REFERÁTUM

Egyed Márta gyógytornász

Föv. Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky kórháza

A járás elemzése és tanítása

A kiegyensúlyozott gördülékeny járás az ember életének
alapvetően fontos mozgásformája. A mozgó helyváltozta-
tó ember nincs tudatában annak, hogy a számára termé-
szetes mozgásfolyamat állandóan óriási energiákat köt le.
Az emberi helyváltoztatás komplex rendszerének a járás-
nak rendkívül precíz összehangoltságban finom beszabá-
lyozottsággal, begyakorlottsággal kell működnie. Először
normális körülmények között elemezzük a járást.
A normális és biztonságos járás előfeltétele a helyes állás.
Álláskor a test viszonylagos stabil helyzetét a testtartás
fenntartásában résztvevő — főleg extenzor-izmok műkö-
dése biztosítja. Ennek eredményeként a test súlyvonala az
alátámasztási felszín középső részén halad át.
Szabályos testtartásnál:
— a fej egyenesen helyezkedik el
— a karok a test mellett lógnak 1. ábra: A fázisaira bontott lépés
— a tenyerek a combok felé néznek
— a gerinc görbületei kiegyensúlyozottak
— a spina iliaca anterior a symphisissel egy vonalban van A támaszkodási szakasz:
— a csípő és a térd minimális flexióban van
— a bokaízület 0°-os helyzetben van A testsúly a támaszkodó végtagon van, a törzs folyamatos
— a talpak három ponton támaszkodnak. előrehaladása mellett a láb a talajon támaszkodik.
A testtartásnak örökletes és szerzett komponensei vannak, Ez a folyamat 3 szakaszból áll:
melyeket a kor, a nem, a tápláltság stb. is befolyásol. A
testtartás típusa a mozgás során különböző módon válto- A) saroktámasztás
zik. B) gördítés
A normális járás esetén az alsó végtagok mozgása folya- C) elrugaszkodás
matos, szimmetrikusan ciklusos és a test mozgása esztéti-
kus. Járáskor az alsó végtagok váltakozó mozgása révén, A) —a csípő felxióban,
az egész test folyamatos előre haladó mozgást végez. A — a térd extensióban,
törzs, a felsővégtagok, a fej összehangolt működése kíséri — a boka kis plantárfelxióban van.
az alsó végtagok mozgását. A kísérő mozgások a járásra
jellemzőek, ez alapján beszélünk normális vagy sajátos B) — az egész talp érintkezik fokozatosan a talajjal
járástípusról. Járásnál a test a „stabil" álló helyzetből — a törzs előrehalad a láb felett, majd a bokaízület
kimozdul és járás alatt az elvesztett egyensúlyi helyzetét elé kerül és a sarok fokozatosan elemelkedik a
visszanyeri majd ismét elveszti. A járás elemzésénél a talajról: ezáltal a láb első részére kerül a terhelés.
járás ciklusosságát használjuk fel. Alapjául az egyik
végtag mozgásának egy periódusát vesszük. Ez a lépés. A C) — az elrugaszkodás a végtag aktív extenziós műkö-
lépés alatt a végtag saroktámaszától a következő saroktá- dése, melynél
maszig tartó mozgásperiódust érjük (1. ábra). — a csípő extenzióban,
Ebből következik, hogy a lépés két szakaszra osztható: — a térd extenzióban,
— a boka plantárflexióban van, és ezáltal a láb
1. támaszkodási fázisra elemelkedik a talajról.
(a sarok talajra érkezésétől az elemelkedésig)
2. lengési fázisra A sarokra érés előtt az izomműködés fékezést eredmé-
(a talajtól való elemelkedéstől a sarok talajra érkezé- nyez, ami a saroktámasztól kezdve fokozódik és a törzs
séig). bokaízület fölé érkezéséig tart.

10 H MOZGÁSTERÁPIA
A lendítési szakasz:
Az elrugaszkodás pillanatától a lengő végtag a talaj felett
halad előre. A végtag distális részének ívmozgásával
egyidejűleg a törzs a támaszkodó végtag felett folyamato-
san tovább halad előre.
A lendítési szakasznak 2 része van:
A) végtag rövidülés
B) végtag hosszabbodás
A) — a végtag a törzs mögött van
— a végtag ízületeinek flexiós mozgása mellett len-
dül előre.
B) — a láb a törzs alatt elhaladva fokozatosan — a térd
extenziójának következtében — meghosszabbo-
dik, a láb dorsalflektálódik:
A támaszkodási és lendítő szak eltérő tartalma miatt
kétféle periódus alakult ki:
— egyes támasz
— kettes támasz
Egy lépés alatt két egyes támasz és két kettes támasz van.
Gyors járáskor, ill. futáskor a támaszkodási szakasz
rövidül, ezért a kettős támasz időtartama csökken, illetve
meg is szűnhet.
Az ízületek mozgásai és az izmok működése
Jó ízületi mozgás és megfelelő izomerő nékül a járás
elképzelhetetlen. A sántítás vizsgálatakor a helyes állás
viszonyait vesszük alapul. Az izomműködés a gravitációs
és súrlódási erő legyőzése révén eredményez mozgást. Az
ízületi mozgásokat kétirányú mozgásból elemezhetjük:
A) sagittális mozgásból
B) rotációs mozgásból
A) Sagittális síkú mozgások
Medence:
— igen kis amplitúdójú flexiós-extenziós mozgást
végez.
Csípőízület:
— saroktámaszkor: 30°—40°-os flexióban
— támaszkodási fázis: folyamatos extendálódás
— elrugaszkodás előtt: teljes extenzió
— lengési szaktól: fokozatos flexió
Izomműködés:
M. gluteus maximus — a támaszkodási fázis elején
működik.
Abduktorok — teljes működésük szükséges a meden-
ce oldalirányú stabilizálásához
— a támaszkodási fázis egyes alátámasztási ideje
alatt maximálisan működnek. Ilyenkor az izmok
a medence lebillenését akadályozzák meg a lengő
végtag oldalán.
— kettős támasz alatt a törzs egyenletesen elosztva
tevődik át.
Adduktorok két szakaszban működnek:
1. saroktámasz után (ilyenkor egyidejűleg a quadri-
ceps, a comb-flexorok, a gluteus maximus és az
abduktorok is működnek).
2. elrugaszkodás után (jelentős a működésük a
flexiós-extenziós mozgásban, rotációban és az
oldalirányú kitérésben).
Flexorok: a lengési szakasz kezdetén a m. tensor
fasciae latae és a m. sartorius aktív. A m. iliopsoas
csak a lassú járásnál aktív. (A flexorok a lengő oldali
m. triceps surae és az ellenoldali csípőextenzorok
működése után kapcsolódnak be a végtag továbbvite-
lébe.)
Térdízület:
— a járásciklus elején enyhe flexió az elől lévő lábon
— majd fokozatos extensió következik,
— az elrugaszkodásnál: teljes extenzió,
— a rövidülési szakaszban: gyors flexió,
— a hosszabbodási szakaszban: gyors extenzió jön
létre.
Izomműködés:
— a m . quadriceps-a sarokra érés után aktív, majd
ismét a támaszkodási fázis végén kezd erőteljesen
működni az elrugaszkodást segítően.
— a combflexorok-a térd és a csípőízületre is hatnak
ezért a működésük megfigyelhető a lengő fázis
végén és a támaszkodási fázis elején. Maximális
az aktivitásuk a sarokra érés után.
(a láb biztos támaszkodását a térdnél a quadriceps, a
csípőnél a combflexorok működése biztosítja).
Bokaízület:
az ízületben a lépés alatt egymást követően két
flexiós és két extensiós mozgás jön létre.
— saroktámasz-plantárflexió
— gördítés-enyhe dorsálflexió
— elrugaszkodás-hirtelen plantárflexió
— lendítés-dorsálflexió.
Izomműködés:
— am. triceps surae- csak a támaszkodási fázis alatt
működik. Maximális tevékenysége a kettős tá-
masznál nagy, de szerepe van még az elrugaszko-
dásban is.
— a m . tibialis anterior-a láb talaj feletti mozgását
teszi lehetővé, de már az elrugaszkodás előtt
erőteljesen működik.
B) Rotációs mozgások
Rotációs mozgást végez járás közben a láb, a femur, a
medence, és a vállak.
A láb rotációját a különböző ízületek mozgása ered-
ményezi.
A femur:
— saroktámasznál kb. 10°-ot berotálódik
— a támaszkodási fázis elején ez fokozódik
— a gördítés végére és az elrugaszkodásra kirotáló-
dik.
— a lendítési fázis alatt ismét berotálódik.
A medence: a lengő fázisban lévő végtag oldalán
mozdul előre (2. ábra).
A vállak: a medencével ellentétesen mozognak. En-
nek kompenzáló, egyensúlyozó hatása van. A váll-
mozgás a gerinc rotációja és a felső végtagok mozgá-
sainak eredménye.
MOZGÁSTERÁPIA • 11

C 4
í
2. ábra: A medence és femur rotációs mozgása
A járás elemzésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt
sem, hogy a test a térben három irányba mozdul el.
1. előre haladó elmozdulás: sebessége változó, leggyor-
sabb a sarokra érés előtt és a kettős támasz alatt.
2. oldalirányú oscilláció: ezt a fej elmozdulásával mér-
hetjük. A fej kétszer tér ki jobbra és balra a testsúlyt
viselő végtag irányába. A két szélső pont között kb. 6
mm van.
3. függőleges elmozdulás: két gyenge hullámban észlel-
hető
— alacsony: kettős támasznál
— magas: egyes támasznál, amikor a törzs átlendül a
támaszkodó végtag felett. A szélső pontok között
kb. 5 cm a távolság.
Ahhoz azonban, hogy a normális járástól el tudjuk
különíteni a kóros járást, feltétlen szükség van a járás
vizsgálatára.
A kóros járás vizsgálata
A kóros járások pontos értékeléséhez feltétlenük szüksé-
ges az érintett ízületek mozgásteijedelmének vizsgálata
(csípő, térd, boka). Ennek részletezésére nem kívánok
kitérni. A járás vizsgálata: Figyelni kell a testtartásra, a
kísérő vagy kompenzáló mozgásokra vagy ezek hiányára.
A vizsgálatot mindig sík talajon végezzük. A beteget
lehetőleg segédeszköz nélkül járatjuk. Ebből rögtön lát-
hatjuk, hogy a beteg segédeszköz nélkül járóképes-e.
Lényeges, hogy:
— a beteg mezítláb
— lehetőleg csak rövidnadrágban legyen.
— a járatás ideje elég hosszú legyen ahhoz, hogy a járás
minden összetevőjét pontosan megfigyelhessük.
Ezek után érdemes megnézni, hogy a beteg a segéd-
eszközével mennyire járóképes.
A vizsgálat kezdetén a beteget saját ritmusában járatjuk és
közben figyeljük és meghatározzuk a lépéshosszát és a
járás szélességét. A járás szélességének mérése a járásbiz-
tonság szempontjából lényeges. Fontos megvizsgálni azt
is, hogy hogyan változik a járás jellege lassú, ill. gyors
járásnál. A két láb egymáshoz viszonyított elmozdulásá-
12 • MOZGÁSTERÁPIA
nak megítéléséhez fontos a lépéstávolság) elől lévő láb
sarok és a hátul lévő láb lábujj távolsága).
Mindezek ismeretében lehet elemezni a különböző sántí-
tásokat.
Sántításnak nevezzük azt, amikor a járás ritmusa meg-
bomlik, az alsó végtagok mozgása elveszti szimmetrikus
jellegét, ill. a két alsó végtag mozgásciklusa eltér egymás-
tól. Nézzük meg a csípőarthrosis legjellemzőbb sántítási
formáit:
— A fájdalom miatt: a támaszkodási fázis lerövidül. Az
ellenoldali végtag lengési hossza és időtartama is
ennek megfelelően rövidebb lesz. Jellemző továbbá,
hogy védekező típusú kényszertartásban terhel a be-
teg.
— Az ízület beszűkülése miatt (főleg flexiós kontraktú-
ra): ha a kontraktúra 15—25-nál nem nagyobb, a
lumbális szakasszal jól kompenzál a beteg. Kompen-
zálásként térdét és lábát enyhe felxiós helyzetben
tartja.
— ha a kontraktúra nagyfokú, akkor a törzs előre dől. A
végtagrövidülést a láb flexiós tartásával kompenzálja
a beteg (élőláb terhelés).
— A rövidülés miatt: A rövidülés következtében a járás
bicegő, a sántítás mértéke a rövidülés mértékével
megközelítően arányos. A rövidülés lehet abszolút (pl.
szubluxácionál) vagy funkcionális (pl. kontraktúrá-
nál). A rövidülés kompenzálása a lumbális gerincsza-
kasz oldalirányú görbületével és a rövid alsó végtag
oldalán a medence süllyesztésével vagy a láb plantár-
flexiós tartásával lehetséges (3. és 4. ábra).
A járás tanítása műtét után
A tehermentesítés és a terhelés ideje tág keretek között
mozog, így a segédeszközök is változatosak.
A betegeket általában kerettel állítjuk fel. A felállítás után
egy pár lépést helyben járva végeztetünk (emelje a lábát,
hajlítsa a térdét, sarokra tegye le a lábát),
így szoktatjuk vissza a betegeket a már régen nem
végezett helyes járómozgásokhoz.
Az első felállítás inkább a keringés javítása miatt kell.
Nem elhanyagolható azonban a pszichés tényező sem,
mivel a beteg megérzi, hogy az addig „fájó", „rossz"
végtagja egyszerre nem fáj. Ha nem szédül a beteg akkor,
egy pár lépést is tehetünk. Figyelni kell a cipőre! Jó ha
fűzős, zárt cipőt visel a beteg, így elkerülhető a boka
„labilitása". Ha szükséges, az esetleges sarokmagasításról
sem szabad megfeledkezni, ill. a már magasított sarokból
szükség szerint le kell vetetni.
Ez a járástanítás a csípő endoprotesissel műtött betegek
tanítása, de bizonyos módosításokkal minden járni tanuló
betegre érvényes.
A beteg másnap a kórteremben jár oly módon, hogy a
keretet előreteszi—rátámaszkodik—lép az operált vég-
tagjával — majd az egészséges végtaggal az operált elé
lép. Ebben a stádiumban inkább a járás ritmusát tanítjuk.
A későbbiekben azonban már nagyon oda kell figyelni a
pontos járásra. Mikor lépett az operált lábával, a m.
gluteus maximust meg kell feszíteni, a medenceövet
 A ^
3. ábra: Rövidülés és kontraktúra miatti sántítás
4. ábra: Nagy flexiós kontraktúrás járás
megtartani, a gerincet ki kell húzni, fejjel előre nézni,
vállak egy vonalban legyenek és csak utána lépjen a
másik lábával. Tudom, hogy így nagyon soknak tűnik az
az információ, amit a betegnek egyszerre el kell mondani,
azért törekedjünk olyan mondatok szerkesztésére, me-
lyekből automatikusan következik egy mozgássor. PL: a
gluteus összehúzására a gerinc egyenesedik, a csípő
extendálódik.
Ügyelni kell, hogy az operált lábat csípőből emelje,
térdben hajlítsa be és sarokra tegye. A támaszkodási fázis
alatt végig a talajon maradjon a láb és ne emelkedjen a
sarok. A térd legyen kifeszítve, a lengő fázis alatt, az
egészséges oldalon.
Ha van tükör az segítséget nyújthat a korrigálásban,
hiszen a verbális ingerek mellett vizuálisan is érzékeli a
beteg a járását.
Nehezebb a dolgunk, ha kétoldali érintettségről van szó,
mivel a mozgást ott megakadályozza a nem műtött láb
merevsége és a járáskor jelentkező fájdalom.
A járás tanítása ezekben az esetekben különösen nehéz,
mert a beteg a fájó lábát jobban kíméli, mint a műtöttet.
Ezért a járás a következőképpen alakul:
— lép a kerettel — az, operált lábbal gyorsan (hogy ne
kelljen sokáig a fájós lábán állnia), majd a nem műtött
lábbal lép (általában csoszogva és kicsit).
Ebből következik, hogy hiába tudna a műtött lábával
szépen lépni, a másik láb ezt meggátolja.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a krónikus csípőbán-
talmak miatt kialakult járáshibákat és pszichés feszültsé-
geket kívánjuk oldani. Természetesen nem csak kozmeti-
kai jelentősége és pszichés hatása van, hanem fontos
statikai szempont a járás optimális betanítása. Minden
beteget igyekszünk megtanítani bottal járni. Az állapotá-
tól függően 3 vagy 4 ütemű járást tanítunk.
A 3 ütemű járás:
— a két botot egyszerre előreteszi
— kézzel rátámaszkodik és lép az operált lábbal,
— majd az egészségessel az operált láb elé lép.
A 4 ütemű járás: (ha a másik láb is érintett)
— jobb kéz a bottal és a bal láb lép együtt,
— majd a bal kéz és a jobb láb lendül előre.
Az egy botos járásnál a bot az operált lábbal ellenkező
oldalon van.
A járás kivitelezése ilyenkor:
— az operált láb és az ellenkező oldali kéz a bottal
egyszerre halad előre,
— majd lép az egészséges lábára.
A segédeszközök alkalmazása a terhelhetőségtől függ.
— Ha teljes tehermentesítést akarunk, akkor kezdettől
fogva mankóztatjuk a beteget. Ezt 3 ütemű mankózta-
tással érjük el. Az érintett lábra nem támaszkodhat, (a
lendítési fázist gyakorolja)
— A keret használatával biztosítjuk, hogy az érintett
lábnak minimális legyen a terhelése.
— A bot inkább biztonsági segédeszköz, ezért az érintett
lábon a terhelés ilyenkor a legnagyobb, de még
mindig nem teljes (5. ábra).
5. ábra: Az alátámasztási pontok helyének megváltozása
különböző segédeszközök alkalmazása esetén
Leggyakoribb hibák járás közben:
— a lehetséges flexiós mozgást nem használja ki a beteg
(ha a m. iliopsoas gyenge, akkor a beteg nem a
csípőjét hajlítja, hanem a m. quadratus lumborum
segítségével a medencéjét emeli)
— a lendítő fázis elején nem extendál
(vagy a m. gluteus maximus gyengesége miatt, vagy a
rossz medencetartás miatt)
MOZGÁSTERÁPIA • 13
— túl nagy az abdukció, addukció, vagy a kirotáció
(ez az izmok erősségétói függ)
— a medence lebillenése
(azoknál a betegeknél látható, akiknél nem sikerült a
m. gluteus mediust kellően megerősíteni).
A lépcsőn járás tanítása
A lépcsőn járást a hazamenetel előtti napokban tanítjuk
meg két bottal.
Ha van korlát:
A botot a korláttal ellentétes oldalon lévő kezében fogja a
beteg.
Felfelé: A korlát melletti kezével megfogja a korlátot, lép
az egészséges lábbal, majd a bottal és az érintett lábbal
együtt az egészséges láb mellé.
Lefelé: A korlátot fogva lép az érintett lábával és a bottal
majd az egészséges lábbal a másik mellé lép.
Ha nincs korlát:
Felfelé: A két botot és az egészséges lábát teszi fel a
lépcsőfokra, majd az érintett lábát a másik mellé zárja.
Lefelé: A két bottal és az érintett lábával egyszerre lép,
majd az egészségessel a másik mellé lép.
Mankóval:
Felfelé: A beteg lép az egészséges lábbal, utána az érintett
lábbal a másik mellé.
14 • MOZGÁSTERÁPIA
Lefelé:
A két mankót és az érintett lábat egyszerre teszi le (addig
a másik láb tart), majd lép az egészséges lábbal a másik
mellé.
Ilyenkor jobban kell figyelni a beteg stabilitására, hogy
esetleg egyensúly vesztés esetén segíteni tudjunk.
Munkánk eredményességéhez nélkülözhetetlen a beteg
ember teljes áttekintése (problémái, társbetegségei), csak
ennek tudatában tudjuk felépíteni az „egyénre szabott"
tornakezelést, ill. járástanítást. Sosem szabad mereven
ragaszkodni egy módszerhez, hanem ha kell teljesen új,
ill. ellentétes mozgássorokat kell kidolgozni a cél és
(beteg) érdekében.
Felhasznált irodalom
1. Ducroquet, P.: La marche et les boiteries.
Etude des marches normales et pathologique.
Masson et Cie. Paris 1965
2. Katona Ferenc: Emberré válás
Gondolat könyvkiadó Bp. 1974
3. Mészáros Tamás: Funkcionális anatómia
Kézirat Bp. 1975
4. Mészáros Tamás: Ortopédia-ortetika-protetika
Kézirat Bp. 1981
OE-201 INTERFERATOR
Mikroprocesszorral vezérelt terápiás készülék,
két- és négypólusú statikus és kinetikus
interferencia terápia és iontoforézis számára.
OE-202 VACUMAT
Önálló négycsatornás vákuummasszázshoz,
illetve elektroterápiás készülékek elektródáinak
vákuummal való rögzítésére használható.
OE-2012 VACUUM-INTERFERATOR
Interferenciaáramú elektroterápiás készülék
vákuumos elektróda rögzítéssel.
Forgalmazza, üzembe helyezi,
szervizeli:
MBDHENf
Orvosi Eszköz Kereskedelmi
és Szolgáltató Kft.
1074 Budapest, Barát u. 9.
Telefon: 142-3511
Fax/telefon: 122-8217
 Szerkesztette:

Dr. Katona Ferenc és Dr. Siegler János

Medicina Könyvkiadó Rt. * Budapest, 1999

 XXV.
FIZIOTERÁPIA A
REHABILITÁCIÓBAN
HIETE Fizioterápiás Tanszék Oktatói Munkaközössége
( v e z e t ő : Dr. T r i n g e r L á s z l ó n é )
1. Általános szempontok
Dr. D a r a b o s n é T i m Irma, Dr. F e s z t h a m m e r A r t ú r n é
A fizioterápia fő célja, hogy terápiás gyakorlati
programmal a mozgásszervek tünetmentes funkci-
óját érje el. Ahhoz, hogy a betegek számára a terá-
piás feladatok hatékonyak legyenek és megfelelő jó
állapotot hozzanak létre, a mozgásterápiát végző
fizioterapeutánakpontosan kell ismernie a mozgás-
terápiás alapelveket a gyakorlatok célját és hatását.
Tudnia kell, mi a feladata a különböző klinikai te-
rületeken, ezért ismernie kell a neuromuscularis
rendszer, a cardiovascularis és respiratoricus, vala-
mint a musculoskeletalis rendszer működését, s en-
nek alapján célirányos gyakorlati programot kell
összeállítania a betegek részére.
A fizioterapeutának ahhoz, hogy pontosan és jól
kezeljen, tudnia kell a pontos betegvizsgálatot, an-
nak fő szempontjait. Fel kell tudnia mérni a szub-
jektív és objektív adatokon keresztül a beteg álla-
potát, hasonlóan az orvoshoz, pontosan értékelnie
kell a kapott paramétereknek megfelelően, hogy a
beteg számára milyen kezelésre van szükség. A
pontos betegvizsgálatot anatómiai, biomechanikai
és kineziológiai ismeretek alapján kell végezni.
A vizsgálat felépítése:
>- Szubjektív adatok a betegről.
>- Objektív adatok:
- a klinikumnak megfelelő tényleges vizsgálat,
meghatározott módszerek alapján,
- a mozgás minőségének, a mozgásfunkciónak
objektív paraméterekben való kifejezése,
- aktív, passzív, ellenállásos ízületi mozgás-
vizsgálat az ízületi mozgásterjedelem (ROM,
range of movement) meghatározására, az
ízületi véghelyzetérzet értékelésére (end-fee-
hng),
- az izomerő értékelése egy 0-5 fokozatú skála
alapján,
- az ízületi integritás tesztelése a járulékos kép-
letek vizsgálatával,
- speciális tesztek az ízületi funkciók, valamint
az ízületet alkotó képletek állapotának meg-
határozására.
>- Következtetés és véleményalkotás:
- a rövid és hosszú kezelési terv meghatározása
>- Kezelési terv:
- a módszerek kiválasztása,
- a szakemberek kiválasztása (terápiás team),
- a kezeléshez szükséges eszközök kiválasztá-
sa.
A betegvizsgálat alapján a fizioterápia legfonto-
sabb célja, hogy:
>• a különböző funkciózavarokat megelőzze,
>• az ép mozgásfunkciókat megőrizze és fejlessze.
Ennek alapján el kell érni, hogy a mozgásszerv-
rendszert felépítő csontos és lágyrészképletek álla-
potát javítsuk, valamint a beteg általános, fizikai
állapotát megfelelő szintre hozzuk. Ismerni kell
mindazokat a gyakorlatokat, amelyek az izomerő-
fejlesztést, az izom tartásképességének, állóképes-
ségének a növelését célozza, valamint azokat, me-
lyek az ízületi mobilizációt, a jó funkcionális moz-
gásállapotot fejlesztik ki.
334
2. A mozgásgyakorlatok típusai
Koltai Endréné
A fizioterápiában a funkcionális fejlesztés külön-
böző típusú gyakorlatokkal történik. Ennek alapján
beszélünk a mozgásgyakorlatok különböző típu-
sairól.
2.1. Passzív eljárások.
2.1.1. Fektetés. A hosszan fekvő beteg ízületeinek
funkcionális helyzetben történő elhelyezése és na-
ponta többszöri váltakozó irányú kitámasztása a
kontraktúrák megakadályozására. Az ízületek po-
zícionálása fentjáró betegnél is szükséges, fájdalom,
sérülés, részleges vagy teljes bénulás esetén. A kor-
rekciós helyzet megtartására segédeszközként síne-
ket, párnákat használunk.
2.1.2. Passzív mobilizáció, passzív kimozgatás. A
passzív mobilizáció fogalma: nem akaratlagosan,
hanem egy külső erő által létrehozott oszteokine-
matikus mozgatás, amely során az elmozdított
csontvégek mindig meghatározott szöget zárnak
be. Ez történhet a kezelő által manuálisan vagy
mechanikus úton gépi erővel. A passzív mozgás
alatt az ízületekben létrejövő lehetséges teljes moz-
gásterjedelmet érhetjük el.
A passzív mozgatás fő indikációi:
> az ízületi mozgáspálya megtartása,
> az ízületi eredetű kontraktúra megelőzése,
> az ízületi keringés javítása,
>> a synovialis membrán nutriciójának növelése,
a porc anyagcseréjének fokozása,
>- a fájdalom csökkentése,
>• az ízületi propriocepció megőrzése.
A betegvizsgálat során a passzív mozgatással tér-
képezzük fel az ízületi mozgáspálya határait, s
megnézzük, hogy a mozgatás során mennyiben tér
el a fiziológiástól. Ezúton határozzuk meg az ízületi
véghelyzet érzetet is (end-feeling).
A passzív mozgatás technikája mindig kontrol-
láltan, a beteg fájdalomküszöbét figyelembe véve
történik.
A passzív mozgatásnak különösen akkor van je-
lentősége, ha a beteg nem képes az önálló aktív
mozgatásra vagy ágyhoz kötött hosszabb időre,
vagy maga az aktív mozgás valamilyen oknál fogva
ORVOSI REHABILITÁCIÓ
kontraindikált, pl. gyulladásos megbetegedések-
ben, vagy műtétek után.
A passzív mobilizációval minden esetben csök-
kenteni tudjuk az immobilizáció okozta másodla-
gos diszfunkciókat.
2.1.3. Izületi mobilizáció. Az artrokinematikus moz-
gások (járulékos mozgások külső erővel történő lét-
rehozása), amelyek során az egymáshoz képest el-
mozdított csontvégek mindig párhuzamosak ma-
radnak, akár frakciót, akár csúsztatást végzünk.
2.1.4. A folyamatos passzív mozgatás (CMP). A fo-
lyamatos passzív mozgatás technikája Robert Salter
nevéhez fűződik, ő fejlesztette ki és mutatta be elő-
ször ezt a speciális passzív mobilizációt végző moz-
gató gépet. A mechanikusan működő mozgató gép-
nek abban van a jelentősége, hogy a fizioterapeuta
egyidőben több beteg számára beállíthatja a szük-
séges paraméterek alapján az ízületek folyamatos
passzív mobilizálását.
A folyamatos passzív mozgatást kontrollált moz-
gásterjedelemben, megfelelő időtartamig végzik az
érintett ízületekben.
A beteg a kezelés során passzív, nem vesz részt
a kezelésben, nem kell izomerőt kifejtenie, így izmai
nem fáradnak ki.
A CMP speciális hatásai:
>• segíti az ízületi nedvkeringést, növeli a synovi-
alis folyadék termelését, s ezzel javítja az ízületi
porc anyagcseréjét,
>• megelőzi a lágyszöveti letapadásokat, adhézió-
kat,
>- megelőzi az ízületi kontraktúrák kialakulását,
>• gyorsan visszaállítja a fiziológiás mozgástarto-
mányt,
>• biztosítja a szövetek rugalmasságát,
>• elősegíti az intraarticularis porc gyógyulását és
regenerációját,
>- segíti az ízületi propriocepció megőrzését, a
normál ízületi funkció megtartását.
A mozgató gép alkalmazása közvetlenül végtag-
műtétek után történik. Már az anesztézia alatt fel-
helyezik a gépet, s legalább három napig szükséges
alkalmazni a kívánt hatás elérése céljából.
FIZIOTERÁPIA A REHABILITÁCIÓBAN
Az ízületi helyzet és mozgásterjedelem a beteg
állapotának megfelelően van beállítva, általában
20-30 fokkal kezdődik a mobilizáció és csak foko-
zatosan a beteg mozgásképességének megfelelően
áhítják be az újabb szögtartományi:. Általában egy
hét alatt elérik a megfelelő mozgásterjedelmet, s
ezzel az aktív mozgásokat jól elő lehet készíteni.
2.1.5. Masszázs. A test felületén megfelelő fogások-
kal alkalmazott mechanikus inger, mely helyi és
általános hatásokat vált ki a szervezetben. Legfőbb
hatása a vérbőség növelése, a vérkeringés helyi ja-
vítása és az ezzel összefüggő előnyös anyagcsere-
változás.
Fajtái:
>• Klasszikus vagy svéd masszázs. Fogásai:
- simítás - nyugtatás és fájdalomcsillapítás,
- dörzsölés - vérbőség előidézése,
- gyúrás - izmok vérellátásának javítása,
- ütögetés - izomtónus fokozása,
- vibráció,
- intermittáló nyomás a vénák keringés javítá-
sára.
>• Reflexzóna-masszázs
- szegmentmasszázs, amely az egyes szegmen-
tumoknak megfelelő HEAD-féle reflexzónák
kezelése a svéd masszázs fogásaival,
- kötőszöveti masszázs, melynek célja a vege-
tatív áthangolás, melyeket a szervek kötőszö-
veti zónáiban speciális fogásokkal végzünk,
- periostealis masszázs, a csonthártyára pont-
szerűen gyakorolt, a csonthártya receptorain
keresztül ható ritmusosan alkalmazott nyo-
más:
2.1.6. Lágyrésztechnika. Az ízületeket körülvevő
lágyrészek mobilizálása speciális fogásokkal, me-
lyek segítségével a lágyrészeket elmozdítjuk a cson-
tos alaptól. Ezzel előkészítjük az ízület körüli lágy-
részeket az ízületi mobilizációra.
2.2. Aktív mozgásgyakorlatok. Aktív mozgásról
akkor beszélünk, ha a beteg saját akaratából, min-
den külső segítség nélkül végez mozgást.
Az akaratlagos mozgás során az izmok összehú-
zódásával, kontrakciójával az ízületben elmozdulás
jön létre.
Az aktív mozgás célja:
s- az izmok kontrakcióképességének javítása,
»- a mozgásban részt vevő izmok rugalmasságá-
nak fenntartása,
335
>• az izmok propriocepciójának megtartása,
>- a csontok és ízületek fiziológiás ingereinek biz-
tosítása,
>- a keringés javítása,
>- a koordináció és motoros képesség fejlesztése,
>- az ízület anyagcseréjének biztosítása.
Aktív vezetett mozgásgyakorlatok. A vezetett vagy
asszisztált mozgatást akkor végezzük, ha az adott
izom ereje a gravitáció legyőzéséhez még n e m ele-
gendő, így a beteg nem képes a teljes izomerővel
dolgozni, vagy a fájdalom miatt csökken az izom
aktivitása.
A mozgatás célja: a gyengült izomnál egy maxi-
mális szintet elérni és azt fokozatosan fejleszteni.
Igen fontos, hogy a mozgatás alatt a beteggel
pontosan együtt működjön a gyógytornász, s állan-
dóan kontrollálja a mozgást.
A technika kivitelezésének fő szempontja, hogy
ismerni kell a betegvizsgálat alapján felmért ízületi
és izomállapotot, s annak alapján kell a mozgatást
végezni.
Gravitáció ellen végzett mozgás. Ennek során a
végtagot saját súlya ellenében mozgatva gyakorol-
tatjuk.
2 . 3 . Ellenállásos gyakorlatok. Az ellenállásos
mozgásgyakorlás az aktív mozgás egyik formája,
amelyben dinamikus vagy statikus úton izomkont-
rakció jön létre egy külső erővel szemben, amit
manuálisan vagy mechanikusan hozhatunk létre.
Az ellenállásos gyakorlatok során az izom ereje
fokozatosan fejleszthető. A gyakorlás hatására az
izom kontraktilis elemei erősebbek lesznek, az
izomrostok hipertrofizálnak, keresztmetszetük nő.
A gyengült izom motoros egységének felépülését
nagymértékben elősegíti.
Célja:
>• az izomerő fejlesztése,
>- az izom állóképességének és fizikai erejének
javítása,
>• az izom funkcionális képességének fejlesztése.
Az ellenállásos gyakorlatok típusai:
> izometriás,
>• izotóniás,
> izokinetikus gyakorlatok.
2.3.1. Izometriás gyakorlatok. Izometriás gyakorlat
alatt E.Z izomkontrakciónak egy statikus formáját
értjük, amikor az izom megfeszül, az izom kont-
334
raktilis elemei kontrahálódnak, a nem kontraktilis
elemei megnyúlnak.
Az izom eredése és tapadása nem mozdul el egy-
máshoz képest, tehát az izomrostok hossza n e m
változik meg, az ízületben elmozdulás nem követ-
kezik be. Bár az izom megfeszül, mechanikai mun-
ka az izomkontrakció során nincs, mert az izom-
hossz változatlan. A funkcionális kimenetel szem-
pontjából az izometriás gyakorlatoknak különböző
típusai vannak. Ezek lehetnek ellenállásos, stabili-
zációs és alacsony intenzitású gyakorlatok.
p*- Ellenállásos izometriás gyakorlatok. Manuálisan
vagy mechanikai úton létrehozott ellenállással
szemben végzett gyakorlatok, melyeket akkor cél-
szerű alkalmazni, ha az ízületi mozgás fájdalmas
vagy valamilyen kontraindikációja van az ízületi
mozgásnak (sérülés, gyulladás).
Az izomerő fejlesztésére igen jól bevált módszer.
Az izometriás gyakorlás során akkor érhetünk el
eredményt, ha az izomerő 60-80%-kal terhelhetjük
az izmot. Fontos a kontrakció erőssége, időtartama,
valamint a kontrakciók közötti szünetek. Az izom-
erősítés szempontjából fontos az ismétlések száma
is.
t+ Stabilizációs gyakorlatok. A helyes, jó testtartást
poszturális stabilizációval tudjuk fejleszteni. Az
agonista és antagonista izmok egyidőben és egy-
szerre történő működése az un. koaktiváció, ami
biztosítja, hogy a tartásban szerepet játszó izmok
jól és erősen működjenek és ezzel vertikális test-
helyzetünk, térbeli mozgásunk stabil maradjon.
P+- Alacsony intenzitású izometriás gyakorlás. Ennek
a gyakorlási formának az a célja, hogy csökkentse
a fájdalmas izomspazmust, segítse az izmoklazítási
képességét, relaxációját, valamint a keringést.
Az izometriás gyakorlatokkal megtartható az
izomrostok rugalmassága, elmozdíthatósága. A
rostok egymáshoz képest történő elmozdulása, csú-
szása megelőzi az adhéziók és letapadások kiala-
kulását. Talán a legfontosabb tényező, hogy a gya-
korlás eredményeképpen nem alakul ki izomatro-
phia vagy legalábbis késleltetni tudja annak esetle-
ges kialakulását. Alkalmazása lágyrészsérülések
után, a gyógyulási fázis akut szakaszában, tehát a
rehabilitáció korai szakában szükséges, amikor az
aktív mozgás még kontraindikált.
2.3.2. Izotóniás gyakorlatok. Izotóniás ellenállásos
gyakorlatoknál az izomhossz rövidül, az ízületben
elmozdulás jön létre. Az elmozdulás dinamikus
ORVOSI REHABILITÁCIÓ
úton jön létre, ellentétben az izometrikus gyakor-
lással. Ezeket a gyakorlatokat is lehet manuálisan
és mechanikai úton kivitelezni.
Normális körülmények között az izom dinami-
kusan kontrahálódik egy stabil ponttal szemben.
Az egyik csontvég stabil, ehhez képest mozdul el
a másik csontvég. Ebben az értelemben közeledhet
a tapadási pont a fix eredéshez képest vagy az izom
eredése közeledhet a stabil eredéshez képest.
Koncentrikus egyenes izomaktivitásnál a tapadás kö-
zeledik az eredéshez, koncentrikus fordított működés-
nél az eredés közeledik a tapadáshoz.
Excentrikus izomműködésnél a műkődő izom
kontrolláltan nyúlik, tehát az eredési és tapadási
pont távolodik egymástól.
A rehabilitáció izomerősítési formáinál egyre in-
kább előtérbe kerül az izotóniás-dinamikus excent-
rikus izommunka, mivel a tapasztalt feszülés mér-
téke meghaladja az izometriásét. Az excentrikus
izomaktivációkor tapasztalt feszülés mértéke na-
gyobb, mint az izometriásé (Griffin, 1987).
2.3.3. Izokinetikus gyakorlás. Az izokinetikus izom-
aktivitás a dinamikus feladatok egyik formája,
melynek során az ízületi mozgás szögsebessége a
mozgáspálya során állandó. Ezt az izomaktivitást
csak speciális műszer segítségével - izokinetikus
dinamométer - lehet folyamatában fenntartani és
tesztelni. Ez a gyakorlási forma a beteg számára
biztonságos, aminek során magas intenzitású erő-
kifejtéssel dolgoznak egy maximális mennyiségű
ellenállásai szemben, relatív nagy sebességgel, s ezt
követően javul az izomerő.
2.3.4. Manuálisan végezhető' ellenállásos gyakorlatok.
A manuális ellenállásos gyakorlás során az ellenál-
lást képező erőt a terapeuta adja vagy dinamikus
vagy statikus izomaktivitás formájában.
»• Végezhető egy teljes mozgáspályán keresztül,
amikor végig adagolják az ellenállást, mialatt
az izom kontrahálódik.
>- Az ellenállásos gyakorlás kivitelezhető egy sík-
ban vagy diagonálisan, adott mozgásmintákon
keresztül (PNF, proprioceptív neuromuscularis
facilitatio).
2.4. Stretching. A stretching módszert a patológi-
ásán megrövidült, hipomobil lágyszövetek nyújtá-
sát, az ízületi mozgásterjedelem „ROM" növelésére
alkalmazzák.
 Második, változatlan kiadás

Szerkesztette:

Huszár Ilona - Kullmann Lajos - Tringer László

Medicina Könyvkiadó Rt. * Budapest, 2006

Az orvosi rehabilitáció
sajátosságai
Kullmann Lajos
Kiket kell rehabilitálni?
Manapság egyre több szó esik az orvosláson belül is a
rehabilitációról. „Rehabilitációs műtéteket" végzünk,
sokféle „betegséget" rehabilitálunk. Számtalan kórház-
ban nyíltak rehabilitációs osztályok. Ma közel kétszer
annyi rehabilitációs osztály működik az országban, mint
amennyi szakorvos van. Jó-e ez így? Helyesen értelmez-
zük-e a rehabilitációt? Valószínűleg nem, pedig az
Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban megje-
lentetett „A károsodások, fogyatékosságok és rokkant-
ság nemzetközi osztályozása" című dokumentuma e
kérdéskörre pontos válaszokat ad.
A W H O értelmezése
Az Egészségügyi Világszervezet a betegségek, bal-
esetek és fejlődési rendellenességek következményeit
írja le a fentebb hivatkozott osztályozásban. A kóros
egészségi állapotok - általában más kedvezőtlen külső
körülmények egyidejű hatása eredményeként - károso-
dást, fogyatékosságot vagy rokkantságot eredményez-
hetnek. Mit értünk ezeken?
• A károsodás (impairment) időszakos vagy állandó
anatómiai, élettani vagy pszichológiai veszteséget
vagy rendellenességet jelent (pl. sérült testrész,
szerv, amputált végtag, beszűkült légzésfunkció,
szorongás). A károsodás tehát biológiai működési
zavar.
A fogyatékosság (disability) az ember normális ér-
zékelő, mozgási vagy értelmi funkcióiban (pl. járás,
tárgyak mozgatása, látás, beszéd, kapcsolattartás a
környezettel) szükséges képességek részleges vagy
f
teljes, átmeneti vagy végleges hiányát jelenti. A fo-
gyatékosság tehát a speciálisan emberi funkciók za-
vara.
• A rokkantság (handicap) az egyén kora, neme és
társadalmi szerepei szerint elvárható mindennapi te-
vékenység (pl. önfenntartás, társas kapcsolatok, ta-
nulás, keresőképesség, szórakozás) tartós akadályo-
zottsága. A rokkantság tehát az embernek, mint tár-
sadalmi lénynek a társadalmi szerepeiben, funkciói-
ban bekövetkező zavara.
Vizsgáljuk meg ezeket a fogalmakat kicsit részlete-
sebben is.
Aikárosodáskehát valamilyen biológiai működési za-
vart jelent. Az anatómiai rendellenesség is általában mű-
ködési rendellenességet okoz. így pl. a hasnyálmirigy
megfelelő sejtjeinek a pusztulása a cukoranyagcsere za-
varát. Az amputált végtagra pl. nem tudjuk testsúlyunkat
ráhelyezni vagy nem tudjuk a hiányzó ízületeinket, iz-
mainkat mozgatni. A károsodás másodlagos károsodá-
sok kialakulását is indukálhatja. Az eltávolított emlő
szerencsés esetben élettani, funkcionális károsodást nem
okoz, de másodlagosan pszichológiai károsodáshoz ve-
zethet, pl. szorongáshoz, depresszióhoz. Ha a beteget a
károsodása zavarja, akkor arra fog panaszkodni. Beszű-
kült légzési funkciók esetében pl. arra, hogy fullad, füg-
getlenül attól, hogy azt milyen betegség okozza.
A\fogyatékossag\a fenti értelmezés szerint az ember-
nek, mint emberi lénynek a működési zavarát, tevékeny-
kedő képességének a beszűkülését vagy hiányát jelenti
Azt is mondhatnánk, hogy a fogyatékosság a humán
fimkciók^akadályozottsága. Mit jelent ez részleteseb-
ben? Ha előbbi, beszűkült légzési funkciókkal élő em-
bertársunknak a fogyatékosság a legfontosabb problé-
mája, akkor arra fog panaszkodni, hogy nem tud felmen-
ni a lépcsőn, a domboldalon stb. Ebben az esetben tehát
14
nem a biológiai működés zavarát éli meg, hanem a szo-
kásos emberi tevékenységeinek az akadályozottságát.
Folytatva a fenti példákat az alsóvégtag amputált beteg
járása, a felső végtag amputált ember manipulációs, te-
vékenykedő képessége lesz akadályozott. A diabeteses
beteg vagy az emlő amputált nem biztosan válik fogya-
tékossá, de ennek lehetősége fennáll. A cukorbetegség-
ben ez elsősorban a szövődmények (angiopathia,
arthropathia, nephropathia, retinopathia) kialakulása
esetében valószínű. Emlőamputáció után gyakori pl. a
vállmozgások beszűkülése következtében kialakuló ön-
ellátási akadályozottság és/vagy másodlagos viselkedési
zavarok létrejötte.
A fogyatékosság a gyógypedagógiai értelmezés szerint vele-
született fejlődési zavart, leggyakrabban az értelmi fejlődés za-
varát jelenti, amely speciális nevelést tesz szükségessé. Utóbb a
gyógypedagógiában inkább az értelmileg, tanulásában akadá-
lyozott kifejezést használják, és kerülik a fogyatékos megjelö-
lést.
^rokkantság,ja fenti definíciót tömörítve az ember-
j i j ^ j m n t társadalmi lénynek a társadalmi életben való
részvételének a korlátozottságát jelenti Ha beszűkült
légzési fűnkciókkal rendelkező, immár ismerősünket a
rokkantsága zavarja, akkor arra fog panaszkodni, hogy
munkáját nem tudja ellátni, hobbiját nem tudja űzni, sze-
retteit nem tudja látogatni, vagy ehhez hasonlóra. Tehát
különböző társadalmi szerepeit nem tudja teljesíteni.
Mindannyian többféle társadalmi szerepet töltünk be
egyszerre, mint házastárs, szülő, munkatárs, barát stb.
Ezek mindegyikére vagy többségére szükségünk van. A
többi példával kapcsolatos gondolatot továbbfűzve a
végtagamputált ember mind családi, mind munkahelyi
szerepeiből kieshet. A cukorbeteg esetleg hamarabb lesz
n i •
i '
~ ^ -
; " KÁROSODÁS TEVÉKENYSEG I 5
személy
1-1. ábra. A károsodások, fogyatékosságok és a rokkantság nemzetközi osztályozásának új koncepciója
I. ÁLTALÁNOS REHABILITÁCIÓS ISMERETEK i.:
rokkant, mint fogyatékos, ha pl. olyan foglalkozása van,
amelyet betegsége miatt nem űzhet. Az emlő amputált
beteg társadalmi, elsősorban partneri kapcsolatait eset-
leg jobban zavarja a másodlagos, pszichológiai károso-
dás és viselkedési fogyatékosság, mint az anatómiai
veszteség. Ez nemcsak a betegen, hanem két ember kap-
csolatán, együttműködésén fog múlni. Láthatjuk tehát,
hogy már a fogyatékosságok esetében is, rokkantság
esetében azonban még inkább nemcsak biológiai, hanem
külső tényezőktől is függ a végeredmény.
A rokkantság orvosszakértői értelmezése is eltér a WHO ér-
telmezésétől. A rokkantság orvos szakértői értelemben tábláza-
tokból diagnózisokhoz kötötten meghatározható munkaképes-
ség-csökkenés mértékének a 67%-os küszöbértéket meghaladó
voltát fejezi ki. Ez a munkaképesség-csökkenés elméleti érték,
az illető ember gyakorlati munkaképességével nem feltétlenül
van összefüggésben. A munkaképesség csökkenése a WHO ér-
telmezése szerint is a rokkantság fogalomkörébe tartozik, de az
utóbbi fogalom sokkal szélesebb körű, a társadalom életében
való részvételünk minden egyéb vonatkozását is magába foglal-
ja.
Visszatérve a WHO értelmezésére, „A károsodások,
fogyatékosságok és rokkantság nemzetközi osztályozá-
sának" második verziója jelenleg készül. A WHO újabb
értelmezését a károsodás, a fogyatékosság és a rokkant-
ság viszonyáról, és az ezeket befolyásoló körülmények-
ről az 1-1. ábra szemlélteti. E szerint a betegségek fenti
következményei külső környezeti és személyes ténye-
zők hatására visszafordíthatok, a súlyosabb helyzetek
keletkezése nem sorsszerű. Á kdmy_ezeti_tényezők sze-
repétmár az osztályozás első verziója is hangsúlyozta.
Ilyen tényezők pl. az épített környezet által teremtett fel-
tételek, ergonómiai eljárások alkalmazása, elvárások,
társadalmi attitűdök, szokások.
környezet
1.2. AZ ORVOSI REHABILITÁCIÓ SAJÁTOSSÁGAI
Az újabb verzió kiküszöböli azt a korábban több kriti-
kát is kiváltó hibát, hogy nem vették figyelembe az érin-
tett személy autonómiáját, motiváltságát, egyáltalán le-
hetőségeit saját sorsának alakításában. Ez a szemlélet a
hazai rehabilitációs (és gyógyítási) gyakorlatra is jel-
lemző. Nem hangsúlyozza kellő mértékben a személyes
felelősséget, minden eredményt paternalisztikus módon
a szakszemélyzet által nyújtva képzel el, holott a rehabi-
litáció sikere elsősorban a fogyatékos ember saját akti-
vitásán, akaratán múlik.
Az új verzió másik változtatása abban áll, hogy a ne-
gatív kicsengésű és stigmatizáló fogyatékosság megje-
lölés helyett a tevékenységet adja meg, mint a probléma-
kör j ellemzőjét. A tevékenység akadályozottsága egyen-
lő a fogyatékossággal. Hasonló módon a rokkantság „di-
menzió" helyett a részvételt jelöli meg. A társadalom
életében való részvétel korlátozottsága egyenlő a rok-
kantsággal. Mindez nem egyszerűen nyelvi bűvészke-
dés. Az angol disability (fogyatékosság) és handicap
(rokkantság) szavak fordítása a legtöbb nyelvre nehéz-
ségeket okozott. Mint már bemutattuk, a magyar nyelv
területén is élő szavakat használtunk, amelyeknek ko-
rábban más értelmezése alakult ki. Ez zavarokat okozott
a kifejezések használatában, értelmezésében. Ezért a
rokkantság helyett többen a hátrányos helyzet kifejezés
használatát javasolták. Sajnos ezzel a kifejezéssel sem
lett egyértelmű a szóhasználat, hiszen más, nem egész-
ségi okokból eredő hátrányos helyzetek is vannak, mint
pl. a kisebbségeké, a menekülteké, amelyektől a rok-
kantságot meg kell különböztetni. Ugyanakkor a külön-
böző hátrányos helyzetek együttes előfordulása az
egyén problémáit megsokszorozhatják, a rehabilitációt
jelentősen megnehezíthetik.
A nyelvi adaptáció bonyolultságára jellemző, hogy norvég
nyelven pl. nem találtak külön szót a fogyatékosság, illetve a
rokkantság elkülönítő megjelölésére, németül pedig szóösszeté-
telt választottak.
Prevenció és rehabilitáció
Az Egészségügyi Világszervezet a fogyatékosság
.megelőzését és rehabilitációját mindig egységes folya-1
jnatkrátjcezeh^és^^ is. Néz-
zük meg kicsit részletesebben, hogyan értelmezzük eze-
ket.
A károsodást ugyanúgylprzmer prevencióval Előzzük
meg, mint a betegségeket. Azaz pl. genetikai tanácsadás-
sal, védőoltásokkal, egészséges életmódra neveléssel,
15
környezet-egészségügyi rendszabályokkal, balesetmeg-
előzéssel vagy munkavédelmi intézkedésekkel.
Károsodásból a fogyatékosság kialakulásátls'zgfcuwiier
prevencióval |tudjuk megelőzni. Ez magába foglalja a
korai kezelésbevételt, a rizikótényezők kikapcsolását,
nevelési és foglalkozási tanácsadást, megfelelő (kocká-
zatmentes) munkakörülmények kialakítását, a szűkebb
és tágabb társadalmi környezet elvárásainak, attitűdjé-
nek kedvező alakítását. A másodlagos károsodások és
ÍPS^ÍÉ^S^ÍESÍÍ- megelőzése is a szekunder prevenció
feladatkörébe tartozik.
'Mtercier p?-evenció\szo\gál a rokkantság megelőzésé-
re. Gyakorlati feladatait tekintve ide tartoznak olyan te-
rápiás tevékenységek, mint pl. a gyógytorna, a foglal-
koztató terápia, a beszédterápia, a pszichoterápia, a se-
gédeszköz-ellátás, és ugyancsak idetartoznak olyan nem
egészségügyi tevékenységek, mint pályaválasztási és
foglalkozási tanácsadás, gyógypedagógiai nevelés,
szakmai képzés és átképzés, az akadálymentes építésze-
ti, közlekedési és környezeti feltételek kialakítása, a csa-
lád és a társadalom felvilágosítása, informálása a fogya-
tékos emberek szükségleteiről. A tercier prevenció fo-
gyatékos emberekre irányul, a rokkantság megelőzését
jszolgáJja. A rehabilitáció tevékenységi köre ehhez na-
gyon hasonló, az alapvető különbség az, hogy a rehabi-
litáció rokkant emberekre irányul, célja a társadalom
életében való részvétel újbóli lehetővé tétele.
Lássuk ezek után mit is értünk rehabilitáción, illetve
orvosi rehabilitáción. Jelen esetben is az Egészségügyi
Világszervezet definícióiból indulunk ki, ahogyan azo-
kat a Rehabilitációs Szakmai Kollégium magyarra adap-
tálta.
íRehabilitációníazt a szervezett tevékenységet értjük,
amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy
véglegesen fogyatékos vagy rokkant embereknek,
hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhas-
sák helyűket a közösségben. A rehabilitáció orvosi,
nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések
tei-vszerű, együttes és összehangolt, az egyénre sza-
bott alkalmazása, amelyben a rehabilitálandó ember
tevőleges részvétele nélkülözhetetlen.
g Orvosi rehabilitáción I értjük azt a tevékenységet,
amelyet az orvostudomány saját eszközeivel jdiag^
nosztika, terápia, prevenció, gondozás) tiyái; a fo-
gyatékos és rokkant embereknek, hogy meglévő ké-
pességeik kifejlesztésével önállóságukat_részbeii_.
_vagy_egészében visszanyerjék és képessé váljanak a
családba, munkahelyre, társadalomba való beillesz-
kedésre. Lényege tehát a meglévő funkciók és a tel-
16
jesítőképesség pontos megítélése, kompenzatorikus
fejlesztése és tréningje.
Elemezzük részletesebben a két definíciót. A|WHOf
ezekben nenjt tesz különbséget tercier prevenció és reha-
bilitáció között. A célcsoportot a fogyatékos és a rokkant
emberek együttesen képezik. A nagyon hasonló tevé-
kenységi kör miatt a továbbiakban mi is ezt az értelme-
zést fogjuk követni. A másik azonosság a két definíció
között a rehabilitáció célkitűzésének meghatározásúban
van.
Az első definícióból a továbbiakban azt kell kiemel-
nünk, hogy az hangsúlyozza a rehabilitációs tevékenysé-
gek szervezettségét, összehangoltságát. Erre a multi-
diszciplinaritás miatt van feltétlenül szükség. A másik
nagyon fontos elem a rehabilitálandó ember tevőleges
jrészvételénekjzükségessége. A fentiekben már rámutat-
tunk a saját felelősség, a saját erőfeszítések fontosságá-
ra. A rehabilitációt nem lehet csak passzívan, a gyógyí-
táshoz hasonlóan „elszenvedni", hanem részt kell benne
venni. Meggyógyítani is nehéz valakit akarata ellenére,
rehabilitációban ez lehetetlen. A rehabilitáció folyama-
tának egyénre adaptált alkalmazása elősegítheti az aktív
részvételt.
Az orvosi rehabilitáció definíciójának második mon-
data az, amelynek a kiemelése különösen fontos. A
funkciók és a teljesítőképesség felmérésének minden_
esetben meg kellene történnie, ha a beteget nem sikerül
meggyógyítani. Gyakorlatilag minden krónikus beteg-
ségben, nagyon sok baleset után és számtalan fejlődési
rendellenességben kellene funkciófelmérést végeznünk.
Sajnos ez nagyon gyakran nem történik meg. Hiányában
viszont a rehabilitáció indikációja sem merül fel. A funk-
ciók és a teljesítőképességfelmérése nemcsak orvosljeí-
adat, a rehabilitációs team több tagjának (pl. beszédtera-
peuta, foglalkoztató terapeuta, gyógytornász, pszicholó-
gus) juiiagnosrtikus munkáját is feltételezi, az adott em-
ber károsodásainak, fogyatékosságainak, rokkantságá-
nak megfelelően. Az is látható tehát, hogy diagnosztikus
tevékenységeket mindhárom „dimenzióban" szükséges
végeznünk. Ennek részleteire a II.l. fejezetben térünk
vissza.
A kezelés és a rehabilitáció határterületei
A kissé száraznak tűnő, de nagyon fontos definíciók és
fejtegetések után nézzük meg most már, hogy az orvosi
gyakorlat oldaláról, kiket is kell rehabilitálni, hol húzó-
dik a határ a kezelés és a rehabilitáció között. Alapvető-
en a fogyatékosság vagy rokkantság fennállása esetében
I. ÁLTALÁNOS REHABILITÁCIÓS ISMERETEK i.:
végzünk rehabilitációt, ezek hiányában pedig kezelést
vagy szekunder prevenciót. Lássunk néhány példát!
A csípőízületi endoprotézis műtétre kerülő betegnek a
károsodása mellett fogyatékossága is lehet. Járása pl.
olyan mértékben romlik, hogy az közlekedésre nem al-
kalmas. Önellátó képessége is csökkenhet, nem tud ha-
risnyát, cipőt húzni. Előfordulhat, hogy ezért társas kap-
csolatai is megromlanak, baráti társaságából kiesik.
Ilyenkor a műtét rehabilitációt is céloz. A műtét után fő-
ként a gyógytorna kezeléssel - ami ebben az esetben
szintén rehabilitáció céljából történik - az ízületi moz-
gás funkciók, az izomerő és a járóképesség, illetve az
önellátó képesség általában helyreállíthatók. Teljes körű
rehabilitációs team igénybevételére nincs is mindig
szükség. A károsodás új formája - a combfej és a vápa
helyettesítése mesterséges anyagokkal - megmarad, fo-
gyatékosság, rokkantság azonban nem alakult ki. Ered-
ményes rehabilitáció történt.
Ha egy másik beteg a fájdalmait sokkal rosszabbul tűr-
vén a funkciók akadályozottsága, fogyatékosság kiala-
kulása előtt kerül műtétre, esetében nem beszélhetünk
rehabilitációról. Ilyenkor gyógyítás és utókezelés törté-
nik. Az orvosi végeredmény ugyanakkor az előző bete-
gével megegyező lehet. Hasonló a helyzet, ha a csípő
protézis műtétet combnyaktörést követően, primer ellá-
tásként végzik el. Ilyenkor sincs szükség rehabilitációra,
hanem „csak" utókezelésre. Ugyanez történik, ha a csí-
pőtáji törést osteosynthesis követi. Utókezeléssel teljes
_helyreállítás érhető el. A műtét esetleges szövődményei
sem feltétlenül módosítják a feladatokat. Mégis - helyte-
lenül - az utókezelést ezekben az esetekben gyakran re-
habilitációnak hívják.
A csípőtáji törés sok esetben olyan idős embereken
következik be, akik már egyéb ok miatt korábban is fo-
gyatékosok voltak. A baleset csak ronthat fogyatékossá-
gukon. Az idegen, kórházi környezet a beszűkült alkal-
mazkodóképességű beteget lelkileg is jelentősen túlter-
helheti, ami együttműködési képességét ronthatja, kom-
munikációs és kognitív problémákhoz is vezethet. Va-
gyis másodlagos károsodások és fogyatékosságok
jöhetnek létre. Ilyenkor természetesen rehabilitációra
. van szükség. A gyógytornász mellett más teamtagok be-
vonására is sor kerülhet. így elsősorban a foglalkoztató
terapeuta segítsége az önellátó képesség fejlesztésére,
esetleg a pszichológusé és/vagy a szociális munkásé a
beteg kapcsolatrendszerének helyreállításában, de se-
gédeszközök tartós használatának elrendelése is szüksé-
gessé válhat. Tehát bonyolultabb esetekben akár össze-
tett rehabilitációs team tevékenysége is indokolt lehet.
Bár kétségtelenül a mozgássérültek rehabilitációjáról
esik szó leggyakrabban, sokat hallunk más rehabilitációs
1.2. AZ ORVOSI REHABILITÁCIÓ SAJÁTOSSÁGAI
területekről is. Nézzük meg pl. a kardiológiai rehabilitá-
ció helyzetét. Mikor szükséges?
Leggyakrabban myocardialis infarctust, illetve coro-
nariaműtéteket követően kerül sor kardiológiai rehabili-
tációra. Az esetek zömében fogyatékosság hiányában
valójában nem rehabilitáció, hanem utókezelés és sze-
kunder prevenció történik. Mint láttuk, a WHO is szoro-
san összekapcsolja a prevenciót és a rehabilitációt.
Részben ezzel indokolhatjuk a szóhasználatot. Másrész-
ről a fizikai tréning, a terhelőképesség fokozása, a rossz
diétás szokások átállítása, az egyéb életmódi kockázati
tényezők (pl. dohányzás, mozgásszegény életvitel, elhí-
zás) csökkentése vagy megszűntetése, a stressztűrő ké-
pesség fokozása, vagy a stresszhelyzetek megelőzésé-
nek megtanítása széleskörű team munkáját és együttmű-
ködését feltételezi.
Természetesen infarctus vagy coronariaműtét után is
kialakulhat fogyatékosság a nagyon rossz terhelhetőség,
a félelem, a szorongás, illetve számtalan kedvezőtlen
külső körülmény együttes fennállása miatt. Ilyenkor a
rehabilitáció elnevezés használata minden szempontból
indokolt.
Amikor a krónikus vesebeteg dialíziskezelésre szorul,
akkorra a károsodás mellett, sokszor fogyatékosság nél-
kül, általában rokkantság is kialakul. Ennek alapvetően
nem a dialízis szükségessége, hanem a módja, a körül-
ményei képezik az okát. Többségükben a betegek műve-
se osztályokon, részlegeken kapják meg a szükséges dia-
lízis kezeléseket, heti kétszeri-háromszori alkalommal,
megfelelő időbeosztás szerint. Ez az időbeosztás szinte
mindig megzavaija a beteg életvitelét. Gyakran megszű-
nik a rendszeres munkavégzés lehetősége, át kell szer-
vezni a családon belüli munkamegosztást, a szerepeket,
és ez sokszor a kapcsolatrendszer tartós kockáztatásával,
megromlásával jár együtt. Mindezt Polner életminő-
ség-vizsgálatokkal is igazolta. Nem kétséges, a betegek
rehabilitációra szorulnak. Mégis, az orvosi köznyelv-
ben, a valóságot híven tükrözve, csak a vesebetegek dia-
lízis kezeléséről beszélünk, nem rehabilitációról. Pedig
ilyen esetekben rehabilitációra van, (illetve lenne) szük-
ség.
Stroke-betegek esetében, ha az nem átmeneti, teljesen
gyógyuló agyi inzultus eredménye, többszörös fogyaté-
kosság kialakulása várható. Csökken vagy elvész az ön-
ellátó képesség, a járóképesség, a kommunikáció, a
helyzetértékelés, zavarokat szenved a családi és társa-
dalmi kapcsolatrendszer. Minél összetettebb a fogyaté-
kosság, minél jobban károsodik a családi és a társadalmi
életben való_részvétel_ képessége az aktív ellátás után,
17
annál inkább csak összetett^szak^
team intervenciója kecsegtet megfelelő eredménnyel^
Végül a krónikus pszichiátriai betegségek jelentős ré-
sze is - esetleg fogyatékosság kialakulása nélkül is -
rokkantsághoz vezet. Aktív ellátással ui. a betegek egy
része nem gyógyítható meg. A tartós intézeti elhelyezés
önmagában nem jelent rehabilitációt (krónikus ellátás,
vagy ha erre nincs szükség, csak ápolás), holott a bete-
gek nagy részének szüksége van a rehabilitációra és eh-
hez meg kell adni nekik a lehetőséget. Ez ilyenkor is, a
szomatikus betegségek rehabilitációjához hasonlóan
komplex rehabilitációs team segítségével történikjss
jalapvetőenja, tateg_jmbCT_erőfí^íJ^
végzett „munkáján" alapul. Célja a közösség életébe
jvaié visszatérés a lehető legteljesebb részvétel.
Rehabilitációs f e l a d a t o k az orvosi
rehabilitáció u t á n
A rehabilitáció fentebb idézett definíciójából látható
volt, hogy az orvosi rehabilitáció mellett más fontos re-
habilitációs tevékenységek, területek is vannak. Ezek
hasonlóak a szélesen értelmezett szociálpolitika részte-
rületeihez. Nézzük meg kissé részletesebben, mit is je-
lentenek ezek a részterületek.
a
• fogyatékos
gyermekek speciális oktatását, gyógypedagógiai ne-
velését, másrészt a munkaképes korú emberek szak-
mai képzését, új^zak^iuátirégzését foglalja magá-
ba. . _
• fiifoglalkozási rehabilitáció lolyan munkahelyet, il-
letve munkakörülményeket (és munkaeszközöket)
biztosít, ahol és amelyekkel a fogyatékos vagy rok-
kant ember állapotának romlása nélkül tud dolgozni,
úgy, hogy eközben a társadalomban betöltött szerepe
és presztízse lehetőleg előnyösen, de semmiképpen
ne hátrányosan változzon. (A szakmai képzést, át-
képzést szokás ide js sorolni.)
• M^QSiáíMJ^h^i^á^^intézkedései közé tartozik
az anyagi támogatás és a szociális gondozás, szemé-
lyes segítés mellett a rehabilitációs segédeszközök^
keWajóeUátás, azakad^ymentesk
nyezet és közlekedési lehetőségek biztosítása, a sza-
badidő kultúrált és egyenrangú eltöltésének elősegí-
tése, az érdekképviseleti szervek egyes szolgáltatá-
sai és a társadalom szemléletének formálása is.
Mindez a társadalom igen széles körének aktivitását
feltételezi.
18
A rehabilitáció részterületei közül jma Magyarorszá-
gon a gyógypedagógiai tevékenység és az orvosi rehaSi-
litáció fekvőbeteg-ellátáshoz kötött része működik jól
szervezetten és a rászorulók részére általában hozzáfér-
hető módon. Az orvosi rehabilitációs tevékenységek je-
lentős részét - amint ezt az Egészségügyi Világszervezet
kimutatta és szorgalmazza - a lakóközösségben, az
egészségügyi alapellátás által támogatottan lehetne vé-
gezni. Az orvosi rehabilitációs rendszer működését kriti-
kusan mutatja be az 1.6. fejezet.
Felnőttek pedagógiai rehabilitációja, a foglalkozási
rehabilitációs tevékenységek jelentős része, a szociális
rehabilitáció korszerű gyakorlata csak esetlegesen ér-
hető el, nem működik rendszerszerüen. Hasonló a hely-
zet a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének további
feltételrendszerével kapcsolatban is. Az 1998. évi
XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról megalapozott reményt
nyújt arra, hogy az átfogó rehabilitáció eddig elhanya-
golt területei is jelentősen fejlődnek majd és a rehabilitá-
ció a korábban idézett definíciójában meghatározott mó-
don, együttes, összehangolt, személyre szabott folya-
matként áll majd a rászorulók rendelkezésére.
Ez azért nagyon fontos, mert ^orv^j[valamintajge;
_dagógiai) rehabilitáció a fogyatékosság és a rokkantság
összetett problémáját csak az egyik oldalról, az egyéni
képességek oldaláról tudja csökkenteni. A fogyatékos-
ság és a rokkantság alapvetően azért jön létre, mert az
egyén képességei nem érik el a társadalom által elvárt, a
társadalom adott feltételrendszere által „megkövetelt"
szintet. Az orvosi (és a pedagógiai) rehabilitáció szeren-
csés esetben helyreállíthatja az egyéni képességeket,
máskor azonban csak javítani tudja azokat kezeléssel,
gyakorlással, neveléssel, tréninggel. A társadalom elvá-
rási- és feltétel rendszerét a foglalkozási- és a szociális
rehabilitáció különböző elemei tudják módosítani. A két
irányból történő együttes, összehangolt megközelítés
eredményei mindig jobbak az izolált tevékenységek
eredményeinél.
Úgy véljük, hogy helyi szinten az egészségügyi ellátó-
rendszernek is lehetősége van a kívánt fejlődés elősegí-
tésére. A helyi politikai vezetők megnyerése, a jó mun-
kakapcsolat kialakítása a helyi munkaügyi, oktatási és
szociális szolgáltatások vezetőivel, az összefogás a fo-
gyatékos emberek helyi szervezeteinek képviselőivel a
WHO lakóközösségre alapozott rehabilitációs szolgál-
tatásokat fejlesztő stratégiájának is részét képezi.
További optimizmusra ad lehetőséget a civil szervező-
dések gyors fejlődése. Ezek közül is ki kell emelni a fo-
gyatékos emberek saját, érdekvédelmi szervezeteit. Te-
vékenységük, politikai nyomásgyakorlási lehetőségeik
I. ÁLTALÁNOS REHABILITÁCIÓS ISMERETEK i.:
sokkal gyorsabb fejlődést tesznek lehetővé, mint a bü- ál
rokrácia tehetetlenséggel terhelt működése. vi
Az önálló, önrendelkező élet mozgalmak ebben világ- lií
szerte jelentős eredményeket értek el, hatásuk Magyar- ze
országon is jól érzékelhető. A mozgalmat a súlyosan la
mozgásfogyatékos emberek indították el. „Filozófia" is ju
áll mögötte, mely szemben áll az orvosi modellel. Az or-
vosi modell diagnózisok alapján a fogyatékos emberek
különbözőségét emeli ki, azaz sfigmafizál. Az új eíkép- E
zelés a társadalom tagjainak jogi egyenlőségére és a
szolidaritásra alapoz. (Véleményünk szerint a gazdaság
jelenlegi fejlettségi szintje nélkül ez a „filozófia" nem re
jöhetett volna létre.) A mozgalom céljai az egyenlő esé- ki
lyek elérése, az önbecsülés, önmegvalósítás fejlesztése. v<
Legfontosabb módszerei az önszerveződő egyesületek re
létrehozása, a társ-támogatás, az önálló, önrendelkező ö,
élet központjainak, majd ezek hálózatának kialakítása, a lá
törvénykezés befolyásolása és a gyakorlat ellenőrzése. te
Többször hangsúlyoztuk a fogyatékos emberek egyéni ál
felelősségének, autonóm döntéshozatalánakfontosságát li
a rehabilitációban. Kialakulását támogatnunk kellene, n
ellenállás helyett a fenti mozgalmak támogatásával is. s1
2
A páciens elvárása, e.
az orvos felelőssége jj
e.
Már a fentiekben is páciens elvárásairól beszéltünk,
most azonban más szempontból fogjuk az elvárásokat n
vizsgálni. ív
A károsodások, a fogyatékosságok és a rokkantság ér- C
telmezésével kapcsolatban bemutattuk, hogy betegeink 5
betegségük következményeinek különböző vonatkozá- n
sait élik meg elsődleges problémájukként. Panaszaikat is
ennek megfelelően adják elő kezelőorvosuknak. Ha az
orvos (korábbi példánk szerint a beszűkült légzési funk- j
ciót) meg tudja gyógyítani, akkor minden probléma
megszűnik. Krónikus betegségek esetében azonban a
gyógyítás gyakran nem sikerül, a probléma továbbra is e
fennmarad. Ha ilyenkor a beteg annak megélt vonatko- ^
zásaival kapcsolatban semmiféle segítséget, tanácsot
sem kap, akkor valószínűleg elégedetlenül fog távozni.
Hogyan segítheti elő az o n j o s ^ _ ^ e g ^ j g r o b l ^ á i ; _ n
nak, elvárásainak minél teljesebbJehárás^AIapyetően_ a
úgy, ha nemcsak biológiai „dimenzióban" vizsgál, ha-
nem foglalkozik a páciense tevékenykedő képességeivel
és a társadalom életében való részvételével is. Mind-
ezekről a vizsgálati lehetőségekről a későbbiekben rész-
letesen szó lesz, úgy, ahogyan azt a rehabilitáció terüle- „
tén, esetenként betegség-specifikusán is, végezzük. Az f(
1.2. AZ ORVOSI REHABILITÁCIÓ SAJÁTOSSÁGAI
általános orvosi gyakorlat sem nélkülözhet tájékozódó
vizsgálatokat, ha az orvos felelősséget érez a beteg ho-
lisztikus, a beteg embert személyiségként elfogadó ke-
zeléséért. AkyjwtöenJ^jtem^
latokat - felmérjük az egészségi állapotot és nem hagy-
juk figyelmen kívül az életminőséget.
E g é s z s é g i állapot f e l m é r é s e
Az általános egészségi állapot felmérésének módsze-
rei bármilyen populáció, így az egészséges emberek és
különböző betegségben szenvedők vizsgálatát is lehető-
vé teszik. Tehát nem betegséghez kapcsolódó módsze-
rek. A leggyakrabban az alábbi területek szubjektív, azaz
önértékelésen alapuló vizsgálatát teszik lehetővé: álta-
lános egészség érzés, fizikai egészség (vagy fittség) és
tevékenykedő képesség, lelki egészség, fájdalom, szoci-
ális képességek (pl. a kommunikáció, az interperszoná-
lis kapcsolatok megfelelősége) és végül különböző sze-
repekben való részvétel képessége (pl. iskola, munka
stb.)
_Az egészségi állapot vizsgálatok tehát az egyéni ké-
pességekre, az ezekkel való elégedettségre térnek ki. Az
egészségügyi ellátás ezekre az érzetekre és képességek-
re is hat, ezért a vizsgálatok nemcsak a betegek problé-
máinak a feltárására alkalmasak, hanem az ellátás
eredményére és minőségére is rá tudnának világítani.
A nemzetközi gyakorlatban leggyakrabban használt
mődszejek a Sickness Impact Profile (SIP), a
Nottingham Health Profile (NHP) és a Medical
Outcome Studies 36 kérdéses rövid változata (.MOS
SF-36). Az utóbbi két módszer hazai adaptációja folya-
matban van.
Életminőség-vizsgálatok*
Vannak kutatók, akik a fenti vizsgálómódszereket
egészségre vonatkoztatott életminőség vizsgálatára is
használják. Véleményünk szerint helyesebb a két foga-
lom között határozott különbséget tenni, és a fentieket
„csak" egészségi állapot felmérő eljárásokként alkal-
mazni. Az életminőség és_az egészségi állapot között az
az alap_yető különbség, hogy azelőbbi az
*Lásd „Az állapotfelmérés és tervkészítés a rehabilitáció
folyamatában" című alfejezetet is
19
pótból fakadó szubjektív érzéseken kívül egy sor külső
tényezővel kapcsolatos elégedettséget is vizsgák Ilyen
tényezők pl. a munkakörülmények, a fizikai környezet, a
biztonság vagy az anyagi helyzet.
Vannak akik vitatják, hogy az egészségügyben az
ilyen külső környezeti tényezőkkel kapcsolatos elége-
dettség vizsgálatának értelme volna. Ezzel szemben tud-
juk, hogy egyrészt mindezek a példaként felsorolt ténye-
zők (munkakörülmények, környezet stb.) jelentős hatás-
sal lehetnek az egészségi állapotra. Másrészt, amint arra
korábban már utaltunk, a többszörösen hátrányos hely-
zet az egyén problémáit akár hatványozott formában is
megnövelheti. Érdemes tehát ezeket az összefüggéseket
is vizsgálnunk és ahol lehet, legalább tanácsadással se-
gítséget nyújtanunk.
Az életminőség vizsgálatának különböző módszerei
ismertek, amelyek felsorolása itt nem célunk. Elsősor-
ban a rövidebb, klinikai használatra alkalmas kérdőíve-
ket ajánljuk, az olyan „profilokat", amelyek alkalmasak
a fentebb ismertetett egészségi állapot és azzal kapcsola-
tos külső tényezők megélésének, szubjektív megítélésé-
nek felmérésére és elemzésére. Ilyen módszer többek
között az Egészségügyi Világszervezet é^tmmőség
(quality of life) kérdőívének rövid, 26 kérdéses változata
(WHOQOLBREF), amelynek hazai adaptációja
ugyancsak folyamatban van.
Az életminőség-vizsgálatok nemcsak egy-egy beteg-
gel kapcsolatos ismereteinket bővíthetik. Egyes diag-
nosztikus csoportokba tartozó, vagy egy-egy kezelési
módszerrel ellátott betegek csoportjának új problémái-
val szembesülhetünk, különböző kezelési módszerekkel
való elégedettségéről és annak okairól is ismereteket
vagy bizonyítékokat szerezhetünk. Nem utolsó sorban
az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos véleke-
dést is jobban megismerhetjük.
Mindazonáltal, az egészségi állapot és az életminőség
vizsgálatok a mindennapos orvosi gyakorlatban elsősor-
ban a betegek személyes betegségmegélésének, a beteg-
ség következményeinek, problémáinak jobb megértését
.célozzák, Azt jelzik, hogy az orvos az alapvető és akut
diagnosztikus, illetve gyógyítási felelősségén túljérdek^
lodik betege, mint személy sorsa, egészségével kapcsola-
tos gondjai iránt. Vagyis a „meddig tart az orvos felelős-,
sége" kérdését érintik.
Nem vitatva, hogy az orvos alapvető felelőssége a pa-
naszok enyhítése és a gyógyítás, úgy véljük, hogy az ál-
talános orvosi gyakorlat és a rehabilitációs gyakorlat kö-
zött éppen itt húzódik meg a döntő különbség. A rehabi
liiációs on'os személyes kompetenciáján túl is foglalko-
zik betegével, együttműködik a multidiszciplináris or-
vosi rehabilitációs teammel, annak érdekében, hogy az
20 I. ÁLTALÁNOS REHABILITÁCIÓS ISMERETEK i.:

egész embert, mint személyt és mint társadalmi lényt

tudja kezelni. Azt is mondhatnánk, hogy tevékenysége 1-1. táblázat.
nem a betegségre, hanem a betegre (és környezetére) Az orvosi rehabilitációs team szokásos tagjai
irányul. különböző szakterületeken
(speciális profilokban több is lehet)

Gyer- Kardio- Mozgás- Pszichi-

Az orvosi rehabilitációs team mek

+
lógiai

+
szervi

+
átriai

+
ápoló
tagjai - személyi feltételek beszédterapeuta + +
(logopédus)
Annak ellenére, hogy a teammunka részleteire a ké-
sőbbiekben másutt még visszatérünk, érdemes a gondo- dietetikus + +
latsort folytatva az orvosi rehabilitációs teamről, mint a egészségnevelő +
rehabilitáció egyik legfontosabb feltételéről szólni. Mi-
ért is alapfeltétele a rehabilitációnak? foglalkoztató + + +
terapeuta
Mint láttuk, a fogyatékosság és a rokkantság létrejötte
is és azok kompenzálása, hatásainak csökkentése, eset- gyógypedagógus + + •
leg megszüntetése is egy sor személyes és külső ténye-
gyógytornász + + +
zőtől függ. Ezeknek csak kis részében rendelkezik az or-
vos megfelelő kompetenciával. Olyan esetekben sem konduktor + +
kellően kompetens az orvos, ha például az Országos Or-
mentálhigiénikus +
vosi Rehabilitációs Intézetben van, ahol 14-15 féle
szakképesítéssel rendelkező orvos dolgozik együtt. Ha- művészeti terapeuta +
sonló azonban a helyzet a teamben dolgozó többi szak-
ortopéd műszerész +
emberrel is, az ő kompetenciájuk is korlátozott az igen
sokszínű feladatkörben. Ez teszi szükségessé az együtt- orvos + + + +
működést. Minél többféle fogyatékossággal rendelkező
pedagógus + +
személyt kell rehabilitálni, minél bonyolultabb a rehabi-
(testnevelő)
litációs probléma, annál több teamtag együttműködése
^szükséges. A teamek szokásos összetételét szemlélteti pszichológus + + + +
néhány orvosi rehabilitációs szakterületen az l-l. táblá- + + + +
szociális munkás
zat. A táblázatban felsorolt teamek speciális szükséglet
esetén továbbiakkal is kiegészülhetnek, illetve egyes szocio-terapeuta +
teamtagok munkáját mások is átvehetik.
Másrészről azt is láttuk, hogy a rehabilitáció célkitű-
zése a fogyatékos, illetve rokkant emberek visszavezeté-
se eredeti társadalmi környezetükbe. Ez a célkitűzés és a
komplex teamek gazdaságos működését lehetővé tevő centrált teamekkel lehet hatékonyan végezni. Tehát ezt
koncentráció ellentmondásban van egymással. Komp- kell tenni. Ilyenkor elő kell segíteni a hozzátartozók
lex teameket ott érdemes működtetni, ahol azokat jól ki megismerését, lehetőség szerinti bekapcsolásukat a re-
lehet használni. Vagyis, bizonyos szakteraletekben eset- habilitációs tevékenységbe és megadni annak otthoni
leg nem is megyei, hanem regionális vagy csak országos folytatásához a szükséges tanácsokat. Másrészt, a reha-
szinten. Minél messzebb működik azonban a team vala- bilitáció előrehaladásával párhuzamosan fokozódó gya-
kinek a természetes környezetétől, annál kevésbé való- korisággal adaptációs szabadsággal lehet biztosítani az
szműjwgy azt meg tudja ismerni, mindent meg tud tenni élő kapcsolatok fenntartását a fogyatékos ember és csa-
a teljes integráció érdekében. Ezért kompromisszumot ládja, környezete között és azt is, hogy fény derüljön az
kell keresni. otthoni életben várható problémákra. Ezek ismeretében
Nézzük, melyek ennek a kompromisszumnak a lehető- jobban segíthet a rehabilitációs team nagyobb távolság-
ségei. Egyrészt a súlyos, többszörösen fogyatékos em- ból is. Tovább javítható a kapcsolat, ha a szociális mun-
berek rehabilitációját valóban csak kevés helyre kon- kás környezettanulmányt tud készíteni. Nagyobb távol-
1.2. AZ ORVOSI REHABILITÁCIÓ SAJÁTOSSÁGAI 21

ságból ilyen célból felveheti a kapcsolatot a helyi szociá-
lis szolgálattal, esetleg a munkáltatóval vagy iskolával
is. Magyarországon még nem találtunk rá példát, de kül-
földön az is előfordul, hogy a fogyatékos ember rehabili-
tációját hazabocsátása után még mozgó teamek támo-
gatják otthonukban. Ilyenkor a team összetétele a szük-
ségleteknek megfelelően rugalmasan alakítható. (Ez az
ellátási forma rugalmas finanszírozási feltételeket is fel-
tételezne.)
A fentiek ismeretében az is nyilvánvaló, hogy egysze-
rűbb esetekben a rehabilitációt a lakóhelyhez minél kö-
zelebb kell vinni. Ezért támogatta az Országos Orvosi
Rehabilitációs Intézet és annak Szervezési- és Módszer-
tani Osztálya megalakulása óta a megyei kórházakban
rehabilitációs osztályok létrehozását. Továbblépve, csak
azt a tevékenységet szabadna fekvőbeteg-ellátás formá-
jában végezni, amit máshogy, pl. nappali kórházi- vagy
járóbetegként nem lehet.
Végül sok feladatot, főként olyanokat, amelyekben
csak kevés teamtag részvétele szükséges, az alapellátás,
illetve a háziápolási szolgálatok részvételével is meg le-
het valósítani. Nagyon sok rehabilitációs tevékenységre
megtaníthatok a családtagok. A WHO által kidolgozott
m
°dellje el-
sősorban az^ő részételükre, tevékenységükre alapozott.
A team feladata ilyenkor a rehabilitáció előrehaladásá-
nak a felügyelete (funkcionális diagnosztika alkalmazá-
sával) és ennek megfelelően a folyamatos tanácsadás.
Ennek egyik példaértékű hazai modellje a Katona féle
korai neurohabilitációs rendszer.

Irodalom

Arday A., Bíró F. és mtsai: Rehabilitáció a lakóközösségben, az első hazai programok tapasztalatai. Med. Univ. XVIII/2, 57-60, 1995.
Czimbalmos Á., Nagy Zs. és mtsai: Páciens megelégedettségi vizsgálat SF-36 kérdőívvel, a magyarországi normálértékek meghatározása. Nép-
egészségügy 80, 4-19, 1999.
Disability prevention and rehabilitation. WHO, Geneva, 1981.
Helander E., Mendis P. et al: Training in the community for people with disabilities. WHO, Geneva, 1989.
Hopkins A.: Measuring the quality of medical care. Royal College of Physicians. London, 1990.
International Classification of Impairments, Disabilities and Handicap. WHO, Geneva, 1980.
Katona F.: Fejlődésneurológia és neurohabilitáció, Medicina, Budapest, 1992.
Katona F., Siegler J.: Orvosi Rehabilitáció. Medicina, Budapest, 1999.
Kullmann L., Harangozó J.: Az Egészségügyi Világszervezet életminőség vizsgáló módszerének hazai adaptációja. Orvosi Hetilap 140,1947-1952,
1999.
Polner K.: A krónikus veseelégtelenség rehabilitációs kérdései. Szakdolgozat. HIETE, Budapest, 1998.
 • ; ^ v ő r á t t ó á s általános szabályai
Tóth-Lajos
• Egyszerű, közérthető, magyaros, szabatos mondato-
kat használjunk, kerüljük a „szakzsargon" kialakulá-
sát (pl. láb emel, letesz). "
• Az utasításokat, „vezényszavakat" lehetőleg többes-
szám 1. személyben ragozva használjuk: tegyük,
vigyük stb., ezzel is hangsúlyozva, hogy az óra a
betegek és a gyógytornász közös munkája. E l f o g a d j
ható még önözve (magázva): tegyék, vigyék, stb.;
főnévi igenéwel: letenni, kivinni stb.
• A gyakorlat kiinduló helyzetének, folyamatának,
majd véghelyzetének pontos megfogalmazása, a
gyakorlat céljának megfelelő tempóban való ve-
zénylés, „diktálás" közben! (Tehát: a gyakorlutot
nem meséljük el előre, hanem a pontos kiinduló
helyzet meghatározása litanfolyamatosan vezényel-
ve irányítjuk a mozgásfolyamatot a véghelyzetbe,
lÜetvea kiinduló helyzetbe való visszatérésig.)
• A gyakorlatot, vagy egy-egy részelemét bemutatjuk,
- főleg összetettebb gyakorlatoknál -, de ne tornáz-
zuk végig az órát, mutatva a gyakorlatokat, mert:
figyelni kell a betegek mozgását, javítani, igazítani,
észrevenni, ha valami baj van (pl. hirtelen fájdalom,
szédülés, rosszullét).
• Ajaaílás^korrigálás észrevételeit, megjegyzéseit -
az óra folyamatát lehetőleg nem szakítva félbe
- bekszőjük_a_gyakorlatak—vezénylésébe, kerülve a
személyre szóló, esetleg a beteg érzékenységét sértő
rászólást, a figyelem ráirányítását.
c A korrekciójorténhet: szóban (még több informá-
ció adásával), bemutatással (az óravezető vagy egy
AESCULART
1054 Budapest, Báthory u 5. T./F.: 131-9955
Tíborné
csoporttárs által), az óravezető manuális segítségé-
vel. Szükség esetén a segítségadás is a csoport
számára észrévetlenul tör térijén, lehetőleg ekkor se
szakítsuk meg az óra menetét.
• Igyekezzünk szuggesztíven, árnyalt hangon, nem
egyhangúan .„diktálni' a gyakorlatokat, hanglejté-
sünkkel js érzékeltetve az erőkifejtés csúcspontja*, a
lazítást stb. . - : -
• e ; Saját" tempóban csakadégzest és á'lazításfvégez-
tessük, a többTgyakorlatot az elvégzendő mozgás
céljának megfelelő tempóban és ritmusban. (Egyes
betegségeknél pl. infarktus után, minden esetben
saját tempó a helyes!) Az új vagy kevésbé „ügyes"
csoporttag felzárkózását türelmes javítással (szóban
vagy segítéssel), de az érzékenységét nem sértve
végezzük!
• A légzőgyakorlatokai' mindig kilégzéssel kezdjük,
.iíyuot; szájon át engedve ki ITÍevegőt, a belégzés
pedig orron át történik.
• Számolásra nem végeztetünk gyakorlatot.
• Igyekezzünk minél többfajta /lazítást /alkalmazni (a
klinikai terület sajátosságainak megfelelően). Pl.
CTnyesztés, kirázás; lengetés, ejtegetés, antagonisták
munkája
• Meg kell tanulnia a hallgatónak a rendelkezésre álló
idővel gazdálkodni, azt pontosan kitölteni, a beme-
legítés, az óra fő részének és a levezetésnek az
arányait megtartani.
MOZGÁSTERÁPIA g 5
 \ ,

TARTÁS KORREKCIÓ ' '

2. A BIOMECHANIKAILAG HELYES TESTTARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ELMÉLETI

ÉS GYAKORLATI ALAPJAI
Az élővilágban az ember rendelkezik a leggazdaságosabb antigravitációs mechanizmussal. A testtartás - az egyes
testrészek egymáshoz való viszonya - dinamikus egyensúlyi állapot, melyet a testtartásért felelős izmok állandó, szemmel
alig látható, sokirányú tevékenysége tart fenn. Biomechanikailag helyes testtartásról (l.ábra) akkor beszélünk, ha az
ízületi tokok és szalagok feszülése a fiziológiásnak megfelelő, a tartásért felelős izmok harmonikus e g y ü t t m ű k ö d é s e miatt
az izomzat erőkifejtése minimális, mindezek következtében az ízületi felszínek terhelése egyenletes.

Oldalnézetből e\z egyes szegmentumokon áthaladó súlyvonal egybe esik a testet elülső és hátulsó félre osztó frontális
síkkal. Az egyes testrészek egymás fölötti elhelyezkedése - tehát a testtartás - akkor ideális, ha ez a vonal a következő
pontokon halad át: a fejtetőtől indulva a fülön át, a másodiktól az ötödik nyakcsigolya testén, majd a vállon áthaladva
végighalad a másodiktól a ötödik ágyéki csigolya testén is. Ezután áthalad a második
keresztcsonti csigolya előtt elhelyezkedő súlyponton, a combfej k ö z é p p o n t j a mögött, a
térdízület középpontja előtt, de a térdkalács mögött, végül a ktilboka előtt az alsó
ugróízületen áthaladva éri el a talajt.

A helyes testtartás kulcsa a medence megfelelő' állása (2.ábra). A test súlya a medence
boltozatos szerkezetén át. a csípőizületeken keresztül egyenletesen eloszolva tevődik át az
alsó végtagokra. A medencebemenet síkjának megfelelő dőlésszöge 60 fok a horizontális
síkhoz képest. A medence élettani dőlésszöge tehát 60 fok, amelyet a szeméremcsontok
találkozását (szimfízis) az első keresztcsonti csigolya alapjával összekötő egyenes ad a
vízszintes síkhoz képest.

Ez a szög egyrészt meghatározza a csípőízülei helyzetét, másrészt a fölötte elhelyezkedő

gerinc nyílirányú élettani görbületeinek mértékét, melyek a nyaki homorulat ílordózis). a
háti domborulat (kifózis). az ágyéki homorulat ílordózis;. és a keresztcsonti domborulat
(kifózis).

A 2.ábrán látható még a keresztcsont dőlésszöge. Ez a keresztcsont alapjára húzott

egyenesnek a vízszintes síkkal bezárt szöge, melynek élettani mértéke 30 fok.

103B A 2.ábrán látható harmadik fokérték az ötödik ágyéki csigolya tengelye és a keresztcsont 2. ábra
] .ábra A medence élettani dőlésszöge
tengelye által bezárt szög. melynek élettani mértéke 140 fok.
A biomechanikailag
helyes testtartás [3]
 TARTÁS KORREKCIÓ ' '

A gerinc élettani görbületei a rugalmas erőátvitel érdekében j ö n n e k létre a mozgásfejlődés során. Ha a görbületek fokozódnak, a gerinc
izmainak és egyéb lágyrészeinek nagyobb teherkar ellenében kell dolgozniuk, vagyis a test tartása során nagyobb erőt kell kifejteniük. Ha a
görbületek elsimulnak, a gerinc rugalmatlanná válik, a gerincet mozgató izmok lefutása megváltozik és ezáltal inaktívvá (gyengévé) válnak.
Mindezek az említett képletek túlterheléséhez vezethetnek, mely később a gerinc különböző kopásos és meszesedéses betegségeit o k o z h a t j a .

A testtartásért felelős izomcsoportok_között harmonikus egyensúlynak kell fennállnia. Ezeknek az egyébként egymással ellentétesen m ű k ö d ő
izmoknak kellő együttműködése szükséges ahhoz, hogy az ízületek stabilitása a középhelyzetben, valamint mozgása az élettani m o z g á s p á l y a
teljes ívén létrejöhessen. Amennyiben ez az izomegyensúly felbomlik, az ízületek terhelése egyenetlenné válik, és ez a későbbiekben a gerincen
kívül az alsó végtagok ízületeiben is porckopáshoz és meszesedéshez vezet. Az izomegyensúly felbomlását okozhatja a mozgásszegény é l e t m ó d ,
az egyoldalú statikus vagy dinamikus terhelés, a fáradtság és a fájdalom. Az izomegyensúly felbomlásának jele ajxtnusos izmok túlzott
feszessége, később fájdalmassága, és a fázis os_ izmok gyengülése. A vázizomzatnak e két csoportba sorolása elsősorban j a n d a , L e w i t és
Sachse nevéhez fűződik [6.11,1] (1.táblázat). Mindkét működési csoportnál gondolni kell arra, hogy a zsugorodásra hajlamos i z m o k is
gyengülhetnek, a gyengülésre hajlamos izmok pedig zsugorodhatnak is, ha az ízületek helyzete tartósan eltér az ideális élettani középhelyzettől.
Ezért szükséges az izomerősítést mindig nyújtott, korrigált helyzetben végeztetni.

', A testtartás értékelésekor a fentiek értelmében tehát egyrészt a testrészek egymáshoz viszonyított
\ he lvzetét, másrészt az ezt fenntartó izomműködést kell m e g f i g y e l n ü n k álló helyzetben.
• i
i i
I u i A következőkben a lábtól kezdve röviden végigtekintjük a testtartásban résztvevő ízületek és
' V. í rincgörbületek élettani helyzetét, és az ennek fenntartásához szükséges i z o m m ű k ö d é s e k e t is.
i I g e
Mí íghatározzuk a fiziológiástól eltérő állapotokat.
\ í\ /
i
A függőleges testtartás alapja a láb, mely viszonylag kis felülettel nagy tömeget támaszt alá. A lábak -
a belső talpszélek - távolsága meghatározó. 5 - 1 0 cm távolság adja strukturálisan a legnagyobb stabilitást
(3.ábra). Ez a távolság és a párhuzamos lábtartás stimulálja a talpizmok stabilizáló f u n k c i ó j á t , ezért
ajánlott a helyes testtartás kialakításakor a belső talpszélek között a legalább két-három ujjnyi távolság.

A láb neutrális helyzetét biztosító izomegyensúlyt a lábszár elülső és hátulsó, valamint belső és k ü l s ő ,
felszínén futó izmok együttműködése tartja fenn. Az izomegyensúiy szempontjából m e g h a t á r o z ó a láb
boltozatos szerkezete is. amelvet statikusan szalagok rögzítenek és a talpon futó izmok d i n a m i k u s a n
105 támogatnak. Amennyiben a boltozatok felépítése eltér az élettanitól, úgy az izmok hossza is változik,
3.ábra elvesztik az optimális összehúzódásra és ellazulásra való képességüket, gyengülnek vagy z s u g o r o d n a k .
A lábak stabil alaphelyzete [8]

-7
/
 Mély hátizmok Hasizmok

Egyenes hasizom
Külső, ferde hasizom
Csípőízületet hajlító izmok
Csípőízületet feszítő izmok ,
- Nagy horpasz.zom 1 C s í 6 h o r p a s z i z o m
' Csipoizom I '

Nagy farizom —

A comb hajlító izmai

s Combpólyafeszítö izom

Egyenes combizom

106
4. ábra
A medencét nyílirányban stabilizáló izmok [3]
 TARTÁS KORREKCIÓ

2._A térd középhelyzetét fenntartó izomegyensúlyt elölről a n é g y f e j ű

combizom (egyenes combizom, belső vaskosizom, középső vaskosizom,
külső vaskosizom), hátulról a térdet hajlító izmok (kétfejű c o m b i z o m ,
féliginas izom, félighártyás izom, kétfejű lábikra izom és térdárki izom)
együttműködése biztosítja.

A medence dőlésszöge meghatározóan hat a térdízületre.

- Ha a medence dőlésszöge fokozódik (a medence előre billen), a térd
hátrafeszül, a térdhajlítók megnyúlnak, a térdfeszítők közül a
csípőízületet is áthidaló egyenes combizom zsugorodik.
- Ha csökken a dőlésszög (a medence hátra billen), a térdízület kissé
hajlított helyzetbe kerül, a térdhajlítók rövidülnek, és a térdfeszítők
megnyúlnak és gyengülnek.

3. A esípó'ízület középhelyzetét és az ezt fenntartó izmok egyensúlyát is a

medencc megfelelő dőlésszöge határozza meg.
- A dőlésszög fokozódása (előre billenés) a csípőízületben hajlítást hoz
létre, ez a csípő hajlító izmainak (csípőhorpaszizom, egyenes c o m b i z o m ,
combpólyafeszítő izom, szabóizom) rövidülését (zsugorodását), és a
csípőfeszítő izmok (nagy farizom. kétfejű c o m b i z o m , féliginas izom.
félighártyás izom) gyengüléséi, megnyúlását iuézi elő.
- Ha csökken a dőlésszög, a medence hátra billent helyzetbe kerül. A
csípőt feszítő és a térdet hajlító izmok helyzetüknél fogva
megrövidülnek, az egy ízületet áthidaló csípőhajiítók gyengülnek.

4. A medence megfelelő dőlésszögét és stabilitását nyílirányban a törzs

hajlító és feszítő izmainak, valamint a csípő hajlító és feszítő izmainak
egvüttműködése biztosítja (4.ábra). Ennek során a hasizmok (egyenes
hasizom, külső ferde hasizom) és a csípő feszítő izmai hátra, míg a
négyszögű ágyékizom, a m é h hátizmok és a csípő hajlítok előre billentik a
medencét. Harmonikus együttműködésük esetén a kívánt közép helyzetben
stabilan tartják azáltal, hogy a medencét hátulról a törzsfeszítők felfelé, a
csípőfeszítők lefelé húzzák, elölről a hasizmok felfelé, a csípőhajiítók lefelé
húzzák.

9
 Oldalsó torzsizmok
Négyszögű ágvékízom
Belső ferde hasizom
Külső ferde hasizom

Csípőíziiletet távolító izmok

Középső farizom
Combpóivafeszítő izom

A combpólya megerősodön kóiece

Csípőíziiletet közelítő izmok

Alsó ugróízüleiei kifelé
forgató - borintó izmok
Hosszú és rövid
szárkapcsi izom
Alsó ugróízületet beleié
f o r g a t ó - hanyító izmok
Hátulsó sipcsonti izom
Lábujjak hosszú hajlító izmai
Az öregujj hosszú hajlító izma

;>.aura
A medencéi oldalirányban stabilizáló izmok [3]

10
A medence o l d a l i r á n y ú stabilitását és k ö z é p h e l y z e t b e n t ö r t é n ő
megtartását a k ö v e t k e z ő i z m o k biztosítják (5.ábra): az azonos oldalt
oldalsó törzsizmok ( n é g y s z ö g ű á g y é k i z o m , külső és belső f e r d e h a s i z o m ) ,
az azonos oldali csípőízületet közelítő izmok (rövid c o m b k ö z e l í t ő i z o m ,
nagy combközelítő i z o m , h o s s z ú combközelítő i z o m , f é s ű s i z o m ,
karcsúizom), valamint az ellenoldali csípőízületet távolító i z m o k ( k ö z é p s ő
farizom. combpólyafeszítő i z o m ) biztosítják úgy, h o g y a j o b b o l d a l i
távolító izmok e g y ü t t m ű k ö d n e k a baloldali közelítő i z m o k k a l és a bal-
oldali oldalsó törzsizmokkal, és ezek együttesen ellentartanak a baloldali
távolító és a jobboldali közelítő izomcsoportnak, valamint a jobboldali
törzsizmoknak.

A has és az ágyéki gerinc m e g f e l e l ő helyzetét, e g y m á s h o z való

viszonyát, az ezt f e n n t a r t ó izomegyensúlyt is a m e d e n c e m e g f e l e l ő
dőlésszöge határozza m e g .

— Az ágyéki h o m o r u l a t f o k o z ó d á s a k o r ezen gerincszakasz mély

hátizmai zsugorodnál;, a h a s i z m o k megnyúlnak, g y e n g ü l n e k .

— Az ágyéki h o m o r u l a t c s ö k k e n é s e k o r , elsimulásakor a h a s i z m o k felső

szakasza zsugorodik, a mély hátizmok inaktívvá válnak, az ágyéki
gerinc elveszti r u g a l m a s s á g á t .

A háti gerinc d o m b o r ú g ö r b ü l e t é t és ezzei a mellkas optimális „élettani

helyzetét az ágyéki gerinc homoruiatának m é n é k e , ezen keresztül a
medence dőlésszöge határozza m e g . A lapockák és a vállak közápheiyzetét
a háti görbület ívének n o r m á l i s mértéke, valamint a felületes n a u z m o k
(csuklyásizom. r o m b u s z i z m o k , széies hátizom) feszítő ereje, valamint a
mellkas izmainak (nagy m e l l i z o m . kis meiiizom. elülső f ű r é s z i z o m '
rugalmas nyúithatósága biztosítja.

— Ha fokozott a háti görbület, a vállak előre esnek, a m e l l k a s izmai

zsugorodnak, a l a p o c k á t közelítő és lehúzó izmok g y e n g ü l n e k . Ha az
elülső fűrészizom is g y e n g ü l , a lapockák belső éle e l e m e l k e d i k a
mellkasról.
 A biomechanikailag helyes testtartás kialakításához
szükséges izomerő és izomnyújthatóság ellenőrzése

Ellenőrző gyakorlatok
1. Allás-guggolás viszonyának vizsgálata az erő és a rugalmasság szempontjából.
Pl
1 pont - Ha a törzs egyenes marad, a belső
/M / Zn talpszélek párhuzamosak. és a sarok
//) ^ a talajon marad mindvégig.
2 pont - Ha a törzs hajlottá válik, illetve a sa-
rok elemelkedik a talajról, és a belső
talpszélek nem párhuzamosak.

2. A váll-vállöv erő- és nyújthatósági vizsgálata.

1 pont - Ha képes a kart a megfelelő magas-
ságban. párhuzamosan a szükséges
ideig, a szükséges ismétlés mellett
megtartani.
2 pont - Ha nem.

3. A hál és a csípő feszítő izmainak erővizsgáiaia.

1 pont - Ha képes a törzset, a kan a fej mellen
párhuzamosan, a lábat a megfelelő
magasságban, a szükséges ideig, a
szükséges ismétlés mellen megtartani.
2 pont - Ha nem.

4. A has izmainak felülről indított erővizsgálata.

1 pont - Ha a gerinc egyes szakaszai fokoza-
tosan gömbölyödve hagyják el az
alátámasztási felületet, és a kereszt-
csontot leszorítva tudja tartani, mi-
közben a kezét a térde fölé nyújtja.
2 pont - Ha nem.

5. A has izmainak alulról indított erővizsgálata.

1 pont - Ha 45 fokban meg tudja tartani a két
lábat, leszorított ágyéki gerincsza-
kasz mellen.
2 pont - Ha csak 45 foknál nagyobb szögben
tudja megtartani, leszórt toc ágyéki
gerincszakasz melletL

6. A comb elülső izmainak

erovizsgduua €
1 pont - Ha képes a teljes időben megtartani a
helyzetet.
2 pont - Ha nem.

(folytatás a 110. oldalon)

1
 •Nj"V-»*vÖ t j j j jOíveyiCí k '• uh '
7. Az ágyéki gerinc előrehajlításának vizsgálata.
cid^ >' e t fc e( j W^II )
kV
1 pont - Ha a vizsgált személy keze eléri a láb-
ujjakat. miközben a medence hátrabil-
lentett helyzetben maradt.
2 pont — Ha csak a lábszárat éri el.

S. Az ágyéki gerinc hátrahajlításának vizsgálata.

\ póiii — Ka a medence felső széle (elülső, fel-
ső csípőtövis) elemelkedik, karja
nyújtott, szeméremcsontja, combja
teljesen leszorítva.
2 pont - Ha csak a mellkasa emelkedik el.
a kaiját nem tudja kinyújtani.
9. Az alsóháti és ágyéki gerinc csavarodásának vizsgálata.
1 pont - Ha a vizsgált személy összezárt térd-
del és bokával eléri a talajt mindkét ol-
dalon, a fejét pedig az ellenoldali fülre
tudja fordítani.
2 pont - Ha a vizsgált személy a térdével
és/vagy az ellenoldali fülével nem éri
el a talajt.

10. A comb és a lábszár hátulsó izmai nyújthatóságának vizsgálata.

1 pont - Ha a vizsgált személy képes nyújtott

80-110' térddel elérni a függőleges helyzetet.
2 pont - Ha a térde még a függőleges helyzet
elérése előtt behajlik.

11. A csípőt hajlító izmok nyújthatóságának vizsgálata.

1 pont - Ha a lelógatott láb combjának hátsó
felszíne az alátámasztási felületről
nem emelkedik el, és a lábszár függő-
leges marad.
2 pont - Ha a comb elemelkedik az alátámasz-
tási felületről és/vagy a lábszár nem
éri el a függőleges helyzetet

12. A csípoíztUet nyújtási képességének vizsgálata.

1 pont - Amennyiben 3 lábszár, a térdhajlat és
a comb hátsó felszíne az alátámasztási
felületre végig felfekszik, és a csípő-
ízület nyújtott.
2 pont - Amennyiben a lábszár, a térdhajlat és
a comb hátsó felszíne csak részben
fekszik fel az alátámasztási felületre,
és a csípőízületben hajlítás jön létre.
 A biomechanikailag helyes testtartás

A fanzmok, a hasizmok, az ágyéki izmok és a combizmok kellő erővel és nyújthatósággal működ-

nek, így a medencét a hel ves középállásban tudják tartani - ez a gennc helyes tarlósának az alapja
Az élővilágban az ember rendelkezik a leggazdaságosabb antigTavitációs mechanizmussal.
A testtartás - az egyes testrészek egymáshoz való viszonya - dinamikus egyensúlyi állapot, me-
lyet, a testtartásért felelős izmok állandó, szemmel alig látható, sokirányú tevékenysége tart fenn.
Biomechanikailag helves testtartásról akkor beszélünk, ha az ízületi tokok és szalagok feszü-
lése a fiziológiásnak megfelelő, a tartásért felelős izmok harmonikus együttműködése miatt az
izomzat erőkifejtése minimális, mindezek következtében az ízületi felszínek terhelése egyenletes.
Oidainézetbői az egyes szegmentumokon áthaladó súlyvonal egybe esik a testet elülső és há-
tulsó félre osztó frontális síkkal. Az egyes testrészek egymás fölötti elhelyezkedése - tehát a test-
tartás - akkor ideális, ha ez a vonal a következő pontokon halad át: a fejtetőtől indulva a fülön
át. a másodiktól az ötödik nyakcsigolya testén, majd a vállon áthaladva végighalad a másodiktól
az ötödik ágyéki csigolya testén is. Ezután áthalad a második keresztcsont! csigolya előtt elhe-
Ivezkedő súlyponton, a combfej középpontja mögött, a térdízület középpontja előtt - de a térd-
kalács mögött -. végül a külboka előtt az alsó ugróízületen áthaladva éri el a talajt.

Ab
 » c tjíj
A helyes testtartás megéreztetése álló helyzetben
(Beállító, megéreztető gyakorlatok)
1. gyakorlat
Álljunk alapállásba! A belső
talpszelek 2-3 ujjnyi távol-
ságra legyenek egymástól
(sem a sarkak, sem a lábujjak
ne éljenek össze!).
4. gyakorlat
Alapállásban állva, a fariz-
mok alsó rostjait még erőtel-
jesebben szorítsuk össze, ez-
által a comb izomzata is meg-
feszül. A combok belső-felső
felszínéi szorítsuk egymáshoz
úgy. hogy a térd és a vádli fe-
szítését az előzőekben tanult
módon fenntartjuk.
y KA. ÍA-X: utAi i i
2. gyakorlat
Alapállásban állva, a lábujj-
párnát - az öregujj mögöttit -
szorítsuk a talajhoz, megfe-
szítve ezzel a lábszár hátsó
izomzatát. A térdek maradja-
nak lazán.
5. gyakorlat
Alapállásban állva, a meden-
cét középállásban tartva a kar
lazán a test mellett. Mellka-
sunkat emeljük magasra úgy,
hogy a hasunkat behúzva has-
izmainkat hosszúra nyújtjuk.
L ii *n -ÜP/
3. gyakc rial
Alapállásban áll va... egyik ke-
zünket tegyük hasunkra,
másikat a keresiticsontunkra;
engedjük a meác.•ncét az elöl
lévő kézbe, ma d billentsük
hátra középállásba - a has be-
húzásával, s a fa. rizmok erő-
teljes öszszeszorí ásával.
6. gyakdirlat
Az előző gyakorilatokkal elén
helyzetet fenn tartvia, a válla-
kat lazán engedj ük le. a la-
pockák alsó csuc. át húzzuk le,
és közelítsük egviinashoz.
 A medencét nyílirányban stabilizáló izmok

A medence megfelelő dőlésszögéi és stabilitását nyüirányban a torzs hajlító és feszítő izmainak,

valamint a csípő hajlító és feszítő izmainak együttműködése biztosítja. Ennek során a hasizmok I
(egyenes hasizom, külső ferde hasizom) és a csípő feszítő izmai hátra, míg a négyszögű ágyék-
izom. a mély hátizmok és a csípőhailítók előre billentik a medencét. Harmonikus együttműkö-
désük esetén a kívánt közép helyzetben stabilan tartják azáltal, hogy a medencéi hátulról a törzs-
feszítők felfelé, a csípőfeszítők lefelé húzzák, elölről a hasizmok felfelé, a csípőhailítók lefelé
húzzák.
ovr^'j £cj-<j UJ-TD e X ^ ^ t , C K o h l A 'X'tt'VJT-) ' B p . J c o ^

A medencét oldalirányban stabilizáló izmok

Oldalsó íörzsizmok
Négyszögű ágyékizom
Belső ferde hasizom
Külső ferde hasizom

Csípőízületet távolító izmok

Középső farizom
Combpólyafeszítő izom

A combpólya megerősödött kötege

Csípőízületet közelítő izmok

Alsó ugróízületet kifelé Alsó ugróízületet befelé
forgató - borintó izmok forgató - hanyító izmok
Hátulsó sípcsonti izom
Hosszú és rövid Lábujjak hosszú hajlító izmai
szárkapcsi izom Az öregujj hosszú hajlító izma

A medence oldalirányú stabilitását és közénhelyzetben történő megtartását a következő izmok j

biztosítják: az azonos oidali oldalsó törzsizmok (négyszögű ágyékizom, külső és belső ferde
hasizom), az azonos oldali csípőízületet közelítő izmok (rövid combközelítő izom. nagy com-
bközelítő izom. hosszú combközelítő izom. fésűsizom. karcsúizom), valamint az ellenoldali
csípőízületet távolító izmok (középső fanzom. combpólyafeszítő ízomi biztosítják úgy. hogy a
jobboldali távolító izmok együttműködnek a baloldali közelítő izmokkal és a baloldali oldalsó
törzsizmokkal, és ezek együttesen elientartanak a baloldali távolító és a jobboldali közelítő izotíi-
csonortnak v a l a m i n t a iobholriali tnr7si7moknak.
 A biomechanikailag helves testtartás kialakításához
szükséges izomerő és izomnyújthatóság ellenőrzése

Ellenőrző gyakorlatok
1. Allás-guggolás viszonyának vizsgálata az erő és a rugalmasság szempontjából.
P
1 pont - Ha a törzs egyenes marad, a belső
talpszélek párhuzamosak, és a sarok
a talajon marad mindvégig.
2 pont - Ha a törzs hajlottá válik illetve a sa-
,.. . . rok elemelkedik a talajról, és a belső
tlhx talpszéiek nem párhuzamosak.

2. A váll-vállöv erő- és nvújthatósági vizsgálata.

1 pont - Ha képes a kan a megfelelő magas-
ságban. párhuzamosan a szükséges
ideig, a szükséges ismétlés melleti
megtartani,
. pont - Ha nem.
3. A hál és a csípő feszítő izmainak erővizsgáiaia.
I pont •- Ha képes a törzset, a kan a íej mellett
párhuzamosan, a lábai a megfelelő
magasságban, a szükségei ideig, a
szükséges ismétlés mellen megtartani.
2 pont - Ha nem.
4. A has izmainak jelűiről indüoti erővizsgáiata.
1 pont - Ha a gerinc egyes szakaszai fokoza-
tosan gömbölyödve hagyják el az
alátámasztási felületet, és a kereszt-
csontot leszorítva tudja tartam, mi-
közben a kezét a térde fölé nyújtja
2 pont - Ha nem.

5. A has izmainak alulról indított erővizsgálata.

1 pont• Ha 45 fokban meg tudja tartam a két
lábat, leszorított ágyéki gerincsza-
kasz mellen.
2 pont - Ha csak 45 foknál nagyobb szögben
tudja megtartani leszorított ágyéki
gerincszakasz mellett.

6. A comb elülső izmainak

eróvizsgálata £ 1 pont - Ha képes a teljes időben megtartani a
helyzetet.
2 pont - Ha nem.

Ifolvtatás a 110. oldalon)

!
 Cjj ,y
7. Az ágyéki gerinc előrthajlílásának vizsgálata.
t ' l . K ( (f L
1 pont - Ha a vizsgált személy keze eléri a láb-
ujjakat. miközben a medence hátrabil-
lentett helyzetben maradt.
2 pont - Ha csak a lábszárat éri el.

. Az ágyéki gerinc hátrahajlításának vizsgálata

] puiit - Ka a medence felső széle ieiüiső. íe'i-
ső csípőtövis) elemelkedik, karja
nyújtott, szeméremcsontja, combja
teljesen leszorítva.
2 pont - Ha csak a mellkasa emelkedik el.
a karját nem tudja kinyújtani.

9. Az alsóháti és ágyéki gennc csavarodásának vizsgálata.

1 pont - Ha a vizsgált személy összezárt térd-
del és bokával eléri a talajt mindkét ol-
dalon, a fejét pedig az ellenoldali fülre
tudja fordítani.
2 pont - Ha a vizsgált személy a térdével
és/vagy az ellenoldali füléve) nem éri
el a talajt.

10. A comb és a lábszár hátulsó izmai nvújthalóságának vizsgálata.

-A
1 pont - Ha a vizsgált személy képes nyújtott
bo-iio° ( \ térddel elérni a függőleges helyzetet.
2 pont - Ha a térde még a függőleges helvzei
I i \. elérése előn behajlik.

11. A csípőt hajlító izmok nyújthatóságának vizsgálata.

1 pont - Ha a lelógatott láb combjának hátsó
felszíne az alátámasztási felületről
nem emelkedik el, és a lábszár függő-
leges marad.
2 pont - Ha a comb elemelkedik az alátámasz-
tási felületről és/vagy a lábszár nem
éri el a függőleges helyzetet

12. A csípőájilet nyújtási képességének vizsgálata.

1 pont - Amennyiben a lábszár, a térdhajlat és
a comb hátsó felszíne az alátámasztasi
felületre végig felfekszik, és a csípő-
ízület nyújtott
2 pont - Amennyiben a lábszár, a térdhajlat és
a comb hátsó felszíne csak részben
fekszik fel az alátámasztási felületre,
és a csipőízületben hajlítás jön létre.
3. MOTOROS KÉPESSÉGEK

3.1 Bevezető

A t e s t n e v e l é s e l m é l e t e , módszertana - mint ahogyan a r -

ról a j e g y z e t bevezetésében is szóltunk - napjainkban j e l e n -
t ő s á t é r t é k e l é s e n megy k e r e s z t ü l . Ennek o k a i k ö z ü l a v é l e m é -
nyünk s z e r i n t i l e g f o n t o s a b b a k a t e m e l j ü k k i ,
- Ma l é n y e g e s e n t ö b b e t tudunk az e g y á n f e j l ő d é s r ő l , m i n t
egy-két é v t i z e d d e l ezelőtt". Különösen a b i o l ó g i a i , p s z i c h o -
l ó g i a i k u t a t l s o k "eredményei a l a p j á n l e h e t e t t m e g f o g a l m a z n i
l é n y e g b e v á g ó f e l i s m e r é s e k e t . Ezek k ö z ü l k i e m e l k e d n e k a f e j -
l ő d é s k r i t i k u s p e r i ó d u s a i r a u t a l ó i s m e r e t e k , "amelyek j e l z i k
a z t , hogy m i l y e n é l e t k o r i szakaszban l e h e t a z e g y e s s z e r v -
rendszereket a legeredményesebben, a leghatékonyabban f e j -
l e s z t e n i . Ezek a z u t a l á s o k a t a n t e r v k é s z í t é s b e n a l i g f e l b e -
csülhető értékűek.
- Napjainkban j e l e n t ő s e n á t a l a k u l t , módosult, l é n y e g é ^
ben m e g v á l t o z o t t a z e g y é n é s a t á r s a d a l m i - t e r m é s z e t i k ö r n y e z
zet viszonyét. A vJrosokban élők többsége l a k ó t e l e p e k e n t a -
i T l h a t ó . A l a k ó t e l e p i , v á r o s i k ö r n y e z e t nagy h a t á s s a l van a z
életmódra, különösen f i a t a l o k n á l . A környezet hatására v á l -
toznak a. s z o k á s o k , űj szokások, b e i d e g z ő d é s e k alakulnak k i ,
a m e l y e k a gyermek t e s t i f e j l ő d é s é t sok e s e t b e n k e d v e z ő t l e n ü l
befolyásolják. Szociológiai vizsgálatok alapján megállapí-
t o t t a k , h o g y a IV-V. e m e l e t t ő l f e l j e b b l a k ó g y e r m e k e k k ö z ö t t
a gyermekek szabad i d ő t e v é k e n y s é g é b ő l jóformán h i á n y z i k a
mozgásos j á t é k , a s p o r t . H e l y e t t e gyűjtögetnek g y u f a c i m k é t ,
golyót, bélyeget, levelezőlapot, színes kavicsot stb. A szü-
l ő k p e d i g ö r ü l n e k , m e r t nem k e l l a g y e r m e k ü k r e f e l ü g y e l n i .
Közben a gyermek s z ü l e t é s s e l m a g á v a l h o z o t t m o z g á s s z ü k s é g -
l e t e , annak ö s z t ö n z ő e r e j e g y e n g ü l , e g y i d ő u t á n már nem i s
k e r e s i a mo2gásalkalmakat, k e r ü l i a v e r s e n g é s t , a f i z i k a i
kativitást.
- A m ű s z a k i tudományok e r e d m é n y e i , t o v á b b á a k i b e r n e t i -
kai_ g o n d o l k o d á s m ő d , a z e m b e r i t e v H k e n y s é g t e r v e z é s é n e k , s z a -
b á l y o z á l a n a k magasabb s z i n t ű 1 e h e t ő s é g e i , ú j u t a k a t k í n á l n a k
a mozgás- és c s e l e k v é s t a n u l á s számára, kedvező irányban t e r e -
l i k gondolkodásmódunkat. J ó l m e g h a t á r o z o t t programokat tudunk
k i d o l g o z n i a m o t o r o s k é p e s s é g e k f e j l e s z t é s é r e , nyomon t u d j u k
k ö v e t n i - t ö b b e k k ö z ö t t . a m ű s z a k i tudományok s e g í t s é g é v e l ^ V;
a v á l t o z á s , a f e j l ő d é s mértékét. Lehetőség n y í l i k a t e r v e z e t t

58
 é s e l é r t eredmények m e n n y i s é g i ö s s z e h a s o n l í t á s á r a - matema-
t i k a i - s t a t i s z t i k a i módszerekkel - továbbá a t e s t n e v e l é s ha-
il" t á s á r a l é t r e j ö t t v á l t o z á s o k m i n ő s é g i e l e m z é s é r e .
- A motoros képességek e l m é l e t i , módszertani a l a p j a i r ó l
alkotott felfogásunk is újraértékelést követel. Ebben a z
e s e t b e n i s hatnak azok a t é n y e z ő k , a m e l y e k r ő l e m l í t é s t t e t -
tünk, tehát
*- a t u d o m á n y o s i s m e r e t e k f e l h a l m o z ó d á s a ;
- az életmód v á l t o z á s , szokások á t a l a k u l á s a , ,
if,.. - a m ű s z a k i tudományok és a k i b e r n e t i k a g o n d o l k o d á s m ó -
dunkra k i f e j t e t t h a t á s a .
J o g g a l v e t h e t ő f e l t e h á t az a k é r d é s , hogy i d ő s z e r ű - e
; a motoros ( t e s t i ) képességek f e j l e s z t é s é t é r i n t ő i s m e r e t e -
i n k ú j r a é r t é k e l é s e ? Egy m e g v á l a s z o l á s t i g é n y l ő k é r d é s , e g y
|i. m e g o l d á s r a v á r ó p r o b l é m a i d ő s z e r ű s é g é t k é t t é n y e z ő h a t á r o z z a
meg s
I - a probléma megoldása milyen mértékben t u d j a kedvező
]> • irányba b e f o l y á s o l n i a g y a k o r l a t o t ,
j, - van-e elegendő t a p a s z t a l a t i , elméleti-kutcitási ered-
f - ' mény a h h o z , h o g y a k é r d é s : m e g v á l a s z o l á s á t n a p i r e n d r e
• '••» t ű z h e s s ü k .
Megítélésünk s z e r i n t a motoros képességek f e j l e s z t é s e ,
a c s e l e k v é s t a n u l á s h a t é k o n y s á g á n a k n ö v e l é s e önmagukban, k ü -
i.' lÖnÖsen p e d i g k ö l c s ö n h a t á s u k b a n , a l e g i n k á b b i d ő s z e r ű e l m é -
l e t i - e g y ú t t a l g y a k o r l a t i - kérdések közé s o r o l h a t ó k .

IfK'jf:',>"\
3,2 A motoros képességek fogalma, rendszere

A motoros képességek s z i s z t e m a t i k u s f e j l e s z t é s e a t a n -
t e r v f ő f e l a d a t a i , c é l k i t ű z é s e i , c é l t é t e l e z é s e i közé t a r t o -
z l k . A t e s t i t e l j e s í t ő k é p e s s é g a mindenoldalúan f e j l e t t
egyén b e l s ő f e l t é t e l e i n e k l é n y e g e s ö s s z e t e v ő j e , egyben a z
1 egyén komplex t e l j e s í t ő k é p e s s é g é n e k Ts döntő f e l t é t e l e . A
mindenoldalú képzés egyik fő f e l a d a t a pedig a motoros képes-
s é g f e j l e s z t é s . Eredményei a mozgásos- és s p o r t c s e l e k v é s e k b e n ,
a h o n v é d e l e m b e n é s a t e r m e l ő munkában j u t n a k é r v é n y r e .
A t e s t i t e l j e s í t ő k é p e s s é g az egyén b i o s z o c í á l i s f e j l ő -
désének is f e l t é t e l e , mivel meghatározó s z e r e p e t j á t s z i k a
^ n o r m á l i s - egyénhez k a p c s o l t - t e s t i f e j l e t t s é g ):ialakulásá-

összetevőiként em-
l í t j ü k "a" " k ö v e t k e z ő k e t :
- a motoros képességek ( k o n d i c i o n á l i s , koordinációs
képességek és mozgékonyságF,

cn
 - mozgáskészségek ( a l a p v e t ő - és s p o r t k é s z s é g e k ) , .
-- k ö l c s ö n h a t á s o k :
- motoros képességek k ö z ö t t ,
- mozgáskészségek k ö z ö t t ,
- motoros'képességek és mozgáskészségek k ö z ö t t .
A m o t o r o s k é p e s s é g e k v a l a m e l y m e g h a t á r o z o t t m o z g á s o s ..
c s e l e k v é s ( t e l j e s í t m é n y ) v é g r e h a j t á s á n a k f e l t é t e l e i k é n t fo<|'K:.,„
hatók f e l , a m e l y e k ^ v i s s z a v e z e t h e t ő k velünk s z ü l e t e t t , i l l e t -
ve t a n u l t ö s s z e t e v ő r e . A motoros képességek a soortmozgá-"3
sok, cselekvések megtanulásának, végrehajtásának f e í t é t e l e i t - ; •
1
a l k o t j á k . I l y e n értelemben a s z e r v e z e t és a s z e m é l y i s é g
o l y a n t u l a j d o n s á g a i k é n t t a r t j u k számon, amelyekre az e g y é n "
nek - m e g f e l e l ő t e v é k e n y s é g f o r m á k b a n , s p o r t o k b a n - a z e r e ^ « | .
ményes v é g r e h a j t á s é r d e k é b e n s z ü k s é g e v a n . .
A motoros képességek adottságokra épülve tevékenység J
k ö z b e n , f ő k é n t t e r v s z e r ű g y a k o r l á s s a l a t e s t n e v e l é s i órányi'
i l l e t v e a tanórán k í v ü l i sportedzések folyamatában f e j l ő d -
nek . A m ó d s z e r t a n i i r o d a l o m három c s o p o r t b a s o r o l j a a mato-^
ros k é p e s s é g e k e t :
- kondicionális képességek,
- koordinációs képességek' valamint
~ az í z ü l e t i mozgékonyság c s o p o r t j a i b a .

3.2.1 Kondicionális képességek

•-4
.
A motoros k é p e s s é g e k azon c s o p o r t j á t , a m e l y e t f ő k é n t
e n e r g e t l k a i t é n y e z ő k h a t á r o z n a k meg, k o n d i c i o n á l i s képessé^';,:
geknek n e v e z z ü k . Ebbe a c s o p o r t b a a z e r ő , a , g y o r s a s á g é s
?il^lSéEfSSé9x t a r t o z i k . A köztük f e n n á l l ó furíkc^őnális kap-
csolatok f a k t o r a n a l í z i s s e l igazolhatók. A kölcsönhatások i'jí
s z o l g á l n a k a l a p u l a komplex k o n d i c i o n á l i s k é p e s s é g e k h e z . 1
E s z e r i n t az erő és á l l ó k é p e s s é g kapcsolata meghatározott
tételek mellett az erő-állóképességben jut k i f e j e z é s r e .
H a s o n l ó módon é r t e l m e z z ü k a g y o r s e r ő t é s a g y o r s a s á g i á l l ó - / f l ?
képességet.
H a n g s ú l y o z z u k , hogy a t á r g y a l á s r a k e r ü l ő k é p e s s é g e k e t
személyiség-összetevőként értelmezzük, elismerjük kialakulás-,
sukban a s z o c i á l i s m e g h a t á r o z o t t s á g o t , a z i s k o l a n e v e l ő - o k -
t a t ó f u n k c i ó j á t . A k é p e s s é g e k e t g y a k o r l á s s a l , e d z é s s e l for-*,> f
máihatjuk, egyénhez i g a z í t o t t t e r h e l é s e k k e l v á l t h a t ó k ki a
k í v á n t i r á n y ú , t a r t a l m ú működési é s a l a k i alkalmazkodások.
Ebben a z é r d e k e l t t a n u l ó k ö z r e m ű k ö d é s i k é s z s é g é n e k , m e g f e l e V
lő m o t i v á l t s á g á n a k l é n y e g e s s z e r e p e t k e l l adnunk. . '

•'p
Szinonim fogalomként használhatjuk a kitartóképességet is,'
(Szerkesz tő.) v
/ Bármilyen e r ő s h a n g s ú l y t kapjon valamely k é p e s s é g , p é l -
dául erő egy g y a k o r l a t b a n , sportágban, p é l d á u l nehéz s ú l y
e m e l é s é b e n , s ú l y l ö k é s b e n , a z t t a p a s z t a l j u k , hogy a k é p e s s é g e k
k e v e r t formában s z e r e p e l n e k , s a j á t o s f o n t o s s á g i s o r r e n d e t
a l k o t v a . Nem k é t s é g e s , h o g y a n y e r s e r ő n e m _ e l é g s é g e s _ f e l t é -
t e l még a s ú l y e m e l é s b e n sem. Amikor t e h á t e r ő t ^ L j ^ a X i ^ é r i y r ő J .
b e s z é l ü n k , a k k o r a z i z o m e r ő t Jtiana_gúlyozzuk: d e f e l t é t e l e z z ü k
a z t , hogy a z erő csak k e l l ő t e c h n i k a i s z i n t e s e t é n é r v é n y e -
s ü l . H a a z e r ő k i f e j t é s v i s z o n y l a g h o s s z a n t a r t , akkor a z á l -
lóképesség válik hangsúlyos tulajdonsággá, például kerékpáro-
z á s , e v e z é s , ú s z á s k ö z b e n . E z e s e t b e n i s azok l e s z n e k e l ő n y -
ben, akik a kerékpározást, e v e z é s t , ú s z á s t t e c h n i k a i l a g e l -
f o g a d h a t ó s z i n t e n e l s a j á t í t o t t á k . Ezek a s z e m é l y e k u g y a n i s
k e v e s e b b e n e r g i a f e l h a s z n á l á s s a l h a l a d n a k e l ő r e . Amikor v a l a -
mely t e v é k e n y s é g e t g y o r s a n , r ö v i d i d ő r e t e r v e z e t t e n h a j t u n k
v é g r e , ebben az e s e t b e n a t e v é k e n y s é g r e a g y o r s a s á g l e s z a
j e l l e m z ő , mint például v á g t a f u t á s b a n , r a j t o k , b e l e e r ő s í t é -
s é t , gyors válaszcselekvések esetében.
A k o n d i c i o n á l i s képességek b e l s ő természetének jobb
m e g i s m e r é s e é r d e k é b e n m i n d e n e k e l ő t t a váziz_Qm_jnűködé_S.Lsa-
j á t o s sá£a^t_jcelj__tanulmányóznunk. ""
* Áz izom a l a p t u l a j d o n s á g a a z , hogy k é p e s - m e g f e l e l ő
i d e g i n g e r ü l e t k ö v e t k e z t é b e n - ö s s z e h ú z ó d á s r a . Ez a f o l y a m a t
az erőmegnyilvánulások legfőbb f e l t é t e l e , alapja. Értelem-
s z e r ű e n a r ö v i d i d e i g t a r t ó , magas i n t e n z i t á s ú ö s s z e h ú z ó d á -
sok a g y o r s e r ő n e k , míg a v i s z o n y l a g a l a c s o n y , m é r s é k e l t i n -
t e n z i t á s ú , hosszú i d e i g t a r t ó összehúzódások az e r ő á l l ó ké-
p e s s é g n e k s z o l g á l n a k a l a p u l . Az izom m e g h a t á r o z o t t t u l a j d o n -
s á g a i r a é p ü l n e k t e h á t a k ü l ö n b ö z ő k é p e s s é g e k , i l l e t v e azok
komplex f o r m á i .
Az izomszerkezet vizsgálata további e l k ü l ö n í t é s e k e t tesz
l e h e t ő v é . Míg a z e r ő , g y o r s e r ő , f ő k é n t a z A ( g y o r s ) r o s t t í -
pusra é p ü l , addig az á l l ó k é p e s s é g i t e l j e s í t m é n y b e n e l s ő s o r b a n
a C ( l a s s ú ) r o s t o k v i s z i k a fő s z e r e p e t . Mindehhez t a r t o z i k
a z , h o g y a z A ( g y o r s ) r o s t o k k i f e j e z e t t e n magas s z i n t ű ö s z -
szehúzódási képességgel rendelkező fehérjeszerkezetek, a C
( l a s s ú ) r o s t o k r a e l s ő s o r b a n az a j e l l e m z ő , hogy j e l e n t ő s az
o x i d a t í v k a p a c i t á s u k . Ha a k é p e s s é g e k v a l a m e l y t e v é k e n y s é g -
ben m i n d i g k e v e r t formában j e l e n t k e z n e k , akkor ehhez a d a l é -
k u l s z o l g á l az a t é n y , hogy az izmokban a k ü l ö n b ö z ő r o s t f é l e -
s é g e k k e v e r t formába n f o r d u l n a k e l ő . Az arány azonban minden
Izomban v a l a m e l y i k r o s t t i p u s f e l é t o l ó d i k e l . Felfogálsunk-"
s z e r i n t - t a p a s z t a l a t i és k í s é r l e t i adatokra támaszkodva -
j ó l t e r v e z e t t s p e c i f i k u s g y a k o r l á s , edzés hatására a z arány
a k í v á n t irányba e l t o l ó d h a t .
Egyelőre nincs egységes álláspont a r o s t t í p u s elnevezé-
s é r e . Á l t a l á b a n - amint e r r e u t a l t u n k - az á l l ó k é p e s s é g i
s p o r t o l ó k izmaiban f ő k é n t l a s s a n összehúzódó vörös i z o m r o s t o -
kat találunk, jó oxidatív anyagcserével és jó k a p i l l a r i z á c i ó -
v a l , míg a z e r ő t é s g y o r s a s á g o t k ö v e t e l ő s p o r t á g a k s p o r t o l ó -
i n á l t ö b b s é g b e n vannak a g y o r s a n ö s s z e h ú z ó d ó f e h é r r o s t o k ,
k e v é s b é j ó k a p i l l a r i z á c i ó v a l , magas e n e r g i a f e l h a s z n á l á s s a l .
61
 Az emberi v á z i z o m z a t e g y e s izmai a különböző r o s t t i p u -
s o k , a b e i d e g z é s j e l l e g e , a m o t o r i k u s e g y s é g e k e l t é r ő száma
következtében meglehetősen e l t é r ő tulajdonságokkal és anyag-
c s e r é v e l rendelkeznek. Az izomzattípusok r é s z e s e d é s e az
e g y e s izmok f e l é p í t é s é b e n v á l t o z ó , t e h á t u g y a n a z a z i z o m
egy másik e g y é n n é l e l t é r ő ö s s z e t é t e l ű l e h e t . A z o n k i v ü l a kü-
l ö n b ö z ő s p o r t á g a k s p o r t o l ó i i s e l t é r ő k é p e t mutatnak i l y e n
tek i n t e t b e n .
J e l e z t ü k , hogy a z e r ő , g y o r s e r ő a z izom ö s s z e h ú z ó d ó
( k o n t r a k t i l i s ) t u l a j d o n s á g á r a é p ü l , e z z e l szemben a z á l l ó -
képességi teljesítményben a lassú rostok oxidatív kapacitá-
s a , a z i z o m a n y a g c s e r e v i s z i a f ő s z e r e p e t . Ebből k ö v e t k e z i k ,
h o g y mind a z e r ő ( m a x i m á l i s e r ő , g y o r s e r ő ) , mind a z á l l ó k é -
pesség (gyorsasági- és erőállóképesség) meghatározott szer-,
k e z e t e k h e z , t u l a j d o n s á g o k h o z k a p c s o l ó d i k , t e h á t egy b i z o n y o s
Tej 1 e t t s é g i ~ 3 z i n t e t követően az egyik képesség f e j l e s z t é s e
a
m^sik h á t r á n y á r a t ö r t é n h e t . A z i z o m e r ő é s a z izom munka-
bírása~ állóképessége meghatározott t e l j e s í t m é n y s z i n t , sa-
j á t o s ( s p o r t á g i ) eredmények f e l e t t a l t e r n a t í v , egymást k ö l -
csönösen negatívan b e f o l y á s o l ó funkciót t ö l t be. Természete-
s e n nem k i z á r ó l a g o s s á g r ó l van s z ó . Nem l e h e t e z t a j e l e n -
s é g e t úgy é r t e l m e z n i , h o g y a z á l l ó k é p e s s é g f e j l e s z t é s e k i -
z á r j a a z e r ő f e j l e s z t é s t é s f o r d í t v a . A r r ó l van s z ó , h o g y
a f e j l e s z t é s b e n meg k e l l t e r e m t e n ü n k a z o p t i m á l i s ö s s z h a n g o t .
H a e g y m i n d e n n a p i - , i l l e t v e s p o r t t e v é k e n y s é g b e n a z izmok o x i -
d a t í v k a p a c i t á s a kap f ő s ú l y t , ha a tevékenység alapvetően
á l l ó k é p e s s é g ! , v i s z o n y l a g h o s s z a n t a r t ó , amiközben k i s e l l e n -
á l l á s o k a t k e l l l e g y ő z n i , p é l d á u l a s p o r t j á t é k o k b a n , akkor az
e r ő f e j l e s z t é s e h h e z a t e v é k e n y s é g i f o r m á h o z nem k a p h a t n a g y
hangsúlyt. Helytelen lenne tehát kosárlabdázásra szakosodott
i s k o l a i s p o r t k ö r i t a n u l ó k a t o l y a n e r ő f e j l e s z t ő programnak
a l á v e t n i , mint az a t l é t i k a i dobásokra s p e c i a l i z á l ó d ó k a t - , De
t e l j e s e n nem i s h a g y h a t ó f i g y e l m e n k í v ü l a z e r ő f e j l e s z t é s ,
mert ez a másik v é g l e t e t j e l e n t e n é .
A g y o r s a s á g b i o l ó g i a i a l a p j a i t c s a k k ö z v e t e t t módon l e -
h e t l e í r n i , p é l d á u l ú g y , hogy a m a x i m á l i s ö s s z e h ú z ó d á s i g y o r -
saságot h a t á r e s e t k é n t fogjuk f e l . Valójában az izomsejtekben
(rostban) a gyorsaságnak nincs "szerve". A maximális gyors
ö s s z e h ú z ó d á s é s a z e r ő k ö z ö t t azonban s z o r o s m o r f o l ó g i a i v i -
szonyok t a l á l h a t ó k . A gyorsaság a gyakorlatban gyorsasági
erőként, i l l e t v e gyorsasági állóképességként, i l l e t v e a ket-
tő kombinációjaként l é p f e l . . '
A k o n d í c i o n á l i s k é p e s s é g e k h á t t e r é b e n r e j l ő , a működés
a l a p j a i t j e l e n t ő izomtevékenységre tehát - l e e g y s z e r ű s í t v e -
három t é n y e z ő c s o p o r t v a n d ö n t ő h a t á s s a l : <
- a z izom ö s s z e h ú z ó d á s á t l e h e t ő v é t e v ő , a z ö s s z e h ú z ó -
dást döntően b e f o l y á s o l ó folyamatok, s z e r k e z e t i j e l -
lemzők, p é l d á u l i z o m r o s t t í p u s , az izomrostok száma,
k e r e s z t m e t s z e t e s t b . , r ö v i d e n a z izom k o n t r a k t i l i t á s a ;

62
 - az izom e n e r g i a e l l á t á s a , az e l l á t á s módja, p é l d á u l
alaktacid, laktacid, oxidatív anyagcsere s t b . , rövi-
den a z i z o m . a n y a g c s e r é j e ;
- az izomideg k a p c s o l a t o k , az Idegimpulzus j e l l e g e , az
összehűzódást-ellazulást k i v á l t ó idegi folyamatok.
I s m é t e l t e n h a n g s ú l y o z z u k , hogy valamennyi i z o m t e v é k e n y -
ségben szerepelnek az e m l í t e t t b i o l ó g i a i folyamatok, s z e r e -
p e t kapnak a j e l z e t t t é n y e z ő k . Más é s más a z o n b a n , a z i z o m -
tevékenység j e l l e g é t ő l függően, az egyes tényezők hangsúlya,
a t t ó l f ü g g ő e n t e h á t , hogy m i l y e n - t e l j e s í t m é n y t a l a p v e t ő e n
meghatározó - t u l a j d o n s á g e g y ü t t e s á l l a tevékenység h á t e r é -
b e n . Ennek m e g f e l e l ő e n - k e l l ő f e l t é t e l e k m e l l e t t - a z e r ő
í,nagysága mindenekelőtt a k o n t r a k t i l l t á s t alkotó tényezők szín
v o n a l á t ó l , a z " á l l ó k é p e s s é g , a z e n e r g i a e l l á t á s t ^e.gitő f o l y a -
matoktól, a gyorsaság, az idegimpulzusok j e l l e m z ő i t ő l függ.
E m i í t e t t ü k , hogy a k o n d i c i o n á l i s k é p e s s é g e k - t a p a s z t a l a t i
t é n y k é n t i s e l f o g a d v a - k ö l c s ö n h a t á s b a n vannak e g y m á s s a l .
Ennek <xz ö s s z e f ü g g é s n e k b i o l ó g i a i m e g f e l e l ő i t i s k ö r v o n a l a z -
hatjuk .
Az ö s s z e h ú z ó d á s o k száma, a munkavégzés t e r j e d e l m e és az
egyes összehúzódások erőssége, általában a tevékenység i n t e n -
z i t á s a egymástól e l t é r ő e n e r g i a e l l á t ó , á t a l a k í t ó folyamato-
k a t v á l t k i . Ebből a t ö r v é n y s z e r ű k a p c s o l a t b ó l k e l l t e h á t
k i i n d u l n u n k , amikor az á l l ó k é p e s s é g és az e r ő , v a l a m i n t az
á l l ó k é p e s s é g é s a g y o r s a s á g ö s s z e f ü g g é s e i t , k ö l c s ö n ö s megha-
tározottságát vizsgáljuk. Ezzel a kapcsolati rendszerrel
m a g y a r á z h a t ó meg a z , h o g y a három a l a p v e t ő k o n d i c i o n á l i s ké-
1 p e s s é g e d z é s h a t á s á r a - e g y é n i l e g v á l t o z ó módon, f ő k é n t i s 3
k o l a i t a n u l ó k , kezdek e s e t é b e n - párhuzamosan f e j l ő d i k . F i -
a t a l o k n á l , eclzetlen f e l n ő t t e k n é l a t e r v s z e r ! , fokozatosan
e m e l k e d ő e r ő e d z é s k e d v e z ő h a t á s s a l van a g y o r s a s á g é s a z
á l l ó k é p e s s é g f e j l ő d é s é r e . M i n t a h o g y k e d v e z ő h a t á s a van a z
izomerő a l a k u l á s á r a a r e n d s z e r e s , mindennapos g i m n a s z t i k á -
nak, f u t á s n a k , úszásnak i s . A motoros képességek f e j l e s z t é s é -
nek s a j á t o s s á g a a z , h o g y e g y b i z o n y o s p o n t o n , f e j l e t t s é g i
s z i n t e n t ú l vaÜamelyik - olyan előnyben r é s z e s i t e t t , k i e m e l -
ten f e j l e s z t e t t - funkció további, hangsúlyos f e j l e s z t é s e
k o r l á t o z z a a t ö b b i f u n k c i ó " f e j l ő d é s é t . Mindebből n y i l v á n v a l ó ,
hogy a z i z o m s e j t f e j l e s z t é s i l e h e t ő s é g e i k o r l á t o z o t t a k . A z
izomrost k o n t r a k t i l i s elemei, i l l e t v e a sejtek s p e c i f i k u s
anyagcseréje e l t é r ő b i o l ó g i a i f e l t é t e l e k r e épülnek. Az egyik
s p e c i f i k u s i r á n y ú a l a k u l á s a , h a n g s ú l y o s f e j l e s z t é s e a másik
h á t t é r b e s z o r u l á s á t v o n j a maga u t á n .
Ezeknek a z ö s s z e f ü g g é s e k n e k , k a p c s o l a t i r e n d s z e r e k n e k ,
a k ö l c s ö n h a t á s o k b i o l ó g i a i szempontú v i z s g á l a t á n a k és a k ö -
v e t k e z t e t é s e k n e k d ö n t ő f o n t o s s á g a a t a n t e r v i a n y a g é s mód-
s z e r alkalmazásában, továbbá az e g y e s sportágak e d z é s p r o g -
ramjainak» a s p o r t b é l i f e l k é s z ü l é s f e l a d a t a i n a k k i d o l g o z á s á -
b a n , v é g r e h a j t á s á b a n j e l e n t k e z i k . Míg a z I s k o l a i t e s t n e v e l é s -
b e n a k ü l ö n b ö z ő m o t o r o s k é p e s s é g e k sok ré t: (í , e g y e n s ú l y o s f e j -
l e s z t é s é r e t ö r e k s z ü n k , s o k f é l e mozgásos c s e l e k v é s t , s p o r t - _
Ugat alkalmazunk,_addig_a s p o r t t e l j e s í t m é n y e k h e z a s p o r t á g -
s p e C I I I K U b <J Y CDS.UJ. i.a LUIS. u a a t i m i K j j g i a van a^.mvo^'j. uí. l. a í. ujj —
t i m á l i s viszonyt a képességek kölcsönhatásának sajátos j e l -
l e g é t - a d o t t s p o r t á g b a n ~ ismernünk k e l l , k ü l ö n b e n a v é l e t -
l e n e n múlik a k i t ű z ö t t c é l e l é r é s e , v é l e t l e n s z e r ű e n a l k a l -
mazzuk a f e j l e s z t é s e s z k ö z e i t , m ó d s z e r e i t . *.
A három a l a p v e t ő m o t o r o s k é p e s s é g ( e r ő , g y o r s a s á g , á l l ó
k é p e s s é g ) közötqti o p t i m á l i s k ö l c s ö n v i s z o n y r a , v a l a m i n t a
s p o r t á g i s a j á t o s s á g r a v a l ó t e k i n t e t t e l , amiben a t e v é k e n y s é g
időtartama j á t s z i k f o n t o s s z e r e p e t , a következő s p e c i á l i s
(komplex) k o n d i c i o n á 1 i s k é p e s s é g e k k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k meg.
(Lásd 6 / a , s:z. á b r a . ) A f e l s o r o l t k é p e s s é g e k e l e m e z h e t ő k ,
önállóan - a k ö l c s ö n h a t á s t f e l t é t e l e z v e , ismerve - f e j l e s z t -
hetők .

ALAPVETŐ KOMPLEX KEPESSEG

KEPESSÉG
maximális eró
állóképességi eró"
gyorsasági eró'
mozgás gyorsa ság
gyorsasági álloképesseg
rövidtávú állóképesség
középtávú állóképesség
hosszú távú állóképesség

3.2.2 Koordinációs képességek

A k o o r d i n á c i ó s képességek a mozgásvégrehajtás mInősé-

f é b e n ; a g a z d a s á g o s , c s i s z o l t mozgásban é s a c s e l e k v é s t a n u -
3 s eredményében""jutnak k i f e j e z é s r e . Ennek k ö v e t k e z t é b e n a
k o o r d i n á c i ó s k é p e s s é g e k e t a mozgásos t e l j e s í t m é n y e k egyik
összetevőjeként kell felfognunk.
A hazai szakirodalom a koordinációs képességekre vonat-
kozó i s m e r e t e k e t az^ügyesség fogalmával kapcsolatban t á r g y a l
j a . A g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k , a témakörben n y e r t k u t a t á s i
e r e d m é n y e k a r r a ö s z t ö n ö z n e k , h o g y ebben a k é r d é s k ö r b e n d i f -
f e r e n c i á l t a n f o g l a l j u n k á l l á s t . E z nem j e l e n t i a z t , h o g y a z
ügyesség fogalmát tartalmatlanként, meghaladottként elvessük
A z t k e l l e l f o g a d n u n k , hogy a z ü g y e s s é g e g y k o m p l e x p s z i c h o f i
zikai szakkifejezés, amelyben a g y o r s h e l y z e t f e l i s m e r é s és
a tevékenység gazdaságossága egyaránt e l f é r ,

64
 koordinációs képességeket a mozgáskoordinációból k e l l
l e v e z e t n ü n k , mivel a motoros képességeknek a z t a c s o p o r t j á t
vr a l k o t j á k , amelybe a. mozgáskoordináció f u n k c i ó j á n a k m e g f e l e l ő
' . k é p e s s é g e k t a r t o z n a k . Tulajdonképpen ezek a k é p e s s é g e k egy
s a j á t ö S f é l t é t e l f b í ú í s z e r t a l k o t n a k , amelynek s e g í t s é g é v e l
' m e g v a l ó s u l a m o z g á s s z a b á l y o z á s . Míg a t ó o n d í c i o n á l i s k é p e s -
ít ségeket e n e r g e t i k a i hátterűnek j e l l e m e z t ü k , addig a koordi-
•ínációs képességekben a j e l l e g z e t e s elemet a szabályozási f o -
.'•iVlyamatok k é p v i s e l i k .
A koordinációs képességek fogalmi meghatározása a j e l e n -
t ő s é g e k t e r m é s z e t é b ő l a d ó d ó a n e r ő s e n á l t a l á n o s í t o t t , e l v o n t ika-
• r- r a k t e r ű . E z é r t a k é p e s s é g é r t e l m e z é s e , g y a k o r l a t i példákon
•'„ k e r e s z t ü l , k ö z e l e b b v i s z ( b e n n ü n k e t a l é n y e g m e g é r t é s é h e z .
Vegyünk pá-ldának . e g y f o n t o s k o o r d i n á c i ó s k é p e s s é g e t : a z
Dobások l e n d ü l e t b ő l , f u t á s o k v á l t o z a t o s
^WFepen, leérkezSs a tornagyakorlatoknál, egyenetlen terepen
s í z é s , a z e l v e s z e t t e g y e n s ú l y v i s s z a n y e r é s e t o r n á b a n , vagy
s p o r t j á t é k o k b a n , vagy bármely b i z

® B ^ ^ ^ ^ ^ S ^ ^ S l ^ ^ l ^ r í m o z g á s f e 1adatok, helyzetek s z e r e -
p e l t e k ugyan, a mozgás s a j á t o s ' ( s p e c i f i k u s ) k o o r d i n á c i ó j á t
i l l e t ő e n azonban a z o n o s j e l e n s é g g e l t a l á l k o z u n k , amely k o o r -
d i n á c i ó s tekintetben e l v i l e g azonos követelményt támaszt az
?' e g y é n n e l szemben. Az e m l í t e t t e s e t e k b e n a m o z g á s t e v é k e n y s é g
koordinációja az egyensúly szempontjából állandóim, pontosan
m e g h a t á r o z o t t módon f u t l e , e z a f o l y a m a t m e g h a t á r o z o t t t u -
' l'ájdonságot - e s e t ü n k b e n az e g y e n s ú l y é r z é k e t k é p v i s e l i .
' A z o n o s , vagy h a s o n l ó f e l a d a t o k m e g o l d á s á v a l , u g y a n i s m e g s z i -
lárdulnak az egyensúlyozásban k i f e j e z é s r e jutó folyamatok.
Ide tartoznak természetesen a t e s t h e l y z e t v á l t o z á s a i v a l , a
• i súlypont és r é s z s ú l y p o n t megváltozásaival k a p c s o l a t o s k i -
e g y e n l í t ő , e g y e n s ú l y t h e l y r e á l l í t ó f o l y a m a t o k . A2; í g y k i -
a l a k í t o t t k é p e s s é g - t e h á t a témánál maradva, az e g y e n s ú l y o -
M z á s k é p e s s é g e - nem i s e g y e t l e n m o z g á s f e l a d a t , t e s t g y a k o r -
^ l a t v é g r e h a j t á s á n a k f e l t é t e l é t j e l e n t i , hanem v a l a m e n n y i c s e -
, l e k v é s é t , amelyben a z e g y e n s ú l y o z á s f o n t o s t é n y e z ő .
* 1 Egyensúlyérzéken tehát olyan koordinációs képességet
é r t ü n k , amely f o n t o s f e l t é t e l e a m o z g á s f e l a d a t o k c é l s z e r ű
é s g y o r s m e g o l d á s á n a k , amikor nagyon k i c s i a z a l á t á m a s z t á s i
f e l ü l e t , i l l e t y e nagyon b i z o n y t a l a n o k a z e g y e n s ú l y i v l s z o -
J": n y o k . F e j l e s z t é s é b e n a g i m n a s z t i k a , t o r n a , a t l é t i k a i d o b á -
j sok k i e m e l t s z e r e p e t j á t s z a n a k . Az e g y e n s ú l y é r z é k t e h á t a
,! f e l v e t t egyensúly f e n n t a r t á s á b a n , valamint a zavaró tényezők
k i e g y e n l í t é s é b e n j á t s z i k a l a p v e t ő s z e r e p e t . Mértékül s z o l g á l -
nak a k ö v e t k e z ő k :
- a megoldott feladat koordinációs bonyolultsága;
- v á l t o z ó f e l a d a t o k h o z vagy h e l y z e t e k h e z alkalmazkodása
(az á t á l l i t ó d á s i d ő t a r t a m a ) ;
- magas f o k ú e g y e n s ú l y t k ö v e t ő f e l a d a t o k m e g t a n u l á s á -
nak i d ő t a r t a m a .

•i'i •
65
 A mindennapi é l e t b e n és a s p o r t g y a k o r l a t b a n f o n t o s a z ,
hogy a z e g y é n h e l y e s e n t u d j a m e g í t é l n i t e s t é n e k h e l y z e t é t ,
i l l e t v e e z t a v i s z o n y t j ó l é r z é k e l j e , j ó l b e c s ü l j e meg a t é r
és az idő vonatkozásába
K ü 1 o no s'e'FÍTS e r t o r n á b a n , s p o r t j á t é k o k - ,
fokban, dobásokban j u t e r ő s e n k i f e j e z é s -
re ez a k é p e s s é g , de a l i g t ú l b e c s ü l h e t ő a j e l e n t ő s é g e a min-
dennapi k ö z l e k e d é s i h e l y z e t e k b e n , ú t k e r e s z t e z ő d é s e k n é l , járr
művek-előtti elhaladásnál.
L é n y e g e s k o o r d i n á c i ó s k é p e s s é g k é n t t a r t j u k számon r é g ó -
ta
3Jsiüe§£tikus_érzetek m e g f e l e l ő f e l d o l g o z á s á t , megkülön-
b ö z t e t é s é t , - elsősorban az izomfeszülés, e l l a z u l á s fokát
j e l z ő i n f o r m á c i ó k r ó l van_sgó - , amelyek a ]
.. ,
r e x o s e l s ő s o r b a n a mozgás p o n t o s s á g á é r t é s g a z d a s á g o s s á g á -
é r t . F e l e l ő s a z é r t , hogy l é t r e j ö j j ö n a m o z g á s c s e l e k v é s e k b e n
o l y a n döntő f o n t o s s á g ú k ö n n y e d s é g , másként f o g a l m a z v a a szűk
ségtelen e r ő k i f e j t é s kiküszöbölése, mérséklése. ..
Említést kell tenni g f l M M M n ^ l s ,
a m e l y n e k s e g í t s é g é v e l g y p r S m t ^ ^ c ^ W B f r ű e n wWw^^^WEnuszolnj
meghatározott j e l e k r e . Tipikus példák j e l z i k a r e a k c i ó k é p e s -
ség f o n t o s s á g á t : rajtok futásban, úszásban; a t e l j e s , k ü z d e -
lem i d e j é n v í v á s b a n , ö k ö l v í v á s b a n , b i r k ó z á s b a n , 1 p s e l g á n c s - í •
ban é s a s p o r t j á t k é k o k b a n . A m i n d e n n a p i é l e t b e n i s e g y r e "^.•J.
fokozódó a r e a k c i ó k é p e s s é g s z e r e p e , f ő k é n t az a u t o m a t i z á c i ó •
e l ő r e h a l a d á s á v a l párhuzamosan. < .
A m o z g á s f o)lyc
lyamatok idő-dinamikai rendjének f e l f o g á s á t : a
mozgásokban~~re j l ő , e g y e l~ő r e ' meg 1 _ ~ ' r z é k e l é s é t , me<
j e l e n í t é s é t fejezzük ki a | | i "Szerepe szinte
v a l a m e n n y i s p o r t á g b a n kimuta f o n t o s s á g a már a t a n u l á s
k e z d e t i szakaszán megmutatkozik.
A koordinációs képességekkel kapcsolatos ismereteink
s z e r é n y e k , de e l e g e n d ő e k a h h o z , hogy a témakört a k o o r d i n á -
c i ó s f o l y a m a t o k s a j á t o s s á g a i n a k m e g f e l e l ő e n t á r g y a l j u k . As; >
elemzésnek és részelemzésnek mindenekelőtt a k o o r d i n á c i ó s
képességek komplexitását k e l l figyelembe vennie. A komplexi-
t á s t j ó l l e h e t é r z é k e l t e t n i a mozgáskoordináció r é s z f o l y a -
mataival:
az analizátorok (érzékszervek) információfelvevő és
f e l d o l g o z ó t e v é k e n y s é g e ; ebben a f u n k c i ó b a n e g y ú t t a l
az o r i e n t á l ó , motiváló elem is s z e r e p e l ;
a m o z g á s f o l y a m a t programozása és a mozgás e r e d m é n y é i I
nek e l ő v é t e l e z é s e ( a n t i c i p á c i ó ) a c s e l e k v é s c é l , a k i -
induló h e l y z e t b ő l kapott szenzoros információk., v a -
lamint a mozgásemlékezet alapján; • , -s:\ V-.iv
a v e z é r l ő i m p u l z u s o k k ü l d é s e a z izmokba ( i n n é r \ ' á c i ó ) ;
a mozgás v é g r e h a j t á s a a mozgató s z e r v e k , é s a k ü l s ő '
erők k ö l c s ö n h a t á s a a l a p j á n ;
á l l a n d ó v i s s z a j e l e n t é s a mozgás l e f o l y á s á r ó l ;
 1
c 1
^ - - :' • > T ív' ' -
ff^ * \ J & v i s s z a j e l e n t é s Ö s s z e h a s o n l í t á s a az e l ő v é t e l e z e t t moz-
M;/ g á s c é l l a l , programmal ( " k e l l " é s "van" é r t é k e k ö s s z e -
J\ , hasonlítása) ,
"'ím - s z a b á l y o z ó i m p u l z u s o k k ü l d é s e a z izmokba ( k o r r e k c i ó ) .
1
T < * " ' ' ,, .
: Az e m l í t e t t fő f o l y a m a t o k V a l a m e n n y i e n e g y c é l n a k , a . t:
' c s e l e k V é s r e a l i z á l á s á n a k , vannak a l á r e n d e l v e . B o n y o l u l t a b b a
h á t t é r b e n r e j l ő f o l y a m a t o k e l e m z é s e , a m o z g á s k o o r d i n á c i ó ér-r
t e l m e f c é s e a k k o r , h a magasabb m e g i s m e r ő , a k a r a t i f u n k c i ó k i s
M^közrejátszanak, p é l d á u l v e r s e n y e n , mérkőzésen. Ha u g y a n i s
'' Valamely m o z g á s c s e l e k v é s t u d a t o s ; akkor .a k ó o r d i n á c i ó s r é s z -
V f o l y a m a t o k k ö z ü l is néhány - különböző mértékben - t u d a t o s s á , '
£ t e h á t , a v e r b á l i s j e l r e n d s z e r számára h o z z á f é r h e t ő v é , m e g f o -
í galmaiáhatóvá v á l i k . Ha t e h á t a t o r n á s z t a r t á s h i b á t k ö v e t e l ,
| bár a h i b á r ó l v i z u á l i s élménye, információja n i n c s , a szóbe-
.£•11' u t a s í t á s a hiba k i j a v í t á s á b a e l é g s é g e s támpontot j e l e n t
számára. •

1
|l||f 3.2.2.1!Koordinációs képességek
{( ' és m ö z g á s k é s z s é g e k k a p c s o l a t a

» ' ' Egy1 e l m é l e t i , m e t o d i k a i - g y a k o r l a t i k é r d é s t v i l á g o s a n

, > ( kei'l é r t e l m e z n ü n k . ' N e v e z e t e s e n a z t , h o g y m i k é n t k e l l e l h a -
ss''" t á r o l n u n k a k o o r d i n á c i ó s k é p e s s é g e k e t a m o z g á s k é s z s é g e k t ő l .
E l f o g a d h a t j u k a z t a k i i n d u l á s t a z é r t e l m e z é s b e n , h o g y a moz-
L'f - g á s k é s z f e é g i s s z e r z e t t , k o o r d i n a t j v j e l l e g ű t e l j e s í t m é n y -
ÍÉft f e l t é t e l . A ' m o z g á s k é s z s é g a z o n b a n m e g h a t á r o z o t t m o z g á s t e c h -
"1 • h l k á r a H p ü l , s p e c i á l i s f e l a d a t o k m e g o l d á s á r a v o n a t k o z i k ,
csak a mozgástechnlka gyakorlásával, c s i s z o l á s á v a l f e j l e s z t -
j ; h e t ő . fLoad: Mozgáskészség f e j e z e t e t l )
i A koprdinációs képességeknek általánosabb jellegük v a n . .
I f Ami a z t j e l e n t i , h o g y a k o o r d i n á c i ó s k é p e s s é g e k e t k o o r d i n á -
l d c i ó s t e l j e s í t m é n y f e l t é t e l k é n t k e l l kezelnünk, é s meghatáro-
' í z p t t m o z g á s f e l a d a t o k r a , a f e l a d a t o k egy c s o p o r t j á r a v o n a t -
k o z t a t v a a l k o t n a k t e l j e s i t m é n y f e l t é t e l t . H a vannak i s o l y a n
vK: m o z g á s k é s z s é g e k , a m e l y e k j ó l k ö r ü l í r h a t ó k o o r d i n á c i ó s k é p e s -
ségre épülnek, (például mérlegállásban, egyensúlyérzék),
; •; a k k o r sem l e h e t a m o z g á s k é s z s é g k i a l a k í t á s á n a k és k o o r d i n á -
' V / c i s ó képességek f e j l e s z t é s é n e k azonosságára k ö v e t k e z t e t n i .
f|s A k o ó r d i n á c i ó s k é p e s s é g e k s o k o l d a l ú m o z g á s k é p z é s , t a n u l á s
a l k a l m a z á s a t é v é n f e j l e s z t h e t ő k , míg a k é s z s é g f e j l e s z t é s k ö -
r ü l í r t a b b , k ö t ö t t e b b . A k ö l c s ö n h a t á s azonban n y i l v á n v a l ó .
jí' E z t a k ö l c s ö n ö s s é g e t a k ö v e t k e z ő g o n d o l a t m e n e t t e l l e h e t a l á -
támasztani.
A koordinációs képességek meghatározott s z i n t j e a kész-
ségfejlesztésnek nélkülözhetetlen f e l t é t e l e , egyúttal állan-
d ó a n h a t ó s z a b á l y o z ó j a i s . H a p é l d á u l v a l a k i n e k g y e n g e egyen—
lí'P s ú l y é r z é k e van a z - b á r m i l y e n l a z a é s e r ő s - n e h e z e n b i z o n y -
, t a l a n u l h a j t v é g r e egy m é r l e g á l l á s t t a l a j o n . Másrészről - k ö l -
,;f c s ö n h a t á s k é n t - a m o z g á s k é s z s é g - f e j l e s z t é s , n ö v e l é s e g y ú t t a l
•'.j.. m a g a s a b b s z i n t r e e m e l i a k o o r d i n á c i ó s k é p e s s é g e k e t .

1
d '' :• ' - 6 7
Aki sokfajta, egyensúlyérzéket igénylő gyakorlatot hajt vég-
re, az egyúttal f e j l e s z t i egyensúlyérzékét.
A koordinációs képességek k ö z ö t t i kölcsönhatás b e l s ő ,
t a r t a l m i l é n y e g é n e k h a n g s ú l y o z á s á r a , a munka- é s a s p o r t t e -
v é k e n y s é g n é l f e l l é p ő k o o r d i n á c i ó s f o l y a m a t o k a t három h a n g -
súlyos mozzanattal jellemezhetjük. v
V
- Ahhoz, hogy egy m o z g á s f o l y a m a t l é t r e j ö h e s s e n , a^ e l ő -
v é t e l e z e t t , e l k é p z e l t mozgásprogramoknak é s a v é g r e -
h a j t o t t mozgáscselekvéseknek meghatározott (dinami-
kai és kinematikai) jellemzők t e k i n t e t é b e n , tehát a
mozgásszerkezet és ritmus t e k i n t e t é b e n , egyezniök
!
kell.
Ez a m o z z a n a t a m o z g á s v e z é r l ő , s z a b á l y o z ó k é p e s s é g r e ,
épül, azt t é t e l e z i f e l . ' .. i \
- A s a j á t c s e l e k v é s e k e t - a f o l y t o n o s a n v á l t o z ó és nehe
zen e l ő r e l á t h a t ó h e l y z e t e k b e n , r é s z b e n a v á r h a t ó k ö r -
nyezeti történéseket is figyelembe véve, i l l e t v e azt l|
megelőzve - célszerűen k e l l programozni, alkalmazni,
korrigálni és átállítani.
Ez a mozzanat a mozgásalkalmazkodó és á t a l a k í t ó k é p e s
ségre támaszkodik, azt hangsúlyozza.
- Az adott t a n u l á s i céloknak és feladatoknak m e g f e l e l ő -
en e d z é s s e l , g y a k o r l á s s a l célnak m e g f e l e l ő mozgás-;,
programokat é s s z a b á l y o z ó mechanizmusokat k e l l k i é p í -
teni, csiszolni, megszilárdítani.
Ez a n o z z a n a t a m o z g á s t a n u l á s k é p e s s é g é t j u t t a t j a
előtérbe.
A s p o r t t e v é k e n y s é g során f e l l é p ő k o o r d i n á c i ó s f e l a d a t o -
k a t t e h á t a k ö v e t k e z ő három k o o r d i n á c i ó s a l a p k é p e s s é g b ő l
vezethetjük le:
- a mozgásszabályozó,
- a mozgásalkalmazkodó, - á t á l l í t ó és
- a mozgástanulási képességből. ^
£_02zgásszabályozó_kéDesség színvonalára vonatkozóan a
koordinációs feladat bonyolultságát, nehézségi fokát és a
t a n u l á s , alkalmazás során e l é r t k o o r d i n á c i ó s f o k o t , i l l e t v e
a megoldás minőségét vehetjük mértékül. A képesség s z i n t j é -
nek m é r é s é r e , j e l l e m z é s é r e f e l t é t l e n ü l s z á m í t á s b a k e l l v e n n i
a képességek lényegi tulajdonságainak megfelelő mozgásfel-
adatokat, próbákat, s t a n d a r d i z á l t t e s z t s z é r i á k a t . A mennyi-
s é g i mutatók a n e h é z s é g i fokban jutnak k i f e j e z é s r e .
A mozgás.alkalmazkodó és - á t á l l í t ó k é p e s s é g a f e l a d a t m e g
o l d á s h o z ~ s z ü k s é g e s I d ő v e l j e l l e m e z h e t ő , t e r m é s z e t e s e n megha-
t á r o z o t t , s t a n d a r d i z á l t feladatok megoldása e s e t é n . E m e l l e t t
további i n f o r m á c i ó t n y ú j t a z e l é r t alkalmazkodás, vagy á t á l -
l í t ó d á s minősége i s .
A _ m o z g á s t a n u l á s i _ k é £ e s s é 2 a t a n u l á s g y o r s a s á g á v a l mér-
hetőj meghatárözött7~vagyil ö s s z e h a s o n l í t á s r a alkalmas f e l -
adatok e s e t é b e n .

68
 ,,r> i A k o o r d i n á c i ó s k é p e s s é g e k l é n y e g é n e k i s m e r e t e ad k u l c s o t
1,'a m i n d e n n a p i é r t e l e m b e v e t t ü g y e s s é g d i f f e r e n c i á l t é r t e l m e -
, ; :y-"zéséhezy h a s z n o s s z e m p o n t o k a t ad a f e j l e s z t é s h e z .

* 3.2.2.2 Mozgáskészség

A mozgáskészségek k i a l a k í t á s a a t e s t n e v e l é s i óra f e l a d a -
,'i t a i k ö z ö t t e l ő k e l ő h e l y e t f o g l a l e l , m e r t v a l a m e n n y i m o z g á -
;. sos c s e l e k v é s n e k , sporttevékenységnek egyik a l k o t ó elemét
•'víl • j e l e n t i k . A k i a l a k í t o t t m o z g á s k é s z s é g e k v i s z o n y l a g á l l a n d ó -
i a k , az egyén tevékenységének a u t o m a t i z á l t ö s s z e t e v ő i k é n t Hr-
t e l m e z h e t ó k , e g y ú t t a l s o k r é t ű e n f e l h a s z n á l h a t ó k , komplex k é s z -
€• s é g e k e l e m e i v é t e h e t ő k .
v
; 4 ' i. Mozgáskészségekről beszélünk a k k o r h a • b i z o n y o s • c s e l e k -
llp v é s t - például k i s l a b d a h a j í t á s t - h e l y e s e n , gyorsan é s
: g a z d a s á g o s a n ( k ö n n y e n ) - magas s z i n t ű k v a n t i t a t í v é s k v a l i -
W|f| t a t í v e r e d m é n y e s s é g g e l - t u d u n k v é g r e h a j t a n i .
* ' A m o z g á s k é s z s é g t e h á t a m o z g á s e l e m e k oTyan s o r o z a t á t
1
íjk f e l t é t e l e z i , a m e l y b e n a z e l e m e k o p t i m á l i s k ö l c s ö n h a t á s a
||\ j ö n l é t r e a z a d o t t c s e l e k v é s e n - p é l d á u l k a p u r a l ö v é s e n -
.'^jK-bellll'i'- a m i k o r a l a b d a á t v é t e l é s l ö v é s e g y e g y s é g e s f o l y a -
<• "4 ' matba á g y a z ó d i k . "•/•">
; •StS
fi* ' • í?2S2᧧i§!D e n o l y a n t e r j e d e l m ű m o z g á s k é p l e t e t é r t ü n k ,
a m e l y n e k k e z d ő - é s v é g p o n t j a k ö z ö t t nem j ö h e t l é t r e v á l t o z á s .
•"•-il
1 P é l d á u l a f e l u g r á s és a k o s á r r a dobás k é t eleme a k o s á r l a b -
| dá2ásnak. A mozgáskészség koyaf gyermekkortól f e j l e s z t h e t ő
t u l a j d o n s á g é f ő k é n t a z e m b e r i m o z g á s a l a p f ormáibajT~7 1
járás,
r
í||l . f u t á s , u g r á s , d o b á s , m á s z á s , ú s z á s , k e r é k p á r o z á s . R é s z b e n
".-ezekre é p ü l n e k a s p o r t m o z g á s k é s z s é g e k .
Megkülönböztethetünk t e h á t a l a p - és s p o r t k é s z s é g e k e t .
., Az a l a p k é s z s é g e t az egyéri már g y e r m e k k o r á b a n e l s a j á t í t j a T
Ezek s z o l g á l n a k a l a p u l a z e m b e r i t e v é k e n y s é g k ü l ö n b ö z ő f o r -
máinak v é g r e h a j t á s á h o z , a m u n k a - , a j á t é k - é s s p o r t m o z g á s o k -
!i=S»
i<$1 h o z . B á z i s k é s z s é g k é n t k e z e l h e t j ü k á t j á r á s t , f u t á s t , s z ö k d e -
• ; l é s t , ugrást, hordást, mászást, dobást, kerékpározást,
jfiiszást. .
A s p o r t k é s z s é g e k e t á l t a l á b a n - az a l a p k é s z s é g e k r e t á -
maszkodva - g y a k o r l á s s a l , t a n u l á s s a l s a j á t í t j a e l a z e g y é n .
| A sportkészségek végül a sporttechnikában jutnak k i f e j e z é s r e ,

3.2.3 A motoros képességek kölcsönhatása

A mozgáskészségek, koordinációs és k o n d i c i o n á l l s képes-

ségek egymással szoros kölcsönhatásban f e j l ő d n e k , erre a
k ö l c s ö n h a t á s r a t e k i n t e t t e l k e l l a f e j l e s z t é s i programokat
. kidolgozni. A versenytornát alkotó sportkészségek például
c s a k abban a z e s e t b e n f e j l e s z t h e t ő k o p t i m á l i s s z i n t r e h a
a t o r n á s z a s p o r t t e c h n i k a v é g r e h a j t á s á h o z s z ü k s é g e s izom-
e r ő v e l r e n d e l k e z i k . Ebben a z e s e t b e n a z e r ő f e j l e s z t é s é s a

69
mozgástanulás kölcsönösen f e l t é t e l e z i k egymást. Ilyen é r t e -
lemben k e l l a t a n t e r v i f e l a d a t o k a t l e b o n t a n i a t a n m e n e t b e n ,
óratervekben. Ha a k é p e s s é g - és k é s z s é g f e j l e s z t é s összhang-
j á t m e g t e r e m t j ü k , a k k o r e s é l y van a r r a , h o g y a t a n u l ó k g y o r -
sabban és eredményesebben haladnak e l ő r e a t a n t e r v i anyag
e l s a j á t í t á s á b a n , majd a z a l k o t ó a l k a l m a z á s b a n .
A k é p e s s é g - és k é s z s é g f e j l e s z t é s sorrendje a következő-
k é p p e n h a t á r o z h a t ó meg: H a m o z g á s k é s z s é g - f e j l e s z t é s t t ű z ü n k
k i f e l a d a t u l , akkor a k é s z s é g t a n u l á s t f e l t é t e l e z ő , a z i l l e -
tő mozgáskészség végrehajtásához szükséges k é p e s s é g f e j l e s z -
t é s s e l k e l l k e z d e n ü n k . Amennyiben k é p e s s é g f e j l e s z t ő p r o g r a -
mot a k a r u n k m e g v a l ó s í t a n i , a k k o r a k é p z é s t k e z d j ü k a k é p e s -
s é g f e j l e s z t ő gyakorlatok megtanulásával. Ha például súlyeme-
l é s s e l , m e d i c i n a l a b d a g y a k o r l a t t a l t e r v e z ü n k e r ő s í t é s t , akkor
h a t á s o s erőnövekedést csak k o o r d i n á l t , c s i s z o l t mozgással,
a z e m e l é s , l ö k é s , dobás t e c h n i k a i l a g h e l y e s v é g r e h a j t á s á v a l
érhetünk e l , A k é p e s s é g - f k é s z s é g f e j l e s z t é s egyaránt l e h e t
c é l j a é s e s z k ö z e a m o t o r o s c s e l e k v é s t a n u l á s n a k . Ebben fe-
j e z ő d i k ki a kölcsönhatás l é n y e g e , b e l s ő kapcsolata .
Néhány t a n t e r v i p é l d á v a l a z t j e l e z z ü k , m i l y e n c é l o k é s
v á r h a t ó eredmények j e l l e m z i k a k ö l c s ö n h a t á s t .

Célkitűzés Eredmény
Az^ á l l ó k é p e s s é g i j e l l e g ű Egyénileg lehetséges jó t e l j e -
teljesitmények növelése sítmények e l é r é s e h o s s z a n t a r t ó
- alapálló-képesség testgyakorlatokban, pl. tartós
- gyorsasági állóké- f u t á s , úszás, s í f u t á s , kerékpá-
pesség r o z á s , "nagymozgású" j á t é k o k
;
- erőállóképesség s t b ,
Az erőképességek f e j l e s z t é s e
- maximális er3 Egyénileg lehetséges t e l j e s í t -
húzóerő mények a k ü l ö n b ö z ő s o k o l d a l ú
támaszerő hatást kiváltó gyakorlatikban.
hajlítóerő Gazdaságos e r ő f e l h a s z n á l á s va-
lamennyi g y a k o r l a t b a n . > '
- gyorserő Egyénileg•lehetséges jó telje-
ugróerő s í t m é n y v a l a m e n n y i u g r ó , dobó
dobóerő é s l ö k ő g y a k o r l a t o k b a n é s moz-
lökőerő \ gásos játékokban.
- erőá11ó-képesség Egyénileg lehetséges jó t e l j e -
sítmény valamennyi h o s s z a n t a r t ó
erőgyakorlatban.
A gyorsaság f e j l e s z t é s e Egyénileg lehetséges jó t e l j e -
- Előrehaladásnál sítmények f u t á s b a n , játékban, ;
- Mozgásválasznál ú s z á s b a n , k e r é k p á r o z á s b a n . '..-./
- T ö r z s - és végtagmozgá- Gyors v á l a s z m o z g á s i n g e r e k r e ,
soknál k ü l s ő j e l e k r e , r ö v i d i d e i g tar 1 -
tó cselekvésekben.

49
 Szakkifejezések magyarázata

m
abdukció távolítás, tepesztés dermatoma egy gerincvelői érzőgyök
által ellátott bőrterület
addukció közelítés
dinamikus erővel kapcsolatos,
afferens befelé vezető vagy szállító
mozgató
agonista ható, együtt működő
discus korong, porckorong
(izom)
disztális a testközépponthoz
amphiarthos merev ízület
képest távolabbi
ankylosis (ízület) elmerevedése
divergencia széttérés, szétterítés
antagonista ellenható
dorzális hátoldali
ante elöl, előre

anteflexió előrehajlás, előrehajlítás,

m
előreemelés (kar) efferens kifelé vezető vagy szállító

anterior elülső eleváció megemelés

approximáció közelítés, megnyomás epicondylus a csöves csont domború

végén kiálló képlet
arthritis ízületi gyulladás
everzió kifordítás, a külső lábszél
arthrosis az Ízület elfajulásos megemelése,
betegsége a dorzálextenzió,
articulatio ízület az abdukció és a
pronáció kombinációja
articulatio condylaris kondilusízület
excentrikus központon kívüli,
articulatio ginglymus csukló(pánt)ízület itt: engedő
articulatio sellaris nyeregízület extenzió feszítés, kinyújtás
articulatio sphaeroidea gömbízület extenzor feszítőizom
articulatio troclioidea csavarízület
m
axon idegnyúlvány
facilitáció megkönnyítés,
begyakorlás, elősegítés _
P!
bilaterális kétoldali femur combcsont
filamentum fonalszerű képződmény
rm flexió hajlítás
carpalis kéztővel kapcsolatos
flexor hajlítóizom
carpus kéztő
frontális homlokkal kapcsolatos,
caudalis farok felőli, a lábak felé
a homloksíkban lévő
eső
cortex kéreg, agykéreg EBI
gluteusok farizmok
cranialis fej felőli

íffl m
Wl
hipermobilis fokozott mozgathatóságú
decubitus felfekvés
hipomobilis csökkent mozgathatóságú
depresszió lefelé nyomás

waiitwi
 Szakkifejezések magyarázata

homunculus emberke lumbális ágyéki

horizontális vízszintes, haránt

!E
humerus felkarcsont, váll major nagyobb
mechanoreceptor mechanikai ingereket
ü érzékelő képlet
inhibitor gátló tényező
mediális a középvonalhoz közelebb
iniciális kezdeti eso

inszufficiencia elégtelenség minor kisebb

inverzió befordítás (a belső miofilamentum az izomszövet legkisebb

lábszélé), a láb egysége, „izomfoná!"
plantárflexiójának, mobilis mozgatható, mozgékony
addukciójának
és pronációjának monoszinaptikus csak egy szinapszissal
kombinációja rendelkező
motorika mozgatás (általában)
ipszilaterális azonos oldali
musculus izom
ischiocruralis izmok az ülőcsontot a lábszárral
összekötő izmok:
a csípőízület feszítését m
a térdízület hajlításával neuron idegsejt, az idegrendszer
egyesítik egysége

izometrikus azonos méretű (mozgás):

az izom hossza nem M
változik megfeszülése oppozíció szembehelyezés
során
kEsi
izotóniás azonos feszülésű
palmáris tenyéri, tenyér felőli
(mozgás)
paravertebrális gerinc melletti
Ül patella térdkalács
kaudális farok felőli, a lábak felé
phalanx ujjperc
eső
plantáris talpi, talp felőli
kinesztéziás a mozgás észlelésévei
kapcsolatos pneumonia tüdőgyulladás

koncentrikus közös központú (körök). posterior hátsó

.összehúzó _ potenciális lehető
kontrakció (izom)összehúzódás processus kiemelkedés
kontraktúra (izom, ín) kóros_ profundus mély, mélyen
zsugorodása elhelyezkedő
kontralaterális ellenoldali^ pronáció „borintás", lefelé fordítás
(pl. tenyéré)
kraniális fej felőli
proprioceptív a testrészek (elsősorban
izmok és inak) mozgásának
észlelésével kapcsolatos;
laterálflexió oldalt hajlítás
a szervezeten belüli ingert
laterális oldalt elhelyezkedő érzékelő

591
Szakkifejezések magyarázata

protrakció előrehúzás szenzomotoros érző és mozgató

proximális a testközépponthoz szinapszis idegrost másik

közelebb eső idegsejthez vagy
izomsejthez való
m kapcsolódása
radialis az orsócsont felé eső szinergista együtt működő
radius orsócsont, sugár sztereotípus állandóan ismétlődő
(mozgás)elem
receptor inger felvételére alkalmas
képlet szupináció „hanyintás", pl. tenyér
fordított felfelé fordítása
reciprok

repozicio visszahelyezés
T
retrakció hátrahúzás lábtő
tarsus
retrofiexió hátrahajlítás mellkasi
thoracalis
rotáció forgatás, forgás húzás
frakció
transzverzális harántirányú, -vízszintes
trochanter tompor, a combcsont
spinalis gerinccel, geincvelővel
kiálló része
kapcsolatos
tuberculum göbcse
stabilis szilárd

statikus mozdulatlan, álló m

stimulus inger ventrális has felőli

superficialis felületes, felületesen verbális szavakban kifejezett

elhelyezkedő
vertebra csigolya

m vertebralis csigolyával kapcsolatos

nyilirányú: elölről hátra vertikális függőleges
szagittális haladó
vizuális látási, látással
az izom legkisebb kapcsolatos
szarkomer egysége

592
 .A,

Anatómiai elnevezések - kifejezések

ela szárny *
angulus szöglet
annulus gyürü
•pertura nyilás
apex csúcs
orcua iv /aleku alkotórész/
articularis Ízülethez tartozó
articulctio iziilot
axis' tengely
bOEÍS alap
canaliculus kis csatorna
canalis csatorna
capitulum fejecske
caput fej /rendszerint gömbölyű/
porccal boritott csontvég
cauda farok
cavitas bemélyedés, lehet porccal boritott
izületi alkotórész
cavum csontokban levő üreg
ccllula sejt /kis csontfülko/
clivua lejtő
collua n y a k , a csontokon a fej és a test
•i
között helyezkedik c l .
coilumna oszlop
/
cpndylus b ü t y ö k , izületi felszint hordozó
kiemelkedő csontrész
fáornu szarv
crista t a r a j , a csont felszínéről előreugró
alkotórész, rendszerint izmok .xedése:
vagy tepadasáre szolgál
,jcrus szór
idisphisio csöves csontok középső része
I dorsum hát-
!, ductus vezeték
I
'.eminentiö kiemelkedés
icxicondylun
\
csontnyulvány, b ü t y ö k , amely nem vesz
részt az izülct alkotásában
epiphysis csöves csontok izületi vége
cxtr emits o anatómiai értelmezése végtag
facies felszin / m á s i k jelentése arc/
facicc crticularis izületi felszin
f issura h a s a d é k , rés
 é

foramen l y u k , a csonton áthaladó kerek/nyilas

fossa á r o k , tányér alakú bemélyedés '
fovea gödör
f oveola kisebb korek á r o k , árkocska
fundus fenék , alap —•-
hiatus n y i l á s , hasadék
impressio benyomat
incisura csontszélek bemetszésé, bevágás
interooseus csontok közötti
labium o csont felszínéről kiemelkedő ojakszeri
képződmény
lamina csontiémez
limbus valaminek a széle, szegélye, pereme
line a v o n a l , kevésbé kiálló lécszerü
kiemelkedés
lingua nyelv
longitudinális hosszanti
lunar is hold alakú
mo j or valamiből a nagyobb
manubrium markolat ^
y
mar >~o csontszél, c-s ont éle
msssa tömeg
meatus járat
membraaa h á r t y a , lemez
minor valamiből a kisebb
multangulus sokszögletű
übliquus ferde irányú
J
I
paries f a l , például egy csontos üreg fala
pars ré-sz
pecten t a r é j , f é s ű alakú csontkiemelkedés
processus hosszabb v é g ü f hegyes csontnyulvány
protuberantio k i s , kerek a l s k u , laposabb kiemelkedés
radix gyökér
ramus valaminek sz ága
rostrum csőr alakú kiemelkedés
sella nyereg alakú csontrészlet
semi- f é l , valaminek a fele
scmilunaris félhold alakú csontrészlet
 A
7>>

septula s övény /
sinus ü r e g , öböl
jé s que ma pikkely j
substantia állomány
sulcus barázda, s csonton futó hosszanti-
mélyedés
trochanter t o m p o r , nagyobb érdes csontkiemelkedés
trochlea g ö r g ő , h e n g e r , pörgő / cérnaorsóra
emlékeztető csontalkotórész/
tuber g u m ó , rendszerint érdes felszinü
kiemelkedés, más néven dudor
tuberculum g u m ó c s k a , kis dudor
tuberositas érdcsség, kevéssé kiemelkedő,"görön-
gyös" felület
vertex tető
zona öv

I
OTKI EÜ FŐISKOLAI KAR
Idegen-nyelvi lektorátus

ANATÓMIAI SZAKKIFEJEZÉSEK
Összeállították: d r . Undi Flóra és Szilágyi Erzsébet
!
a b d o m e n , - in.is, n . - h a s
cavum abdominis - > hasüreg
a f f e r e n s , - entis - o d a v i v ő , a központ irányába szállí-
tó
albus 3 - fehér
alveolus, -i, m. - kicsi ^üreg, meder
alveolus dentalis - fogmeder
alveolus pulmod is - tüdőléghólyagocska
ampulla, -ae, f. <- kis k o r s ó , korsó alakú tágulat
ampulla canaliculi lacrimalis - a könnycsatorna tágult szakasza
ampulla tuba© uterinae --a petevezeték|tágult szakasza
angulus, -i, m. - szöglet
angulus oris - szájzug
anulus, -i, m. - gytirü
anulus fibrosus - rostos gyürü
a p e x , - i c i s , m. - csúcs
a p e x cordis - szivesues
a p e x pulmonis - tüdőcsucs
a p e x radicis dentis - foggyökércsucs
apeneurosis j. - i s , f, /gör,/ - b ő n y e , kiszélesedő in; talpon és
tenyéren t idő szerepet tölt be
aponeurosis palmaris - tenyéri bőnye
aponeurosis plantaris - talpi bőnye
arcuatus 3 - ivszerü
arcus, -us, m. - iv
articulatio, -onis, f. - ízület
a s o e n d e n s , -entis - f e l m e n ő , felszálló
a t l a s , — a n t i s , m . /gör./ - h o r d o z ó , a fej hordozására módo-
sult első nyakcsigolya neve
atrium, - i i , n . - előtér, előcsarnok, szivpitvar
4

a u r i c u l a , -:.3 , f. - fülkagyló
a u r i s , - i s , f. - fül
auris externa, media et interna - k ü l a é , közép- és belső fül
a x i s , - i s , m. ' - 1. tengely
2. nyakcsigolya /második/
Id.ny .Lelet. 18/1984. Stencil e z . 16237 Készült looo p l d .
b a s i s , - i s , f , /gor„/ ~ a l a p , fenék
basis cerebri - agya lap
basis cordis - s71 va lap
basisceranii - koponyaalap
b u l b u s , - i , m 0 /gor./ - hcgyrna, duzzanat
bulbus oculi - szemgolyó
bulbus pili - hap nagy m a , szorhagyma
carSS.lis, - i s , m, - cs&torna
canalis vertebra lis - gerinccsatorna
capitulum, - i , 11. - fejecske, csontvég k i s , gömbaz
rü megvsstagodása Ízület képzé
sérf

capsula, - a e , f , - tok
capsula articularis - izületi tok
caput, - i t i s , n , - fej
cartilago, -ini-s, f. - porc
cartilago articularis - izületi porc
cauda, - a e , f . - farok, farokszerü nyúlvány
cavum, ^ i , n . - üreg
cavum abdominal-is hasüreg
cavum dentis fogüreg
cavum medullare ossium - csontvelőüreg
cavum oris szájüreg
centrum, - i , n . /gör„/ - központ
cervix, -icis, f'. - n y a k , nyakszirt, tarkó
cervix, dentis - fognyak
cervix uteri - méhnyak
chorda, , - crs, f. /gor,/ - h u r , szalag
chorda dorsalis - gerinchúr
chordae vocales - hangszalagok
c o H u m , -i, n . - nyak
collum dentis fognyak
collum uteri méhnyak,
compactus 3 - tömör, tömött
concha, - a e , f . /gör,/ - kagyló
concha auriculae - fülkagyló
concha nasalis - orrkagyló

I d . n y . Lektorátus 18/1984. Stencil az, 16238 Készült looo

pld»
 3 -

constrictor, - o r i s , m , - összehúzó, összeszorító

corona, - a e , f . /gör,/ - korona, koszorú
corona dentis fogkorona
coronarius 3 - la szoru, koszorús
artéria coronar'.a - k -szoruér
!,<
corpus, ~©r.is, n. ~ t q-f-
corpus striatum - csikóit test
corpus vitreum - vegtest
cortex, -icis, m , - k é r e g , egy szerv külső rétege
cortex cerebri - cí crrV
Ö.J p r n o"
II-O-t
costa, - a e , f . - borda
crus, cruris, n . - lábszár, alsó lábszár, szár
crypta, - a e , f . Agör./ - kis,
crypt/o/... csőszerű, nyitott bemelyedes
, cryptorchismus - rejtett /'szóösszetételben/
descendens, -ontis - rejtettheré jíiség
•diaphragms, -atie, n. /g'or./ - leszálló
diaphragma oris - válaszfal, rekszizom
r ' digitus, - i , m. - szájfenék záróizma
- u j j
dilatator, - o r i s , m .
<t> discus, - i , m . / g ' o r , / - tágitó
p discus articularis - korong
discus interverte bra lis - izületi porckorong
& ductus, - u s , m. - csigolyák közötti porckorong
ductus choledochus - vezeték,, cső, kivezető eső
- közös epevezeték / a d.hepaticus
cummun.is és a d. systicus egye-
ductus hepatlcus communis süléséből/
ductus pancreatious ~ kczös májvezeték
ductus lacrimalis - hasnyálmirigy kivezető csöve
efferens, -ontis - könycsatorna
excavatio, - o n i s , f . - kivezető, elvezető
excretum, - i , n , - vájulst., kivájás, üreg
- váladék, bomlástermékeket tar-
talmazó mirigyváladék
I facies, -e.i, f, - a r c , kü) a... félsz in
facies anterior elülső felszin
facies lateralis oldalsó felszin
I d . n y . Lefct, 18/1984, Stencil s z . 16239 Készült leoo pld-
 facies posterior hátulsó felszin
fascia, - a e , f.« - pólya, izompólya, vékony kötőszö-
vet, amely az izmokat beboritja és
az egyes izomcsoportokat és izmo-
kat egymástól elválasztj®
fasciculus, - i , m . - nyaláb, köteg, izom- és idegrostok
alkotta köteg neve
fascis, - i s , m . - nyaláb, köteg
fibrillum, - i , n . - kis izom- v. idegrost
N
fibrosus 3 - rostos
fiiaménturn, - i , n . - fonal, r o s t , rosfc^zerü szerkezet
filum, - i , n . - fonal, szál
fila olf&ctoria szagló idegrostok
fissura, - a e , f . - hasadék
flavus 3 - sárga
flexura, - a e , f . - hajlat, görbület
fonticulus, - i , m . •r kutacs /az újszülöttek koponyá-
ján a varratok találkozásánál le-
vő nyilas ..»<.
foramen, -inis, n . - lyuk, nyilás
fossa, - a e , f . - árok
fovea, - a e , f . - gödör, kerek bemélyedés
frons, -ntis, f. - homlok
fundus, - i , m . " fenék, alap
fundus oculi - szemfenék
funiculus, ~ i , m . - k ö t e g , zsinór
funiculus umbilicalis köldökzsinór
gaster, - t r i s , f . /gör-/ - lat. ventriculus: gyoc.cr
genu, -us, n. - térd
glandula, - a e , f . mirigy, / t k p . k i s makk /
glandulae gaq.tYicae - gyomormirigyek
g l a n d u l e int est.ina le s - béImirigyek
granulosus 3 - szemcsés
granulum, - i , n . - szemcse

hilus, -i, m. - kapu; erek, idegek be-és kilépé-

si helye

I d . n y . Lektorátus 18/1984. Stencil s z . 1624-0 Készült looo pld

 *

humor, -oris, m. - folyadék^ n e d v , testnedv

humor aquosus - csarnokviz
.incisure -ae, f, - b e m e t s z é s , bevágás
infimdibulum. n< - tölcsér, tölcséralaku szerkezet
infundibulum tubae uterinae a ípetevezeték tölcsérszerü
.kezdeti része
insula, -ae, f. - sziget
isthmus,-i, m. ,'g'ör./ - szoros, szűkület
isthmus faucium - torokszoros /a szájüreget a ga-
rattal összekötő kapu/

labium. • 1 . 1 , n . - ajak
lacrima, - a e , f . - könny
lacuna, - a e , f . - m é l y e d é s , g ö d ö r , üreg
lamina, - a e , f . - lemez
« ligáméntum, - i , n . - k ö t e l é k , szalag
#
linea, - a e , f , - vonal
lingua, -a e, f. - nyelv
liquor, -or:is , mi --nedv, folyadék
liquor cerebrospinalis - agy- és gerincvelői folyadék
lobulus, — i , m , - lebenyke
lobulus auriculae - fülcimpa
lobulus pulmonum - tüdőlebeny
lobus, - i , m . - lebeny, karéj
lobi cerebri ' - agylebenyek
lympha, - a e , f . /gör,/ - n y i r o k , nedv
malleolus, - i , m . - boka
malleus, -i, m. - kalapács, egyik hallócsontócska
a középfülben
manuA >is, f. - kéz
meatus, -us, m. - járat
meatus acusticus externus küldő hallójárat
meatus n a s i orrjárat
t medulla, ae, f, - velő
mediy.XM ob longa ta nyúltvelő
i.iedwlla- ossiuia flava et rubra sárga és vörös csontvelő
medulla spinalis gerincvelő
Id ,ny.Lektorátus 18/1984. Stencil s z . 16241 Készült looo pld,
membrana -ae, f, hártya, lemez
membrana abdominis /peritoneum/ - a hasüreget bélelő és a has-
üreg! szerveket boritó savós
hártya
membrana tympani - dobhártya
meniscus - i , m. - holdacska, félhold alakú izületi
porc a térdizületben
mucinosus 3 - mucin-t /mucoproteidet/ tartalma-
zd /mirigy/
mucosus 3 - nyálkás
/tuni ca/ muco sa - nyálkahártya

nasus. m. orr
n i g e r , - g r a , -grum fekete
nodulus, -i, m. kis csomó
nodus, -i, m, csomó
nodus lymphaticus nyirokmirigy, nyirokc somó
obliquus 3 ferde
occiput, - i t i s , n . nyakszirt, tarkó
os, ossis, n . csont
ostium, - i i , n . n y i l á s , szájadék
ostium cardiacum gyomorszáj
ovum, -i, n. tojás, petesejt
papilla, - a e , f . szemölcs
papillae lingua les izlelőbimbók a nyelvháton
paries, - e t i s , m . fal
pelvis - 1 3 f. medence
pelvis renalis vesemedence
pes, pedis, m, láb
plexus, - u s , m . fonat, hálózat; é r - v . idegfonat
processus, - u s , m . nyúlvány
processus vermiformis féregnyulvány
proprius 3 saját, egyedüli.'.
punctum, ~ i , n . pont
punctum caecum v. coecum - vakfolt a retinán

radix, -icis, f. gyökér

radix dent.is foggyökér

Id.ny. Lekt. 18/1984. Stencil sz.16242 Készült looo pld

ramus, - i , m , - ág, ágazat, ér- v. idegág
rectus 3 - egyenes
reticulum, - i , n . - kis h á l ó , kis rece
rima , -a e, f, - hasadék, rés
rima glottidis - hangrés
rima oris - szájrés
rima palpebrarum - szemrés
ruber, - b r a , brum - vörös

secretum, - i , n . - váladék, mirigyek által kiválasz

tott anyag
septulum, - i , n. -'.:•;/ - sövényke
septum, - i , n . - sövény, k e r í t é s , válaszfal
septum atriorum -pitvarsövény
septum nasi - orrsövény
septum ventriculorum - a szív kamrai sövénye
serosus 3 - sovós
sinus, - u s , m . -- öböl, Lireg, görbült felszín
sinus frontalis - homloküreg
sinus maxi liar,is - arcüreg
sphinoter, -eris, n . /gör./ - záróizom, nyílás szűkítő, .kör-
körös izomgyürü
spina, ~ a e , f . - tövis, hátgerinc
spongiosus 3 - szivacsos
stratum, - i , n . - réteg, takaró
stratum ba'sale - alapréteg /a bőr legalsó sejtré-
tege
stratum corneum - a bőr felületi szarurétege
sulcus, - i , m , - barázda, bevágás
sutura, -e , f. - varrat, koponyacsontok összeköt-
tetési formája
tela, - a e , f , - szövet, vászon
tela coni: m c t i v a kötőszövet
tendineus 3 - inas, inhoz tartozó
tendo, -inis, f . - in
t eriia , -a e, f. - k ö t e l é k , szalag, csík
theca, - a e , f . /gör./ - m e l l , mellkas

Id.ny.Lekt. 18/19 8 4 . Stencil s z . 16243 Készült looo pld


tractus, -us, m.
tractus d.igestorius
tracfus olfactorius
tractus opticus
transversus 3
trigonum, - i , n .
trochlea , a e , f. /gör./
truncus, ~ i , m .
tuba, - a e , f .
tuba auűitiva
tuba uterina
tuber, -eris, n .
tuber frontale
tuberculum, - i , n .
tubulus, ~ i , m .
tubuli renales
tubus, - i , m .
tubus digestorius
tunica, - a e , f .
tunica externa, media et interna - az érfal külső, középső
tunica mucGsa
vagina, - a e , f ,
vagina tendinis
valva, - a e , f ,
valva bicuspidalis
valva tricv rpidalis
valvule, - a e , f.
va1vula e v ena rum
venter, -iris, m .
Id.ny. Lekt, 18/1984.
8
- húzás, kiterjedés, huzal, vo-
n a l , idegrostköteg
- emésztőcsatorna
- szaglóköteg
- látóköteg
- haránt, keresztbeálló
- háromszög, háromszög alakú terü-
let
- csiga, görgő, henger
- törzs
1. a test fej és végtagok nélkül
2. ér vagy ideg fő törzse
- kürt
fülkürt
méhkürt, petevezeték
- gumó, duzzanat, dudor
- homl .Vkdud'or
-kis dudor
- kis cső, kis csatorna
- vesecsatornácská'k
- cső
- tápcsetörne
- b u r o k , réteg
és belső rétege
- nyálkahártya
- hüvely
inhüvely
- ajtószárny, billentyű, redő
- kéthegyü billentyű a bal kamra
és a bal pitvar között
- háromhegyü billentyű a jobb pit-
var és a jobb .kamra között
-' billentyű
- vénabillentyük
- has
Stencil sz 16244 Készült looo pld,
ventriculus, - i , m . - gyomor, kamra ^
ventriculus cerebri - agykamra
ventriculus cordis .- szivkamra
vertebra, - a e , f . - csigolya
vesica, - a e , f . - hólyag
vssica fellea - epehólyag
vesica urinaria - húgyhólyag
vesicula, - a e , f . - hólyagocska
vestibulum, - i , n« - előcsarnok, bejárat
vestibulum oris - szájtornác /a szájüregnek a f o g a k ,
pofák és ajkak által határolt része/
villi, - o r u m , m . - bolyhok
vilii intestinales - bélbolyhok
viscera lis, ~e - zsigeri, zsigerhez tartozó
viscosus 3 - sürü, n y ú l ó s , r a g a d ó s , tapadós

Szóvégződés;

-oid - hasonló

Szókezdetekí

ab.,. - - t ó i , - t ő i , eltérő
ad... - -hoz,-hez.,, - h ö z , o d a , k ö z e l
.... . tl 4. (

circum.. - körül
dia... - á t , széjjel
endo... - belül
epi... - felül
exo... - kivül
extra.,. - kivül
hypo... - a l a t t , kevesebb
infra.., - alatt
inter... - között
intra,.. - belül
meso,.. - középső
para... - mellett
peri... - körül

Id.ny. Lekt. 18/1984. Stencil s z . 16245 Készült looo p l d .

 post... - után
pra e . . . - előtt
pro... - előtt
retro.., . - visszafelé
sub.... - alatt
super... - f ö l ö t t , több
supra.,, - fölött
syn... ~ együtt
ultra... ~ tul

Id.ny.Lekt, 18/1984. Stencil sz. 16246 Készült looo pld