Ortopédia

You might also like

Download as docx, pdf, or txt
Download as docx, pdf, or txt
You are on page 1of 9

Ortopédia

Vállizület

1
 A legmobilisebb ízület
 A M. Deltoideus a vállízület legerősebb izma

Nyáktömlők: - a csont es az izom között vannak (erőltetés/sok nyomás hatására begyulladhat).

A vállízület extrém mozgásokra képes, melyben a 4 izomból álló rotátor köpeny segít.
Csontok, ínak, szalagok is nagyban hozzájárulnak a stabilitáshoz. Az extrém mozgástartomány
következménye a váll ízület sérülékenysége.

A vállízület sérülései/betegségei:
Ficam:
Ficamról akkor beszélünk, amikor a felkarfej elhagyja a lapockán található izületi vápát. Ez különböző
erőbehatásokra különböző irányokban történhet.
Két fő irány:
-Elülső-alsó vállficam (95%).
-Hátsó vállficam (4%).
*ficam után jelentéktelen traumáktól is újra kificamodhat az ízületi instabilitás miatt!
*Sérült ízületi tok tovább repedhet erőltetés hatására.
Tünetek:

-a váll rugalmas rögzítettsége

-extrém fokú fájdalom

-deformitás

-duzzanat

-ujjak zsibbadása (amennyiben az idegek nyomás alá kerülnek)

-típusos testtartás

Vizsgálat
Fizikális vizsgálat:

-le kell vetőztetni a beteget derékig

-a fájdalmas terület kitapintása

-a deformitás, duzzanat, rugalmas rögzítettség vizsgálata

-keringési, beidegzési vizsgálat.

2
Mi történik a vállficam során az ízülettel?
Az első ficam pillanatában a szalagok és a porcok, szalagok, ízületi tok sérülnek, szakadnak, leválnak a
vályú csontos pereméről. Ha nagyon nagy vagy szerencsétlen volt az erőbehatás, akkor csontos
károsodás is előfordul a vápa peremén. A teljes ficam során a fej benyomódik a felső hátsó részen, amit
Hill-Sachs sérülésnek nevezünk. További ficamok esetén a csontos sérülések növekszenek és az
instabilitás egyre csak fokozódik.

Vállficam gyógytorna kezelési szempontjai:

• Az elevátio (vállemelés) és abductio (kar oldalra emelése) gyakoroltatása a fokozatosság elve szerint
(hajlított könyökkel, tehermentesített helyzetben) történjen.
• Kirotatio (kar kifordítása), horizontalis flexio és extensio (vállmagasságban "ferdén" előre és oldalra
emelni) 3 hétig tilos!
• 3 hét után a kirotatio (kar kifordítása) gyakorlása elkezdendő, 6 hétig az abductio (kar oldalra
emelése) 60 fokig, a kirotatio 30 fokig megengedett.
• Pihentetésül a diszkomfortérzés kiküszöbölésére használható a kartartó heveder.
• A 6. héttől a 3. hónapig próbáljuk elérni a teljes mozgástartományt izomerősítéssel és alakítsuk ki a
helyes izomkontrollt.
A 3. hónaptól teljes izomterhelés engedélyezhető. Megkezdjük a mozgások automatizálását.
A professzionális sporttevékenység 6 hónap után kezdhető újra.

Vállficam-műtét esetén alkalmazható gyógytorna:

Az első három napban a műtött kar pozícionálása, mellkasi fizioterápia, rotátorköpenyen kívüli izomzat
izometriás gyakorlatai, ép végtag tornáztatása, trapézizom (csuklyásizom) lazítása, propriocepció
befolyásolása. Lehetőség szerint vállmozgató gép (CPM) használata a mozgásterjedelem fokozatos,
tolerálható emelésével.
A harmadik naptól önasszisztált és vezetett aktív technikák, ingagyakorlatok, Poelchen-féle
„lengetőgyakorlat”, kötélhúzó gyakorlatok, lapockát rögzítő izmok erősítése, a longitudinálisan és
tranzverzálisan futó izmok egyensúlyának megteremtése a dinamikus stabilitás kialakításához. A teljes
gyógyuláshoz hat hónap ésszerű, intenzív mozgásterápia szükséges.

A kezelés eredményességét a zsibbadás, fájdalom, gyengeség megszűnése, a ficam ismétlődésének


elmaradása jelzi.

3
Válltörés:
(humerus fej,nyak/kulcsont/lapocka)
A válltörés az időseket érinti leginkább, köztük a 3. leggyakoribb törésforma (combnyak, csukló
után). Náluk elég lehet egy ártalmatlan elesés, a fiatalok nagyobb energiájú (autóbaleset, extrém sport
sérülés) balesetben törik a vállukat a jobb csontállománynak köszönhetően.
TÜNETEK:
A válltörés után a végtag nem mozog csak nagyfokú fájdalom mellett. Recsegő, krepitáló hang is
hallható a váll mozgatásakor. Nagyon ritkán egy repedés esetén a váll 2-3 nappal a sérülés után kezd fájni
és egyre nehezebb mozgatni, ekkor is érdemes orvoshoz fordulni.

REHABILITÁCIÓ
A rögzítés 3 hete arra elég, hogy a törtdarabok összetapadjanak, de arra kevés, hogy az izmok ereje (aktív
mozgatás) ne tudja újra darabokra szedni őket. Ezért 3-8 hetes korig a gyógytornász óvatosan kezdi
mozgatni a beteg karját megszerezve a mozgásterjedelem 80%-át, de erősítés még nem végezhető.
8 hét után a válltörés már stabil, ekkor a jó mozgásterjedelem mellett elkezdhető az aktív gyakorlatsor és
az erősítés. Ilyenkor már a mindennapokban a beteg jól használja a karját, könnyebb az öltözködés a főzés,
de sportokra legelőbb 4 hónaposan lesz alkalmas a váll.
Az 50 éves korosztálynak esélye van arra, hogy a válla befagy ekkor a mozgásterjedelem nem nő a
korábban leírtaknak megfelelően és a töréstől számított első 3 hónap elég fájdalmas is. Ezeknél a
vállsérülteknél a mozgások csak 6-12 hónap közt javulnak meg. Ez sok türelmet igényel és bíztatást a
vállspecialistától, hogy a végeredmény jó lesz csak hosszabb út vezet odáig.
Egy bíztatás a befagyottaknak, hogy a szervezet a befagyás során sok heget termel ezért nem mozog a váll,
de ez a sok heg nagyobb eséllyel gyógyítja meg a törést és később akár jobb mozgása lehet, mint a
kezdetben jól haladó sorstársainak.

Parézis:
-A hónalj ideg sérülése következtében.
A Plexus Brachialis bénulásról – más néven Erb bénulás – akkor beszélhetünk, amikor egy vagy több, a
felkart vagy a vállakat irányító ideg megsérülése a kar bénulását, gyengeségét okozza. Legtöbbször
újszülötteknél fordul elő és nehéz, komplikációkkal kísért születés idézi elő. Felnőttek esetében megjelenése
komoly traumákhoz kötődik, amelyek során megsérül az ideghálózat, mely a gerincvelőtől közvetíti az
ingerületeket a váll, kar és kéz irányába.

4
A Plexus Brachialis bénulás négy alapvető sérülésre vezethető vissza:

 leszakadás, amikor az idegek a gerincről szakadnak le


 törés, amikor az ideg nem a fenti, gerinchez való kapcsolódási ponton sérül
 neuroma, mikor a szakadás helyén hegszövet alakul ki
 neuropraxia, a leggyakoribb eset, amikor az ideg a behatás eredményeként megnyúlik

Omarthrosis (vállízületi kopás):


 Poszttraumatikus
 Oszteoporozis
 Genetikai

Befagyott váll szindróma(Periarthritis humeroscapularis):

A váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége. Ha az ízületet körülvevő


kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, 3-4 mm-ről akár 1-2 cm vastagságúra,
merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását. Ezzel elindul egy ördögi kör,
mivel a beteg nem fogja tudni mozgatni a végtagot, így az ízület mindig kötöttebbé és merevebbé
válik, a lágyrészek hegesedni kezdenek és „befagy a váll”.
A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza
munkavégzését és hétköznapi tevékenységét. Az életminőség romlik, amely pszichésen is
negatívan hat az egyénre és környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2
év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját.
Okai:
 Trauma megelözi (luxáció,szubluxáció/humerális fej törése)
 Hosszu vállízületi imobilizáció
 Nem megfelelő rehabilitáció
 Hormonális problémák
 Lelki problémák

5
Mi váltja ki?

Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó rögzítés váltja ki, ami
mozgásbeszűkülést eredményezett és a beteg nem tudta megfelelően és rendszeresen mozgatni az
ízületet. Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet azonosítani,
mindenféle külső behatás nélkül jelentkeznek a tünetek. A befagyott váll szindróma előfordulása
leggyakoribb 40-50 év közti nőknél, és bizonyos betegségek, például cukorbetegség, pajzsmirigy
betegségek, illetve Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki.

Mik a tünetei?

A legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés. Legintenzívebben


reggel jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítanánk. A fájdalom sokszor nyugalmi
állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik. A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás,
majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára (nem tudja széttárni karját, se felemelni
a feje vagy akár a válla mellé). Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy
gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni.

Milyen a betegség lefolyása?


A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható:
1. Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva 3-6 hónapig tart, intenzív fájdalom
jelentkezik és a vállízület lassan bemerevedik. Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, aminek
következtében a beteg egyre kevésbé használja a végtagot, így a vállízület mozgása beszűkül.
2. Ezt követi a fagyott fázis: a tünetek megjelenésétől számított 3-12. hónapban figyelhető meg. Ebben
az időszakban a fájdalom mérséklődik, de a mozgásterjedelem nem javul.
3. Majd az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik és fokozatosan visszatérnek a
mozgások is. Ez az időszak akár egy évig is eltarthat.
Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje minimum 1,5-2 év, azonban a
gyógyulás után is fennmaradhat minimálisan a csökkent mozgásterjedelem.

6
Kezelése:
 Fájdalomcsökkentés
 Gyulladáscsökkentés
 Gyógytórna
 Hidroterápia
 Kineziológiai szalag
 Toklazítás

Vállízület meszesedéssel járó ín gyuladása :


-az ín tapadásánál mészlerakódások

Kéz-váll szindróma:
-idős kórban (oka tisztázatlan)
-fájdalom, a felső végtag felduzzad

Kezelés: Codman gyakorlatok :

1.Gyakorlat:
Szükséges felszerelés: *asztal
Izgatott izmok:

supraspinatus, infraspinatus, subscapularis és teres minor láb kissé szélesebb, mint a


váll szélessége.

Hajlítsa a csípőt kb. 75-90 fokosra, és hagyja, hogy az érintett kar a padló felé
lógjon. Tolja a súlyát oldalra, hagyja, hogy karja szabadon mozogjon oldalról oldalra.

4. Mozgassa a súlyát előre és hátra, hagyva, hogy karja szabadon mozogjon elölről hátra.
5. Miután kényelmesen érezte magát ezekkel a mozgásokkal, mozgassa a testet, hogy
karja kanyarodjon körbe, ügyelve arra, hogy ne használja a vállizmokat mozgás
létrehozásához.Tartsa a kört kicsi, kevesebb, mint 8 hüvelyk.Folytatás 30 másodpercig.
Naponta növelje az időt, amíg 3-5 percet nem tehet.
6. Ismételje meg naponta 5 alkalommal.
7. Lying Pendulum Exercises
8. Ez a testmozgás segíti a váll és a nyak izmainak lazítását, és lehetővé teszi a vállízület
passzív mozgási tartományát. A legjobb az olyan embereknek, akik nehéz helyzetben
vannak az egyensúlyi vagy hátfájás miatt az álló gyakorlattal.

7
9. Szükséges felszerelés:

2.gyakorlat
*
Szükséges felszerelés: ágy vagy asztal
Izomzat

: supraspinatus, infraspinatus, subscapularis és teres minor Reklám

Húzza fel az éles karját és lazítsa meg a talajt. Hagyja, hogy a vállpengéje
ellazuljon, és hagyja el a nyakad feszességét. Lélegezz be. Miközben lélegzik, óvatosan
lengesse a karját előre és vissza. Kerülje a vállizmok használatát a mozgás megkezdéséhez.
A legjobb, ha valaki más finoman mozgatja a karját, hogy megkezdje.

Folytatás 30 másodpercig, a kar körülbelül 15 fokos mozgatása.

10. Egyszerre 3-5 percig dolgozzon, növelve a mozgást 30 fokig.


11. Ismételje meg naponta 5 alkalommal.
12. Súlyozott lendületes gyakorlatok
13. Ez a fejlett inga gyakorlat egy súlyzót vagy csuklótömeget használ a vállízületek
további húzásához. Egy 2006-os tanulmány összehasonlította súlyozott és súlyozatlan
inga gyakorlatokat. Arra a következtetésre jutottak, hogy a 3,3 kg (1,5 kg) hozzáadás
az álló inga gyakorlatokhoz nem okozza az izomaktiválás növekedését, ha helyesen
hajtják végre, és felhasználhatók a kezdeti rehabilitációs időszak alatt.
14. Szükséges felszerelés:

3. Gyakorlat
Szükséges felszerelés: *asztal, súlyzó vagy csuklótömeg
Izom:

deltoid, infraspinatus, supraspinatus, felső trapézis

az érintetlen vállát az asztalra és a lábaknál kissé szélesebbre, mint a váll


szélességét. Hajlítsa a csípőit, és hagyja, hogy az érintett kar a padló felé lógjon.

Vegyen fel valakit a kezébe egy kézfejjel, vagy csuklótömeget csuklója köré.

15. Tolja a súlyát oldalra, hagyja, hogy karja szabadon mozogjon oldalról oldalra.
16. Mozgassa a súlyát előre és hátra, hagyva, hogy karja szabadon mozogjon előre, hátra.

8
17. Miután kényelmesen érezte magát ezekkel a mozgásokkal, mozgassa a testet, hogy a
karja egy körben ingadozjon, vigyázva, hogy ne használja a vállizmokat mozgás
létrehozásához. Tartsa a kört kicsi, kevesebb, mint 8 hüvelyk.
18. Folytatás 30 másodpercig, 3-5 percre növelve.
19. Ismételje meg naponta 5 alkalommal.
20. A Takeaway
21. Ezek a gyakorlatok imitálják az óra inga mozgását, és remek rehabilitációs eszközök a
váll sérülés után. A gravitációt és a lendületet a mozgás, nem pedig az izom erejének
növelésére használják.
22. Ez a technika elősegíti a gyógyulást, és lehetővé teszi a mozgás mozgását, anélkül,
hogy az újonnan kijavított vagy sérült struktúrákat megfeszítené. Fontos, hogy ezeket
a gyakorlatokat pontosan végezzük, mivel a mozgásmozgások aktív mozgásterét, az
izmok erejét használó személyeket gyakran ellenjavallták a korai gyógyulási
szakaszokban.

You might also like