 1931-ben egy kadarkúti (Belső-Somogy) füstös­
konyhában fényképezte,"" dc ismertették - többek között -
Báeskából. a Mátra vidékéről, a Felföldről és az Alföldről,
Bereg megyéből és Erdély számos területéről."" L e g u t ó b b
egy derecskéi (Hajdú-Bihar m.) csőszház szobai k e m e n c é ­
je mellé épített változatát mutatta be SABJÁN Tibor,
fölmérési rajzokkal együtt."'' A sütő nélküli rakott sparhelt
könnyen kínálja azt a magyarázatot, hogy a takaréktűzhely
fejlődésének korai állapotát testesíti meg. Ez az egysze­
rűség azonban a mai országhatárokon belül sokkal inkább a
13. kép. Rakott takaréktűzhely régi kályhaszemek felhasználásá-
val, Markotabödöge (Győr-Moson-Sopron m )
SZABÓ Jenő felvétele. 1979
szegénység és az ideiglenesség, netán a visszafejlődés metlenebb. A szoba tiszta és meleg, a főzés azonban csak a
szimptómája, hiszen a takaréktűzhely a 19. században nyitott, huzatos kémények alatt oldható meg, melyeken át
sütővel együtt jelenik meg. Ú g y tűnik viszont, hogy az néha m é g a hó is behull. A füstöskonyha meleg ugyan, de
erdélyi kandallók mellé rakott kis fűtők esetében m á s a az igényesebbé váló felszabadult jobbágy számára hova­
helyzet. A kezdetleges, vaslappal fedett, sokszor elől nyitott tovább elviselhetetlen a korom, a piszok és a velejáró
főzőkcnicncók sajátos fejlődési utat mutatnak. Nagyon „putriszag". A kandallós erdélyi otthonokban és a felvidéki
emlékeztetnek a korábbi, s ü t ő k ő v e l fedett kiskatlanos belülfutős, kürtőskemencés házakban pedig még a szoba
tüzelőkre. Talán KOS Károly nem is jár messze az tisztántartása és füsttelenítése sincs jól megoldva. Szinte
igazságtól, amikor a fűtőt belőlük eredezteti."" S ezzel törvényszerűnek látszik, hogy a t a k a r é k t ű z h e l y a
elérkeztünk a takaréktűzhely történetének legizgalmasabb lakáskultúrának ezeken a gyenge pontjain tudja „megvet­
pontjához, a befogadás kérdéséhez. Úgy látszik, hogy a táji ni a lábát". Beillesztése a régi szisztémába így is nehézkes,
különbségek elsősorban az adaptáció mikéntjében n y i l ­ a m e g h o n o s o d á s folyamata számos kísérletet és rövid életű
vánulnak meg. S mivel a takaréktűzhely megjelenése, megoldást is magába foglal.
népivé válása belátható időn belül zajlik, lehetőségünk nyí­ Úgy látszik, hogy a takaréktűzhely legkönnyebben a
lik a regi és az új tüzelőrendszerck találkozásának, az új szabadkéményes házakba talál utat, melyeknek
befogadásának megfigyelésére. füstelvezető rendszeréhez jól tud alkalmazkodni. E l ő s z ó r a
A 19. század derekán, amikor a takaréktűzhely föltűnik, a szobákba kerül be. s ezzel megoldódik a téli hidegben való
parasztság lakáskultúrája az ország különböző részein főzés problémája. Hozzáépül a föld alapanyagú kemencék
eltérő fejlettségű, mind a füstelvezetés, mind a tüzelőberen­ ajtó felőli oldalához. Nagyobb gondot jelent a kályhás
dezések szempontjából. A sík vidékeken a szabadkéményes s z o b á k b a való bejutása. A meglevő drága kályhákat
konyhák m á r tekintélyes múlttal rendelkeznek, a Dunántúl nehezen áldozzák föl, az egybeszerkesztés komplikáltabb
délnyugati és középső területein még a füstöskonyha és ezért ritkább is. Sokkal inkább tapasztalható, hogy az új
uralkodik, a Felföldön és Erdély legnagyobb részén a kony­ házakat m á r kályha nélkül, csak rakott tűzhellyel építik föl.
ha kialakulása javában folyik. így a házak modernizálása Máskor a tönkrement kályhát cserélik föl vele. Ennek
tájanként más-más igények és szükségszerűségek szerint következtében kályhás vidékeken a sparhelt helykímélő
történik. A szabadkéményes, kívülfűtős kemencés, kályhás módon hosszú oldalával a falhoz simul. A kemencés szobák
szobájú lakásokban a konyhák téli használata a legkényel- esetében gyakoribb, hogy a rakott tűzhely megtartja erede­
ti, kemence mellett elfoglalt, keresztben álló pozícióját,
függetlenül a kemence fajtájától és formájától. A nyílt tűzhe-
lycs szobák esetében a takaréktűzhely először ugyancsak a
lakóhelyiségbe kerül be. így részben sikerül biztosítani a
felföldi és erdélyi szobák tiszta levegőjét. Az erdélyi kan­
dallós házakban a kis vaslapos tűzhely hosszú ideig főleg
az é t e l k é s z í t é s k ö r é n e k bővítését és a fával való
takarékoskodást szolgálja. Nincs sütője és füstelvezetése is
mérsékelt. Az értékes c s e m p é s kandallók viszonyulása a
takaréktűzhelyhez hasonló a kályháéhoz. Igen nehezen vál­
nak meg tőle. A cserepes mellé, a nagy múltú kis fűtők
helyére ritkán kerül rakott sparhelt, sokkal inkább a kan­
dalló helyét veszi át az új épületekben. Ez a tüzelőváltás a
20. század első évtizedeiben gyorsul föl, de néhol még a két
7
világháború között is tart. ' A Felföldön a takaréktűzhelyet
a hagyományos ház. egyetlen tüzelője, a szobai kemence
oldalához rakják. S mivel a kemence szája bent van,
kezdetben gyakoribbak a sütő nélküli sparheltek. Az 1870-
es évektől megkezdőik a kemencék kitelepítése a pitvarba,
létrejön a konyha, a takaréktűzhely viszont bentmarad a téli
fűtés és tüzelés biztosítására. Az átalakulás több generáción
át tart, csak az 1930-1950-es években j u t nyugvópontra. E-
közben a konyha kialakulását hamar követi a rakott tűzhely
7:
ottani fölépítése is.

A takaréktűzhely a lentiektől valamelyest eltérő utat jár be

a füstöskonyhás h á z v i d é k e k e n . A füstelvezetés itt a
legégetőbb probléma. M i v e l a dunántúli elmaradott régiók­
ban a lepadlásolt kéménynélküli konyha oly sokáig el­
kerülte a modernizációt, a füstelvezetés a 19. század végétől
14. k é p . A t a l o n á t b ú j t a t o t t t a k a r é k t ű z h e l y a x o n o m e t r i k u s kepe.
fejlettebb módon, mászókéménnyel valósul meg. A kéményt
Hidas (Baranya m . ) , KOVÁCS I s t v á n L á s z l ó rajza
kép. A hidasi takaréktűzhely konyhában lévő része, 16. kép. A hidasi takaréktűzhely főzőrésze.
ZENTA1 Tünde felvétele, 1994. ZENTA1 Tünde felvétele,' 1994.
a konyhában húzzák föl, s a tágas, lepadlásolt térben mellé
építik a rakott sparheltet. Mivel ezek a konyhák a legna­
gyobbak az ország területén, igen hamar a ház központi
lakóterévé válnak. A konyhai tüzelőszerkezetek páratlanul
gyors fejlődésnek indulnak. Már 1900-tól kezdve ismerünk
többsütős, sparhcltcs, vízmelcgítős, kemencével, füstölővel
egybeépített kaminkéménycs bonyolult tüzelőszerkezeteket,
amelyek a gáz és központi fűtés elterjedése előtti tüzelő­
berendezések legmagasabb fokát képviselik. Ez a fejlődés
mégsem egyértelműen pozitív, mert együtt jár a szobai fűtés
hanyatlásával. A kályha megmentésére ugyan még számos
kísérletet tesznek. Különféle átalakításokat végeznek rajta.
Megpróbálják szobabeli funkcióját bővíteni. A módosítások
többsége a takaréktűzhely hatását tükrözi. Már az 1890-es
évektől gyakran építenek a kályha felső részébe sparheltek
számára gyártott sütőt.""' A Délnyugat-Dunántúlon több
helyen, Zalában és Somogy megyében a szemes vagy táblás
kívülfűtős kályha egyik oldalán keskeny, hosszú, vaslapos
J
főzőhelyet alakítanak k i . A lebontott kályha csempéit or­
szágszerte fölhasználják takaréktüzhelyek fölrakására.
Köztük még mázatlan kályhafiókokból készített sparheltet is
5
találunk."

Az alábbiakban egy olyan példát mutatok be, ami sokat­

mondóan szemlélteti a hagyományos, konyhából fűtött
szobai tüzelőberendezés és az új takaréktűzhely kölcsönha­
tását. A Dél-Dunántúl néhány településén a szájhagyomány
I 7. kép. A hidasi takaréktűzhely és falifülkéjmegőrizte
e, egy szokatlan próbálkozás emlékét. A Magyar
ZENTAI Tünde felvétele. 1994. Néprajzi Atlasz gyűjtése során Z E N T A I Jánosnak a Tolna
 18. kép. A hidasi takaréktűzhely szobában álló „kályha" része. 19. kép. A hidasi takaréktűzhely szobában álló sütője az alatta
ZENTAI Tünde felvétele, 1994. lévő. hátrafelé nyíló fáslyukkal, ZENTAI Tünde felvétele. 1994.

megyei Győrén elmondták, hogy volt olyan ház, ahol a irodalomba - az említett utalásokat leszámítva - nem került
sl

szobai cserépkályha konyhában lévő szája elé sparheltet bc. Nem sikerült nyomára bukkannunk a régi fényképek és
építettek, s a benne rakott tűzzel fűtötték a kályhát is. A rajzok között sem. 1994 nyarán azonban, amikor a Baranya
takaréktűzhely azonban nem melegítette föl eléggé a kályhát, megyei Hidason a „Magyar falu"-ban fölkerestem egy házat,
7
ezért aztán ez a fajta kombináció nem terjedt cl. '' A század­ hogy megtekintsem a helység utolsó régi ká/yhaját, egy falon
fordulói Komlóról (Baranya m.) ANDRÁSFALVY Bertalan átbújtatott üikaróktűzhclycX találtam, amelyre ráillettek a
arról számol be, hogy a régi cserépkályhák és búbos fenti leírások jellemzői.
kemencék „ . . . helyett a szobát már úgy igyekeztek befűteni, A hidasi szoba-konyhás vertfalú épület keskeny, lepadlá-
hogy a szabadkonyhában lévő sparhelt lángját és füstjét solt konyhájában, az ajtó mögött, a szobai válaszfalra
vezették a szobai kályhán keresztül vissza a k é m é n y alá." 77
merőlegesen egy átlagos méretű rakott sparhelt áll. A vályog
Laskói adatközlőim (a drávaszögi Baranyában) hasonló közfalba magas és tágas fülkét mélyítettek, a tűzhelytest
tüzelőberendezés emlékét idézték föl. A szobában szögletes, hátsó platni alatti része benyúlik a fülkébe. A fal másik
meszelt téglakályha foglalt helyet. A mintegy 180 cm oldalán a szobában a konyhai főzőtűzhcllyel összefüggő
magas, tagolt testű építmény két egymásra emelt négyze­ 128 cm magas téglaposztamens, a kályha foglal helyet,
teshasáb alakú idomból állt. Felső része körben négy ujjnyi­ felső részében az ajtó felé nyíló bádogsütővel. A kályha
val keskenyebb volt az alsónál, benne sütőt helyeztek cl. sütő alatti lábazati része kissé karcsúsított és elszedett. A
Tetejéből kályhacső nyúlt a mennyezetbe. A konyhában a szoba hátsó fala felé néző oldalán deszkaáthidalású fás­
közös válaszfalnál, arra merőlegesen egy két főzőlapos lyuk látható. Az e g é s z építmény malteros vakolatú,
vályog porhclt állt, s rajta kérésztől fűtötték a kályhát." Az s
melynek felületét cscmpeiitánzatú mintával díszítették, és
1950-es évek végén a sárközi Deesen (Tolna m.) ugyancsak sötétbarnára festették. Egy téglasornyi, keskeny párkányt is
emlékeztek olyan pórhelre, amelynek sütője átnyúlt a szobá­ képező fedőlapját fehérre meszelték. A fedőlap közepéből
ba. A megoldásról megjegyezték, hogy nem volt olyan vas kályhacső vezeti a füstöt a mennyezeten át a kéménybe.
gyakori, mint a vindofhi™ KÖRMENDI Géza Komárom A konyhai sparhelt átlagos tűztérrel, aljában öntöttvas ros-
megye északi részének banyakemencés házaival kapcsolat­ téllyal, valamint gombos fogantyúja szegecselt bádog ajtó­
ban megemlíti: „Elfordult, hogy a kemence szája elé sárpad­ val és ajtós hamuzólyukkal rendelkezik. Két oldala
ka helyett rakott sparheltet építettek."*" A felsorolt homorú. Teste a tűztér alatt elkeskenyedik, a hamuzónyílás
szórványos adatok szóbeli visszaemlékezésekből származ­ mellett szélesebb, majd a két lábnál megint összeszűkül. A
nak. Gyűjtőik a tüzelőszerkezetet magát nem látták. A szak- lábak kis deszkaáthidalású fáslyukat fognak közre. A

20. kép. A hidasi takaréktűzhely hosszmetszete:
I. tűztér, 2. rustély, 3. hamuzóüreg, 4. fáslyuk, 5. sütő, 6. füstcső,
7. a sütőt tartó láb, 8. fülke a szoba és konyha közötti válaszfalban,
9. főzőlap, KOVÁCS István László rajza
barokkos körvonalú tűzhely sarkai élszedettek. Falfelülete­
it bevakolták és fehérre meszelték. íves záródású fülkéje
fehér meszelésével elüt a piktorolt faltól. Benne egy rakodó
deszkapole található. A tüzelőszerkezetet télen ma is
használják. Építési idejéről a tulajdonos semmit sem tud. A
házzal együtt egy német családtól vásárolta. A datálatlan
2
lakóépület a 19-20. század fordulóján készülhetett/
A hidasi falon átbújtatott rakott tűzhely a takaréktűzhely
m e g h o n o s o d á s á n a k folyamatában csak egy kísérlet, ami
nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mégis nagy
jelentőségű, mert egyszerre példázza a hagyomány erejét és
az újítás igényét. Arról az útkeresésről árulkodik, amelynek
során megpróbálják a korszerű új berendezés és a több
évszázados tüzelőszisztéma előnyeit egyesíteni. Hidason a
kályha nagy múlttal rendelkezik, m é g nem tudnak m e g v á l ­
ni tőle, amikor a sparhelttel megismerkednek. Olyan
tüzelőberendezést akarnak, ami a konyhából fűtött kály­
hánál megszokott tisztaságot és egészséges meleget biz­
tosítja, ezért a takaréktűzhely sütős részét befordítják a
szobába a kályha helyére. Az új tüzelő azonban ennek a
fokozott elvárásnak nem tud megfelelni, így nem is terjed
el széles körben. Talán ez az oka, hogy a tudomány szá­
mára szinte észrevétlen marad.
Végigkísérve a takaréktűzhely útját a paraszti háztar­
tásokba, a válogatott adatokból kitűnik, hogy ez a tüze­
lőberendezés a 19. század közepétől az 1970-es é v e k i g "
fontos szerepet tölt bc a magyar falusi otthonokban. Elter­
j e d é s e összefügg a gazdasági fejlődés és a polgárosodás mér­
tékével. Befogadásának módja és ideje szoros kapcsolatban
áll a hagyományos tüzelőszerkezetek változásával. Követ­
kezésképpen tájanként és társadalmi rétegenként bizonyos
időeltolódással valósul meg. Nagyobb arányú térhódítása a
19. század végén keződik. Virágkora a 20. század első fele,
ekkor szinte mindenütt általános. Hanyatlásának tünetei az
1930-as évek táján jelentkeznek, és az 1950-es évektől
fokozatosan átadja helyét az asztali tűzhelynek. A z
1970-1980-as évében pedig a gáz- és villanyfőzők megje­
lenésével^ a takaréktűzhely története véget ér.
 JEGYZETEK
1. CZÖVEK János, sz. 1902. Kopács. Baranya
Horvátország, Sgy. 1988.
2. BÁTKY Zsigmond 1941. 158.
3. Nincs rajta a takaréktűzhely „A lakószoba tüzelője 1900
körül" című 242. térképen, holott szerepelnek rajta külön­
féle átmeneti, szűk körben élő megoldások is (például a
parazsas tál). Hiányoznak továbbá „A szobai és konyhai
kemencék fontosabb változatai 1900 körül" témájú 243-as
térképről az országszerte alkalmazott rakott tűzhellyel egy­
beépült szerkezetek. MNA.
4. FILEPAntal 1982. 156-157.
5. KOS Károly népi építészeti tanulmányai.; DÁM László
1975.. 1979.. 1989.; ZENTAI Tünde 1991.; BALASSA M .
Iván 1982.; 1994.; LUKÁCS László 1990.; és még mások
röviden, akiktől a továbbiakban idézünk.
6. SABJÁNTibor 1994. 115-134.
7. OMF Népi Építészeti Gyűjtemény; MNÉGy Szabadtéri
Néprajzi Múzeum, Szentendre; M N A kéziratos gyűjtés és
fotók MTA Néprajzi Intézet, B N A Pécs, Janus Pannonius
Múzeum, SZMNA 1974-1975.
8. KISBÁN Eszter 1979. 228.
9. TESZ 1976. 586.
10. Magyar Nyelvjárások Atlasza 239. térkép; SZ1NNYE1
József 1893-1901., emiitett címszavak és lásd az alább
idézett tanulmányokat.
11. EDVI ILLÉS Aladár 1897. 891-892.
12. SAB.1ÁN Tibor 1989. 125-142.; 1994. 115-134.
13. SZAMOTA István-ZOLNAl Gyula 1902-1906. 1066.
14. B. NAGY Margit 1973.; TÍMÁR György 1989.; H.
TAKÁCS Marianna 1970.; SZAMOTA István-ZOLNAl
Gyula 1902-1906.; KÜCSÁN József 1993.; KISBÁN Eszter
1990. stb.
15. KISBÁN Eszter 1979.; 1982.; 1990.
16. NÉMETH Y Endre 1956. 273.
17. PÁLL István 1987. 44.
18. SZABÓ T. Attila 1993. V I . 343.
19. SZABÓ T. Attila 1984. IV. 399.
20. SZABÓ T. Attila 1993. V I . 343.
21. Somogy m. Idézi H. CSUKÁS Györgyi 1991. 190.
22. B M L A vörösberényi uradalom épületeinek állapotleírása
1870. Apécsváradi uradalom Lt. 57. doboz.
23. BML 458/1870 Árvaszéki iratok, 1704/1869 Nagypall.
24. T M L Árvaszéki Iratok. Hidegkút 1870.
25. SML Leltárak a mernyei uradalom üzemegységeinek
területéről 1877-ben. S Z N M A H 581.
26. MILLER. Toni 1947. 83-84.
27. BALASSA M . Iván 1994. 232-239.
28. I . SÁNDOR Ildikó 1977. .368-389.
29. BALASSA M . Iván 1994. 235-239.; CSERI Miklós 1987.
74-75.
30. DEÁK Geyza 1910. 192.
31. BAKÓ Ferenc 1973-1974. 275.. 257.
32. MNA Siklósnagyfalu, Peterd gyűjtőfúzetei, ZENTAI János
gyűjtése 1962.; 1963.
m.. 33. M N A Sepse, FÜZES Endre gyűjtése 1965.; Sgy. Kopács
1988.
34. MNA Cún. ZENTAI János gyűjtése 1961.
35. ZENTAI Tünde 1984. 218-219.; ZENTAI Tünde-SABJÁN
Tibor 1984. 182.
36. KÖRMENDI Géza 1992. 40.; MNA Szend (Komárom m.),
HEGYI Imre gyűjtése 1962.; LUKÁCS László 1991. 112.
37. FILEP Antal 1970. 340.; SABJÁNTibor 1989. 134-135.
38. KÜCSÁN József 1979. 313. skk.; KERECSÉNYI Edit
1991. 227.. 258.; BÍRÓ Friderika 1975. 120.; H. CSUKÁS
Györgyi 1984. 32.
39. M N A gyűjtőfúzetei.; BNA. OMF falukutatásai anyag;
GUDMONNÉ FÜLÖP Ilona 1993. 244. és a fentebb
idézett munkák.
40. BÍRÓ Friderika 1975. 120.; LUKÁCS László 1990. 120.;
Fertőd 1908: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Kisalföld táj­
egysége.
41. SZMNA 1975. I . 2. 170.; SZTR1NKÓ István 1987. 94.
42. NÓVÁK László 1989. 638-690., 724. skk.
43. JUHÁSZ Antal 1989. 199.
44. H A R K A I Imre 1983. 57., 89.
45. SIMONYI Jenő 1882. 303.
46. M N A 239. térképlap.
47. DANKÓ Imre 1979. 182.
48. DÁM László 1979. 254.; 1975. 109.
49. VARGA Gyula 1979. 213.
50. DÁM László 1982. 89.; PÁLL István 1987. 43-44.: TÓTH
János 1975. 36.
51. ÉBNER Sándor 1931. 11-15.
52. TÓTH János 1975. 36., 38.
53. BÁTKY Zsigmond 1941. 158.
54. KÓS Károly 1989. 38-42.
55. KÓS Károly 1989. 106-109.
56. KÓS Károly 1989. 147.
57. KÓS Károly 1989. 151.
58. SZINTE Gábor 1900. 109.
59. KÓS Károly 1989. 212.
60. KÓS Károly 1989. 270-274.
61. KÓS Károly 1989. 150.
62. SML A mernyei uradalom leltárai 1877. SZNMAH 581.
63. KERECSÉNYI Edit 1991. 256.
64. KÓS Károly 1989. 212.
65. I . SÁNDOR Ildikó 1977. 383.
66. GUDMONNÉ FÜLÖP Ilona 1993. 244.
67. Néprajzi Múzeum EA F 64950
68. H A R K A I Imre 1983. 71. Temerin.; BAKÓ Ferenc 1978. 98.
Füzesabony; SABJÁN Tibor 1994. Derecske.; I . SÁNDOR
Ildikó 1977. 371. Bernecebaráti.; BÁTKY Zsigmond 1941.
158.; KÓS Károly idézett művei.
69. SABJÁN Tibor 1994. 115-134.
70. KÓS Károly 1989. 107.
71. KÓS Károly 1989. 109., 151.
72. I . SÁNDOR Ildikó 1977. 369.
73. KERECSÉNYI Edit 1991. 252.
 74. M N A gyűjtfüzetei: Gölle, Koppányszántó, Somogy m.,
TAKÁCS Lajos gyűjtései 1961.; Surd,
KERECSÉNYI Edit gyűjtése 1959.
75. Bize, Somogy m.. KNÉZY Judit 1992. 448.
76. MNAGyöre, Tolna m., ZENTAI János gyűjtése 1963.
77. ANDRÁSFALVY Bertalan 1978. 503.
78. TAMÁS Anna sz. 1921., MAJERHOF Julianna, sz. 1925.
Sgy. 1988. Laskó, Baranya m. Horvátország
79. MNA Decs, Tolna m., ANDRÁSFALVY Bertalan gyűjtése,
1958.
80. KÖRMENDI Géza 1992. 41.
Zala m.,
8 1. Az említett adatokat pár sorban összefoglaltam: ZENTAI
Tünde 1990. 78.
82. A Kölcsey Ferenc u. 16. sz. ház. tüzelbcrendezésére V I -
DECZNÉ RENDES Mária hívta föl a figyelmemet 1994.
júliusában, amikor a fényképeket is készítettem. Tulajdonosa
Kőhalmi Mihály. Korábban a Lósz-esaládé volt.
83. Vö. DÁM László 1975. 109.
84. BÍRÓ Friderika 1975. 120.; FILEP Antal 1970. 339.: I .
SÁNDOR Ildikó 1977. 383., stb.

IRODALOM
ANDRÁSFALVY Bertalan
Dél-Dunántúl népi építészete (szerk.: CSERI Miklós).
1978 Komló- és peremközségei lakosságának történeti 147-202. Szentendre-Pécs
néprajza. Klny. a Komló monográfia c. kötetből 459- DÁM László
5 19. Komló
1975 /1 Nagy-Sárrét építészete. Műveltség és Hagyomány
BAKÓ Ferenc
X V I I . Debrecen
1973-1974 Észak-magyarországi parasztházak tüzelőberen­
1979/1 Sárrét népi építkezése. In: Hajdú-Bihar népi
dezésének történeti előzményei. Klny. az Egri Mú­
építészete (szerk.: LÉTÉNYI Árpád-TÓTH Endre)
zeum Évkönyvéből 217-285. Eger
235-266. Debrecen
1978 Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Budapest
1982 Lakóházak a Nyírségben. Studia Folkloristica et
BALASSA M . Iván
Ethnographica 6. Debrecen
1994 A parasztház története a Felföldön. Miskolc
DANKÓ Imre
BÁTKY Zsigmond
1979 A hajdúsági ház. In: Hajdú-Bihar népi építészete
1
1941 Építkezés. In: Magyarság Néprajza I.k 108-216. (szerk.: LETÉNYI Árpád-TÓTH Endre). 153-189.
BÍRÓ Friderika
Debrecen
1975 Az Őrség ház- és lakáskultúrája a XVII'1. századtól DEÁK Geyza
napjainkig. Szombathely
1910 Az ungvármegyei „Tiszahát" népi építkezése és
CSERI Miklós
művészete. Néprajzi Értesítő X I . 185-199.
1987 Népi építészet és lakáskultúra a Szuha-völgyben. DEME László-IMRE Samu
Gömör néprajza VIII. Debrecen
1972 /1 magyar nyelvjárások atlasza. Budapest
11. CSUKÁS Györgyi ÉBNER Sándor
1984/1 Bakony és a Balaton-felvidék népi építészete (A 1931 Régi tűzhelyek: Borsod, Aba új. Zemplén. Bercg.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Dunántúl tájegy­ Szatmár megyében. Néprajzi Értesítő X X I I I . 6-16.
sége.). Ház és Ember 2. 21-61. Szentendre EDVI ILLÉS Aladár
1991/1 mernyeí uradalom épületei a IS-19. században. In: 1897 Takaréktűzhely. Pallas Nagy Lexikona 15. 891-892.
 Közlemények I . 273-275.
FILEP Antal
1970 A kisalföldi lakóház helye népi építkezésünk rend­ NÓVÁK László

szerében. Ethnographia L X X X I . 327-349. 1989 A három város. Nagykőrös

G ILY ÉN Nándor-MENDELE Fcrenc-TÓTH János PÁLL István

1975 A Felső-Tiszavidék népi építészete. Budapest 1987 Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század

GUDMONNÉ FÜLÖP Ilona közepén. A Magyar Népi Építészeti Archívum

1993 Népi építészet a Kisalföld északkeleti felén. In: A Kiadványai 3. Szentendre

Kisalföld népi építészete (szerk.: CSERI Miklós). 229- SAB.IÁN Tibor

1989 Cserépkályhák bontási tapasztalatai. Ház és Ember 5.
254. Szentendre-Győr
111 -144. Szentendre
H ÁRKAI Imre
1994 Takarcktűzhelyck bontási tapasztalatai. Ház és Ember
1983 Temerin népi építészete. Újvidék
9. 115-134. Szentendre
JUHÁSZ Antal
I. SÁNDOR Ildikó
1989 Adatok a XVUI-XIX. századi alföldi ház kéményéhez
1977 Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén. In:
és konyhai tüzelőberendezéséhez. In: Építészet az
Börzsöny néprajza. Klny. 357-398.
Alföldön I . (szerk.: NÓVÁK László-SELMECZI
SIMONYI Jenő
László) 195-209. Nagy-kőrös
1882 Kalocsa környéke. Földrajzi Közlemények X. 281-
KERECSÉNYI Edit
1991/1 tüzelőberendezések változása. In: Dél-Dunántúl 320.
népi építészete (szerk.: CSERI Miklós). 225 -270. SZABÓ T. Attila
Szentendre-Pées 1975-1993 Erdélyi szótörténeti tár I-l\'.
KISBÁN Eszter SZAMOTA István-ZOLNAI Gyula
1990 Ételek és étkezés. Az újkori magyar táplálko- 1902-1906 Magyar oklcvélszótár. Budapest
záskultúra kialakulása. Doktori értekezés tézisei. SZINTE Gábor
Budapest 1900 .4 székely ház. Néprajzi Értesítő I . 101-112.
KNÉZY Judit SZINNYEI József
1992 Történelmi-tárgyi néprajzi fejezetek Marcali és 1893-1901 Magyar Tájszótár l-II. Budapest
környéke népéletéből. KIny. Marcali története. 461- SZMNA
503. Kaposvár 1974-1975 Szolnok Megye Néprajzi Atlasza 1-11. (szerk.:
KÓS Károly SZABÓ László-CSALOG Zsolt) Szolnok
1989 Erdély népi építészete. HL n. (Budapest) SZTRINKÓ István
KÖRMENDI Géza 1987 Népi építészet a Duna-Tisza közén. Debrecen
1992 Komárom megye településnéprajza, népi építkezése. In: I I . TAKÁCS Marianna
Paraszti élet a Duna két partján (szerk.: KÖRMENDI
1970 Magyarországi udvarházak és kastélyok. Budapest
Géza) 25 57. Tatabánya
TESZ
KÜCSÁN József
1967-1976 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1-
1993 Sopron északkeleti külvárosának építészeti vizsgálata
111. (szerk.: BEN KŐ Lóránd) Budapest
a 17-18. században. In: A Kisalföld népi építészete
TÍMÁR György
(szerk.: CSERI Miklós). 271-282. Szentendre-Győr
1989 A királyi sziget. Pécs
LUKÁCS László
1990 Tűzhelyek a Káli-medencei házban. Ház és Ember 6. TÓTH János
1975/4 felső-tiszavidékí lakóház. In: A Felső-Tiszavidék
103-124. Szentendre
népi építészete (szerk.: GILYÉN Nándor-MENDELE
MILLER, Toni
Ferene-TÓTH János). 36-63. Budapest
1947 Die Siedlungen des IS. Jahrhunderts im mittleren
VARGA Gyula
Donautal Siedlungsgcschichtlichc Grundlagen. Weimar
MNA 1979/4 bihari síkság népi építkezése. In: Hajdú-Bihar népi
1987-1989 Magyar néprajzi atlasz (szerk.: BARABÁS építészete (szerk.: LETÉNYI Árpád-TÓTH Endre)
Jenő). Budapest 191-233. Debrecen
MNL ZENTAI Tünde-SABJÁN Tibor

1977-1982 Magyar Néprajzi Lexikon 1-5. (szerk.: ORTU- l984/4z őcsényi ház bontása. Ház és Ember 2. 175-202.
Szentendre
TAY Gyula) Budapest
ZENTAI Tünde
B. NAGY Margit
1984 Az zengvárkonyi ház. A Janus Pannonius Múzeum
1973 Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták.
Évkönyve XXIX. 211-238. Pécs
XVll-XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak.
1990 A lakóház tüzelőberendezésének és füstelvezetésének
Bukarest
alakulása a Dél-Dunántúlon. Ház és Ember 6. 67-102.
NÉMETH Y Endre
1956 A kislődi vashámor készítményei 1785-ben. Néprajzi Szentendre
1991 A parasztház története a Dél-Dunátnúlon. H. n. (Pécs)
 T ü n d e Zentai
THE RANGE IN THE PEASANT HOUSE
For the masses o f Hungarian peasantry feudalism came
to an end w i t h the abolition o f serfdom in 1849. This is the
date from which we can reckon the slow unfolding of a
bourgeois development entailing changes in the traditional
interior decoration. The heating devices in and the methods
of smoke removal from the peasant house are renewed. It
was in the course of this process that the range found its
way, as the villagers followed urban examples, to peasant
homes, to stay for about a century. The author describes the
spreading o f the range in Hungary. Her paper is also signif­
icant because this is the first comprehensive survey of the
subject which has been given little attention up to now.
The structure of ranges is fairly uniform. They were
made w i t h mass-produced iron components. The most pop­
ular kind o f range was constructed o f bricks or adobe and
fitted out w i t h an iron hotplate and baking box
(„sütöszekrény"). Smoke was led to the chimney through a
closed flue. It was fit for baking, cooking and warming up
the room alike, consumed little fuel, and made no mess.
As a result o f these advantageous properties the range
gained ground exceedingly quickly. From its appearance in
the middle o f the 19th century it reached every corner of
Hungary in about five decades. Coming to preponderance
in a given place took usually one or two. The way and time
o f its adaptation, however, differed from region to region.
These differences can be explained, beside the various
stages o f economic development, mainly by the effects of
existing, time-honoured heating devices.
Tünde Zentai outlines, with the help o f archival and
ethnographic data, the roughly one and a half century his­
tory o f the range in the peasant house from the 1840s to our
days. Separate analyses are devoted to the change o f the
heating systems in the Great Hungarian Plain, Upper
Hungary, Transylvania and Transdanubia, the acceptance o f
the range, and the interrelations of the old and new systems.
She establishes that the range found most easily its way into
the dwelling- rooms o f houses standing in level countries,
and including an open chimney and an oven stoked from
outside. In Central and South-Western Transdanubia, where
smoky kitchens had predominated, it entered the kitchen
first. It happened simultaneously with the construction o f
the internally accessible flue, and with a delay compared to
other regions, on the turn o f the 19th and 20th centuries.
The final part o f the paper presents a hereto unknown
combination of a traditional and a new heating device. A
constructed range, topped by an iron hotplate, stands in the
kitchen and serves for cooking in the village of Hidas
(Baranya County). Its oven part, however, crosses the wall
and is set up in the room, in the place o f the one-time tile
stove which was stoked from the kitchen. It is called a
stove, and is stoked from outside, i . e. through the kitchen
range. This is an experimental piece, o f which only a few
parallels could be found in Southern Transdanubia. Today it
can already be considered a survival, as its counterparts dis­
appeared long ago. The replacement o f ranges constructed
o f brick or adobe w i t h factory-made cooking devices began
in the 1940s and was more or less complete by the 1970s.
l ü n d e Zentai
DER SPARHERD I M BAUERNHAUS
Für Mengen des ungarischen Bauerntums bedeutete das
Ende des Feudalismus die 1 849er Bauernbefreiung. Von
diesem D a t u m ab kann man m i t der langsamen Entfaltung
der Verbürgerlichung rechnen, die auch die V e r ä n d e r u n g
der traditionellen Wohnkultur bedeutete. Die
Heizungsanlagen des Bauernhauses und die
Rauchabführung erneuern sich. W ä h r e n d dieses
Modernisierungsprozesses geriet der Sparherd - nach
s t ä d t i s c h e m Muster - in die Bauernwohnungen, und
wurde etwa für ein Jahrhundert eine bestimmende
Heizungsanlage. Die A u t o r i n bearbeitet in dieser Studie
die Verbreitung des Sparherdes. Ihre Zusammenfassung
ist schon allein deshalb w i c h t i g , weil es der erste
Überblick dieses Themas ist, mit dem Sparherd hat man
sich n ä m l i c h bisher kaum beschäftigt.
Der Aufbau des Sparherdes ist ziemlich einheitlich. Es
ist m i t der A n w e n d u n g massenhaft hergestellter
Eisenbestandteile gebaut. D i e am häufigsten gebrauchte
Variante wurde aus Ziegel oder Lehm mit einer eisernen
Heizplatte und Backröhre gebaut. Der Rauch wird in
einem geschlossenen System in den Schornstein abge­
führt. Er ist für Backen, Kochen und A u f w ä r m e n des
Essens gleichfalls anwendbar, braucht w e n i g Heizungs­
material, und ist eine saubere Anlage.
Die Verbreitung des Sparherdes geschah wegen seiner
oben e r w ä h n t e n vorteilhaften Eigenschaften besonders
rasch. N a c h dem Zeitpunkt seiner Erscheinung, der Mitte
des 19. Jhs befindet er sich in einem halben Jahrhundert
in allen Ecken des Landes. Seine Expansion lief auf
einem Gebiet in 19 bis 20 Jahrzehnten ab. Es befinden
sich aber territoriale Unterschiede in der Z e i t und Weise
der Adaptation. Neben dem wirtschaftlichen
Entwicklungsgrad der einzelnen Territorien bewirken die
Unterschiede in erster L i n i e die dort existierenden
Heizungsanlagen m i t einer großen Vergangenheit.
T ü n d e Zentai skizziert in ihrer Studie mit Hilfe v o n
archivarischen und a r c h ä o l o g i s c h e n Daten die grob
gesagt anderthalb Jahrhundert lange bäuerliche
Geschichte des Sparherds, in der Zeitspanne zwischen
den 1840er Jahren und heute. Sie analysiert die
Veränderung der Heizungsanlagen der größeren
Landschaften, so der Tiefebene, in dem geschichtlichen
Oberungarn, in S i e b e n b ü r g e n und in Transdanubien, die
Aufnahme des Sparherdes und die Wechselwirkungen der
neuen und alten Systeme. Sie stellt fest, d a ß der Sparherd
sich am schnellsten i n den Zimmern der H ä u s e r mit offen­
em Schornstein und Hinterladerofen a u f den Tiefebenen
verbreitet. A u f den Hauslandschaften m i t R a u c h k ü c h e in
Transdanubien ( M i t t e l - und S ü d w e s t t r a n s d a n u b i e n ) geriet
er in die K ü c h e erst mit dem Aufbau der
Klctterschornsteine - i m Vergleich zu anderen Gebieten
also verspätet, in der letzten Jahrhundertwende.
A m Ende der Studie stellt sie anhand einer noch
existierenden, aber bisher unbekannten Variante die
Kontamination der traditionellen und neuen
Heizungsanlage vor. Der gelegte H e r d m i t Eisenplatten
des Sparherds in Hidas im Komitat Baranya steht in der
K ü c h e und dient als Kochstelle. Seine B a c k r ö h r e hat man
durch die Mauer, a u f der Stelle des ehemaligen, aus der
K ü c h e geheizten Kachelofens aufgebaut. Man nennt es
Ofen, und wird v o n draußen, d.h. durch den Herd in der
K ü c h e geheizt. Dieser Sparherd ist ein experimentelles
S t ü c k , dessen Parallelen in der s ü d t r a n s d a n u b i s c h e n
Region nur in geringer Anzahl aufzudecken sind. In
unseren Tagen kann es als survival betrachtet werden, da
1
er seine „ G e n o s s e n ' wohl überlebt hat. Die A b l ö s u n g der
gemauerten Sparherden begann n ä m l i c h in den 1940er
Jahren, und hörte in den 1970er Jahren auf.
 Sabján Tibor
A TAKARÉKTŰZHELY MEGHONOSODÁSA A MAGYAR PARASZTSÁGNÁL
A m ú l t század m á s o d i k felének, s z á z a d u n k elejének
néprajzkutatói közvetlen közelről láthatták h a g y o m á n y o s
paraszti lakáskultúránk b o m l á s á t és új j e l e n s é g e k , ten­
denciák kialakulását. A lakóház tüzelőberendezéseit is
átformáló folyamatok egyik főszereplője a takaréktűzhely
volt. M e g h o n o s o d á s a mind a polgári, m i n d a paraszti la­
káskultúrát tekintve óriási jelentőségű, m é g i s - talán
j e l e n i d e j ű s é g e miatt - elkerülte kutatóink érdeklődését,
így m e g h o n o s o d á s á n a k , használatának, g y á r t á s á n a k fel­
tárásával mind a mai napig adós maradt néprajzi kuta­
tásunk.'
A t a k a r é k t ű z h e l y használata elsősorban a főzés és a
tüzelés területén hozott forradalmian új változásokat.
Paraszti elterjedése pedig először a h a g y o m á n y o s tüze­
lőberendezéseket, majd a füstelvezetést is gyökeresen
megváltoztatta, ezen keresztül a lakás funkcionális hasz­
nálatát is lényegesen befolyásolta ( l a k ó k o n y h á k kiala­
kulása, a szobák téli használatában pedig a konyha
funkció megjelenése). A főzés területén a sok évszázados
nyílt t ű z ö n való főzést szüntetik meg a takaréktűzhelyek,
melyek használatával ez a munkafolyamat teljesen füst­
mentesen egy forró vaslapon történik. A t ü z e l é s szem­
pontjából a zárt tűztér használata, és a h o z z á k a p c s o l ó d ó
füstjáratrendszer jelent ugrásszerű előrelépést. Nézzük,
hogy látja a takaréktűzhely előnyeit az egyik k o r t á r s szak­
író K U N D fide 1926-ban: „ A j ó t a k a r é k t ű z h e l y n e k semmi
hátránya sincs, a rajta való főzés k é n y e l m e s é s kevesebb
m u n k á v a l j á r , rajta egyidejűleg többféle étel főzhető, sőt
süthető, nem tűzveszélyes, nem füstöl, nem k e l l hozzá a
különösen télen nagyon alkalmatlan s á t o r - k é m é n y és m é g
2
a helyiséget is melegíti."
A m i n t látjuk a t a k a r é k t ű z h e l y j ó tulajdonságait el­
sősorban a korábbi nyílttűzű főzéssel ö s s z e v e t v e hatá­
rozza meg a szerző. A t a k a r é k o s s á g és a t ü z e l é s oldaláról
közelíti meg a kérdést O R D O D Y János: „ A fatüzelésű
takaréktűzhely minden technikai tökéletessége mellett is
- j o b b h i á n y á b a n - ma is általánosan használt, sőt
nélkülözhetetlen eszköze a kisvárosi, falusi é s tanyai
lakosságnak, m e z ő g a z d a s á g i vidékeken m á r csak azért is,
mert tűzifa és szén helyett nagy részben rőzsét, kukori­
caszárat, csutkát, s z ő l ő v e n y i g é t és a m e z ő g a z d á l k o d á s
e g y é b n ö v é n y i hulladékait kénytelenek a t ü z e l é s r e fel­
használni. Ezeknek az anyagoknak hazánk házitüzelő­
s z e r s z ü k s é g l e t é n e k ellátásában igen nagy r é s z ü k van.
Falusi k i s l a k á s o k b a n a t a k a r é k t ű z h e l y a legtöbb esetben a
lakás összes melegszükségletét, a téli fűtést és a sütés­
3
főzést együtt látja el,"
A fenti v é l e m é n y e k a t a k a r é k t ű z h e l y e k e l ő n y e i t hang­
súlyozzák a két világháború közötti időszak s z e m l é ­
letének megfelelően. Ebben a korban éri el a t a k a r é k ­
tűzhely h a s z n á l a t á n a k legszélesebb dimenzióit: eljut a
parasztság k o n z e r v a t í v rétegeihez és m é g nem indult m e g
visszaszorulása a v á r o s o k b a n sem. A h h o z azonban, hogy
a kérdést r é s z l e t e s e b b e n is m e g i s m e r h e s s ü k , át kell t e k i n ­
t e n ü n k a t a k a r é k t ű z h e l y e k k i a l a k u l á s á n a k európai é s
m a g y a r o r s z á g i történetét, a paraszti használatbavétel k ü ­
l ö n b ö z ő állomásait.
A takaréktűzhelyek kialakulása
Európában
Geronymo C A R D A N O 1550-ben megjelent m ű v é b e n a
Dc subtilitate rerum-ban említi e l ő s z ö r a vaslemezes
takaréktüzhelyet a k ö z é p k o r és az újkor j e l e n t ő s e b b m ű ­
4
szaki újításai k ö z ö t t . Hermann S C H I L L I szerint a ta­
karéktüzhelyet a konstanzi Konrad Z w i c k és néhány t á r s a
találta fel a 16. s z á z a d derekán.' A z általuk előállított
t ű z h e l y falazott s z e r k e z e t ű volt, főzőlapja alatt vas ros­
télyon égett a tűz. Vaslemez borítású tüzelőajtaját fából
készítették, rostélya alatt hamusládát helyeztek el. A
t ű z h e l y tartozéka volt egy sütő és egy vízmelegítő k é ­
szülék is. A főzőlap é r d e k e s s é g e volt, hogy felületébe mat­
ekkor karikákat helyeztek e U
A takaréktűzhely 16. századi feltalálása azonban m é g
nem jelentette a s z é l e s k ö r ű elterjedést is. A z é v s z á z a d o k
során jelentős és a p r ó újítások sorai alakították a t ű z h e ­
lyek szerkezetét, hogy a 19. századra olyan " é l e t k é p e s "
t í p u s o k jöjjenek létre, melyek rövid idő alatt m e g h ó d í t j á k
E u r ó p a , Amerika é s Ausztrália polgári é s paraszti h á z ­
tartásait.
A t a k a r é k t ű z h e l y e k továbbfejlesztőjeként - egyes forrá­
sok szerint f e l t a l á l ó j a k é n t - kell s z á m o n tartanunk
Benjamin Thompsont, aki az 1790-es é v e k b e n dolgozta k i
a szabályozható hőmérsékletű zárt tűzhely elvét.
Felismerte, hogy a t ű z akkor ég m e g f e l e l ő hőfokon, ha j ó
levegőellátása van, e z é r t a tüzet egy rostélyra helyezte,
melyen keresztül s z a b á l y o z n i tudta az égés huzatát.
Figyelt arra is, hogy az optimálisnál t ö b b levegő se ke­
rüljön a tűztérbe. Thompson volt az, aki a m ü n c h e n i
Lerchenfeld bárónak m e g é p í t e t t e az első technikailag is
kiváló működésű takaréktüzhelyet/
A t a k a r é k t ű z h e l y e k fejlődése s z e m p o n t j á b ó l fontos
á l l o m á s t jelentett J. P. Bérard által kifejlesztett és 1803-
ban bemutatott h a s á b a l a k ú gazdaságos főzőkályha. A 70
cm magas tűzhely b á d o g b ó l készült, főzőlapján két ser­
p e n y ő volt a f ő z ő f a z e k a k tartására. A k ö z é p e n elhe-
 1. kép. J. P. Bérard 1803-ban bemutatott takaréktűzhelye 2. kép. A csehországi Horzovicében készült takaréktűzhely
(LEHNEMANN, Wingolf 1984. 39.) ábrázolása az 1825-ös Wathner katalógusból

lyezkedő tűztér mellett egy-egy zárt szekrény szolgált az k e d é s é n e k története é s kínálata is. A tatai születésű Joseph
edények melegítésére. Egy rostély beépítése által a tűz­ Wathner 1825-ben kiadott Vollständige Kenner der
hely alkalmas volt kőszén tüzelésére is." Eisenwaaren und ihrer Zeichen... c í m ű , Grazban kiadott
A feltalálók és később a tűzhelykészítők újításai válto­ vezetőjében a c s e h o r s z á g i H o r z o v i c é b e n öntött vaskály­
zatos t í p u s o k a t és m e g o l d á s o k a t hoztak létre. M á r a múlt hák közel 40 típusát mutatja be, köztük egy lábakon á l l ó ,
század v é g é n E D V I I L L É S Aladár felfigyelt bizonyos hordozható takaréktűzhelyet is." Tudjuk, hogy a
tűzhelyfélék területi előfordulására: „A t a k a r é k t ű z h e ­ Wathner's kereskedelmi hálózatnak t ö b b m a g y a r o r s z á g i
lyeknek két rendszerét különböztetjük meg; nálunk és v á r o s b a n is volt lerakata, illetve képviselete, ezért ezt a
A u s z t r i á b a n igen gyakoriak a melles tűzhelyek, Német­ rajzot tekinthetjük a Magyarországon - és egyben a
o r s z á g b a n . Franciaországban és Angliában pedig az asz­ M o n a r c h i á b a n is - kereskedelmileg forgalmazott t a k a r é k ­
tal'tűzhelyeké DIENES Lajos újságíró m á r a m ú l t század t ű z h e l y e k legkorábbi ábrázolásának.
közepén ismertette a magyar tűzhelyektől eltérő
szerkezetű és formájú amerikai t a k a r é k t ű z h e l y e k e t . 10
A A takaréktűzhelyek elterjedése
Vasárnapi Újság 1857. é v i 33. számában k ö z z é t e t t cik­ Magyarországon
kében két szabályozható é g é s ű öntöttvas asztaltűzhelyt
mutat be, melyeknek kiálló lapján rostonsülteket is lehet A t a k a r é k t ű z h e l y e k k e l kapcsolatba hozható első ma­
készíteni. gyarországi adat egy 1691-ben felvett soproni leltárban
A z O s z t r á k - M a g y a r Monarchia terültén megfigyelt sa­ található. Az é s z a k k e l e t i külváros egyik l a k ó h á z á n a k
j á t o s s á g o k (melles t ű z h e l y e k dominanciája) a vasipari konyhájában „ E y s e r n e offen bläder" leírású tárgyat r ö g ­
12

(vasöntészet, lakatosipar) és kereskedelmi kapcsolatok zítettek az ö s s z e í r o k . A közreadó K Ü C S A N József sze­

rendszeréből adódnak. Jól példázza ezt az o r s z á g o k felet­ rint ez gyaníthatóan nem tűzhelyre, hanem valamilyen
ti kapcsolatot a múlt s z á z a d egyik j e l e n t ő s vaskeres- kemence tartozékra utaló adat lehet. Bár az e u r ó p a i
 történet tanulságai szerint itt egy kezdetleges takarék­
tűzhely leírása sem z á r h a t ó k i , mégis e g y e t é r t v e a szer­
z ő v e l arra gondolunk, hogy nem t a k a r é k t ű z h e l y r ő l ,
hanem valamilyen m á s tárgyról, például használaton kí­
vüli öntöttvas k á l y h a l a p r ó l is lehet s z ó . Ilyen kályha­
lapokat a német nyelvterületen m á r a 15-16. században
készítettek, az első magyar adat pedig a 16. század v é ­
13
géről v a l ó . Talán a takaréktűzhelyek 17. századi hasz­
nálata ellen szól az a tény is, hogy C O M E N I U S 1675-ben
megjelentetett Orbis sensualium pictus c í m ű munkájában
a s z a k á e s s á g o t és a k o n y h á t bemutató fejezetben csak a
14
s z a b a d t ű z ö n főzést említi é s illusztrálja.
A t a k a r é k t ű z h e l y e k r e utaló adatok a 18. század m á ­
sodik felétől megsokasodnak, még akkor is, ha a rész­
letesebb vizsgálat alapján egy részüket k i kell zárnunk
t á r g y k ö r ü n k b ő l . I d ő r e n d b e n elsőnek egy 1770-es Somogy
megyei uradalmi malom leltárában feljegyzett téglából
rakott tűzhelyet kell m e g e m l í t e n ü n k . " Ez a tűzhely egy
t é g l a k e m e n c e mellett állt, közlője, K N E Z Y Judit nem
sorolta a takaréktűzhelyt idéző adatok k ö z é , k é s ő b b azon­
ban, m i n t a rakott t ű z h e l y korai e l ő f o r d u l á s á n a k
1
bizonyítékát kezelték." Korabeli levéltári források alap­
j á n azonban e g y é r t e l m ű e n megállapítható, hogy a „tűz­
hely" kifejezéssel minden esetben a t ü z e l ő p a d k á t illették,
így a fenti adat téglából falazott padkára, nem pedig
t a k a r é k t ű z h e l y r e vonatkozik.
Vaslemezzel kombinált kályhára és nem takaréktüz-
helyre vonatkozhat az a feljegyzés, melyet 1771-ben írtak
be a k e c s k e m é t i ferences r e n d h á z h á z t ö r t é n e t é b e . Esze­
rint az é t k e z ő t e r e m b e ú j , Pestről hozatott k á l y h á t állítot­
tak be, a j o b b fűtés é r d e k é b e n a kályhához egy vaslemez
17
is tartozott. Teljes b i z t o n s á g g a l nem é r t e l m e z h e t ő az a
l e l t á r r é s z l e t , melyet 1777-ben vetettek p a p í r r a a
Grassalkovichok kompolti kastélyában. Itt egy „feirre
lagirozott, holicsi e d é n y b ü l készült, vas s e r p e n y ő v e l étel
melegitésire való kályhát" látott az ö s s z e í r ó . " A fenti adat
kapcsán talán fehér holicsi c s e m p é k k e l kirakott takarék­
tűzhely félére is gondolhatunk.
A néprajzi szakirodalomban többször is idézett az a
1785-ből v a l ó leírás, amely a kislődi v a s h á m o r készítmé­
nyeit mutatja be. A s z ö v e g b e n először a katlanokat, majd
a kályhafalba való „vas fazokak"-at sorolják fel. Ezeket
követi a „tüzhelre való vas fazokak" b e m u t a t á s a , majd a
szerző rátér az általunk fontosnak ítélt „tüzhelre való vas
p l é h n e k " ajánlására: „ T ü z h e l r e való vas p l é h e k , melyek
annyibulis igen hasznossak, mert \ - midőn a t ű z rajta égh,
a pléh tőle meg izzadván, oda helyeztetett fazokak nem
tsak oldalrul, hanem alul is melegesznek, és igy mind az
ételek h a m a r é b b meg fölnek, mind pedig kevesebb fais
kívántatik. T- az tűzhelyt sem k e l l annyiszor igazgatni, ha
egyszer a' vas pléh rajta vagyon, kit egyéb eránt ha tsak
téglábul rakott légyen is, gyakrabban kellett igazgatni. Ha
pedig nem igazéttatik, sok e d é n y e k rajta el t ö r e t n e k .
A szöveg gondos o l v a s á s a k o r kiderül, hogy ezeket a vas
lapokat nem a t ű z fölé, hanem alá ajánlják helyezni. Nem
takaréktűzhelyről van szó tehát, hanem olyan főzőpad-
káról (tűzhelyről - lásd fentebb), melynek tetejét vaslap­
pal borítják be, így főzéskor a vaslap átforrósodása r é v é n
az edény fenekét is melegíti, a felület e g y e n l e t e s s é g e
pedig m e g a k a d á l y o z z a , hogy a fazék könnyen felboruljon
és összetörjön. A magunk részéről tehát e g y é r t e l m ű e n
h i b á s n a k tartjuk a s z ö v e g t a k a r é k t ű z h e l y r e utaló
értelmezését. " 2
A kamarai ö n t ö d é k közé tartozott a Temesi B á n s á g
területén lévő b o g s á n i vasmű. Egy 1797-ben felvett j e l e n ­
tés szerint a „ v a s m ű b e n t a k a r é k t ü z h e l y e k e t és lapokat
öntenek, éspedig b á r ó Bruckenthal (Nagyszeben) lemez-
modelljei szerint, é s ezek nagyszerű piacra találnak". A 21
Garam völgyében fekvő rhonici az o r s z á g második legje­
lentősebb öntödéje volt. 1789-ben k e t t ő s fújtatóval ellá­
tott o l v a s z t ó k e m e n c é t építettek é s tűzhelyek, konyhai
e d é n y e k gyártását kezdték meg. 22
A fenti adat nem
egyértelműsíti pontosan, hogy milyen tűzhelyről van s z ó ,
de egy vasöntöde esetén joggal feltételezhetjük, hogy
takaréktűzhely is lehet az említett t e r m é k .
A 19. század elejéről a takaréktűzhely jelentésű masina
23
s z ó 1822-es feljegyzését emelhetjük k i elsőként. N e m
sokkal későbbi az az adat, amely arról tudósít, hogy a
m u n k á c s - f r i g y e s f a l v a i v a s m ű is k é s z í t t a k a r é k t ű z h e ­
lyeket. Az 1838-as é v nagyobb m u n k á i mellett folya­
matosan futnak be a rendelések t a k a r é k t ű z h e l y e k r e é s
24
burgonyaliszt malmokra is. Sajnos a g y á r t á s kezdetének
időpontját nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy egy 1780-
b ó l származó t e r m é k i s m e r t e t é s b e n m é g nem szerepelnek
25
a t a k a r é k t ű z h e l y e k . A m á r említett b o g s á n i vasmű sze­
repét átvevő r u s z k a b á n y a i öntődében 1837-ben tett láto­
g a t á s t Z E Y K J á n o s , aki a Nemzeti T á r s a l k o d ó b a n megje­
lent beszámolójában így tudósítja o l v a s ó i t : „ A fűtők m i n ­
den nemeitől fogva a legkisebb konyha lábasokig, minden
26
m e g r e n d e l h e t ő , készíttethető, található i t t . " Bár a fűtő
e l n e v e z é s Erdélyben nem csak t a k a r é k t ű z h e l y e t jelent,
m é g i s „a fűtők minden nemeitől fogva" kifejezés talán a
t a k a r é k t ű z h e l y e k e t is m a g á b a foglalja.
A z 1842-ben megrendezett Első M a g y a r Iparműkiál­
lításon az öntödék és a vasgyárak csak s z e r é n y létszám­
mal képviselték magukat. A munkácsi uradalom vasgyára
b o g r á c s o k a t , tepsiket, szelencéket és egy takarékkálylúX
állít k i , ez utóbbi alatt azonban nem t ű z h e l y e t , hanem eb­
ben a korban jól ismert öntöttvas füstjáratos kályhát ( n é ­
2
met neve Sparofen) k e l l értenünk. " Figyelemre méltó v i ­
szont, hogy ezen a kiállításon szerepel egy pesti lakatos,
bizonyos Renner K á r o l y , aki p e c s é t n y o m ó gépet, eszter­
gát, mángorlógépet, vízi puskákat és t a k a r é k k á l y h á k a t
2K
állít k i . Ha nem is tűzhelyekről van s z ó , m é g i s fontos­
nak tartjuk ezt az adatot, hiszen az ö n t ö d é k t e v é k e n y s é g e
mellett ez az első olyan említés, a m e l y b ő l kiderül, hogy a
kályhagyártásba b e k a p c s o l ó d o t t a vasipar másik fontos
ága, a lakatos m e s t e r s é g is. A későbbiek f o l y a m á n képvi­
selői igen fontos szerepet játszanak a m a g y a r o r s z á g i ta­
k a r é k t ű z h e l y e k és tűzhelyalkatrészek g y á r t á s á b a n .
A m ú l t század k ö z e p é n Hermann Bidennann kamarai
m é r n ö k bejárja M a g y a r o r s z á g vaskohóit é s tapasztalata­
2
iról j e l e n t é s b e n számol be. " Munkájában nem sorolja fel
részletesen a gyártott t e r m é k e k e t , de két helyen is említi
takaréktűzhelylapok (Sparherdplatten) előállítását: a kas­
sai h á m o r b a n és a Gömör- és Kishont v á r m e g y e i bo-
rosznoki ö n t ö d é b e n . " Ekkoriban a tűzhelylapok gyártása
és forgalmazása már teljesen általánosnak t e k i n t h e t ő ,
ahogy egy 1846-ból s z á r m a z ó feljegyzés is „ s p a r h e r t h e z
11
hozott vastáblák^-ról tudósít bennünket. Nemcsak az
alkatrészek gyártása, hanem a k é s z tűzhelyek h a s z n á l a t a
is általánosnak tekinthető m á r ebben az i d ő s z a k b a n . A
kortárs újságíró DIENES Lajos a tűzhely e l ő n y e i mellett
már a g y á r t á s minőségének visszásságait is kifigurázza.
Finom iróniával fűszerezett beszámolója é l v e z e t e s olvas­
mány, egyben j ó történeti dokumentum is, ezért részlete­
sen idézzük a Vasárnapi Ú j s á g 1857-es évi 33. s z á m á b ó l :
„Sok gazdaasszony czirogatta már mióta a takarék­
tűzhelyek föl vannak találva - kedves é l e t p á l j á t mind
addig, m i g nem hozatott neki Pestről vagy m á s városból
ollyan konyhai diszbutort, m e l l y se füstöt, se l á n g o t nem 3. kép. A Högl vaskereskedés hirdetése, melyben a dernői
öntödében készült tűzhelytáblákat is kínálnak megvételre
mutat; melly sokkal kevesebb tűzifát e m é s z t ; mellyen (Vasárnapi Újság 1857. 26. sz. 250.)
nem kell a pecsenyét n y á r s o n forgatni, mellyen nem
k o z m á s o d i k meg az étel, é s a mellynek barlangjaiban
főzéskor csibét, libát, b é l p e c s e n y é t , k o l b á s z t , hurkát, helyeket bocsátottak forgalomba. A b á d o g l e m e z borítású
pogácsát, rétest stb. olly k ö n n y ű szerrel lehet megsütni, h o r d o z h a t ó t a k a r é k t ű z h e l y e k e t a lakatosok, vagy a na­
hogy ú g y s z ó l v á n nincs is m i n d ezen j ó f a l a t o k m e g s ü t é - g y o b b kapacitással d o l g o z ó lakatos- és lemezárugyárak
sével e g y é b vesződés: m i n t betenni, (s annak idejében készítették. Ok állították elő a falazott takaréktűzhely
kivenni) a kemencze b ő s é g ü tűzhely-fülkébe (vagy ma­ k é s z í t é s é h e z használt alkatrészek (ajtók, szabályozó sze­
gyarán mondva rérhbc). É s nagyon sok gazda áldotta már lepek stb.) jelentős r é s z é t is, kivételt e g y e d ü l a tűzhely­
össze-vissza azt az embert, aki a takaréktűzhelyet kitalál­ lapok jelentettek, melyek minden esetben öntöttvasból
ta; mert ugy tapasztalja, hogy azt a takarék czimert csak k é s z ü l t e k . A tüzhelyalkatrészek és a k é s z tűzhelyek for­
bitorolja a drága tűzhely s tulajdonképen - az egész évi g a l m a z á s á t az e g é s z országot - sőt nem egy esetben az
szükségletet összeszámítva - több fát f e l e m é s z t , mint e g é s z monarchiát - b e h á l ó z ó v a s k e r e s k e d é s e k , kereske­
azok a terpedt t ű z h e l y e k , mellyck n e m e i l y i k é n egy d e l m i és fogyasztási szövetkezetek ( p é l d á u l az 1898-ban
szegény zsellérházat lehetne építeni, s h á n y szakácsné
kivánt szerencsés utat az alvilágra annak a mesternek, a
kinek m ű v é b e n az ő d r á g a l á t o s rétese, f i n o m irósvajas
pogácsái ollyan feketévé é g t e k , mint a mosdatlan czi-
g á n y g y e r e k ; de még tensasszony is akadt nem egy. a ki
nagyon megsajnálta, hogy olly hamar elhitte a »nein
füstölest« mert bizony füstöl az ő hires t a k a r é k t ű z h e l y e .

Mindezek pedig nem a z é r t vannak elmondva, mintha a

mi derék iparosaink által készített t a k a r é k t ű z h e l y e k fölött
a k a r n á n k - kivétel nélkül - pálezát törni; hanem azt sem
tagadhatni, hogy c s i n á l n a k biz' i m i t t - a m o t t ollyan
takaréktűzhelyeket, m é g pedig ugyancsak borsos áron, a
mellyekre jobban rajok illenék a pazartűzhely czim a
nagy faemésztés és magas ár miatt, a minek egyebek
között főkép az egyik k á r t é k o n y oka; hogy több gond
fordittatik az alakra s csinosításaikra; m i n t a czélszerű,
3;
t e r m é s z e t t a n i s z a b á l y o k o n alapuló belalkatra."
M i v e l fejezetünk c í m é b e n és t a r t a l m á b a n a takarék­
t ű z h e l y e k magyarországi elterjedésének t ö r t é n e t é t szeret­
tük volna felvázolni, nem célunk, hogy a m ú l t század
m á s o d i k felének adatokban igen gazdag t ű z h e l y h a s z n á l a ­
tát is áttekintsük. Ebben az időszakban a magyarországi
ö n t ö d é k nagy m e n n y i s é g b e n gyártották a takaréktűz­
helyek öntöttvas alkatrészeit, sőt olyan t ű z h e l y t í p u s o k a t
4. kép. Krail Pál vaskereskedésének hirdetése 1854-ből.
is (például hajótűzhelyeket), melyeket teljes egészében Többek között pléh és öntöttvas tűzhelyeket kínálnak megvételre
ö n t v é n y e l e m e k b ő l állítottak össze, és m i n t komplett t ű z - (Vasárnapi Újság 1854. 6. sz. 48.)
 alapított H A N G Y A ) és n é h a a kiskereskedők is végezték.
A m i n t az a fentiekből is látható, a takaréktűzhelyek
m a g y a r o r s z á g i m e g h o n o s o d á s a a polgári lakáskultúrában
kezdődött és ment is v é g b e . A paraszti elterjedés megér­
téséhez j ó lenne ismerni a polgári réteg alján elhe­
lyezkedő, és a p a r a s z t s á g h o z közelebb álló mezővárosi
polgárság lakáskultúrájában hogyan és mikor játszódtak
le ezek a folyamatok. Sajnos a szakirodalomban olyan át­
fogó levéltári kutatásokra alapozott feldolgozás m é g nem
látott napvilágot, amely a mintegy két é v s z á z a d o s idősza­
kot (18—19. század) a t ü z e l ő b e r e n d e z é s e k r e v o n a t k o z ó a n
részletesen feldolgozta volna vagy fel tudta volna dolgoz­
ni. A hiányok pótlására jó lehetőséget kínált a keszthelyi
Festetics uradalom 18 19. századi gazdasági iratainak az
á t v i z s g á l á s a . " A z említett iratok jelentős része az urada­
lom keszthelyi és Keszthely k ö r n y é k i épületeinek (gyógy­
szertárak, fogadók, k o c s m á k , malmok és l a k ó h á z a k stb.)
b é r b e a d á s a k o r felvett haszonbérleti s z e r z ő d é s e k doku­
m e n t u m a i b ó l áll össze. A legtöbb szerződés melléklete­
ként épületleírást készítettek, amelyben a s z ó b a n forgó
épület falaira, fedésére, alaprajzi beosztására, az egyes
helyiségek ajtajaira, ablakaira és t ü z e l ő b e r e n d e z é s e i r e
találunk fontos adatokat. A z alábbiakban csak a takarék­
tűzhelyekre v o n a t k o z ó említéseket vesszük s z á m b a .
A legkorábbi takaréktűzhelyre vonatkozó adat a keszt­
helyi Amazon vendéglő 1853-ban készült épületleírá­
sában olvasható:
i. konyha kéményes takarék tűzhely
I. vas lemez 4 dbban (átrepedve)
II. 4 vaskarika a lemezen
III. Tűzhely gyürü (:Herd/?/Ring:)
Füttő lyukon vasajtó - felül vizmelegittö hely -
középen kemence alulrul melegittő eső ajtóval.'
A z épület e g y é b k é n t emeletes, kő és tégla falakkal, cse­
rép fedéssel, az emeletén t á n c t e r e m m e l . Leltára 1856-
ból, 35
és 1861-bőF" szinte szó szerinti szöveggel is ismert.
K ö v e t k e z ő adatunk a keszthelyi Hosszú utcában álló
V ö r ö s kocsma 1855-ös b é r b e a d á s a k o r került feljegyzésre:
ü
2 Apitvarol a'konyhába vezet egy kettős ffa ajtó...
van benne egy vak ablak befalazott deszka
poltzal, egy egy katlan, füstöllő kemencze és egy
befalazott takarék tűzhely.
U
3 borivó szoba... takarék tűzhely allya téli haszná­
latra."
A z épület három szobából, k o n y h á b ó l áll, falai k e m é n y
a n y a g o k b ó l készültek, tetejét cseréppel fedték. Ismerjük a
kocsma 1852-ben készült leírását is, ekkor konyhájában
m é g csak a vakablak mellett s ü t ő k e m e n c e és katlan á l l t .
A z 1840-es évektől leltárak sorozata maradt ránk a
Keszthely-hévizi fürdő- és k o c s m a é p ü l c t r ő l . A nagy k i ­
terjedésű, fürdőből, v e n d é g s z o b á k b ó l és vendéglőből álló
épületegyüttes konyhájában 1853-ban kéményt és két
s ü t ő k e m e n c é t jegyeztek f ö l . " 1857-ben a helyzet m é g vál­
tozatlan, de 1858-ban már csak egy kemencét és egy
4
tűzhelyet rögzít a leíró. " A k ö v e t k e z ő változás egy 1860-
as leltárból o l v a s h a t ó k i . Ekkor a k o n y h á b a n m á r „falbeli
takarék tűzhelyen öt kis vasajtó, egy rézből készült víz­
41
melegítő van." A konyha átépítése tehát 1858 és 1860
közötti i d ő p o n t b a n történhetett meg. Az e l k ö v e t k e z ő
é v e k b e n m á r m i n d i g t a k a r é k t ű z h e l y e s konyhát rögzítenek
a fürdőépület leírói.
1857-ben m á r nem csak v e n d é g l ő k b e n , hanem az egyik
uradalmi lakóházban is megjelenik a takaréktűzhely. A
keszthelyi Fő utcában álló 9 1 . s z á m ú h á z b é r b e a d á s a k o r
az elrekesztett k o n y h á b a n j á r v a az alábbi kép tárult a
leírók elé: „Vagyon a belső k o n y h á b a n takaréktűzhely
sütő csővel és kürttel ellátva j ó karban, vizmelegittö
42
kazán hellyel kazán n é l k ü l . "
S z i n t é n leltárak s o r o z a t á v a l k ö v e t h e t ő n y o m o n a
keszthelyi G ő z ö s v e n d é g f o g a d ó k o n y h á j á n a k moderni­
zálása is. 1857-ben a k o n y h á b a n m é g tűzhelyet kemen­
43
cével és faragott kő vízvezetővel írnak le, de 1861-ben
m á r egy átépített konyha képe tárul elénk:
, Kemencze faragott kő víz vezetővel (közepes)
Hordozható vas takarék tűzhely 3 vas
abronescsal, közép tábla el repedve 1
Ezen tűzhelyhez réz viz melegítő 1 fede­
le 1 2
„ 3 sütő vas pléh negy szögletü 3
„ sütő lyukon 3, tüzelő lyukon
2 vas ajtó 5
,, táltartó czifra vas tábla két kis
lánczal 1
„füst vezető vasféle csö
F i g y e l e m r e m é l t ó a fenti leltárban, hogy az 1857 és 1861
4 között felszerelt k o n y h á b a n 1861-ben m á r a tűzhely
k ö z e p e s állapotban van. egyik öntöttvas táblája elrepedt.
A d ó d h a t ez abból, hogy a bérlők nem vigyáztak megfe­
lelő m ó d o n az uradalmi tulajdonban lévő ingóságokra, de
abból is. hogy a s z á m u k r a újdonság s z á m b a m e n ő taka­
réktűzhelyt nem tudták m é g megfelelő m ó d o n kezelni.
A z 1860-as évektől a keszthelyi k ö z é p ü l e t e k és ura­
dalmi tulajdonú l a k ó h á z a k m á r a l e g t ö b b esetben taka­
réktűzhellyel vannak felszerelve, ezért h e l y s z ű k e miatt
nem sorolnánk az itteni adatokat, csak a hordozható
takaréktűzhelyek elterjedéséhez k ö z ö l n é n k m é g egy ada­
tot 1863-ból. Ekkor a m e z ő v á r o s 4 5 1 . s z á m ú lakóhá­
zának b é r b e a d á s a k o r a konyha leírásához utólag hozzá­
tették, hogy: ,,a' h o r d o z h a t ó takarék t ű z h e l y az Urada­
4
l o m é " . ' Ennek az é p ü l e t n e k a k o n y h á j á b a n az 1850-es
évek leltáraiban egy kisebb s ü t ő k e m e n c e , egy kis tűzhely
és egy katlan állt. " 1
Bizonyos késéssel jelennek meg a t a k a r é k t ű z h e l y e k a
N
vidéki vagy a külvárosi uradalmi épületek konyháiban. Az
első Keszthelyen kívül e s ő adatunkat a Gyenesi (ma
G y e n e s d i á s ) kocsma haszonbérleti s z e r z ő d é s é h e z 1867-
ben készült leírás tünteti fel: „]-""' egy konyha ebbe az
udvarról nyílik egy ffa ajtó... van a k o n y h á b a n egy befa­
4
lazott takarék tűzhely." ' A d o k u m e n t u m b ó l azt is meg­
tudhatjuk, hogy az épület kő és tégla falú, beosztása pe-
dig egy k o n y h á b ó l , a k o c s m á r o s szobájából a borivó
szobából é s egy pincéből áll. Egy 1871-ben k é s z ü l t leírás
az. örz.sekuti malom konyháját így mutatja be: „egy kis
befalazott takarék tűzhely egy vas sütő csővel, alatta egy
kis sütő k e m e n c z é v e l , van m é g egy kámin ajtó ffa desz­
kából két sarokkal és egy toló zárral j ó karban, m é g i s egy
katlan, füttő lyukján egy kis vas ajtóval j ó karban." "
U g y a n e b b ő l az évből (1871 ) jegyeznek fel egy k o n y h á t a
keszthelyi Polgárváros 7. s z á m ú uradalmi l a k ó h á z á b a n :
„egy katlan egy kisebb és nagyobb kemencze, és egy be­
4
falazott tűzhely." " Itt rögtön meg kell j e g y e z n ü n k , hogy a
„befalazott tűzhely" kifejezés nem a l e g e g y é r t e l m ű b b
adat, de mivel máshol, ahol csak tüzelőpadkát írnak le,
nem használják a „befalazott" jelzőt, a t a k a r é k t ü z h e l y e k
esetében pedig következetesen, mi arra gondolunk, hogy
itt is az utóbbi berendezésről lehet szó.
Nem sorolva tovább az adatokat megállapíthatjuk, hogy
Keszthelyen a j e l e n t ő s e b b k ö z é p ü l e t e k b e n az 1850-es
é v e k b e n jelennek meg a t a k a r é k t ű z h e l y e k , majd rövid
időn belül szélesebb körben is elterjednek. A Keszthely
k ö r n y é k i , de m é g nem paraszti épületekben az 1860-as
évek végétől, az 1870-es évek elejétől m u t a t h a t ó k ki a
takaréktűzhelyek.
A takaréktűzhely meghonosodása
a magyar parasztságnál
A m i n t a bevezetőben m á r említettük, néprajzi kuta­
tásunk nem foglalkozott m é l y r e h a t ó a n a t a k a r é k t ü z h e l y e k
k é r d é s é v e l . A népi építészet összefoglalóiban is csak rö­
vid, é s az egész nyelvterületre általánosító j e l l e g ű megál­
lapításokat tesznek kutatóink. B A R A B Á S J e n ő és G I ­
L Y É N N á n d o r Vezérfonal népi építészetünk
c í m ű m u n k á j u k b a n a t a k a r é k t ű z h e l y e k legkorábbi megje­
lenését az 1880 körüli i d ő k r e teszik, megjegyezve, hogy
1
p é l d á n y a i k ölthettek helyi jellegzetes vonást." Későbbi
m u n k á j u k b a n , a Magyar népi építészet-ben a tüzelőberen­
d e z é s e k történetében beálló korszakfordulót az 1880-
1910 közötti periódusra teszik, amikor is megjelennek a
vaslapos takaréktűzhelyek felváltva, a nyílt tűzön főzés
gyakorlatát. Az elterjedés ütemét nyugaton gyorsabbnak,
keleten lassabbnak t é t e l e z i k f e l . " A t a k a r é k t ű z h e l y
paraszti megjelenését FI LEP Antal is a 19. század
m á s o d i k felére teszi é s megállapítja, hogy elterjedése
„...a falusi kapitalizálódás k i b o n t a k o z á s á h o z s a tradi­
5
c i o n á l i s életkeretek b o m l á s á h o z kapcsolódott." -
A z alábbiakban nagytáji bontásban szeretnénk meg­
vizsgálni a takaréktűzhelyek paraszti m e g h o n o s o d á s á n a k
a kérdését, tesszük ezt azért is, mivel a kutatás során az a
m e g g y ő z ő d é s ü n k alakult k i , hogy ezek a t ü z e l ő b e r e n d e ­
z é s e k területileg eltérő m ó d o n és eltérő időben kerültek
be paraszti lakáskultúránkba.
Nyugat-Dunántúl
E táj falvaiban a füstöskonyhás h á z a k uralma a 19.
s z á z a d utolsó é v t i z e d e i b e n megtörik é s h e l y ü k r e egy tel­
jesen f ü s t m e n t e s k o n y h á j ú új típusú l a k ó h á z k e r ü l ,
melynek katlannal k o m b i n á l t m á s z ó k é m é n y é h e z zárt
j á r a t o k k a l csatlakozik a sarokba átlósan beépített kemen­
ce é s a m ű v e s l a k a t o s m u n k á v a l díszített többsütős, víz-
m e l e g í t ő s takaréktűzhely. B Í R Ó Friderika kutatásaiból
tudjuk, hogy ezek a konyhai együttesek az Ő r s é g falvai­
!
4 ban é s a göcseji részeken terjedtek e l / A terület két fal­
várói, Szalafőről és Bődéről részletes feldolgozás is
4
k é s z ü l t / Bődén a m á s z ó k é m é n y e s k o n y h á k az 1920-as,
30-as é v e k b e n terjedtek el, m e g é p í t é s ü k b e n közrejátszott
55
a családok közötti rivalizálás is. A m á r korábban k ö z ­
zétett keszthelyi történeti adatokkal ö s s z h a n g b a n j ó l
felvázolhatok a t a k a r é k t ű z h e l y e s k o n y h á k elterjedésének
időbeli és térbeli m o z g á s a i . A városi, mezővárosi kör­
n y e z e t b ő l a múlt s z á z a d közepén induló folyamatok a
s z á z a d 70-es éveinek elején m á r elérik a falusi iparosok,
k e r e s k e d ő k lakóházait, majd a század utolsó évtizedeiben
a m ó d o s parasztság lakáskultúráját is megváltoztatják. A
d i v a t h u l l á m az 1920-as, 30-as é v e k i g tart. ezután m á r a
m o z g a t h a t ó t a k a r é k t ű z h e l y e k {gyalogtűzhely, porhelt,
parhert) időszaka k e z d ő d i k , melyet századunk m á s o d i k
5
felében a gyári készítésű asztaltűzhelyek váltanak fel. "
Dél-Dunántúl
A t a k a r é k t ü z h e l y e k elterjedését először a fentiek során
m á r tárgyalt nyugat-dunántúli területekkel s z o m s z é d o s
D é l - Z a l á b a n vizsgáljuk meg. K E R E C S É N Y I Edit mun­
kájából tudjuk, hogy a t a k a r é k t ű z h e l y e k térhódítása az
1880-as évektől s z á m í t h a t ó / Egyik adatközlője ú g y
e m l é k s z i k , hogy aki 1890 után épített házat, az m á r job­
bára sparheltcX épített/" A nyugat-dunántúli falvakkal el­
lentétben itt a t a k a r é k t ű z h e l y nem egy füstmentes modern
kutatásához
konyhai egységgel együtt terjed el, hanem mint önálló
t ü z e l ő b e r e n d e z é s , ezért a füstmentes szobába és a füstös-
k o n y h á b a is megtalálhatók voltak példányaik. A s z o b á b a
kerülő t a k a r é k t ű z h e l y e k e t a c s e r é p k á l y h á k lebontása után
állították fel. A h o l két szoba, tehát két s z e m e s k á l y h a volt,
ott a hátsó szobait lebontották, darabjaiból kipótolták az
e l s ő t , a megmaradt szemeket pedig b e é p í t e t t é k a
9
s z e m e s k á l y h a h e l y é r e épített t a k a r é k t ű z h e l y b e / A
s z o b á b a n felépített takaréktűzhellyel megváltozott a h á z
h a g y o m á n y o s funkcionális rendje, ősztől tavaszig a szo­
b á b a n főztek, a k o n y h á t csak n y á r o n használták ilyen
célra.'" A k o n y h á b a kerülő takaréktűzhelyek ha kis el­
téréssel is, de időben megelőzték a szobai p é l d á n y o k a t ,
legalábbis ez o l v a s h a t ó ki abból a tényből, hogy a kály­
hák cseréjét a 19. század végétől számítja K E R E C S É N Y I
Edit." 1
A s z o m s z é d o s somogyi területekről az első takarék­
tűzhely említést 1859-ből ismerjük, de nem p a r a s z t h á z ­
ból, hanem a mernyei uradalomhoz tartozó göllei mester­
2
ház konyhájából.' A z uradalom épületeit feldolgozó H .
C S U K Á S G y ö r g y i azt is megállapítja, hogy a t a k a r é k ­
tűzhelyek s z é l e s e b b körű elterjedése később, az 1880-as
5
évek tájékán következik be." A parasztházak kapcsán
t ö b b kutató is a századfordulót nevezi meg a takarék-
5. kép. Hordozható takaréktűzhelyek a Schopper J. G. R. t. 1936-os árjegyzékéből
 4
tűzhelyek elterjedési idejének," b á r a k o n z e r v a t í v faépít-
kezéses zalai és somogyi tájakon az 1930-as é s az 1940-
5
es é v e k i g is késnek használatával." A zalai falvakra vo­
n a t k o z ó adatok itt e l l e n t m o n d á s b a n vannak a fentebb már
idézett dél zalai időpontokkal.
A paraszti elterjedés l e g k o r á b b i adatait a D é l - D u n á n t ú l
német telcpesfalvaiban találjuk, ahol a gazdagabbak há­
zaiban m á r az 1850-es é v e k b e n kimutatható a takarék­
tűzhely."" 1864 és 1871 k ö z ö t t felvett baranyai és tolnai
paraszti hagyatéki leltárakban m á r többször is szerepel­
nek a takaréktűzhelyek, melyek a múlt s z á z a d második
felében Baranya délkeleti felén terjedtek el leggyorsab­
ban."" A Drávaszögben a 19. század második leiében j e ­
lenik meg a takaréktűzhely a p a r a s z t h á z a k b a n és a szá­
x
z a d f o r d u l ó r a m á r általánossá válik használatuk." Ugyan­
csak a századfordtilóra v á l n a k általánossá a takarék­
t ű z h e l y e k Baranya középső részein, a H e g y h á t o n , a/ Or­
m á n s á g b a n és Tolna megye nagy részén.'"'
M i n d a fűstöskonyhás, m i n d a s z a b a d k é m é n y e s há­
zakra e l m o n d h a t ó , hogy a takaréktűzhely e l ő s z ö r a szo­
bákba kerül be. majd szinte azonnal a k o n y h á k b a is.
H o s s z ú ideig a falazott t ű z h e l y e k vannak túlsúlyban, a
mobil csikótűzhelyek csak a két háború k ö z ö t t bukkannak
fel. de ekkor sem terjedhetnek el szélesebb k ö r b e n , mert
felváltja őket a gyári z o m á n c o z o t t asztaltűzhely haszná­
7
lata. "
Kisalföld
A Kisalföldön is építették a m á s z ó k é m é n n y e l , kemen­
cével é s takaréktüzhellyel kombinált meleg konyhákat,
melyek a s z a b a d k é m é n y e s h i d e g k o n y h á k a t váltották fel.
Fő elterjedési területük a F e r t ő vidéke volt. A legkorábbi
datált tűzhelyvasalat 1904-ből származott é s Fertőszép­
1
lakról került a Szabadtéri Néprajzi M ú z e u m b a . " Egy
m á s i k , szintén Fertőszéplakról származó vasalategyüttes
az 192l-es évszámot viselte, ma kicserélt é v s z á m m a l a
7:
m ú z e u m süttöri l a k ó h á z á b a n látható. A z említett süttöri
l a k ó h á z 1914-ig s z a b a d k é m é n y e s volt, utána m á s z ó -
7-
k é m é n y e s s é alakították át. ' Hasonló adatokat sorakoztat
fel S. L A C Z K O V I T S E m ő k e is a k o n y h á k lezárására:
S ü t t ö r ö n az 1920-as é v e k b e n , F e r t ő e n d r é d e n 1910 é s
1920 között kezdték meg a m á s z ó k é m é n y e k építését. 14
F i g y e l e m r e m é l t ó az a megállapítása, hogy a t ű z h e l y k o m ­
b i n á t o k a t nemcsak a zárt, hanem a s z a b a d k é m é n y e s kony­
h á k b a n is felépítették."' A modernizált k o n y h á k mellett is
fennmaradt az a gyakorlat, hogy n y á r o n a k o n y h á b a n ,
télen a hátsó szobában főztek. A Fertő m e n t é n előfordult,
hogy a vasalatokkal díszített t a k a r é k t ű z h e l y e s konyha
reprezentatív díszként szolgált. " 7
Természetesen nemcsak a Fertő m e n t é n építették át a
s z a b a d k é m é n y e s k o n y h á k a t zárt k ö m é n y e s s é , hanem a
Kisalföld más vidékein is, azonban ezek nem voltak olyan
h i v a l k o d ó a k és pazar vasalatokkal ellátottak, mint a
Fertő-vidékiek. A C s a l l ó k ö z b e n a m á s z ó k é m é n y neve
kamin vagy komin volt, aljába k e n y é r s ü t ő k e m e n c é t
építettek, mellé rakott sparhelteX vagy csikósparhelteX állí­
tottak. Elterjedésük az 1910-es és 20-as évek közötti
i d ő s z a k b a n ment v é g b e . A z itteni falvakban a szobákba is
sparheltet építettek, melynek sütőjét néha csempékkel
rakták k i . Az a d a t k ö z l ő k emlékezete szerint a takarék­
t ű z h e l y a kamint is m e g e l ő z t e , tehát m á r a szabadké­
m é n y e s házakban is volt. Egyik igen idős bősi adat­
k ö z l ő n k elmondta, hogy kaminját 1910-ben építették, de
a faluban az előtt is voltak zárt k é m é n y e k . Visszaem­
l é k e z é s e k alapján a t a k a r é k t ű z h e l y e k elterjedésének kez­
d e t é t megállapítani n e h é z , azt azonban bizonyosan m e g á l ­
lapíthattuk, hogy a csallóközi falvakban a századforduló
k ö r n y é k é n ezek a t ű z h e l y e k m á r általánosan ismertek
voltak.""
A fentiekhez h a s o n l ó zárt k é m é n y e k e t a V á g folyótól
keletre fekvő alföldi jellegű építkezési zónához tartozó
falvakban is építettek, ahol vindófíhvak vagy vindófnmak
n e v e z t é k őket. A l j u k b a kemencét, melléjük sparheltet
vagy sporhe/tet építettek. Elterjedésük az 1920-as é v e k
első felében ment v é g b e , de a takaréktűzhelyeket m á r
k o r á b b r ó l , az e m l é k e z e t által k ö v e t h e t ő időkből is ismer­
t é k . A t a k a r é k t ű z h e l y e k e t nemcsak a vindófnis k o n y h á b a ,
hanem a szobába is építették."' A fenti adatokat m e g e r ő ­
sítik B A L A S S A M . Iván A l s ó - G a r a m menti, V A R G H A
L á s z l ó martosi, valamint G U D M O N N É F Ü L Ö P Iloná­
79
nak a Kisalföld é s z a k k e l e t i felén végzett kutatásai.
A takaréktüzhelyek szigetközi elterjedéséhez tanulsá­
gos adatokkal szolgál a Szabadtéri Néprajzi M ú z e u m
ásványrárói l a k ó h á z a , illetve annak bontási tapasztalatai.
A z épületet 1907-ben építették, és ekkor három t a k a r é k -
tűzhelyét állítottak fel benne: egyet az első szobába, egyet
a s z a b a d k é m é n y e s konyha sarkába é s egyet (egy csem­
8
pézett példányt) a h á t s ó szobába. "
1885-ben k e r ü l t e k a t a k a r é k t ű z h e l y e k az egykori me­
z ő v á r o s , Kocs s z a b a d k é n y e s k o n y h á i b a . FEL Edit a
tűzhelyek (helyi n e v ü k ö n masinák) szobai felállításáról
nem ír, csak konyhai használatukat emeli ki.*" A m ú l t
s z á z a d legvégén építették azt a c s e m p é z e t t t a k a r é k t ű z h e -
lyet, melyet egy undi lakóház h á t s ó szobai s z e m e s k á l y ­
hájának helyére állítottak. A s z a b a d k é m é n y e s k o n y h á b a
nem került takaréktűzhely, a főzés a nyílt t ű z h e l y e n ,
2
illetve a hátsó s z o b á b a n t ö r t é n t /
Balaton-felvidék
A Balaton-felvidék és a Bakony népi építészetének
tanulságait H . C S U K Á S Györgyi összegezte."' A hagyo­
mányos tüzelőberendezések felbomlását a századfor­
dulóra teszi, ekkor jelennek meg a zárt k é m é n y e k a
f ü s t ö s k o n y h á k b a n , a s z a b a d k é m é n y e s házakban a nyitott
k é m é n y e k e t lepadlásolják, az új h á z a k b a pedig m á r m á ­
s z ó k é m é n n y e l e g y b e é p í t e t t k e m e n c é k e t falaztatnak a
melléjük épített t a k a r é k t ü z h e l y e k k e l együtt. Sok helyen a
szobákba v a s k á l y h á t vagy takaréktűzhelyet állítanak. Ez
utóbbinak a falába gyakran beépítik a szobai c s e r é p k á l y ­
4
ha lebontott c s e m p é i t is.* Az átalakításokkal m e g v á l t o z i k
a lakóház h a g y o m á n y o s funkcionális rendje is: m i v e l a
kőfalú házakat n e h é z kifűteni, t é l e n egy fűtött h e l y i s é g b e
húzódik össze a család, ha a konyha modernizált, azaz
meleg konyha, akkor l a k ó h e l y i s é g g é válik, ha hideg
 6. kép. A esetnek, „Concordia" vasgyár által gyártott tűzhelykeretek és főzőlapok típusa, és méretválasztéka a századforduló környékén.
konyha, akkor a szobai sparhelten főznek, így a szoba és
5
a konyha funkciója ö s s z e m o s ó d i k / Ez u t ó b b i helyzet azt
is e r e d m é n y e z h e t i , hogy a konyhát nem korszerűsítik,
állapota konzerválódik. Veszprém megye népi
építkezéséről írva V A J K A I Aurél is m e g e r ő s í t i , hogy a
t a k a r é k t ű z h e l y e k e t a szobába és a k o n y h á b a egyaránt
felállítják, történetükről sajnos csak annyit ír, hogy újabb
eredetűek. " N Alföld
A K á l i - m e d e n c e takaréktűzhelyeiről és - kiemelt m ó ­
don kezelve - m á s z ó k é m é n y e s konyhai kombinátjairól
8
L U K A C S László tudósít bennünket. " A z ismert legko­
rábbi m á s z ó k é m é n y t egy köveskáli p é k m e s t e r építtette, az
ajtaján olvasható datálás szerint 1887-ben. A k é m é n y mel­
lett egy rézveretekkel díszített kétsütős takaréktűzhely is
állt. A balatonhenyei paplakban 1900-1902-ben építettek
egy m á s z ó k é m é n y t , amely az első ilyen m ű s z a k i m e g o l d á s
volt a faluban. Egy szentbékállai k ő m ű v e s 1904-ben terv­
rajzot készített egy kővágóörsi házról, amelynek kony­
hájában zárt kéményt és falazott takaréktüzhelyet ábrázolt.
Szentbékáiián 1910 körül a konyhák h á r o m n e g y e d része
m é g füstös, egynegyede azonban m á s z ó k é m é n y e s , illetve
88
s z a b a d k é m é n y e s volt. A m a is álló takaréktűzhelyes kom­
85
binátok az 1920-as é v e k b e n készültek.
T e r m é s z e t e s e n a m á s z ó k é m é n y e s k o n y h á k t ó l a függet­
lenül is használták a t a k a r é k t ű z h e l y e k e t a K á l i - m e d e n c e
falvaiban. A m ú l t század végén, s z á z a d u n k elején a füs­
t ö s k o n y h á k b a é s a s z a b a d k é m é n y e k alá is állítottak taka-
réktűzhelyeket. L U K A C S László t ö b b példát is talált ar­
ra, hogy a s z o b á k b a n a lebontott k á l y h á k helyére építettek
4
takaréktűzhelyeket. "
Bizonyos m e g f o n t o l á s o k b ó l az Alföld t e r ü l e t é h e z
soroltuk a D u n á n t ú l keleti részét is, hiszen itt az épít­
kezésben az alföldi hatások é r v é n y e s ü l n e k . " K Ü C S A N
J ó z s e f a M e z ő f ö l d déli részének népi építkezését v i z s g á l ­
va megállapítja, hogy a századfordulótól terjed el ál­
talánosan a rakott sporhelt néhány esetben a k o n y h á b a n ,
42
de gyakrabban a s z o b á k b a n . Ezen a vidéken a t a k a r é k ­
tűzhely a szoba tüzelőhelye, j ó tulajdonságai is erre te­
4
szik alkalmassá. " Kevesebb figyelmet szentel a terület
t a k a r é k t ű z h e l y e i n e k L U K A C S L á s z l ó , aki az itteni kony­
hák kapcsán m e g e m l í t i , hogy a m ú l t század v é g é n ,
századunk elején m e g j e l e n ő t a k a r é k t ű z h e l y e k e t gyakran a
44
padkára építették. A szobai t ü z e l ő b e r e n d e z é s e k e t tár­
gyalva nem említi a rakott sporhe/teket, pedig a közölt
k é p a n y a g b a n t ö b b is szerepel a n y e r e g k e m e n c é k oldalán.
R é s z l e t e s e b b e n vizsgálja a kérdést a kelet-dunántúli
házról írva. Megállapítja, hogy a zárt vindófkéménya 19.