Professional Documents
Culture Documents
Kolcsey
Kolcsey
Kolcsey
(1790 - 1838)
A Kölcsey által vállalt és hirdetett elvek: a nemzeti függetlenség, a polgári és emberi jogok,
a jobbágyfelszabadítás, a nemzeti egység, a vallási egyenjogúság, a magyar nyelv
hivatalossá tétele.
1
Kölcsey Ferenc élete utolsó hónapjaiban a perbe fogott jóbarát, Wesselényi Ferenc
védelmére készül. Egy hivatalos útja során megfázik, a megfeszített munkában legyengült
szervezete a betegségnek nem tud ellenállni.
1838. augusztus 24-én hal meg Szatmárcsekén.
Himnusz
A Himnusz kézirata alatt olvasható a keletkezés időpontja és helyszíne:1823. január 22.,
Cseke. Ma ezt a dátumot a Magyar Kultúra Napjaként tiszteljük. Nyomtatásban 1829-ben,
az Auróra folyóiratban jelenik meg a vers, a cenzúra miatt alcímmel: A magyar nép
zivataros századaiból.
A cím - Hymnus - hagyományos költői műfajt jelöl, magasztos hangú, vallásos ódát.
Hogyan vált a Hymnus himnusszá, azaz egy nemzet azonosságtudatát kifejező közösségi
énekké?
Kölcsey műve előtt két középkori eredetű egyházi népének töltötte be a nemzeti ének
szerepét: a Boldogasszony, anyánk...Szűzanyához, a magyarok védőszentjéhez
fohászkodik, az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga... kezdetű pedig Szent
Istvánhoz és a magyar szentekhez szóló ének.
Az irodalmi közvélemény hamar felismerte Kölcsey versének jelentőségét, de azt is, hogy
nemzeti énekké csak megzenésítés után válhat. Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója
1843-ban a Szózat, 1844-re pedig a Himnusz megzenésítésére írt ki pályázatot. A
felhívásra tizenhárom pályamű érkezett, s a bizottság elnöke, Egressy Béni 1844. június 15-
én Erkel Ferencnek ítélte a fődíjat. Az első nyilvános bemutató július 2-án történt a Nemzeti
Színházban. Majd elhangzott az ének augusztus 10-én az Óbudai Hajógyárban, a
Széchenyi-gőzös avatásakor. Szeptemberben jelent meg a kottája, s a dallam elterjedt az
egész országban. A forradalom és szabadságharc idején már nemzeti énekként éneklik. A
bukás után betiltják, helyét a császári himnusz, a Gotterhalte veszi át. 1856. május 13-án
Szatmárcsekén, a Kölcsey-síremlék avatásakor hangzik fel újra.
Epigrammák
Minden új eszmét hirdető korban kiemelt fontosságú az epigramma műfaja, hiszen a rövid
forma, a tanító szándékú csattanó hatásos és alkalmas eszköz az új gondolatok
közvetítésére. A Husztban 1831 a vadromantikából kölcsönzött díszletek között hangzik fel
a reformkor jelszava: a tevékeny életre való felszólítás. A kedvelt toposz, a rom itt nem a
múlt nagyságára és a jövő kilátástalanságára utaló jelkép, hanem a terméketlen múltba
fordulás kifejezője. A disztichonban írt vers tanúsága szerint összefüggést nem múlt és jelen,
hanem jelen és jövő között kell teremteni.
Az Emléklapra 1833 két sora a nemzedékről nemzedékre átörökítendő legfőbb értéket, a
hazaszeretet hirdeti: Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak / Hagyd örökűl ha
kihúnysz: A haza minden előtt.
„Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt, lesz
örökre. Még akkor is, midőn a nemzet ellen kínosan panaszkodom.” (Kölcsey)
Intelem
Az életmű utolsó nagy alkotása a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, mely világnézetének,
erkölcsi felfogásának végakaratszerű összefoglalása. Műfaja intelem, tágabb értelemben
erkölcsbölcseleti-pedagógiai értekezés. Bár a műfajnak az antikvitásig visszanyúló
hagyománya van, népszerűvé a középkorban válik, királytükör néven. Ebben az ideális
uralkodó és az erkölcsös ember követelményei fogalmazódtak meg. Leghíresebb
darabja István király intelmei Imre herceghez. Népszerű a műfaj a latin nyelvű humanisták
között is. Napjainkban Esterházy Péter írt intelmet Pápai vizeken ne kalózkodj! címmel.