Kölcsey Ferenc

(1790 - 1838)

1790. augusztus 8-án Sződemeteren (Közép-Szolnok megye), kálvinista középnemesi

családban született. 1838. augusztus 24-én hal meg Szatmárcsekén.

Hat évesen elveszti apját. Tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban kezdi. 12

évesen meghal anyja, Bölöni Ágnes is.
A vagyon kezelésére a vármegye gondnokot jelöl ki Gulácsy Antal személyében, ő
gondoskodik a kisfiú taníttatásáról.
Egy gyermekkori himlő következtében bal szemére megvakul. Gyenge fizikai adottságát,
tüdőbetegségét hatalmas önuralommal, emberi tartással viseli. 1809-ben befejezi
tanulmányait Debrecenben. A következő év elején Pestre utazik, és fölesküszik jurátusnak,
az ügyvédi vizsgát azonban nem teszi le.
1812-ben Álmosdra költözik, ahol nagybátyja rá és testvéreire hagyja birtokrészét. 1814-
ben eléri a törvényben előírt nagykorúságot, és a maga kezébe veszi örökségét. Öccsével,
Ádámmal a Szatmár megyei Csekét választja lakóhelyül és a gazdálkodás központjául.

Az 1810-es évek elején a klasszicizmus és a szentimentalizmus jegyében alkot. Kazinczy

szűkebb környezetéhez tartozik. 1814-ben Szemere Pállal válaszol az ortológusok
támadására Felelet a Mondolatra címmel.
Kazinczy hatását mutatja két nagyszabású recenziója is, melyet Berzsenyi és Csokonai
ellen írt.
Gondolkodói és művészi pályáján az 1817-es esztendő hoz fordulatot. Kazinczyhoz írt
levelében már szembeállítja mestere kozmopolitizmusát saját patriotizmusával. A Töredék
a vallásról a mesterrel való szembefordulás dokumentuma. Kazinczy a protestantizmus
történelmi érdemeinek méltatását várta ifjú tanítványától, Kölcsey a katolicizmus javára
ítélkezik. A polémia mögött a vallásos élmény kétféle felfogásának ellentéte áll. Kazinczy
szerint az Istenhez való viszony az egyénre tartozik, Kölcsey szemléletében Isten és a vallás
a nemzeti közösség ügye.

 Az antik minták követése helyett a nemzeti történelem feldolgozásának

szükségességét hirdeti.
 A népköltészetet fel kell emelni a magas művészet szintjére. Fa-hasonlattal világítja
meg ennek a gondolatnak az értelmét: a fa a gyökerekből táplálkozik (folklór), de
értékét, szépségét a virág, illetve a gyümölcs adja. Ezzel a művével Kölcsey elvi
szinten tisztázza a népköltészet jelentőségét, és utat nyit az új ízlésirány, a
népiesség előtt.

1827-ben meghal öccse, Ádám. Kölcsey magára vállalja a család támogatását és

unokaöccse, Kálmán neveltetését. Visszavonul birtokára, rendbe hozza a gazdaságot.
Fokozatosan tér vissza a közéletbe. Szatmár megye szabadelvű csoportjának vezetője,
főjegyző. Az 1832-36-os országgyűlésen Szatmár megye küldötte. Politikai nézeteit
leghívebben Országgyűlési napló című munkája őrzi.

A Kölcsey által vállalt és hirdetett elvek: a nemzeti függetlenség, a polgári és emberi jogok,
a jobbágyfelszabadítás, a nemzeti egység, a vallási egyenjogúság, a magyar nyelv
hivatalossá tétele.

1
 Kölcsey Ferenc élete utolsó hónapjaiban a perbe fogott jóbarát, Wesselényi Ferenc
védelmére készül. Egy hivatalos útja során megfázik, a megfeszített munkában legyengült
szervezete a betegségnek nem tud ellenállni.
1838. augusztus 24-én hal meg Szatmárcsekén.

Himnusz
A Himnusz kézirata alatt olvasható a keletkezés időpontja és helyszíne:1823. január 22.,
Cseke. Ma ezt a dátumot a Magyar Kultúra Napjaként tiszteljük. Nyomtatásban 1829-ben,
az Auróra folyóiratban jelenik meg a vers, a cenzúra miatt alcímmel: A magyar nép
zivataros századaiból.
A cím - Hymnus - hagyományos költői műfajt jelöl, magasztos hangú, vallásos ódát.
Hogyan vált a Hymnus himnusszá, azaz egy nemzet azonosságtudatát kifejező közösségi
énekké?
Kölcsey műve előtt két középkori eredetű egyházi népének töltötte be a nemzeti ének
szerepét: a Boldogasszony, anyánk...Szűzanyához, a magyarok védőszentjéhez
fohászkodik, az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga... kezdetű pedig Szent
Istvánhoz és a magyar szentekhez szóló ének.
Az irodalmi közvélemény hamar felismerte Kölcsey versének jelentőségét, de azt is, hogy
nemzeti énekké csak megzenésítés után válhat. Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója
1843-ban a Szózat, 1844-re pedig a Himnusz megzenésítésére írt ki pályázatot. A
felhívásra tizenhárom pályamű érkezett, s a bizottság elnöke, Egressy Béni 1844. június 15-
én Erkel Ferencnek ítélte a fődíjat. Az első nyilvános bemutató július 2-án történt a Nemzeti
Színházban. Majd elhangzott az ének augusztus 10-én az Óbudai Hajógyárban, a
Széchenyi-gőzös avatásakor. Szeptemberben jelent meg a kottája, s a dallam elterjedt az
egész országban. A forradalom és szabadságharc idején már nemzeti énekként éneklik. A
bukás után betiltják, helyét a császári himnusz, a Gotterhalte veszi át. 1856. május 13-án
Szatmárcsekén, a Kölcsey-síremlék avatásakor hangzik fel újra.

Epigrammák
Minden új eszmét hirdető korban kiemelt fontosságú az epigramma műfaja, hiszen a rövid
forma, a tanító szándékú csattanó hatásos és alkalmas eszköz az új gondolatok
közvetítésére. A Husztban 1831 a vadromantikából kölcsönzött díszletek között hangzik fel
a reformkor jelszava: a tevékeny életre való felszólítás. A kedvelt toposz, a rom itt nem a
múlt nagyságára és a jövő kilátástalanságára utaló jelkép, hanem a terméketlen múltba
fordulás kifejezője. A disztichonban írt vers tanúsága szerint összefüggést nem múlt és jelen,
hanem jelen és jövő között kell teremteni.
Az Emléklapra 1833 két sora a nemzedékről nemzedékre átörökítendő legfőbb értéket, a
hazaszeretet hirdeti: Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak / Hagyd örökűl ha
kihúnysz: A haza minden előtt.
„Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt, lesz
örökre. Még akkor is, midőn a nemzet ellen kínosan panaszkodom.” (Kölcsey)

Intelem
Az életmű utolsó nagy alkotása a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, mely világnézetének,
erkölcsi felfogásának végakaratszerű összefoglalása. Műfaja intelem, tágabb értelemben
erkölcsbölcseleti-pedagógiai értekezés. Bár a műfajnak az antikvitásig visszanyúló
hagyománya van, népszerűvé a középkorban válik, királytükör néven. Ebben az ideális
uralkodó és az erkölcsös ember követelményei fogalmazódtak meg. Leghíresebb
darabja István király intelmei Imre herceghez. Népszerű a műfaj a latin nyelvű humanisták
között is. Napjainkban Esterházy Péter írt intelmet Pápai vizeken ne kalózkodj! címmel.