Professional Documents
Culture Documents
A Turizmus Fejlesztese - 56958d7c7a689 PDF
A Turizmus Fejlesztese - 56958d7c7a689 PDF
A turizmus fejlesztése
Várhelyi Tamás
A turizmus fejlesztése
Líceum Kiadó
Eger, 2009
Lektorálta:
Könyves Erika
egyetemi docens
ISBN 978-963-9894-41-9
A kiadásért felelős
az Eszterházy Károly Főiskola rektora
Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában
Igazgató: Kis-Tóth Lajos
Felelős szerkesztő: Zimányi Árpád
Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné
1. Bevezető ............................................................................................................9
A jegyzet és a főiskolai oktatás ......................................................................10
2. A turizmus alapfogalmai...............................................................................13
A turizmus fogalmának definiálása ................................................................13
A legfontosabb alapfogalmak.........................................................................15
A turizmus mint gazdasági ág és mint tudomány...........................................19
A turizmus fejlesztésének fogalma és formái.................................................22
3. Turisztikai erőforrások .................................................................................25
Magyarország, az észak-magyarországi régió és Eger legfontosabb
turisztikai erőforrásai ................................................................................27
Kultúra, történelem, néphagyomány ....................................................30
Borturizmus..........................................................................................31
Aktív turizmus .....................................................................................31
Egészségturizmus .................................................................................32
Egyszerű termálvizek ...........................................................................33
Eger legfontosabb turisztikai erőforrásai .......................................................34
4. A turizmus jelentősége, hatásai, trendjei ....................................................37
A turizmus trendjei, statisztikai adatai, tényszámai .......................................38
Trendek és fejlesztési lehetőségek .................................................................45
5. Online turizmus fejlesztések, turizmus az információs
társadalomban ..............................................................................................49
Az informatika szerepének felértékelődése a turizmusban ............................49
Online utazások piaci trendje Európában 1998–2007, előrejelzés
2009-ig (EU27+EFTA3) ...........................................................................50
Weblapok és portálok .....................................................................................54
A turisztikai célú weblapok..................................................................55
A tartalomszolgáltatás és a tranzakciók ...............................................57
A turisztikai weblapok fajtái ..........................................................................58
Térképek használata a turizmus szoftverekben ..............................................61
Digitalizált térkép egy kívánt részének megjelenítése .........................62
Térképek terjesztése weben: az árut is hálózaton keresztül kapjuk .....62
Térképhez kapcsolt szolgáltatások (pl. időjárás-jelentés) ....................63
Térképi szolgáltatások, GPS ................................................................63
Műholdképes, 3D-s térképek ...............................................................64
6. A turizmus nemzeti fejlesztése .....................................................................65
Nemzeti turizmusmarketing ...........................................................................66
A Széchenyi-terv ............................................................................................67
5
Nemzeti és regionális turizmus-fejlesztési stratégiák .................................... 69
Klaszterek, turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek,
turisztikai tudásközpont ............................................................................ 70
7. Fejlesztési és pályázati lehetőségek, európai uniós támogatások .............. 75
A tervezés folyamata ...................................................................................... 77
Pályázatok, projektek ..................................................................................... 79
EU-s szempontok a projektek kiválasztásához .................................... 79
A megvalósítás követése, ellenőrzése ............................................................ 80
8. Fejlesztési stratégiák és modellek a turizmusban ....................................... 83
A stratégiai tervezés módszerei, a SWOT...................................................... 88
Példa fejlesztési stratégia készítésére ............................................................. 89
Képes összefoglaló .............................................................................. 93
Carcassonne és Heidelberg – Európa legsikeresebb várai ............................. 95
9. Főbb turisztikai desztinációk specialitásai a versenyképesség
tükrében ...................................................................................................... 101
Kínálat és online megjelenés az egészségturizmusban ................................ 102
Primer (adottságtípusú) vonzástényezők ........................................... 103
Secunder (ráépített) vonzástényezők ................................................. 104
Az arculat ........................................................................................... 105
Gyógyfürdő................................................................................... 105
Wellness ....................................................................................... 106
Natural resort ................................................................................ 107
Sportüdülő .................................................................................... 108
Kulturfürdő ................................................................................... 109
Általános üdülőhely ...................................................................... 109
Az adottságok, lehetőségek és a helyes pozícionálás a fürdővárosok
példáján ................................................................................................... 110
10. A sikeresség tényezői a desztinációkban ................................................. 115
A trendek és a hagyományok: vezető európai fürdők és jellemzői .............. 116
Nemzetközi szintű magyar, illetve környező országbeli fürdő .................... 119
A román turizmus jelenlegi helyzete............................................................ 120
Építészeti szempontból, ill. koncepciójukban innovatív, különleges
fürdők ...................................................................................................... 121
Borvidékek sikerességének tényezői............................................................ 123
Kulturális turizmus történelmi városokban .................................................. 125
11. Esettanulmányok ....................................................................................... 129
Málta: a turizmusra alapozott fejlesztések sikere......................................... 129
San Giljan (St. Julian) ........................................................................ 130
Parango étterem ............................................................................ 130
Corinthia Hotel ............................................................................. 130
6
Bay street Hotel ........................................................................... 131
Marks & Spencer ......................................................................... 131
Park Hotel .................................................................................... 131
Preluna Hotel ............................................................................... 132
Valletta éttermei ........................................................................... 133
Vittoriosa fejlesztése .................................................................... 133
Szervezett túrák............................................................................ 134
Különleges ajánlatok.................................................................... 135
Málta és Eger kapcsolata, tanulságok ................................................135
Az Egerszalók fürdőfejlesztési projekt.........................................................136
A környék adottságai .........................................................................136
Gyógyászat és relaxáció .....................................................................137
Kereslet ..............................................................................................138
A gyógy- és termálfürdő tervei ..........................................................138
Kistérségi fejlesztési javaslatok .........................................................139
Az Egri kistérség turisztikai központjai .............................................139
Kerékpárutak ................................................................................ 142
Mountain bike utak ...................................................................... 142
Turistautak használata.................................................................. 142
Új turistautak létesítése ................................................................ 143
Kalandtúrák, 4WD ....................................................................... 143
Kistérségi borközpont .................................................................. 144
Közös borpincék, borvendéglők, bormarketing ........................... 144
Gasztronómia, vadászat ............................................................... 144
További fürdők ............................................................................ 145
Extrém sportok ............................................................................. 145
Lovas turizmus ............................................................................. 146
Incentiv turizmus, céges csapatépítő programok, konferenciák .. 146
Üdülőfalvak, kempingek, táborok................................................ 147
Virágos falvak, falusi turizmus ..........................................................147
Régi mesterségek tanítása ..................................................................147
Feltáró út menti fejlesztések ..............................................................148
A megvalósulás folyamata .................................................................149
Gyula: a Világfürdő és új turisztikai negyed fejlesztési terve ......................149
A rehabilitációs központ ....................................................................155
Néhány alapelv és általános szempont a megvalósításhoz ................157
Bad Gastein és a különböző típusú ausztriai fürdők fejlesztése ...................159
Ausztriai fürdőtípusok .......................................................................159
Alpen Therme, Bad Hofgastein ................................................... 161
Biohotel Stanglwirt hotel-spa ...................................................... 163
Felsentherme, Bad Gastein .......................................................... 164
Irodalom ...........................................................................................................169
7
1. BEVEZETŐ
9
A jegyzet és a főiskolai oktatás
10
dékeket és azok főbb jellemzőit. A hallgatók a jegyzet segítségével képesek
lesznek a desztinációk értékelésére, a desztinációfejlesztés módszereinek alkal-
mazására. Ezzel a jegyzet elősegíti, hogy az Egerben induló képzés stratégiai és
gyakorlatorientált gondolkodásra egyaránt képes hallgatókat neveljen, és ezzel a
minőségi turizmus oktatás egyik országos központjává váljon.
11
2. A TURIZMUS ALAPFOGALMAI
13
sal járó tevékenysége a turizmus kategóriájába tartozik, a helyieké nem. Valójá-
ban a példa esetén a helyzet még árnyaltabb lehet: ha a környező településekről
az emberek bejönnek intézni a dolgaikat, akkor utazásuk célja nem turizmus – és
lehet, hogy a fürdőt csak ennek kapcsán, mellesleg veszik igénybe. Más oldalról
nézve, ha egy fővárosi lakos nem a hozzá közeli fürdőt, hanem egy távoli stran-
dot választ kikapcsolódásként, akkor elvben nem turista, de gyakorlatban többet
utazhat, mint a kisvárosba a környező településekről beutazók.
Definiálhatjuk a turizmust tömören úgy, hogy helyváltoztatással járó szabad-
idős tevékenység, vagy lakóhelyünk elhagyásával járó élményszerzés, de a fenti-
ek alapján e definíciók csak részben írja le a turizmussal kapcsolatos világot. Ez
nagyobb probléma, mint a definíció turisztikai szempontú pontatlansága, így a
helyváltoztatás vagy a lakóhely fogalmának árnyalatlansága, vagy az, hogy a
sokak által a turizmus kategóriájába sorolt, azzal sok szempontból valóban ana-
lóg hivatásturizmust például szintén nem tartalmazzák a definíciók. A hivatástu-
rizmus fogalmának elméleti létjogosultságát azonban vitatni is lehet: ezek az
utazók nem turisztikai jellegű motiváció alapján utaznak, és meglehetősen in-
homogén halmazt alkotnak a napi, heti és a hosszabb időtartamú külföldi ingá-
zóktól az állandóan külföldön tartózkodókig, akik egy vagy több helyen dolgoz-
hatnak. Ilyen alapon a hivatali ügyeiket vagy egészségügyi kezelésüket más
városban intézők is turistának minősíthetők lennének. Ezzel szemben a konfe-
renciák, kiállítások, csapatépítő tréningek résztvevői számára a napi munkához
képest tevékenységük a szabadidős tevékenységre hasonlít, gyakran ők is kikap-
csolódásként élik meg, így őket nyugodtan sorolhatjuk a turisták közé.
Ezek alapján kijelenthető, hogy a turizmus jelenségére pontos, minden aspek-
tust tartalmazó definíció nem adható, a gyakorlat szempontjából csak a vizsgált
tevékenységeket leginkább lefedő meghatározások alakíthatók ki. Tág értelem-
ben azonban a turizmus fogalomkörébe tartozik minden olyan utazó és szolgálta-
tó, aki útja során turistáknak kialakított szolgáltatásokat is igénybe vesz, illetve
olyan szolgáltatás, amit elsődlegesen vagy legalább jelentős mértékben a turisták
számára alakítottak ki. Ezek alapján tehát a turizmus fogalomkörébe tartozik:
− Minden olyan esemény vagy igénybe vett szolgáltatás, amely a turista
odaérkezése nélkül nem valósult volna meg.
− Minden olyan szolgáltatás, amelyet vagy amely infrastruktúráját a tu-
rizmus érdekében alakítottak ki, függetlenül attól, hogy turisták veszik-e
igénybe.
14
a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, vala-
mint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.
A definíció abban az értelemben korszerű, hogy a szolgáltatásokra helyezi a
hangsúlyt, bár természetszerűen nem foglalkozik a szolgáltatások igénybevevői-
vel. Problematikus lehet a lakó- és munkahely fogalma is: a modern világban
ezek gyakran nem esnek egybe, sőt gyakran nem egy helyet jelentenek. Sokak-
nak (illetve a turizmusban fogyasztóként erőteljesen megjelenők közül sokak-
nak) több városban is van lakása, és az év egy részét az egyik, más részét a má-
sik helyen töltik. Mások munkahelye nem egy városban, esetleg nem is egy or-
szágban van: kirendeltségeket vezetnek, de emellett a cég központjában is dol-
goznak, vagy több városban működik a vállalkozásuk, melynek végzésében
személyesen közreműködnek. Ezek alapján a mai kor realitásainak jobban meg-
felelő definíció lehet:
A legfontosabb alapfogalmak
15
már az lehet. Szintén jellemzően nem tekinthető vonzerőnek a legtöbb helyiek
által kiemelt objektum, így a minden különlegesség nélküli falusi templom,
amely megtekintéséért gyakorlatilag egy utazó sem indulna el. Itt már nagyon
nehéz meghúzni azt az értékhatárt, amikortól fogva egy ilyen objektum vonzerő-
nek számít. Megjelenik a relatív értékítélet, azaz egy objektum bizonyos turista-
csoportok számára vonzerő, mások számára általában nem az. Emellett nyilván-
valóan megjelenik a szubjektivitás, az értékelés problematikája.
A vonzerő fogalmával számos más fogalmat használnak szinonimaként, me-
lyek közül talán a látnivaló és az attrakció a legfontosabb. A turizmus szak-
nyelvben nincs olyan közmegegyezés, amely ezek között hierarchikus viszonyt
alakítana ki. Ennek ellenére a továbbiakban ezeket hasonló, de részben eltérő
jelentésű fogalmakként fogjuk használni. Így a látnivaló a turisták érdeklődésére
is esetleg számot tartó objektum – azaz az objektumok vonzerőknél tágabb köre,
melyek nem feltétlenül jelentenek utazási motivációs szempontot, és a vonzerők
halmazával ellentétben nem tartalmazzák az eseményeket. Az attrakció itt hasz-
nált fogalma a vonzerők azon részhalmazát jelenti, amelyek jelentős, az utazást
indikáló motivációs hatása lehet.
A turizmus fejlesztése szempontjából talán legfontosabb fogalom a
desztináció, amely szintén nehezen feloldható definíciós problémákkal küzd.
Magát a fogalmat is sokan ellenzik, inkább magyar kifejezést szeretnének hasz-
nálni. A javasoltak, így az úticél vagy a célállomás azonban a magyar köznyelv-
ben más tartalommal bír, mint a desztináció fogalma, amely nem egy földrajzi
úti cél, hanem ennél tágabb, összetettebb fogalom. Az „úticélhely” kifejezés
pontosabb lenne, de erősen vitatható, hogy képezhető-e egyáltalán ilyen magyar
szó. Talán még a célterület lehetne a leginkább használható magyar fogalom. A
desztináció kialakítása kapcsán elsődleges a területén együttesen megjelenő
turisztikai kínálat, mégis definiálását célszerűbb a turisták szemszögéből meg-
tenni.
16
− A turizmus típusától
− A turista motivációitól
− A fogalmat használó földrajzi távolságától, illetve részletes ismereteitől
− A kínálatot alakítók, a desztináció marketingjét végzők szándékaitól,
illetve gyakorlatától
17
tározók, illetve a desztináció megismertetését végzők szerepe: egy ország, régió,
város vagy városok, térségek szövetsége hatással bírhat arra, hogy a turisták mit
tekintenek egy desztinációnak. Más aspektusból nézve a desztinációnak pont az
a lényege, hogy a fejlesztéseket és a marketinget a területen található turisztikai
szereplők közösen végzik. Ebből kiindulva természetesen ez a tényező tekinthe-
tő a legjelentősebbnek.
A kereslet és a kínálat fogalma kevésbé problémás, sokkal inkább analóg a
közgazdasági fogalommal. Lényegében a keresletet maguk a turisták jelentik, a
kínálatot pedig a vonzerők és az ezekhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatók.
18
tését. Ilyen az élménylánc, amely az utazási folyamat során a turistát ért (jó eset-
ben pozitív) benyomások, érzések együttese. A kulturális turizmus fogalma
olyan piacképes turisztikai termék, amely iránti kereslet fő motivációja a kultú-
rával kapcsolatos tárgyi és szellemi értékek megismerése. A hazai fejlesztések
szempontjából szintén fontos konferenciaturizmus a konferenciákkal, kongresz-
szusokkal, szimpóziumokkal, workshopokkal kapcsolatos utazások gyűjtőfo-
galma. A konferenciaturizmus az üzleti turizmussal, a dolgozók ösztönzését
szolgáló incentive turizmussal és a kiállításokkal, vásárokkal együtt a hivatástu-
rizmus (angol rövidítéssel MICE – Meetings, Incentives, Conferences and
Exhibitions) része. Az ökoturizmus a természeti területek és értékek megismeré-
sének természetkímélő módon történő megvalósulása. Az egészségturizmus az
egészségi állapot megőrzése, illetve javítása céljából tett turisztikai utazásokat
jelenti, melyet nemzetközileg egyre elterjedtebben spaturizmusnak hívnak. Az
eredeti fogalom meghatározásánál inkább a gyógytényezők, a spa fogalmánál
inkább a kezelések igénybe vétele számít elsődlegesnek.
1
Global Spa Summit, Global Spa Economy 2007, prepared by SRI International, May 2008.
19
A turizmus egészének nagyságát, gazdasági jelentőségét a 4. fejezetben ele-
mezzük. Azt azonban már a fogalmak tisztázásakor leszögezhetjük, hogy a tu-
rizmus olyan multidiszciplináris ágazat, amely specifikus magja mellett számos
ágazatra támaszkodik, és a turizmussal összefüggő gazdasági haszonhoz ezen
ágazatok turizmus által generált bevételeit is hozzá kell számítani. Ezt különösen
azért fontos tudni, mert az állami szerepvállalás kívánatos nagyságát ennek fi-
gyelembe vételével lehet értelmezni (az állami fejlesztések fontosságáról és ter-
mészetéről a 6. fejezetben lesz szó).
A turizmus speciális abban az értelemben is, hogy klasszikus formájában
nem exportál, ezért gyakran hajlamosak elfeledkezni róla olyankor, amikor egy
támogatási rendszert az exportbevételhez kötnek. Valójában az ide érkező turis-
ták költései az export fogalmával gazdasági hasznosság tekintetében azonosan
kezelhetők.
A legtöbb jelentős gazdasági ágazat mögött megtalálható a tudományos hát-
tér. Néhány esetben ez az adott ágazat múltbeli jelentőségéhez kötődik: erre
példa a szervetlen kémia, vagy a mezőgazdaság. Különösen kirívó aránytalan-
ság, hogy számos mezőgazdasági kutatóintézet, önálló felsőoktatási intézmény
működik, mezőgazdász akadémikusok vannak, ezzel szemben a turizmus terén
hiányzik ez a háttér. Tudományos háttér nélkül pedig nem lehetséges sem az
optimális tervezés és működés, sem az innováció kívánt szintre hozatala.
Ha a magyar turizmus sikeres akar lenni, akkor a jövőben nem lehet elhanya-
golni az innováció szerepét. Jelenleg Magyarországon a hivatalos innovációs
szervezetek alig foglalkoznak a turizmus ágazatával, hiába ez az ország egyik
legjelentősebb iparága. Innováció nélkül nem lehet egy-egy területen verseny-
előnyt szerezni, nem lehet visszakerülni a világ élvonalába. Így például az in-
formációs társadalom fejlődését figyelembe véve lehetne megújítani az ágazat
marketingjét – az informatika amúgy is a leginnovatívabb területek egyike. Be
kellene fogadni a turizmust az innováció kiemelt ágazatai közé: a 2008-ban New
Yorkban rendezett Global Spa Forum egyértelmű tanulsága volt, hogy a turiz-
musnak is az innovációval érintett ágai fejlődnek a leggyorsabban.
A közelmúltban a turizmus egyik legfontosabb ágában, az egészségturizmus-
ban is megfogalmazódott az innováció fontossága és a tudományos rendszerezés
igénye. 2008 nyarán jelent meg Cohen és Bodeker spamenedzsmentről szóló
átfogó könyve2, amelyben a szerkesztők leszögezik, hogy egy ilyen fontos ipar-
ág irodalmi háttere nem maradhat a fogyasztói magazinok és ismeretterjesztő
könyvek szintjén. A spavilágra3 különösen, de az egész turizmus ágazatra jel-
lemző, hogy égető szükség lenne tudományos megalapozottságra, az üzletmo-
2
Cohen M, Bodeker G: Understanding the global spa industry, 2008.
3
A mi egészségturizmus fogalmunk helyett az angolszász világban ma a „spa and wellness
industry” megnevezést használják.
20
dellek és a legjobb gyakorlatok leírására, a fejlesztési standardok meghatározá-
sára, a speciális gyakorlatra adaptált minőségbiztosításra, az iparági trendek
szakszerű vizsgálatára. Korábban több konferencia központi témája az egyre
fontosabb egészségügyi kapcsolat volt – márpedig a holisztikus és a bizonyíté-
kokon alapuló (evidence based medicine) orvoslás közötti jelenlegi szakadékot
csak akkor lehet áthidalni, ha a turizmus oldaláról is tudományos igényű leírásai
születnek a jelenségeknek.
A magyar balneológiai, egészségtudományi hagyományok jó alapot képezné-
nek ahhoz, hogy ezekbe a folyamatokba magyar kutatók is bekapcsolódjanak –
ami egyben az ország egészségturisztikai hagyományaira is ráirányíthatná a vi-
lág figyelmét. A XX. század első felében Magyarország jelentős szerepet játszott
az egészségturizmus akkor még tudományhoz (az akkori tudományos szinthez)
jobban kapcsolódó nemzetközi folyamataiban. Ennek legnyilvánvalóbb bizonyí-
téka, hogy alakulásától, 1937-től Budapesten volt a Nemzetközi Fürdőszövetség
központja. Ma is lehetőség lenne a hazai hagyományokat, felhalmozódott balne-
ológiai tudást innovatív módon a medical spa mai trendjeit kihasználva megújít-
va újrafogalmazni, tudományos eredményként a világ elé tárni, és a hazai egész-
ségturizmus versenyképességét növelve a gyakorlatban alkalmazni.
Az egészségturisztikai nemzetközi fórumokon egyébként egyre gyakrabban
kiemelt szerepet kap az oktatás is: az egészségturisztikai szolgáltatások bizalmi
termék jellegük miatt erősen függnek a személyzet képzettségétől, ami az iparág
rohamos fejlődésével egyre inkább szűk keresztmetszetnek látszik. Növekszik az
igény az oktatás minősége iránt is. Minőségi oktatás azonban szintén csak a tu-
dományos alapok megteremtése, az oktatók által a tudomány valódi művelése
által lehetséges.
Magyarországon is kezdik felismerni a turisztikai ágazat az innováció és a
tudományos megközelítés fontosságát. A 2005-ben készült Nemzeti Turisztikai
Stratégiában az innováció fontossága a kínálatfejlesztés kapcsán jelenik meg4. A
stratégia szerint a magyar turisztikai kínálat alakításában feltétlenül szükséges az
innováció ahhoz, hogy kreatív és vonzó termékek jöjjenek létre. A stratégia he-
lyesen látja, hogy az innováció a turisztikai kínálat attraktivitásának alappillére,
az attraktivitás pedig a versenyképesség meghatározó tényezője. Helyesen látja
azt a problémát, hogy a napi gyakorlatban az ötletgazdák, befektetők és döntés-
hozók nehezen találnak egymásra, és jelen van a bizonytalanság is. Azonban a
problémák megoldására a stratégiának nincs meggyőző válasza – az innováció
szükségességét nem elég deklarálni, megjelenésének, felhasználásának feltételeit
meg is kell teremteni. Ehhez a legegyszerűbben az innovációban élenjáró tudo-
mányok – pl. gyógyszeripar, biotechnológia, informatika – gyakorlatát kellene
követni, és a tudományos kutatás – ipari alkalmazás innovációs láncát kiépíteni.
4
Magyar Turisztikai Hivatal 2005: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, 4.2.1.3. fejezet
21
A turizmus felsőoktatásban Michalkó Gábor turizmuselmélet könyve5 taglalja
elsőként részletesen az ágazat irodalmának tudományos alapokra történő helye-
zésének fontosságát. A könyv a turizmus alapjait e kívánalmaknak megfelelően
írja le, így a jelen könyv – a turizmus tanácsadói szakma fogalmainak, módsze-
reinek használata mellett – elsősorban ezeknek a fogalmaknak a használatával
készül.
Meg kell említeni a Szolnoki Főiskola bázisán 2008-ban létrejött első hazai
turisztikai tudásközpontot, amelynek szintén a turisztikai innováció, illetve a
tudományos módszerek elterjesztése tartozik a legfontosabb feladatai közé6.
Ehhez a tudásközponthoz szakértőként az ország számos területéről csatlakoztak
neves kutatók és tanácsadók, akikre alapozva lehetségesnek tűnik a tudományos
háttér biztosítása.
5
Michalkó G: A turizmuselmélet alapjai (2004, 2007)
6
Várhelyi T: Innovatív Turisztikai Tudásközpont alapítása: a világ trendjei, a régió lehetőségei
(2008)
7
Kaspar (1992) és Michalkó (2007) alapján – részletesebben lásd a 3. fejezetben
22
mindazon szolgáltatók, amelyeket elsősorban a turisták vesznek igény-
be, vagy amelyekre a turistáknak is általában szükségük van.
− Alapinfrastruktúra fejlesztése: a terület és környezete mindenki által
használt infrastruktúrája, így elsősorban a közművek (víz, szennyvíz,
gáz, elektromosság, távközlés) és az utak, továbbá egyéb szolgáltatá-
sok (bolthálózat, egészségügy, tűzoltóság, rendőrség stb.) fejlesztése
tartozik ide. Elsősorban a megközelíthetőséget lehetővé tevő utak javí-
tását szokták a komplex turisztikai fejlesztésekhez kötni.
− Marketing infrastruktúra, tájékoztatási rendszerek fejlesztése: hagyo-
mányosan nem szokták az infrastruktúrához sorolni, és elsősorban a tá-
jékoztató táblák kihelyezésére koncentrálnak. Az információs társada-
lomban azonban ennél sokkal jelentősebb a digitalizált információk
adatbázisainak és prezentációs, használati programjaiknak megléte. Ez
a turisták számára az információ átadására szolgáló weblapokat és a
foglalási rendszereket jelenti – ezek mögött találhatók az adatbázisok,
illetve esetenként nagyobb rendszerek.
− Emberi erőforrás fejlesztése, biztosítása: A fejlesztések fontos eleme a
működtetésre a szakma szabályai szerint képes szakszemélyzet kikép-
zése, biztosítása. Ez többek között speciális szakmai képzést, tanfo-
lyamokat, a háttérszemélyzet betanítását, nyelvi képzést, hatékony
vezetőkiválasztást foglal magában. A vezetők, középvezetők felsőfokú
képzésének megalapozottsága és gyakorlatorientáltsága, valamint a
vendégeknek nagy értékű szolgáltatásokat nyújtó személyzet professzi-
onalitása az iparági verseny egyre fontosabb tényezője.
− Turisztikai intézményrendszer, irányítási struktúra fejlesztése: a turis-
tákkal közvetlenül kapcsolatba kerülő intézményi elemek (pl.
Turinform-irodák) mellett a többi fejlesztést, illetve a turizmus komp-
lex működését lényegesen befolyásolja az irányítás korszerűsége és ha-
tékonysága, valamint a felügyeleti, engedélyezési, minőségbiztosítási
rendszerek.
− Kiegészítő fejlesztések, a turisták komfortérzetét javító intézkedések:
ide tartoznak a nem közvetlenül a turizmust szolgáló, de arra is ható
fejlesztések, a közbiztonság növelésétől a hulladékkezelés megfelelő
szervezéséig (a szemetesekig és szelektív hulladékgyűjtőkig).
− Speciális fejlesztések, exportképes termékek és szolgáltatások: olyan
turisztikai termékek, amelyek a hagyományos árukhoz, vagy licenszek-
hez hasonlóan exportálhatók, pl. a spaépítési, működtetési módszerek
és brandek, a hozzájuk tartozó gépekkel és kozmetikumokkal együtt.
− Horizontális jellegű fejlesztések: számos olyan tényező, amely a fenti
fejlesztésekbe épülve egyrészt azokat segíti, másrészt egyéb fontos cé-
lokat is szolgál.
23
A horizontális elvek közül a legfontosabb a fenntarthatóság, a környezeti ér-
tékek megőrzése. Ma már a turisták egyre nagyobb hányada környezettudatos, és
elvárják, hogy olyan szolgáltatásokat kapjanak, amelyek nem terhelik lelkiisme-
retüket, nem ellenkeznek elveikkel. Emellett a természeti erőforrásokat az elmúlt
évtizedekben oly mértékben kihasználta az emberiség, hogy azok belátható időn
belül kimerülnek, lehetetlenné téve annak a tevékenységnek a folytatását, amely
érdekében a felhasználás történik. A turizmus speciális vonása, hogy a különle-
ges, szép helyekre mennek a turisták – ezek tönkretétele, elszennyezése, túlépí-
tése megszünteti azt a tényezőt, ami miatt a hely eredetileg sikeres lett. Kiemel-
hető veszély a rövid távú érdekek érvényesülése, amely általában a gyors megté-
rülésben gondolkodó befektetők és az állami, önkormányzati szervek elvtelen
vagy rövidlátó összejátszása révén kisebb-nagyobb mértékben a fejlesztések
jelentős részénél tetten érhető. Ennek kapcsán különösen fontos a megfelelő
szabályozás és civil kontroll. A horizontális elvek közül megemlíthető még az
esélyegyenlőség biztosítása, valamint a fejlett és fejlődő világ közötti relációk-
ban a fair trade. A turizmus szempontjából fontos a globalizáció révén veszélybe
kerülő kulturális diverzitás megőrzése.
24
3. TURISZTIKAI ERŐFORRÁSOK
25
amely közvetve-közvetlenül kiszolgálásukhoz szükséges. Ebben az általánosan
használt, tág értelmezésben tehát a szállodák, éttermek, fürdők is a turisztikai
infrastruktúra részei. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia ennél is tágabb
fogalommeghatározása szerint „a turisztikai infrastruktúra az alapinfrastruktúrá-
ra épülő tárgyiasult és szellemi turisztikai szolgáltatások, amelyek a turista
szempontjából a motivációtól az utazás befejezéséig igénybe vehetők, ugyanak-
kor a helyi lakosság által is használhatók”.
Szűkebb érelemben turisztikai infrastruktúra alatt csak a vonzerők megtekin-
tése, szolgáltatások igénybe vétele érdekében használt alap-infrastrukturális
elemek érthetők: elsősorban a közlekedés, a kommunikáció eszközei, a közmű-
vek, másodsorban a helyi rendszerek turisták által is igénybe vett része, így pl. a
kereskedelem egységei.
Ebben az értelmezésben a turizmus érdekében létesült, nem vonzerő jellegű,
közvetlen szolgáltatás céljára létesült objektumok a turizmus elsődleges szupra-
struktúrájának tekinthetők. Ezt a fogalmat eredetileg a svájci Kaspar8 vezette be.
Az ő értelmezése szerint elsősorban a szálláshelyek és a vendéglátás helyei tar-
toznak ide, mint a turisták kiszolgálása szempontjából elsődlegesen fontos léte-
sítmények. Ezek a turisták legalapvetőbb igényeit kielégítő szolgáltató létesít-
mények a turizmus fejlesztése szempontjából is elsődleges fontosságúak, hiszen
a legtöbb esetben a legjelentősebb haszon ezekben realizálódik. Így egyrészt
nem csoda, ha a befektetők érdeklődésének a középpontjában is elsősorban a
szállodák és éttermek állnak, másrészt a nemzeti szabályozások is ezen a terüle-
ten a legrészletesebbek. Így Magyarországon is rendelet szabályozza a kereske-
delmi szálláshelyek létesítésének és működtetésének feltételeit (a legalább öt-
szobás, tízágyas szálláshely-szolgáltató egységek tartoznak ide), osztályba soro-
lását, de lényegében az összes szálláshely és vendéglátó-ipari egység működését.
A turisztikai infrastruktúra részének, vagy szűkebben értelmezve a turizmus
másodlagos szuprastruktúrájának tekinthető a fenti alapszolgáltatásokon túli
turisztikai szolgáltatások érdekében létesült objektumok összessége. Ide tartoz-
nak például a turizmust szolgáló boltok – a turisták vásárlásai a turisztikai bevé-
telek fontos, gyakran alábecsült része. Ide tartoznak a pénzváltók, autókölcsön-
zők, egyéb speciális szolgáltatók (pl. egy sícentrumban a síkölcsönzők, a vitorlá-
zásra alkalmas vizeken a marinák) is.
A gyakorlatban természetesen a turisztikai infrastruktúra gyakran nem külö-
níthető el a vonzerőtől. Már egy közlekedési objektum is gyakran meghatározó
vonzerővé válik (pl. Golden Gate híd San Franciscoban). A turizmus számára
épült objektumok esetén ez még gyakoribb, és mivel ez versenyelőny az adott
objektum szolgáltatóinak, ez trendnek is nevezhető. Így ma már fürdők (pl. Vals,
8
Kaspar, C: Turisztikai alapismeretek. KIT, Budapest, 1992.
26
Svájc), szállodák (pl. Burj Arab, Dubai), sőt síliftek állomásai (pl. Sant Anton) is
világhírű vonzerőknek tekinthetők.
27
rendelkezik. A kisvárosok közül Szentendrét és Esztergomot kell kiemelni. A
magyar fürdővárosokról részletesebben a 9. fejezetben lesz szó.
Magyarország nemzetközi szinten is jelentős vonzerői többnyire a Világörök-
ség részei. Bár a Világörökség nem csak turisztikai szempontok alapján válogat,
de kétségkívül többnyire turisztikai szempontból is érték, ha egy desztináció,
illetve vonzerő felkerül a listára. Elsősorban a természeti értékek, illetve a kul-
túrtájak emelhetők ki: Észak-Magyarországon Aggtelek és Tokaj, Észak-Alföl-
dön a hortobágyi puszta.
Magyar világörökségek
Budapest Duna-parti
látképe, a Budai
Közép-
Várnegyed, az And- Kulturális
Magyarország
rássy út és történelmi
környezete
Az Aggteleki-karszt
Észak-
és a Szlovák-karszt Természeti
Magyarország
barlangjai
28
Az ezeréves Pannon-
halmi Bencés Főapát- Nyugat-
Kulturális
ság és közvetlen Dunántúl
természeti környezete
Pécsi ókeresztény
Dél-Dunántúl Kulturális
sírkamrák
29
Bár hazánkban is vannak szép tájak, az ország a trianoni békeszerződéssel el-
vesztette természeti erőforrásainak zömét. A megmaradtak nemzetközileg ke-
vésbé jelenősek, leszámítva a termálvízkincset. Kiemelhető a Balaton a környe-
ző hegyekkel és településekkel, különösen az északi part. Hazai vonatkozásban a
Balaton meghatározó jelentőségű, különösen a déli part települései. Köztük a
legsikeresebb Siófok. Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt években a Balaton sike-
resen kezdi átpozícionálni magát az egész éves, minőségi turizmus irányába:
számos négycsillagos wellness szálloda létesült, melyek már az időjárástól füg-
getlenül is tudnak vendégeket fogadni. A többi tó, illetve természeti erőforrás
jelentősége nem fogható a Balatonhoz. Bár kiemelten kezeli a hazai turizmus-
irányítás a Tisza-tavat, ez a vendégforgalomban még nem igazolódik vissza. A
sikerhez a tiszai turizmus kapcsán is paradigma-váltásra lenne szükség.
Eger, de különösen az észak-magyarországi régió turizmusának döntő része
belföldi turizmus. Ha nem a nemzetközi mércét tekintjük, akkor azért elmondha-
tó, hogy a régióban mindenki megtalálhatja a számára vonzó turisztikai attrakci-
ót, a természetes szépséget kedvelők, a kultúra, a történelmi emlékek iránt ér-
deklődök egyaránt. A kiváló adottságok ellenére a régió turizmusban betöltött
szerepe elmarad a kívánt szinttől, de tapasztalhatóan évről évre növekszik. A
következő erőforrások, illetve kínálati elemek emelhetők ki, a helyi marketing
anyagokat, illetve az internetes forrásokat is figyelembe véve:
30
Borturizmus
Aktív turizmus
31
és tervben vannak, de még így is sok hiányosságot kell pótolni. Például megol-
dásra vár a már meglévő hálózat kitáblázásának megvalósítása, információs
pontok létesítése, ahol kerékpáros térképekhez, kiadványokhoz juthatnának a
kerékpáros turisták. Javítani kellene a hegyi kerékpározás feltételein, hiszen a
régió az országban egyedülálló feltételekkel rendelkezik ehhez a sporthoz.
A vadászturizmus is korszerűsítésre, fejlesztésre szorulna, hiszen több éve
nem történt változás ezen a területen. A térség változatos természeti adottságai
révén gazdag állatvilággal rendelkezik. Az erdőkben gímszarvas, vaddisznó, őz,
muflon, fácán, nyúl, erdei szalonka és róka található.
A régióban számtalan horgászásra alkalmas tározó és folyó található, ame-
lyek vizei gazdag halállománnyal bírnak. A hegyi patakok, vízesések pisztráng-
ban bővelkednek. Ugyanakkor a vizek egy része csónakázásra, fürdőzésre is
alkalmas.
A régió téli sportok tekintetében az ország egyik legjobb adottságaival ren-
delkező területe. Hazai szinten a terepviszonyok és a hóviszonyok is kedvezőek.
Az elmúlt években a síterepek komoly fejlesztéseken mentek keresztül. A kékes-
tetői síterepek teljesen kivilágítottak, a hó utánpótlásáról a felvonókkal ellátott
pályaszakaszon hóágyúk gondoskodnak. Magyarország egyetlen nemzetközi
versenyek lebonyolítására is alkalmas sífutópálya Galyatető nógrádi részén ta-
lálható.
Egészségturizmus
32
Egyszerű termálvizek
Vasas vizek
Kénes vizek
Ezekben a vizekben oxidálható alakjában fordul elő a kén, gyakran más ol-
dott anyagot (kalciumot, magnéziumot, hidrogén-karbonátot, kloridot) is tartal-
maznak. A kén eredhet utóvulkáni működésből, vagy pirit bomlásból is. Reu-
más, nőgyógyászati és bőrbetegségek esetén alkalmazzák, de keringési zavarok
33
megszüntetésére is alkalmas. Előfordulási helyei: Eger, Bükkszék, Parád, Erdő-
bénye, Mezőkövesd, Bogács.
Jódos-brómos vizek
Radioaktív vizek
34
turisztikai szerepe a régióban is elsődleges jelentőségű. Szintén meg kell jegyez-
ni, hogy Eger sikere a megye, illetve a régió más részeinek turisztikai sikeressé-
gét, fejlődését is elősegítheti.
A turisztikai erőforrásokat vizsgálva megállapítható, hogy Eger turisztikai
fejlődésének három fő akadálya van: a kevésbé sikeres, illetve elégtelen egész-
ségturisztikai beruházások, a nagyobb négycsillagos szállodák hiánya, valamint
a vár nem kellő kihasználása. Az egészségturizmus sikerességének feltételiről a
10. fejezetben, a szállodák fejlesztéséről a 6. fejezetben lesz részletesebben szó,
a Vár fejlesztési lehetőségeit pedig a 8. fejezetben lesz szó.
Egerben igen jelentős az épített örökség miatt ideérkező, vagyis a városláto-
gató turisták száma9. Eger történelmi belvárosa alapvetően a vár és vonzáskörze-
te. Bár a mai történelmi belváros impozáns épületeivel, vendéglátóegységeivel,
kulturális attrakciókkal vonzza a turistákat, mégis a vár és a hozzá fűződő legen-
dák játsszák a legfontosabb szerepet Eger idegenforgalmában.
Az egri vár hagyományainak és értékeinek mai őrzője a Dobó István Vármú-
zeum. Bár tevékenysége sok szempontból nem felel meg a mai turizmus komp-
lex követelményeinek, múzeumi munkája, illetve a vár ismertségének, keresett-
ségének korábbi fenntartásában játszott szerepe mindenképpen értékként keze-
lendő. Az 1552-es győzelem helyszínére érkező látogató a várfalak és bástyák
néma kövei mögött is a várvédőket, helytállásukat idézhetik maguk elé. A vár az
ostrom óta a hazafias helytállás szimbóluma. Falai között a Dobó István Vár-
múzeumban több állandó kiállítás is megtekinthető:
9
Eger MJV Önkormányzat turisztikai anyagának felhasználásával
35
Eger adottságai, fejlesztési programja10 az épített vonzerőkön alapuló város-
látogató, kulturális turizmust, a konferencia és üzleti turizmust, a vízhez kötődő
egészségturizmust (gyógy, wellness), valamint a bor- és gasztronómiai turizmust
jelöli ki.
A városlátogató, kulturális turizmus elsődleges élményhelyszíne a régi vá-
rosközpont (Dobó tér, kis Dobó tér, vár, Eszterházy tér), de a konferencia, üzleti
turizmus, valamint az egészségturizmus (gyógy, wellness) vendégeknek is élve-
zetes programot jelent egy séta a kultúrtörténeti értékekben gazdag, sajátos han-
gulatú barokk városban.
Eger turisztikai erőforrásai között ki kell emelni a fürdőket (elsősorban a
strandot, török fürdőt, fedett uszodát), bár a strand fejlesztése szakmailag kevés-
bé sikerült, és a vizsgálatok szerint Egert nem is tartják a hazai turisták kiemelt
egészségturisztikai desztinációnak. Az erőforrások alapján, továbbá a közeli
Egerszalók imázsa segítségével ezen még reálisan lehet változtatni.
10
Észak-Magyarországi Régió Turizmusfejlesztési stratégiája 2007–13, Miskolc, 2006.
36
4. A TURIZMUS JELENTŐSÉGE, HATÁSAI, TRENDJEI
37
molva pedig 10,3%-át11. Magyarországon ezek az értékek 5%, illetve 8,5%. A
Magyar Nemzeti Bank szerint a turizmusból származó devizabevétel mintegy 3,6
milliárd euro volt, ami mintegy 1.5 milliárd euróval haladta meg a kiadásokat.
Nemcsak a világgazdaság, egy-egy ország, hanem az egyes városok számára
is kiemelten jelentős a turizmus. A városok, kisebb települések esetében a gaz-
dasági jelentőség igen különböző lehet. Ez egyaránt függ:
− a vonzerők jelentőségétől, a megközelíthetőségtől (ezektől függ legin-
kább a turisták száma)
− a vonzerők számától, az egyéb programoktól, a desztináció kiterjedtsé-
gétől (a turizmuság típusa mellett ezektől függ leginkább a tartózkodá-
si idő)
− a turisztikai infrastruktúrától (az előzőekkel együtt ezektől függ legin-
kább a turisztikai bevétel, de az infrastruktúra a tartózkodási időnek is
feltétele)
− és a település méretétől, gazdasági viszonyaitól (egy falu, kisváros ese-
tén mégoly kevés látogató is jelentős a helyi gazdaságra, egy nagyvá-
ros, vagy egy gazdag ipari település vagy szolgáltatóközpont számára
esetleg több turista sem meghatározó jelentőségű).
11
World Travel and Tourism Council (WTTC)
38
Mára az egészségturizmus, vagy nemzetközi viszonylatban gyakrabban hasz-
nált elnevezéssel spa-turizmus gyakorlatilag visszanyerte turizmuson belüli kez-
deti vezető szerepét. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább értékké vált az egész-
ség, a test és a lélek jó karban tartása. A modern világban ez az érték összekap-
csolódik a sikeresség fogalmával is: sikeresebbek lehetünk a munkában, a kör-
nyezetünkben és a magánéletünkben is, ha egészségesek, ápoltak, fittek tudunk
maradni. A modern ember egyre többet hajlandó áldozni erre, és eltölteni egy
hetet egészséges körülmények között, sportos, aktív, de egyben relaxáló, egész-
séges körülmények között. A fentiek magyarázzák az egészségturizmus növekvő
sikerét a turizmus ágazaton belül.
A turizmus a világgazdaság dinamikusan fejlődő ágazata. 2020-ra a nemzet-
közi turistaérkezések számát Közép- és Kelet-Európában 223,3 millió főre be-
csüli a WTO, amely éves szinten átlagos 4,2%-os növekedési ütemnek felel
meg. Dacára az ágazat kiemelkedő fontosságának, Magyarországon még mindig
nem tekintik a turizmust az innováció támogatandó területének. A nemzetközi
példák pedig egyértelműen az innovációnak a turisztikai versenyképességben
betöltött meghatározó szerepét bizonyítják12.
A WTO adatai alapján a világ tíz legnépszerűbb turisztikai fogadóhelyéből
hat az Európai Unió tagja: (1) Franciaország, (2) Spanyolország, (4) Olaszor-
szág, (6) Egyesült Királyság, (7) Ausztria, (9) Németország. Így Magyarország
része a világ legnagyobb turisztikai piacának, de ebből Európa méretei miatt
csak kevésbé profitálhat: a felsorolt országok látogatását nem szokták hazánk
látogatásával összekötni. Magyarországot, mint turisztikai célterületet, az elmúlt
évtizedekben a nemzetközi turistaforgalom alapján, a világ 15 legnépszerűbb
desztinációja között tartották számon (ez ugyan a nagy tranzitforgalom a valódi
vonzóképességnél kedvezőbb adat). Jelenleg a magyarországi kereskedelmi
szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák közel 70%-át az unióból érkező vendé-
gek teszik ki.
A jó adottságok és a látogatók magas száma ellenére az ágazat számos prob-
lémával küzd: a látogatók arányában alacsony a vendégéjszakát is eltöltő klasz-
szikus turisták száma, erős területi és szezonális koncentráció, jellemző a magas
minőségű, komplex szolgáltatások hiánya (az egy turistára eső költés tekinteté-
ben Európa középmezőnyébe tartozunk), a trendek lassú követése. Bár szeretjük
emlegetni a „magyaros vendéglátást”, ennek versenyelőnyt jelentő meglétét a
független felmérések nem igazolják vissza.
A turisztikai vállalkozások döntő része kis- és középvállalkozás, ezáltal erős az
ágazat vállalkozásokra gyakorolt hatása. A szállodaiparban jelentős a nagyválla-
latok, szállodaláncok gazdasági szerepe: a Danubius (24 szálloda), a Hunguest (25
12
Várhelyi Tamás, Müller Anetta, 2008
39
szálloda), illetve a Pannonia Hotels, de a nemzetközi szállodaláncok szerepe is
jelentős a piacon, elsősorban Budapesten.
A szemléletesség kedvéért néhány, a hazai turizmusra jellemző mutatót tér-
képen is ábrázolunk. Ezek segítségével egyben könnyen tájékozódhatunk a je-
lentős területi különbségekről.
471
Észak-Magyarország
396
413 335
Észak-Alföld
537
Dél-Alföld
- 350
Dél-Dunántúl 287
351 - 500
517 501 -
Ország: 2956
Forrás: KSH
40
Kereskedelmi szálláshelyeken kiadható férőhelyek száma,
2007.
39 610
Észak-Magyarország
40 538
52 604 51 144
Észak-Alföld
47 454
Dél-Alföld
- 40 000
Dél-Dunántúl 26 766
40 001 - 50 000
56 626 50 001 -
Forrás: KSH
Borsod-Abaúj-Zemplén
24,7
37,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg
Nógrád
82,8 25,3
Heves
Komárom- 42,1 43,5
Győr-Moson-Sopron
Esztergom 146,3
Budapest Hajdú-Bihar
81,5 53,2 Pest Jász-Nagykun- 81,9
Szolnok
Vas
Veszprém Fejér 70,3
33,2
29,8
- 40,0
Zala Békés 40,1 - 60,0
82,1 40,3 Tolna
58,3
Bács-Kiskun
Csongrád
60,1 - 80,0
Somogy
31,0 42,8 80,1 -
32,0
43,4
Ország: 64,0
Baranya
É-A. régió: 50,7
Forrás: KSH
41
A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái mellett a fizetővendéglátás
vendégéjszakáit is figyelembe kell venni a pontosabb kép kialakításához. Látha-
tó, hogy általában a kereskedelmi szálláshelyekkel jól ellátott területeken a fize-
tővendéglátás szerepe kisebb.
Borsod-Abaúj-Zemplén
44,2 16,8
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Nógrád 27,0
40,1 20,6
Heves
Komárom-35,9
Győr-Moson-Sopron
Esztergom 29,1
Budapest Hajdú-Bihar
36,0 9,7 Pest Jász-Nagykun- 25,2
Szolnok
Vas Fejér 68,5
Veszprém
12,9
13,8 - 10,0
Zala Békés 10,1 - 20,0
42
Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak aránya
szállodákban, 2007.
Borsod-Abaúj-Zemplén
29,8
36,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg
Nógrád
36,2
65,6 Heves
Komárom- 34,3 64,0
Győr-Moson-Sopron 91,8
Esztergom
Budapest
Hajdú-Bihar
65,9 49,6 Pest Jász-Nagykun- 76,1
Szolnok
Vas
Veszprém Fejér 69,2
31,0
55,2
- 40,0
Zala Békés 40,1 - 60,0
83,3 58,6 Tolna
68,1
Bács-Kiskun 60,1 - 80,0
Csongrád
Somogy
55,9 49,3 81,1 -
50,4
51,2 Ország: 70,2%
Baranya
É-A. régió: 61,0%
Forrás: KSH
Borsod-Abaúj-Zemplén
3,9 3,4
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Nógrád 3,1
3,1 4,5
Heves
Komárom- 3,9
Győr-Moson-Sopron
Esztergom 5,0
Budapest Hajdú-Bihar
6,3 Pest Jász-Nagykun- 3,7
4,8 Szolnok
Vas Fejér 3,0
Veszprém
3,5
4,4
- 3,0
Zala Békés 3,1 - 4,0
5,4 3,8 Tolna
4,7
Bács-Kiskun Csongrád 4,1 - 5,0
Somogy 5,1
5,1 -
5,8 2,5
6,0
Ország: 4,2
Baranya
É-A. régió: 3,7
Forrás: KSH
43
A turizmus gazdasági jelentősége szempontjából másik jellemző mutató a tu-
risták költése. Erre példaként a belföldi turizmus adatait mutatjuk be. E szerint a
legtöbbet a fővárosban és környékén költenek, de jelentős a mutató értéke az
Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon is.
17 427
40 000
17 900 13 606
30 000
12 936
11 047
20 000
10 020
7 108 32 532
23 447
20 944
10 000 17 483 16 448
11 737 12 918
0
Dél-Dunántúl
Dunántúl
Dunántúl
Dél-Alföld
Közép-Duna
Észak-Alföld
Magyarország
Nyugat-
Közép-
Budapest-
vidék
Észak-
37,0
Észak-Magyarország
38,8
44,1 53,5
Észak-Alföld
37,8
Dél-Alföld
- 35,0
Dél-Dunántúl 34,4
35,1 - 40,0
41,7 40,1 -
Ország: 42,2
Forrás: KSH
44
Trendek és fejlesztési lehetőségek
45
színvonal, a wellnesselemek, és a wellness esetében is előtérbe kerülnek az
egészségügyi vonatkozások, a tudományos igényű megalapozottság.
A stratégiák és az ÚMFT támogatási lehetőségek alapján a magyar turisztikai
szektornak is az elsődleges kiemelt terméke 2013-ig az egészségturizmus. Ez
egyúttal a természeti adottságokra épülő kínálatfejlesztés legfontosabb eleme.
Az ÚMFT-hez kapcsolódó években a termék belföldi és nemzetközi versenypo-
zíciójának javítása a cél, amely egyrészt folyamatos fejlesztéseket igényel a
komplex termékek kialakítása érdekében. Szükséges olyan létesítmények meg-
valósítása, amelyek a nemzetközi trendeknek megfelelve nemzetközi versenyké-
pességet, elsőszámú utazási motivációt jelentenek, illetve képesek megjeleníteni
a magyar egészségturisztikai hagyományokat. Az egészségturisztikai komple-
xumok helyszíneit, jellegét és egyéb kritériumait részletes kutatások alapján kell
meghatározni. Markánsabban el kell különíteni az egészségturizmus két fő ágá-
nak fejlesztését: a gyógyturizmus esetén egymástól megkülönböztethető, saját
arculattal rendelkező gyógyhelyek kialakítását kell ösztönözni. Erőteljesebb
hangsúlyt kell adni a nemzetközi terminológiában jelenleg wellness-ként jelölt,
nem a betegségek kezelésére, hanem annak megelőzésére, az egészségtudatossá-
got kiszolgáló kínálat fejlesztésére13.
Az új évezredben a spaiparág gyors fejlődése új szervezetek, szellemi műhe-
lyek alakulását, új kutatások, üzleti modellek, könyvek és tanulmányok létrejöt-
tét eredményezték. Így bár pl. a medical spa esetén a régi balneológiai tudás és
gyakorlat reneszánszáról beszélhetünk, összességében azt láthatjuk, hogy a ko-
rábban készült stratégiák gyors ütemben elavulnak. Így hazánkban, illetve az
egyes régiókban is indokolt lenne a világtrendeknek megfelelő fejlesztési straté-
giák létrehozása. Ez alapján lehetne meghatározni, illetve eldönteni, hogy miből
lehet nemzetközi szintű fürdőhelyet, szolgáltató központot fejleszteni, mi kell
ehhez, mit kell előkészíteni közpénzekből a befektetőknek ahhoz, hogy a
desztináció egésze számára megfelelő fejlesztéseket hajtsák végre (melyek an-
nak jövőjét is szolgálják), hová kell nemzetközi befektetőt megnyerni, hol mire
kell fókuszálni, specializálódni, mit hogy lehet bevezetni a piacra, és milyen
ütemben.
A trendekre alapozott fejlesztések természetesen csak akkor eredményesek,
ha a helyi adottságok és lehetőségek is adottak. Az egészségturizmusban ez a
helyzet, és az ilyen fejlesztés sokkal eredményesebb lenne az ország számára,
mint a jelenlegi, eseti koncepciók, rosszul kiírt pályázatok, helyi elképzelések és
lobbik alapján indított beruházások. Az egészségturizmuson kívül természetesen
más turizmus ágak is sikeresek lehetnek: a kulturális, városlátogató turizmus (a
8. fejezetben részletes példát is hozunk), a konferenciaturizmus, az aktív turiz-
mus bizonyos ágai. Emellett a belföldi turizmus fejlesztési igénye részben más,
13
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005 – 2013, 25. p. alapján
46
mint a nemzetközi mércével, trendekkel mért fejlesztéseké. Bár a nemzetközi
trendek hosszabb távon a belföldi turizmusban is érvényesülnek, az időtényező
és a helyi lakosok jelentős részének korlátozott fizetőképessége miatt eltérő
helyzetet teremtenek. Nem szabad elfelejteni, hogy az esetenként egyszerűbb
színvonalat, kevésbé neves vonzerőket számos versenyelőnyt jelentő tényező
kompenzálja, így
− a közelség, rövidebb és olcsóbb odautazás,
− a nyelvi nehézségek hiánya,
− a bizonytalanság, az ismeretlentől való félelem hiánya, a könnyebb
szervezés,
− a kulturális háttér, ami a hazaszeretettől, a hazai tájak megismerésétől a
részletesebb honi történelmi, illetve földrajzi ismeretekig terjed.
A belföldi turizmus hatása egy adott város, helyi desztináció számára nem
különbözik egészében a külföldről beutazókra alapozott turizmus hatásaitól. Az
ország számára más a helyzet: a beutazó turisták itt költik el máshol megtermelt
jövedelmüket, a kiutazók pedig külföldön a Magyarországon megtermelt jöve-
delmet. Az ország számára az egyenleg a fontos, azaz ha a hazai turisták itthon
maradnak, az ugyanúgy javítja a gazdasági egyenleget (és a devizaegyensúlyt),
mint amikor több külföldi utazik hazánkba.
47
5. ONLINE TURIZMUS FEJLESZTÉSEK, TURIZMUS AZ
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN
49
ben összesen csak 3%-kal. Az online turisztikai piac ágazatai közül a repülés a
legjelentősebb (57%), megelőzve a hotelágazatot (17%).
50
A fejlődésnek a motorja az információs társadalom kialakulásának a folya-
mata, ami komplex módon alakítja át a társadalmat és a gazdaságot. Magyaror-
szág, a magyar gazdaság szempontjából az informatika a lehetséges kitörési
pont. Az informatika területén potencírozott fejlődés az egyik pillére lehet a
következő évtized gazdasági növekedésének, és az informatika területén (első-
sorban az elektronikus kereskedelemben) éppen a turizmus az egyik legfonto-
sabb terület.
A turizmusinformatika szempontjából különösen fontos látni, hogy az egyre
komplexebb infokommunikációs szolgáltatások viszik előre a fejlődést. Termé-
szetesen ez nem jelenti azt, hogy a levelezés vagy az általános célú információ-
átadás visszaszorult volna, de a gazdaságra, és ezen keresztül a társadalom átala-
kulására leginkább a szolgáltatásokat kínáló, aktív weblapok fejlődése, mind
tömegesebb igénybe vétele hat. Sokan ezt „tartalom”-ként azonosítják, de való-
jában ettől kissé eltérő kategóriáról van szó: a lényeg az, hogy olyan dolgokat
tudunk a weben keresztül elvégezni, amit korábban csak a valós életben csele-
kedve, sokszor fáradságosabban, lassabban és kevésbé jól informálva tehettünk
meg. A tartalom ennek lényeges eleme, de nem minden tartalom köthető szoro-
san az infokommunikációs szolgáltatásokhoz, és más jellemzők (elsősorban az
interaktivitás) hasonlóan fontosak.
A jelenleg nemzetközileg folyó fejlesztések alapján kijelenthető, hogy az In-
ternet tartalma és szolgáltatásai elérési csatorna vonatkozásában megváltoznak:
ugyanaz a tartalom és szolgáltatás számítógépről, kézi eszközről és mobiltele-
fonról egyaránt igénybe vehető lesz (a megfelelő programok a különböző formá-
tumokat nagyrészt automatikusan fogják generálni). Ez a szolgáltatások folya-
matos, kiterjedt használatához fog vezetni.
A turizmusban jelenleg a következő informatikai termékekkel és eszközökkel
kell számolni:
− dominánssá váló elektronikus marketingkiadványok, döntően webek,
kisebb részben CD-k, 3G mobil alkalmazások, helpdesk-információk,
− turisztikai portálok,
− összekapcsolt és intelligensen kezelt adatbázisok,
− térképi megfeleltetések (az adatbázisok és a webek integrálásával): a
magyarországi webek legnagyobb gyengeségének tekinthető a hasz-
nálható térképek hiánya,
− elektronikus tranzakciós webek, amik segítségével bármit el lehet in-
tézni, elektronikus kereskedelmi lehetőségek,
− elektronikus foglalási ágensek,
− utazásoptimalizáló funkciók megjelenése és elterjedése,
− a fentieken alapuló mobil alkalmazások az úton lévő turisták számára
(a mobil alatt nem csak mobiltelefont értve – így pl. az USA-ban már
51
általánossá vált az elvileg ilyen célra is alkalmas autóba szerelt fedél-
zeti számítógép),
− e-procurement rendszerek logikáján alapuló turisztikai piacterek.
52
Az ICT a személyes élmények kidolgozásának és az ügyfélkapcsolat-menedzs-
ment (CRM) megvalósításának egyik fő katalizátora.
Ha a legfejlettebb országokhoz képest késve is, de mára Magyarországon is
átalakultak a fogyasztási szokások az Internet hatására. A hazai e-vásárlók fő-
ként a könyv, CD, DVD, a műszaki cikkek, élelmiszer és a szolgáltatások közül
a fordítás, repülőjegy vásárlása iránt vannak bizalommal (Zsolnainé, 2006).
Zsolnainé kutatásában megállapította, hogy még 2002-ben az Interneten keresz-
tül vásárolt termékek megoszlásában az utazás 9%-os arányt képviselt, addig ez
2006-ban már 30%-os részesedést mutat.
A legszembetűnőbb változás a 2002. évhez képest, hogy jelentősen megnőtt
azok aránya, akik repülőjegyet, utazást vásárolnak online módon. Ennek a kíná-
lati oldal jelentős bővülése az oka. A Malév csak 2003 decemberében kezdte
meg az online értékesítést, amit a Wizz Air megjelenése tett sürgetővé, hiszen ez
utóbbi légitársaság nem működtet költséges jegyirodákat, kizárólag Interneten
keresztül értékesít repülőjegyeket, így árai jóval alacsonyabbak voltak a Malév
kínálta jegyáraknál. Mivel az olcsóbb „fapados” járatokra csak online lehet je-
gyet venni, és a Malév repülőjegy-árai is olcsóbbak körülbelül 20 százalékkal az
offline értékesített jegyeinek árához képest, természetszerűleg megnőtt az utazá-
sokat tekintve a vevők onlie vásárlásának aránya.
Az Internet megteremtette a különböző virtuális közösségek létrejöttének le-
hetőségét, amelyeket azonos érdeklődésű (potenciális) fogyasztók is létrehoz-
hatnak (Zavodik 2005). A jelentőségük kiemelkedő lehet azon fogyasztói cso-
port döntési folyamatában, amely esetében nagy szerephez jut az autentikusnak
minősített forrásból származó „szájreklám”, mivel a kevés idővel rendelkező
fogyasztók megítélése szerint a véleményvezető ajánlását elfogadva jelentős
energia (költség) takarítható meg. Törőcsik (2003) szerint a chatelések, a baráti
beszélgetések alkalmával hallottak, olvasottak jobban érdeklik ezt a csoportot,
mint a televíziós reklámok, az így szerzett információkat nagyobb bizalommal
kezelik.
Ezen közösségek szerepe jelentős a turisztikai piacon, hiszen a fogyasztó bi-
zalmát meg kell szerezni a desztináció, a turisztikai termék, ill. szolgáltatások
iránt. A tapasztalatok azt is megmutatják, hogy az uticél választásban döntő sze-
repe van az ismerősök ajánlásának, a megbízható baráti közösségek véleményé-
nek, utazási tapasztalatoknak. Ebben természetesen az uticélról kialakított kép-
nek is döntő szerepe van („jó helyek” – Minca 1996, Michalkó 2007), de a kép
kialakulása, ill. formálódása szintén leginkább a leírt mechanizmus révén törté-
nik.
53
Weblapok és portálok
54
Amerikában jó néhány portál látogatóinak (uniq user) száma több 50 millió-
nál, és az internetes szolgáltatások, elektronikus kereskedelem is egyre inkább
ezeken keresztül bonyolódik le. A jelentős turisztikai portálokra példa az MSN-
Expedia, a Travelocity, a Preview Travel, a Bookings.com, a CheapTickets.com,
illetve (a turisztikai kiadóktól) a Lonely Planet és a Rough Guide, Magyarorszá-
gon a Travelport, a go.hu és a vista.hu. Megfigyelhető egy olyan trend, hogy a
hírek, információk szerepe csökken, a szolgáltatások jelentősége pedig nő.
Utóbbiakat tranzakciós helyeknek is hívják, és „end-node”-nak tekintik a fo-
gyasztói Internet-használat szemszögéből.
A jelen trendjei közül ki kell emelni a szoftverek futtatására alkalmas
webhelyeket. Ezek lényegében operációs rendszer funkciókat is átvesznek, és
akár operációs rendszerré is válhatnak. Mindenképpen valószínű, hogy a távoli
szoftverfuttatás jelentősége ugrásszerűen meg fog nőni, és ebben a portáloknak
is komoly szerepe lesz. Ez egyben eszköz lehet az informatikában nem túl jára-
tos turisztikai kisvállalkozások problémáinak megoldására is.
Ugyancsak számítani kell a mobilos és a palmtopos felhasználásra: a portálok
tartalmának többféle csatornán keresztül is elérhetőnek kell lennie. Magyaror-
szágon a WAP volt az első ilyen technológia. A WAP lényegében a mobiltelefon
és az Internet összeházasítása. A fizikai korlátok miatt csak igen korlátozott
Internetfunkciókat nyújtó technológia nem vált divattá. Az újabb, 3G-re alapuló
technológiák azonban bizonyára azzá válnak (még ha kezdeti terjedési sebessége
csalódás is a piaci várakozásokhoz képest), és ez lehetővé teszi a teljes mobilitás
melletti azonnali információszerzést, mégpedig jóval több ember számára, mint
ahány személyi számítógéppel rendelkezik.
55
beutazók, mind a kiutazók vonatkozásában a profit egy jelentős része
külföldön realizálódik.
56
− Az elektronikus kereskedelmi megoldások elterjedése, kibővülése. Már
nemcsak erre szakosodott portálokon keresztül lehetségesek foglalá-
sok, hanem a szállodaláncok, légitársaságok és – kisebb mértékben –
utazási szervezetek maguk is beléptek a piacra, ahol komoly verseny
folyik. Megoldódik a biztonságos fizetés, kialakulnak az intelligens,
kapcsolt foglalási rendszerek.
− Több csatorna használata: a PC mellett a mobiltelefon és a palmtop jel-
legű eszközök is egyre jelentősebbek. Általánosak a külső információs
terminálok, terjednek a nem ember által használt automatikus IP kap-
csolatok.
A tartalomszolgáltatás és a tranzakciók
57
A turisztikai weblapok fajtái
58
mastromedia.com), vagy az izlandi tengerbiológiai intézet hafro.is
weblapja.
− Eseményről szóló weblapok: évfordulókról, dedikált évről (pl. az
egészségturizmus éve), fesztiválokról szóló lapok. Ilyen például az
1000 éves keresztény Izlandról készített kristni.is.
− Turisztikai kiadók weblapjai: ilyen a Lonely Planet és a Rough Guide
összetett, igényes weblapja. Hasonló célú a napi aktuális hírek bázisán
turisztikai videók és könyvek vásárlását lehetővé tevő icenews.ic.
− Utazási irodák weblapjai, általában jellemzően turisztikai csomagok,
esetleg szolgáltatások kínálatával. Lényegében ugyanilyenek a virtuális
irodák is – ilyen például az Amerikában nagyon népszerű ski.com, ami
egy speciális keresővel egybeépített síutakat csomagban ajánló (repülő
+ szállás + síbérlet), a foglalást is lehetővé tevő webhely, vagy a szol-
gáltatók licitálását is az üzleti modell részeként kínáló goto.com.
59
− közlekedés, autókölcsönzés
− helyfoglalás, szállodák
60
Térképek használata a turizmus szoftverekben
Ezek közül az első szint a legdrágább, és ezért csak speciális feladatokra ja-
vasolható. A legegyszerűbb utolsó megoldás nem elégíti ki a reálisan megfogal-
mazható követelményeket, ezért nem jön szóba. A középső két lehetőség alkal-
mas arra, hogy a szükséges funkciókat biztosítsa.
Egy turisztikai rendszer része lehet a térinformatikai funkciókkal nem rendel-
kező térképek látványos, a portál látogatottságát valószínűleg jelentősen növelő
intelligens digitális kínálata is. Ezeket a lehetőségeket a következőkben néhány
korai amerikai weblap példáját felhasználva mutatjuk be.
A nem térinformatikai jellegű digitális térképi funkciók jellemzői, hogy hát-
téradatbázis nélkül, a megjelenítés digitális lehetőségeit kihasználva kínálnak
újszerű, érdekes szolgáltatásokat. Ezek típusai:
− a digitalizált térkép egy kívánt részének megjelenítése
− térképek terjesztése weben: az árut is hálózaton keresztül kapjuk
61
− térképek árusítása: a hagyományos b to c
− térképhez kapcsolt szolgáltatások (pl. időjárásjelentés)
− térképi szolgáltatások
− műholdképes, 3D-s térképek
62
függőek, ezért itt nem is kerülnek kifejtésre, de megjegyzendő, hogy mind a
megfelelő térkép kiválasztására, mind egy részletének megtekintésére kiválóan
alkalmas a webes technológia.
Ha a hálózaton keresztül tudjuk a térképet is eljuttatni a felhasználónak, ak-
kor az elektronikus kereskedelemnek egy igen speciális esete áll elő: a kereske-
delmi folyamat (marketing, árukiválasztás, rendelés, visszaigazolás, fizetés és
szállítás) minden eleme elektronikus lehet. A legtöbb esetben a B to C típusú
e-business kis volumenben történő végzése éppen azért nem lehetséges, mert az
áru eljuttatása a megrendelőhöz gazdaságtalan. Így ez egy olyan lehetőség, amit
érdemes lenne kihasználni a turizmus terén.
63
− Útvonal távolságának mérése – nem légvonalban, hanem a városok kö-
zötti közúti távolságokból kalkulálva.
− Útvonaljavaslat – preferenciáink megadásával ideális útvonalat java-
sol. Magyarországon általában egyértelmű, hogy két város között mer-
re kell menni, de néhány esetben hasznos lehet egy ilyen szolgáltatás
(pl. rossz minőségű kis utak elkerülése), a külföldiek pedig nyilvánva-
lóan igénylik. Választani lehet, hogy a leggyorsabb vagy a legrövidebb
utat keressük, akarunk-e fizetni közben útdíjat, akarunk-e érinteni egy
közbülső állomást.
− Útiterv készítése – a térkép mellett információt kapunk a tájékozódási
pontokról (pl. mit látunk, amikor balra kell fordulni), valamint az út
mellett található látnivalókról, szolgáltató egységekről.
− GPS: a műholdas helymeghatározással pontosan meg lehet határozni
pillanatnyi helyzetünket, célunk helyzetét, ami út közbeni segítséget is
lehetővé tesz. Magyarországon az elmúlt néhány évben terjedtek el az
ezt kihasználó készülékek, illetve szoftverek.
− Útasszisztencia: ez már komoly rendszereken nyugszik – Amerikában
egyre inkább elterjed az autókba épített kis képernyőn keresztül a
használata. Az előző ponthoz képest ez a térképhez rendelt általános
adatbázis és intelligens rendszerelemek használatában különbözik.
64
6. A TURIZMUS NEMZETI FEJLESZTÉSE
65
gyobb szállodaépítési projekt zajlik a Perzsa-öböl-menti államokban, 8,8 milli-
árd dolláros összegben, ebből huszonkét beruházásnak Dubai ad otthont14. A
gazdasági válság miatt azonban ezeknek a beruházásoknak jelentős része félkész
állapotban leállt. A hatóságok ezért hoztak egy olyan rendelkezést, hogy ma már
csak az kaphat engedélyt ilyenre, aki megfelelő mennyiségű kauciót tud letenni
biztosítékul arra, hogy a fejlesztéseket a tervek szerint be is tudja fejezni. Né-
hány magyar beruházás, így Egerszalók sódomb melletti elhúzódó szállodafej-
lesztése kapcsán érthető, hogy a támogatások mellett a korlátok felállításának, a
biztosítékok megkövetelésének is pozitív szerepe lehet.
Nemzeti turizmusmarketing
14
A Hotel Show 2009 Dubai adatai alapján.
66
− strukturált adatbázisok és szöveges rész
− multimédiás kiegészítők
− térképi rendszer (térinformatikai rész)
A Széchenyi-terv
67
történő turizmusfejlesztési program a Széchenyi-terv része volt. Eredményei
abban az értelemben ellentmondásosak (és ez a turisztikai stratégia hiányát jel-
zi), hogy nem alakultak ki nemzetközi szintű turisztikai központok, számos
olyan fejlesztés is indult, amely a mai napig nincs kellőképpen kihasználva. Más
szempontból jelentősége megkérdőjelezhetetlen, mert segítségével olyan fejlesz-
tési hullám indult, ami nélkül nem tudtuk volna megőrizni piaci pozícióinkat az
egészségturizmus terén, és ma még nagyobb lenne a lemaradásunk.
Az új évezred elején, 2001-től elsődlegesen a Széchenyi-terv pályázatai je-
lentettek bevonható forrásokat az önkormányzatoknak és a befektetőknek. A
Széchenyi-terv számos turisztikai fejlesztést támogatott. Ezek közül volumené-
ben a legjelentősebb a gyógyfürdők és a gyógyszállók (SZT-TU-2) létesítésének
támogatása, amelyre 2001-ben és 2002-ben több tízmilliárd forint áll rendelke-
zésre (jelentős volt még a konferencia-központok, illetve szálláshelyek fejleszté-
sének támogatása). A fejlesztési program az akkori kormány tervei szerint a
következő tíz évben folyamatos lett volna, de a 2002-es kormányváltással ez
nem így alakult.
A támogatás elvei és feltételei lényegében azonosak voltak. A termálfürdők
támogatásánál a projekt költségeinek 50%-a volt pályázható, gyógyszállók léte-
sítése esetén pedig a bekerülési költségnek csak az egyharmada. Jogi személyek
és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt pályázhattak, azaz
nem szűkítették le a feltételeket, esélyt hagyva a kisvállalkozóknak is.
A SZT-TU-1 kódszámú pályázata keretében legalább nettó 300 millió forin-
tos beruházásra lehetett pályázni – a támogatás maximális mértéke egymilliárd
forint volt. Abban az időben egy erre épülő projekt nemzetközi színvonalú fedett
fürdő létesítését tette lehetővé. További feltételek voltak (amelyek általában
jellemző feltételek a jelentősebb fejlesztési támogatásokhoz):
− A létrejövő tárgyi eszközöket legalább 5 évig, az ingatlanokat 10 évig
turisztikai célra kell használni.
− A pályázat benyújtásakor a pályázónak rendelkeznie kell a fejlesztés-
hez ingatlannal, amely lehet saját, vagy lehet másé, a tulajdonos hozzá-
járulásával.
− A projektnek kész megvalósíthatósági tanulmányának kell lennie.
68
szágrészekben valósult meg (pl. Kehidakustány fedet fürdője, Tapolca nagy
négycsillagos wellness-hotelje), ebből épült a debreceni Aquaticum, vagy a haj-
dúszoboszlói strandon a „mediterrán tengerpart”.
69
szerint mintegy 520 milliárd forint közpénz lett tervezve – ebből az EU-forrás
235 milliárd, a hazai finanszírozással együtt 315 milliárd forint. E mellett a stra-
tégia 600 milliárd forintot meghaladó magánforrással is számol.
Az országos stratégiák mellett 2005-ben regionális stratégiák is készültek.
Részben ezekre épültek később a regionális operatív programok (melyek szerke-
zetét a 7. fejezet írja le) turisztikai prioritásai. A turizmus a vidékfejlesztés, illet-
ve a területfejlesztés egyik legfontosabb eleme (erről részletesebben a 8. fejezet-
ben lesz szó). Ebben az értelemben helyes, hogy az EU-források elosztását sza-
bályozó regionális operatív programoknak a leginkább kiemelt területe. A köz-
ponti szempontrendszer részleges hiánya azonban súlyos ellentmondásokat is
szül: nem föltétlenül a nemzetközi keresletnek megfelelő létesítmények épülnek,
nem elég átgondoltak és komplexek a beruházások, gyakran nem a legalkalma-
sabb helyen valósulnak meg. Jó példa erre a Dél-alföldi régió: szakmailag érthe-
tetlen, hogy pont a régió nemzetközileg legismertebb fürdővárosának, Gyulának
nem jutott kiemelt projekt fürdőfejlesztéséhez, pedig egyedi fejlesztési elképze-
lése, a Világfürdő koncepciója 2005 óta ismert. Ezzel együtt helyes, hogy a tá-
mogatások régiónként legyenek tervezve és elosztva, de szerencsésebb lett vol-
na, ha néhány nemzetközi jelentőségű program, valamint a régiók fejlettségi
különbségeit kiegyenlítő program (pl. a turizmust is megalapozó rehabilitációs
központok vonatkozásában) központilag terveződik.
A támogatások kapcsán a közszféra legfontosabb szerepe az lenne, hogy biz-
tosítsa: a központilag kialakított szakmai stratégiák, komplex fejlesztési mód-
szertanok, a bizonyított nemzetközi versenyképességi potenciál, és ne a lobbi-
erő alapján ítéljék oda a támogatásokat.
70
alapozhatják meg. Erre tekintettel részletesen ismertetünk egy felsőoktatáshoz is
kapcsolódó turisztikai tudásközpontot.
Porter klasszikus értelmezésében a klaszterek egymás mellé települt és egy-
mással kapcsolatban álló (ipari) vállalkozások, önkormányzati szervek, kutató-
helyek, felsőoktatási intézmények, pénzügyi intézmények együttese, amelyek
tevékenységüket azonos szélesebb értelemben vett iparágban fejtik ki, és egy-
mást kiegészítő tulajdonságokkal rendelkeznek. A klaszter alapvetően meglévő
kapcsolatokra, helyi versenyelőnyt jelentő tényezők kiaknázására, fejlesztésére
koncentrál. Az európai országok tipikus klaszterágazatai között található a tu-
rizmus (Ausztria, Anglia, Portugália, Spanyolország, Olaszország). A „gyógy- és
egészségturisztika” klaszterágazat pedig Ausztria, Franciaország, Németország,
Olaszország esetében jelentős. Jól látható, hogy azokban az országokban jelen-
tek meg a turisztikai és egészségturisztikai klaszterágazatok, amelyek egyben
Európa legnépszerűbb turisztikai fogadóhelyei15.
Ha Magyarországon a turisztikai szektorban meglévő klasztereket vizsgáljuk,
akkor az egészségturizmus terén találunk a legtöbb szerveződést. Az egészségtu-
rizmus területen a klaszter jelentősége mérhető a klaszterekben megjelenő szer-
vezetek számában, a klaszterek által lefedett „termálterület” nagyságában, köz-
vetett módon mért eredmény pedig a termálterület versenyképességének erősö-
dése lehet.
A Magyarországon található termálklaszterek16:
− Pannon Termál Klaszter (Nyugat-Magyarország és a Balaton)
− Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület
− Észak-magyaroszági Egészségturisztikai Klaszter
− Dél-dunántúli Termálklaszter
− Dél-alföldi Termálklaszter.
15
Könyves Erika (2008): Klaszterek szerepe a turizmusban, „Hagyományok és kihívások a me-
nedzsmentben”, Debrecen, pp. 374–381.
16
A Dél-dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete a sikertelen klaszter pályázata után is
szolgáltatásai és tevékenysége révén tulajdonképpen klaszter szervezetnek tekinthető, ma már a
Dél-dunántúli Termálklaszter tagja
17
Dél-dunántúli Termálklaszterről nem érhető el információ, így az elemzésbe nem került be.
71
oktatási, képző intézmények is (a Pannon Termál Klaszter kivételével). A felső-
oktatási intézmények szerepe nemcsak az oktatásban, de az innovációban, a
kutatásban is jelentős. Tipikus, hogy egy-egy tanácsadó cég is tagja a termál-
klaszternek, (a Pannon Termál Klaszterben 3 tanácsadó cég is). Szervező, fej-
lesztő szervezetként általában a Magyar Turizmus Zrt, illetve a régió marketing
igazgatósága, Tourinform iroda, vagy a régió (ÉM) fejlesztési ügynöksége vál-
lalt tagságot. Egészségügyi intézmények közül egy-egy kórház, ill. gyógyászati
centrum található a termálklaszterekben. Egyéb szervezetek között a témával
foglalkozó magazin, építőipari cég, ruházati, tisztító cég, uszodatechnika, keres-
kedelmi vállalkozás tagja a klaszternek.
A magyarországi turisztikai témájú klaszterek jellemzően marketingszemléle-
tű térségi együttműködések. A természeti értékek, érzékeny turisztikai területek
megőrzéséhez és bemutatásához az ökoturisztikai klaszter jelentheti azt a formát,
amely hatékonyan tud fellépni, és az ökoturizmus fejlődése számára fontos lehe-
tőséget jelent. „Az ökoturisztikai klaszter egységes hasznosítási és védelmi alap-
elveken, illetve a táj adottságain nyugvó rendszer, amelyben egymással egyszer-
re versengő és kooperáló, természetvédelmi és turisztikai vállalkozások, intéz-
mények vesznek részt a nagyobb gazdasági és társadalmi haszon elérése érdeké-
ben. Közös célként elfogadják a természeti értékek védelme és bemutathatósága
közötti összhang megteremtését és megőrzését. Ebben a rendszerben a turizmus
a többi helyi gazdasági aktivitással együtt sem haladja meg a desztináció kör-
nyezeti teherbíró képességét.” (Fodor Á., 2008)
− A klaszterek palettáján sajátos helyet foglalnak el a felsőoktatási in-
tézmények által életre hívott klaszterek, amelyek elsősorban a munka-
erőpiaccal való partnerség innovációs bázisai, pl.: Eszterházy Károly
Főiskola Egri Regionális Tudásközpontja (Egerfood). A turisztikai
képzést folytató főiskolák közül elsőként (a mai napig egyedüliként)
hozták létre a Szolnoki Főiskolán (a Regionális Turisztikai Tudásköz-
pont) az Innovatív Turizmus Klasztert. A klaszterben együttműködő
partnerek közösen működtetik a Szolnoki Főiskolán lévő klaszter szol-
gáltató központját a klaszter céljainak elérése érdekében.
72
központ regionális, elsősorban a három keleti közigazgatási régió, de egyes kér-
désekben az egész ország fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. Ezt jelzi, hogy
részt vett az egri turisztikai desztinációs menedzsment szervezet szakmai terve-
zésében, vagy a tiszaháti, gyulai fejlesztési tervek kialakításában. Együttműkö-
dik a fontosabb kelet-magyarországi turisztikai képzőhelyekkel. A tudásközpont
– melyhez szakértőként a régión kívülről is csatlakoztak a turizmus tudományos
kutatással is foglalkozó szakemberei – várhatóan kiemelkedő szerepet fog ját-
szani a magyar turisztikai innováció megújításában, a világtrendeknek megfelelő
innovatív turisztikai termékek kifejlesztésében.
A tudásközpont profilját a térség adottságaihoz, a turizmus trendjeihez és a
pályázati lehetőségekhez célszerű igazítani. Ez alapján kiemelt szerepet kap a
turizmus gazdasági vonatkozásának vizsgálata, marketingje, az egészségturiz-
mus, a vízi-turizmus, a szálláshelyekre vonatkozó ismeretek és a turizmus in-
formatika.
A tudásközpont legfontosabb részei, funkciói:
• Regionális turisztikai center of excellence: Kelet-Magyarországnak
szüksége van a fővárostól különálló, a térség problémáit jól is-
merő központra. Szolnok jelenleg az észak-alföldi régió turiz-
musának egyik képzőhelye és (a MT ZRt. regionális kirendelt-
sége miatt) adminisztratív központja.
• Főiskolai, egyetemi oktatás – a tudásközpont segíti az otthont adó Főis-
kola oktatási tevékenysége színvonalának emelését, sőt hozzá-
járulhat partner intézmények turizmus oktatása szakmai meg-
alapozásához.
• Kutatás, kapcsolódó K+F: ez a tudásközpont központi funkciója, amire a
többi funkció is épül, és ettől lesz a projekt a ROP, GOP és a
TIOP – TÁMOP céljait komplex módon támogató.
• A jelenlegi főiskolai (illetve partner-intézményi) kutatómunka, illetve a
hallgatók tudományos munkájának segítése, TDK díj alapítása.
• Termékfejlesztés jellegű munkák három meghatározó területen: felméré-
sek és piackutatás, stratégiák készítése, megvalósíthatósági ta-
nulmányok készítése. Ez a három típusú munka fedi le a turiz-
musban a piaci tanácsadói tevékenység zömét, így ezeken cél-
szerű további munkákra is alkalmazható sablonokat, szerkeze-
teket kialakítani, melyeket akár a tudásközpont, akár egy hu-
mán tanácsadó központ használhat.
• Részvétel turizmus desztinációs menedzsment szervezetekben, illetve
ezek szakmai megalapozása, bizonyos szakmai feladatainak el-
vállalása.
73
• Tudástár, adattár kialakítása, a strukturálással, kereshetőséggel együtt.
Ide tartozik képek és egyéb turisztikai anyagok gyűjtése is, le-
hetőleg komplex adatbázis kialakításával pl. kép, a hozzá tarto-
zó szöveg, a turizmus szempontjából releváns keresési kategó-
riák, felhasználhatóság (ide értve az oktatásban való használha-
tóságot is), a kapcsolódó dokumentumok.
• Szakmai közreműködés a nemzeti, valamint a régiós és helyi turisztikai
stratégiák, fejlesztési tervek elkészítésében.
• Nemzetközi kapcsolatok, „best practice” feltérképezése és hazai adaptá-
ciója, egyetemi partnerekkel közös kutatásokkal a most alakuló
együttműködések elmélyítése.
• Turisztikai pályázatok segítése, illetve az ezekben történő részvétel – el-
sősorban a ROP-ba pályázó partnerek felé. A profiljába eső pá-
lyázati tevékenység szakmai előkészítése.
• Multimédiás tevékenység, amely egyrészt önállóan is kutatási tevékeny-
ség, másrészt a hatékony prezentáció eszköze (üzleti, kapcso-
latépítési és oktatási vonatkozásban egyaránt).
• Az egyéni kapcsolatépítést is segítő turisztikai honlap (turisták, világuta-
zók beszámolói, képeinek feltöltési lehetősége, térképek, egyéb
információk, szakmai hirdetések és linkek).
• A tudás disszeminációja, a tevékenység eredményeinekm gyakorlati
hasznosulásának biztosítása.
• A szakmai vezető szerepet elősegítő újság, kiadvány megjelentetése.
Egy évszakonként megjelenő kiadvány, az „Innovatív Turiz-
mus” megjelentetése.
• Tanterven kívüli oktatás, tanfolyamok, rövid ciklusú képzés: a tudás-
központ eredményeinek hasznosítása a bevétel-orientált kép-
zésben.
• Szakmai, multimédiás és informatikai laborok kialakítása.
74
7. FEJLESZTÉSI ÉS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK,
EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK
75
A Strukturális Alapok helye az Európai
Unió politikájában
Fő átfogó cél Külső átfogó célok
EU/EC átfogó
céljai Gazd.-társ.i kohézió Környezetvédelem Női esélyegyenlőség Egyéb EU/EC célok
76
Az EU-ban az amszterdami szerződés következménye a foglalkoztatás kérdé-
sének előtérbe kerülése. Így a jelenlegi fejlesztéspolitikai dokumentumokban és
az ÚMFT-ben ez a kérdés központi helyen található. Ez egyébként a turizmus
fejlesztésének támogathatóságát erősíti, tekintettel arra, hogy az ágazat haté-
konynak tekinthető a foglalkoztatás növelése terén (azaz a turizmus sok élőmun-
kát igénylő, de nemzetgazdasági, világgazdasági szinten is versenyképes ágazat).
Az EU-s fejlesztések folyamata három jól elkülönülő szakaszra bontható.
Ezek a következők:
− A tervezés folyamata
− A pályázatok, projektek generálása
− A megvalósítás követése, ellenőrzése
A tervezés folyamata
SWOT
Helyzetértékelés Célrendszer
Hatás Stratégia
PC-k OP-k
77
A ciklus elemei természetesen alapvetően megfelelnek a stratégiai tervezés
elveinek, de egyrészt részleteiben, másrészt az eredményeket tekintve (az OP-k
és az ábrán az első NFT terminológiájának megfelelően PC-vel jelzett program-
kiegészítő dokumentumok, akciótervek) részben speciálisnak mondhatók. A
tervezési folyamat megismeréséhez, az európai értékek elfogadását biztosító
szemléletváltáshoz meg kellett szervezni a tervezők nemzetközi szintű képzését.
Az EU-s forrásoknak a lehívásához szakstratégiákkal megalapozott nemzeti
fejlesztési tervre és operatív programokra van szükség. Ezek elkészítésekor az
alkalmazott módszertan szigorúan követi a 2007–2013-as időszak előkészítésé-
hez kapcsolódóan az Európai Bizottság által készített útmutatóban rögzített ele-
meket. Az EU elveinek megfelelően a dokumentumokat az érintett felelős főha-
tóságok munkatársai készítik, speciális tanácsadói segítséggel. A tanácsadók,
mint külső, független szervezet, úgynevezett ex ante (előzetes) értékelést végez-
nek. Az EU-s terminológiában ez a programozásnak, az EU-s stratégiai doku-
mentumok előállításának tanácsadói segítését jelenti, ahol a tanácsadó nem írhat-
ja a dokumentumot, de a folyamatba épített tevékenységével annak ellenőrzésén
túl mégis hozzájárul a megfelelő anyag elkészítéséhez. Emellett az értékelés
során készített végső jelentés egyben egyfajta minőségbiztosítás, amit az EU
illetékesei is használnak a programok megítélése során. Az ex ante értékelés
tehát:
− folyamatos tanácsadói kontroll és segítség a programok írásához,
− minőségbiztosítás,
− stratégiai szempontok, szakmaiság, optimális hasznosulás igénye – a
partikuláris érdekekkel szemben is,
− jelentés az EU-nak, informális konzultációk.
78
vetetni az operatív program stratégiáját a nemzeti és közösségi szakpolitikákkal.
A belső dokumentumelemzés során magát az OP-t kell elemezni, annak helyzet-
elemzését, a stratégia és a célrendszer belső logikáját, relevanciáját, megvalósít-
hatóságát, fenntarthatóságát, valamint az egyes prioritásokat.
Az operatív programok elkészítése során a szakmai célok és az EU-s elvek
mellett figyelembe kell venni a szociológiai és egyéb jellegű megalapozó kutatá-
sok eredményeit, a korábbi EU-s programok eredményeit, tanulságait is.
Pályázatok, projektek
− Decentralizáció
− Szubszidiaritás
− Addicionalitás, társfinanszírozás
− Transzparencia
− Partnerség
− Koherencia
− Koncentráció
− Programozás, stratégiai megközelítés
− Horizontális kérdések
− Abszorpciós képesség
79
A megvalósítás követése, ellenőrzése
80
ben nem pályázatos úton (bár formailag ahhoz hasonló módon) kerül a feltéte-
leknek történő megfelelés esetén megítélésre. Ilyen kiemelt program például
Hajdúszoboszló új fedett élményfürdőjének fejlesztése, vagy Eger várának tu-
risztikai fejlesztése.
Speciális, a turizmus irányításának szempontjából várhatóan jelentős változá-
sokat hozó pályázati program a turisztikai desztinációs menedzsment szerveze-
tek (TDMSZ) kialakítására vonatkozó pályázati rendszer. Ennek során helyi,
térségi, majd regionális TDMSZ-ekre lehet pályázatokat benyújtani a turisztikai-
lag jelentős, adott számú vendégéjszakát felmutatni tudó desztinációknak.
81
8. FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK ÉS MODELLEK A
TURIZMUSBAN
83
A turizmus infrastrukturális fejlesztése általában maga is a területfejlesztés
fontos eleme. Ez a 6. és 7. fejezetben részletesen is kifejtésre került. Az ilyen
fejlesztéseket normális esetben tartalmazzák a szakmai alapon készült területfej-
lesztési tervek, a koncepciók, stratégiák, cselekvési-megvalósítási programok.
Azok a fejlesztések, amelyek a területfejlesztési szempontoktól függetlenül, az
egyéb fejlettséget, fejlesztési terveket figyelmen kívül hagyva valósulnak meg,
általában kevésbé lesznek sikeresek, a turizmus komplex háttér-infrastruktúra
igénye miatt.
A turisztikai stratégia készítésének az átlagos stratégiákhoz képest három lé-
nyeges speciális aspektusa van:
− A helyzetfelmérés az általános gyakorlatnál sokkal inkább támaszko-
dik piackutatásra, felmérésekre, vendégelégedettségi vizsgálatokra.
− A szokásosnál is nagyobb jelentősége van a helyi szereplőkkel, érde-
keltekkel az egyeztetésnek, a konszenzus kialakításának.
− A minőségileg új fejlesztések originális keresletet generálnak, melynek
pontos előrejelzése nehéz.
84
lométeren belüli), távolabbi belföldi és a külföldi vendégek lehetnek, és egy
modellben pl. az érintett lakosság számából lehet kiindulni, megbecsülve, hogy
ezek hány százaléka, illetve évente várhatóan hányszor fogják meglátogatni a
fürdőt. A folyamatok dimenziója általában az idő, amely a turizmusban általában
években mérhető. Ezen belül az időt meg lehet bontani hónapokra, mivel a tu-
rizmusban a szezonalitásnak kiemelt jelentősége van.
A turizmusban, mint minden komplex gazdasági rendszerben egyébként is
helye van a modellezésnek. Az előző példa alapján a modell a kiindulási feltéte-
lek alapján számba veszi a kezdőértékeket, az ezek változására ható folyamato-
kat, megállapítja a változási szabályokat, és a bizonytalansági tényezőket. Ezek
alapján a modell végigszámolása kiadja az adott folyamat lezajlása utáni értéke-
ket. Ezek az értékek természetesen csak a modell jósága, a kiindulási értékek
pontossága, a feltételek teljesülése esetén reálisak, de egy elkészült modellnek
mindenképpen több előnye is van a modellezés nélküli becslésekhez képest:
− A modell készítésekor rá vagyunk kényszerülve a probléma részletei-
nek átgondolására
− A modell a természetéből adódó korlátokkal együtt is objektív, azaz
sokkal inkább alkalmas alapos döntések előkészítésére, mint egy egy-
szerű szakértői becslés.
− A modell egyes paramétereit könnyen átírhatjuk, ha időközben válto-
zik a helyzet, vagy pontosabb információhoz jutunk.
85
− Módszeres helyzetfelmérés, átfogó (általános) célok meghatározása.
− Koncepció készítése, amely lehet ötleteket, vagy előzetesen vizsgált al-
ternatívákat tartalmazó, lehet átfogó, vagy egy problémára koncentráló.
− Stratégia, cselekvési program, cselekvési terv készítése – nagyjából ez
felel meg az EU-s módszertan szerint operatív programnak, illetve ak-
ciótervnek.
− Megvalósíthatósági tanulmány, egy konkrét beruházásra, vagy fejlesz-
tési csomagra.
− A tervek értékelése, minőségbiztosítása, a visszacsatolást lehetővé tevő
vizsgálatok
Ebből a sikeres tervezés alapjául szolgáló főbb módszerek, területek:
− Piackutatásban: a minta, az elemszám és a kérdések terjedelmének op-
timális megválasztása (minél reprezentatívabb legyen a minta, a sta-
tisztikai véletlenek kiküszöbölésére elegendő elemszámmal, és a ko-
moly kitöltést lehetővé tevő, nem túl nagyszámú kérdéssel).
− Helyzetelemzésben: az adatok folyamatos karbantartása, az adatok ér-
telmezése, eltérő adatok újraelemzése (nem elég az adatokat össze-
gyűjteni, elemezni is kell azokat, és az egyes adatcsoportok alapján
nyert következtetéseket össze kell vetni).
− Koncepciókészítésben: mind a kreatív, mind az elemezni tudó, mind a
jó helyismerettel rendelkező szakembereket be kell vonni a munkába,
és így az együttes eredmény sokkal jobb lehet.
− Stratégiaalkotásban: a prioritások meghatározása, a koherencia és a ho-
rizontális szempontok érvényre juttatása (esélyegyenlőség, fenntartha-
tóság, környezetvédelem stb.), oksági és valószínűségi gondolkodás
(miből mi következik, milyen valószínűséggel).
− Megvalósíthatósági tanulmány: az egymásra épülő részek sorrendisé-
gének betartása, a következtetések komolyan vétele (gyakori hiba,
hogy pl. a beruházó terveihez, igényeihez igazítják a megtérülési érté-
ket, illetve az ezt megalapozó adatokat, és amennyiben ezek az adatok
reálisak is lehetnek, a készítők ezzel megnyugtatják a szakmai lelkiis-
meretüket).
86
− A fejlesztési lehetőségek, a megvalósítás szempontjai
− A megvalósítás mérföldkövei és problémái
− Mellékletek (a kritikus sikertényezők részletesebb bemutatására): az
online promóció, a japán fürdő
87
a félsikerek is: az adott fejlesztési program megvalósul, de a várt eredmények
elmaradnak. Erre példák a 6. fejezetben leírt egészségturisztikai fejlesztési prog-
ramok is.
A SWOT szerepe:
− Feltárási technika (helyzet, jövőkép, prekoncepciók visszacsatolása)
− Híd a helyzetfeltárás és a célrendszer, valamint a stratégia között
− Összefoglaló – fókuszálásra, a lényeg kiemelésére késztet
− Prezentációs szerep (emiatt is limitált terjedelem)
88
kormányzat egészére, így az akár külső tényező is lehet, de pl. a
vállalkozók – hivatalok megközelítésből a hivatalok különböző
szintjei egységesen kezelendők)
– Külső tényezők: mennyire független (pl. a triviális lehetőségek-
kel nem élni gyengeség, így egy olyan ötlet, amit érdemes lenne
megvalósítani, és – esetleg a forrásokat nem számítva – nem
függ kívülállóktól, az a SWOT módszertana szerint nem lehető-
ség, bár a köznyelv annak hívja)
− A dolgok természetéből adódó besorolási nehézségek
– Szubjektív megítélés (pl. egy fejlesztés lehetséges pozitív hatása)
– Viszonyítási alap (pl. szélessáv az internetezésben: nagy fejlő-
dés, jó arány, sokan használják – így erősség lehet –, de drága és
kevesebb van belőle, mint a fejlettebb országokban – velük
szemben ez gyengeség)
– Eredmény és hiányosság, dinamika – időtényezők (nem mind-
egy, hogy egy tényező mikor fontos, hogyan változik az időben)
– Ténylegesen meglévő több aspektus (pl. érintetlen, de elmara-
dott vidékek a turizmusban)
A lényeg, hogy nem szabad elfelejteni: a SWOT csak egy módszer, amelynek
a valóság megismerését, leírását, a problémák megoldási irányainak meghatáro-
zását kell szolgálnia. Se a pontos helyzetfelmérést, se a célrendszer meghatáro-
zását, se a stratégia meghatározását nem helyettesíti, és egy fejlesztési stratégia
során akár más módszerek is használhatók helyette.
Küszöbön áll Eger várának turisztikai célú fejlesztése, amely az ország turisz-
tikai fejlesztései közül a legjelentősebbek közé sorolható. Éppen ezért a stratégi-
áról írtakat Eger várának példáján szemléltetjük.
A Vár fejlesztését természetesen csak a környékének, illetve a Dobó térnek a
fejlesztésével együtt lehet jól megtervezni, hiszen turisztikai szempontból éppen
az lenne a fontos, hogy a belvárossal egységes egészet alkossanak18. Ehhez kitű-
nő alap a funkcióbővítő város-rehabilitációs fejlesztés, amely a Dobó tér és kör-
nyékének megújulását eredményezi – ide értve a tér burkolatcseréjét, a Szúnyog
köz rendbetételét, az Eger patak bevonását a séta-útvonalakba. Ennek kapcsán új
funkciók, új terek és új turista-mozgási utak jönnek létre, melyhez szervesen
18
A városrehabilitációs tervpályázat előkészítését, valamint a Vár fejlesztésének turisztikai kon-
cepcióját a Compudoc Kkt. készítette.
89
kapcsolódhat pl. a Vár hátsó kapu felől történő megközelíthetőségének biztosítá-
sa is.
A Dobó tér, a régi városközpont, az egykori piactér, megtartotta szerepét: ma
is a városi közigazgatás és a kereskedelem tere, a rendezvények kedvelt helyszí-
ne. Bár itt is szükség lenne fejlesztésekre, ezek a jelenlegi turisztikai funkciókat
csak megerősítenék, alapvetően nem változtatnák meg. A központi fekvés, a
középkori hangulat, a barokk stílusjegyek, a tér szépsége hosszabb távon is in-
dokolja a tér rendezvényhelyszín szerepét. Ugyanakkor egyrészt a Dobó tér és az
itteni vendéglők korlátozott kapacitása, másrészt egyes különleges rendezvények
eltérő, új helyszíneket is igényelnének. Ezek egy részét a várba lehetne telepíte-
ni, amelyek egyben élettel töltenék meg a ma gyakorlatilag csak régi szemléletű
múzeumként működő objektumot. Így mind a vár nem kellően modern használa-
ta, mind a turisztikai szempontból jól használt belváros szűk keresztmetszetei a
vár fejlesztésének szükségességét indikálják.
90
A helyzetfelmérést követően, a koncepció megalkotását a következő SWOT-
analízis támogatja:
Erősségek Gyengeségek
• A vár az Egri Csillagok miatt • Egyoldalú, korszerűtlen használat
széles körben ismert, kifejezetten • Gyenge infrastruktúra
erős brand • Esetleges (nem garantált, nem
• Látványos fizikai elemek, a bel- egész éves) programok
városból is láthatóan • A hagyományos múzeumszerke-
• Jó helyen fekvő objektum: a vá- zet elavultnak tekinthető (pl. nem
rosközponttal határos, de állandó ide illő képtár)
lakosok nélkül • Vendéglátás, üzletek hiánya
• Egerben kifejezetten sok turista, • A tulajdoni-kezelői-használói vi-
melyek térben, illetve keresleti szonyok nem megfelelőek, a tu-
motiváció alapján jól elkülöníthe- lajdonos nem érdekelt a jelentő-
tők sebb turizmusban
• 400 ezer feletti éves látogatószám • A viszonylag sok látogató ala-
csony költése – közülük túl ma-
gas a diákok aránya, kevés a he-
lyi, illetve környékbeli visszatérő
látogató
Lehetőségek Veszélyek
• A ROP kiemelt turisztikai prog- • A gazdasági válság – csökkenő
ramok pályázati forrásával elvé- turizmus
gezhetők a versenyképességet • Az érintettek megegyezésének
növelő fejlesztések hiánya
• Innovatív megoldások, más ága- • Egyoldalú műemlékvédelmi
zatokra (vendéglátás, kereskede- szemlélet érvényesülése a turiz-
lem) és kulturális programokra mus és a lakosság érdekeivel
támaszkodás szemben
• Eger városának sikeresebbé tétele • A hazai konkurencia: más deszti-
több látogatót vonzhat nációk, múzeumok sikeresebbek
• Megindult önszerveződés (civil lesznek
egyesületek, TDM), sok prog- • Támogatási problémák: a megfe-
ramszervező civil szervezet lelő szerkezetű pályázat nem,
vagy nem időben kap EU-s for-
rást
91
Turisztikai szakmai szempontból megállapítható, hogy Eger fejlődésének há-
rom fő akadálya van: a kevésbé sikeres, illetve elégtelen egészségturisztikai
beruházások, a nagyobb négycsillagos szállodák hiánya, valamint a vár nem
kellő kihasználása. A tervezett fejlesztési program segítségével az utóbbin lehet-
ne változtatni.
A javaslatok alátámasztása érdekében meg kell vizsgálni a hazai és nemzet-
közi gyakorlatot. Az egri várhoz nagymértékben hasonló hazai vár nincs, így a
nemzetközi példákra koncentráltunk, melyeket a fejezet végén mellékelünk
(Carcassonne, illetve Heidelberg vára). Ezek egyben a kulturális turizmus kere-
tében a legsikeresebb európai váraknak számítanak. Ezek alapján egyértelmű,
hogy a nagy látogatottsághoz gazdag, megújult turisztikai kínálat szükséges.
Ennek fő elemei magának a várnak a bemutatásán túl:
− Modern, érdekes, a várhoz jól köthető, lehetőleg interaktív kiállítások,
múzeumok
− Vendéglátás, elsősorban éttermek, lehetőleg a vár adottságainak ki-
használásával
− Rendszeres rendezvények, programok.
92
Fontos a hátsó kapu melletti fal helyreállítása, magasabbá tétele, mivel a ter-
vezett külső sétány miatt a várnak ez a része frekventáltabb lesz, és a jelenlegi
képen javítani kell. Ez egyben új sétatér, valamint a létesítendő színpad szép
háttere is lehet.
Képes összefoglaló
A vár bejárata a délről található főkapun keresztül történik (1. kép), és egy
magas fal mellett (2. kép) egy másik kapun át (Varkoch-kapu) vezet a legna-
gyobb belső szabad területre. A kétirányú forgalom miatt ez az út meglehetősen
zsúfolt, így nem lehetséges, hogy szolgáltatók esetenként ide települjenek.
1–2. kép
A főkapun áthaladva balra a falban egy kis ajtón juthatunk fel arra a terasz-
szerű udvarra, ami a Török kert söröző helyszíne lehet. Ennek megvalósítása
viszonylag egyszerű, és az egri lakosok maximális támogatására számíthat. Ez
azonban még nem tekinthető teljes értékű, a vár látogatottságát alapvetően növe-
lő vendéglátó-ipari egységnek – annak a vár belső udvaraiban kell lennie. A cél
az, hogy a fizetőképes turisták a nappali látogatás során tudjanak minőségi he-
lyen enni, és a vendéglőt látva, ill. megtapasztalva legyen igényük arra, hogy
este visszajöjjenek. Ez vezethet a vár átpozícionálásához, turisztikai szempont-
ból a turisták felső-közép kategóriájának megnyeréséhez, ami jótékony hatással
lenne az egész város minőségi turizmusára.
A jelenlegi legnagyobb szabad tér belváros felőli oldalán egy várfalnál maga-
sabb terület található, amelyről szép a kilátás a városra (4. kép). Ez az ideális
helyszíne a vendéglátóhely létesítésének. Teraszosan, a várba illő megoldások-
kal megépíthető szabadtéri étterem, illetve az Ispotály pincére alapozott fedett
része megfelelő adottságokkal rendelkezik a turisztikai fejlesztések szempontjá-
ból kulcsfontosságú létesítményhez.
93
A belső szabad terület egy emeletes épületbe épített kapun keresztül vezet a
Gótikus palota (3. kép) előtti térre. Ez egy lényegében zárt tér, bár a palota mel-
lett két irányba is el lehet hagyni – egyik oldalon a példaértékű, bár kicsi panop-
tikumba, a másik oldalon a hátsó kapuhoz és az esetenként ide felállított szín-
padhoz lehet jutni.
3–4. kép
94
− Középkori élettel kapcsolatos kiállítások: a látogatókat érdekli, hogyan
éltek a vár fénykorában az emberek, ha azt korszerűen mutatják be ne-
kik. Ide tartozhat a későbbi korokat is felölelő néprajzi kiállítás, de ezt
is vár környezete és a látogatók igényei alapján kell tervezni.
− Potenciálisan érdekes lehet egy török múzeum.
− Úgyszintén gyakran találni fegyvertárat a várakban, várak múzeumai-
ban. Található egy városi fegyvertár a vár alatt, amit alig látogatnak –
ennek felköltöztetése, bővítése szóba jöhet.
5–6. kép
19
Egy komplex kérdés – így a várak helyreállítása, hasznosítása – tekintetében csak több szakterü-
let együttes szempontjai alapján szabad dönteni – azaz egyaránt hibás a csak gazdasági, csak
műemlékvédelmi, vagy csak turisztikai megközelítés.
95
7. kép
96
rosokra jellemző boltok, hanem a vár jellegéhez, funkciójához, a vár miatt ide
érkező turisták igényihez igazodó üzletek kaphatnak lehetőséget az árusításra.
Az ilyen boltokra jó példa a fegyver-másolatokat áruló bolt (8. kép), amiből
Carcassone-ban több is van. Emellett az igényes souvenirboltok, kézművesek
boltjai, kézműves ékszereket áruló boltok, régiségkereskedések is ide sorolhatók.
Természetesen a boltok és a
vendéglátás, a különböző kötetlen
időtöltést elősegítő funkciók sike-
re összefügg: a boltoknak akkor
van közönsége, ha egyébként is
feljön a turista, és nem csak cél-
irányosan végigrohan a „kötelező”
látnivalókon.
Németországban történelmi
okokból különösen sok vár talál-
ható, bár ezek általában súlyos
károkat szenvedtek a II. világhá-
ború alatt. Ennek ellenére ma is
számos vár igazi turisztikai attrak-
ció – ezek közül együttesen a
Rajna és a Mosel mellettiek (pl.
Stolzenfels, Eltz, Cochem) a leg-
ismertebbek. Itt egy olyat muta-
tunk be, amely a legjelentősebb
magyar várhoz, Egerhez több
szempontból hasonlít: középkori
város felett található, és elsősor- 8. kép
ban vár, épületekkel, nem kastély
és nem várrom.
Heidelberg vára vörös homokkőből épült, és közvetlenül az óváros fölé ma-
gasodik (9–10–11. kép). Nem háborúban, hanem 1764-ben villámcsapás követ-
keztében sérült meg – azóta várkastélyrészét nem állították helyre. Bástyáiról
remek kilátás nyílik a városra és a Régi hídra (9. kép)
97
9–10. kép
11–12. kép
98
amelyek egyikére fel is lehet mászni. Ez a hordó egyébként 1751-ben készült, és
222 ezer literes. Ilyen környezetbe adódik a lehetőség, hogy borkóstolókat szer-
vezzenek (14. kép). Ennek legegyszerűbb, legkevesebb élőmunkát igénylő, a sok
időt a kóstolásra szánni nem akaró vendégek számára is praktikus formája, hogy
a pultra kiteszik a kóstolható borokat, a vendégek kapnak egy előnyomott aláté-
tet, amelyen a poharak helye jelölve van, és tartalmazza a borokról a legfonto-
sabb tudnivalók.
13–14. kép
15–16. kép
99
9. FŐBB TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓK SPECIALITÁSAI A
VERSENYKÉPESSÉG TÜKRÉBEN
101
turizmus szempontjából természetesen ezek mellett a turizmus más ágai is fonto-
sak.
Eger hazai viszonylatban kiemelkedő turisztikai potenciálja ellenére jelenleg
alulpozícionáltnak tekinthető: a látogatók viszonylag kevés időt töltenek a vá-
rosban, és keveset költenek. Eger turisztikai potenciálját erősíti, hogy kifejezet-
ten erős brandekkel rendelkezik, amelyek nagymértékben segíthetik a turizmust
és a marketinget. Ezek a brandek csoportokat alkotnak, egymással összefüggnek,
és különböző szintűek.
Eger két elsődleges, kifejezetten erős brandje a Vár és a bor. A legerősebb
brandek mellé rendelt, nem azokból következő, de részben azokkal összefüggő
brand a fürdőváros és a történelmi város (részben szinonim fogalomként a ba-
rokk város, Dobó tér és a régi belváros). Az önmagában ma gyenge „fürdőváros”
brand erősítése lehetséges, hiszen ezt támogatja a fejlődő strandfürdő mellett a
török fürdő, a Makovecz által tervezett különleges uszoda, a közeli, kifejezetten
egyedi Egerszalók, valamint a sikeres egri vízilabdasport. A bor a bikavér révén
erős brand, és a városnak erőteljesen célszerű segíteni, hogy a bikavér a prémi-
um kategóriába pozícionálja magát. A bor és a vár a bikavér ismert legendája
révén összefüggő, egymást erősítő brandek is. Ezek alapján Egert a vidéki tu-
rizmus egyik legerősebb desztinációjává lehetne tenni, a középkategóriájú tu-
rizmust megcélozva, a jelenlegi alsó, alsó-közép kategória helyett.
Az információs társadalom korában, a XXI. században a verseny a virtuális
térben is zajlik. Az 5. fejezetben bemutattuk az online marketing jelentőségét a
turizmusban. Itt csak azt emeljük ki, hogy mivel a potenciális látogatók ma már
elsősorban online tájékozódnak, sőt jelentős részük döntéseit is ez alapján hozza
(és kisebb részük a szolgáltatásokat is így foglalja le), egy desztináció nem lehet
versenyképes, ha nincs korszerű online megjelenése.
102
tes kutatás20 alapján a fürdők webes megjelenítését típusuk és az ebből követke-
ző arculatuk alapján kategorizáltuk. Észre kell venni, hogy az új építésű (ill.
felújított) fürdők esetében az arculat és a webes megjelenítés kialakítása megle-
hetősen tudatos, a design és szolgáltatás-design elemeit együttesen tartalmazó
folyamat.
A munka alapja a témában vezetőnek számító országok és kultúrájuk ismere-
tén túl a turizmus marketingjében ma már az első helyen álló Internet anyagai-
nak vizsgálata. Ebből következően az osztályozás alapja az, hogy a fürdők ho-
gyan különböztetik meg, illetve hogyan adják el magukat a turisztikai piacon. Az
ezek alapján alkotott csoportok csak részben fednek át az általánosan elfogadott
gyógyturizmus – wellness – fitness kategóriákkal.
Saját közvetlen tapasztalat és a ráépülő kutatás mind azt bizonyítja, hogy a
gyógyfürdők az egész világon növekvő népszerűségnek örvendenek. Ezzel egy-
idejűleg megállapítható, hogy bár Plinius szerint „Sunt Thermae Medicinae
Optima Pars” (A fürdő a legjobb orvosság), a balneológia (fürdőgyógyászat)
jelentősége az orvostudományban csökken és elsősorban a prevenció és a rehabi-
litáció területére korlátozódik21. Ennek megfelelően a legtöbb európai országban
csökken a fürdőkezelés biztosítási támogatottsága. Hogyan magyarázható ez az
ellentmondás? Könyvünkben rámutatunk arra, hogy a világ turisztikai kereslete
a primer gyógyturizmus felől egyre inkább az erre ráépülő (alternatív gyógy-
ászati, rekreációs, sport, vagy kulturális) szolgáltatások irányába tolódik el, és a
tudatos marketing, a turisztikai termékfejlesztés és arculattervezés egyre na-
gyobb szerepet játszik. Ilyen megközelítésben mellékesnek mondható, hogy az
orvostudomány a termálvizek gyógyhatását bizonyítottként elismeri-e vagy sem,
mivel az évezredes hagyományok és a közvélemény egyértelműen támogatják a
fürdőket.
Az alábbiakban példákkal elemezzük a termálfürdők lehetséges vonzásténye-
zőit és az ezek alapján kialakított főbb arculattípusokat.
20
Egerszalók fürdőfejlesztési stratégiájához, majd a Magyar Turizmus Rt. fejlesztési stratégiájá-
hoz készült kutatás. Kutatásvezető: dr. Várhelyi Tamás.
21
Dr. Bálint Géza M.D., a Nemzetközi Reumatológiai és Pszichológiai Intézet igazgatójának
szakértője.
103
− Termálvíz
– Vizsgálódásunk definíciójából következően alapvető adottság. A
termálvíz önmagában is vonzerő, a föld alól előtörő meleg víz
ősidők óta kedvelt pihenőhelye az emberiségnek. Gyógyító hatá-
sa is régről közismert (Európában a fürdők jó részét vissza lehet
vezetni a római korra), és az évezredek során komoly tudo-
mányággá nőtte ki magát (balneológia). Érdemes azonban meg-
jegyezni, hogy sok „termálfürdő” melegíti a vizet, sőt, arra is
van számos nemzetközi példa, hogy egy „gyógyfürdő” nem is
rendelkezik saját gyógyvízforrással. (pl. Wellness spa,
Fallbrook, USA). Míg egyfelől természetesen erősen kérdéses,
hogy mennyiben tekinthetjük az így kialakított turisztikai termé-
ket valódi gyógyfürdőnek, másfelől ezen üdülőhelyek nem ritka
üzleti sikerei arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad a termálvíz
szerepét a többi vonzástényező rovására egyoldalúan túlbecsülni.
− Természeti környezet
– A pihenés, relaxálás és a kellemes természeti környezet mindig
is összetartozott. A fürdés élménye nagyban fokozható, ha a für-
dő környezete attraktív. Természeti attrakciókat építeni nem le-
het, de a meglevőket ki lehet használni. Gyakran úgy tűnik, hogy
a természeti környezet megőrzése ellentétben áll a kihasznált-
sággal és így az üzleti sikerrel, de számos példa bizonyítja, hogy
ez az ellentét csak látszólagos.
− Kulturális környezet
– „Kulturális környezet” alatt egyszerre értjük az épített környezet
fizikai (pl. építészeti környezet) és szellemi (pl. kulturális élet)
jellemzőit. Bár ez nem olyan értelemben adottság, mint a termé-
szeti környezet, hiszen emberkéz teremtette, nyilvánvaló, hogy
nem lehet sem római romokat építeni, vagy pezsgő zenei életet
varázsolni egy zöldmezős beruházáshoz. A feladat itt is az adott-
ságok gondos felmérése és ennek alapján az arculat kialakításá-
nál a lehetőségek kihasználása, a pozitív folyamatok erősítése.
Itt olyan tényezőket sorolunk fel, amelyek nem (vagy csak kis részben) függ-
nek a hely adottságaitól és a turisztikai termék arculatától függően szükség sze-
rint kialakíthatóak. Fontos, hogy ezek a tényezők egy irányba mutassanak, erő-
sítsék az egységes arculatot.
− Fürdőszolgáltatások
− Gyógyszolgáltatások
104
− „Wellness”-szolgáltatások
− Építészeti kialakítás
− Kulturális programok
− Konferenciaszolgáltatások
− Sportprogramok
− Gasztronómia
− Egyéb programok
Az arculat
Gyógyfürdő
105
gyógyfürdő működik. A vizek összetétele, hőmérséklete és hozama
természetesen nagyon különböző, de a javallatokat olvasva, a gyógyha-
tást illetően csak néhány főbb típus létezik. A gyógyászat mellett
számtalan egyéb szolgáltatást találunk.
– Baden Baden (Németország), a „klasszikus” fürdőváros, ahol a
hagyományos gyógyszállók (köztük a korábban a világ legjobb
spa-hotelévé is választott elegáns Brenner’s Park) és szanatóri-
um mellett egy modern élményfürdő (Caracalla Therme) is
épült. Emellett egy régi fürdő korhű felújítására is sor került
(Die Römer), ahol még a gőzt is az eredeti módon állítják elő.
– La Roche-Posay (Franciaország, http://www.larocheposay-
shrp.com)
– A francia La Roche-Posay a bőrbetegségek, elsősorban égés utáni
rehabilitációra és a gyermekgyógyászatra specializált fürdő.
− Magyarországon a budapesti fürdők mellett Hévíz, Sárvár és Bük sze-
repelnek legtöbbet a gyógyturizmust kínáló külföldi irodák listáján.
Magyarország legtöbb jelentős fürdője egyébként hagyományainknál
fogva ide tartozik, különösen Harkány, Mezőkövesd és Balf.
Wellness
106
Az amerikai gyógyfürdő (spa) nem rendelkezik saját gyógyforrással, de sok
termálvíz alapú készítményt használ. Szépségápolási és keleti masszázsra épülő
kezeléseket, aromaterápiát, jógát, ayurvéda terápiát kínál. Egyik érdekessége,
hogy “legendás gyógyerejű magyar Moor mud pakolást” hirdet. Egzotikum,
onnan nézve…
– Aix-les-bains (Franciaország., http://www.aixlesbains.com/)
A történelmi fürdőhely mai arculata a wellness felé fordult. A francia, angol,
német, és japán nyelven megírt honlap az odalátogató turisták nemzetiségére
utal.
– Speicher (Svájc, http://www.appenzellerhof.ch)
– Magyarországon az európai trendek alapján számos fürdő for-
dult ilyen irányba, de általában megtartották gyógyfürdő profil-
jukat is. Zalakaros említhető sikeres példaként, de Debrecen és
Hajdúszoboszló legtöbb fejlesztése is ilyen irányú.
Natural resort
107
lon, ahol a sókiválás létrehozta a világon egyedülálló természeti
csodát. Fontos megjegyezni, hogy a látogatók nagy száma a táj
nagyfokú szennyeződésével és eróziójával járt, ezért ma a ter-
mészetes medencékben nem lehet már fürdeni, és a hoteleket a
forrás közeléből lebontották, és a forrás felett építették újra. Így
az eredeti gyógyfürdőarculat mára teljesen átalakult és egyér-
telműen a természeti környezet az elsődleges vonzástényező.
– Magyarországon Egerszalók sódomb melletti fürdője sorolható
ide, illetve fenntartásokkal Miskolctapolca barlangfürdője.
Sportüdülő
108
Kulturfürdő
Általános üdülőhely
109
arculatnak. Európán kívül tipikusan turisták részére épült, mert a
helyi hagyományokban nem feltétlenül van benne a termálvizek
használata.
– Sari Ater Hot spring resort (Jáva, Indonézia)
– Poring Hot Spings (Kinabalu National Park, Borneo, Malajzia)
Japán katonák találták a II. világháború alatt. Ma a közeli, 4100
méter magas Kinabalu hegyet megmászó turistáknak kínál fá-
radtságot enyhítő pihenőt
– Movenpick Resort & Spa, Dead Sea (Jordánia)
A Holt-tenger gyógyító vize mellett ez az üdülőhely a “kifino-
mult resort élet” élményét kínálja.
– Balaton-parti városok: Bár Balatonfüred jelentős egészségturisz-
tikai múlttal büszkélkedhet, a tóparti városok tipikusan a vízre
épülő üdülőhelyeknek tekinthetők. Az elmúlt néhány évben
azonban sikeresen kezdik átpozícionálni magukat, és ma már pl.
Siófokon számos wellness szállodát találunk. Bár a főszezon
természetesen a nyár, ezek révén a Balaton a korábbiaknál jóval
sikeresebb desztinációnak tekinthető. Korábban hasonló tenden-
ciák voltak megfigyelhetők sikeres egzotikus tengerparti üdülő-
helyeken is.
110
Magyar Monarchia is. Így nem véletlen, hogy a tradicionális fürdővárosok Ba-
den Badentől és Leukerbadtól Herkulesfürdőig, Bad Kissingentől és Karlsbadtól
a Velence-közeli Abanoig alakultak ki. A magashegyi szanatóriumok is ennek a
területnek egy részén, az Alpok elérhetőbb vidékein fejlődtek ki (St. Moritztól és
Davostól Salzkammerguttig és Dél-Tirolig, bár Tátrafüred is jelentősnek volt
mondható).
A modern fürdőfejlesztések helyszíneinek kiválasztásában hasonló szempontok
játszanak szerepet. A tradicionális gyógytényezők jelentősége csökkent, de ez nem
szembetűnő, hiszen nyilvánvaló versenyelőnye van egy hagyományos, ismert
fürdővárosnak a fejlesztések terén, ez pedig már kialakulásakor rendelkezett a
gyógytényezőkkel. Számos új fürdőközpont, különösen a nagy szállodákhoz kap-
csolt fürdők esetén azonban a gyógytényezőknek már nincs jelentősége – elsősor-
ban a megközelíthetőség, a kellemes környezet, illetve az egyéb vonzerők miatt
jelen lévő turisták jelentik az elsődleges kiválasztási szempontot. Utóbbira jó példa
a szintén geográfiai viszonyok által meghatározott síturizmus22 (új ausztriai für-
dők, illetve Aspen). Európán kívül a modern fürdők térbeli eloszlására az orszá-
gimázs és a legalább viszonylagosan fejlett turisztikai infrastruktúra kihasználása,
a meglévő turizmusra építő minőségi fejlesztések a jellemzőek. Így Afrikában
Dél-Afrika, Ázsiában Dubai, Thaiföld és Bali, Latin-Amerikában a jelentős
küldőpiachoz közeli Mexikó a legsikeresebb.
Az egészségturizmus a Kárpát-medence régiói számára is a legfontosabb tí-
pusa a turizmusnak. Ennek oka az iparági trendek, növekvő kereslet mellett a
gazdag hagyományokban és a kiváló adottságokban gyökerezik. Számításba kell
venni azt is, hogy ezen a téren e régiók többsége versenyképesebb, mint más
turizmuságak vonatkozásában. Így nem véletlen, hogy az érintett országok kor-
mányai egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az egészségturizmus fejlesztésére.
Ennek ellenére a közelmúltban készült kutatások alapján (SRI International,
2008) a bevételek szerint a térség országainak egyike sincs benne Európa első tíz
országában. Az Osztrák–Magyar Monarchia országai közül is csak Ausztria
került a tízbe, hatodikként. Bár ezek a számok a helyi kereslettől, azaz az orszá-
gok népességétől is függnek, nyilvánvaló a következtetés, hogy a Monarchia
országai együttesen ma is a piacvezetők közé tartoznának. A marketingtevé-
kenységet erre fókuszálva, lényegesen növelhetnék a beutazók számát.
Igaz ez a Kárpát-medencére, különösen annak adottságaihoz képest kevésbé
sikeres keleti felére: az Észak-magyarországi régió Kelet-Szlovákiával, az Észak-
alföldi régió és a Dél-alföldi régió a Partiummal, illetve Románia nyugati felével
összefogva sokkal eredményesebben szerepelhetne a versenyben. Ezért az adott-
ságok, lehetőségek kihasználására ezeket a régiókat hozzuk példaként.
22
Várhelyi Tamás – Könyves Erika (2007): A síturizmus és a wellness konvergenciája, Acta
Academiae Paedagogicae Agriensis, XXXIV. kötet. Eger, pp. 149–158.
111
Ha csak néhány kiemelkedő desztinációt említünk, akkor képet kaphatunk a
lehetőségekről. Magyarországon Hajdúszoboszló Európa egyik legnagyobb für-
dője, az országban a legtöbb látogatóval, de emellett Debrecen, Cserkeszőlő,
Gyula, Gyopárosfürdő és Szeged is kifejezetten jelentős. Gyulán például világvi-
szonylatban is attrakciónak számító Világfürdőt terveznek, amiben összegyűjtik
a világon található legjellegzetesebb fürdőkultúrákat, a török és arab hamma-
moktól a japán onsenekig és a közép-amerikai vulkánfürdőkig. Románia említett
részén található többek között a különleges Szováta és a Görgényi-havasok alján
található a Medve-tó, Tusnádfürdő, valamint a térség XIX. században leghíre-
sebb fürdővárosa, Herkulesfürdő. Kiemelhető a nagy strandokkal és vendégkör-
rel büszkélkedő Félixfürdő – ahol magyar közreműködéssel a fejlődést várható-
an felgyorsító fedett fürdő épül.
Ezek a fürdők, illetve a környékükön található városok, további fürdők
egyenként csak korlátozottan tudnak betörni a piacra, nem tudnak elég forrást és
energiát fordítani a marketingre. Összefogva, az adottságokat közösen használva
ez lehetséges. Az összefogás azonban további szinergiákkal jár, amely az egyes
országok, területek erősségeinek közös kihasználásában, gyengeségeik együttes
leküzdésében rejlenek.
Közös erősség a gyógyvizek minősége és változatossága. Magyarország érin-
tett régióinak erőssége az európaihoz hasonló szakmai színvonalú egészségügyi
ellátás – ez Romániában éppen gyengeségnek tekinthető. Az egészségturizmus-
ban pedig egyre jelentősebb az egészségügyi megalapozottság, a leggyorsabban
fejlődő részterület a medical wellness. Erősség még a viszonylagos ismertség a
német–osztrák piacon, az európai szabványoknak jobban megfelelő strandok és
szállodák. Gyengeség viszont a természeti környezet: az Alföld fürdőinek kör-
nyezete nem különösebben érdekes. Ezzel szemben Románia, különösen Erdély
fürdőinek jelentős része kifejezetten szép természeti környezetben található.
Gyakran a fejlesztési lehetőségek, fejleszthető területek is nagyobbak. Az egész-
ségügy és a biotermékek terén lehet megtalálni azt a hozzáadott értéket, ami
miatt a nyugat-európai turisták ezeket a régiókat fogják választani. Ehhez termé-
szetesen ismerniük kell a kínálatot, és az ár/teljesítmény mutatókat, amely ma
már leginkább a világháló segítségével ismertethető meg.
Az érintett területek országon belüli fejletlensége a Spa világában előny is le-
het, hiszen a kevésbé átépült, iparosodottabb környezet jobban illik a wellness
szempontjából fontos természetességhez, eredményesebb és hitelesebb biogaz-
dálkodást tesz lehetővé. Több tere van a jól kapcsolódó, nagy területigényű tu-
risztikai szolgáltatás-fejlesztéseknek is: elsősorban a golfturizmus és a lovastu-
rizmus fejlődésére célszerű stratégiát készíteni. Emellett meg kell említeni a bor
és gasztronómiai turizmus fontosságát: mivel az Alföldön nem található híres
borvidék, a más területekkel, így az észak-magyarországiak mellett a romániai
112
borvidékekkel (pl. a határhoz közeli és egykor nagyon sikeres Érmellékivel)
történő összefogás kézenfekvő lehetőség.
Érdekes összefüggések figyelhetők meg a hazai fürdővárosok sikeressége és
geográfiai elhelyezkedése között. A nyolcvanas, kilencvenes években azok a
városok lettek sikeresek, amelyek Ausztriából és Dél-Németországból autóval is
elérhetőek voltak. A legjobb példa Bükfürdő, de Sárvár és Hévíz is ide sorolha-
tó. Az ezredforduló táján Hévíz speciális adottságai és a fentiek miatti sikere
révén sikeresen fejleszthető volt Sármellék repülőtere, ami miatt számos a határ-
tól távolabbi fürdőváros is sikeressé vált – elsősorban Zalakaros említhető.
Az elmúlt évek új jelensége, hogy Románia gyors fejlődése miatt a kelet-
magyarországi fürdők kerültek a korábbiaknál jobb helyzetbe. Hajdúszoboszló
esetében a román vendégek segítségével lehetett megtartani a vendégszám tekin-
tetében a vezető szerepet, Gyula és Szeged vonatkozásában egyértelműen ez a
növekvő vendégszám oka: a románok számára fejlett területként autóval ezek
érhetők el a legkönnyebben. Ezzel párhuzamosan általában javultak az utak,
kivéve az észak–déli irányt, illetve Békés megye elérhetőségét: ma már emiatt
nem jellemző, hogy a lengyelek a korábbi nagyságrendben Hajdúszoboszlóig,
vagy a fővárosiak Gyuláig mennének. Észak-Magyarország fürdővárosai számá-
ra viszont jelentősek a fejlődő Szlovákia turistái, valamint az idáig még ellátoga-
tó lengyelországi vendégek. A közeljövőben a debreceni repülőtér fejlesztésével
számítani lehet a német vendégek visszatérésére Hajdúszoboszlóra, valamint jó
eséllyel az olasz vendégek tömegesebb megjelenésére Zalakaroson és a környék
fürdővárosaiban, a megépült autópályáknak köszönhetően.
Eközben jól-rosszul megtörténik ezeknek a fürdővárosoknak a pozícionálása
is. Hévíz, Zalakaros és Sárvár jól ismerte fel, hogy az ide érkező vendégek első-
sorban a közép, illetve felső-közép kategóriát keresik, és a négycsillagos szállo-
dákkal ezt a keresletet tudják kielégíteni. Máshol nem kellően átgondolt támoga-
tásokból fejlesztve helytelenül célozták meg ezt a célközönséget, egyes helyeken
(Eger és Gyula említhető) viszont éppen a jelentősebb négycsillagos szállodafej-
lesztések és az európai szintű fedett fürdők fejlesztésének hiánya tekinthető a
fejlődés gátjának23, azaz az egészségturizmus szemszögéből számos város felül-,
illetve alulpozícionálta magát. Magyarországon a fővároson kívül nem reális a
turizmus felső kategóriájának megcélzása, ezért egy-két kivételtől eltekintve
nem épülnek, vagy nem sikeresek az ötcsillagos szállodák.
23
A statisztikai (KSH) adatok alapján ugyan nem indokolt Egerben a négycsillagos szállodafej-
lesztés, mivel Egerben a négycsillagos szállodák esetében mind a szobakapacitás-kihasználtság,
mind a férőhelykapacitás-kihasználtság az országos átlag alatt van. Eger szobakapacitás-
kihasználtság: 31,3% – 62,6% férőhelykapacitás-kihasználtság: 22,0% – 46,8%, országos szo-
bakapacitás-kihasználtság: 38,7% – 71,1 férőhelykapacitás-kihasználtság: 29,8% – 62,2%. A
város turizmusának jellemzői miatt, illetve a jelenlegi szállodák ismeretében azonban az ilyen
szállodák sikeresek lehetnének.
113
10. A SIKERESSÉG TÉNYEZŐI A DESZTINÁCIÓKBAN
115
kozik a turizmus ágazatával, pedig ez az ország egyik legjelentősebb iparága.
Ebben természetesen tetten érhető a hivatalos tudományt művelők felelőssége,
rugalmatlansága is. Innováció nélkül nem lehet egy-egy területen versenyelőnyt
szerezni, nem lehet visszakerülni a világ élvonalába. Tudományos háttér nélkül
pedig nehéz objektíven értékelni az innovatív ötleteket, nem lehet forrásokat
biztosítani az innovációt elősegítő kutatásokra. Magyarországon különösen a
magyar balneológiai, egészségügyi hagyományokat kellene innovatív módon a
medical spa mai trendjeit kihasználva megújítani. Emellett az információs társa-
dalom fejlődését figyelembe véve kellene a sikerhez megújítani az ágazat mar-
ketingjét, informatikai támogatottságát, mert ezen a téren az ország hátrányba
került az elmúlt évtizedben, és az 5. fejezetben leírtak alapján ma ez a turisztikai
desztinációk, szolgáltatások egyik kritikus sikertényezője.
116
A leghíresebb, legtipikusabb európai fürdők a következők24:
Karlsbad, Csehország: Mai nevén Karlovy Vary, az egykori Monarchia leg-
ismertebb és legpatinásabb fürdőhelye a német határ közelében. A kulturfürdő
tipikus példája, régi házakkal, egységes városképpel. Körülbelül 20 forrást hasz-
nálnak, vizeinek némelyike ivókúrára való, amelyeket az utcán is élvezhetünk,
ha veszünk egy erre szolgáló porcelánbögrét. A parkokban a Vichy-hez hasonló
colonál-okban (oldalról nyitott fedett folyosók) sétálhatunk. Meg lehet tekinteni
a földalatti forrásokat is. A város legattraktívabb gyógycentruma a Castle Spa, a
tradicionális terápiák helyszíne az Erzsébet fürdő. (Hotel: a Carlsbad Plaza,
Gandhotel Pupp, Savoy Westend az ötcsillagosak, melyek mellett kb. 40 négy-
csillagos is található a városban).
Bad Gastein, Ausztria: Salzburgtól mintegy 100 km-re dél felé, egy gyönyö-
rű, elzárt alpesi völgy (Gastein-völgy) végén fekszik, így három oldalról is ma-
gas csúcsok határolják. A hagyományos városszerkezetet főként kisebb szállo-
dák, panziók, villák alkotják, melyek egy nagyobb vízesést is körbefognak. Mo-
dern, a városhoz méltó fürdőjéből, a „Kur- und Vital Zentrum”-ból gyönyörű az
alpesi körpanoráma. Még két speciális kúrahelyet kell kiemelni: egyik az 1825-
ben épült Dunstbad, mely közvetlenül az Erzsébet-forrásra épült, hogy a gyógy-
víz-gőz ne hűljön ki, mire a kezelésekre sor kerül. A másik a Heilstollen, régi
bányajáratokban kialakított magas páratartalmú meleg termek, ahová vasút szál-
lítja fel a pácienseket. A szomszédos Bad Hofgasteinben is található modern
fürdőközpont. A terület ma már sikeres sícentrum is.
Abano, Olaszország: A Pádova melletti kisváros az olasz medical spa vezető
képviselője. Gyógyszállodái évszázados hagyományokkal büszkélkedhetnek, az
itteni iszapterápia még régebbi, évezredes múltra tekint vissza. Ez az Abano spa
legfontosabb eleme, melegen használva, különböző ásványok, tápanyagok és
mikroorganizmusok által variálható, orvosilag igazolt hatással. A közeli Velence
és más ismert olasz városok révén kivételesen gazdag turisztikai környezetben
helyezkedik el. (Hotelek: pl. Abano Ritz Hotel Terme, Grand Hotel Abano)
Bath, Anglia: A nyugat-angliai kisváros a kulturfürdő eklatáns megtestesítő-
je. Az angol „fürdő” szó névadó helyneve, máig megőrizte eredeti városszerke-
zetét, régi házait. A Viktória korabeli épületek közül több a maga korában kü-
lönlegesnek, modernnek számított. Maga a fürdő a legépebben fennmaradt római
emlék, csodálatos, emeletes, oszlopos nagy medencével, kilátással a később (!)
mellé épült gyönyörű gótikus katedrális tornyára. A fürdőt a rómaiak a gyógy-
forrás felé építették, mely (pump house) meg is tekinthető. Fürödni azonban nem
lehet benne: erre új, modern fürdőközpont épült.
24
Dr. Várhelyi Tamás (Regionális Turisztikai Tudásközpont) Az európai fürdők és spa-
hotelek jellemzői, turizmus földrajza, 2007 anyag felhasználásával
117
Baden Baden, Németország: tradicionális fürdőváros Stuttgart és Strasbourg
között, melynek neve fogalom a világon. A szép parkok és promenádok arra az
időre emlékeztetnek, amikor az itt üdülő notabilitásoknak a séták és a semmitte-
vés is hozzátartoztak a mindennapjaikhoz. A kulturális szórakoztatásról Európa
egyik legnagyobb koncerthallja, a Festspielhaus gondoskodik, ha a vendégek
nem a híresen szép és elegáns kaszinót választják. Néhány épülete, így az ivó-
csarnok neoreneszánsz stílusban épült. (Hotel: pl. Brenner’s Park-Hotel & Spa,
melyet 2007-ben a legnagyobb spa-magazin által a legjobb spa-hotelnek válasz-
tották, ill. a Dorint).
Vichy, Franciaország: A legismertebb francia gyógyhely Közép-Francia-
országban. Hírnevének még dicstelen második világháborús szerepe sem ártott.
Legjellegzetesebb részei az egy nagy park körül elhelyezkedő ivócsarnokok,
melyekben különböző minőségű és indikációjú gyógyvizet lehet fogyasztani.
Kozmetikai termékei világhírűek.
Spa, Belgium: A spafogalom névadó városa ugyan nem tartozik a legna-
gyobb spa-k közé (bár csak Radisson Sas hotelből kettő található a városban), de
hagyományai, cilinderszerű főépülettel rendelkező fedett fürdője miatt megér-
demli a kiemelést. Liege közelében fekszik. Ugyancsak ismert ásványvize (a
város emblematikus nevezetességei a tiszta, látványos erdei forrásvizek) és az ez
alapján készült italtermékcsalád.
Leukerbad, Svájc: Tradicionális fürdőhely a berni Alpokban. Drámai kör-
nyezetben fekszik, egy 3700-as és egy 3200-as hegy közötti sziklanyeregben,
délutánonként a szó szoros értelmében a 2945 m-es Daubenhorn meredek szikla-
falának árnyékában. 50 fokos mész- és kéntartalmú fürdőjében a vendégek a
tradíciók szerint hosszú ideig áztatják magukat, és még az ételt is itt, úszó falap-
okon szolgálják fel nekik. A település ma már közepes jelentőségű síközpont is.
Blau Lagoon, Izland: A vulkáni eredetű termálvizet hasznosító geotermikus
erőmű mellett létesített, világhírűvé vált tó és fürdő. Jellegzetessége a valószí-
nűtlenül kék vize, mely színt a cianobaktérium okozza. Jellemzője még a
kékzöld alga és a kofaföldes iszap, melyben a kiterjedt, egész évben használható
kinti tószerű medence alján is található. Fedett része és algás kezelései is jelentő-
sek. Az algákra és az ásványi anyagokra épül a fürdő nevét viselő termékcsalád
is. A fürdő a fővárostól nyugatra, a repülőtér közelében helyezkedik el. Mellette
Izlandon még számos természeti vulkanikus fürdőhely található, bár némelyikkel
vigyázni kell, mert ha vize néhány fokot melegszik, akkor már éget.
Bagnéres-de-Bigorre, Franciaország: A Pireneusok lábánál, a legnagyobb
francia zarándokhely, Lourdes és a legjobb pireneusi francia síközpont, la
Mongie közvetlen közelében fekvő kisváros, ahol 2003-ban művészi színvona-
lon felépített termálfürdő nyílt „Aquensis” néven. Különösen katedrális-szerű,
élményelemekkel gazdagított nagy medencéje látványos. A XIX. századi épület-
118
hez hozzátervezett fa és üveg fürdőben e mellett még kezelők, török hammam,
és a tetőn pezsgőfürdők találhatók. Vize gyógyhatását már a rómaiak is ismerték.
Ezek a fürdők bár nem tartoznak Európa vezető fürdői közé, számos jellegze-
tességük, fejlődési trendjük alapján nemzetközi jelentőségűnek tekinthetők, és
földrajzi elhelyezkedésük miatt egyben többé-kevésbé versenytársak is
Hévíz, Magyarország: Európa legnagyobb meleg vizű gyógytava szép kör-
nyezetben, évszázados fürdőhagyományokkal, mely a tóra épült fa építménye-
ken is megmutatkozik. Vize mély, és egész évben lehet benne fürödni. Partján
áll a Szent András Reumakórház és egy kis elavult fedett fürdő. A kórház fizetős
pácienseket is fogad, valamint van egy kis négycsillagos szállodája is. A város-
ban még számos nagyobb négycsillagos hotel található (pl a Carbona remek
kültéri élményfürdővel, az Europa Fitt szép wellnessrészleggel, vagy az ötcsilla-
gossá átminősített Rogner jelentős parkkal).
Sárvár, Magyarország: Több különböző gyógyvízzel rendelkező tradicioná-
lis gyógyhely, ahol a fejezet bevezetőjében leírtak szerint az elmúlt években
felgyorsult a fejlődés, és a város ezáltal a magyar fürdők szélesebb élmezőnyé-
ből kezd a nemzetközi élmezőnybe kerülni. A 2002-ben átadott fedett fürdője a
legszebb Magyarországon – ehhez egy kis négycsillagos szálloda is tartozik.
2007-ben Magyarországon elsőként megkapta az EUROPESPA-MED minőségi
díjat (mely az Európai Fürdőszövetség minősítése). A közeli Bükhöz hasonlóan
(ahol a Radisson Sas Birdland Resort & Spa a vezető szálloda) nagy előnye Bécs
közelsége. Az új Rogneren kívül több jó szálloda is található még Sárváron, így
a Danubius-láncé. A Rogner medical wellness központjában török hammam és
rasul is található: utóbbi az iszappakolásos kúra és a gőzfürdő sajátos egyvelege.
A többi négycsillagos szálloda tradicionálisan elsősorban a gyógyturizmusra
jellemző kezelésekben erős.
Egerszalók, Magyarország: A fehér sódomb különleges látványosság, mely-
ből csak még kettő létezik a világon: Pamukkaléban (Törökország kisázsiai ré-
sze) és a Yellowstone parkban (USA). Az egészségturizmus szempontjából je-
lentősége az, hogy ilyen mértékű sókiválás mellett könnyű elhinni a víz gyógyító
erejét. Ezt bizonyítja, hogy az ezredforduló tájékán kiépített strand és szállodák
hiányában is százezres vendégforgalma volt a helynek. Ma már korszerű spa-
központ, egyre több panzió és apartmanház, és hamarosan egy luxusszálló révén
Egerszalók elindul a nemzetközi hírnév felé.
Szováta, Erdély, Románia: A Görgényi-havasok alján található a Medve-tó.
A sós tó köré épültek a strandok és a szállodák. A Danubius-lánc is üzemeltet itt
hotelt. Erdélyben még számos régi fürdő található (pl. Herkulesfürdő, Tusnád-
119
fürdő, Borszék), melyek eléggé el voltak hanyagolva, de mára újra fejlődésnek
indultak.
Pöstyén, Szlovákia: A Vág völgyében fekvő város tradicionális fürdője a 67
fokos kénes gyógyvízre alapul. Híresek még az itteni iszapfürdők is. Elsősorban
mozgásszervi betegségekre (pl. rheumatoid arthritis, scoliozis, osteoporosis)
ajánlják, a medical spak jellegzetes példája. Emellett ez a nyugat-szlovákiai
fürdőhely számos szállodájával a leginkább hasonlít a híres nyugat-csehországi
fürdővárosokhoz.
Smrdaky, Senica, Szlovákia: Bőrbetegségekre (acne, psorasis stb.) szakoso-
dott kénes medical spa a cseh határ közelében. A szlovák és a cseh fürdők több-
ségére hagyományosan a kezelő jellegű kialakítás jellemző, ahová egyébként
nem is lehet betérni csak egy fürdőzésre. Ez régebben más országokban is jel-
lemző volt, így még ma is ilyen fürdő a szicíliai Sciacca-ban található. Ismert
régi szlovák fürdő még Bártfafürdő (Bardejov), Trencsény, Rajec és a termál-
barlangja miatt egyedi Szklenófürdő (Sklenné Teplice).
Doljenske Toplice, Szlovénia: szintén a Monarchia fürdőkultúrája köszön
vissza a XIX. századi épületekben, bár az elérhető szolgáltatások köre jóval bő-
vebb. Különlegessége a forró japán medence és vízesés – bár a 40 fokos vizet
nem mindenki tudja a japánokhoz hasonló módon élvezni.
Bár néhány éve ez még elképzelhetetlen volt, hogy Románia az egyik legje-
lentősebb versenytársa Magyarországnak az egészségturizmus terén. A román
turizmus növekedési ütemére vonatkozó előrejelzések szerint (2007–2016-os
időszak) az ország igen előkelő helyet fog elfoglalni a turizmus tőkeberuházásait
illetően. A WTTC által készített rangsor szerint a régió országai között 3. he-
lyen, a világ országai között pedig a 21. helyen fog állni Románia az éves növe-
kedési ütem mértékét illetően. Az EU strukturális alapjainak felhasználásával
gyors ütemben folyik a modernizáció. Emellett igaz, hogy az új építésű szállo-
dák esetén is gond lehet a turisztikai kultúra hiánya, így a természeti környezet
versenyelőnyét leronthatja a vendégelégedettség várhatóan nem kielégítő átlagos
szintje.
120
− 3,1% a turizmus foglalkoztatottainak száma az összes foglakoztatás
százalékában
− 8,4 millió dollárnyi beruházás a turizmusba
− 7,2% a turizmusba történő beruházások száma az összes beruházás
százalékában
(adatok forrása: INS – a Román Szállodaszövetség)
Vals Graubünden, ill. Arosa, Svájc: Két hasonló jellegű exkluzív modern
fürdő Bad Ragaz közelében (nyugatra, illetve keletre), elzárt hegyi falvakban.
Vals építészeti különlegességét Peter Zumthor tervezte 1996-ban, és a már két-
éves korában építészeti védettséget kapott termálfürdő újra a térképre helyezte
az álmos alpesi települést. Hasonló a Davos Varázshegyének nyugati oldalán
fekvő, ismertebb és fejlettebb Arosaban újonnan épült Bergoase („hegyi oázis”),
amely egy fürdőkatedrális az ötcsillag-superior kategóriájú Tschuggen Grand
Hotelhez kapcsoltan. A helyhez és a funkcióhoz egyaránt illő modern fürdőépü-
letet a leghíresebb élő svájci építész, Mario Botta tervezte. Bad Ragaz maga is
híres, régi fürdőhely Chur közelében, Svájc keleti részén. 37 fokos vize radioak-
tív, és ízületi, neurológiai és anyagcsere betegségek gyógykúrájára használják.
Nevezetessége a közeli 500 méter hosszú, félelmetes, szűk Taminaschluct-
szurdok, ahol néhol 100 méter magas sziklafalak között csak két méter hely ma-
rad. A kis teret mennydörgő robajjal tölti be a szurdok alján örvénylő folyó. A
121
feljegyzések szerint már 1242-ben is fürdöttek az itt eredő gyógyforrás vizében:
a sziklafalról kötélen függő kosarakban eresztették le a pácienseket. A szurdok
felett 1704-ben kolostori fürdőház épült.
Aqua Dome, ill. Römerbad, Ausztria: Elsősorban osztrák területekre jel-
lemző, hogy a sikeres síhelyek, vagy síhotelek wellnessközpontokká, spa-
hotelekké is válnak. Kiváló példa erre Sölden (Langenfeld) futurisztikus fürdője,
az Aqua Dome, melyben a lebegő óriásteknőket egy megvilágított üvegpirami-
son keresztül érhetjük el. Másik példa Bad Kleinkirchen felújított római fürdője,
melynek már a neve is a tradícióira utal, és arra, hogy tulajdonképpen a wellness
nem is új találmány. „Pihenőtornyából” fantasztikus kilátás nyílik a környező
sípályákra. A sí és a wellness összekapcsolásának tendenciáját követik szlovák
fürdők is: a kifejezetten európai színvonalúra sikerült Tatralandia Liptószent-
miklóson (Chopok közelében), vagy az Aqua City Poprádon, a Magas-Tátra
lábánál. Ezek élményfürdő, fitnessrészleg és szauna-wellnessközpont részekre
tagozódnak. A poprádi wellnessrészlegét „Kék gyémánt”-nak hívják, és római
fürdőhöz igyekszik hasonló lenni.
Rogner, Bad Blumau, Ausztria: Különleges, színes, organikus hotel, néhány
épület tetejét fákkal ültettek be. A híres építész-képzőművész Hundertwasser
tervezte. Önálló fürdőként is leírható, leghíresebb eleme a „vulkánfürdő”. A
világ spahoteleinek egyik legeredetibb képviselője.
A fentiek fényében a magyarországi egészségturisztikai fejlesztésekre, illetve
ennek a hazai hagyományok miatt a jelentősebb szegmensére, a gyógyturiz-
musra vonatkozó legfontosabb megállapítások:
− Magyarország komoly, üzletileg is értékesíthető európai hagyomá-
nyokkal rendelkezik a gyógyturizmus terén.
− Európában az elöregedés miatt a gyógyturizmus piaca stabil, sőt várha-
tóan növekvő. A trendek Magyarországra is igazak, csak a belföldi
vendégek költési hajlandósága alacsonyabb.
− A hagyományok és az elöregedés trendje miatt a nemzetközi vendég-
kört megcélzó, állami támogatással épülő fejlesztéseket a fedett fürdők
létesítése mellett (illetve azokkal összehangoltan) célszerű az egész-
ségturizmus rehabilitációs szegmensére fókuszálni.
− A fedett fürdők és a rehabilitációs központok mellé a magántőke meg
fogja építeni a szükséges mennyiségű szállodát – ezek támogatása he-
lyett a fejlesztési lehetőségek előkészítésére és a jelenleginél sokkal
aktívabb megismertetésére van szükség állami finanszírozással.
− Különleges attrakcióhoz gyakorlatilag minden helyen, így hazánkban
is stabil külföldi vendégkör biztosítható.
− Az új fedett fürdők teljes mértékben igazodnak a wellness világtrend-
jéhez, látványként is különlegesek, de emellett hozzájuk a rehabilitáci-
122
ós központok (ahol ilyenek vannak) folyosókkal kapcsolódnak – ma
már a gyógy-vendég is elvár wellness jellegű szolgáltatásokat.
− Bár nem ez a világtrend, de a hagyományos gyógyturizmus ma is meg-
határozó szegmense a sikeres európai országok, így Ausztria egészség-
turizmusának. Az egészségturizmus orvosi megalapozottságának igé-
nye azonban olyan világtrend, amely a megújuló gyógyturizmusra is
pozitív hatással lesz.
123
− A bortermelő városok közül a legtöbb turisztikai látnivalót kínálja: a
vár és a barokk város, a különleges fürdők (Török fürdő, strand többfé-
le gyógyvízzel, Egerszalók sódombbal fémjelzett fürdője), a Bükk
hegység.
− A legerősebb bor-brand, a bikavér. Ezt a brandet a város történelme,
erős brandje, valamint a bikavér legendája is támogatja.
− Közelebb van a fővároshoz, illetve a Ferihegyi repülőtérhez a jelentő-
sebb vetélytársainál.
124
együtt alkotják a vonzerők gerincét, de a borturizmushoz is szükségesek a 9.
fejezetben a fürdők kapcsán leírt másodlagos vonzerők, valamint a megfelelő
turisztikai infrastruktúra. Magyarországon ezek ma még a nagy bortermelő or-
szágokhoz képest fejletlennek mondhatók, bár a fejlődés kifejezetten jelentős
volt az elmúlt évek során.
125
mia jegyében szervezett programok közül kiemelkedik a május végi Csabai Sör-
fesztivál és Csülökparádé (2001 óta), a szeptemberi Lecsófesztivál, valamint az
októberi Kolbászfesztivál (1997 óta). Ezek közül is a legsikeresebb a Kolbász-
fesztivál, ami mögött a jól kitalált és reklámozott rendezvényszervezés mellett a
már meglévő erős brand kihasználását találjuk.
A Csabai Kolbászfesztivál nem egyszerűen gasztronómiai jellegű, hanem ér-
dekessége, hogy a turisztikai termékeken belül szerepet kap a kulturális és a
borturizmus. Utóbbit magyarázza az a tény, hogy negyedik éve Borvigadalom
nevezetű rendezvény is csatlakozott a csabai hungaricumról elnevezett ese-
ményhez. A hátterében a Csabai Kolbászklub Egyesület található, amely 1998-as
fennállása óta most közel 400 hazai és külföldi tagot számlál. Az egyesület célja
a csabai kolbász népszerűsítése, a hagyományőrzés.
Ha országos kitekintést teszünk a sörfesztiválok esetében, Békéscsaba nem
számít egyedülállónak, számos más városban is találunk ilyen, elsősorban a he-
lyieknek szóló rendezvényt. A különbség az, hogy a Csülökfesztivál révén az
esemény hasonlóvá válhatott a sikeres Kolbászfesztiválhoz.
Békéscsaba először 9 éve rendezte meg a Lecsófesztivált, hazánkban egye-
dülállóan. Céljuk nemcsak egy újabb gasztronómiai esemény bevezetése volt,
hanem annak elmélyítése a köztudatban, hogy a lecsó hazája Békés megye.
A rendezvények népszerűsítéséhez nemcsak a hagyományos marketingkom-
munikációs eszközöket alkalmazzák, hanem általában minden egyes eseményről
saját honlapon lehet információkat szerezni.
A legtöbb magyarországi nagyvárosnak megvan a többé-kevésbé sikeres
fesztiválja. Ezek egy része hagyományos (pl. a debreceni Virágkarnevál és a
Jazznapok, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a moh-
ácsi Busójárás), más része sikeres új fejlesztés (a gyulai Reneszánsz Karnevál és
a Pálinkafesztivál, a kecskeméti Hírös Hét, a szolnoki Gulyásfesztivál, a miskol-
ci Operafesztivál). Néhány város különleges fesztiválokkal próbálkozik (Salgó-
tarján dixiland fesztiválja mellé 2009-ben megrendezte az I. bányarémfesztivált,
vagy részben ilyennek tartható a nyíregyházi világzenei Vidor fesztivál). Koráb-
bi fesztiválok, kulturális rendezvények sikerére épül, hogy 2010-ben Pécs lett
Európa Kulturális Fővárosa, bár ennek előkészítése a turizmus fejlesztések ter-
vezésének állatorvosi lova, kerülendő negatív példa. Szerte az országban sikere-
sek a fiataloknak szóló zenei fesztiválok, pl. a soproni Volt, a fővárosi Sziget, a
tokaji Hegyalja Fesztivál.
A rendezvényturizmus jól illeszkedik a 2009-es Kulturális Évbe, valamint a
2010-re meghirdetett Fesztiválok Évébe. Ezekkel a tematikus évekkel a Magyar
Turizmus Zrt. a fontos turisztikai területek marketingjét segíti – a két év témavá-
lasztásából is következik, hogy a központi turizmus-irányítást ezt kiemelten
fontosnak tekinti.
126
A kultúra tömeges fogyasztásának megindulásához kapcsolódik a kulturális
turizmus létrejötte is. A turizmus nemzetközi szervezeteinek statisztikái az 1980-
as évek végétől látványos eltolódást regisztráltak a tengerparti tömegturizmusról
a kulturális élmények iránti kereslet irányába. Az 1990-es években az utazások
37%-a, a 2000-es évek első felében pedig már a 40%-a tartalmazott valamilyen
kulturális elemet (Husz, 2007) 25.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium meghatározása szerint a kulturális tu-
rizmus magába foglalja a kulturális örökség elemeinek, a nemzet jelenkori kultú-
ráját, művészetét bemutató programoknak, rendezvényeknek és az egyházi –
vallási helyszíneknek a turisztikai célú hasznosítását (OKM Kulturális Turizmus
Stratégiája 2006–2010)26.
A kulturális örökség az UNESCO megfogalmazásában: „A múltbeli és élő
kultúra minden mozzanata az építészeti emlékektől a megfoghatatlan, a néprajzi
vagy ipari örökségig; kiterjed a nép teljes szellemiségére, ahogyan az értékek-
ben, tevékenységekben, a munkában, intézményekben, a műemlékekben és a
helyszínekben kifejeződik.”
Az örökségturizmus a múlttal való kapcsolatteremtés egy módja az örökség
megismerése, örökségi helyszínek, attrakciók meglátogatása. A XX. század vé-
gén – a XXI. század elején új trendek bontakoztak ki az örökségturizmusban.
Jelentős változások történtek az örökségattrakciók terén, a komplex turisztikai
termékek iránt nőtt az igény, a hagyományos kulturális attrakcióknak (például
múzeumok) át kell értékelniük szerepüket.
Mivel a turizmusnak szinte minden ága kötődik a kultúra valamely aspektu-
sához, a kulturális turizmus inkább gyűjtőfogalomként használható, amelybe
mindazon turizmus-típusok és tevékenységek besorolhatók, amelyeknek kulturá-
lis vonatkozása van. A paletta széles és bővülő: így például turisztikai szem-
pontból is egyre jelentősebbek a nagy múzeumok alkalmi kiállításai.
A történelmi városok általában számos olyan épített emlékkel rendelkeznek,
amelyek vagy önmagukban vonzerők, vagy összességében azok (pl. egy törté-
nelmi belváros). Ezekhez általában sokkal könnyebben köthetők fesztivál jellegű
kulturális események, mint új építésű helyszínekhez. Így nem véletlen, hogy a
kulturális, hagyományőrző jellegű fesztiválok terén a történelmi városok sikere-
sebbek.
25
Husz M.(2007): Hét fejezet a kulturális örökségturizmusról. PTE FEEK, Pécs
26
http://www.magyarorszag.hu/ShowBinary/repo/root/mohu/hirkozpont/hatteranyagok/
kulturalis_turizmus
127
11. ESETTANULMÁNYOK
129
San Giljan (St. Julian)
Parango étterem
Corinthia Hotel
130
lehet elérni – ez abban az értelemben jó, hogy az „eating out” élményét adja, és
kívülről is többen látogatják.
A hozzá kapcsolódó Apollo Spa fedett medencéje megfelelő térben van elhe-
lyezve, bár a külső medencékhez képest kicsinek tűnik. A jacuzzi a medencetér-
be vezető lépcsőkkel ki van emelve, egyébként szintén kicsi, 4 személyes. A
szauna – mely egész nap működik – érdekes kialakítású: egy kb. 1,8 m sugarú
kör bő felét foglalja el, míg két oldalsó körcikkben a nagyfejű zuhanyozók kap-
tak helyet. A folyosójellegű konditeremben a legmodernebb, legjobb gépek ta-
lálhatók. A spa viszonylag drága kezeléseket kínál, és nem fókuszál távol-keleti
iskolákra. Elég jelentős szerepe van a beautyjellegű kezeléseknek. Ezekre egy
példa a „complete facial”: a tisztítás-radírozás után arc és nyakmasszázs követ-
kezik, majd egy maszk, végül krémek, így szemránckrém felvitele. A terapeuta
azonban nem kozmetikus: látszik a munkáján az alapos masszőrképzés.
Park Hotel
1990-ben nyílt, egy szűk utcában. A szobákból így kilátás nincs, maguk a
szobák is viszonylag kicsik (fürdőszobával kb. 22 négyzetméter). Szép a lobby
131
és elegáns az alagsorban kialakított medence is – igaz, ehhez már elég szeren-
csétlen módon, egy folyosó végén kapcsolódik az öltöző. A medence kb. 6×5
méteres (plusz lépcső), szabálytalan szélű, egy eredeti és egy utólag beépített
jacuzzival. A medence fal felőli része galériás a szálloda hallja felé. A szálloda
hivatalosan 4 csillagos, de valójában inkább 3 csillagosnak felel meg. Ez tükrö-
ződik az árszínvonalában és a reggeli minőségében is – a magyar utazási irodák
azonban 4 csillagosként hirdetik.
Preluna Hotel
132
zetten finoman a Nino Restaurant & Vine Bar-ban). Az első épület tetején napo-
zóterasz, a második tetején sky-bár található – utóbbiban minden nap élő előadá-
sokkal. A spa az alagsorban kapott helyet. Három részből áll: a szállóvendégek
által használható medencéből, a kínai masszázs kezelőből (Máltán ez a legelter-
jedtebb, de külön thai szalonocskák is találhatók az utcákon), valamint a nagy-
konditeremből. A nagyon jól felszerelt konditerem külön üzlet, sokkal többen
használják, mint a spa-t, de az ide szóló belépők, ill. bérletek a medencetérbe is
érvényesek. Érdekes, hogy a hotel vendégei csak külön díj ellenében használhat-
ják a konditermet. A medencetér nem nagy, a 6×3,5-es medencéhez 1 méternyi
lépcső és két kör alakú jacuzzi-medence kapcsolódik, de a tér kialakítása olyan,
hogy optikailag sokkal nagyobbnak látszik. A pihenő nyugágyak a medencére
néznek. Egy szauna és egy gőzkamra tartozik még ide, de a tervező láthatóan
nem állt a helyzet magaslatán: a szaunában egy szintűek a padok, pedig lenne
kétszintűre is hely, a gőzben pedig nincs elég gőz.
Valletta éttermei
Vittoriosa fejlesztése
133
Málta, vitorláskikötő
Szervezett túrák
27
Lásd az Egerszalókkal kapcsolatos esettanulmányt
134
Különleges ajánlatok
Bár első pillanatban meglepőnek tűnhet, de Eger és Málta között több hason-
lóság is van. Ezek egyrészt tanulságul szolgálhatnak Eger számára, másrészt
esetleg valós kapcsolat kialakításának lehetőségét is felvetik.
A legfontosabb hasonlóság az, hogy mind Málta, mind Eger az ottomán törö-
kök elleni sikeres védekezés jelképe. Az 1500-as évek közepén ez a két közös-
ség vert vissza sikeresen kifejezetten nagy erőkkel indított ostromot, ráadásul
mindkettő elsősorban saját erőforrásaira hagyatkozva. Ezzel Málta és Eger meg-
védte Európát a Földközi-tenger, illetve kelet felől a törököktől, amely nemcsak
világraszóló, hanem a világtörténelmet is befolyásoló cselekedet volt. Ha a törö-
kök elözönlik Európát, akkor nem biztos, hogy a következő évszázadok fejlődé-
se ilyen gyors lett volna, és az sem biztos, hogy később Európa ilyen mértékben
vezető szerepre tett volna szert a világon.
Az ismert 1552-es egri ostromhoz hasonló felállásban harcoltak a felek 1565-
ben Máltán is: mintegy 30 ezer török katona támadta a 700 lovagot és 8000 helyi
segítőjét. A védők hősies ellenállásán megtörtek a túlerőben lévő törökök roha-
mai – amelyek egyébként gyakorlatilag megegyeztek az egri vár elleni támadás
jellegével.
28
Vizisível húzott stabil siklóernyő
135
További érdekes hasonlóság a bortermelés, a vízilabdázás hagyománya, illet-
ve a spak elterjedése. A bortermelés gyakran csak külföldi szőlő feldolgozását és
palackozását jelenti: elvileg bikavért is készíthetnének (erre biztosan akadna
helyi vállalkozó). Az egri legendát használva sikeresek lehetnének az éttermi
piacon, ezzel megalapozva a két város kapcsolatát, illetve a turisták körében
értékes marketing-segítséget nyújthatnának az egri boroknak. A vízilabdázás itt
a labdarúgás után a második sport, nyáron ezt űzik a melegben régi, de frekven-
tált helyen lévő medencékben. Itt bemutató mérkőzések, felkészülési segítség,
edzőtáborok jelenthetnének kapcsolatot. A spa területén pedig a tapasztalatcsere
mindkét fél számára hasznos lehet: Eger a modern spa kezelések és üzletmenet,
Málta a hagyományos szolgáltatások és infrastruktúrájuk terén nyerhetne hasz-
nos információt.
A környék adottságai
29
a Compudoc Kkt. dr. Várhelyi Tamás vezetésével készült tanulmánya alapján
136
Egerszalók, fejlesztés előtti, természetes állapot
Gyógyászat és relaxáció
137
giával) a lelki felüdülés, a relaxáció, a mentális egészség és a szórakozás a hang-
súlyos, nem a betegség. A hagyományos, gyógyászati oldal természetesen jelen
van, de kevésbé meghatározó (pl. szépíti a bőrt).
Kereslet
A terület hírét a sódomb határozza meg – senki sem jegyzi meg a felkapott
gyógyhelyek vizének összetételét. A vízre alapozott fürdő azonban a látogatók-
nak a víz minőségéről kialakított képét, összességében a területről alkotott képét
is döntő mértékben befolyásolja. A látogatók zöme egyébként sem a szállóven-
dégek köréből kerül ki, és ők mind a település, mind a kistérség szempontjából
ugyancsak fontosak. A befektető viszont elsősorban a szállóvendégekre alapoz-
hatja befektetésének megtérülését, azaz számára a szálloda milyensége a fonto-
sabb. Ezt az ellentmondást csak megfelelő pályázat kiírásával és a győztessel
kötött szerződésben megfogalmazott beruházási programmal, az üzemeltetésre is
vonatkozó megfelelő garanciákkal lehet feloldani. Hangsúlyozzuk ennek a kér-
désnek a fontosságát Egerszalók és a kistérség hosszú távú fejlődésének szem-
pontjából is.
A korábbi látogatási adatok alapján egy kb. 1000 fő befogadására tervezett
fürdő létesítése javasolható. Csúcsidőben a tervezett kapacitás felett is üzemelhet
a fürdő: a meleg vízben nem töltenek túl sok időt az emberek, és elegendő par-
kosítható terület áll rendelkezésre. Akár napi 5000 ember fogadása is lehetséges
– bár lehetnek olyan napok, amikor a kereslet ennél is nagyobb lenne.
138
A strand medencéinek összetételét úgy terveztük meg, hogy a szállodánál ja-
vasolt célcsoport, a családok (három generációs hotel) különböző korú és igényű
tagjai egyaránt megtalálhassák a számukra megfelelő fürdési lehetőséget. Ennek
érdekében a gyógyvizek mellett úszó, gyermek és élménymedence létesítését is
szükségesnek tartjuk. Nem cél azonban a hagyományos strand létesítése: a fó-
kuszban a gyógyvíznek és a wellness funkcióknak kell lenni. Ennek megfelelő
kínálat – pl. reformkonyhát is kínáló étterem, szeparált, nyugalmat biztosító
pihenőterületek, masszázs lehetősége – a fürdőben is szükséges.
A fentiek alapján a következő medencék építése javasolható (összesen: 5 db
medence, 1234 nm vízfelület):
1 db 33×16 m-es úszómedence (528 nm vízfelület)
1 db 21×16 m-es strandmedence (336 nm vízfelület)
A strandmedencében javaslunk élményelemek betervezését: vízgomba, nyak-
zuhany, zuhatag, vízköpő stb.
1 db 120 nm-es gyermekmedence
1 db 100 nm-es termálmedence
1 db 150 nm-es, 3 szintű, különböző hőfokú termálmedence (célszerűen a
domboldalon)
139
− Noszvaj: Konferenciaközpont, népi mesterségek
− Ostoros: Bor, fitness-tófürdőközpont, túralovaglás, extrém sportok
− Szomolya: Barlanglakások, cseresznye alapú termékek
140
helyen is lehetséges, de csak egy település nevéhez kötve válhat is-
mertté, csak egy ilyen „lokális brand” alakítható ki. Ez nem jelenti azt,
hogy más településen nem lehet fejlesztést alapozni ilyen látnivalóra,
de annak marketingjét úgy kell megtervezni, hogy „ez is hasonló,
mint” jellegű, azaz a kistérségi brandre hivatkozó legyen.
− Kapcsolódás erősebb brandekhez: kézenfekvő, hogy a helyi borokat
csak mint az egri történelmi borvidék részének termékeit lehet jól el-
adni. Ez más esetekben is így igaz. Elsősorban Eger (történelmi név,
barokk város, fürdőváros), a Bükk és Egerszalók a sódomb miatt kü-
lönleges gyógyvize azok az elsődleges brandek, amihez kapcsolódni
lehet.
− Közös megjelenés, marketing, a kistérségi jelleg erősítése: a kisebb
kistérségi vonzerők és programok együttesen jelenthetnek csak eladha-
tó programkínálatot a turisztikai piacon. Ehhez természetesen egyezte-
tések és kompromisszum-készség szükséges.
− Kiegészítő programkínálat: a falusi turizmus reális lehetősége mellett
arra kell törekedni, hogy az egri és egerszalóki vendégeknek kínáljanak
fel a települések fél, esetleg egész napos programokat, esetenként
olyan területeken is, amely csak egy szűk réteget érdekel. Vélemé-
nyünk szerint csak ez lehet a sikeres stratégia. Jelenleg Eger szállásle-
hetőségeit igénybe vevők átlagosan 2,6–2,8 éjszakát töltenek itt – ez
mindenképpen kevés. Amennyiben a közvetlen közelben új, érdekes és
színes programkínálat alakul ki, akkor ez a szám növelhető, ami elsőd-
leges érdeke Egernek is. Egerszalók esetében pedig a várhatóan egy-
két hétre ide érkezők számára mindenképpen szükséges egy ilyen ki-
egészítő programkínálat ahhoz, hogy megfelelő számú vendéget lehes-
sen megnyerni, és a vendégek ne unatkozzanak a hosszabb tartózkodá-
suk alatt.
− Csomagok kínálata: a turisták szeretik, ha előre látják, mit kapnak
majd a pénzükért, milyen lehetőségek közül választhatnak. A nyugati
tapasztalatok szerint négy-öt jól megfogalmazott programcsomag sok-
kal könnyebben eladható a többségnek, mint 20–30 egyedileg kínált
lehetőség. Összeillő, de nem azonos kínálati elemeket kell csomagba
szervezni – így nem lehet három falu borpincéit vagy barlanglakásait
egy túrán végiglátogatni, de pl. Noszvajban a kastély vagy Síkfőkút,
majd a kézművesek megtekintése jól köthető a szomolyai kaptárkő és
barlanglakások meglátogatásával.
141
itt felvetett lehetőségek több helyen is megvalósíthatók (szerintünk választani
kell, vagy legalábbis egy elsődleges települést kiemelni), vagy egyszerre több
települést is érintenek. A lényeg a kistérségi kapcsolódási pontok megerősítése,
a minél színesebb kínálat kialakítása úgy, hogy lehetőleg minden településnek
más profilja, kiemelt kínálata legyen.
Kerékpárutak
Turistautak használata
142
nala Vöröskő-völgyön át az Imókő érintésével a Tarkő alá vezetne. A talán leg-
szebb magyarországi szikla oldalról történő megmászása után a Bálványos, majd
a Huta-réteken keresztül az Istállóskő következne. Innen a Peskő és az Őrkő
érintésével, a Sándor-hegy megkerülésével a zöld jelzésen érkezne vissza a telje-
sítménytúra kiindulási pontjára.
Új turistautak létesítése
Kalandtúrák, 4WD
143
Kistérségi borközpont
Egy-egy település vagy borász erejét általában meghaladja, hogy igazán szín-
vonalas vendéglőt létesítsen, ahol a pincék bemutatása és bor fogyasztása az
igényes vendégek által elvárt színvonalon történhet. Amennyiben egy ilyen ven-
déglő mégis létesül, annak hasznából általában nem a helyi borászok, illetve a
helyi települések részesednek. Így javasoljuk néhány település és borász össze-
fogását, és pályázati pénzek segítségével ilyen központ létesítését Egerszalók
szűk körzetében (Egerszalókon vagy pl. Egerbaktán, a régi pincesoron), illetve
Egertől keletre, Ostoroson vagy Noszvajban, esetleg Felsőtárkányban. Fontos,
hogy több település részesedjen a közös haszonból, és több borász számára je-
lentsen ez értékesítési lehetőséget.
A közös bor-marketingre már ma is van példa: a Butélia márkanév és design
alatt találhatók borok a kereskedelemben.
Gasztronómia, vadászat
144
tesen kisebb, színvonalas panziók is alkalmasak lehetnek, pl. Egerbaktán vagy
Felsőtárkányban. Itt most elsősorban a vadhús gasztronómiai alapanyagként
történő felhasználásának fontosságát emeljük ki. A hagyományos módon készí-
tett ételek, középkori lakomák vonzó kiegészítő programok lehetnek, amelyek
fesztiválszerű lebonyolításába több kistérségi település is bekapcsolódhat. A
magyaros vendégszeretet hírét célszerű öregbíteni – ez megnöveli a visszatérő
vendégek arányát is.
Egy Demjén mellett található gombatermesztésben kiváló eredményekkel
rendelkező kft-re és a környékbeli erdőkre alapozva gombára alapozott ételekből
speciális gasztronómiai kínálat kialakítása is lehetséges. Ugyancsak javasoljuk
más erdei termékek, gyógynövények gyűjtését és felhasználását, és Demjénben
vagy Kerecsenden egy „erdei vendéglő” létesítését. Ez Eger, Egerszalók szálló-
vendégeinek, valamint az M3-on haladóknak is alternatív étkezési program le-
hetne. Ide tartozik az Ostoroson hallott kezdeményezés a biobor termelésére – ez
véleményünk szerint eredményes vállalkozás, és a kistérség számára hasznos
kínálati elem lehet. Erre természetesen Ostoroson is „bio-vendéglő” alapítható.
További fürdők
További jelentős fürdő létesítésének nem látjuk értelmét, illetve ilyenre nem
lenne kereslet. Elképzelhető azonban egy-egy kis speciális fürdő – pl. egy japán
fürdők intimitására jellemző, a magyar organikus építészet alapján készülő, a
mai Egerszalókhoz hasonló méretű és hangulatú hely.
Jelentősebb beruházás csak néhány területen lehetséges: Eger és Egerszalók
vendégeinek látogatására alapozva elképzelhető egy aquapark létrehozása egy
Egerből könnyen megközelíthető helyen. A megvalósíthatóság kérdései közé
tartozik, hogy sikerül-e befektetőt találni, mivel a terjedő élményfürdők miatt
drága kaland-eszközök beépítése szükséges, és az üzemeltetés rentabilitása is
kétséges (csak a térségbe irányuló fizetőképes vendégszám jelentős emelkedése
esetén képzelhető el). Ez a fürdő azonban az egyre népszerűbb extrém sportok
(pl. bungy jumping) központja is lehet. Kapcsolt turisztikai vonzerők esetén a
program valamilyen formáját a életképesnek tartjuk. Az ideális helyszín Ostoros,
az ottani tó partján, a hőforrás felhasználásával.
Extrém sportok
145
hatók a fürdéssel – akár a fürdőszállodában is lakhatnak a tanfolyamra, repülé-
sekre érkezők.
A turisztikai kínálat része lehet a tandemugrás a Nagyegedről – itt szinte
mindig alkalmas a szél a siklóernyőzésre.
Maklár repülőtere (vitorlázó repülés, sárkányrepülés, ejtőernyőzés), a Bükk
sziklái és barlangjai további lehetőségeket kínálnak. Új-Zéland az extrém spor-
tokra alapozta sikeres turisztikai fejlődését – ahol kevés a világraszóló látnivaló,
de a környék alkalmas ilyen fejlesztésekre, ott ez járható út. Véleményünk sze-
rint a kistérség számára is az. Javaslatunk szerint a centrum Ostorosra telepíten-
dő.
Lovas turizmus
30
Az esettanulmány készítésének idejében, 2001-ben
146
A konferenciaturizmus jelentősége ismert, bár a kistérségben tovább fejleszt-
hető. A létesülő egerszalóki szálloda nyilván ilyen kínálattal is elő fog állni a
kevésbé frekventált időszakokban. A konferenciaturizmus centrumául elsősor-
ban Noszvajt javasoljuk a kastélya miatt. Emellett pl. Felsőtárkány is olyan hely,
ahol a tervezett művelődési célú közösségi épület megvalósulása esetén lehet
kisebb konferenciákat rendezni, a csapatépítő tréningeknek pedig ideális köz-
pontja lehet.
147
sődleges turisztikai termékké is válhat, ha tanfolyamot, tábort szervezünk. Ilyen
lehetőség:
− A falusi turizmus infrastruktúrájára és image-ére épülve „bentlakásos”
tanfolyamok hirdetése olyanoknak, akik eleve ezért jönnének a térség-
be – számukra a többi látnivaló lenne a kiegészítő program.
− A más célból itt tartózkodók számára érdekes programlehetőség
− Több generáció számára alternatív program: ha a szülők beadhatják a
gyerekeiket egy ilyen táborba, amíg ők más típusú programokon vesz-
nek részt (pl. bortúra, wellnesshét, aktív turizmus), akkor olyan csalá-
dokat is meg lehet nyerni a térségi turizmus számára, akik egyébként
csak egy kirándulás erejéig jönnének ide.
− Szakmai tanfolyamok: elsősorban a bor készítésére vonatkozó tanfo-
lyamokra gondolunk amatőrök és szakmabeliek számára egyaránt. So-
kan szeretnének szőlővel foglalkozni, de megfelelő tudás nélkül – az
ilyen tanfolyamok a kistérség más programjaival kiegészítve népszerű-
ek lehetnének.
31
Tipikusan egy adott hét használatára tulajdoni rész szerzésével járó szállásforma.
148
− Golfpálya: szintén nagy területigénye miatt elképzelhető, hogy ide cél-
szerű tervezni a kistérségi golfpályát és kiszolgáló létesítményeit.
A megvalósulás folyamata
149
2005-ben a PEA II32 támogatásával fejlesztési stratégia, és a tervezett fejleszté-
sek vezérberuházására megvalósíthatósági tanulmány.
A stratégia szerint a fejlesztések egy új területen, zöldmezős jelleggel történ-
nének. Ennek megfelelően kiemelt jelentősége van az elsőként megépülő vezér-
beruházásnak. A 2005-ös stratégia szerint ez a turisztikai célokat is szolgáló
komplex rehabilitációs központ, melynek ismertetése azért is fontos, mert a leg-
újabb világtrendek alapján ilyenek fejlesztése teheti leginkább versenyképessé
Magyarországot a nemzetközi egészségturisztikai piacon. E mellé a magántőke
is szívesen épít majd szállodákat és egyéb létesítményeket. A stratégia fő turisz-
tikai attrakciója a Világfürdő, melynek lényegét az esettanulmány szintén tar-
talmazza. A beruházás tervezéséhez felvázolt addicionális szempontok az egész-
ségturisztikai fejlesztések természetének megértéséhez segítenek hozzá.
Békés megye és a régió egyik kitörési pontja lehetne a termálturizmus, első-
sorban a tág értelemben vett gyógyturizmus33. Figyelembe kell azonban venni,
hogy a gyógyturizmusban egyre nagyobb a verseny, így csak jól megtervezett,
speciális fejlesztésekkel lehet elérni a kívánt eredményt. Észre kell venni, hogy
Gyulának és a régiónak a feltörekvő romániai versenytársakkal szemben éppen a
sokkal magasabb szintű egészségügyi háttér a legnagyobb versenyelőnye. Álta-
lánosan valóban igaz, hogy bár a magyar egészségügy sok szempontból a nyu-
gat-európai ellátási szint alatt van, orvosaink felkészültsége vetekszik az ottani
színvonallal, és az egész rendszer még mindig fejlettebb és stabilabb, mint az
újonnan csatlakozott EU-s tagok legtöbbjében – amik a legfőbb versenytársaink
lehetnek. A tervezett projektet az is indokolja, hogy az európai trendek alapján
az egészségügy szerepe a korábbi gyakorlatnál sokkal fontosabb lesz a
gyógyturizmusban. Ennek oka a bizalmi kérdések felértékelődése mellett az,
hogy az egészségügyi kezelésekre a nyugat-európaiak a hagyományos gyógy-
fürdő-kezeléseknél többet is hajlandóak lennének fizetni.
A megfogalmazott cél nemzetközi szintű rehabilitációs központ fejlesztése,
amely szakmai háttérrel szolgálhat az egész régió egészségturisztikai fejlesztése-
ihez, valamint ennek exkluzív vendégeket vonzó gyógyhelyként való bevezetése
a nemzetközi turisztikai piacra.
Az Alföld turizmusának fejlesztése szempontjából a jelenlegi helyzetet és az
adottságokat elemezve azt a következtetést lehet levonni, hogy a Debrecen–
Hortobágy–Hajdúszoboszló háromszög és a Tisza-tó mellett a legnagyobb jelen-
tőségű fejlesztés Gyula gyógyvizének intenzívebb hasznosítása, gyógyturizmu-
sának kiterjesztése lehet. Egyetlen más környékbeli, gyógyvízzel rendelkező
32
PEA: Pályázat Előkészítési Alap II, az Optonet Bt. dr. Várhelyi Tamás vezetésével készült
tanulmánya alapján.
33
A jelentős gyógyászati hagyományok és kapacitás miatt a wellnessnek is az orvosilag megala-
pozott formáit célszerű fejleszteni.
150
település sem rendelkezik Gyulához fogható előnyökkel, így a Dél-Alföldön
egyedül Gyula vezethető be a nemzetközi turisztikai piacra.
A létrehozandó turisztikai termék Gyula gyógyhely jellegére, meglévő pozi-
tív arculatára és hírére, valamint az itt található, stabil, eredményesen gazdálko-
dó megyei kórházra alapozott szanatórium és egészségközpont. Ez a vezérberu-
házás katalizálhatja a város, a gyógyfürdő, valamint a jelenlegieknél magasabb
kategóriájú szállodák fejlődését. A tervezett fő turisztikai attrakció e mellett egy
különleges, tematikus fedett fürdő.
A kelet-európai régió turizmusa gyors fejlődésének az oka az, hogy az elmúlt
években bekerült elsősorban a nyugat-európai és kismértékben az amerikai és
japán turisták érdeklődési körébe. Kutatások igazolják, hogy a régió országai az
ideutazóknak továbbra is egzotikusnak és kevésbé ismertnek tűnnek: Gyula ese-
tén ezt Románia felé szervezett gazdag kiegészítő programkínálattal lehetne
fokozottan kihasználni.
A tervezett beruházás modellje egy komplex szolgáltatási centrum, amely
szanatóriumi (rehabilitációs) kapacitást, gyógyszálloda-kapacitást, valamint nem
szállóvendégek ellátására alkalmas egészségügyi-egészségturisztikai kapacitást
is tartalmaz. A mintának tekinthető hévízi modell esetén a rehabilitációs kapaci-
tás nagyobb része hazai, kisebb része külföldi biztosított betegek ellátására sza-
kosodott. Gyula esetén alternatív lehetőség a romániai biztosítottak részleges
térítés melletti ellátása, a külföldi biztosítottak ellátására vonatkozó színvonalon.
A komplex fejlesztés egyes elemei hatékonyan tudják egymást támogatni, és
mind a működés, mind a marketing-kommunikáció kiemelkedően gazdaságos
lehet. Ez a gazdaságosság az építési és működtetési jellegzetességek, illetve az
egészségügy és a szállodaipar jellemzői miatt számításaink szerint valahol a 250
és 500 ágy között igaz.
Az egészségközpont fejlesztésére Gyulán két út kínálkozik. Az egyik szerint
már meglévő, frekventált területre épül a létesítmény – ez esetben a szinergiák
nyilvánvalóak, a létesítménynek a városi turisztikai életbe történő beillesztése
egyszerű. A másik szerint a fejlesztés a jelenlegi központtól, a Várfürdőtől távo-
labb történik – ekkor az építészeti lehetőségek szabadabbak, viszont az illeszke-
dés nehézkesebb, és további, járulékos beruházások szükségesek. Igaz, ezek a
beruházások igen jó környezetben történhetnek: az egészségközpont jelentősen
megemeli a környező területek értékét, így a magántőkének érdemes lesz ott
panziókat, vagy akár négycsillagos szállodákat is építeni.
151
Gyula, élővízcsatorna és a fürdővel szemközti szállodák
152
önrészért közös beruházási programok, PPP-megoldások). E második fejlesztési
út mellett szól, hogy nemzetközileg nem frekventált turisztikai területen (néhány
különleges vonzerővel bíró hely kivételével) nemzetközileg igazán csak a nagy
turisztikai központok életképesek.
Az egészségközponthoz kapcsolódó fejlesztéseknek – megfelelő terület révén
– csak a fantázia szab határt. Nyilvánvaló, hogy épülnie kell egy nagyobb négy-
csillagos szállodának, amely ideális esetben önálló arculati elemként szintén
hozzá tud járulni Gyula turisztikai imázsának növeléséhez. Ugyancsak épülhet-
nek új vendéglátó-ipari egységek, csárda, étterem, kávéház és szórakozóhely.
Nyilvánvalóan több új panzió, kis szálloda építésére is lehet számítani – ezek az
egészségközpont járóbeteg szolgáltatásaira és fedett fürdőjére alapozva találhat-
ják meg az alacsonyabb árkategóriában a számításaikat.
A gyerekek szórakoztatása is előtérbe kerülhet, bár egy modern vidámpark
természetesen csak az egészségközponthoz távolabb létesülhet. Ez szintén lehet
többgenerációs igényeket kielégítő, mint pl. Tivoli Koppenhágában, vagy akár
kulturális témapark is, mint Stockholmban a népi mesterségeket is bemutató
Skanzen. Lehet számolni egy minigolfpálya és egy gokartpálya építésével is, bár
utóbbit inkább a területen kívül kellene csak engedélyezni.
Épülhetnek sportlétesítmények is: Gyula kínálatából még hiányzik egy komp-
lex fitneszklub, ahol télen is lehet teniszezni, bowlingozni, fallabdázni, és emel-
lett kulturáltan sörözni, szórakozni. Lehet gondolkodni lovascentrumban, akár
egy bemutató biofarmmal, akár terápiás lovaglási lehetőséggel egybeépítve.
Mindenképpen épülhetnek kisebb sportpályák, parkok, játszóterek. A tartalmas
és egészséges szabadidő kihasználáshoz akár külön sport- és szabadidős köz-
pont. is megvalósulhat. Itt különböző sportlétesítmények, mozik, és egyéb szó-
rakozóhelyek létesülnének.
Már jelenleg is létezik egy terv arról, hogy a területen felépülne a második
strand. Ez véleményünk szerint az egészségközpont nélkül vezérberuházásnak
alkalmatlan, nem bírna kellő katalizáló erővel. Az egészségközpont mellett
azonban a terület mindenképpen elbírna valamilyen vizes létesítményt. A terv
kiemelt elemeként második ütemben fő attrakcióként és egyfajta tematikus park-
ként az ún. „Világfürdő”, amely a világ jellegzetes fürdőiből hozna létre egy
fürdőparkot. A különböző stílusú fürdők egymástól elválasztva, mégis átjárható
módon kerülnének megépítésre. Egy-egy fürdőhöz az adott országra jellemző
vendéglők biztosítanák a gasztronómiai élményt.
A tradicionális fürdők általában kis területigényűek, és néhány jellegzetes-
séggel, építészeti elemmel, designnal, szolgáltatással jól megfoghatók. A világ
fürdőinek parkja könnyen bevezethető lenne a nemzetközi turisztikai piacra, és
Gyula jelenlegi fürdővárosi arculata hitelessé tenné a fejlesztést. Az egészség-
központtal a szinergikus működés is könnyen biztosítható lenne.
A megvalósítani tervezett fürdőtípusok a következők:
153
− Római fürdő, amely alapvetően egy-két medencéből és számos száraz,
valamint vizes egységből (pl. laconicum, tepidarium) áll
− Török fürdő, amely valójában forró gőzfürdő és tartozik hozzá mint
bérelhető egység, a hammam, amelyben a törökfürdő rituáléját, pl. le-
dörzsölés, szappanos masszázs lehet megismerni
− Arab fürdő, amely kizárólag nők számára nyújt szolgáltatásokat (pl.
tisztító-kezelő, aromaterápiás szoba)
− Finn (orosz, svéd) fürdő, amelyhez különböző hőmérsékletű és páratar-
talmú szaunák tartoznak
− Francia fürdő, amely a thalasso (sós vizes) fürdőkre épül, és a francia
fürdőkre jellemző élményelemekkel (pl. vízfüggöny) is felszerelt
− Japán fürdő (onsen), kinti-benti medencékkel
− Monarchia-beli (közép-európai, osztrák–magyar–cseh) medencefürdő,
amely az art-deco stílusát hordozza magán
− Amerikai élményspa, amely élményelemi alapján alapvetően a gyer-
mekek számára lesz vonzó
− Ázsiai relaxációs fürdő, amely belsőépítészete alapján a trópusokat
idézi
− Vulkánfürdő, amely pl. a Közép- és Dél-Amerikában ismert, a termé-
szetes vulkáni hővel fűtött vizű vízeséseket és medencéket mutatja be.
Az egyes modulokhoz tematikusan és szolgáltatások területén is kapcsolód-
nak kezelőhelyiségek, pl. Thai és Ayurveda masszázs az Ázsiai modulban. Eze-
ket a szolgáltatásokat a látogatóknak külön kell foglalniuk és megvásárolniuk
majd. Mindenképpen fontos a modern wellness-elemek és a megfelelő gasztro-
nómiát kínáló létesítmények gondos tervezése. A siker feltétele a hitelesség, az
egyes elemek látványban is elkülönülő, igényes (bár nem exkluzív szintű) meg-
valósítása, azaz a vendéglátás kínálata leképezése a fürdőmodulok tematikájá-
nak.
Javasolt a szaunapark jelentős területen történő igényes megvalósítása, tekin-
tettel arra, hogy ma már számos hotel-spa is meglehetősen nagy, exkluzív
szaunaparkkal rendelkezik. A potenciálisan jelentős orosz és ukrán vendégek
miatt is fontos az orosz szaunafajta, a „bánya”: ez a finnél nedvesebb szauna. A
vaskályhával fűtött izzasztóban a hőfokra melegebb száraz finn szaunánál is
intenzívebben megélni a meleget. Ehhez a fürdőmester is hozzájárul, aki nyírfa-
vagy fűzfavesszővel végigcsapkodja a már amúgy is a melegtől szenvedő páci-
ens testét.
A javasolt területet a Körös folyó határolja. Ehhez mindenképpen érdemes
vízicentrumot telepíteni, amely akár kapcsolatban lehet a Szanazuggal is. Kelet-
Magyarországon hiányzik egy golfpálya – a golfturizmus részleteinek ismereté-
ben állíthatjuk, hogy Gyula kiválóan alkalmas lenne a vezető kelet-magyar-
154
országi golfklub létesítésére. Ötletszinten felvetjük, hogy a golfcentrum a Kis-
Ökör járás folyóparti területein kezdődhetne, és nagy része a folyó túlpartjára
kerülhetne (erre a célra több tíz hektár szabad terület szükséges). Az ártér miatt
természetesen részletes megvalósíthatósági tanulmányra lenne szükség. A golf-
centrumhoz kapcsolódhatna a jövőben az egészségközpontra is építve a régió
első ötcsillagos szállodája.
A rehabilitációs központ
155
A beruházási folyamat célja, hogy egy önmagában is életképes, a piacon el-
adható turisztikai terméket kínáló objektum jöjjön létre, amely a direkt szanató-
riumi és gyógyszállodai működés mellett négy további fő hatással bír:
− Erősíti Gyula gyógyhely arculatát, és a nemzetközi gyógyturisztikai
központtá válás kondenzációs magja lehet.
− Minőségi, minőségbiztosított egészségügyi kezeléseket képes nyújtani
a város egyéb kereskedelmi és nem kereskedelmi szálláshelyeinek
vendégköre számára, ezáltal növelve azok piaci esélyeit.
− Segíti a kórház rentabilitásának megőrzését, színvonalának megtartá-
sát, és ezáltal egyrészt Gyula és a megye lakosainak magas szintű
egészségügyi ellátását, másrészt a gyógyhelyhez szükséges magas
színvonalú fekvőbeteg és sürgősségi háttér fenntartását.
− Megalapozza a gyógyvízzel, gyógykezelésekkel foglalkozó tudomá-
nyos és oktatási tevékenységek fejlesztését – amik természetesen to-
vább erősítenék Gyula pozícióját a gyógyturisztikai piacon.
156
A nemzetközi trendek más egészségturisztikai formák részarányának növe-
kedését vetítik elő. Így az emelt szintű gyógyturizmus mellett elsődlegesen a
wellness jellegű, rekreációs egészségturizmusra lehet számolni.
A Széchenyi-terv keretében megvalósult, illetve a közelmúltban megépült
gyógyszállodák olyan jelentős kínálatbővülést eredményeznek Magyarországon,
hogy kérdésessé válhat a kereslet alakulása. Ezért az egészségügyi indíttatás
mellett is mindenképpen javasolható a több célcsoportban történő gondolkodás
A gyógyvizekre alapozott beruházásoknak fókuszáltnak kell lenni. Nem java-
solható pl. a sclerozis multiplexes, vagy a psoriasisos betegekre történő fókuszá-
lás (bár a víz ezek kezelésére alkalmas lenne), mert ez önmagában nem rentábilis
piac, és más funkciókat lehetetlenné tenne.
Véleményünk szerint a minőségi gyógyturizmus-funkciók és a passzív well-
ness követelményei jól összeegyeztethetők, így erre a két területre történő fóku-
szálást javasoljuk – természetesen mindig a gyógyturizmus felől kiindulva.
157
− Érdekes számadat, hogy az elmúlt néhány évben a 4 csillagos hazai
gyógyszállodák vendégeinek egyre jelentősebb része magyar állam-
polgár – kezd kialakulni egy módos középréteg, mely családosan tölti
idehaza a szabadságát. Ezt külföldön már felismerték, ezért a termál-
gyógyászatot kiegészítették, wellnes-fittnes szolgáltatásokkal, a sza-
badidő aktív eltöltését biztosító egyéb szolgáltatásokkal (lovaglás, golf,
tenisz, kerékpár, borturizmus, túrázás). A minőségi hazai gyógy-
turizmus fejlődése az országos átlaghoz képest fokozottan jó lehet
Gyulának.
− 2005-ben az első félévben a szállodák átlagosan 57,9 százalékos, júli-
usban 70,4 százalékos kihasználtsággal működtek (KSH). Egy kiadott
szállodai szoba bruttó átlagára 15 087 forint volt, ami folyó áron több
mint 1600 forintos emelkedést jelent 2004 azonos időszakához képest.
A bruttó szobaárbevétel 15,6 százalékkal, az összes vendégéjszaka 5,7
százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
− A vizsgált utolsó teljes évben, 2004-ben a hazai gyógyszállodák ven-
dégszáma az egyéb kereskedelmi szálláshelyek növekedési ütemét je-
lentősen meghaladva 22,2%-kal nőtt, a vendégéjszakák vonatkozásá-
ban ez a szám 15,7%. Bár a vendégéjszakáknak még csaknem 60%-át
a külföldiek, felerészt németek adják, dinamikusan növekszik a magya-
rok aránya: belföldi vendégéjszakák tekintetében itt az éves növekedés
30,7%-os. Ezekből az adatokból arra következtethetünk, hogy
– A kiválasztott turisztikai piaci szegmens a leggyorsabban fejlődő
jelentős terület.
– Erőfeszítéseket kell tenni a kúraszerű ellátások arányának csök-
kenése ellen (a vendégszám jelentősebb növekedéséből erre le-
het következtetni) – ezen a téren Magyarországnak is jól jöhet a
tervezett mintaértékű fejlesztés.
– Bár a németekkel kiemelten kell foglalkozni, középtávon a leg-
jelentősebb vendégkör a hazai lesz – Gyula esetén már az egész-
ségcentrum beindulásakor is.
− A szezont nyújthatjuk konferenciaturizmussal, mely csupán színvona-
las előadótermet igényel beruházáskor. Ugyancsak segítenek a kihasz-
náltságban a Gyulán jelentős városi fesztiválok.
− Fontos, hogy a szálloda barátságos legyen: a 2005-ben a Robb Report
Magazine által a világ legjobb szállodájának választott budapesti Four
Seasons PR menedzsere szerint talán a legfontosabb tényező a barátsá-
gos, rugalmas, őszintén kedves személyzet. Ebben a szállodában
egyébként kortárs festők műveivel dekorálják a szobákat, és az érdek-
lődők számára lehetőség van a művészek műtermét is meglátogatni –
ez egy Gyulán is megvalósítható ötlet.
158
− Design: mind az építészeti megoldások, mind a berendezés és a hasz-
nált eszközök designmegoldásai jelentősek. A sokat utazó vendégek
számára fontos, hogy találjon egyediséget a szállodában. A design sze-
repét Magyarországon még alulértékelik.
− Hasonlóan fontos a gasztronómia, a szálloda jellegével összhangban
lévő konyha (európai és reformkonyha, bioételek), valamint az italvá-
laszték és a bár hangulata: a kúraszerű ellátáson itt tartózkodó vendé-
gek számára ez fontos állandó program, a szálloda számára jelentős já-
rulékos bevétel.
− A kihasználtságot, valamint a vendégösszetételt nagymértékben befo-
lyásolja az épülő repülőtér milyensége, a fejlesztés üteme, valamint az
üzemeltetés marketingjének professzionalitása (lesznek-e charterek és
fapadosok). A Debreceni repülőtér (vagy Románia schengeni rend-
szerhez csatlakozás után az aradi, nagyváradi) részben pótolhatja a he-
lyit, ha az egészségcentrum transzfert biztosít.
− Munkaerőszükséglet: a kórház és a helyi egészségügyi szakképző inté-
zetek révén szakképzett munkaerőt könnyű biztosítani (reumatológus
szakorvosok, masszőrök, fizikoterápiás asszisztensek, éttermi és szál-
lodás dolgozók stb.). A szakképzett, nyelveket beszélő, jól megfizetett
humán erőforrásnak döntő jelentősége lehet a siker szempontjából.
Természetesen a környék lakossága vonatkozásában is jelentős mun-
kahelyteremtéssel lehet számolni.
Ausztriai fürdőtípusok
159
szág felől Szombathely) közelében. Négy forrást használ, melyek vize különbö-
ző összetételű, de egységesen magas széndioxid-tartalmú. A burgenlandi fürdő-
ket általában a kilencvenes években felújították, így minőségük versenyelőnyt
biztosított számukra az osztrák vendégkört megnyerni akaró magyarországi für-
dőkkel szemben.
Bad Tatzmannsdorfra is jellemző a Monarchia hagyományainak megfelelő
kúracentrum, melyben orvosi megalapozottságú kezelések vehetők igénybe.
Ezek közül az ivókúrát és az iszapfürdőt emeljük ki. Megítélésünk szerint a spa-
kultúrának ezek a legfontosabb nyugati küldő országokban még ma is jelentős,
Magyarországon nem kellően hangsúlyos ágai.
Az iszapfürdő elsősorban kezeléseket jelent – ezek szerte a világon elterjed-
tek, és gyakran gyógyszállodákban is elérhetők. Többnyire iszappakolást jelent,
és lokálisan hőmérséklet-növekedéssel jár – emellett az iszapból különböző
anyagok szívódhatnak fel a szervezetbe. A Bad Tazmannsdorfi gyakorlat szerint
lokálisan akár 46 fokig is nőhet ezáltal a hőmérséklet. Az itteni kúracentrumban
az iszapfürdő akár teljes fürdő is lehet, de ez a testhőmérséklet emelkedése miatt
alaposan megterhelheti a keringést, így orvosi felügyeletet igényel.
Az ivókúrákat az orvoslás legősibb technikái közé sorolhatjuk. A Bad
Tatzmanndorfban található vizek a következő betegségek kezelésére használhatók:
− krónikus gyomor- és bélhurutok, funkcionális gyomorbetegségek,
− húgykő, olyan esetben, ahol a vizelet alkalizálása a cél,
− anyagcsere-megbetegedések, köszvény, cukorbetegség acidotikus álla-
pota.
Megjegyezzük, hogy Trianon előtt Tarcsafürdő éppen az ivókúráiról volt hí-
res. Vastartalmú vizeit vérszegénységre is használták.
Bad Tatzmanndorf34
34
A fürdő internetes montázsa – a többi szövegbe ágyazott kép a szerző felvétele.
160
A fürdővárosban egy ötcsillagos, egy négycsillag szuperioros és egy három-
csillagos termálhotel található, melyek ugyanazt a kúracentrumot használják.
Láthatóan marketingjük is összehangolt. Ebből következően áraik sem térnek el
drámaian: az egy hetes, kezeléseket is tartalmazó kétágyas díj személyenként
987, 845, ill. 750 Euro. A hotelek szolgáltatásai között természetesen jelentős
különbség van: az ötcsillagosnak saját 4000 négyzetméteres spaja kifejezetten
exkluzívnak mondható.
161
A fürdő területe tekintélyt parancsoló: 32 ezer négyzetméter. Ehhez képest a
fedett vízfelület számításaink szerint 2000 négyzetméter alatti, azaz viszonylag
kis hányada a létesítménynek. Feltűnő a pihenőterek tágassága és a jó minőségű
pihenőágyak kifejezetten nagy száma: ezzel akarják elérni a minél hosszabb
tartózkodást. A vendégek olvasnak, beszélgetnek és szunyókálnak a pihenőte-
rekben. Egyes esetekben azonban ezeket túlméretezettnek, kihasználatlannak
ítéljük. Az építészeti megoldás modern, de célszerűnek mondható. Különleges-
ségét nem a drága anyagok, hanem a fény használata adja (merész türkiz és cik-
lámen színű, az építményeket és a vizet egyaránt színező megvilágítás). Így nem
meglepő, hogy a fürdőről a legszebbek az esti képek. Emellett természetesen jól
kihasználja a tájképi adottságokat is: a kinti medencékből látszanak a hegyek és
a sípályák, akárcsak az üvegfalú toronyban helyet kapott Sky bárból.
A fürdő részei (hat részben elkülönülő fürdő- és élményvilág):
− Relax World: klasszikus jellegű gyógy- és élménymedence visszafo-
gott élményelemekkel, magas, galériás belmérettel. Itt található az
egész fürdő fedett vízfelületének nagyobbik fele, és innen természete-
sen kiúszóval megközelíthetők a kinti medencék is. A hosszú, tagolt,
hidakkal vizuálisan is több részre osztott nagy medencében a meghatá-
rozó élményelem a pezsgőfürdő ágy. E 33 fokos medence mellett a tér
végében találunk egy kisebb kör alakú, mintegy 100 négyzetméteres,
36 fokos medencét is.
− Family World: Egy 15 méter magas dóm belsejében multimédiás vetí-
tővásznakon a vízből filmeket, vagy fényjátékot láthatnak a vendégek.
A kupola fala körül sodrófolyosót alakítottak ki, amelyben nagy úszó-
gumikon keringenek a gyerekek. Főként az épületen kívül futó csúsz-
dák és sekélyebb gyermekmedencék is találhatók itt.
− Szaunavilág: nagy alapterületű, modern létesítmény, amely azonban
nem a klasszikus szauna-farmokra hasonlít: első benyomásunk egy
nagy pihenőtér, középen gyógyvizes ivókutakkal, ahol a szaunákat
nem is vesszük észre. Ezekből a szokásos 4-5 darab van, túlméretezve
(a finn szauna mintegy 35 négyzetméter), melyek általában nélkülözik
a megszokott hangulatot. Talán csak a gőzfürdő közepén található kris-
tálygömb kivétel. Medence csak kívül található („alpesi tó”), igaz, itt
már érvényesül a fény különleges hatása. Különlegesnek és művészi-
nek tekinthető a hosszú, külön díjazás nélkül is használható vízágyas
pihenőterem, ahol fülhallgatón zenét is élvezhetünk.
− Ladies World: elegáns terek szépészeti kezelésekkel és teabárral, ahol
a nők elkülönülten is pihenhetnek. Itt is található külön szauna.
− Ízvilág: wellness étterem, amit a fürdőből és felöltözve is igénybe lehet
venni. Úgy tűnik, hogy egyre inkább trenddé válik a fürdőben, illetve a
fürdő után történő étkezés. Az éttermen kívül számos bár található a lé-
162
tesítmény különböző pontjain. A vendégeknek nem kell pénzt vinniük
magukkal, a fogyasztást a karjukon lévő chip rögzíti, ami alapján a ki-
járatnál fizetnek.
− Sportvilág: egyre inkább a jól felszerelt fitnessz-termek is hozzátartoz-
nak a fürdőkhöz, mert az ezt igénybe vevők utána szívesen használják
a fürdőt is. Ez természetesen egy szálloda részeként is megvalósulhat.
A fürdőbe a napijegy 24,5 Euro, a 4 órás jegy 20,5 Euro, a gyermek napijegy
15 Euro, és van kedvezményes családi jegy is, 57,5 Euro, amely bármely méretű
családra egységesen vonatkozik. Egy alapjegy aqua-wellness foglalkozással és
25 perces masszázzsal kiegészítve 40 Euro (tendenciának értékelhető a jegybe
egy kedvezményes kezelés csatolása), a fitnesszjegy 7 Euro.
163
A másik rész a szaunapark, amelyben egy élményelemekkel gazdagon felsze-
relt kis termálmedence is helyet kapott. A tér több szintű, a részek jól elkülönül-
nek. A szaunák kialakítása különleges: a forró finn szaunából egy ablakon át a
hegyekre látni – ez nyolcszögű, kb. 1,8 m élhosszúsággal, középen a kályhával.
A másik, nedvesebb, 60 fokos „gyümölcsszauna” rönkfából épült. A só- és me-
leg száraz barlangok barlangszerűek, de hívogatók. A gőzkamra fala és padjai
áttetszők, folyamatosan változó színű fénnyel vannak megvilágítva. Kilincse is
egy nagy hegyikristály. A felső pihenő a hegyekre néz, az alsó pedig egy óriási
akváriumra, amelyben cápák és trópusi halak úszkálnak.
A szállóvendégek számára a fürdő használata ingyenes. A legolcsóbb egy-
ágyas, félpanziós elhelyezés 170 Euro.
164
lágtrendjéhez, látványként is különleges, de emellett igyekszik megtartani vala-
mit a helyre jellemző gyógyfürdő-hagyományokból is, a wellness élményeleme-
ket minél diszkrétebben elválasztva a fürdő fő részeitől.
A fürdő több, elválasztott, de harmonikusan illeszkedő részből áll. Ezek a
következők:
Ruhetherme: az újraértelmezett gyógyfürdőrész. Kifejezetten csendes terü-
let, amire a vendégeket több táblán figyelmeztetik. A tér kb. 700 négyzetméter,
galériás körfolyosóval, ahol pihenést szolgáló nyugágyak sorakoznak. A meden-
cetér kb. 350 négyzetméter, a fürdő belső vízfelületének kb. a fele. Meg kell
jegyezni, hogy a német és osztrák fürdők jellegzetessége a mérsékelt méretű
vízfelület mellett a kifejezetten nagy tér, melynek zöme nyugágyakkal teli pihe-
nőtér. A Ruhethermében gyakorlatilag nincs wellness elem, csak a terem végi
sarkokban egy víz alatti vízsugármasszázs. Az egész különlegessége a látvány:
úgy tűnik, hogy a tér sziklából van kifaragva, és a zöld megvilágítás miatt úgy
érezzük, hogy a természetben vagyunk.
165
Kinti rész: az élményfürdőből hosszú kiúszóval közelíthető meg a nem túl
nagy kinti élménymedence, amely mellett 25 méteres úszómedence is található.
A jelenlegi osztrák gyakorlat szerint egyébként az úszómedence kinti
(Hofgastein, Going – Stangelwirth, St. Anton). A kilátás kivételesen szép a kö-
zeli sípályákra és hegycsúcsokra.
166
A szaunatér teljesen elkülönül, és gyerekek nem használhatják. A nagy finn
szauna ablakából a hegyekre látni. A gőzkamra mellett sziklába faragott barlang
(Solegrotte) is található, 100%-os páratartalommal. Emellett van infraszauna és
egy 60 fokos fényeffektekkel ellátott köztes szaunaforma is. Bár a kezelők elkü-
lönülnek a fürdőterektől, itt is van masszázsszoba és szolárium. Különlegeség a
csodás alpesi panorámát kínáló tetőtéri napozórész, ahol szintén kialakítottak
egy szaunát (Stollensauna), és található itt egy 12 fokos merülőmedence, illetve
egy 34 fokos kis medence is. A szaunatér csak meztelenül, törülközővel hasz-
nálható.
Ki kell emelni, hogy a fürdő az állomás felett átnyúló üveghídon keresztül
össze van kötve az egyik legrégebbi gyógycentrummal: nyilvánvaló, hogy a mai
rehabilitációs vendégek többsége ugyanúgy igényli a wellness szolgáltatásait és
kényelmét, mint a fürdőt csak élményszerzés, relaxáció céljából felkeresők. Így
a kezelőegységek nyilván elkülönülnek, és a kapcsolat aszimmetrikus: az átjárót
csak a gyógyvendégek használhatják, a fürdővendégek nem. Megjegyzendő,
hogy ugyanez a megoldás található a szomszédos Hofgastein fürdője és egész-
ségközpontja között is.
167
A Felsentherme napijegyének ára 22 Euro, a háromórás jegy 18,5 Euroba, a
napi gyerekjegy 14 Euroba kerül. A kezelések ára változó, de jellemzően nagy
haszonkulcsú. A legegyszerűbb szolárium 8 Euro, a 25 perces részmasszázs 25
Euro, az 50 perces 46 Euro. Az elektroterápia 25 Euro, az alap orvosi vizsgálat
kb. 50 Euro, de egy egyszerű terheléses EKG már 120 Euro.
Bad Gasteinben még két speciális kúrahelyet kell kiemelni: egyik az 1825-
ben épült Dunstbad, mely közvetlenül az Erzsébet-forrásra épült, hogy a gyógy-
víz-gőz ne hűljön ki, mire a kezelésekre sor kerül. Klinikaszerűen működik,
bejelentkezéssel. A következő betegségekre ajánlják:
− Bechterew-kór
− Krónikus ízületi gyulladások
− Degeneratív betegségek, gerincfájdalmak
− Asztma és más légzőszervi problémák.
A klasszikus gőzfürdő mellett termálvizes fürdő, valamint számos kezelés is
elérhető (masszázsok, oxigénterápia, fango, japán shiatsu, kínai tuina terápia)
amit többnyire csomagokban adnak el. A csomagok ára 100 Euro felett kezdő-
dik. Látható, hogy a tisztán gyógyturizmusra épülő klinika a klasszikus kezelé-
seket kelet-ázsiai gyógymódok kínálatával színesíti.
A másik kiemelendő, a világon egyedülálló hely a Heilstollen, régi bányajá-
ratokban kialakított magas páratartalmú meleg termek, ahová vasút szállítja fel a
pácienseket. Itt a radon, a meleg és a páratartalom együttese a gyógyhatású, amit
egykor az aranybányászok reumatikus panaszainak eltűnése kapcsán fedeztek
fel. A gyógyközpont bejárata is futurisztikus, bizonyítva, hogy a látványelemek
a gyógyturizmus terén is bevett eszköznek számítanak. Egy belépés ára 55 Euro.
A szomszédos Bad Hofgasteinben is található modern fürdőközpont, a hason-
ló koncepció szerint működő, nagyobb, (még)inkább wellness jellegű
Alpentherme.
Az esettanulmány arra világít rá, hogy a modern rehabilitációs központokhoz
is elengedhetetlen egy wellness jellegű élményfürdő, bár az kevésbé „fröcskö-
lős”, inkább nyugodt eleganciát sugárzó. Emellett a látvány és az egyediség még
egy olyan tradicionális fürdővárosban is elsődleges jelentőségű, mint a világ
egyik vezető gyógyhelye, Bad Gastein. Érdekes összehasonlítani az osztrák fej-
lesztéseket a Magyar gazdasági és turisztikai környezetben megvalósuló fejlesz-
téseket leíró másik két esettanulmánnyal.
168
IRODALOM
169
Süli–Zakar I. (2003): Az Eu regionális politikájához való csatlakozás területfejlesztési
következményei Magyarországon. In: Süli–Zakar I. (szerk.) A terület- és telepü-
lésfejlesztés alapjai Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
SRI International: The Global Spa Economy 2007. Global Spa Summit, New York,
2008.
Szabó Bernadett (szerk.), Könyves E., Tikász I. (2008): A falusi turizmus helyzete és
gazdasági kérdései. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest.
Várhelyi Tamás (szerk.) (2007): Az információs társadalom és a munkaerőpiac. Debre-
ceni Egyetem TEK.
Várhelyi Tamás–Könyves Erika (2007): A síturizmus és a wellness konvergenciája, Acta
Academiae Paedagogicae Agriensis, XXXIV. kötet. Eger, pp. 149–158.
Várhelyi T. – Müller A. (2008): Spa tourism and regional development: it can be more
successful with cross-border cooperation. Neighbours and Partners: On the Two
Sides of the Border (ed: I. Süli–Zakar) Debreceni Egyetemi Kossuth Egyetemi
Kiadó. 309–314. p.
Várhelyi T. (2008): Innovatív turisztikai tudásközpont alapítása: A világ trendjei és a
régió lehetőségei. Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 5–6.p.
Várhelyi T. (2009): Hungary & Central-Eastern Europe, Global Spa & Wellness
Industry Briefing Papers, p. 23–25, Global Spa Summit.
World Travel Atlas, Columbus Travel Publishing, 2006.
World Travel Guide, 25th Edition, Columbus Travel Publishing, 2006.
Széchenyi-terv, Budapest. 2001. január 15. (Gazdasági Minisztérium, 2001)
Az egészségturizmus marketingkoncepciója (KPMG Consulting Kft., 2002)
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (Magyar Turisztikai Hivatal, 2005)
ÚMFT – az Új Magyarország Fejlesztési Programja (NFÜ, 2006)
ÉAOP – Észak-alföldi Operatív Program (NFÜ, 2007)
ÉMOP – Észak-magyarországi Operatív Program (NFÜ, 2007)
170