+ TUDOMANYAGAK, , NEMZETI ISKOLAK’, VITABAN ALLO IRANYZATOK velo dogorst eee egy a chlcagitegyetemen, 1968-ban megrende~ Sn. a antropoligusok eurpat kuttisaira 616 konferencia termke. ‘Rlorttaz amerika antropolgasok még aligsmertek az eurspal nemze- tinprajtudomanjokatazon ofsaigokt sem, aol maguk is huts fly- fata tervecik, konferencin eink Jon Honigman professzorkérése- ea Fonfeencin lhangzot hozzdszAisaimbutlag onset sey ihn Kise szerepet itrva — amerika fogelmak szerint megnyerd Képet am rot a Maza ate clined aszavetve zt ezokkal 27 an ‘pli falumonogrsfiskkal melyeketarels, Eurpaa Kalde,fluio- pela nb ameria antropolgusok tak Kad. A kt tadomnyos ta (isd onseevetenthesinspirdcot aot egyebek mele, a chica egyetemen {ano Berard Cohn akkorihan megllent beszdmolja is at, boxy mint Sntropoligus mit opasealt a Wirenéseekkisot, mintha egy idepen tres ‘ernie kat Kutna, fgyelvekatatimanijuk ds mindennap tak Spo mozzaalara is Erde svegem ang nei meieknése ut oe ‘enérvela magyar viszaordiés ertelmentthez szertnem pazzaizni et {Tmgiogynint amerika holla epykor Kalakuleev6-trefalko Fangulato. “Ac eusipai etnolgiasnemzeti ska” rej tats” it dol grat eliadsként 199¢-en Pesvradan hangzot el aol a Dinisban szer- ‘sctt-kiadot holga ExrpacrnenzehdserkesiSbiotsga arto ‘li, Az ebben megjlons megkdaaligs akhor még koréntsem wot kali ‘os mig tara megsyéeddes hogy a dastemiberineyszemsz0 gee viz Ibdbetnoligus, anttoplogus ments anemzet elfogullssgoktL Megerliten, ogy a sit itdaményénckGvfordulejira alban, Chris Hann professzoe ‘Serkewttsen, 2005 ben Kado One Disipine, Fur Ways: British German, "rechan meron Antiopaogy Egy disetplina, ndgy Gt rit née an ‘Shsamerial antopolog) ci kt tls tanlonyaban Syl Sera be gta ez antkatapasztatatok estos insge" Az ar ogy afikorogymés hizo Amerikaban vannak,mennyirenem gondolnak art ogy tudomdnySguknak minden sokflescgeellenre is izonyos koheren- mo syarizzaa moghOvaltsok, médszeek ismeretok eereseit Az egjes nem ul nyelvekben még moginak a kualisi dgnak a meprevendse Sen Vg, tojesendsze(Volkskunde,lklvsforsking, apr, nirosops th) Angas ‘aokel a megneverdeche oak Kvlirdalehet eorditeny abogy Krosber 1s 95 ete. Frgalomban van afldoe terminus iz sake ételemiben a ‘bel iodsiom tanalimanyozasitjekent,sdlesebérelrben a hogyom’- ‘yos ultra minden megnyiivinulésst A folk nha dgy tent ni Azeinogefioegyikkulatan tere miskor mint a tadomarynakexy - To agit Az europa: -nepkatats emogratasak” (fll ethnographer’) 195. bbon, Amber tarttt nemzethit konerencli egy Kats terminoligia imogteremiésnek aszindékaval a yregionilis etnolgia” vagy anemzet et12 + Hoven Tals: Avrora vay ree nokia (regional ethnology” or national ethnalgy”erminasokt gad telaraa tadominysgrs, amelyk salsa az europa np Kallis vagy urgpubion py bzonyosnemzet nip kai tanalminyoaza Hulikrnty 1960; 22-21. ’Az anropoldgusok és etnogrSfusckérintkezts gyskran megnehezt ‘dha kino ter, hogy nem tamer ey mist nem ves gyeeombe egy nis eli azakmaiszemdlyisggt" (professional personality) Egy antopo- gus elmciyetnteuropatneprjstat tal rt kinywekben, Nosy Wp ‘salottan megillapts: mindaz amit kizlnok, ireevins ast pros. ‘mii caimara, Ara a kivetheztetéarejthat hogy a Kelp-eurdpa nog fusok feedesikhen visszamarad (underdeveloped) antropoldgusoe kik béptelerck Kiscabadulnia 18 sdzad, sik ator empriizmusbil sel juin az Saino, elmdetalkotas magasabb eine. ‘Ahhlyzat rem oho améstkoldalon sem. A néproakutas saliban eve set tchethozzi sot smerteez az amerikaak ial Burdpban Kez ‘KaesigtanulmdayokbL Caodsthats ar amerikaiak magabistseigs (ris meghdzetst modjaikat 6 kipssépaket hogy smdra fl kizlamer tn kat selomezzenek leijanak. Masel viszont az antopologustalegyeten Koza tanulmanvozdssbol a kultirrs ya tireadslony” gaz ember texmészetre”levont talk kereztl saguldanak azokon a sznteken, hol az europa etnogréfus sit vzspilal Kinde volndnake AZ 6 et Tata ugyanis meghatirozotrgionalis stetenel kere KOH turds oiyamatokra ds mintdkea (patterns) vonatkoznake ‘Mint magyaenéprajshtats,KSrvetlenlismerem honitsskollégsim np "sai kutatisa. Ford Alapiviny detonja (966-195), hosszab haz, inyvtintijkozéds un, lhetdvé tee szimonnra, hogy belles smepfiayelésse” szorezack smerteket az amerika’ antropogucokrl Ex 8 [at apestalat adj enna a rviddolgozatnakeazempirisalapat melyben _meghincrlem Grerehasonlitan ay antropokigusok es rproehuttk etd. Fb pondolkodses, A ot ur abun, cembeliton ms bi onus -Aantrpogucoksskfgyelnefoditana jan peli oie at {Seodom Rgyomdnjes ads Oe pd nik, gay be thre geneldgusokes x anfoszok tlie Axcaropt nema peta {oka azonban, amen en tad, meg nem tanlmdnyoetk eseknek a Imei trsadalmabar Ey ye alan sitet sak Ineértcen és tan meagan ar atop eyes pres ‘Anema nepaatudominjok erect hasolian a antropoigishoe ‘isezavensthet a renesznes Korb. A apa elGemnytnek vcard népekremzti és lemons Ker flysch, maj a8 2a holst korea mogbiser vagy pla former ed ‘ern neoroisouok nat neeaeaéx nk nion AMA © 121 salu npességr it tirgyilagostanulnyok ent Rendszeres ‘prj hutatseckazonban cok a Kori 1. rSzaddalkerddtek, Aneprae ‘ibontakozdsinak kizponja elyantjekon velak ahol a nerzet amok Skulk megalhotise fotos, idazarihérdéssévlt mint peldaul Német- ‘Gracghan,Allalaban Herdert Ga Grima testvirekt enti az diszep {ins kesdeménjentinek Altlinossighon Kiadp-Eurlpat trish a nepal Silelyénck Az akkor Eurdpsban a tnsadalomral ea miveliscgr alo ‘gndolkodishor ht ole fogalomkckt hapesoldott, Nemetorszghan a oteeafogalma Alta eleérbon, rely abel eres ket és a tobbi bel si képewepet kéeneget hangralyartaAngliahun és Francaorzdgban ont radalom és czas volt klesfogalom (Wal 1955 16419) ‘zdp-eutopa pus. memset népai" hatrovrtanazokhz a terete her kate aho! a kala fogalom” wralkodot ‘Kiadp-Euripaban a népraje megsaletése egy megs (revitalization) nargalomnak volta reve anely Anthony Wallace (1959) meghatirarisa ‘wernt —,egy trsadalom tagjinak otk, szevezet,tadaos erdkeszitne ‘ay megilla lta mogsnerenrtsée” Magyarorrsgon yen me: Ue mozglmak" indultak a1 szzad el fleben a reformbovban™ Kez dernyertch a rodalmi njelv mepaitsa kisletek erdodek a gazdas tise shizigagat, tev ern, mutt sa rodalom reform ‘ra Aka nemzet verslrmaka veztickbe,amelyeketresobenaflkerbl ‘etek 3s epihusKolteményeket (taka multe, hogy a kazvelmenyt 2 rernet grtlenadg da trsadal!reformak idalirahangolj Az ‘emget kara forrasait nemvettrtenelemben és np Kalra is ‘isobar (Rober Rede kifeensncel kere A is adit” ror ‘eres risa dj Kutatst fat hvot Ite bbl let a nem np ddomany Seulotestné kazremtkadottanelvtadomany, az redalomtoriene! ‘a nemzetltténetudomany- Ez annyt len, hogy a née s20"0s Kap ‘sdlatban yolt a hamn tdonayokdal ‘A koveleminy aot vita, hogy 32 domnyg fog, Ssszti ki petalkossonanép! kuti A népseokasok, dak, svegekgonos fl Ieevasadh a tirgyok gylést mind az a megayézbdés lle hogy 3 legaprdb informacio-darabnak ismegvan a helye eben az ats kipoon ‘Alnogy cob Burckhardt tal azolazoredghreneszaner Kull edt Sorarolisbon inden trténelm tryek,hatonat hadmezdslatna, mal: kotsenak es nnepsignesjstos tlm ado hogy egy tenet ora Kulrnak megryilvinulsa, ugyanigy a népraenyekre sy thine ‘ck mintaeintegrdlenemzet Kultuea megnyiNanulasata. A nemaet kul ‘it hel de folalordel szubluedk tszeondd sptvednek tartans [tit cnoportk, Skoligi’rendserek gx letformi, hey tlk rsa melt az eelmenee mk 6 ranya rnc vole moghatarazo klar flemek eedett& trtéetét kta, a népi kaltraeemettrténeti rte: fete rendese, dsbizonyichoka! heresel trténe! kapsoltokea,hatsokea ‘Akulatstthatta az a mepay6ds, hogy minds, amit tanslmdnyoznak122 + Hore Tans: Annona egy rer (Gallas, munkacsskivdk, vals kpc ldhasznslarendszereh dy rmagukban is rdckesek és étdhesck. EDben az Erdekésben oyashe ae ‘rackokretamarskod esttikalérackenyg” wal mi nem all il a Kora antropoigitl sem (Kroeber 1958) "a valaki Aftka-kutaSkdntkivénszerepeln el kell mennie Afrika, Soft nemzatibe etnikumsbe viszont mindenk belaseetik, = ma is Iihetis hogy az smeri. Been az alapon, korszakonkéot vltoz) saman amatérdk elke Inikzok kapesodtak a tadomayes neprsizhoe, ef ‘yell alan a np ultra Ksehyhelyher koe eayseie Sexe pPontsitotk. Az pas trsedalmakse hey klik feesrésre 6s po Tisiraexikabb hatokies mozgalmak indus. (A népajanak excel a ye etelt és a masodlagos, mvt nips hagyomsnyokae tangy Bowser 1861) Az ,alkalmszottnépraenak” kulnbtes drama slik, reset ‘sot tek a np ltr clomeinokalkalmazisira deeitimsvesetben, az oltckiclésben. a éptészetben. A Kutatdc mag Salsban bonne is vol {ak ezekhen a mozgalmaklun, de rite tdomdnyes kritka elkctlet- Séyikt sé gvekeztek Kiyomi az amatirs romantics net, ‘A réprajnak a nemaci tisadalmakial és kultrkkal val Kapesclta mir csakannak hvetheziben is villozisokon ment, hogy maguk a nem 2k és politika rendszereksvltoztak A humanist sllema 6 dom yosfelelisgludatal evel repre nea ellenczkben aia maga, ae or timogatstkapot a hvataloshulnpobtit "Nem kitdestk ellenre a nepajtatatk mara kor kerdetktl st leptek a nemzeti nye hatéokon ds kerestk az epytitmGes leh’ stgot LitbkorUkbl nem eset tehesen az antropolign aay aogy Eu pan inkibb neue a eoligi sem, de magi az Eoropén kil tess tirsadalmak sem. Magyar néprojekuttek pZldul a magyerok eit eres: ve ejuotakegetzen a szera tGrasokig és mus, mje a magyarokkal rokon népekher. A elenben pedi, mint ere Rasmussen (957) exe kone ferencianvimutatl a népraektatk nemectitikapesolaai egy dése~ a rokon népel horn tl is rohamosan fldik. A almoadd ti is sa ital Gsshasonlit és teténet méaszerek megmutata hogy legtobio kata folyamat nem hoozdikegyetlen népre de még nel ‘salrasem. A néprajakutat,akik Korbi nemaedckek dent oe {uk hatirain bell maradtak ma gyakran ndnak Kal tae, Ossie Fangplt kitts vllatkorssokat ndtanakolyan europa gid vizsplstrs, ‘mint Skandindvia vagy a Karpito, és feukkannak oss2eurdpal ezdeme ryezéseks (Jllemzd anéprjatadomdny seemelyinigére, hogy alegre ebb nemzcthi!trsulisok jo kulhatéolrexkemsk spect fois Oss, mit pelddal a nip elaeldsck, mess ée mondak a Kanone vagy a hagyominyos fldmdves szerszmak és seorosbben atlas ‘ttit) Dea nemvetie egyuitndlidés ne vallocttazon anyon hogy inden .epionds néprajekttinak” van sat haz, x atten od ee Pontos Hozijibl ea alkslomszeren mozdul Ki ms égdkba cs akon atabbnyire desoshasonti tamalminyok kedvbdet A nerzetia egy Saks ellendre asd néprajzt most sperma esetben sick mavell, a snag eprazaot peg mapyarok ‘inde alapjn flv a kéndésmilyen hitrny és kortozorisg ‘egy elenkeaSegeliny fir ezzel az etnoctnttkussigga? Mint ittuk ak ‘ep eripa ndpajsok ekinttben kali az antopologatl Egyaltaln, fthetaige-e onemzti" vagy eregondlis” antropoligi? Ax antropoligia sndszeret es elit kidd me rpek atatsara lehet-e hater ogy {loka madsctek éseimeleekalksimazhatdak a tat st nope, Bon ‘timoinak a anulminyozisira ds mepétéséee is? ‘Az antropoligusok mr sok kvl tanulmanyt tak sat honstrsatkr. LEnnek lve tigy Wik hogy’ az Egyesilt Alamobon 9 nemzet kul finak kuatia kivéve az éshonos népesopertokat ~ byte az antropo- Fila hatsskrn Kivi fly A Keaep-europainéprajksttnak a kt 3 Tenyomisa, hogy ez a Kutatds skal Lewes Suerefogot és egyseges at erveret al édeereteldotve, aint a Keep Gegazak-eurSpa ep rlisetnolgisnan vagy snpcltkuatsckban”(olkivforsking) FolKor sti "amerika népmivesorinek, a gyarmat kor regésetenck, a Bevin rakes abevinderl eseportoknaka kurta tovaba xz agrrtrienszok gen _syerkapesolatottartanak fn egymssal,ésazokkal a seakerberek Kel, ik Preapkor indiin népesdget kata Sent elképeanehtekinets hogy 2 “Sathsonian Instution ba vlamannyi embers kultura a Maseur of Natta History mutatj be, Hive a teh Embert Ameriksban (ste Man in America} akia Museum of History and Technology-ban van Kili, ‘A kordbb.prmutiv ngpek amelyak most ton vannak afl, ogy wi nemzetebhd”valjanak, egyreangosaban itakoznak az een, hogy aM pokigasok huts ket. Ahoy’ Lev Straus (1966: 125-126) megallapt, [smukra,pasran a7 ny, hogy as ieee woe enogrstat vial: toknak,vcszatetszd és elfogadhattlan Veleményeseerint (Lévi-Strauss 1966: 125) az antopologiina, ha fon akar maradn,adiklis vallozisokon Uellatmennie sel az anteopaigiaa ultra Kiva egenek stall ir ‘log tis a tudomnya, ezert a ngpeknek, amelyektudatia bred rk fgg ltnek os eredetsggaknek, kovelarisk halla ogoe hoRY ‘Siticngkat kmaguk vzaithasssk belied.) Azantrepoligiinak, ‘amt fohozatasan hey tadésokvesanek maj it ljan célokat é> médsccre- etl alkalmaziis sunt amslyek a renesznsz laa mi ay arnt rulminjesssthon gyumblsiadnck bizoayulak” A kizép-eurOpel npek -nepajetudomsnyal felfoghaték mint ebbe az riya tet Kiseletek. Antrapliusc gris bua strait ‘Ugy tink, 22 Burpsbankutat amerika antropokigusckat meglep az ant- ‘ropoligasjtos kta erletnek soiterabdaltsagaepystems tanezckak,124 + Hore Tass Arnone dgy Nee smizeumo, intézmndnyek ket (Krocber hoz24slie: Tax Eiseey- Rouse Voegelin 1953 263-364 Maday 186 Arenberg 1907) Afzal aotropolgia példdul az oevostegyotemen falilhats, a nematikultea népigssctetel {hurd kata gakhorsedmiti, dear Burin Kiva np kulindst vest Kovltk: Hasonlo az eurdpsak meglepetse,anikor lash. hogy amerthalak nilyen talon sles témaktsorolnak vz antropoip oa, 4 gyalran Idtelkednek aban, hogy az emberiértclem egyaalin Kip lyon tees re (Hultrants 193). Lényegesenkalnbiznek azok azn, sho az antropoligusnak,tve aniprajlataténakjél tijkoztinek el enn illetve al taehnztian, no 4v maradhat (Hackman 160). Az antroplégusaak az antopolig tind cgyik tats! eile egalabh teknenfsmernie Ll bat ner vaca thi, hogy mindegyiket kas i. Euro kollgnak nls rege as les tiokazotsig, ts nav of aol az antropolgusnak nem sea naive Jennie. Misfll vison! az Shozedértve tered oljan temakorGkrets ae azantropolbgusnavyOt az europat annakahullrsnak a agiakent reve amit td tanto Alaposképatsben races haz Kel 3 nodalmns és rténeted hex rol ma, hogy mice melt ere [erles, kaa gyakoratakovethertcbenhonfisral sok anulinyoes Savana hita mogit. Ez a kil specializalaés Kept exymast de hha mint domény a masiknak a naviésit hangsyrza, Komal 6 ‘nos hvetkezményekre vezetht. Bailey (960 flees kétdést hogy anemzei kul irodalm hagyo ‘any milyen mr ismeretszkatges ahs, hogy akulatomeperse py Kisingiai kdbesig tisadalmrendezert Vkeménye sernt a tatsck b- _znyostipusaiban megergedhet ogy a zakember nav legyenaseansekit ‘nodalmat vagy a nematitrtnelmt leben. Anna a ketene » kin shod elemztse mejelnt, még tovab mente (Devone-Glackmen 1964 1 195i ok ismeret beiktatis a hinduirmustl eppensdggel veszejes ved lenne [Mi amelletszavazunk, hogy egy si aly elemzzacher ‘iramerkal&eurdpat ak emerete ab hase hochat, mints seanaek "itjmerete” Ene ellencre climerk mds tips Kultdsok Ihe ‘Ugyanciak indian Milton Singer (195) hasonl ellen, kilnbseget eject hi text” & context” egymas mel heljeadsdve, Nem vorja hese ‘bea Devons és Guckman sta kepvisl ity ogomultsgit demegvizag- Jamdsik oldaion anak a mogkoveltsnek az antropclogillebetatge in mel svegekreatirtnelemre anagy ta Kozol” (the txt approsh) aap Ezekaz alapwetbenkilnboas,egymast mégis kiss meghézeliésck meglchetosen hasonltanak az antropogia a Kizp-europal nepal médsverekasszehasonltisahor. Anépaaktalsokyoevegszer” Cena) serait viger és munkaszokiea ok teksten Rasoilanak egy seve selemz6 (textual) tudéochor(Ugy gondolom. hogy irgyakat, zak, ‘eeket 6s a formalisvselked& sxntn lhe -azbvepierin” tga) ‘Az (eordpa nipeaeketats hajlamos ara, hogy a hagyomdny tisdale Srervenere, tren iden olf gars hata kisegen Sta nemze he Una tlnyl trtnefolyamataia Hgts, ami ~Balleyszerint~al- {ert let a ely bes soktenyenestrukturlisrtelmentser haley 1965 60-45 Rei 1956). ‘Amennyite metho legals Indi esetdben, ea kt megs chen hapesolats Saszeepyetln szemely,egyetienkutatdmunkijban, CGuckman & Devons tern (196 195) a searszkrtnak és a szent sc eke a tanlnsinyoriea mayan ney tees letra 260 lads ‘Fadomanydgak Kazi egyattmikdésre van sekacy,amint ext Mion Singer i megealistota Krishna s215 Ketan (1960, Ake mee {és Burp sem esupin nelle beltottsigok Kéese. A sat ho ‘lbon kata ctnogrtusnak rendserint nines koro szemles tase int india’ ce Kaep-amerika fall c ext a jchonotsgot kesODb som ‘dp megazetezni Mate mit a kata kezdetengwtkes” aban, hogy 3 ‘sis nagy tradi” tl sokat tad. Az amerbalantropelogus ronda ‘int nem tu shes tpt egyetleneurOpa nemat! Kut tanls sia frditan, és mar caak ert is van Wal, hogy hey Oaeeg- _icket herds contentual)kutaistvégezzen.Ebbal kvetkezik, hogy 32 Sniropolgusl cs az etnogedfusok er statglvalfognak kta ‘Anthony Wallace egy Kinyvismerttésben (16) akivetke25 megtgyekst tee: azelmlet a lturslis (vagy exocsl antropolilaban az egeteses-ir- liso okdmdveare hasont haa bennevte egy weg melt a ide stmennek egy mask, ds hagyldk hogy az ead ism bstokba veRye bors heatbo atin mepint viszatenc,irtanak és epetne, sit tr -menyekstrevelne fy fldoe™ za mepllapiis gy gondolom, az ame Tikal entropogusok kalindsen nagy mobiktass foe! aml taldn nem is ‘aupin az emeeteikre, hanem a opr seta jllema6. A dszepi- Innegtaztnekvanegy ele irnyultsiga, amiher a7 flytones kerewe ‘rs minder nem tse elsceiveafelek il osszu mbes ee rakiny- ‘sent az antropoligusokat hogy -egessenek é sank” Ezek a saitoss- [gokllaliban hinyoznak aeuripat neprj2b. Az eurpal néprajakulto hem anayira mongskonyale mint smerbaikllegSik olde etlomben, tevtkenyigke Ingtt esenen behatia egyeten os st seg a2 ‘orszig egy meghataroztterilete. Hajlamosak arr, hogy kevescb ciele- Yimogsllaptst eqyenc, mintaz antopologusok, zt is seikebb hadkore A tslsok teredelmes munksklal saereznek eismerést,meljek hatalmas “tdaoanegeketrendazereznek. A tadoményos public elavulisa ska isso kell be, mint az anropoliga rodalomban. A nemzet np ‘ajtadominyok alyan magtdrakhoz hasontanak ahora kutaok nemzed kes egyik a mssik tin ~hordshtudisuka, hogy ot felhalmozzsk, meg “rizsk.Vegeredmanyben ay eanipal pajpudomany is kurulatv ds ‘Spina na ttnettudomany (Cohn 1962),15 « Hoven Tas: Anraovoutenhagy se A kata cle stragija aki tudoményéghan kiinbi kariemin- takatalakit ha ktatdkkireben.Alalinosdgban sve, az amerika ant ropoligas lets inteméayeler akaskto,kilonas harman pro Jektekhez valb megehetésen rv estlakozisoKbd,nemzethz meghiza- {Gsokbel és terepmunka pontosan krilhatrolt ey-ket es szakasalb Alla vig lino részei. Eta valtozatos plat opy stor meghdel tis end vagy szemyes ident tata Goze. "Ean soa nchezub stares pet adn a eurdpai néprajzkutt cle- técSl Maray adatok oncegyGhine oral tb erfeatet vin Ameriksban 1 Kinyvel, monogrifiskseeradtsalsban Ovid éetrajzzal mula be az ‘lvasonak gy a KU mig Kényelmeson Ketel karrieet Bae ‘Schasonlié midezerrelEurpan nem aokds deel pysetket adi a Publicize azér mer egtdbb eurdpai lta ave ser olan, {ines mint a7 amerkai Eurépaban kevesebbtadomnyos itézmény van, mint Amerikbon, & szemdyillominyuksokkal lands Anépajchtlskjobban Je anak Dorgonjoava" mint az antropologusak Palysjuk nem egyezer ogy meu ‘gy inlérmny sola kerk, 7 wgyanesl az inky ‘ale nyugdibavonalseal jedi be. A terepmnksta letpalyaba kn snyen be leet htt: aYerep a kdzelben van, Kony odajutl és isl Sok dlalaban sévdek (ovidebbel az eget éves amerkai Rattan). ‘Az eurdpa népojkatatdknak az dletpali is Kamat ‘Az antropologasmielyt seat a erepmanksbs val beavatison, cts ‘aj stalinostésait vagy hipotzisct Kidolgeta, mds jogosult hogy tudo- ‘mnysgnakfrontvonalibon helt kapjon (eC 162} Europa legs nak a beds flyamata house elsmertadge gg atl az mort 8 pasetlatanyagtl, amit Ssszegyitt, 6 gy vegeredményben detkoritél Hye fukn em sok tt evtized tin snek kanye. _Azanropoligi snp idm lites ‘Azint emlitetehbs kivethezik hogy Keyegi kildsdgek vansakazeu- ripai neprajakutaik ds a2 atropologusok nye: kazt. A klipe ‘szembeotlok mira cimek kvilaetéssban. A Kizelmiltban Charles Lesie (0960) ir az antropologusok cmadis!sckdsairdl, é gondolkoznt el azone rnllyen mizsdk mikodhetek kizre oljan cnek mepalhotisiban, mint Ar- gormusof he Wester Pacife(A nya Caender cen argonautiy New Lies Jor Oid (0 dlteks née helyet,Cirisanthemums and he Sword (Kizantém {5a kara Nomads ofthe Log Bo (A hos oma Egy eurSpl oes Stdmiraezok a cimek mags dgy hangzanak, et hazatrSargonaetsk ‘ogy slkeres vadcok ill ame tijsertat aij vrakaaokat mike ‘rule. Ams oldalon, a eurdpacimek prézaik éaposak, deme batirazaka king vagy acikk tata, Erckcimek gy hanganak ish egy lissanelyon hadsereg hadilentése! gy elfglalt terete ogy ‘clk ogy todomanyos aktir letibayvdben A cick gyakran tl ear hyek Ap modorellns vets lenne, ha a szar28 maga hive fea figylmet Fleder jleiGsegére Richard Wein pélulareqiondis alte hat nak Geaeiggsntvisgilts aati ce valli hair, Sv torte etter! felostisva, es megalaptots hogy aif kell Kiteredse reli fgelienlvallakoik Exedmeényet ezel a cimmel ete ki eA Brn. Nap Reuss Vonal, mint kultura hate Kale 5 Nyugat Se aie a nigel alszakban (Wels 1847) Gyorty Iv flfederte, hogy cpusrena 19 sziad kinepeiga magyar AU hieségeben 6 agrirviosa- bana akdépaictekéea gardai wivarok, bennak azesszes gazdasig ep Jaie-rakoddval a teleplés @ckertesvirowok) kt etklbnils zien rollakeclyeve, Era leds meguiligithsbahelycte az al po tei aalid: hans sorvezellraparasrigazdasigok szrkerst Slakulssak rent lyametait.Tanalmdnyénak ezt a cet ada: Haid [osaiemény telepalsformjar(Gyérty Wf; vo, den Hollander 196198) “Azeundpai neprajkutatk srernyse rere Kvtodiea Kay ve nalmanykcimere Alalanossigban a nepazakutatk oval kevecbb edt ‘ict orditanak Saldnostsok selma kvetkertetaek kere, mint ‘smerk oli (9, Hula 1967). Azelindet hovetkeretst akan ‘inte reve vonik le, Monksikatsltalban a kolégk simnaa i, ake [tismenk at az orsragt amirls25 van sai kutadst gk alo- Zot merett is Sedmukra egy svembunyorti vagy egy utalis a srck k= “at elg hogy alsa a jonnan leit ny elmelet leone A neprae ‘estat santopoligusok kanyvel egyarintjéghegyekez lehethasonlita- ni ereknek cok egy tredche emelkedik a viz seine GUE, nagyobb resk [ithatatlenal ave ezine sls mara. Buropsban 2 jek soa felfede zat adato elennek meg.a km oldalain, a szer26 kbvetkezttieib 200 thansoke sic azine alt” marad. Amerikibon éppen ellenkerSeg, csi sb hipotecisk éclmoletekvanewk fl és enjanvagnagyobk reszét ‘iezin als ngomsk. A tnyeket, mint Kivkyényeket, marca egy i le Sorahotatjk fel akik azétWannek ot, hogy »Alapey Tabornok ett nyer- fer (Gon. Principle sabe, gy eva egy tabormok neve lhetne de ner Principe” kalbnben alapel” Kroeber 1986: 306 Well 1968 19. ‘Aketiighegy-hasenlotegybként nem crupsn a vodalmi forma Kili sége fej hs anem ering set moghzltesKnjept's. Wolfszerin (9A 52) raldban hummanistaetlemben egy individu élete, vagy aki Ke or ital daseckapesot leek egytese eyan en, amet nem eet Salinosto megllpitasokraredubalne. A Rumaristaszamara nem kse- {hogy Homose Katee vagy Rembrandt etményed sStmeg.o Kise ‘esterehdp ethos fontonabbak es kvalobba mint az 6 (kes ku {at elmdets ugyanezek A agprajketatdoan voli hasonl6serenysé ‘an tngyt ileten. A mask oldalon a aneopoligus birmennyire hua ‘sta gondolkoeseigyen is és birmennyire ya crezzen 32248 ppl108 + Howes Tis: Anrmrodc gy ret amelyet tnalmsnjos, mégicenk temdszetdés, akinek a szimaranpok {skultrak esupan bonito érveny sete és Grok a rvenyzertgek eresdacen, Levi Straus searintpontosan ez a objets aa it jaz ujnemzeek rackenyniget Viseraiden a dalgkrak egy olyan dls Lineljben az emberisiy egy tszetgy Keeihtte a miskat mint rgyat™ (Levi Straes 165: 129) ‘A neprajiolontnak olen raze tyszee, log!” hategvisba van ehendeave, Manning Nash egy mexik Taluban a fazekasmaunka ‘SakoksperinsingadosSss tanulmanyoeta, Seannak kai kere Cikhdnek ‘cime (Nas 195 A gust! dsc sada amex ey Kis irs “iontan atanalmnyst mint eurSpai néprjkatat eta vlna (és érae- Katatk valobon tarumsnyostak ugyanest a jelensegd)flthotGon at a ‘le cava: A fazetn-mamt Amatenango dl Valine. Azindexekben & Iibliogrifiakbon cikkét olan hatgovkbe oszotskvolna be, mint chk iano, fazckattg” Az az antropelgus, ak a dontéshozatal” Vagy 3 f2- ‘asigivilaertsok" témahor keresadatokat evra cre sak rengeteg t= dektelenfazckasckk apozisa ulin akadna ‘A néprajz halon, kumulatiy ndvekedési mina tovabbinehézségehet ‘kor. A kalo tlsban sak act publhaik ami a mogliv ismeretekhez ‘lomit hozessd. Ennek kvethertben, br a kauri alyamatok tes ke pe flyamatosan vilozik ez a hp megs tees a néprajekatk Kits ban, Cesk ogi mein Geszogez5tanulmanyekban. 'A pa rodalomban igen sok informal gy sare aan timakrdl amelyek érdekelhetik az antropoligusokats. A kor eurOpai nprajtudo- {nyo 3 parasetsigra (cs soyszeri emberek” mis soportata) oszpon- tosiotakiyelmilet A parsstsignak mint az emberiagy teneteben hasnt tirsadalon- & Kultratipusnak a fgalmtneméy, vezete be zantropoligia, Azo a nemzeteketalkumok, i esopertak email {i cup kat dssrefoglals Repke, monoyfdhat héaetek hse {enek, a antcopoligusok seSmar a Kulurisinegriisepystge a nem {ctallamok betlydsinak Keretetadhatjs, A npr doigaratok tors ‘hbsdge azo lakiskultra, lzetk, bitorok, gazdasiglserszamok ‘gyestipssnvalflklrsedvegee nepdlokkal néptancokkal glk [Az efile mvelsdestrnet svemiclt,sokszoe led kazlemények Ose ‘ye egy egy emdhor sok radsgal jr, csak Magyarorsrigon is pal Tiksiok twcnjsinak sincact Kvn. lets dolgoatok iy mint fly ‘ik jolennek me, ner pdig iy vekten. Nincsenek vegayjtemeayek, {colvasinak minden ckket maganak kell afojgratckban megkeresnie. -Kcdp-Eurdpaban,leglabbs Magyarorszagon,szakiodalrladatokhe- zinc az adatgyiis mid a neprajeszakos egyeteballatknak a ‘lbkést reson tartjke A naj publikacickban a s2bveg gyal fan lsbjogyzstokre hivathoaik A ibjeyzetak cha a dal nagyobb rest {oglaikel mints sxdveg maga, Aneprirkutldk meghecsk 6 pon toslibjegyzeteket mint ptlhatallanirinyelahet sets aatonyaghos. Exiemet annak a kavethezmenye hogy a népraztadomsiny a ham to ‘manjok kt alakalt i Ahogy Kroeber ita (Kroeber hozsbszdsa i Tax, sez, Rouse and Voegelin, 153 358} -mérmost a hamanistak ete ‘ll bizanyitka alapji doigeonak, Nem ceupin zi a bizonyiee: Be ‘ola azok,abik flags a Labjegyzetee”. Amerika kin vekben viszont, ‘mint iemeretes a jegyzete laldban «kin hits6 oda kerlnck, vagy Isheseggel hnyonale ‘Aza antropoligus akiaz (eur nprajt roams hasendle boss stirasoo munkito head és amin John Honigman mondtaa Kini Ea dp erips passat koaferencian (Chicago, 1968) bizonveS 13b- rey2etimastbi” abe ell mata. Azeurdpl nepal irdalom azon $n yen haconata kes egy tarlmnvoxnaleesupsn oy wen ‘criminals tekintve nem kaphatunkc pes prs mereka ‘Amerkdban més a helyzet. Amikar Alan Merriam szemrehényast kaptt hogy 2 Wimira vonathaas europa é lalinamerai Koslemenyeket ner ‘ete gyeterbe, gy was (Merriam 1965 23 Jark abel az anyagbs ‘alaszhat ami kee tgyden var, és amit lepjbban ismer” Ez az indoklis Jogosult az antropologisan, shal s sper stenyeknek egy tbbe-kevise ‘etlensrerdegyttent hace clmdlet jovasiatanakbizonyisira. KSnép- Furpiban azonban ugyanes a isfgllis nem lene elfogahat mi donk earl ha maples tr, hogy a2 irgyra Fonatozo va Tamenny! Korbi wlemsny birtokaban fegye meg, é iezre a Onze Bizo ryt am rendlbenesre ll Lavo meses Haennek a dalgozatnak biemille elie elege eet akkor minden va legend szerin cok nemetaist fog aatnl. Az antopeloguscl, mint gy tadatra ret fed nemzat, zt eet hast Kultjuka bello ‘maguk tanulményezzsk. Amikor Joseph Berline, aki maga is bens tmerka,espakmaiag egy rokon tadominysg kepviselde, ellstogatot a2 Antropeligusakhox hogy tanulményazza dke, szigorian megketzitak sar mer rosie adathiciketvalessto, 6 dsahatflredetete (Berliner 1969) Egy igen kikinakjolen ser tb og leet kteve. ‘Azinsehasonltstermeszeleben rik ogy dhstatlanol hasonkszntre eae @ hit Jzaveet dolgt. Ea a megillapits azonbar nem kent a2, hogy le seat ne lene tzsbon velo mente kulonbdzik az Oszcha- som tirsadalmak ngysgrende vagy gondlatrendscertk bonyelulss- fp Eat jet egycbkent wkemenyénck az carpal niprjerudomny in Fenyhen apologetixnsjlloge, Deer dolgazt nem vthatkeve6bbreak- ‘otazeurpal nepejkulalk ated sem. Ahogy prdbltam megilsgar, {emeltaolds nom aniyira megszokot az europal néprajban, mint 32100 + Hea Tani: Anvaorouden ay nae anes atropopn fy laban env arena tomy eg invcrsc: Newline sein volo Aaminyigarl don Lyng on when minora ‘alain csiglinn elspa fa emer anopo- ligusokcihentcogetben slat rinenedois area ean jetta hogy scion stopoig! ga tie oenne sat nepstadonsnynok (lan 69) Maca ying ielencec,hogy ae amertseopeiga magyar ate tle ier Haan 85 1. Shen a meetin Berges ee "tl spember ev (Gers a ana! aoplign er tna vont practi aga nom vata Sr de trent maybe anropologusnk este voma cup raph tit ogy hogy deed cnabsara ae epee ‘epolgia eps. Av atropsgk amangatal scoters ‘regyeatilabethonetcns hogy ede are rt ‘Galinontedomsryt sey seenbergs humana haces Hatha 196554 Eanek tgs ennetion esse hata pepaaktataon Ha ae atopic hla wlan ergy, mint mags tee nents eon hoy eyo a sem od nee Kutna a Ronem aa gy mince lace mytcee a 2 eat al Tease Tc Endy Rose Yocgln BSB) ‘Az anropligisevenen erent pineal ksocy sotsanterteket hit ne A Keen nemoe nti its grin etna tren won Snropolgi A keaton inerséekvgy ara hogy scope {atk sme Kegel nsec et Uy po lame ahelse}seanvopalusoknalseogrfsoknc gyre ns. Yarak a sit fate Ep tation, Sts hogy ley Se drivopoluoe sal a vise rope Kala hp tebe re terrae amt abot Hostage mepapatle saege hing fk & earn isaaimalyomaer upan eaere ‘ethisem, eb kpbe indo ame berent oka hal flyamatkrak sien grag Sonythep amit repiaahvi sila esirakle ugyan er antoplogoseel oir ayer Irodalom Anderon Raber 1845 Sindies in pst le Bim Revie of Atglogy16-20. Arenberg Conrad =I867 Kotte Ameri Coit Lee Sti The Stay Cami Est ‘Buropetn Sis (hei, ‘Avena anor con nen nanan codes races 1 but fcr tages in vin Mox Cheha (hed ate od pen vind Taint ay al ero 2A, Cp. sung Heenan ' Spat laces Wt Kb tga insert nse ecient Sed Bape 35 Seine eh Spa Tle reae ge Anes onal accom iro sy 9-7 coir temanl (pe An ntroplagi mong the hioriane: Aft. The Seth Atte uariny a1 obi ila Can ey trary! et) Desens Ely nd Mx Cliche ‘Det Chis Mote and comaqens itng 4 Bld of stim Moe “hachan fel} Che ons en open nds. Th ans of ety ech nh repo 18-20 Aline, Chg. bekhart Sindee) iat Uren mgr en Magyrsgadomsinyi ize Bape acnann Mie) Wot Chon on open minds Teo ete scan. Adie is Ninny tpn A Enter 17-210. “enttnde, NL “abt Tho Get Mangan Plain: An Paropean rons. Compratie Stats i oc and ry 8 1810. Huta Abe 0 Corn atm ones Intestinal dca of repo! Eup “ya a 7 Rowen Se Coren 156" Anteoploy ar gal of research Some reexons Fo 25-22 ise Some remarks onctotempeary Eropeanethreogal though tia Europ 38-4 skid, Bhi rses European ve American Anthropoigy Care Auhpaiy 6300-18 i853 "Concluding Review In Sl Ta, Lorn C isle, ving Rouse and Cat ,Nengeln eA apr! of Anraplig T. ner Sypris ot ‘nto oft Nene ro Foundation, 37-376 Universi of Crago Pe 1866 History of rtopoagcl hough. In Wil L. Thoma ee Cre “analogy A Sapo! lo Atay Tod 9830. Univer of Cag Pres Ching 1998 "The istry fhe personality of anthology. Arran Anvoplogi12 + Hower Tanks Avrora ogy rez 96 Now were ie A sy of te wor ew of he Zap ads of Mi, ‘Ome Wayne Stale Univers res, Darl. "1966" Antheopelogy: Is achievements and future. Caren Anopogy 7 124 Maday Bela: =1967 Atopy in anor. Paper presen athe Sif Annual Meeting ‘ofthe American Artvopaogcal Assocation a Paeburg, Now 1-20 17 18% "CA book review of The Antwopology of Masi Curent Alpe 727-230 Nash, Maing 196) The sacl context of economic choc in al race. Ma 6: 21720 Rasmussen Hager 1567 Scent pints ces of Exo Eno Paper prepared in advance “orpartcguntoin the conference Cerra ap North Cental Europen Peart iia 1, fate neato Ctra eat Robert 195 Pesan sce cee Univesity of Chicago Pre, Cicga, ‘Sager Mion Sal Text and contin the stay of cntomporary Hinds. Ayr rary Dalen 25 724-08. Singer Mion a) isk, Myth its an obits, Eat West Contr Pres Holla “Tex Sol Loen Cle Irving Rane ~ Cal Vorelin “1855. An api of Antraplgy Ty. Mater anal Conese ining Felt °F Sty Unieraty of Chige Pras Chcag Wallce, Anthony 950” Realization movements Aner Atopy 8 26-281, ies Review ofthe Revotionn Anthropology BLE Jarl Ameen Aatho- lois 6 254-125 Wo Rican 180» Die anig Nop Ret Lineal Kuturgrenze uf vakundicen Karen Gonzi tin 2153-175. 196 Ani Pree Ha Englewood Cis ‘+8. AZ EUROPAI ETNOLOGIA NEMZETI ISKOLAL ES A ,REJTETT ETNICITAS” KERDESE* A probiina Andpra ers és terepouinka elmzésenapjainkban keel hogy milyen ‘rs saerepe vena sai kulturlis haterdnek egyéniségenek, ondlet- Inj: elyaetnek aban, ahogy egy tegen kaltrst megert Az azones nem {nti iracalmaor tartar katatkesetben tik vagy .nemzet” kal {udlis poggyascuk beolysira mar kevescbb hangs elyeznek.Pedig arpa so, Kulonbéz6nyelv és kltirajnemzetitirsacalma kvl Ki Jet terepetnytana annak megvizsgisira hogy azegyeshazal tirsadal- mak” hogyan beflyalk az europa etnoligusokat alk haddoul 8 yi honfitrsikatenulmdnyozzdie Mis ali a francla vagy 9 nérel nokigusra anna, hogy & maga a rancia vagy a német trsadatom tgs — then a eseben igelmen kval hagyea a tadomanyos hagyomanyok 3 ‘Szakmalkiképds kalonbssgoit Vennak-eepystalin yer kalonbsigeh? ‘A keds mepalapozot Jl pelddzza er anc a nemetetnologusck, 1964-ben, Bad Homburgbon tarot Gsczajvetle huttithagyoranask 6s _gyakorltaksjstordgainak mogeitatair. Akt rervea ne Chia Ue Jeg, a eldodisokat a vitdhat kt pithuzamosfrancia& német nye ‘otetben tte izae(Chiva-Jopae 198731987). A néathotetben Uz Joga “visscatekinivea talilkozdtanulaigat a Kvekent don foglala esr! Ket degen talilkozot. Nem ttc ke Kipenyike,degenek maradtak, de ‘ost ma kalesinae degensegktadatabanvannak, ee 2 Bizalom kere 1" (Chive-fggie 187s I) Jeggle magllapiisa az fee! ki hogy a tudo ‘mdnyos diskaerus ernie elt kalturalis KUldnbotgek halamas terete ‘rackelseré mepszakatkat 6 rel besliotsdgekal A Wisk sora zeke a hts terileteket” vagy my rétegeketcsakrésclegesen seri {oldertenidk. A fanca éanémetetnologusok megallapttsk peldsul ogy raniaorszighan és Nématorszaghon mishal van megizvaa vlasztvonal scraciondlis” az iraciondis tates tadatlai it —de tv mde ‘nom tak men Uny tik, Jeg kt egymastl eld tadatalatt te (eer fl francis cea nemet etnoligiat gondkozisban. Anémet ky gn ext az wale Magritte egy festmenyének (Les amants) reproduc {cen ky fltelden a mivész egy gyermekkon traumajinak kvetitse, * ikoénanplt angela Lurie eth To ser Aa ered tot Sl, Arg an eh ‘pe mig kre ose. rede pp reo ‘Popup paca vt art sepa crn py Tallent loses eit aa te Bon Ka Botte Her14 + Hoven Tani: Avrnorai vagy iret Ani gg besiege. Isc Chiva, ‘nase ae, se tonne Utz legate (Hg) Ta crefetetncds fmt Az Deutsche Volkskunde— _cnickdaKtjendst i abban az Franzissische Ethnologie —_ elenventavosiony mint Mt : haa Fcher Aventis Zuei Standort- neyo Gel egy aon sce bestinmungen Iigyaktanmapinakszegyes- tekateimia eile, Ses epylolin ins ng ashe Franca ld Brita Rapp- Shenley Asan Ice Brac etl fs ecto dace and stan SSoediokt upp serch z {Sm Megigyte gy atten Campus pat eter médon vilascttta ki Sadsinak tng Frea sk ly etnogralal u beck hep elmer 1 mutta nme Lol eg tat egyes eer ada sot Orgy eek 13), coalaposdehumenccban gndonan Hgyelembe vets dsp ‘ote era sera melee a8 ty Hogyanemetk en tyre er non peck Isak tdonyaguha a hogy Fra nésve mtatiosik A eet flops sorit pl» Kel Tisorgostreldoel iptes evedéeetatrociemes le verti tnildaben Fanclaossigban asco kesdencnyeztelbltermeny tog Belek alkulhatak Mi tsadlomtdorsnyorban Nam ateges gy aad Homburan arta trea gy kp vat cleanest ec aes arenes alah! mma Imikias fae europa etogitan A honfereeia ete oglog Imegregadn a kulrak host tudomayo daligs ead ene iC A Kvetesten et a ance nme! alice Hdl potoak ‘rtm anihorakurenscurdpal einai atask ret cnhalapek thera, * sty na par ofthe ht nate ie pag tenia seething coun none ter mae a ener errs abe © 135 Inet aa; nyoc, soak ign Abad homburg! konfrenciaegalstb rom sett kind amelyen afrancia Sndmetwélnények es belitotsigok massiga megllapthat. Az egyik Seint onan Callng opyszerencts kieenesst hazmatta a Kit coport ‘alonbedsintllek use llatban’ van advo, Tovabbl kilonbaégeket Ihet Fain tisadaléskulturlis valid fgalen! megragadasiban, massa ‘akkal:anyey aterminologia afogalmak sintjen Mint harmadieszintet, emelhaljak a kot trsxlalombor tarord taddnokon Kinde tténet ‘nok lenyomatat Eveke eel 9S-ben, Johan Galtung az amerkaiak 6s brite #né snete,a francis a apn .itelleKtuals sian” Alitota egymassal Seetbe, Megllpitot at hogy wea) itllektudis kOe ag tan myn hovéns tadats spit ienigak jellegretessége” Galturg, 1: 17, A egy aiusban melyeket 6 Saxon Teutonic, Calle, Nippon nv- ‘illo eh srukteja van a tadomsnyorervesének, clr ta-ndd- Jnazelméletaltotionak ca vitinak, egymdstl ed rtinjaésetikija tur ominyos dikurzusnak, Pldsol~ igen cinagyeltan 63 summizva weave Galtungezllemesjlleradssit-a némat tadomanyos monkakatpiramishor Fasonltt, ely kas eredményét goeonanlrendezet adalglikesi- ‘aia A franca tadominyos eves Fuggbigyhaz hasnlithat, 220% [sz alspon hogy ht elmeltlaspont (kt elo) kez eremtark kapeso- Into elegins és teteets mon Gatun kis forikusan acta e6 meg gyekse oat snoopy hogy nem minden ember Fell mega} yel- ‘Soult dona stalsnos mintjinak, me her ama sags Ke ‘ben wralkods i, Upyanezck az intellektuisstlusok mutatkoznak me fazokon a teruletken,shol az embtet Kalra domindinak. Aki a Guinea ‘ol panjsn autre egymis oti, vétakorva hala dt olyan terleteken, amselyek angolszdsletve franca intllektulis stiasokbeflyso lat l= ‘nak (Galan 1961 #20, Talin haconls megfigyes ehetne tenn a Duna tmenten utara sa néme a franca gondolhodisinéd hata Kiet te ‘eek vllakoedsirl ‘A franca tna ogalomalhots klonbizdatgét Norbert Eas 195%-bn, 2 francia lsat és a ndmet Kultur Kasszikus peldipn szemitte Ri Imutoot hogy akilnbis intellektulie tendencies Ket trsadalom eed traktirishor 6 Wrténetdbe hapesnlédnak Felhivta a Fgyeimet ara is tnlyen hatalmaslentnége von anyetvaek:vannak eljan gondolatok ame Iyek az egyik elven kfjectetie, de a mssikon nem. Sokszor zat 2 ‘oye 1967 a magyarul is olvashat~legyen seabed it idéznen. Saito e= Ie aah nar nla cic yor al Acheson viljgoeak a hazzayuk trtz6 ttsadalom belsd acralatdban. Am fszaméd,ahogy egy daraba vilagotOssaefoglalnak aza magatlertetides, sivel buonyes terulteket kirilhatrolnak, és ms eiletekkel scembe- Itanak, a et ricki, amelyeketkimondatlanl,hallgatlagosan hez-136 + Hoven Tad: Anraoroes vay nee ‘nak minder nchezen magyarizhativ tes Skt minden Kv sim” (Eins 196712) fet jlenséghiterden a franciaé a német tiandalom ‘ogystl ers torene! feiidése al, Franciacrszighan a ihiac® 26 ‘Sos scerepe dsze vot kitveatmadaincrintkees és viselksds forms Jnak rondos Kmankslssival Kirlysudvar beflyssa nem expen aise tokrciaaterjt i anem 2 trsadalom kaprétpeire iy AP war po ‘gigs az udvariarisctkricia ugyonazt a nyelvet beszél ugyanazokat a Knyvoke oWvassa, ugyanaz a modera-meghatirozofokzzalthérésekka, sammikoraszociliegs gazdasglardnyalanadgnkazancen sige’ inae ‘ny éplett crobbantoftsk, smikora polasrg nem vik kor ok ‘minder ami eredetlg sastosan udvarinak, maj a ua poli sepor tok megkilinbétet szocalsjegyének sem, epyreerscben ler ‘yesnem kétséges bizonjon médonsalakitvanemtiglleggel Asti. bel mvencn tras crntkesesi formal a afektue-modllslss mic a7 udvarlssig hagyrabeestése,as2ép bese & a tisalgs fontssiga, © fal tagot bese és meg sok egy, maces Francoorszdgban eis az ude ‘ari tinadalmoe bela alakult ki, hogy azutin lljsmetosanceredvess0. ‘ilisb nemzeti llega won” (as 187 14), ‘Németorszighan a heljzet mis vol A tirsadalom kézéprétegeinek nem voltiehetéségh hogy az udvar seakicokat megtanulik vagy kizel ket jfoeka hataoribor: Nemeloracgber nem volt yen arsctokrita 3 yan ‘advan amelyik a hazai seme hulsede mavete vena: a krsyok, hero gck ‘saison ucvara francia minskat Kove, gy felodherck kane ‘etch franciaclenes nemzel dst, amelyek a KAMAL nesters” és “eleincalg”ellenioként a ndmet eenyeke hivatkortac Némelorraghan ‘ax egyén secdlyaiginck” belaS dle idk es tladnedgait har Silyostk sembe live a kfelé irsnyuléudvariasig mestrketsgével las szevint az emelkedése torekws Kezepretege, a polgirsig dlgocta a culls fogalmatFranclaorszdghan és a kala fogalmat Nemetor- sign. A kuna foglom Lezdt trcadal flhangjai Németonzighan ‘2 dvariaiziokrhla ellen trinyula, alk franci sued cvicsisban Sek, de késibbegyreinkabo nemzetielenéstkapak. His szaval szerint a ticsadalomrélésakultrér!valé gondolhozasmodoon a vale kone fannaka tnynok vl tuljaonthot, hogy a francakrak é brieknek ner ‘olak nehéesigedk st ienttéubhal~teresrhed kaltirban, gyerna- {ost dlamokBan dik (18-19, zdzadban)~ a nemetek vscont hoeeasen ‘Sradortac nimet emit és inbocslosdk meptoremésin Er 2 KS. my adot a német kala snp fogalomnak ers érzelmi tOhést Megété és ets ‘Aziendedzet szavaemdghasonlathn vannak és me fede Ast hibort kz ben & kordbban, a német gnemzcsnéprazktatok™ 8 Viste tak amelyen a rita fet emi, etnkusan meghatiro- zottkultira volt (i icher 190 és a Vol anon Kivi hogy a parastokra ‘onatkazot, azta mellkclentst is hordozty ogy a paraoksan testes ‘meg a nemzei avalon. A mdsedik vilighdbort ut a nimet npr {Skert aterminnthostsashsskSdénel kitotakatudomsnyos dike [ol Bousinger én; Kase 1988). Anghaban és Francaoreaghan cot ‘dt vagy Adee” hutorsls meznyvinalsa populiris kelrnak (popular catere neve Eben a ifejeztsbena Kula nem volt etaikusan ‘eghataozo, 3 populirienem vonatkoot egy meghatsront tisadal- ‘ni csoporeahanema szbvegeknek Lirgvaknak visehedes mintéknak a20- $atavulgiris vagy koznép népaee valoztatjaotc,amaljek szambesh lihatak vllak az elt kulrdhor, maga kalkrshor besorol valtozstokal (08 Burke 197% Wiliams 18-87-88, 236-238 Bourdieu 1991) A kt seat Jeedshe kiln katate steatgik tartoztak A Vols sete —ha Sonléana Magyarorszgon hasznalt nox Klinda adotsagnak tek testa tesa hotirkat a katt trgya ae wk hogy meghotirozsk ‘izonyos kultura leek leillyedat”s parasiokhoe vagy flere sist polgirsighoz ésaremessigher. Sok kutatst foritotak ara hogy kinyomensskegyeskultrilis vondsokeredellteredist Mitel Ang laban,Francioorszighae) a popular cure anulmanyjezisa 2 kultira stabi, tarts wegabdéséoek ehdpeledre alapul & a vere naratva annak 3 ‘ive al hogy afl tirsadal reek agi hogyan probs mee formiin vogy tran avin Klara formakat, kone 32 egyzer ‘emmberck pec hogyaniltak elena relormokina, és védlmeztdh regi s2o- ‘isha és hiodelmlkctJoval kistbb aztina tanulkmberek vseatertele 3 falusiaz, hou fderitsc flkepkat(Holer 1988) Ar 19MV0edvekoen 4 német kinyveiaddk németil is piacra dob a sikees angel franca inyvek ortsait a popoar nfrero dea terminustVolshuurmak ordtot- tik le eo Mousingor 1985) Ez megviloztata a ndmetszaKhleentsrgebbi rtolmel ami a haat kizt Wroitéscketokavot, KésShb 2 ket termins ‘telne kowergn kez. Egy sveglelonditsa egy mas yeh re mindiga ,truktudts ees” veszlyvel jr Az Iehet a bangemasunk, hogy ez 2 vesdly kildnsen ers ‘gyesszerzdk esetdbon, akc a szbveelerdsen be vannak gyazva sit ‘yeliéskuluelishiterbe, Ugy trike reset Pere Dourdieuvel le- Sen tudatitan van andasiginale & amskor degen nyelven bees aay ido gen elvasbhivnatykenabe al egy szbveye, megilonbdtett gona ‘Probl elkerinimincen reertést (peau Bourdieu 1990- VIX, 105-19, ‘acquant 1959, ,A szovepe, mint tudjuk soolextusuk elk vannak org Jombar,vagyls andi az ely nik hogy irda else ket, amit an ‘naka tésadaltémek kosainfetnek, amelyben etrehortak det] Ebb ‘vetheik, hogy az értelésnok s eelmeztsnekazoka kategérial, amele ketazolvasbalkalmazrjuk annak Kivethetdhen hogy er utsblak egy158 + Hoven Tis: Avrnnonc ahogy rae ‘técshagyoméinyoknakalivettt mersben otek re, nagy valbaindségg, {bbe vagy Hevesbe nem lesznek megillbek” (Bourdieu 193: 29). "Annaka trekvesnek hogy egy szovepet megvédink a felrseés vagy Bourdieu eseteben att hogy skblbnegesen rencidnak” tj az et a patis, hogy abot mis rsa val haa vals vgy” alee mee a evepet negative tam mondhatuk gy «conten beflyca So ‘gal eppart ing Képvseln ansielen hark Bouries 199010, Boar isu mdsutt megemlt (ure 19% 20, ogy 6a bot mésieinyban Ya in nl Ml aa ey to mop tot formaban gy tn, nem Kvételes. Ellordulsa ent domanyos kutatasban bizonys nemzet nik) depo siesta, hanes Fabiana Kazelimiltbon dvot a aeers vagy anem-mepérs ve sellyGtl a terepmunkabon Fabian 1985). Pld ident sj ariel Kull ‘Sho azolra anehézsgeke,amelyok a metanyel felrertsdha tamadhat ‘ak Ez a hia hasonl aor. amir valak nem ismer fla eb vagy a parédidt Eee frets elforduldsinak hetdoegt olan znd vogy ‘etaszovegfetletset amely a valdyban nem kta vagy peli fe lta, olyanoknak a meg nem és amlyek viezontjelen vanna ne = betkizdr’ alin akademiaiinjzatok kapesclatatb em. Gordofank ‘sak kulurilisan moghatirozot kianbsdgekre astiaskonveniok vagy Fhomoeérdk terletén, amelyek interferencstokazhatnaktodomanyos se sek megerticben chet azonban a kre, hogy a flredrdscksalksdgszerion kits. boayak-e? Meg kelhe akadilyoznunk egy Kutt eredmény midomi, ha atvisiouk egy mai akademisi Kies kontxtussb, egy degen fo otkodisi maa, egy maisiknyelbe? Pierre Bourdiew megemlt hogy 8 Francaorszigha- ivi” Heidegger kilnbazik azeredeli nde Heeger gy miele pelda 92 Egyest Allankb:yaz Ailnt cednon tit Fowl rmegvilorda zt mg seembet inven ders] xz amerika odo sok ital megkonstrusl Foucaul |] virtudlisan mas seer, mint a eanca (vagy euripa) Fouesule (Waexsan 1950251) De altel a kerdst vs jon ténylegannyira rons, ha het Foucault teil? Tal leh hogy a Fakinbsesakadémiai kizdsségekbslseirmazi, ele iterprelsiokt Say tokinstk, mint Kommentieckat a eedethes. Teil és oli née po sae Chiva1993-ban, Hermann Bousinger Valsad ci Kinyvineka fram: la Kodisiban, az eliszohan ta -epartomoligia skater” fo- {alm nehérségckr amelyekanémet-francianjlvhati dlepésblae= ‘maztak Chiva 19%; VI-VIl} Eza mogligyecservnyes més yell kSebt Timéshatirokra is Eek ellenéressembedt hogy etl amet hati tle valahogy rebezebb welt, mint ms hatériépesek, Hermann Bousinger tinge skola az ered its Knywei boss eg ford tis mc maradlak mis nem-nmetnglvekre.Bousinger tle 2st lent be arp etnocentstas, smeretelmdetieg nem megfeleien meals puzattnémet etnolipsval & a bene klein nacioalistaideologival Eni wszontkinnyen integrate vata nemzet saocializmsta). Aubin {een oy munka Kivetheretsen Grr aartota kth lisp hacknalstaGrdkadagel szemben. A kota lkeriltk a gl ndme eno [egidval val xzonostil annak mindenlhetségesje, de tain éppen ez a tvethertessg horta Kir neha -abot misikianyba valbhalasanak’ zt sthatsat amit Bourdon ler. ‘Legujatean Jonathan Genthall& John Kaight meglepSdot azon, hogy soneervatv nde tenészk a Holokasetol 6) aban) day érveltek, hogy wae Gj nemzedéknek nem fll viseni korabbinemzeddkck bint [St vagyiswajiban megtagadlk a nemzett mint trténetlegfelyamatos ‘een Eppensiggs aballdaliakvltak rk lyano, min’ Jurgen Habermas, {kik 'a nemzetvedejnek poricijsbanfalsitak magukat, amor amelet Grvlik, hogy a rene! fekeaspet nem szabad igen Kinnyesen meg ‘gad Nal tenet flyamatosan teas nemcetprogresszv szerepet fisrk mint a tarsal felelGsuogvselis eggs, a nacionalita ves Tjek éppenséggelazellenkerS oldalhoz, a nema tagsdsdbor tirsulnak, {Denthall-Knight 1985: 2. Leeayszerdsite, gy Tehot hifjezr, hogy’ bit “versie szerintanemzet feel, elense Nemetorszgan lente k Tinbiik a nemre lent Anglisban vagy a nemzetkar! szchaszndlat thin Eea kl kono rene wnaltakatist kroz, pontosab- bar éppen anime sehen, amiltak ey sorczatinak lege rakbdist. igo it wlézad Lous Dumont megigyelst a nemetsdeolgia Koot- ruitasnvo O az deci terletn, vagys 6st terminolgia seria kira mag tert 18 s74cad mask etl a német flozusok tindben egy flyamatos Slgeangot vagy az wtls cal tlictalsat™ lita (Dumont 198 1998). blorsaok versenglk a zellem kivalsigban, gy musk Koszakban,amkor a demiszifikls ss kritka vl fin zal a versengeanek ugyance a eaeleme, sgyancr a Stge SztOnozhe ‘Sa német gondakodékat, hogy fokazzak az Onvadat 6 a ntudato Asotin eng Mist atanulsig az curdpatetnolégla és antopokipia radii sokftlesé ibd ea nterpretsels problémaibl? Az egyk tang azlehet ahozy ti (vagy legal egyese Kazi) tadatabon vagyunkc annak, hogy ltezk alensued, di vagy magyar iodalom, lee cath GkngyelElmnvesze ‘skola gy tadatabanbellee lean annak i, hogy a néprajnaianto poligiinaketnogrifnak is ltezek nemzel valtzatal Eazel cseztigg6 {ov tala ogy ava kikinbad memset tesadalmakhew és ke140 » Hove Tk: Anarene vagy eae lima kSeosdigeker tarts tain Liu nem valamely semieges nem ‘thi ev seinen trkennek hancm a kine hulk Wot rine 2s pda, Mutts mutandis czok vita ahhoz hasonls interprets tech rlkakotigényelnek a vitathoz6ktd, mint amelyeketakkorefkalmaznak, fsmikor egeothus vagy eurOpei adathiziiket probijdk megerten: Ezz ‘isundrkesink Pare Bourdieu korabban emlittjvasatahez, miczeint nis neve és ms tarsadalmi és tudominyjes kmyereibe fet tudor ryosmegillaitésa,szocogenetikus”crtelmerss vagy ltcjtak tia alm kérulményeinek gondosfgyelembeveteét Kivinsk (Bourden 1983, Szereinéeshoazdtenni, hogy ennet a eledatnaka megeldiathor nagy git sg won, ha lennénck tons sdaszehasolits munkik az eurspat np ‘Santropolgiatrtenetrd haconk a antropoligia titan George W Stocking dial Madot ktetehhez. Milyen trsadalmlegyafackben tsk indokoltak, hogy etrikus sine ihdést Keressnk 3 nepajzkutatd, anropoligusok nunkban? Facherririnyija fgyelminket a trsadalomban az etnika, ltrs wel- lis eaportok és kisbbsogek szooper:» A lgéraenye lgjobh ant- ropoligial munksk Kine tartarnak azok,amelyek iyen(xoporto int) azonben sk sel] Lévi-Strauss mive amerika indi mitlogkrdl gy ete mint iengestelécslekedet egy olyanviligét amelyet lpustitotak ~ de kap- sola hoahats a seared rid stasis (cher 1986; 175-175 wh Darnroch 1995). Fischerszerintakutatinak ely elent ha isebségi bely= zen van (vagy olyanelsddkre emlchezhe,akik kivebsogiettustan vol tak Pllegyezté, hogy az Ieamot kutat 18. szaizadi myugat tudbsok KO llsckanzldk voll akikazllirol mint heletestcst hasendk soit Allemenitk Kidolgozishoz a koreetenységgel szemibn” Mist plobalis abl Eurdpa cok vil kis behalirltszegmentu- rina nile Sessa kel vermin aj nem-nyuga, bene ant ropoligak felomelkeceset Azsiaban, Afrkabon a korabbi arma vilsg “rszigaiban. Hogyan lehelgesatsadalomrd az ember Viseedst ae ternaivelindeteket alkotn’ ax indi vagy afekalgondolkocdlrendszerek lap} (ws. Mudimie 1988 Chatejo 1999, Mi lea a hele a nyt tsa dalomtudominyokrak a tadomsnyok egy valsbon pbs vig? 178- ban Eard Sad Ovens cm kinyvenck publiklsa gaz soko oko- zt a tasadalomkutatd Kz. Said gy érvelt, hogy az europa kutato, "yup clteewschrealapoeva dolgoztak hist hipetet az arab phe, ‘Goa nyogat kewtnd fogalmalinak ae arab népekre vals rvetkséel aka. dalyonak ec utbbiak st onismoretnek 6 nbecstinek Klaktst ‘A izeliltban James G. Carrier (1995) hiva fle gyelmetazdrem mi sikeldalia az Oceidntals cimmelSszegy tit ssl. Kany au- fal fads ndrthelédvel palo dha nem alos mje tszenciallzmusiva mdsikoldakon peg az Budpin Kv (ta mi- tik) hepeivel a .Nyugatrs" Magyarncsdponthé kinnjen that ezcknele Ssummézs hategciesissoknak a vszonylogosga. A magyarok magubat ‘rdpainak nyugatiaknak dk, de nha kets vara ogy merry te tees kr jogs tags a anyat viléghan” Néha gy timik, azo ‘onal tudnak Care njupetsval es Sid Koel ie mint pal a 93 gk akiknekexta belie hakbdést Michael Herzfeld tae (Herzfeld 1985, Hote 99), "A cleltosdg” da snyupiiaadg” faa viral a (gazdasig, po {ik kulturdlishatalom nemzetkoi, fldrészekkézot egyenilen lose isi is Nogysaguk, politika es gaadasgl er kulonbozdstge a nyugat ‘lrsadalnak Lae e hecarchiks al frendltsgg viszonylatokat c= emt, 6 eek a kiinbaegek befoysaih, hogy kiesodscn hogyan ti ‘og egymiet. A nemzeitradalnak nagyssga ce gaadagatgsKorelsiSban, ‘ana bemardit tadénok nemzeti Kisoegeinek méreével & difleren Sissgiva Sed katt 20 Gove nat tse gy Hie hogy a antropo. Jogi tke (be van rajzoiva) abit az amerika sa Franca antropolgia vitgzd sdranihle ds tuk Kiva lengerbennagy és kis zigetek Exe, ‘al egos ize vanakkitve a hontinensea Ss hidakkal vagy sr ompljongalommal stb eligyéesriget” (Gerholm-Fanners 962: (6) Az orsig niet és (gazdasig, politika silyabeflyisoliaegymast ‘val ismerettet stat 5 egyaltalanészrveszlceegymdst. A Kontinen- en az embers vépigleticszakaal Cepalysjukat gy, hogy slnte nem ts ‘dik mi trtniks sige kerio gyannt Loic) D. Macquant hist figylmet a ves ze és iletyeaz ves Nnysnakegy sajstosan amerika vescyére,,Azame sha ertelmisgi vidi clientes modon milodik, mintakisnemaetck, példdula skondingvial vagy holland srocegia else. Az tSblak sok ‘ira lettin, hogy ne wegyék tudomdsul az amerika Ursodalomtdo ‘nyt s6t annyirs a iotns vat al, hogy sj magulkat er ae [tn Az Egyesie Alamo szciolgtafnak visontfordiva, psn 92 cokoz nehéasgel hogy nom hepes masokat lin, annaka hajamanak wvet lezteben hogy mindenovs ahov’ nd, soit magat vet Ke (Wacquant 1990: 25. Ennek az eldadisnak ex vot ac, hogy xy olyan problémaksre is nyitea a figelmet, ami vsronyagelhanyagole. Amel evel. ogy 32 8 "pal prajtudomanyelJanropoliglak etikus” vagy -nemzet”Kilonb- seine a rendszeresolderitnevel lect ato tadomaynak egy Sse {cehasonltéWrtenetGher,valamifdle Gerehasonlié epsctemobgidhon, ‘sszehasonlisherneneutkshoz. A jivé carpal enol gy leet elhgpzein, mint ,purspektvaknalozait” (ve Hannerz 1992: 62-9), amely- benminden nemaet vagy reglondlisesoport udatosan hacnalhatjo kul llissajitrerdnige A Francia Gvanéinelneprjtatdh etrogsok 19512 + Hone Tai: Antara vagy ree ‘ben kesnsen min tkebeakartkhaszndlnia mds Jdegenségé” mise ‘igi sist magek job megétécher,Természetesen cz nemesak saison nema vagy Francia gy. Mie nik” tadomnyos Kites tj sin- {osetia az igen hiznnégekkl val Oszchasonlitst hogy jai sik ameretket Irodalom Bousinge, Hermann Ein lisnde Car Habel -DeaticheBachgemeinschalt Dorms IMS Tada Ween Kotntt und Wane! in der Valls. Zt fir isbn 173-19 18 Visa der echo We (Ax eed Kinds 196, Rnd 2 sera ij beveztve cn utc) Compu, Frau New York Serta Jonathan can Knight =i980-xhnialeysand avenues. AnroplgyTey 51-2 Becht, ose! 1800 Sagging with Kul They, Care wal Sekt 97-108 1980 In Oe Words. says Tt elie Soin. Stanford Univers Press Sanlord, CA. =1981 Did you sty popu? nal: Lanue an Splic Pret 0-H. Harvard ‘Univer res, Cambridge MA. =1958 "Cooling Remarks Fra Scope Understanding of nc Wors InBourdie, Pere Calhoun, Craig Edvard LiPura Mois stores ‘lari Crd Perpetie, 29-25, Cambridge Unive Pres Cambri, Brice Welgang 84 Populate Kose erptament Raat Anger curhsorchen ‘Methdogi und Tesh as der Se der iter Foca Biogr Euraper e H-B. 1978p Calta any Maser Europe, NewYork Univery Press, New “ok 186 ropular Cukure between History and Ethnology Bhi Enope I Cones, James Gf) 1985 Oriel. nage he We, Clarendon Pree Oso Chater, Partha “1953 "The National Fragmens Clo and skal Hiri. Pecan ‘Uniweniy Prony, Pencton, NI Acaunen ean me saad a amerr eT stnbee * 18 ccna. te i883 ‘Vollsnde: Un avant propos ana In Hermann Bausingor er Tetsudo ele alommnde rls chee FA Toate VIEMIL Eatin dea Maison des scenes de Home Pais Pais (China ne te ele ig) ster lst — Frcs Eto, ie Stndrtestinmge. Campus Verlag, FrnkfuriNew Yok 18870 Eloise i La Frees pays dengue allemand Eton de Mason decks de Homme Pais Pais, Damroach David a5 The Eh Ethragepber:jadism in ene Trp Repeselatin St 7a amon Louis Ist Are Catan Living Beings? German Mey interaction. Mav (NS)21 307-404 1881 German Mg. Fo Face German Back University of Chicago Press, Chega “1978 The Cin Pr. The Hisry of Mann Ve Pantheon Books, New "rk, =1987 "Aci femala Sciences phar plik, Gnd, adap bin Joanne =1885.hnepaphi Misundersanding and the Perils of Contest. Ameria Ati- rap Facer Michael M1 “IBE6 Bic ay etord Mol In George Mareus-MichaeM cher 0 “Apa Calra Cr 173-177 Univers of Chicago Press, Cha. ‘catung han ise Structure cukare and inca ete: Ansty cmpsring Sonic Te ton Galle and Nippon approaches Sl cee fri 2817-896 Cette, Tamas ord UI anne Toma ltrodacton: Te Shaping of Naan Aathoropolgin Eis 45-35. 1892 Cale! Compe: Sais te Sot Organization of Meating Columbia ‘Unie Pres New Yor Heed Mel 996 lleniam and Occidental: The Penman of Peformance in Grek ‘Bourgeois deity, tn ames Carrol Ohentlion. ge of the We. 218-25 Clarendon Press Oxo Holes Tams TG01 Contraction of the Folk Cara Heiagen Hungary and Rival Versions ‘of Nac Keni Eel Epo HSI.16 + Hoven Tae: Anranrons gy na 1994 Neptkairapopules hala Fogsomiitdet meg In Kin acter eh Pri, poplin pots 20-207. MTA Nera Rettman Baopest. ascii, Wallgang “1988 Vater con fdr ed bigot Celi Zar Gees ‘einige Wit Compas Ve Franke 1981” Die Wieerthr der Vaseur Dor neue Ungangmitinem alten Bei loi Earp 129-9, Maint 1. 98 The nto of fn Gs Pha he Ort of nena ‘University Press Bloomington James Cty, Landa uppsenreky Brita = holga eraculen Fane en Allemagne. rina 4 80-45. Seid award W =1878 "Onan Panton Books New Yer magyar: Orem Eup, Budapest, 200) Stocking, George Wf) 9 toe Mt nd he, Eason Boson timely andthe Gerace Anta Tab Haas Ate Ser Ue Winn Wanjant ate} B. 1938 Bourdain Americ: Notes on the Translate Importation of Soca ‘Theor Calhoun, Craig, wand LiPuma, Meshes Poston eds). Boning iio Perper 28-28, Cambridge Unversity Pres Cambrge, MA. Wiliams Royrond (ev. and expand) 1883" Kynar of eal and ely ontane Pres areas Publishers) Oxord Univer res, London, +9. A NEMZETI TORTENELEM RAVETITESE ‘A NEPMOVESZETRE ‘Azeutopai etnolgist cata 19 szizacban trot tadomény ga anacons lizmussa Herder fle népllek” gyermeket~ahogy epysaer Orvar Lofgren (098% 5-20 fogalmazoit~azzal esndékkalhoztsk Ite hogy a seme 1 epi kultirakat elgyiise megmentsecsbeilessze a nema altri adhstgeR” Sacképebe, A nepali etnokita ds flddrisztika a Kl tira nacionalizsleanak” escheat itl korsbbanetnkssan és poi ag semleges st erdtclr kultura lenses (cavak és dolgl Wore und Sachon szvegek,dallamok és sok minder mis) nemzet eps” rcletkapot Eat az ideology rhe flyomatot az uolsbevlizedeken Inessrementen dekonsrasitsk tadomsnyoran é gy tals mr lyan hy zatben vagyun, hogy az ilyen jelkép-elbltdsokat elfoulatlan, mint ‘urs gyakorit norms echrikatszemithetik Clifford Geet mar a7 Sve években felhivta a itsadalombatatskfgysimet arr, hogy mien vest fudunk a szibullkuskifjeneare tats auton yarns ruljen kevés tut are hogy ,hogyan is kazvetitika lente” val liban hogyan tek a trkk (Geert 173 207-208). jelkepeten Sok ‘eg jelenttartalom depen megflelsvsschang eseen fled ‘Sieuion dramatiralochat. Akula leghlonbedb erleein elhelye- ‘at stimbolumokal sckazros vari kapesoatk reel cei) ‘itkossze semantial struktrakkal ea tarsal vali, ogalna at bailtssigolat ds éveimekettovsbitana,klinontull mist sin ten teténd hasenlatukestéikalag Grtdkelhet, eben a etlemben saleegy kote antropoligiai muna azetsks identi ‘tikmon bel Tr ive irdnyot elkdpes bomataint mint esadaln khdszeet™ (Werafeld 1997), ‘A -népl hula” Gea npmivészet” exebon is, melyek hasonlé médon sate viltak anemzelijelkdprendszemek, lehetekkérdsck 9 soit boil’ a ,jelépalkots” flyamatial és médral: volake reprezaotiik a setnikusa’ a ynematit”? Mijen jet [yen eemantkai és irsadalmi dveneteks vannak ben rvs? Hogyan lchet eke a artalmakatckivi? Ekieben maga étetédik hogy tyes iedskre sok nagyen Kula flit varhati a jelkepek i Bb ‘ek és azok a kontextusokissokféik melyekben megjelennek: A Kalba _2bmeghtzaliéeckillactrasira bevezctben nehiny mozzanatotvizalok magyar nipmivenetfelfedeztetrtnetah” Aol vadekporaset hor ryezetblszdrmazb rgyak amelyek a. srirad misodihfeigben a n= ‘mvésztfogalom” lapis szolgstak, akkor mégnem voltak seeay ive,ig + Howe Tos: Aeon egy Ne ‘ecsstttactikus-nemzet lenge volt egallagtztava. yan ‘lneverdselen, nit he szorgaom (Has ogy snemact hizipar ination Housindusri) tOketabdnek 286 kite, hogy kapesolatt remisenek ezen tngyak és a nemzeigazdasig a nemztl alkotdhipesdy talin még ynéplclek”kizit is. Magyarorszagon ealabbsaz 173-asBecs ‘Vilighalits ta mie gydjink eel trgyatat, publlaak és kis llr Lak ket demage a snepmiveszt” (Villans!) fogalor oak 1908-16 Mo Toeyay Deasonal A agar ip matter (Maloy 198) 26 kny rozitial hor talon haszndata, De mig mil 9 np ptményel Vi sletk, ditt térgyak egyrtelmien meghaplsk vlna besos ac akon tarsodalom kultualistadatba mse anal memo kilts Ton stkerelszerepet mine klibi etna Late mere "Nem réen Gatfried Kort jogosan emeltsa6t annak erdekiben hey [NémetorszgaryaBalikum 6 Kekt Europa orszgaibanmyllamoteur-nek tekintsck a népmiészott mely ameylogelmazza,etve hargsélyarza az init és a nemetisget a nemzetdntiatkilaktissban aig tle Ibesathottenyen lt (Roi 199 21-235} Magyarorszig Ktségtolend Eurépinak azok kaé az oszigai kaze trtezot, amelyekben anne ésanepl hula anemzellkeprendszorek Malaktiscbon kaloninen lene {Gs szrepet atzot gaz ugyan, hogy a nepmveszetopalom visronyag |és6iKalaksa iden i eters nem onkép, ésezeKel eezhanghan ‘5b, killnbed nipmavésre relents is vereenget ay mst és smvészetfogalinl meghatirozisirl,étckalésrt lta exztthal vagy {adomnyosen érvekel fay isk hiterdben gyakran ele politika srs kok sltak (Hoter 9: 45-17), Niedermillr Per matatot 1, hogy “Magyarorsgon a paraszi kuti anépikultiraiealize vagy roman ‘us elkepzctesét a trsadaln! modernizsids alternativjnak teint (Niedarmiller 192: 185-20), De a ,konzervativiemoscal”svembealito ‘Jpoderntis”ellentte lle, klzeicbrl eave, mas réswonall i {atkoctak az akhori mogyartrsadalomban. Mikizbenegyes progeesszi st racials csoportok sat ellogt it hasan stratigat lkitaKt shipmdvesct mdse Kssib a dt hart zt ets” dppen eg konzervativabh eudilis hitter résadbena nep kuliraleksinyleseura- odo Iya népmvtset a etrkurmon bch kiniboz eka nemzett bealltotsigokatfejezhetet és gyanekhor aie into perspektivd- ban misnépek neponiveszete mel dita ~onégis egyaia magyar lle eoandgettestestheet ae Caen 1985: 1420, ‘Anepmivészetazonban, az Osztrak Magyar Monarchia magyar feében ol azetikus és nemzeti identities ssaben felt meg egymsnak = ‘mindenak elit arr szogilt hogy kifejezze,lképezze azetnihussokidhss- fet Magyarorsig lakonsdginak cak kirlbell fle (1900-ban pontosan 5, vol etnikusan magyar, a masik ele hogy aka fntosabbakatne- ‘eazem meg, a oman, slovak 6 német ez vagy sv) népesoportokhoe Ave rromune seni a nirwtvdeae + 17 tata tent ey soknemating maya nth magyat dl ‘asoalzmu ely anem magyar néplet min tenes oo nna a hzinak fleur kana ntgr Brad 2 gy trl ait halides, bulda” maga szinten nem Lr egypt craks (elt Hbrallamuss demons, eer tl “remeryeegerrint plait” (Kr 1986229 algo alampolita eit ads a ck sokcleege vorthandan Econo (DeOererc-riche Monroe rand Bi 185 {9} cee Bzonyar nem ven a se, hogy «Rarglyortan vue” beltasags Magyarorzig Nip Trea Rod ittceget ite lide, Stugy a Tread el 18m mir Raat tall rotKirgy Shai Oc Mager Monessen {5 Kis (1587-90) magyar kisdsinak sores rt a arp be {Siar Des nem magyar nl kale vaidhiathode a isi nem Tetsigch rullsaganakgerliir msomigenyek lve separate trcogalnak stasis easel lee nok lence shila iar tinogatot nvsior magyornepep-ahogy sate Balapesten 1 Nepe! Mnsuban Ee Nepal Tranghan meek ~ negara 9 tralia damnenaet et pin? ‘Mijn enikwe-nemset ronetehet Klaveitek ~a sbzadforduln, a tortie Magyeorzigen a nepenvésc gyal min -simbolika talltcehoettter? Azembere kor mindenkolt stir rete mage Tat egy aerate strum agjsnak mer egy Kise rile Sam [isen ada maga. Kise tlhegyezves a nemaet lett pol ti diabun rte hes norativam vl valle esis semoet Aetcen” Fster 191 295-2 Alonso 9379-4, Dra 198 17-0 ‘AnpmavsztniGzilenak”~ teh «nem sinboknrendszerbe ‘als Btagoliinak nag aoctedp Sete ayamaatan ener epalrtt ger mndeeket «hie hogy et a npn hgyan Kt tate mac tenlen-kopoieciel {nish are gy ey nme alanbwn sete aan ‘Sem myer gtk apy ere Soy 15) etn Sl ma ‘oyna ones setomnneg hima Onaga Ne ‘Rin nla mere A lama mons pene ‘tolptun negate [|] Abie vet oma ‘Sat em vot igy brat lr haemseyacaiet Des ‘seg tien eat tet hago gs Meat eet aan {ecageiavemavel 6 tegen reir [pada gy Aue toc Chop levers a onde le (el tecndaten tp sks Moyes Nips Taig ‘Secs, arencey snl greenness tht gre ‘Sieur tyne! 260 Fl 73 a 0).i Heror Tas Anmoroon agy Nt ‘Amikor a népmivésettfelederk, mlotopy szizhisz evel el taliban fkétlezte, hogy a flus, mexigazdaségl kmyezetbil sera ‘rgyak kizot a nemzetl mt dakumentumat is megtlhatjse 159-ben, fs Magyarorstigi Nep sig" ~amelyet ak hésdb revert st ‘Magyar Néprjel Tarsasagrak” ~ cs rondes feoivasd dlésén Herrmann ‘anta azalérvet egy orallénéprae mtzeum alaptisa melt, hogy a5. lust emberek Lngyat egylGle.mévelbdiatragnetlevdarat per, ely- rk eologliazGatrtencl eqyes hirdeire vane adbat (Vlerrman 5890 19-25, Hofer 109: 65-87) Manapasig et a folyamatotéppen frat, lita a koa etnogréfusoknak anemzt ntl a etnikuseedetl vot sulla etkepzelst, ere meglogalmazot véleméayukaminckslapjén 2 Srdmtalan videk gy bial Livalsztoudk are trténelemképhes ket mint etka’ és nak anepmvszctnt kvl tigyak ts ‘ermdszctoen tliletesen alitsmantotak torte olspelseiet A Ki nbs nemzetek Kireben lol etkus 6tkséykonstrudisck oszave- ‘ese vldgoss tes hogy valamennyl ngpesopor az dot trsadale és po- ltka Relyzetben a nemzot mia walkodo flops vet, Ege Ears pbonkithedés lk lvl teredve ara fetteleres hogy aly parse Kealtirskban ,dsregi hagyomsnyok maradtak fen Pranclaoeszighan pel- sdfulaz Academe Cetique lait 104-bo) volta folklorsatal arulins. yok epyik kezdeményezbje,arzal a kifjezett él hogy a kets pllkt ‘2rmazs hagyomanyokat Gosegy ste (Belmont 1986: 602) Hono ms ‘don Anglia els regionilisanropoligia Simeniséne wry) 32 wok = ‘data, hogy vilgasan szétvdlssza az angoszisaok, norwégeh, elk st, Keultralis orokseget (Urey 1884: 8-103). Lubor Nid a Kazimsere Mo ‘cinsky monumentlismunkdinak, mint ivtadot, a civ Kola eons ‘ruilisithllet signa Az clnihs tadanak mindenit fontosdaszetevje a2 a mid shogyan egy ‘rsadalom sae maga teem Sea trtent idSbonelhlyexs agel a tala elfoglalthelyen vagy ata alkotot sit elhepastachen lea, vagy pedig valahovd mishovakivinkork Ha a cseigok toporaiaelhjerke- ‘Sse yan nem is tlhatjs aed, ara art van leh, hogy as oss fla & treet helyzcttudatitbizonyos eéeezesck Kat nyegesen megusltoctasik Enek megfleenszeretndkaKivetherikben egy pillantét vel azokra az etnias simbtumes 4bztaka népmiviszetr), fmelyeknck ld levee belyet hits fark i) vanvvo Bevezetésl egy fldrjsog kis tol peldt mutatc be. A finnek k- shen Patrica Slade Lande, egy amerika vendég nyelvtana Agyelte meg, hogy azorszig zembercktudatitan ssanként njpat vagyisSkandingvin {ole told (lade Lander 191 2102-255) Ennek a nora ada s+ Serevel da skandiny,valamint a Bsnépal Unishor fizdd6 kapesltst mogerdabdéadvel tasty vets ihelyexiddsnek a kovekeztdben ki Sb hangs helyedik Kajal (arélisa) a Kalevalrafnnagoe ro onssgra Hise inne a ste nde horabban gy Kepeltket ogy ke etn fk Gshazakbsl Esztorszigon heresati jek ma haz it bevdndor6k, most a finn sgészel anak a bzonyitisin dolgail hogy 22 ‘rad leno! lkosgaszinte me mindlg”eleneg! helen vot leg slabs neg say Otezer ve, was ake vege Sta elem harem hhonos A Hnn Nemzat Mizeum auljsban a2. seizad ebro saemazs falestmények 2 Kalevalajeleneteit ik ft de a alatuk eallitot teg tilrnehben Fanorsdg. Merovng-korab” sri raze beltek van ak Kiva, A Kalevelt ma sem tagadsk meg, de a hangedlyok mingen- sete eloiak, os ugyaneztrtét reg a emt llemee Voatkar® fo fslmakkal,fellogsssl isha korsbban cay kis nemoct sv és elszint Ktartisat nant yet, maint nyi oi tirsadalom etch sa i rok Kozvettd szerepire elyezik a hangs “Hasonl6meglgyelocket lehe enn Magyarorszigon is, Az itn! rend- sservitorist aden nylvinoasg elt folate visk etatek meg lee ki seth ari a Kedar hogy vale ho is eksik Magy rors? 1985 tangy tekinties publics aaa cimme hogy Hala Eup (1986, ilgatiet adot hazre 20 se4vad rack A soocalizmss étizedet alt bzemburektudalabon Magyarorsag beet flé mozdult el A trténésceka ‘magyar fedesben a Nyupat Europa val elhaet” mara hora jor ess al Mitt (Cy 198: 75°80, Meg a folks és ‘ogritusok isa elt euripo x blk’ kaluriiskapevoltok kiemelésével otk” Keletere a ong (Hole 192: 253-278) Bart Baa harneainak inudapst ijatemetiseathalmival,1988-ba, a ijsigokbanazt het vas ‘i gy magyar mindenkinek mopmutala, hogy kes ma eurpa me ‘ni (Cal 1990 4-458) Meg 199K-ben saz egykveztS hazal naplap 5 Magyarorscigra vert Atorzrikwkipaly j sakaszinak megryitina sl atmabel act ita: azo az esemenie cme egy Kepssal keke ker “MagyarorszigEunipaor’ am egyééként ats lente, hogy Europa vala- tol Ausztitlnjugata flake ‘A magyar néprajzboraikoszakdban, mint mir emlitetiik; hit fellogisérvé yest trtincts Magyarorszig kultraie) és ez a kt feliogis reszben Tealnbeb szerveet x inrményes heetkben is hfjeare jlo. AZ ‘gyiknekazalapjaasoknemzetsigorsig eszmex volt amelyben tb rep Nrulturle kiombiedatgeellenere—testréresen borden, egy nemzeta- Tamot allot rkenetl Magyarorsgot Ezen az ele alapan delgorota [Népraje Mizeum,amelyne Kdlitadban a nem magyar nemaeticegek i ‘amused arinjaknak megcelden~hepeitlve volta, igy goodalhodot 2 Néprazi Tira is a2 T650-ben meginditot Exhneraphi Foyirat 63190 + Hore Tus: Astron ogy wre 5.89011. crank slovak (Bthy 19D 3% bl) _Népeaje Miizeum 190041 kere pirhuramosan magyar és német nye Sinden megjlenéExtestje fe Emelit 3 bizoryoe mrtg ivatlor Inulbtrikus pre mele amit a2 egykor njevhaszndlatan nemetre fem Volkskure-nak,henem Volkerkunde-nak ford tenet egy mi ‘Sk nha, de rer mind elena fells, mely Kizardlag a magyar et [ikumot Kiva tan, Ez uth haps azokhor a politika expo Tekh, ameyek az Is ontrke magyar Kegyezest magyar nacionalista ‘Hl birlfak egy sxsmoeabban, és ak 9US-ben a pavlament ODDS gets megezrordk (Hofer 19812 15-17. zak ininyat a hazainipmnvret rine helyzett haps is ehrden se meg, eied hangsllyokat heyezet el Bitky Zigmond, a Neéprajet Mizeor mumkatira,euzeoldgiai ezikony veben, az Unattd pil nicumat rrr cin kttben (1900), a Karpstmedencemin- ‘Gennetnzelsgenel magyaroknak, ramdnoknak selovakoknak st) gy itseerszdmait egyelenegysiges tise GpolpstSoszhasonlitsrendben trol be A Karpitmedence pasa eletformsinak egymasi hasonls Echaikus vondsairelatvisik az ldbbiak etks Gnas thy ev {ela adetivel a Korbel etnologira i timaszkodott amine Kitinik ive ronda, kala szonban mint Keralt nies népeker Ove a rem yes Kiger pont mas népeker steeds a népek oz em Ter melds egyes rssinak cak lege hodoz6 (iemees Baty, Bitky 1906 5) Arm a népmddzett let bi irgyatsn fogalmiag er ‘ninciglalagekkorban mig nem slapodot meg Bick rémutatot a ma yar az erdly se sopes srs, valamnt a Szovik himziek Nason Sage aria eurpat tenet stusok arenesznsz és bark bela ‘ezethet viswn éramiezeket megkGimbictllaromsin ruszinés dl sls ‘eztmunkdlacl ameivekst az mite hatisoknem vagy csakigenocétozot ‘rien értecel A maskolalonvizontarctniks- magyar dp Kutt ‘mel tnncentrka innyzatok melyeKben mivéseck, makrthasok, fandrok vita a szbvivtly sstoran magyar vonseokt hangavstiy ‘etorne! dig viszany trténet Kortinulisttleztek el slak ‘AZulbb ny egyiklegclentcbb és egnépszerGbb kepriselgje Husrka ave rjtande vl (Kress 1968 1-3 Kaa 186% 0-168, Huszka 1900), “evdhenyatye hezdetn Ciradhatatlanol népwrersietia Kiztudabn é mi ‘esr korakben azoka zal elledent, er tirgyesoportokatamelke ‘al may kono meg lehettt zerkesteni a -népmivesnet”fogalmat. Ma mr gondosrekonstrkcit Kvn hogy el tadjukhepzenlazoknak az vt Zeke salem horzont amikor még nem Vl forgalomban a n= ‘véaet nd kultr” fogalom, és amikor my, Leopold Scum s2e- Fina onan lap (189) beat Ost Nepri Mare ora eta onyveibn ktirovo trgyanyog is nlyrehat ogni eters” tak (Schmit 1960-31-39, Kezdetben mdkedvel6k és kutatdkegyart ‘isvariadaka ll nagymértkben,porawti” trgyakt, amelyeka Poli152 + Hower Ths: Arana ogy ere 2 ip. Fontan. Egy archon his vot, Seep bid vik ‘ide Sinemet 12 mopyara Nyopt Dunne (uhy 1 Ml) petegek mivézeflfogisit tlsignsan val file. Husckaisesak fokozatosa fordttthitat ennea akkoribondivatoe mvézaelfogasnak. "eae alan 16-8 dead, ora kor! tngyakrs Irani Hgyelmet amelyek stmenetet hépviselck a elites a népmivszet hzott Igy ata kb re atl protests templomokvindorasztalosok al viragernaren UUkiva fest mennyezetat x berendeaes trgyal a Ortenetl tlusokhor [gael remesi hisakban kivaret Grasralabardkat,oltrteatket, olan ‘irgyakalameiyek alain beskartavinn’ a reneszinez ornamental o> ton seve stfist” a z= mivészetirténell oats, a Spar etic, Nehiny ével sath azonban santin Huszka volta oki a secs IRimaesck tara, .paraztos”Aimzettomamentkijra felhivta a fgyeimet, Gea dorva svirpostcbol hist wifesrGrOket” nipszertete, Leila a ‘Schlyeknal ce nnany mss end magyar népespotnal opyebhat 3 ro- ‘nok ser nagyudvorkapakatferkelykapulat) raga dist mményeihet hogy veg ejuson amagyar honfoglalsig taz iran éskelet- Sassi magas muleikig a hagyomany erdelenok eltlenésivel (Hofer 1996 1988 42-4, A trknet etelmeniek kod oitkussé visit” Kinde jl eet “cerita faragot ssc, a kopak pln ve forgot fat mae nemzedekek ta allttak a egies ore protests temetsiben ancl, hogy mint ndtrgyakat, wmv tirgyakat” vagy akérevak ample 2 rep ula lemel erevckvoina Sket.Amikor ray arog pot elie kink ex sak azét torn, mer reves trtenet személyek sintjltck Enna imbonis Hush jtszolta a kezdemenyezbszrepet 1885-ben elds allot fel polis fee orm (Huszha 195: 89-51), < hlvatiazot az 1858-ban, az esd magyar tisztieban megjelent ide ‘datas aol exehetasrelekethopjanak.Ropafanak” hop, hpi ne ‘enh Exar ogyebint gen kts tala Gy nhs zhao dat) 1 ielrcrsére viravezethets aa gy ees mito kibontakazisi ho ‘ito eae serint yen kopjaakkal jot a 1-17 sedzadban a tro ‘lini harcokbaneleset katona sit Eben az SxreRoggesoen hy fl {eves ab indull hogy ezek a tem Kopafak” vali fegy vere abr ols, amit egybkne megerdsten élck nchiny Wrknetforrssal ame Iyekszerint a opjtikat a tonak ira aad, letveazzal- hogy’ a fea egykor kop, landzsatarti etek volnn.Vegercdményben az area lands, a Kop oa fefa kot gen vtthat vo, Kant 1978; Hofer 152 ‘57-80, Egyebkeny, gy tndk, vita Kozbonsenkitsem zavart hogy legs ben forage éppen Fatal nyok 6 asszonyok sit etch, Mint stalsbantrtsn srl a fk maltategyrejobbanelmelytench, ‘gy képzelték hogy mara honfoglals kori magyarok,6t Attila humana ‘tei fs Kopf lk eg (aszefliggesen a nok és magyarok ‘peat rokonaigival, am a kinéphorikrSlkakio!kezdve Ovflbuban®14 © Hoven Tai: Annona gy rma 5. hip. Husa inetd anna zn Bezel atmo, remenack, hogy 2 magyar nipmivenet Ll ered ost tainyemecek ‘mativuma a magyar nfl hor saad vg $2 rhc hapak (ela diets fragt mativumok, Eddy. NEhinyakon Gv van 176 Ge TS Kivi hd 226 sk hima mire, Nappa 27 mat ‘Seonhirntk MesSkcvet (uso 1900121) ren Kv a hopja telmezésnek volt egy tos feekeretfelhangia is A atolikisok salsbankerectket slitotak a ir, a ea, a kopiafaa il ‘ists vol jem te emlectete hall area, hogy a nema cbredés ‘samen és stalaban a8. wzadinemactidecguibanapusstin sz “lap lssbecgnek simi kava dtl Kalondaen ents sac repet stro. Az. befoysakratolédat ela hangalyakizeporlszen ‘aljokillassacskin a .nemes"pogany cide (8. Snkd 1989: 67-84). A honfoglals magyarok cykor ezine proto-klvinnt” szinben tint fl, nek a7 Gs nemzll satsdgalt a etalikus és kozmopolitakozépkerban ‘ryombik de czak reformsesvel sme feiedtek Eben a2 relmezesben Sok ~amelyeknek azdagfaragon disztése a kutatas mal slése seri ‘sake 16-19, szirad forduljig Rivet vnsea Balan 589) —nem cup egy malyre null tortéetiflytonessg kite, harem megieenitica ma {yassigatonss harcasellemet,bizonyos mericigellezaki, rovstins blots ‘A aragot fak iril Neverésben a népmvéazetre vonathaz6dltalinas ublksek mst mindeneelo a Nepajs Mize aj, a Népae Eel Ela Magyar armen ayia toot nogy sterepet eke ea ‘alemeny ami 855-en lent meg, 2 06 vilaghaboraig nem keves, ‘mint 40 fej, kop abelzasajlent meg afefomotivurnak land he Iyetimadts héprimavésetek mativurtiribar mindenekelotagrakaban gyakran hasan eke vl, skstjlntéseck nit a2 ember milan ‘isd tkdpe mint a magyar dents elkepe, int a abyine tagikus), ‘nem mal lle, nt iicuseldovel als kapcslat espe, A ie ‘élemenyon ia foal kerehen 150-200 eves fora osszekapeskiort 116 adzad haba mljval, a 910 sedvadi honoplals elidel és meg ‘oni elidel, Ee ann inks lhetsoges wot mel 3 trgyak rye gestirkneteesetinklen az eurépal sijeek formal ésakulturalis le tevisok stains tevenysceriségeldl mega szakembere i sak nagyon overt tak A magyar kyis-ertlmenisek dnkdnyességeazonban Kulon>- sen szembetin lesz, ha eztet a2 ugyanebbe a tingykirbe taro de w= ‘ten ads idnyba muta rmén mitosral vet Sse, vagy ha a német ‘yelveruletn a alot emlekdeszkakkaP” (Totnbret) kapesolthon forza Tbe kee dtrténetizelet eka eink (Stolz 1906 13-19; are ‘inger 1982; 26-148). "Arerdelyi romano a sitheresztek mallet feats alatunk, ensen stills erestek forma, amvelyeket formjuk alapn némelyik magyar Fejlatpusslis szehasonithatdak. Ha hSzaceigulc ltt mephal epenyehet vagy lest temettk a ira, fa mele (Pagy ri) egy folds ft 6 Ailtetak omiatras fk lakodaorara halo akodelma”)emlékezett, minek a hizassig l6t maghat fatal eit nga kale bitostania? * He hpi hin nye aan isang kee egeyc eee i ao ie196 + Hore Tasks: Anrnron gy wre [Ehérden a magyarokt ahol a kopjaaepy kato, hari mi lho vill aroménokezzet a fa meléalitot feskivala shalt lakodalma”s2o- ‘do alapjan, tes mas jllegi nemact szimiblumotafokitotak ki egy ‘yan seimbslumot amely™nagyon alinostvads vzltosan 2 romnak dks llemét tenet dldozatszerepét eee A siren itt, etet, ‘nak lente erp jtota megayiliot atl havas piston <0) Mania. tijelhépe lets roman mitolgisnal a romsin nemzetlkep-gazislkodssnak (96, Kligman 1988 202-26), ‘A sirlek mis ossaeligaésben jo pédthindloak a -ndpendodszel dee 6g” kivlastisinak nemaci kildabsegeir. Afb fragt feskon she reszteken Kil, Magyarorszigon vl siekvek 6x szentek sab ‘Kikerestck is tak az utak mentén. Basket egyebkent koran anépraiz tat tebnyite igyelmen val hagy ta, sta néprajeietkessé kein, lesdnek minted azzal az Indeklssa hogy -nem egg arch sa, etnikusan nem elgg eedetiek Even a dnseefggében nem 2 bd fen, hogy ahora np Warénetdben nem eqyes el trsadalmakeletformaitanapi ltfenotartisendszerkén felfogot) sze- rekett yes ely trsodalmak ths anvagi Kullingit kiviak megismer ‘harem ink az os24gos vat akkorelentSanc tnd egy hey leg fennmaradt kilénleges escktzfle, ommamense, dallamok észbvegek ytitscre i tipusok valtooatok elledezéaere erpontosttak. Egyokent ‘ha sak spsrvényosan s~anémetnyelvterilten eelfordulta asl, péddula(kevs ds ies) klvinisa Mining, abhor tbe-hevesbé ha Son formaban, mint a magyar ff (pels Sten 108 9} Each om ban anak ojo a ramet Kata tirgyala, ive gyolmet a temet faragot ks sie! Kot le Hasonldan, a mizeuml gytemenjek i niet, ose vagy magyar flvak kot az det é vagyonvissonyokban ‘ogy Kdzmves kasthmeyekial vali litatsighan atatLorS kilts ken tl vissatktiztk az intézmenycknek fmizeumoknak) a mindenko- Finomzettudomanyagikénonbol kovethead kulonboad gy beszerzés paltkjtis. Az oztdk maizeumokben és Kladvinyokbatkiemelt helt ‘en szerep vallsesszobrok,vavképek és barokk toro tet nem es pin az gyn late tandskodnak, hanam atl hogy a mbacumalapat {Esa tats traclm és nempeti iaataban milenjeentesrerepet iter ‘ool valésosig vagy abarokkstivs. Magyarorszigon zee szemben, mmgaz 1M0.es vee ie azta leményfgalmazskmeg (az groan hhagy az egy dtl befolydoolt aiotkusvallscsnéprae nen tarizik stakiledhessél hire, da magyar mizcumok gyas evchenysek so Fn elhanyagotik az Auatcahoy vissnyitea monaytedglegeybine ‘okkal Kec voivkep-€xvallisos roborllosiny dokument. Ehelyett a pisztormivészctrt és mas spraclostak” miodstet mUfajokert lkesed- lek Az H2i-an mepelent cl enzeoglalis « magyar npenivisetl— Aram vnsiaune wher a ntevteeas + 157 ‘hip. Kosar 2. Such 3 MogyorSherei tenet (Maloney ‘wos Fn)158 « Hover Take: anrmnontca vagy ree Z ON 5: ip A Nirodopenswjtava Conosovane (Cah npr Mls) ke takguninak cmap, Pgs IH. Sent Ves = mit a cach memset den -ettonziehvalabizoia mega ey parathie modell amity Sone lake tt es presets eel eA Az ap alr, mie area foyemtovig iden jthpe Amoxern rem serisic a mirwDvieome © 199 Gp Itt thy Zsigmondl és Vink Kroll (Bithy-Cyisly 1928) ng fetlt btorl kel ie gen eves il, mivel az asztalosmcho- Iyek mogrendel kt korsbGon vrostpolgseok es nemesek 6 vol, Mags mesterek is tbbyirevirosokban, st kilfkdontanlak, munks ‘noma, poli vondsokat mutate ox az Eva ep esti gata Eur imi Ronerencia— mnck keetaben elidsomatelmeniam ~ desea 32 1986-05 oseedk millennammal,akkor mele eet stan, bogy Magysrorszgon ugyan- ‘hiors honfolalismilecentendriomt inept vieraemliermek 2 195- ‘os magyar millennmra és az abhor ilenaluon alias Erdemes egy pills vtnis ris évvel czliet endezat nagy nemzetlMallitsokra a Fa médra ahogyan a emak Kvlastisival oz plete, trgyak b th “alk elleljentatel a let ore nmogar alot hie! megjtent- {ake ahogyan kljeatk at a kapet amit a kormnyzat 2 it a bel ‘5 LblGdbtogtdnak Kizvetient kivant ‘Maga aza ten, hogy a magysrorsesgay sds a korminy ahonfogaist nyihndots nemzat emlskinneppe, egy pemaet, a foggetlnséget hang ‘lyoz4~Bdcesel semben enyhen ello ~ trténlemfelfogist mutaot (68 Sinks 193 15-147) Meg lett volna ugyanis nnopeli az 1900-38, Keresztény Ke lan ryt hangoalyetsvoina, enema Jronfglalis’ a oszignak 3 (katona) moghadiedl, ami a nemaeisagekee Ralondsképpen ila, ogllista val emlehezést saemyesen Ferenc [azafel amber, nem angalvoatik méetkan Thay Kalman peu, [orabbon 2 Habsburgok ellen vot Rakiczbszabodsighore fggelionséyi- ‘kuru kreikdsa mieaniumon mir act mutta i hogy a sisi sk ralyereiben s van vee Arpt, az orszigfoglals trast A millenni- ‘umalkalmbiloljan emkdemeket verte, amelyekegyikokalin Arp, 'misikon Ferene eset ~ mint ,maaodik Arps” ~ vot lithate az uti {ate mert a magyarokats masodk evezvedbe dtucztl.Hozza kell fini Santen, hogy mega a milleniomi Kallits~mikchen a magyarok helt ‘hacia jell ae dbon ~a mult elle 9 wore wayansiyen hangsl¥al ‘al ésbnipesen mutatta az akhoriban gyorsan Malad paresis kizle- Keds vrais eeimenyet Magyarorsigo. ‘A Wrténelem és neprap seimbolias vison a mullenniu Kalitson ‘mint bemtats praktbuskerdeseflenthevett A Wirénelmet sa npajot et gyms lhl Lulitdresben, a trsodalmi és nemzeti reais tcnbss flava 6 reprezentiivlabrizlk a valaki1986> ‘ban vagy err Evel késSy a budapest meghgyelcelyrll—vagyis ama yar Wrlnelenaflyamatinak” egy elobbre halt ponte ere vise1 + Hoven Tals Anraoric ay me ‘satekng hala ihet ait litt a egyhor ambivalensnemzet zg [Kiejeaésének tekinten: Magyarorseig egyszerre volt snemzetllam” és ‘multe lla (Nisderhauser 196101). A Kit serdben bude pest Virosligetien, egy mestrsgesen Ktesitett 6 szigetén Alita fl 3 Mértnel iSsoportot” Es irénesepiletekiddrendben Smckapeslt mi {olataibl dl enn ey eddigsoka nem ito, magyon valoeatoe ge iment mottak be. kal termekben fey vereket itoroka dkszrekt, ‘kmnyokat,Kédevchet lttak ki key, or és egyhiz! gyitemények. ‘al. Az egykor megrendeltl tul}Senosck készitG,haszndlck Haat ~ ma syarok mallet veltak lombardok,olaszok mete, bizdncih,onemin kik GS mésok i illaz6 elneveniack lal Akio trteelem a ma Sl trtnete vit Der maga a honfoglls Kvslsztea ae reps kilts. a magurothonfogllisira, llamalaptisira mutatot A Histrs ‘ami ers varunk, az cltalmazzajogaink ayekeret[.]meljet ha val, de ‘generkolestket eve lerombuln, meglagaci nem tallank tobe a még folyem voluyén nemzetl és mogyaral e zagyvanep Kt meg nem mara hatunk” Enon a trsnelemképoen az orseag népojnak, a szimosnem 2zatiség tina hagyoményeinak nem vithelye iy a riénel fesopor- Dancsak egytlen.ethnographiai” alosetily volt megpedig az ,Slogalho- 2isok vagy shaliszate Vadis, psstorkodSed Eta keves jer ak fazértkapta it 2 nipraje mert halal, psztorkedéssl fogllhord Ke ‘emelhed9 kutats Herman Ot, beolyisos képvsel6 i voll emellet az és- foglathozis gaat mint kort fs fokak ovdbbels maradvinyatbe Iehetettietten a rtenelemkepbe. ‘A kronoigiailag elrendezctt tirténctifesoportt” lire, a iis pra iso ats! lakossg eykord etal ta sok lest dokumen- Uta A, Néprojl Faas ey id’szahosszabadri mizeumban dias ‘ia kiléaboes flus portakat, hietipasekatlakisberendencaket és mephi- ‘ort parutembereh,valamint buona vseleshet. pra Fata” 23 smagyar utesbor” 12 hae allt, és tovdbbi 12 a .nemzetsegek ulcer’, Shovd azonban JanksJinoseredetilg 17 hizaltervezet. Terveazonban 2" bon egyes mexyGkellenisin zdtonya fot A alan” Kiva tau saln volt mg ndhdny cghny- és avigskuryhd, plstienyhely a fluben” per Aighandpoletsc py mints skola opy mint kbsaghea, egy Nolet stay templom. A templom egy faltasregi reformat list trplom mi Solata vo de nem rendezék be exyhasl cfr. Eredetilg benne alti ‘volna Ha feldmtvelés szerszimaly amlyeket Janis Janos mi 382s YS} {Ga de vega kaukzusiexpedicianl eppen bazar rt Zchy fr np- ‘aj ryt hayentk el bonne. Az las valor paras mankst sito ‘oina 2 maiteesior” fale veermel” kiséppontsha, 2 mssod voz ‘magyar dstirénetet helyezte ebbe a szcrepbe Faltlertk ugyans, hogy a Arma rrénnsnc sven a ivf © 161 Kaukizuseltersben 6 nek egyhor~ a honfoplals et ~érintkerésben rolls a magyarok Scie! ‘Az ogykord nagy nemaetkllisckon a np ult a népmiivszctet a nemztiudattkalinbeSalterativ midokon foglalak egysiube. AZ ‘foten rendezet pga nagy acetal ulin kent nepal anya got mutta be CachorszigbSl Morvaorzighléx az kor Magyar Ki {Blysighortartod szlovl es rlénrapiokl A Monarchia lipsrosodot labb orszapibon ez a kills por kendemsnyezss aap jo ere, ways ‘lam timogatis nil Benne ~legyszerdntve~a nero irgyakacse- hhek és masselivcsopotak pst lok szombe ,Deutsch Bahmen’ pol- fika fogainval (Broce 185 49-53) A nepae sete a histrtval ‘Suemben ~ ogy hina eyes szakasal ellen és mindesetre a ele hizo fos vewonya ellen = rvetok. Az egyors megigyelokabban is politika ‘Sindékot existe hogy cash mora soul viseleteket liovak gyms troll és ezzelrdmuatakezcknek a népesoportoknak az Gesetartozisia, rintogy anor soKkal kis pola! realtssévald Cohszlovakia ren, Bidapetenerzl semen ~ sme nsgyon legyszersve a fre reloniel ten sllam egysege mele rvetck, de elkulontve bemutat- tak ugyanennek az oszagnak a trai sokszinisgit” is. A Klin a _ Néprae Fal gy mine a nemacisgok bok zine ili egyitenenek ives jlnt meg Dea milennism Klis rvese kak sera mat kor sem volt mepgy st ellenrzseket vot hi elssorban roman & ‘Serb dao, de wot lahore salovsk rz in? Kes6b idGporspektv- bl vissandave dgy Wai ogy a millennium innepedge novela az0kat 2 eezalsgeket Magyarorszig nemaetsege Kozot amelyek lig tb int bet évtized mila az Osztedke Magy Monarcia sa Latin inner may at ‘irodalomiél sbomlssshos vezetce ‘Budapesenparasetndpessig még alg wot anemzetetnetce, take ti flaplonostir® eva, A hile un sem kerk a népra [yak ugyanoda, ahora ,teténlem ele" A mlleniuon semen {tin a Nepraa aks bererlests gyait és visleteket, valamint a be {oghakordsok esrkizet a Nemzet Mireur Euhnographiat Osedlya vit {ek Eazelazonbun nem tok oy ol ala treet srcheoglat ay) ternénjekke ive a népraja és enoligia gyifemenyek a Newz Muze sum epleten kil egy tnyleesen beret beshicban kapak lye. Az i 1998 ban 2 teremben mognyitot ij enogrSfal kleine, pontorso- bn pala evoluconirtikus gndolatmenetet kvetet a Kilts een vol «Simp tes Coir Pa, HO (ud atti Ande ‘Sienna gots ss ae1a» Here Tans Avner fog ara, takelhelyenvea melandziigydjemdayel (bb Kiko extn egyre sma ssbb fokon lo esi tarsadalmak,iletvearchaikuseivliziciokKbvetker- {0k 6s vigil az eurdpal prazztok a Kérpat modencdben. Ebon a elven ésben az oraz nya és nem magyat alt kur yanabba a evo. Tid keretbe vlak bedlitva, mint ex epotis rsitiradalmak Ar Eu pin Kiva, Sasa viligal a kapesolatt a magyarokkal nel rok Finnugoréstérok népek reven~ésbizonyosmertckigahorziak hasan ‘6; mega trai tirsadalmak sino elimagyarok revenjeeate a kil. tis: lojra lta itogats az sfoglalkenisok”soknemaetseyt Klis sib tot ait gy ara is emidherttek, hogy az driknek eyes elem ‘még kortistirsadolmakbon is hasensetbon vannak. fy 2 Wallis he {rambo ema ihetet tint Ket’ ehetet attelerat ewok vo nat vagy pedig njomozni lhett, ben viszafel analitikusan~elheas ‘ea Krpstmedencthen, a magyar é5 nem magyar oredplakosokndl~ 92 ‘ayes ngyak, gazdilodst médok & trsadaln beende eek hee tea egyte egyszrib fokok fl (Viki 198: 240-28, ‘A seizadfordul kil tots é ,torknelem neki ndpekl és az ural nemzet trsedalmakban tone” ostlyokrdl beszétek aki Szomben a trsadalom népes maradckatrténclem nell val Az abhor) budapest nepal Malte 32 terme ,tbcténelem nel” np al ‘kat mutatf be és alin intelli batons eknek eknthejik ogy ‘a rendezck st honfitésakat is belitotsk az emberievelicionak ebbe 8 ‘képebo~ ogy elyan liber, amlkor ign hevésbvetlel az epészviligon 8 Volkeund Gs Vilkerkurdesemmlungen fem ponoevsscatibanc rep ‘zi és Europ kvl, etnologia) pydtemenyeket eymstl leno ilsztoti, kal intézmenyben epaetben elvis ‘A striénti & torténeem ak” népek 65 rsadalmieétepokszem- ‘eilitisa hoszi eat elkipzls volt. Az 1928-asnagy pagal nemaethe ipndvésnati kongrosszusan Hen acon a tener ket net be sulteafelsinl, amelyen a rtnelem frténik”ésaz alsin, amelyen apo ‘stisig Kezndp dao! az dd milk ugyan, de valeaban semi sem ‘rink Foellon 193: XM A poraszck kovabbiévszizadakl, st Star tenet horokbsl sGrztk’,Jhordatak” eyes kaltiralemeke,rgyorms: at disetimotivumokat Great megtehotck, mivel kvl ek te ra dali rtegek mazgalmastténetén Bata dihotomit vite tab Claude Lévi-Strauss amikorshideg” és meg” Ursadalmakedl sa Al tr ‘elem rt (Liv-Strauss 195). Eaha kota Johannes Fabian (1955 ke tka érvelét,dppen a smssnak” ez a ktekesise a een, az antropo- logus sat idejebl az, aml ezceta i” emberekt) az antropalgial hu tates targyav8 tet, ess ezzelegyben ramutat az egyenidten otal iszonyobra, az wegyentlen iddaben” Gl vapyistrtenet” vagy (eta tckmben),tetenelem nell” népekre ‘Avec vest nessa irvine © 169 A npc (2 np kre) eténelem ndilségének”elképze- lesetuzamonan, tortson belitzot 3 nemzeti Wténelemtudat tovabbod- Sib. Aseadondi (19-20 sera fru) win etizedekben Magyar trwgon munkarmepoucas jt trea tadomanyratimasckodsjlklppro- Aiukstdban. A trtenclembonyvekben abort, politikai eseményeket, tniveléentrtnetfjeményehet shirt le olyan képeket amelyekst ‘nds okalon a néprajr a onep lleva” egszitt ki yemiskeadeokkel” ‘ay Kune lig mepoghat ie elGazakonéntmaskentés skint el epuetetna, dala” .ithos” alytonosigre (Nora 196% 7-25. A nemze tore kivettae a ndpmiveszetbeolyan olyamat amely agpmive- ets, mint ey levis kipemyce, aegis nha kl yak ‘an tdomanyalanethgpreéseket irikat & dlmokatkizvetit~a Kato ‘reléafldat ella hogyegyt ahamis akteleadsehet dekonstrul, ‘ell ennek a jlkep-aleon folyamatnak aioli hated eemezze Sertelmerze Irodalom ‘Alonso, Ana Maia reat” The Piso pce, Tear Substance, Sate ormatlon, Nasnalsmand "ay, Antal Res In Ani 2: 379-405. A Agar tet, Covi, Budapest ‘ty Zagmond i Lm miaoookrecer Mazeamak& KSqy Wink Orszigps Feligyelnege Baap ‘ty Samo ~ Gyr Etienne Ph EArt yop Hongo Inco pe Chics Vik. dpe elma Neale aes pss Myth! lie, sre rion &P Sipe. Etions Taga Pari, vee, Sani 195 lly eaeho aredopano hn 2 jfk promen as (81-19. Cay Lit. conn. Aton Tons The Syl Canactio of Comm Eis Horwood, Chishater 6 Ta: tok, London Rw Yok ooh seid [O90 A Magyaroeig Nj Thea Romn Senko Beta vs, "na 01h + Homa Tacs: Avrnoreisan ésngy irae Duara, Pease 1985 Recast he Nain: Questing Neate Mader. 17-5, ‘Univer of Chicago res Ching. "ban Johannes =D Tine nd the Ose Hw Any Makes its Ob ClunbiaUniversty ress New York ead vin ia" Magyeors emastinge’ hrs myelin, Ea sre 0155175, Felon Hen MOT Intoducton net Pope, Dots! cfc i” Cong Inertial es As Pps I Ducharte, Pai Fest J bert ST951 Making Nona Cultures inthe Global cumene Amma Resist ‘mpg 20 235-4 cal Sus iat rts Funeral Representation of Buropein Hungarian poll toric. “AnerionEalig 40- 18. ert Clot “IW73Ideslogy a8 Clara Syste Us Te aeretatin of tes. 18-283. ‘Bas Books NewYork fryer As eligi ft utr eatc tn Child (Gertz el: Az rts hls, Atop ink 22. Sezai hind, Budapes, 184] in Gator Ise "Tensei haan Erp belli Novatel Vl XXL Hastings Waker 182 Das Totebret Dbesegungen zu Nomerlsturund Gene ines Buchs attr Vande 16-18 Heli Eran =e Nez shone 20 ee Magyaroeigen I Magy Bada es Herrmann tat set" Haza np mzeum lapse Eup £1025 1957 Claim, Scat te Nationa Rot New Yr Her Tamie ise Aap hata eens a eed. ill 242-0 $1991 Contraction the Fal Calta erage’ n angry an ial Veins of Rina enya aap 22 S17. 1982. Dle Peg der Volkskuur als Gegenstad popalistiscer, barge, ‘and sraistiseher Diskuson in Ungar In Roy Klaus (ig) ie Var ‘Siteopt der Maen 253-27 Sneateuropeahibcher 22. Minchen Avaer romtune nisi devise #165 1904 Die urgarnce Volakunt” lon Kral wechoelcerinerpretatonen 1290-1090 Jt fi Vande 7-0. “1888 The sangria Sout” and he gsr Layer of Ntinal este “Conzeptuazatns of Hangaran Folk Cale. 180-194. In Bago ~ Kath ‘ene Veer od Neal Choc nl Nal egy near ator hope (ake cna ad Est ErapenPaications, No. 18 Yale Unis Pass Nev Haven Her Tams eck) 1886 Nagy Kel Nyt Rit. Aneta ills ke Bales, Bada- pet asa fast 1855 A sel est Koyunyomda Re Bape sen Magynech Orme: Pa, Baaes. ‘gman, Gai Meh The Wig of he Dead Riel. etic el Popa Cle in Trnsois ‘Unive of Carns Behl, CA. enh ollskunst cin mythomoteu? Slavic Achy fr Volume 52 128. ia Lis Amr npc dongle Ganda Badapet ih Armagyar pide eden, Egaphis XXD 1-3. Kant Es 178 Tis Agitator Koch os Tadomdnyepytem Nepeg “ansehe,Derece, Lv Stsan Chude 151 Reeth Clima, Pars fmagyarul Fj tréon, Nop Kis, Bape, 99 Lage Orv ae The Nationalization of Cae ose Fuepae 85-24 Malryay De O08 A mapper nip mol Ala! myo np mite Franti, pest Niederhonser Ei 1096 Hoga lens. Magy Tae 10-1012 “92” Dic imaginae Verangenhst Volar und Nationale in Ungar, “Zt fr Vaan 915-20 195) Tecen Memory and History, Ls Lux de Mimo. Reps 28, Spring 7.251» Hover Tass: Avra say mee [Az Outta Monarchist Kip Sg-1901 FAX Bape Die Onis Ungere Machi ost and Bid Ruppetisenech, Bit Justin Stag) (zesk) 1385 Kiley in Ve! Zo ace Ebon renee Getic Cnc 1780-1918 Bans, Wer Kilner Semi Goong “1855 "Diskin sudo Pape. In opp Scenrich Britain Justin stag Hine “Kuta in Vist, 1-112, abl, Wn Kin-Nelma, Smit Leopold ise ‘Dis CHerrhiche Mise fr ade Werke Wen cine Wer “Mascam Bergland Wen, Sinks Katalin e8 Arp vr Sant avin, Competing Hever nd Competing ier the guratve Representation of Hungarian History Eola Epp 185-8 1095. ,A HitGrina mien rank A millennium kilt mint Caamshanst ‘we in doe Ana eA isran eare Magyar Ne nt taabnbye. 132-37 MTA Mivésattnet Ka Ita Dudapest. ‘Sade Londe Pain 991 "Finish Ket na Changing Bop: Eins 242-258, Staph Jin TESS)" Bhnologle urd Viena n Rupp seri, rita nd stn tap (ting Kuturoenchy in Versa 2-27 Blu, Wie-KSn-Wela. Sellen Dietrich 928 Nortech Gib Get Bremen, Stl Freeh "1906 "Des Totenbet cin beret juwarschen Heidetums Zatti fir Or Urry, aes 96 Englishmen, Cl nd Iterians. The Bhnoprphie Surrey ofthe Unite ‘Kingsom. 152-10 In Stocking, Gorge WJ ation ore Brith Sail Anrpog Mistry of Antwopsogy series Vol 2. Uni af Wisconsin Pros Madison VikieBele 195” AN, Nema! Mizeum nipae ir, Emgrapia 20-28 ‘+10. A NEPI KULTURA JELENTESVALTOZASAT ASZAZADFORDULON, ‘Avil s2izad végin a paaeaihagyomény sok daze mar Klsmert volt A tlle kale repre! alt egy atogato nce meg, utobba ‘Népro Mieum kl is ents ngyver-nylevanezren keest fl, tz akhorian gen nagy st vl. Herman Ot vleminye szerint a szad ‘ign nem egy pol lak farckasraktihoz hasolitettarengetog bok, {Slat kes 196812. ‘arom, portsabb érelemben mégem besoletink ¢ pi kaltira sipérd fogsimardlebben a hrtan. Resabenazéet, mert a népi Kalina, ‘eimostimakoret mg nem sedeztk el resaben Sze ert hiinyZot gy ‘lyn kultraogaloms amely a nép szokisi trgyalklészett minder ‘api lett log volra! "RkvetherOkon kt fogtvizlak fl Axeuyiharégebb) a beraliz< ss karina rbhsdgehint a kizvlemeny sees koreiben eta mil sad ‘ayn sernyenil az ekkor intezmenyelonepraptadomy tvekenyse- spon az etogeafuaok ital szervezet Kalldsokon, fy 4 millennia Ke tis népae faiban s. A msik a gil mveazk, a Halal epteszok {4 Malonyay Dezs6le npmavésrt Kadvany honcepeiia. Az elsdIn- Sabb a rgy ilighoz, hizaKhor, szerszimokho,viseletekher nnizeumoke thos, ilitvokhor kapesoledot amasikanepmiveszetncka eg paras tilts jo onttikurmn vale ellogisshez Ara nde np alia A ndpojtdomsny a ilitisok np kulra-képneleszbeis 22 tnt ‘Saemnkbe, hogy’ er tebbremzetség sem hizardlagosan a magyar népt Kalra kee wl Ma me gondoseszmetirtnet rekonstrulet kell ev _geniink hogy fldézne a sz4zadlordulotesadalin tudata iin erm tes, tarde ado kine a een oszig It. Ai’pennck a ‘rsdgnak a paraslakossigat sents. A Kozgondalkodisban nem am © Alahis hts hts born pnp psp Klos Lapeer ‘Nett tele seats eye SSO eet ene td ne ‘uta ieintyesck eu nnn ee i> Eek eee ‘tt poms pln fro moni bee dena cgay sah ited aun oat» nope we ‘Silikonly hen nalesek mio16k © Horo Tas Aragon gy Nera saya npr’ haem — Hunaley Pal ny wnekcimével- Magno eles et Tien soknemztisgt népjzotnem ett vlna megrazonictnocenius alapbs Kindulva. A népllek fogelma Kl rndezd6 eutOpl née dlominyoKba,« Vollslunde memset vlozaaivel semben » magyar sk ‘emberek hangstlvortsk, hogy Sk Valent etoligist maven, nice nek Kiandagosan egy nép mele elkelezve, A KUKinbll memati Sssckepberendezéschezazorszig a ola grelembunvelt haze aot he- Fett 66 torténelom, a nyelvorténet, a népmazgisoktleptsek Wrtente ‘dot magyardzatot. Faefalvy Pil Magysrrsiy lira még zit 24r6ag jen etna forenelemimel fogalkozot (Hunalvy 1879, say, ‘mint az osztak Kav] von Caer Magyaroeszgot i ele oaztakemns- ‘yar sethnogeaphlj”(Czoernig 1859) : Ez. felfops azonbar nem esupsin tadoményeskonstukcié volt. Ugy tik eben a ben a magyar trsndalomban dk egy lyon shangars™ ta at amely a haza adottadganak tekinete anemzetisegek Wl nyelvak, vie Sle, stock kilnboetaegt A 1896-ban Endalyoen rendez nea 2 llokon iy a magyar ilgyek ~ a kalielses magyar coporok tae ‘mele ~ srs és romin viseleteket is feet Fried Istvan egy Keli ‘bon mogelenédalgozatadazealitota a nepusinmavekbenszerepi nema ish folkloe,sulovak népdalo,romdn tincok meglepen garda ata Blaha Ljea a nemaetcxlogsnya’ a egy legnagytbb keri a Tt ety ‘imsoerepében,caovak visektbe arta (Fried 196) A népmivészel te ‘mekek meginduldforgalmaban a inal rondn és devidek nar, hoe, Solde stb. sdtesc, varraok,slovdk himedack Epp kelendockvolak, ‘mint a klotacaey: vagy a nirtot munka. A Magyariparmivéset Torslat Sem éraikelt etrikus rds aban, hogy a nenaetiRdzlpartimogatisia pena tron snyegszbvést Karly fe. ‘Atudominy suinyjénkazismer, hogy 3 Magyarorsigi Népraa Treaty sms nemzetiniglszakontilyokhal ind 19-ben rcemes at sR tmelni a sokrnemaetiseg program dszinteségenck igazolisirs, hogy mara Iharmadik vilacrtmany usen Athans Marionesct, 4 Hv oman ok risa elnGkil? A Tarsasg lapja Etngrphia clawnelindult (nchiny évve ordban net nye elSdje min tole Miner Unger am ora kdvelben, eizhen 3 Monarch bl apts clyancimekt wines totals mot Cesky Li, Ld Slowiski. A soknemzetisegt np fogalmat m= 2 Asap baa a co a ag {ny ahi Gta sania et Moparts et rhnephaasCparanti Assan ech bo scoters eau Air sua manronrioa A aeheoronnesn © 16) tat be a Llc, plddul a 1885-5 amelyen 6 magyar mele 9 nem tals sobsbels és viseletsopor vot that (Kass 1864), A milennium| ‘ais nepraj flab Janks Janos eredtileg 9 nerzetsg x 12 magyar port ervezet wl 12-12 gp fl OC Calley 180: 15) "A magyarok és a nem magyar nepekegymas mele litsinak elles ett egy evoke emberigtrcne!fellogis adot. Ez fogalmazddot Ines Nepj’ Mizeum programysben, amey részben az ember miles rll kivants flvsrlni a2 embereevlstl a ters sae ‘Bnakon,archathas cvliziiSkon sa tresek kit elheyezve a ma feral rokonfinnagor rok np ie majd kro azonos Kl {Es terion mata be # Kispabmedence magyar és nem magyar népeit, (Coter 973 7-77) ata programol még Ets asf tsi kiaz nds. {o0t-ben« mizeum igsagatoja py fopaimazote a2 Europén Kivi gytte- imnyek nematic tk” tatanak elénk hogy a klesiny née nézve Setwerle wesedelmesdlibabos apa tudomny?” clkerlhowk Semayer 4904 35} A dalbbok ello aver buszke volt a Néprap Tareas is 1831- ‘ben aazal bonita esb eld, Huntley Pal hogy snverzlis modern toll elettlen tk dindalra jt ae ebektv igazsdao {nema hiisignak hzeg de kilonben nem geri népies eredet ha {gyomanyok ellen —s egyardat megeolaasrckelyek hun srirmariait ‘Slerominok ,képel rimaisgst” (Herrmann 1891: 359). Hunalyy stemelyeben a nepraj a postivizms names Ordkségére hivat zat A potviznus kordban Keolgora etrokigiat Rulraogatom Kul luriis lames ép fl, amelek kultrdlishatasokattkro2o ene ‘tegelberenderStk (Herrmann 1860-19-29, A harbor, a szizad een ‘nde vligosan Kratz egységesflyamathéntelképzlt ember mir ‘elds Kp, Billy Zagmond i9e-ban publ mua nips mica “Sorat cima késkenyveszerit ,Aretnolgidnak vagy néplennak ves- ‘Scala a, hogy mogismertese velnk az embers fejlodéset gy annak ‘cgyestgjiban fz egyes nepekbon HLT] mnt mnveleesnok eyes fko- Stain” A kuin azanbon = tee hzzi~nincs nfpekhe kite, Rane eyes Kisgirat pontokbol mis népekher i Serj, a nok az ember ‘rivelédés eyes Iziainakceakidleges hora" (Batky 1906-5) Eben revoke ueehaso ivatban a Kutta kilns fgyelermel heres {eka Koibb elds aint kapsolatt trem achatkas ezitizoket, ‘harisokat,hedelmelet: az egyter alfog ezhozoket étlksi és tar- Wal elriackat a pertorok salsa, scerzimalt st. A np ultra ke- ben igy Magyarocigon hang kopot a mindennpos munkivalkap- olatos gis i ezemben egress oerdgnk niprartadamanyaval, awl Spek megnyivinulisat heresve a diszes,Unneplo holm vot eben. {Kallis megrgyelk gy Leopols Scumidt, Wolfgang Jacobo eben hati oval tudemanytrténet eng itak a magyar kota oialdn az otk, iletve anne neprajzzal seb, Schmidt 190 10-1 Jacob 1963).1) Here Te Aeron ny wea Politisilage tadoményee lsepontle magia borane eps reletok, amelyszemelyjogiterjestésse (de este ogck mesa n ‘ip kivinta az orszig egyenogtpogdrava tenn! a nemzetisegeket. Az dl lamnemaethes meghtvelelt hedges kulturlis kenblrdeeg 3 nem tisgek egyenisepnck,sjtonsginokengedezet sit prt kileztse ‘lt! As Oss Magar Monarch b Ripe soroztelbzavaban Race Trindroke et gy fogalmazta meg hogy # Kombo npesopurtk ee sian kiljeziid megbecsls,bizony a helemesen éinti ma” ecsopar Tokat = ehivs ket hogy seem sulypontukat az Osetrle Magyar Mo narchlaban Keeessk" (Rudall 18876) A posiivista,evoiciésszemlet ‘egysbhint magibon rete ej’ halons elismengt sa thar” [pondolatst smint et Nemeth. Bsa kta serve! adotta magyaro elsibbségine,.llamalhots hépessginek” igazolisho i (Németh 1857, 473. Molonyay Desé a dick dp ution” egise A magyar nip mise es, katasceglkotetével egy mir koribhan Is or ‘ml masik np kala fellogs ptt cine litvsnyosan, A ket prom ramszerdenszaitani kivant anépraaléspotal,.Kssé erdzaknan ogy “lita Malonjay22elsadban ~Kajuk kie munka Sorin anépmdvészetet az ‘etnogritt” (Malonyay 17:10. Kés6db oka kérdeatek megbotrankoza ‘gy menteget szdndeLal, hogy a ndpraerademany akkor mivel mide maradiak a villallozisb6l De annak ken szdba sem kerletett and rajkutatsk evordsa aki fl zt thidalhattln lv, lel Rildnbo sgekmiat. ‘Azeli eli kil a nip mivelladgnek a aemzeikultndban bed tendbszerepie vonathazote A soknemaetistg np alta floss a2 llamoerzetet ved ri seabadelv bers elogissalszemben Maloy runksjakdevetve”uyan dea oominy magyar nacionolist yemacter Ss polit kivanta slg, Valaképp Mech és Maonyay ettizaha"| ‘rept kultra logan saliowa bea magyar oemzetl dents Kultur kien! kts Cel tte psgiten a memes elem érvényesst il stinker, mivészatnke és jparunkn, gyaapanamemzetdizalal, «Amy ops lich eke ans siren” pe {ecient (se 48 [a pet Capa: tal mops aga ae ‘erase up pol rien ul 967) Ea mel + Rech lr ae Baten gy le thatrans alahasia ect lignes Kah Ss He 5 tantaniamagunk bbrebosst”(Malonysy 1907: 12-19. Er avetnicziis ‘xycbként egyes magyarorscighnemztigeknel mar val kordbbon ea Towa pga 1885-06 nagy ese sav népraa kilts peldul a slovakes 2 ruténnéptkaltirdt mar a magyarorszig kere kemelve, onan, 3 ‘ih np bala tstvrehént mutta be (Melich 1895: 277-280)" A reg 3 remactsgek:hiat ultarlishaisokat hares szemlletelszmben Maloy ‘eel litt soknempetnegllapotbars se ledjk ira ails rempet egyénicogamketveeelyecte. hogy Ht tDEtanep sere ae ay lama. Marpedig egy tyen 6sszrirtsag nemigen vik» rere legerésddésénc avira” (Malonyay 19079). (Bde a gaz hogy Malonyay Short mindon clenségeskljens, s2dtemelt a sovinizms ellen) Maleayay és mankatiral aga a mipveszt lve a np kultira tuclményosan elem ceszehasonlit, psitvista meghizliee iletve a tuckmanjosvisgalat ot less odtak az atlsnek, a hozvetlen, iményoerd megragadisnak. A hitérben, az Gj itil, irracionlis floz6ia ‘Setdika flfogis mela, st népmivszel-iményie llhato, mely— ‘roel Kees Aladrezavaval-Kalotaezagen walosgal leila” St. Egy lyan.stlus mindent beolaszd ent” zk Kaltaszepen amely Fils Er tan sok mindenre magyarazatt ad, seslleg reményt ey olan jovendlre,amelyen a np kultura a fenjeget nemactveszelyek el me- red hlyett supa othonas és sap lesz szdmunkra Irodalom a0 Uninc sree MaeamckdsKnyteak Orig Feligyengs Budapest ‘Bader een pe) oar A mm np mite. A Maloy eet: Nepean — Kander nivéecet L Codes Mies Kap Cosas K Galley Kira : : “x0 "A Stabs Ngee Mizeum Kalaulisina trie Ha be "A Saar Sem Kenny 9. oc Kal rere on fess Elrpie derOserihsches Menard Wien. Fred iin . p8 ” Mayatrsg emetic mgr ligondliodishan Eh kn 155-18 ilep Lajos PIRI magyar nip nist Op Lajos: A ws fran ay erdnony ik trade 80-10 (Ee mene: AH 3 Sy Mages apes. als Mra 0" Népisaek et polpeihasesttan EhngaphinC 30-32. ve" Mivazeietne mivelsgh eek ern: nds npr nize us A sent ei 21-30 Gondelt Budapest Herrman At 0 "Hecate mou ptr. mgr 19-24 issu mint ethnography 383. ~ pinning ap nie {Speier Aad Mn os gh ee Sed cnn way echo pe176 + Hore Ths: Arnon ogy wae 173 "A Népea Mzeun tndomnyos és maze Kapolei ‘Nepal Miscu bleu’ lenaha Nia Exe 73 180" Haaser Arnal A race toi Bp WR emer En rp XC 5-05, 884A npmivest Gy etn hutatioibn. Ths jus 35-4 Helmann, Weer =i: is Fler Lesion Bene Kst 248-271 cher, Franke Hania Pak <6 "Mays Engi Magyar Tadoeinyos Akan, Baap. Jacobean IMG Biche Are and Wich. Ein eitrag zur Wises er “econ Vln. Akademie eg Bein. 26 Ethnographla trig, Fore Eh: 9-47 ily stv M2 Ti rh Aly Ee At a ihr en IL Spo ln Kind Budapest, =1864 Maloy Dass A magyar nyt lilt apie Kadi ‘tether Hein, Bolapes i, felon” eae agate Frere 1868 magyar npnset leat Eieaphi LXXD 136, Krish Alga 190." Mitjeent his alten mca? Mayr ret V2, |=1911 "Hungarian Peasant At. In Holme, Charis: The Prost Art Autre ‘Hang. 31-47» 50-757 lsc) The Sta Landon. Malnyay Deas 1905 Ae. Ferny Kia, rial, Kao Ndr Mayr Mose (Gusts Rip Rit Lapel Raber (Wodaner Fa, Bodapest 180 Armgar nips Atlas mayan mse Fah Ts, Budapest Marites Er 197 “A magyar np mivszte.(Konyviamert), Mager pare! 218 Metich nas Mss" Catlethnograf lle Pan. hina VE 7-280, Nagy Sind 1K» Mindset italic Magar par 26, ‘Ais sournaanronrocka a sedsanonnene #177 Nr Lh enema ln Nit Wa: Host ihre {82-473 Sepa Key vAad, Baap al heer pe | Bees InAs Ontr Mayr Moai isbn itn. Budapest Sa Evan yo | Onentlon, Vintage Books New York magyar Ovens. Earp ‘enyvhilsBudapet 200) or hipster ‘arp LXV Semi Lops RO "Das Ose Maso flr sande, Nee We hs Weer ‘Masi: Bergland erg Wie Semayer il St Mapper nsniawemel Np Ces 32. Sesto Sa Not icon. Gnd Bape Veg ver “Pho "lencvenentmde Magyar Nips Ted, Eh XC ‘e ber Klerman, gong Ter Bese Comat Siemon Meth “eriapbucllng Sig+11, ANEPMOVESZET GYORFFY ISTVAN KUTATASAIBAN CGyoety Istvinetkin dt a népmsudszt kine. Azokat a megallapits- sai amelyeket mi most anépmivészet fogala al sorlunk, 6 maga rszhen ® tigyi neprae funk serio hategériban heljexe el. Korie outs Gal Inkabb atlepaésrendszer, a piszteriodi, a gazdilodds hatte Task bonne, mint andpmveset vest Pedig mankssiginakjelentis ze trtaik ie, kilondoen abban a kt setérdban amely mizeum sgh lanival is ost2ftiggt a vselet 6s a himass tert. Monograitszentele a réglesFekete-Kordsvolgy és a1! nagyhun vseletnek, «mate tiki Ges alana, és a Magvaraig Nepean dtckinete ancy OSekides gis ele (et szldgyigh unsig vszonhimadekrGl sie 6 ie himzésl& magistrliskonyvetadot ka cfs. Figyelie kitejedt hist himestjasokra a feke,sépitkezésalfogllkazo tanulmanya Iserintik tot a Spear! meformalist (Gybriy stn eta aszdzad esd évtizedet a mésocikvlighibori - ‘stig ony olyan rsa vigtanak be amslyben a nopmessct fa ‘na Krill sokfleromantikus mavésl és tudomdnyos elkepreskavargo Samelyben assankén! ormilsdtth andprajztudomiy dlisponta. Getty Tstvin népanivisal irsuinak dient megviigh a vélemgnyeh sot lit i va sitathan vGlemengek tere clit Krol Gybrty tom ryos arc, tudoménytrteneilentisege. "A szizad els evtizedlben meg folyta népmvészet es felodene’ 2 mifaok és aj dalektusok sesmbovccle Gyrifyibsanak ey rs yen felfedens munka,viagiatsinak nagyobbik jlntisebb része azonban mar tamer at livats felkapot tims fe ford ogy saokat taomanyoran iméregretgye. enc a elftasarL, a seeshise, a mat vse ‘Shimetarl eo tansy llyen kip él a népmaviscetl a sz4zadtordals kizvseménysben? Eber zines, gyakran zifoltan dist tingyleesgek tak acfaseir _scimitotta magyar is tzparancsolatinak,kelenddok vollake kalotasze {lsh mezGkOvesd} munkak (ar ezeknd sokseoe enilogsbb Sze bs ‘yevde sokdedarabokkal, aszlovikes az endy sear himsesekel egy ‘Alig valakismeretcka parast Gtforma mivoltrl trtnet laksa acegyestingyfeesige, echikik mine ebierjedésére. A seizadels ze tonsigtudaaban,birodalm hereteKben gondolkez® nemzotiézise melt east népmaveszetnek ezak a sznes,ellogé megayilvanulisa!belles2- Jedtek anemzet desing kept, éskinnyen kapeeldtak pompaweret bse elk alakshoz. gyre aratotinnep vagy lakodalom sole see- tars... a easton tka de nnepslyes megjlenés goncalatan vlan regesrgi hele Windéreeszigha is issza minket” ~ita KisfS-Krsesch _Anirvnes Grint levi sorardcaman 179 ‘Aad amagyarnépmiwisetst 191-0, Londonban megelentangol nel ‘7 Genfogll ean Krieach- Koes 19-3), A magyarekromadok vol {Bk loves harcosok- Sokal kb egy walked a} vondsal jellerezich ‘het seminint egy munkds it, 3 jllegentsségelhatbizonyos mertkig, ‘nepiritsh mind, Orme elit a pompsbon esa maltsigteles vise [slshert (Keech Kiss 91:39, Esso hasonsvegista, hogy ‘anépmivésretfognlma sorosan beigyazddot az ckkoritansitalinos kel {ig flfogic, amin bela - Kiely Istvan Adyvalkapesoatban ttt mega laptisa serint~romantkus atikapitaliems 6 reormborbaldthanez3 evelyked6 Llelityvidekend wdac keltingg” hovered Aibibos nag) Ital politika elképeléokkel (rly 1982 1233-82), ‘Anspmavésreinck era szizad eljen sokGlehangszerelésel seoggese tiveneladot kept nem neprjektatd, ane ie mavesze, aztanok mals alktak weg -most nem sxlva a hsfpar-szervenkrol & a he Teskedkrl A legendetesebp esopa ifsezeten kis teste a sake Ktatkat a népmiveszet viesalatbl, Peldul a Malonyay Kaloaszeg- tetének mependageinnepl ck a Magyar Iprmdadszeben (1907) fogalmacuts enn a tunkdnak az Gescehordéschoe rajongas Kalle $02 Sadia agok tele abszencia. Ex a ryongss nem kereste hogy mt fal mindezekhe atadonniny. Jl tte”, Nekunk melegre naptényre van “kasgink sertliickacis Slmok,aképeletjatckacs cert” Santos, hogy asok i szindekot mozgast6 mavesrats maga enn szembetor- dis tadoninyoskutatsoalhazinkban, tr ebben nem ll egyed Eur pan. Aithar Haberlndk gy it nr 196-ban, a2 curdpaikattisoka hint: smldkosen emit a pepmivésretek egy abbira gy Okt Edekelt Kcokben (pontonan sly orseigokban és Magyarorszigon) kibon {skool tejesen mantis nent felis, amy bee az 6s pt Inkl 3 természetsremleenl Kirwetledl szdrmar6 alkotisalt ata, ogy ‘yan fellogdst, aly a kulirfldrj és 2 mavelbdestirtenet nis log {ined mele Fgyelem nal mente de az azexinye meget hogy felad- reste torinon cen lata az dhe a néphagyomny esi {sjlemnye int” (aberandt 1926 20-22) Eackre a reszbon mivlodespo ka seen mideertani witha viseagondalvahangstlyortak a7 etog- rife host évtizedekben is hogy nem érelektL raja ze ‘Ye imak a nepmivesaetGl~ amit vezontegyessk hala ogy oval rapjsnkban, mina Gyoelfy Int, Balky Zigmond, Vski Karoly nem ‘rete vlna” a népmivszee ‘Mit voztfou, mt at hazot a népmivszeinek chez felfogisshoz Gysety tan? “anchiny pontban probaljok dssefoIaln spon else tain azt ‘emelhetjik Ky hogy a ello snes nop és alban hes —jlenst- eke rirnytota a fgyelmet a7 egyserd archatkus ds formakra Erte a Feket-Kivde rly magyarok visltidl rea (G¥Sey 1912) ‘gyik cat ama yallokedée™eosaatsiban hatozta meg, minha a2190 + Hor Tas: Asrmroia ogy strate \gari magyarnipwielet a elena andro feces magyaenadrig, a rims (Sizma,s pltykésdolmény, a ment a darutllas kalap stb” lene. .Nem ezekbena pemeschtl ovett gunyakbn kel eres’ ag magyar jb sell enlai”~Kiveeztkazarchaiks vio, airpont: Gabe Ik leirisa. Sint 2d serint egyezd a 18, zea nagyku viselet berate {sina incitasa s 1857 ben Cyorty 1937) Grommelemaliek hogy 2szines matyé viselet mgt alignchény nemzedék ivelaban szitén megtalathas 1 egyszert alld OAADAGS es hogy ase sebzadoon tse reg foemuja ts disatatien és egyszerd vol. Abban a korban, arbor a boeskort ‘okie volt ekicsnyi hangailyal a cbocskore olshokhor” Kin nemesak Caykor! orsign vislést tata hanem szivsenemlegte hogy Zrinyh ‘iki bocskort vista alslitoos vaddisenivadiseaton, OhSeetdarabok ‘Se dltekidt puck ibel eserddedsl ea ax tok gyre tere ‘esd iva mely a nyelvhatérokon sthaladea mas agpekhes sea Baty ‘Zsigmondl wot egy wéleméngen, kia Umatatsban mar 906: les sez. ,Akutira... nipesnépekhez kite hanem exyesKsugir26 panto ‘ms ndpekhes istered ea népck az ember mvelodés eyes fzisainak ‘Sak Wdleges hordowd (Bulky 906: 3). gondolatk ogycben Gy Art “quale nepezcban, a népviseletcke dl adot dticknteeen a7 yscerd és ‘ogy Milt, sales en lee Fejevalkea, vaseon Bor spot ‘Styapjirubkka, valamintalabbelikel foglalkovot mig a 18 sazadban ‘ialakuly gyéri kelmdhet haszn sais vieletek bemuladsd caupn egy képsorocata bits. Mien Snekep rjalhat a magyar népmévésetlerzel a mili: ‘sctent megkizeltnel? nek» Kerdéaek amegvalaszolssa 1908 ban me atl felndatként aioe Prsgsban endezet Nemaets Népmsveart Kongressausa Biky Zsigmond, Gyoulfy Istvin és Viski Kroly dds ‘franedul mogyarul Kindlt aguar Nepminest Adele (A Bevezet st ‘eget Vid Kral, ndpndviarat! Henddaekben mintegy hiemGjue exit ina, aképanyagotéskepmagyarézatkat Btky és Gyorty litt Sze Ere a jolntbsigehezkepost hevessé ismeortkitetreazét is érdemes alhivn a fyelmet, mart nehdny dv mila A magyar na kat gy nepal fete meallots Bitky, Gy és Visas t dlgortak ela egy Marko nik KSewetln i eloudetete 3 targynpraa kteteet. A? 1928 ‘as Kyl pedal 53 ines 6 26 feketfeher kp, raz ment tab Visk Disstpuisel-ejezetde, és kipsororatok kerilk St Gyéslly Viel thy Eptnt-fjeztebe la) ‘A pragai Népmvésceti Kongressnust a Népscdvetsé melt! miki6 Szllemi Egy ttmalkes NemzetkaiInézelerendezt kevesebb, mint oxy etzeddel a Prias konyekl békdk uténszoros tanelcsehsziovak egy inked. A Kongresseus efdése! Piisaben jelentck meg Ket haalnas Ketetben, Hene Focillon hevezetjvel (Focillon 193). kongresaruson 32 “coripat neprtdomny olan igen jls kil wets re, mint pl

You might also like

• Lóki József - Szabó József - A Külső Erők Geomorfológiája

  

  Document222 pages

  Lóki József - Szabó József - A Külső Erők Geomorfológiája

  NetMax

  No ratings yet
• SzétválasztóDiéta

  

  Document2 pages

  SzétválasztóDiéta

  NetMax

  No ratings yet
• A Karizmatikus Kereszténység 2000 Éve

  

  Document19 pages

  A Karizmatikus Kereszténység 2000 Éve

  NetMax

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Mészöly Gedeon - Kölcsey Hymnusa És A Hymnus Kölcseyje (1939)

  

  Document48 pages

  Mészöly Gedeon - Kölcsey Hymnusa És A Hymnus Kölcseyje (1939)

  NetMax

  No ratings yet
• A Kihívott Nép

  

  Document25 pages

  A Kihívott Nép

  NetMax

  No ratings yet
• A Feltámadás Történelmi Tény

  

  Document9 pages

  A Feltámadás Történelmi Tény

  NetMax

  No ratings yet
• Kremer Balazs Bevezetés A Szocialpolitikaba 2003

  

  Document550 pages

  Kremer Balazs Bevezetés A Szocialpolitikaba 2003

  NetMax

  No ratings yet
• Torgyik Judit - Karlovitz János Tibor - Multikulturális Nevelés - 1 - 2003

  

  Document61 pages

  Torgyik Judit - Karlovitz János Tibor - Multikulturális Nevelés - 1 - 2003

  NetMax

  No ratings yet
• Horváth Jenő - Évszámok Könyve III.

  

  Document129 pages

  Horváth Jenő - Évszámok Könyve III.

  NetMax

  No ratings yet
• Horváth Jenő - Évszámok Könyve II.

  

  Document162 pages

  Horváth Jenő - Évszámok Könyve II.

  NetMax

  No ratings yet
• Edmund Leach Szocialantropologia

  

  Document113 pages

  Edmund Leach Szocialantropologia

  NetMax

  100% (1)
• Horváth Jenő - Évszámok Könyve I.

  

  Document176 pages

  Horváth Jenő - Évszámok Könyve I.

  NetMax

  No ratings yet
• Voigt Vilmos Néprajzi És Entológiai Alapfogalmak

  

  Document57 pages

  Voigt Vilmos Néprajzi És Entológiai Alapfogalmak

  NetMax

  100% (2)
• Angol B2 Beszedertes Feladat Megoldas Mintafeladat 1

  

  Document2 pages

  Angol B2 Beszedertes Feladat Megoldas Mintafeladat 1

  NetMax

  No ratings yet
• Angol B2 Beszedertes Feladat Mintafeladat 1

  

  Document2 pages

  Angol B2 Beszedertes Feladat Mintafeladat 1

  NetMax

  No ratings yet